//Fordulatos megbízás//
//Még este//
* A csapat utolsó tagja is betoppan a fogadóba: Medliel Falenys személyében. Tuz biccent neki, de mivel a sötételf is jelezte, így folytatja tovább a mondandóját. Mivel kérdések vannak bőven - főleg az újonnan érkezőtől -, így megköszörüli torkát, fúj egy füstkarikát pipájával és belekezd. *
- Eh... A szemem már nem olyan, mint a sasé, hogy ellássak a világ másik végére, se nem, mint a bagolyé, hogy kiszúrjak mindent az éjszakában, de annyit tudok, hogy egy nagyjából százhetven centis férfi volt. * Gyorsan körbetekint a fogadóban, hátha talál egy pont akkorát, de aztán megvonja a vállát és ennyit mond - már a gyengébbek kedvéért, akik nem tudják mi a frász az a "centi". *
- Nagyjából egy magas lehet velem. A bőre sötét volt az éjszaka miatt, de talán túl sötét is. * Egy pillanatig összehunyorított szemekkel néz Medliel-re. *
- De ruházatából, mozgásából és a többiből ítélve biztosan egy ember a tettes. Főleg, hogy egyetlen valaki ismerek, akinek indoka lenne megkeseríteni az életemet, az pedig ember. * Beszél kicsit elkalandozva a témától, majd a következő kérdésre tér egyből. *
- Igen. Ugyanaz. * Mondja kurtán és a következő kérdés megválaszolására tér. *
- Hömm... * Pár pillanatig csukott szemmel ül és elképzeli magában a tojást, majd kezével a levegőben egy kisebb kört rajzol. Persze nem szabályosat, hanem afféle oválist. Az ovális pedig nagyjából egy szép nagy görögdinnye méretével ér fel.
A következő kérdésen elgondolkodik. Ezen még neki is törnie kell a fejét. De hát nem azért jönnek mások megoldani a problémáját, hogy nekik ne legyenek kételyeik a feladat megoldása közben, vagy ha vannak, akkor oldják meg legjobb tudásuk szerint? Nos... Elvileg de. Ettől függetlenül egy ilyen válasszal akár magára is haragíthatná a kalandorokat, ami jobb esetben egyszerű nézeteltérést, rosszabb esetben akár a feladat nemteljesítését - a csapatból való kilépést, vagy az egészből saját haszon húzását - eredményezheti. Így egy szelídebb megfogalmazás következik. *
- Ritkán járnak ilyenkor az úton, de hamarosan már fagyni fog talán és akkor jönnek a legtöbben vissza a városba... Pont ezért kéne nekem is minél előbb elindulnom. Viszont egy ekkora tojást tényleg nem egyszerű elrejteni... Akár egy zsákba bugyolálva, akár... * Nem fejezi be a mondatot, mindenki fejezze be magában, valahogy csak megoldják majd a dolgot. *
- A kikelés nem valószínű, mivel a benne lévő lény még igen fiatal és ilyen korán nem gyakori, hogy kikelnek...
- Engem... * Kezdi lassan. *
- Ha nem találtok itt a fogadóban, akkor kérdezzétek a fogadóst, biztosan segíteni fog. * Elereszt egy aprócska mosolyt és hátradől székében. Úgy néz ki, nincs több kérdés, mindenki megy a maga dolgára. *