//A zavargások alatt a Pegazusban//
//Mindenki//
- Igen, kérlek, te maradj itt. *Bólint Umon szavaira, s nem csak azért, mert a barát nem jó megfigyelő. Jobban szeretné maga mellett tudni az átkozott szerzetest, ha esetleg a legrosszabbkor törne elő belőle a sötétség.
Közben dolgozik, de miután végeztek az ajtók és az ablakok elzárásával, már nincs mit tenni, így megáll az egyik ablaknál és a spaletta résein kezd kémlelni. Arcán nincs félelem vagy zavar, csak koncentráció és fegyelem.*
- Ha nem tesszük, betörnek és abban nem lesz köszönet. *Villannak a lombzöld szemek az asztalnál ülő, láthatóan módosabb, talán nemes jelenlévők felé, majd vissza Umon stigmákkal rótt arcára.*
- Remélem, hogy a zárt fogadó elveszi a kedvüket, de ha nem, akkor is nyerünk pár percet. Ha pedig megpróbálják felgyújtani, akkor oltjuk a tüzet, amíg lehetséges, s ha nincs más kiút, hátul távozunk. *Mondja el tervét, de bízik benne, hogy nem kell bántaniuk senkit.
Újra kiles az ablak résén, miközben Umon a jelenlévők harci felkészültségét méri fel.*
- Ne legyenek illúzióid, Umon, akik jönnek, nem védtelenek, még ha szegény sorsúak is és egy pillanatig sem fognak habozni, hogy ártsanak neked. *Néz mélyen a barát szemeibe. A csuhás sem szeretne ártani senkinek, de vannak esetek, amikor saját vagy ártatlanok élete a tét, hogy meg kell védenie magát és másokat.*
- De nem fogok megölni egyet sem, ha rajtam múlik. *Biztosítja a szerzetest, másokkal kapcsolatban nem nyilatkozhat, de természetesen nem fogja hagyni, ha valaki oktalanul ölne lázadókat. Nehéz lesz középutat találni.
A korábban érkezett óriások egyike, a férfi közben odaér melléjük és a csuháshoz szól. Az elf barátságosan nézi végig a hatalmas termetű harcost és meghallgatja szavait.*
- Rendben, köszönjük. *Hajol meg az óriás felé, majd az asztalánál ülők felé tekint, ahonnan az óriás nő is feléjük tart.*
- Ha lehet, azokat csak a legvégső esetben használd. *Mutat a félvér lány felszerelései közt található íjra és dobókeresztekre.*
- Ne hergeljük fel a lázadókat, ha pedig mégis használnod kell, kérlek, csak végtagokra célozz. *Néz Myuutori szemébe.*
- Köszönöm, az Erdő Szívének ajándéka. *Válaszol mosolyogva Lesha kitüntető szavaira szemének színét illetően.*
- Én Pycta vagyok, a barátom pedig Umon. Ha láttok fentről valamit, kérlek, jelezzetek. Ha pedig hátul próbálkoznának, kérlek, segítsetek kint tartani őket. *Oszt ki még pár utasítást. Nem örül, hogy neki kell itt most utasításokat osztogatni, de ha már így esett, vállalja a felelősséget és úgy tűnik, mások megelőlegezték neki a bizalmat. Ha pedig valaki majd jobban tudja, és valóban jobban, akkor örömmel átadja neki a lehetőséget. De addig.*
- Kérem azokat, akik nem értenek a harchoz, húzódjanak el az ablakoktól és keressenek fedezéket valahol a fogadó végében. *Fordul az asztalnál maradó, főleg tehetősebbnek tetsző alakok felé. Amikor a sminkelt elf lány, Ammerthy felszólal, nem tudja megállni, hogy ne válaszoljon.*
- Talán meg van az oka, hogy nem kedvelnek titeket. *A hangja kifejezéstelen, de a pillantása metsző, ahogy a fogadó ajtóval átellenes falánál felborít egy asztalt fedezék gyanánt, majd visszatér az ablakhoz.
A csuhás sohasem tartozott a tehetősek közé, számára az aranynak nem sok értéke van, hisz az erdőben nem lehet venni rajta semmit. Nem lehet megenni, nem ad meleget és az irbiszt sem lehet lefizetni vele, hogy ne tépje szét. Bár hozzá lehet vágni, de harci értéke sincs túl nagy. Viszont nehéz és tökéletesen felesleges. Nem ért egyet a zavargók eszközeivel, de megérti az elkeseredésüket. Ám ettől még nem fogja hagyni, hogy olyanokat bántsanak, akik nem tudják megvédeni magukat vagy mások tulajdonában kárt okozzanak. Ettől senkinek sem lesz jobb.*
- Nem fogunk lekaszabolni senkit, én nem is tudnék olyat tenni, nincs kardom. *Mosolyog könnyedén Sheldat-ra, s valóban, semmiféle szúró- vagy vágófegyver nincs nála, de még egy buzogány sem, csak azok a kopott alkarvédők.*
- Megvédjük magunkat, de remélem, hogy a jó szóval is jutunk valamire. Ha pedig nem és harc lesz, akkor megpróbáljuk ártalmatlanná tenni a támadókat, nem pedig megölni. Mondjuk azzal az ostromfegyverrel nem lesz könnyű vigyázni. *Int a láncos halál felé. Nem ismeri túlságosan jól azt a fegyvert, de azt tudja, hogy nem arra találták ki, hogy csak "ártalmatlanná tévő" sebeket osszon.*