Arthenior - Pegazus fogadó
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 837 (16721. - 16740. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
16740. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-10-09 18:12:07
Üzenet elküldve: 2021-10-09 18:12:07
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1633
OOC üzenetek: 313
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1633
OOC üzenetek: 313
Játékstílus: Vakmerő
// Iszunk vagy nem? //
*Tökéletesen érthetőnek tartja az érdeklődést a hirtelen újra mozogni képes halottak iránt. Magyarázata viszont sajnos nincs a jelenségre, úgyhogy megvonja a vállát.*
– Ki tudja? A lényeg, hogy ők jöttek, úgyhogy nekünk arrébb kellett állnunk. Szerencsére nem kerültem velük közelebbi ismeretségbe. Talán a thargarodi harcosok közül néhányan többet tudnának mondani, ők talán össze is csaptak velük. *Sovány magyarázat, de jobb híján ezzel kell beérnie az elfnek. A következő kérdésre a fejét rázza.*
– Sokan elköltöztek az utóbbi években, a beköltözőkkel pedig még nem ismerkedtem meg, így híján vagyok a közeli barátoknak. A lovamat meg ugye nem számítom. *Próbálja ezzel a viccel elterelni a figyelmet a magányosságáról. Most szívesebben gondolna valami másra, szerencsére ebben segítőre lel Syndrában. Egyre izgalmasabbra sikerül a találkozás, ő pedig enged az elf rámenős közeledésének. A következő lépésre kíváncsian figyeli Syndra lépéseit, aztán eleget tesz a kérésnek és helyet csinál a székkel. Engedi, hogy Syndra kölcsönvegye a kalapját, ez a csere pedig remek üzletnek bizonyul, mivel egy formás csomagot kap az ölébe a fejfedőért. A nő lépésén felbátorodva ő sem rest mozdulni, jobbját Syndra combjára helyezi, baljával pedig a nő derekát fogja át.*
~Nehogy megcsússzon itt nekem.~
*A heves csókot köszönettel elfogadja, sőt viszonozza is, nehogy adósa maradjon az elfnek. Ha már így alakul a találkozás, akkor igyekszik majd ő is a nő kedvére tenni.*
– Kedvemre való. Már alig emlékszem az előbbi kihágásra. *Érezhető, hogy a módszer remekül működik Svirnél. Kezdi remélni, hogy ez csak az ízelítő volt a jutalomból.*
*Tökéletesen érthetőnek tartja az érdeklődést a hirtelen újra mozogni képes halottak iránt. Magyarázata viszont sajnos nincs a jelenségre, úgyhogy megvonja a vállát.*
– Ki tudja? A lényeg, hogy ők jöttek, úgyhogy nekünk arrébb kellett állnunk. Szerencsére nem kerültem velük közelebbi ismeretségbe. Talán a thargarodi harcosok közül néhányan többet tudnának mondani, ők talán össze is csaptak velük. *Sovány magyarázat, de jobb híján ezzel kell beérnie az elfnek. A következő kérdésre a fejét rázza.*
– Sokan elköltöztek az utóbbi években, a beköltözőkkel pedig még nem ismerkedtem meg, így híján vagyok a közeli barátoknak. A lovamat meg ugye nem számítom. *Próbálja ezzel a viccel elterelni a figyelmet a magányosságáról. Most szívesebben gondolna valami másra, szerencsére ebben segítőre lel Syndrában. Egyre izgalmasabbra sikerül a találkozás, ő pedig enged az elf rámenős közeledésének. A következő lépésre kíváncsian figyeli Syndra lépéseit, aztán eleget tesz a kérésnek és helyet csinál a székkel. Engedi, hogy Syndra kölcsönvegye a kalapját, ez a csere pedig remek üzletnek bizonyul, mivel egy formás csomagot kap az ölébe a fejfedőért. A nő lépésén felbátorodva ő sem rest mozdulni, jobbját Syndra combjára helyezi, baljával pedig a nő derekát fogja át.*
~Nehogy megcsússzon itt nekem.~
*A heves csókot köszönettel elfogadja, sőt viszonozza is, nehogy adósa maradjon az elfnek. Ha már így alakul a találkozás, akkor igyekszik majd ő is a nő kedvére tenni.*
– Kedvemre való. Már alig emlékszem az előbbi kihágásra. *Érezhető, hogy a módszer remekül működik Svirnél. Kezdi remélni, hogy ez csak az ízelítő volt a jutalomból.*
16739. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-10-09 16:57:48
Üzenet elküldve: 2021-10-09 16:57:48
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 318
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 318
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
// Iszunk vagy nem? //
* Türelmesen és csillogó tekintettel kezdi el hallgatni a másik történetét, az élőholt résznél igazán felcsillan a szeme. *
- Élőholtak? És valami mágia volt vagy valami átok? Ha megharaptak valakit akkor az is élőholt lett?
* Néz rá lélek feszítve miközben hallgatja a szerfelett két oldalú történetet. Úgy látszik az óvatosság talán mégis kifizetődő, hisz ő itt van míg a társai már csak a túl világon. *
- Vannak még közeli barátaid akik koptatják arthenior köveit?
* Utána már csak egy dologra tudott figyelni. Engesztelésre a férfi teljesen felvillanyozódott. Nem csak lelkes de egyenesen reményteli. ~ Nem kellene veszni hagyni egy ilyen lehetőséget. ~ A tekintete elemekbe felfordul, az eddigi érdeklődő mosoly helyett inkább egy babonázó incselkedő tekintetet vesz magára. Lassan fel áll, támaszkodva az asztalra és szépen megkerüli azt. Mellé áll a férfi mellé és a vállára teszi az egyik kezét. *
- Told kijjebb a széked. * Ha megteszi, azonnal lekapja a kalapot a fejéről és a sajátjára teszi majd formás kis tomporát az ember ölébe helyezi. A nyakát át karolja a kezével és egy plusz mosolyt enged magának meg. *
- Mit szólnál egy ilyen engeszteléshez?
* Közel hajol a férfihez, és egy intenzív csókot ad a férfinek. Hosszadalmasan és szenvedélyesen át itatva azokkal az érzelmekkel amik az utóbbi néhány órás intervallumba felgyülemlett benne. Majd mikor úgy érzi elég kóstolót adott neki az egyedi jutalmazási rendszeréből, akkor eltávolodik tőle de az ölébe marad. *
- Remélem kedvére való a jutalmazási rendszerem. * Végig nyalja a szája szélét majd rá kacsint a férfire. *
* Türelmesen és csillogó tekintettel kezdi el hallgatni a másik történetét, az élőholt résznél igazán felcsillan a szeme. *
- Élőholtak? És valami mágia volt vagy valami átok? Ha megharaptak valakit akkor az is élőholt lett?
* Néz rá lélek feszítve miközben hallgatja a szerfelett két oldalú történetet. Úgy látszik az óvatosság talán mégis kifizetődő, hisz ő itt van míg a társai már csak a túl világon. *
- Vannak még közeli barátaid akik koptatják arthenior köveit?
* Utána már csak egy dologra tudott figyelni. Engesztelésre a férfi teljesen felvillanyozódott. Nem csak lelkes de egyenesen reményteli. ~ Nem kellene veszni hagyni egy ilyen lehetőséget. ~ A tekintete elemekbe felfordul, az eddigi érdeklődő mosoly helyett inkább egy babonázó incselkedő tekintetet vesz magára. Lassan fel áll, támaszkodva az asztalra és szépen megkerüli azt. Mellé áll a férfi mellé és a vállára teszi az egyik kezét. *
- Told kijjebb a széked. * Ha megteszi, azonnal lekapja a kalapot a fejéről és a sajátjára teszi majd formás kis tomporát az ember ölébe helyezi. A nyakát át karolja a kezével és egy plusz mosolyt enged magának meg. *
- Mit szólnál egy ilyen engeszteléshez?
* Közel hajol a férfihez, és egy intenzív csókot ad a férfinek. Hosszadalmasan és szenvedélyesen át itatva azokkal az érzelmekkel amik az utóbbi néhány órás intervallumba felgyülemlett benne. Majd mikor úgy érzi elég kóstolót adott neki az egyedi jutalmazási rendszeréből, akkor eltávolodik tőle de az ölébe marad. *
- Remélem kedvére való a jutalmazási rendszerem. * Végig nyalja a szája szélét majd rá kacsint a férfire. *
16738. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-10-09 14:18:37
Üzenet elküldve: 2021-10-09 14:18:37
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 433
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 433
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Viszontlátások//
*Üres korsóját az asztal falas végéhez csúsztatja, hogy legalább az ne terelje el figyelmét, miközben a helyzethez megfelelő visszajelzéssel készül Nawanthiri további válaszaira. Nem lett tőlük sokkal okosabb, de legalább barátja munkahelyi pozíciójával tisztábban van, még ha saját elhelyezkedését ezt csak lélekben segítené. Tehát nem lesz más választása, mint személyesen Aztyannal megvitatni, mégis mit és hogyan csinálna, hogyan tudná a kalmárüzletet segíteni. És hogy ő mit ajánlana? Ukrom itt az asztalon könyöklő jobb kezén nyugtatja állát, ujjával lassan vakarva az ajka alatti részt. Sokkal egyszerűbb lenne listába rakni azokat a pályaválasztási utakat, amiket ő nem ajánlana. Nincs türelme senki ember fiával, úgyhogy nem sokáig tartana testi sértéssel jutalmazni az első nagyképű ügyfelet, tehát az asztal mögött pultosnak vagy asszisztensnek nincs sok helye. Hogy a háttérben milyen munkát végeznek papírokkal, arannyal és árukkal, arról fogalma sincs és gyanítja, hogy azok sem tartoznának egyik érdeklődési körébe sem. Talán árufeltöltő, mint az a csákó, akit Nawanthiri egyenesen a padlóra küldött egyszer? Nem, az túl unalmas. Mi más lenne még? A testőri munka nem méltóságos, de aligha tudna jobbat vállalni, ha épületen belül kell maradnia.*
- Mintha én tudnám, mi jobbat lehet ott nekem csinálni azon kívül, hogy a szoba sarkában díszelgek. *Gúnynevének megfelelő válasz hangzik el végül, tamáskodó tekintettel megspékelve.* - De ezt majd meg tudom beszélni azzal az Aztyannal. Úgyhogy jó, megnézem a kalmárt. *Bólint végül bele, reménykedve abban, hogy ez nem csak sokuk idejének a vesztegetésével fog végződni.*
//Viszontlátások//
*Üres korsóját az asztal falas végéhez csúsztatja, hogy legalább az ne terelje el figyelmét, miközben a helyzethez megfelelő visszajelzéssel készül Nawanthiri további válaszaira. Nem lett tőlük sokkal okosabb, de legalább barátja munkahelyi pozíciójával tisztábban van, még ha saját elhelyezkedését ezt csak lélekben segítené. Tehát nem lesz más választása, mint személyesen Aztyannal megvitatni, mégis mit és hogyan csinálna, hogyan tudná a kalmárüzletet segíteni. És hogy ő mit ajánlana? Ukrom itt az asztalon könyöklő jobb kezén nyugtatja állát, ujjával lassan vakarva az ajka alatti részt. Sokkal egyszerűbb lenne listába rakni azokat a pályaválasztási utakat, amiket ő nem ajánlana. Nincs türelme senki ember fiával, úgyhogy nem sokáig tartana testi sértéssel jutalmazni az első nagyképű ügyfelet, tehát az asztal mögött pultosnak vagy asszisztensnek nincs sok helye. Hogy a háttérben milyen munkát végeznek papírokkal, arannyal és árukkal, arról fogalma sincs és gyanítja, hogy azok sem tartoznának egyik érdeklődési körébe sem. Talán árufeltöltő, mint az a csákó, akit Nawanthiri egyenesen a padlóra küldött egyszer? Nem, az túl unalmas. Mi más lenne még? A testőri munka nem méltóságos, de aligha tudna jobbat vállalni, ha épületen belül kell maradnia.*
- Mintha én tudnám, mi jobbat lehet ott nekem csinálni azon kívül, hogy a szoba sarkában díszelgek. *Gúnynevének megfelelő válasz hangzik el végül, tamáskodó tekintettel megspékelve.* - De ezt majd meg tudom beszélni azzal az Aztyannal. Úgyhogy jó, megnézem a kalmárt. *Bólint végül bele, reménykedve abban, hogy ez nem csak sokuk idejének a vesztegetésével fog végződni.*
16737. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-10-09 09:37:45
Üzenet elküldve: 2021-10-09 09:37:45
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1633
OOC üzenetek: 313
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1633
OOC üzenetek: 313
Játékstílus: Vakmerő
// Iszunk vagy nem? //
*Elfogadja Syndra szabadkozását. Ő is beszélt már túl sokat, és a nőre láthatóan nagyon ráfér, hogy kiadja magából a benne keringő gondolatokat. Neki viszont tényleg kezdett már pukkadásig megtelni a feje, így továbbra is indokoltnak tartja a közbeavatkozást.*
– Azt meghiszem. *A tinccsel való harcot érdeklődve figyeli. Már-már mulatságos is, hogy milyen nehezen birkózik meg ezzel az egyszerű problémával a nő.*
– Fontos a megfelelő adagolás, úgy könnyebben mesélnek az emberek. *Akár igaz, akár nem, ő most ezt tanácsolja válaszként. Mielőtt mesélni kezdene még iszik a mézsörből. A kolbász maradékát egyelőre magára hagyja, majd később befejezi.*
– Talán hét éve lehetett, hogy a városba érkeztem. Előtte meg főleg a környéken bandukoltam, közben épp úgy boldogulva, ahogy tudtam. *Syndrara néz, talán a nő is tudja, hogy megy ez.*
– Sokakat megismertem Artheniorban, de a legtöbbjüknek azóta nyoma veszett, néhányan talán már nem is élnek. Volt részem pár kalamajkában, de igazán a sűrűjéből szerencsére kimaradtam. De nem laktam végig a városban, egy ideig délen voltam a folyó mentén, ott rám bízták, hogy Kalácsfalva dolgát igazgassam. Jól is ment, amíg a holtak meg nem jelentek, akkor aztán el kellett hagyni a falut, én meg visszajöttem a városba. Épp csak egy hétre mentem vissza oda két éve. Egy ideje viszont már csak a város környékén mozgok, közben meg a házat rendezgetem a Romvárosban. Szerencsére még nem esett a szakadékba a telek, pedig kevés híja van. *Csak nagy vonalakban meséli el a történetét. A részletesebb leíráshoz sokkal több időre lenne szüksége, meg ugye hajlandóságra is hozzá. Egyelőre ennyiben hagyja a mesélést, hogy megválaszolhassa a következő kérdést is.*
– Kiengesztelni? Nem is tudom, mire gondoltál? Még azt hiszem, elcsavarnád a fejem. *Ezek után vigyorra húzódó szájjal figyeli a nő válaszát.*
*Elfogadja Syndra szabadkozását. Ő is beszélt már túl sokat, és a nőre láthatóan nagyon ráfér, hogy kiadja magából a benne keringő gondolatokat. Neki viszont tényleg kezdett már pukkadásig megtelni a feje, így továbbra is indokoltnak tartja a közbeavatkozást.*
– Azt meghiszem. *A tinccsel való harcot érdeklődve figyeli. Már-már mulatságos is, hogy milyen nehezen birkózik meg ezzel az egyszerű problémával a nő.*
– Fontos a megfelelő adagolás, úgy könnyebben mesélnek az emberek. *Akár igaz, akár nem, ő most ezt tanácsolja válaszként. Mielőtt mesélni kezdene még iszik a mézsörből. A kolbász maradékát egyelőre magára hagyja, majd később befejezi.*
– Talán hét éve lehetett, hogy a városba érkeztem. Előtte meg főleg a környéken bandukoltam, közben épp úgy boldogulva, ahogy tudtam. *Syndrara néz, talán a nő is tudja, hogy megy ez.*
– Sokakat megismertem Artheniorban, de a legtöbbjüknek azóta nyoma veszett, néhányan talán már nem is élnek. Volt részem pár kalamajkában, de igazán a sűrűjéből szerencsére kimaradtam. De nem laktam végig a városban, egy ideig délen voltam a folyó mentén, ott rám bízták, hogy Kalácsfalva dolgát igazgassam. Jól is ment, amíg a holtak meg nem jelentek, akkor aztán el kellett hagyni a falut, én meg visszajöttem a városba. Épp csak egy hétre mentem vissza oda két éve. Egy ideje viszont már csak a város környékén mozgok, közben meg a házat rendezgetem a Romvárosban. Szerencsére még nem esett a szakadékba a telek, pedig kevés híja van. *Csak nagy vonalakban meséli el a történetét. A részletesebb leíráshoz sokkal több időre lenne szüksége, meg ugye hajlandóságra is hozzá. Egyelőre ennyiben hagyja a mesélést, hogy megválaszolhassa a következő kérdést is.*
– Kiengesztelni? Nem is tudom, mire gondoltál? Még azt hiszem, elcsavarnád a fejem. *Ezek után vigyorra húzódó szájjal figyeli a nő válaszát.*
16736. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-10-09 01:47:32
Üzenet elküldve: 2021-10-09 01:47:32
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Szomjasak vagyunk//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*A wegtoreni élménybeszámolót hallgatva hősünk nem mulaszt el néhány helyeslő biccentéssel alátámasztani ivócimborája állításainak helyességét, s bár több ponton tudná színesebbé varázsolni a történetet saját tapasztalatait hozzá adagolva, merő udvariasságból úgy dönt, nem vág a nő szavába. Úgy bizony. Merő udvariasságból, meg némi elfoglaltságból, ugyanis meglátva a pipát a néhány ital erejéig mellé szegődött szerzet kezében, a zsoldosban is hamar feltámad a késztetés némi jóleső pöfékelésre. A helységben amúgy is szinte már vágható a dohányfüst, plusz-mínusz egy már igazán nem oszt nem szoroz, így a sajátos módon, matematikailag is megerősített érvektől vezényelve kapja elő saját pipáját az övén lévő apró táskák egyikéből, melyet hamar követ egy másik tasakból elővarázsolt apró erszény, tele olcsó, de legalább határozottan nem túl jó minőségű dohánnyal. Láthatóan rutinos mozdulattal tömködi be a szárított levéldarabkákat a pipafejbe, majd ezt egy kevésbé rutinos, sőt sokkal inkább kísérleti jellegű mozdulat követi, ahogy hősünk egy a pultról kölcsön vett gyertyával sikeresen lángra lobbantja a dohányt, miközben a pipa által félig-meddig lefoglalt ajkai gátlástalanul ontják magukból a különféle éppen eszébe ötlő entitásokra vonatkozó szebbnél-szebb szitkokat az éppen aktuálisan combjára csöppenő forró viasz okán.*
- Baffa meg a vofmáv!
*Morogja immár a kelleténél hangosabban. Hála égnek a dohány annak rendje s módja szerint belobban, s a gyertya vissza is kerül helyére, a hősünk arcára telepedő széles vigyorral együtt. Norhelt büszkén pöfékel pipájával, s csupán ekkor pillant le viasz lepte combjára, mely látvány láttán hangosan felhorkan, s hasonlóképp kuncogni kezd, a nevetés tárgyát végül azonban meghagyja magának.*
- Ez így igaz. Wegtorenben mindig akad valami felfuvalkodott kalmár. Azonban a türelmetlen uzsorásokban, megcsalt férjekben, és átvert kliensekben is meglehetősen gazdag a város. Talán túlságosan is. Persze annyira még számomra sem vált elkeseredetté a helyzet, hogy maszkot húzzak orcámba és az út mentén fosztogassam az épp arra járó szerencsétleneket. Reméljük ez így is marad.
*A mosoly némileg erőltetetté válik a zsoldos arcán, azonban ezt hamar a korsója mögé bújtatja, természetesen kizárólag az után, miután pipáját a szájából többé kevésbé biztonságos szabad kezébe helyezi át.*
- Mint azt mondottam vala, jó ha a magunkfajta nem csak az öléshez ért. Az ének és a zene amúgy is kifejezetten jól kombinálható a zsoldos élettel. Elvégre, ha nincs ki megénekelje a hőstetteid, hát tedd meg te magad!
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*A wegtoreni élménybeszámolót hallgatva hősünk nem mulaszt el néhány helyeslő biccentéssel alátámasztani ivócimborája állításainak helyességét, s bár több ponton tudná színesebbé varázsolni a történetet saját tapasztalatait hozzá adagolva, merő udvariasságból úgy dönt, nem vág a nő szavába. Úgy bizony. Merő udvariasságból, meg némi elfoglaltságból, ugyanis meglátva a pipát a néhány ital erejéig mellé szegődött szerzet kezében, a zsoldosban is hamar feltámad a késztetés némi jóleső pöfékelésre. A helységben amúgy is szinte már vágható a dohányfüst, plusz-mínusz egy már igazán nem oszt nem szoroz, így a sajátos módon, matematikailag is megerősített érvektől vezényelve kapja elő saját pipáját az övén lévő apró táskák egyikéből, melyet hamar követ egy másik tasakból elővarázsolt apró erszény, tele olcsó, de legalább határozottan nem túl jó minőségű dohánnyal. Láthatóan rutinos mozdulattal tömködi be a szárított levéldarabkákat a pipafejbe, majd ezt egy kevésbé rutinos, sőt sokkal inkább kísérleti jellegű mozdulat követi, ahogy hősünk egy a pultról kölcsön vett gyertyával sikeresen lángra lobbantja a dohányt, miközben a pipa által félig-meddig lefoglalt ajkai gátlástalanul ontják magukból a különféle éppen eszébe ötlő entitásokra vonatkozó szebbnél-szebb szitkokat az éppen aktuálisan combjára csöppenő forró viasz okán.*
- Baffa meg a vofmáv!
*Morogja immár a kelleténél hangosabban. Hála égnek a dohány annak rendje s módja szerint belobban, s a gyertya vissza is kerül helyére, a hősünk arcára telepedő széles vigyorral együtt. Norhelt büszkén pöfékel pipájával, s csupán ekkor pillant le viasz lepte combjára, mely látvány láttán hangosan felhorkan, s hasonlóképp kuncogni kezd, a nevetés tárgyát végül azonban meghagyja magának.*
- Ez így igaz. Wegtorenben mindig akad valami felfuvalkodott kalmár. Azonban a türelmetlen uzsorásokban, megcsalt férjekben, és átvert kliensekben is meglehetősen gazdag a város. Talán túlságosan is. Persze annyira még számomra sem vált elkeseredetté a helyzet, hogy maszkot húzzak orcámba és az út mentén fosztogassam az épp arra járó szerencsétleneket. Reméljük ez így is marad.
*A mosoly némileg erőltetetté válik a zsoldos arcán, azonban ezt hamar a korsója mögé bújtatja, természetesen kizárólag az után, miután pipáját a szájából többé kevésbé biztonságos szabad kezébe helyezi át.*
- Mint azt mondottam vala, jó ha a magunkfajta nem csak az öléshez ért. Az ének és a zene amúgy is kifejezetten jól kombinálható a zsoldos élettel. Elvégre, ha nincs ki megénekelje a hőstetteid, hát tedd meg te magad!
16735. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-10-08 20:15:12
Üzenet elküldve: 2021-10-08 20:15:12
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 500
OOC üzenetek: 74
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 500
OOC üzenetek: 74
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Viszontlátások//
*Savanyú Ukrom figyelemmel hallgatja, és látszólag egészen könnyen be is fogadja a hallottakat. A báróra megszorul az ökle, amit a lány alapvetően meg tud érteni. Érzése szerint ha valamiért kettesben kéne maradnia Cha'yss-szal, előfordulhat, hogy csak az egyikük távozik épségben. Valószínűbb, hogy mindketten, de nincs róla meggyőződve.
Ami Yezát illeti, egy szívdobbanás erejéig megtorpan, mikor Ukrom leinti. A bizonytalan tekintete alapján nagyon kimerítő magyarázattal készülhetett, mire is kell itt gondolni, de ha a szürkebőrűt nem érdeklik a részletek, nem fogja terhelni velük. Annyira nem jó visszaemlékezni rájuk.*
- Őszintén szólva: nem tudom. *feleli némi gondolkodást és egy hümmentést követően arra, hogy mit is csinálnának ők ketten* Aztyan és a báró mondja meg, kinek mi a dolga. Én ügynöknek jelentkeztem, ami arról szól, amit neked is mondtam: értékes dolgokat hozni veszélyes helyekről, futárkodni meg testőrködni. Aztyan rá is állt, de akkor éppen boltossegéd jobban kellett neki, úgyhogy befogott annak. Tudja, hogy nem értek hozzá, és meg is ígérte, hogy nem tart örökre a műhelyben, de attól még ez van. *vonja meg a vállát* Ha lesz neki jobb segítsége, úgyis elküld valami rázósabbra, mert legalább egy ilyen munka tudom, hogy lóg a levegőben. Hogy neked mit ajánlana... *itt a kezét a szája elé téve eltűnődik* ...inkább te tegyél ajánlatot neki. *int aztán bátorítóan a zsoldos felé* Mondd el, mit csinálnál szívesen, én meg megmondom, mekkora sikered lenne vele!
//Viszontlátások//
*Savanyú Ukrom figyelemmel hallgatja, és látszólag egészen könnyen be is fogadja a hallottakat. A báróra megszorul az ökle, amit a lány alapvetően meg tud érteni. Érzése szerint ha valamiért kettesben kéne maradnia Cha'yss-szal, előfordulhat, hogy csak az egyikük távozik épségben. Valószínűbb, hogy mindketten, de nincs róla meggyőződve.
Ami Yezát illeti, egy szívdobbanás erejéig megtorpan, mikor Ukrom leinti. A bizonytalan tekintete alapján nagyon kimerítő magyarázattal készülhetett, mire is kell itt gondolni, de ha a szürkebőrűt nem érdeklik a részletek, nem fogja terhelni velük. Annyira nem jó visszaemlékezni rájuk.*
- Őszintén szólva: nem tudom. *feleli némi gondolkodást és egy hümmentést követően arra, hogy mit is csinálnának ők ketten* Aztyan és a báró mondja meg, kinek mi a dolga. Én ügynöknek jelentkeztem, ami arról szól, amit neked is mondtam: értékes dolgokat hozni veszélyes helyekről, futárkodni meg testőrködni. Aztyan rá is állt, de akkor éppen boltossegéd jobban kellett neki, úgyhogy befogott annak. Tudja, hogy nem értek hozzá, és meg is ígérte, hogy nem tart örökre a műhelyben, de attól még ez van. *vonja meg a vállát* Ha lesz neki jobb segítsége, úgyis elküld valami rázósabbra, mert legalább egy ilyen munka tudom, hogy lóg a levegőben. Hogy neked mit ajánlana... *itt a kezét a szája elé téve eltűnődik* ...inkább te tegyél ajánlatot neki. *int aztán bátorítóan a zsoldos felé* Mondd el, mit csinálnál szívesen, én meg megmondom, mekkora sikered lenne vele!
16734. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-10-08 18:18:38
Üzenet elküldve: 2021-10-08 18:18:38
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 433
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 433
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Viszontlátások//
*Néma közönségként hallgatja Nawanthirit, miközben meglepően gyorsan megszabadítja korsóját terhétől; a sok ital ezen az estén már kezdi megülni gyomrát, úgyhogy jobban tenné, ha leszárítaná valamivel. Különben barátja vagy tanúja lehet ahogy holtrészeggé válik, vagy Ukrom horkolva lefejeli előtte az asztalt. Az, hogy egy hosszasabb munkaköri leírásra kérte a lányt, inkább az utóbbira ösztönzi.*
- A szakállas sebhelyes, emlékszem rá. *Bólint. Akkor valóban több volt mögötte, mint egy egyszerű árus, jól gondolta. Ide-oda somfordáló tekintettel figyel és úgy-ahogy feldolgozza a további személyi ismertetőket, miközben bal kezével szórakozottan dobogtatja az asztalt. Pontosabban kellett volna kifejeznie magát, mikor a kollégákról kérdezett. Név, faj és egyéb arcmegkülönböztető elég lett volna számára.
Tehát két gnóm, rájuk hozzá fog kelleni szoknia, de nem lehetetlen. Egy óriás, olyat is csak ritkán látott, vele szívesebben megismerkedik. A báró leírása hallatán egy pillanatra elsötétül a tekintete, ahogy keze is egy másodpercre ökölbe szorul. Nawanthirinek sikerült egy olyan személynek leírnia, akinek hosszas teketória nélkül nyakát tekerné, ha ok adatik rá. Csak ne adaték akkor. Annak a Yezának az elkezdése után pedig egyszerűen csak megadóan felemeli a kezét, mintha azt mondaná: "Nem kell megmagyaráznod, az a rész hidegen hagy."*
- Oké. És mit csinálnánk együtt pontosan? Egy darabban tartjuk a placcot, és lehetőség adta arany után megyünk? Aztyan mit ajánlana egy ilyen orknak, mint én? *Itt van a számára rendkívül fontos kérdés. Megvannak a saját ízlései munkatevékenységre, és azok közé nem sok értékesítőközponton belüli szakma tartozik. De ezzel a vele eddig irigylésre méltóan türelmes szerzetes nagyjából tisztában lehet, különben nem vetette volna föl ezt az ajánlatot. De mivel érdeklődését már sikeresen felkeltették...*
//Viszontlátások//
*Néma közönségként hallgatja Nawanthirit, miközben meglepően gyorsan megszabadítja korsóját terhétől; a sok ital ezen az estén már kezdi megülni gyomrát, úgyhogy jobban tenné, ha leszárítaná valamivel. Különben barátja vagy tanúja lehet ahogy holtrészeggé válik, vagy Ukrom horkolva lefejeli előtte az asztalt. Az, hogy egy hosszasabb munkaköri leírásra kérte a lányt, inkább az utóbbira ösztönzi.*
- A szakállas sebhelyes, emlékszem rá. *Bólint. Akkor valóban több volt mögötte, mint egy egyszerű árus, jól gondolta. Ide-oda somfordáló tekintettel figyel és úgy-ahogy feldolgozza a további személyi ismertetőket, miközben bal kezével szórakozottan dobogtatja az asztalt. Pontosabban kellett volna kifejeznie magát, mikor a kollégákról kérdezett. Név, faj és egyéb arcmegkülönböztető elég lett volna számára.
Tehát két gnóm, rájuk hozzá fog kelleni szoknia, de nem lehetetlen. Egy óriás, olyat is csak ritkán látott, vele szívesebben megismerkedik. A báró leírása hallatán egy pillanatra elsötétül a tekintete, ahogy keze is egy másodpercre ökölbe szorul. Nawanthirinek sikerült egy olyan személynek leírnia, akinek hosszas teketória nélkül nyakát tekerné, ha ok adatik rá. Csak ne adaték akkor. Annak a Yezának az elkezdése után pedig egyszerűen csak megadóan felemeli a kezét, mintha azt mondaná: "Nem kell megmagyaráznod, az a rész hidegen hagy."*
- Oké. És mit csinálnánk együtt pontosan? Egy darabban tartjuk a placcot, és lehetőség adta arany után megyünk? Aztyan mit ajánlana egy ilyen orknak, mint én? *Itt van a számára rendkívül fontos kérdés. Megvannak a saját ízlései munkatevékenységre, és azok közé nem sok értékesítőközponton belüli szakma tartozik. De ezzel a vele eddig irigylésre méltóan türelmes szerzetes nagyjából tisztában lehet, különben nem vetette volna föl ezt az ajánlatot. De mivel érdeklődését már sikeresen felkeltették...*
16733. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-10-07 18:15:16
Üzenet elküldve: 2021-10-07 18:15:16
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 318
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 318
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
// Iszunk vagy nem? //
* Amint a férfi fuldoklani kezd belé akad a szó, az elején a röhögés akarna törni rá. De utána megpillantja a tekintetét. ~ Sok lennék neki? Túl sokat beszélek. Biztos vagyok benne. Vagy egymás utáni kérdéseim? Igaz, hogy nem hagytam válaszra lehetőséget, de ennyire? ~ Morfondírozik az elf. De nem is sokáig műveli ezt mert hiába teszi a férfi csak könnyedén ki böki a gond forrását. Enyhe pír önti el a lány arcát. *
- Ne haragudj, mondtam neked! Ha munkáról van szó, akkor ilyen vagyok. * Kacag fel egy kicsit harsányan, de utána meg jön a borzalmas tincs a szembe. Amit harcias gladiátor mozdulattal fújkálni kezdi, majd miután minden reménye el szált, használja a kezét. A szituáció kínos, és még gyermeteg is. De most mit tehet ha az a fránya tincs életre kel állandóan? *
- Vissza szívom az összes kérdést. * Teszi el a táskát a közeléből is a férfinek. Nehogy előkerüljön a mumus. Az amikor meglátta a papírt úgy ki guvadtak a szemei, hogy az elf memóriájába keményen bele is égett. Csak azt nem tudja eldönteni, hogy vicces volt, vagy inkább ijesztő. *
- Akkor inkább mesélj magadról, mit csináltál amióta itt élsz? Vannak barátaid? És a többi és a többi. Inkább nem merek sok kérdés feltenni, mert még a végén ki pukkansz akárcsak a kolbász mikor beleszúrod a kést.
* Mosolyog rá gúnyosan, de nem feledi, hogy ő volt az aki túlzásba vitte. Csak próbálja inkább ki törölni a férfi memóriájából. *
- Valamivel ki engesztelhetlek esetleg? * Tér rá a dorombolásra, hogy ezzel is enyhítse a nyomást a férfibe. Bár anélkül is dorombolna, mivel egészen jó napot biztosított számára. Nem csak kedve tért vissza, de még a lelki ereje is megtelt az új lova által. Már csak annak a fránya tárgyalásnak kellett volna sikeresnek lennie. *
* Amint a férfi fuldoklani kezd belé akad a szó, az elején a röhögés akarna törni rá. De utána megpillantja a tekintetét. ~ Sok lennék neki? Túl sokat beszélek. Biztos vagyok benne. Vagy egymás utáni kérdéseim? Igaz, hogy nem hagytam válaszra lehetőséget, de ennyire? ~ Morfondírozik az elf. De nem is sokáig műveli ezt mert hiába teszi a férfi csak könnyedén ki böki a gond forrását. Enyhe pír önti el a lány arcát. *
- Ne haragudj, mondtam neked! Ha munkáról van szó, akkor ilyen vagyok. * Kacag fel egy kicsit harsányan, de utána meg jön a borzalmas tincs a szembe. Amit harcias gladiátor mozdulattal fújkálni kezdi, majd miután minden reménye el szált, használja a kezét. A szituáció kínos, és még gyermeteg is. De most mit tehet ha az a fránya tincs életre kel állandóan? *
- Vissza szívom az összes kérdést. * Teszi el a táskát a közeléből is a férfinek. Nehogy előkerüljön a mumus. Az amikor meglátta a papírt úgy ki guvadtak a szemei, hogy az elf memóriájába keményen bele is égett. Csak azt nem tudja eldönteni, hogy vicces volt, vagy inkább ijesztő. *
- Akkor inkább mesélj magadról, mit csináltál amióta itt élsz? Vannak barátaid? És a többi és a többi. Inkább nem merek sok kérdés feltenni, mert még a végén ki pukkansz akárcsak a kolbász mikor beleszúrod a kést.
* Mosolyog rá gúnyosan, de nem feledi, hogy ő volt az aki túlzásba vitte. Csak próbálja inkább ki törölni a férfi memóriájából. *
- Valamivel ki engesztelhetlek esetleg? * Tér rá a dorombolásra, hogy ezzel is enyhítse a nyomást a férfibe. Bár anélkül is dorombolna, mivel egészen jó napot biztosított számára. Nem csak kedve tért vissza, de még a lelki ereje is megtelt az új lova által. Már csak annak a fránya tárgyalásnak kellett volna sikeresnek lennie. *
16732. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-10-07 17:16:23
Üzenet elküldve: 2021-10-07 17:16:23
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 168
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 168
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
// A történet //
Az erdőszéli tisztásról, egyenesen a kedvenc fogadójába indul a férfi. Mostanában elég jól keresett ahhoz, hogy valami finomat egyen itt. Ahogy belép illedelmesen köszön a bent lévőknek. Egy nagy páncélos alakot pillant meg, aki rettenthetetlen lovag külsejét köszönheti drága felszerelésének.
~ Vajon valóban olyan nagy vitéz? ~
* A férfi nem kertel odasétál a lovaghoz, aki úgy lefoglalta őt, hogy még éhségéről is elfeledkezett. *
- Ne haragudj ide ülhetek az asztalodhoz?
* Kérdezi illedelmesen Frekderkun az illetőt. *
- Az én nevem Ezüstös Frekderkun. Megtudhatnám a te nevedet? Esetleg mesélnél valamit magadról?
Az erdőszéli tisztásról, egyenesen a kedvenc fogadójába indul a férfi. Mostanában elég jól keresett ahhoz, hogy valami finomat egyen itt. Ahogy belép illedelmesen köszön a bent lévőknek. Egy nagy páncélos alakot pillant meg, aki rettenthetetlen lovag külsejét köszönheti drága felszerelésének.
~ Vajon valóban olyan nagy vitéz? ~
* A férfi nem kertel odasétál a lovaghoz, aki úgy lefoglalta őt, hogy még éhségéről is elfeledkezett. *
- Ne haragudj ide ülhetek az asztalodhoz?
* Kérdezi illedelmesen Frekderkun az illetőt. *
- Az én nevem Ezüstös Frekderkun. Megtudhatnám a te nevedet? Esetleg mesélnél valamit magadról?
16731. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-10-07 15:44:38
Üzenet elküldve: 2021-10-07 15:44:38
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
// A történet //
*Arelow útja a fogadóba vezet. Napok óta igyekszik nyomokat találni, legalább az ékszer ügyében, de eddig semmi előrelépés. Fáradtan rogy le az egyik üres asztal mellé. Sisakját leveszi a fejéről és az asztal lapjára helyezi. A fogadó vidám hangjai elsuhannak a füle mellett. Komor az arca, mint ahogy az mostanság szinte mindig. Most is a gondolataiba réved, megoldáson törve fejét. Az egyik felszolgáló hangjára riad fel.*
- Mit adhatok a lovag úrnak?* Mosolyog rá készségesen. Ez talán a személyéének szól, de az is lehet, hogy csak plusz aranyat remél a férfitól, elvégre a felszerelése nem éppen olcsó. Lovát meg még nem is láthatta a kis hölgy, mert Csóka kint pihen az istállóban.*
- Egy pohárBor szeretnék 11 aranyér
.* Feleli neki, miközben átadja a szükséges aranyakat érte. Ezt a csekély rendelést hamar kihozzák neki.*
- Fogyassza egészséggel!
- Köszönöm!* Feleli, de nagyon nem is nyúl az italhoz a lovag. Csak ül és néz maga elé.*
*Arelow útja a fogadóba vezet. Napok óta igyekszik nyomokat találni, legalább az ékszer ügyében, de eddig semmi előrelépés. Fáradtan rogy le az egyik üres asztal mellé. Sisakját leveszi a fejéről és az asztal lapjára helyezi. A fogadó vidám hangjai elsuhannak a füle mellett. Komor az arca, mint ahogy az mostanság szinte mindig. Most is a gondolataiba réved, megoldáson törve fejét. Az egyik felszolgáló hangjára riad fel.*
- Mit adhatok a lovag úrnak?* Mosolyog rá készségesen. Ez talán a személyéének szól, de az is lehet, hogy csak plusz aranyat remél a férfitól, elvégre a felszerelése nem éppen olcsó. Lovát meg még nem is láthatta a kis hölgy, mert Csóka kint pihen az istállóban.*
- Egy pohárBor szeretnék 11 aranyér
.* Feleli neki, miközben átadja a szükséges aranyakat érte. Ezt a csekély rendelést hamar kihozzák neki.*- Fogyassza egészséggel!
- Köszönöm!* Feleli, de nagyon nem is nyúl az italhoz a lovag. Csak ül és néz maga elé.*
16730. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-10-07 15:27:36
Üzenet elküldve: 2021-10-07 15:27:36
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1633
OOC üzenetek: 313
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1633
OOC üzenetek: 313
Játékstílus: Vakmerő
// Iszunk vagy nem? //
– Nem is úgy néztél ki. *Ért egyet Svir, szerinte is kellemesebb lehet most Syndra bőrében lenni mint amikor először találkozott vele. A hajós utazásról szóló beszámolót mérsékelt érdeklődéssel hallgatja. Szerencsére neki még nem volt szerencséje hasonló lélekvesztőkhöz. A nő következő kérésének először még megpróbál eleget tenni, elkezdene mesélni magáról, de az elf további kérdései és beszámolói belé fojtják a szót, így végül feladja.*
~Vajon tényleg kíváncsi rám vagy inkább végig a magáét mondaná? ~
*A kolbász megérkezése enyhít valamelyest a helyzeten. Megköszöni a felszolgálónak és Syndranak is, aztán hümmögve hozzálát a húshoz. Már ismeri a helyi konyhát, bízik is benne, úgyhogy bátran eszik majd. Közben elkerekedő szemekkel figyeli, hogy még jegyzetpapír is előkerül a női táskából.*
~Az anyját! ~
*Nehezére esik eldönteni, hogy sírjon vagy nevessen, és a nagy tanakodás közben még az ételt is majdnem félrenyeli. Köhint egyet, hogy a helyes útra terelje a kósza falatot, aztán iszik rá a söréből. A vészhelyzet után erőt vesz magán és megszólal.*
– Ez legalább tíz kérdés volt, drága Syndra. Ha szeretnéd, hogy én is eláruljak egyet s mást magamról, akkor válassz közülük egyet. Különben pedig inkább add ide azt a papirost, hogy én írhassam le a te mondandód. *Mondja nyugodt hangon, kedves ábrázattal.*
– Nem is úgy néztél ki. *Ért egyet Svir, szerinte is kellemesebb lehet most Syndra bőrében lenni mint amikor először találkozott vele. A hajós utazásról szóló beszámolót mérsékelt érdeklődéssel hallgatja. Szerencsére neki még nem volt szerencséje hasonló lélekvesztőkhöz. A nő következő kérésének először még megpróbál eleget tenni, elkezdene mesélni magáról, de az elf további kérdései és beszámolói belé fojtják a szót, így végül feladja.*
~Vajon tényleg kíváncsi rám vagy inkább végig a magáét mondaná? ~
*A kolbász megérkezése enyhít valamelyest a helyzeten. Megköszöni a felszolgálónak és Syndranak is, aztán hümmögve hozzálát a húshoz. Már ismeri a helyi konyhát, bízik is benne, úgyhogy bátran eszik majd. Közben elkerekedő szemekkel figyeli, hogy még jegyzetpapír is előkerül a női táskából.*
~Az anyját! ~
*Nehezére esik eldönteni, hogy sírjon vagy nevessen, és a nagy tanakodás közben még az ételt is majdnem félrenyeli. Köhint egyet, hogy a helyes útra terelje a kósza falatot, aztán iszik rá a söréből. A vészhelyzet után erőt vesz magán és megszólal.*
– Ez legalább tíz kérdés volt, drága Syndra. Ha szeretnéd, hogy én is eláruljak egyet s mást magamról, akkor válassz közülük egyet. Különben pedig inkább add ide azt a papirost, hogy én írhassam le a te mondandód. *Mondja nyugodt hangon, kedves ábrázattal.*
16729. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-10-07 12:11:35
Üzenet elküldve: 2021-10-07 12:11:35
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 500
OOC üzenetek: 74
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 500
OOC üzenetek: 74
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Viszontlátások//
*A sör helyrerázza a szürkebőrűt a váratlan kedvesség okozta sokkból. Két-három korty után már a megszokott mogorva képét mutatja, de olyan hitelesen, hogy Nawanthiri majdnem meg is bánja, hogy előhozakodott a Kereskedőház ötletével. Majdnem.*
- A többi ürgék... *pillant félre elgondolkodva. Egy hümmentés erejéig összenyomja picit az ajkait.* Aztyannal már találkoztál: ő az a sebhelyes kalmár a műhelyben. Ő vezeti a ház mindennapjait. Ha megcsinálod, amit kér, rendes hozzád, és nem is kér olyat, amit ne tudnál megcsinálni. Ketten vannak a városban, akik hajlandók a teljes nevemen szólítani: ő az egyik. *félszegen elmosolyodik* Tudom, hogy ez nem hangzik valami nagy dolognak, de megtart vele az utamon, egy szerzetesnek pedig semmi mása nincs ezen a világon. *láthatóan nem várja el, hogy az ork bármit megértsen ebből a homályos okfejtésből, de azt érezni a hangján, hogy Aztyan nagyon eltalált valamit ezzel a név-dologgal.*
- Aztán ott van Kaazem. Ő egy fekete óriás, Aztyan barátja, még Wegtorenből. Ugyanaznap lépett be mint én, és ő is boltossegéd. *iszik a kakaóból* Nem egy filozófus, de szorgalmas, jámbor és becsületes. Olyan mellette, mintha otthon lennék, akkor is, ha semmit nem szól hozzám. Ha lehetne, a zsebemben hordanám.
- A Kalmárban ketten dolgoznak: Mikarr, és egy gnóm lány, akinek nem tudom a nevét. Mikarr állítólag nagy bunyós, de nem gondolnád róla, amilyen szerény meg kedves. A gnóm csapos már nehezebb eset: bolondnak mutatja magát, de valójában nagy ravaszdi, és igen tájékozott a világ dolgaiban. Csak bírd kihúzni belőle, amire kíváncsi vagy... most már kéne valami rosszat is mondanom, mi? *somolyodik el, és hogy nyerjen egy kis időt, belekortyol a bögréjébe* A Kereskedőház Cha'yss báróé. Nem tudom, miért, de nem szeretnék kettesben maradni vele. Ugyanakkor ő se kért eddig tőlem semmi különöset, szóval *bizonytalanul megcsóválja a fejét* lehet, hogy csak belelátok dolgokat a sárga kígyószemeibe... *itt elgondolkodik, kiről kéne még mesélnie* Ja, meg ott van még a Yeza is. *nyel egyet* Vele... *fogna bele, de már most látszik, hogy ez bonyolult lesz* ööhm... hát van egy közös férfi az életünkben...
//Viszontlátások//
*A sör helyrerázza a szürkebőrűt a váratlan kedvesség okozta sokkból. Két-három korty után már a megszokott mogorva képét mutatja, de olyan hitelesen, hogy Nawanthiri majdnem meg is bánja, hogy előhozakodott a Kereskedőház ötletével. Majdnem.*
- A többi ürgék... *pillant félre elgondolkodva. Egy hümmentés erejéig összenyomja picit az ajkait.* Aztyannal már találkoztál: ő az a sebhelyes kalmár a műhelyben. Ő vezeti a ház mindennapjait. Ha megcsinálod, amit kér, rendes hozzád, és nem is kér olyat, amit ne tudnál megcsinálni. Ketten vannak a városban, akik hajlandók a teljes nevemen szólítani: ő az egyik. *félszegen elmosolyodik* Tudom, hogy ez nem hangzik valami nagy dolognak, de megtart vele az utamon, egy szerzetesnek pedig semmi mása nincs ezen a világon. *láthatóan nem várja el, hogy az ork bármit megértsen ebből a homályos okfejtésből, de azt érezni a hangján, hogy Aztyan nagyon eltalált valamit ezzel a név-dologgal.*
- Aztán ott van Kaazem. Ő egy fekete óriás, Aztyan barátja, még Wegtorenből. Ugyanaznap lépett be mint én, és ő is boltossegéd. *iszik a kakaóból* Nem egy filozófus, de szorgalmas, jámbor és becsületes. Olyan mellette, mintha otthon lennék, akkor is, ha semmit nem szól hozzám. Ha lehetne, a zsebemben hordanám.
- A Kalmárban ketten dolgoznak: Mikarr, és egy gnóm lány, akinek nem tudom a nevét. Mikarr állítólag nagy bunyós, de nem gondolnád róla, amilyen szerény meg kedves. A gnóm csapos már nehezebb eset: bolondnak mutatja magát, de valójában nagy ravaszdi, és igen tájékozott a világ dolgaiban. Csak bírd kihúzni belőle, amire kíváncsi vagy... most már kéne valami rosszat is mondanom, mi? *somolyodik el, és hogy nyerjen egy kis időt, belekortyol a bögréjébe* A Kereskedőház Cha'yss báróé. Nem tudom, miért, de nem szeretnék kettesben maradni vele. Ugyanakkor ő se kért eddig tőlem semmi különöset, szóval *bizonytalanul megcsóválja a fejét* lehet, hogy csak belelátok dolgokat a sárga kígyószemeibe... *itt elgondolkodik, kiről kéne még mesélnie* Ja, meg ott van még a Yeza is. *nyel egyet* Vele... *fogna bele, de már most látszik, hogy ez bonyolult lesz* ööhm... hát van egy közös férfi az életünkben...
16728. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-10-06 21:47:28
Üzenet elküldve: 2021-10-06 21:47:28
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 318
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 318
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
// Iszunk vagy nem? //
// A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz //
* Syndra csak szimplán felnevet. *
- A franc gondolta volna, hogy ilyen jól fogom érezni magamat! * Hátra dől a székébe és megfogja a sörét. Együtt emeli svirrel az ízletes mézes nedűt. * - Egészségedre! * Majd egy korty után már csapja le a pultra a kupáját. Hangja nem is mézédes, de pont önfeledt inkább. * - Juj! Ez arra emlékeztet amikor hetekig himbálóztam azon a roncson amin hozott a kapitány! Minden alkalommal akárhányszor meghúzták a kupát vagy a rumot azt mondogatták, hogy ahoy! A végére már annyiszor hallottam ezt a szót, hogy már nem is a víztől hanem a szótól voltam tengeri beteg. * Húzza ajkait széles mosolyra a történet közben. * - És sejtheted mennyiszer voltak berúgva! Majdnem egész úton bűzlött az összes a rumtól vagy a haltól!
* Egy mosoly keretébe el is kezdi zavartan nézegetni a kupáját és forgatni. Gyorsan iszik is belőle, majd vissza teszi az asztalra. *
- De most te jössz, mesélj magadról. Semmit nem tudok rólad. Csak annyit, hogy egy vándor vagy. Ez nálad mégis mit jelent, hogy vándor? Már elég régóta itt vagy Artheniorba bizonyára.
* A piac felfedezése igen izgalmasnak bizonyult főleg svirrel. Bár már volt ott de nem éppen azért, hogy szemrevételezze. Az egyik tincs szakadatlanul folyamatosan a szeme elé csúszik, türelmetlenül és pufogó fejjel próbálja el fújkálni a szeméből, míg meg nem unja és kezével meg igazítva a füle mögé. *
- Igazából, nem nagyon tudtam Artheniort felfedezni. Azonnal egy időre szobát béreltem itt. Ettem valamit ami nem hal, és már mentem is a feladatomat intézni. * Kezdi ismételten forgatni a kupát, de most kivételesen nem húzza meg, inkább a kupa nézése közbe óvatosan a férfi szemeibe néz. És egy bugyuta mosollyal illeti. * - Miért nézel így? Van valami az arcomon? * Próbálja tapogatni az arcán, hogy valami nem oda illőt találjon. *
- De amúgy szép város, és ahogy látom nem is annyira katasztrofális a helyzet mint azt a pletykák mondják.
* Ebben a minutumba az egyik szolgáló tűnik fel a két melegen gőzölgő kolbásszal a kezébe amit le is tesz az asztalra a két személy elé. A makacs elf gyorsan int is a pultosnak és kacsint rá egyet. *
- Szerintem kezdi élvezni ezt a játékot. Megdicsérte az ízlésed a pultnál ám.
* Nevet fel, hogy aztán ismételten vissza térjen a pohár tologatáshoz és a szem lesütéshez. *
- Kérdezhetek a területről néhány komolyabb dolgot tőled? Semmi különlegeset, csak olyat amit a kis ujjadból ki tudsz csikarni. Mint például, hogy milyen frakciókat ismersz a városba és a környékén? Milyen területekre van felosztva a város? Kik a vezetők? Ha nevet is tudsz az is szuper lenne. De ha nem az se gond.
* Közben a táskáját az egyik szabad székre le téve gyorsan egy feltekert papírt és szént vesz elő. Miután le tette az asztalra, az íját az asztalnak támasztja, hogy ne zavarja. Egyik kezével a sör felé nyúl, hogy kortyolhasson belőle. De utána meg a kolbászt húzza maga elé. De a papír prioritást élvez. *
- Van esetleg királynő itt? Vagy van valami felsőbb beképzelt vezető? Hány területre lehetne csoportosítani Lanawint?
* Ha választ kap a kérdéseire akkor részletesen le írja, és teljes figyelemmel követi a dolgokat. De utána, ahogy túl van a rövid kérdés halmazon a papírt vissza teszi a szénnel a táskába, hogy ne zavarja. *
- Nem akarok most sok kérdést feltenni. Ennyi elég is lesz. Nem szándékozom elrontani a napunkat. Mindig csak az a munka-munka...
* A kolbászt maga elé véve el is kezdi óvatosan fogyasztani. *
- hmhm... Végre nem hal. Tesyus szerelmére ez isteni! * Gyorsan fel is áll, hogy intsen ismét a pultosnak. * - Hé pufi ez rohadt finom! Köszönjük!
* A pultos nem tud mit csinálni a helyzettel ezért csak próbálja figyelmen kívül hagyni az elfet. *
- De most te jössz most már. * Lágyul el a hangja és a szemeit ismételten rá veti a célpontra. *
- Nem vagyok valami könnyen zavarba hozható, szóval mesélj magadról egy kicsit. * Le könyököl az asztalra és le se veszi a szemét a férfiről. Alkalmanként bele kortyol a mézsörbe míg van belőle. *
- Még a végén kiderül, hogy meg is kedvelsz a végére. * Kacsint rá ismételten a férfire, de most már valahogy másképp mint eddig. Ez már csak svirtől kíváncsiságától függ. *
// A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz //
* Syndra csak szimplán felnevet. *
- A franc gondolta volna, hogy ilyen jól fogom érezni magamat! * Hátra dől a székébe és megfogja a sörét. Együtt emeli svirrel az ízletes mézes nedűt. * - Egészségedre! * Majd egy korty után már csapja le a pultra a kupáját. Hangja nem is mézédes, de pont önfeledt inkább. * - Juj! Ez arra emlékeztet amikor hetekig himbálóztam azon a roncson amin hozott a kapitány! Minden alkalommal akárhányszor meghúzták a kupát vagy a rumot azt mondogatták, hogy ahoy! A végére már annyiszor hallottam ezt a szót, hogy már nem is a víztől hanem a szótól voltam tengeri beteg. * Húzza ajkait széles mosolyra a történet közben. * - És sejtheted mennyiszer voltak berúgva! Majdnem egész úton bűzlött az összes a rumtól vagy a haltól!
* Egy mosoly keretébe el is kezdi zavartan nézegetni a kupáját és forgatni. Gyorsan iszik is belőle, majd vissza teszi az asztalra. *
- De most te jössz, mesélj magadról. Semmit nem tudok rólad. Csak annyit, hogy egy vándor vagy. Ez nálad mégis mit jelent, hogy vándor? Már elég régóta itt vagy Artheniorba bizonyára.
* A piac felfedezése igen izgalmasnak bizonyult főleg svirrel. Bár már volt ott de nem éppen azért, hogy szemrevételezze. Az egyik tincs szakadatlanul folyamatosan a szeme elé csúszik, türelmetlenül és pufogó fejjel próbálja el fújkálni a szeméből, míg meg nem unja és kezével meg igazítva a füle mögé. *
- Igazából, nem nagyon tudtam Artheniort felfedezni. Azonnal egy időre szobát béreltem itt. Ettem valamit ami nem hal, és már mentem is a feladatomat intézni. * Kezdi ismételten forgatni a kupát, de most kivételesen nem húzza meg, inkább a kupa nézése közbe óvatosan a férfi szemeibe néz. És egy bugyuta mosollyal illeti. * - Miért nézel így? Van valami az arcomon? * Próbálja tapogatni az arcán, hogy valami nem oda illőt találjon. *
- De amúgy szép város, és ahogy látom nem is annyira katasztrofális a helyzet mint azt a pletykák mondják.
* Ebben a minutumba az egyik szolgáló tűnik fel a két melegen gőzölgő kolbásszal a kezébe amit le is tesz az asztalra a két személy elé. A makacs elf gyorsan int is a pultosnak és kacsint rá egyet. *
- Szerintem kezdi élvezni ezt a játékot. Megdicsérte az ízlésed a pultnál ám.
* Nevet fel, hogy aztán ismételten vissza térjen a pohár tologatáshoz és a szem lesütéshez. *
- Kérdezhetek a területről néhány komolyabb dolgot tőled? Semmi különlegeset, csak olyat amit a kis ujjadból ki tudsz csikarni. Mint például, hogy milyen frakciókat ismersz a városba és a környékén? Milyen területekre van felosztva a város? Kik a vezetők? Ha nevet is tudsz az is szuper lenne. De ha nem az se gond.
* Közben a táskáját az egyik szabad székre le téve gyorsan egy feltekert papírt és szént vesz elő. Miután le tette az asztalra, az íját az asztalnak támasztja, hogy ne zavarja. Egyik kezével a sör felé nyúl, hogy kortyolhasson belőle. De utána meg a kolbászt húzza maga elé. De a papír prioritást élvez. *
- Van esetleg királynő itt? Vagy van valami felsőbb beképzelt vezető? Hány területre lehetne csoportosítani Lanawint?
* Ha választ kap a kérdéseire akkor részletesen le írja, és teljes figyelemmel követi a dolgokat. De utána, ahogy túl van a rövid kérdés halmazon a papírt vissza teszi a szénnel a táskába, hogy ne zavarja. *
- Nem akarok most sok kérdést feltenni. Ennyi elég is lesz. Nem szándékozom elrontani a napunkat. Mindig csak az a munka-munka...
* A kolbászt maga elé véve el is kezdi óvatosan fogyasztani. *
- hmhm... Végre nem hal. Tesyus szerelmére ez isteni! * Gyorsan fel is áll, hogy intsen ismét a pultosnak. * - Hé pufi ez rohadt finom! Köszönjük!
* A pultos nem tud mit csinálni a helyzettel ezért csak próbálja figyelmen kívül hagyni az elfet. *
- De most te jössz most már. * Lágyul el a hangja és a szemeit ismételten rá veti a célpontra. *
- Nem vagyok valami könnyen zavarba hozható, szóval mesélj magadról egy kicsit. * Le könyököl az asztalra és le se veszi a szemét a férfiről. Alkalmanként bele kortyol a mézsörbe míg van belőle. *
- Még a végén kiderül, hogy meg is kedvelsz a végére. * Kacsint rá ismételten a férfire, de most már valahogy másképp mint eddig. Ez már csak svirtől kíváncsiságától függ. *
16727. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-10-06 20:25:36
Üzenet elküldve: 2021-10-06 20:25:36
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1633
OOC üzenetek: 313
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1633
OOC üzenetek: 313
Játékstílus: Vakmerő
// Iszunk vagy nem? //
– Ezért és azért is. Megütöttem már a bokám azért, mert nem voltam elég óvatos másokkal. De a futással a túlerő elől én sem tudok vitatkozni, magam is ezt a megoldást választanám.
*A Piactérről a Pegazus fogadó felé sétálnak, ahol előbb az istállót ejtik útba, hogy illő módon elhelyezzék Syndra új lovát, majd ők is abrakolni indulnak a fogadó belső terébe. A hangulat a séta és a vásárlás alatt eleget oldódott ahhoz, hogy szívesen nevezzen be a második körre is az elf nő oldalán a kocsmában. Végül enged és ráhagyja Syndrara a következő kört. Bőven van mit a tejbe aprítania, akár látszik rajta, akár nem, de azt is tudja, hogy a sörnél csak az ingyen sör jobb.*
– Ha ragaszkodsz hozzá, elfogadom a meghívást. *Válaszolja miközben belépnek a fogadóba. A pultos felé szokás szerint biccent, jóban szeretne lenni a főnökkel, aztán keres egy asztalt maguknak amíg Syndra elintézi a rendelést. Ezúttal a helyiség egyik félreeső sarkában foglal helyet, hogy inkább maguk lehessenek. Syndra perlekedését a fogadóssal szerencsére nem hallja, így a helyzettel elégedetten figyelheti a magát az asztalhoz riszáló elfet.*
– Mindenre gondolsz. Köszönöm szépen! *Rávigyorog a nőre, aztán a söréért nyúl.*
– Egészségedre! *A kupája megemelésével kíséri a köszöntőt, aztán megkóstolja a sört. Ivás után kényelmesen hátradől a székén és egy rövid ideig csendben marad. Közben nézelődik, tekintete átsiklik a vendégeken, majd az elfen állapodik meg. Talán zavarban van és keresi a szavakat, talán csak élvezi pillanatnyi a nyugalmat az étel megérkezése előtt.*
– És felfedezted már magadnak a várost a piacon túl is? Mostanra kezdi összeszedni magát Arthenior, bár még mindig ott tátog az a szakadék a közepén.
– Ezért és azért is. Megütöttem már a bokám azért, mert nem voltam elég óvatos másokkal. De a futással a túlerő elől én sem tudok vitatkozni, magam is ezt a megoldást választanám.
*A Piactérről a Pegazus fogadó felé sétálnak, ahol előbb az istállót ejtik útba, hogy illő módon elhelyezzék Syndra új lovát, majd ők is abrakolni indulnak a fogadó belső terébe. A hangulat a séta és a vásárlás alatt eleget oldódott ahhoz, hogy szívesen nevezzen be a második körre is az elf nő oldalán a kocsmában. Végül enged és ráhagyja Syndrara a következő kört. Bőven van mit a tejbe aprítania, akár látszik rajta, akár nem, de azt is tudja, hogy a sörnél csak az ingyen sör jobb.*
– Ha ragaszkodsz hozzá, elfogadom a meghívást. *Válaszolja miközben belépnek a fogadóba. A pultos felé szokás szerint biccent, jóban szeretne lenni a főnökkel, aztán keres egy asztalt maguknak amíg Syndra elintézi a rendelést. Ezúttal a helyiség egyik félreeső sarkában foglal helyet, hogy inkább maguk lehessenek. Syndra perlekedését a fogadóssal szerencsére nem hallja, így a helyzettel elégedetten figyelheti a magát az asztalhoz riszáló elfet.*
– Mindenre gondolsz. Köszönöm szépen! *Rávigyorog a nőre, aztán a söréért nyúl.*
– Egészségedre! *A kupája megemelésével kíséri a köszöntőt, aztán megkóstolja a sört. Ivás után kényelmesen hátradől a székén és egy rövid ideig csendben marad. Közben nézelődik, tekintete átsiklik a vendégeken, majd az elfen állapodik meg. Talán zavarban van és keresi a szavakat, talán csak élvezi pillanatnyi a nyugalmat az étel megérkezése előtt.*
– És felfedezted már magadnak a várost a piacon túl is? Mostanra kezdi összeszedni magát Arthenior, bár még mindig ott tátog az a szakadék a közepén.
16726. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-10-06 14:00:02
Üzenet elküldve: 2021-10-06 14:00:02
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 433
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 433
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Viszontlátások//
*Gyalázatosan keveset reagál Nawanthiri megjegyzésére, csak szeme állapodik meg rajta, majd újra az édes italon. Barátja kezét még csak nem is regisztrálja agya. Egy kis darabig eltart, míg fejében újra felgyullad az eszmefuttatás gyertyája, és mire eszébe jut felnézne kis híján már orrába lógó italából, társa már a hozzá illő löttyel kínálja. Kettőt pislog, majd egy torokköszörüléssel elveszi az italt, épphogy eszébe jut megvárni a hozzájáró szavakat. Bólint, majd ösztönösen nagyokat kortyolgat az erős sörből, ami végre visszahozza önmagát. Megrázkódik, száját elhúzza a keserű íz és az alkohol ereje együttesén, majd visszanyert önbizalommal újra barátjára veti szokásosan, megszokottan komor, mosolytalan tekintetét. Igyekezni fog elfejteni, hogy az előző pár perc valaha is megtörtént volna.
Bal kezét lustán az asztalon tartva, jobb kezével pedig korsóját fogva hallgatja Nawanthiri váratlan ajánlatát.* - Hmmm. *Fejét kissé oldalra lendítve tépelődik, szemhéjait még kissé össze is húzza. Első hallásra ösztönösen nemet akar mondani. Nincs olyan cég, kereskedés, üzlet, amelynek Ukrom büszke tagja akarna lenni, ha emberkerülő, barátságtalan természete miatt nem is, hát azért, mert a legkisebb mértékben sem érdekli a vagyonvadászat. A testőrködés meg önbecsülésének nem jó, azt is csak végső megoldásként venné föl. De ha Nawanthiri, aki pár holddal ezelőtt még nem is járhatott még egy ehhez hasonló társaságban sem, ilyen teketória nélkül ajánlgatja ezt a helyet? És aztán ismerősnek hangzik ez az Aztyan is...*
- Milyen hely ez? Mármint fogadón és kereskedőházon belül. A többi ürgék? *Puhatolózik. Nem szeretné kezét azonnal betenni a darálóba, úgyhogy próbál többet kibányászni barátjából, főleg azért, mert amaz őszintébben leírná a helyet, mint bárki más zsíros kofa.*
//Viszontlátások//
*Gyalázatosan keveset reagál Nawanthiri megjegyzésére, csak szeme állapodik meg rajta, majd újra az édes italon. Barátja kezét még csak nem is regisztrálja agya. Egy kis darabig eltart, míg fejében újra felgyullad az eszmefuttatás gyertyája, és mire eszébe jut felnézne kis híján már orrába lógó italából, társa már a hozzá illő löttyel kínálja. Kettőt pislog, majd egy torokköszörüléssel elveszi az italt, épphogy eszébe jut megvárni a hozzájáró szavakat. Bólint, majd ösztönösen nagyokat kortyolgat az erős sörből, ami végre visszahozza önmagát. Megrázkódik, száját elhúzza a keserű íz és az alkohol ereje együttesén, majd visszanyert önbizalommal újra barátjára veti szokásosan, megszokottan komor, mosolytalan tekintetét. Igyekezni fog elfejteni, hogy az előző pár perc valaha is megtörtént volna.
Bal kezét lustán az asztalon tartva, jobb kezével pedig korsóját fogva hallgatja Nawanthiri váratlan ajánlatát.* - Hmmm. *Fejét kissé oldalra lendítve tépelődik, szemhéjait még kissé össze is húzza. Első hallásra ösztönösen nemet akar mondani. Nincs olyan cég, kereskedés, üzlet, amelynek Ukrom büszke tagja akarna lenni, ha emberkerülő, barátságtalan természete miatt nem is, hát azért, mert a legkisebb mértékben sem érdekli a vagyonvadászat. A testőrködés meg önbecsülésének nem jó, azt is csak végső megoldásként venné föl. De ha Nawanthiri, aki pár holddal ezelőtt még nem is járhatott még egy ehhez hasonló társaságban sem, ilyen teketória nélkül ajánlgatja ezt a helyet? És aztán ismerősnek hangzik ez az Aztyan is...*
- Milyen hely ez? Mármint fogadón és kereskedőházon belül. A többi ürgék? *Puhatolózik. Nem szeretné kezét azonnal betenni a darálóba, úgyhogy próbál többet kibányászni barátjából, főleg azért, mert amaz őszintébben leírná a helyet, mint bárki más zsíros kofa.*
16725. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-10-06 06:43:45
Üzenet elküldve: 2021-10-06 06:43:45
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 4
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 4
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//A piszok rejtekében//
*A hirtelen visszautasító magatartása szerencsére nem riasztja el a férfit. Vagy, hát az igazat megvallva nem nagyon tudja pontosan mit is váltott ki a férfiból. Valami mosoly féleség mintha húzódna az arcán, de az is lehet, hogy csak egy nemtetszést kifejező grimasz jelent meg rajta. Mindegy is, az igazat megvallva nem sokáig szándékozik eltűnődni ezen. Inkább megindítja a szóáradatot, hogy ha már ilyen különlegesnek tűnő valakivel hozta össze a szerencse, aki még egy teát is fizetett neki, akkor ne vesszen kárba az ismertség. Amúgy is szeret ismerkedni, ha érdekesnek találja a társalkodó felet. Vagyis inkább a hallgatóságot, hiszen a lányt most elég nehéz hallgatásra bírni, így nehéz megeszközölni a beszélgetést, ha nem fogja be a száját. Abba bele sem gondol, hogy talán ez lesz az ok, amiért újfent faképnél hagyják. Pedig most nagyon belelendült a dologba, főleg, ahogy a kiskutyák kerülnek szóba. Szinte gyermeki áhítattal mereng el a gondolatban, hogy szerezzen magának egy állandó társat, aki még aranyos is. A mosoly szélesedik az arcán, szinte tényleg olyan hatást kelt, mint egy izgatott kisgyerek, annak ellenére, hogy már igencsak maga mögött hagyta azt a kort. Persze ezt a termetéből adódóan nem könnyű megállapítani, de igazából nem is nagyon érzi szükségét, hogy úgy nézzen ki vagy úgy viselkedjen, ahogy a korához mérten illik. Meg amúgy is a helyzete miatt nehéz úgy viselkedni, ahogy "illik". Az ő korában a lányok szép ruhákba bújva karolgatják szeretőiket, kérőiket az utcán. Csöpögve andalognak, furcsa hangon még furcsább szavakkal beszélgetnek egymással. Vagy barátnőikkel járják a szép ruhákat, ékszereket árusítókat, miközben az olyan lányokat gúnyolják ki, mint amilyen Tin is. Tudja, mert már látott elégszer ilyen dolgokat. Ez meg kinek hiányzik ugyan? Egy piperkőc kérő, undok barátnők?
A gondolatba révedve hunyorog a teásbögre aljára, így egy kis időt hagyva, hogy Davben is szóhoz jusson. Amit meglepődött pofival jutalmaz is. Nem igazán tűnik szószátyárnak, ahogyan most a lány. Először széles mosollyal hallgatja a férfit, de annak negatívkodása hamar kizökkenti az örömmámorból, hogy végre barátra lelt. Mert hát ugye mi másért kapta volna a teát? Gondolja komolyan, de a férfi erre a kimondatlan kérdésre is hamar megadja a választ. "Azért."*
- Nagyon örvendek Davben Vicgold.
*Dünnyögi az orra alatt, akár egy vérig sértett kisgyerek. Persze nem sértődött meg. Volt már ennél rosszabb is, végül is nem mondott semmi sértőt a férfi. Meg biztos csak egy kicsit felbosszantotta a fecsegésével. Így újabb mosolyt öltve magára és a teát kortyolgatva hallgatja is a kérdésáradatra érkező válaszokat.
Valóban igaza lehet a férfinak, hogy még nem találkoztak. Ennyire fura figurára biztosan emlékezne, de akárhogy is kutakodik a kócos fejében semmi sem villan be a múltból. Bár tény, hogy amúgy sem valami jó az emlékező képessége, főleg, ha valakivel csak futólag löki össze a sors.*
- Tanácsot?
*Kapja is fel a fejét érdeklődve. Nem igazán érti, hogy miféle tanácsot is kaphatna most, de amint ez is kiderül a mosolyra húzódó ajkai hamar le is görbülnek. Még hideg szemei is tágra nyílnak az elképedéstől. Ennyire látszik, hogy semmije sincs? Ennyire nagy álom lenne egy kiskutya? Rég érezte magát ennyire csalódottnak, de közben valahol a gyermeki álom alatt tudja, hogy a férfinak igaza van. Még akkor is, ha ennyire nyers előadásba foglalta.*
~Biztos teljesen felmérgesítetted a locsogásoddal. Azért ennyire undok.~
*Sóhajt fel, miközben a férfi arcáról lesüti a szemeit és a maradék teát kezdi lötyögtetni a bögre alján.*
- Nem. Valószínűleg igazad van.
*Vonja meg egyszerűen a vállait, mintha annyira nem is izgatná a dolog. Mert végül is nem olyan nagy ügy egy kutya. Ha olyan fontos szerepe lenne az emberek életében, akkor nem kóborolna annyi az utcákon. Ahogyan ő sem. Szóval hamar össze is fűzi a kettőt. Ha neki értéke lenne biztos nem az utcán lenne, így fölösleges egy olyan állatért epekednie, aki senkinek sem kell, nem igaz?*
- Szóóóóval... én sem lakom messze. Különös, hogy még nem találkoztunk.
*Mosolyodik el, mintha mi sem történt volna. Meg persze azért is, hogy elfedje a füllentését, ami, ha azt nézi részben azért igaz is. Mert ugyebár nem messze szokott aludni, de lakni leginkább házakban szoktak. Ő meg ugye nem, de ki akarna dicsekedni azzal, hogy az utca kövén hajtja álomra a fejét. Jobb esetben pedig néhány elhagyatott házba lopódzik be éjszakára.*
- Már haza indultál? Nem akarlak feltartani.
*Hörpinti is ki a maradék teát, majd a választ, ha érkezik valószínűleg csak menet közben hallja, mert a bögrével visszaindul a pulthoz. Ha a férfi nem menekül ki előle addig a fogadóból, akkor kényelmesen visszatotyog hozzá. Mert azért ő nem sértődött meg úgy, hogy ne akarjon már tovább Davbennel beszélgetni.*
*A hirtelen visszautasító magatartása szerencsére nem riasztja el a férfit. Vagy, hát az igazat megvallva nem nagyon tudja pontosan mit is váltott ki a férfiból. Valami mosoly féleség mintha húzódna az arcán, de az is lehet, hogy csak egy nemtetszést kifejező grimasz jelent meg rajta. Mindegy is, az igazat megvallva nem sokáig szándékozik eltűnődni ezen. Inkább megindítja a szóáradatot, hogy ha már ilyen különlegesnek tűnő valakivel hozta össze a szerencse, aki még egy teát is fizetett neki, akkor ne vesszen kárba az ismertség. Amúgy is szeret ismerkedni, ha érdekesnek találja a társalkodó felet. Vagyis inkább a hallgatóságot, hiszen a lányt most elég nehéz hallgatásra bírni, így nehéz megeszközölni a beszélgetést, ha nem fogja be a száját. Abba bele sem gondol, hogy talán ez lesz az ok, amiért újfent faképnél hagyják. Pedig most nagyon belelendült a dologba, főleg, ahogy a kiskutyák kerülnek szóba. Szinte gyermeki áhítattal mereng el a gondolatban, hogy szerezzen magának egy állandó társat, aki még aranyos is. A mosoly szélesedik az arcán, szinte tényleg olyan hatást kelt, mint egy izgatott kisgyerek, annak ellenére, hogy már igencsak maga mögött hagyta azt a kort. Persze ezt a termetéből adódóan nem könnyű megállapítani, de igazából nem is nagyon érzi szükségét, hogy úgy nézzen ki vagy úgy viselkedjen, ahogy a korához mérten illik. Meg amúgy is a helyzete miatt nehéz úgy viselkedni, ahogy "illik". Az ő korában a lányok szép ruhákba bújva karolgatják szeretőiket, kérőiket az utcán. Csöpögve andalognak, furcsa hangon még furcsább szavakkal beszélgetnek egymással. Vagy barátnőikkel járják a szép ruhákat, ékszereket árusítókat, miközben az olyan lányokat gúnyolják ki, mint amilyen Tin is. Tudja, mert már látott elégszer ilyen dolgokat. Ez meg kinek hiányzik ugyan? Egy piperkőc kérő, undok barátnők?
A gondolatba révedve hunyorog a teásbögre aljára, így egy kis időt hagyva, hogy Davben is szóhoz jusson. Amit meglepődött pofival jutalmaz is. Nem igazán tűnik szószátyárnak, ahogyan most a lány. Először széles mosollyal hallgatja a férfit, de annak negatívkodása hamar kizökkenti az örömmámorból, hogy végre barátra lelt. Mert hát ugye mi másért kapta volna a teát? Gondolja komolyan, de a férfi erre a kimondatlan kérdésre is hamar megadja a választ. "Azért."*
- Nagyon örvendek Davben Vicgold.
*Dünnyögi az orra alatt, akár egy vérig sértett kisgyerek. Persze nem sértődött meg. Volt már ennél rosszabb is, végül is nem mondott semmi sértőt a férfi. Meg biztos csak egy kicsit felbosszantotta a fecsegésével. Így újabb mosolyt öltve magára és a teát kortyolgatva hallgatja is a kérdésáradatra érkező válaszokat.
Valóban igaza lehet a férfinak, hogy még nem találkoztak. Ennyire fura figurára biztosan emlékezne, de akárhogy is kutakodik a kócos fejében semmi sem villan be a múltból. Bár tény, hogy amúgy sem valami jó az emlékező képessége, főleg, ha valakivel csak futólag löki össze a sors.*
- Tanácsot?
*Kapja is fel a fejét érdeklődve. Nem igazán érti, hogy miféle tanácsot is kaphatna most, de amint ez is kiderül a mosolyra húzódó ajkai hamar le is görbülnek. Még hideg szemei is tágra nyílnak az elképedéstől. Ennyire látszik, hogy semmije sincs? Ennyire nagy álom lenne egy kiskutya? Rég érezte magát ennyire csalódottnak, de közben valahol a gyermeki álom alatt tudja, hogy a férfinak igaza van. Még akkor is, ha ennyire nyers előadásba foglalta.*
~Biztos teljesen felmérgesítetted a locsogásoddal. Azért ennyire undok.~
*Sóhajt fel, miközben a férfi arcáról lesüti a szemeit és a maradék teát kezdi lötyögtetni a bögre alján.*
- Nem. Valószínűleg igazad van.
*Vonja meg egyszerűen a vállait, mintha annyira nem is izgatná a dolog. Mert végül is nem olyan nagy ügy egy kutya. Ha olyan fontos szerepe lenne az emberek életében, akkor nem kóborolna annyi az utcákon. Ahogyan ő sem. Szóval hamar össze is fűzi a kettőt. Ha neki értéke lenne biztos nem az utcán lenne, így fölösleges egy olyan állatért epekednie, aki senkinek sem kell, nem igaz?*
- Szóóóóval... én sem lakom messze. Különös, hogy még nem találkoztunk.
*Mosolyodik el, mintha mi sem történt volna. Meg persze azért is, hogy elfedje a füllentését, ami, ha azt nézi részben azért igaz is. Mert ugyebár nem messze szokott aludni, de lakni leginkább házakban szoktak. Ő meg ugye nem, de ki akarna dicsekedni azzal, hogy az utca kövén hajtja álomra a fejét. Jobb esetben pedig néhány elhagyatott házba lopódzik be éjszakára.*
- Már haza indultál? Nem akarlak feltartani.
*Hörpinti is ki a maradék teát, majd a választ, ha érkezik valószínűleg csak menet közben hallja, mert a bögrével visszaindul a pulthoz. Ha a férfi nem menekül ki előle addig a fogadóból, akkor kényelmesen visszatotyog hozzá. Mert azért ő nem sértődött meg úgy, hogy ne akarjon már tovább Davbennel beszélgetni.*
16724. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-10-05 18:17:46
Üzenet elküldve: 2021-10-05 18:17:46
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 3
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 3
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//A piszok rejtekében//
*Már épp elindulna, amikor a lány hirtelen megszólal. Ha őszinte akar lenni magához, nem éppen erre a válaszra számított. Egy pillanatig nem is tudja, hogyan kellene reagálnia, már ha kellene egyáltalán. Majd végül a régi jólbevált vállrándítást választja. *
-Ha nem, hát nem.
*Fordul vissza egy mosoly szerűségre, de még ő is érzi, hogy mennyire erőltetett és karakter idegen ez tőle. Gyorsan el is indul az ajtó felé, csak hogy egy lépés után, egy alig-alig elnyomott sóhaj kíséretében újból megálljon. És mindezt azért, hogy a nyakába hulljon egy olyan méreteket öltő szó cunami, aminek az érkezésére közel sem volt felkészülve. Kicsit mintha szédülne is. Meg mintha zsibbadna a bal karja. Szívroham talán? *
~Hagyd már abba a hisztit... itt van végre egy ember, aki szól hozzád, te pedig már jószerével azt se tudod, milyen kifogást találj ki... szívroham? Komoly? Inkább nyisd ki a szád végre, mert itt áll melletted, te pedig még csak rá sem néztél. Szóval hajrá-hajrá. ~
*Így is tesz, kinyitja a száját... hogy aztán becsukhassa. Nem igazán tudja, hogy mit is kellene mondani, de az igaz, hogy lassan muszáj lenne valamit. Kellemetlenül érzi magát az egész szituációban, nem akarja ezt, de most már mégsem távozhat szó nélkül. Ugye? Lassan megfordul es a lány hideg kék szemeibe bámul. Majd megköszörüli a torkát és megszólal. *
-Figyelj... Tin'nye *Kezdi, szándékosan nem használva egyik becenevet sem, nem akarja a közeledés érzetét kelteni. *Nem hiszem, hogy szükséges lenne tudnod a nevem. Nem ismerkedés céljából vettem neked ezt a teát, csak azért mert... azért. De mivel te bemutatkoztál, azt hiszem nekem is illene. A nevem Davben Vicgold és úgy szólítasz, ahogy az neked jól esik.
~Úgy sem lesz rá nagyon alkalmad.~
*Teszi hozzá gondolatban, majd egy apró sóhaj kíséretében folytatja. *
-Igen itt lakok a városban, nem is olyan messze ide. És nem... nem hiszem, hogy láttál már.
*Elég jónak tartja az arcmemóriáját, egy ilyen arcot meg aztán végképp nem tudna elfelejteni. Ha pedig ő nem látta, elég kicsi annak az esélye, hogy a lánynak feltűnt volna. *
-Hagy adjak egy jó tanácsot. Felejtsd el azokat a kölyköket. Szerinted mégis hogy fogsz eltartani egy kutyát, ha ránézésre még magadat sem tudod? Fogod tudni etetni? Fekhelyet biztosítani neki? Gyógyszert ha beteg lesz? Előbb ezeken gondolkozz el.
*A szavak szinte maguktól buknak ki a száján, még mielőtt átgondolhatná azokat. Elszokott a társalgási formák használatától, így nemigen szokta megrágni a szavakat, mielőtt azok kibuknánk a száján. *
-Sajnálom, nem úgy gondoltam. Biztosan... biztosan remek gazdi lennél.
*Süti le kissé a szemét. *
*Már épp elindulna, amikor a lány hirtelen megszólal. Ha őszinte akar lenni magához, nem éppen erre a válaszra számított. Egy pillanatig nem is tudja, hogyan kellene reagálnia, már ha kellene egyáltalán. Majd végül a régi jólbevált vállrándítást választja. *
-Ha nem, hát nem.
*Fordul vissza egy mosoly szerűségre, de még ő is érzi, hogy mennyire erőltetett és karakter idegen ez tőle. Gyorsan el is indul az ajtó felé, csak hogy egy lépés után, egy alig-alig elnyomott sóhaj kíséretében újból megálljon. És mindezt azért, hogy a nyakába hulljon egy olyan méreteket öltő szó cunami, aminek az érkezésére közel sem volt felkészülve. Kicsit mintha szédülne is. Meg mintha zsibbadna a bal karja. Szívroham talán? *
~Hagyd már abba a hisztit... itt van végre egy ember, aki szól hozzád, te pedig már jószerével azt se tudod, milyen kifogást találj ki... szívroham? Komoly? Inkább nyisd ki a szád végre, mert itt áll melletted, te pedig még csak rá sem néztél. Szóval hajrá-hajrá. ~
*Így is tesz, kinyitja a száját... hogy aztán becsukhassa. Nem igazán tudja, hogy mit is kellene mondani, de az igaz, hogy lassan muszáj lenne valamit. Kellemetlenül érzi magát az egész szituációban, nem akarja ezt, de most már mégsem távozhat szó nélkül. Ugye? Lassan megfordul es a lány hideg kék szemeibe bámul. Majd megköszörüli a torkát és megszólal. *
-Figyelj... Tin'nye *Kezdi, szándékosan nem használva egyik becenevet sem, nem akarja a közeledés érzetét kelteni. *Nem hiszem, hogy szükséges lenne tudnod a nevem. Nem ismerkedés céljából vettem neked ezt a teát, csak azért mert... azért. De mivel te bemutatkoztál, azt hiszem nekem is illene. A nevem Davben Vicgold és úgy szólítasz, ahogy az neked jól esik.
~Úgy sem lesz rá nagyon alkalmad.~
*Teszi hozzá gondolatban, majd egy apró sóhaj kíséretében folytatja. *
-Igen itt lakok a városban, nem is olyan messze ide. És nem... nem hiszem, hogy láttál már.
*Elég jónak tartja az arcmemóriáját, egy ilyen arcot meg aztán végképp nem tudna elfelejteni. Ha pedig ő nem látta, elég kicsi annak az esélye, hogy a lánynak feltűnt volna. *
-Hagy adjak egy jó tanácsot. Felejtsd el azokat a kölyköket. Szerinted mégis hogy fogsz eltartani egy kutyát, ha ránézésre még magadat sem tudod? Fogod tudni etetni? Fekhelyet biztosítani neki? Gyógyszert ha beteg lesz? Előbb ezeken gondolkozz el.
*A szavak szinte maguktól buknak ki a száján, még mielőtt átgondolhatná azokat. Elszokott a társalgási formák használatától, így nemigen szokta megrágni a szavakat, mielőtt azok kibuknánk a száján. *
-Sajnálom, nem úgy gondoltam. Biztosan... biztosan remek gazdi lennél.
*Süti le kissé a szemét. *
16723. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-10-05 17:02:08
Üzenet elküldve: 2021-10-05 17:02:08
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 318
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 318
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
// Iszunk vagy nem? //
* Széles mosolyt húz az arcára miközben vezeti a lovat és kiköti. A felé fordul és a lónak dől. *
- Na most már csak akkor az a kérdés, hogy azért féltesz mert téged is bajba keverlek. Vagy személyemet óhajtod félteni? * Hangját inkább élesre vékonyra nyújtja, és után a végére mélyíti, gúnyosan természetesen. *
- Mert engem nem szükséges félteni, ha sokan vannak úgyis kereket oldok. * Mosolyog mintha ingyen osztanának valamit. A ló elégedetten prüszköl a simítások miatt amit Svirtől kapott. Az elf pedig közel hajol hozzá és kérdőn tekint az emberre.*
- Még van nálam annyi, hogy meghívjalak egy körre. Kérlek engedd meg. A következőt majd te fizetheted. Ennyivel legalább hagy háláljam meg, hogy elkísértél és kirángattál abból az állapotból.
* Mondhatná, hogy alkalmanként túlságosan sokat nézi a férfit, de inkább nem teszi. Megtartja magának. Belépve a fogadóba azonnal a pulthoz szalad. *
- Hahó! A kedvenc vevőd vissza tért! * Vág gúnyos pofát hozzá, szegény pultos sem tud mit kezdeni a szituációval, próbál csak mélyeket nyelni. *
- Ha már álldogálni is tudsz akkor tudsz hozni nekünk kettő Mézsört is! Itt van érte a 30 arany.
* Gyorsan le is teszi neki az érméket, hogy a férfi aki remélhetőleg már helyet foglalt egy mosolyt süssön rá. A pultos nem állja meg. *
- Nagyon türelmes férfinek néz ki, bár az ízlése érdekes.
* A mélységi egy szúró pillantást vet a férfire, aki az elméjébe már meghalt. De még úgy is ki adja számára szükséges ételeket és italokat. *
- Szerintem azt játszom, hogy nem hallottam semmit. De belegondolva, igen egyedi teremtés volnék.
* Néz újra a férfire, majd vissza a pultosra. *
- Hé pufi, akkor adj még nekem 2 kolbászt is, legalább addig is nem jár a szád.
Gyorsan még le rakja az asztalra a 30 aranyat azokért a Sült kolbászokért. Utána elindul vissza a két mézsőrrel az asztalhoz.
* Látványosan kicsit belevisz egy hangyányi csípő ringást, majd a férfi elé teszi a sört. *
- Nem sokára jön még két kolbász is. Ahogy láttam, nem ettél csak ittál. Gondoltam éhes lehetsz. * Kacsint a férfira, miközben le is ül. *
* Széles mosolyt húz az arcára miközben vezeti a lovat és kiköti. A felé fordul és a lónak dől. *
- Na most már csak akkor az a kérdés, hogy azért féltesz mert téged is bajba keverlek. Vagy személyemet óhajtod félteni? * Hangját inkább élesre vékonyra nyújtja, és után a végére mélyíti, gúnyosan természetesen. *
- Mert engem nem szükséges félteni, ha sokan vannak úgyis kereket oldok. * Mosolyog mintha ingyen osztanának valamit. A ló elégedetten prüszköl a simítások miatt amit Svirtől kapott. Az elf pedig közel hajol hozzá és kérdőn tekint az emberre.*
- Még van nálam annyi, hogy meghívjalak egy körre. Kérlek engedd meg. A következőt majd te fizetheted. Ennyivel legalább hagy háláljam meg, hogy elkísértél és kirángattál abból az állapotból.
* Mondhatná, hogy alkalmanként túlságosan sokat nézi a férfit, de inkább nem teszi. Megtartja magának. Belépve a fogadóba azonnal a pulthoz szalad. *
- Hahó! A kedvenc vevőd vissza tért! * Vág gúnyos pofát hozzá, szegény pultos sem tud mit kezdeni a szituációval, próbál csak mélyeket nyelni. *
- Ha már álldogálni is tudsz akkor tudsz hozni nekünk kettő Mézsört is! Itt van érte a 30 arany.
* Gyorsan le is teszi neki az érméket, hogy a férfi aki remélhetőleg már helyet foglalt egy mosolyt süssön rá. A pultos nem állja meg. *
- Nagyon türelmes férfinek néz ki, bár az ízlése érdekes.
* A mélységi egy szúró pillantást vet a férfire, aki az elméjébe már meghalt. De még úgy is ki adja számára szükséges ételeket és italokat. *
- Szerintem azt játszom, hogy nem hallottam semmit. De belegondolva, igen egyedi teremtés volnék.
* Néz újra a férfire, majd vissza a pultosra. *
- Hé pufi, akkor adj még nekem 2 kolbászt is, legalább addig is nem jár a szád.
Gyorsan még le rakja az asztalra a 30 aranyat azokért a Sült kolbászokért. Utána elindul vissza a két mézsőrrel az asztalhoz.
* Látványosan kicsit belevisz egy hangyányi csípő ringást, majd a férfi elé teszi a sört. *
- Nem sokára jön még két kolbász is. Ahogy láttam, nem ettél csak ittál. Gondoltam éhes lehetsz. * Kacsint a férfira, miközben le is ül. *
16722. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-10-05 08:41:52
Üzenet elküldve: 2021-10-05 08:41:52
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 500
OOC üzenetek: 74
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 500
OOC üzenetek: 74
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Viszontlátások//
*Ha tudná, hogy Ukromot még soha életében nem ölelte meg senki, nyomban kiutalna neki még egyet a szerzetesi alapból. Így viszont csak annyit érzékel, hogy az ork nem öleli vissza. Mivel muszáj rendnek lenni, szépen felpakolja a szürkebőrű karjait a két vállára, anélkül, hogy közben az ölelésből kiengedné.
Pár pillanat múlva persze kibontja magát, és ha kicsit értetlenül is, de hagyja az orkot a pulthoz somfordálni. Amaz látványosan meg van zavarodva. Mi sem bizonyítja ez jobban, mint hogy két bögre kakaóval tér vissza.*
- Mit? *kérdez vissza egy leírhatatlan mosollyal. Benne van, hogy "ne butáskodj", hogy "mit csinálsz már megint", egy csomó együttérzés és egy púpozott merőkanál szeretet* Össze fog veszni a söröddel, ha megiszod... *bök állával szürke mancsok között szégyenkedő bögrére. Feláll, gyengéden megszorítja az ork egyik felkarját, aztán a pulthoz sétál, és hoz neki egy korsó rendes, becsületes Ullamar sört 12 aranyért.*
- Egészségedre! *koccantja oda a bögréjét a korsóhoz egy biztató mosoly kíséretében, miután visszaül a helyére. Megvárja, míg Ukrom inni kezd, és csak utána kortyol bele a kakaóba. Vagyis inkább megpróbálja jobb kézzel a szájához emelni a bögrét, de aztán inkább bal kézzel fejezi be a mozdulatot.*
- Holnap azt hiszem, lábnapot tartok... *nevet a saját gyengeségén* ...hanem, figyelj csak! Nem akarsz te is elszegődni a Kereskedőházhoz? Mehetnénk együtt kincsvadászni meg testőrködni. Aztyan rendes, ingyen ehetnél-ihatnál a Kalmárban, talán kapnál felszerelést is... érdekel a dolog?
//Viszontlátások//
*Ha tudná, hogy Ukromot még soha életében nem ölelte meg senki, nyomban kiutalna neki még egyet a szerzetesi alapból. Így viszont csak annyit érzékel, hogy az ork nem öleli vissza. Mivel muszáj rendnek lenni, szépen felpakolja a szürkebőrű karjait a két vállára, anélkül, hogy közben az ölelésből kiengedné.
Pár pillanat múlva persze kibontja magát, és ha kicsit értetlenül is, de hagyja az orkot a pulthoz somfordálni. Amaz látványosan meg van zavarodva. Mi sem bizonyítja ez jobban, mint hogy két bögre kakaóval tér vissza.*
- Mit? *kérdez vissza egy leírhatatlan mosollyal. Benne van, hogy "ne butáskodj", hogy "mit csinálsz már megint", egy csomó együttérzés és egy púpozott merőkanál szeretet* Össze fog veszni a söröddel, ha megiszod... *bök állával szürke mancsok között szégyenkedő bögrére. Feláll, gyengéden megszorítja az ork egyik felkarját, aztán a pulthoz sétál, és hoz neki egy korsó rendes, becsületes Ullamar sört 12 aranyért.
*- Egészségedre! *koccantja oda a bögréjét a korsóhoz egy biztató mosoly kíséretében, miután visszaül a helyére. Megvárja, míg Ukrom inni kezd, és csak utána kortyol bele a kakaóba. Vagyis inkább megpróbálja jobb kézzel a szájához emelni a bögrét, de aztán inkább bal kézzel fejezi be a mozdulatot.*
- Holnap azt hiszem, lábnapot tartok... *nevet a saját gyengeségén* ...hanem, figyelj csak! Nem akarsz te is elszegődni a Kereskedőházhoz? Mehetnénk együtt kincsvadászni meg testőrködni. Aztyan rendes, ingyen ehetnél-ihatnál a Kalmárban, talán kapnál felszerelést is... érdekel a dolog?
16721. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-10-04 21:11:48
Üzenet elküldve: 2021-10-04 21:11:48
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 433
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 433
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Viszontlátások//
*Az este maradék hangulatát eldöntő utolsó kör gyorsan kezdetét is veszi, és ezúttal is ő számol, ezen alkalommal szavakkal. Fogása most sem utal arra hogy visszavenne magából, bár kissé izzadt a megerőltetés és izgalom miatt. Most már nincs semmi ropogtatás, izomfeszegetés; háromig számol, és egy elkeseredett küzdelem veszi kezdetét, láthatólag mindkettőjük már tűréshatárukat nyomják. Ukromnak majd' azonnal bevörösödik az arca, és olyan nagy erővel szorítja egymásnak fogait, hogy keresztülmegy agyán, össze fogja egy zúzni őket? Szemei is úgy szorulnak össze, mintha a napba próbálna nézni. Mintha vasat fogna, már a fogás is kezd fájdalmassá válni számára.
De ezt a vasmarkot, még ha egy örökkévalóságinak érzett idő után is, varázslatos módon el tudja kezdeni tolni az asztal közepétől, körömnyi távolságonként megállva. Néhol többet megy, máskor több pillanatnyi szünet kell ahhoz, hogy újrainduljon a miniatűr iram. De mire felfogja, hogy már egy arasz sem választja el a nyereségtől, volt egy pillanatnyi lehetősége belebámulni Nawanthiri arcába is: nem úgy néz ki, hogy szívélyesen át tervezi adni ezt a kört. De osztozik is döntésében, és ahogy maradék morzsányi erejét a kezében összeszedve, megkoppintatja vele az asztal szélét, egy önelégedett morgással kezdve el zselatinként lóbálni a következő pár napra biztosan fájni fogó testrészét. Nyert, de mégis milyen áron?
Mindkét kezét és egész felsőtestét az asztalon pihengeti egy darabig, győzelemben és izzadtságban úszva, majd ő maga is felállna, bár azért, hogy az ígéretek ellenére ő maga vegyen az éjszakára elegendő mennyiségű itókát magának is, és talán egy kis nógatással barátjának is.
Ez ötlet viszont feledésbe merül, mikor látja a lány szándékát. Legalább egy másodperces hezitálás veszi kezdetét, amit követően Ukrom szégyenlősen-kínosan feláll, és ha még továbbra is szándékában áll, hagyja, hogy Nawanthiri átkarolja. Mindenzt olyan kerek szemekkel, mint amikor először látta meg amazt a fogadóban ezen estén. Testéből kiszivárog a levegő, arckifejezése még a szokásosnál is komolyabbá válik. Minden persze egy magától értetődő hatás, hiszen Ukromot most életében először ölelik meg.
Győzelmi örömétől teljesen megfosztottan ballag a pultoshoz, és Rendel 16 aranyért kettő Kakaót. Egy megzavart ork tekintetével ül vissza, téve le az italokat az asztalra, és két kézzel fogva, egy darabig néma csendben mered sajátjára.*
- ...Kösz? *Suttogja.*
//Viszontlátások//
*Az este maradék hangulatát eldöntő utolsó kör gyorsan kezdetét is veszi, és ezúttal is ő számol, ezen alkalommal szavakkal. Fogása most sem utal arra hogy visszavenne magából, bár kissé izzadt a megerőltetés és izgalom miatt. Most már nincs semmi ropogtatás, izomfeszegetés; háromig számol, és egy elkeseredett küzdelem veszi kezdetét, láthatólag mindkettőjük már tűréshatárukat nyomják. Ukromnak majd' azonnal bevörösödik az arca, és olyan nagy erővel szorítja egymásnak fogait, hogy keresztülmegy agyán, össze fogja egy zúzni őket? Szemei is úgy szorulnak össze, mintha a napba próbálna nézni. Mintha vasat fogna, már a fogás is kezd fájdalmassá válni számára.
De ezt a vasmarkot, még ha egy örökkévalóságinak érzett idő után is, varázslatos módon el tudja kezdeni tolni az asztal közepétől, körömnyi távolságonként megállva. Néhol többet megy, máskor több pillanatnyi szünet kell ahhoz, hogy újrainduljon a miniatűr iram. De mire felfogja, hogy már egy arasz sem választja el a nyereségtől, volt egy pillanatnyi lehetősége belebámulni Nawanthiri arcába is: nem úgy néz ki, hogy szívélyesen át tervezi adni ezt a kört. De osztozik is döntésében, és ahogy maradék morzsányi erejét a kezében összeszedve, megkoppintatja vele az asztal szélét, egy önelégedett morgással kezdve el zselatinként lóbálni a következő pár napra biztosan fájni fogó testrészét. Nyert, de mégis milyen áron?
Mindkét kezét és egész felsőtestét az asztalon pihengeti egy darabig, győzelemben és izzadtságban úszva, majd ő maga is felállna, bár azért, hogy az ígéretek ellenére ő maga vegyen az éjszakára elegendő mennyiségű itókát magának is, és talán egy kis nógatással barátjának is.
Ez ötlet viszont feledésbe merül, mikor látja a lány szándékát. Legalább egy másodperces hezitálás veszi kezdetét, amit követően Ukrom szégyenlősen-kínosan feláll, és ha még továbbra is szándékában áll, hagyja, hogy Nawanthiri átkarolja. Mindenzt olyan kerek szemekkel, mint amikor először látta meg amazt a fogadóban ezen estén. Testéből kiszivárog a levegő, arckifejezése még a szokásosnál is komolyabbá válik. Minden persze egy magától értetődő hatás, hiszen Ukromot most életében először ölelik meg.
Győzelmi örömétől teljesen megfosztottan ballag a pultoshoz, és Rendel 16 aranyért kettő Kakaót.
Egy megzavart ork tekintetével ül vissza, téve le az italokat az asztalra, és két kézzel fogva, egy darabig néma csendben mered sajátjára.*- ...Kösz? *Suttogja.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10041-10060 , 10061-10080 , 10081-10100 , 10101-10120 , 10121-10140 , 10141-10160 , 10161-10180 , 10181-10200 , 10201-10220 , 10221-10240 , 10241-10260 , 10261-10280 , 10281-10300 , 10301-10320 , 10321-10340 , 10341-10360 , 10361-10380 , 10381-10400 , 10401-10420 , 10421-10440 , 10441-10460 , 10461-10480 , 10481-10500 , 10501-10520 , 10521-10540 , 10541-10560 , 10561-10580 , 10581-10600 , 10601-10620 , 10621-10640 , 10641-10660 , 10661-10680 , 10681-10700 , 10701-10720 , 10721-10740 , 10741-10760 , 10761-10780 , 10781-10800 , 10801-10820 , 10821-10840 , 10841-10860 , 10861-10880 , 10881-10900 , 10901-10920 , 10921-10940 , 10941-10960 , 10961-10980 , 10981-11000 , 11001-11020 , 11021-11040 , 11041-11060 , 11061-11080 , 11081-11100 , 11101-11120 , 11121-11140 , 11141-11160 , 11161-11180 , 11181-11200 , 11201-11220 , 11221-11240 , 11241-11260 , 11261-11280 , 11281-11300 , 11301-11320 , 11321-11340 , 11341-11360 , 11361-11380 , 11381-11400 , 11401-11420 , 11421-11440 , 11441-11460 , 11461-11480 , 11481-11500 , 11501-11520 , 11521-11540 , 11541-11560 , 11561-11580 , 11581-11600 , 11601-11620 , 11621-11640 , 11641-11660 , 11661-11680 , 11681-11700 , 11701-11720 , 11721-11740 , 11741-11760 , 11761-11780 , 11781-11800 , 11801-11820 , 11821-11840 , 11841-11860 , 11861-11880 , 11881-11900 , 11901-11920 , 11921-11940 , 11941-11960 , 11961-11980 , 11981-12000 , 12001-12020 , 12021-12040 , 12041-12060 , 12061-12080 , 12081-12100 , 12101-12120 , 12121-12140 , 12141-12160 , 12161-12180 , 12181-12200 , 12201-12220 , 12221-12240 , 12241-12260 , 12261-12280 , 12281-12300 , 12301-12320 , 12321-12340 , 12341-12360 , 12361-12380 , 12381-12400 , 12401-12420 , 12421-12440 , 12441-12460 , 12461-12480 , 12481-12500 , 12501-12520 , 12521-12540 , 12541-12560 , 12561-12580 , 12581-12600 , 12601-12620 , 12621-12640 , 12641-12660 , 12661-12680 , 12681-12700 , 12701-12720 , 12721-12740 , 12741-12760 , 12761-12780 , 12781-12800 , 12801-12820 , 12821-12840 , 12841-12860 , 12861-12880 , 12881-12900 , 12901-12920 , 12921-12940 , 12941-12960 , 12961-12980 , 12981-13000 , 13001-13020 , 13021-13040 , 13041-13060 , 13061-13080 , 13081-13100 , 13101-13120 , 13121-13140 , 13141-13160 , 13161-13180 , 13181-13200 , 13201-13220 , 13221-13240 , 13241-13260 , 13261-13280 , 13281-13300 , 13301-13320 , 13321-13340 , 13341-13360 , 13361-13380 , 13381-13400 , 13401-13420 , 13421-13440 , 13441-13460 , 13461-13480 , 13481-13500 , 13501-13520 , 13521-13540 , 13541-13560 , 13561-13580 , 13581-13600 , 13601-13620 , 13621-13640 , 13641-13660 , 13661-13680 , 13681-13700 , 13701-13720 , 13721-13740 , 13741-13760 , 13761-13780 , 13781-13800 , 13801-13820 , 13821-13840 , 13841-13860 , 13861-13880 , 13881-13900 , 13901-13920 , 13921-13940 , 13941-13960 , 13961-13980 , 13981-14000 , 14001-14020 , 14021-14040 , 14041-14060 , 14061-14080 , 14081-14100 , 14101-14120 , 14121-14140 , 14141-14160 , 14161-14180 , 14181-14200 , 14201-14220 , 14221-14240 , 14241-14260 , 14261-14280 , 14281-14300 , 14301-14320 , 14321-14340 , 14341-14360 , 14361-14380 , 14381-14400 , 14401-14420 , 14421-14440 , 14441-14460 , 14461-14480 , 14481-14500 , 14501-14520 , 14521-14540 , 14541-14560 , 14561-14580 , 14581-14600 , 14601-14620 , 14621-14640 , 14641-14660 , 14661-14680 , 14681-14700 , 14701-14720 , 14721-14740 , 14741-14760 , 14761-14780 , 14781-14800 , 14801-14820 , 14821-14840 , 14841-14860 , 14861-14880 , 14881-14900 , 14901-14920 , 14921-14940 , 14941-14960 , 14961-14980 , 14981-15000 , 15001-15020 , 15021-15040 , 15041-15060 , 15061-15080 , 15081-15100 , 15101-15120 , 15121-15140 , 15141-15160 , 15161-15180 , 15181-15200 , 15201-15220 , 15221-15240 , 15241-15260 , 15261-15280 , 15281-15300 , 15301-15320 , 15321-15340 , 15341-15360 , 15361-15380 , 15381-15400 , 15401-15420 , 15421-15440 , 15441-15460 , 15461-15480 , 15481-15500 , 15501-15520 , 15521-15540 , 15541-15560 , 15561-15580 , 15581-15600 , 15601-15620 , 15621-15640 , 15641-15660 , 15661-15680 , 15681-15700 , 15701-15720 , 15721-15740 , 15741-15760 , 15761-15780 , 15781-15800 , 15801-15820 , 15821-15840 , 15841-15860 , 15861-15880 , 15881-15900 , 15901-15920 , 15921-15940 , 15941-15960 , 15961-15980 , 15981-16000 , 16001-16020 , 16021-16040 , 16041-16060 , 16061-16080 , 16081-16100 , 16101-16120 , 16121-16140 , 16141-16160 , 16161-16180 , 16181-16200 , 16201-16220 , 16221-16240 , 16241-16260 , 16261-16280 , 16281-16300 , 16301-16320 , 16321-16340 , 16341-16360 , 16361-16380 , 16381-16400 , 16401-16420 , 16421-16440 , 16441-16460 , 16461-16480 , 16481-16500 , 16501-16520 , 16521-16540 , 16541-16560 , 16561-16580 , 16581-16600 , 16601-16620 , 16621-16640 , 16641-16660 , 16661-16680 , 16681-16700 , 16701-16720 , 16721-16740 , 16741-16760 , 16761-16780 , 16781-16800 , 16801-16820 , 16821-16840 , 16841-16860 , 16861-16880 , 16881-16900 , 16901-16920 , 16921-16940 , 16941-16960 , 16961-16980 , 16981-17000 , 17001-17020 , 17021-17040 , 17041-17060 , 17061-17080 , 17081-17100 , 17101-17120 , 17121-17140 , 17141-17160 , 17161-17180 , 17181-17200 , 17201-17220 , 17221-17240 , 17241-17260 , 17261-17280 , 17281-17300 , 17301-17320 , 17321-17340 , 17341-17360 , 17361-17380 , 17381-17400 , 17401-17420 , 17421-17440 , 17441-17460 , 17461-17480 , 17481-17500 , 17501-17520 , 17521-17540 , 17541-17560 , 17561-17580 , 17581-17600 , 17601-17620 , 17621-17640 , 17641-17660 , 17661-17680 , 17681-17700 , 17701-17720 , 17721-17740 , 17741-17760 , 17761-17780 , 17781-17800 , 17801-17820 , 17821-17840 , 17841-17860 , 17861-17880 , 17881-17900 , 17901-17920 , 17921-17940 , 17941-17960 , 17961-17980 , 17981-18000 , 18001-18020 , 18021-18040 , 18041-18060 , 18061-18080 , 18081-18100 , 18101-18120 , 18121-18140 , 18141-18160 , 18161-18180 , 18181-18200 , 18201-18220 , 18221-18240 , 18241-18260 , 18261-18280 , 18281-18300 , 18301-18320 , 18321-18340 , 18341-18360 , 18361-18380 , 18381-18400 , 18401-18420 , 18421-18440 , 18441-18460 , 18461-18480 , 18481-18500 , 18501-18520 , 18521-18540 , 18541-18560 , 18561-18580 , 18581-18600 , 18601-18620 , 18621-18640 , 18641-18660 , 18661-18680 , 18681-18700 , 18701-18720 , 18721-18740 , 18741-18760 , 18761-18780 , 18781-18800 , 18801-18820 , 18821-18840 , 18841-18860 , 18861-18880