Kikötő - Tenger és szigetek
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 95 (1881. - 1887. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása:
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1868-1887
1887. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2023-11-27 04:22:18
Üzenet elküldve: 2023-11-27 04:22:18
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 2
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//A Ködből//
*A tegnap fogott vaddisznó húsát süti épp a hevenyül összetákolt tűz fölött a parton. A lábszárcsonttal ügyeskedik. Egyik végét a talajhoz szegezi, másikat kezében fogja, rézsútosan tartva a csontot, másik kezében egy nagyobb kő. Nem nehezebb talán egy másfélkezes kardnál, mégis a férfi számára mintha egy hegyet kéne megemelni; napok óta, mióta a szigetre került, marja a láz, amit az édesvíz teljes hiánya sem enyhít. A vaddisznó vérét gondosan összegyűjtötte a ripityára tölt palackok alján.
Egész napja heveny csapdák összeszereléséből, a hajóról partra sodródott roncsdarabok guberálásáról szól. Nem emlékszik arra, hogy vajon a hajó legénységének tagja volt, avagy csupán véletlen egybeesés, de amióta a parton ébredt, folyamatosan érkeznek újabb és újabb darabok a hullámok hátán.
Egyetlen dolog keltette fel érdeklődését a palánkokon kívül, amivel valami tutajféleséget kíván összeeszkábálni; a hajó névtáblája.
~ Agarmath Büszkesége... ~
A saját nevére sem emlékszik, élete legapróbb pillanatára sem, ez a név mégis visszhangként szól fejében, mint egy viszketés, mint egy szűnni nem akaró harangszó a koromfekete éjszakában. Egyelőre viszont a túlélés az első szempont.
Lehúz egy kortyot a disznóvérből, az üveg szilánkja megkaristolja nyelvét, de nem foglalkozik vele. A láztól a teste konstans agóniában van, ez az apró karcolás pont arra jó, hogy végre elterelhesse kissé figyelmét a nagyobb gyötrelmeiről.
Végül lecsap a kővel a csontra. Tompa reccsenéssel hasad ketté az, halk szisszenéssel nyomódik be az egyik fele a homokba a kő súlyától. A férfi szemügyre veszi: A törés szintén nem egyenes, de talán használható valamire, nem úgy mint az előző három csont, amivel próbálkozott. Így, negyedjére, talán rámosolygott a szerencse.
Az éj leszállta előtti néhány óráját a csontdarab dörzsölésével tölti hol fába, hol sziklába, megfelelő felületet keresve, s mire leszáll az éj, kész is szedett-vedett vágóeszköze.*
*Másnap a nap első sugarai ébresztik fel. Valamikor tőr élezése közben csaphatta meg az álom, állapotához mérten mintha egy buzogánnyal csapták volna tarkón. Még befejezi kését, mélyedést faragva egy fadarabba, majd a csontot beleillesztve. Nem szép, olyan sok mindenre nem is hasznos, de hólyagos kezei nem bírják már az indák tépését, így pedig mindenképpen kötelező eleme a szigetről való szökésnek.
Nagyjából délutánra végez is a maradék munkával, és készen áll a tutaj. Nincs vitorla, stabilnak se igazán mondható, de a próbák alapján megtartja a súlyát és oly könnyen nem is szedi miszlikben a hullámverés, mint ahogyan az első ránézésre tűnne.
Felhajítja a húst, a maradék vért, majd addig tolja a tákolmányt, ameddig lába leér, s innentől fogva az áramlatoka bízza magát.
A sors vagy megöli, vagy új élettel áldja meg.*
*A tegnap fogott vaddisznó húsát süti épp a hevenyül összetákolt tűz fölött a parton. A lábszárcsonttal ügyeskedik. Egyik végét a talajhoz szegezi, másikat kezében fogja, rézsútosan tartva a csontot, másik kezében egy nagyobb kő. Nem nehezebb talán egy másfélkezes kardnál, mégis a férfi számára mintha egy hegyet kéne megemelni; napok óta, mióta a szigetre került, marja a láz, amit az édesvíz teljes hiánya sem enyhít. A vaddisznó vérét gondosan összegyűjtötte a ripityára tölt palackok alján.
Egész napja heveny csapdák összeszereléséből, a hajóról partra sodródott roncsdarabok guberálásáról szól. Nem emlékszik arra, hogy vajon a hajó legénységének tagja volt, avagy csupán véletlen egybeesés, de amióta a parton ébredt, folyamatosan érkeznek újabb és újabb darabok a hullámok hátán.
Egyetlen dolog keltette fel érdeklődését a palánkokon kívül, amivel valami tutajféleséget kíván összeeszkábálni; a hajó névtáblája.
~ Agarmath Büszkesége... ~
A saját nevére sem emlékszik, élete legapróbb pillanatára sem, ez a név mégis visszhangként szól fejében, mint egy viszketés, mint egy szűnni nem akaró harangszó a koromfekete éjszakában. Egyelőre viszont a túlélés az első szempont.
Lehúz egy kortyot a disznóvérből, az üveg szilánkja megkaristolja nyelvét, de nem foglalkozik vele. A láztól a teste konstans agóniában van, ez az apró karcolás pont arra jó, hogy végre elterelhesse kissé figyelmét a nagyobb gyötrelmeiről.
Végül lecsap a kővel a csontra. Tompa reccsenéssel hasad ketté az, halk szisszenéssel nyomódik be az egyik fele a homokba a kő súlyától. A férfi szemügyre veszi: A törés szintén nem egyenes, de talán használható valamire, nem úgy mint az előző három csont, amivel próbálkozott. Így, negyedjére, talán rámosolygott a szerencse.
Az éj leszállta előtti néhány óráját a csontdarab dörzsölésével tölti hol fába, hol sziklába, megfelelő felületet keresve, s mire leszáll az éj, kész is szedett-vedett vágóeszköze.*
*Másnap a nap első sugarai ébresztik fel. Valamikor tőr élezése közben csaphatta meg az álom, állapotához mérten mintha egy buzogánnyal csapták volna tarkón. Még befejezi kését, mélyedést faragva egy fadarabba, majd a csontot beleillesztve. Nem szép, olyan sok mindenre nem is hasznos, de hólyagos kezei nem bírják már az indák tépését, így pedig mindenképpen kötelező eleme a szigetről való szökésnek.
Nagyjából délutánra végez is a maradék munkával, és készen áll a tutaj. Nincs vitorla, stabilnak se igazán mondható, de a próbák alapján megtartja a súlyát és oly könnyen nem is szedi miszlikben a hullámverés, mint ahogyan az első ránézésre tűnne.
Felhajítja a húst, a maradék vért, majd addig tolja a tákolmányt, ameddig lába leér, s innentől fogva az áramlatoka bízza magát.
A sors vagy megöli, vagy új élettel áldja meg.*
1886. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2023-08-08 20:43:22
Üzenet elküldve: 2023-08-08 20:43:22
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 250
OOC üzenetek: 26
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 250
OOC üzenetek: 26
Játékstílus: Szelíd
//Viharkalmár//
//Zárás//
*Merchen számos holmival megrakodva ér vissza a Bolyongó Szuka fedélzetére. Az elsőtiszt vigyorogva fogadja, még hátba is veregeti a kis tündért.*
-Úgy látom, kedvedre volt az Aranyzátony. *A kereskedő sokáig távol volt, így nem is kell túl sokat várnia, mire ismét kifut a hajó. Mire ő helyet foglal frissen szerzett portékái körében, már ismét a habokat szelik.
A visszaút már jóval gyorsabbnak hat, de még így is éjnek évadjára járhat, mire ismét elérik a Kikötőt. A világítótorony magasba szökő lángja messzire látszik, közelebb érve pedig a langyos szélben imbolygó lámpások fényében úszó dokkok is kirajzolódnak. Merchen búcsút inthet a Vihar Fiainak, a cókmókját pedig alighanem szekérre kell raknia.
A tündér azonban jobb, ha vigyáz ezen a környéken innentől kezdve; Nem csak barátokat, de ellenségeket is szerzett magának küldetése során. Méghozzá hatalmas ellenségeket. Vállalta a veszélyt és az ezzel járó kockázatokat is. Egy darabig még alighanem feltűnésmentesen mozoghat itt, de a jövőben megütheti a bokáját, ha nem elég körültekintő.*
//Zárás//
*Merchen számos holmival megrakodva ér vissza a Bolyongó Szuka fedélzetére. Az elsőtiszt vigyorogva fogadja, még hátba is veregeti a kis tündért.*
-Úgy látom, kedvedre volt az Aranyzátony. *A kereskedő sokáig távol volt, így nem is kell túl sokat várnia, mire ismét kifut a hajó. Mire ő helyet foglal frissen szerzett portékái körében, már ismét a habokat szelik.
A visszaút már jóval gyorsabbnak hat, de még így is éjnek évadjára járhat, mire ismét elérik a Kikötőt. A világítótorony magasba szökő lángja messzire látszik, közelebb érve pedig a langyos szélben imbolygó lámpások fényében úszó dokkok is kirajzolódnak. Merchen búcsút inthet a Vihar Fiainak, a cókmókját pedig alighanem szekérre kell raknia.
A tündér azonban jobb, ha vigyáz ezen a környéken innentől kezdve; Nem csak barátokat, de ellenségeket is szerzett magának küldetése során. Méghozzá hatalmas ellenségeket. Vállalta a veszélyt és az ezzel járó kockázatokat is. Egy darabig még alighanem feltűnésmentesen mozoghat itt, de a jövőben megütheti a bokáját, ha nem elég körültekintő.*
1885. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2023-08-07 22:41:32
Üzenet elküldve: 2023-08-07 22:41:32
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 287
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 287
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Vakmerő
//Viharkalmár//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Nem túl sok arany üti a markát, de valahol gondolta hogy ez itt így fog menni. Nem éppen túl hasznos holmik, de legalább nem húzzák tovább a batyuját és helyet teremthet ezáltal az új csecsebecséknek. Mert hogy a fél karját rá merné tenni, hogy olyasmiket fog itt találni amiket még soha életében nem látott. Ez a hely ahogy egyre inkább lassú léptekkel és kapkodó szemekkel halad, egészen olybá tűnik számára mint egyfajta kis paradicsom. Egy szigetnyi kincs. Ha tehetné sűrűbben látogatna ide, csak úgy tengetni a napjait no meg persze talán jól meg is szedni magát néha-néha. Vagy csak hatokra kilépni a világ nyüzsgéséből. A vigyort nem is tudja lemosni a képéről, ahogy sorra szedi mit is vinne szívesen magával. Tudja hogy nem időzhet túl sokat, úgyhogy azért a keze is jár a lába mellett. Egy aranyozott távcsövet mindenképpen el akar magával vinni, ezt temrészetesen saját használatra fogja tartani. No meg egy rubint díszes, aranymarkolatú szablyát is, igazán királyi fegyver ami pontosan passzol Merchenhez. Ugyan forgatni aligha fogja, de kellő tekintélyt parancsol majd neki. A medálok is igencsak megkapják a tekintetét, de egyelőre tovább kutat. Az aranykoponya gyűrű viszont a szívébe lopja magát, abból is fog egyet magának. Kalózkalapot és sellőpipát is kufárkodik magának, ezek is igen mutatósak lesznek majd a jövőben a keze ügyében. A papagájt és az óriáskígyót is a hajóhoz viteti, ugyan neki nincs rá szüksége de bizonyosan talál majd rájuk vevőt. Végül úgy dönt, hogy még egy ugyanolyan gyönyörű szablyát vesz, azt is biztosan el fogja tudni adni, s még két darab árbócpolírt vesz, no meg hármat a közönséges ajzószerből. Ezeken is reméli, hogy túl fog tudni adni súlyos aranyakért. Így összesen pontosan 2181 aranyat hagy a kincses szigeten.
Csontig üres erszénnyel, de végtelen jókedvvel és persze sok-sok értékes holmival térhet vissza a hajóhoz.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Nem túl sok arany üti a markát, de valahol gondolta hogy ez itt így fog menni. Nem éppen túl hasznos holmik, de legalább nem húzzák tovább a batyuját és helyet teremthet ezáltal az új csecsebecséknek. Mert hogy a fél karját rá merné tenni, hogy olyasmiket fog itt találni amiket még soha életében nem látott. Ez a hely ahogy egyre inkább lassú léptekkel és kapkodó szemekkel halad, egészen olybá tűnik számára mint egyfajta kis paradicsom. Egy szigetnyi kincs. Ha tehetné sűrűbben látogatna ide, csak úgy tengetni a napjait no meg persze talán jól meg is szedni magát néha-néha. Vagy csak hatokra kilépni a világ nyüzsgéséből. A vigyort nem is tudja lemosni a képéről, ahogy sorra szedi mit is vinne szívesen magával. Tudja hogy nem időzhet túl sokat, úgyhogy azért a keze is jár a lába mellett. Egy aranyozott távcsövet mindenképpen el akar magával vinni, ezt temrészetesen saját használatra fogja tartani. No meg egy rubint díszes, aranymarkolatú szablyát is, igazán királyi fegyver ami pontosan passzol Merchenhez. Ugyan forgatni aligha fogja, de kellő tekintélyt parancsol majd neki. A medálok is igencsak megkapják a tekintetét, de egyelőre tovább kutat. Az aranykoponya gyűrű viszont a szívébe lopja magát, abból is fog egyet magának. Kalózkalapot és sellőpipát is kufárkodik magának, ezek is igen mutatósak lesznek majd a jövőben a keze ügyében. A papagájt és az óriáskígyót is a hajóhoz viteti, ugyan neki nincs rá szüksége de bizonyosan talál majd rájuk vevőt. Végül úgy dönt, hogy még egy ugyanolyan gyönyörű szablyát vesz, azt is biztosan el fogja tudni adni, s még két darab árbócpolírt vesz, no meg hármat a közönséges ajzószerből. Ezeken is reméli, hogy túl fog tudni adni súlyos aranyakért. Így összesen pontosan 2181 aranyat hagy a kincses szigeten.
Csontig üres erszénnyel, de végtelen jókedvvel és persze sok-sok értékes holmival térhet vissza a hajóhoz.*
1884. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2023-05-05 18:25:45
Üzenet elküldve: 2023-05-05 18:25:45
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
//Hoo-Naoon túl//
*Learon jobb híján megy a többiekkel és figyel arra, nehogy valami nagy baj történjen. Azonban szerencséjükre az út további része már zökkenőmentesre sikeredik. A pásztor el is dönti magában, hogy mostanában egy ideig biztos nem fog menni semmiféle olyan kalandra, ahol életek kerülnek veszélybe, kivéve persze ha megint az istenek hívják, de inkább kandallója előtt üldögélne, ha módja van rá. Vojtri tyúkját, ahogyan az elején is tervezte, magához veszi és néha megsimogatja a kis szárnyast. Időnként valami megnyugtatót is búg a fülébe, mint például azt, hogy nem lesz baj te kis tollas, mindjárt otthon vagyunk és számtalan efféle mást is. Reméli, hogy új kis barátjának nincs ellenére a mágus társasága.
A hajóra érve szótlanul átveszi a jutalmat, meg sem köszönve azt. Végül nem mindannyian jutottak vissza a hajóra, ami kicsit letörté teszi. Akkor sem szól, amikor az ork dupla pénzt kér a gömbért. Neki aztán már olyan mindegy, hogy mennyi arany landol az erszényekben vagy akár valami egyéb is, csak érjenek haza végre egészben.*
-Nos, ennek is vége van! Megyek a mágustoronyba egy kicsit pihenni! Velem tart valaki? *Kérdezi a többieket, hogyha már túlélték együtt a Lényt és minden mást, talán valakinek lesz kedve kicsit elkísérni a továbbiakban, bár nincs nagy reménnyel ez iránt. Biztos mindenki arra vágyik inkább, hogy hazamehessen venni egy jó meleg fürdőt.*
*Learon jobb híján megy a többiekkel és figyel arra, nehogy valami nagy baj történjen. Azonban szerencséjükre az út további része már zökkenőmentesre sikeredik. A pásztor el is dönti magában, hogy mostanában egy ideig biztos nem fog menni semmiféle olyan kalandra, ahol életek kerülnek veszélybe, kivéve persze ha megint az istenek hívják, de inkább kandallója előtt üldögélne, ha módja van rá. Vojtri tyúkját, ahogyan az elején is tervezte, magához veszi és néha megsimogatja a kis szárnyast. Időnként valami megnyugtatót is búg a fülébe, mint például azt, hogy nem lesz baj te kis tollas, mindjárt otthon vagyunk és számtalan efféle mást is. Reméli, hogy új kis barátjának nincs ellenére a mágus társasága.
A hajóra érve szótlanul átveszi a jutalmat, meg sem köszönve azt. Végül nem mindannyian jutottak vissza a hajóra, ami kicsit letörté teszi. Akkor sem szól, amikor az ork dupla pénzt kér a gömbért. Neki aztán már olyan mindegy, hogy mennyi arany landol az erszényekben vagy akár valami egyéb is, csak érjenek haza végre egészben.*
-Nos, ennek is vége van! Megyek a mágustoronyba egy kicsit pihenni! Velem tart valaki? *Kérdezi a többieket, hogyha már túlélték együtt a Lényt és minden mást, talán valakinek lesz kedve kicsit elkísérni a továbbiakban, bár nincs nagy reménnyel ez iránt. Biztos mindenki arra vágyik inkább, hogy hazamehessen venni egy jó meleg fürdőt.*
1883. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2023-05-05 03:34:18
Üzenet elküldve: 2023-05-05 03:34:18
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 198
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 198
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Hoo-Naoon túl//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz! //
*Loq nincs túl beszédes kedvében. Meg amúgy is elmondott ő mindent. Ha a kalapos nem értette meg akkor magára vessen. A minden bizonnyal nem embertől származó hangok hatására a lényeg azért átmegy neki is. Ha van valami amitől egy ork is szalad akkor fusson és lehetőleg utána, hogy őt kapják el előbb. Ha menekülés közben, azt veszi észre, hogy a fickó vagy a tündér előzné meg akkor igyekszik nem hagyni nekik. Azért nem úgy van az. Süllyedő hajón is előbb az orkok, aztán a nők és a gyerekek. Felérve látja a többieket. Nagyjából. Nem tart létszám ellenőrzést, de mintha lettek volna még. Velük se áll le beszélgetni. Mikor valami menekülési útvonal nyílik szalad oda.*
-Szörnyek!
*Ezzel mindent meg is magyarázott. Futás közben azért szidja annak az anyját, aki ilyen hosszú folyosót talált ki. A futás ugyanis sose tartozott Loq kedvenc elfoglaltságai közé. Egyik kezében fáklya, másikban a fegyvere és mikor látja, hogy újabb terembe érnek akkor várja a veszélyt, de az nem jön el. Viszont megtalálják amiért jöttek. Vagyis Loq reméli, hogy az. Ha nem akkor is arra jó lehet, hogy agyonverje vele a kapitányt. Ha más nem előzi meg akkor az addig saját társai felé is fenyegetően tartott varázsfegyver visszakerül az övbe, a gömb meg az izzadt ork hóna alá. Aztán futás tovább. Igaz, hogy az élet a legdrágább, mármint Loq élete, de attól még 400 arany az 400 arany. A hosszú folyosóknál csak a lépcsők amik rosszabbak. Bár ez legalább felfelé lépcső. Elméletileg a felfelé lépcső a felszín felé kéne, hogy vezesse őket. Csak reménykedni mer. Mikor a fényt meglátja akkor a reményei megerősödnek és sokkal lelkesebben szedi a fokokat. Kiérve hálát mond az égieknek mert úgy néz ki végre rájuk mosolygott a szerencse.*
-Na, végre!
*Dobja el a fáklyáját és szedi is a lábát a hajó felé. Az érkező matrózok felé egy rá jellemző kedves morranást intéz.*
-Takarodjunk a kurva életbe erről az átkozott szarrögről.
*Zsákmányát ki se adná a kezéből még mutatóba se. Egészen a hajóig. Ott nyugszik meg valamennyire, de a szíve még így is ki akar ugrani. Erre a nagy idegességre meg akar verni valakit. A muzsikust pont nem látja. A kapitány se dobja fel a kedvét. Mikor elkéri tőle a gömböt odanyújtja, de csak, hogy egyszer még visszahúzza.*
-Én hoztam ide! Dupla pénz!
*Ha nincs ellenvetés akkor adja oda a fura tárgyat az aprónépnek majd leülne, hogy végre tényleg kifújja magát. Csak jusson haza. Hogy a hiányzók felett a kapitány figyelme is elsuhant azzal se törődik. Nem is várt mást. Ez is hozzátartozik a zsoldosélethez. Mikor kipihente magát akkor ha nem szólnak rá akkor nekiáll a matrózokkal kötekedni. Leszólja a munkájukat, ha felmosnak odaköp a tiszta részre... Igyekszik az átélt sokkhatáson túltenni magát az általa ismert módszerekkel. Lehet nem csak ő fog örülni mire végre megérkeznek. Arról nem is beszélve, hogy majd éhen döglik. A szigeten befalt bogyók nem voltak elegek az ő számára. Annyi hasznuk viszont volt, hogy ráhozták az út során a cifrafosást. Újabb szép emlékek amikkel Loq megörvendeztethette a többieket. Ha kifizették akkor ő menne is a rumos felé. Reméli még mindig olyan jó ott a koszt mint annak idején. Az a vaddisznó pörkölt. Hmmm!*
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz! //
*Loq nincs túl beszédes kedvében. Meg amúgy is elmondott ő mindent. Ha a kalapos nem értette meg akkor magára vessen. A minden bizonnyal nem embertől származó hangok hatására a lényeg azért átmegy neki is. Ha van valami amitől egy ork is szalad akkor fusson és lehetőleg utána, hogy őt kapják el előbb. Ha menekülés közben, azt veszi észre, hogy a fickó vagy a tündér előzné meg akkor igyekszik nem hagyni nekik. Azért nem úgy van az. Süllyedő hajón is előbb az orkok, aztán a nők és a gyerekek. Felérve látja a többieket. Nagyjából. Nem tart létszám ellenőrzést, de mintha lettek volna még. Velük se áll le beszélgetni. Mikor valami menekülési útvonal nyílik szalad oda.*
-Szörnyek!
*Ezzel mindent meg is magyarázott. Futás közben azért szidja annak az anyját, aki ilyen hosszú folyosót talált ki. A futás ugyanis sose tartozott Loq kedvenc elfoglaltságai közé. Egyik kezében fáklya, másikban a fegyvere és mikor látja, hogy újabb terembe érnek akkor várja a veszélyt, de az nem jön el. Viszont megtalálják amiért jöttek. Vagyis Loq reméli, hogy az. Ha nem akkor is arra jó lehet, hogy agyonverje vele a kapitányt. Ha más nem előzi meg akkor az addig saját társai felé is fenyegetően tartott varázsfegyver visszakerül az övbe, a gömb meg az izzadt ork hóna alá. Aztán futás tovább. Igaz, hogy az élet a legdrágább, mármint Loq élete, de attól még 400 arany az 400 arany. A hosszú folyosóknál csak a lépcsők amik rosszabbak. Bár ez legalább felfelé lépcső. Elméletileg a felfelé lépcső a felszín felé kéne, hogy vezesse őket. Csak reménykedni mer. Mikor a fényt meglátja akkor a reményei megerősödnek és sokkal lelkesebben szedi a fokokat. Kiérve hálát mond az égieknek mert úgy néz ki végre rájuk mosolygott a szerencse.*
-Na, végre!
*Dobja el a fáklyáját és szedi is a lábát a hajó felé. Az érkező matrózok felé egy rá jellemző kedves morranást intéz.*
-Takarodjunk a kurva életbe erről az átkozott szarrögről.
*Zsákmányát ki se adná a kezéből még mutatóba se. Egészen a hajóig. Ott nyugszik meg valamennyire, de a szíve még így is ki akar ugrani. Erre a nagy idegességre meg akar verni valakit. A muzsikust pont nem látja. A kapitány se dobja fel a kedvét. Mikor elkéri tőle a gömböt odanyújtja, de csak, hogy egyszer még visszahúzza.*
-Én hoztam ide! Dupla pénz!
*Ha nincs ellenvetés akkor adja oda a fura tárgyat az aprónépnek majd leülne, hogy végre tényleg kifújja magát. Csak jusson haza. Hogy a hiányzók felett a kapitány figyelme is elsuhant azzal se törődik. Nem is várt mást. Ez is hozzátartozik a zsoldosélethez. Mikor kipihente magát akkor ha nem szólnak rá akkor nekiáll a matrózokkal kötekedni. Leszólja a munkájukat, ha felmosnak odaköp a tiszta részre... Igyekszik az átélt sokkhatáson túltenni magát az általa ismert módszerekkel. Lehet nem csak ő fog örülni mire végre megérkeznek. Arról nem is beszélve, hogy majd éhen döglik. A szigeten befalt bogyók nem voltak elegek az ő számára. Annyi hasznuk viszont volt, hogy ráhozták az út során a cifrafosást. Újabb szép emlékek amikkel Loq megörvendeztethette a többieket. Ha kifizették akkor ő menne is a rumos felé. Reméli még mindig olyan jó ott a koszt mint annak idején. Az a vaddisznó pörkölt. Hmmm!*
1882. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2023-05-04 22:59:08
Üzenet elküldve: 2023-05-04 22:59:08
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 140
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 140
Játékstílus: Szelíd
//Hoo-Naoon túl//
* Ahogy az várható volt, a Lény visszatalált hozzájuk és a hangjából ítélve nem mondott le arról, hogy végezzen velük. A fentről érkező hármas – Loq, Sren és Fynlisse épp csak leér a lépcső aljára, amikor újra meghallják a visító hangot, most már jóval hangosabban. Időközben a többiek meghúztak egy kart, amivel két ajtót is kinyitottak, de egyik sem nyerte el a csapat tetszését, így most idő fogytán nem gondolkodnak sokáig, egy másik karral próbálkoznak. Ismét fogaskerék-szerű kattogás hallatszik és megnyílik egy eddig rejtett folyosó. Sötét és keskeny, de a házigazda már a csak néhány méterre van, ezért nincs idő finnyáskodni – mindahányan vannak, bemennek.
Nemsokára egy kis terembe érkeznek és bár aligha számítottak rá, hogy pont itt, pont most rátalálnak valami különlegesre, mégis ez történik. A terem közepén egy csaknem tejfehér, sima felületű gömb található. Felülete sima, mintha csiszolva lenne. Akár magukkal viszik a különös tárgyat (ami egyébként kellőképp súlyos, de bárki elbírja a hóna alatt), akár otthagyják, az egyetlen továbbvezető út egy keskeny lépcső, ami felvezet majdnem egészen a felszínig.
Egy kisebb barlangban lyukadnak ki, ahonnan már látják a napfényt, így azt követve, hamarosan kiérnek a felszínre, nem is olyan messze a hajótól. A legénység néhány tagja hamarosan észre is veszi őket és elébük mennek, hogy üdvözöljék a visszatért csapatot, még ha nem is teljes létszámban értek vissza.
A Vörös Szhylla fedélzetén várja őket a mélynövésű F. L. Aboz Kapitány, aki amilyen alacsony, olyan nagy vigyor ül az arcán. Lehet, hogy csak örül, hogy üzlettársai nagyrészt épségben visszatértek, de lehet, hogy annak a gömbnek örül, amit (már amennyiben magukkal hoztak a kalandorok) hamar el is kér és óvatosan leteszi egy biztonságos helyre. *
– Aggodalomra semmi ok, a visszaút sokkal zökkenőmentesebb lesz, mint az ideút! Csak elhajózunk és vissza sem nézünk. Mindenki megvan? Csodás, akkor indulhatunk!
*A hajó hamarosan útnak indul és szélsebese hasítja a hullámokat. Már sötét van, amikor meglátják a világítótorony fényét, onnan pedig már nem hosszú idő, míg beérnek a kikötőbe. A kalandorok szinte egyik pillanatról a másikra úgy megéheznek, mintha egy éve nem ettek volna. Természetesen a fizetését mindenki megkapja. Tehát 400 arany üti Loq Cordulk markát, szintén 400 arany kerül Sren Lasshoz, ahogy Aashryn Mereethyel 400 aranyáról sem feledkezik meg senki. Továbbá 400 aranyat kap Fynlisse Soneret is. Végül, de nem utolsó sorban Learon Derin is 400 aranyat kap szolgálataiért. Illetve amennyiben elhozták a fehér gömböt, Aboz azért is hajlandó további jutalmat adni, de magától nem hozza fel a témát, csak ha valaki eszébe juttatja, hogy ígért ilyesmit is. A magányos és talán gyáva Ishala egyébként szintén visszakeveredett a hajóra, de mivel ő nem merészkedett be, csak a barlang szájáig, így ő nem kap fizetséget. Ami pedig a dalnok-úrfit illeti, neki valahol félúton nyoma veszett. Senki nem látta és feltehetően soha senki nem is fogja többé látni. Vojtri után csupán egy összezavarodott tyúk maradt, ami feltehetőleg valakinek a levesében fogja végezni. *
* Ahogy az várható volt, a Lény visszatalált hozzájuk és a hangjából ítélve nem mondott le arról, hogy végezzen velük. A fentről érkező hármas – Loq, Sren és Fynlisse épp csak leér a lépcső aljára, amikor újra meghallják a visító hangot, most már jóval hangosabban. Időközben a többiek meghúztak egy kart, amivel két ajtót is kinyitottak, de egyik sem nyerte el a csapat tetszését, így most idő fogytán nem gondolkodnak sokáig, egy másik karral próbálkoznak. Ismét fogaskerék-szerű kattogás hallatszik és megnyílik egy eddig rejtett folyosó. Sötét és keskeny, de a házigazda már a csak néhány méterre van, ezért nincs idő finnyáskodni – mindahányan vannak, bemennek.
Nemsokára egy kis terembe érkeznek és bár aligha számítottak rá, hogy pont itt, pont most rátalálnak valami különlegesre, mégis ez történik. A terem közepén egy csaknem tejfehér, sima felületű gömb található. Felülete sima, mintha csiszolva lenne. Akár magukkal viszik a különös tárgyat (ami egyébként kellőképp súlyos, de bárki elbírja a hóna alatt), akár otthagyják, az egyetlen továbbvezető út egy keskeny lépcső, ami felvezet majdnem egészen a felszínig.
Egy kisebb barlangban lyukadnak ki, ahonnan már látják a napfényt, így azt követve, hamarosan kiérnek a felszínre, nem is olyan messze a hajótól. A legénység néhány tagja hamarosan észre is veszi őket és elébük mennek, hogy üdvözöljék a visszatért csapatot, még ha nem is teljes létszámban értek vissza.
A Vörös Szhylla fedélzetén várja őket a mélynövésű F. L. Aboz Kapitány, aki amilyen alacsony, olyan nagy vigyor ül az arcán. Lehet, hogy csak örül, hogy üzlettársai nagyrészt épségben visszatértek, de lehet, hogy annak a gömbnek örül, amit (már amennyiben magukkal hoztak a kalandorok) hamar el is kér és óvatosan leteszi egy biztonságos helyre. *
– Aggodalomra semmi ok, a visszaút sokkal zökkenőmentesebb lesz, mint az ideút! Csak elhajózunk és vissza sem nézünk. Mindenki megvan? Csodás, akkor indulhatunk!
*A hajó hamarosan útnak indul és szélsebese hasítja a hullámokat. Már sötét van, amikor meglátják a világítótorony fényét, onnan pedig már nem hosszú idő, míg beérnek a kikötőbe. A kalandorok szinte egyik pillanatról a másikra úgy megéheznek, mintha egy éve nem ettek volna. Természetesen a fizetését mindenki megkapja. Tehát 400 arany üti Loq Cordulk markát,
szintén 400 arany kerül Sren Lasshoz, ahogy Aashryn Mereethyel 400 aranyáról sem feledkezik meg senki. Továbbá 400 aranyat kap Fynlisse Soneret is. Végül, de nem utolsó sorban Learon Derin is 400 aranyat kap szolgálataiért. Illetve amennyiben elhozták a fehér gömböt, Aboz azért is hajlandó további jutalmat adni, de magától nem hozza fel a témát, csak ha valaki eszébe juttatja, hogy ígért ilyesmit is. A magányos és talán gyáva Ishala egyébként szintén visszakeveredett a hajóra, de mivel ő nem merészkedett be, csak a barlang szájáig, így ő nem kap fizetséget. Ami pedig a dalnok-úrfit illeti, neki valahol félúton nyoma veszett. Senki nem látta és feltehetően soha senki nem is fogja többé látni. Vojtri után csupán egy összezavarodott tyúk maradt, ami feltehetőleg valakinek a levesében fogja végezni. *
1881. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2023-03-14 19:15:06
Üzenet elküldve: 2023-03-14 19:15:06
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Hoo-Naoon túl//
//Fent - Fynlisse, Sren, Loq//
*Csenben lopakodik felfelé, s olykor aggódva pillant a pislákoló fáklya fénye által keltett árnyéktáncra. Neki sem tetszik a mutatvány, de okoskodásból elég volt, annyira nem is ment neki, illetve vannak tapasztaltabbak is, akik a sötét, még felfedezetlen zugokba férkőzhetnek. Ő ellesz itt a tündérrel. Persze, amint a távolban felvillanó hústornyot megpillantja először másra gondol, s csak aztán nyugszik meg, hogy megismeri. Ideje sincs üdvözölni, a pacák elsuhan mellette akár a nyíl.*
- Ho-hogy mi? *Kérdezi fejét felkapva, miközben az ork elhadart beszédjét is igyekszik felfogni. Fynlisse korábbi élményeiről érdeklődik, s Srent is elkapja a röhögés.*
- Mintha valami elrághatatlan és íztelen zselét rágcsáltam volna. *Vonja meg a vállát.* Iszapízű, hínár paparintással. *Vágja ki magát, hogy aztán a hátán is felálljon a szőr a hallható visítástól, már, ha lenne.*
- Hogy az a... *pillant Fynlissre, s villámgyorsan tárja ki két kezét, hogy lefelé terelje a többieket.*
- Nyomás le a lépcsőn vissza, jön a Csápos! *Sziszegi jól hallhatóan.* Nincs kedvem rágcsálni. *S, ha a többiek is megindulnak, akkor bevárja őket, s utolsóként indul le a lépcsőn.*
//Fent - Fynlisse, Sren, Loq//
*Csenben lopakodik felfelé, s olykor aggódva pillant a pislákoló fáklya fénye által keltett árnyéktáncra. Neki sem tetszik a mutatvány, de okoskodásból elég volt, annyira nem is ment neki, illetve vannak tapasztaltabbak is, akik a sötét, még felfedezetlen zugokba férkőzhetnek. Ő ellesz itt a tündérrel. Persze, amint a távolban felvillanó hústornyot megpillantja először másra gondol, s csak aztán nyugszik meg, hogy megismeri. Ideje sincs üdvözölni, a pacák elsuhan mellette akár a nyíl.*
- Ho-hogy mi? *Kérdezi fejét felkapva, miközben az ork elhadart beszédjét is igyekszik felfogni. Fynlisse korábbi élményeiről érdeklődik, s Srent is elkapja a röhögés.*
- Mintha valami elrághatatlan és íztelen zselét rágcsáltam volna. *Vonja meg a vállát.* Iszapízű, hínár paparintással. *Vágja ki magát, hogy aztán a hátán is felálljon a szőr a hallható visítástól, már, ha lenne.*
- Hogy az a... *pillant Fynlissre, s villámgyorsan tárja ki két kezét, hogy lefelé terelje a többieket.*
- Nyomás le a lépcsőn vissza, jön a Csápos! *Sziszegi jól hallhatóan.* Nincs kedvem rágcsálni. *S, ha a többiek is megindulnak, akkor bevárja őket, s utolsóként indul le a lépcsőn.*
1880. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2023-02-07 08:40:22
Üzenet elküldve: 2023-02-07 08:40:22
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 198
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 198
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Hoo-Naoon túl//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz! //
*Hogy megnyugodott volna az azért túlzás. Két húspajzs nem lesz elég ezt tudja jól. Főleg a tündér nem. Legalább felesleges kérdéseket nem állnak neki feltenni. Bár nincs is mire rákérdezni. Elmondott mindent érthetően. Ahogy körbenéz látja, hogy van még út tovább. Fény is van és a hangok alapján mintha lenne is ott valami. Vagy valakik. Határozottan hallott valamit. Vagy valakit. Hogy mit vagy kit, azt nem tudja. Azt, se hogy megéri-e odamenni. Egészen addig míg maga mögül valami sikoltás nem töri meg az amúgy se túl nagy csenedet. Az biztos, hogy ez nem a lombzabáló sikoltása volt hanem valami más.*
-A kurva anyját!
*Fejti ki a véleményét a helyzetről majd igazi ork héroszhoz méltóan el is kezd inalni a lépcső felé. Mindig is utált lépcsőzni, de most ne próbáljon meg senki az útjába állni mert nem fog finomkodni.*
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz! //
*Hogy megnyugodott volna az azért túlzás. Két húspajzs nem lesz elég ezt tudja jól. Főleg a tündér nem. Legalább felesleges kérdéseket nem állnak neki feltenni. Bár nincs is mire rákérdezni. Elmondott mindent érthetően. Ahogy körbenéz látja, hogy van még út tovább. Fény is van és a hangok alapján mintha lenne is ott valami. Vagy valakik. Határozottan hallott valamit. Vagy valakit. Hogy mit vagy kit, azt nem tudja. Azt, se hogy megéri-e odamenni. Egészen addig míg maga mögül valami sikoltás nem töri meg az amúgy se túl nagy csenedet. Az biztos, hogy ez nem a lombzabáló sikoltása volt hanem valami más.*
-A kurva anyját!
*Fejti ki a véleményét a helyzetről majd igazi ork héroszhoz méltóan el is kezd inalni a lépcső felé. Mindig is utált lépcsőzni, de most ne próbáljon meg senki az útjába állni mert nem fog finomkodni.*
1879. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2023-02-04 22:26:42
Üzenet elküldve: 2023-02-04 22:26:42
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 140
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 140
Játékstílus: Szelíd
//Hoo-Naoon túl//
//Lent – Aashryn, Learon, Vojtri//
* Az ódon falból kiálló, ősrégi kar első próbálkozásra nem akar megmozdulni, másodikra is csak nehézkesen. Az elf nőnek komoly erőfeszítésébe telik meghúzni a középső kart, minek végébe történetesen a kéz-szerű jel van vésve – a végén persze sikerrel jár, és ahogy talán számítottak is rá, a kar meghúzásával az egyik ajtó is kinyílik. Amire esetleg már kevesebben számítottak, hogy nem is egy, hanem rögtön kettő kapu nyílik meg. Ha szemben állnak a karokkal, mindkét ajtó jobboldalon található. Sorrendben a második és a negyedik kapu emelkedik fel, ezzel betekintést engedve a mögöttük található apró, sötét szobákba. Az egyik majdnem teljesen üres, csak egy újabb kart rejt. A másik szoba szomorúbb képet fest: ahogy az ajtó kinyílik, egy emberi csontváz dől ki rajta. Nem lehet itt nagyon régóta, ugyanis kabátja még viszonylag épségben van. Amikor és, ha közelebb merészkednek ehhez a szobához, három másik csontvázat is találnak. Az egyiknek ökölbe van szorítva a keze, mintha szorongatna valamit a markában. Egy másiknak meg van repedve a sípcsontja, ezt leszámítva azonban mind a négy épségben van, ahogy a rajtuk lévő ruhadarabok is jobban kitartottak, mint mint például a hús és bőr, ami egykor csontjaikat fedte. Ha eltekintünk a négy csontváztól, a kis szoba teljesen üres – a másikkal ellentétben itt nincs kar. Ellenben ha valaki bemerészkedik és felnéz, láthatja, hogy a szoba belmagassága nagyobb, mint a hossza vagy a szélessége, úgyhogy meglehet, hogy a verem találóbb jelző lenne, mint a szoba. A csontvázak mellett néhány rozsdás fegyver is hever – főleg szablyák és kések. Ezekből és a ruhaviseletből arra lehet következtetni, hogy kalózok vagy egyszerű, nem túl felkészült kalandorok lehettek.
Az ajtónyitás nem épp a leghalkabb folyamat volt, ezt pedig mi sem bizonyítja jobban, hogy néhány pillanattal később a távolból egy ismerős és rendkívül kellemetlen sikoly csendül fel. Csak az a szerencséjük, hogy barátaik, akik felmentek, talán tudnak egy kis időt nyerni nekik – vagy, ha más nem, remélhetőleg lekiabálnak, ha már látják a hang forrását. *
//Fent - Fynlisse, Sren, Loq//
* A tündért és fél-elf barátját nem különösebben lepi meg, hogy Loq csatlakozik hozzájuk. Ahogy annak szavai sem, noha az ork nem épp a finom megfogalmazásáról híres. Orkunknak feltűnhet, hogy néhány lépéssel a páros mögött, nagyjából a terem közepén egy lépcsősor vezet lefelé. Odalentről fény szűrődik ki, ami persze jelenthet jót vagy rosszat is, habár ha fülel, talán elcsíphet egy-egy szót is a lent lévő társaiktól. Afelől nincs kétség, hogy mindhárman meghallják, amikor a lent lévőknek sikerül kinyitniuk valamit, majd rá néhány másodpercre egy hatalmas hangerejű visítás érkezik a folyosó felől, amerről az imént Loq inalt be. Ez a hang azonban alighanem valami nagyobbtól származik, nem a farkas-szerű lényektől, amik állítólag őt üldözték. Srennek és Fynnek lehet egy erős sejtése afelől, hogy akkor mégis mi adja ki ezt a hangot – az orknak pedig a fantáziájára van bízva, azonban ha sokáig ácsorognak ott, előbb-utóbb elkerülhetetlen, hogy szemtől szemben találkozhassanak a Lénnyel. *
//Lent – Aashryn, Learon, Vojtri//
* Az ódon falból kiálló, ősrégi kar első próbálkozásra nem akar megmozdulni, másodikra is csak nehézkesen. Az elf nőnek komoly erőfeszítésébe telik meghúzni a középső kart, minek végébe történetesen a kéz-szerű jel van vésve – a végén persze sikerrel jár, és ahogy talán számítottak is rá, a kar meghúzásával az egyik ajtó is kinyílik. Amire esetleg már kevesebben számítottak, hogy nem is egy, hanem rögtön kettő kapu nyílik meg. Ha szemben állnak a karokkal, mindkét ajtó jobboldalon található. Sorrendben a második és a negyedik kapu emelkedik fel, ezzel betekintést engedve a mögöttük található apró, sötét szobákba. Az egyik majdnem teljesen üres, csak egy újabb kart rejt. A másik szoba szomorúbb képet fest: ahogy az ajtó kinyílik, egy emberi csontváz dől ki rajta. Nem lehet itt nagyon régóta, ugyanis kabátja még viszonylag épségben van. Amikor és, ha közelebb merészkednek ehhez a szobához, három másik csontvázat is találnak. Az egyiknek ökölbe van szorítva a keze, mintha szorongatna valamit a markában. Egy másiknak meg van repedve a sípcsontja, ezt leszámítva azonban mind a négy épségben van, ahogy a rajtuk lévő ruhadarabok is jobban kitartottak, mint mint például a hús és bőr, ami egykor csontjaikat fedte. Ha eltekintünk a négy csontváztól, a kis szoba teljesen üres – a másikkal ellentétben itt nincs kar. Ellenben ha valaki bemerészkedik és felnéz, láthatja, hogy a szoba belmagassága nagyobb, mint a hossza vagy a szélessége, úgyhogy meglehet, hogy a verem találóbb jelző lenne, mint a szoba. A csontvázak mellett néhány rozsdás fegyver is hever – főleg szablyák és kések. Ezekből és a ruhaviseletből arra lehet következtetni, hogy kalózok vagy egyszerű, nem túl felkészült kalandorok lehettek.
Az ajtónyitás nem épp a leghalkabb folyamat volt, ezt pedig mi sem bizonyítja jobban, hogy néhány pillanattal később a távolból egy ismerős és rendkívül kellemetlen sikoly csendül fel. Csak az a szerencséjük, hogy barátaik, akik felmentek, talán tudnak egy kis időt nyerni nekik – vagy, ha más nem, remélhetőleg lekiabálnak, ha már látják a hang forrását. *
//Fent - Fynlisse, Sren, Loq//
* A tündért és fél-elf barátját nem különösebben lepi meg, hogy Loq csatlakozik hozzájuk. Ahogy annak szavai sem, noha az ork nem épp a finom megfogalmazásáról híres. Orkunknak feltűnhet, hogy néhány lépéssel a páros mögött, nagyjából a terem közepén egy lépcsősor vezet lefelé. Odalentről fény szűrődik ki, ami persze jelenthet jót vagy rosszat is, habár ha fülel, talán elcsíphet egy-egy szót is a lent lévő társaiktól. Afelől nincs kétség, hogy mindhárman meghallják, amikor a lent lévőknek sikerül kinyitniuk valamit, majd rá néhány másodpercre egy hatalmas hangerejű visítás érkezik a folyosó felől, amerről az imént Loq inalt be. Ez a hang azonban alighanem valami nagyobbtól származik, nem a farkas-szerű lényektől, amik állítólag őt üldözték. Srennek és Fynnek lehet egy erős sejtése afelől, hogy akkor mégis mi adja ki ezt a hangot – az orknak pedig a fantáziájára van bízva, azonban ha sokáig ácsorognak ott, előbb-utóbb elkerülhetetlen, hogy szemtől szemben találkozhassanak a Lénnyel. *
1878. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2023-02-01 23:28:39
Üzenet elküldve: 2023-02-01 23:28:39
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Hoo-Naoon túl//
*Sren és Fynlisse távoznak, így hármasban maradnak, ezért nem marad más, mint Vojtri megfejtését és bátor felajánlását hallgatni. Aashryn talán Srenék felől hallani is véli Loq beszédét, de ennyi felé figyelni és még izgulni is aligha tud, ezért ezzel most nem törődik, csak a közvetlen környezetére figyel. Egy biccentéssel nyugtázza a dalnok döntését, amit látszólag Learon is elfogad.*
- Jól van, akkor meghúzom az egyiket. Mindegy melyiket?
*Kérdése udvariasság csupán, a döntés az ő kezében van, és Aashryn a középső kar mellett dönt.*
*Sren és Fynlisse távoznak, így hármasban maradnak, ezért nem marad más, mint Vojtri megfejtését és bátor felajánlását hallgatni. Aashryn talán Srenék felől hallani is véli Loq beszédét, de ennyi felé figyelni és még izgulni is aligha tud, ezért ezzel most nem törődik, csak a közvetlen környezetére figyel. Egy biccentéssel nyugtázza a dalnok döntését, amit látszólag Learon is elfogad.*
- Jól van, akkor meghúzom az egyiket. Mindegy melyiket?
*Kérdése udvariasság csupán, a döntés az ő kezében van, és Aashryn a középső kar mellett dönt.*
1877. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2023-01-29 21:19:42
Üzenet elküldve: 2023-01-29 21:19:42
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 75
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 75
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
//Hoo-Naoon túl//
*Szavakban könnyű bátornak lenni. Erre jött rá Fyn immáron sokadszor. Amikor cselekedni kell, hamar kétségei támadnak. Minden idegsejtje azt diktálja neki, hogy kerüljön minél messzebb a csápos rémségtől, erre elindul visszafelé... Remeg a térde, remeg a keze, de kényszeríti magát, hogy tartsa a lépést a félvérrel. Fel sem tudja fogni, micsoda bátorság kell ahhoz, hogy éppen ő menjen vissza, aki kevés híján a szörny vacsorája lett. Aztán persze ő lakmározott be a csápból... Kuncogás tör fel az apró muzsikusból, a szája sarka kényszeredett vigyort formál. Akasztófahumor? Talán...*
- Te, Sren... *Szólítja meg a barátját út közben.* Milyen íze volt? Mint a tintahalnak?
*Azt inkább leplezni próbálja, hogy milyen görcsösen kapaszkodik a hangszereibe. Az ujjai egészen elfehérednek a pánsípot szorítva...*
*Szavakban könnyű bátornak lenni. Erre jött rá Fyn immáron sokadszor. Amikor cselekedni kell, hamar kétségei támadnak. Minden idegsejtje azt diktálja neki, hogy kerüljön minél messzebb a csápos rémségtől, erre elindul visszafelé... Remeg a térde, remeg a keze, de kényszeríti magát, hogy tartsa a lépést a félvérrel. Fel sem tudja fogni, micsoda bátorság kell ahhoz, hogy éppen ő menjen vissza, aki kevés híján a szörny vacsorája lett. Aztán persze ő lakmározott be a csápból... Kuncogás tör fel az apró muzsikusból, a szája sarka kényszeredett vigyort formál. Akasztófahumor? Talán...*
- Te, Sren... *Szólítja meg a barátját út közben.* Milyen íze volt? Mint a tintahalnak?
*Azt inkább leplezni próbálja, hogy milyen görcsösen kapaszkodik a hangszereibe. Az ujjai egészen elfehérednek a pánsípot szorítva...*
1876. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2023-01-26 15:26:43
Üzenet elküldve: 2023-01-26 15:26:43
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
//Hoo-Naoon túl//
*Ahogy hallgatja a lány felolvasását, érthetővé válik neki a dolog, de végül nem ő, hanem a dalnok szólal meg. A pásztormágus pedig csendben megvonja a vállát. Neki már mindegy, hogy merre mennek vagy mennek-e egyáltalán, csak mindenki legyen biztonságban. Ezért az egyért fohászkodik az Ősök Szellemihez és Wojesthez meg Eeyerhez egyaránt. Biztos meghallgatja mindegyik a kérését, ahogy eddig is. A továbbiakban Vojtri szavaira csak forgatja a fejét. Eddig úgy tűnt ő a leggyávább a csapatban, ám most ez változni látszik. Saját magát egyszerűen óvatosnak látja, ám a zenész figura véletlenül sem akar szembenézni a polippal, amivel ők már harcoltak. Persze ezt is meg lehet érteni, de semmiképpen sem becsülendő. A kevés fáklya és fény dolgát úgy oldja meg, ahogy eddig is szerette volna, csak nem igazán volt rá szükség. Mágiával. Ha sikerül, Öklét felfelé tartva próbál fényt teremteni maga körül.*
-Menjen a muzsikus, ha ennyire akar! Mindenki legyen résen! *Végül bátorítólag még hozzátesz egy mondatot.*
-Mindenki élete számít, ne dobjuk el feleslegesen! *Szavait Vojtrinak címezi, bár tudja, hogy nem is igazán van rá szükség, hiszen ő félti a sajátját eléggé.*
A varázsló ökölbe szorítja kezét, melynek hatására kézfején lángnyelvek kúsznak végig. Ez könnyebb égési sérüléseket okozhat az ököl sebzőképességén felül (1), valamint tűzgyújtó hatású. A hatás megszűnik, ha a varázsló már nem tartja ökölben a kezét.
*Ahogy hallgatja a lány felolvasását, érthetővé válik neki a dolog, de végül nem ő, hanem a dalnok szólal meg. A pásztormágus pedig csendben megvonja a vállát. Neki már mindegy, hogy merre mennek vagy mennek-e egyáltalán, csak mindenki legyen biztonságban. Ezért az egyért fohászkodik az Ősök Szellemihez és Wojesthez meg Eeyerhez egyaránt. Biztos meghallgatja mindegyik a kérését, ahogy eddig is. A továbbiakban Vojtri szavaira csak forgatja a fejét. Eddig úgy tűnt ő a leggyávább a csapatban, ám most ez változni látszik. Saját magát egyszerűen óvatosnak látja, ám a zenész figura véletlenül sem akar szembenézni a polippal, amivel ők már harcoltak. Persze ezt is meg lehet érteni, de semmiképpen sem becsülendő. A kevés fáklya és fény dolgát úgy oldja meg, ahogy eddig is szerette volna, csak nem igazán volt rá szükség. Mágiával. Ha sikerül, Öklét felfelé tartva próbál fényt teremteni maga körül.*
-Menjen a muzsikus, ha ennyire akar! Mindenki legyen résen! *Végül bátorítólag még hozzátesz egy mondatot.*
-Mindenki élete számít, ne dobjuk el feleslegesen! *Szavait Vojtrinak címezi, bár tudja, hogy nem is igazán van rá szükség, hiszen ő félti a sajátját eléggé.*
A varázsló ökölbe szorítja kezét, melynek hatására kézfején lángnyelvek kúsznak végig. Ez könnyebb égési sérüléseket okozhat az ököl sebzőképességén felül (1), valamint tűzgyújtó hatású. A hatás megszűnik, ha a varázsló már nem tartja ökölben a kezét.
1875. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2023-01-25 21:33:08
Üzenet elküldve: 2023-01-25 21:33:08
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Hoo-Naoon túl//
-Sok sikert! *Int a páros után somolyogva. Fogalma sincs, miféle "dög" az, amivel szembe óhajtanak nézni, de köszöni, ő nem kér hasonlóból.*
-Ez egy rejtvény! *Teszi hozzá még Aashryn szavaihoz az egyértelműt. Merengve helyezi mutatóujját ajkai elé, miközben a karokat szemléli.*
-Ó...Ó! Tehát ha lehúzunk egy kart... Akkor kinyílik egy ajtó. De nem mindegyik jelent tovább vezető utat. És ha valamelyikünk nem marad itt, hogy újra meghúzza a kart, hát nincs kiút a zsákutcából. *Szavait könnyed biccentgetésekkel toldja. Lám, megint a muzsikus a kulcs.*
-Húzzatok meg egy kart. Én megyek előre. *Előrenyomakszik az ajtók irányába, ha jó a megfejtése, ha nem.*
-Sok sikert! *Int a páros után somolyogva. Fogalma sincs, miféle "dög" az, amivel szembe óhajtanak nézni, de köszöni, ő nem kér hasonlóból.*
-Ez egy rejtvény! *Teszi hozzá még Aashryn szavaihoz az egyértelműt. Merengve helyezi mutatóujját ajkai elé, miközben a karokat szemléli.*
-Ó...Ó! Tehát ha lehúzunk egy kart... Akkor kinyílik egy ajtó. De nem mindegyik jelent tovább vezető utat. És ha valamelyikünk nem marad itt, hogy újra meghúzza a kart, hát nincs kiút a zsákutcából. *Szavait könnyed biccentgetésekkel toldja. Lám, megint a muzsikus a kulcs.*
-Húzzatok meg egy kart. Én megyek előre. *Előrenyomakszik az ajtók irányába, ha jó a megfejtése, ha nem.*
1874. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2023-01-23 19:31:33
Üzenet elküldve: 2023-01-23 19:31:33
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 198
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 198
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Hoo-Naoon túl//
*Loq maga se tudja mióta fut már. Bár nem látszik rajta, de nem szeret amúgy szaladgálni. Hozzá mindig is jobban illett, hogy a fejéből éljen. Aki, nem tette amit csinált, azt lefejelte. Mikor a folyosó végén valami fényt lát meg, egyből valami rosszra gondol. Mi volt utoljára amikor fényt látott? Ja igen. Csapda! Tanulva a hibából nem szól semmit, de fegyverét fenyegetőn tartja a kezében. Ha ellenség és átvág rajtuk akkor talán majd azokat eszik meg az üldözői. Ha bevárják őt és van ideje felismerni a két utastársát akkor nem fog rájuk támadni. Verejtékező homlokkal és szigorú ábrázattal darálja le a helyzetet.*
-A lombzabálót megették a szörnyek. A nyomomban vannak. Farkas valamik a falakból.
*Hogy mit kezdenek ezzel a hírrel, az őt nem érdekli. Hogy nem hazudik, azt talán erősíti, hogy igyekszik úgy helyezkedni, hogy a tündér és a férfi közte és a folyosó közt legyen ahonnan jött. Ránézésre azok is maximum húspajzsnak lennének jók. A többinél legalább úgy emlékszik volt rendes fegyver. Neki mindig ezekbe kell botlania.*
*Loq maga se tudja mióta fut már. Bár nem látszik rajta, de nem szeret amúgy szaladgálni. Hozzá mindig is jobban illett, hogy a fejéből éljen. Aki, nem tette amit csinált, azt lefejelte. Mikor a folyosó végén valami fényt lát meg, egyből valami rosszra gondol. Mi volt utoljára amikor fényt látott? Ja igen. Csapda! Tanulva a hibából nem szól semmit, de fegyverét fenyegetőn tartja a kezében. Ha ellenség és átvág rajtuk akkor talán majd azokat eszik meg az üldözői. Ha bevárják őt és van ideje felismerni a két utastársát akkor nem fog rájuk támadni. Verejtékező homlokkal és szigorú ábrázattal darálja le a helyzetet.*
-A lombzabálót megették a szörnyek. A nyomomban vannak. Farkas valamik a falakból.
*Hogy mit kezdenek ezzel a hírrel, az őt nem érdekli. Hogy nem hazudik, azt talán erősíti, hogy igyekszik úgy helyezkedni, hogy a tündér és a férfi közte és a folyosó közt legyen ahonnan jött. Ránézésre azok is maximum húspajzsnak lennének jók. A többinél legalább úgy emlékszik volt rendes fegyver. Neki mindig ezekbe kell botlania.*
1873. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2023-01-22 22:43:43
Üzenet elküldve: 2023-01-22 22:43:43
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 140
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 140
Játékstílus: Szelíd
//Hoo-Naoon túl//
* Kezd valamiféle egyetértés születni a csapat tagjai között, legalább olyan formában, hogy senki nem ért egyet Vojtrival. A muzsikus is hamar beadja a derekát – meglehet, hogy ő sem olyan szívesen áldozta volna be szárnyas kis társát, mint ahogy az szavaiból lejött. Ezután más lehetőség után néznek. A karok tűnnek a legegyértelműbb választásnak, ám egyelőre egyik sem kerül meghúzásra. Aashryn felolvassa a falon talált szöveget, ami lehet, hogy a segítségükre lesz, de az is lehet, hogy csak azért van ott, hogy összezavarja őket. Túl keveset tudnak a várról és annak uráról, hogy messzemenő következtetéseket vonjanak le, így a legjobb az, ha csak próbálkoznak.
Sren és Fynlisse tehát közös megegyezés alapján úgy döntenek, hogy elindulnak felkutatni a szörnyet, ami elől néhány perce még fejvesztve menekültek. Jobban szólva őrt állnak, hogy időben észrevegyék, ha a lény újra rájuk találna. Gond nélkül feljuthatnak a lépcső tetejére, hogy szétnézhessenek a monumentális teremben. A padlón továbbra is áll a víz, de ezt már megszokhatták a lenti szinten. Sötét van, de ez sem újdonság. A tündér akárhogy igyekszik is, nem fogja tudni beverni fejét a plafonba, hiszen a belmagasság olyan nagy, hogy még fáklyáik fénye sem jut el a terem tetejéig. Kétoldalt oszlopok sorakoznak, de ezt már alighanem idefelé is észrevették. Ha belegondolnak, talán érdemes is lenne jobban körülnézni itt, elvégre fogalmuk sincs, mi mindent rejthet a helyiség. Érhető, hiszen idefelé sietniük kellett, most viszont úgy érezhetik, bőven van idejük. A keresett szörnynek ugyanis nyomát se látják – persze azt nehéz is lenne a vízben meglátni. Ahhoz meg elég nagy és hangos jószágról beszélünk, hogy kiszúrják, ha közeledik. Hacsak nem egy jóval okosabb, cselesebb szörnyetegről beszélünk, mint amilyennek kinéz.
Fáklyáik még egy darabig bírni fogják, azonban ha még órákat terveznek lent tölteni, érdemes lesz alternatív fényforrások után nézni. Egy átlagos fáklya legfeljebb egy órán át bírja, ők pedig csak az istenek tudják, mikor léptek be erre a helyre.
Függetlenül attól, hogy dönt a páros – szétnéznek-e, vagy a lépcső közelében maradnak –, fél percen belül egy fényes pöttyre lehetnek figyelmesek abban a járatban, ahonnan ők is besiettek.
A nagydarab ork, Loq szintén észreveheti, hogy úgy ötven lépéssel maga előtt egy fáklya és két alak bukkan fel. Név szerint Sren és Fynlisse ez a két alak. Lesz bőven mit megbeszélniük, mindenféle lényekről, esetleg arról, hogy hová tűnt szerencsétlen Athien vagy, hogy merre vannak a többiek. *
* Kezd valamiféle egyetértés születni a csapat tagjai között, legalább olyan formában, hogy senki nem ért egyet Vojtrival. A muzsikus is hamar beadja a derekát – meglehet, hogy ő sem olyan szívesen áldozta volna be szárnyas kis társát, mint ahogy az szavaiból lejött. Ezután más lehetőség után néznek. A karok tűnnek a legegyértelműbb választásnak, ám egyelőre egyik sem kerül meghúzásra. Aashryn felolvassa a falon talált szöveget, ami lehet, hogy a segítségükre lesz, de az is lehet, hogy csak azért van ott, hogy összezavarja őket. Túl keveset tudnak a várról és annak uráról, hogy messzemenő következtetéseket vonjanak le, így a legjobb az, ha csak próbálkoznak.
Sren és Fynlisse tehát közös megegyezés alapján úgy döntenek, hogy elindulnak felkutatni a szörnyet, ami elől néhány perce még fejvesztve menekültek. Jobban szólva őrt állnak, hogy időben észrevegyék, ha a lény újra rájuk találna. Gond nélkül feljuthatnak a lépcső tetejére, hogy szétnézhessenek a monumentális teremben. A padlón továbbra is áll a víz, de ezt már megszokhatták a lenti szinten. Sötét van, de ez sem újdonság. A tündér akárhogy igyekszik is, nem fogja tudni beverni fejét a plafonba, hiszen a belmagasság olyan nagy, hogy még fáklyáik fénye sem jut el a terem tetejéig. Kétoldalt oszlopok sorakoznak, de ezt már alighanem idefelé is észrevették. Ha belegondolnak, talán érdemes is lenne jobban körülnézni itt, elvégre fogalmuk sincs, mi mindent rejthet a helyiség. Érhető, hiszen idefelé sietniük kellett, most viszont úgy érezhetik, bőven van idejük. A keresett szörnynek ugyanis nyomát se látják – persze azt nehéz is lenne a vízben meglátni. Ahhoz meg elég nagy és hangos jószágról beszélünk, hogy kiszúrják, ha közeledik. Hacsak nem egy jóval okosabb, cselesebb szörnyetegről beszélünk, mint amilyennek kinéz.
Fáklyáik még egy darabig bírni fogják, azonban ha még órákat terveznek lent tölteni, érdemes lesz alternatív fényforrások után nézni. Egy átlagos fáklya legfeljebb egy órán át bírja, ők pedig csak az istenek tudják, mikor léptek be erre a helyre.
Függetlenül attól, hogy dönt a páros – szétnéznek-e, vagy a lépcső közelében maradnak –, fél percen belül egy fényes pöttyre lehetnek figyelmesek abban a járatban, ahonnan ők is besiettek.
A nagydarab ork, Loq szintén észreveheti, hogy úgy ötven lépéssel maga előtt egy fáklya és két alak bukkan fel. Név szerint Sren és Fynlisse ez a két alak. Lesz bőven mit megbeszélniük, mindenféle lényekről, esetleg arról, hogy hová tűnt szerencsétlen Athien vagy, hogy merre vannak a többiek. *
1872. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2023-01-19 17:57:06
Üzenet elküldve: 2023-01-19 17:57:06
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Hoo-Naoon túl//
- Akkor ez eldöntetett. *Foglalja össze röviden és velősen, majd a széles mosolyt követően egy alig észrevehető hálás kacsintást is küld Fyn felé. Esze ágában sincs tiltakozni, mert persze félti barátját, de eddig is segítették egymást mindenben, ráadásul az ötlete is logikus.*
- Mi felmegyünk Fynnel, szemmel tartjuk a szörnyet, amíg ti a karral próbálkoztok. Van rá 5 aranyam, hogy az ajtó csak kívülről nyitható, ezért kell egy társ. *Biccent.* Szép felfedezés Aashryn. Szóljatok fel, ha jöjjünk vissza. *Nem tolakodó és nem nagyképű. Végre az első élelmes és kézzel fogható segítségük ezen az eszeveszett helyen, úgy érezte nem sértő, ha dicsér.
Ha ebben így megegyeznek, megvárja Fynt, míg felreppen, aztán oldalazva kezd felfelé haladni, egészen addig a pontig, ahonnan mindent beláthat. Learon döntésében bízik, a mágus eddig is jól helyezkedett, elkötelezett a csapat irányában, így tudja, hogy pont oda áll és pont úgy, ahogyan kell. Nem különben azért sem szól bele, mert neki aztán fogalma sincs arról, mi lenne a legmegfelelőbb. Igyekszik a lehető leghalkabb lenni menet közben, csak Fynnek súg egy mondatot kedvesen:*
- Ha esetleg úgy látod célravezetőnek... dobd a szörny pofájába a fáklyád, tündérem... *kigúvadt szemmel halad felfelé, jóleső érzéssel tölti el, hogy ezt a néhny lépést sem egyedül kell megtennie.*
- Akkor ez eldöntetett. *Foglalja össze röviden és velősen, majd a széles mosolyt követően egy alig észrevehető hálás kacsintást is küld Fyn felé. Esze ágában sincs tiltakozni, mert persze félti barátját, de eddig is segítették egymást mindenben, ráadásul az ötlete is logikus.*
- Mi felmegyünk Fynnel, szemmel tartjuk a szörnyet, amíg ti a karral próbálkoztok. Van rá 5 aranyam, hogy az ajtó csak kívülről nyitható, ezért kell egy társ. *Biccent.* Szép felfedezés Aashryn. Szóljatok fel, ha jöjjünk vissza. *Nem tolakodó és nem nagyképű. Végre az első élelmes és kézzel fogható segítségük ezen az eszeveszett helyen, úgy érezte nem sértő, ha dicsér.
Ha ebben így megegyeznek, megvárja Fynt, míg felreppen, aztán oldalazva kezd felfelé haladni, egészen addig a pontig, ahonnan mindent beláthat. Learon döntésében bízik, a mágus eddig is jól helyezkedett, elkötelezett a csapat irányában, így tudja, hogy pont oda áll és pont úgy, ahogyan kell. Nem különben azért sem szól bele, mert neki aztán fogalma sincs arról, mi lenne a legmegfelelőbb. Igyekszik a lehető leghalkabb lenni menet közben, csak Fynnek súg egy mondatot kedvesen:*
- Ha esetleg úgy látod célravezetőnek... dobd a szörny pofájába a fáklyád, tündérem... *kigúvadt szemmel halad felfelé, jóleső érzéssel tölti el, hogy ezt a néhny lépést sem egyedül kell megtennie.*
1871. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2023-01-19 15:42:51
Üzenet elküldve: 2023-01-19 15:42:51
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 75
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 75
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
//Hoo-Naoon túl//
~ Azt csinálsz az életeddel, amit akarsz, csak arra a jobb sorsra érdemes lantra vigyáznál... ~ *A tündér most is inkább megtartja magának, amit a másik dalnokról gondol. Csak a szemét forgatja a hebehurgya fickó ajánlkozására.*
- Visszamegyek Srennel. *Az Aashryn köré gyűlt kupaktanácshoz intézi a mondókáját. Szándékosan nem a barátját szólítja meg, nehogy eszébe jusson ellenkezni - vagy ha eszébe jut, Fyn úgy tehet, mintha nem hallaná meg.* Magasabbról tudok fényt adni, mint bárki más... Remélem, a fáklya bírja még. *Kissé elbizonytalanodva szemléli a kezében tartott darabot.* És és és hangosabb is vagyok. De tényleg!
*A szándéka megmásíthatatlan. Az indokai talán nem tűntek valami acélosnak, de van még valami. Amióta felszálltak Aboz kapitány hajójára, most először érezheti magát hasznosnak. Vagy legalábbis többnek holmi koloncnál, és erről a világért se mondana le.*
~ Azt csinálsz az életeddel, amit akarsz, csak arra a jobb sorsra érdemes lantra vigyáznál... ~ *A tündér most is inkább megtartja magának, amit a másik dalnokról gondol. Csak a szemét forgatja a hebehurgya fickó ajánlkozására.*
- Visszamegyek Srennel. *Az Aashryn köré gyűlt kupaktanácshoz intézi a mondókáját. Szándékosan nem a barátját szólítja meg, nehogy eszébe jusson ellenkezni - vagy ha eszébe jut, Fyn úgy tehet, mintha nem hallaná meg.* Magasabbról tudok fényt adni, mint bárki más... Remélem, a fáklya bírja még. *Kissé elbizonytalanodva szemléli a kezében tartott darabot.* És és és hangosabb is vagyok. De tényleg!
*A szándéka megmásíthatatlan. Az indokai talán nem tűntek valami acélosnak, de van még valami. Amióta felszálltak Aboz kapitány hajójára, most először érezheti magát hasznosnak. Vagy legalábbis többnek holmi koloncnál, és erről a világért se mondana le.*
1870. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2023-01-18 14:06:04
Üzenet elküldve: 2023-01-18 14:06:04
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Hoo-Naoon túl//
*Csak vállat von az ellenvetésekre, s talán a vállán kuporgó szárnyas is megkönnyebbül kissé. Ő megpróbálta.*
-Miféle dög? *Ismétli a kérdést, ezúttal a kalaposnak szegezve kérdését. Hangjából kiérezhető, esze ágában sincs semmiféle csalit játszani.
Közben a Pásztormágus elmagyarázza hatalmának mikéntjét. Szeme sem rebben, csak egy vigyort küld a sajtmesternek mondanivalója végén.*
-Dalba foglalom tetteit, sajtmester! Már ha élve kikerülünk innét. *Bólogat serényen, majd Aashryn ajánlkozására hamar közbevág.*
-ÉN megyek előre! Az én életem szerény, kevesebbet ér, mint egy hosszúéletűé, drága hölgyem. *Küld egy kenetteljes mosolyt Aashryn felé. Fogalma sincs még, merre van az előre, de elől óhajt haladni. Elsőként akarja megtömni zsebeit.*
-Mármint ha az előre a zárt ajtókra vonatkozik, nem pedig az említett dögre.
*Csak vállat von az ellenvetésekre, s talán a vállán kuporgó szárnyas is megkönnyebbül kissé. Ő megpróbálta.*
-Miféle dög? *Ismétli a kérdést, ezúttal a kalaposnak szegezve kérdését. Hangjából kiérezhető, esze ágában sincs semmiféle csalit játszani.
Közben a Pásztormágus elmagyarázza hatalmának mikéntjét. Szeme sem rebben, csak egy vigyort küld a sajtmesternek mondanivalója végén.*
-Dalba foglalom tetteit, sajtmester! Már ha élve kikerülünk innét. *Bólogat serényen, majd Aashryn ajánlkozására hamar közbevág.*
-ÉN megyek előre! Az én életem szerény, kevesebbet ér, mint egy hosszúéletűé, drága hölgyem. *Küld egy kenetteljes mosolyt Aashryn felé. Fogalma sincs még, merre van az előre, de elől óhajt haladni. Elsőként akarja megtömni zsebeit.*
-Mármint ha az előre a zárt ajtókra vonatkozik, nem pedig az említett dögre.
1869. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2023-01-17 21:30:33
Üzenet elküldve: 2023-01-17 21:30:33
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Hoo-Naoon túl//
*Aashryn igazán megörül annak amit talál, talán eddigi rövid, ámbár kalandos útjuk alatt most először látszódik igazán lelkesnek.*
- Találtam valamit! Gyertek ide, ez segítség lehet.
*Fennhangon beszél, de óvatosan, nehogy a falakról visszapattanó szavai valami borzalmasat ébresszen fel. Int társainak, hogy fürgén érkezzenek, addig közelebb hajolva elolvassa a szöveget. Először aligha ért meg bármit is, ezért újra elolvassa, aminél már tudatosulnak benne a szavak, de csak további kérdéseket vet fel benne. Megvárja míg köré gyűlnek, majd torka köszörülését követően felolvassa a szöveget.*
- Hogy a Névtelent felébreszd, ragadd meg a lehetőséget, ám siess, hisz egy ajtó sem marad örökkön nyitva. Ha az első lépést megtetted, a következő ajtó mögött örök fogság vár, hacsak társad nincs, ki kisegítene.
*Rövid szünetet tart.*
- Mit gondoltok?
*Tanácstalanul megvakarja fejét, hiszen továbbra sem tudja, hogy melyik karral kellene próbálkozniuk, de ez lehet nem is baj.*
- Azt hiszem nincs más út, próbálkoznunk kell, de valakinek mindenképpen maradnia kell, hogy biztosíthasson visszautat.
*Még szerencse, hogy a bestia ad nekik elég időt a gondolkodáshoz, egy darabig Aashryn is hallgat, hogy teret adjon a megbeszélésnek.*
- Én előre megyek szívesen.
*A szívesen persze némileg túlzás, de nem most fogja szavait megválogatni, s igyekszik Learon helyett is rátermettnek tűnni.*
*Aashryn igazán megörül annak amit talál, talán eddigi rövid, ámbár kalandos útjuk alatt most először látszódik igazán lelkesnek.*
- Találtam valamit! Gyertek ide, ez segítség lehet.
*Fennhangon beszél, de óvatosan, nehogy a falakról visszapattanó szavai valami borzalmasat ébresszen fel. Int társainak, hogy fürgén érkezzenek, addig közelebb hajolva elolvassa a szöveget. Először aligha ért meg bármit is, ezért újra elolvassa, aminél már tudatosulnak benne a szavak, de csak további kérdéseket vet fel benne. Megvárja míg köré gyűlnek, majd torka köszörülését követően felolvassa a szöveget.*
- Hogy a Névtelent felébreszd, ragadd meg a lehetőséget, ám siess, hisz egy ajtó sem marad örökkön nyitva. Ha az első lépést megtetted, a következő ajtó mögött örök fogság vár, hacsak társad nincs, ki kisegítene.
*Rövid szünetet tart.*
- Mit gondoltok?
*Tanácstalanul megvakarja fejét, hiszen továbbra sem tudja, hogy melyik karral kellene próbálkozniuk, de ez lehet nem is baj.*
- Azt hiszem nincs más út, próbálkoznunk kell, de valakinek mindenképpen maradnia kell, hogy biztosíthasson visszautat.
*Még szerencse, hogy a bestia ad nekik elég időt a gondolkodáshoz, egy darabig Aashryn is hallgat, hogy teret adjon a megbeszélésnek.*
- Én előre megyek szívesen.
*A szívesen persze némileg túlzás, de nem most fogja szavait megválogatni, s igyekszik Learon helyett is rátermettnek tűnni.*
1868. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2023-01-15 13:54:12
Üzenet elküldve: 2023-01-15 13:54:12
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 198
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 198
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Hoo-Naoon túl//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz! //
*Most, hogy húspajzsa eltűnt magára maradt ezekkel a dögökkel. Szaladni egy sötét folyosón ahol egyedül a fáklyája fénye világit miközben szinte a falak is visszhangozzák a nő sikolyait és tudja, hogy a következő valószínűleg ő lesz. Loq már nagyon megbánta, hogy ide jött. Mikor végre kitágul a folyosó az se nyugtatja meg. Főleg mivel kis híján el is csúszik. Ez mindenképp lassításra készteti, ami miatt legalább van ideje kicsit szétnézni hova is került. Valami van a padlón, ami miatt az csúszós. Ennek a vizsgálatára nem fordít különösebb energiákat ahogy a terem díszítése vagy a karok funkciói se érdeklik. Egy dolog foglalkoztatja csak. Mégpedig, hogy lerázza az üldözőit. És hacsak nem tudják szag alapján követni akkor úgy véli ez egy nem rossz lehetőség számára. Sose gondolta túl a dolgokat. Lát három járatot, a baloldalin valami földbe vájt mélyedést világít meg a fáklya úgyhogy a középsőt választja. Ha hinne istenben akkor lehet most imádkozna, de így nem teszi.*
~Bassza meg!~
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz! //
*Most, hogy húspajzsa eltűnt magára maradt ezekkel a dögökkel. Szaladni egy sötét folyosón ahol egyedül a fáklyája fénye világit miközben szinte a falak is visszhangozzák a nő sikolyait és tudja, hogy a következő valószínűleg ő lesz. Loq már nagyon megbánta, hogy ide jött. Mikor végre kitágul a folyosó az se nyugtatja meg. Főleg mivel kis híján el is csúszik. Ez mindenképp lassításra készteti, ami miatt legalább van ideje kicsit szétnézni hova is került. Valami van a padlón, ami miatt az csúszós. Ennek a vizsgálatára nem fordít különösebb energiákat ahogy a terem díszítése vagy a karok funkciói se érdeklik. Egy dolog foglalkoztatja csak. Mégpedig, hogy lerázza az üldözőit. És hacsak nem tudják szag alapján követni akkor úgy véli ez egy nem rossz lehetőség számára. Sose gondolta túl a dolgokat. Lát három járatot, a baloldalin valami földbe vájt mélyedést világít meg a fáklya úgyhogy a középsőt választja. Ha hinne istenben akkor lehet most imádkozna, de így nem teszi.*
~Bassza meg!~
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1868-1887