//Ansel von Sheograt//
*Közben néhány gyors pillantással végigméri a Nőt, és első pillantásra megállapítja, hogy sok mindent láthatott már az életben, valószínűleg nem egy finom nemeskisasszonnyal van dolga, hanem egy harcedzett személlyel. Ez kicsit jobb kedvre deríti, sosem szerette a kékvérűeket. Gyűlölte családjának arisztokrata ismerőseit, barátait, meg a velük végigszenvedett bájcsevegéseket. Persze igyekezett mindig jól játszani a szerepét, és hűséges, tisztelettudó mágusnövendékként viselkedni, de szívből utálta ezen alkalmak minden egyes percét.
Felméri a terepet, és csak egy szabad széket talál. Pillantása megakad egy kardon, ami az egyik Nő melletti széken pihen. Feltűnik neki a táska is a másik széken, erről arra következtet, hogy sokat utazik a Nő.*
- Köszönöm. *Fogadja el a felkínált helyet, majd leül. Az illem úgy kívánja, hogy bemutatkozzon, illetve hogy levegye a csuklyáját, főleg egy Nő társaságában. nincs ínyére ez, de nem lehet illetlen egy Nővel. Egy halvány grimasszal arcán lassan leveszi a csuklyáját, elővillannak hajtincsei közül hegyes fülei. Nem tartja titokban, hogy elf, nem is szégyelli fajtáját, büszke rá ,csak épp természeténél fogva mindig óvatos. A Nő kérdésére homlokráncolva eltűnődik. Tényleg..miért jött a városba? Eredetileg nem is akart itt megállni, csak ide vetette az útja. A sűrű vadon néha kiismerhetetlen.*
- Még magam sem tudom. Csak idevetődtem, sokat utazom. De érdekes helynek tűnik, lehet hosszabb ideig maradok. *Közben érdeklődve veszi szemügyre a könyvet, amivel a Nő eddig foglalatoskodott*
- Egyébként Eryndir a nevem. Eryndir Ealoren. *Ha már ő zavarta meg a Nőt és ment oda hívatlanul az asztalához, úgy illik, hogy bemutatkozik. Mégsem ülhet le valakihez anélkül, hogy megmondaná a nevét.*
- És Te? Mi járatban? Sokat szoktál olvasni? * Kérdi a könyvre pillantva, majd eszébe jutnak a régi idők, mikor még el kellet játszani, hogy mágusnövendék, és haragja egyből felszökik. Talán arcán is látni érzelmeit, de gyorsan észbe kap, és rendezi gondolatait. Még mindig nem tudta megemészteni, hogy mi történt a múltban. Arcára halvány mosolyt erőltet, majd megjegyzi:*
- Bár ahogy látom nem épp az a könyvtárban ülő fajta vagy. *Ezt egy ilyen dolgohkoz kevésbé értő személy is le tudja szűrni, tekintve a Lány öltözetét, ami kifejezetten tetszik Eryndirnek. Nem szereti a kényeskedő nőket, inkább a tettre kész, határozott, céltudatos fajtákat részesíti előnyben.*
A hozzászólás írója (Eryndir Ealoren) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.07.02 15:31:23