Arthenior - Pegazus fogadó
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 727 (14521. - 14540. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
14540. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-03-21 17:16:47
Üzenet elküldve: 2020-03-21 17:16:47
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 110
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 110
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//Zanhorn//
//Ullamar érintőlegesen//
*Zanhornnak megtetszik az ötlet, így int a kezével felé, jelezve, hogy nem bánná, ha vele tartana.*
-Addig se ke-kell egyedül lé-lébecolnom. *Bukik ki belőle a lényeg.*
-Amúgy szó-szó-szólíthatsz L…lutherynek! *Böki ki végül egy kicsit nagyobb odafigyeléssel nekifutva a nevének, közben a kesztyűs kezét nyújtja kézfogásra, ahogy azt szokás. Ezzel egyidejűleg, már löki is be a másik kezével a fogadó ajtaját, hogy addig is haladjanak. Néha nehéz egyedül elütni az időt egy pohár bor felett, miközben arra vár, hogy megjelenjen egy-egy potenciálisan neki való nemes. Esetleg egész délután ott kell várakozzon, mert a fogadóstól tuti tippet kapott, de sajnos a megbízó még házon kívül van, de mivel estére kifizette a szobát, így még várható vissza. A várakozás a legbosszantóbb, ezt nap, mint nap tapasztalja. Néhány nagyobb lépéssel a pultnál terem. Le is számol 24 aranyat a pultban szorgosan italt kiadó, borostás férfinak, a két pohár Almabor ára gyanánt.
*
-Ké-két pohárral kérek a ke-kedvenc almaboromból, nekem és a ba-ba-ba… *Tekintete ekkor megakad a fogadó egyik asztalánál helyet foglaló szokatlan látványon. Egy megtermett ork meg a kutyája. Nem kis látványosság, a népek jól meg is nézik a szokatlan jelenséget aztán összesúgnak a háta mögött, talán attól félve hogy felébresztik.*
-Szó-szó-szóval a barátomnak. *Tér vissza lélekben is a borhoz, meg Zanhorn társaságához. Miután megkapta a két poharat oda is nyújtja az egyiket a férfinek, aztán a pultnál helyet foglalva félig kifordul, hogy a vendégtér számára érdekes pontját meg tudja figyelni.*
-Mo-mo-mondd csak ba-barátom. Mivel foglalkoztál eddig? Mivel te-tengetted a na-napjaidat? *Mert azért kíváncsi, első benyomásra meg nem mondta volna, hogy kardforgatásból él, talán vándornak kinéz.*
//Ullamar érintőlegesen//
*Zanhornnak megtetszik az ötlet, így int a kezével felé, jelezve, hogy nem bánná, ha vele tartana.*
-Addig se ke-kell egyedül lé-lébecolnom. *Bukik ki belőle a lényeg.*
-Amúgy szó-szó-szólíthatsz L…lutherynek! *Böki ki végül egy kicsit nagyobb odafigyeléssel nekifutva a nevének, közben a kesztyűs kezét nyújtja kézfogásra, ahogy azt szokás. Ezzel egyidejűleg, már löki is be a másik kezével a fogadó ajtaját, hogy addig is haladjanak. Néha nehéz egyedül elütni az időt egy pohár bor felett, miközben arra vár, hogy megjelenjen egy-egy potenciálisan neki való nemes. Esetleg egész délután ott kell várakozzon, mert a fogadóstól tuti tippet kapott, de sajnos a megbízó még házon kívül van, de mivel estére kifizette a szobát, így még várható vissza. A várakozás a legbosszantóbb, ezt nap, mint nap tapasztalja. Néhány nagyobb lépéssel a pultnál terem. Le is számol 24 aranyat a pultban szorgosan italt kiadó, borostás férfinak, a két pohár Almabor ára gyanánt.
*-Ké-két pohárral kérek a ke-kedvenc almaboromból, nekem és a ba-ba-ba… *Tekintete ekkor megakad a fogadó egyik asztalánál helyet foglaló szokatlan látványon. Egy megtermett ork meg a kutyája. Nem kis látványosság, a népek jól meg is nézik a szokatlan jelenséget aztán összesúgnak a háta mögött, talán attól félve hogy felébresztik.*
-Szó-szó-szóval a barátomnak. *Tér vissza lélekben is a borhoz, meg Zanhorn társaságához. Miután megkapta a két poharat oda is nyújtja az egyiket a férfinek, aztán a pultnál helyet foglalva félig kifordul, hogy a vendégtér számára érdekes pontját meg tudja figyelni.*
-Mo-mo-mondd csak ba-barátom. Mivel foglalkoztál eddig? Mivel te-tengetted a na-napjaidat? *Mert azért kíváncsi, első benyomásra meg nem mondta volna, hogy kardforgatásból él, talán vándornak kinéz.*
14539. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-03-20 22:42:16
Üzenet elküldve: 2020-03-20 22:42:16
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 396
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 396
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Vér a sebben//
*Egészen furcsa késztetést érez arra, hogy megossza történetének egy rövid részletét a másikkal, még ha nem is mondhat el neki mindent. Hogy mi az oka ennek, azt nehéz lenne megmondani, talán leginkább annak köszönhető, hogy sohasem beszélt ezekről még senkinek, s egyszerűen már kikívánkozik belőle. Másrészről pedig van, amire azóta se kapott választ, a másik pedig esetleg tud neki segíteni ebben.
Regélése megkezdése előtt ő is kissé bizalmasan közelebb hajol, tekintetét pedig gyorsan körbehordozza a helyen, különösen a szomszédos asztaloknál ülő vendégeket figyeli meg, hogy meggyőződhessen róla, egyik sem nézi őket.*
-Pár éve egy ideig a Kikötőben laktam.
*Szólal meg végül, kissé elgondolkodva hiszen nem is tudja honnan lenne érdemes kezdeni az egészet*
-A holtak háborúja idején viszont elég veszélyes hellyé vált, később el is kellett hagynia a helyet a lakosságnak... de még ez előtt úgy döntöttem, visszatérek Lichanechbe, odáig nem ért el a háború.
*Az oka a menekülésre persze nem ez volt, de éppen akár ez is lehetett volna.*
-Útközben sikerült belebotlanom a Városi Őrség csapataiba, épp a Vashegyre tartottak... Tudja elég furcsa idők voltak azok... Mindenki gyanús volt akkoriban, így az egyik őrmester persze megkérdezte mit keresek ott az erdőség közepén, talpig ehhez hasonló puccos ruhában.
*A hamiskás emléken elmosolyodva iszik bele borába. Egy ideje már nem gondolt arra a mufurc városőrre, aki végtére is tönkretette az életét, de egyszerűen nem akar örökké gyűlölködni. Főleg úgy, hogy az isteneknek hála, minden bizonnyal már jól megérdemelten elföldelve fekszik valahol.*
-Kicsit kattant is volt a fickó, én nem tudtam magam érdemien igazolni, az lett a vége, hogy két hatot az amoni katonai táborban vendégeskedtem, addig míg a városőrök vissza nem tértek Artheniorba. Szerencsére ennél tovább nem fajult az ügy.
*Történetének lényege persze mindvégig megmarad, noha itt-ott azért szépít a cselekményen, gondosan kihagyva büntetését.*
-De nem ez a lényeg... amikor a táborba voltam az egyik éjszaka nagyon furcsa dolog történt. Valami az egyik sátorba zuhant, egy lény, amihez hasonlót sohasem láttam. Hatalmas, fekete tollas szárnyai voltak, nagy karmai és fogai... de egészen olyan volt, mint egy lány. Rabláncon tartották, próbálták kiszedni belőle, hogy honnan jött és hogy mi is ő, de rettentően keveset tudtunk meg, még úgyis, hogy én majdnem mindennap próbáltam vele beszélgetni. Nem szólt sokat, nagyon rémült volt... kiderült, hogy embervérre van szüksége az életben maradáshoz.
*Kicsit komolyabb képpel emlékezik vissza szerencsétlen Varjúra, kinek nem tudja mi lett végül a sorsa.*
-Hallott már valaha ilyenről? Nem hárpia volt, azt bizton állíthatom.
*Pillant a férfira, őszintén kíváncsi a feleletére.
A nyavalyás kérdésére való reakciója megmosolyogtatja egyébként, noha értelmetlennek találja a felháborodást, azt beszélik az ilyesmik amúgy elég gyakoriak.*
-Dehogy megalázó!
*Legyint nevetgélve*
-Csak annyit jelentene, hogy gyakran leli örömét idegen hölgyek combjai között.
*A neki szánt kérdésen egy pillanatig sem kell gondolkodnia, úgy érzi ezen a válaszon nincs mit szépíteni*
-Egyszer már igen és azóta is megfordult már a fejemben. És maga?
*Dobja is vissza vigyorogva, így legalább neki nem kell már törnie a fejét. Ennyi ital után amúgy is nehezen megy.*
//Vér a sebben//
*Egészen furcsa késztetést érez arra, hogy megossza történetének egy rövid részletét a másikkal, még ha nem is mondhat el neki mindent. Hogy mi az oka ennek, azt nehéz lenne megmondani, talán leginkább annak köszönhető, hogy sohasem beszélt ezekről még senkinek, s egyszerűen már kikívánkozik belőle. Másrészről pedig van, amire azóta se kapott választ, a másik pedig esetleg tud neki segíteni ebben.
Regélése megkezdése előtt ő is kissé bizalmasan közelebb hajol, tekintetét pedig gyorsan körbehordozza a helyen, különösen a szomszédos asztaloknál ülő vendégeket figyeli meg, hogy meggyőződhessen róla, egyik sem nézi őket.*
-Pár éve egy ideig a Kikötőben laktam.
*Szólal meg végül, kissé elgondolkodva hiszen nem is tudja honnan lenne érdemes kezdeni az egészet*
-A holtak háborúja idején viszont elég veszélyes hellyé vált, később el is kellett hagynia a helyet a lakosságnak... de még ez előtt úgy döntöttem, visszatérek Lichanechbe, odáig nem ért el a háború.
*Az oka a menekülésre persze nem ez volt, de éppen akár ez is lehetett volna.*
-Útközben sikerült belebotlanom a Városi Őrség csapataiba, épp a Vashegyre tartottak... Tudja elég furcsa idők voltak azok... Mindenki gyanús volt akkoriban, így az egyik őrmester persze megkérdezte mit keresek ott az erdőség közepén, talpig ehhez hasonló puccos ruhában.
*A hamiskás emléken elmosolyodva iszik bele borába. Egy ideje már nem gondolt arra a mufurc városőrre, aki végtére is tönkretette az életét, de egyszerűen nem akar örökké gyűlölködni. Főleg úgy, hogy az isteneknek hála, minden bizonnyal már jól megérdemelten elföldelve fekszik valahol.*
-Kicsit kattant is volt a fickó, én nem tudtam magam érdemien igazolni, az lett a vége, hogy két hatot az amoni katonai táborban vendégeskedtem, addig míg a városőrök vissza nem tértek Artheniorba. Szerencsére ennél tovább nem fajult az ügy.
*Történetének lényege persze mindvégig megmarad, noha itt-ott azért szépít a cselekményen, gondosan kihagyva büntetését.*
-De nem ez a lényeg... amikor a táborba voltam az egyik éjszaka nagyon furcsa dolog történt. Valami az egyik sátorba zuhant, egy lény, amihez hasonlót sohasem láttam. Hatalmas, fekete tollas szárnyai voltak, nagy karmai és fogai... de egészen olyan volt, mint egy lány. Rabláncon tartották, próbálták kiszedni belőle, hogy honnan jött és hogy mi is ő, de rettentően keveset tudtunk meg, még úgyis, hogy én majdnem mindennap próbáltam vele beszélgetni. Nem szólt sokat, nagyon rémült volt... kiderült, hogy embervérre van szüksége az életben maradáshoz.
*Kicsit komolyabb képpel emlékezik vissza szerencsétlen Varjúra, kinek nem tudja mi lett végül a sorsa.*
-Hallott már valaha ilyenről? Nem hárpia volt, azt bizton állíthatom.
*Pillant a férfira, őszintén kíváncsi a feleletére.
A nyavalyás kérdésére való reakciója megmosolyogtatja egyébként, noha értelmetlennek találja a felháborodást, azt beszélik az ilyesmik amúgy elég gyakoriak.*
-Dehogy megalázó!
*Legyint nevetgélve*
-Csak annyit jelentene, hogy gyakran leli örömét idegen hölgyek combjai között.
*A neki szánt kérdésen egy pillanatig sem kell gondolkodnia, úgy érzi ezen a válaszon nincs mit szépíteni*
-Egyszer már igen és azóta is megfordult már a fejemben. És maga?
*Dobja is vissza vigyorogva, így legalább neki nem kell már törnie a fejét. Ennyi ital után amúgy is nehezen megy.*
14538. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-03-20 20:22:28
Üzenet elküldve: 2020-03-20 20:22:28
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 138
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 138
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Vihar előttük, vihar utánuk//
*Ha a nő felajánlja a tegeződést, akkor annak engedni kell. Így Aldo is kénytelen félretenni a negédes magázódást, és cifra megszólításokat, pedig igencsak szereti ezt a fajta játékot a gyengébbik nem képviselőivel szemben. Elszórakoztatja, némelyek milyen hamar elolvadnak pár kedves szótól, s oda is vetik magukat bárkinek, aki szépen mosolyog. Közben biztos azzal áltatják magukat, hogy igazi úriemberrel van dolguk, az ilyenekkel semmi sem bűn.
Talán pont ezért akadt meg a szeme Rochán. Ő nem tűnik annak a tipikus, külsejére oly sokat adó közép, vagy felsőosztálybeli nőnek, aki szándékosan kelleti magát egy darabig, majd úgy veti rá magát a férfiakra, mint egy kiéheztetett macska. Mégis, habár nincs rajta smink, sem szép selymek, sőt, felfedezhető ruházatán az országút pora, megakad rajta a tapasztaltabb férfiszem, aki nem csak a csillogó külcsínt keresi. Szép arca van, és Aldomeus fogadni merne rá, hogy a bő ing és köpeny alatti női test is kifogástalan.
Bár eleinte észlelhetően durva modorral szólt hozzá Rocha, most mintha szándékosan kedvesebb hangnemre váltana. Mintha csak vizsgáztatta volna a közeledő férfit, s miután az átment a teszten, a lány elfogad ja jelenlétét, s még beszélgetést is kezdeményez. Ez jó jel. Persze még mindig az ismerkedés legelején tartanak, Aldonak ügyelnie kell, hogy tökéletes álarca továbbra is elfedje éles, ragadozó fogait, s olykor igencsak gúnyos mosolyát. Még játszania kell a jó fiút, ha tényleg jobban meg akarja ismerni Rochát.*
-Ahogy óhajtod, Rocha. De kérlek, szólíts csak Aldonak, rövidebb idő kimondani.
*Mosolyog a nőre, majd a pohár tartalmának felét el is tünteti a koccintás után.
Észreveszi a másik arcán átsuhanó, rövidke elpirulást, a magában elkönyveli, hogy ez a pillanatnyi pír milyen arányossá teszi a félvért. A zavart pillantásaival, szende mosolyával akár mint egy ártatlan, fiatal leány, akinek nincs sűrűn dolga az ellenkező nemmel. Mégis, mindez csak látszatnal tűnik, egy álarc, akárcsak az elfnek. Alatta pedig valami sokkal vadabb, és izgalmasabb, amit Aldomeus mindenképp látni akar. Még ha sok időt is kell rá áldoznia.*
- Már itt élek néhány éve. Van egy takaros, kényelmes kis házam a közelben. Még Lihanechből költöztem ide, kisebb világlátást követően.
*Árasztja el információkkal partnerét, figyelve arra, hogy bőven adjon okot kérdezősködésre. Szívesen mesél magáról, s észrevette, hogy általában szeretik hallgatni szép szavakba csomagolt történeteit.*
-És te? Te is itteni vagy?
*Azt is meg akarja tudni, mivel foglalkozik a bájos hölgy, de úgy dönt, egyszerre egy kérdést bőven elég megtárgyalni. A végén még ráijesztene a túlzott érdeklődésével.*
*Ha a nő felajánlja a tegeződést, akkor annak engedni kell. Így Aldo is kénytelen félretenni a negédes magázódást, és cifra megszólításokat, pedig igencsak szereti ezt a fajta játékot a gyengébbik nem képviselőivel szemben. Elszórakoztatja, némelyek milyen hamar elolvadnak pár kedves szótól, s oda is vetik magukat bárkinek, aki szépen mosolyog. Közben biztos azzal áltatják magukat, hogy igazi úriemberrel van dolguk, az ilyenekkel semmi sem bűn.
Talán pont ezért akadt meg a szeme Rochán. Ő nem tűnik annak a tipikus, külsejére oly sokat adó közép, vagy felsőosztálybeli nőnek, aki szándékosan kelleti magát egy darabig, majd úgy veti rá magát a férfiakra, mint egy kiéheztetett macska. Mégis, habár nincs rajta smink, sem szép selymek, sőt, felfedezhető ruházatán az országút pora, megakad rajta a tapasztaltabb férfiszem, aki nem csak a csillogó külcsínt keresi. Szép arca van, és Aldomeus fogadni merne rá, hogy a bő ing és köpeny alatti női test is kifogástalan.
Bár eleinte észlelhetően durva modorral szólt hozzá Rocha, most mintha szándékosan kedvesebb hangnemre váltana. Mintha csak vizsgáztatta volna a közeledő férfit, s miután az átment a teszten, a lány elfogad ja jelenlétét, s még beszélgetést is kezdeményez. Ez jó jel. Persze még mindig az ismerkedés legelején tartanak, Aldonak ügyelnie kell, hogy tökéletes álarca továbbra is elfedje éles, ragadozó fogait, s olykor igencsak gúnyos mosolyát. Még játszania kell a jó fiút, ha tényleg jobban meg akarja ismerni Rochát.*
-Ahogy óhajtod, Rocha. De kérlek, szólíts csak Aldonak, rövidebb idő kimondani.
*Mosolyog a nőre, majd a pohár tartalmának felét el is tünteti a koccintás után.
Észreveszi a másik arcán átsuhanó, rövidke elpirulást, a magában elkönyveli, hogy ez a pillanatnyi pír milyen arányossá teszi a félvért. A zavart pillantásaival, szende mosolyával akár mint egy ártatlan, fiatal leány, akinek nincs sűrűn dolga az ellenkező nemmel. Mégis, mindez csak látszatnal tűnik, egy álarc, akárcsak az elfnek. Alatta pedig valami sokkal vadabb, és izgalmasabb, amit Aldomeus mindenképp látni akar. Még ha sok időt is kell rá áldoznia.*
- Már itt élek néhány éve. Van egy takaros, kényelmes kis házam a közelben. Még Lihanechből költöztem ide, kisebb világlátást követően.
*Árasztja el információkkal partnerét, figyelve arra, hogy bőven adjon okot kérdezősködésre. Szívesen mesél magáról, s észrevette, hogy általában szeretik hallgatni szép szavakba csomagolt történeteit.*
-És te? Te is itteni vagy?
*Azt is meg akarja tudni, mivel foglalkozik a bájos hölgy, de úgy dönt, egyszerre egy kérdést bőven elég megtárgyalni. A végén még ráijesztene a túlzott érdeklődésével.*
14537. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-03-19 20:50:17
Üzenet elküldve: 2020-03-19 20:50:17
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 154
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 154
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
//Visszatérés a Pegazusba//
//Nyílt//
*Belép az ajtón, körbepillant. Nem ismer fel senkit és ez nem is lepi meg. Egy ideje nem dugta be az orrát Arthenior városába. Leül egy üres asztalhoz és eljátszik egy érmével ameddig el nem dönti mit rendel. De mi mást rendelne, mint az italt mely nevét viseli? Sosincs jobb mint egy jéghideg Ullamar sör amiért 13 aranyat kell a tarisznyájából kivennie. Nagy hörpintésekkel ér a korsó aljára, felső ajkán megmarad a hab. Ingujjával megtörli pofáját. Nagy megelégedettségéből csak Asema nyüszítése zökkenti ki. A kutya éhes. Egyszer él az állat, néha lehet jó dolga, kapjon hát Sült kolbászt, megérdemli. Még akkor is ha 15 aranyba fáj. Végezvén, s közös elégedettségben örvendvén hátradől székében orkunk, hogy egy percet a kocsma kellős közepén szunyáljon.*
//Nyílt//
*Belép az ajtón, körbepillant. Nem ismer fel senkit és ez nem is lepi meg. Egy ideje nem dugta be az orrát Arthenior városába. Leül egy üres asztalhoz és eljátszik egy érmével ameddig el nem dönti mit rendel. De mi mást rendelne, mint az italt mely nevét viseli? Sosincs jobb mint egy jéghideg Ullamar sör amiért 13 aranyat kell a tarisznyájából kivennie.
Nagy hörpintésekkel ér a korsó aljára, felső ajkán megmarad a hab. Ingujjával megtörli pofáját. Nagy megelégedettségéből csak Asema nyüszítése zökkenti ki. A kutya éhes. Egyszer él az állat, néha lehet jó dolga, kapjon hát Sült kolbászt, megérdemli. Még akkor is ha 15 aranyba fáj. Végezvén, s közös elégedettségben örvendvén hátradől székében orkunk, hogy egy percet a kocsma kellős közepén szunyáljon.*
14536. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-03-18 19:46:52
Üzenet elküldve: 2020-03-18 19:46:52
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 136
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 136
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Vihar előttük, vihar utánuk//
*Volt már szerencséje hasonló hirtelen jött ismerkedésekhez. Sokszor lett a vége az, hogy pofon kíséretében kellett elzavarnia a taplóbbnál taplóbb pojácákat. Így a bizalma már igencsak megingott a férfi nemmel szemben. De ahogy a férfi szavait hallgatja, a szépen megmunkált szavakat, a kellemes kinézetbe csomagolt jó modort, kezdi megnyugtatni a feltevés, hogy talán ez egyszer szerencséje van és most valami délcegebb dalia talált rá.
Mindenesetre egy próbát megér, hogy ő is visszább vegyen a védekező taplóságból és megfelelő modorral legyen a férfi felé. Ha meg ismét félrevezették, hát a pofozkodásba már belejött.*
- Remélem, hogy én is így fogom gondolni az ismertséget.
*Mosolyodik el már kedvesebben, majd poharát megemelve koccint is a férfival.*
- Egészségünkre. És ezt az ismertséget megünnepelhetnénk azzal kedves Aldomeus, hogy tegeződünk.
*Kortyol is az italba, miközben pár pillanat erejéig másfelé tekintget. Na persze nem azért, mert ismét előtört belőle a neveletlenség, csupán csak kissé nehezen állja zavarba jövetel nélkül a a kék szempár fürkészését. Ezt megkoronázza egy kis hallgatással, majd ahogy az arcára ült pír felszívódni látszik a zöldes szemeit ismét a férfira emeli. Hamar leszűrte, hogy saját fajtájának hibátlan, tiszta egyedével van dolga. A hegyesebb fül, a szemrevaló arc igencsak árulkodó. Nem hinné, hogy magafajta félvérrel lenne dolga.
Az már biztos, hogy ivócimborának látványnak tökéletes, a modora is kellemes. Talán itt a főnyeremény.*
- Új vagy a városban? Átutazóban vagy látogatóban vagy?
*A maga részéről él is a tegeződés lehetőségével, s az egyszerű ismerkedési formát már e szerint folytatja.*
*Volt már szerencséje hasonló hirtelen jött ismerkedésekhez. Sokszor lett a vége az, hogy pofon kíséretében kellett elzavarnia a taplóbbnál taplóbb pojácákat. Így a bizalma már igencsak megingott a férfi nemmel szemben. De ahogy a férfi szavait hallgatja, a szépen megmunkált szavakat, a kellemes kinézetbe csomagolt jó modort, kezdi megnyugtatni a feltevés, hogy talán ez egyszer szerencséje van és most valami délcegebb dalia talált rá.
Mindenesetre egy próbát megér, hogy ő is visszább vegyen a védekező taplóságból és megfelelő modorral legyen a férfi felé. Ha meg ismét félrevezették, hát a pofozkodásba már belejött.*
- Remélem, hogy én is így fogom gondolni az ismertséget.
*Mosolyodik el már kedvesebben, majd poharát megemelve koccint is a férfival.*
- Egészségünkre. És ezt az ismertséget megünnepelhetnénk azzal kedves Aldomeus, hogy tegeződünk.
*Kortyol is az italba, miközben pár pillanat erejéig másfelé tekintget. Na persze nem azért, mert ismét előtört belőle a neveletlenség, csupán csak kissé nehezen állja zavarba jövetel nélkül a a kék szempár fürkészését. Ezt megkoronázza egy kis hallgatással, majd ahogy az arcára ült pír felszívódni látszik a zöldes szemeit ismét a férfira emeli. Hamar leszűrte, hogy saját fajtájának hibátlan, tiszta egyedével van dolga. A hegyesebb fül, a szemrevaló arc igencsak árulkodó. Nem hinné, hogy magafajta félvérrel lenne dolga.
Az már biztos, hogy ivócimborának látványnak tökéletes, a modora is kellemes. Talán itt a főnyeremény.*
- Új vagy a városban? Átutazóban vagy látogatóban vagy?
*A maga részéről él is a tegeződés lehetőségével, s az egyszerű ismerkedési formát már e szerint folytatja.*
14535. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-03-18 19:31:04
Üzenet elküldve: 2020-03-18 19:31:04
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 209
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 209
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Az igazság ára//
//Rlilla, Nimral//
* Idősödő férfi társaságuk észleli a feszültséget, de úgy néz ki, hogy nem veszi észre a vészmadarat. Nimral szemével követi, ameddig csak képes rá az ablak üvegén keresztül. ~ Profi a csaj. Jó lesz vigyázni vele. ~ Jegyzi meg magának Nimral. Úgy tűnik, hogy az ajánlatát Grilaz megfontolta és hajlandóságot mutat rá, hogy szobára menjen velük.*
- Ígérem, hogy nem szólok neki egy szót sem.* Kuncogja és aztán feláll az asztaltól és úri asszonyhoz méltó mozdulatokkal indul el előre. Minden bizonnyal benyomulnak majd egy szobába, ahol aztán magukra zárhatják az ajtót.*
- Na itt tudjuk folytatni a lenti csevejt. Na meg élvezhetjük a hús örömeit is, ha az uraság úgy szeretné.* Nem kételkedik benne, hogy akár fültanújuk is lesz, ezért is igyekszik gyorsan letudni a beszédet. Természetesen nem sajnálja magát odaadni ha az öreg esetleg szeretne egy keveset szórakozni.*
//Rlilla, Nimral//
* Idősödő férfi társaságuk észleli a feszültséget, de úgy néz ki, hogy nem veszi észre a vészmadarat. Nimral szemével követi, ameddig csak képes rá az ablak üvegén keresztül. ~ Profi a csaj. Jó lesz vigyázni vele. ~ Jegyzi meg magának Nimral. Úgy tűnik, hogy az ajánlatát Grilaz megfontolta és hajlandóságot mutat rá, hogy szobára menjen velük.*
- Ígérem, hogy nem szólok neki egy szót sem.* Kuncogja és aztán feláll az asztaltól és úri asszonyhoz méltó mozdulatokkal indul el előre. Minden bizonnyal benyomulnak majd egy szobába, ahol aztán magukra zárhatják az ajtót.*
- Na itt tudjuk folytatni a lenti csevejt. Na meg élvezhetjük a hús örömeit is, ha az uraság úgy szeretné.* Nem kételkedik benne, hogy akár fültanújuk is lesz, ezért is igyekszik gyorsan letudni a beszédet. Természetesen nem sajnálja magát odaadni ha az öreg esetleg szeretne egy keveset szórakozni.*
14534. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-03-18 18:53:31
Üzenet elküldve: 2020-03-18 18:53:31
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 46
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 46
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Színfoltok az asztalok közt//
*A nagyszájúságnak biztos van hátulütője. Főleg, ha olyan magabiztosságot áraszt egy bizonyos témával kapcsolatban, amit utána, ha számon kérnek tőle félénk szűzlányként megtagad teljesíteni. Így van ez a vetkőzés témájával kapcsolatban is. Nem igazán foglalkoztatták eddig komolyabban a férfiakkal való mélyebb kapcsolat kialakítása, meg hát lehetősége sem volt rá ezidáig, így egy mezítelen férfi felsőtest látványa is biztosan zavarba tudná hozni, nemhogy még más. De a kihívás az kihívás a szájharc terén, így nehezen szabja meg a határait, hogy mikor is kéne csendben inkább maga mögött hagyni a témát.*
- Nem hinném, hogy ez a probléma fent állna. Engem nehéz meglepni.
*Ölt is bájosan, s természetesen felnőtt nőhöz méltón nyelvet. Majd maga is úgy véli, hogy ezzel lezártnak tekinthetik ezt a témát.*
- Jaj, ne haragudj. Nem állt szándékomban beletiporni a lelkedbe.
*Színészeket megszégyenítő hozzáértéssel vált műriadalmas arcra, miközben igyekszik is igazán megbánó pofit vágni ahhoz, hogy számára is fájó, hogy megsérthette a férfit. Ezt még meg is spékeli a szívéhez kapva, majd elnevetve magát ingatja meg a fejét, hogy nyugodjon meg Krell, ő most csak jóízűen szórakozik.
Na persze a kicsomagolás felvetése azért csak bevonzza azt a halovány pírt, amit az előbb emlegetett zavar idéz is az arcára. Valami képzelgés dereng fel arcán arról, ahogy egy daliás alak kibontani készül a megszeppent, színes kis "ajándékot". Ez a kép pedig csak egyre rontja a helyzetet, mikor már füle hegye is belepirul a dologba.*
- Azt hiszem megártott a sör. *Köszörüli meg torkát, mert hát a legegyszerűbb persze, hogy az, ha az alkoholra fogja a dolgokat.* Egyéb iránt, ahhoz azért a csomagnak is lesz egy-két szava.
*Motyogja, majd a hirtelen zavar el is illan, ahogy Krell a vigyorgó fickóból megkomolyodott pacák lesz. A szemöldökeit kissé összevonja, ahogy hallgatja a szakmát érintő szavakat. A komolyság és a tény, hogy kerülhet ő is az új ügyfelek közé kicsit megijeszti. Most tényleg meggyőződése, hogy túllőtt a célon. És ki tudja, nem ismeri a férfit. Attól, hogy eddig kedélyesen elcsipkelődtek egymással még lehet valami elborult figura, aki be is váltja az ígéretet. Persze ez sem tart sokáig, mikor Krell ismét felkacag. Az agya kissé lassan dolgozza fel a hullámzó hangulatváltásokat. Először kicsit elképed, majd mikor leesik neki, hogy megint csak a bolondját járatták vele szinte felháborodottan fúj egy nagyot. Félállásban megkönnyebbültet, félállásban a hirtelen felhalmozott dühöt ereszti ki temérdek levegővel. Majd, hogy azt pótolja egy jó nagyot sóhajt, s hangot csak ezután ad a sértettségének.*
- Neked aztán van bőr a képeden. *Dünnyögi, miközben el is pillantva teszi karba a kezeit, akár egy sértett kisgyerek.* Biztos szép szakma a maga módján.
*Jegyzi meg félvállról, de egyelőre jelét nem mutatja, hogy a vicc beismerésével a sértettség elszállt volna.
A továbbiakban csak szeme sarkából pillantgat néha vissza a férfira, majd a kérdésre megtapogatja a gombócot az anyag alatt.*
- Erre gondolsz?
*Majd azzal szét is bontja köpenyének madzagját, az anyagot hagyva is, hogy lecsússzon a széke háttámlájára, ezzel egy időben felfedve a csupasz vállakat, a mélyebb dekoltázst és a vörös kis szőrpamacsot, aki elégedetlen csipogással emeli ki a szénakazal haj alól a buksiját.*
- Ő itt a jelenlegi egyetlen férfi az életemben, ezen felül hűséges, bár kissé hisztis utazótárs és legjobb barát, Mydaw a menyét. Vagy Mydaw őfelsége. Azt jobban szereti.
*Vigyorodik is el, ahogy a kisállat fejére cirógat, majd a vigyor kedves mosollyá csap át, ahogy Mydaw a lány kezébe bújik a fejével. Amint pedig jobban észhez tér már éberebben kezdi ő is szemügyre venni a számára még idegen férfit.*
- Te egyedül vagy?
*Most már megenyhültebben pillant vissza a férfira.*
*A nagyszájúságnak biztos van hátulütője. Főleg, ha olyan magabiztosságot áraszt egy bizonyos témával kapcsolatban, amit utána, ha számon kérnek tőle félénk szűzlányként megtagad teljesíteni. Így van ez a vetkőzés témájával kapcsolatban is. Nem igazán foglalkoztatták eddig komolyabban a férfiakkal való mélyebb kapcsolat kialakítása, meg hát lehetősége sem volt rá ezidáig, így egy mezítelen férfi felsőtest látványa is biztosan zavarba tudná hozni, nemhogy még más. De a kihívás az kihívás a szájharc terén, így nehezen szabja meg a határait, hogy mikor is kéne csendben inkább maga mögött hagyni a témát.*
- Nem hinném, hogy ez a probléma fent állna. Engem nehéz meglepni.
*Ölt is bájosan, s természetesen felnőtt nőhöz méltón nyelvet. Majd maga is úgy véli, hogy ezzel lezártnak tekinthetik ezt a témát.*
- Jaj, ne haragudj. Nem állt szándékomban beletiporni a lelkedbe.
*Színészeket megszégyenítő hozzáértéssel vált műriadalmas arcra, miközben igyekszik is igazán megbánó pofit vágni ahhoz, hogy számára is fájó, hogy megsérthette a férfit. Ezt még meg is spékeli a szívéhez kapva, majd elnevetve magát ingatja meg a fejét, hogy nyugodjon meg Krell, ő most csak jóízűen szórakozik.
Na persze a kicsomagolás felvetése azért csak bevonzza azt a halovány pírt, amit az előbb emlegetett zavar idéz is az arcára. Valami képzelgés dereng fel arcán arról, ahogy egy daliás alak kibontani készül a megszeppent, színes kis "ajándékot". Ez a kép pedig csak egyre rontja a helyzetet, mikor már füle hegye is belepirul a dologba.*
- Azt hiszem megártott a sör. *Köszörüli meg torkát, mert hát a legegyszerűbb persze, hogy az, ha az alkoholra fogja a dolgokat.* Egyéb iránt, ahhoz azért a csomagnak is lesz egy-két szava.
*Motyogja, majd a hirtelen zavar el is illan, ahogy Krell a vigyorgó fickóból megkomolyodott pacák lesz. A szemöldökeit kissé összevonja, ahogy hallgatja a szakmát érintő szavakat. A komolyság és a tény, hogy kerülhet ő is az új ügyfelek közé kicsit megijeszti. Most tényleg meggyőződése, hogy túllőtt a célon. És ki tudja, nem ismeri a férfit. Attól, hogy eddig kedélyesen elcsipkelődtek egymással még lehet valami elborult figura, aki be is váltja az ígéretet. Persze ez sem tart sokáig, mikor Krell ismét felkacag. Az agya kissé lassan dolgozza fel a hullámzó hangulatváltásokat. Először kicsit elképed, majd mikor leesik neki, hogy megint csak a bolondját járatták vele szinte felháborodottan fúj egy nagyot. Félállásban megkönnyebbültet, félállásban a hirtelen felhalmozott dühöt ereszti ki temérdek levegővel. Majd, hogy azt pótolja egy jó nagyot sóhajt, s hangot csak ezután ad a sértettségének.*
- Neked aztán van bőr a képeden. *Dünnyögi, miközben el is pillantva teszi karba a kezeit, akár egy sértett kisgyerek.* Biztos szép szakma a maga módján.
*Jegyzi meg félvállról, de egyelőre jelét nem mutatja, hogy a vicc beismerésével a sértettség elszállt volna.
A továbbiakban csak szeme sarkából pillantgat néha vissza a férfira, majd a kérdésre megtapogatja a gombócot az anyag alatt.*
- Erre gondolsz?
*Majd azzal szét is bontja köpenyének madzagját, az anyagot hagyva is, hogy lecsússzon a széke háttámlájára, ezzel egy időben felfedve a csupasz vállakat, a mélyebb dekoltázst és a vörös kis szőrpamacsot, aki elégedetlen csipogással emeli ki a szénakazal haj alól a buksiját.*
- Ő itt a jelenlegi egyetlen férfi az életemben, ezen felül hűséges, bár kissé hisztis utazótárs és legjobb barát, Mydaw a menyét. Vagy Mydaw őfelsége. Azt jobban szereti.
*Vigyorodik is el, ahogy a kisállat fejére cirógat, majd a vigyor kedves mosollyá csap át, ahogy Mydaw a lány kezébe bújik a fejével. Amint pedig jobban észhez tér már éberebben kezdi ő is szemügyre venni a számára még idegen férfit.*
- Te egyedül vagy?
*Most már megenyhültebben pillant vissza a férfira.*
14533. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-03-18 18:43:37
Üzenet elküldve: 2020-03-18 18:43:37
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 127
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 127
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
//Az igazság ára//
//Rlilla, Nimral//
*A helyzet feszültségéből a velük szemben ülő őszes lovag lopva érzékeli a feszültséget, mert szemében feszült kíváncsiság gyúl, akár egy űzött vadnak. Szemével végigpásztázza a termet, de nem szól semmit tekintete elsiklik Rigó felett. Madárnéven nevezett felügyelőjük valóban jól be tud olvadni a környezetébe, egy pillanat ijesztő bámulás után helyet foglal az egyik asztalnál, mintha mi sem történt volna.
Grialz, újdonsült szövetségesük végignéz hölgytársaságán, megnézi magának az ikreket is, aztán halványan elmosolyodik, de szeme és egész lénye szomorú.*
- Hát legyen. Menjünk. De a kocsmárosnak ne szóljanak. Azt szokta mondani, ez nem olyan hely. *Mondja bizalmasabban lehalkítva hangját, és feláll, aztán kezével udvariasan gesztikulál a lányoknak, mintha csak egy hintóból szállnának ki.* Hölgyeim.
*Alig két lépés választja el Rigó csuklyás alakjától, de nem úgy tűnik, hogy tud róla, kivel van dolga. Talán nem is baj, így teljesen közömbösnek mutatkozhat. Persze az asztalnak támasztott kardjáról nem feledkezik meg, azt is megragadja. A közömbös szemlélő, aki betoppan, még azt is hihetné, hogy minden rendben van, sőt, hogy a fickó szerencsés, az ő korában már nem tapadnak így a nők. Ha Rlilla felállt, és engedi, szabad kezével az ő karjába karol.*
- Hölgyeim.
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.03.18 18:44:12
//Rlilla, Nimral//
*A helyzet feszültségéből a velük szemben ülő őszes lovag lopva érzékeli a feszültséget, mert szemében feszült kíváncsiság gyúl, akár egy űzött vadnak. Szemével végigpásztázza a termet, de nem szól semmit tekintete elsiklik Rigó felett. Madárnéven nevezett felügyelőjük valóban jól be tud olvadni a környezetébe, egy pillanat ijesztő bámulás után helyet foglal az egyik asztalnál, mintha mi sem történt volna.
Grialz, újdonsült szövetségesük végignéz hölgytársaságán, megnézi magának az ikreket is, aztán halványan elmosolyodik, de szeme és egész lénye szomorú.*
- Hát legyen. Menjünk. De a kocsmárosnak ne szóljanak. Azt szokta mondani, ez nem olyan hely. *Mondja bizalmasabban lehalkítva hangját, és feláll, aztán kezével udvariasan gesztikulál a lányoknak, mintha csak egy hintóból szállnának ki.* Hölgyeim.
*Alig két lépés választja el Rigó csuklyás alakjától, de nem úgy tűnik, hogy tud róla, kivel van dolga. Talán nem is baj, így teljesen közömbösnek mutatkozhat. Persze az asztalnak támasztott kardjáról nem feledkezik meg, azt is megragadja. A közömbös szemlélő, aki betoppan, még azt is hihetné, hogy minden rendben van, sőt, hogy a fickó szerencsés, az ő korában már nem tapadnak így a nők. Ha Rlilla felállt, és engedi, szabad kezével az ő karjába karol.*
- Hölgyeim.
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.03.18 18:44:12
14532. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-03-17 16:09:15
Üzenet elküldve: 2020-03-17 16:09:15
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 480
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 480
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//A sör a legjobb étek//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*A mutogatást finoman rángatózó szemöldökkel nézi, na ütni végül is nem tervez, de hogy ez így is maradjon a későbbiekben is, inkább figyelmezteti a másikat, hogy ne feszítse túl a húrt.*
-Na bírjál magaddal, Borzas!
*Hangját nem emeli meg ugyan, csak ujját nyomatékul, szokásosához hűen morcosan morogva a szavakat.
Elsőre egyébként komolyan is veszi, hogy a férfi majdnem a szeretőjévé tett egy orkot. Elég fura fazon, egyáltalán nem lepődne meg, ha kiderülne, hogy a zöld behemót asszonyokra bukik, na nem mintha Naet különösebben zavarná az ilyesmi, hisz semmi köze hozzá, tőle aztán mindenki azt kíván meg, akit akar. Világossá válik persze számára, hogy a másik csak viccelődik, története hallatán megemelkedik szemöldöke.*
-Te aztán érdekesen barátkozol.
*Vigyorog saját humorosnak vélt megjegyzésén leginkább majd a kitöltött serbe kortyol. Nem ártana talán valamelyest lassítani az italozás tempóján, ha így folytatja nem lesz jó vége az estének, nem hiányzik, hogy Umont szemtanúja legyen egy rókacsalád telepítésnek vagy gazdagabb legyen Rizshez hasonlóan egy homlokon rúgással. Na nem mintha nem érdemelné meg.*
-Áh, nem lényeges.
*Legyint, mikor kiderül, a másiknak fogalma sincs róla, ki az a Creton, s mivel viccelődése így már értelmetlen, nem kezd magyarázkodásba.
Szemeit gyanakodva húzza össze egy röpke pillanatra, mikor újra szóba kerül a gyilkolászás, igaz, csak egy rövid tréfa erejéig. Valamiért még mindig van egy olyan érzése, hogy több ez, mint egyszerű poén, legurít inkább egy nagy kortyot a párlatból, hogy terelje gondolatait.*
-Az vagyok.
*Húzza ki magát dölyfösen, furcsán lassú mozdulataiból látszik már, mennyire be van nyomva. Valahol együtt tud érezni egyébként a volt szerzetessel, a szeszfőzést leszámítva évekig élt ugyanígy miután elváltak útjai mesterétől, céltalanul bolyongva a városok között. Rég nem jutott már eszébe a férfi, büszkén konstatálja magában, hogy már semmiféle indulatot nem vált ki belőle az emléke.*
-Szépek, bár nem annyira nagy szám egyik sem.
*Leginkább Lichanech emlegetésére fordul grimaszba arca, a többi város nevét hallva képe inkább közönyös.*
-Dehogy van! Nem is volt, nem is lesz.
*Szögezi le kicsit talán indulatosabban*
-Az ilyesféle ostobaság nem való a magamfajtának.
*Eddigi élete során egyszer fordult elő, hogy érzett valamit valaki iránt még serdülőként, de már akkor megfogadta, hogy ez többet nem fordulhat elő. Az ilyen idióta érzelmek csak elterelik az ember figyelmét a sokkal fontosabb dolgokról, efféle luxust pedig nem engedhet meg magának egy harcos.
Borzas összevissza ugrál a különböző témák között, mindenféle összefüggés nélkül, na persze lehet, hogy már csak túl részeg ahhoz, hogy felfedezze a kapcsolatot a kérdések között. A legutóbbin értetlenül ráncolja homlokát.*
-Fhú bazdmeg, te aztán zakkantabb vagy, mint gondoltam.
*Bukik ki belőle, eszébe sem jut visszafogni magát*
-Mittomén. Van, amikor gond nélkül, van, amikor nem.
*Próbál érdemi választ kibökni majd már egészen sután megrázza a fejét.*
-Meg a nagy lófaszt! Nem sok kedvem van bitófán végezni a kis perverziód miatt.
*Nevetgél magán, s közben ajkához emeli korsóját, ami csak jobban felerősíti hangját, ezt pedig így pityókásan igencsak viccesnek találja, öblös, horkantós kacagás bukik ki hát belőle.*
//A sör a legjobb étek//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*A mutogatást finoman rángatózó szemöldökkel nézi, na ütni végül is nem tervez, de hogy ez így is maradjon a későbbiekben is, inkább figyelmezteti a másikat, hogy ne feszítse túl a húrt.*
-Na bírjál magaddal, Borzas!
*Hangját nem emeli meg ugyan, csak ujját nyomatékul, szokásosához hűen morcosan morogva a szavakat.
Elsőre egyébként komolyan is veszi, hogy a férfi majdnem a szeretőjévé tett egy orkot. Elég fura fazon, egyáltalán nem lepődne meg, ha kiderülne, hogy a zöld behemót asszonyokra bukik, na nem mintha Naet különösebben zavarná az ilyesmi, hisz semmi köze hozzá, tőle aztán mindenki azt kíván meg, akit akar. Világossá válik persze számára, hogy a másik csak viccelődik, története hallatán megemelkedik szemöldöke.*
-Te aztán érdekesen barátkozol.
*Vigyorog saját humorosnak vélt megjegyzésén leginkább majd a kitöltött serbe kortyol. Nem ártana talán valamelyest lassítani az italozás tempóján, ha így folytatja nem lesz jó vége az estének, nem hiányzik, hogy Umont szemtanúja legyen egy rókacsalád telepítésnek vagy gazdagabb legyen Rizshez hasonlóan egy homlokon rúgással. Na nem mintha nem érdemelné meg.*
-Áh, nem lényeges.
*Legyint, mikor kiderül, a másiknak fogalma sincs róla, ki az a Creton, s mivel viccelődése így már értelmetlen, nem kezd magyarázkodásba.
Szemeit gyanakodva húzza össze egy röpke pillanatra, mikor újra szóba kerül a gyilkolászás, igaz, csak egy rövid tréfa erejéig. Valamiért még mindig van egy olyan érzése, hogy több ez, mint egyszerű poén, legurít inkább egy nagy kortyot a párlatból, hogy terelje gondolatait.*
-Az vagyok.
*Húzza ki magát dölyfösen, furcsán lassú mozdulataiból látszik már, mennyire be van nyomva. Valahol együtt tud érezni egyébként a volt szerzetessel, a szeszfőzést leszámítva évekig élt ugyanígy miután elváltak útjai mesterétől, céltalanul bolyongva a városok között. Rég nem jutott már eszébe a férfi, büszkén konstatálja magában, hogy már semmiféle indulatot nem vált ki belőle az emléke.*
-Szépek, bár nem annyira nagy szám egyik sem.
*Leginkább Lichanech emlegetésére fordul grimaszba arca, a többi város nevét hallva képe inkább közönyös.*
-Dehogy van! Nem is volt, nem is lesz.
*Szögezi le kicsit talán indulatosabban*
-Az ilyesféle ostobaság nem való a magamfajtának.
*Eddigi élete során egyszer fordult elő, hogy érzett valamit valaki iránt még serdülőként, de már akkor megfogadta, hogy ez többet nem fordulhat elő. Az ilyen idióta érzelmek csak elterelik az ember figyelmét a sokkal fontosabb dolgokról, efféle luxust pedig nem engedhet meg magának egy harcos.
Borzas összevissza ugrál a különböző témák között, mindenféle összefüggés nélkül, na persze lehet, hogy már csak túl részeg ahhoz, hogy felfedezze a kapcsolatot a kérdések között. A legutóbbin értetlenül ráncolja homlokát.*
-Fhú bazdmeg, te aztán zakkantabb vagy, mint gondoltam.
*Bukik ki belőle, eszébe sem jut visszafogni magát*
-Mittomén. Van, amikor gond nélkül, van, amikor nem.
*Próbál érdemi választ kibökni majd már egészen sután megrázza a fejét.*
-Meg a nagy lófaszt! Nem sok kedvem van bitófán végezni a kis perverziód miatt.
*Nevetgél magán, s közben ajkához emeli korsóját, ami csak jobban felerősíti hangját, ezt pedig így pityókásan igencsak viccesnek találja, öblös, horkantós kacagás bukik ki hát belőle.*
14531. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-03-16 23:15:29
Üzenet elküldve: 2020-03-16 23:15:29
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 129
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 129
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
// Artheniorban //
// Nyílt //
* Az ifjú lány némi tűnődés után úgy dönt, hogy inkább a Pegazusban rendel valamit, mielőtt továbbindulna a kereskedőház irányába. Különben is, már nincs is olyan sok kedve csatlakozni. Amilyen gyorsan jött az ötlet, legalább olyan gyorsan el is szállt. Tehát betér a fogadóba, ahol a kályha most is igen intenzíven árasztja magából a meleget. Sokat nem gondolkozik azon, hogy mit egyen. Az Őzragu leves az egyik kedvence ezen a helyen. Kifizeti a 11 aranyat, majd helyet foglal az egyik asztalnál. Mielőtt azonban nekilátna az étel elfogyasztásának, szőrmés kabátját a szék háttámlájára akasztja. Bár egyáltalán nem siet az étkezéssel - hiszen minek is tenné, mikor annyi szabad ideje van, mint tengerben a víz - de mégis hamar elfogy a leves. Ezek után egy pohár vizet rendel, és a pultra helyezi a 2 aranyat. Miután ezzel is megvan, felölti magára a kabátját, és indulni készül. *
A hozzászólás írója (Czerenä Paldhowär) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.03.16 23:17:05
// Nyílt //
* Az ifjú lány némi tűnődés után úgy dönt, hogy inkább a Pegazusban rendel valamit, mielőtt továbbindulna a kereskedőház irányába. Különben is, már nincs is olyan sok kedve csatlakozni. Amilyen gyorsan jött az ötlet, legalább olyan gyorsan el is szállt. Tehát betér a fogadóba, ahol a kályha most is igen intenzíven árasztja magából a meleget. Sokat nem gondolkozik azon, hogy mit egyen. Az Őzragu leves az egyik kedvence ezen a helyen. Kifizeti a 11 aranyat, majd helyet foglal az egyik asztalnál.
Mielőtt azonban nekilátna az étel elfogyasztásának, szőrmés kabátját a szék háttámlájára akasztja. Bár egyáltalán nem siet az étkezéssel - hiszen minek is tenné, mikor annyi szabad ideje van, mint tengerben a víz - de mégis hamar elfogy a leves. Ezek után egy pohár vizet rendel, és a pultra helyezi a 2 aranyat. Miután ezzel is megvan, felölti magára a kabátját, és indulni készül. *A hozzászólás írója (Czerenä Paldhowär) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.03.16 23:17:05
14530. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-03-16 22:31:54
Üzenet elküldve: 2020-03-16 22:31:54
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 515
OOC üzenetek: 152
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 515
OOC üzenetek: 152
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
// Naty - Soreyl //
//Holdudvar//
*A lassan horizontra billenő nap sugarai hosszú árnyékokat festenek a falra mögöttük. Akárha egy kép lenne. Még címet is tudna adni neki. "Két régi barát találkozik a naplementében, egy padon borozva a Holdudvarban." Idiótán hosszú név? Igen! Mégis valahogy leírja azt a kellemes nosztalgiával átitatott áhítatot, amit most Soreyl érez. A torkán édesen, pezsegve folyó szikvizes bor. A nehéz idők után felejtésül jövő könnyedebb társalgás. A jövőbe révedés, miközben az Arthenior környéki erdő levelit megfesti ezer színnel a napnyugta. Közben Naty megerősíti: Jól halott a lovag. Gyenge bólogatással jelzi, gyógyító akar lenni. Soreyl arcán szinte egy büszke mosoly húzódik el.*
~Azért ne olvadj el!~
*Vág közbe Perchi. Ha a lovag magában lenne, csak a szemét forgatná, de így muszáj a gondolataiban választ adnia a kardjának.*
~Annyi szörnyűség, és kegyetlenség után, igenis ez igazán szép dolog. Miért ne lehetne büszke az ember, hogy egy ilyen barátja lehet?~
*Kérdezi a gondolatnál is gyorsabban, amire a válasz egy hányásfélét imitáló hang. Soreyl nem reagál. Mintha egy trubadúrnak mondanák, hogy nyálas a költeménye. Igen az. Direkt. Naty viszont tovább fejti a témát, és a nehéz fogalmazásából a lovag arra következtet, hogy kínos témába mennek bele.*
~Talán irtózik a vértől?~
*Gondolja magában, amire helyesel a kard.*
~Az valóban hátrány egy orvosnál.~
*Soreyl hangja pusztán javító jellegű a fejében.*
~Gyógyító!~
*A kihelyesbített Perchipfell elsöpri a kérdést.*
~Krumpli. Burgonya.~
*Holott a kérdés igenis fontos, és ugyan a lovagnak még nem állt össze a fejében, de a lány éppen ezt járja körbe valahogy. Mármint azt, hogy a gyógyításnak bizonyos formájával akadhatnak gondjai. De előbb még felhozza a piaci incidenst. A történet kis kiegészítése Soreylben is megfordul, és arcán látszik is, sőt szóban is hozzá teszi.*
-Tehát mikor a karodba dőltem?
*Teszi hozzá tréfásan, mégis felvont szemöldökei alatt kíváncsi barna íriszek várják a folytatást, ami meg is érkezik. Igaz a vége kicsit elharapva, és elszégyellve, de a lovag nehezen kibogarássza a mondattömörítményből a lényeget. Soreyl arca rezzenéstelen.*
~Rajtam?~
*Kérdezi magától, de hiába, mert mindig Perchi válaszol rá.*
~Nem. Anyádon.~
*Soreyl újra elismétli a kérdést, miközben meleg mosolyán, és furcsán semmilyen tekintetén nem változtat.*
~Segíteni rajtam?~
*És itt kezdi el kicsit kapiskálni a hapsikánk. Látja hogy Naty kicsit zavarban van, de talán az semmi ahhoz képest amekkorában ő van most. A mellett, hogy soha nem gondolta volna, hogy bárkire ekkora hatással lesz valaha, a mellett még ott van az is hogy éppen akkor ilyen csúnyán elkavarta egymástól őket a tömeg. Csak most bánja igazán. Noha nem akart a mélyére ásni a kérdésnek, mert látja hogy a Kisasszony zavarban van, és nyilván nem is a legkönnyebb téma számára, muszáj kicsit belemennie.*
-Akkor először?
*Kérdezi kicsit megilletődve, mégis mintha megtisztelve érezné magát ezzel. Ezután hagyja a beszélgetést folyni de nem sokáig, ugyanis Natalayda egy másik érdekes, és nem túl vidámabb témába fog bele.*
-Én úgy tudom, hogy a mágiához nem tehetség kell, csak tanulás. Persze nem árt ha van, de mindent el lehet érni a könyvekből is.
*Mondja a lovag. Valóban hallotta ezt már, talán annak idején Jezabielltől, ~Aki a legnagyobb mágus volt akit ismerek.~ de ha gőze se volna róla, akkor is valami hasonlóval biztatná. Majd áttérnek a templomra. Egy elharapott félmondat után Naty gondolkodóba esik. Már Soreyl éppen visszakérdezne a mondat végére, amikor belekezd egy történetbe, ami valamiképp magyarázatot adhat. És ad is.*
~Vízmágia.~
*Gyakorlatilag el is felejtette, hogy az is képes gyógyítani. Soreyl egyetértve bólogat. És mosolya nem hagy alább.*
-Bizony nagy változásokat hozhat az ember életében egy ilyen esemény, és ez a mágiájára is kihathat.
*Mondja, amire Perchi már feni is a fogát.*
~Ezt meg honnan tudod?~
*Soreyl, és Perchi között ritkán történik ilyen őszinte szóváltás a választ tekintve.*
~Dunsztom sincs.~
*Mondja fejében higgadtan, de valamit csak kell mondania ennek a lánynak, és kicsit bátorítani. Ha már ő is azt teszi. Soreyl a kupájába néz. Egy kardforgatótól olyan butácska álomnak tűnhet, hogy ő majd varázsolni fog. Még neki is az olykor.*
-Köszönöm.
*Mondja melegen a biztató szavakra.*
-Jó ezt egy olyan embertől hallani mint te.
*Na most ő kerül zavarba.*
-Már hogy úgy értem, hogy nálam okosabb.
*Ezt a suta mondatot tudta kinyögni hirtelen. Vesz egy mély levegőt, és hátra dől a padon. Egy sóhajtással elengedi az összes stresszt. Gondolatait, Perchipfell foglalja össze egy mondatban.*
~Egyszer már a karjába ájultál. Kínosabb már nem lehetsz.~
*És ezzel nyugtatva magát, egy összeszedettebb mondatot sikerül kimondania, miközben barna szemei Natyn maradnak.*
-Szóval igen. Okosabb vagy nálam, és te aki tudod, hogy ez mivel jár... Jól esik hallani, hogy nem vagyok reménytelen.
*Mondja mosolyogva.*
-Én is örülnék. Ezt bármikor megismételhetnénk.
*Fejével előre bök az eléjük terülő tájra, és megemeli a kupáját. Ezután a tekintetük összeforr egy pillanatra. Noha a lány próbálkozik másfelé nézni, Soreylnek nagyon is tetszik ez az őszinte néma pillanat, egészen addig mígnem a fakupa koppan a kövön. A lovag elsőre nem is veszi észre, hiszen a már elfordult Natalayda arcélét vizsgálta, de a kupa bizony kiborult, és ugyan a java része a lányra fröccsent, egy két nagyobb csepp Soreylt is elkapta.*
-Ugyan semmiség. Mindenkivel megesik.
*Mondja az egyre vörösödő lánynak, és lehajol az üres kupáért. A világosszürke ruha, ami Natyn van, valószínűleg most vörösborfoltos. Soreyl felegyenesedik a kupával a kezében.*
-Ouh a ruhád.
*Mondja, és sajnos neki is megszaporodik a szósebessége zavarában.*
-Ezt addig kéne kimosni amíg bele nem szárad. Itt a mosodán bizonyára megcsinálják. *Zavarában közben mutogat összevissza az üres kupával a kezében, mintha Naty nem tudná merre van a mosoda, vagy a fent.* Van nekem addig egy váltás ingem fent... Ha...
*Soreyl most legalább olyan kis pozsgás mint Naty. Közben Perchi valami gyerekes viccel húzná fel a lovag agyát, aki most egyszerűen meg sem hallja a mesterkardot.*
-Ha gondolod lehozom.
// Naty - Soreyl //
//Holdudvar//
*A lassan horizontra billenő nap sugarai hosszú árnyékokat festenek a falra mögöttük. Akárha egy kép lenne. Még címet is tudna adni neki. "Két régi barát találkozik a naplementében, egy padon borozva a Holdudvarban." Idiótán hosszú név? Igen! Mégis valahogy leírja azt a kellemes nosztalgiával átitatott áhítatot, amit most Soreyl érez. A torkán édesen, pezsegve folyó szikvizes bor. A nehéz idők után felejtésül jövő könnyedebb társalgás. A jövőbe révedés, miközben az Arthenior környéki erdő levelit megfesti ezer színnel a napnyugta. Közben Naty megerősíti: Jól halott a lovag. Gyenge bólogatással jelzi, gyógyító akar lenni. Soreyl arcán szinte egy büszke mosoly húzódik el.*
~Azért ne olvadj el!~
*Vág közbe Perchi. Ha a lovag magában lenne, csak a szemét forgatná, de így muszáj a gondolataiban választ adnia a kardjának.*
~Annyi szörnyűség, és kegyetlenség után, igenis ez igazán szép dolog. Miért ne lehetne büszke az ember, hogy egy ilyen barátja lehet?~
*Kérdezi a gondolatnál is gyorsabban, amire a válasz egy hányásfélét imitáló hang. Soreyl nem reagál. Mintha egy trubadúrnak mondanák, hogy nyálas a költeménye. Igen az. Direkt. Naty viszont tovább fejti a témát, és a nehéz fogalmazásából a lovag arra következtet, hogy kínos témába mennek bele.*
~Talán irtózik a vértől?~
*Gondolja magában, amire helyesel a kard.*
~Az valóban hátrány egy orvosnál.~
*Soreyl hangja pusztán javító jellegű a fejében.*
~Gyógyító!~
*A kihelyesbített Perchipfell elsöpri a kérdést.*
~Krumpli. Burgonya.~
*Holott a kérdés igenis fontos, és ugyan a lovagnak még nem állt össze a fejében, de a lány éppen ezt járja körbe valahogy. Mármint azt, hogy a gyógyításnak bizonyos formájával akadhatnak gondjai. De előbb még felhozza a piaci incidenst. A történet kis kiegészítése Soreylben is megfordul, és arcán látszik is, sőt szóban is hozzá teszi.*
-Tehát mikor a karodba dőltem?
*Teszi hozzá tréfásan, mégis felvont szemöldökei alatt kíváncsi barna íriszek várják a folytatást, ami meg is érkezik. Igaz a vége kicsit elharapva, és elszégyellve, de a lovag nehezen kibogarássza a mondattömörítményből a lényeget. Soreyl arca rezzenéstelen.*
~Rajtam?~
*Kérdezi magától, de hiába, mert mindig Perchi válaszol rá.*
~Nem. Anyádon.~
*Soreyl újra elismétli a kérdést, miközben meleg mosolyán, és furcsán semmilyen tekintetén nem változtat.*
~Segíteni rajtam?~
*És itt kezdi el kicsit kapiskálni a hapsikánk. Látja hogy Naty kicsit zavarban van, de talán az semmi ahhoz képest amekkorában ő van most. A mellett, hogy soha nem gondolta volna, hogy bárkire ekkora hatással lesz valaha, a mellett még ott van az is hogy éppen akkor ilyen csúnyán elkavarta egymástól őket a tömeg. Csak most bánja igazán. Noha nem akart a mélyére ásni a kérdésnek, mert látja hogy a Kisasszony zavarban van, és nyilván nem is a legkönnyebb téma számára, muszáj kicsit belemennie.*
-Akkor először?
*Kérdezi kicsit megilletődve, mégis mintha megtisztelve érezné magát ezzel. Ezután hagyja a beszélgetést folyni de nem sokáig, ugyanis Natalayda egy másik érdekes, és nem túl vidámabb témába fog bele.*
-Én úgy tudom, hogy a mágiához nem tehetség kell, csak tanulás. Persze nem árt ha van, de mindent el lehet érni a könyvekből is.
*Mondja a lovag. Valóban hallotta ezt már, talán annak idején Jezabielltől, ~Aki a legnagyobb mágus volt akit ismerek.~ de ha gőze se volna róla, akkor is valami hasonlóval biztatná. Majd áttérnek a templomra. Egy elharapott félmondat után Naty gondolkodóba esik. Már Soreyl éppen visszakérdezne a mondat végére, amikor belekezd egy történetbe, ami valamiképp magyarázatot adhat. És ad is.*
~Vízmágia.~
*Gyakorlatilag el is felejtette, hogy az is képes gyógyítani. Soreyl egyetértve bólogat. És mosolya nem hagy alább.*
-Bizony nagy változásokat hozhat az ember életében egy ilyen esemény, és ez a mágiájára is kihathat.
*Mondja, amire Perchi már feni is a fogát.*
~Ezt meg honnan tudod?~
*Soreyl, és Perchi között ritkán történik ilyen őszinte szóváltás a választ tekintve.*
~Dunsztom sincs.~
*Mondja fejében higgadtan, de valamit csak kell mondania ennek a lánynak, és kicsit bátorítani. Ha már ő is azt teszi. Soreyl a kupájába néz. Egy kardforgatótól olyan butácska álomnak tűnhet, hogy ő majd varázsolni fog. Még neki is az olykor.*
-Köszönöm.
*Mondja melegen a biztató szavakra.*
-Jó ezt egy olyan embertől hallani mint te.
*Na most ő kerül zavarba.*
-Már hogy úgy értem, hogy nálam okosabb.
*Ezt a suta mondatot tudta kinyögni hirtelen. Vesz egy mély levegőt, és hátra dől a padon. Egy sóhajtással elengedi az összes stresszt. Gondolatait, Perchipfell foglalja össze egy mondatban.*
~Egyszer már a karjába ájultál. Kínosabb már nem lehetsz.~
*És ezzel nyugtatva magát, egy összeszedettebb mondatot sikerül kimondania, miközben barna szemei Natyn maradnak.*
-Szóval igen. Okosabb vagy nálam, és te aki tudod, hogy ez mivel jár... Jól esik hallani, hogy nem vagyok reménytelen.
*Mondja mosolyogva.*
-Én is örülnék. Ezt bármikor megismételhetnénk.
*Fejével előre bök az eléjük terülő tájra, és megemeli a kupáját. Ezután a tekintetük összeforr egy pillanatra. Noha a lány próbálkozik másfelé nézni, Soreylnek nagyon is tetszik ez az őszinte néma pillanat, egészen addig mígnem a fakupa koppan a kövön. A lovag elsőre nem is veszi észre, hiszen a már elfordult Natalayda arcélét vizsgálta, de a kupa bizony kiborult, és ugyan a java része a lányra fröccsent, egy két nagyobb csepp Soreylt is elkapta.*
-Ugyan semmiség. Mindenkivel megesik.
*Mondja az egyre vörösödő lánynak, és lehajol az üres kupáért. A világosszürke ruha, ami Natyn van, valószínűleg most vörösborfoltos. Soreyl felegyenesedik a kupával a kezében.*
-Ouh a ruhád.
*Mondja, és sajnos neki is megszaporodik a szósebessége zavarában.*
-Ezt addig kéne kimosni amíg bele nem szárad. Itt a mosodán bizonyára megcsinálják. *Zavarában közben mutogat összevissza az üres kupával a kezében, mintha Naty nem tudná merre van a mosoda, vagy a fent.* Van nekem addig egy váltás ingem fent... Ha...
*Soreyl most legalább olyan kis pozsgás mint Naty. Közben Perchi valami gyerekes viccel húzná fel a lovag agyát, aki most egyszerűen meg sem hallja a mesterkardot.*
-Ha gondolod lehozom.
14529. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-03-16 14:11:34
Üzenet elküldve: 2020-03-16 14:11:34
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 31
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 31
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Színfoltok az asztalok közt//
*Ha Nysity tudná, mennyire téved, lehet, hogy kétszer is meggondolná a szavait. A férfi ugyanis életének nagy részét pont, hogy inkább cselekvéssel, mint beszéddel töltötte. De ugyebár úriember nem vág fel ilyesmivel. Meg persze Krell sem.*
- Meg ne lepődj.
*Hagyja ennyiben a dolgot.
Az ezt követő drámai színjátékon kifejezetten jól elszórakozik, hát még mikor a lány fájdalmasan a nyakához kap. ~ Szóval tényleg rejteget ott valamit. ~ erősíti meg magában a gyanúját. Valószínűleg szándékosan nem mutogatja a hölgyemény, mit dugdos a csuklya alatt – annál is inkább szórakoztató lenne kicsalni belőle. Végül azonban még mindig a kivárás mellett teszi le voksát, legalábbis egy kis ideig mindenképpen. Ebben közrejátszik Nysity visszaszólása is, ami mellett nem akar teljesen szó nélkül elmenni.*
- Naa, ez fájt. Én azt hittem, jól hangzik.
*Kezd ő maga is egyfajta színjátékba, és úgy tesz, mintha vérző szívét ápolgatná. A hirtelen jött bizalmaskodásra azonban a hősi haldoklást félbehagyva közelebb hajol a másikhoz, bár sejti, ez is csak éppolyan játék, mint az előzőek. Mikor sejtelmei beigazolódnak, ő is becsatlakozik a lány nevetésébe, és hozzáfűzi a maga gondolatait az elhangzottakhoz.*
- Kicsit ugyan korai, de legyen. Elfogadom az ajándékot. Majd később kicsomagolom.
*Még egy rosszfiús kacsintást is odabiggyeszt a végére. Ha ezért jön is egy pofon, neki teljesen megérte. Minden egyes szó. Ezt a szemében játszadozó csillogás miatt letagadni sem tudná.
A csillogás azonban megfakul, kiveszik a szeméből, mikor a másik a szakmai dolgokat kezdi fejtegetni. A férfi mintha kicserélődne, teljesen elkomorul, elcsendesül. Nysity szavai végeztével Krell vészjóslóan lélegzetet vesz, majd hátborzongatóan komoly hangon így szól.*
- Nem, nem divattanácsadó vagyok, bár a munkám hasonlít rá. Az én feladatom a már halott emberek felöltöztetése. Ha nem vigyázol, te is hamarosan az ügyfeleim közé kerülhetsz. *Egy pillanatig még tartja a halotti maszkhoz hasonlatos merev ábrázatot, majd hagyja azt elemeire bomlani, és egy kacagással oldja fel az esetlegesen megfeneklett hangulatot. Kíváncsian figyeli, vajon sikerült-e kibillentenie a másikat annak vélt fölényéből.* - Persze ez csak vicc. A családomnak temetkezési vállalkozása van. *Torzít egy kicsit az igazságon az egyszerűség kedvéért.* - Emiatt fontos a sötét öltözék, és bár már nem dolgozom ott, megszoktam, hogy ilyesmiben járok. Na, de most én kérdezek. *Változtat ismét a könnyedebb hangnemen. Szemével a nő csuklyája felé sandít, és a következő szavait szándékosan halkabban mondja, hogy biztosan csak ők ketten hallhassák.* - Mondd csak, mi az ott a nyakadban?
*Ha Nysity tudná, mennyire téved, lehet, hogy kétszer is meggondolná a szavait. A férfi ugyanis életének nagy részét pont, hogy inkább cselekvéssel, mint beszéddel töltötte. De ugyebár úriember nem vág fel ilyesmivel. Meg persze Krell sem.*
- Meg ne lepődj.
*Hagyja ennyiben a dolgot.
Az ezt követő drámai színjátékon kifejezetten jól elszórakozik, hát még mikor a lány fájdalmasan a nyakához kap. ~ Szóval tényleg rejteget ott valamit. ~ erősíti meg magában a gyanúját. Valószínűleg szándékosan nem mutogatja a hölgyemény, mit dugdos a csuklya alatt – annál is inkább szórakoztató lenne kicsalni belőle. Végül azonban még mindig a kivárás mellett teszi le voksát, legalábbis egy kis ideig mindenképpen. Ebben közrejátszik Nysity visszaszólása is, ami mellett nem akar teljesen szó nélkül elmenni.*
- Naa, ez fájt. Én azt hittem, jól hangzik.
*Kezd ő maga is egyfajta színjátékba, és úgy tesz, mintha vérző szívét ápolgatná. A hirtelen jött bizalmaskodásra azonban a hősi haldoklást félbehagyva közelebb hajol a másikhoz, bár sejti, ez is csak éppolyan játék, mint az előzőek. Mikor sejtelmei beigazolódnak, ő is becsatlakozik a lány nevetésébe, és hozzáfűzi a maga gondolatait az elhangzottakhoz.*
- Kicsit ugyan korai, de legyen. Elfogadom az ajándékot. Majd később kicsomagolom.
*Még egy rosszfiús kacsintást is odabiggyeszt a végére. Ha ezért jön is egy pofon, neki teljesen megérte. Minden egyes szó. Ezt a szemében játszadozó csillogás miatt letagadni sem tudná.
A csillogás azonban megfakul, kiveszik a szeméből, mikor a másik a szakmai dolgokat kezdi fejtegetni. A férfi mintha kicserélődne, teljesen elkomorul, elcsendesül. Nysity szavai végeztével Krell vészjóslóan lélegzetet vesz, majd hátborzongatóan komoly hangon így szól.*
- Nem, nem divattanácsadó vagyok, bár a munkám hasonlít rá. Az én feladatom a már halott emberek felöltöztetése. Ha nem vigyázol, te is hamarosan az ügyfeleim közé kerülhetsz. *Egy pillanatig még tartja a halotti maszkhoz hasonlatos merev ábrázatot, majd hagyja azt elemeire bomlani, és egy kacagással oldja fel az esetlegesen megfeneklett hangulatot. Kíváncsian figyeli, vajon sikerült-e kibillentenie a másikat annak vélt fölényéből.* - Persze ez csak vicc. A családomnak temetkezési vállalkozása van. *Torzít egy kicsit az igazságon az egyszerűség kedvéért.* - Emiatt fontos a sötét öltözék, és bár már nem dolgozom ott, megszoktam, hogy ilyesmiben járok. Na, de most én kérdezek. *Változtat ismét a könnyedebb hangnemen. Szemével a nő csuklyája felé sandít, és a következő szavait szándékosan halkabban mondja, hogy biztosan csak ők ketten hallhassák.* - Mondd csak, mi az ott a nyakadban?
14528. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-03-16 11:38:17
Üzenet elküldve: 2020-03-16 11:38:17
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 138
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 138
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Vihar előttük, vihar utánuk//
*A szép arcú lány kicsit sem nőies, akár nyersnek is mondható megnyilvánulására Aldo alig láthatóan összeráncolja homlokát. Próbálja megfejteni, miféle teremtménnyel keveredett párbeszédbe, és vajon mit hozhat ez az este kettejük számára. Ő maga mindig sokat adott a megfelelő külsőre és viselkedésre, szerinte mindezek elengedhetetlen fegyverek a manipulációhoz, céljai eléréséhez. Így hát látszólag ügyet sem vet arra, hogy a nő más hangnemben kívánja folytatni a társalgást, sőt, még tlán rá is tesz egy lapáttal, hogy lássa, netán zavarba tudja-e ejteni a félvért. A másik, akár sértőnek is vehető szavaira szintén rá sem hederít, mintha el sem hangzottak volna.*
~Ennek is jól felvágták a nyelvét...~
*Ő inkább izgalmas kihívásként tekint az ilyen személyekre, mintsem kellemetlen, modortalan társaságként. Talán ezzel is saját magáról alkotott képét akarja fényesíteni, hogy elmondhassa, újab hegyre mászott fel, újabb csúcsokat hódított meg sikeresen.
Néhány pillanatig elidőzik a másik mandulavágású szemei mélyében, majd száján, s arca többi részén, mintha valami neki tetsző árut, dísztárgyat mérne fel a piacon.*
- Örülök, hogy megismerhetem, kedves Rocha.
*Mosolyog kedvesen, egy leheletnyit közelebb hajolva az üdvözlés erejéig.*
- Alighanem hasonló célból jöttem ide, mint kegyed, Rocha kisasszony.
*Vág vissza negédes eleganciába burkolva szavait, hiszen feltételezi, hogy a lány is azért tévedt erre, mert hasonlóan unalmasnak és sivárnak érzi hétköznapjait. Ráadásul egyedül van, szóval az is lehetséges, hogy magányos, netán társaságra vágyik. Talán ezért elegyedett szóba az elffel.
Aldo most koccintásra emeli borospoharát, s tekintetét Rocha szemeibe fúrja.*
- Ha nem bánja. Az új ismeretségünkre. Egészségére.
*A szép arcú lány kicsit sem nőies, akár nyersnek is mondható megnyilvánulására Aldo alig láthatóan összeráncolja homlokát. Próbálja megfejteni, miféle teremtménnyel keveredett párbeszédbe, és vajon mit hozhat ez az este kettejük számára. Ő maga mindig sokat adott a megfelelő külsőre és viselkedésre, szerinte mindezek elengedhetetlen fegyverek a manipulációhoz, céljai eléréséhez. Így hát látszólag ügyet sem vet arra, hogy a nő más hangnemben kívánja folytatni a társalgást, sőt, még tlán rá is tesz egy lapáttal, hogy lássa, netán zavarba tudja-e ejteni a félvért. A másik, akár sértőnek is vehető szavaira szintén rá sem hederít, mintha el sem hangzottak volna.*
~Ennek is jól felvágták a nyelvét...~
*Ő inkább izgalmas kihívásként tekint az ilyen személyekre, mintsem kellemetlen, modortalan társaságként. Talán ezzel is saját magáról alkotott képét akarja fényesíteni, hogy elmondhassa, újab hegyre mászott fel, újabb csúcsokat hódított meg sikeresen.
Néhány pillanatig elidőzik a másik mandulavágású szemei mélyében, majd száján, s arca többi részén, mintha valami neki tetsző árut, dísztárgyat mérne fel a piacon.*
- Örülök, hogy megismerhetem, kedves Rocha.
*Mosolyog kedvesen, egy leheletnyit közelebb hajolva az üdvözlés erejéig.*
- Alighanem hasonló célból jöttem ide, mint kegyed, Rocha kisasszony.
*Vág vissza negédes eleganciába burkolva szavait, hiszen feltételezi, hogy a lány is azért tévedt erre, mert hasonlóan unalmasnak és sivárnak érzi hétköznapjait. Ráadásul egyedül van, szóval az is lehetséges, hogy magányos, netán társaságra vágyik. Talán ezért elegyedett szóba az elffel.
Aldo most koccintásra emeli borospoharát, s tekintetét Rocha szemeibe fúrja.*
- Ha nem bánja. Az új ismeretségünkre. Egészségére.
14527. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-03-16 10:27:44
Üzenet elküldve: 2020-03-16 10:27:44
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
*Belép a fogadóba. Kinéz magának egy helyet aztán leül. Rendel magának egy Ullamar sört ,majd kifizeti az érte járó 13 aranyat. Jóízűen kortyolgatja a rendelt italát. Aztán úgy gondolja, hogy rendel magának Főtt ételt ami 13 aranyba kerül. Nagy csámcsogva neki lát az adagnak. Jól érzi magát. Nézelődik, hogy ki mit csinál éppen. Aztán mikorra söre és étele is elfogyott rádől asztalára, hogy pihentesse magát. Kicsit elbóbiskol, de ahogy felkel a kis szundításból már indul is kifelé a fogadóból.*
Jóízűen kortyolgatja a rendelt italát. Aztán úgy gondolja, hogy rendel magának Főtt ételt ami 13 aranyba kerül. Nagy csámcsogva neki lát az adagnak. Jól érzi magát. Nézelődik, hogy ki mit csinál éppen. Aztán mikorra söre és étele is elfogyott rádől asztalára, hogy pihentesse magát. Kicsit elbóbiskol, de ahogy felkel a kis szundításból már indul is kifelé a fogadóból.*
14526. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-03-15 23:37:03
Üzenet elküldve: 2020-03-15 23:37:03
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 136
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 136
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Vihar előttük, vihar utánuk//
*Nem egészen tudja magában eldönteni, hogy csalódott legyen e vagy éljen a megszokás érzésével, miszerint ezidáig senki olyan nem tűnt fel a színen, akinek nagyobb figyelmet szentelne. A napjai újabban ilyenek, így beletörődő sóhajjal kortyol nagyokat az almaborból.
Az elmerengésből így nehezen is szakítja ki a férfi. Pár pillanatnak el kell telnie, hogy világos legyen a számára, most éppen hozzá beszélnek.*
- Hö?
*Jön is a mesterire sikeredett észrevétel hangoztatása. Majd a jól nevelt kérdés után tekintetét is rá emeli.*
- Vagyis bocsánat.
*Köszörüli meg zavartan a torkát és igyekszik összeszedni az összes bájt és kellemet, ami még megtalálható benne.*
- Csak tessék, de ha én vagyok az egyetlen, aki itt felkeltette a figyelmed akkor te sem lehetsz nálam jobb helyzetben.
*Vigyorodik el halványan, miközben nem hazudtolja meg magát. A férfi magázódik és kellemes szavakat intéz hozzá, ő meg szemtelen módon tegeződik és bájtalankodik.*
- Én Rocha vagyok. Nagyon örvendek.
*Egy hangyányit azért ő is moderál magán, még akkor is, ha ez nehezére esik. Persze tud ő szépen beszélni és viselkedni, amivel még magát is meg szokta lepni, de ezen képességével ritkán él. Azt ki kell érdemelni.*
- Ha nem vagyok indiszkrét mi járatban errefelé?
*Ha már így adódott, hát akkor elkezd ismerkedni. Ha mást nem ilyen egyszerű módon.*
*Nem egészen tudja magában eldönteni, hogy csalódott legyen e vagy éljen a megszokás érzésével, miszerint ezidáig senki olyan nem tűnt fel a színen, akinek nagyobb figyelmet szentelne. A napjai újabban ilyenek, így beletörődő sóhajjal kortyol nagyokat az almaborból.
Az elmerengésből így nehezen is szakítja ki a férfi. Pár pillanatnak el kell telnie, hogy világos legyen a számára, most éppen hozzá beszélnek.*
- Hö?
*Jön is a mesterire sikeredett észrevétel hangoztatása. Majd a jól nevelt kérdés után tekintetét is rá emeli.*
- Vagyis bocsánat.
*Köszörüli meg zavartan a torkát és igyekszik összeszedni az összes bájt és kellemet, ami még megtalálható benne.*
- Csak tessék, de ha én vagyok az egyetlen, aki itt felkeltette a figyelmed akkor te sem lehetsz nálam jobb helyzetben.
*Vigyorodik el halványan, miközben nem hazudtolja meg magát. A férfi magázódik és kellemes szavakat intéz hozzá, ő meg szemtelen módon tegeződik és bájtalankodik.*
- Én Rocha vagyok. Nagyon örvendek.
*Egy hangyányit azért ő is moderál magán, még akkor is, ha ez nehezére esik. Persze tud ő szépen beszélni és viselkedni, amivel még magát is meg szokta lepni, de ezen képességével ritkán él. Azt ki kell érdemelni.*
- Ha nem vagyok indiszkrét mi járatban errefelé?
*Ha már így adódott, hát akkor elkezd ismerkedni. Ha mást nem ilyen egyszerű módon.*
14525. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-03-15 21:59:27
Üzenet elküldve: 2020-03-15 21:59:27
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 138
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 138
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Vihar előttük, vihar utánuk//
*Mostanában észrevette, hogy a szokásosnál gyakrabban tölti unalmas délutánjait a fogadó pultja mögött, valamilyen enyhébb szesz társaságában. Kelletlenül bár, de kénytelen beismerni magának, hogy ez már az alkoholizmus kezdete, és eme kialakulóban lévő szokása unalmas, száraz életének köszönhető. Ezen gondolatokra szája enyhe grimaszba húzódik, miközben a pult felé sétál. De hamar eltűnik a pillanatnyi önkritika arcáról, mert nem szokása magában hibákat keresni, és jól tudja, hogy jobban áll neki a halvány, női körökben csábosnak mondott félmosoly. Fél is ölti ezt a fegyverét, s miközben a pulthoz ér, rövid szemkontaktust teremt egy szintén egyedül ácsorgó nővel. Erről hirtelen eszébe ötlik, hogy rég volt dolga az ellenkező nemmel, talán nem ártana neki a társaság. Miután gyorsan leadja a rendelését, és kiszámolja a 10 aranyat a Borért, oldalra fordul, hogy újból megkeresse az imént kiszemelt nő tekintetét. Ha sikerrel jár, mellé lép, s gyorsan szemrevételezi a jelenséget. Szinte egyből leszűri, hogy félvér, mert, bár felfedezhetőek elf vonásai, nem annyira hangsúlyosak, mint Aldo fajtársainál.
Nincsenek előítéletei semmilyen fáj iránt, mi sem állna tőle messzebb. Sőt, még csinosnak is találja a lányt, bár nem az a tipikus elf szépség, avagy nem feltűnően magas és hosszú szőke hajú, mint azok a lányok, akik között felnőtt. Mégis, van benne valami, ami érdekelni kezdi a férfit. Mivel nem lát a közelében más potenciális hímet, hát kedves, akár megnyerőnek is mondható stílusában megszólítja, enyhén megemelve poharát.*
-Ne haragudjon arcátlanságomért, de nem hagyhattam figyelmen kívül egy ilyen bájos, magányosan iszogató hölgyet. Ha nincs ellene semmi kifogása, csatlakoznék társaságához.
*Kezdi udvariasan, ügyelve, hogy ne lépjen túl közel a nőhöz. Ha a másik vevő Aldomeus társaságára, akkor a férfi illendően be is mutatkozik.*
-Engem Aldomeusnak hívnak. Megtudhatom esetleg, hogy kegyedben kit tisztelhetek?
*Mostanában észrevette, hogy a szokásosnál gyakrabban tölti unalmas délutánjait a fogadó pultja mögött, valamilyen enyhébb szesz társaságában. Kelletlenül bár, de kénytelen beismerni magának, hogy ez már az alkoholizmus kezdete, és eme kialakulóban lévő szokása unalmas, száraz életének köszönhető. Ezen gondolatokra szája enyhe grimaszba húzódik, miközben a pult felé sétál. De hamar eltűnik a pillanatnyi önkritika arcáról, mert nem szokása magában hibákat keresni, és jól tudja, hogy jobban áll neki a halvány, női körökben csábosnak mondott félmosoly. Fél is ölti ezt a fegyverét, s miközben a pulthoz ér, rövid szemkontaktust teremt egy szintén egyedül ácsorgó nővel. Erről hirtelen eszébe ötlik, hogy rég volt dolga az ellenkező nemmel, talán nem ártana neki a társaság. Miután gyorsan leadja a rendelését, és kiszámolja a 10 aranyat a Borért,
oldalra fordul, hogy újból megkeresse az imént kiszemelt nő tekintetét. Ha sikerrel jár, mellé lép, s gyorsan szemrevételezi a jelenséget. Szinte egyből leszűri, hogy félvér, mert, bár felfedezhetőek elf vonásai, nem annyira hangsúlyosak, mint Aldo fajtársainál.Nincsenek előítéletei semmilyen fáj iránt, mi sem állna tőle messzebb. Sőt, még csinosnak is találja a lányt, bár nem az a tipikus elf szépség, avagy nem feltűnően magas és hosszú szőke hajú, mint azok a lányok, akik között felnőtt. Mégis, van benne valami, ami érdekelni kezdi a férfit. Mivel nem lát a közelében más potenciális hímet, hát kedves, akár megnyerőnek is mondható stílusában megszólítja, enyhén megemelve poharát.*
-Ne haragudjon arcátlanságomért, de nem hagyhattam figyelmen kívül egy ilyen bájos, magányosan iszogató hölgyet. Ha nincs ellene semmi kifogása, csatlakoznék társaságához.
*Kezdi udvariasan, ügyelve, hogy ne lépjen túl közel a nőhöz. Ha a másik vevő Aldomeus társaságára, akkor a férfi illendően be is mutatkozik.*
-Engem Aldomeusnak hívnak. Megtudhatom esetleg, hogy kegyedben kit tisztelhetek?
14524. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-03-15 21:29:15
Üzenet elküldve: 2020-03-15 21:29:15
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 136
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 136
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Vihar előttük, vihar utánuk//
*A jól ismert ajtó szinte boldog nyikordulással köszönti, ahogy a lány belép a fogadóba. Vagy legalábbis Rocha ezt képzeli bele abba a jól ismert nyikorgásba, ami beléptét kíséri. Az illatok, a hangok, a fények ismerősen hatnak rá. Ha nem is törzsvendég, de volt már szerencséje párszor átlépni ezt a küszöböt.
A mai nap is úgy indult, hogy hanyagolja eme nemes épület nyújtotta áldásos szolgáltatásokat, de ahogy beleunt a semmit tevésbe csak rászánta magát, hogy megmutatkozzon. Noha egy egyszerű, magányos iszogatásnál több ötlete nem támadt, s társasága sem adódott mostanában, akit magával csábíthatna.
A pultot otthonosan célozza meg. Segítséget nem is kér a felhozatal bemutatásában. A lényeges, bevált dolgokat már sikerült megjegyeznie ennyi idő alatt. Inkább csak azt kéne eldöntenie milyen finomságra adja le a voksát. Éhesnek nem éhes még, viszont az alkohol nyújtotta mámor lelki szemei előtt tetszeleg neki, így biztos, hogy az elsődleges választás az italozás lesz. Na nem, mintha az alkohol függője lenne, de azért inni szokott. Néha még azt is tudja, hogy hol a határ.
A bor csábítóan hangzik. A Pegazusban szereti is az ízét. Itt még nem ejtették át valami pancsolt lőrével. Így már csak a fogadós figyelmét készül magára vonni, ahogy pedig sikerrel jár kigondolását vele is megossza.*
- Üdvözlet a megfáradtak reménységének.
*Köszönti is bájmosollyal a személyt, ki kívánságát ma teljesíteni fogja.*
- Egy jó pohár Almabort kérnék szépen. *Teszi is le kötelességtudón a 12 aranyat.*
*Ahogy pedig az ital készhez is kerül indulhat is a mustra. A pultot nem hagyja el, de elfordul tőle. Derekával neki támaszkodik, egyik könyökét kényelmesen a pultlap szélén pihenteti, majd azért még a pofátlanságot mellőzve kezdi el a vendégeket szemlélni. Ki tudja, hátha még valami érdekes fordulatot vesz ez a kis italozgatása.*
*A jól ismert ajtó szinte boldog nyikordulással köszönti, ahogy a lány belép a fogadóba. Vagy legalábbis Rocha ezt képzeli bele abba a jól ismert nyikorgásba, ami beléptét kíséri. Az illatok, a hangok, a fények ismerősen hatnak rá. Ha nem is törzsvendég, de volt már szerencséje párszor átlépni ezt a küszöböt.
A mai nap is úgy indult, hogy hanyagolja eme nemes épület nyújtotta áldásos szolgáltatásokat, de ahogy beleunt a semmit tevésbe csak rászánta magát, hogy megmutatkozzon. Noha egy egyszerű, magányos iszogatásnál több ötlete nem támadt, s társasága sem adódott mostanában, akit magával csábíthatna.
A pultot otthonosan célozza meg. Segítséget nem is kér a felhozatal bemutatásában. A lényeges, bevált dolgokat már sikerült megjegyeznie ennyi idő alatt. Inkább csak azt kéne eldöntenie milyen finomságra adja le a voksát. Éhesnek nem éhes még, viszont az alkohol nyújtotta mámor lelki szemei előtt tetszeleg neki, így biztos, hogy az elsődleges választás az italozás lesz. Na nem, mintha az alkohol függője lenne, de azért inni szokott. Néha még azt is tudja, hogy hol a határ.
A bor csábítóan hangzik. A Pegazusban szereti is az ízét. Itt még nem ejtették át valami pancsolt lőrével. Így már csak a fogadós figyelmét készül magára vonni, ahogy pedig sikerrel jár kigondolását vele is megossza.*
- Üdvözlet a megfáradtak reménységének.
*Köszönti is bájmosollyal a személyt, ki kívánságát ma teljesíteni fogja.*
- Egy jó pohár Almabort kérnék szépen. *Teszi is le kötelességtudón a 12 aranyat.*
*Ahogy pedig az ital készhez is kerül indulhat is a mustra. A pultot nem hagyja el, de elfordul tőle. Derekával neki támaszkodik, egyik könyökét kényelmesen a pultlap szélén pihenteti, majd azért még a pofátlanságot mellőzve kezdi el a vendégeket szemlélni. Ki tudja, hátha még valami érdekes fordulatot vesz ez a kis italozgatása.*
14523. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-03-15 05:30:58
Üzenet elküldve: 2020-03-15 05:30:58
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Elementalisták//
*Örül, hogy a beszélgetés ilyen vidám és értelmes mederben folyik. Mostanában elég sok furcsa alakhoz volt szerencséje, mint például az a macskás a tisztáson, vagy még sorolhatná napestig.*
-Ha már arra jár, mindenképpen ugorjon be a Derin-birtokra egy kupa borra és egy sajt kóstolóra! *Régen volt már alkalma idegenekkel borozni és nem is nagyon tud jobb elfoglaltságot annál. Tavaly még rengetegen megfordultak nála nap mint nap, de mostanában valamiért lecsökkent a száma a friss mágustanoncoknak.* ~Lehet már mindenki ellátogatott hozzám?~ *A következő kijelentésre bólint egyet, aztán ki is fejti bővebben.*
-Nos, ha maguknál a thargoknál nem is annyira, de van a közelben egy Synmira nevű hely, ahol a legképzettebb mágusok tanulnak és tanítanak lanawin szerte. Lehet hallott már Taitos mesterről, vagy Krestvirről! Az én első mesterem is odavalósi volt. ~A Szellemek vigyázzanak Worenth mesterre!~
-Sok olyan mágusnövendék is van ott, akit én tanítottam. *teszi csak úgy még hozzá a témához, de nem is annyira fontos, mert Taitos mester még mindig jobb nála. Nos, így jár az aki tehetségét megosztja két dolog között és nem csak a mágiára koncentrál, pedig a pásztormágus szinte biztos benne, hogyha minden idejét a varázslásra fordítaná, már beelőzte volna az ifjú mestert.*
-Szóval nap, hold és föld. *Bólogat nagy komolyan, de azért látszik rajta, hogy érdekesnek tartja a választást. A napot és a földet ugyanis nem szokták egyszerre választani, hiszen nagyon eltérő a két ág. Persze ahány ember, annyiféle irány. Aztán amikor a másik elmondja, hogy nem is gondolta volna a Sajt-mesterről, hogy ennyit tud, a mágus egyszerűen elneveti magát.*
-Nem minden a látszat! *Kacarászik magán, hiszen sokan húzták már a rövidebbet azért, mert lenézték a bolond kecskésembert.*
-Talán pontosan ezért tudtam ilyen hamar a föld-ág mesterévé válni, mert ilyen nagyon kötődöm hozzá! A többi ágon nem is haladok ilyen gyorsan, bár a tűznél is érzem, hogy ügyesen bánok vele! *Pár éve még nem is gondolta, hogy tűzcsóvákat fog lődözni az ellenségeire, hiszen annyira távol állt tőle az egész, de a harcok alatt, miközben a világot mentette, rájött, hogy a föld után, amit már szinte ösztönből használ, a tűzzel is kezd ugyanígy lenni.*
-Amint elég képzettnek érzi magát, hogy tanuljon, keressen meg! *Mosolyog a férfira.*
-Ritkán tanítok pénzért, mert inkább a varázslatokat és tudást szoktam cserélni más mágusokkal, de ha nálam kezdené el a gyakorlati tanulmányait, hát állok elébe!
//Elementalisták//
*Örül, hogy a beszélgetés ilyen vidám és értelmes mederben folyik. Mostanában elég sok furcsa alakhoz volt szerencséje, mint például az a macskás a tisztáson, vagy még sorolhatná napestig.*
-Ha már arra jár, mindenképpen ugorjon be a Derin-birtokra egy kupa borra és egy sajt kóstolóra! *Régen volt már alkalma idegenekkel borozni és nem is nagyon tud jobb elfoglaltságot annál. Tavaly még rengetegen megfordultak nála nap mint nap, de mostanában valamiért lecsökkent a száma a friss mágustanoncoknak.* ~Lehet már mindenki ellátogatott hozzám?~ *A következő kijelentésre bólint egyet, aztán ki is fejti bővebben.*
-Nos, ha maguknál a thargoknál nem is annyira, de van a közelben egy Synmira nevű hely, ahol a legképzettebb mágusok tanulnak és tanítanak lanawin szerte. Lehet hallott már Taitos mesterről, vagy Krestvirről! Az én első mesterem is odavalósi volt. ~A Szellemek vigyázzanak Worenth mesterre!~
-Sok olyan mágusnövendék is van ott, akit én tanítottam. *teszi csak úgy még hozzá a témához, de nem is annyira fontos, mert Taitos mester még mindig jobb nála. Nos, így jár az aki tehetségét megosztja két dolog között és nem csak a mágiára koncentrál, pedig a pásztormágus szinte biztos benne, hogyha minden idejét a varázslásra fordítaná, már beelőzte volna az ifjú mestert.*
-Szóval nap, hold és föld. *Bólogat nagy komolyan, de azért látszik rajta, hogy érdekesnek tartja a választást. A napot és a földet ugyanis nem szokták egyszerre választani, hiszen nagyon eltérő a két ág. Persze ahány ember, annyiféle irány. Aztán amikor a másik elmondja, hogy nem is gondolta volna a Sajt-mesterről, hogy ennyit tud, a mágus egyszerűen elneveti magát.*
-Nem minden a látszat! *Kacarászik magán, hiszen sokan húzták már a rövidebbet azért, mert lenézték a bolond kecskésembert.*
-Talán pontosan ezért tudtam ilyen hamar a föld-ág mesterévé válni, mert ilyen nagyon kötődöm hozzá! A többi ágon nem is haladok ilyen gyorsan, bár a tűznél is érzem, hogy ügyesen bánok vele! *Pár éve még nem is gondolta, hogy tűzcsóvákat fog lődözni az ellenségeire, hiszen annyira távol állt tőle az egész, de a harcok alatt, miközben a világot mentette, rájött, hogy a föld után, amit már szinte ösztönből használ, a tűzzel is kezd ugyanígy lenni.*
-Amint elég képzettnek érzi magát, hogy tanuljon, keressen meg! *Mosolyog a férfira.*
-Ritkán tanítok pénzért, mert inkább a varázslatokat és tudást szoktam cserélni más mágusokkal, de ha nálam kezdené el a gyakorlati tanulmányait, hát állok elébe!
14522. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-03-14 19:46:15
Üzenet elküldve: 2020-03-14 19:46:15
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 46
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 46
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Színfoltok az asztalok közt//
- Van egy olyan érzésem, hogy te is inkább az a szájhős figura vagy, nem pedig a valóban cselekvő.
*Enged meg magának egy szarkasztikus félmosolyt, hogy illően reagálja le a vetkőzés témáját. Szákhőssel találkozott épp eléggel, de valahogy Krell másnak tűnik. Vagyis igazából semmilyennek sem tűnik. Csak akkor tudna kiigazodni rajta, ha a földre terítve gyalogolna rajta végig. Nehéz meghatároznia mikor beszél komolyan, s mikor szánja szavait tréfának.*
- Már alig várom, hogy láthassam.
*Kissé hirtelen kihúzva magát kap is két kezével a mellkasához, még szempilláit is megrebegteti, akár a szűzlány, ki az első éjszakáját várja. De úgy látszik ezt a mozzanatot most nem értékeli mindenki pozitívan, ugyanis egy elégedetlen csipogás után Nysi fájdalmas arccal kap a nyakához. Vagyis egy puffogó kupachoz a köpeny csuklyája alatt.*
- Te szemtelen kis...
*Sziszegi, s a mondatot inkább befejezetlenül hagyja mielőtt még valami tintát nem tűrő jelző csusszanna ki azokon az édes kis ajkakon.
Pár rövid pillanatnyi halk morgást követően figyelme újfent asztaltársaságára irányul, mintha mi sem történt volna. A kérdésre viszont kissé lekicsinylő fizimiskával húzza össze a szemeit.*
- Égő csipkebokor? Most komolyan? Eddig brillíroztál, de most ennél jobbra nem futotta?
*Villan is fel azonnal arcán a gonoszkás mosoly.*
- Na, de legyen. A te kérdésed se lógjon a levegőben.*Veszi is komolyra hangját, majd még jobban át is hajol az asztalon, mintha valami egetrengető titkot készülne megosztani a zöldszeművel.* Én éppen születésnapi ajándék csomagnak álcázom magam.
*Suttogja is bizalmasan, majd most már belőle is felszakad egy kacaj, még akkor is, ha az ő szellemes megjegyzésén is lehetne mit csiszolni.
Az biztos, hogy nem unatkozik most egy cseppet sem. Sőt, amilyen bosszantónak tűnt elsőre ez a fickó, most annyira jól elszórakozik.*
- Visszatérve. Milyen szakmai ártalom? Remélem nem divattanácsadó vagy. Bár, akkor megértem, hogy miért jöttél egyedül inni egy fogadóba. Gondolom becsődölt az üzlet.
*És tusé. Ezzel most úgy érzi, hogy a szópárbajban ő az élmezőnyös. Ennél frappánsabb, szellemesebb és eszesebb megjegyzést biztos, hogy nehéz lesz űberelni. Így teljes magabiztossággal helyezi is vissza alfelét rendesen a székre.*
- Van egy olyan érzésem, hogy te is inkább az a szájhős figura vagy, nem pedig a valóban cselekvő.
*Enged meg magának egy szarkasztikus félmosolyt, hogy illően reagálja le a vetkőzés témáját. Szákhőssel találkozott épp eléggel, de valahogy Krell másnak tűnik. Vagyis igazából semmilyennek sem tűnik. Csak akkor tudna kiigazodni rajta, ha a földre terítve gyalogolna rajta végig. Nehéz meghatároznia mikor beszél komolyan, s mikor szánja szavait tréfának.*
- Már alig várom, hogy láthassam.
*Kissé hirtelen kihúzva magát kap is két kezével a mellkasához, még szempilláit is megrebegteti, akár a szűzlány, ki az első éjszakáját várja. De úgy látszik ezt a mozzanatot most nem értékeli mindenki pozitívan, ugyanis egy elégedetlen csipogás után Nysi fájdalmas arccal kap a nyakához. Vagyis egy puffogó kupachoz a köpeny csuklyája alatt.*
- Te szemtelen kis...
*Sziszegi, s a mondatot inkább befejezetlenül hagyja mielőtt még valami tintát nem tűrő jelző csusszanna ki azokon az édes kis ajkakon.
Pár rövid pillanatnyi halk morgást követően figyelme újfent asztaltársaságára irányul, mintha mi sem történt volna. A kérdésre viszont kissé lekicsinylő fizimiskával húzza össze a szemeit.*
- Égő csipkebokor? Most komolyan? Eddig brillíroztál, de most ennél jobbra nem futotta?
*Villan is fel azonnal arcán a gonoszkás mosoly.*
- Na, de legyen. A te kérdésed se lógjon a levegőben.*Veszi is komolyra hangját, majd még jobban át is hajol az asztalon, mintha valami egetrengető titkot készülne megosztani a zöldszeművel.* Én éppen születésnapi ajándék csomagnak álcázom magam.
*Suttogja is bizalmasan, majd most már belőle is felszakad egy kacaj, még akkor is, ha az ő szellemes megjegyzésén is lehetne mit csiszolni.
Az biztos, hogy nem unatkozik most egy cseppet sem. Sőt, amilyen bosszantónak tűnt elsőre ez a fickó, most annyira jól elszórakozik.*
- Visszatérve. Milyen szakmai ártalom? Remélem nem divattanácsadó vagy. Bár, akkor megértem, hogy miért jöttél egyedül inni egy fogadóba. Gondolom becsődölt az üzlet.
*És tusé. Ezzel most úgy érzi, hogy a szópárbajban ő az élmezőnyös. Ennél frappánsabb, szellemesebb és eszesebb megjegyzést biztos, hogy nehéz lesz űberelni. Így teljes magabiztossággal helyezi is vissza alfelét rendesen a székre.*
14521. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-03-14 18:40:52
Üzenet elküldve: 2020-03-14 18:40:52
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 31
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 31
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Színfoltok az asztalok közt//
*Végre a nőnek is kinyílik a csipája, és visszaszól. Gyakorlatilag Krell odasétálásától alig telt bele néhány pillanat, míg ez a pont elérkezett, de a férfi már kezdetektől ezt várta, így a kóstolgatásra kacagva válaszol. Nevetése férfias, de tiszta; nem az a mélyről jövő, érces medve típusú, de ennek is megvan a maga varázsa.*
- Valóban volt már rá példa. Köszönöm a bókot, a többi mellé tűzöm.
*Ezt követi a pohárköszöntő, amibe a másik is beszáll – a kalapos legnagyobb örömére. Ráadásul úgy tűnik, mintha Nysity máris a szemével vetkőztetné őt. Ha nem is pajzán módon, de kíváncsisággal szemléli Krellt, ez pedig úgyszintén kedvére van.
Kis szójátéka úgy látszik, célba talál egy rövid kerülőút után a lány agyának tekervényei között. ~ Nem kapcsol valami gyorsan, de legalább érti a tréfát. Ez jó. De ha nem is lenne jó, másutt bőségesen kompenzálja érte az ember fiát. ~ értékeli ki magában a tapasztalatait.
Gondolatai mellett az ujjai is sebesen cikáznak – a kabátgombokon. Azért persze annyi kapacitása még bőven akad, hogy eközben is le tudja reagálni a másik megjegyzését a „vetkőzős számot” illetően. Hangján érződik, hogy most is vigyorog, de nem lehet kivenni belőle, hogy ezt amiatt teszi, mert viccel, vagy amiatt, mert valóban elbízta magát. Minderre még az is rájön pluszban, hogy Krellnél egyébként sem lehet sokszor tudni, mennyire gondolja komolyan, amit mond.*
- Előrehozhatjuk, ha szeretnéd.
*Majd készen áll a mű, feltárul a színpompás ruhadarab, amelyet viselője lelkesen dicsér. Úgy látszik a kiállítás szemlélője azonban kevésbé értékeli ezt az árnyalatot. Megemlít viszont helyette egy másikat, amely egész véletlenül épp van még a férfi tárházában. Eltalálja a nő gondolatát, és kalapja karimáját hátrább tolja annyival, hogy zöldjei kibukkanjanak alóla. Ennél direktebb utalást azonban nem tesz az említett testrészekre. Elvégre az illemszabályok határát átlépni kevésbé szórakoztató, mint azoknak szélén táncolni. Nincs kedve már most szégyenszemre elkullogni az asztaltól, ezért úgy-ahogy ügyel azért szavaira. De persze, ha mégis végzetesen megsértené egyszer csak a másikat, hát így járt. Nem fogja azért véka alá sem rejteni a személyiségét. Mindenesetre jelen helyzetben elegendőnek tart ennyi célzást, egyébiránt pedig visszatér a ruhaviselet témakörére.*
- Akkor majd egyszer megmutatom neked a zöld ingeimet is.
*Ígéri a maga megszokott kétes komolyságú modorában, majd hagyja szóhoz jutni a hölgyet is. Bármennyire szereti is saját hangját hallgatni, azért időnként a változatosság kedvéért nem árt, ha máséban is gyönyörködhet egyszer-egyszer.
Az újonnan felvetett témát egyelőre kerüli, és bár nem hagyja a levegőben lógni, mégsem ad teljesen egyenes választ rá.*
- Tudod, kisasszony, a dolgok néha nem teljesen fekete-fehérek. Amint azt láthatod is.
*Mutat végig öltözékén nevetve. Ezután megvárja, míg Nysity összeszedi a vigyora mögé rejtett gondolatait, és azokra is felel. Persze csak miután kinevette magát. Úgy látszik, valóban sikerült magának érdekes társaságot választania.*
- Igyekszem úgy öltözni, hogy mindkét csoport tagjai között ellavírozhassak. Ez már csak szakmai ártalom. *Majd tekintete felélénkül - amely most kivételesen az imént feljebb tolt karima miatt még látszik is –, és visszavág.* - Na és te miért öltözöl égő csipkebokornak? Te hova akarsz beolvadni?
*Végre a nőnek is kinyílik a csipája, és visszaszól. Gyakorlatilag Krell odasétálásától alig telt bele néhány pillanat, míg ez a pont elérkezett, de a férfi már kezdetektől ezt várta, így a kóstolgatásra kacagva válaszol. Nevetése férfias, de tiszta; nem az a mélyről jövő, érces medve típusú, de ennek is megvan a maga varázsa.*
- Valóban volt már rá példa. Köszönöm a bókot, a többi mellé tűzöm.
*Ezt követi a pohárköszöntő, amibe a másik is beszáll – a kalapos legnagyobb örömére. Ráadásul úgy tűnik, mintha Nysity máris a szemével vetkőztetné őt. Ha nem is pajzán módon, de kíváncsisággal szemléli Krellt, ez pedig úgyszintén kedvére van.
Kis szójátéka úgy látszik, célba talál egy rövid kerülőút után a lány agyának tekervényei között. ~ Nem kapcsol valami gyorsan, de legalább érti a tréfát. Ez jó. De ha nem is lenne jó, másutt bőségesen kompenzálja érte az ember fiát. ~ értékeli ki magában a tapasztalatait.
Gondolatai mellett az ujjai is sebesen cikáznak – a kabátgombokon. Azért persze annyi kapacitása még bőven akad, hogy eközben is le tudja reagálni a másik megjegyzését a „vetkőzős számot” illetően. Hangján érződik, hogy most is vigyorog, de nem lehet kivenni belőle, hogy ezt amiatt teszi, mert viccel, vagy amiatt, mert valóban elbízta magát. Minderre még az is rájön pluszban, hogy Krellnél egyébként sem lehet sokszor tudni, mennyire gondolja komolyan, amit mond.*
- Előrehozhatjuk, ha szeretnéd.
*Majd készen áll a mű, feltárul a színpompás ruhadarab, amelyet viselője lelkesen dicsér. Úgy látszik a kiállítás szemlélője azonban kevésbé értékeli ezt az árnyalatot. Megemlít viszont helyette egy másikat, amely egész véletlenül épp van még a férfi tárházában. Eltalálja a nő gondolatát, és kalapja karimáját hátrább tolja annyival, hogy zöldjei kibukkanjanak alóla. Ennél direktebb utalást azonban nem tesz az említett testrészekre. Elvégre az illemszabályok határát átlépni kevésbé szórakoztató, mint azoknak szélén táncolni. Nincs kedve már most szégyenszemre elkullogni az asztaltól, ezért úgy-ahogy ügyel azért szavaira. De persze, ha mégis végzetesen megsértené egyszer csak a másikat, hát így járt. Nem fogja azért véka alá sem rejteni a személyiségét. Mindenesetre jelen helyzetben elegendőnek tart ennyi célzást, egyébiránt pedig visszatér a ruhaviselet témakörére.*
- Akkor majd egyszer megmutatom neked a zöld ingeimet is.
*Ígéri a maga megszokott kétes komolyságú modorában, majd hagyja szóhoz jutni a hölgyet is. Bármennyire szereti is saját hangját hallgatni, azért időnként a változatosság kedvéért nem árt, ha máséban is gyönyörködhet egyszer-egyszer.
Az újonnan felvetett témát egyelőre kerüli, és bár nem hagyja a levegőben lógni, mégsem ad teljesen egyenes választ rá.*
- Tudod, kisasszony, a dolgok néha nem teljesen fekete-fehérek. Amint azt láthatod is.
*Mutat végig öltözékén nevetve. Ezután megvárja, míg Nysity összeszedi a vigyora mögé rejtett gondolatait, és azokra is felel. Persze csak miután kinevette magát. Úgy látszik, valóban sikerült magának érdekes társaságot választania.*
- Igyekszem úgy öltözni, hogy mindkét csoport tagjai között ellavírozhassak. Ez már csak szakmai ártalom. *Majd tekintete felélénkül - amely most kivételesen az imént feljebb tolt karima miatt még látszik is –, és visszavág.* - Na és te miért öltözöl égő csipkebokornak? Te hova akarsz beolvadni?
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10041-10060 , 10061-10080 , 10081-10100 , 10101-10120 , 10121-10140 , 10141-10160 , 10161-10180 , 10181-10200 , 10201-10220 , 10221-10240 , 10241-10260 , 10261-10280 , 10281-10300 , 10301-10320 , 10321-10340 , 10341-10360 , 10361-10380 , 10381-10400 , 10401-10420 , 10421-10440 , 10441-10460 , 10461-10480 , 10481-10500 , 10501-10520 , 10521-10540 , 10541-10560 , 10561-10580 , 10581-10600 , 10601-10620 , 10621-10640 , 10641-10660 , 10661-10680 , 10681-10700 , 10701-10720 , 10721-10740 , 10741-10760 , 10761-10780 , 10781-10800 , 10801-10820 , 10821-10840 , 10841-10860 , 10861-10880 , 10881-10900 , 10901-10920 , 10921-10940 , 10941-10960 , 10961-10980 , 10981-11000 , 11001-11020 , 11021-11040 , 11041-11060 , 11061-11080 , 11081-11100 , 11101-11120 , 11121-11140 , 11141-11160 , 11161-11180 , 11181-11200 , 11201-11220 , 11221-11240 , 11241-11260 , 11261-11280 , 11281-11300 , 11301-11320 , 11321-11340 , 11341-11360 , 11361-11380 , 11381-11400 , 11401-11420 , 11421-11440 , 11441-11460 , 11461-11480 , 11481-11500 , 11501-11520 , 11521-11540 , 11541-11560 , 11561-11580 , 11581-11600 , 11601-11620 , 11621-11640 , 11641-11660 , 11661-11680 , 11681-11700 , 11701-11720 , 11721-11740 , 11741-11760 , 11761-11780 , 11781-11800 , 11801-11820 , 11821-11840 , 11841-11860 , 11861-11880 , 11881-11900 , 11901-11920 , 11921-11940 , 11941-11960 , 11961-11980 , 11981-12000 , 12001-12020 , 12021-12040 , 12041-12060 , 12061-12080 , 12081-12100 , 12101-12120 , 12121-12140 , 12141-12160 , 12161-12180 , 12181-12200 , 12201-12220 , 12221-12240 , 12241-12260 , 12261-12280 , 12281-12300 , 12301-12320 , 12321-12340 , 12341-12360 , 12361-12380 , 12381-12400 , 12401-12420 , 12421-12440 , 12441-12460 , 12461-12480 , 12481-12500 , 12501-12520 , 12521-12540 , 12541-12560 , 12561-12580 , 12581-12600 , 12601-12620 , 12621-12640 , 12641-12660 , 12661-12680 , 12681-12700 , 12701-12720 , 12721-12740 , 12741-12760 , 12761-12780 , 12781-12800 , 12801-12820 , 12821-12840 , 12841-12860 , 12861-12880 , 12881-12900 , 12901-12920 , 12921-12940 , 12941-12960 , 12961-12980 , 12981-13000 , 13001-13020 , 13021-13040 , 13041-13060 , 13061-13080 , 13081-13100 , 13101-13120 , 13121-13140 , 13141-13160 , 13161-13180 , 13181-13200 , 13201-13220 , 13221-13240 , 13241-13260 , 13261-13280 , 13281-13300 , 13301-13320 , 13321-13340 , 13341-13360 , 13361-13380 , 13381-13400 , 13401-13420 , 13421-13440 , 13441-13460 , 13461-13480 , 13481-13500 , 13501-13520 , 13521-13540 , 13541-13560 , 13561-13580 , 13581-13600 , 13601-13620 , 13621-13640 , 13641-13660 , 13661-13680 , 13681-13700 , 13701-13720 , 13721-13740 , 13741-13760 , 13761-13780 , 13781-13800 , 13801-13820 , 13821-13840 , 13841-13860 , 13861-13880 , 13881-13900 , 13901-13920 , 13921-13940 , 13941-13960 , 13961-13980 , 13981-14000 , 14001-14020 , 14021-14040 , 14041-14060 , 14061-14080 , 14081-14100 , 14101-14120 , 14121-14140 , 14141-14160 , 14161-14180 , 14181-14200 , 14201-14220 , 14221-14240 , 14241-14260 , 14261-14280 , 14281-14300 , 14301-14320 , 14321-14340 , 14341-14360 , 14361-14380 , 14381-14400 , 14401-14420 , 14421-14440 , 14441-14460 , 14461-14480 , 14481-14500 , 14501-14520 , 14521-14540 , 14541-14560 , 14561-14580 , 14581-14600 , 14601-14620 , 14621-14640 , 14641-14660 , 14661-14680 , 14681-14700 , 14701-14720 , 14721-14740 , 14741-14760 , 14761-14780 , 14781-14800 , 14801-14820 , 14821-14840 , 14841-14860 , 14861-14880 , 14881-14900 , 14901-14920 , 14921-14940 , 14941-14960 , 14961-14980 , 14981-15000 , 15001-15020 , 15021-15040 , 15041-15060 , 15061-15080 , 15081-15100 , 15101-15120 , 15121-15140 , 15141-15160 , 15161-15180 , 15181-15200 , 15201-15220 , 15221-15240 , 15241-15260 , 15261-15280 , 15281-15300 , 15301-15320 , 15321-15340 , 15341-15360 , 15361-15380 , 15381-15400 , 15401-15420 , 15421-15440 , 15441-15460 , 15461-15480 , 15481-15500 , 15501-15520 , 15521-15540 , 15541-15560 , 15561-15580 , 15581-15600 , 15601-15620 , 15621-15640 , 15641-15660 , 15661-15680 , 15681-15700 , 15701-15720 , 15721-15740 , 15741-15760 , 15761-15780 , 15781-15800 , 15801-15820 , 15821-15840 , 15841-15860 , 15861-15880 , 15881-15900 , 15901-15920 , 15921-15940 , 15941-15960 , 15961-15980 , 15981-16000 , 16001-16020 , 16021-16040 , 16041-16060 , 16061-16080 , 16081-16100 , 16101-16120 , 16121-16140 , 16141-16160 , 16161-16180 , 16181-16200 , 16201-16220 , 16221-16240 , 16241-16260 , 16261-16280 , 16281-16300 , 16301-16320 , 16321-16340 , 16341-16360 , 16361-16380 , 16381-16400 , 16401-16420 , 16421-16440 , 16441-16460 , 16461-16480 , 16481-16500 , 16501-16520 , 16521-16540 , 16541-16560 , 16561-16580 , 16581-16600 , 16601-16620 , 16621-16640 , 16641-16660 , 16661-16680 , 16681-16700 , 16701-16720 , 16721-16740 , 16741-16760 , 16761-16780 , 16781-16800 , 16801-16820 , 16821-16840 , 16841-16860 , 16861-16880 , 16881-16900 , 16901-16920 , 16921-16940 , 16941-16960 , 16961-16980 , 16981-17000 , 17001-17020 , 17021-17040 , 17041-17060 , 17061-17080 , 17081-17100 , 17101-17120 , 17121-17140 , 17141-17160 , 17161-17180 , 17181-17200 , 17201-17220 , 17221-17240 , 17241-17260 , 17261-17280 , 17281-17300 , 17301-17320 , 17321-17340 , 17341-17360 , 17361-17380 , 17381-17400 , 17401-17420 , 17421-17440 , 17441-17460 , 17461-17480 , 17481-17500 , 17501-17520 , 17521-17540 , 17541-17560 , 17561-17580 , 17581-17600 , 17601-17620 , 17621-17640 , 17641-17660 , 17661-17680 , 17681-17700 , 17701-17720 , 17721-17740 , 17741-17760 , 17761-17780 , 17781-17800 , 17801-17820 , 17821-17840 , 17841-17860 , 17861-17880 , 17881-17900 , 17901-17920 , 17921-17940 , 17941-17960 , 17961-17980 , 17981-18000 , 18001-18020 , 18021-18040 , 18041-18060 , 18061-18080 , 18081-18100 , 18101-18120 , 18121-18140 , 18141-18160 , 18161-18180 , 18181-18200 , 18201-18220 , 18221-18240 , 18241-18260 , 18261-18280 , 18281-18300 , 18301-18320 , 18321-18340 , 18341-18360 , 18361-18380 , 18381-18400 , 18401-18420 , 18421-18440 , 18441-18460 , 18461-18480 , 18481-18500 , 18501-18520 , 18521-18540 , 18541-18560 , 18561-18580 , 18581-18600 , 18601-18620 , 18621-18640 , 18641-18660 , 18661-18680 , 18681-18700 , 18701-18720 , 18721-18740 , 18741-18760 , 18761-18780 , 18781-18800 , 18801-18820 , 18821-18840 , 18841-18860 , 18861-18880 , 18881-18900 , 18901-18920 , 18906-18925