Arthenior - Pegazus fogadó
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 253 (5041. - 5060. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
5060. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-09-18 16:09:53
Üzenet elküldve: 2024-09-18 16:09:53
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 300
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 300
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Szeszélyes társaság//
*Össze kellene kapnia magát, túlságosan hagyja, hogy gondolatait mostohája kavarja fel, és az olyan helyzetekben mint amilyenbe éppen készül belecsöppenni, bizony kell a hideg fej. Ami azonban sose volt igazán az erőssége.
Átfut fején a helyzet, hogy bizony a túl sokáig legeltetett tekintete amit az elf kisasszonyon vesztegelt, lebuktatta jelenlétét, így a meglepetés ereje tova illant. Sebaj, innen szép a győzelem. A felé haladó kellemes kinézetű egyént, sebtiben felméri, fegyverek, erszény, és alkat...Remek egy fattyú...Állapítja meg. És biza pont olyannak tűnik aki hasonló körökből származik mint amelyekben maga is táncot szokott ejteni olykor olykor. Majd mintha mise történt volna, rezzenéstelenül áll tovább a pult mellett, az ajtót figyelve. Fülét az alak mogorva megszólalása böki meg.*
~Nevezd fiúnak aki az anyáddal hált, te korcs.~
*Fut végig az agyán, gondolatai szándékát talán csak a száján megjelenő megvető fintor ami elárulhatja abban a pillanatban. Azonban, az esély, hogy mostohája bármikor betoppanhat, megregulázza őt, és gyorsan magára erőltet valami udvariasabb arckifejezést. Kisebb nagyobb sikerrel. Nem vetne rá túl jó fényt, ha egy kocsmai verekedésbe csöppenne bele a lányka.
Orrát megcsapja a férfiból áradó dohány és az erős szesz szaga. Ő is odafordítja tekintetét a férfira, azonban nem válaszol egyből, visszafordul az ajtó felé, hanyagul belekortyol végre italába, csak a kis szünet után, megvárattattva a férfit válaszul csupán.*
- Talán, attól függ, mennyi veszteni valód van?
*Válaszolja félvállról, majd így, hogy már úgy is tudnak a jelenlétéről, bátrabban felméri a társaságot, de nyakát nem tenné rá, bármelyiket is valaha látta volna már a városban, pedig rövid ideje alatt azért sok arcot látott már itt a városban.*
-Átutazóban?
*Szólal meg unott hangon ismét a félvérnek, tekintetét azonban továbbra sem hajlandó teljes mértékben annak szentelni.*
*Össze kellene kapnia magát, túlságosan hagyja, hogy gondolatait mostohája kavarja fel, és az olyan helyzetekben mint amilyenbe éppen készül belecsöppenni, bizony kell a hideg fej. Ami azonban sose volt igazán az erőssége.
Átfut fején a helyzet, hogy bizony a túl sokáig legeltetett tekintete amit az elf kisasszonyon vesztegelt, lebuktatta jelenlétét, így a meglepetés ereje tova illant. Sebaj, innen szép a győzelem. A felé haladó kellemes kinézetű egyént, sebtiben felméri, fegyverek, erszény, és alkat...Remek egy fattyú...Állapítja meg. És biza pont olyannak tűnik aki hasonló körökből származik mint amelyekben maga is táncot szokott ejteni olykor olykor. Majd mintha mise történt volna, rezzenéstelenül áll tovább a pult mellett, az ajtót figyelve. Fülét az alak mogorva megszólalása böki meg.*
~Nevezd fiúnak aki az anyáddal hált, te korcs.~
*Fut végig az agyán, gondolatai szándékát talán csak a száján megjelenő megvető fintor ami elárulhatja abban a pillanatban. Azonban, az esély, hogy mostohája bármikor betoppanhat, megregulázza őt, és gyorsan magára erőltet valami udvariasabb arckifejezést. Kisebb nagyobb sikerrel. Nem vetne rá túl jó fényt, ha egy kocsmai verekedésbe csöppenne bele a lányka.
Orrát megcsapja a férfiból áradó dohány és az erős szesz szaga. Ő is odafordítja tekintetét a férfira, azonban nem válaszol egyből, visszafordul az ajtó felé, hanyagul belekortyol végre italába, csak a kis szünet után, megvárattattva a férfit válaszul csupán.*
- Talán, attól függ, mennyi veszteni valód van?
*Válaszolja félvállról, majd így, hogy már úgy is tudnak a jelenlétéről, bátrabban felméri a társaságot, de nyakát nem tenné rá, bármelyiket is valaha látta volna már a városban, pedig rövid ideje alatt azért sok arcot látott már itt a városban.*
-Átutazóban?
*Szólal meg unott hangon ismét a félvérnek, tekintetét azonban továbbra sem hajlandó teljes mértékben annak szentelni.*
5059. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-09-18 06:36:27
Üzenet elküldve: 2024-09-18 06:36:27
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 33
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 33
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Szeszélyes társaság//
*Merrin teljes mértékben kimarad a kettős negédes üdvözlő rituáléjából. Amíg azok ketten körbenyalják egymást az úriemberség és a szendeszűzi magakelletés ragacsos pózaiban, addig a markáns szemöldök árnyékából ő inkább csendben végigpásztázza a többi vendéget. Monteqieoval ellentétben neki egy viszonylag vegyes társaságon akad meg a tekintete, akik feltűnően kevésszavú asztaltársaságként ücsörögnek. De érti a jelzést, mert Monteqieo tekintete, mint egy vadászkutya mutat a pultnál ácsorgó alakra. Megtanulta már, hogy minden ellenszenves tulajdonsága dacára a fickó az ilyesmiben meglehetősen jó érzékekkel rendelkezik.
A pohárköszöntőre ő is előrébb hajol, de mielőtt a pohárért nyúlna, a szájából lógó dohányrúd hamuja belehullik az italba.*
- Ejnye *morogja a szándékolatlanság pofátlanul átlátszó álcája mögül.*
- Elnézést *vakkantja, s már löki is ki a székét, miközben elnyomja a már amúgy is leégett dohánycsonkot. Fogja a poharat, és határozott léptekkel, a maga fekete viharkabátba burkolt, baljós tömegével indul meg a pult felé. Közvetlenül a hosszúéletű mellé könyököl be. A csaplároslány elé tolja a szerencsétlenül járt italt és és sört rendel helyette. Pontosan azt a fajtát, aminek a hordóját épp most kell cserélni. Int is mindjárt, hogy megvárja.*
- Helyi vagy, fiú? *kérdi, s csak a szavak után néhány pillanattal fordul az elf felé a taszítóan fakó pillantás.* - Van ebben a nyüves városban egy valamirevaló hely, ahol kockázni lehet? *A mély, karcos szavak fanyarak a dohányfüsttől, a kétnapos borosta pedig, ha lehet, még kevésbé kelti tisztes polgár látszatát Merrin képén.*
*Merrin teljes mértékben kimarad a kettős negédes üdvözlő rituáléjából. Amíg azok ketten körbenyalják egymást az úriemberség és a szendeszűzi magakelletés ragacsos pózaiban, addig a markáns szemöldök árnyékából ő inkább csendben végigpásztázza a többi vendéget. Monteqieoval ellentétben neki egy viszonylag vegyes társaságon akad meg a tekintete, akik feltűnően kevésszavú asztaltársaságként ücsörögnek. De érti a jelzést, mert Monteqieo tekintete, mint egy vadászkutya mutat a pultnál ácsorgó alakra. Megtanulta már, hogy minden ellenszenves tulajdonsága dacára a fickó az ilyesmiben meglehetősen jó érzékekkel rendelkezik.
A pohárköszöntőre ő is előrébb hajol, de mielőtt a pohárért nyúlna, a szájából lógó dohányrúd hamuja belehullik az italba.*
- Ejnye *morogja a szándékolatlanság pofátlanul átlátszó álcája mögül.*
- Elnézést *vakkantja, s már löki is ki a székét, miközben elnyomja a már amúgy is leégett dohánycsonkot. Fogja a poharat, és határozott léptekkel, a maga fekete viharkabátba burkolt, baljós tömegével indul meg a pult felé. Közvetlenül a hosszúéletű mellé könyököl be. A csaplároslány elé tolja a szerencsétlenül járt italt és és sört rendel helyette. Pontosan azt a fajtát, aminek a hordóját épp most kell cserélni. Int is mindjárt, hogy megvárja.*
- Helyi vagy, fiú? *kérdi, s csak a szavak után néhány pillanattal fordul az elf felé a taszítóan fakó pillantás.* - Van ebben a nyüves városban egy valamirevaló hely, ahol kockázni lehet? *A mély, karcos szavak fanyarak a dohányfüsttől, a kétnapos borosta pedig, ha lehet, még kevésbé kelti tisztes polgár látszatát Merrin képén.*
5058. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-09-17 21:51:39
Üzenet elküldve: 2024-09-17 21:51:39
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 264
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 264
Játékstílus: Megfontolt
//Várt váratlan//
//Fürdőház//
*Annak ellenére, hogy a félvér eddig se hagyott túl sok mindent a képzeletnek mégis tud még kellemes meglepetésekkel szolgálni. Úgy néz ki nem kell megosztozniuk azon az egy kupán mert lett intézve még vörös.*
-Édes vagy.
*Tölt is magának mert szüksége lesz még az erejére. Közben figyelmesen hallgatja a másik történetét.*
-Otthon nem voltak ilyen fürdők?
*Kérdez vissza. Arra, hogy milyen szépen bemutatkoztak ő is elmosolyodik. Kár tagadni kitettek magukért.*
-Nos igen.
*A közeledést a másik hátán történő végigsimítással reagálja és ha már így alakult akkor a keze ott is marad egy kicsit. A következő mondatra azokba a kékekbe néz, de most nem a forró vágy tekint azokból vissza. Ez a kijelentés másnak szólt. Nem is engedi még el, azt a szempárt.*
-Én is édes. Arra én is.
*Ugyanis nemcsak a bor volt ma az első meglepetés a lánytól. Megmutatta az elfnek néhány arcát és meglepte őt is azzal ami ott az öltözőben történt kettejük közt. Az estének pedig még nincs vége. Nyúl a poharáért, hogy egy újabb kortyot igyon. Ez most kellemes.*
//Fürdőház//
*Annak ellenére, hogy a félvér eddig se hagyott túl sok mindent a képzeletnek mégis tud még kellemes meglepetésekkel szolgálni. Úgy néz ki nem kell megosztozniuk azon az egy kupán mert lett intézve még vörös.*
-Édes vagy.
*Tölt is magának mert szüksége lesz még az erejére. Közben figyelmesen hallgatja a másik történetét.*
-Otthon nem voltak ilyen fürdők?
*Kérdez vissza. Arra, hogy milyen szépen bemutatkoztak ő is elmosolyodik. Kár tagadni kitettek magukért.*
-Nos igen.
*A közeledést a másik hátán történő végigsimítással reagálja és ha már így alakult akkor a keze ott is marad egy kicsit. A következő mondatra azokba a kékekbe néz, de most nem a forró vágy tekint azokból vissza. Ez a kijelentés másnak szólt. Nem is engedi még el, azt a szempárt.*
-Én is édes. Arra én is.
*Ugyanis nemcsak a bor volt ma az első meglepetés a lánytól. Megmutatta az elfnek néhány arcát és meglepte őt is azzal ami ott az öltözőben történt kettejük közt. Az estének pedig még nincs vége. Nyúl a poharáért, hogy egy újabb kortyot igyon. Ez most kellemes.*
5057. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-09-17 21:05:04
Üzenet elküldve: 2024-09-17 21:05:04
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 377
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 377
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Merre tovább?//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Annak ellenére, hogy az érzelmek kapcsán csúnyán is végződhet ha nem beszéljük meg mit gondolunk a másikról és csak reméljük, hogy mindketten egy nevezőn vagyunk, ők ketten hasonlóképp gondolkoznak egymásról. Megvan kettejük közt a másik tisztelete, a vonzalom is, de önzés nélkül. Kívülről ha valaki rájuk néz ahogy az üres vagy csak nem teli poharak és kupák mögött, összebújva beszélgetnek egy nagyon fura szerelmespárnak tűnhetnek. Amire a fajuk, a köztük levő magasságkülönbség és a ruháik is rájátszanak. De ez nem számít. Eszükbe se jut. A lány szavait meglepetten hallgatja. Jól esik neki amit hall.*
-Ezt nem tudom így van-e. De sok emberrel találkoztam már és sokakat hallgattam meg. Lehet ezért is tűnik így. De köszönöm!
*Mosolyog a másikra. Örül neki, hogy sikerült valamilyen irányba elindítania a lány gondolatait. Majd figyelmesen hallgatja ahogy az igyekszik a feltett kérdéseket megválaszolni és hangosan gondolkodik. Erre az időre most kivételesen még ő is igyekszik nem közbeszólni. Sokan nem gondolkoznak el rajta, hogy boldogok-e vagy mire vágynak. Pedig ez fontos dolog. Jól mondja a másik. Az evés, ivás és bujálkodás alapvető vágyak, de pusztán azok nem tesznek boldoggá mindenkit. Ideig óráig igen, de nem örökké. Fekete szemei türelmesen figyelik a másikat ahogy egy válaszra rájön. Amit már tudott, de nem baj ha újra tisztázva lesz. Szabadság. Nos igen. Sokan képesek anélkül is boldog életet élni ezért önként feladni, de Ari nem ilyen. Szüksége van rá, hogy önmaga legyen. Ez az egyik olyan tulajdonsága, ami nagy hatással volt a kis papra is. Végül meg lesz találva az is, hogy mi hiányzik a másiknak. Az izgalom. Érthető. Habár Zeekx megtudta, hogy a másik nem verekedett medvékkel, de a törzse mellett így is mozgalmasabb élete volt mint a tyúkokkal lehet. A veszély szeretetét ő nem fogja megérteni soha viszont elfogadja másokban. Még ha sajnálná is ha valami baja esne a lánynak. Azért az megnyugtatja, hogy nem mindig vágyik a veszélyre csak néhanapján.*
-Ha úgy érzed, hogy erre vágysz akkor nem hülye kívánság. Ez vagy te és ezzel a vággyal vagy tökéletes. Itt a városban biztos van lehetőség találni valami izgalmat amire vágysz. Például úgy tudom, hogy a kalmárban szoktak lenni valamilyen viadalok. Öklöző vagy fegyveres, azt nem tudom. De úgynevezett kalandozókat is szoktak mindenféle fura dolog miatt keresni. Megoldani problémákat, meg levadászni veszélyes szörnyeket, meg banditákat elfogni. De azért majd vigyázz magadra!
*Azt, nem mondaná, hogy ne keresse a bajt a másik, de sajnálná ha egy nap eltűnne. Viszont az nem ma lesz, mert vannak még terveik az estére. Méghozzá igencsak hasonló terveik. Erre már egy őszintébb vigyor kúszik a kispap képére is.*
-Az biztos. És ahhoz nem kell vigyázni senkire.
*Kuncog fel miközben a keze megpróbálna becsusszanni a farkasbunda alá ellenőrizni, hogy még mindig a lány bőrét találja-e alatta vagy le lett cserélve a Zeekx szerint nagyon ízléses ork stílusú bőr felső a másikon. Bár mivel korábban látta, hogy nem ezért meglepetés nem hiszi, hogy fogja érni.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Annak ellenére, hogy az érzelmek kapcsán csúnyán is végződhet ha nem beszéljük meg mit gondolunk a másikról és csak reméljük, hogy mindketten egy nevezőn vagyunk, ők ketten hasonlóképp gondolkoznak egymásról. Megvan kettejük közt a másik tisztelete, a vonzalom is, de önzés nélkül. Kívülről ha valaki rájuk néz ahogy az üres vagy csak nem teli poharak és kupák mögött, összebújva beszélgetnek egy nagyon fura szerelmespárnak tűnhetnek. Amire a fajuk, a köztük levő magasságkülönbség és a ruháik is rájátszanak. De ez nem számít. Eszükbe se jut. A lány szavait meglepetten hallgatja. Jól esik neki amit hall.*
-Ezt nem tudom így van-e. De sok emberrel találkoztam már és sokakat hallgattam meg. Lehet ezért is tűnik így. De köszönöm!
*Mosolyog a másikra. Örül neki, hogy sikerült valamilyen irányba elindítania a lány gondolatait. Majd figyelmesen hallgatja ahogy az igyekszik a feltett kérdéseket megválaszolni és hangosan gondolkodik. Erre az időre most kivételesen még ő is igyekszik nem közbeszólni. Sokan nem gondolkoznak el rajta, hogy boldogok-e vagy mire vágynak. Pedig ez fontos dolog. Jól mondja a másik. Az evés, ivás és bujálkodás alapvető vágyak, de pusztán azok nem tesznek boldoggá mindenkit. Ideig óráig igen, de nem örökké. Fekete szemei türelmesen figyelik a másikat ahogy egy válaszra rájön. Amit már tudott, de nem baj ha újra tisztázva lesz. Szabadság. Nos igen. Sokan képesek anélkül is boldog életet élni ezért önként feladni, de Ari nem ilyen. Szüksége van rá, hogy önmaga legyen. Ez az egyik olyan tulajdonsága, ami nagy hatással volt a kis papra is. Végül meg lesz találva az is, hogy mi hiányzik a másiknak. Az izgalom. Érthető. Habár Zeekx megtudta, hogy a másik nem verekedett medvékkel, de a törzse mellett így is mozgalmasabb élete volt mint a tyúkokkal lehet. A veszély szeretetét ő nem fogja megérteni soha viszont elfogadja másokban. Még ha sajnálná is ha valami baja esne a lánynak. Azért az megnyugtatja, hogy nem mindig vágyik a veszélyre csak néhanapján.*
-Ha úgy érzed, hogy erre vágysz akkor nem hülye kívánság. Ez vagy te és ezzel a vággyal vagy tökéletes. Itt a városban biztos van lehetőség találni valami izgalmat amire vágysz. Például úgy tudom, hogy a kalmárban szoktak lenni valamilyen viadalok. Öklöző vagy fegyveres, azt nem tudom. De úgynevezett kalandozókat is szoktak mindenféle fura dolog miatt keresni. Megoldani problémákat, meg levadászni veszélyes szörnyeket, meg banditákat elfogni. De azért majd vigyázz magadra!
*Azt, nem mondaná, hogy ne keresse a bajt a másik, de sajnálná ha egy nap eltűnne. Viszont az nem ma lesz, mert vannak még terveik az estére. Méghozzá igencsak hasonló terveik. Erre már egy őszintébb vigyor kúszik a kispap képére is.*
-Az biztos. És ahhoz nem kell vigyázni senkire.
*Kuncog fel miközben a keze megpróbálna becsusszanni a farkasbunda alá ellenőrizni, hogy még mindig a lány bőrét találja-e alatta vagy le lett cserélve a Zeekx szerint nagyon ízléses ork stílusú bőr felső a másikon. Bár mivel korábban látta, hogy nem ezért meglepetés nem hiszi, hogy fogja érni.*
5056. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-09-17 19:05:22
Üzenet elküldve: 2024-09-17 19:05:22
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1261
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1261
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
//Várt váratlan//
//Fürdőház//
*Nem türelmetlen. Már nem. Olyannyira megkapta, amit akar, hogy bár jólesne a másik közelsége, most csak békésen pihen, belemerülve a forróvízbe. Meghozzák közben a kis rendelését is, de a férfi gondolt arra a pohárra is, amit sikerült nem felborítaniuk. Megmosolyogtatja a kis emlék, s testén végignyilall ahogy megformálódik a kép. Hihetetlen még mindig. Ahogy mellé teszi a kupát a másik, hamar elveszi, hogy egy kortyot igyon belőle. Nem oldja úgy a szomjat, mint a víz, de most ehhez mégis nagyobb kedve van. Ellazultan kóstolni az almabort, nézni, ahogy beszáll mellé az elf. Egyetlen percre sem zavarta még a csonk, most sem tud úgy rátekinteni, mintha egyáltalán észrevenné. Minden érdekli általában, de nem kérdez rá, talán majd ezt a történetet is megosztja vele, ha egyszer úgy akarja. Van, amibe nem taposna bele, nem ilyen pillanatokban.*
- Amikor először jöttem ide, azt sem tudtam, hogy hogyan rejtsem el magam.
*Harapja meg egy pillanatra az ajkát, ahogy eszébe jut a kép. Mintha ezer év telt volna el.*
- Most pedig az lenne a csoda, ha valaki nem tudná, hogy megérkeztünk.
*Nevet fel, majd iszik egy újabb kortyot, s közelebb húzódik a férfihoz, akinek válláról egy nedves tincset simít arrébb, hogy egy apró csókkal köszönthesse, amit a kulcscsontjára ad.*
- Kíváncsi lennék, hogy még mit tudsz belőlem előcsalni.
*Mosolya nem tűnik el, de érezhetően nem kifejezetten arra gondol, hogy hol tudnának még hangoskodni. Azt már sejti, hogy bárhol. Nem felhívás ez, inkább csak egy megállapítás. Valahogy jó a szőkével, felszabadult, ami nála nagyon ritka. És ki akarja élvezni, minden pillanatát. Viszont a vizet is élvezni akarja, így hátradönti a fejét, hogy egy mély levegőt szívhasson a párás térből, mintha így még jobban átjárhatná.*
//Fürdőház//
*Nem türelmetlen. Már nem. Olyannyira megkapta, amit akar, hogy bár jólesne a másik közelsége, most csak békésen pihen, belemerülve a forróvízbe. Meghozzák közben a kis rendelését is, de a férfi gondolt arra a pohárra is, amit sikerült nem felborítaniuk. Megmosolyogtatja a kis emlék, s testén végignyilall ahogy megformálódik a kép. Hihetetlen még mindig. Ahogy mellé teszi a kupát a másik, hamar elveszi, hogy egy kortyot igyon belőle. Nem oldja úgy a szomjat, mint a víz, de most ehhez mégis nagyobb kedve van. Ellazultan kóstolni az almabort, nézni, ahogy beszáll mellé az elf. Egyetlen percre sem zavarta még a csonk, most sem tud úgy rátekinteni, mintha egyáltalán észrevenné. Minden érdekli általában, de nem kérdez rá, talán majd ezt a történetet is megosztja vele, ha egyszer úgy akarja. Van, amibe nem taposna bele, nem ilyen pillanatokban.*
- Amikor először jöttem ide, azt sem tudtam, hogy hogyan rejtsem el magam.
*Harapja meg egy pillanatra az ajkát, ahogy eszébe jut a kép. Mintha ezer év telt volna el.*
- Most pedig az lenne a csoda, ha valaki nem tudná, hogy megérkeztünk.
*Nevet fel, majd iszik egy újabb kortyot, s közelebb húzódik a férfihoz, akinek válláról egy nedves tincset simít arrébb, hogy egy apró csókkal köszönthesse, amit a kulcscsontjára ad.*
- Kíváncsi lennék, hogy még mit tudsz belőlem előcsalni.
*Mosolya nem tűnik el, de érezhetően nem kifejezetten arra gondol, hogy hol tudnának még hangoskodni. Azt már sejti, hogy bárhol. Nem felhívás ez, inkább csak egy megállapítás. Valahogy jó a szőkével, felszabadult, ami nála nagyon ritka. És ki akarja élvezni, minden pillanatát. Viszont a vizet is élvezni akarja, így hátradönti a fejét, hogy egy mély levegőt szívhasson a párás térből, mintha így még jobban átjárhatná.*
5055. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-09-17 18:47:11
Üzenet elküldve: 2024-09-17 18:47:11
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 108
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 108
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Merre tovább?//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Ki tudja, hogy miért pont a ma estét választotta erre az általa eddig járt útban való elbizonytalanodásra, vagy éppen miért pont a ma este választotta erre őt, de, ha már megtörtént, akkor megtörtént, nem rágja ezen különösen magát, ahogyan persze a csókon sem, amit adott és Zeekx viszonzott. Sőt, ezen még sokkal kevésbé. Igazából sohasem voltak együtt, most sincsenek, és ez így van jól szerinte. Semmi kötöttség, de, ha már összefutnak, teljesen nyugodtan élvezhetik az együtt töltött időt.
Ugyan kicsit különösnek tartja, hogy magához képest most gyengéd is és zavart is, de biztosan nagyon unná saját magát akkor, hogyha minden áldott nap ugyanolyan lenne.
Még furább, hogy bár kettőjük közül nyilvánvalóan ő az erősebb, mégis a pap társaságában valahogyan biztonságban érzi magát, pedig hát nem szorul senki védelmére. Általában sem, de itt és most semmiképpen.*
- Tévedtem veled kapcsolatban. *jegyzi meg miután végighallgatta a másikat.*
- Jó, nem teljesen. Abban igazam volt, hogy veszélyes a munkád, persze, csak, ha a kéregetés és a térítés munka. Abban nem, hogy ez nem neked való. Illik hozzád. Jól tudsz beszélni, és okos is vagy. Tényleg. Mindig érdemes meghallgatni.
*Nem is tudja hirtelen, hogy mikor mondott valakinek ennyi kedves dolgot egyszerre utoljára, de ami igaz az igaz. Nem mintha Zeekx szavai olyan sokat segítettek volna rajta, vagy közelebb vitték volna a megoldáshoz, valahogy azonban mégis éreztetik vele, hogy nem is olyan nagy tragédia az, ha nem tudja mindig pontosan, hogy hova tart és, hogy miért.
Teljesen józanon talán meg tudná fogalmazni, de így a részegség határán már nem igazán, hogy irigyli a fiút azért, mert van egy összefüggő képe a világról. Igaz, neki is van, de hát mit ér az övé, ha három kör sör és pálinka meg egy ehhez kapcsolódó beszélgetés közben el tudja veszíteni kissé a kapcsolatot eddigi önmagával?*
- Mi tenne boldoggá? Jó kérdés, mert hát éppen ez az, hogy fogalmam sincs. *ismeri el, ösztönösen összeráncolva kissé a homlokát, ami jó eséllyel elég furcsán hathat, tekintve, hogy a homlokráncolás nagyon öreges dolog, ő viszont minden elbizonytalanodása ellenére, és főleg most, hogy már eleget ivott, szinte érzi magában azt az életerőt és energiát, ami belőle árad. Vagy ez a kettő ugyanez lenne? Mindegy is.*
- Mire vágyhat bárki? Legyen mit enni, legyen mit inni, legyen valaki, aki a sátrába, vagy az ágyába cipel, de úgy, hogy te is élvezd a végén. Ez otthon is meg volt. Mégsem volt jó, különben nem akartam volna lelépni.
*Ezen kicsit megint gondolkodnia kell, ami ismét némi hallgatással jár, de aztán arra jut, hogy korábbi következtetése helyes volt. Elvben szabadon élt, valójában egész még előtte lévő életét szokások és hagyományok kötötték meg már jó előre.*
- Szabadság. Erre vágytam, hogy mehessek ahova akarok, meg csinálhassak, amit akarok, de ezt már mondtam.
*Sőt, ami azt illeti most is, nem is olyan régen, nem csak az után, hogy megismerkedtek.*
- Talán valami izgalmas dolog kéne. Igen, azt hiszem ez tűnt el mostanában. Túl egyszerű itt az élet. *fejti meg végül, bár már utóbbit is mondta korábban, most tudatosodik talán benne igazán, hogy tényleg így van.*
- Nem azt akarom, hogy mindig veszélyben legyen az életem, de néha lehetne kicsit. Hülye kívánság, tudom. De utána jobban érzed, hogy élsz, és élni jó.
*Nevet, mert most ezt éppen viccesnek érzi.*
- Mindegy. Teszünk arról, hogy az éjjel izgalmas legyen, rajtam ne múljon. *ígéri meg, utólag nem is igazán értve azt, hogy mit beszélgetnek még, amikor nem túl messzire vannak egy kényelmes ágytól, ami csak rájuk vár.
Meg is issza maradék sörét, nem nagyon kell erőltetnie, mert még mindig jól esik, csak hát most már tényleg nagyon muszáj kissé másfajta folyadék formájában kiadni azt, amit eddig magába befelé vitt.
Csak azért nem indul el még megtenni mindezt, mert kíváncsi Zeekx válaszára.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Ki tudja, hogy miért pont a ma estét választotta erre az általa eddig járt útban való elbizonytalanodásra, vagy éppen miért pont a ma este választotta erre őt, de, ha már megtörtént, akkor megtörtént, nem rágja ezen különösen magát, ahogyan persze a csókon sem, amit adott és Zeekx viszonzott. Sőt, ezen még sokkal kevésbé. Igazából sohasem voltak együtt, most sincsenek, és ez így van jól szerinte. Semmi kötöttség, de, ha már összefutnak, teljesen nyugodtan élvezhetik az együtt töltött időt.
Ugyan kicsit különösnek tartja, hogy magához képest most gyengéd is és zavart is, de biztosan nagyon unná saját magát akkor, hogyha minden áldott nap ugyanolyan lenne.
Még furább, hogy bár kettőjük közül nyilvánvalóan ő az erősebb, mégis a pap társaságában valahogyan biztonságban érzi magát, pedig hát nem szorul senki védelmére. Általában sem, de itt és most semmiképpen.*
- Tévedtem veled kapcsolatban. *jegyzi meg miután végighallgatta a másikat.*
- Jó, nem teljesen. Abban igazam volt, hogy veszélyes a munkád, persze, csak, ha a kéregetés és a térítés munka. Abban nem, hogy ez nem neked való. Illik hozzád. Jól tudsz beszélni, és okos is vagy. Tényleg. Mindig érdemes meghallgatni.
*Nem is tudja hirtelen, hogy mikor mondott valakinek ennyi kedves dolgot egyszerre utoljára, de ami igaz az igaz. Nem mintha Zeekx szavai olyan sokat segítettek volna rajta, vagy közelebb vitték volna a megoldáshoz, valahogy azonban mégis éreztetik vele, hogy nem is olyan nagy tragédia az, ha nem tudja mindig pontosan, hogy hova tart és, hogy miért.
Teljesen józanon talán meg tudná fogalmazni, de így a részegség határán már nem igazán, hogy irigyli a fiút azért, mert van egy összefüggő képe a világról. Igaz, neki is van, de hát mit ér az övé, ha három kör sör és pálinka meg egy ehhez kapcsolódó beszélgetés közben el tudja veszíteni kissé a kapcsolatot eddigi önmagával?*
- Mi tenne boldoggá? Jó kérdés, mert hát éppen ez az, hogy fogalmam sincs. *ismeri el, ösztönösen összeráncolva kissé a homlokát, ami jó eséllyel elég furcsán hathat, tekintve, hogy a homlokráncolás nagyon öreges dolog, ő viszont minden elbizonytalanodása ellenére, és főleg most, hogy már eleget ivott, szinte érzi magában azt az életerőt és energiát, ami belőle árad. Vagy ez a kettő ugyanez lenne? Mindegy is.*
- Mire vágyhat bárki? Legyen mit enni, legyen mit inni, legyen valaki, aki a sátrába, vagy az ágyába cipel, de úgy, hogy te is élvezd a végén. Ez otthon is meg volt. Mégsem volt jó, különben nem akartam volna lelépni.
*Ezen kicsit megint gondolkodnia kell, ami ismét némi hallgatással jár, de aztán arra jut, hogy korábbi következtetése helyes volt. Elvben szabadon élt, valójában egész még előtte lévő életét szokások és hagyományok kötötték meg már jó előre.*
- Szabadság. Erre vágytam, hogy mehessek ahova akarok, meg csinálhassak, amit akarok, de ezt már mondtam.
*Sőt, ami azt illeti most is, nem is olyan régen, nem csak az után, hogy megismerkedtek.*
- Talán valami izgalmas dolog kéne. Igen, azt hiszem ez tűnt el mostanában. Túl egyszerű itt az élet. *fejti meg végül, bár már utóbbit is mondta korábban, most tudatosodik talán benne igazán, hogy tényleg így van.*
- Nem azt akarom, hogy mindig veszélyben legyen az életem, de néha lehetne kicsit. Hülye kívánság, tudom. De utána jobban érzed, hogy élsz, és élni jó.
*Nevet, mert most ezt éppen viccesnek érzi.*
- Mindegy. Teszünk arról, hogy az éjjel izgalmas legyen, rajtam ne múljon. *ígéri meg, utólag nem is igazán értve azt, hogy mit beszélgetnek még, amikor nem túl messzire vannak egy kényelmes ágytól, ami csak rájuk vár.
Meg is issza maradék sörét, nem nagyon kell erőltetnie, mert még mindig jól esik, csak hát most már tényleg nagyon muszáj kissé másfajta folyadék formájában kiadni azt, amit eddig magába befelé vitt.
Csak azért nem indul el még megtenni mindezt, mert kíváncsi Zeekx válaszára.*
5054. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-09-17 18:16:14
Üzenet elküldve: 2024-09-17 18:16:14
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 30
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 30
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Szeszélyes társaság//
*Szerencse, hogy a bájos mosolyt volt ideje rendesen begyakorolni, így arcának izmai nem állnak kellemetlen görcsbe. Finom ujjait hagyja, hogy a kesztyű anyagába csusszanjon, miközben szende pillantásokkal legyinti le a férfit.*
- Ugyan. A végén még zavarba hozol.
*Helyezi magát kényelembe, miközben megállja, hogy ne húzódjon fintorba az arca. Kellemes hely a Pegazus, de a borban van hová fejlődni. Ám milyen modortalan lenne tőle, ha visszautasítaná.*
- Mindig tudok időt szakítani kellemes társaságra.
*A hideg szemek futólag vándorolnak át a másik férfira, de a lényeget hallva azok hamar vissza is térnek.*
- Őszintén kíváncsivá vagyok téve.
*Söpör hátra pár kósza tincset. Egy futó pillantással észreveszi, hogy Shorenai szemei már nem rajta ragadnak meg, de erőt vesz a kíváncsiság fölött, s ő maga nem fordul hátra. Az efféle méregetéseket meghagyja a férfiaknak, legyen szó bármiről is. Ő maga tündökölni jött és információért. Ígérgettek neki, hát kíváncsi a születőben lévő üzletük mibenlétére.
A felkínált tálat sem utasítja vissza. Két ujja közé egy szőlőszemet ragad, majd ajkaihoz emelve pillant fölötte a férfira. Arcára nem ül ki a bosszúság, pedig olyan, mintha a férfi tudatosan húzná az időt. Na nem mintha sietne bárhová is. Amúgy is jobb, ha kivár, hisz kíváncsi mindenre. Hogy hogyan lehet valóra váltani az ígéretet, szó volt ott aranyról is, felkeltette érdeklődését a másik férfi is az asztalnál, ahogy az is, amit az előbb Shorenai szúrt ki valahol a háta mögött. Hát játszik, ahogy mindig is szokott, ha ennek ez az ára.*
- Artheniorra!
*Mosolyodik el, ahogy szabad kezével a pohárért nyúl, majd aprót kortyol belőle, azt pedig rögvest követi a szőlőszem, hogy megédesítse kissé a bor fanyar ízét.*
*Szerencse, hogy a bájos mosolyt volt ideje rendesen begyakorolni, így arcának izmai nem állnak kellemetlen görcsbe. Finom ujjait hagyja, hogy a kesztyű anyagába csusszanjon, miközben szende pillantásokkal legyinti le a férfit.*
- Ugyan. A végén még zavarba hozol.
*Helyezi magát kényelembe, miközben megállja, hogy ne húzódjon fintorba az arca. Kellemes hely a Pegazus, de a borban van hová fejlődni. Ám milyen modortalan lenne tőle, ha visszautasítaná.*
- Mindig tudok időt szakítani kellemes társaságra.
*A hideg szemek futólag vándorolnak át a másik férfira, de a lényeget hallva azok hamar vissza is térnek.*
- Őszintén kíváncsivá vagyok téve.
*Söpör hátra pár kósza tincset. Egy futó pillantással észreveszi, hogy Shorenai szemei már nem rajta ragadnak meg, de erőt vesz a kíváncsiság fölött, s ő maga nem fordul hátra. Az efféle méregetéseket meghagyja a férfiaknak, legyen szó bármiről is. Ő maga tündökölni jött és információért. Ígérgettek neki, hát kíváncsi a születőben lévő üzletük mibenlétére.
A felkínált tálat sem utasítja vissza. Két ujja közé egy szőlőszemet ragad, majd ajkaihoz emelve pillant fölötte a férfira. Arcára nem ül ki a bosszúság, pedig olyan, mintha a férfi tudatosan húzná az időt. Na nem mintha sietne bárhová is. Amúgy is jobb, ha kivár, hisz kíváncsi mindenre. Hogy hogyan lehet valóra váltani az ígéretet, szó volt ott aranyról is, felkeltette érdeklődését a másik férfi is az asztalnál, ahogy az is, amit az előbb Shorenai szúrt ki valahol a háta mögött. Hát játszik, ahogy mindig is szokott, ha ennek ez az ára.*
- Artheniorra!
*Mosolyodik el, ahogy szabad kezével a pohárért nyúl, majd aprót kortyol belőle, azt pedig rögvest követi a szőlőszem, hogy megédesítse kissé a bor fanyar ízét.*
5053. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-09-17 16:54:01
Üzenet elküldve: 2024-09-17 16:54:01
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 45
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 45
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Szeszélyes társaság//
*Merrin továbbra is kemény dió, de ő nem az a fajta, aki hamar feladja. Nem válaszol a komor férfinak, helyette csak merengve vizslatja egy darabig.*
-Természetesen. A megbízóid. *Sérthetné is önérzetét, hogy őt magát nem sorolja ide Merrin. Bárhogy is, kénytelen lenyelni ezt a békát. Az idő majd a malmára hajtja a vizet úgyis, ahogy az lenni szokott. Nincs olyan ember az ég alatt, kit ne lehetne kellően kiismerni. Ő igazán jeleskedik ebben.
Ekkor sejlik fel egy ismerősen karcsú alak az asztal mellett, ő pedig máris visszaölti ábrázatára a joviális mosolyt.*
-Á! Egy fekete hattyú. *Kesztyűs kezével húzza közelebb a leányt, hogy csókot leheljen a kacsójára. Hellyel kínálja, fakókék tekintete közben pedig Merrint méri. Arra kíváncsi, vajon mit szól az újdonsült kompániához. Nem az a fajta férfi, aki gyakorta "dolgozik" együtt pillangókkal.*
-Iszol valamit, kedvesem? *Nem várja meg a választ, int is a felszolgáló felé, s hamar gazdát cserél a 30 arany a három pohár vörösBor fejében.
Nem tér rögtön a tárgyra, bármennyire is érzi Merrin részéről e kívánalmat. Helyette Milire koncentrál egy rövid időre.*
-Nagy örömömre szolgál, hogy eltudtál jönni. Nem fogod megbánni. *A leány karcsú nyaka mellett azonban tekintete összeakad egy másik hosszúéletűével a pult mellett. Sercegve simít végig szakállán, lapos oldalpillantást vetve Merrinre. Ha ő kiszúrta a bámészkodót, akkor a füstszagú férfi egészen biztosan. Egyelőre nem szól semmit, kivár. Biztosra óhajt menni, hogy a fiatal elf ott a pultnál valóban a hegyes füleit hegyezi, vagy csupán újdonsült kompániájuk vonta magára a figyelmét.*
-Gyümölcsöt? *Közelebb tolja Milihez a tálat, fakókék tekintete pedig immáron a leányon jár.*
-Két esztendő. Ennyit voltam távol Artheniortól, s lám, hogy megváltozott minden. Igyunk e nagyszerű városra, mielőtt a terv részleteibe bocsátkoznánk. *Negédes mosolyt villant az asztaltársasága felé, majd felemeli poharát, hogy fenékig hajtsa.*
*Merrin továbbra is kemény dió, de ő nem az a fajta, aki hamar feladja. Nem válaszol a komor férfinak, helyette csak merengve vizslatja egy darabig.*
-Természetesen. A megbízóid. *Sérthetné is önérzetét, hogy őt magát nem sorolja ide Merrin. Bárhogy is, kénytelen lenyelni ezt a békát. Az idő majd a malmára hajtja a vizet úgyis, ahogy az lenni szokott. Nincs olyan ember az ég alatt, kit ne lehetne kellően kiismerni. Ő igazán jeleskedik ebben.
Ekkor sejlik fel egy ismerősen karcsú alak az asztal mellett, ő pedig máris visszaölti ábrázatára a joviális mosolyt.*
-Á! Egy fekete hattyú. *Kesztyűs kezével húzza közelebb a leányt, hogy csókot leheljen a kacsójára. Hellyel kínálja, fakókék tekintete közben pedig Merrint méri. Arra kíváncsi, vajon mit szól az újdonsült kompániához. Nem az a fajta férfi, aki gyakorta "dolgozik" együtt pillangókkal.*
-Iszol valamit, kedvesem? *Nem várja meg a választ, int is a felszolgáló felé, s hamar gazdát cserél a 30 arany a három pohár vörösBor fejében.
Nem tér rögtön a tárgyra, bármennyire is érzi Merrin részéről e kívánalmat. Helyette Milire koncentrál egy rövid időre.*
-Nagy örömömre szolgál, hogy eltudtál jönni. Nem fogod megbánni. *A leány karcsú nyaka mellett azonban tekintete összeakad egy másik hosszúéletűével a pult mellett. Sercegve simít végig szakállán, lapos oldalpillantást vetve Merrinre. Ha ő kiszúrta a bámészkodót, akkor a füstszagú férfi egészen biztosan. Egyelőre nem szól semmit, kivár. Biztosra óhajt menni, hogy a fiatal elf ott a pultnál valóban a hegyes füleit hegyezi, vagy csupán újdonsült kompániájuk vonta magára a figyelmét.*
-Gyümölcsöt? *Közelebb tolja Milihez a tálat, fakókék tekintete pedig immáron a leányon jár.*
-Két esztendő. Ennyit voltam távol Artheniortól, s lám, hogy megváltozott minden. Igyunk e nagyszerű városra, mielőtt a terv részleteibe bocsátkoznánk. *Negédes mosolyt villant az asztaltársasága felé, majd felemeli poharát, hogy fenékig hajtsa.*
5052. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-09-17 05:34:04
Üzenet elküldve: 2024-09-17 05:34:04
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 264
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 264
Játékstílus: Megfontolt
//Várt váratlan//
*Búcsú lenne az a csók? Inkább csak egy szép lezárása egy kellemes pillanatnak. Ami, ha el is múlt, de rajtuk múlik akkor lesz még folytatása. Mikor a másik távozik akkor a férfi nem sokat foglalkozik azzal, hogy komolyabb energiákat fordítson az öltöző rendbetételére. Mikor a minimumot elvégezte akkor maga köré teker egy törölközőt, fogja az almabort és távozik a lány után. Szeret itt lenni, meg nem is. Az egyetlen, de számára erős ellenérv a fürdővel kapcsolatban, hogy ez az egyetlen hely ahol nem tudja hova eltenni a csonkját. Néha kimondottan olyan érzése van mintha bámulnák. Jó lenne még egy kis bor magának is. Mikor meglátja a félvért akkor szó nélkül leteszi mellé a kupát, majd ledobja a törölközőt és elmerül a vízben. Ezt viszont imádja. Ahogy a forró víz átjárja a tagjait. Hallott olyan csodaforrásokról amik betegségeket gyógyítanak vagy akár meg is tudnak fiatalítani valakit. Nem tudja ez a víz is olyan-e, de nem is számít. Tökéletesen elég neki ez a kellemes érzés is.*
~Most pipára gyújtanék.~
*Búcsú lenne az a csók? Inkább csak egy szép lezárása egy kellemes pillanatnak. Ami, ha el is múlt, de rajtuk múlik akkor lesz még folytatása. Mikor a másik távozik akkor a férfi nem sokat foglalkozik azzal, hogy komolyabb energiákat fordítson az öltöző rendbetételére. Mikor a minimumot elvégezte akkor maga köré teker egy törölközőt, fogja az almabort és távozik a lány után. Szeret itt lenni, meg nem is. Az egyetlen, de számára erős ellenérv a fürdővel kapcsolatban, hogy ez az egyetlen hely ahol nem tudja hova eltenni a csonkját. Néha kimondottan olyan érzése van mintha bámulnák. Jó lenne még egy kis bor magának is. Mikor meglátja a félvért akkor szó nélkül leteszi mellé a kupát, majd ledobja a törölközőt és elmerül a vízben. Ezt viszont imádja. Ahogy a forró víz átjárja a tagjait. Hallott olyan csodaforrásokról amik betegségeket gyógyítanak vagy akár meg is tudnak fiatalítani valakit. Nem tudja ez a víz is olyan-e, de nem is számít. Tökéletesen elég neki ez a kellemes érzés is.*
~Most pipára gyújtanék.~
5051. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-09-16 17:04:41
Üzenet elküldve: 2024-09-16 17:04:41
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 300
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 300
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Szeszélyes társaság//
*Pihentebb, kevésbé karikás szemekkel lépdel a Pegazus irányába. Sőt kivételesen most arra is figyelt, hogy valamelyest ki is nézzen. Haját is amennyire lehetett ki is fésülte, de a tincsek továbbra is makacsul enyhe kócosságot ábrázolnak. Kinézete a múltkori összeverttől már jóval távolabb áll, és a piactérről szerzett italkának köszönhetően már a szeme körül sem látszódik a lila folt amit egy érdekes estéről szerzett nemrégiben. Mondhatni eléggé fessen néz ki mint ahhoz képest általában mutatja magát. A céllal érkezik a Pegazusba, hogy drága mostohájával találkozzon, mert amaz ismét rossz szokásához, vagy épp jó szokásához hűen, attól függően épp a háta közepére kívánja a lányt vagy sem, eltűnt és nem jelentkezett. Szerette volna megbeszélni vele a múltkori kis félreértéseket ha lehetne azokat úgy nevezni.
Amint a Pegazus ajtajához érkezik, a kilincsre nyúlva egy pillanatra megáll és nagyot sóhajt. Átgondolja azt mit, és hogyan szólaljon majd a leányhoz, és hogyan írja körbe azt amit gondol. Majd amint úgy érzi készen áll, az ajtó, egy határozott gyors mozdulattal nyílik, alig hallhatóan, a rozsdának köszönhetően egy apró gyors nyikkanás jelzi csak a jöttét. Léptei azonban puhák, halkak. Testtartása hagy némi kívánni valót, ami hanyagságot sugall. Odalép a pulthoz, és egy szobáról érdeklődik, hogy a lakója épp elérhető e. Azonban a pultos kisasszony csak megrázza a fejét.
Letörten sóhajt egy nagyot, mert mind az a felkészülés, és önmagával való vitázás, mind úgy ugrott ki az ablakon. Így hát mi mást tehetne megvárja amíg mostohája visszatér. Rendel magának egy pohárBort, a jobbikból, majd kifizeti az érte járó11 aranyat.. Majd hátával a pultnak dőlve, türelmetlenül figyeli az ajtót. Azonban tekintete akarva akaratlanul is rossz szokásának köszönhetően, az itt lévőket pásztázza. Vagyonosabbak e, vagy sem, van e esetleg egy potenciális áldozat akinek nehezebb a tarsolya a többinél. Néhány ebédelő földművest, tán favágót lát. Azonban ez az érdekes kis csoport szemet szűr neki, a piperkőc kereskedőnek tűnő alak, a nagydarab dohányos, és a szemrevaló nőcske. Azokat sem a szél hordta össze arra a nyakát meri tenni. Óvatlanul tán egy picivel tovább nézte őket mint kellett volna, tekintetét visszafordítja a pulthoz, és egyelőre csupán hallgatózik hegyes füleivel. Talán van egy s más amit kideríthet felőlük, ha más nem vagy egy két más trükk a kezében amivel aranyat nyerhet ki belőlük.*
*Pihentebb, kevésbé karikás szemekkel lépdel a Pegazus irányába. Sőt kivételesen most arra is figyelt, hogy valamelyest ki is nézzen. Haját is amennyire lehetett ki is fésülte, de a tincsek továbbra is makacsul enyhe kócosságot ábrázolnak. Kinézete a múltkori összeverttől már jóval távolabb áll, és a piactérről szerzett italkának köszönhetően már a szeme körül sem látszódik a lila folt amit egy érdekes estéről szerzett nemrégiben. Mondhatni eléggé fessen néz ki mint ahhoz képest általában mutatja magát. A céllal érkezik a Pegazusba, hogy drága mostohájával találkozzon, mert amaz ismét rossz szokásához, vagy épp jó szokásához hűen, attól függően épp a háta közepére kívánja a lányt vagy sem, eltűnt és nem jelentkezett. Szerette volna megbeszélni vele a múltkori kis félreértéseket ha lehetne azokat úgy nevezni.
Amint a Pegazus ajtajához érkezik, a kilincsre nyúlva egy pillanatra megáll és nagyot sóhajt. Átgondolja azt mit, és hogyan szólaljon majd a leányhoz, és hogyan írja körbe azt amit gondol. Majd amint úgy érzi készen áll, az ajtó, egy határozott gyors mozdulattal nyílik, alig hallhatóan, a rozsdának köszönhetően egy apró gyors nyikkanás jelzi csak a jöttét. Léptei azonban puhák, halkak. Testtartása hagy némi kívánni valót, ami hanyagságot sugall. Odalép a pulthoz, és egy szobáról érdeklődik, hogy a lakója épp elérhető e. Azonban a pultos kisasszony csak megrázza a fejét.
Letörten sóhajt egy nagyot, mert mind az a felkészülés, és önmagával való vitázás, mind úgy ugrott ki az ablakon. Így hát mi mást tehetne megvárja amíg mostohája visszatér. Rendel magának egy pohárBort, a jobbikból, majd kifizeti az érte járó11 aranyat.
. Majd hátával a pultnak dőlve, türelmetlenül figyeli az ajtót. Azonban tekintete akarva akaratlanul is rossz szokásának köszönhetően, az itt lévőket pásztázza. Vagyonosabbak e, vagy sem, van e esetleg egy potenciális áldozat akinek nehezebb a tarsolya a többinél. Néhány ebédelő földművest, tán favágót lát. Azonban ez az érdekes kis csoport szemet szűr neki, a piperkőc kereskedőnek tűnő alak, a nagydarab dohányos, és a szemrevaló nőcske. Azokat sem a szél hordta össze arra a nyakát meri tenni. Óvatlanul tán egy picivel tovább nézte őket mint kellett volna, tekintetét visszafordítja a pulthoz, és egyelőre csupán hallgatózik hegyes füleivel. Talán van egy s más amit kideríthet felőlük, ha más nem vagy egy két más trükk a kezében amivel aranyat nyerhet ki belőlük.*
5050. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-09-16 14:58:40
Üzenet elküldve: 2024-09-16 14:58:40
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1261
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1261
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
//Várt váratlan//
*Nem akar kiszakadni, de mégis megteszi. Mintha búcsú lenne a csók, pedig koránt sincs így, szép zárása csupán annak, amit együtt éltek át. Nem érdekli a bor, az talán már kezdi, hogy mit hagynak maguk után. Az elf szavai viszont meggyőzik arról, hogy tényleg intézi. Hogy hogyan, azt majd ő tudja. Az a későbbi Mai problémája lesz, hogy az új, ajándékba kapott ruhája meggyűrődik talán, s a férfinek fogalma sincs, mit tud okozni nála egy ilyen hiba. Habár már nagyon jól tudja valószínűleg, hogy hogyan fojtsa belé a haragot, hogy ki se tudjon bontakozni egyáltalán. *
- Ott várlak majd.
*Lecsúszik végül a szekrénykéről, közben a hosszúéletű bőrét simítja végig hanyagul, de nem tudna kihagyni egyetlen pillanatot sem, amikor hozzáérhet. Egy mosolyt küld csak felé, majd egy tiszta törölközőt elvéve indul meg a kijárat felé, magára csavarva azt, mire a keze a kilincsre fonódik. Nem vesz nagyobb levegőt, pedig szeretne, végigtekintve magán is elég árulkodó, hogy miben volt része, a kiszűrődő hangok pedig teljes bizonyosságot adhattak annak, aki esetleg nem hitt a szemének, mikor rájuk nyitott. De rá sem nézve, méterekkel a föld felett járva vonul végig mellette, hogy megkereshesse a leghátsó részt, ahol egy elszeparált részhez juthat. Nem rest leszólítani az egyik lengébben öltözött dolgozót, hogy intézzen nekik egy kancsó vöröset, a kiömlött pohárnyi helyett.
Már a víz látványa is jóleső érzést ad, igazán jó lehet elmerülni benne. A magára tekert anyagot egy mozdulattal bontja le, majd lép bele a forró vízbe, amit egy majdnem olyan elégedett sóhaj kísér, mint nemrégiben az öltözőben. Talán annyira azért mégsem kielégítő, de igen jó. Míg a szőkét várja, csak élvezi a meleget, behunyt szemmel dőlve a peremnek.*
*Nem akar kiszakadni, de mégis megteszi. Mintha búcsú lenne a csók, pedig koránt sincs így, szép zárása csupán annak, amit együtt éltek át. Nem érdekli a bor, az talán már kezdi, hogy mit hagynak maguk után. Az elf szavai viszont meggyőzik arról, hogy tényleg intézi. Hogy hogyan, azt majd ő tudja. Az a későbbi Mai problémája lesz, hogy az új, ajándékba kapott ruhája meggyűrődik talán, s a férfinek fogalma sincs, mit tud okozni nála egy ilyen hiba. Habár már nagyon jól tudja valószínűleg, hogy hogyan fojtsa belé a haragot, hogy ki se tudjon bontakozni egyáltalán. *
- Ott várlak majd.
*Lecsúszik végül a szekrénykéről, közben a hosszúéletű bőrét simítja végig hanyagul, de nem tudna kihagyni egyetlen pillanatot sem, amikor hozzáérhet. Egy mosolyt küld csak felé, majd egy tiszta törölközőt elvéve indul meg a kijárat felé, magára csavarva azt, mire a keze a kilincsre fonódik. Nem vesz nagyobb levegőt, pedig szeretne, végigtekintve magán is elég árulkodó, hogy miben volt része, a kiszűrődő hangok pedig teljes bizonyosságot adhattak annak, aki esetleg nem hitt a szemének, mikor rájuk nyitott. De rá sem nézve, méterekkel a föld felett járva vonul végig mellette, hogy megkereshesse a leghátsó részt, ahol egy elszeparált részhez juthat. Nem rest leszólítani az egyik lengébben öltözött dolgozót, hogy intézzen nekik egy kancsó vöröset, a kiömlött pohárnyi helyett.
Már a víz látványa is jóleső érzést ad, igazán jó lehet elmerülni benne. A magára tekert anyagot egy mozdulattal bontja le, majd lép bele a forró vízbe, amit egy majdnem olyan elégedett sóhaj kísér, mint nemrégiben az öltözőben. Talán annyira azért mégsem kielégítő, de igen jó. Míg a szőkét várja, csak élvezi a meleget, behunyt szemmel dőlve a peremnek.*
5049. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-09-16 11:46:01
Üzenet elküldve: 2024-09-16 11:46:01
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 33
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 33
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Szeszélyes társaság//
*Merrin szereti az egyenes beszédet. Épp ezért, amikor a másik végre kibújik a finomkodó maszk mögül egy asztal feletti közelebb hajolás erejéig, azt végre díjazhatja a tőle szokásos, rövid biccentéssel. A pillanat sajnos nem tart soká, az ömlengő stílus ismét szétburjánzik Monteqieo körül, amint hátradől a székén.
A bizalom kérdésére kifújja a keserű dohány füstjét. Nem gúnyolódást hall ki a szavak mögül. A simlis sajnos jó munkát végzett, és emiatt valóban megbízhat a morózus félvérben. Nem kétséges, hogy egyiküknek sincs ínyére a másik, de az érdekeik összekötik őket, mint a szurok a hajódeszkákat.*
- Lesz még időnk ismerkedni, Monteqieo. Ami az én szívem vágya, az az, hogy a megbízóim elégedettek legyenek. *Gyomorkavaróan disszonáns hangzású szívet emlegetni Merrinnel birtokos szerkezetben. Főleg mindenféle sötét vagy otromba jelző nélkül. A vágy szintúgy nem ábrándos képzelgés hangulatát festi le az ő dohánytól karcos hangján. Ez olyan kapu, amivel kapcsolatban mindenki érezheti, hogy jobb zárva tartani.
Merrin nem mond többet. Hallgatásba burkolózásának oka pedig ezúttal nem az a jellegzetes hangulat, ami általában megül körülötte, hanem az, hogy az ajtón belépő hosszúéletű pásztázó tekintete épp az ő cicomás asztaltársaságán akad meg, s kapaszkodik belé, míg léptei egyenesen feléjük indulnak.
Merrin csak biccent, de a kérdésre a választ már Monteqieora hagyja. Nem egyértelmű, hogy a nő az emlegetett kompánia tagja-e, bár a szavaiból lehet arra következtetni, hogy konkrétabb meghívóval érkezett, mint egy jó fogást szimatoló szajha. Ámbátor ezt a felvetést se engedné el teljesen a meghívás természetétől függetlenül. Az ilyen nők kínálják magukat minden érzéknek. Szemérmetlenül. Ez pedig nem kétséges.*
*Merrin szereti az egyenes beszédet. Épp ezért, amikor a másik végre kibújik a finomkodó maszk mögül egy asztal feletti közelebb hajolás erejéig, azt végre díjazhatja a tőle szokásos, rövid biccentéssel. A pillanat sajnos nem tart soká, az ömlengő stílus ismét szétburjánzik Monteqieo körül, amint hátradől a székén.
A bizalom kérdésére kifújja a keserű dohány füstjét. Nem gúnyolódást hall ki a szavak mögül. A simlis sajnos jó munkát végzett, és emiatt valóban megbízhat a morózus félvérben. Nem kétséges, hogy egyiküknek sincs ínyére a másik, de az érdekeik összekötik őket, mint a szurok a hajódeszkákat.*
- Lesz még időnk ismerkedni, Monteqieo. Ami az én szívem vágya, az az, hogy a megbízóim elégedettek legyenek. *Gyomorkavaróan disszonáns hangzású szívet emlegetni Merrinnel birtokos szerkezetben. Főleg mindenféle sötét vagy otromba jelző nélkül. A vágy szintúgy nem ábrándos képzelgés hangulatát festi le az ő dohánytól karcos hangján. Ez olyan kapu, amivel kapcsolatban mindenki érezheti, hogy jobb zárva tartani.
Merrin nem mond többet. Hallgatásba burkolózásának oka pedig ezúttal nem az a jellegzetes hangulat, ami általában megül körülötte, hanem az, hogy az ajtón belépő hosszúéletű pásztázó tekintete épp az ő cicomás asztaltársaságán akad meg, s kapaszkodik belé, míg léptei egyenesen feléjük indulnak.
Merrin csak biccent, de a kérdésre a választ már Monteqieora hagyja. Nem egyértelmű, hogy a nő az emlegetett kompánia tagja-e, bár a szavaiból lehet arra következtetni, hogy konkrétabb meghívóval érkezett, mint egy jó fogást szimatoló szajha. Ámbátor ezt a felvetést se engedné el teljesen a meghívás természetétől függetlenül. Az ilyen nők kínálják magukat minden érzéknek. Szemérmetlenül. Ez pedig nem kétséges.*
5048. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-09-15 20:22:28
Üzenet elküldve: 2024-09-15 20:22:28
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 264
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 264
Játékstílus: Megfontolt
//Várt váratlan//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Elengedték magukat és jól láthatóan egyikük se bánja. Összebújva pihegnek azon a nem rendeltetésszerűen használt szekrénykén. A férfi kiélvezi a másik simításait és a forró bőrének közelségét. A lágy csókot viszonozza, búcsúképp még egyszer utoljára visszahajolva még egyszer megkóstolva azokat az ajkakat. A zöldek követik a kékek útját és végül meg is fogalmazódik benne egy apró megbánás.*
~Kár a borért.~
*Ujjával végigsimít a másik bőrén, hogy aztán utoljára még megízlelje, azt a vörös nedűt majd a lányra mosolyog.*
-Menj előre és keress egy jó helyet! Ezt intézem.
*Ha Mai így tesz akkor az a bizonyos intézés nem úgy fog történni ahogy elvárnák egy felelősségteljes orvostól. Ruháik összehajtás nélkül fognak a zárható rekeszbe bekerülni, a kiömlött bor pedig egy szerencsétlen fickó kint hagyott selyemingével lesz felitatva csak amolyan tessék-lássék módon. Ez után indulna a másik után.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Elengedték magukat és jól láthatóan egyikük se bánja. Összebújva pihegnek azon a nem rendeltetésszerűen használt szekrénykén. A férfi kiélvezi a másik simításait és a forró bőrének közelségét. A lágy csókot viszonozza, búcsúképp még egyszer utoljára visszahajolva még egyszer megkóstolva azokat az ajkakat. A zöldek követik a kékek útját és végül meg is fogalmazódik benne egy apró megbánás.*
~Kár a borért.~
*Ujjával végigsimít a másik bőrén, hogy aztán utoljára még megízlelje, azt a vörös nedűt majd a lányra mosolyog.*
-Menj előre és keress egy jó helyet! Ezt intézem.
*Ha Mai így tesz akkor az a bizonyos intézés nem úgy fog történni ahogy elvárnák egy felelősségteljes orvostól. Ruháik összehajtás nélkül fognak a zárható rekeszbe bekerülni, a kiömlött bor pedig egy szerencsétlen fickó kint hagyott selyemingével lesz felitatva csak amolyan tessék-lássék módon. Ez után indulna a másik után.*
5047. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-09-15 20:04:25
Üzenet elküldve: 2024-09-15 20:04:25
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 30
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 30
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Szeszélyes társaság//
*Sosem rajongott a ködös dolgokért. Mindig szerette tudni, hogy mikor, ki, hol, mit és miért. A tisztán látás egy remek eszköz ahhoz, hogy ne érje semmi sem váratlanul, ne okozzanak véletlenül sem kellemetlen meglepetéseket neki. Mégis egy kósza ígéret csempész bele némi izgatottságot, ahogy a Pegazus előtt lefékezi a lépteit. Ha nagyon akarna, akkor még vissza tudna fordulni, de ez túl jókor jött véletlen ahhoz, hogy így tudatlanul veszni hagyjon egy lehetőséget. Elsimít pár gyűrődést a ruháján, megigazgatja kusza tincseit, egy utolsó szippantással le ellenőrzi, hogy csuklóján még mindig érezhető az ámbra illata. Az az édes, ám erősebb, fűszeres illat, ami szinte védjegye volt. Az édes dohányos, méz és vanília aromájának keveréke, ami valószínűleg bele fog veszni a fogadó füstös, alkoholgőzös levegőjébe.
Miután megfelelőnek ítéli magát a finom ujjak a kilincsre simítanak, a tömör faajtó pedig nyikorogva tárul ki előtte. Jéghideg szemei talán először pillantanak körbe tüzetesebben, de a tekintetén látszik, hogy nem magával a hellyel ismerkedik, hanem egy konkrét pontot kutat. Egy személyt, egy férfit, aki igencsak hajlandóságot mutatott arra, hogy lenyűgözze. De nem ám maga a férfi varázsolta el, hanem egy kósza ígéret. A vagyon.
Szerencsére az ilyen piperkőc férfiakat nem túl nehéz kiszúrni a fogadókban vagy csak az ő szeme elég kifinomult már hozzá.
Az ajtó halk kattanásával egybeszőtt csukódással egy időben fordul is az asztal felé, majd unott arcára igyekszik a legelbűvölőbb mosolyát felölteni. Kényelmesen keringőzik az asztalok között, amint pedig megérkezik halkan megköszörüli a torkát, majd amint magára vonja a férfiak figyelmét aprót biccent.*
- Uraim!
*A mosoly kissé szélesedik, a hideg szemek pedig hamar elvándorolnak az ismeretlen férfi irányába. Arcára nem ül ki meglepődés, ám kíváncsisága ismét nő egy keveset.*
- Remélem nem várattam senkit sokáig. Tudják... Nők.
*Kuncogja negédes, az évek alatt már jól begyakorolt hangján.*
- Szabad?
*Teszi fel a kérdést miközben a kékek már a piperkőcre siklanak, közben kezével az üresen árválkodó szék háttámlájára simít.*
*Sosem rajongott a ködös dolgokért. Mindig szerette tudni, hogy mikor, ki, hol, mit és miért. A tisztán látás egy remek eszköz ahhoz, hogy ne érje semmi sem váratlanul, ne okozzanak véletlenül sem kellemetlen meglepetéseket neki. Mégis egy kósza ígéret csempész bele némi izgatottságot, ahogy a Pegazus előtt lefékezi a lépteit. Ha nagyon akarna, akkor még vissza tudna fordulni, de ez túl jókor jött véletlen ahhoz, hogy így tudatlanul veszni hagyjon egy lehetőséget. Elsimít pár gyűrődést a ruháján, megigazgatja kusza tincseit, egy utolsó szippantással le ellenőrzi, hogy csuklóján még mindig érezhető az ámbra illata. Az az édes, ám erősebb, fűszeres illat, ami szinte védjegye volt. Az édes dohányos, méz és vanília aromájának keveréke, ami valószínűleg bele fog veszni a fogadó füstös, alkoholgőzös levegőjébe.
Miután megfelelőnek ítéli magát a finom ujjak a kilincsre simítanak, a tömör faajtó pedig nyikorogva tárul ki előtte. Jéghideg szemei talán először pillantanak körbe tüzetesebben, de a tekintetén látszik, hogy nem magával a hellyel ismerkedik, hanem egy konkrét pontot kutat. Egy személyt, egy férfit, aki igencsak hajlandóságot mutatott arra, hogy lenyűgözze. De nem ám maga a férfi varázsolta el, hanem egy kósza ígéret. A vagyon.
Szerencsére az ilyen piperkőc férfiakat nem túl nehéz kiszúrni a fogadókban vagy csak az ő szeme elég kifinomult már hozzá.
Az ajtó halk kattanásával egybeszőtt csukódással egy időben fordul is az asztal felé, majd unott arcára igyekszik a legelbűvölőbb mosolyát felölteni. Kényelmesen keringőzik az asztalok között, amint pedig megérkezik halkan megköszörüli a torkát, majd amint magára vonja a férfiak figyelmét aprót biccent.*
- Uraim!
*A mosoly kissé szélesedik, a hideg szemek pedig hamar elvándorolnak az ismeretlen férfi irányába. Arcára nem ül ki meglepődés, ám kíváncsisága ismét nő egy keveset.*
- Remélem nem várattam senkit sokáig. Tudják... Nők.
*Kuncogja negédes, az évek alatt már jól begyakorolt hangján.*
- Szabad?
*Teszi fel a kérdést miközben a kékek már a piperkőcre siklanak, közben kezével az üresen árválkodó szék háttámlájára simít.*
5046. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-09-15 14:58:39
Üzenet elküldve: 2024-09-15 14:58:39
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 45
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 45
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Szeszélyes társaság//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Arcán megjátszott undorral, ciccegve csóválja meg fejét, ahogy a férfi a gyümölcskosárt "díjazza". Nem sokan ismerik jól, de aki kicsit is jobban, az pontosan tudja, hogy az ilyesmi nem üti meg ingerküszöbét valójában.*
-Errefelé nem dívik az viselkedés. *Hangja legalább olyan kenetteljes, mint amennyire rosszalló. Odébb tolja a pulton felszentelt gyümölcsöstálat, majd csettint a felszolgáló felé, s a kiválasztott asztalra mutat. Csekély 5 arany fejében pedig hamar az asztalon díszeleg az új Gyümölcstál, rajta többek között a gondosan hámozott almával. *
-Neked pedig épp az a reszortod, hogy kerüld a feltűnést. Nemde? *Ahogy helyet foglal az asztalnál, egy pillantás erejéig vizslatja csak Merrin zsákját. Nem kérdi, mi van benne. Úgy sejti, a férfi cókmókját rejti.*
-Várunk. *Combját átveti a másikon, majd kutakodni kezd mellzsebében. Reflexszerű mozdulat ez, ugyanakkor bosszúsan kell tudomásul vennie ismét, hogy a Nap karavánpihenője óta nincs nála a pipa. Ezt is felírja a beszerzendő cikkek listájára.
Nem kérdi, hol száll meg a férfi, vagy hogy mit csinált az elmúlt időben. Nem az ő dolga. Ráadásul van egy olyan sanda gyanúja, hogy választ sem kapna a megjátszott udvariaskodásra. Hisz az eddigi kérdéseire sem kapott. Cseppet sem feszélyezi a dolog. Túlzás lenne azt állítani, hogy ismeri Merrint, de azt sejteni véli, hogy amaz minden nap bal lábbal kel. Legalábbis neki ez a benyomása. Tompítva hangján, kissé közelebb hajol az asztal felett.*
-Szeretném megvárni a kis kompániát, mielőtt részletekbe bocsátkoznék. Ezt pedig nem itt óhajtom megtenni. *Felsóhajt, pillantása pedig a bejárati ajtó felé esik.*
-Azon felül, hogy epekedve várom a közös munkát veled... És persze maximális bizalmam élvezed... *Hangszíne nem árulkodik gúnyról, de Merrin nyugodt szívvel mögéjük láthatja.*
-Érdekelne, téged mi érdekel. Tudod, szeretek olyanokkal dolgozni, akiknek ismerem az céljait és az álmait. Hogy segíthessem őket elérni azt. *Joviális mosoly költözik arcára, ahogy elnézi a viharvert férfit. Nem számít számára hasznos válaszra, ugyanakkor ha csak egy szeletet sikerülne megfejteni Merrinből, már jobban "bízna" benne. Tudja, hogy amaz a wegtoreni vircsaft miatt van itt elsősorban, de ez nem tántorítja el attól, hogy igyekezzen jobban belelátni a veszélyes alak fejébe.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Arcán megjátszott undorral, ciccegve csóválja meg fejét, ahogy a férfi a gyümölcskosárt "díjazza". Nem sokan ismerik jól, de aki kicsit is jobban, az pontosan tudja, hogy az ilyesmi nem üti meg ingerküszöbét valójában.*
-Errefelé nem dívik az viselkedés. *Hangja legalább olyan kenetteljes, mint amennyire rosszalló. Odébb tolja a pulton felszentelt gyümölcsöstálat, majd csettint a felszolgáló felé, s a kiválasztott asztalra mutat. Csekély 5 arany fejében pedig hamar az asztalon díszeleg az új Gyümölcstál, rajta többek között a gondosan hámozott almával.
*-Neked pedig épp az a reszortod, hogy kerüld a feltűnést. Nemde? *Ahogy helyet foglal az asztalnál, egy pillantás erejéig vizslatja csak Merrin zsákját. Nem kérdi, mi van benne. Úgy sejti, a férfi cókmókját rejti.*
-Várunk. *Combját átveti a másikon, majd kutakodni kezd mellzsebében. Reflexszerű mozdulat ez, ugyanakkor bosszúsan kell tudomásul vennie ismét, hogy a Nap karavánpihenője óta nincs nála a pipa. Ezt is felírja a beszerzendő cikkek listájára.
Nem kérdi, hol száll meg a férfi, vagy hogy mit csinált az elmúlt időben. Nem az ő dolga. Ráadásul van egy olyan sanda gyanúja, hogy választ sem kapna a megjátszott udvariaskodásra. Hisz az eddigi kérdéseire sem kapott. Cseppet sem feszélyezi a dolog. Túlzás lenne azt állítani, hogy ismeri Merrint, de azt sejteni véli, hogy amaz minden nap bal lábbal kel. Legalábbis neki ez a benyomása. Tompítva hangján, kissé közelebb hajol az asztal felett.*
-Szeretném megvárni a kis kompániát, mielőtt részletekbe bocsátkoznék. Ezt pedig nem itt óhajtom megtenni. *Felsóhajt, pillantása pedig a bejárati ajtó felé esik.*
-Azon felül, hogy epekedve várom a közös munkát veled... És persze maximális bizalmam élvezed... *Hangszíne nem árulkodik gúnyról, de Merrin nyugodt szívvel mögéjük láthatja.*
-Érdekelne, téged mi érdekel. Tudod, szeretek olyanokkal dolgozni, akiknek ismerem az céljait és az álmait. Hogy segíthessem őket elérni azt. *Joviális mosoly költözik arcára, ahogy elnézi a viharvert férfit. Nem számít számára hasznos válaszra, ugyanakkor ha csak egy szeletet sikerülne megfejteni Merrinből, már jobban "bízna" benne. Tudja, hogy amaz a wegtoreni vircsaft miatt van itt elsősorban, de ez nem tántorítja el attól, hogy igyekezzen jobban belelátni a veszélyes alak fejébe.*
5045. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-09-15 11:48:09
Üzenet elküldve: 2024-09-15 11:48:09
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1261
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1261
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
//Várt váratlan//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Hogy is figyelne a pohárra. Nem hallja a csörrenést sem, mert elveszik a hangok között, amik tőlük származnak, nem tudatos egy sem, ösztön szorítja ki belőle is, nem törődve mással, másokkal. A vérvörös italt sem érzi meg, ami mellé gyűlt, ami beszivárog a szekrényhez tapadt combja mellé, utat keresve és lecsorogva, vékony erecskeként indul végig vádliján, majd apró cseppekben színezi karmazsinra a padlót. Talán Int-re is jut belőle, mikor átkulcsolja rajta a lábait. Semmi nem számít. Nem ő vezérli a mozdulatokat, hátrahagyta a tudatot, csak az elf van, a bőrének puha érintése, a fülébe édesen kúszó sóhajok, nyögések, amik elegyednek a sajátjával. Minden egyes fejvesztett mozdulat, a vadul diktált tempó, az alabástrom bőrén nyomot hagyó szorítások, harapások egyre tovább mélyítik a lehetetlent. Megállíthatatlanul közeledik a beteljesülés felé, a test jelez, kontrollálhatatlan lüktetéssel mutatja az örömét a másik ölének, de a szorítása nem enged, mikor szinte közvetlenül ezután hallja a szót, aminek hatására erősebben szorít, átélve a gyönyör utolsó hullámait, befogadva a másikét.
Az ezt követő pillanatok békésebbek, mint bármi. Kiürít belőle akaratot, mohóságot, szükséget, csak felfokozott érzékenységgel éli meg a hozzábújó, pihegő férfit, mintha minden letisztult volna, mintha mindent kétszer úgy érezne; a ráomló hajzuhatagot, az ajkai közül őt simogató leheletet, az érintést. Ő sem akarja, hogy eltávolodjon, még szüksége van egy kis időre, hogy mozdulatlanul rendezhesse a lélegzetét, s a másik minden rezdülését magán érezze. Már úgyis mindegy, nem ezen a néhány pillanaton fog múlni, hogy ki vár rájuk, vagy ki nem, ők a fontosak és hogy ismét teret tudtak engedni a vágyaknak. Lassan mozdul újra, lassan enged az igazi szorítás, hogy végigsimítson a kissé csatakos bőrön. Elégedett mosolya, tekintete észrevétlen költözött rá. Időt hagy, mielőtt távolodni kezd, finom érintéssel hívja magához közel a hosszúéltű arcát, hogy aztán egyetlen puha csókkal búcsúzzon el a helyzettől, ami biztos nem az utolsó volt, de lassan menniük kell. Még ha nem is tűnik türelmetlennek. Lassú pillantást vet a borral festett bőrére, a romokra, amit az ital okozott körülöttük, az elhagyott ruhadarabokra, majd visszatalál a zöldekhez.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Hogy is figyelne a pohárra. Nem hallja a csörrenést sem, mert elveszik a hangok között, amik tőlük származnak, nem tudatos egy sem, ösztön szorítja ki belőle is, nem törődve mással, másokkal. A vérvörös italt sem érzi meg, ami mellé gyűlt, ami beszivárog a szekrényhez tapadt combja mellé, utat keresve és lecsorogva, vékony erecskeként indul végig vádliján, majd apró cseppekben színezi karmazsinra a padlót. Talán Int-re is jut belőle, mikor átkulcsolja rajta a lábait. Semmi nem számít. Nem ő vezérli a mozdulatokat, hátrahagyta a tudatot, csak az elf van, a bőrének puha érintése, a fülébe édesen kúszó sóhajok, nyögések, amik elegyednek a sajátjával. Minden egyes fejvesztett mozdulat, a vadul diktált tempó, az alabástrom bőrén nyomot hagyó szorítások, harapások egyre tovább mélyítik a lehetetlent. Megállíthatatlanul közeledik a beteljesülés felé, a test jelez, kontrollálhatatlan lüktetéssel mutatja az örömét a másik ölének, de a szorítása nem enged, mikor szinte közvetlenül ezután hallja a szót, aminek hatására erősebben szorít, átélve a gyönyör utolsó hullámait, befogadva a másikét.
Az ezt követő pillanatok békésebbek, mint bármi. Kiürít belőle akaratot, mohóságot, szükséget, csak felfokozott érzékenységgel éli meg a hozzábújó, pihegő férfit, mintha minden letisztult volna, mintha mindent kétszer úgy érezne; a ráomló hajzuhatagot, az ajkai közül őt simogató leheletet, az érintést. Ő sem akarja, hogy eltávolodjon, még szüksége van egy kis időre, hogy mozdulatlanul rendezhesse a lélegzetét, s a másik minden rezdülését magán érezze. Már úgyis mindegy, nem ezen a néhány pillanaton fog múlni, hogy ki vár rájuk, vagy ki nem, ők a fontosak és hogy ismét teret tudtak engedni a vágyaknak. Lassan mozdul újra, lassan enged az igazi szorítás, hogy végigsimítson a kissé csatakos bőrön. Elégedett mosolya, tekintete észrevétlen költözött rá. Időt hagy, mielőtt távolodni kezd, finom érintéssel hívja magához közel a hosszúéltű arcát, hogy aztán egyetlen puha csókkal búcsúzzon el a helyzettől, ami biztos nem az utolsó volt, de lassan menniük kell. Még ha nem is tűnik türelmetlennek. Lassú pillantást vet a borral festett bőrére, a romokra, amit az ital okozott körülöttük, az elhagyott ruhadarabokra, majd visszatalál a zöldekhez.*
5044. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-09-14 20:00:54
Üzenet elküldve: 2024-09-14 20:00:54
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 264
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 264
Játékstílus: Megfontolt
//Várt váratlan//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Egy dolog igen hamar tisztázva lett ebben a helyzetben. Rajtuk kívül most nem számít semmi. Sem az aki, az ajtó mögött van, se pedig a letett boroskupa, ami a kettejük hevességének köszönhetően hacsak a lány nem fordít komolyabb figyelmet neki mint az elf, de fel fog borulni. A férfit ugyanis nem érdekli már más. Csak a félvér érintése, csókjai és sóhajai. A lány pedig minél jobban magához húzza őt annál jobban adja át ennek a pillanatnak. Sikerül egyé válniuk. Egy csak az ösztöneik által hajtott eszét vesztett, egymásba és önmagába maró egész. Viszont sajnos a természet törvényei alapján ez az állapot nem tartható fent örökké és mikor eljön a pillanat ami abból is várható, hogy Int a lány fülébe nyögi, hogy "Most!" akkor ő annak vállába harapva adja át magát az élménynek. Mai karjai közt megfeszülve, szorosan magához húzva annak testét miközben az utolsó vad lökései közben még akadozó levegővétellel a másik fülébe sóhajt párat, hogy aztán vállára borulva lihegjen. Testével és izzadtságtól kissé rátapadt hajával szinte beborítva a másikat. Elfáradt. És elégedett. Egy kicsit még szeretne így maradni. Összeszedni magát és érezni a lány közelségét. Ez a pár pillanat még kell.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Egy dolog igen hamar tisztázva lett ebben a helyzetben. Rajtuk kívül most nem számít semmi. Sem az aki, az ajtó mögött van, se pedig a letett boroskupa, ami a kettejük hevességének köszönhetően hacsak a lány nem fordít komolyabb figyelmet neki mint az elf, de fel fog borulni. A férfit ugyanis nem érdekli már más. Csak a félvér érintése, csókjai és sóhajai. A lány pedig minél jobban magához húzza őt annál jobban adja át ennek a pillanatnak. Sikerül egyé válniuk. Egy csak az ösztöneik által hajtott eszét vesztett, egymásba és önmagába maró egész. Viszont sajnos a természet törvényei alapján ez az állapot nem tartható fent örökké és mikor eljön a pillanat ami abból is várható, hogy Int a lány fülébe nyögi, hogy "Most!" akkor ő annak vállába harapva adja át magát az élménynek. Mai karjai közt megfeszülve, szorosan magához húzva annak testét miközben az utolsó vad lökései közben még akadozó levegővétellel a másik fülébe sóhajt párat, hogy aztán vállára borulva lihegjen. Testével és izzadtságtól kissé rátapadt hajával szinte beborítva a másikat. Elfáradt. És elégedett. Egy kicsit még szeretne így maradni. Összeszedni magát és érezni a lány közelségét. Ez a pár pillanat még kell.*
5043. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-09-14 15:18:04
Üzenet elküldve: 2024-09-14 15:18:04
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1261
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1261
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
//Várt váratlan//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*A bőrét érő ajkak nem is tudják megengedni neki, hogy észrevegye, hogy talán nem a legmegfelelőbb helyen vannak, mert bármitől megfelelőbbnek tűnik. A poharat maga mellé teszi, de semmi garancia nincs rá, hogy nem löki majd le, talán okosabb lenne elfogyasztani. Még jobb, ha ő az, amiről issza. A szívverése olyan heves, hogy lyukat tudna ütni a mellkasán, a kezei szinte összeroppantják a szekrény szélén a fát, az elf addig játszadozik vele, hogy képes lenne megőrülni. Csak az az egyetlen éhes tekintet utáni pár szó ad neki egy villanásnyi valóságot, hogy ellenállnak neki egy ponton. Elakadt lélegzete jelez csak, de mit érdekli már bármi is. Kárpótlás az elvesztegetett másodpercért, hogy újra a nyakán érzi a bizsergető érzést, kezei pedig elengedik a bútort, hogy végigszánthasson a derékon, felfutva a háton, hogy akkor így érezze magához olyan közel, amennyire csak lehet. A másik hangja, ahogy a füleit is kényezteti, egyre csak készteti őt is, hogy hasonlóan tegyen, mit sem törődve másokkal, akik hallhatják, nem érdekli, csak az, hogy ösztönösen adja a másik tudtára, hogy élvezi a helyzetet. A lábak emelkednek, átkulcsolva az elfet, azzal is csak szorítva, mégis elég teret engedve a mozgáshoz. A keze is továbbindul annak arca felé, majd aztán a tarkóra siklik, hogy ujjaival a szőke tincsek közé furakodhasson. Csókot akar, de aztán elválik tőle az ajka, hogy a nyakát ízlelgethesse, nem fogja megúszni ő sem nyomok nélkül. Mindene feszül, mindene akar, és végre elhangzik a szájából az a név is, amit csak nemrég tudott meg, de már annyira akarta, hogy két sóhaj között kiszaladhasson a száján. Ez vagy nem ő, vagy tényleg előcsal belőle mindent, ami rejtve van, odaadja magát teljesen, akkor is, ha egyszer majd emiatt fáj a feje, de mégis mind közül a legjobb döntésnek bizonyul, hogy hagyta magát elrabolni.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*A bőrét érő ajkak nem is tudják megengedni neki, hogy észrevegye, hogy talán nem a legmegfelelőbb helyen vannak, mert bármitől megfelelőbbnek tűnik. A poharat maga mellé teszi, de semmi garancia nincs rá, hogy nem löki majd le, talán okosabb lenne elfogyasztani. Még jobb, ha ő az, amiről issza. A szívverése olyan heves, hogy lyukat tudna ütni a mellkasán, a kezei szinte összeroppantják a szekrény szélén a fát, az elf addig játszadozik vele, hogy képes lenne megőrülni. Csak az az egyetlen éhes tekintet utáni pár szó ad neki egy villanásnyi valóságot, hogy ellenállnak neki egy ponton. Elakadt lélegzete jelez csak, de mit érdekli már bármi is. Kárpótlás az elvesztegetett másodpercért, hogy újra a nyakán érzi a bizsergető érzést, kezei pedig elengedik a bútort, hogy végigszánthasson a derékon, felfutva a háton, hogy akkor így érezze magához olyan közel, amennyire csak lehet. A másik hangja, ahogy a füleit is kényezteti, egyre csak készteti őt is, hogy hasonlóan tegyen, mit sem törődve másokkal, akik hallhatják, nem érdekli, csak az, hogy ösztönösen adja a másik tudtára, hogy élvezi a helyzetet. A lábak emelkednek, átkulcsolva az elfet, azzal is csak szorítva, mégis elég teret engedve a mozgáshoz. A keze is továbbindul annak arca felé, majd aztán a tarkóra siklik, hogy ujjaival a szőke tincsek közé furakodhasson. Csókot akar, de aztán elválik tőle az ajka, hogy a nyakát ízlelgethesse, nem fogja megúszni ő sem nyomok nélkül. Mindene feszül, mindene akar, és végre elhangzik a szájából az a név is, amit csak nemrég tudott meg, de már annyira akarta, hogy két sóhaj között kiszaladhasson a száján. Ez vagy nem ő, vagy tényleg előcsal belőle mindent, ami rejtve van, odaadja magát teljesen, akkor is, ha egyszer majd emiatt fáj a feje, de mégis mind közül a legjobb döntésnek bizonyul, hogy hagyta magát elrabolni.*
5042. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-09-14 06:00:44
Üzenet elküldve: 2024-09-14 06:00:44
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 33
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 33
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Szeszélyes társaság//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*A zavaróan fakó tekintet baljós súllyal fordul a másik felé. Ismerős lehet már ez a nézés, s ha a ficsúrnak van esze, érti is az intést. A vékony ajkak ugyan nem nyílnak szóra, de a pillanatban némán is ott koppan: ~Merrin!~
Úgy sejti, ez egyfajta idegesítő játék a fickó részéről a "csak mert megteheti" kategóriában, aki kétség kívül tisztában van vele, hogy még a születésekor meghalt anyja se szólította a keresztnevén baljós hallgatagságban gubbasztó alakot.*
- Leszarom, hogy mit díjazol *morogja halkan. Ez a csendesség viszont nem a diszkréciónak szól. Merrin egyszerűen ilyen.
Az elé tolt gyümölcstálat egy darabig csak hűvösen vizslatja, aztán fölé hajol kissé. A kopott-fekete alak mozdulása roppant tömeget idéz, nyikordul a viaszos kabát, a tál színes gyümölcskavalkádja pedig mintha összehúzná magát, félve, melyikükre esik a választása. Semelyikükre. A vékony ajkak közül egy jelentőségteljes kis köpetet ereszt a felajánlás közepébe, aztán felpillant a kendővel bohóckodó férfira.*
- Nem. *Merrin nem az a szószátyár típus, de a szóba tökéletesen belefoglalt mindent, amit a válasszal ki óhajtott fejezni. Mindemellett ráérősen meggyújtja a dohányrudat a mécslángról, aztán fogja a zsákját, az italát, és megindul a szóban forgó asztalhoz.
Csendben felnyög a szék a súlya alatt, a zsák a lába mellé, a pálinkás pohárka pedig az asztalra kerül.*
- A mesélés a TE reszortod, simlis *morogja. Ő szívesebben kerülne képbe, főleg, ami a leendő társaságukat illeti.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*A zavaróan fakó tekintet baljós súllyal fordul a másik felé. Ismerős lehet már ez a nézés, s ha a ficsúrnak van esze, érti is az intést. A vékony ajkak ugyan nem nyílnak szóra, de a pillanatban némán is ott koppan: ~Merrin!~
Úgy sejti, ez egyfajta idegesítő játék a fickó részéről a "csak mert megteheti" kategóriában, aki kétség kívül tisztában van vele, hogy még a születésekor meghalt anyja se szólította a keresztnevén baljós hallgatagságban gubbasztó alakot.*
- Leszarom, hogy mit díjazol *morogja halkan. Ez a csendesség viszont nem a diszkréciónak szól. Merrin egyszerűen ilyen.
Az elé tolt gyümölcstálat egy darabig csak hűvösen vizslatja, aztán fölé hajol kissé. A kopott-fekete alak mozdulása roppant tömeget idéz, nyikordul a viaszos kabát, a tál színes gyümölcskavalkádja pedig mintha összehúzná magát, félve, melyikükre esik a választása. Semelyikükre. A vékony ajkak közül egy jelentőségteljes kis köpetet ereszt a felajánlás közepébe, aztán felpillant a kendővel bohóckodó férfira.*
- Nem. *Merrin nem az a szószátyár típus, de a szóba tökéletesen belefoglalt mindent, amit a válasszal ki óhajtott fejezni. Mindemellett ráérősen meggyújtja a dohányrudat a mécslángról, aztán fogja a zsákját, az italát, és megindul a szóban forgó asztalhoz.
Csendben felnyög a szék a súlya alatt, a zsák a lába mellé, a pálinkás pohárka pedig az asztalra kerül.*
- A mesélés a TE reszortod, simlis *morogja. Ő szívesebben kerülne képbe, főleg, ami a leendő társaságukat illeti.*
5041. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-09-13 21:59:57
Üzenet elküldve: 2024-09-13 21:59:57
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 264
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 264
Játékstílus: Megfontolt
//Várt váratlan//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Hogy az elf számára mennyit számít a mit illik és mit nem, azt tudja magáról. A lány esetében még csak most fedezi fel és most igencsak sikerült fellelkesítenie a dokit. Amit saját bőrén tapasztalhat és a nem csituló sóhajai arra utalnak kicsit se bán. Mégis a férfinek új ötlete támad. Egy kis édes vörössel ízesíti meg a játékukat. Tökéletes partnert talált erre is a másikban, de ezen már meg se lepődik. A kis kóstoló nem is volt elég, de nem csak neki. Ki lesz véve a kezéből a kupa, hogy újabb erecske induljon útja más vidékeket bejárva. Ami nyomát férfi ajkai követik. Nincs szükség szavakra. A kékek azok nélkül is elmondják mit szeretne a lány. Ahogy a férfi feltekintő zöldjei akár egy éhes vadhoz is tartozhatnának. Mégis igencsak praktikus megfontolásból a köldök alatt kicsivel megáll az utazás és visszahajol a másik arcába egy játékos mosollyal.*
-Majd a fürdő után.
*Kárpótlásul vadul beleszív a finom nyakba ahogy még a rezidencián ígérte és folytatja ostromát közben egyenesen a másik hallójáratába nyög bele nyelvével azon is eljátszadozva.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Hogy az elf számára mennyit számít a mit illik és mit nem, azt tudja magáról. A lány esetében még csak most fedezi fel és most igencsak sikerült fellelkesítenie a dokit. Amit saját bőrén tapasztalhat és a nem csituló sóhajai arra utalnak kicsit se bán. Mégis a férfinek új ötlete támad. Egy kis édes vörössel ízesíti meg a játékukat. Tökéletes partnert talált erre is a másikban, de ezen már meg se lepődik. A kis kóstoló nem is volt elég, de nem csak neki. Ki lesz véve a kezéből a kupa, hogy újabb erecske induljon útja más vidékeket bejárva. Ami nyomát férfi ajkai követik. Nincs szükség szavakra. A kékek azok nélkül is elmondják mit szeretne a lány. Ahogy a férfi feltekintő zöldjei akár egy éhes vadhoz is tartozhatnának. Mégis igencsak praktikus megfontolásból a köldök alatt kicsivel megáll az utazás és visszahajol a másik arcába egy játékos mosollyal.*
-Majd a fürdő után.
*Kárpótlásul vadul beleszív a finom nyakba ahogy még a rezidencián ígérte és folytatja ostromát közben egyenesen a másik hallójáratába nyög bele nyelvével azon is eljátszadozva.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7417-7436