Arthenior - Pegazus fogadó
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 162 (3221. - 3240. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
3240. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2022-04-24 20:37:03
Üzenet elküldve: 2022-04-24 20:37:03
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 258
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 258
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Engedjük ki a gőzt//
//A hozzászólás 16+ elemeket tartalmaz//
* A két kormos határozottan azon van, hogy leitassa szegény tündért.*
~ Fekete démonok, ha nem vigyázok kutyául elbánnak velem. ~* Nincs mit tenni meg kell, hogy igya, de ezután már töményet nem fogad el, csak azt a gyenge almabort.*
- Nem vagyok én puha pöcs!*Csapja le a poharat az asztalra. Feje viszont nem ezen a véleményen van, mert kezd már nehezedni. Így kezd óvatossága is alább hagyni, már ami Lillysst illeti. Azok a puha, gömbölyded mellek mocskosul incselkednek vele, de figyelmét erőszakkal inkább a nagydarab felé tereli.*
- Hat ujj, az se rossz, de ha három csöcse volna, na az volna az igazi látványosság. Jaj, de bánom, hogy lemaradtam róla.* Számára is hátborzongató, de egyben izgató is a gondolata ennek a tetovált tharg némbernek. Ez a történet nagyon érdekfeszítő, főleg az ami most következik. A kancellár bizonyára nagyobb komédiás lehet, mint maga a tündér. Olyan jóízűen rég nevetett már, mint most annak a szerencsétlennek a históriáján.*
- Ez jó, ez nagyon jó.* Törölgeti könnyes szemét.* Ostoba vénember, és ilyenek vezetik a szomszédságot?* Sajnos a bérgyilkosról nem sok újat tud meg, de annyira nem is jelentős a jelenléte. Már így is eleget hallott.*
- Még jó, hogy ott voltál, kit tudja mit csinált volna az a gyilkos. A végén még elrontotta volna a történetem.* Hízeleg burkoltan egy kicsit a páncélosnak is, aki idő közben átköltözik testvére mellé. Szabad utat hagy neki, de ő neki esze ágában sincs távoznia. Pedig lehet azt kéne, de már elég jól érzi magát. Limmem hiányát viszont megérzi. Eddig egy amolyan központi szerepet töltött be a két tesó között, akik így egymást is ellensúlyozták. Most viszont konkrétan egyedül a maradt ezzel a bestiával az oldalán. Szinte érzi, hogy fölé tornyosul a lány, de nem fizikai valójában.*
~ A fenébe is, ez fekete seggű incselkedik velem. Kutya legyek, ha elszalasztom a lehetőséget. Ki kell egyenlíteni a mérleg serpenyőjét, mikor ha nem most? ~* Ezt gyorsan letárgyalta magával.*
- Zene? Szoktam zenélni, de nincs egy hangszerem se. Énekelni viszont énekelhetek.* Meg is köszörüli a torkát, mert nem vár engedélyre. Poharával kezd el az asztalon ütemet csapkodni magának.*
- A kulacsom kotyogós, kotyogós,
Hej, a gégém iszamlós, csuszamlós,
A járásom kopogós, kopogós,
Ha cifrázom ropogós, ropogós
A kulacsom kotyogós, kotyogós,
Hej, a gégém iszamlós, csuszamlós,
A járásom kopogós, kopogós,
Hej, ha kicifrázom ropogós.
* Mire ide eljut már fel is áll az asztaltól, hogy botladozó néptáncba kezdjen. Szép bársonyos hangja most kicsit érces lett az italtól, de ez csak jót tesz az éneknek. Ha még ritmust is diktálnak neki, akkor még inkább nyomja tovább.*
- Borban az igazság,
Borban a vigasz,
Borban a felejtés,
Borban a tavasz.
Illatos a nedve, mint kies mező,
És a bánat benne gyöngyöző.
Borban az igazság,
Borban a vigasz,
Borban a felejtés,
Borban a tavasz.
Borban él az élet, benne messze széled,
Minden bánatunk. Rajta, hát! Igyunk!
* Mostanra már biztosan többen is nézik, meg éneklik vele, hiszen ez egy ismert bordal. Újra bele kezd, miközben szorgalmasan jár a lába.*
-... Minden bánatunk. Rajta, hát! Igyunk!
Rajta, hát! Igyunk! Rajta, hát! Igyuuunk!
* A kedvcsináló megvolt ő pedig az sok ugrálásban megfáradva vissza mászik a székére.*
- Na most már, akkor töltsön valaki nekem egy pofa bort, mert szinte porzik a torkom.* Tolja közelebb poharát a páros felé.*
- Ha most lett volna itt egy jó kis zenekar, akkor letáncoltam volna rólad a csizmát szivi, de akár még mást is. A mi fajtánk tud múlatni.* Most már sokkal szabadosabban kezeli a nőt. Semmi kisasszony, meg ilyenek. Az akkor volt, amikor még teljesen józan volt, most már be van csípve, sokkal óvatlanabb. Milyen jól játssza szegény a légy szerepét, még szárnya is van, ami hasonló a legyekéhez.*
A hozzászólás írója (Tökvirág Alesian) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.04.24 20:38:03
//Engedjük ki a gőzt//
//A hozzászólás 16+ elemeket tartalmaz//
* A két kormos határozottan azon van, hogy leitassa szegény tündért.*
~ Fekete démonok, ha nem vigyázok kutyául elbánnak velem. ~* Nincs mit tenni meg kell, hogy igya, de ezután már töményet nem fogad el, csak azt a gyenge almabort.*
- Nem vagyok én puha pöcs!*Csapja le a poharat az asztalra. Feje viszont nem ezen a véleményen van, mert kezd már nehezedni. Így kezd óvatossága is alább hagyni, már ami Lillysst illeti. Azok a puha, gömbölyded mellek mocskosul incselkednek vele, de figyelmét erőszakkal inkább a nagydarab felé tereli.*
- Hat ujj, az se rossz, de ha három csöcse volna, na az volna az igazi látványosság. Jaj, de bánom, hogy lemaradtam róla.* Számára is hátborzongató, de egyben izgató is a gondolata ennek a tetovált tharg némbernek. Ez a történet nagyon érdekfeszítő, főleg az ami most következik. A kancellár bizonyára nagyobb komédiás lehet, mint maga a tündér. Olyan jóízűen rég nevetett már, mint most annak a szerencsétlennek a históriáján.*
- Ez jó, ez nagyon jó.* Törölgeti könnyes szemét.* Ostoba vénember, és ilyenek vezetik a szomszédságot?* Sajnos a bérgyilkosról nem sok újat tud meg, de annyira nem is jelentős a jelenléte. Már így is eleget hallott.*
- Még jó, hogy ott voltál, kit tudja mit csinált volna az a gyilkos. A végén még elrontotta volna a történetem.* Hízeleg burkoltan egy kicsit a páncélosnak is, aki idő közben átköltözik testvére mellé. Szabad utat hagy neki, de ő neki esze ágában sincs távoznia. Pedig lehet azt kéne, de már elég jól érzi magát. Limmem hiányát viszont megérzi. Eddig egy amolyan központi szerepet töltött be a két tesó között, akik így egymást is ellensúlyozták. Most viszont konkrétan egyedül a maradt ezzel a bestiával az oldalán. Szinte érzi, hogy fölé tornyosul a lány, de nem fizikai valójában.*
~ A fenébe is, ez fekete seggű incselkedik velem. Kutya legyek, ha elszalasztom a lehetőséget. Ki kell egyenlíteni a mérleg serpenyőjét, mikor ha nem most? ~* Ezt gyorsan letárgyalta magával.*
- Zene? Szoktam zenélni, de nincs egy hangszerem se. Énekelni viszont énekelhetek.* Meg is köszörüli a torkát, mert nem vár engedélyre. Poharával kezd el az asztalon ütemet csapkodni magának.*
- A kulacsom kotyogós, kotyogós,
Hej, a gégém iszamlós, csuszamlós,
A járásom kopogós, kopogós,
Ha cifrázom ropogós, ropogós
A kulacsom kotyogós, kotyogós,
Hej, a gégém iszamlós, csuszamlós,
A járásom kopogós, kopogós,
Hej, ha kicifrázom ropogós.
* Mire ide eljut már fel is áll az asztaltól, hogy botladozó néptáncba kezdjen. Szép bársonyos hangja most kicsit érces lett az italtól, de ez csak jót tesz az éneknek. Ha még ritmust is diktálnak neki, akkor még inkább nyomja tovább.*
- Borban az igazság,
Borban a vigasz,
Borban a felejtés,
Borban a tavasz.
Illatos a nedve, mint kies mező,
És a bánat benne gyöngyöző.
Borban az igazság,
Borban a vigasz,
Borban a felejtés,
Borban a tavasz.
Borban él az élet, benne messze széled,
Minden bánatunk. Rajta, hát! Igyunk!
* Mostanra már biztosan többen is nézik, meg éneklik vele, hiszen ez egy ismert bordal. Újra bele kezd, miközben szorgalmasan jár a lába.*
-... Minden bánatunk. Rajta, hát! Igyunk!
Rajta, hát! Igyunk! Rajta, hát! Igyuuunk!
* A kedvcsináló megvolt ő pedig az sok ugrálásban megfáradva vissza mászik a székére.*
- Na most már, akkor töltsön valaki nekem egy pofa bort, mert szinte porzik a torkom.* Tolja közelebb poharát a páros felé.*
- Ha most lett volna itt egy jó kis zenekar, akkor letáncoltam volna rólad a csizmát szivi, de akár még mást is. A mi fajtánk tud múlatni.* Most már sokkal szabadosabban kezeli a nőt. Semmi kisasszony, meg ilyenek. Az akkor volt, amikor még teljesen józan volt, most már be van csípve, sokkal óvatlanabb. Milyen jól játssza szegény a légy szerepét, még szárnya is van, ami hasonló a legyekéhez.*
A hozzászólás írója (Tökvirág Alesian) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.04.24 20:38:03
3239. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2022-04-24 17:28:21
Üzenet elküldve: 2022-04-24 17:28:21
Rang: Kitiltott felhasználó
IC üzenetek: 26
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 26
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
// Betérés a fogadóba //
- Inkább csak megnyugtatóbb a tudat, hogy lenne hová haza mennem. A már majdnem kész állapot jellemzi most, semmi túlzás, csak egy hely. A ténfergést jobban élvezem, de néha kell egy biztonságos zug, ahol a sebeimet rendbe tudom szedni. Ilyesminek szánom azt a helyet. A várostól nyugatra van, az erdőséghez még épp nem túl közel.
*Kicsit még olykor veszélyesnek lehet mondani a helyet, de olyan sűrűn járnak arrafelé őrjáratba, s a vadászás is javított valamicskét a helyzeten.*
- Akár együtt is mehetnénk a piacra és a lábam mellett a lovam lábai is besegítenek. Ha akarod, mehetünk egy úton. A másik irány épp az ellenkezője, a Taverna. Rég jártam már ott és anno jártak arra érdekes arcok.
*A lány mosolya már már kihívás neki, miként a széken való hintázgatása is. Az már csak hab a tortán, hogy iszogatásra invitálja. ~Érdekes lány, nem unalmas természet, ezt meg kell hagyni.~ Érdemes lesz rá szánni az időt, hogy megismerje. Alaposabban. Kaján fény gyúl szemében, s mivel már eleget evett, tudja, hogy alkoholból már többet is elbír. Ajkához emeli hát az elsőt, s ki is issza a maradékot belőle. Habját kézfejével törli le szájáról, bajszáról. Ismerősnek véli a dúdol dalocskát, de nem csatlakozik. Azt végképp nem lehet róla mondani, hogy dalos pacsirta lenne.*
- Csak az ökör iszik magában, na meg aki ronda, mint a bányarém öreganyja.
*Feleli és rendel még két korsó Ullamar sört, 26 aranyért.
. Ennyi még belefér.*
- Inkább csak megnyugtatóbb a tudat, hogy lenne hová haza mennem. A már majdnem kész állapot jellemzi most, semmi túlzás, csak egy hely. A ténfergést jobban élvezem, de néha kell egy biztonságos zug, ahol a sebeimet rendbe tudom szedni. Ilyesminek szánom azt a helyet. A várostól nyugatra van, az erdőséghez még épp nem túl közel.
*Kicsit még olykor veszélyesnek lehet mondani a helyet, de olyan sűrűn járnak arrafelé őrjáratba, s a vadászás is javított valamicskét a helyzeten.*
- Akár együtt is mehetnénk a piacra és a lábam mellett a lovam lábai is besegítenek. Ha akarod, mehetünk egy úton. A másik irány épp az ellenkezője, a Taverna. Rég jártam már ott és anno jártak arra érdekes arcok.
*A lány mosolya már már kihívás neki, miként a széken való hintázgatása is. Az már csak hab a tortán, hogy iszogatásra invitálja. ~Érdekes lány, nem unalmas természet, ezt meg kell hagyni.~ Érdemes lesz rá szánni az időt, hogy megismerje. Alaposabban. Kaján fény gyúl szemében, s mivel már eleget evett, tudja, hogy alkoholból már többet is elbír. Ajkához emeli hát az elsőt, s ki is issza a maradékot belőle. Habját kézfejével törli le szájáról, bajszáról. Ismerősnek véli a dúdol dalocskát, de nem csatlakozik. Azt végképp nem lehet róla mondani, hogy dalos pacsirta lenne.*
- Csak az ökör iszik magában, na meg aki ronda, mint a bányarém öreganyja.
*Feleli és rendel még két korsó Ullamar sört, 26 aranyért.
. Ennyi még belefér.*
3238. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2022-04-24 10:37:49
Üzenet elküldve: 2022-04-24 10:37:49
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
// Mindenkinek jár //
* Lovával a fogadó elé érkezve döbben le a hatalmas fogadói tömegtől. Az ajtón állandóan távoznak vagy éppen bemennek a helységbe. ~ Talán nemsokára bővítenie kellene a fogadót. ~ Merül el a gondolataiban miközben lovát az istállóba vezeti és ki köti. A páncélt nem fogja elkezdeni levenni róla, elég hűvös van még, hogy ne érezze a lova túlságosan melegnek. *
- Ágas nemsokára jövök csak néhány dolgot kell elintéznem.
* Lapogatja meg lovát miközben egy almát elővéve a szája elé tartja. A ló lelkesen kezdi el fogyasztani és gazdájára mereszti tekintetét. Sisakját övére helyezi és haját pedig kiengedve hagyja szét terülni a vállán. El is indul a fogadó felé, hogy az ajtón belépve a pulthoz lépjen azonnal. *
- Eeyr úrnő kegyével ruházzon fel.
* Hajol meg a pultos előtt. A férfitől kikér egy Mézsört, hogy utána 15 aranyat a kezébe adjon. *
- Köszönöm.
* Fordul el a lovag, hogy aztán a ropogó tűzhöz lépve le üljön a karosszékbe mézsöre társaságában. Soha nem volt az alkoholoknak rajongója, de már hallotta, hogy ez az ital nem az erejéről hanem édességéről híres. ~ Egyszer élünk, próbáljuk ki. ~ Kóstol bele, és szerencséjére elégedett lehet csak az édes nedűvel. *
* Lovával a fogadó elé érkezve döbben le a hatalmas fogadói tömegtől. Az ajtón állandóan távoznak vagy éppen bemennek a helységbe. ~ Talán nemsokára bővítenie kellene a fogadót. ~ Merül el a gondolataiban miközben lovát az istállóba vezeti és ki köti. A páncélt nem fogja elkezdeni levenni róla, elég hűvös van még, hogy ne érezze a lova túlságosan melegnek. *
- Ágas nemsokára jövök csak néhány dolgot kell elintéznem.
* Lapogatja meg lovát miközben egy almát elővéve a szája elé tartja. A ló lelkesen kezdi el fogyasztani és gazdájára mereszti tekintetét. Sisakját övére helyezi és haját pedig kiengedve hagyja szét terülni a vállán. El is indul a fogadó felé, hogy az ajtón belépve a pulthoz lépjen azonnal. *
- Eeyr úrnő kegyével ruházzon fel.
* Hajol meg a pultos előtt. A férfitől kikér egy Mézsört, hogy utána 15 aranyat a kezébe adjon.
*- Köszönöm.
* Fordul el a lovag, hogy aztán a ropogó tűzhöz lépve le üljön a karosszékbe mézsöre társaságában. Soha nem volt az alkoholoknak rajongója, de már hallotta, hogy ez az ital nem az erejéről hanem édességéről híres. ~ Egyszer élünk, próbáljuk ki. ~ Kóstol bele, és szerencséjére elégedett lehet csak az édes nedűvel. *
3237. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2022-04-24 08:10:13
Üzenet elküldve: 2022-04-24 08:10:13
Rang: Játékos
IC üzenetek: 196
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 196
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//Függőségek kötelékében//
//A hozzászólás 16+ elemeket tartalmaz//
*Már megint ezek a kusza érzések. Az az apró sóhaj, ami kiszökik a lány ajkán a tolakodón birtokló ölelésre. El akarja hinni, hogy kölcsönös ez a vívódás, elvégre a kikötői csípte el, aztán pedig tette tulajdonává; nem mellesleg Cressys földbe tiprásával végérvényesen és visszavonhatatlanul felforgatta a korábbi életét. De mi van, ha megint csak játszik vele? Ha a vágy, amit a végsőkig tagadna, csupán színlelés, hogy elérje a célját? Sosem tud már bízni teljesen Dayaneerban, ez nyilvánvaló. Mégis a közelében akarja tudni. Az, ahogy akkor érzett, mikor megismerkedtek, mikor még nem kente össze ocsmány természetével az árulás, még mindig megvan. Nem tudott megszabadulni tőle, bárhogy igyekezett. De a történtek nem hagyták olyan idilli makulátlanságban, ez aligha lehet meglepő. Összemosódott a dühével és a bosszúvágyával, ami azóta rágja a lelkét. Kaotikus és instabil elegy ez. Nem bír vele, ez pedig még jobban dühíti, és olykor talán meg is rémíti. A józan esze a lány közelében labdába se rúg. Kihúzza a kezéből az irányítást ez a sokféle, egymást maró érzés.
Most sem kap válaszokat. Sosem kap. A combjába karmoló fájdalomra összeszorítja az ajkát, így épp csak egy fojtott hangocska jelzi az amúgy is elcsigázott test méltatlankodását. Az édesen búgó fenyegetés feltételeket szab. Márpedig ez a dolog kettejük között jelen pillanatban nem olyan alapokon áll.
Nolen jobbja a wegtoreni álla alá fog. Megtartja a pimaszkodó közelségben, ahol ajkuk egy-egy pillanatra eléri a másikét beszéd közben.*
- Ejnye, te lány *morogja.* - Hát hol marad az illő megszólítás?
*Szavai közben balja újra rámarkol a kreol kebelre, aztán lefelé indul. Célirányosan. Meg sem áll, míg a lány combjai közé nem furakszik, még ha Daya próbálná visszatartani, akkor se.*
- Viselkedjek szépen? *súgja, miközben baljának ujjai túlmennek a tisztesség határain.* - Azt szeretnéd? Gondolod, azért vettelek meg?
//A hozzászólás 16+ elemeket tartalmaz//
*Már megint ezek a kusza érzések. Az az apró sóhaj, ami kiszökik a lány ajkán a tolakodón birtokló ölelésre. El akarja hinni, hogy kölcsönös ez a vívódás, elvégre a kikötői csípte el, aztán pedig tette tulajdonává; nem mellesleg Cressys földbe tiprásával végérvényesen és visszavonhatatlanul felforgatta a korábbi életét. De mi van, ha megint csak játszik vele? Ha a vágy, amit a végsőkig tagadna, csupán színlelés, hogy elérje a célját? Sosem tud már bízni teljesen Dayaneerban, ez nyilvánvaló. Mégis a közelében akarja tudni. Az, ahogy akkor érzett, mikor megismerkedtek, mikor még nem kente össze ocsmány természetével az árulás, még mindig megvan. Nem tudott megszabadulni tőle, bárhogy igyekezett. De a történtek nem hagyták olyan idilli makulátlanságban, ez aligha lehet meglepő. Összemosódott a dühével és a bosszúvágyával, ami azóta rágja a lelkét. Kaotikus és instabil elegy ez. Nem bír vele, ez pedig még jobban dühíti, és olykor talán meg is rémíti. A józan esze a lány közelében labdába se rúg. Kihúzza a kezéből az irányítást ez a sokféle, egymást maró érzés.
Most sem kap válaszokat. Sosem kap. A combjába karmoló fájdalomra összeszorítja az ajkát, így épp csak egy fojtott hangocska jelzi az amúgy is elcsigázott test méltatlankodását. Az édesen búgó fenyegetés feltételeket szab. Márpedig ez a dolog kettejük között jelen pillanatban nem olyan alapokon áll.
Nolen jobbja a wegtoreni álla alá fog. Megtartja a pimaszkodó közelségben, ahol ajkuk egy-egy pillanatra eléri a másikét beszéd közben.*
- Ejnye, te lány *morogja.* - Hát hol marad az illő megszólítás?
*Szavai közben balja újra rámarkol a kreol kebelre, aztán lefelé indul. Célirányosan. Meg sem áll, míg a lány combjai közé nem furakszik, még ha Daya próbálná visszatartani, akkor se.*
- Viselkedjek szépen? *súgja, miközben baljának ujjai túlmennek a tisztesség határain.* - Azt szeretnéd? Gondolod, azért vettelek meg?
3236. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2022-04-23 21:21:04
Üzenet elküldve: 2022-04-23 21:21:04
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Előfeledések//
*A kisebb zavargásokból nem szokott gond lenni. Általában. Amúgy meg, az ilyen utcai "balhék" többnyire öldökléssel és erőszakkal zárulnak. Az ilyesmiktől távol tartja magát. Védelemre tanították, igaz, akkor megtesz mindent. Szerinte az erőszak ilyen módon fölösleges. Nem is beszél róla, sejti, hogy az ilyesmi csak kellemetlenséget okoz, s hasonlók. Nem kérdez.*
- Békés viszonyt? Meglepő egy barbártól, de hát, végül is semmi sem állandó. Gondolom. A legtöbben képesek a változásra és szerintem ez a lényeg. Hogy kihozzuk magunkból a legjobbat. Egy életünk van.
*A következő hír, avagy pletyka, ahogy a lány mondja, már inkább illik egy barbár társaságra.*
- Nem meglepő. Bár jobb lenne, ha védenék a falut és összefognának. Védtem már karavánokat, utazókat, de, ennek az egésznek annyira nincs értelme. Nem is értem miért nem lehet békében élni, nyugodtan?
- Jó étvágyat.
*Abba is hagyja a fecsegést, csak morfondírozik magában. Nehezen találja megint a helyét mert épp ahhoz nincs sok kedve, amire tanították. Harcos, ez igaz. Inkább valami máshoz kellene fognia, ami kedvéhez valóbb.*
- Finoman főznek itt, de lehet hogy kevés lesz. Megjött az étvágyam az evéstől.
*A kisebb zavargásokból nem szokott gond lenni. Általában. Amúgy meg, az ilyen utcai "balhék" többnyire öldökléssel és erőszakkal zárulnak. Az ilyesmiktől távol tartja magát. Védelemre tanították, igaz, akkor megtesz mindent. Szerinte az erőszak ilyen módon fölösleges. Nem is beszél róla, sejti, hogy az ilyesmi csak kellemetlenséget okoz, s hasonlók. Nem kérdez.*
- Békés viszonyt? Meglepő egy barbártól, de hát, végül is semmi sem állandó. Gondolom. A legtöbben képesek a változásra és szerintem ez a lényeg. Hogy kihozzuk magunkból a legjobbat. Egy életünk van.
*A következő hír, avagy pletyka, ahogy a lány mondja, már inkább illik egy barbár társaságra.*
- Nem meglepő. Bár jobb lenne, ha védenék a falut és összefognának. Védtem már karavánokat, utazókat, de, ennek az egésznek annyira nincs értelme. Nem is értem miért nem lehet békében élni, nyugodtan?
- Jó étvágyat.
*Abba is hagyja a fecsegést, csak morfondírozik magában. Nehezen találja megint a helyét mert épp ahhoz nincs sok kedve, amire tanították. Harcos, ez igaz. Inkább valami máshoz kellene fognia, ami kedvéhez valóbb.*
- Finoman főznek itt, de lehet hogy kevés lesz. Megjött az étvágyam az evéstől.
3235. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2022-04-23 19:28:52
Üzenet elküldve: 2022-04-23 19:28:52
Rang: Játékos
IC üzenetek: 184
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 184
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Engedjük ki a gőzt//
//A hozzászólás 16+ elemeket tartalmaz//
* Kacag fel a mélységi a tündér szavára. *
- Ne légy puha pöcs, idd csak pajtás. Hidd el néha ki kell engedni a gőzt.
* Csapkodja az asztalt, hogy aztán újra a történetébe feledkezve mesélje. *
- Ha mondom! Hat úja van annak a bestiának, és televolt undorító tetoválásokkal! Voltak neki csöcsei bizony!
* Kacag fel újra, de a fején látszik, hogy vissza emlékezni nem szívesen teszi. *
- Úgy helyén volt neki mindene, de még pucéran se akadt meg sokáig rajta a szemem.
* Rázza ki a hideg, gyorsan pótolja is a szükségtelen undort egy kis pálinkával. Tölt magának egy keveset és miután lehúzza, rátölti a bort is. *
- Még a végén rendelni kell még!
* Kacag fel, látszik az arcán és a tekintetét, hogy már bőven jól érzi magát a mélységi. *
- A kancellár azt hitte kufircolhat az egyik alkalmazottal ezért pucérra vetkőzött, csak az meg inkább elvitte a ruháit kimosni! A vén szivar jól pórul járt! * Nevet fel ismételten. * - Hallottuk amikor kijött utána meg egy nagy puffanást, mire felértünk a vérző orrát tapogatta egy törölközőben az ágyékánál.
* Nevetése már inkább már érdesen hangzik fel, talán a túl sok kacagás miatt már. *
- Igen, a többiek azt mondták bérgyilkos volt, csak nem tudom mit keresett ott.
* Rántja meg a vállát, de utána poharának tapizására terjed vissza a figyelme. Az üvegeket áthelyezi és Lillyss elé tolja az összes üveget, székét felemelve a lány mellé ül le, hogy könnyebben fogyaszthassanak a temérdek itókából. Most a tündér mellett ül Lillyss és utána a nagy termetű mélységi, így Alesiannak menekülő útvonalat biztosít, míg gyanakvó tekintettel nézi testvérét. ~ Valamit biztos vagyok benne, hogy tervez. ~ Ráncolja össze a homlokát. *
- Zene? Most bizony nem lenne rossz!
* Csapja újra poharát az asztalnak nevetve. *
//Engedjük ki a gőzt//
//A hozzászólás 16+ elemeket tartalmaz//
* Kacag fel a mélységi a tündér szavára. *
- Ne légy puha pöcs, idd csak pajtás. Hidd el néha ki kell engedni a gőzt.
* Csapkodja az asztalt, hogy aztán újra a történetébe feledkezve mesélje. *
- Ha mondom! Hat úja van annak a bestiának, és televolt undorító tetoválásokkal! Voltak neki csöcsei bizony!
* Kacag fel újra, de a fején látszik, hogy vissza emlékezni nem szívesen teszi. *
- Úgy helyén volt neki mindene, de még pucéran se akadt meg sokáig rajta a szemem.
* Rázza ki a hideg, gyorsan pótolja is a szükségtelen undort egy kis pálinkával. Tölt magának egy keveset és miután lehúzza, rátölti a bort is. *
- Még a végén rendelni kell még!
* Kacag fel, látszik az arcán és a tekintetét, hogy már bőven jól érzi magát a mélységi. *
- A kancellár azt hitte kufircolhat az egyik alkalmazottal ezért pucérra vetkőzött, csak az meg inkább elvitte a ruháit kimosni! A vén szivar jól pórul járt! * Nevet fel ismételten. * - Hallottuk amikor kijött utána meg egy nagy puffanást, mire felértünk a vérző orrát tapogatta egy törölközőben az ágyékánál.
* Nevetése már inkább már érdesen hangzik fel, talán a túl sok kacagás miatt már. *
- Igen, a többiek azt mondták bérgyilkos volt, csak nem tudom mit keresett ott.
* Rántja meg a vállát, de utána poharának tapizására terjed vissza a figyelme. Az üvegeket áthelyezi és Lillyss elé tolja az összes üveget, székét felemelve a lány mellé ül le, hogy könnyebben fogyaszthassanak a temérdek itókából. Most a tündér mellett ül Lillyss és utána a nagy termetű mélységi, így Alesiannak menekülő útvonalat biztosít, míg gyanakvó tekintettel nézi testvérét. ~ Valamit biztos vagyok benne, hogy tervez. ~ Ráncolja össze a homlokát. *
- Zene? Most bizony nem lenne rossz!
* Csapja újra poharát az asztalnak nevetve. *
3234. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2022-04-23 14:38:44
Üzenet elküldve: 2022-04-23 14:38:44
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 302
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 302
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Függőségek kötelékében//
//A hozzászólás 16+ elemeket tartalmaz//
*Valójában megfordul a fejében, mikor már épp csizmáit rúgja le, hogy ez az egész egyáltalán nem jó ötlet. Eddig soha, semmi jó nem sült még ki abból, mikor összegabalyodtak, érdemesebb volna talán még most kihátrálni ebből az egészből. Csupán gyorsan vissza kellene varázsolnia magára a ruhákat, összeszedni a holmiját a szobából és meg sem állni Lichanechig... Nem-nem, akkor úgy tűnne, hogy gyáva módon megfutamodik, márpedig egy pillanatig sem akarja Nolent abba a hamis hitbe ringatni, hogy tart tőle. Na meg valójában, még ha minden erejével igyekszik is elnyomni magában az érzést, maradni akar.*
- Fogd már be! *morog halkan az orra alatt a sürgető szavakat hallva, aztán miután az utolsó ruhadarab is ingerülten csattan a kisszéken, durcásan kerülve az őt fürkésző szempárt ereszkedik a dézsába. Kénytelen venni egy mély, józanító lélegzetet, ahogy háta a férfi mellkasához simul, szíve pedig kivételesen nem a marcangoló düh miatt kezd heves kalimpálásba. Gyűlöli most egy kicsit magát, amiért ilyen jól esik neki a kikötői közelsége, az érintése, a leheletének melege fülén.*
- Csak amennyire neked... *suttogja vissza eldobva a felelet felelősségének terhét magától, aztán bármennyire is küzd, az illetlen kéz gyengéd markolása előcsal belőle egy aprócska sóhajt. Azok az aljasan múltat feszegető kérdések azonban hamar erőltetnek belé némi összeszedettséget. Mellé persze némi méreg is dukál, amelyet erőszakosan fojt el most, hogy higgadtan tudjon beszélni.*
- Rettenetesen *duruzsol a válasz édesen, miközben csípője finoman hergelve mozdul, gyötörve simul a kikötői ölének* - Micsoda kínokat éltem át, mire elértem a célom.
*Színpadias sóhaj kíséri a hazug önsajnálatot, de rejtve a Velasco'rra pillantásai elől, elterül az arcán egy halvány mosoly. Felidézi azt a bizonyos érzéki kálváriát, amin sajnálatosan kénytelen volt keresztülmenni, hogy az ujja köré csavarja Nolent.
Más körülmények között bizonyára heves vitába kezdene, mikor boncasztalra kerül a Cressyssel való kapcsolata, de jelenleg mindössze hitvány bosszút állva mar bele a hozzásimuló combba. Hátra hajtja fejét, hogy a gazember szemébe nézhessen, s ha teheti az ajkaira súgja fenyegetését.*
- Ha nem viselkedsz szépen, én sem fogok.
//A hozzászólás 16+ elemeket tartalmaz//
*Valójában megfordul a fejében, mikor már épp csizmáit rúgja le, hogy ez az egész egyáltalán nem jó ötlet. Eddig soha, semmi jó nem sült még ki abból, mikor összegabalyodtak, érdemesebb volna talán még most kihátrálni ebből az egészből. Csupán gyorsan vissza kellene varázsolnia magára a ruhákat, összeszedni a holmiját a szobából és meg sem állni Lichanechig... Nem-nem, akkor úgy tűnne, hogy gyáva módon megfutamodik, márpedig egy pillanatig sem akarja Nolent abba a hamis hitbe ringatni, hogy tart tőle. Na meg valójában, még ha minden erejével igyekszik is elnyomni magában az érzést, maradni akar.*
- Fogd már be! *morog halkan az orra alatt a sürgető szavakat hallva, aztán miután az utolsó ruhadarab is ingerülten csattan a kisszéken, durcásan kerülve az őt fürkésző szempárt ereszkedik a dézsába. Kénytelen venni egy mély, józanító lélegzetet, ahogy háta a férfi mellkasához simul, szíve pedig kivételesen nem a marcangoló düh miatt kezd heves kalimpálásba. Gyűlöli most egy kicsit magát, amiért ilyen jól esik neki a kikötői közelsége, az érintése, a leheletének melege fülén.*
- Csak amennyire neked... *suttogja vissza eldobva a felelet felelősségének terhét magától, aztán bármennyire is küzd, az illetlen kéz gyengéd markolása előcsal belőle egy aprócska sóhajt. Azok az aljasan múltat feszegető kérdések azonban hamar erőltetnek belé némi összeszedettséget. Mellé persze némi méreg is dukál, amelyet erőszakosan fojt el most, hogy higgadtan tudjon beszélni.*
- Rettenetesen *duruzsol a válasz édesen, miközben csípője finoman hergelve mozdul, gyötörve simul a kikötői ölének* - Micsoda kínokat éltem át, mire elértem a célom.
*Színpadias sóhaj kíséri a hazug önsajnálatot, de rejtve a Velasco'rra pillantásai elől, elterül az arcán egy halvány mosoly. Felidézi azt a bizonyos érzéki kálváriát, amin sajnálatosan kénytelen volt keresztülmenni, hogy az ujja köré csavarja Nolent.
Más körülmények között bizonyára heves vitába kezdene, mikor boncasztalra kerül a Cressyssel való kapcsolata, de jelenleg mindössze hitvány bosszút állva mar bele a hozzásimuló combba. Hátra hajtja fejét, hogy a gazember szemébe nézhessen, s ha teheti az ajkaira súgja fenyegetését.*
- Ha nem viselkedsz szépen, én sem fogok.
3233. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2022-04-22 21:30:54
Üzenet elküldve: 2022-04-22 21:30:54
Rang: Játékos
IC üzenetek: 196
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 196
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//Függőségek kötelékében//
//A hozzászólás 16+ elemeket tartalmaz//
*Lám-lám-lám, a kicsike kihátrál. Bizony, édes a győzelem és Nolent hamar meg is részegíti.*
- Majd elmegy, ha én úgy akarom! *kontrázza rá a leereszkedő utasításra, amivel a wegtoreni elbocsátaná a kurtizánt. A felsőbbséges replika aztán alig egy pillanat múlva önelégült, kéjenc hümmögéssé csavarodik, amikor ráébred az eredetileg szándékolatlan kétértelműségre a szavaiban. A gyermeteg férfilélek javíthatatlanságán már Jyzellie is csak sóhajt és megforgatja a szemét. De azért megvárja, míg a Velasco'rra is rábólint a távozásra. A kettős még kap egy egy pillantást tőle, no meg egy beletörődő, de még így is szeretetteljes fejcsóválást és a paraván mögötti diszkréción immár ismét csak ketten osztoznak.
Amikor Daya felkel mellőle, a kikötői szinte biztos benne, hogy duzzogva visszazökken a kisszékre, hogy szótlanul puffogva ignorálja őt, míg végez a fürdéssel. Ám ami ehelyett következik, az teljes mértékben meglepi. Még a monoklis szeme is nagyra nyílik és tanácstalan tétovasággal helyezkedik a dézsában, mint egy kiskamasz, akit letaglóz, mikor a nagymellényes cukkolásra egy lány tényleg cicit villant neki.
Tulajdonképpen őrült nagy szerencséje van, hogy Daya túl dühös, hogy rá nézzen. Egy önelégült fráter helyett ugyanis tátott szájú, nagyokat pislogó sihedert látna, aki nem volt felkészülve arra, amit kieszközölt. Nolen nagyot nyel és az első sokk után igyekszik összekaparni magát, hogy megtartsa a tenyérbemászó tapló kitüntető címet.*
- Ha ennyit szöszmötölsz, kihűl a víz! *mordul türelmetlenségnek álcázva a lélekjelenlétét összekaparó torokköszörülést a megszólalás előtt.
Egészen hátra húzódik a dézsában és sürgetőleg int, hogy Dayaneer végre kegyeskedjen bemászni hozzá.
Valószínűleg nem kell külön instruálnia a wegtorenit, hogy háttal foglaljon helyet előtte. Jobb lesz ez így mindenkinek. Túl hirtelen lódultak meg az események, Nolen pedig küzd, hogy ragaszkodni tudjon az aljas gazember szerepéhez. A szíve a torkában dobog, ahogy Daya meztelen bőréhez ér. Még szerencse, hogy épp elég harag és elárultság van benne, hogy néhány gyenge pillanat után visszább szorítsa a szíve hangját.*
- Ennyire nehezedre esik? *súgja a lány fülébe, miután vizes ujjaival félresimította a haját. Kézfeje végigsimít a kreol nyakacskán, majd tenyerei a vállakon, hogy aztán a hóna alatt átnyúlva finoman a keblére markoljon.* - Akkor is nehezedre esett, mikor annak idején Cressys tervét intézted a Kikötőben? *Mindig segít az aljasságban, ha felkavarja a múlt dolgait.* - Mondd csak, vele is ilyen hűvös voltál?
//A hozzászólás 16+ elemeket tartalmaz//
*Lám-lám-lám, a kicsike kihátrál. Bizony, édes a győzelem és Nolent hamar meg is részegíti.*
- Majd elmegy, ha én úgy akarom! *kontrázza rá a leereszkedő utasításra, amivel a wegtoreni elbocsátaná a kurtizánt. A felsőbbséges replika aztán alig egy pillanat múlva önelégült, kéjenc hümmögéssé csavarodik, amikor ráébred az eredetileg szándékolatlan kétértelműségre a szavaiban. A gyermeteg férfilélek javíthatatlanságán már Jyzellie is csak sóhajt és megforgatja a szemét. De azért megvárja, míg a Velasco'rra is rábólint a távozásra. A kettős még kap egy egy pillantást tőle, no meg egy beletörődő, de még így is szeretetteljes fejcsóválást és a paraván mögötti diszkréción immár ismét csak ketten osztoznak.
Amikor Daya felkel mellőle, a kikötői szinte biztos benne, hogy duzzogva visszazökken a kisszékre, hogy szótlanul puffogva ignorálja őt, míg végez a fürdéssel. Ám ami ehelyett következik, az teljes mértékben meglepi. Még a monoklis szeme is nagyra nyílik és tanácstalan tétovasággal helyezkedik a dézsában, mint egy kiskamasz, akit letaglóz, mikor a nagymellényes cukkolásra egy lány tényleg cicit villant neki.
Tulajdonképpen őrült nagy szerencséje van, hogy Daya túl dühös, hogy rá nézzen. Egy önelégült fráter helyett ugyanis tátott szájú, nagyokat pislogó sihedert látna, aki nem volt felkészülve arra, amit kieszközölt. Nolen nagyot nyel és az első sokk után igyekszik összekaparni magát, hogy megtartsa a tenyérbemászó tapló kitüntető címet.*
- Ha ennyit szöszmötölsz, kihűl a víz! *mordul türelmetlenségnek álcázva a lélekjelenlétét összekaparó torokköszörülést a megszólalás előtt.
Egészen hátra húzódik a dézsában és sürgetőleg int, hogy Dayaneer végre kegyeskedjen bemászni hozzá.
Valószínűleg nem kell külön instruálnia a wegtorenit, hogy háttal foglaljon helyet előtte. Jobb lesz ez így mindenkinek. Túl hirtelen lódultak meg az események, Nolen pedig küzd, hogy ragaszkodni tudjon az aljas gazember szerepéhez. A szíve a torkában dobog, ahogy Daya meztelen bőréhez ér. Még szerencse, hogy épp elég harag és elárultság van benne, hogy néhány gyenge pillanat után visszább szorítsa a szíve hangját.*
- Ennyire nehezedre esik? *súgja a lány fülébe, miután vizes ujjaival félresimította a haját. Kézfeje végigsimít a kreol nyakacskán, majd tenyerei a vállakon, hogy aztán a hóna alatt átnyúlva finoman a keblére markoljon.* - Akkor is nehezedre esett, mikor annak idején Cressys tervét intézted a Kikötőben? *Mindig segít az aljasságban, ha felkavarja a múlt dolgait.* - Mondd csak, vele is ilyen hűvös voltál?
3232. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2022-04-22 20:40:01
Üzenet elküldve: 2022-04-22 20:40:01
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Tavyth//
//A hozzászólás 16+ elemeket tartalmaz//
*Biztosan kislányosan zavarba jönne az öleléstől, ha Tavyth távozása után, odahaza Wegtorenben nem öltek volna ki belőle minden ilyen késztetést. Azt persze nem akarja tagadni, hogy jól esik magán érezni a férfi karjait, de egy apró simításon kívül most másra, többre nem igen futja. Ez persze betudható az út fáradalmainak, az éhségnek és szomjúságnak is. Idejét sem tudja már, hogy férfi mikor csalt ki belőle bármiféle mélyebb érzelmet. Egy része talán sajnálja a dolgot, főleg most ebben a helyzetben. De a józan ész azt diktálja, hogy könnyebb így az élete, ha már nem akar kötődni. Ezek a kislányos álmok Tavyth utazásával és Wegtorennel együtt hátra maradtak a múltban. Talán épp ezért is közvetlenebb a kelleténél, még akkor is, ha egy régi, kedves ismerősről van szó. Mert nem érez benne mélyebb tartalmat, erőteljesebb jelentést. Olyanná vált, akár a lyukas aljú korsó. Hiába töltik fel újból és újból, a tartalma előbb-utóbb úgy is elcsordogál a semmibe.*
- Ne legyél olyan pesszimista.
*Szólal fel végül a másik ügyet illetőleg. Halk sóhajjal még fejét is megingatja, miközben mélyen a férfi szemeibe fúrja sárgáit.*
- Ha futóhomokba kerülsz az sem biztos, hogy el fog nyelni. Akarni kell és küzdeni.
*Biccent mosolyogva, közben pedig már lép is be a fogadóba.*
- Valóban? Kíváncsi lettem azokra az ötletekre. Majd avass be engem is.
*Pajkos mosoly játszik az ajkain, de erről Tavyth is lemarad. Nem naiv kislány ő, vagy olyan, akit fejre ejtettek, de így háttal állva nem lehet biztos azokban az ötletekben. Így egyelőre nem is firtatja tovább a témát. Van idejük bőven.
Szerencsére az időzítésük is elég jó, hiszen a fogadóban leginkább a szakavatott iszákosok lézengenek. Tavyth megjegyzésére először csak halkan felkuncog, majd a pultnál ismét szembe fordulva vele azért muszáj megjegyeznie a nyilvánvalót.*
- Remélem azzal tisztában vagy, hogy személy szerint én sem teázni tértem be ide. Ha nem akarnék alkoholt, akkor akár a szökőkútból is ihattam volna.
*Kacsint halkan felnevetve, de ez a nevetés hamarosan elhal, mikor önjelölt lovagként a férfi közé és az éhes szemek közé lép. Először felszaladnak a szemöldökei, ahogy a férfiakra pillant, de hosszú fürkészést egyikőjük sem kap. Bizonyára nem sok hozzá hasonló forog itt nap, mint nap. A főtéren amúgy is kapott eleget a kíváncsi pillantásokból ahhoz, hogy itt már ne akarjon foglalkozni velük. Az előny legalább annyi, hogy így Tavyth társaságában már annyira nem zavaró. Az érmék szomorú koppanása a pulton jobban lekötik a figyelmét. Egy ideig a pár darab aranyat figyeli, majd apró mosollyal akasztja le az övnek használt vászondarabról a saját erszényét. Sejti, hogy a férfiak hiúságával veszélyes harcba szállni, meg hát ő sem igazán van ellátva, de úgy fest még mindig nagyobb lábon áll, mit dalospacsirtája. Amikor a fogadós már tud rájuk időt szakítani és Tavyth kérdésére ő maga is kíváncsian pillant a lányra, Mese szépen kezdi kiszámolni az aranyakat az erszényéből.*
- Tudja van egy wegtoreni szokás.
*Kezd is bele a mesébe, amit jelen pillanatban a fogadósnak szán.*
- Ha két fél között fogadás köttetik ott nincs helye illemnek. Hiába van egy ilyen udvarias társa az embernek, mint ez a fiatal szépfiú.
*Vonogatja meg a szemöldökeit, majd apró vigyort ölt magára, mikor meghallja a fogadós fáradt és lemondó sóhaját. Szinte kiérezni belőle azt, hogy tudja ez sem lesz egy egyszerű rendelés, de Mese direkt nem is szándékozik megkönnyíteni a dolgot. Senki sem tudhatja, hogy ferdít e vagy sem, egyedül csak Tavyth, akinek most igyekszik védeni férfiúi önbecsülését.*
- Vesztettem, így én fizetem a rendelésünket. Máskülönben megsértené a hiú wegtoreni véremet, s mivel nőből vagyok az veszélyes játék lenne.
*Húzza is ki magát ezzel együtt pedig olyan arcot vág, amiről mind a két férfi leolvashatja, hogy nem igazán illene most akadékoskodniuk. De azért a játékos mosoly ott virít az arcán.*
- Szóval legyen Almabor, de egy egész üveggel. És kérek mellé két poharat, mert úgy hallottam, hogy van itt egy bájos fürdőház. Kihasználnám a pihentető iszogatás lehetőségét. *Ezzel pedig a fogadós elé tolja a 44 aranyat.*
- Megfelel?
*Kérdezi kíváncsi tekintettel partnerét. De a kérdés leginkább költői, ugyanis a fogadós már felmarkolta az aranyat, apránként pedig az üveg bor és a két pohár is csilingelve érkezik meg.*
- Az öreg, aki elhozott idáig az mesélt a fürdőről.
*Adja meg a futólagos magyarázatot, majd el is löki magát a pulttól. Egy gyors és igencsak kérdő tekintetet vet a fogadósra, aki komisz mosollyal int a fürdő ajtaja felé. A lány teljes elégedettséggel indul is meg az irányába, séta közben pedig már Tavyth is kap egy megerősítő pillantást.*
- Na gyere, fürödjünk. A bort pedig ne felejtsd a pulton.
*Kacsint mosolyogva, majd csípő ringatva lépdel az ajtó elé, amit fel is tár. A nehéz, de annál illatosabb levegő hamar az orrába is kúszik, s szinte éteri öröm fogja el az ázás és az alkohol gondolatától. Ennyi kijár neki. Tavyth pedig ha magára vette a helyette való fizetést, majd valahogy kiengeszteli. De így is van elég baja most a férfinak. Neki lenne a legnagyobb bűntudata, ha a maradék kis aranyat is elfizettetné vele. A kitalált meséjének hála pedig a fültanuk sem gondolhatják, hogy a kis muzsikus egy egyszerű puhapöcs. Hiszen nem is az. Ezt pedig minél inkább igyekszik megerősíteni az egész világban.*
//A hozzászólás 16+ elemeket tartalmaz//
*Biztosan kislányosan zavarba jönne az öleléstől, ha Tavyth távozása után, odahaza Wegtorenben nem öltek volna ki belőle minden ilyen késztetést. Azt persze nem akarja tagadni, hogy jól esik magán érezni a férfi karjait, de egy apró simításon kívül most másra, többre nem igen futja. Ez persze betudható az út fáradalmainak, az éhségnek és szomjúságnak is. Idejét sem tudja már, hogy férfi mikor csalt ki belőle bármiféle mélyebb érzelmet. Egy része talán sajnálja a dolgot, főleg most ebben a helyzetben. De a józan ész azt diktálja, hogy könnyebb így az élete, ha már nem akar kötődni. Ezek a kislányos álmok Tavyth utazásával és Wegtorennel együtt hátra maradtak a múltban. Talán épp ezért is közvetlenebb a kelleténél, még akkor is, ha egy régi, kedves ismerősről van szó. Mert nem érez benne mélyebb tartalmat, erőteljesebb jelentést. Olyanná vált, akár a lyukas aljú korsó. Hiába töltik fel újból és újból, a tartalma előbb-utóbb úgy is elcsordogál a semmibe.*
- Ne legyél olyan pesszimista.
*Szólal fel végül a másik ügyet illetőleg. Halk sóhajjal még fejét is megingatja, miközben mélyen a férfi szemeibe fúrja sárgáit.*
- Ha futóhomokba kerülsz az sem biztos, hogy el fog nyelni. Akarni kell és küzdeni.
*Biccent mosolyogva, közben pedig már lép is be a fogadóba.*
- Valóban? Kíváncsi lettem azokra az ötletekre. Majd avass be engem is.
*Pajkos mosoly játszik az ajkain, de erről Tavyth is lemarad. Nem naiv kislány ő, vagy olyan, akit fejre ejtettek, de így háttal állva nem lehet biztos azokban az ötletekben. Így egyelőre nem is firtatja tovább a témát. Van idejük bőven.
Szerencsére az időzítésük is elég jó, hiszen a fogadóban leginkább a szakavatott iszákosok lézengenek. Tavyth megjegyzésére először csak halkan felkuncog, majd a pultnál ismét szembe fordulva vele azért muszáj megjegyeznie a nyilvánvalót.*
- Remélem azzal tisztában vagy, hogy személy szerint én sem teázni tértem be ide. Ha nem akarnék alkoholt, akkor akár a szökőkútból is ihattam volna.
*Kacsint halkan felnevetve, de ez a nevetés hamarosan elhal, mikor önjelölt lovagként a férfi közé és az éhes szemek közé lép. Először felszaladnak a szemöldökei, ahogy a férfiakra pillant, de hosszú fürkészést egyikőjük sem kap. Bizonyára nem sok hozzá hasonló forog itt nap, mint nap. A főtéren amúgy is kapott eleget a kíváncsi pillantásokból ahhoz, hogy itt már ne akarjon foglalkozni velük. Az előny legalább annyi, hogy így Tavyth társaságában már annyira nem zavaró. Az érmék szomorú koppanása a pulton jobban lekötik a figyelmét. Egy ideig a pár darab aranyat figyeli, majd apró mosollyal akasztja le az övnek használt vászondarabról a saját erszényét. Sejti, hogy a férfiak hiúságával veszélyes harcba szállni, meg hát ő sem igazán van ellátva, de úgy fest még mindig nagyobb lábon áll, mit dalospacsirtája. Amikor a fogadós már tud rájuk időt szakítani és Tavyth kérdésére ő maga is kíváncsian pillant a lányra, Mese szépen kezdi kiszámolni az aranyakat az erszényéből.*
- Tudja van egy wegtoreni szokás.
*Kezd is bele a mesébe, amit jelen pillanatban a fogadósnak szán.*
- Ha két fél között fogadás köttetik ott nincs helye illemnek. Hiába van egy ilyen udvarias társa az embernek, mint ez a fiatal szépfiú.
*Vonogatja meg a szemöldökeit, majd apró vigyort ölt magára, mikor meghallja a fogadós fáradt és lemondó sóhaját. Szinte kiérezni belőle azt, hogy tudja ez sem lesz egy egyszerű rendelés, de Mese direkt nem is szándékozik megkönnyíteni a dolgot. Senki sem tudhatja, hogy ferdít e vagy sem, egyedül csak Tavyth, akinek most igyekszik védeni férfiúi önbecsülését.*
- Vesztettem, így én fizetem a rendelésünket. Máskülönben megsértené a hiú wegtoreni véremet, s mivel nőből vagyok az veszélyes játék lenne.
*Húzza is ki magát ezzel együtt pedig olyan arcot vág, amiről mind a két férfi leolvashatja, hogy nem igazán illene most akadékoskodniuk. De azért a játékos mosoly ott virít az arcán.*
- Szóval legyen Almabor, de egy egész üveggel. És kérek mellé két poharat, mert úgy hallottam, hogy van itt egy bájos fürdőház. Kihasználnám a pihentető iszogatás lehetőségét. *Ezzel pedig a fogadós elé tolja a 44 aranyat.*
- Megfelel?
*Kérdezi kíváncsi tekintettel partnerét. De a kérdés leginkább költői, ugyanis a fogadós már felmarkolta az aranyat, apránként pedig az üveg bor és a két pohár is csilingelve érkezik meg.*
- Az öreg, aki elhozott idáig az mesélt a fürdőről.
*Adja meg a futólagos magyarázatot, majd el is löki magát a pulttól. Egy gyors és igencsak kérdő tekintetet vet a fogadósra, aki komisz mosollyal int a fürdő ajtaja felé. A lány teljes elégedettséggel indul is meg az irányába, séta közben pedig már Tavyth is kap egy megerősítő pillantást.*
- Na gyere, fürödjünk. A bort pedig ne felejtsd a pulton.
*Kacsint mosolyogva, majd csípő ringatva lépdel az ajtó elé, amit fel is tár. A nehéz, de annál illatosabb levegő hamar az orrába is kúszik, s szinte éteri öröm fogja el az ázás és az alkohol gondolatától. Ennyi kijár neki. Tavyth pedig ha magára vette a helyette való fizetést, majd valahogy kiengeszteli. De így is van elég baja most a férfinak. Neki lenne a legnagyobb bűntudata, ha a maradék kis aranyat is elfizettetné vele. A kitalált meséjének hála pedig a fültanuk sem gondolhatják, hogy a kis muzsikus egy egyszerű puhapöcs. Hiszen nem is az. Ezt pedig minél inkább igyekszik megerősíteni az egész világban.*
3231. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2022-04-22 13:46:27
Üzenet elküldve: 2022-04-22 13:46:27
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 302
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 302
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Függőségek kötelékében//
//A hozzászólás 16+ elemeket tartalmaz//
*Bosszantja, hogy Nolen mindent csak átkozottul megnehezít. Ha nem lenne egy csökönyös szamár és hajlandó volna leereszkedni kissé a kegyelmesúri magasságokból, valószínűleg már - ha nem is oly egyszerűen de - ki tudott volna csikarni némi engedelmességet a wegtoreniből. Gyaníthatóan így is sikerülni fog végül, a helyzetet tekintve jelenleg nem igazán van választása, de sokkal gördülékenyebben is haladhatott volna a dolog. Persze nyilván csak elméletben, természetüket tekintve valójában aligha alakulhatott volna másképp.
A gúnyos horkanást még nem is veszi magára. Tudna vitába szállni a fals feltételezéssel, de épp eleget hergelte már a kikötőit, csupán egy halvány, fölényeskedő mosollyal nyugtázza az indulatokat. Kár, hogy a férfi nem hagyja ennyiben. A kurtizán neve felcsendül, Daya szíve pedig jóval hevesebben kezd verni, ahogy ereiben forrani kezd a méreg. Egy pillanatra sem ereszti a viharszín szempárt. A várakozás kínzó pillanataiban csupán a fülében dübörgő vért hallja, az érkező csendes léptei sem tűnnek fel neki. Csak az, amikor Nolen a lánykához szól, olyan alávalóan provokáló módon, hogy a kreolnak menten kedve volna a torkához kapni és dühösen szorítani. Akár meg is tehetné, elég volna hozzá egyetlen mozdulat, mégsem tesz semmit. Végtelenül megalázottnak érzi most magát, idegesnek, s talán egy kissé szomorúnak is, ezek pedig mind-mind egymásba gabalyodva növesztenek apró gombócot a torkában. A zöld tekintetből a legapróbb rezdülésig minden kiolvasható, annyira küzd most mérgével, hogy egyszerűen képtelen leplezni.*
- Ne is figyelj rá, Jyzellie *kitépné most a saját nyelvét, ha lehetne* - Velasco'rra úr épp azon van, hogy feldühítsen engem, csak ezért ugráltat. *pillantásait elszakítja most a tengerésztől, hogy a vörösre nézhessen, s bár hangja higgadt marad, sőt, szokatlanul kedves, tekintete metsző ridegséggel szalad végig rajta.* - Elmehetsz...
*Csak akkor áll fel, ha a szajha valóban magukra hagyja őket. A drámai távozáson gondolkodik, viszont akárhogy is nézi, bár a maradék méltóságát megmenthetné vele, az a rohadt levél még mindig fenyegetően lapulna a kikötői markaiban, a megfelelő pillanatot várva egy valódi revanshoz.
Ezt még le kell nyelnie, pedig fel tudna most robbanni. Ingerülten gombolja ki magát teljesen az ingecskéből, hogy egy óvatos szemle után végül kibújjon belőle és paprikázva csapja a székre.*
- Rohadtul gyerekes vagy Nolen! *morog aztán megtűzdeli még néhány cirádás wegtoreni káromkodással* - Egy valódi tenyérbemászó tapló!
*Nem néz rá, csak méregtől remegő kézzel szabadítja meg magát az övétől. Az elégedett képét látva vélhetőleg mentem fel is pofozná - mondjuk ez a lehetőség nem rebbent el végleg. *
//A hozzászólás 16+ elemeket tartalmaz//
*Bosszantja, hogy Nolen mindent csak átkozottul megnehezít. Ha nem lenne egy csökönyös szamár és hajlandó volna leereszkedni kissé a kegyelmesúri magasságokból, valószínűleg már - ha nem is oly egyszerűen de - ki tudott volna csikarni némi engedelmességet a wegtoreniből. Gyaníthatóan így is sikerülni fog végül, a helyzetet tekintve jelenleg nem igazán van választása, de sokkal gördülékenyebben is haladhatott volna a dolog. Persze nyilván csak elméletben, természetüket tekintve valójában aligha alakulhatott volna másképp.
A gúnyos horkanást még nem is veszi magára. Tudna vitába szállni a fals feltételezéssel, de épp eleget hergelte már a kikötőit, csupán egy halvány, fölényeskedő mosollyal nyugtázza az indulatokat. Kár, hogy a férfi nem hagyja ennyiben. A kurtizán neve felcsendül, Daya szíve pedig jóval hevesebben kezd verni, ahogy ereiben forrani kezd a méreg. Egy pillanatra sem ereszti a viharszín szempárt. A várakozás kínzó pillanataiban csupán a fülében dübörgő vért hallja, az érkező csendes léptei sem tűnnek fel neki. Csak az, amikor Nolen a lánykához szól, olyan alávalóan provokáló módon, hogy a kreolnak menten kedve volna a torkához kapni és dühösen szorítani. Akár meg is tehetné, elég volna hozzá egyetlen mozdulat, mégsem tesz semmit. Végtelenül megalázottnak érzi most magát, idegesnek, s talán egy kissé szomorúnak is, ezek pedig mind-mind egymásba gabalyodva növesztenek apró gombócot a torkában. A zöld tekintetből a legapróbb rezdülésig minden kiolvasható, annyira küzd most mérgével, hogy egyszerűen képtelen leplezni.*
- Ne is figyelj rá, Jyzellie *kitépné most a saját nyelvét, ha lehetne* - Velasco'rra úr épp azon van, hogy feldühítsen engem, csak ezért ugráltat. *pillantásait elszakítja most a tengerésztől, hogy a vörösre nézhessen, s bár hangja higgadt marad, sőt, szokatlanul kedves, tekintete metsző ridegséggel szalad végig rajta.* - Elmehetsz...
*Csak akkor áll fel, ha a szajha valóban magukra hagyja őket. A drámai távozáson gondolkodik, viszont akárhogy is nézi, bár a maradék méltóságát megmenthetné vele, az a rohadt levél még mindig fenyegetően lapulna a kikötői markaiban, a megfelelő pillanatot várva egy valódi revanshoz.
Ezt még le kell nyelnie, pedig fel tudna most robbanni. Ingerülten gombolja ki magát teljesen az ingecskéből, hogy egy óvatos szemle után végül kibújjon belőle és paprikázva csapja a székre.*
- Rohadtul gyerekes vagy Nolen! *morog aztán megtűzdeli még néhány cirádás wegtoreni káromkodással* - Egy valódi tenyérbemászó tapló!
*Nem néz rá, csak méregtől remegő kézzel szabadítja meg magát az övétől. Az elégedett képét látva vélhetőleg mentem fel is pofozná - mondjuk ez a lehetőség nem rebbent el végleg. *
3230. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2022-04-22 12:59:09
Üzenet elküldve: 2022-04-22 12:59:09
Rang: Játékos
IC üzenetek: 188
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 188
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Engedjük ki a gőzt//
//A hozzászólás 16+ elemeket tartalmaz//
* Buja mosoly terül szét az arcán a mélységinek, még a szájához is emeli egyik hosszú körmös úját. ~ De még mennyire, hogy ne kételkedj benne. ~ Nyalja meg a szája szélét Lillyss. *
- Na ne kényeskedj! * Kacag fel, hogy utána az asztalon lévő pálinkát közelebb tolja a tündér fiúhoz. * Szórakozzunk! Engedd el magad!
* Szokták mondani, hogy az alkohol rengeteg gátlást felold, ez nála sincs másképp. Sokkal bátrabban dől közelebb a kis tündérhez, hogy ezzel is alfa nőstény szerepét fitogtassa. Ha nem vigyáz akkor ahogyan LImmen felett, úgy felette is át veszi az irányítást. Néha fontos megfontolni cselekedeteid, mert ha elszabadul akkor az utolsó józan irányít mindent. A gonosz mosoly továbbra is tükröződik arcáról, de szeme most újra a tömegek felé vetül. *
- Már csak valami zene kellene a történetedhez.
* Könyököl le az asztalra és kezdi el újra a többieket fürkészni. Régi rajongói felé pedig nem felejt el egy kacsintást cseppenteni. ~ Azok a törpök komolyan flúgosak. ~ Nevet fel hangosan, de utána újra figyeli a történetet. Ő már hallotta és tudja jól, hogy mikor ferdít az öcsikéje. *
//Engedjük ki a gőzt//
//A hozzászólás 16+ elemeket tartalmaz//
* Buja mosoly terül szét az arcán a mélységinek, még a szájához is emeli egyik hosszú körmös úját. ~ De még mennyire, hogy ne kételkedj benne. ~ Nyalja meg a szája szélét Lillyss. *
- Na ne kényeskedj! * Kacag fel, hogy utána az asztalon lévő pálinkát közelebb tolja a tündér fiúhoz. * Szórakozzunk! Engedd el magad!
* Szokták mondani, hogy az alkohol rengeteg gátlást felold, ez nála sincs másképp. Sokkal bátrabban dől közelebb a kis tündérhez, hogy ezzel is alfa nőstény szerepét fitogtassa. Ha nem vigyáz akkor ahogyan LImmen felett, úgy felette is át veszi az irányítást. Néha fontos megfontolni cselekedeteid, mert ha elszabadul akkor az utolsó józan irányít mindent. A gonosz mosoly továbbra is tükröződik arcáról, de szeme most újra a tömegek felé vetül. *
- Már csak valami zene kellene a történetedhez.
* Könyököl le az asztalra és kezdi el újra a többieket fürkészni. Régi rajongói felé pedig nem felejt el egy kacsintást cseppenteni. ~ Azok a törpök komolyan flúgosak. ~ Nevet fel hangosan, de utána újra figyeli a történetet. Ő már hallotta és tudja jól, hogy mikor ferdít az öcsikéje. *
3229. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2022-04-22 11:20:23
Üzenet elküldve: 2022-04-22 11:20:23
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 258
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 258
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Engedjük ki a gőzt//
//A hozzászólás 16+ elemeket tartalmaz//
* Körbe hízelegte ezt a nőstényt, de végül csak visszafogja magát. Vannak intő jelek. A testvérre térnek inkább át, hogy az ő vérét szívják mind a ketten. A nőügyei nagyon érdekli mind a két felet, de végül csalódniuk kell, mert az a vörös, akit emleget nagyon úgy tűnik, hogy nem melegíti fel az ágyát. Azért Alesian nem rest egy poénos szólást megejteni, amire Lillyss rögtön reagál.*
- Még soha nem hallottam, de nem kételkedem a valóságtartalmában.
~ Ez a bestia kóstolgat. Mi célból küldted ide hozzám Teysus? ~* Egyelőre istene tervei még nem egyértelműek számára ezzel a bestiával, de hamar meg is felejtkezik róla.*
- Lassabban, lassabban. Én nem bírom úgy az italt, mint ti. *Tiltakozik, de már késő, mert teli a pohara pálinkával. Egyelőre nem óhajtja magát csatak részegre inni, aztán majd kiderül, hogy mit hoz ez a találkozás. A figyelem még mindig az öcsikén van. A nagydarab persze terel, de mielőtt még bármit szólhatna Alesian a mesélésre máris beadja a derekát.*
~ Ezt már szeretem. ~* Hát még azt a hihetetten történetet, amit hall most. Kikerekedett szemekkel és döbbent arccal hallgatja végig ezt az egész hihetetlennek tűnő históriát. Ettől függetlenül még sem kételkedik abban, hogy van igazság alapja annak, amit most itt hallott. Elég szóbeszédet lehetett hallani mostanság ezekről a feltámadtakról.*
- Komolyan mondod? Hat ujja volt? Meg tök pucér? Még soha nem láttam pucér thargot, főleg nem nemesit. Milyenek voltak a csöcsei? Jó nő volt amúgy?* Szemtelenül rákérdez a lényegre, de amúgy továbbra is figyel a részletekre.*
- Csak úgy elszaladt egy bérgyilkos? És még a kancellár is pucér volt?* Kérdez rá a lényegi részekre.*
~ Ebből olyan, de olyan jó kis pletyka lesz. ~* Alig tudja leplezni az izgatottságát. Csak így első hallásra elég zavaros ez az egész, ezért is próbál célzott kérdésekkel tiszta vizet önteni a poharakba.*
- Várj, mert ez így zavaros egy kicsit. Hogy került oda a kancellár és, hogy került oda az nő?* Már közel van hozzá, hogy a kirakós minden darabja a helyére kerüljön, amikor pedig ez megtörténik, meg lesz az első osztályú pletyka, ami garantáltan elterjed majd Artheniorban, de még akár annak határain túlra is.*
//Engedjük ki a gőzt//
//A hozzászólás 16+ elemeket tartalmaz//
* Körbe hízelegte ezt a nőstényt, de végül csak visszafogja magát. Vannak intő jelek. A testvérre térnek inkább át, hogy az ő vérét szívják mind a ketten. A nőügyei nagyon érdekli mind a két felet, de végül csalódniuk kell, mert az a vörös, akit emleget nagyon úgy tűnik, hogy nem melegíti fel az ágyát. Azért Alesian nem rest egy poénos szólást megejteni, amire Lillyss rögtön reagál.*
- Még soha nem hallottam, de nem kételkedem a valóságtartalmában.
~ Ez a bestia kóstolgat. Mi célból küldted ide hozzám Teysus? ~* Egyelőre istene tervei még nem egyértelműek számára ezzel a bestiával, de hamar meg is felejtkezik róla.*
- Lassabban, lassabban. Én nem bírom úgy az italt, mint ti. *Tiltakozik, de már késő, mert teli a pohara pálinkával. Egyelőre nem óhajtja magát csatak részegre inni, aztán majd kiderül, hogy mit hoz ez a találkozás. A figyelem még mindig az öcsikén van. A nagydarab persze terel, de mielőtt még bármit szólhatna Alesian a mesélésre máris beadja a derekát.*
~ Ezt már szeretem. ~* Hát még azt a hihetetten történetet, amit hall most. Kikerekedett szemekkel és döbbent arccal hallgatja végig ezt az egész hihetetlennek tűnő históriát. Ettől függetlenül még sem kételkedik abban, hogy van igazság alapja annak, amit most itt hallott. Elég szóbeszédet lehetett hallani mostanság ezekről a feltámadtakról.*
- Komolyan mondod? Hat ujja volt? Meg tök pucér? Még soha nem láttam pucér thargot, főleg nem nemesit. Milyenek voltak a csöcsei? Jó nő volt amúgy?* Szemtelenül rákérdez a lényegre, de amúgy továbbra is figyel a részletekre.*
- Csak úgy elszaladt egy bérgyilkos? És még a kancellár is pucér volt?* Kérdez rá a lényegi részekre.*
~ Ebből olyan, de olyan jó kis pletyka lesz. ~* Alig tudja leplezni az izgatottságát. Csak így első hallásra elég zavaros ez az egész, ezért is próbál célzott kérdésekkel tiszta vizet önteni a poharakba.*
- Várj, mert ez így zavaros egy kicsit. Hogy került oda a kancellár és, hogy került oda az nő?* Már közel van hozzá, hogy a kirakós minden darabja a helyére kerüljön, amikor pedig ez megtörténik, meg lesz az első osztályú pletyka, ami garantáltan elterjed majd Artheniorban, de még akár annak határain túlra is.*
3228. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2022-04-21 20:55:28
Üzenet elküldve: 2022-04-21 20:55:28
Rang: Játékos
IC üzenetek: 196
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 196
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//Függőségek kötelékében//
*Nolen most egy kicsit tényleg morcos és ezen épp csak segít az az egoójához dörgölőző megszólítás. Dayaneer tovább kötözködik vagy inkább pimaszkodik. Ha nem gáncsolná el az efeletti felhorkanását az az újabb gombolásnyi finom, kreol bőr, már rég helyretette volna. ~Bezzeg amíg még Cressysnek dolgoztál, instrukciók nélkül is tudtad, mit tégy, te kis wegtoreni szuka!~
Épp fennakadna a felsorolás első tételén, mert nem rémlik neki, mikor tiltotta meg a bocsánatkérést, hiába túrja fel hirtelen (a nem minden aspektusban beszámítható) emlékezetét, amikor a lány mellé telepszik és végigsimít a karján. Az érzéki húrok pendítése azonban hamar vegyes érzelmekkel teli kakofóniába vált (szokás szerint). Jyzellie említésére dacos válasz reppen, amire Nolen mégannyira dacosan emeli az állát. Épp csak nem csap gyermeteg kivagyisággal a vízbe.*
- Látszik, hogy nem gyakran volt dolgod kurtizánokkal *horkant lekicsinylő kifejezéssel.* - Az életben nem találnád meg nála azt a papírt. *A ledérek ruhái sokszor épp csak falatnyiak, de ha el akarnak benne rejteni valamit, trükkösebb útvesztőt egy nagyteremnyi gnóm okostojás se tudna tervezni!* - Ha még egyáltalán nála van.
*Tulajdonképpen, amikor kimondta, kósza hergelésnek szánta csak, de a wegtoreni rátarti tekintete felpaprikázza.*
- JYZELLIE! *bődül, miközben viharszín pillantása önérzetesen döfi át Dayaneer zöldjeit. Vár. Csak az ingerült szuszogása hallatszik meg a többi vendég neszezése, mire kisvártatva megjelenik a félvér.*
- Édesem *mondja a kurtizánnak, de a tekintete továbbra is a wegtoreni pillantásán marad.* - A leány a jelek szerint segítségre szorul abban, hogy miként járhatna a kedvemben. Lenne időd némi okításra ma éjjel?
*Nolen most egy kicsit tényleg morcos és ezen épp csak segít az az egoójához dörgölőző megszólítás. Dayaneer tovább kötözködik vagy inkább pimaszkodik. Ha nem gáncsolná el az efeletti felhorkanását az az újabb gombolásnyi finom, kreol bőr, már rég helyretette volna. ~Bezzeg amíg még Cressysnek dolgoztál, instrukciók nélkül is tudtad, mit tégy, te kis wegtoreni szuka!~
Épp fennakadna a felsorolás első tételén, mert nem rémlik neki, mikor tiltotta meg a bocsánatkérést, hiába túrja fel hirtelen (a nem minden aspektusban beszámítható) emlékezetét, amikor a lány mellé telepszik és végigsimít a karján. Az érzéki húrok pendítése azonban hamar vegyes érzelmekkel teli kakofóniába vált (szokás szerint). Jyzellie említésére dacos válasz reppen, amire Nolen mégannyira dacosan emeli az állát. Épp csak nem csap gyermeteg kivagyisággal a vízbe.*
- Látszik, hogy nem gyakran volt dolgod kurtizánokkal *horkant lekicsinylő kifejezéssel.* - Az életben nem találnád meg nála azt a papírt. *A ledérek ruhái sokszor épp csak falatnyiak, de ha el akarnak benne rejteni valamit, trükkösebb útvesztőt egy nagyteremnyi gnóm okostojás se tudna tervezni!* - Ha még egyáltalán nála van.
*Tulajdonképpen, amikor kimondta, kósza hergelésnek szánta csak, de a wegtoreni rátarti tekintete felpaprikázza.*
- JYZELLIE! *bődül, miközben viharszín pillantása önérzetesen döfi át Dayaneer zöldjeit. Vár. Csak az ingerült szuszogása hallatszik meg a többi vendég neszezése, mire kisvártatva megjelenik a félvér.*
- Édesem *mondja a kurtizánnak, de a tekintete továbbra is a wegtoreni pillantásán marad.* - A leány a jelek szerint segítségre szorul abban, hogy miként járhatna a kedvemben. Lenne időd némi okításra ma éjjel?
3227. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2022-04-21 12:28:05
Üzenet elküldve: 2022-04-21 12:28:05
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 302
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 302
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Függőségek kötelékében//
*Szívesen hozzáfűzne valamit gúnyosan a sajátos kikötői vitakultúrához, de valahogy bármilyen megjegyzés a szájából most hiteltelenül csendülne. Milyen képmutató volna, ha épp ő tenné szóvá, mikor egyszer Nolen a két szemével látta, ahogy beverte egy bosszantóan szájaló öreg matróz képét, meglehetősen ittas állapotban persze. Arról nem is beszélve, hogy ez valamikor az első találkozásaik alkalmával történhetett.
A bosszantónak szánt megjegyzés most egy irritálóan higgadt mosoly kíséretében pereg le, szinte szavanként a wegtoreniről. Egy része óvatosan elbizonytalanodik a korábbi megállapításán, de a hergelő magabiztosságának megőrzése érdekében konokul kapaszkodik elméletébe. Hogy ilyen könnyen fel tudta húzni ismét a férfit, egyértelműen a bizonyosság felé sodorja, de nem áll szándékában kiprovokálni valami aljas húzást. Nem szabad sarokba szorítania, hiszen ha eredetileg nem is voltak hitvány tervei a papírossal, ez könnyen megváltozhat. Megvédve férfiúi önérzetét kitelik Nolentől, hogy ostobaságot művelne.
Az a durcás morgolódás kétségtelenül szórakoztatja. Ilyenkor szokott általában vérszemet kapni, és addig táncolni az idegeken, míg a kikötői tehetetlenségében kifordul magából. De Daya megőrzi nyugalmát, noha a csikorduló kérdésen kénytelen mosolyogni. Megmártózva azonban a vélt képzelgésekben simulékonyan magára ölti az engedelmes cseléd áhított szerepét, bár nehéz volna mellőzni mindenféle gúnyt az alakításból.*
- Megértettem, Kapitány *megküzd azért a mondattal magában, de ez külső szemmel aligha lehetne feltűnő. Tetten érve a fürkésző pillantásokat újabb gombocskát pattint el ujjai között, s még ha tökéletes belátást így sem enged az ing mögé, egyértelműen sejtet.* - De ha szabad megjegyeznem eddig még csak arról esett szó, mit nem akarsz. *elmélkedik hangosan aztán gondolva egyet inkább feltápászkodik a szék kényelméből és a dézsa felé közelít* - Ne kérjek bocsánatot, ne szabjak feltételeket, ne bosszantsalak... *sorolja ujjain számlálva a tiltólistát mielőtt a fürdőző férfi mellé térdelne. Gyengéden végigsimítva vizes karján szerzi meg a szivacsot a markából, hogy ő folytathassa az időközben félbehagyott mosdatást* - Vagy csak azt kívánod, hogy néhanapján megmossam a hátad? *most már elnyúlik egy mosoly az arcán, közelebb simulva állát megtámasztja a férfi vállán.
A szándékos aljasság kizökkenti egy pillanatra ugyan, de nem hagyja most, hogy a féltékenység maga alá gyűrje.*
- Hívd vissza! *tanácsolja halkan, és bizony meglepően őszintén, aztán szégyentelenül fenyegető egyszerűséggel teszi még hozzá* - Könnyebb lenne tőle elvenni a papírosodat, mint egy gyerektől a cukorkát.
A hozzászólás írója (Bíborkéz Dayaneer) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.04.21 12:31:09
*Szívesen hozzáfűzne valamit gúnyosan a sajátos kikötői vitakultúrához, de valahogy bármilyen megjegyzés a szájából most hiteltelenül csendülne. Milyen képmutató volna, ha épp ő tenné szóvá, mikor egyszer Nolen a két szemével látta, ahogy beverte egy bosszantóan szájaló öreg matróz képét, meglehetősen ittas állapotban persze. Arról nem is beszélve, hogy ez valamikor az első találkozásaik alkalmával történhetett.
A bosszantónak szánt megjegyzés most egy irritálóan higgadt mosoly kíséretében pereg le, szinte szavanként a wegtoreniről. Egy része óvatosan elbizonytalanodik a korábbi megállapításán, de a hergelő magabiztosságának megőrzése érdekében konokul kapaszkodik elméletébe. Hogy ilyen könnyen fel tudta húzni ismét a férfit, egyértelműen a bizonyosság felé sodorja, de nem áll szándékában kiprovokálni valami aljas húzást. Nem szabad sarokba szorítania, hiszen ha eredetileg nem is voltak hitvány tervei a papírossal, ez könnyen megváltozhat. Megvédve férfiúi önérzetét kitelik Nolentől, hogy ostobaságot művelne.
Az a durcás morgolódás kétségtelenül szórakoztatja. Ilyenkor szokott általában vérszemet kapni, és addig táncolni az idegeken, míg a kikötői tehetetlenségében kifordul magából. De Daya megőrzi nyugalmát, noha a csikorduló kérdésen kénytelen mosolyogni. Megmártózva azonban a vélt képzelgésekben simulékonyan magára ölti az engedelmes cseléd áhított szerepét, bár nehéz volna mellőzni mindenféle gúnyt az alakításból.*
- Megértettem, Kapitány *megküzd azért a mondattal magában, de ez külső szemmel aligha lehetne feltűnő. Tetten érve a fürkésző pillantásokat újabb gombocskát pattint el ujjai között, s még ha tökéletes belátást így sem enged az ing mögé, egyértelműen sejtet.* - De ha szabad megjegyeznem eddig még csak arról esett szó, mit nem akarsz. *elmélkedik hangosan aztán gondolva egyet inkább feltápászkodik a szék kényelméből és a dézsa felé közelít* - Ne kérjek bocsánatot, ne szabjak feltételeket, ne bosszantsalak... *sorolja ujjain számlálva a tiltólistát mielőtt a fürdőző férfi mellé térdelne. Gyengéden végigsimítva vizes karján szerzi meg a szivacsot a markából, hogy ő folytathassa az időközben félbehagyott mosdatást* - Vagy csak azt kívánod, hogy néhanapján megmossam a hátad? *most már elnyúlik egy mosoly az arcán, közelebb simulva állát megtámasztja a férfi vállán.
A szándékos aljasság kizökkenti egy pillanatra ugyan, de nem hagyja most, hogy a féltékenység maga alá gyűrje.*
- Hívd vissza! *tanácsolja halkan, és bizony meglepően őszintén, aztán szégyentelenül fenyegető egyszerűséggel teszi még hozzá* - Könnyebb lenne tőle elvenni a papírosodat, mint egy gyerektől a cukorkát.
A hozzászólás írója (Bíborkéz Dayaneer) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.04.21 12:31:09
3226. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2022-04-21 09:59:46
Üzenet elküldve: 2022-04-21 09:59:46
Rang: Játékos
IC üzenetek: 23
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 23
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Előfeledések//
*Az elmúlt esztendők szerencsétlenül alakult eseményei kétségtelenül nyomot hagytak rajta. Nyomot hagyott a lelkén, nyomot hagyott a testén, és visszavonhatatlanul elszakította az életúttól, amit korábban neki szántak - noha ez utóbbit talán annyira már nem bánja. Mégis, kár ezen keseregni, nem engedheti meg magának, hogy elkényelmesedve belesüppedjen az önsajnálatba, mindezeket, ha nem is túl egyszerűen, de maga mögött hagyta. Nincs szüksége az együttérzésre és a sajnálatra, épp ezért most hálás, hogy Lorsan nem áll neki részvétet nyilvánítani. Azt nem tűrné.*
- Hogy alkalmazkodtak-e? *kérdez vissza, inkább csak magának amíg információi alapján megpróbál véleményt nyilvánítani.* - Azt hiszem, valamennyire igen. Legalább is az egykori tharg vezér a kisebb súrlódások ellenére ki tudott alakítani egy békés viszont a várossal. *Persze az, hogy mi volt a pontos célja az Egyenlőség napján tett beavatkozásával, senkinek sem tiszta. Csupán találgatások mennek, melyek között az esetleges hatalomátvételt is emlegették, de ez sohasem volt bizonyítva. Valószínűleg nem is lesz.*
- Viszont azt pletykálják, nem olyan régen az egyik szántóföldi falvat tharg fosztogatók prédálták fel. Talán a Hadúr utódját már kevéssé érdekli a jó kapcsolat Artheniorral. *megrándítja a vállát, elvégre ő sem tudhatja biztosan ezeket. Ez mind-mind szóbeszéd, noha Sziritánon valóban történt valami, ez a része nagyjából az egyetlen szilárd pontja az elhangzottaknak.
Közben az étel eléjük kerül, Myla gyomra pedig hangosan kordul meg, jelét adva örömének.*
- Köszönöm *szól halkan, nem egy olyan szó, amit előszeretettel használ, de az illem így kívánja. Evőeszközt ragad, egy pillanatra lehunyja szemét, s igencsak úgy tűnik, imádkozik, de aztán mintha mi sem történt volna kezd neki a levesnek.*
*Az elmúlt esztendők szerencsétlenül alakult eseményei kétségtelenül nyomot hagytak rajta. Nyomot hagyott a lelkén, nyomot hagyott a testén, és visszavonhatatlanul elszakította az életúttól, amit korábban neki szántak - noha ez utóbbit talán annyira már nem bánja. Mégis, kár ezen keseregni, nem engedheti meg magának, hogy elkényelmesedve belesüppedjen az önsajnálatba, mindezeket, ha nem is túl egyszerűen, de maga mögött hagyta. Nincs szüksége az együttérzésre és a sajnálatra, épp ezért most hálás, hogy Lorsan nem áll neki részvétet nyilvánítani. Azt nem tűrné.*
- Hogy alkalmazkodtak-e? *kérdez vissza, inkább csak magának amíg információi alapján megpróbál véleményt nyilvánítani.* - Azt hiszem, valamennyire igen. Legalább is az egykori tharg vezér a kisebb súrlódások ellenére ki tudott alakítani egy békés viszont a várossal. *Persze az, hogy mi volt a pontos célja az Egyenlőség napján tett beavatkozásával, senkinek sem tiszta. Csupán találgatások mennek, melyek között az esetleges hatalomátvételt is emlegették, de ez sohasem volt bizonyítva. Valószínűleg nem is lesz.*
- Viszont azt pletykálják, nem olyan régen az egyik szántóföldi falvat tharg fosztogatók prédálták fel. Talán a Hadúr utódját már kevéssé érdekli a jó kapcsolat Artheniorral. *megrándítja a vállát, elvégre ő sem tudhatja biztosan ezeket. Ez mind-mind szóbeszéd, noha Sziritánon valóban történt valami, ez a része nagyjából az egyetlen szilárd pontja az elhangzottaknak.
Közben az étel eléjük kerül, Myla gyomra pedig hangosan kordul meg, jelét adva örömének.*
- Köszönöm *szól halkan, nem egy olyan szó, amit előszeretettel használ, de az illem így kívánja. Evőeszközt ragad, egy pillanatra lehunyja szemét, s igencsak úgy tűnik, imádkozik, de aztán mintha mi sem történt volna kezd neki a levesnek.*
3225. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2022-04-20 19:37:16
Üzenet elküldve: 2022-04-20 19:37:16
Rang: Játékos
IC üzenetek: 196
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 196
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//Függőségek kötelékében//
- De szoktam *cáfolja mindjárt az állítást.* - Csak általában akkor Morn is ott van *lévén, hogy általában ő szokta kezdeni a verekedést.* - Így kicsit *nyögve tornássza feljebb magát ültében* - másabb.
*Nolennek, ahogy a legtöbb kikötőinek, már kölyökkorában beleedződtek a bütykei az intelligens, higgadt megbeszélésekbe, melyek keretében arrafelé a problémákat rendezni szokták. Nem riad meg egy kis adok-kapoktól, bár bátyjával ellentétben ő nem keresi a bajt. Most kicsit másképp alakult. Hozzátett a részegség és az düh meg a sok felgyülemlett feszültség. És hát, talán sikerült kicsit túlzásba esnie.
Bár eléggé foghegyről válaszolt a lánynak, az a megjegyzés azért beszédes a számára. Egy lépésnek jó.*
- Bosszú *bólint a hatásvadász felsorolás ellenére. Megmossa az arcát és hátrasimítja vizes tincseit.* - Megrendelni, távolról nézni vagy egyszerűen kivárni nem ugyanaz, mint a saját kezedbe venni. *Utálatosan mosolyog a szavaihoz, nehogy Dayaneer a végén még elbízza magát.*
- Nem is mondta senki, hogy szabhatsz feltételeket *mordul ingerülten és a továbbiak se csitítják túlzottan a kedélyét. A kis szuka játszadozik vele. Még most is. Pofátlanul. Észere se veszi, hogy már a belső morgolódás alatt is magukra csalták a pillantását a gombokkal babráló ujjacskák.*
- Ha úgy kívánom, akkor a gondolataimban olvasol *csikorogja a kicsit kijjebb nyíló dekoltázson felejtve a tekintetét.* - Megértetted, leány?!
*Horkanva fordul vissza. Miért is gondolta, hogy egyszerű lesz?* - És ne bosszants!
*Nyújtózik a szivacsért és a szappanért, aztán nekilát komótosan lecsutakolni magát. Úgy rendesen, mikor az ember tisztálkodik, nem csupán az élvezet kedvéért áztatja magát a kádban. Közben pedig ostorozza magát. Persze, ez az egész sokkal szebb volt gondolatban. Érzéki és kielégítő és gördülékeny. De a wegtoreni tüskés és akadékoskodó és láthatólag esze ágában sincs asszisztálni Nolen képzelgéseiben.*
- Talán visszahívhatnám Jyzellie-t, hogy elmagyarázza, hogy kell egy férfit nem bosszantani *jegyzi meg már csak merő aljasságból is.* - Talán még itt van valahol.
*Most csak ennyi telik tőle: fortyogás. Az elmúlt napok eléggé megrágták. Az a méregerős tea némiképp észhez térítette, de a meleg víz és a pára most mintha újra kezdené megülni az erejét. Remélhetőleg Dayaneer még nem ma éjjel tervezi majd megölni, mert sajnos kiábrándítóan könnyű dolga lenne ebben az állapotában a Velasco'rrával.*
- De szoktam *cáfolja mindjárt az állítást.* - Csak általában akkor Morn is ott van *lévén, hogy általában ő szokta kezdeni a verekedést.* - Így kicsit *nyögve tornássza feljebb magát ültében* - másabb.
*Nolennek, ahogy a legtöbb kikötőinek, már kölyökkorában beleedződtek a bütykei az intelligens, higgadt megbeszélésekbe, melyek keretében arrafelé a problémákat rendezni szokták. Nem riad meg egy kis adok-kapoktól, bár bátyjával ellentétben ő nem keresi a bajt. Most kicsit másképp alakult. Hozzátett a részegség és az düh meg a sok felgyülemlett feszültség. És hát, talán sikerült kicsit túlzásba esnie.
Bár eléggé foghegyről válaszolt a lánynak, az a megjegyzés azért beszédes a számára. Egy lépésnek jó.*
- Bosszú *bólint a hatásvadász felsorolás ellenére. Megmossa az arcát és hátrasimítja vizes tincseit.* - Megrendelni, távolról nézni vagy egyszerűen kivárni nem ugyanaz, mint a saját kezedbe venni. *Utálatosan mosolyog a szavaihoz, nehogy Dayaneer a végén még elbízza magát.*
- Nem is mondta senki, hogy szabhatsz feltételeket *mordul ingerülten és a továbbiak se csitítják túlzottan a kedélyét. A kis szuka játszadozik vele. Még most is. Pofátlanul. Észere se veszi, hogy már a belső morgolódás alatt is magukra csalták a pillantását a gombokkal babráló ujjacskák.*
- Ha úgy kívánom, akkor a gondolataimban olvasol *csikorogja a kicsit kijjebb nyíló dekoltázson felejtve a tekintetét.* - Megértetted, leány?!
*Horkanva fordul vissza. Miért is gondolta, hogy egyszerű lesz?* - És ne bosszants!
*Nyújtózik a szivacsért és a szappanért, aztán nekilát komótosan lecsutakolni magát. Úgy rendesen, mikor az ember tisztálkodik, nem csupán az élvezet kedvéért áztatja magát a kádban. Közben pedig ostorozza magát. Persze, ez az egész sokkal szebb volt gondolatban. Érzéki és kielégítő és gördülékeny. De a wegtoreni tüskés és akadékoskodó és láthatólag esze ágában sincs asszisztálni Nolen képzelgéseiben.*
- Talán visszahívhatnám Jyzellie-t, hogy elmagyarázza, hogy kell egy férfit nem bosszantani *jegyzi meg már csak merő aljasságból is.* - Talán még itt van valahol.
*Most csak ennyi telik tőle: fortyogás. Az elmúlt napok eléggé megrágták. Az a méregerős tea némiképp észhez térítette, de a meleg víz és a pára most mintha újra kezdené megülni az erejét. Remélhetőleg Dayaneer még nem ma éjjel tervezi majd megölni, mert sajnos kiábrándítóan könnyű dolga lenne ebben az állapotában a Velasco'rrával.*
3224. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2022-04-20 16:11:22
Üzenet elküldve: 2022-04-20 16:11:22
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 6
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 6
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Mesedahy//
//A hozzászólás 16+ elemeket tartalmaz//
-Azt hiszem azt már nem kell tovább keresnem.
*Mondja a férfi mosolyogva, miközben ellép a lány csípő támadása elől, hogy mögé kerülhessen, majd átöleli hátulról a halálos fegyvert. *
-Minden amire szükségem van most, az itt van előttem.
~Szó szerint. ~
*Fejezi be fejben, miközben érzi, hogy melegség lepi el az alfelét, így gyorsan el is lép a lánytól. Ki tudja mit váltana ki belőle. Lehet, hogy Tavythnak ínyére lenne, amit kapna, de az is lehet, hogy még egy vérző testrésszel végezné. Jobb nem kísérteni a szerencsét. Amúgy sem jutott ki neki túl sok Fortuna kegyeiből. Mikor a lány megérinti az arcát, kissé elvörösödik. Nincs hozzá szokva, hogy anyáskodjanak felette. Vegyes érzések öntik el. Egyrészt, férfiúi hiúságát kicsit sérti a jelenet, bár hogy miért, azt ő sem tudja igazán, másrészt nagyon jó esik neki Mese érintése. Ezt még ha akarná se tudná tagadni. *
~Ha tudni szeretnéd, hogy miért zavar, elárulhatom. Mert egy nagyképű pöcs vagy, ha pedig ezt még élvezed is, akkor anya komplexusos is. Ez aztán az erős kombó. Gratulálok. ~
*Nevet fel a fejében a hang, de Tavyth válaszul, csak átöleli a lányt, miközben mélyen belélegzi az illatát. Majd elhúzódva a szemébe néz. El akar telni vele, amennyire csak lehet. *
-Az embernek tudnia kell, hogy mikor térjen le egy olyan útról, ami járhatatlan.
*Ezt persze csak akkor lehet, ha van egy másik ösvény, amire biztos szívvel léphet. És bár még elszórva lát még fákat maga körül, mintha egy ilyen ösvény kezdene lassan kibontakozni előtte. *
-Azt hiszem erre lenne néhány ötletem.
*Mosolyodik el szélesen. Arcáról könnyedén le lehetne olvasni, hogy mire gondol, amit Mese is látna, ha nem fordított volna már hátat neki. Így arcán ezzel a bárgyú mosollyal lép be a fogadóba, miközben erősen viszket a tenyere, hogy a lány fenekére csapjon. Szerencsére a késztetést, most egy sokkal reálisabb hang nyomja el benne. *
~Ha tényleg egy újabb vérző testnyílással, meg egy pár lenéző tekintettel akarod csúfitani a napod akkor hajrá. Én jól fogok szórakozni. ~
*A hangnak a fejében most igazat kell adni, így úgy lép be a fogadóba, mint egy normális ember. Odaérve a pulthoz, gyorsan el is foglal egy helyet a könyökével és már int is a csaposnak. A reflex ösztönös, azt bezzeg elfelejtette, hogy egy lyukas garasa sincs. A pultos tekintetével jelzi, hogy látta a mélységit, de még van dolga. Nem baj, addig legalább körbe tud nézni.
Az időzítést figyelembe véve nem sokan vannak a fogadóban. Néhányan a reggelijüket költik épp, egy páran pedig kórsójuk fölé hajolva beszélgetnek. *
-Hm, alkoholisták.
*Horkant fel halkan a férfi elfelejtve ideérkezésük tárgyát, minthogy találkozójukat bormámorral koronázzák meg. Férfiak egy kisebb csoportja a pultnál álló lányt figyelik. Tekintetükkel szinte levetkőztetik. Tavyth elhúza a száját, miközben kissé a lány mögé áll, hogy részben legalább takarhassa. Eközben elképzeli, hogy milyen válogatott halált fognak halni a férfiak.
Elképzeli, ahogy hirtelen belép egy dühöngő óriás, majd a pulthoz legközelebb álló férfihoz lép és a fejét megfogva a falnak keni azt vörös festékkel újra festve a komor fehér falakat. A bámészkodó kiiktatva, a fogadó újra festve. Minden jó, ha a vége jó. Az elmélkedésből a fogadós hangja zökkenti ki, aki az iránt érdeklődik, hogy mit szeretnének. Ekkor jut eszébe üresen búslakodó erszénye és az a hiba, hogy elfogadta a lány meghívását. Mégis mit fognak gondolni róla, ha hagyja, hogy Mese fizessen helyette? Neeem, azt nem hagyhatja. *
~Miért nem? Mit számít néhány becsmérlő tekintet, ha ingyen piát eredményeznek. Egyszerűen nem tudlak megérteni. ~
*Miközben a hang a fejében tovább vitatkozik a hiúságával, ő szomorúan előveszi a fuvoláját. Mikor sikerül kiszabadítania, nyílással lefele kissé megrázza, aminek hatására, néhány arany érme csilingelve esik a pultra. Majd keserédes mosoly kíséretében a lányra néz. *
-Nos mit szeretnél? Valami erősebbet esetleg, vagy valamit ami felett el lehet beszélgetni, vagy valami... mást.
A hozzászólás írója (Tavyth Fylathas) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.04.20 16:19:03
//A hozzászólás 16+ elemeket tartalmaz//
-Azt hiszem azt már nem kell tovább keresnem.
*Mondja a férfi mosolyogva, miközben ellép a lány csípő támadása elől, hogy mögé kerülhessen, majd átöleli hátulról a halálos fegyvert. *
-Minden amire szükségem van most, az itt van előttem.
~Szó szerint. ~
*Fejezi be fejben, miközben érzi, hogy melegség lepi el az alfelét, így gyorsan el is lép a lánytól. Ki tudja mit váltana ki belőle. Lehet, hogy Tavythnak ínyére lenne, amit kapna, de az is lehet, hogy még egy vérző testrésszel végezné. Jobb nem kísérteni a szerencsét. Amúgy sem jutott ki neki túl sok Fortuna kegyeiből. Mikor a lány megérinti az arcát, kissé elvörösödik. Nincs hozzá szokva, hogy anyáskodjanak felette. Vegyes érzések öntik el. Egyrészt, férfiúi hiúságát kicsit sérti a jelenet, bár hogy miért, azt ő sem tudja igazán, másrészt nagyon jó esik neki Mese érintése. Ezt még ha akarná se tudná tagadni. *
~Ha tudni szeretnéd, hogy miért zavar, elárulhatom. Mert egy nagyképű pöcs vagy, ha pedig ezt még élvezed is, akkor anya komplexusos is. Ez aztán az erős kombó. Gratulálok. ~
*Nevet fel a fejében a hang, de Tavyth válaszul, csak átöleli a lányt, miközben mélyen belélegzi az illatát. Majd elhúzódva a szemébe néz. El akar telni vele, amennyire csak lehet. *
-Az embernek tudnia kell, hogy mikor térjen le egy olyan útról, ami járhatatlan.
*Ezt persze csak akkor lehet, ha van egy másik ösvény, amire biztos szívvel léphet. És bár még elszórva lát még fákat maga körül, mintha egy ilyen ösvény kezdene lassan kibontakozni előtte. *
-Azt hiszem erre lenne néhány ötletem.
*Mosolyodik el szélesen. Arcáról könnyedén le lehetne olvasni, hogy mire gondol, amit Mese is látna, ha nem fordított volna már hátat neki. Így arcán ezzel a bárgyú mosollyal lép be a fogadóba, miközben erősen viszket a tenyere, hogy a lány fenekére csapjon. Szerencsére a késztetést, most egy sokkal reálisabb hang nyomja el benne. *
~Ha tényleg egy újabb vérző testnyílással, meg egy pár lenéző tekintettel akarod csúfitani a napod akkor hajrá. Én jól fogok szórakozni. ~
*A hangnak a fejében most igazat kell adni, így úgy lép be a fogadóba, mint egy normális ember. Odaérve a pulthoz, gyorsan el is foglal egy helyet a könyökével és már int is a csaposnak. A reflex ösztönös, azt bezzeg elfelejtette, hogy egy lyukas garasa sincs. A pultos tekintetével jelzi, hogy látta a mélységit, de még van dolga. Nem baj, addig legalább körbe tud nézni.
Az időzítést figyelembe véve nem sokan vannak a fogadóban. Néhányan a reggelijüket költik épp, egy páran pedig kórsójuk fölé hajolva beszélgetnek. *
-Hm, alkoholisták.
*Horkant fel halkan a férfi elfelejtve ideérkezésük tárgyát, minthogy találkozójukat bormámorral koronázzák meg. Férfiak egy kisebb csoportja a pultnál álló lányt figyelik. Tekintetükkel szinte levetkőztetik. Tavyth elhúza a száját, miközben kissé a lány mögé áll, hogy részben legalább takarhassa. Eközben elképzeli, hogy milyen válogatott halált fognak halni a férfiak.
Elképzeli, ahogy hirtelen belép egy dühöngő óriás, majd a pulthoz legközelebb álló férfihoz lép és a fejét megfogva a falnak keni azt vörös festékkel újra festve a komor fehér falakat. A bámészkodó kiiktatva, a fogadó újra festve. Minden jó, ha a vége jó. Az elmélkedésből a fogadós hangja zökkenti ki, aki az iránt érdeklődik, hogy mit szeretnének. Ekkor jut eszébe üresen búslakodó erszénye és az a hiba, hogy elfogadta a lány meghívását. Mégis mit fognak gondolni róla, ha hagyja, hogy Mese fizessen helyette? Neeem, azt nem hagyhatja. *
~Miért nem? Mit számít néhány becsmérlő tekintet, ha ingyen piát eredményeznek. Egyszerűen nem tudlak megérteni. ~
*Miközben a hang a fejében tovább vitatkozik a hiúságával, ő szomorúan előveszi a fuvoláját. Mikor sikerül kiszabadítania, nyílással lefele kissé megrázza, aminek hatására, néhány arany érme csilingelve esik a pultra. Majd keserédes mosoly kíséretében a lányra néz. *
-Nos mit szeretnél? Valami erősebbet esetleg, vagy valamit ami felett el lehet beszélgetni, vagy valami... mást.
A hozzászólás írója (Tavyth Fylathas) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.04.20 16:19:03
3223. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2022-04-20 07:55:30
Üzenet elküldve: 2022-04-20 07:55:30
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 26
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 26
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
// Betérés a fogadóba //
- Azt hiszem a biztonságos tartalék, meg a valahova hazamenni nem az én világom. * Fintorodik el egy pillanatra. *
~ Ez lenne az otthoni szegénység és szeszkábult apa? Aligha. ~
* Néhány percig szótlanul nézi ahogy a férfi lapátolja magába az ételt. Ő már végzett a sajátjával és most már csak a sört szorongatja, néha-néha belekortyolgatva. *
- Mi az a feltétlenül meglátogatandó hely? Már ha szabad kíváncsiskodni.
* Imádja a különleges, felfedeznivaló helyeket, hátha valami újdonság, ahol még nem járt ezelőtt. Persze, nem szeretne udvariatlan lenni. *
- Nos, a Piactéren véletlenül nekem is lesz dolgom. De hogy azután? Nos, remélem a lábam elvisz valahova. Vagy hallok a kocsmákban valami érdekesről. Nincs konkrét tervem. Érdekes arcok, érdekes helyek. Ezek azok, amik mozgatnak.
* Szélesen elvigyorodik, meglepően őszinte választ adott. A nagy korsó sörtől már éppen eléggé lelazult ahhoz, hogy most már csak hányaveti módon elterüljön a székén. Még hintázik is egy kicsit vele. *
- De mielőtt eme hatalmas és fontos utazásokat megejtenénk, mit szólnál egy kis iszogatáshoz?
* Huncutul rákacsint Morganusra. Igazán csalódott lenne, ha egymagában kellene szeszelgetnie. Nagyot kortyol a maradék söréből és egy közismert trágár dalocska sorait dúdolgatja maga elé. *
A hozzászólás írója (Katlaelle Laixandryn) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.04.20 07:56:38
- Azt hiszem a biztonságos tartalék, meg a valahova hazamenni nem az én világom. * Fintorodik el egy pillanatra. *
~ Ez lenne az otthoni szegénység és szeszkábult apa? Aligha. ~
* Néhány percig szótlanul nézi ahogy a férfi lapátolja magába az ételt. Ő már végzett a sajátjával és most már csak a sört szorongatja, néha-néha belekortyolgatva. *
- Mi az a feltétlenül meglátogatandó hely? Már ha szabad kíváncsiskodni.
* Imádja a különleges, felfedeznivaló helyeket, hátha valami újdonság, ahol még nem járt ezelőtt. Persze, nem szeretne udvariatlan lenni. *
- Nos, a Piactéren véletlenül nekem is lesz dolgom. De hogy azután? Nos, remélem a lábam elvisz valahova. Vagy hallok a kocsmákban valami érdekesről. Nincs konkrét tervem. Érdekes arcok, érdekes helyek. Ezek azok, amik mozgatnak.
* Szélesen elvigyorodik, meglepően őszinte választ adott. A nagy korsó sörtől már éppen eléggé lelazult ahhoz, hogy most már csak hányaveti módon elterüljön a székén. Még hintázik is egy kicsit vele. *
- De mielőtt eme hatalmas és fontos utazásokat megejtenénk, mit szólnál egy kis iszogatáshoz?
* Huncutul rákacsint Morganusra. Igazán csalódott lenne, ha egymagában kellene szeszelgetnie. Nagyot kortyol a maradék söréből és egy közismert trágár dalocska sorait dúdolgatja maga elé. *
A hozzászólás írója (Katlaelle Laixandryn) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.04.20 07:56:38
3222. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2022-04-19 20:27:32
Üzenet elküldve: 2022-04-19 20:27:32
Rang: Kitiltott felhasználó
IC üzenetek: 26
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 26
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
// Betérés a fogadóba //
- Az már igaz. Ha egyszer valamit a fejükbe vesznek, azt bármi áron véghez viszik. No, kivéve ha ügyesen el tudjuk terelni a gondolatukat. A kevésbé eszeseken ki lehet fogni, olykor.
* A célozgatás Katlaelle fenekére, amin nem tud nyugton maradni, őt is apró mosolyra késztetni. Mondaná, hogy nem tudhatja, mert a lány már ült, mikor betért ide. Így nem áll módjában véleményt nyilvánítani ama bizonyos formáról. Némi sör kíséretében inkább lenyeli a kissé illetlen gondolatot. *
- Értem én, kíváncsi vagy a világra, ami körülvesz. Jó elfoglaltság, csak még is jó, ha van egy kis tartalék s persze egy jó hely, ahol néha meg lehet pihenni. Valami hasonlót tervezek én is. Nem szeretem mindig a város nyüzsgését hallani.
* A második adag sör mellé hamar megérkezik a második adag étel is. Aminek neki is kezd a ragu után. Nem habzsol, de jó étvággyal eszik. Magasságához képest elfér még rajta, s úgy is izommá fog nőni, némi edzés és az utak során. Nem hajlamos az elhízásra. *
- Áh, dehogy, csak rég ettem ilyen jót. Az elmúlt pár napban kimaradt sűrűn a rendes főtt étel. Most bepótlom, hogy legyen miből ledolgozni.
* A sör is fogyóban de az étellel együtt nem üti ki. Éhgyomorra nem inna meg két korsóval, nem szeret túl pityókás lenni, még akkor sem, ha amúgy szeret mulatni. *
- Most épp a kettő között. Pár hatot maradok itt. A városban van dolgom, s a sűrűjén kívül is. Van egy konkrét hely a város közelében, amit meg kell néznem feltétlenül. Utána még képlékeny a dolog. A Piactérre kinézek, mert szükségem van pár dologra.
*A rántottát és a sült kolbászt is lassan bekebelezi, s már csak az ajándék sört kortyolgatja. Azért a másik adag rántottát és kolbászt meghagyja, hátha mégis megéhezik a lány. *
- Te merre indulsz tovább? Van valami terved, vagy csak elindulsz valamerre?
- Az már igaz. Ha egyszer valamit a fejükbe vesznek, azt bármi áron véghez viszik. No, kivéve ha ügyesen el tudjuk terelni a gondolatukat. A kevésbé eszeseken ki lehet fogni, olykor.
* A célozgatás Katlaelle fenekére, amin nem tud nyugton maradni, őt is apró mosolyra késztetni. Mondaná, hogy nem tudhatja, mert a lány már ült, mikor betért ide. Így nem áll módjában véleményt nyilvánítani ama bizonyos formáról. Némi sör kíséretében inkább lenyeli a kissé illetlen gondolatot. *
- Értem én, kíváncsi vagy a világra, ami körülvesz. Jó elfoglaltság, csak még is jó, ha van egy kis tartalék s persze egy jó hely, ahol néha meg lehet pihenni. Valami hasonlót tervezek én is. Nem szeretem mindig a város nyüzsgését hallani.
* A második adag sör mellé hamar megérkezik a második adag étel is. Aminek neki is kezd a ragu után. Nem habzsol, de jó étvággyal eszik. Magasságához képest elfér még rajta, s úgy is izommá fog nőni, némi edzés és az utak során. Nem hajlamos az elhízásra. *
- Áh, dehogy, csak rég ettem ilyen jót. Az elmúlt pár napban kimaradt sűrűn a rendes főtt étel. Most bepótlom, hogy legyen miből ledolgozni.
* A sör is fogyóban de az étellel együtt nem üti ki. Éhgyomorra nem inna meg két korsóval, nem szeret túl pityókás lenni, még akkor sem, ha amúgy szeret mulatni. *
- Most épp a kettő között. Pár hatot maradok itt. A városban van dolgom, s a sűrűjén kívül is. Van egy konkrét hely a város közelében, amit meg kell néznem feltétlenül. Utána még képlékeny a dolog. A Piactérre kinézek, mert szükségem van pár dologra.
*A rántottát és a sült kolbászt is lassan bekebelezi, s már csak az ajándék sört kortyolgatja. Azért a másik adag rántottát és kolbászt meghagyja, hátha mégis megéhezik a lány. *
- Te merre indulsz tovább? Van valami terved, vagy csak elindulsz valamerre?
3221. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2022-04-19 08:31:17
Üzenet elküldve: 2022-04-19 08:31:17
Rang: Játékos
IC üzenetek: 184
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 184
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Engedjük ki a gőzt//
* Alesian viccére együtt nevet testvérével, de utána azonnal rohamot indít a pohara irányába. Egy újabb megsemmisítő vereséget okozott pohara tartalmára, hogy aztán ismét bort tölthessen belé. *
- Ha komédiás vagy, te is mesélhetnél valami érdekeset.
* Végül nem sok esélyt lát, hogy faggatása közben történetre szánná el magát Alesian, így inkább bele is kezd a sajátjába. *
- Kissé hosszú, de megpróbálom a lényeget.
* Emeli szájához újra a poharát, de most csak belekortyol, hogy benedvesíthesse torkát. *
- Éppen a kancellár problémázott, hogy meglopta az egyik alkalmazott, ami természetesen nem volt igaz. Mikor mindenki oda gyűlt köré a hátunk mögött megszólalt ez a némber. Ahogyan hátra fordultunk ledöbbenve tapasztaltuk, hogy meztelen és ha ez nem is lett volna elég hat úja van és teste telis-tele mindenféle rúnákkal.
* Meg is borzong a képre fejében. *
- Tekintete annak a nőnek maga a jeges halált illusztrálta, meg se rándult a szeme mikor elindultunk felé, hogy megkötözzük. Akkor még nem volt ki hirdetve a rendelet a bejelentésre.
* Gyorsan végig futtatja fejét a történeten. Tisztában van vele, hogy egy két helyen módosítania kell, hogy a kereskedőház hírnevét ne rombolja ezzel. *
- Amikor pont megakartuk kötözni egy bérgyilkos akart átfutni a fogadón. Azt nem tudom, hogy mi szándéka volt, de sajnos úgy tűnt nem a nő a célpontja. Sikerült nekem hajítania egy asztalt így felborultam és mire felpattantam már messze járt.
* Természetesen ő is tisztában van vele, hogy az a felpattanás több percen keresztüli hempergés volt. Mivel páncélját akkor még nem nagyon bírta el. *
- Megpróbáltuk megkötözni a nőt, de a kancellár felszólalt ellene, ezért úgy határoztam, hogy elmegyek a városi őrségért és majd ők döntenek a sorsáról.
* Nem lenne logikus döntés elmondania, hogy fel is akarta darabolni a Tharg úrnőt. *
- SIkerült egy tizedest néhány katonával össze kaparnom, hogy aztán elinduljak a kereskedőház egyik vezetőjéért, aki hamar rendezte is a problémákat. De utána megjelentek a komolyabb felszereléssel rendelkező őrök és elvitték a nőt a kancellárral együtt.
* Egy pillanatig újra elgondolkozik majd mosolyra húzza a száját. *
- Oh igen, a kancellár pedig egy mocskos perverz, aki minden nőt ágyba akart vinni, ahogyan az alkalmazottakból is egyet. Őt vádolta meg lopással, de csak azért mert nem sikerült a szándéka.
* Kacag fel saját szavain. *
- Mellette az a marha kijött pucéran és még pofára is esett, hogy aztán betörje az orrát és azt is ránk akarta kenni. Én azt hallottam, hogy a thargok kemények, de ez az alak saját magára nagyobb veszélyt jelent mint bárki más.
//Engedjük ki a gőzt//
* Alesian viccére együtt nevet testvérével, de utána azonnal rohamot indít a pohara irányába. Egy újabb megsemmisítő vereséget okozott pohara tartalmára, hogy aztán ismét bort tölthessen belé. *
- Ha komédiás vagy, te is mesélhetnél valami érdekeset.
* Végül nem sok esélyt lát, hogy faggatása közben történetre szánná el magát Alesian, így inkább bele is kezd a sajátjába. *
- Kissé hosszú, de megpróbálom a lényeget.
* Emeli szájához újra a poharát, de most csak belekortyol, hogy benedvesíthesse torkát. *
- Éppen a kancellár problémázott, hogy meglopta az egyik alkalmazott, ami természetesen nem volt igaz. Mikor mindenki oda gyűlt köré a hátunk mögött megszólalt ez a némber. Ahogyan hátra fordultunk ledöbbenve tapasztaltuk, hogy meztelen és ha ez nem is lett volna elég hat úja van és teste telis-tele mindenféle rúnákkal.
* Meg is borzong a képre fejében. *
- Tekintete annak a nőnek maga a jeges halált illusztrálta, meg se rándult a szeme mikor elindultunk felé, hogy megkötözzük. Akkor még nem volt ki hirdetve a rendelet a bejelentésre.
* Gyorsan végig futtatja fejét a történeten. Tisztában van vele, hogy egy két helyen módosítania kell, hogy a kereskedőház hírnevét ne rombolja ezzel. *
- Amikor pont megakartuk kötözni egy bérgyilkos akart átfutni a fogadón. Azt nem tudom, hogy mi szándéka volt, de sajnos úgy tűnt nem a nő a célpontja. Sikerült nekem hajítania egy asztalt így felborultam és mire felpattantam már messze járt.
* Természetesen ő is tisztában van vele, hogy az a felpattanás több percen keresztüli hempergés volt. Mivel páncélját akkor még nem nagyon bírta el. *
- Megpróbáltuk megkötözni a nőt, de a kancellár felszólalt ellene, ezért úgy határoztam, hogy elmegyek a városi őrségért és majd ők döntenek a sorsáról.
* Nem lenne logikus döntés elmondania, hogy fel is akarta darabolni a Tharg úrnőt. *
- SIkerült egy tizedest néhány katonával össze kaparnom, hogy aztán elinduljak a kereskedőház egyik vezetőjéért, aki hamar rendezte is a problémákat. De utána megjelentek a komolyabb felszereléssel rendelkező őrök és elvitték a nőt a kancellárral együtt.
* Egy pillanatig újra elgondolkozik majd mosolyra húzza a száját. *
- Oh igen, a kancellár pedig egy mocskos perverz, aki minden nőt ágyba akart vinni, ahogyan az alkalmazottakból is egyet. Őt vádolta meg lopással, de csak azért mert nem sikerült a szándéka.
* Kacag fel saját szavain. *
- Mellette az a marha kijött pucéran és még pofára is esett, hogy aztán betörje az orrát és azt is ránk akarta kenni. Én azt hallottam, hogy a thargok kemények, de ez az alak saját magára nagyobb veszélyt jelent mint bárki más.
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7417-7436