//Merlana//
*Nem kell elsietni azt, hogy élezze a nyelvét a barátnőjén. Sokkal többet gondolkodik már, mielőtt megszólal, mert megtanulta, hogy a gyerek is furcsán pislog rá, amikor valami esztelenséget mond neki hirtelen felindulásból. Az élet az nagy tanító, szokták mondani, de a gyerek még nagyobb, mint kiderült. Önuralom, megfontoltság, felelősségvállalás. Soha, de soha nem volt ezekből semmi az eszköztárában, de most kénytelen kicsikarni magából azt, ami azt hitte nem is létezik.
Ettől még nem fog úrhölgyként viselkedni a nő mellett, hogyha ő le szeretne feküdni az ágyára, akkor le is fog, s ha ki szeretné inni a szekrényéből a rumot, akkor kiissza. De ez még nem jutott eszébe, úgyhogy nem kér belőle.*
- Sosem kiabálnék vele! *Mondja ezt emelt hangon annak, akivel nagyon szívesen kiabál, ha még egyszer megsérti. * - Ő a legkedvesebb fiú ezen a világon. Nem lesz belőle akkora fasz, mint Tian. Az egyszer biztos. *Hogy ezt miért mondja, az lényegtelen, ez jutott eszébe. Nem kiabál olyasvalakivel, aki színtiszta jóság. Sőt. Tökéletesség.*
- Milyen képességeidben, amik nincsenek? *Forgatja a szemeit. Kezdi unni, hogy akárhányszor találkozik Merlaná-val, mindig valamiben a legjobb akar lenni, de csak kergeti a farkát, mint valami bolond macska. De Neli nem az a fajta, aki véka alá rejti a gondolatait. Nem akar bukni, nem akar egy ostoba vállalkozásba belekezdeni, hacsak meg nem győzi a nő.*
- Neked csak ügyesen kellene térdelned, ő meg adja cserébe az aranyakat, meg tapossa ki az utad. Megint akarsz valamit, de nem magad miatt. Köszönöm a segítséged, de magadon sem tudsz ezek szerint. Bár inkább azzal legyél ilyen lelkes, aki bízik benned, nem pedig azzal, akinek úgy érzed, hogy folyton bizonyítanod kell.. *Nem indulatos, még ha a szavaknak úgy nagyobb nyomatéka lenne is. Félti mindig ezt az ostoba libát, aki sorra követi el a hibáit. Persze, amit hallott, amibe ő is beszállhatna, nem hangzik cseppet sem rosszul, de a nő indítéka nem tetszik neki. * - Abban bízok, hogy jót akarsz nekem. *El is veszi az aranyat, majd a smaragdok gyanús fénnyel csillannak a nőre.* - Ettől még nem tetszik jobban a helyzeted. De lesz mire költenem. *Mosolyodik el színtelenül, majd felkel végre az ágyról és a szekrénykéhez lép.*
- Igyunk egyet. *Kivételesen nem ront rá engedély nélkül, bár ha nem kapja meg, valószínű idővel megtörténik.* - Nem tűnik rossznak az üzlet, Merlana. Tényleg nem és örülök, hogy ilyen alak mellett dolgozol, de jobb volna, ha nem csupán azért, mert bizonyítani szeretnél valakinek, aki csak egy kurvának tart maga mellett.
*Haragudhat a másik a szavaiért, de végül mindig megérti, hogy miről beszél neki Nelira. Kicsit talán nyers, de máshogy nincs értelme. Nagyot sóhajt, amikor végre kivesézték amit ki kell, s a gyerekre terelődik a téma ismét.*
- Parázs? Most is fel tudnálak gyújtani, sőt. Tanultam mágiát. Így meg tudom tényleg védeni őt. Nem változott semmi, csak minden. Én sem értem, nyugodj meg. De valahogy most jobb. Nem hagyja, hogy… tudod, hogy olyan legyek, amivel elbaszok mindent.