Arthenior - Kovácsműhely
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 102 (2021. - 2028. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása:
2028. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2020-10-27 19:43:50
Üzenet elküldve: 2020-10-27 19:43:50
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 100
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 100
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Raktárban, Win//
*Természetesen semmiképp sem szeretne ráförmedni a másikra, vagy megijeszteni, így megvárja, míg befejezi a tennivalóit, láthatóan van neki elég bőven, s csak utána mutatkozik be. Kár lenne tagadni, hogy már azon jár az esze, hogy hogy is tudná ágyba vinni egy borgőzös éjszakán, de ezeket a gondolatokat megtanulta már a helyén kezelni, s ez itt most nem annak a helye.*
~Nem is szoktam, ne félj.~
*Csak biccent, majd tovább figyel, s a választól kevélyesebb mosolyt csal az arcára.*
-Ahogy óhajtod, kedves Win!
*Szereti, ha nem kell túlságosan ragaszkodnia a formalitásokhoz, elég ezt az üzleti életben magára erőltetnie.*
-Remek, reméltem, hogy nem azt fogod mondani, hogy : ó, semmi de köszönöm, pedig egyébként lenne valami.
*Bár ránézésre sem tűnik ilyen embernek Win, de sosem tudni, sokan túl szégyenlősek az első találkozáskor valakivel, hogy elfogadják azt a segítséget, amit egyébként is maguktól ajánlanak fel. Nos nem így újdonsült társa, s ez is, többek között, örömmel tölti el. A kérést hallva egyik kezét mellkasára téve hajol meg aprócskán.*
-Mi sem egyszerűbb. Viszont, lesz itt valaki, aki tartsa a frontot addig? Sajnos még nem igazán ismerem ki magam itt, épp csak most érkeztem. És miféléket kell beszerezni?
*Kérdezi, pusztán kíváncsiságból, nemrég érkezett onnan, ha így tudja és a tetemesebb mennyiségű holmi tényleg tetemes mennyiségű, úgy talán mégis jobb lenne, ha a kordéját, és az azt húzó állatot a közelben tartaná, hogy ne kelljen túl sokat cipekedniük. Igaz a táv nem túl nagy, de Merchennek egyéb, számára fontosabb tulajdonságai domborodnak ki, mintsem a cipekedési képességei.*
*Természetesen semmiképp sem szeretne ráförmedni a másikra, vagy megijeszteni, így megvárja, míg befejezi a tennivalóit, láthatóan van neki elég bőven, s csak utána mutatkozik be. Kár lenne tagadni, hogy már azon jár az esze, hogy hogy is tudná ágyba vinni egy borgőzös éjszakán, de ezeket a gondolatokat megtanulta már a helyén kezelni, s ez itt most nem annak a helye.*
~Nem is szoktam, ne félj.~
*Csak biccent, majd tovább figyel, s a választól kevélyesebb mosolyt csal az arcára.*
-Ahogy óhajtod, kedves Win!
*Szereti, ha nem kell túlságosan ragaszkodnia a formalitásokhoz, elég ezt az üzleti életben magára erőltetnie.*
-Remek, reméltem, hogy nem azt fogod mondani, hogy : ó, semmi de köszönöm, pedig egyébként lenne valami.
*Bár ránézésre sem tűnik ilyen embernek Win, de sosem tudni, sokan túl szégyenlősek az első találkozáskor valakivel, hogy elfogadják azt a segítséget, amit egyébként is maguktól ajánlanak fel. Nos nem így újdonsült társa, s ez is, többek között, örömmel tölti el. A kérést hallva egyik kezét mellkasára téve hajol meg aprócskán.*
-Mi sem egyszerűbb. Viszont, lesz itt valaki, aki tartsa a frontot addig? Sajnos még nem igazán ismerem ki magam itt, épp csak most érkeztem. És miféléket kell beszerezni?
*Kérdezi, pusztán kíváncsiságból, nemrég érkezett onnan, ha így tudja és a tetemesebb mennyiségű holmi tényleg tetemes mennyiségű, úgy talán mégis jobb lenne, ha a kordéját, és az azt húzó állatot a közelben tartaná, hogy ne kelljen túl sokat cipekedniük. Igaz a táv nem túl nagy, de Merchennek egyéb, számára fontosabb tulajdonságai domborodnak ki, mintsem a cipekedési képességei.*
2027. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2020-10-27 19:18:14
Üzenet elküldve: 2020-10-27 19:18:14
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 157
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 157
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Raktárban, Merchen Feiy//
*Némi zavar vegyül hangulatába, amivel két megrendelőjét a búcsút követően magára hagyja. Nem tetszik neki, hogy a hangszer ügyében úgy távozott a tündér, ahogy. Nem szeret veszíteni, márpedig ezt egyértelműen annak könyveli el. Ám azzal nem lesz előrébb, ha csupán bosszankodik, ha már így alakult, legalább a többi dolgában igyekszik a tőle telhető maximumot teljesíteni, s hogy ez így is történjen, sietősre fogja lépteit. Stratnak még elárulta, hogy jó maga is a Kalmárt nevezheti szállásának, így könnyen össze tudnak találkozni, amint megszerzi a szükséges információkat rendeléséről.
Ezzel a gondolattal nyugtatva magát érkezik meg újra a raktárba, mit néhány perccel ezelőtt hagyott csak ott - sajnos, nem sajnos - lemaradva így a fogadótér izgalmas eseményeiről. A kezében lévő holmikat a földre helyezi, maga mellé, ahogy leguggol Strat cuccai elé. Gondosan összekötözi őket a korábban talált zsineggel, hogy a hozott papírból letépve egy darabot, ráírja a megrendelő nevét, s rögzítse az így kialakított kupachoz. Ugyan ezt teszi Nixomia kardjával is, így igyekezve biztosítani, hogy minden a megfelelő módon legyen felhasználva.
Ahogy ezzel foglalatoskodik, egészen belemerülve ténykedésébe, saját nevének említésére figyel fel háta mögül. Hirtelen felkapva fejét tekint hátra, hogy gyors pillantással felmérje az őt szólítót, s csak ezután egyenesedik fel, hogy immár teljes testével forduljon felé. Néhány tisztogatónak szánt mozdulatot tesz ruháján, csak úgy, a miheztartás végett, majd némi bámészkodás után szólal.*
. Nem tévedsz. *Mosolyodik vissza a férfira, nem kevésbé kedvesen.*
- Nos, ha így van, hát az én emlékezetem is cserben hagyott. *Felel játékosan, ehhez illő ívbe görbítve ajkait.*
- Áh, ez esetben nagyon örülök. És szólíts csak Winnek! *Nyújtja kezét kedélyesen ezek szerint újdonsült társa felé. Az ajánlatra pedig egyből felcsillannak kékjei.*
- Ami azt illeti... Éppenséggel lenne! *Nem rest kihasználni a másik segítségét, főleg az után, hogy saját maga ajánlkozott.* A piacról kéne beszereznem tetemesebb mennyiségű holmit. Nagyon hálás lennék, ha velem tudnál tartani. *Mosolyodik ismét, ezúttal egy reménytelibb ívbe húzva szájának sarkait.*
*Némi zavar vegyül hangulatába, amivel két megrendelőjét a búcsút követően magára hagyja. Nem tetszik neki, hogy a hangszer ügyében úgy távozott a tündér, ahogy. Nem szeret veszíteni, márpedig ezt egyértelműen annak könyveli el. Ám azzal nem lesz előrébb, ha csupán bosszankodik, ha már így alakult, legalább a többi dolgában igyekszik a tőle telhető maximumot teljesíteni, s hogy ez így is történjen, sietősre fogja lépteit. Stratnak még elárulta, hogy jó maga is a Kalmárt nevezheti szállásának, így könnyen össze tudnak találkozni, amint megszerzi a szükséges információkat rendeléséről.
Ezzel a gondolattal nyugtatva magát érkezik meg újra a raktárba, mit néhány perccel ezelőtt hagyott csak ott - sajnos, nem sajnos - lemaradva így a fogadótér izgalmas eseményeiről. A kezében lévő holmikat a földre helyezi, maga mellé, ahogy leguggol Strat cuccai elé. Gondosan összekötözi őket a korábban talált zsineggel, hogy a hozott papírból letépve egy darabot, ráírja a megrendelő nevét, s rögzítse az így kialakított kupachoz. Ugyan ezt teszi Nixomia kardjával is, így igyekezve biztosítani, hogy minden a megfelelő módon legyen felhasználva.
Ahogy ezzel foglalatoskodik, egészen belemerülve ténykedésébe, saját nevének említésére figyel fel háta mögül. Hirtelen felkapva fejét tekint hátra, hogy gyors pillantással felmérje az őt szólítót, s csak ezután egyenesedik fel, hogy immár teljes testével forduljon felé. Néhány tisztogatónak szánt mozdulatot tesz ruháján, csak úgy, a miheztartás végett, majd némi bámészkodás után szólal.*
. Nem tévedsz. *Mosolyodik vissza a férfira, nem kevésbé kedvesen.*
- Nos, ha így van, hát az én emlékezetem is cserben hagyott. *Felel játékosan, ehhez illő ívbe görbítve ajkait.*
- Áh, ez esetben nagyon örülök. És szólíts csak Winnek! *Nyújtja kezét kedélyesen ezek szerint újdonsült társa felé. Az ajánlatra pedig egyből felcsillannak kékjei.*
- Ami azt illeti... Éppenséggel lenne! *Nem rest kihasználni a másik segítségét, főleg az után, hogy saját maga ajánlkozott.* A piacról kéne beszereznem tetemesebb mennyiségű holmit. Nagyon hálás lennék, ha velem tudnál tartani. *Mosolyodik ismét, ezúttal egy reménytelibb ívbe húzva szájának sarkait.*
2026. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2020-10-27 14:24:19
Üzenet elküldve: 2020-10-27 14:24:19
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 84
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 84
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
// Ügyintézés //
* Eljött ez a nap is! Ideje, hogy visszatérjen abba a kereskedelmi központba, hogy a pénzügyeit intézze. Menet közben a saját magát hirdető papírjait is szétszórja, kifüggeszti a forgalmasabb helyekre, hiszen gondoskodnia kell a pénzügyi utánpótlásról is. Akkor jó a pénz, ha forog, így aztán igyekszik forgatni azt a pénzt. Az ismerős épületbe belépve az ismerős arcokat keresi. Legfőképpen a heges arcú intézőt, de mással is megelégedne, ha úgy adódik, csak tudja elintézni a dolgát. A fegyverek és páncélok még most is lenyűgözik a férfit, mivel ez is művészet a maga módján. A fémmegmunkálás kemény és fárasztó művészet, de megéri a fáradságot. Sajnos kovácsolás terén nincs még jártassága. Nem zárkózna el az ötlettől, de valószínűleg ezt a forróságot ő nem bírná ki. Talán esetleg az ékszerész szakma lenne az ő szakmája, de még nem próbálta és valószínűleg egy jó darabig nem is fogja. Most a festészetre és a szobrászatra szánja az idejét. Ha már ebben sikerülne hírnevet szereznie, akkor jöhetne akár más is.*
* Eljött ez a nap is! Ideje, hogy visszatérjen abba a kereskedelmi központba, hogy a pénzügyeit intézze. Menet közben a saját magát hirdető papírjait is szétszórja, kifüggeszti a forgalmasabb helyekre, hiszen gondoskodnia kell a pénzügyi utánpótlásról is. Akkor jó a pénz, ha forog, így aztán igyekszik forgatni azt a pénzt. Az ismerős épületbe belépve az ismerős arcokat keresi. Legfőképpen a heges arcú intézőt, de mással is megelégedne, ha úgy adódik, csak tudja elintézni a dolgát. A fegyverek és páncélok még most is lenyűgözik a férfit, mivel ez is művészet a maga módján. A fémmegmunkálás kemény és fárasztó művészet, de megéri a fáradságot. Sajnos kovácsolás terén nincs még jártassága. Nem zárkózna el az ötlettől, de valószínűleg ezt a forróságot ő nem bírná ki. Talán esetleg az ékszerész szakma lenne az ő szakmája, de még nem próbálta és valószínűleg egy jó darabig nem is fogja. Most a festészetre és a szobrászatra szánja az idejét. Ha már ebben sikerülne hírnevet szereznie, akkor jöhetne akár más is.*
2025. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2020-10-27 07:57:53
Üzenet elküldve: 2020-10-27 07:57:53
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 6
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 6
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Sivatag felől//
*Az események talán csillapodni látszanak. Egyelőre nem keveredik nagyobb baj a dulakodástól. Az intéző elmondja a magáét, kiadja az utasításokat, és ezzel talán rend is lesz. Úgy méri fel, hogy nem lesz szükség beavatkozásra. Egy szakállas embert leteremt Aztyan, talán az egyik alkalmazottja lehet, ezt nem tudja. Bizonyára köze lehetett az események kirobbanásában. Érzékeli, hogy sietős dolga lenne a kereskedőnek ezért nem is marad tovább simítani ezt az incidenst. Darok-ot követésre kéri, Darok pedig követi az embert a piac felé.*
*Az események talán csillapodni látszanak. Egyelőre nem keveredik nagyobb baj a dulakodástól. Az intéző elmondja a magáét, kiadja az utasításokat, és ezzel talán rend is lesz. Úgy méri fel, hogy nem lesz szükség beavatkozásra. Egy szakállas embert leteremt Aztyan, talán az egyik alkalmazottja lehet, ezt nem tudja. Bizonyára köze lehetett az események kirobbanásában. Érzékeli, hogy sietős dolga lenne a kereskedőnek ezért nem is marad tovább simítani ezt az incidenst. Darok-ot követésre kéri, Darok pedig követi az embert a piac felé.*
2024. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2020-10-26 20:06:31
Üzenet elküldve: 2020-10-26 20:06:31
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 310
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 310
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Sivatag felől//
*Az érdeklődés valóban nagy a Kereskedőház szolgáltatásai iránt és Aztyan elégedett. Bár eddig nem történt atrocitás a központ eladóterében, most mégis megesik. Nem tudja, hogy mi válthatta ki a lányból ezt a reakciót, de ahogy kijelentette, egyáltalán nincsenek ínyére az események.
Ugyan nem néz arra, de érzékeli, hogy az ork, akit tárgyalás ürügyén magával hívott a piaci vásárlásra, megáll mögötte, mintha máris ellátná feladatát. Ez a viselkedés imponál neki.
Talán Razkalewába beleszorult a szusz, azért nem reagál még, de a heges arcúnak indulnia kell, mert a lihanechi építész számít az áruira.*
- Nincs időm ilyen barbárságokra, ha szeretne üzletelni, akkor disztingválja magát, különben nincs üzlet! *Néz az agresszor lányra határozottan és nem csak azért, mert mögötte áll egy termetes ork.*
- Te pedig szedd össze magad és szolgáld ki a vevőket. Ha visszatértünk, megbeszéljük ezt. *Fordul égszín tekintete Razkalewa felé.
Tényleg nem tud tovább várni, a piaci árusok már várnak rá, nem töltheti az idejét ilyen balsagásokkal. Még meghallgatja, ha bármi van és indul.*
- Kérlek, kövess. *Mondja még az orknak, majd kirobog a központ ajtaján a piac felé.*
*Az érdeklődés valóban nagy a Kereskedőház szolgáltatásai iránt és Aztyan elégedett. Bár eddig nem történt atrocitás a központ eladóterében, most mégis megesik. Nem tudja, hogy mi válthatta ki a lányból ezt a reakciót, de ahogy kijelentette, egyáltalán nincsenek ínyére az események.
Ugyan nem néz arra, de érzékeli, hogy az ork, akit tárgyalás ürügyén magával hívott a piaci vásárlásra, megáll mögötte, mintha máris ellátná feladatát. Ez a viselkedés imponál neki.
Talán Razkalewába beleszorult a szusz, azért nem reagál még, de a heges arcúnak indulnia kell, mert a lihanechi építész számít az áruira.*
- Nincs időm ilyen barbárságokra, ha szeretne üzletelni, akkor disztingválja magát, különben nincs üzlet! *Néz az agresszor lányra határozottan és nem csak azért, mert mögötte áll egy termetes ork.*
- Te pedig szedd össze magad és szolgáld ki a vevőket. Ha visszatértünk, megbeszéljük ezt. *Fordul égszín tekintete Razkalewa felé.
Tényleg nem tud tovább várni, a piaci árusok már várnak rá, nem töltheti az idejét ilyen balsagásokkal. Még meghallgatja, ha bármi van és indul.*
- Kérlek, kövess. *Mondja még az orknak, majd kirobog a központ ajtaján a piac felé.*
2023. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2020-10-25 16:02:21
Üzenet elküldve: 2020-10-25 16:02:21
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
//Strat, Nem elég levadászni...//
//Távozás, egyelőre//
* Nixomia türelmesen várakozik amíg a tündér vásárlását is megejtik. Félfüllel is jól hallja, hogy miről folyik a szó, de annyira nem érdekes, hogy megragadja a figyelmét. A hangszerekhez ő nem sokat ért, de ez így van jól. Mondjuk biztosan lehetne egy szép egyedi darabot csinálni a vadászaton szerzet anyagokból. Na mindegy, mert tényleg nem az ő baja. Neki ott lesz a saját feldolgozandó holmi. Lesz azzal is bőven dolguk a nomáddal. A papírokat átveszi, amint kézhez kapja őket és indul is tova, mert ez van egy órája.*
- Akkor egy óra múlva jövök.* Mondja és távozik Strattal. Neki is int, aztán a tisztás felé veszi az irányt, hiszen Vlendorral egyeztetni kell. Sőt az aranyat is bevasalja rajta.*
//Távozás, egyelőre//
* Nixomia türelmesen várakozik amíg a tündér vásárlását is megejtik. Félfüllel is jól hallja, hogy miről folyik a szó, de annyira nem érdekes, hogy megragadja a figyelmét. A hangszerekhez ő nem sokat ért, de ez így van jól. Mondjuk biztosan lehetne egy szép egyedi darabot csinálni a vadászaton szerzet anyagokból. Na mindegy, mert tényleg nem az ő baja. Neki ott lesz a saját feldolgozandó holmi. Lesz azzal is bőven dolguk a nomáddal. A papírokat átveszi, amint kézhez kapja őket és indul is tova, mert ez van egy órája.*
- Akkor egy óra múlva jövök.* Mondja és távozik Strattal. Neki is int, aztán a tisztás felé veszi az irányt, hiszen Vlendorral egyeztetni kell. Sőt az aranyat is bevasalja rajta.*
2022. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2020-10-25 07:09:41
Üzenet elküldve: 2020-10-25 07:09:41
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 6
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 6
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Sivatag felől//
//Halogatott látogatás//
*Nagy itt a jövés-menés. Sok a vásárló és, ahogy elnézi nem csak egyedül a heges arcú intéző dolgozik a kereskedőháznak. Egészen biztos benne, hogy jó helyre kopogtatott be, amikor itt ajánlotta fel szolgálatait. Vet egy furcsa pillantást, amikor alacsonyabb fajtársa bőkezűen szórja az aranyait. Ritkán látni nagyvonalú orkokat, ezért meg is lepi a dolog, de persze ez nem rá tartozik. A kereskedő kilép a pult mögül, felövezi magát egy karddal és megkéri Darok-ot, hogy tartson vele a piacra, ahol út közben beszélhetnek a részletekről. Szófukar módon csak biccent az intézőnek, s már fordul is utána, hogy kövesse. Kifelé menet valami dulakodás állítja meg őket. Nem tudja, hogy ki kicsoda, de mintha egy embert a földhöz vágtak volna. Aztyan jogosan csattan fel az incidensre, mert ez nem egy késdobáló, hanem vásárlói rész. A férfi rendre utasítja a rendbontókat és felszólítja őket, hogy hagyják abba. Darok kihúzva magát odaáll Aztyan mellé amolyan biztosító erődemonstrációnak. Nem avatkozik bele a történésekbe, de biztosítja a heges arcút, hogy ha szükséges, akkor itt van és segít rendet tenni. Megszokta már, hogy ahol orkok tűnnek fel, ott könnyebben előfordul egy kis dulakodás, netán kardcsörte. Bár azt nem tudja, hogy ki kezdte a mostani incidenst, mindenesetre próbálja felmérni, hogy ki kivel lehet a kibontakozó helyzetben. Egyelőre türelmesen kivárja, hogy rend lesz-e, vagy be kell avatkoznia, de amíg Aztyan nem kéri, addig nem avatkozik a kereskedőház dolgába, hiszen még nem alkalmazottja annak. Mindenesetre készenlétben marad, ha mégis tovább folyna a dulakodás, hogy szétválassza a dulakodókat. Néha egy jól irányzott maflás is elég, hogy valakit helyre billentsen akit elöntött az indulat.*
//Halogatott látogatás//
*Nagy itt a jövés-menés. Sok a vásárló és, ahogy elnézi nem csak egyedül a heges arcú intéző dolgozik a kereskedőháznak. Egészen biztos benne, hogy jó helyre kopogtatott be, amikor itt ajánlotta fel szolgálatait. Vet egy furcsa pillantást, amikor alacsonyabb fajtársa bőkezűen szórja az aranyait. Ritkán látni nagyvonalú orkokat, ezért meg is lepi a dolog, de persze ez nem rá tartozik. A kereskedő kilép a pult mögül, felövezi magát egy karddal és megkéri Darok-ot, hogy tartson vele a piacra, ahol út közben beszélhetnek a részletekről. Szófukar módon csak biccent az intézőnek, s már fordul is utána, hogy kövesse. Kifelé menet valami dulakodás állítja meg őket. Nem tudja, hogy ki kicsoda, de mintha egy embert a földhöz vágtak volna. Aztyan jogosan csattan fel az incidensre, mert ez nem egy késdobáló, hanem vásárlói rész. A férfi rendre utasítja a rendbontókat és felszólítja őket, hogy hagyják abba. Darok kihúzva magát odaáll Aztyan mellé amolyan biztosító erődemonstrációnak. Nem avatkozik bele a történésekbe, de biztosítja a heges arcút, hogy ha szükséges, akkor itt van és segít rendet tenni. Megszokta már, hogy ahol orkok tűnnek fel, ott könnyebben előfordul egy kis dulakodás, netán kardcsörte. Bár azt nem tudja, hogy ki kezdte a mostani incidenst, mindenesetre próbálja felmérni, hogy ki kivel lehet a kibontakozó helyzetben. Egyelőre türelmesen kivárja, hogy rend lesz-e, vagy be kell avatkoznia, de amíg Aztyan nem kéri, addig nem avatkozik a kereskedőház dolgába, hiszen még nem alkalmazottja annak. Mindenesetre készenlétben marad, ha mégis tovább folyna a dulakodás, hogy szétválassza a dulakodókat. Néha egy jól irányzott maflás is elég, hogy valakit helyre billentsen akit elöntött az indulat.*
2021. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2020-10-24 14:53:37
Üzenet elküldve: 2020-10-24 14:53:37
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 100
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 100
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//AAA, Winyra Jote//
*Egészen üdítő érzés, hogy végre lesz dolga is, bár nem mintha egyébként unatkozni szokott volna, de mégis. Megvárja, míg rendeződnek a dolgok a vevőkkel, egy cseppet sem zavarja az orkok, vagy bárki jelenléte, furcsa kereskedő lenne egyébként, ha megkülönböztetne mindenféle népeket. Ha furcsa nem is, de szegény biztosan. Amint lehetősége van, odamegy Aztyanhoz.*
-Szervusz.
*Köszönti, s hallgatja meg az instrukciókat, közben pedig igyekszik a fejébe vésni mindent. Van pár kérdése, de szintúgy, mint korábban, nem életbevágóak, nem tartaná fel az üzletelést emiatt, biztos benne, hogy lesz még alkalmuk társalogni.*
-Természetesen, és köszönöm. Megkeresem őt, menj csak.
*Egy biccentéssel búcsúzik, s el is tűnik az aprócska holmijaival a raktár felé megkeresni a másikat. Reményei szerint hamar meg is találja őt.*
-Winyra Jote, ha nem tévedek.
*Mosolyog kedvesen, ahogy megszólítja őt.*
-Merchen vagyok, Merchen Feiy, nem vagyok benne biztos, hogy nem találkoztunk még, de ah így lenne, úgy elnézést, ha nem emlékszem.
*Igyekszik kihasználni a megnyerő kisugárzását, nehogy véletlenül megsértse, vagy ilyesmi.*
-Ha Teysus is úgy akarja, akkor társak lettünk, magam is itt fogok dolgozni. Van esetleg szükséged segítségre, vagy ilyesmi?
*Egészen üdítő érzés, hogy végre lesz dolga is, bár nem mintha egyébként unatkozni szokott volna, de mégis. Megvárja, míg rendeződnek a dolgok a vevőkkel, egy cseppet sem zavarja az orkok, vagy bárki jelenléte, furcsa kereskedő lenne egyébként, ha megkülönböztetne mindenféle népeket. Ha furcsa nem is, de szegény biztosan. Amint lehetősége van, odamegy Aztyanhoz.*
-Szervusz.
*Köszönti, s hallgatja meg az instrukciókat, közben pedig igyekszik a fejébe vésni mindent. Van pár kérdése, de szintúgy, mint korábban, nem életbevágóak, nem tartaná fel az üzletelést emiatt, biztos benne, hogy lesz még alkalmuk társalogni.*
-Természetesen, és köszönöm. Megkeresem őt, menj csak.
*Egy biccentéssel búcsúzik, s el is tűnik az aprócska holmijaival a raktár felé megkeresni a másikat. Reményei szerint hamar meg is találja őt.*
-Winyra Jote, ha nem tévedek.
*Mosolyog kedvesen, ahogy megszólítja őt.*
-Merchen vagyok, Merchen Feiy, nem vagyok benne biztos, hogy nem találkoztunk még, de ah így lenne, úgy elnézést, ha nem emlékszem.
*Igyekszik kihasználni a megnyerő kisugárzását, nehogy véletlenül megsértse, vagy ilyesmi.*
-Ha Teysus is úgy akarja, akkor társak lettünk, magam is itt fogok dolgozni. Van esetleg szükséged segítségre, vagy ilyesmi?
2020. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2020-10-24 10:48:05
Üzenet elküldve: 2020-10-24 10:48:05
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 310
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 310
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Fegyverkovácshoz//
//Sivatag felől//
//Betoppanó//
*Az, hogy nem érti az ork nyelven folyó diskurzust, elég kirekesztő érzés, de ahogy látja és hallja a beszélgetés hangsúlyából, valami apró félreértés lehet. Talán épp a termetesebb ork szándékait illetően. De ez nem a heges arcúra tartozik, beszéljék meg egymás között, ameddig nincs atrocitás a kovácsműhelyben, addig probléma sincs.
A férfi egyébként türelemmel van, amikor Aztyan megkéri, hogy várakozzon, míg érdemben tud vele foglalkozni és addig az alacsonyabb szürkebőrű rendelését veszi fel.
A vágott képű ork átadja a szablyáit és a másik heges arcú semmi kivetnivalót nem lát rajtuk. A beszámításnak nincs akadálya. Amikor aztán visszaadná őket, amaz visszautasítja. Úgy tűnik, két napot kibír nélkülük. Aztyan nem akadékoskodik, biccentve veszi tudomásul a dolgot.
Az aranyak átadásra kerülnek, előleg nélkül, egyben fizetve, ahogy látja, kicsit több is.*
- Két nap múlva várom vissza, uram. Minden jót addig. *Köszön el és pár pillanatig még a távozó ork után néz. Nem tűnik barátságos fajtának, de egy fegyverkufárnak ne legyenek elvei ilyen esetben sem. Egy kard egy ember kezében is ugyanolyan halálos, mint egy orkéban.
Közben Merchen is visszatér, ahogy ígérte és Aztyan egy visszafogott kézjellel kéri, hogy menjen oda hozzá a pult mögé. Winyra közben végez Nixomia és Strat dolgaival, akik távoznak, a lány pedig a raktár felé indul.*
- Üdvözöllek és köszöntelek nálunk, Merchen. *Vált közvetlenebb hangnemre a heges arcú.*
- Kezdetben ismerkedj meg a Kereskedőház szabályaival, munkamódszerével és a szükséges dokumentumokkal. A raktárnál megtalálod Winyra Jotét, ő is új tag nálunk, vele közösen jól be tudtok majd tanulni. Kérlek, keresd meg a raktárnál, most vett fel egy nagyobb rendelést, amelyben különleges dolgok is szerepelnek. *Kezd magyarázatba. Nem szeretne külön-külön betanítani senkit, közösen sokkal könnyebben megy az ilyesmi.*
- Ha bármi kérdésed van, akkor keress bátran, de most ki kell mennem a piacra egy lihanechi építész megrendeléséért. Nemsokára jövök, tartsátok a frontot. *Mosolyodik el féloldalasan és ha a tündérnek nincs mondanivalója, akkor kilép a pult mögül, hogy a termetes orkhoz menjen, miközben felövezi magát a Grariltól visszakapott kardjaival.*
- Kérem, jöjjön velem. Át kell mennem a piacra és út közben mindent megbeszélhetünk. *Mondja tárgyilagos hangon a férfinek, aki a kardját ajánlotta a Kereskedőház szolgálatába.*
//Halogatott látogatás//
*Razkalewa még Ukrommal és a társával tárgyal a másik pultnál, láthatóan belemerültek valamilyen felszerelés vizsgálatába, amikor olyan dolog történik, amire eddig még nem volt példa.
A lány, aki az orkkal érkezett, egy villámgyors mozdulattal felkapja a kereskedőt és az eladótér padlójához csapja, valami pillantást kérve számon rajta nagy hanggal.*
- ELÉG! *Csattan fel Aztyan a kettős mögött, égszín tekintete a lányt figyeli.*
- A Kereskedőház területén tilos bármiféle agresszió! Ezen szabály megsértése azonnali kirekesztést von maga után és mehet oda, ahova akar üzletelni! *Szólítja meg a lányt hideg, nyugodt hangon.*
- Ha jogos is, amit tett, nem ez a módja, hogy kezelje panaszát! Felszólítom, hogy hagyjon fel ezzel a viselkedéssel! *Figyelmezteti a minden bizonnyal agilis leányzót. Ha Razkalewának van is bűne, az ilyen viselkedés nem helyénvaló.*
//Sivatag felől//
//Betoppanó//
*Az, hogy nem érti az ork nyelven folyó diskurzust, elég kirekesztő érzés, de ahogy látja és hallja a beszélgetés hangsúlyából, valami apró félreértés lehet. Talán épp a termetesebb ork szándékait illetően. De ez nem a heges arcúra tartozik, beszéljék meg egymás között, ameddig nincs atrocitás a kovácsműhelyben, addig probléma sincs.
A férfi egyébként türelemmel van, amikor Aztyan megkéri, hogy várakozzon, míg érdemben tud vele foglalkozni és addig az alacsonyabb szürkebőrű rendelését veszi fel.
A vágott képű ork átadja a szablyáit és a másik heges arcú semmi kivetnivalót nem lát rajtuk. A beszámításnak nincs akadálya. Amikor aztán visszaadná őket, amaz visszautasítja. Úgy tűnik, két napot kibír nélkülük. Aztyan nem akadékoskodik, biccentve veszi tudomásul a dolgot.
Az aranyak átadásra kerülnek, előleg nélkül, egyben fizetve, ahogy látja, kicsit több is.*
- Két nap múlva várom vissza, uram. Minden jót addig. *Köszön el és pár pillanatig még a távozó ork után néz. Nem tűnik barátságos fajtának, de egy fegyverkufárnak ne legyenek elvei ilyen esetben sem. Egy kard egy ember kezében is ugyanolyan halálos, mint egy orkéban.
Közben Merchen is visszatér, ahogy ígérte és Aztyan egy visszafogott kézjellel kéri, hogy menjen oda hozzá a pult mögé. Winyra közben végez Nixomia és Strat dolgaival, akik távoznak, a lány pedig a raktár felé indul.*
- Üdvözöllek és köszöntelek nálunk, Merchen. *Vált közvetlenebb hangnemre a heges arcú.*
- Kezdetben ismerkedj meg a Kereskedőház szabályaival, munkamódszerével és a szükséges dokumentumokkal. A raktárnál megtalálod Winyra Jotét, ő is új tag nálunk, vele közösen jól be tudtok majd tanulni. Kérlek, keresd meg a raktárnál, most vett fel egy nagyobb rendelést, amelyben különleges dolgok is szerepelnek. *Kezd magyarázatba. Nem szeretne külön-külön betanítani senkit, közösen sokkal könnyebben megy az ilyesmi.*
- Ha bármi kérdésed van, akkor keress bátran, de most ki kell mennem a piacra egy lihanechi építész megrendeléséért. Nemsokára jövök, tartsátok a frontot. *Mosolyodik el féloldalasan és ha a tündérnek nincs mondanivalója, akkor kilép a pult mögül, hogy a termetes orkhoz menjen, miközben felövezi magát a Grariltól visszakapott kardjaival.*
- Kérem, jöjjön velem. Át kell mennem a piacra és út közben mindent megbeszélhetünk. *Mondja tárgyilagos hangon a férfinek, aki a kardját ajánlotta a Kereskedőház szolgálatába.*
//Halogatott látogatás//
*Razkalewa még Ukrommal és a társával tárgyal a másik pultnál, láthatóan belemerültek valamilyen felszerelés vizsgálatába, amikor olyan dolog történik, amire eddig még nem volt példa.
A lány, aki az orkkal érkezett, egy villámgyors mozdulattal felkapja a kereskedőt és az eladótér padlójához csapja, valami pillantást kérve számon rajta nagy hanggal.*
- ELÉG! *Csattan fel Aztyan a kettős mögött, égszín tekintete a lányt figyeli.*
- A Kereskedőház területén tilos bármiféle agresszió! Ezen szabály megsértése azonnali kirekesztést von maga után és mehet oda, ahova akar üzletelni! *Szólítja meg a lányt hideg, nyugodt hangon.*
- Ha jogos is, amit tett, nem ez a módja, hogy kezelje panaszát! Felszólítom, hogy hagyjon fel ezzel a viselkedéssel! *Figyelmezteti a minden bizonnyal agilis leányzót. Ha Razkalewának van is bűne, az ilyen viselkedés nem helyénvaló.*
2019. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2020-10-23 19:28:06
Üzenet elküldve: 2020-10-23 19:28:06
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 29
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 29
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Fegyverkovácshoz//
*Leoldja oldaláról a két szablyát, majd átnyújtja a férfinak. Annyit maga is konyít a fegyverekhez, hogy tudja, a két szablya jó acélból van kovácsolva. Nem többek, mint akármelyik másik szablya, de jó acél.
Mikor a férfi visszanyújtja felé a fegyvereket, csak tenyerét emeli felé.*
-Ne. Két nap. *Azzal zsebébe nyúl, hogy előkotorhassa erszényét. Nem kíván számolgatni, nem is az erőssége, így megtoldja a dolgot. A 150 aranyat tartalmazó erszényt a legközelebbi asztalra vagy pultra dobja, ahonnan Razkalewa Jelgyinow nyugodt szívvel elveheti.
A két szablyát itt hagyja, nem kívánja hurcibálni. Megvárja a városban a pengék elkészültét, addig pedig szükségtelen magával cipelnie őket. Magához veszi a kapott papírost, s noha olvasni nem tud, sejti, miről van szó.*
-Két nap. *Ismétli meg, csak a miheztartás végett, majd elfordulva az ajtó felé veszi az irányt. Elhaladtában még végigfuttatja apró szemeit a böszme orkon, majd feltépi az ajtót és kilép az utcára. Feltett szándéka megkeresni a legközelebbi fogadót, ott majd lecövekel, míg elkészülnek a pengék. Szíves örömest állna tovább a városból, de a fegyverek nélkül sehova.*
*Leoldja oldaláról a két szablyát, majd átnyújtja a férfinak. Annyit maga is konyít a fegyverekhez, hogy tudja, a két szablya jó acélból van kovácsolva. Nem többek, mint akármelyik másik szablya, de jó acél.
Mikor a férfi visszanyújtja felé a fegyvereket, csak tenyerét emeli felé.*
-Ne. Két nap. *Azzal zsebébe nyúl, hogy előkotorhassa erszényét. Nem kíván számolgatni, nem is az erőssége, így megtoldja a dolgot. A 150 aranyat tartalmazó erszényt a legközelebbi asztalra vagy pultra dobja, ahonnan Razkalewa Jelgyinow nyugodt szívvel elveheti.
A két szablyát itt hagyja, nem kívánja hurcibálni. Megvárja a városban a pengék elkészültét, addig pedig szükségtelen magával cipelnie őket. Magához veszi a kapott papírost, s noha olvasni nem tud, sejti, miről van szó.*-Két nap. *Ismétli meg, csak a miheztartás végett, majd elfordulva az ajtó felé veszi az irányt. Elhaladtában még végigfuttatja apró szemeit a böszme orkon, majd feltépi az ajtót és kilép az utcára. Feltett szándéka megkeresni a legközelebbi fogadót, ott majd lecövekel, míg elkészülnek a pengék. Szíves örömest állna tovább a városból, de a fegyverek nélkül sehova.*
2018. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2020-10-23 11:01:44
Üzenet elküldve: 2020-10-23 11:01:44
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 6
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 6
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Fegyverkovácshoz//
//Sivatag felől//
*Hamar kimondja a másik ork is, hogy miért van itt. Kurtán csak annyit válaszol, hogy arany. Egy bólintást kap viszonzásul, hogy megértette a másik szándékát. Amikor a kereskedővel beszél a közös nyelven, akkor a hallottakon felhorkant a fajtársa és kérdőn szegez neki egy korholást, ork nyelven. Nem állhatja meg szó nélkül, ezért válaszol neki, de csak diszkréten, hogy ne érezze magát az intéző kirekesztve a beszélgetésből.*
- Rhadok vir durag mor gurodh faghal. Noh grucs borhka *”Az ő városuk, nekünk alkalmazkodni kell. Te is rájuk szorulsz.” Fejével a másik fegyvereire int, hiszen emberektől szerez be újakat, velük üzletel, ezért nem különbek mint bárki aki a városban boldogulni akar. Figyelmét azonban most az intézőre fordítja. A másik orkal befejezte a beszédét. Aztyan a türelmét kéri mert sok a vásárló és ez egy komoly megbeszélést igényelhet. Biccent a férfinek, hogy tudomásul vette, majd odébb áll a teremben, hogy amaz intézhesse dolgát. A vágottképű fajtársa úgy látszik nagyon hagyományőrző. Ork szablyákat használ, ami a fajuk ősi fegyvere. Remek pengék, de a maga részéről az erősebb fegyvereket kedveli. A pallos, tollas buzogány pont megfelel a tudásának és e mellett kedvenc harcmodorának. Szereti az egyenlő küzdelmet, kard-kard ellen, pajzs a pajzsnak feszül, majd győz a jobb. Nem feltétlen az erő dominál egy harcban, bár ez sem utolsó szempont. A technika is rengeteget számít. A műhelyet elnézve itt majd apródonként mindent beszerezhet, amit kigondolt magának. Bele fog telni egy kis időbe, mire megvalósítja célját, de ha itt sikeres lenne a munkakeresése, akkor közelebb érne céljához, kevesebb dolog miatt fájna a feje. Ez majd kiderül, hamarosan, amint Aztyan intéző elintézi a vásárlókat és tudnak egyeztetni.*
//Sivatag felől//
*Hamar kimondja a másik ork is, hogy miért van itt. Kurtán csak annyit válaszol, hogy arany. Egy bólintást kap viszonzásul, hogy megértette a másik szándékát. Amikor a kereskedővel beszél a közös nyelven, akkor a hallottakon felhorkant a fajtársa és kérdőn szegez neki egy korholást, ork nyelven. Nem állhatja meg szó nélkül, ezért válaszol neki, de csak diszkréten, hogy ne érezze magát az intéző kirekesztve a beszélgetésből.*
- Rhadok vir durag mor gurodh faghal. Noh grucs borhka *”Az ő városuk, nekünk alkalmazkodni kell. Te is rájuk szorulsz.” Fejével a másik fegyvereire int, hiszen emberektől szerez be újakat, velük üzletel, ezért nem különbek mint bárki aki a városban boldogulni akar. Figyelmét azonban most az intézőre fordítja. A másik orkal befejezte a beszédét. Aztyan a türelmét kéri mert sok a vásárló és ez egy komoly megbeszélést igényelhet. Biccent a férfinek, hogy tudomásul vette, majd odébb áll a teremben, hogy amaz intézhesse dolgát. A vágottképű fajtársa úgy látszik nagyon hagyományőrző. Ork szablyákat használ, ami a fajuk ősi fegyvere. Remek pengék, de a maga részéről az erősebb fegyvereket kedveli. A pallos, tollas buzogány pont megfelel a tudásának és e mellett kedvenc harcmodorának. Szereti az egyenlő küzdelmet, kard-kard ellen, pajzs a pajzsnak feszül, majd győz a jobb. Nem feltétlen az erő dominál egy harcban, bár ez sem utolsó szempont. A technika is rengeteget számít. A műhelyet elnézve itt majd apródonként mindent beszerezhet, amit kigondolt magának. Bele fog telni egy kis időbe, mire megvalósítja célját, de ha itt sikeres lenne a munkakeresése, akkor közelebb érne céljához, kevesebb dolog miatt fájna a feje. Ez majd kiderül, hamarosan, amint Aztyan intéző elintézi a vásárlókat és tudnak egyeztetni.*
2017. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2020-10-22 22:13:55
Üzenet elküldve: 2020-10-22 22:13:55
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 100
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 100
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Betoppanó//
*Ígéretéhez híven hamar igyekszik minél hamarabb visszatérni, az adott szónak legalább olyan súlya van, mint egy pengének az ember torkán, ha odafigyel az ember, hogy súlyt teremtsen neki az évek alatt. Többek között Merchen egyik legfontosabb célja ez volt. Hamar ott is van, a jellegzetes levegőből nagyot szippant, ahogy belép a nagy és fényben úszó előtérbe. Aprócskán meghajol, s szemével keresi az ismerős arcot. Még nagyon fel sem tudta fedezni a helyet, bizonyosan sokkal nagyobb és több mindent rejteget, mint amit első ránézésre látni lehet. ~Furcsa is lenne, ha nem így lenne, valljuk be.~ Immár készen áll a munkára, holmija nem sok van, így ezzel egyelőre nem kell bajlódnia. Ahogy látja tényleg mindenféle népek betévednek ide, és tetszik neki a tény, hogy hasonlóképp gondolkozik a kereskedőház, mint ő maga, mégpedig, hogy mindenki aranya ugyanolyan értékes. Bár van némi bizonytalansága a fegyvereket és felszerelést illetően, hisz sosem volt nagy harcos, aligha ért magukhoz a kovács által gyártott holmikhoz, elképzelhető, hogy számára ismeretlen dolgokat kérnek majd tőle, erre illik előre felkészülnie, hogy profin tudja megoldani a szinte elkerülhetetlen helyzeteket is.*
*Ígéretéhez híven hamar igyekszik minél hamarabb visszatérni, az adott szónak legalább olyan súlya van, mint egy pengének az ember torkán, ha odafigyel az ember, hogy súlyt teremtsen neki az évek alatt. Többek között Merchen egyik legfontosabb célja ez volt. Hamar ott is van, a jellegzetes levegőből nagyot szippant, ahogy belép a nagy és fényben úszó előtérbe. Aprócskán meghajol, s szemével keresi az ismerős arcot. Még nagyon fel sem tudta fedezni a helyet, bizonyosan sokkal nagyobb és több mindent rejteget, mint amit első ránézésre látni lehet. ~Furcsa is lenne, ha nem így lenne, valljuk be.~ Immár készen áll a munkára, holmija nem sok van, így ezzel egyelőre nem kell bajlódnia. Ahogy látja tényleg mindenféle népek betévednek ide, és tetszik neki a tény, hogy hasonlóképp gondolkozik a kereskedőház, mint ő maga, mégpedig, hogy mindenki aranya ugyanolyan értékes. Bár van némi bizonytalansága a fegyvereket és felszerelést illetően, hisz sosem volt nagy harcos, aligha ért magukhoz a kovács által gyártott holmikhoz, elképzelhető, hogy számára ismeretlen dolgokat kérnek majd tőle, erre illik előre felkészülnie, hogy profin tudja megoldani a szinte elkerülhetetlen helyzeteket is.*
2016. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2020-10-22 20:48:32
Üzenet elküldve: 2020-10-22 20:48:32
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 162
OOC üzenetek: 70
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 162
OOC üzenetek: 70
Játékstílus: Vakmerő
//Winyra Jote//
//Távozás, egyelőre//
*Szerencsére a kedves hölgy készségesen elveszi holmijait, így súlyos terhétől megszabadul. Persze nem olyan nagy teher az, de eléggé rontja az egyébként becses kisugárzását. Fene se tudja. Mindenesetre így attól sem kell félnie, hogy valaki ellopja tőle, vagy kirabolják, amíg másra figyel. Winyra a hangszer felől kérdezi, s ő csalódottsággal a hangjában válaszol.*
-Sajnos azok nem valók kedvemre. Mandolint magam is láttam a piacon útközben, szóval azt hiszem az a legjobb, ha magam keresek egy tetszőt belőle, de köszönöm.
*Bájos mosolyt erőltet magára, ami egy pár másodperc után nem is fest olyan tettetettnek.*
-Azt hiszem megszállok a Kalmárban, ha akad szabad szoba, így a közelben maradhatok, ameddig rendeződnek a dolgok, vagy legalább kiderül valami az árakról, ez így remélem megfelel.
*Bár talán még akadna kérdése, semmi olyasmi, ami ne érne rá este, éjszaka, vagy pár nap múlva. A nagy vadászat után pihennie kell,ennie, innia, és kicsit összeszednie magát, no meg megírni az epikus utazást egy balladában, vagy dalban, ahogy sikerül. Teendői listája nem túl rövid, így egy hangosabb köszönéssel távozik is, ha nem tartják fel.*
//Távozás, egyelőre//
*Szerencsére a kedves hölgy készségesen elveszi holmijait, így súlyos terhétől megszabadul. Persze nem olyan nagy teher az, de eléggé rontja az egyébként becses kisugárzását. Fene se tudja. Mindenesetre így attól sem kell félnie, hogy valaki ellopja tőle, vagy kirabolják, amíg másra figyel. Winyra a hangszer felől kérdezi, s ő csalódottsággal a hangjában válaszol.*
-Sajnos azok nem valók kedvemre. Mandolint magam is láttam a piacon útközben, szóval azt hiszem az a legjobb, ha magam keresek egy tetszőt belőle, de köszönöm.
*Bájos mosolyt erőltet magára, ami egy pár másodperc után nem is fest olyan tettetettnek.*
-Azt hiszem megszállok a Kalmárban, ha akad szabad szoba, így a közelben maradhatok, ameddig rendeződnek a dolgok, vagy legalább kiderül valami az árakról, ez így remélem megfelel.
*Bár talán még akadna kérdése, semmi olyasmi, ami ne érne rá este, éjszaka, vagy pár nap múlva. A nagy vadászat után pihennie kell,ennie, innia, és kicsit összeszednie magát, no meg megírni az epikus utazást egy balladában, vagy dalban, ahogy sikerül. Teendői listája nem túl rövid, így egy hangosabb köszönéssel távozik is, ha nem tartják fel.*
2015. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2020-10-22 19:26:17
Üzenet elküldve: 2020-10-22 19:26:17
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 157
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 157
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Strat, Nem elég levadászni...//
*Aztyan hamar útbaigazítja, így a felvázolt útvonalon hamar el is jut a bizonyos raktárhelyiségbe. Gyors helyzetfelmérést követően szabadul meg a holmiktól, amiket Strat bízott gondjaira, igyekezve olyan helyen hagyni és úgy összerendezni, nehogy az elvártaktól eltérő módon kerüljenek felhasználásra. Némi körbetekintést követően úgy dönt, inkább meg is jelöli azt a néhány dolgot. Madzagot kerít, miből egy darabot levágva összeköti a cuccokat, majd egy hirtelen gondolattól vezérelve vissza indul az eladótérbe.
Sebes léptekkel, néhány felsőtestét leporoló mozdulatot téve érkezik vissza a pult mögötti folyosó irányából, némiképp megtorpanva a két új érkező láttán. Nem állítaná, hogy megijedt, mégis némi feszélyezettséggel vonásaiban érkezik vissza otthagyott üzletfeleihez.*
- Köszönöm a türelmüket. A holmijait biztonságba helyeztem. *Mosolyodik Strat felé elsőként.* A hangszer ügyében sikerült döntésre jutnia? *Kérdi, visszautalva a megfontolandó választásra, mivel néhány perccel ezelőtt hagyta magára a tündért.
Mindeközben a megrendelőlapokkal kezd szorgoskodni, mindkét félét lemásolva 1-1 példányban, hogy legyen mire hivatkoznia a kincsvadásznak és a dalnoknak, na meg a Kereskedőház is tudjon mi alapján teljesíteni. A férfi feleletét, amennyiben szükséges, felvési még a hozzá tartozó papírosokra, majd összegöngyölve mindkettőt, átnyújtja kinek-kinek a sajátját.*
- Ezek birtokában térhetnek vissza megrendeléseikért. Nos, akkor egy óra múltán ugyan itt. *Biccent kedélyesen először Nixomia, majd Strat felé, s, ha nem fordulnak felé egyéb kérdéssel, írószerszámát, a megrendelőket, egy üres lapot, na meg persze a lovagnő kardját magához véve indul vissza a raktárba.*
*Aztyan hamar útbaigazítja, így a felvázolt útvonalon hamar el is jut a bizonyos raktárhelyiségbe. Gyors helyzetfelmérést követően szabadul meg a holmiktól, amiket Strat bízott gondjaira, igyekezve olyan helyen hagyni és úgy összerendezni, nehogy az elvártaktól eltérő módon kerüljenek felhasználásra. Némi körbetekintést követően úgy dönt, inkább meg is jelöli azt a néhány dolgot. Madzagot kerít, miből egy darabot levágva összeköti a cuccokat, majd egy hirtelen gondolattól vezérelve vissza indul az eladótérbe.
Sebes léptekkel, néhány felsőtestét leporoló mozdulatot téve érkezik vissza a pult mögötti folyosó irányából, némiképp megtorpanva a két új érkező láttán. Nem állítaná, hogy megijedt, mégis némi feszélyezettséggel vonásaiban érkezik vissza otthagyott üzletfeleihez.*
- Köszönöm a türelmüket. A holmijait biztonságba helyeztem. *Mosolyodik Strat felé elsőként.* A hangszer ügyében sikerült döntésre jutnia? *Kérdi, visszautalva a megfontolandó választásra, mivel néhány perccel ezelőtt hagyta magára a tündért.
Mindeközben a megrendelőlapokkal kezd szorgoskodni, mindkét félét lemásolva 1-1 példányban, hogy legyen mire hivatkoznia a kincsvadásznak és a dalnoknak, na meg a Kereskedőház is tudjon mi alapján teljesíteni. A férfi feleletét, amennyiben szükséges, felvési még a hozzá tartozó papírosokra, majd összegöngyölve mindkettőt, átnyújtja kinek-kinek a sajátját.*
- Ezek birtokában térhetnek vissza megrendeléseikért. Nos, akkor egy óra múltán ugyan itt. *Biccent kedélyesen először Nixomia, majd Strat felé, s, ha nem fordulnak felé egyéb kérdéssel, írószerszámát, a megrendelőket, egy üres lapot, na meg persze a lovagnő kardját magához véve indul vissza a raktárba.*
2014. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2020-10-22 16:06:12
Üzenet elküldve: 2020-10-22 16:06:12
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 42
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 42
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Megfontolt
//Halogatott látogatás//
*Ukrom még a raktár felé menet elkapja a kereskedőt, hogy kifizeti, és leadja neki a régi pallost. Razkalewa uram ezután térül-fordul, és vélhetően pallos nélkül, de amulettekkel megrakodva tér vissza.*
- Hát ez a kis cicás de aranyos! *Nawanthiri arca egészen kivirul a macskafejes amulett láttán. Valamilyen fekete kőből faragták, a szemei pedig zölden és kiismerhetetlenül csillognak a lámpák fényében.*
~Ez lesz az! A macska megfogja az egeret! Meg a patkányt!~
*Szárnyalnak fel a gondolatai. Aki elkapja a kártevőket, az csak a jók oldalán állhat! A felsorolás azonban nem áll meg itt:*
~Meg a... fülemülét! Meg a kisrigót...~
*Amikor idáig jut a gondolatban, oda is a lelkesedés, és ez kívülről igen jól látható. Lelombozva méregeti a kalmár kezében levő többi talizmánt.*
- Pókot nem kérek. Kígyót sem. Patkányt... *itt felpillant Razkalewa uramra, aki továbbra is minden figyelmét a melleinek szenteli. Ha tehetné, levetkőztetné a szemével. A lány agyában derengeni kezd a felismerés, hol látott utoljára ilyen merev tekinteteket: a hárpiák néztek rá így, mielőtt mindenféle gusztustalan módokon töltötték rajta a kedvüket. Vagy a szerzetestársai, amikor teljes delíriumban mulatoztak, verekedtek és űzekedtek egymással. Nawanthirival fordul egyet a világ: ebben a kufárban nem segítő, hanem egész másmilyen szándék dolgozik! A felháborodás és az iszonyat egyszerre borítja el az eszét. Megszorul a keze Razkal csuklóján, és megemeli a férfi karját. Belép a kar alá, miközben a másik kezével a kereskedő lába közé nyúl, hogy aláfog a combjának. Egy pillanat műve az egész. Lábból kiemeli, és úgy vágja földhöz Razkalewa uramat, hogy beleremeg a bolt.*
- MÉG EGYSZER ÍGY NÉZEL RÁM, KETTŐBE TÖRLEK! *kiált rá villámló szemekkel, továbbra is szorosan markolva a kalmár csuklóját.*
A hozzászólás írója (Nawanthiri Shardipandra) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.10.22 16:09:32
*Ukrom még a raktár felé menet elkapja a kereskedőt, hogy kifizeti, és leadja neki a régi pallost. Razkalewa uram ezután térül-fordul, és vélhetően pallos nélkül, de amulettekkel megrakodva tér vissza.*
- Hát ez a kis cicás de aranyos! *Nawanthiri arca egészen kivirul a macskafejes amulett láttán. Valamilyen fekete kőből faragták, a szemei pedig zölden és kiismerhetetlenül csillognak a lámpák fényében.*
~Ez lesz az! A macska megfogja az egeret! Meg a patkányt!~
*Szárnyalnak fel a gondolatai. Aki elkapja a kártevőket, az csak a jók oldalán állhat! A felsorolás azonban nem áll meg itt:*
~Meg a... fülemülét! Meg a kisrigót...~
*Amikor idáig jut a gondolatban, oda is a lelkesedés, és ez kívülről igen jól látható. Lelombozva méregeti a kalmár kezében levő többi talizmánt.*
- Pókot nem kérek. Kígyót sem. Patkányt... *itt felpillant Razkalewa uramra, aki továbbra is minden figyelmét a melleinek szenteli. Ha tehetné, levetkőztetné a szemével. A lány agyában derengeni kezd a felismerés, hol látott utoljára ilyen merev tekinteteket: a hárpiák néztek rá így, mielőtt mindenféle gusztustalan módokon töltötték rajta a kedvüket. Vagy a szerzetestársai, amikor teljes delíriumban mulatoztak, verekedtek és űzekedtek egymással. Nawanthirival fordul egyet a világ: ebben a kufárban nem segítő, hanem egész másmilyen szándék dolgozik! A felháborodás és az iszonyat egyszerre borítja el az eszét. Megszorul a keze Razkal csuklóján, és megemeli a férfi karját. Belép a kar alá, miközben a másik kezével a kereskedő lába közé nyúl, hogy aláfog a combjának. Egy pillanat műve az egész. Lábból kiemeli, és úgy vágja földhöz Razkalewa uramat, hogy beleremeg a bolt.*
- MÉG EGYSZER ÍGY NÉZEL RÁM, KETTŐBE TÖRLEK! *kiált rá villámló szemekkel, továbbra is szorosan markolva a kalmár csuklóját.*
A hozzászólás írója (Nawanthiri Shardipandra) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.10.22 16:09:32
2013. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2020-10-22 11:32:07
Üzenet elküldve: 2020-10-22 11:32:07
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 92
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 92
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
//Halogatott látogatás//
~ Nyolcvannyolc... nyolcvankilenc... kilencven. ~ *Morogja fejében, miután szépen lassan előszedegeti és egy külön, kisebb zsebbe teszi a megfelelő aranyösszeget, ami utólag csak eszébe jutott. Miközben Razkalewa vasgyúró társával van elfoglalva, sztoikus ábrázattal nézegeti az új pallost, időnként megpörgetve két kézzel a markolatot, hogy a penge egy pillanatra a földdel függőlegesen állva pörögjön. Most, hogy még egyszer szemügyre veszi, konstatálja, hogy lehetne kissé szélesebb is.
Pár mondatfoszlányt elkapja Nawanthiri részéről, elgondolkodik a lány születési helyének kérdéséről. Párszor már megemlítette pár honfitársainak hasonlóan absztraktképpen hangzó nevét, úgyhogy az nem lehetett puszta szülői elhanyagolás. De hogy mégis milyen otthonban nevezik el vérüket 'Nawanthirishardipandra' néven, az talán örökké ködben marad. Hacsak meg nem kérdezi erről amazt. Talán később.
Amint a kereskedőnek ismét felé fordul figyelme, úgy dönt, hogy kezdeményezik. A maga részéről minél hamarabb letudná ezt a helyzetet.*
- A rendelés alkalmával a fegyver árának ötven százalékát kellett előre fizetnem, ami kilencven arany volt. Úgy hiszem, a mostani összeg is ennyi lenne. *Ezen szavakkal átnyújtja Razkalewa Jelgyinownak a zsebébe összeszedett 90 aranyat.
Mielőtt még a szakállas figyelme ismét elterelődne egy másik ügyféllel, gyorsan kiveszi tokjából régi pallosát, ami most még megviseltebbnek tűnik fényesen villogó testvére mellett.*
- Ezt pedig leadnám, olvasztásra. Vagy akármit is fogtok tenni vele. *Lefelé fordítva a pengét, nemes egyszerűséggel nyújtja ki a kereskedőnek a markolatot, rögtön eleresztve róla kezét, mikor amaz keze a fegyvert fogja. Ugyan kissé súlyos darab, de nem hiszi, hogy komolyabb problémája lenne vele. Dolga végeztével egy nyugodt pillantást vet amulettfejet választó társára, jelezve, hogy ő végzett a maga részével. Nem mintha a lánynak segítséget tudna nyújtani, mivel ő annyira nincs elmélyedve az állatfejek jelentésében. És amúgy sincs hatalmas jelentősége számára.*
~ Nyolcvannyolc... nyolcvankilenc... kilencven. ~ *Morogja fejében, miután szépen lassan előszedegeti és egy külön, kisebb zsebbe teszi a megfelelő aranyösszeget, ami utólag csak eszébe jutott. Miközben Razkalewa vasgyúró társával van elfoglalva, sztoikus ábrázattal nézegeti az új pallost, időnként megpörgetve két kézzel a markolatot, hogy a penge egy pillanatra a földdel függőlegesen állva pörögjön. Most, hogy még egyszer szemügyre veszi, konstatálja, hogy lehetne kissé szélesebb is.
Pár mondatfoszlányt elkapja Nawanthiri részéről, elgondolkodik a lány születési helyének kérdéséről. Párszor már megemlítette pár honfitársainak hasonlóan absztraktképpen hangzó nevét, úgyhogy az nem lehetett puszta szülői elhanyagolás. De hogy mégis milyen otthonban nevezik el vérüket 'Nawanthirishardipandra' néven, az talán örökké ködben marad. Hacsak meg nem kérdezi erről amazt. Talán később.
Amint a kereskedőnek ismét felé fordul figyelme, úgy dönt, hogy kezdeményezik. A maga részéről minél hamarabb letudná ezt a helyzetet.*
- A rendelés alkalmával a fegyver árának ötven százalékát kellett előre fizetnem, ami kilencven arany volt. Úgy hiszem, a mostani összeg is ennyi lenne. *Ezen szavakkal átnyújtja Razkalewa Jelgyinownak a zsebébe összeszedett 90 aranyat.
Mielőtt még a szakállas figyelme ismét elterelődne egy másik ügyféllel, gyorsan kiveszi tokjából régi pallosát, ami most még megviseltebbnek tűnik fényesen villogó testvére mellett.*
- Ezt pedig leadnám, olvasztásra. Vagy akármit is fogtok tenni vele. *Lefelé fordítva a pengét, nemes egyszerűséggel nyújtja ki a kereskedőnek a markolatot, rögtön eleresztve róla kezét, mikor amaz keze a fegyvert fogja. Ugyan kissé súlyos darab, de nem hiszi, hogy komolyabb problémája lenne vele. Dolga végeztével egy nyugodt pillantást vet amulettfejet választó társára, jelezve, hogy ő végzett a maga részével. Nem mintha a lánynak segítséget tudna nyújtani, mivel ő annyira nincs elmélyedve az állatfejek jelentésében. És amúgy sincs hatalmas jelentősége számára.*
2012. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2020-10-22 11:08:19
Üzenet elküldve: 2020-10-22 11:08:19
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 310
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 310
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Fegyverkovácshoz//
*Rövid szóváltás zajlik le a két ork között, amiből kezdi azt hinni, hogy mégsem egy csapatról van szó és ez végül megerősítést is nyer a nagyobbik szürkebőrű által.
Aztán a megszokottól eltérően folytatódik a beszélgetés, mert kiderül, hogy a magasabbik ork azért érkezett, hogy kardját ajánlja a Kereskedőház szolgálatába. Aztyan arcán a lehető legkevesebb gesztussal méri újra végig a szürekbőrűt. Épp annyival, amennyi nem sértő, de némi meglepettséget tükröz. Neki nincs különösebb baja az orkokkal, Wegtorenben több, mint négyszer annyi van belőlük, mint Artheniorban, így maga is több szürkebőrűvel is dolgozott már. Az orkok egy félreértett faj szerinte. Remek harcosok és ha van is bennük agresszióra való hajlam, megfelelő instrukciókkal lojális és szilárd munkaerővé válhatnak.*
- Ez esetben szeretném rövid türelmét kérni, hogy kiszolgáljam a vásárlókat, aztán pedig mindent megbeszélhetünk. *Mondja barátságos hangon, majd ha az ork elfogadja, akkor a másik, kisebb termetű felé fordul ugyanazzal a mosollyal, mint amilyennel eddig is tette.*
- Értem, uram. Semmi akadálya. *Közli kurta biccentés után.*
- Láthatnám a szablyákat? *Kérdi, hisz a beszámítás alapfeltétele, hogy a fegyereket megvizsgálja és árat mondjon rájuk. Ha megkapja a kardokat, akkor értő szemmel nézi végig, majd rövid gondolkodás után megszólal.*
- Az ork szablyákat száz aranyért tudunk kovácsolni darabonként. Ezeket a kardokat pedig harminckét aranyért tudom beszámítani darabonként. *Gyors fejszámolás után pedig az árat is mondja.*
- Az ár így százharminchat arany összesen. A megrendelés felét kérjük el letétként, a fegyverek pedig két nap múlva készülnek el. A szablyákat nem szükséges itt hagynia, de az átvételkor újra megvizsgálom őket, ha addig sérülnek, a beszámítási ár változhat. *Mondja tárgyilagos hangon az orknak.
Ha az elfogadja a feltételeket, akkor megírja neki a megrendelőlapot a két orkszablyáról, belefoglalva a beszámításra kívánt szablyákat és az árakat is. Végül aláírja, lepecsételi a Kereskedőház leviatános pecsétjével és átadja az orknak.*
- Kérem, ezt jól őrizze meg, a megrendelés átvételének alapja az irat megléte és átadása. *Fejezi be könnyed félmosollyal.*
*Rövid szóváltás zajlik le a két ork között, amiből kezdi azt hinni, hogy mégsem egy csapatról van szó és ez végül megerősítést is nyer a nagyobbik szürkebőrű által.
Aztán a megszokottól eltérően folytatódik a beszélgetés, mert kiderül, hogy a magasabbik ork azért érkezett, hogy kardját ajánlja a Kereskedőház szolgálatába. Aztyan arcán a lehető legkevesebb gesztussal méri újra végig a szürekbőrűt. Épp annyival, amennyi nem sértő, de némi meglepettséget tükröz. Neki nincs különösebb baja az orkokkal, Wegtorenben több, mint négyszer annyi van belőlük, mint Artheniorban, így maga is több szürkebőrűvel is dolgozott már. Az orkok egy félreértett faj szerinte. Remek harcosok és ha van is bennük agresszióra való hajlam, megfelelő instrukciókkal lojális és szilárd munkaerővé válhatnak.*
- Ez esetben szeretném rövid türelmét kérni, hogy kiszolgáljam a vásárlókat, aztán pedig mindent megbeszélhetünk. *Mondja barátságos hangon, majd ha az ork elfogadja, akkor a másik, kisebb termetű felé fordul ugyanazzal a mosollyal, mint amilyennel eddig is tette.*
- Értem, uram. Semmi akadálya. *Közli kurta biccentés után.*
- Láthatnám a szablyákat? *Kérdi, hisz a beszámítás alapfeltétele, hogy a fegyereket megvizsgálja és árat mondjon rájuk. Ha megkapja a kardokat, akkor értő szemmel nézi végig, majd rövid gondolkodás után megszólal.*
- Az ork szablyákat száz aranyért tudunk kovácsolni darabonként. Ezeket a kardokat pedig harminckét aranyért tudom beszámítani darabonként. *Gyors fejszámolás után pedig az árat is mondja.*
- Az ár így százharminchat arany összesen. A megrendelés felét kérjük el letétként, a fegyverek pedig két nap múlva készülnek el. A szablyákat nem szükséges itt hagynia, de az átvételkor újra megvizsgálom őket, ha addig sérülnek, a beszámítási ár változhat. *Mondja tárgyilagos hangon az orknak.
Ha az elfogadja a feltételeket, akkor megírja neki a megrendelőlapot a két orkszablyáról, belefoglalva a beszámításra kívánt szablyákat és az árakat is. Végül aláírja, lepecsételi a Kereskedőház leviatános pecsétjével és átadja az orknak.*
- Kérem, ezt jól őrizze meg, a megrendelés átvételének alapja az irat megléte és átadása. *Fejezi be könnyed félmosollyal.*
2011. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2020-10-21 19:39:23
Üzenet elküldve: 2020-10-21 19:39:23
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 29
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 29
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Fegyverkovácshoz//
-Rul. *Feleli kurtán, mi a közös nyelven annyit tesz, "arany". Nem sokáig folytathatják azonban saját nyelvükön az eszmecserét, mert egy kereskedőforma ember lép oda hozzájuk és szegezi nekik a kérdést.
Hagyja, hagy válaszoljon elébb a nagydarab. A hallottakon azonban felhorkan, vicsorgásba illő vigyort küldve a böszme felé.*
-Agh nhâtan rhulgar â birsh, nor agh morhuldar Arthenior? "Embereket szolgálnál kosztért, pont az átokverte Artheniorban?"
*Ezen még göcög egy darabig, hisz a város nem él épp szép emlékként az orkok múltjában. Hamar a férfi felé fordul azonban, irányába is joviális vicsort küldve.*
-Orkszablyát kovácsoltatnék. Feketét, kettőt. Arannyal fizetek, meg ezekkel e. *Bök az oldalán lógó szablyákra, jelezvén, hogy a fizetségen felül a hiányt a két szablyával váltaná meg. Nem gondolná, hogy a kovács ne lenne képes ilyesmire. Az ork fegyverek közismertek, ráadásul igazán egyszerű a receptúrájuk, talán jóval közönségesebbek is, mint a hagyományos fegyverek. Ő viszont világ életében előbbieket használta, s azokhoz is van szokva.*
-Más nem kell.
-Rul. *Feleli kurtán, mi a közös nyelven annyit tesz, "arany". Nem sokáig folytathatják azonban saját nyelvükön az eszmecserét, mert egy kereskedőforma ember lép oda hozzájuk és szegezi nekik a kérdést.
Hagyja, hagy válaszoljon elébb a nagydarab. A hallottakon azonban felhorkan, vicsorgásba illő vigyort küldve a böszme felé.*
-Agh nhâtan rhulgar â birsh, nor agh morhuldar Arthenior? "Embereket szolgálnál kosztért, pont az átokverte Artheniorban?"
*Ezen még göcög egy darabig, hisz a város nem él épp szép emlékként az orkok múltjában. Hamar a férfi felé fordul azonban, irányába is joviális vicsort küldve.*
-Orkszablyát kovácsoltatnék. Feketét, kettőt. Arannyal fizetek, meg ezekkel e. *Bök az oldalán lógó szablyákra, jelezvén, hogy a fizetségen felül a hiányt a két szablyával váltaná meg. Nem gondolná, hogy a kovács ne lenne képes ilyesmire. Az ork fegyverek közismertek, ráadásul igazán egyszerű a receptúrájuk, talán jóval közönségesebbek is, mint a hagyományos fegyverek. Ő viszont világ életében előbbieket használta, s azokhoz is van szokva.*
-Más nem kell.
2010. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2020-10-21 13:41:04
Üzenet elküldve: 2020-10-21 13:41:04
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 35
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 35
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Halogatott látogatás//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Látja természetesen az ork keményedő vonásait, de érdemben nem tud vele mit kezdeni. Csak egy gondolatban tett megjegyzésre futja. ~Ne keménykeggyé', kis köcsög.~ Azután, hogy kihozza az új fegyvert, figyelmét jelenlegi női vásárlójára fordítja, így nem különösebben tudja, hogy mi a helyzet az orknál. Ha tetszik neki, ha nem, mással valószínűleg nem tudna szolgálni.
Razkal ugyan meglehetősen egyszerű ember, de attól még nagyon nincs képben a népi hiedelmekkel és babonákkal. Mondjuk - tekintve, hogy az istenekben sem hisz, így a hiedelmek létét is kétségbe vonja. De nem feladata, hogy másokra ráerőszakolja saját egyszerű nézeteit. Csak meglepetten húzza fel szemöldökét a bagoly kilétére. ~Halálmadár a faszomat.~ Ugyan a lovagiasság és a bókolás nem különösebben az erőssége, s ha szépet is mond, azt is maga módján: egyszerűen. De azért csak megjegyzi:*
- Pedig szerintem cép vóna az a bagoly ~a formás melleid között.~* Meglepi a következő kérdés, amit kap. ~Há' tuggya a faszom.~ Ezt persze azért mégsem mondhatja ki.*
- Egy pillanat, megnézem.* Ezzel hátra is fordul, hogy a raktár felé eltűnjön, mikor szembetalálja magát az orkkal. Meglehetősen tömören dicséri meg új fegyverét.*
- Örülök.* Felel hasonló tömörséggel, mert egyebet nem tud hozzáfűzi a témához. Majd továbbhaladva veszi szemügyre az állatos medálokat a raktárban. Ezek után visszatér a női vevőhöz, és nemes egyszerűséggel közli az új információkat:*
- Van, kígyó, macska, rágcsáló, pók és szarvas.* Hoz magával amúgy mindegyikből egy-egy darabot, így Awanthiri szemre vételezheti.*
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Látja természetesen az ork keményedő vonásait, de érdemben nem tud vele mit kezdeni. Csak egy gondolatban tett megjegyzésre futja. ~Ne keménykeggyé', kis köcsög.~ Azután, hogy kihozza az új fegyvert, figyelmét jelenlegi női vásárlójára fordítja, így nem különösebben tudja, hogy mi a helyzet az orknál. Ha tetszik neki, ha nem, mással valószínűleg nem tudna szolgálni.
Razkal ugyan meglehetősen egyszerű ember, de attól még nagyon nincs képben a népi hiedelmekkel és babonákkal. Mondjuk - tekintve, hogy az istenekben sem hisz, így a hiedelmek létét is kétségbe vonja. De nem feladata, hogy másokra ráerőszakolja saját egyszerű nézeteit. Csak meglepetten húzza fel szemöldökét a bagoly kilétére. ~Halálmadár a faszomat.~ Ugyan a lovagiasság és a bókolás nem különösebben az erőssége, s ha szépet is mond, azt is maga módján: egyszerűen. De azért csak megjegyzi:*
- Pedig szerintem cép vóna az a bagoly ~a formás melleid között.~* Meglepi a következő kérdés, amit kap. ~Há' tuggya a faszom.~ Ezt persze azért mégsem mondhatja ki.*
- Egy pillanat, megnézem.* Ezzel hátra is fordul, hogy a raktár felé eltűnjön, mikor szembetalálja magát az orkkal. Meglehetősen tömören dicséri meg új fegyverét.*
- Örülök.* Felel hasonló tömörséggel, mert egyebet nem tud hozzáfűzi a témához. Majd továbbhaladva veszi szemügyre az állatos medálokat a raktárban. Ezek után visszatér a női vevőhöz, és nemes egyszerűséggel közli az új információkat:*
- Van, kígyó, macska, rágcsáló, pók és szarvas.* Hoz magával amúgy mindegyikből egy-egy darabot, így Awanthiri szemre vételezheti.*
2009. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2020-10-21 08:21:22
Üzenet elküldve: 2020-10-21 08:21:22
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 6
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 6
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Fegyverkovácshoz//
//Részben Drikdarok Wogharod//
*Valami kiáltást hall odakintről, s rövidesen a gazdája is megérkezik. Belépve már az idegen csendesedik, s meglepődve tapasztalja, hogy egy fajtárs az. Beköszön a maga módján és besorol mögé. Ork nyelven szól hozzá, amire először nem reagál, majd kisvártatva ugyanazon nyelven válaszol is neki.*
- Satug gur ghâran ghânsh. *Azaz „a messzi nyugati szél hozott.” Hétköznapi dialektust használ, ami a legáltalánosabb fajtájuk között. A rabszolga szó a mondatban igazi orkos toldalékszó. Hajlamosak egymást először korholva ismerkedni.*
- Agh labirsh brukrâ? *Visszakérdezve „és téged, vágott képű?”. Vicsorog a nála kisebb fajtársa, de ekkor megszólítja őket egy heges arcú ember. Cifra A'cron Aztyan al'Areen néven mutatja be magát. Valami nemesi intéző lehet a neve és címe alapján. Valószínűnek tartja, hogy vele kell majd tárgyalnia. Mivel ő volt itt előbb ezért előre lép a férfihoz.*
- Külön vagyunk. *Fejével oldalra bök a másik orkra, hogy neki vele most nincs dolga.*
- Én a pallosomat ajánlom egy ház vagy céh védelmébe. Munka kell, arany, fekhely és étel. Cserébe nem büdös a munka, és amit rám bíznak garantáltan megoldom, bármi áron. *Röviden és tömören adja az intéző tudtára, hogy miért is jött. Erre majd biztos mond valamit. Megszokta már, hogy első körbe viszolyognak tőle, de tündért játszani nem tud, hogy felvegyék a jámbor tekintetéért. Bár emberek nevelték, de tiszteli ork népe hagyományait, nyelvét és kultúráját. Mostanság amúgy is kevés orkkal találkozott. Nem sokan merészkednek a városba, valószínű tartva a gyűlölettől. De ez csak a gyávákat tántorítja el. A harcos vérűek bárhol megállják a helyüket.*
//Részben Drikdarok Wogharod//
*Valami kiáltást hall odakintről, s rövidesen a gazdája is megérkezik. Belépve már az idegen csendesedik, s meglepődve tapasztalja, hogy egy fajtárs az. Beköszön a maga módján és besorol mögé. Ork nyelven szól hozzá, amire először nem reagál, majd kisvártatva ugyanazon nyelven válaszol is neki.*
- Satug gur ghâran ghânsh. *Azaz „a messzi nyugati szél hozott.” Hétköznapi dialektust használ, ami a legáltalánosabb fajtájuk között. A rabszolga szó a mondatban igazi orkos toldalékszó. Hajlamosak egymást először korholva ismerkedni.*
- Agh labirsh brukrâ? *Visszakérdezve „és téged, vágott képű?”. Vicsorog a nála kisebb fajtársa, de ekkor megszólítja őket egy heges arcú ember. Cifra A'cron Aztyan al'Areen néven mutatja be magát. Valami nemesi intéző lehet a neve és címe alapján. Valószínűnek tartja, hogy vele kell majd tárgyalnia. Mivel ő volt itt előbb ezért előre lép a férfihoz.*
- Külön vagyunk. *Fejével oldalra bök a másik orkra, hogy neki vele most nincs dolga.*
- Én a pallosomat ajánlom egy ház vagy céh védelmébe. Munka kell, arany, fekhely és étel. Cserébe nem büdös a munka, és amit rám bíznak garantáltan megoldom, bármi áron. *Röviden és tömören adja az intéző tudtára, hogy miért is jött. Erre majd biztos mond valamit. Megszokta már, hogy első körbe viszolyognak tőle, de tündért játszani nem tud, hogy felvegyék a jámbor tekintetéért. Bár emberek nevelték, de tiszteli ork népe hagyományait, nyelvét és kultúráját. Mostanság amúgy is kevés orkkal találkozott. Nem sokan merészkednek a városba, valószínű tartva a gyűlölettől. De ez csak a gyávákat tántorítja el. A harcos vérűek bárhol megállják a helyüket.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2009-2028