//Bandaháború - Fireniel Raily és Lousadel Rammesh//
*A meghitt, vidám beszélgetést egy, a fogadóba betoppanó alak szakítja félbe. Szakadt, kopott ruhája elárulja, hogy valószínűleg egy egyszerű csavargó. Megáll a fogadó közepén, végigméri a terepet, majd egyetlen lendülettel odasétál, ahol Fire és Lou beszélget, majd ügyet sem vetve olyan illedelmességi formákra, mint a köszönés, vagy a bemutatkozás, rögtön a közepébe vág:*
- Iszogatunk-iszogatunk? Látszik, hogy ráérősek vagytok ma este. Hát lenne itt egy ajánlatom nektek. *közelebbről érezni, hogy bűzlik az alkoholtól, de úgy tűnik annyira nem részeg, hogy ne tudjon összefüggő mondatokban beszélni.*
- Nos, aranyoskáim, ilyen könnyen még sosem szereztetek száz ötven aranyat. Ismeritek-e Zkerusal Goldajt, hmm? *fejét forgatnia kell, hiszen kettőjük közé éktelenkedett be* Egy gazdag nemes, de nem ám a környékről való, nem ám! Ő messziről irányít. Csakhogy kialakulóban van egy kisebb fajta hatalmi harc közte, és egy másik nemes, a nyomorult Rodenrik között. Mit is beszélek? Hiszen már javában megy a csetepaté, úgy ám! Tudják, hogy megy ez gazdagéknál... Mint mikor két család összevész, aztán igyekeznek a másikat kiütni a nyeregből. És persze felbérelnek embereket, a kezüket nem mocskolhatják be. De hogy a lényegre térjek, hát le kell szállítanunk egy apró ajándékot annak a féreg Rodenriknek, és hát gondoltam én, hogy mi lenne, ha beszerveznénk még két embert? Na, mit szólnak? Az üzlet magáért beszél, nemde? *jókedvű vigyort ereszt meg, amelynek kíséretében bárki megszemlélheti erősen hiányos fogsorát.*
- Mint mondtam, ötven arany fejenként egy apróságért.