Arthenior - Kovácsműhely
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 154 (3061. - 3066. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása:
3066. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2024-02-01 06:52:26
Üzenet elküldve: 2024-02-01 06:52:26
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 855
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 855
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Az út kezdete//
*Yeza már nyitná a száját, hogy egy "De..." felütéssel rámutasson, hogy kifejezetten a küldetésre való bevásárlás miatt kérték, hogy jöjjön. Végül csak egy sóhajjal konstatálja, hogy a dolgot ennek ellenére már le is tudták nélküle. Már feladta, hogy logikát keressen ebben az ügyben a sorok között, leginkább csak az egyre izgágábban sürgető nekiindulás kényszerét látja.
Mykael pajzsa nem tűnik ugyan ócskának, s bizonyosan kibír jó néhány kardsuhintást, de talán még buzogánycsapást is. Viszont bestiákra vadászni indulnak. Azok az állkapcsok és csapások egy kicsit más kategóriába tartoznak. Ha megroppantják azt a pajzsot, akkor vége. Ha törik, akkor a vasalatok ellenére se lesz már túl sok mindenre jó. A fém ellenben inkább hajlik talán. Kiegyengetve biztos nem lesz már mutatós soha, de hasznosnak hasznos. A fiatal harcos majd úgyis kitapasztalja a saját bőrén, hogy jó vagy rossz döntést hozott, de ez már legyen a jövő zenéje, ami Mykaelnek muzsikál.
Az üveg italra, amit Krultos ad át neki, felfonja a szemöldökét.*
- Egy esztendőnél tovább biztos nem fogom tartogatni *szúrja oda a kijelentést mindennemű kompromisszumkészség nélkül.* - Jövőre ugyanezen a napon felbontom, ha itt lesztek hozzá, ha nem. *Jelentőségteljes pillantása mindkét férfin megállapodik egy-egy pillanatra.* - Szóval kapjátok össze magatokat!
*Megvárja, míg elteszik a dárdákat és a dárdahegyket, de Krultos már indulásra is fogja egy kurta elköszönés után.*
- Bajnokom! *szól utána és a pult mögül néhány lépéssel áthágja a köztük lévő távolságot, aztán lábujjhegyre emelkedve édes csókot tapaszt a gladiátor ajkára, már ha az nem húzódik el... nem mintha szokása lenne.*
- Az útra *mosolyodik, aztán kis hezitálás után Mykaelnek is kiosztja az útravalót, ha már az ajánlgatott felszerelés nem kellett.*
- Nyissátok ki a fületeket az Erdőszellem szavára és talán nem nekem kell meginni az egész üveg rumot.
*Azzal búcsút int a kettősnek, akik gyalogszerrel indulnak neki a nagy útnak. Inkább nem is gondol bele. Neki a fogadóig visszajutni is komoly megpróbáltatás ebben a nyomorult hidegben.
Miután a kalandorok nekiindulnak, és csukódik mögöttük az ajtó, Yeza visszafordul a pult felé és előhozakodik a kovácsnál egy személyes kéréssel. Kihajtogat egy papirost, melyen egyik oldalon egy átsatírozott minta, mégpedig a Wegtoreni Fekete Váltójának pecsétje látható, a másikon pedig egy stilizált főnix és egy leviatán egymásnak vetett háttal. Lángnyelvekre emlékeztető tollak és tapadókorongos, tekergőző csápok egy kerek formába foglalva.
A vörös előadja a kérését, miszerint e két motívumot szeretné elkészíttetni egy félarasznyi jádekorong két oldalára, hogy bőrszalagra fűzve a nyakában hordhassa. Mivel a kovácsot már ismeri egy ideje, s a fegyverekhez is használnak olykor díszítésnek drágakő/féldrágakő berakásokat, úgy gondolta egy próbát megér, hogy megkérdezze.*
- A maradékból kifutja? *kérdi az 1500 aranyas sorra bökve a főkönyvben. Elvégre Krultos és Mykael csak a dárdákat kérték.* - Ha nem, kipótlom *mondja. A jáde nem túl gyakori errefelé, de Yeza bízik benne, hogy nem kér lehetetlent.*
*Yeza már nyitná a száját, hogy egy "De..." felütéssel rámutasson, hogy kifejezetten a küldetésre való bevásárlás miatt kérték, hogy jöjjön. Végül csak egy sóhajjal konstatálja, hogy a dolgot ennek ellenére már le is tudták nélküle. Már feladta, hogy logikát keressen ebben az ügyben a sorok között, leginkább csak az egyre izgágábban sürgető nekiindulás kényszerét látja.
Mykael pajzsa nem tűnik ugyan ócskának, s bizonyosan kibír jó néhány kardsuhintást, de talán még buzogánycsapást is. Viszont bestiákra vadászni indulnak. Azok az állkapcsok és csapások egy kicsit más kategóriába tartoznak. Ha megroppantják azt a pajzsot, akkor vége. Ha törik, akkor a vasalatok ellenére se lesz már túl sok mindenre jó. A fém ellenben inkább hajlik talán. Kiegyengetve biztos nem lesz már mutatós soha, de hasznosnak hasznos. A fiatal harcos majd úgyis kitapasztalja a saját bőrén, hogy jó vagy rossz döntést hozott, de ez már legyen a jövő zenéje, ami Mykaelnek muzsikál.
Az üveg italra, amit Krultos ad át neki, felfonja a szemöldökét.*
- Egy esztendőnél tovább biztos nem fogom tartogatni *szúrja oda a kijelentést mindennemű kompromisszumkészség nélkül.* - Jövőre ugyanezen a napon felbontom, ha itt lesztek hozzá, ha nem. *Jelentőségteljes pillantása mindkét férfin megállapodik egy-egy pillanatra.* - Szóval kapjátok össze magatokat!
*Megvárja, míg elteszik a dárdákat és a dárdahegyket, de Krultos már indulásra is fogja egy kurta elköszönés után.*
- Bajnokom! *szól utána és a pult mögül néhány lépéssel áthágja a köztük lévő távolságot, aztán lábujjhegyre emelkedve édes csókot tapaszt a gladiátor ajkára, már ha az nem húzódik el... nem mintha szokása lenne.*
- Az útra *mosolyodik, aztán kis hezitálás után Mykaelnek is kiosztja az útravalót, ha már az ajánlgatott felszerelés nem kellett.*
- Nyissátok ki a fületeket az Erdőszellem szavára és talán nem nekem kell meginni az egész üveg rumot.
*Azzal búcsút int a kettősnek, akik gyalogszerrel indulnak neki a nagy útnak. Inkább nem is gondol bele. Neki a fogadóig visszajutni is komoly megpróbáltatás ebben a nyomorult hidegben.
Miután a kalandorok nekiindulnak, és csukódik mögöttük az ajtó, Yeza visszafordul a pult felé és előhozakodik a kovácsnál egy személyes kéréssel. Kihajtogat egy papirost, melyen egyik oldalon egy átsatírozott minta, mégpedig a Wegtoreni Fekete Váltójának pecsétje látható, a másikon pedig egy stilizált főnix és egy leviatán egymásnak vetett háttal. Lángnyelvekre emlékeztető tollak és tapadókorongos, tekergőző csápok egy kerek formába foglalva.
A vörös előadja a kérését, miszerint e két motívumot szeretné elkészíttetni egy félarasznyi jádekorong két oldalára, hogy bőrszalagra fűzve a nyakában hordhassa. Mivel a kovácsot már ismeri egy ideje, s a fegyverekhez is használnak olykor díszítésnek drágakő/féldrágakő berakásokat, úgy gondolta egy próbát megér, hogy megkérdezze.*
- A maradékból kifutja? *kérdi az 1500 aranyas sorra bökve a főkönyvben. Elvégre Krultos és Mykael csak a dárdákat kérték.* - Ha nem, kipótlom *mondja. A jáde nem túl gyakori errefelé, de Yeza bízik benne, hogy nem kér lehetetlent.*
3065. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2024-01-31 23:35:00
Üzenet elküldve: 2024-01-31 23:35:00
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 243
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 243
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
//Az út kezdete//
*Szerencsére nem erőltetik tovább a sisak ügyét, mert Mykael egészen kínos okból veti el ezt az egyébként jó ötletet. Fiatalabb korában egyszer látott egy zsoldost, akinek a nagy hidegben a fémsisakja okozott komoly fagysérüléseket. Kifejezetten ronda látvány volt, amikor a bőr jött együtt a sisakkal, és a katona üvöltései a mai napig ott visszhangzanak Mykael emlékei között. Lehetett vagy nyolc-kilenc esztendős, amikor ezt látta. Sok hasonló emlék tarkítja még a múltját, a gyors és a lassú halál legtöbb formáját volt szerencséje közvetlen közelről látni, jóval azelőtt, hogy egyáltalán kardot ragadott volna. Szóval ő csak marad fejfedő nélkül, hiába lenne az praktikus.
A pajzsa már más kérdés. Így ránézésre meg nem mondanák róla, de nem holmi összeeszkábált ócskaság. Maga a fa is nagyon kemény, és a fémvasalása is kiváló. Komoly pengék csorbultak ki rajta. De mint Mykael legtöbb holmija, ez is sok másik gazda kezében megfordult és sok-sok évtizeden át szolgálta azokat is hűen. A kora miatt tűnik ócskának.*
- Én ugyan nem bánom az erőpróbákat. És azt hiszem, akkor se lennék nagyon oda, ha alulmaradnék.
*feleli a nőnek, levakarhatatlan mosollyal az arcán, miközben felsorakozik Denjaar mellé. Mikor aztán a gladiátor búcsút int és megindul, Mykael még egy hosszú pillanatig legelteti a szemét a nőn. Ki tudja, látja-e valaha, és lesz-e módja ebből a sok vitéz szócséplésből bármit is valóra váltani. De az emlékét elraktározza. Aztán csak biccent neki és megindul Denjaar mögött.
Yeza, és rajta kívül még egy-két fehérnép itt-ott a világban kétségtelenül jó motíváció az életben maradásra, habár Mykael enélkül se vágyja a halált.*
- Ha jól kilépünk, sötétedésig elég nagy távot legyalogolhatunk. Ha a mocsárba tartunk, menet közben szedjünk össze némi rőzsét is. A mocsári fák még télidőben se túl jók tüzelőnek.
*javasolja, immáron menet közben. A gyaloglás olyasmi, ami egyáltalán nem szokatlan neki, úgyhogy képes lesz tartani a lépést útitársával.*
*Szerencsére nem erőltetik tovább a sisak ügyét, mert Mykael egészen kínos okból veti el ezt az egyébként jó ötletet. Fiatalabb korában egyszer látott egy zsoldost, akinek a nagy hidegben a fémsisakja okozott komoly fagysérüléseket. Kifejezetten ronda látvány volt, amikor a bőr jött együtt a sisakkal, és a katona üvöltései a mai napig ott visszhangzanak Mykael emlékei között. Lehetett vagy nyolc-kilenc esztendős, amikor ezt látta. Sok hasonló emlék tarkítja még a múltját, a gyors és a lassú halál legtöbb formáját volt szerencséje közvetlen közelről látni, jóval azelőtt, hogy egyáltalán kardot ragadott volna. Szóval ő csak marad fejfedő nélkül, hiába lenne az praktikus.
A pajzsa már más kérdés. Így ránézésre meg nem mondanák róla, de nem holmi összeeszkábált ócskaság. Maga a fa is nagyon kemény, és a fémvasalása is kiváló. Komoly pengék csorbultak ki rajta. De mint Mykael legtöbb holmija, ez is sok másik gazda kezében megfordult és sok-sok évtizeden át szolgálta azokat is hűen. A kora miatt tűnik ócskának.*
- Én ugyan nem bánom az erőpróbákat. És azt hiszem, akkor se lennék nagyon oda, ha alulmaradnék.
*feleli a nőnek, levakarhatatlan mosollyal az arcán, miközben felsorakozik Denjaar mellé. Mikor aztán a gladiátor búcsút int és megindul, Mykael még egy hosszú pillanatig legelteti a szemét a nőn. Ki tudja, látja-e valaha, és lesz-e módja ebből a sok vitéz szócséplésből bármit is valóra váltani. De az emlékét elraktározza. Aztán csak biccent neki és megindul Denjaar mögött.
Yeza, és rajta kívül még egy-két fehérnép itt-ott a világban kétségtelenül jó motíváció az életben maradásra, habár Mykael enélkül se vágyja a halált.*
- Ha jól kilépünk, sötétedésig elég nagy távot legyalogolhatunk. Ha a mocsárba tartunk, menet közben szedjünk össze némi rőzsét is. A mocsári fák még télidőben se túl jók tüzelőnek.
*javasolja, immáron menet közben. A gyaloglás olyasmi, ami egyáltalán nem szokatlan neki, úgyhogy képes lesz tartani a lépést útitársával.*
3064. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2024-01-31 09:59:07
Üzenet elküldve: 2024-01-31 09:59:07
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 423
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 423
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
//Az út kezdete//
*Viszonozza Yeza pillantását, és noha egyet kell értsen a vörössel, ráhagyja a dolgot Mykaelre. Ha zavarja a kobakfedő, hát zavarja. De ha betöri a fejét valami, hát magára vethet.*
-A Piactéren már végeztünk idefelé. Csak a legszükségesebb holmikat visszük. *Jelzésértékűen rántja meg vállán a hátizsákot.*
-Majd elfelejtettem. *Oldja le hátáról a málhát, hogy előhúzzon belőle egy kackiás üveget.*
-Rum. Wegtoreni. Tedd el a visszatértünkre. *Nyújtja Yeza felé az italt.*
-Remélhetőleg nem fog soká porosodni. *Teszi még hozzá, azzal Mykaelre pillant.*
-Indulhatunk? Gyalogszerrel így is a mocsárban kell majd éjszakáznunk. *Nincs vesztegetni való idejük, különben sosem érnek vissza. Az ingovány gondolatától pedig a legcsekélyebb értelemben sem repes.*
-Köszönök mindent. *Az ajtó felé fordul, kurta háláját persze Yezának célozza közben. Nem az a szentimentális fajta.*
*Viszonozza Yeza pillantását, és noha egyet kell értsen a vörössel, ráhagyja a dolgot Mykaelre. Ha zavarja a kobakfedő, hát zavarja. De ha betöri a fejét valami, hát magára vethet.*
-A Piactéren már végeztünk idefelé. Csak a legszükségesebb holmikat visszük. *Jelzésértékűen rántja meg vállán a hátizsákot.*
-Majd elfelejtettem. *Oldja le hátáról a málhát, hogy előhúzzon belőle egy kackiás üveget.*
-Rum. Wegtoreni. Tedd el a visszatértünkre. *Nyújtja Yeza felé az italt.*
-Remélhetőleg nem fog soká porosodni. *Teszi még hozzá, azzal Mykaelre pillant.*
-Indulhatunk? Gyalogszerrel így is a mocsárban kell majd éjszakáznunk. *Nincs vesztegetni való idejük, különben sosem érnek vissza. Az ingovány gondolatától pedig a legcsekélyebb értelemben sem repes.*
-Köszönök mindent. *Az ajtó felé fordul, kurta háláját persze Yezának célozza közben. Nem az a szentimentális fajta.*
3063. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2024-01-31 06:15:05
Üzenet elküldve: 2024-01-31 06:15:05
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 855
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 855
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Az út kezdete//
*Yeza igazán mindent megtesz, hogy a Báró ígéretéhez híven felszerelje a kettőst a küldetésre, de a férfiak úgy állnak a dologhoz, mint a durcás úri lányok, amikor egy elrendezett házasságot igyekszik a férjjelölt megédesíteni a vagyona csillogtatásával a vásárban.
Látja Mykael arcán a meglepettséget, amikor a további kiegészítők kínálatár ajánlgatja. Csaknem ki is neveti, mert olyan képet vág, mint amilyet mondjuk Edora asszony vágna, ha egy ork kidobó vitába szállna vele az inggallér keményítés témájában.*
- Láttam már néhány bestia viadalt az Arénában. *Bizony látott, s azok alapján Mykael fapajzsa hamar pozdorjaként végezheti. A sisak pedig azóta az egyik leghatékonyabb eszköz elhatárolódni a haláltól, mióta a halandók komolyabb szinten elkezdték űzni a viaskodást. Semmiféle vértet nem a kényelmessége miatt hordanak amúgy se. De ki ő, hogy ilyesmiben akadékoskodjon? Azért vet egy pillantást Denjaar felé, hátha a tapasztalt viador jobb belátásra bírja az ifjoncot. Ha nem, hát marad a két-két dárda meg a plusz dárdahegyek.*
- Nem járnál velem jól, szépfiú *kacsint Mykaelre.* - Még egy hosszú út és a szörnyvadászat nélkül is próbára tenném az erődet.
*Amikor a gladiátor hátasára terelődik a szó, Yezában újfent felmerül az érzés, hogy az egykori Bajnok talán inkább csak a dicső halált keresi Erdőmélyén, és soha nem is tervezett igazán visszatérni.*
- Gondunk lesz a lovadra, Bajnokom *feleli, de a férfién tartott pillantás jóval beszédesebb, mint az a néhány szó. Megérintette a felajánlás, bár valószínűleg nincs mögötte különösebb. De Yeza az ilyenben szentimentális. A medveprém kabátot is nagy becsben tartja, amit az északi harcostól kapott, s nem csak azért, mert jó hasznát veszi.*
- Akkor? Indulhatunk a piacra? *kérdi.* - Mire van még szükségetek?
*Yeza igazán mindent megtesz, hogy a Báró ígéretéhez híven felszerelje a kettőst a küldetésre, de a férfiak úgy állnak a dologhoz, mint a durcás úri lányok, amikor egy elrendezett házasságot igyekszik a férjjelölt megédesíteni a vagyona csillogtatásával a vásárban.
Látja Mykael arcán a meglepettséget, amikor a további kiegészítők kínálatár ajánlgatja. Csaknem ki is neveti, mert olyan képet vág, mint amilyet mondjuk Edora asszony vágna, ha egy ork kidobó vitába szállna vele az inggallér keményítés témájában.*
- Láttam már néhány bestia viadalt az Arénában. *Bizony látott, s azok alapján Mykael fapajzsa hamar pozdorjaként végezheti. A sisak pedig azóta az egyik leghatékonyabb eszköz elhatárolódni a haláltól, mióta a halandók komolyabb szinten elkezdték űzni a viaskodást. Semmiféle vértet nem a kényelmessége miatt hordanak amúgy se. De ki ő, hogy ilyesmiben akadékoskodjon? Azért vet egy pillantást Denjaar felé, hátha a tapasztalt viador jobb belátásra bírja az ifjoncot. Ha nem, hát marad a két-két dárda meg a plusz dárdahegyek.*
- Nem járnál velem jól, szépfiú *kacsint Mykaelre.* - Még egy hosszú út és a szörnyvadászat nélkül is próbára tenném az erődet.
*Amikor a gladiátor hátasára terelődik a szó, Yezában újfent felmerül az érzés, hogy az egykori Bajnok talán inkább csak a dicső halált keresi Erdőmélyén, és soha nem is tervezett igazán visszatérni.*
- Gondunk lesz a lovadra, Bajnokom *feleli, de a férfién tartott pillantás jóval beszédesebb, mint az a néhány szó. Megérintette a felajánlás, bár valószínűleg nincs mögötte különösebb. De Yeza az ilyenben szentimentális. A medveprém kabátot is nagy becsben tartja, amit az északi harcostól kapott, s nem csak azért, mert jó hasznát veszi.*
- Akkor? Indulhatunk a piacra? *kérdi.* - Mire van még szükségetek?
3062. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2024-01-30 22:43:59
Üzenet elküldve: 2024-01-30 22:43:59
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 243
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 243
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
//Az út kezdete//
*Magában jól mulat a másik kettő enyelgésén. Ő nem tudná ilyen higgadtan kezelni Yeza praktikáit, egyhamar színvallásra késztetné a lányt a rámenősségével - hogy tényleg annyira epekedik-e iránta, vagy csak a szája jár. De Denjaar jobban állja a sarat.
Amikor előkerülnek a kért tárgyak, érdeklődve nézi őket. Mestermunka, ez valóban meglátszik. Fura ennyire érintetlennek látni egy pengét, dárdahegyet. Sehol egy kifent csorbulás, sehol egy lemoshatatlan elsötétedett folt - még.
Aztán Yeza neki ad ötletet. Ettől meglepődik, mert a nő ötlete egészen jó. A tekintetéből is kb az olvasható ki, hogy meg van lepődve, amirt Yezának támadt egy épkézláb ötlete. Persze ez így túlzás, mert nem mintha egy tapasztalt harcos amazon ne tudna jó tanácsokat adni fegyverkezésről. De Yeza másfajta fehérnépnek tűnik. Nem lehet harcos. Ahhoz ő is túlzottan ép. Végül biccent egyet és így felel.*
- Nem rossz ötlet, de nem kell. Van így is jó pajzsom...
*bök a hátizsákjára akasztott körpajzsra, ami ránézésre idősebbnek tűnik nem hogy Mykaelnél, de Denjaarnál is.*
- ... sisakot meg nem hordok, mindig zavart.
*persze lehet, hogy a sisak azért zavarta, mert sose talált a saját méretében, így amit néha fel tudott venni, az mindig billegett a fején. De úgy látszik, nem él az alkalommal, hogy televásárolja a hátizsákját, még azután se, hogy Denjaar is erre biztatta.*
- Ha téged nem tehetlek a hátizsákomba, akkor nincs itt semmi, ami most kéne.
*villant újabb ragadozómosolyt Yezára, aztán hozzáteszi.*
- Szóval, részemről indulhatunk.
*azzal ő is a kijárathoz lép.*
*Magában jól mulat a másik kettő enyelgésén. Ő nem tudná ilyen higgadtan kezelni Yeza praktikáit, egyhamar színvallásra késztetné a lányt a rámenősségével - hogy tényleg annyira epekedik-e iránta, vagy csak a szája jár. De Denjaar jobban állja a sarat.
Amikor előkerülnek a kért tárgyak, érdeklődve nézi őket. Mestermunka, ez valóban meglátszik. Fura ennyire érintetlennek látni egy pengét, dárdahegyet. Sehol egy kifent csorbulás, sehol egy lemoshatatlan elsötétedett folt - még.
Aztán Yeza neki ad ötletet. Ettől meglepődik, mert a nő ötlete egészen jó. A tekintetéből is kb az olvasható ki, hogy meg van lepődve, amirt Yezának támadt egy épkézláb ötlete. Persze ez így túlzás, mert nem mintha egy tapasztalt harcos amazon ne tudna jó tanácsokat adni fegyverkezésről. De Yeza másfajta fehérnépnek tűnik. Nem lehet harcos. Ahhoz ő is túlzottan ép. Végül biccent egyet és így felel.*
- Nem rossz ötlet, de nem kell. Van így is jó pajzsom...
*bök a hátizsákjára akasztott körpajzsra, ami ránézésre idősebbnek tűnik nem hogy Mykaelnél, de Denjaarnál is.*
- ... sisakot meg nem hordok, mindig zavart.
*persze lehet, hogy a sisak azért zavarta, mert sose talált a saját méretében, így amit néha fel tudott venni, az mindig billegett a fején. De úgy látszik, nem él az alkalommal, hogy televásárolja a hátizsákját, még azután se, hogy Denjaar is erre biztatta.*
- Ha téged nem tehetlek a hátizsákomba, akkor nincs itt semmi, ami most kéne.
*villant újabb ragadozómosolyt Yezára, aztán hozzáteszi.*
- Szóval, részemről indulhatunk.
*azzal ő is a kijárathoz lép.*
3061. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2024-01-30 21:48:46
Üzenet elküldve: 2024-01-30 21:48:46
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 423
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 423
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
//Az út kezdete//
*Yeza egyértelmű költői túlzásokba esik, amit akár gúnyolódásnak is betudhatna, ha nem ismerné már eléggé a vöröset. Az ilyesmi velejárója.
Nem szól semmit, helyette a felkínált portéka felé fordul. Elfogadja a kardhüvelyt, majd rövid ügyködés után már szíjához is erősíti. Nem telik el jó két szívdobbanásnyi pillanat, a wegtoreni mesterkard már a hozzá illő tokban pihen.*
-Válassz, amire csak kedved van. *Szól Mykaelhez.*
-Kevés ilyen alkalmad lesz. Hanem nekem elég a két dárda. Mindenem megvan. *Magához is veszi a szóban forgó fegyvereket, majd kissé hátrébb lép, hogy Mykael nyugodtan forgolódhasson.*
-Remélem amaz fedezi a lovam tartását is. a Kalmárlaknál hagytam. A Városőrség legjobb lova... Volt. *Megenged egy félmosolyt.*
-Ha nem térnék vissza, a Tiéd. Egy jókora mén. Olyan a színe, mint a szemed, megismered. Ősz a neve.
*Nem is szól többet, hagyja, hogy Mykael révbe érjen a fegyvereket illetően. Addig pedig hátát a falnak vetve megállapodik a bejárat mellett. Felkészült az útra.*
*Yeza egyértelmű költői túlzásokba esik, amit akár gúnyolódásnak is betudhatna, ha nem ismerné már eléggé a vöröset. Az ilyesmi velejárója.
Nem szól semmit, helyette a felkínált portéka felé fordul. Elfogadja a kardhüvelyt, majd rövid ügyködés után már szíjához is erősíti. Nem telik el jó két szívdobbanásnyi pillanat, a wegtoreni mesterkard már a hozzá illő tokban pihen.*
-Válassz, amire csak kedved van. *Szól Mykaelhez.*
-Kevés ilyen alkalmad lesz. Hanem nekem elég a két dárda. Mindenem megvan. *Magához is veszi a szóban forgó fegyvereket, majd kissé hátrébb lép, hogy Mykael nyugodtan forgolódhasson.*
-Remélem amaz fedezi a lovam tartását is. a Kalmárlaknál hagytam. A Városőrség legjobb lova... Volt. *Megenged egy félmosolyt.*
-Ha nem térnék vissza, a Tiéd. Egy jókora mén. Olyan a színe, mint a szemed, megismered. Ősz a neve.
*Nem is szól többet, hagyja, hogy Mykael révbe érjen a fegyvereket illetően. Addig pedig hátát a falnak vetve megállapodik a bejárat mellett. Felkészült az útra.*
3060. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2024-01-29 18:59:21
Üzenet elküldve: 2024-01-29 18:59:21
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 855
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 855
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Az út kezdete//
*Elmosolyodik a kérdésen, ami nyilvánvalóan jóval nagyobb jelentőségbe bugyolálja az egykori arénabajnok (és természetesen ifjú kísérője) személyét, mint amivel Yeza számára bírnak. Nem kétséges, hogy Denjaar Krultos sajátos színfolt a posványosan unalmas artheniori mindennapokban, s talán a fiatal bérkard is megérne egy misét, de a vörösnek nem fűződik hozzájuk érdeke. Hála az égnek. Ha úgy lenne, ez az eszement küldetés biztos jóval nagyobb fejtörést okozna neki.*
- Sóhajtozok, pityergek *simít a fess szakállba, ahogy doromboló szavait formálja az ajka* -, és feslett képzelgésekbe merülök diadalmas visszatértetek napjáról. *A szégyentelenség a hangjában kevés férfiban hagyná e pillanatban felszólalni a józan észt arról, hogy ez csak édelgő hazugság. Yeza mosolya maga az ígéret. Termékeny, dús föld a tagokba meleget csaló álmoknak az elkövetkezendő kemény napok elcsigázott estéire.
Biccent a segédeknek, aztán magától értetődő természetességgel fordul a pult mögé. Előveszi az Aztyan által kényes precizitással vezetett főkönyvet és a következő üres sorba felvezeti a dátumot, hogy "Denjaar Krultos - szörnyvadász expedíció", aztán az összeget: 1500 arany
, aztán pedig a nevét. Mindezt cirádás wegtoreni betűivel. A lapszélre azért odaírja: Caldorcor Báró jóváhagyásával.
Választ egy egyszerű, de strapabíró, és azért a fegyverhez illőn wegtoreni motívumokkal szolidan díszített kardhüvelyt a mesterkardnak, a dárdák és dárdahegyek választékát pedig felsorakoztatja a két férfi előtt.*
- Egy tisztességes pajzs és egy sisak neked sem ártana *biccent Mykaelnek és végigmutat a műhely ilyen jellegű választékán is* -, ha le akarod pipálni a vénembert. Válassz nyugodtan.
*Elmosolyodik a kérdésen, ami nyilvánvalóan jóval nagyobb jelentőségbe bugyolálja az egykori arénabajnok (és természetesen ifjú kísérője) személyét, mint amivel Yeza számára bírnak. Nem kétséges, hogy Denjaar Krultos sajátos színfolt a posványosan unalmas artheniori mindennapokban, s talán a fiatal bérkard is megérne egy misét, de a vörösnek nem fűződik hozzájuk érdeke. Hála az égnek. Ha úgy lenne, ez az eszement küldetés biztos jóval nagyobb fejtörést okozna neki.*
- Sóhajtozok, pityergek *simít a fess szakállba, ahogy doromboló szavait formálja az ajka* -, és feslett képzelgésekbe merülök diadalmas visszatértetek napjáról. *A szégyentelenség a hangjában kevés férfiban hagyná e pillanatban felszólalni a józan észt arról, hogy ez csak édelgő hazugság. Yeza mosolya maga az ígéret. Termékeny, dús föld a tagokba meleget csaló álmoknak az elkövetkezendő kemény napok elcsigázott estéire.
Biccent a segédeknek, aztán magától értetődő természetességgel fordul a pult mögé. Előveszi az Aztyan által kényes precizitással vezetett főkönyvet és a következő üres sorba felvezeti a dátumot, hogy "Denjaar Krultos - szörnyvadász expedíció", aztán az összeget: 1500 arany
, aztán pedig a nevét. Mindezt cirádás wegtoreni betűivel. A lapszélre azért odaírja: Caldorcor Báró jóváhagyásával.Választ egy egyszerű, de strapabíró, és azért a fegyverhez illőn wegtoreni motívumokkal szolidan díszített kardhüvelyt a mesterkardnak, a dárdák és dárdahegyek választékát pedig felsorakoztatja a két férfi előtt.*
- Egy tisztességes pajzs és egy sisak neked sem ártana *biccent Mykaelnek és végigmutat a műhely ilyen jellegű választékán is* -, ha le akarod pipálni a vénembert. Válassz nyugodtan.
3059. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2024-01-28 23:07:15
Üzenet elküldve: 2024-01-28 23:07:15
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 243
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 243
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
//Az út kezdete//
*Yeza azzal, hogy megszabadul a szőrméjétől, megintcsak magára vonja Mykael tekintetét. Megint megállapítja, hogy ezek a városi nők káprázatosak. A parasztlányok, akikkel eleinte dolga volt, sose viseltek volna ilyen ruhát, még nyáron se, nem hogy télen. Talán még csak nem is tudják, hogy ilyen holmik léteznek. Nekik csak praktikus és sokat takaró ruhák jutottak, amiket lehámozni is nehéz. Ami Yezán van, azt ránézésre egy erősebb rántás is el tudná tüntetni. Pont, mint Alissäna alig-valami-ruhája. Aztán eszébe jut, miről beszéltek Denjaarral idefelé jövet: wegtoreni nők. Eggyel több ok, hogy minél hamarabb ellátogasson oda is.
Yeza megjegyzésére és "kölyök" megszólítására csak rávillant egy vidám mosolyt, és kétszer felrántja a szemöldökét, jelezve, hogy ő benne van a játékban.
Aztán viszont megint elfordul, tényleg jobb lenne hanyagolni már a fehérnépet és az előttük álló küldetésen gondolkozni. Most, amíg még eszébe tud jutni valami hasznos, ami odakinn az életet tudja jelenteni.
A kölyök jelzőt egyébként nem veszi magára. Valóban inkább az még, mint felnőtt férfi. Legalábbis, ami a korát illeti, amit még csak tizenhét esztendeje számlál. És azt is tudja, hogy az életvidám természete is fiatalnak mutatja. Gondtalannak és vakmerőnek tűnik tőle, holott inkább csak egészen sajátos látásmódja van - mondhatni, torz. De ez is egyfajta védelmi mechanizmus, ami segített neki átvészelni ifjúkora megpróbáltatásait. Szóval nem bánja, ha kölyöknek tartják. Az alacsony elvárásokat könnyebb megugrani, könnyű kellemes csalódást okozni, vagy végzetes hibára sarkallni az ellent. Az meg, hogy a vidám mosolya tényleg ottmaradhat a vadonban, amíg le nem rohad a koponyájáról, nem izgatja. A katonák meghalnak.
Hagyja tovább évődni a wegtorenieket, csak a végéhez szól hozzá.*
- Egy-két dárdahegy még jó lenne, nem? Karót könnyű találni, amiből nyelet lehet rá tenni. Esetleg hosszabb ágakra is, hogy ne hajítsuk, hanem döfjük. Vagy távol tartsuk vele a vadat.
*ötletel. Akármennyire meg is van békélve a halál gondolatával - vagy gondolja magáról ezt -, azért próbálja elejét venni, hogy tényleg bekövetkezzen.*
*Yeza azzal, hogy megszabadul a szőrméjétől, megintcsak magára vonja Mykael tekintetét. Megint megállapítja, hogy ezek a városi nők káprázatosak. A parasztlányok, akikkel eleinte dolga volt, sose viseltek volna ilyen ruhát, még nyáron se, nem hogy télen. Talán még csak nem is tudják, hogy ilyen holmik léteznek. Nekik csak praktikus és sokat takaró ruhák jutottak, amiket lehámozni is nehéz. Ami Yezán van, azt ránézésre egy erősebb rántás is el tudná tüntetni. Pont, mint Alissäna alig-valami-ruhája. Aztán eszébe jut, miről beszéltek Denjaarral idefelé jövet: wegtoreni nők. Eggyel több ok, hogy minél hamarabb ellátogasson oda is.
Yeza megjegyzésére és "kölyök" megszólítására csak rávillant egy vidám mosolyt, és kétszer felrántja a szemöldökét, jelezve, hogy ő benne van a játékban.
Aztán viszont megint elfordul, tényleg jobb lenne hanyagolni már a fehérnépet és az előttük álló küldetésen gondolkozni. Most, amíg még eszébe tud jutni valami hasznos, ami odakinn az életet tudja jelenteni.
A kölyök jelzőt egyébként nem veszi magára. Valóban inkább az még, mint felnőtt férfi. Legalábbis, ami a korát illeti, amit még csak tizenhét esztendeje számlál. És azt is tudja, hogy az életvidám természete is fiatalnak mutatja. Gondtalannak és vakmerőnek tűnik tőle, holott inkább csak egészen sajátos látásmódja van - mondhatni, torz. De ez is egyfajta védelmi mechanizmus, ami segített neki átvészelni ifjúkora megpróbáltatásait. Szóval nem bánja, ha kölyöknek tartják. Az alacsony elvárásokat könnyebb megugrani, könnyű kellemes csalódást okozni, vagy végzetes hibára sarkallni az ellent. Az meg, hogy a vidám mosolya tényleg ottmaradhat a vadonban, amíg le nem rohad a koponyájáról, nem izgatja. A katonák meghalnak.
Hagyja tovább évődni a wegtorenieket, csak a végéhez szól hozzá.*
- Egy-két dárdahegy még jó lenne, nem? Karót könnyű találni, amiből nyelet lehet rá tenni. Esetleg hosszabb ágakra is, hogy ne hajítsuk, hanem döfjük. Vagy távol tartsuk vele a vadat.
*ötletel. Akármennyire meg is van békélve a halál gondolatával - vagy gondolja magáról ezt -, azért próbálja elejét venni, hogy tényleg bekövetkezzen.*
3058. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2024-01-28 22:14:50
Üzenet elküldve: 2024-01-28 22:14:50
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 423
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 423
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
//Az út kezdete//
*Megmosolyogja Yeza válaszát. A lány minden reakciójában ott lapul a wegtoreni, édes-csípős aroma.*
-Csalódást. *Visszhangozza.*
-Meglátjuk. *Teszi még hozzá tömören. Természetesen nem a Wegtoreni Kalmár ügyében jár el, hanem a sajátjában, így még ha üres kézzel tér is vissza, akkor sem érheti szó a ház elejét. De kár a szóért.*
-Remélem, hogy lepipál. *Dörmögi őszintén, a versenyfelhívás ellenére.*
-Nem olcsó manapság a bérkard, meg kell térülnie a befektetésnek. *Vet egy pillantást a fiatal zsoldosra. Egyedül nem vágna neki e küldetésnek, így még ha Wegtoren óta azért megcsappant erszénye mélyére is kell nyúlnia, megéri.*
-Biztosan akad. *Hagyja rá a hüvely dolgát a vörösre.*
-Nincs szükségem cicomára. Válassz Te. *Teszi még hozzá, természetesen továbbra is Yezának címezve szavait.
Nem kerüli el figyelmét Mykael bámész tekintete sem. Megtudja érteni a dolgot. Habár most az általa kurtizánnak vélt leány a Kereskedőház megbízatásában tetszeleg, átfut az agyán, hogy ha alaposan a zsebébe nyúl, tán ki tudna pakolni annyit a pultra, hogy az "hátra csábítsa" a vöröset, először természetesen magának. Bizonyára akad ott szabad munkapad és mindkettejüknek jól indulna az utazása. Ugyanakkor Yeza szemmel láthatóan most azért felel, hogy megfelelő felszereléssel ellátva engedje útjára a párost, biztosítva kalmárának "befektetését".*
-Nem kell semmi fodor, festék, keresztvas! Ha van raktáron lándzsa, dárda, hát megvásárolom! *Fűzi hozzá még Yeza mondandójához emelt hangon, hogy hátul is hallják.*
-Aztán mivel fogod elütni az időd, míg várod visszatértünk? *Kérdi a vöröset, csak hogy elüsse valamivel az időt, míg a kovácsokra várnak.*
*Megmosolyogja Yeza válaszát. A lány minden reakciójában ott lapul a wegtoreni, édes-csípős aroma.*
-Csalódást. *Visszhangozza.*
-Meglátjuk. *Teszi még hozzá tömören. Természetesen nem a Wegtoreni Kalmár ügyében jár el, hanem a sajátjában, így még ha üres kézzel tér is vissza, akkor sem érheti szó a ház elejét. De kár a szóért.*
-Remélem, hogy lepipál. *Dörmögi őszintén, a versenyfelhívás ellenére.*
-Nem olcsó manapság a bérkard, meg kell térülnie a befektetésnek. *Vet egy pillantást a fiatal zsoldosra. Egyedül nem vágna neki e küldetésnek, így még ha Wegtoren óta azért megcsappant erszénye mélyére is kell nyúlnia, megéri.*
-Biztosan akad. *Hagyja rá a hüvely dolgát a vörösre.*
-Nincs szükségem cicomára. Válassz Te. *Teszi még hozzá, természetesen továbbra is Yezának címezve szavait.
Nem kerüli el figyelmét Mykael bámész tekintete sem. Megtudja érteni a dolgot. Habár most az általa kurtizánnak vélt leány a Kereskedőház megbízatásában tetszeleg, átfut az agyán, hogy ha alaposan a zsebébe nyúl, tán ki tudna pakolni annyit a pultra, hogy az "hátra csábítsa" a vöröset, először természetesen magának. Bizonyára akad ott szabad munkapad és mindkettejüknek jól indulna az utazása. Ugyanakkor Yeza szemmel láthatóan most azért felel, hogy megfelelő felszereléssel ellátva engedje útjára a párost, biztosítva kalmárának "befektetését".*
-Nem kell semmi fodor, festék, keresztvas! Ha van raktáron lándzsa, dárda, hát megvásárolom! *Fűzi hozzá még Yeza mondandójához emelt hangon, hogy hátul is hallják.*
-Aztán mivel fogod elütni az időd, míg várod visszatértünk? *Kérdi a vöröset, csak hogy elüsse valamivel az időt, míg a kovácsokra várnak.*
3057. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2024-01-28 19:11:53
Üzenet elküldve: 2024-01-28 19:11:53
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 855
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 855
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Az út kezdete//
*A csipkelődős már-már elmaradhatatlan része a wegtoreni társalgásnak. Udvarlásban, acsarkodásban, egyre megy. Fűszer nélkül az étel sem az igazi.*
- A Báróm ügyében járok el *kanyarítja le magáról a kabátot, hogy átvesse a pulton, elvégre hazai pályán van.* - Persze, hogy igyekeztem. *Hátul megtámasztva a könyökét megfordul, és szemérmetlen mosolyt villant a gladiátorra.* - Ha nem okozol csalódást és jó üzletet csinálsz neki, talán az elismerését tolmácsolni is igyekezni fogok, Bajnokom. Ha a kölyök le nem pipál trófeaszerzésben *kacsint Mykaelre.
Valóban kölyökként tekint rá, pedig valószínűleg nincs köztük nagy korkülönbség. A hatalom viszont általában az érett férfiak sajátja, főleg Wegtorenben. Az ifjak túl forrófejűek, hogy a virtus ne gáncsolja ki a lábukat a komolyabb sikerek felé vezető úton. Mondjuk néhányszor már Yeza is volt ilyen gáncs. Épp ezért tudja, hogy akivel igazán számolni kell, az már túl van néhány kemény leckén az élettől. Ez lehet az oka, hogy inkább Krultos körül sündörög, de a szemét azért egyértelműen rajta tartja az ifjoncon is. Nagy próbatétel lesz ez neki, s talán az a pimasz mosoly ott is marad Erdőmélye vad rengetegében. Yeza már nem próbálkozik azzal, hogy meggyőzze a kettős bármelyikét is a nyilvánvalón túli veszélyekről, melyeket ez a küldetés tartogathat.*
- Nem volt az alku tárgya *rázza le magáról egy vállvonással a kardhüvellyel kapcsolatos reklamációt.* - De biztosan akadni fog itt olyan, ami kedvedre való lenne.
*Körbenéz maga is a kínálaton, de inkább csak úgy felületesen siklik végig a tekintete a holmikon. A pult túloldala felé fordul, hogy jól látszódjék a dekoltázsában a Kereskedőház leviatános gyűrűje, bár itt már nagyon is jól ismerik őt.*
- Az urak Caldorcor Báró üzlettársai. Dárdát szeretnének, és egy kardhüvelyt arra a mesés mesterkardra *biccent a Krultos oldalán függő fegyver felé. Nem tudja, a Báróval pontosították-e a részleteket a költségek terén, de majd most kiderül.*
*A csipkelődős már-már elmaradhatatlan része a wegtoreni társalgásnak. Udvarlásban, acsarkodásban, egyre megy. Fűszer nélkül az étel sem az igazi.*
- A Báróm ügyében járok el *kanyarítja le magáról a kabátot, hogy átvesse a pulton, elvégre hazai pályán van.* - Persze, hogy igyekeztem. *Hátul megtámasztva a könyökét megfordul, és szemérmetlen mosolyt villant a gladiátorra.* - Ha nem okozol csalódást és jó üzletet csinálsz neki, talán az elismerését tolmácsolni is igyekezni fogok, Bajnokom. Ha a kölyök le nem pipál trófeaszerzésben *kacsint Mykaelre.
Valóban kölyökként tekint rá, pedig valószínűleg nincs köztük nagy korkülönbség. A hatalom viszont általában az érett férfiak sajátja, főleg Wegtorenben. Az ifjak túl forrófejűek, hogy a virtus ne gáncsolja ki a lábukat a komolyabb sikerek felé vezető úton. Mondjuk néhányszor már Yeza is volt ilyen gáncs. Épp ezért tudja, hogy akivel igazán számolni kell, az már túl van néhány kemény leckén az élettől. Ez lehet az oka, hogy inkább Krultos körül sündörög, de a szemét azért egyértelműen rajta tartja az ifjoncon is. Nagy próbatétel lesz ez neki, s talán az a pimasz mosoly ott is marad Erdőmélye vad rengetegében. Yeza már nem próbálkozik azzal, hogy meggyőzze a kettős bármelyikét is a nyilvánvalón túli veszélyekről, melyeket ez a küldetés tartogathat.*
- Nem volt az alku tárgya *rázza le magáról egy vállvonással a kardhüvellyel kapcsolatos reklamációt.* - De biztosan akadni fog itt olyan, ami kedvedre való lenne.
*Körbenéz maga is a kínálaton, de inkább csak úgy felületesen siklik végig a tekintete a holmikon. A pult túloldala felé fordul, hogy jól látszódjék a dekoltázsában a Kereskedőház leviatános gyűrűje, bár itt már nagyon is jól ismerik őt.*
- Az urak Caldorcor Báró üzlettársai. Dárdát szeretnének, és egy kardhüvelyt arra a mesés mesterkardra *biccent a Krultos oldalán függő fegyver felé. Nem tudja, a Báróval pontosították-e a részleteket a költségek terén, de majd most kiderül.*
3056. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2024-01-28 17:19:04
Üzenet elküldve: 2024-01-28 17:19:04
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 243
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 243
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
//Az út kezdete//
*Ránéz a szablyára, amit Denjaar mutat. Ő ugyan gyilokszerszámot ilyesmire nem használna, de végül is ha a társának nincsenek ilyen fenntartásai, akkor neki mindegy.*
- Nekem jó lesz.
*feleli. Ahogy a lapát ötlete elvetésre kerül, és a háló váltja fel, így szól.*
- Legyen! Bár, ha már egyszer lekényszerítetted a földre, ahol amúgy se annyira magabiztos, már beűzheted egy jó medvecsapdába.
*mutat rá, de nem erőlteti. Fagyott még a föld, tízszer olyan nehéz ásni. Ő azért előbb-utóbb biztos vesz magának egy ásót. Nem is érti, hogyan maradhatott ki, amikor ezeket az eszközöket beszerezte azzal a Baarcas nevű kalmárral.
A kérdésre megvakarja az üstökét.*
- Hát, nem igazán. Lándzsával úgy-ahogy csak találkoztam, ha a kezem ügyébe került. Lovasok ellen nagyon hasznos. De a hajítófegyverekkel nem vagyok valami jó. Majd gyakorlom az úton.
*feleli, némi bosszúsággal a hangjában. Hatázottan nem szeret nem érteni dolgokhoz.
Ahogy a nők kitárgyalására térnek vissza, az ő arcán is megjelenik az a kaján ragadozómosoly.*
- Igen, néha izgalmas látni, mit csinál egy nő, ha ő mondhatja meg, mi legyen. Van, aki attól vadul be igazán. És akkor valami hihetetlen izgalmasak tudnak lenni.
*Fejti ki saját véleményét. Persze ő se mondható egy Casanovának, de aki hozzá hasonló lelkesedéssel hajszolja a szoknyát, az olykor-olykor alá is férkőzik. Hol pénzért, hol mosolyért, vagy a kalandért.
Zsoldostársainak megadatott, hogy erővel is csillapítsák a vágyaikat, a "tisztes fosztogatás" szabályai szerint: vagyis ha beígért zsoldjuk részét képezte, hogy vihessék a legyőzöttől, amit akarnak. Mykael ebből kimaradt, mire ő harcos korba ért, a Fekete Hatosoknak már másfajta megbízásaik adódtak - kinn a mezőn, távol a falvaktól. Így azt se tudhatja, hogy ha lehetősége lett volna rá, megtette volna vagy sem, hogy egy lányt kényszerítsen. Sokak szemében az ilyesmi nyilvánvaló bűn, de ő zsoldosok között nevelkedett, neki más értékrend jutott. De legalább tisztes zsoldosok között, akik csak akkor vetemedtek ilyesmire, ha a szerződésük is megengedte. Így Mykaelnek se jutna eszébe például itt a városban berántani egy széplányt a sikátorba.
A kovácsműhelyről már sokat hallott, de nem fordult meg még benne. Talán úgy érezte, nem elég vagyonos még ahhoz, hogy másoktól megörökölt fegyvereit sajátra cserélje. De talán éppen ezért olyan kíváncsi is a helyre.
Olyannyira, hogy amikor belépnek, Yezát csak késve veszi észre, mert minden más jobban leköti a figyelmét. Mikor meglátja, végigméri, bár a medveprém eléggé takarja a lényeget.*
- Ejha!
*jegyzi meg elismerően és hosszabb biccentés és megnyerőnek szánt félmosoly kíséretében, de aztán tovább kezd nézelődni a kovácsműhelyben, elengedve tekintetével a vöröshajú szépséget. Egyrészt hosszú vándorút előtt nem érdemes elterelnie a figyelmét, másrészt Yezát láthatóan sokkal jobban érdekli Denjaar. Mykael nem irigy vagy féltékeny fajta, hagyja őket évődni egymással. Ha visszatérnek a vadonból, majd bepróbálkozik a nőnél. Ennek az ígérete benne volt a mosolyában, amikor Yezára nézett, és bár most már nem őt nézi, azért a szája szegletében ott bujkál még mindig.*
A hozzászólás írója (Mykael Rohark) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2024.01.28 17:22:48
*Ránéz a szablyára, amit Denjaar mutat. Ő ugyan gyilokszerszámot ilyesmire nem használna, de végül is ha a társának nincsenek ilyen fenntartásai, akkor neki mindegy.*
- Nekem jó lesz.
*feleli. Ahogy a lapát ötlete elvetésre kerül, és a háló váltja fel, így szól.*
- Legyen! Bár, ha már egyszer lekényszerítetted a földre, ahol amúgy se annyira magabiztos, már beűzheted egy jó medvecsapdába.
*mutat rá, de nem erőlteti. Fagyott még a föld, tízszer olyan nehéz ásni. Ő azért előbb-utóbb biztos vesz magának egy ásót. Nem is érti, hogyan maradhatott ki, amikor ezeket az eszközöket beszerezte azzal a Baarcas nevű kalmárral.
A kérdésre megvakarja az üstökét.*
- Hát, nem igazán. Lándzsával úgy-ahogy csak találkoztam, ha a kezem ügyébe került. Lovasok ellen nagyon hasznos. De a hajítófegyverekkel nem vagyok valami jó. Majd gyakorlom az úton.
*feleli, némi bosszúsággal a hangjában. Hatázottan nem szeret nem érteni dolgokhoz.
Ahogy a nők kitárgyalására térnek vissza, az ő arcán is megjelenik az a kaján ragadozómosoly.*
- Igen, néha izgalmas látni, mit csinál egy nő, ha ő mondhatja meg, mi legyen. Van, aki attól vadul be igazán. És akkor valami hihetetlen izgalmasak tudnak lenni.
*Fejti ki saját véleményét. Persze ő se mondható egy Casanovának, de aki hozzá hasonló lelkesedéssel hajszolja a szoknyát, az olykor-olykor alá is férkőzik. Hol pénzért, hol mosolyért, vagy a kalandért.
Zsoldostársainak megadatott, hogy erővel is csillapítsák a vágyaikat, a "tisztes fosztogatás" szabályai szerint: vagyis ha beígért zsoldjuk részét képezte, hogy vihessék a legyőzöttől, amit akarnak. Mykael ebből kimaradt, mire ő harcos korba ért, a Fekete Hatosoknak már másfajta megbízásaik adódtak - kinn a mezőn, távol a falvaktól. Így azt se tudhatja, hogy ha lehetősége lett volna rá, megtette volna vagy sem, hogy egy lányt kényszerítsen. Sokak szemében az ilyesmi nyilvánvaló bűn, de ő zsoldosok között nevelkedett, neki más értékrend jutott. De legalább tisztes zsoldosok között, akik csak akkor vetemedtek ilyesmire, ha a szerződésük is megengedte. Így Mykaelnek se jutna eszébe például itt a városban berántani egy széplányt a sikátorba.
A kovácsműhelyről már sokat hallott, de nem fordult meg még benne. Talán úgy érezte, nem elég vagyonos még ahhoz, hogy másoktól megörökölt fegyvereit sajátra cserélje. De talán éppen ezért olyan kíváncsi is a helyre.
Olyannyira, hogy amikor belépnek, Yezát csak késve veszi észre, mert minden más jobban leköti a figyelmét. Mikor meglátja, végigméri, bár a medveprém eléggé takarja a lényeget.*
- Ejha!
*jegyzi meg elismerően és hosszabb biccentés és megnyerőnek szánt félmosoly kíséretében, de aztán tovább kezd nézelődni a kovácsműhelyben, elengedve tekintetével a vöröshajú szépséget. Egyrészt hosszú vándorút előtt nem érdemes elterelnie a figyelmét, másrészt Yezát láthatóan sokkal jobban érdekli Denjaar. Mykael nem irigy vagy féltékeny fajta, hagyja őket évődni egymással. Ha visszatérnek a vadonból, majd bepróbálkozik a nőnél. Ennek az ígérete benne volt a mosolyában, amikor Yezára nézett, és bár most már nem őt nézi, azért a szája szegletében ott bujkál még mindig.*
A hozzászólás írója (Mykael Rohark) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2024.01.28 17:22:48
3055. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2024-01-22 20:28:15
Üzenet elküldve: 2024-01-22 20:28:15
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 423
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 423
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
//Az út kezdete//
*Hamar eszmél, hogy az ifjonc bizony töltött időt együtt a kis kurtizán hosszúéletűvel. Nem fűz a válaszhoz többet egyelőre, hisz el van foglalva a Piactér kínálta lehetőségekkel.*
-Bozótvágó. Amiatt ne fájjon a fejed. *Félrehúzza az újonnan szerzett kabátot, hogy megmutathassa az oldalán lógó, mezítelen szablyát. Nem tart azonban igényt két hüvelyre. A szablya megmarad annak, ami; bozótvágó. Tervei szerint át is adja ezt a szerepet majd Mykaelnek. Elvégre a nyomolvasó szerepét alighanem neki kell magára öltenie.*
-A tretil szárnyas lény. Nehéz lenne neki csapdát ásni a hegyek között. Ugyanakkor a háló jó szolgálatot fog tenni. *Meg is mutatja az ifjoncnak a szóban forgó eszközt, mielőtt táskájába gyűrné. Tervei szerint persze megosztja majd terhét a fiatal férfival, de erre még ráérnek út közben.*
-Most azonban vegyük az irányt a Kovácsműhely felé. Elkél néhány dárda. Tudod-e, hogyan kell hajítani őket? *Pillant útitársára. Tisztában van vele, hogy zsoldos lévén annak bizonyára van tapasztalata a fegyverforgatásban, de ez aligha terjed ki mindenre. Ő például csapnivaló lenne egy amolyan láncos buzogánnyal.*
-Hümm. Tehát kiadod olykor a gyeplőt. *Utal vissza korábbi beszélgetésükre, ahogy a Kovácsműhely felé veszik az irányt.*
-Mondom, légy óvatos. Ez a fajta az erőből ért. A veszélyhez vonzódik, akár az éjjeli moly a tűzhöz. Aztán ha nem elég már az a láng, tovább reppen a nagyobb tábortűzre. Lehet, hogy megégeti, de neki az nem számít. Te meg ott maradsz arany, tekintély, s tán gatya nélkül. *Bölcselkedik. Persze lerí róla, hogy nagyjából annyit konyít a női lélek rejtelmeihez, mint a gyermekneveléshez.*
-Itt is volnánk. *Szólal meg kis idő elteltével. Hamar az eladótérbe lép, remélhetőleg Mykaellel a nyomában.
Csak egy pillantást vet a nyolckarú leviatán címerre, tekintete hamar megtalálja a mutatós wegtorenit.*
-Gyors voltál. Már-már azt hinné az ember, igyekeztél. *Megenged egy sajátosan fanyar mosolyt, majd lopva Myakelre pillant.*
-Dárda kellene. Kettő. És ha már itt vagyok, egy hüvely is. Azt nem kaptam. *Nehéz lenne megállapítani, hogy szánt szándékkal fogalmaz e így, de csak széttárja kabátját, hogy emlékeztesse Yezát kapott kardjának mezítelenségére.*
*Hamar eszmél, hogy az ifjonc bizony töltött időt együtt a kis kurtizán hosszúéletűvel. Nem fűz a válaszhoz többet egyelőre, hisz el van foglalva a Piactér kínálta lehetőségekkel.*
-Bozótvágó. Amiatt ne fájjon a fejed. *Félrehúzza az újonnan szerzett kabátot, hogy megmutathassa az oldalán lógó, mezítelen szablyát. Nem tart azonban igényt két hüvelyre. A szablya megmarad annak, ami; bozótvágó. Tervei szerint át is adja ezt a szerepet majd Mykaelnek. Elvégre a nyomolvasó szerepét alighanem neki kell magára öltenie.*
-A tretil szárnyas lény. Nehéz lenne neki csapdát ásni a hegyek között. Ugyanakkor a háló jó szolgálatot fog tenni. *Meg is mutatja az ifjoncnak a szóban forgó eszközt, mielőtt táskájába gyűrné. Tervei szerint persze megosztja majd terhét a fiatal férfival, de erre még ráérnek út közben.*
-Most azonban vegyük az irányt a Kovácsműhely felé. Elkél néhány dárda. Tudod-e, hogyan kell hajítani őket? *Pillant útitársára. Tisztában van vele, hogy zsoldos lévén annak bizonyára van tapasztalata a fegyverforgatásban, de ez aligha terjed ki mindenre. Ő például csapnivaló lenne egy amolyan láncos buzogánnyal.*
-Hümm. Tehát kiadod olykor a gyeplőt. *Utal vissza korábbi beszélgetésükre, ahogy a Kovácsműhely felé veszik az irányt.*
-Mondom, légy óvatos. Ez a fajta az erőből ért. A veszélyhez vonzódik, akár az éjjeli moly a tűzhöz. Aztán ha nem elég már az a láng, tovább reppen a nagyobb tábortűzre. Lehet, hogy megégeti, de neki az nem számít. Te meg ott maradsz arany, tekintély, s tán gatya nélkül. *Bölcselkedik. Persze lerí róla, hogy nagyjából annyit konyít a női lélek rejtelmeihez, mint a gyermekneveléshez.*
-Itt is volnánk. *Szólal meg kis idő elteltével. Hamar az eladótérbe lép, remélhetőleg Mykaellel a nyomában.
Csak egy pillantást vet a nyolckarú leviatán címerre, tekintete hamar megtalálja a mutatós wegtorenit.*
-Gyors voltál. Már-már azt hinné az ember, igyekeztél. *Megenged egy sajátosan fanyar mosolyt, majd lopva Myakelre pillant.*
-Dárda kellene. Kettő. És ha már itt vagyok, egy hüvely is. Azt nem kaptam. *Nehéz lenne megállapítani, hogy szánt szándékkal fogalmaz e így, de csak széttárja kabátját, hogy emlékeztesse Yezát kapott kardjának mezítelenségére.*
3054. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2024-01-22 17:56:01
Üzenet elküldve: 2024-01-22 17:56:01
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 855
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 855
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Az út kezdete//
*A rövidebb úton érkezik. Így is kicsit elpepecselte az időt. Illőn rendbe akarta magát szedni, mert annak a titokzatos levelező némbernek az említése eléggé felpiszkálta. Nem szereti a konkurenciát. Melyik nő szereti?
A fehér medveprém kabát alatt így az évszaknak kevéssé megfelelő, ám Yeza bájait kellőn kiemelni hivatott ruhát visel. Tulajdonképpen ez már-már megszokott nála. Rendszerint elcsalja a hideg hónapokat ezzel az átmeneti megoldással, hogy elkerülje a taszító téli göncöket. Ez a megoldás azonban csak tessék-lássék működik. A kabát melege ellenére is hamar a bőrébe harap a fagyos idő, így még jobban szaporázza a lépteit egészen a műhelyig.
Úgy sejtette, hogy Krultos korholó tekintete fogadja majd, de nagy meglepetésére a kettős előtt ér a megbeszélt helyre.
Újonnan szerzett kardját a Kalmárban hagyta, a szobája biztonságában, ahogy Mykael rá bízott holmiját is. Talán hamis biztonságérzet, de egyre jobban kezdi megszokni a helyzetet, hogy itt a járőröző városőrség dolga, hogy szavatolja a polgárok épségét. Igaz, Yezának mindig nehezen ment, hogy ne keverje magát bajba, de igyekszik. Mostanság kifejezetten igyekszik. Nem mintha ez a végeredmény szempontjából bármit számítana.*
*A rövidebb úton érkezik. Így is kicsit elpepecselte az időt. Illőn rendbe akarta magát szedni, mert annak a titokzatos levelező némbernek az említése eléggé felpiszkálta. Nem szereti a konkurenciát. Melyik nő szereti?
A fehér medveprém kabát alatt így az évszaknak kevéssé megfelelő, ám Yeza bájait kellőn kiemelni hivatott ruhát visel. Tulajdonképpen ez már-már megszokott nála. Rendszerint elcsalja a hideg hónapokat ezzel az átmeneti megoldással, hogy elkerülje a taszító téli göncöket. Ez a megoldás azonban csak tessék-lássék működik. A kabát melege ellenére is hamar a bőrébe harap a fagyos idő, így még jobban szaporázza a lépteit egészen a műhelyig.
Úgy sejtette, hogy Krultos korholó tekintete fogadja majd, de nagy meglepetésére a kettős előtt ér a megbeszélt helyre.
Újonnan szerzett kardját a Kalmárban hagyta, a szobája biztonságában, ahogy Mykael rá bízott holmiját is. Talán hamis biztonságérzet, de egyre jobban kezdi megszokni a helyzetet, hogy itt a járőröző városőrség dolga, hogy szavatolja a polgárok épségét. Igaz, Yezának mindig nehezen ment, hogy ne keverje magát bajba, de igyekszik. Mostanság kifejezetten igyekszik. Nem mintha ez a végeredmény szempontjából bármit számítana.*
3053. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2024-01-12 06:44:56
Üzenet elküldve: 2024-01-12 06:44:56
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 855
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 855
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Rossz üzlet//
*Nagyot mondott, amikor cserealapot kínált, és nem véletlenül. Ha pénzbeni adósságba veri magát, az egy dolog, de Krultosnak mással véletlenül se akarna tartozni. Nagyot nyel hát az ár hallatán, de kifizeti a kardot, hogy aztán alaposan bebugyolálva el is rejtse szem elől. Se az nem hiányzik, hogy a Kereskedőházból meglássa valaki, sem pedig az, hogy az utcán vessen rá szemet valami elbizakodott enyveskezű, aki azt hiszi, Yeza könnyű préda.
Csak túl akar már lenni ezen az üzleten. Igaz, utána se biztos, hogy el tudja kerülni majd a kellemetlen kérdezősködést, de az még a jövő zenéje. Inkább amiatt aggódik, hogy hogyan fogja visszafizetni a kölcsönöket, amikbe a kard miatt verte magát. Tényleg meg kéne már tanulnia egy kicsit jobban megfogni a pénzt, de hát az a helyzet, hogy ő a költésében jó. Nem lehet mindenben tehetséges.
Abbéli próbálkozása se jut egyértelmű sikerre, hogy a kovács tartsa titokban ezt a vásárlást. Nem kap rá ígéretet, csak széles mosollyal elhessegetik, mert a munka nem áll meg még egy Yezához hasonló fehérnép kedvéért se sokáig.
Összehúzza magán a fehér medveprém kabátot, mely alá a mesterkardot is el tudja bujtatni, s már indul is vissza a fogadóba, hogy megejthessék a cserét Krultossal.*
*Nagyot mondott, amikor cserealapot kínált, és nem véletlenül. Ha pénzbeni adósságba veri magát, az egy dolog, de Krultosnak mással véletlenül se akarna tartozni. Nagyot nyel hát az ár hallatán, de kifizeti a kardot, hogy aztán alaposan bebugyolálva el is rejtse szem elől. Se az nem hiányzik, hogy a Kereskedőházból meglássa valaki, sem pedig az, hogy az utcán vessen rá szemet valami elbizakodott enyveskezű, aki azt hiszi, Yeza könnyű préda.
Csak túl akar már lenni ezen az üzleten. Igaz, utána se biztos, hogy el tudja kerülni majd a kellemetlen kérdezősködést, de az még a jövő zenéje. Inkább amiatt aggódik, hogy hogyan fogja visszafizetni a kölcsönöket, amikbe a kard miatt verte magát. Tényleg meg kéne már tanulnia egy kicsit jobban megfogni a pénzt, de hát az a helyzet, hogy ő a költésében jó. Nem lehet mindenben tehetséges.
Abbéli próbálkozása se jut egyértelmű sikerre, hogy a kovács tartsa titokban ezt a vásárlást. Nem kap rá ígéretet, csak széles mosollyal elhessegetik, mert a munka nem áll meg még egy Yezához hasonló fehérnép kedvéért se sokáig.
Összehúzza magán a fehér medveprém kabátot, mely alá a mesterkardot is el tudja bujtatni, s már indul is vissza a fogadóba, hogy megejthessék a cserét Krultossal.*
3052. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2024-01-01 13:45:35
Üzenet elküldve: 2024-01-01 13:45:35
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 89
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 89
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Aztyan//
* Bólint, és eszébe vési a hangzatos nevet. *
- Kilenc hónap... nagy idő.
* Nem feltétlenül ért egyet a báróval, hogy ilyen egyszerű indok miatt záratta be a helyet. Ilyen nehéz volna megbízható munkaerőt találni errefelé? Hiszen jómaga is nagyszerűen ellátja az otthoni feladatait Artheniorból. Gyors pillantással az intézőre tekint. Akár ő is vihette volna a boltot. Na mindegy, nem tiszte ítélkezni Caldorcor vezetése felett, őt azért küldték, hogy segítsen gatyába rázni a Kereskedőházat, így ezt is fogja tenni.
Nem igazán tűri a mozdulatlanságot, ráadásul úgy nehezebben is megy a gondolkodás. Felpattan és céltalanul járkálni kezd. *
- A mesterkardok... szeretnék megnézni néhányat, ha van esetleg készleten. Vagy csak előrendelésre készülnek?
* Nem árt, ha tisztában van a különlegesebb áruval. Jó szeme van a csecsebecsékhez, drágaságokhoz, mondhatni ez a szakterülete. Ideje volna némi jártasságot szerezni fegyvertémában is, sok a gyűjtő manapság. *
- Ékszerek? Nagyszerű. A legkedveltebb területeim egyike.
* A fickó picikét vizsgáztatja, de nem bánja túlzottan. Fél arasznyi mosolyra húzza a száját. Azt már látja, hogy az intéző nyers egy alak, bizonyosan a munkája élteti. Ismeri ezt a fajtát. *
- Manapság senki sem akar ugyanolyan használati tárgyakat, ruhákat, vagy akár fegyvereket, mint ami másnak is lehet.
* Megtorpan és pattint az ujjával. *
- Mit szólna az egyéni, csak korlátozott számban beszerezhető holmikhoz? Az embereket vonzza a különlegesség. Hajlamosak akár mélyebben is a zsebükbe nyúlni értük.
* Aranysárga szemében mintha maguk a jövendőbeli érmék csillannának meg oly elégedetten. *
- A kedvezményeket ráhúzhatjuk a tucatárura esetleg, például amiből van némi felhalmozódás. Hadd fogyjon. Van netán olyan kedves vásárlója az üzletnek, aki korábban nagy mennyiségben, vagy visszatérőként járt itt? Valaki megbecsült, hírnévnek örvendő? Talán érdekelné néhány egyedi darab.
* Amellett hírverésnek sem utolsó. Igaz, hogy a jó bornak sem kell cégér, de a kereskedő ragadjon meg minden alkalmat, később ráér finomítani. *
* Bólint, és eszébe vési a hangzatos nevet. *
- Kilenc hónap... nagy idő.
* Nem feltétlenül ért egyet a báróval, hogy ilyen egyszerű indok miatt záratta be a helyet. Ilyen nehéz volna megbízható munkaerőt találni errefelé? Hiszen jómaga is nagyszerűen ellátja az otthoni feladatait Artheniorból. Gyors pillantással az intézőre tekint. Akár ő is vihette volna a boltot. Na mindegy, nem tiszte ítélkezni Caldorcor vezetése felett, őt azért küldték, hogy segítsen gatyába rázni a Kereskedőházat, így ezt is fogja tenni.
Nem igazán tűri a mozdulatlanságot, ráadásul úgy nehezebben is megy a gondolkodás. Felpattan és céltalanul járkálni kezd. *
- A mesterkardok... szeretnék megnézni néhányat, ha van esetleg készleten. Vagy csak előrendelésre készülnek?
* Nem árt, ha tisztában van a különlegesebb áruval. Jó szeme van a csecsebecsékhez, drágaságokhoz, mondhatni ez a szakterülete. Ideje volna némi jártasságot szerezni fegyvertémában is, sok a gyűjtő manapság. *
- Ékszerek? Nagyszerű. A legkedveltebb területeim egyike.
* A fickó picikét vizsgáztatja, de nem bánja túlzottan. Fél arasznyi mosolyra húzza a száját. Azt már látja, hogy az intéző nyers egy alak, bizonyosan a munkája élteti. Ismeri ezt a fajtát. *
- Manapság senki sem akar ugyanolyan használati tárgyakat, ruhákat, vagy akár fegyvereket, mint ami másnak is lehet.
* Megtorpan és pattint az ujjával. *
- Mit szólna az egyéni, csak korlátozott számban beszerezhető holmikhoz? Az embereket vonzza a különlegesség. Hajlamosak akár mélyebben is a zsebükbe nyúlni értük.
* Aranysárga szemében mintha maguk a jövendőbeli érmék csillannának meg oly elégedetten. *
- A kedvezményeket ráhúzhatjuk a tucatárura esetleg, például amiből van némi felhalmozódás. Hadd fogyjon. Van netán olyan kedves vásárlója az üzletnek, aki korábban nagy mennyiségben, vagy visszatérőként járt itt? Valaki megbecsült, hírnévnek örvendő? Talán érdekelné néhány egyedi darab.
* Amellett hírverésnek sem utolsó. Igaz, hogy a jó bornak sem kell cégér, de a kereskedő ragadjon meg minden alkalmat, később ráér finomítani. *
3051. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2023-12-17 18:11:40
Üzenet elküldve: 2023-12-17 18:11:40
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 855
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 855
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Rossz üzlet//
*Yeza nagyot kerül, sőt sertepertél is egy kicsit a környéken, ami kicsit sem vall rá ilyen időben. Szorosan húzza össze magán a prémkabátot, de még így is didereg. Ennek ellenére csak akkor surran be a műhelybe, amikor megbizonyosodott róla, hogy a kovácson meg a legényein kívül más nincs ott. Aztyan olykor-olykor magára ölti a vastag bőrkötényt, úgy hallotta, de a központ újranyitása miatt remélhetőleg most van épp elég más dolga. Ezt az ügyletet pedig inkább nem kötné az orrára. Se neki, se a Bárónak. Kereskedők. Nem értenék meg. Csak annyit látnának benne, hogy rossz üzlet. Az. Kétségtelenül. De amióta meglátta Krultos kardját, amióta hallotta, hogyan nevezte el... Ostobaság, babonás ostobaság, de olyan kevés jótettel tud elszámolni amúgy is. Elhatározta magát. Kell az a wegtoreni mesterkard, hogy megalkudjon Krultos fehér pengéjére. Minden reménye a kovácsban van.*
*Yeza nagyot kerül, sőt sertepertél is egy kicsit a környéken, ami kicsit sem vall rá ilyen időben. Szorosan húzza össze magán a prémkabátot, de még így is didereg. Ennek ellenére csak akkor surran be a műhelybe, amikor megbizonyosodott róla, hogy a kovácson meg a legényein kívül más nincs ott. Aztyan olykor-olykor magára ölti a vastag bőrkötényt, úgy hallotta, de a központ újranyitása miatt remélhetőleg most van épp elég más dolga. Ezt az ügyletet pedig inkább nem kötné az orrára. Se neki, se a Bárónak. Kereskedők. Nem értenék meg. Csak annyit látnának benne, hogy rossz üzlet. Az. Kétségtelenül. De amióta meglátta Krultos kardját, amióta hallotta, hogyan nevezte el... Ostobaság, babonás ostobaság, de olyan kevés jótettel tud elszámolni amúgy is. Elhatározta magát. Kell az a wegtoreni mesterkard, hogy megalkudjon Krultos fehér pengéjére. Minden reménye a kovácsban van.*
3050. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2023-12-14 17:11:26
Üzenet elküldve: 2023-12-14 17:11:26
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Lutah//
*Kurtán bólint a megerősítésre. A gyűrű elegendő bizonyíték számára, neki is van és mindenkinek, aki a Kereskedőház szolgálatában áll vagy szorosan kapcsolódik hozzájuk. A mosoly nem varázsolja el, kifejezéstelen tekintettel mutat helyet maguknak a székeken, majd leül, tartása egyenes, karjait a szék karfáján nyugtatja. Sárkánylegye halk zümmögéssel kezd körbe-körbe repülni a vásárlótérben, olykor le-leszáll, hogy megtisztítsa hártyás szárnyait, majd újra felreppen.*
- Maradjon nálad. *Utasítja vissza a gyűrűt, ha Lutah csapattag, akkor szüksége lesz egyre.*
- Én A'cron Aztyan al'Areen vagyok, a Kereskedőház intézője. *Viszonozza az elmulasztott bemutatkozást, bár Lutah már tudta mindezt, hisz így találta meg.
Leülnek és a heges arcú intéző máris kérdést intéz az ifjú kereskedőhöz. Ahhoz már elég öreg és tapasztalt, hogy ne a kinézete alapján ítélkezzen felette. Azt látja, hogy a jó megjelenésű férfi megfelelő képességekkel rendelkezik ahhoz, hogy kiváló kereskedő váljon belőle, ám van még hova fejlődnie.*
- Kilenc hónap, három hat és két nap. *Ad egészen pontosnak tűnő választ. Láthatóan tökéletesen komolyan gondolja, nem tréfál, hisz az arcizma sem rezdül beszéd közben, tekintetében sem csillan derű.*
- A báró döntése volt, egy időre elköltözött thargföldre, így a napi kommunikáció hiánya miatt jobbnak látta szüneteltetni a Központ tevékenységét. *Mondja színtelen hangon. Nem látja értelmét annak, hogy ferdítsen vagy fals információkat közöljön és a báró szava számára parancs, sosem ment az ellenkező irányba.*
- Valóban így van. Nincs konkurenciánk. *Bólint. Lutah a megfelelő kérdéseket teszi fel.*
- Fegyverek, páncélok és minden, ami a piacon kapható, nálunk komoly engedménnyel érhetnek el mindent a vásárlók. Ráadásul csak nálunk elérhetők a mesterkardok teljes választéka. *Mutat rá a Kereskedőház nagy előnyére.*
- De bármit beszerzünk, amit megrendelnek, legyen szó egyedi fegyverről vagy ékszerről, hátasról és így tovább. *Teszi hozzá és hangjában most először csendül valami büszkeségféle.*
- De a kérdésem az, hogy milyen ötleted van arra, hogy adhatnánk egy lökést az újranyitással. Akciók, emgedmények? *Egészíti ki kérdését.*
*Kurtán bólint a megerősítésre. A gyűrű elegendő bizonyíték számára, neki is van és mindenkinek, aki a Kereskedőház szolgálatában áll vagy szorosan kapcsolódik hozzájuk. A mosoly nem varázsolja el, kifejezéstelen tekintettel mutat helyet maguknak a székeken, majd leül, tartása egyenes, karjait a szék karfáján nyugtatja. Sárkánylegye halk zümmögéssel kezd körbe-körbe repülni a vásárlótérben, olykor le-leszáll, hogy megtisztítsa hártyás szárnyait, majd újra felreppen.*
- Maradjon nálad. *Utasítja vissza a gyűrűt, ha Lutah csapattag, akkor szüksége lesz egyre.*
- Én A'cron Aztyan al'Areen vagyok, a Kereskedőház intézője. *Viszonozza az elmulasztott bemutatkozást, bár Lutah már tudta mindezt, hisz így találta meg.
Leülnek és a heges arcú intéző máris kérdést intéz az ifjú kereskedőhöz. Ahhoz már elég öreg és tapasztalt, hogy ne a kinézete alapján ítélkezzen felette. Azt látja, hogy a jó megjelenésű férfi megfelelő képességekkel rendelkezik ahhoz, hogy kiváló kereskedő váljon belőle, ám van még hova fejlődnie.*
- Kilenc hónap, három hat és két nap. *Ad egészen pontosnak tűnő választ. Láthatóan tökéletesen komolyan gondolja, nem tréfál, hisz az arcizma sem rezdül beszéd közben, tekintetében sem csillan derű.*
- A báró döntése volt, egy időre elköltözött thargföldre, így a napi kommunikáció hiánya miatt jobbnak látta szüneteltetni a Központ tevékenységét. *Mondja színtelen hangon. Nem látja értelmét annak, hogy ferdítsen vagy fals információkat közöljön és a báró szava számára parancs, sosem ment az ellenkező irányba.*
- Valóban így van. Nincs konkurenciánk. *Bólint. Lutah a megfelelő kérdéseket teszi fel.*
- Fegyverek, páncélok és minden, ami a piacon kapható, nálunk komoly engedménnyel érhetnek el mindent a vásárlók. Ráadásul csak nálunk elérhetők a mesterkardok teljes választéka. *Mutat rá a Kereskedőház nagy előnyére.*
- De bármit beszerzünk, amit megrendelnek, legyen szó egyedi fegyverről vagy ékszerről, hátasról és így tovább. *Teszi hozzá és hangjában most először csendül valami büszkeségféle.*
- De a kérdésem az, hogy milyen ötleted van arra, hogy adhatnánk egy lökést az újranyitással. Akciók, emgedmények? *Egészíti ki kérdését.*
3049. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2023-12-05 11:42:20
Üzenet elküldve: 2023-12-05 11:42:20
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 173
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 173
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
*Kufárunk a kovácsműhely mellett sandít el. Az erdőszéli bejárat felől keveredett erre. Beszéde lesz üzleti ügyben a bajuszossal, de most még nem. Majd. Alkalmasint megejti. Jóféle dolgokat szereznek be, amit jómaga sem tud. Kéz kezet mosban jó kis üzletek alakulhatnak. Útja a piactérre visz, ahonnan majd a hirdetését megy ellenőrizni. Most már igazán jó volna némi fogd meg embert találni. Az se lenne baj ha kettőt csak ugye egy se nincsen. Gazdasági válság van úgyhogy csak kellene lennie egy vagy két munkatalan zsoldosnak. Lődörgőkből sosincs hiány. Mandot hamar megböködi a sarkával, hogy vágtában kutyagoljanak tovább. Igazán ráférne egy fésülés a bundájára. A téli kezd bedúsulni a nyári meg hullik mint a pelyva. Ha hazaérnek egy alapos fürdetés meg fésülés lesz. Száj és szem marad szőrtelen aki mellett elhúzzák a csíkot. *
3048. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2023-12-04 09:28:02
Üzenet elküldve: 2023-12-04 09:28:02
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 89
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 89
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Aztyan//
* Úgy tűnik, valaki már serényen munkálkodik az épültben, ugyanis komoly mennyiségű porfelhő kavarog a levegőben. *
- Tulajdonképpen, igen.
* A legszebb, legszélesebb mosolyát villantja a megjelenő férfira, amelyik férfiakat és nőket egyaránt hivatott elbájolni. Viszonozza a fürkésző pillantásokat. Úgy érzi, ismét hazai vizeken eveznek. Lehúzza ujjáról a leviatános gyűrűt, ami kényelmetlen fojtással szorul már ilyen rövid idő után is az ujjaira, majd átnyújtja. *
- Úgy van. Új fiú a csapatban. A nevem Lutah Farsys.
* Enyhén kesernyés mosolyra húzódik a szájsarka. Helyet foglal, ügyesne megállva a késztetést, hogy keresztbecsapja a lábát. Igaz, az első próbán, magán a Bárón túljutott, de korántsem az volt az utolsó próbatétel. Íme, itt is a következő.
Az intéző komoly ábrázattal kívánja tesztelni a szakmai alkalmasságát. Minden rosszat el lehet mondani a vörösről, léha modoráról és tenyérbemászó viselkedéséről, de azt senki sem vitathatja, hogy az üzletért él. *
- Pontosan milyen hosszú ideig volt zárva az intézmény? A Báró... magánügyei miatt, esetleg alkalmazotthiány?
* Elgondolkozó képpel körbepillant. *
- Ha jól tudom, a városban ez az egyetlen kézzel fogható kereskdőközpont. Nincs konkurenciája. Hacsak nem történt nagy mértékű leépülés az üzleti partnerek és a beszerezhető áruk terén, nem hinném hogy komoly gond adódhatna. Valószínűleg a kedves vásárlók is várják az újranyitást. Mik a főbb árucikkek?
A hozzászólás írója (Lutah Farsys) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2023.12.04 09:28:13
* Úgy tűnik, valaki már serényen munkálkodik az épültben, ugyanis komoly mennyiségű porfelhő kavarog a levegőben. *
- Tulajdonképpen, igen.
* A legszebb, legszélesebb mosolyát villantja a megjelenő férfira, amelyik férfiakat és nőket egyaránt hivatott elbájolni. Viszonozza a fürkésző pillantásokat. Úgy érzi, ismét hazai vizeken eveznek. Lehúzza ujjáról a leviatános gyűrűt, ami kényelmetlen fojtással szorul már ilyen rövid idő után is az ujjaira, majd átnyújtja. *
- Úgy van. Új fiú a csapatban. A nevem Lutah Farsys.
* Enyhén kesernyés mosolyra húzódik a szájsarka. Helyet foglal, ügyesne megállva a késztetést, hogy keresztbecsapja a lábát. Igaz, az első próbán, magán a Bárón túljutott, de korántsem az volt az utolsó próbatétel. Íme, itt is a következő.
Az intéző komoly ábrázattal kívánja tesztelni a szakmai alkalmasságát. Minden rosszat el lehet mondani a vörösről, léha modoráról és tenyérbemászó viselkedéséről, de azt senki sem vitathatja, hogy az üzletért él. *
- Pontosan milyen hosszú ideig volt zárva az intézmény? A Báró... magánügyei miatt, esetleg alkalmazotthiány?
* Elgondolkozó képpel körbepillant. *
- Ha jól tudom, a városban ez az egyetlen kézzel fogható kereskdőközpont. Nincs konkurenciája. Hacsak nem történt nagy mértékű leépülés az üzleti partnerek és a beszerezhető áruk terén, nem hinném hogy komoly gond adódhatna. Valószínűleg a kedves vásárlók is várják az újranyitást. Mik a főbb árucikkek?
A hozzászólás írója (Lutah Farsys) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2023.12.04 09:28:13
3047. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2023-11-29 17:56:27
Üzenet elküldve: 2023-11-29 17:56:27
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Lutah//
*A Kovácsműhelyt nem nehéz megtalálni és eltéveszteni sem nagyon lehet a Kereskedelmi Központot, hisz egy épületben vannak. Elől a Központ, hátul a műhely, ahonnan a nap nagy részében kalapács hangja száll a szélben, fújtató fújtat és a kohó folyamatosan ontja a füstöt az ég felé.
Ha Lutah a műhely felől érkezik és villantja a gyűrűt, akkor egyenesen az átellenes oldalra küldik, ahol Aztyan és Kaazem serénykedik a helyiség kitakarításán.*
- Segíthetek valamiben? *Kérdi a vásárlótérben megjelenő vöröst, acélkék tekintete azonnal végigfut az érkezőn, hogy felmérje őt. Lutah le sem tagadhatja, hogy wegtoreni, a járása, a ruhái és a jellegzetes vörös hajkorona ékesen mesél származásáról. Ahogy az oldalán viselt korbács is. A körülötte zümmögő sárkánylegyet szótlan intéssel a kalitkájába küldi és közelebb invitálja magához a férfit.
Ha Lutah neki is villantja a gyűrűt, akkor átveszi tőle, alaposan megvizsgálja, majd visszaadja neki.*
- Tehát a báró küldött hozzám, hogy segíts az újranyitásban. *Mondja értőn és helyet mutat a férfinek a vásárlótér egyik székén, ahová a vásárlók szoktak ülni, ha nagy a sor a pultnál.*
- Szerinted hogyan tudnánk fellendíteni az eladást ilyen hosszú bezárás után? *Kérdi színtelen hangon, mosolytalanul. Az már elsőre látszik, hogy a heges arcú intéző nem az a könnyen kenyérre kenhető alak.*
*A Kovácsműhelyt nem nehéz megtalálni és eltéveszteni sem nagyon lehet a Kereskedelmi Központot, hisz egy épületben vannak. Elől a Központ, hátul a műhely, ahonnan a nap nagy részében kalapács hangja száll a szélben, fújtató fújtat és a kohó folyamatosan ontja a füstöt az ég felé.
Ha Lutah a műhely felől érkezik és villantja a gyűrűt, akkor egyenesen az átellenes oldalra küldik, ahol Aztyan és Kaazem serénykedik a helyiség kitakarításán.*
- Segíthetek valamiben? *Kérdi a vásárlótérben megjelenő vöröst, acélkék tekintete azonnal végigfut az érkezőn, hogy felmérje őt. Lutah le sem tagadhatja, hogy wegtoreni, a járása, a ruhái és a jellegzetes vörös hajkorona ékesen mesél származásáról. Ahogy az oldalán viselt korbács is. A körülötte zümmögő sárkánylegyet szótlan intéssel a kalitkájába küldi és közelebb invitálja magához a férfit.
Ha Lutah neki is villantja a gyűrűt, akkor átveszi tőle, alaposan megvizsgálja, majd visszaadja neki.*
- Tehát a báró küldött hozzám, hogy segíts az újranyitásban. *Mondja értőn és helyet mutat a férfinek a vásárlótér egyik székén, ahová a vásárlók szoktak ülni, ha nagy a sor a pultnál.*
- Szerinted hogyan tudnánk fellendíteni az eladást ilyen hosszú bezárás után? *Kérdi színtelen hangon, mosolytalanul. Az már elsőre látszik, hogy a heges arcú intéző nem az a könnyen kenyérre kenhető alak.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3047-3066