Arthenior - Pegazus fogadó
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 147 (2921. - 2940. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
2940. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2022-01-27 16:37:22
Üzenet elküldve: 2022-01-27 16:37:22
Rang: Játékos
IC üzenetek: 388
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 388
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
// Egy kis kontraszt //
*Halkan enyhíti szomját, miközben a helyzetet magában feldolgozva nézi a másiknak az italcseréjét. Nem is tudta, hogy vannak felszolgálók is, akiknek szólni lehet. Valószínűleg nem fogja ezt a lehetőséget kihasználni.
Egy pár kellemetlenül néma másodperc elteltével összeszedi magát annyira, hogy szemügyre vegye magának a muszájból létrejött asztaltársát; ajkai továbbra is eltűnve a bögre mögött, tanulmányozza éberen az elf uraságot: elsőre nem tűnik nagyon ellenszenvesnek, bár a tekintetéből kiolvasva, hogy ezt nem kéne nagyhangosan szóvá tennie. Aztán meg ki tudja, akár fél perc múlva az asztal alatt találhatja magát, hiányzó ujjakkal.
Amaz szófukarsága csak feszültebbé teszi számára a légkört, nem mer megszólalni. Bár lehet, hogy végül ez lenne a bölcs megoldás; csak azért, mert helyhiány miatt kénytelen volt valakinek a csendes délutánját megzavarni ottlétével, még nem kell szavakkal is megostromolnia. Ő legalábbis kifejezetten utálná, ha tanulmányaiból törné fel egy random tinédzser. Mindössze egyben szórakozottan, egyben ösztökélve magát, hogy minél előbb végezzen italával, és hordja magát innen, kopogtatja egy árva ujját az asztalszélen, sietve erőltetve szájába az éppen hogy iható hőmérsékletű teát.
Emiatt is lepődik meg annyira amaz felszólalásán, hogy felhagy jelenlegi tevékenységével. Szabad keze eltűnik az asztalról, s homlokát ráncolva gondolkodik, mit feleljen. Feltéve, ha az előtte ülő férfi saját nevét mondta ki, és nem valami ősi káromkodást, akkor már az illem mondja, hogy sajátjával kéne válaszolnia. Legyen hát az.*
- Adoaver. *Mondja halkan. Egy pillanatig elgondolkodott, hogy hozzáteve e családnevét, de úgy döntött, nem lehet az annyira a magát Sylvarnak bemutatott elf érdeklődésére. Akárhogy is, most hogy valósággá válik, hogy nem egy mímessel ült össze, megenged magának még egy sornyi hanghalmazt hozzávágni a másiknak.*
- Maga hova valósi? Nem ismerem azokat a tetoválásokat. *Ez nem csak udvariasságból és beszédkényszerből jött elő; valóban fölkeltette érdeklődését az úr kinézete. Arthenior és Lihanech környéke között még nem találkozott ilyesforma alakkal.*
*Halkan enyhíti szomját, miközben a helyzetet magában feldolgozva nézi a másiknak az italcseréjét. Nem is tudta, hogy vannak felszolgálók is, akiknek szólni lehet. Valószínűleg nem fogja ezt a lehetőséget kihasználni.
Egy pár kellemetlenül néma másodperc elteltével összeszedi magát annyira, hogy szemügyre vegye magának a muszájból létrejött asztaltársát; ajkai továbbra is eltűnve a bögre mögött, tanulmányozza éberen az elf uraságot: elsőre nem tűnik nagyon ellenszenvesnek, bár a tekintetéből kiolvasva, hogy ezt nem kéne nagyhangosan szóvá tennie. Aztán meg ki tudja, akár fél perc múlva az asztal alatt találhatja magát, hiányzó ujjakkal.
Amaz szófukarsága csak feszültebbé teszi számára a légkört, nem mer megszólalni. Bár lehet, hogy végül ez lenne a bölcs megoldás; csak azért, mert helyhiány miatt kénytelen volt valakinek a csendes délutánját megzavarni ottlétével, még nem kell szavakkal is megostromolnia. Ő legalábbis kifejezetten utálná, ha tanulmányaiból törné fel egy random tinédzser. Mindössze egyben szórakozottan, egyben ösztökélve magát, hogy minél előbb végezzen italával, és hordja magát innen, kopogtatja egy árva ujját az asztalszélen, sietve erőltetve szájába az éppen hogy iható hőmérsékletű teát.
Emiatt is lepődik meg annyira amaz felszólalásán, hogy felhagy jelenlegi tevékenységével. Szabad keze eltűnik az asztalról, s homlokát ráncolva gondolkodik, mit feleljen. Feltéve, ha az előtte ülő férfi saját nevét mondta ki, és nem valami ősi káromkodást, akkor már az illem mondja, hogy sajátjával kéne válaszolnia. Legyen hát az.*
- Adoaver. *Mondja halkan. Egy pillanatig elgondolkodott, hogy hozzáteve e családnevét, de úgy döntött, nem lehet az annyira a magát Sylvarnak bemutatott elf érdeklődésére. Akárhogy is, most hogy valósággá válik, hogy nem egy mímessel ült össze, megenged magának még egy sornyi hanghalmazt hozzávágni a másiknak.*
- Maga hova valósi? Nem ismerem azokat a tetoválásokat. *Ez nem csak udvariasságból és beszédkényszerből jött elő; valóban fölkeltette érdeklődését az úr kinézete. Arthenior és Lihanech környéke között még nem találkozott ilyesforma alakkal.*
2939. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2022-01-27 12:58:49
Üzenet elküldve: 2022-01-27 12:58:49
Rang: Játékos
IC üzenetek: 109
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 109
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
// Egy kis kontraszt //
* Viselkedése és hangulata nem éppen változott néhány óra alatt. A szükségtelen nyüzsgést ami eddig körülvette, nem valami jól kezelte. ~ Aki ilyen ostoba, az maradjon is az. ~ Rántja hátra a fejét miközben az utolsó kortyokat is ki issza kupájából. Int is az egyik felszólgálónak, hogy rendelne még egy Vajsört. Amiért ki is csengeti a 14 aranyat.
Szükségtelen plusz problémát nem akar az elkövetkezendő időben. De mintha az istenek olvastak volna a fejében, a semmiből megint egy ismeretlen telepszik le az asztalához.Végig nézve az alakon, nem lepődik meg. ~ Úgy látszik vonzom a problémás alakokat. ~ Sóhajt fel, de utána a férfi szavára biccent egyet. Hümmögéssel jelzi számára, hogy nem zavarja a terület foglalása. A személyzet hamar gondoskodik az ital pótlásáról, amit elégedetten szájához is emel, hogy ismételten egy kicsit átérezhesse a kellemes ízt. Az illem megkövetelné, hogy mutatkozzon be legalább, de ahelyett csak látványosan fél szemét ki nyitva végig méri ismételten az alakot. El is fordul tőle és szótlanul folytatja a csendes fogyasztását, már ha lehet egy nyüzsgő fogadóba csendre törekedni. Hosszas szótlanság után ha bemutatkozik a másik akkor csak röviden annyit mond '' Sylvar '' . Utána tér is vissza fennhordva az orrát italához. Amennyire mogorvának tud tűnni az alak, annyira jó szívű is egyben. De foggal körömmel tiltakozna ezen állításról. *
* Viselkedése és hangulata nem éppen változott néhány óra alatt. A szükségtelen nyüzsgést ami eddig körülvette, nem valami jól kezelte. ~ Aki ilyen ostoba, az maradjon is az. ~ Rántja hátra a fejét miközben az utolsó kortyokat is ki issza kupájából. Int is az egyik felszólgálónak, hogy rendelne még egy Vajsört. Amiért ki is csengeti a 14 aranyat.
Szükségtelen plusz problémát nem akar az elkövetkezendő időben. De mintha az istenek olvastak volna a fejében, a semmiből megint egy ismeretlen telepszik le az asztalához.Végig nézve az alakon, nem lepődik meg. ~ Úgy látszik vonzom a problémás alakokat. ~ Sóhajt fel, de utána a férfi szavára biccent egyet. Hümmögéssel jelzi számára, hogy nem zavarja a terület foglalása. A személyzet hamar gondoskodik az ital pótlásáról, amit elégedetten szájához is emel, hogy ismételten egy kicsit átérezhesse a kellemes ízt. Az illem megkövetelné, hogy mutatkozzon be legalább, de ahelyett csak látványosan fél szemét ki nyitva végig méri ismételten az alakot. El is fordul tőle és szótlanul folytatja a csendes fogyasztását, már ha lehet egy nyüzsgő fogadóba csendre törekedni. Hosszas szótlanság után ha bemutatkozik a másik akkor csak röviden annyit mond '' Sylvar '' . Utána tér is vissza fennhordva az orrát italához. Amennyire mogorvának tud tűnni az alak, annyira jó szívű is egyben. De foggal körömmel tiltakozna ezen állításról. *
2938. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2022-01-27 11:19:24
Üzenet elküldve: 2022-01-27 11:19:24
Rang: Játékos
IC üzenetek: 388
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 388
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//Egy kis kontraszt//
*Eljött az idő amikor nem csak alváshoz lép be a Pegazus épületébe. A lépcsők helyett egyenesen a pultot célozza meg, idegesen nézve maga körül, aggódva attól, hogy valakibe nekiütközik. Csuklyáját gyorsam lehámozza fejéről, nehogy modortalanságnak vegyék hogy arcát rejtve rendel, igyekszik a pulthoz préselni magát a megannyi vendégek között. Enyhe kifejezéssel is zsúfolt most a vendégség, pont sikerült csúcsidőben megjelennie. De hogy miért szánta rá magát ennyi időt után, hogy végre használja is a kocsma vendégterét, és ne csak a piacon vásároljon magának elemózsiát? A válasz igen egyszerű: iszonyatosan szomjas volt.
Amint rá kerül a sor, rendel magának egy tisztes bögrényi Teát mindössze 4 aranyért. A forró itallal a kezei között, az asztalok közé veti magát, hogy mielőbb szabad helyet lassan ki magának, ugyanis ujjai nem sokáig tudják markolni a löttyöt anélkül, hogy megégetné magát túl sok idő letelte után. Fogait csikorgatva, csak egyetlen szabad széket vesz észre az egész szobában, egy egyedüli személy által már amúgy is ideiglenesen eltulajdonított asztalon. De ha nem akarja egy pár pillanat múlva eldobni magától az italt, akkor gyorsan cselekednie kell.
Így hát, lenyelve az idegen asztaltársak iránt tartózkodó gondolatait, a szabad ülőhely felé kezd somfordálni, végül épphogy lehuppanva, mielőtt sápadt ujjai felmondanák a szolgálatot. halkan káromkodva kezdi is el rázni és fújni őket, csak lassan hűtve le őket annyira, mielőtt eszébe jutna, hogy kortyolgatnia is kéne italát, mielőtt az hamar íztelenné válna. Csakhogy az előtte ülő uraság jelenléte agyába lök valamennyi etikettre kötelező magatartást is.*
- Elnézést a zavarásért. Nem volt más hely. *Mondja, miközben inni kezd.*
*Eljött az idő amikor nem csak alváshoz lép be a Pegazus épületébe. A lépcsők helyett egyenesen a pultot célozza meg, idegesen nézve maga körül, aggódva attól, hogy valakibe nekiütközik. Csuklyáját gyorsam lehámozza fejéről, nehogy modortalanságnak vegyék hogy arcát rejtve rendel, igyekszik a pulthoz préselni magát a megannyi vendégek között. Enyhe kifejezéssel is zsúfolt most a vendégség, pont sikerült csúcsidőben megjelennie. De hogy miért szánta rá magát ennyi időt után, hogy végre használja is a kocsma vendégterét, és ne csak a piacon vásároljon magának elemózsiát? A válasz igen egyszerű: iszonyatosan szomjas volt.
Amint rá kerül a sor, rendel magának egy tisztes bögrényi Teát mindössze 4 aranyért.
A forró itallal a kezei között, az asztalok közé veti magát, hogy mielőbb szabad helyet lassan ki magának, ugyanis ujjai nem sokáig tudják markolni a löttyöt anélkül, hogy megégetné magát túl sok idő letelte után. Fogait csikorgatva, csak egyetlen szabad széket vesz észre az egész szobában, egy egyedüli személy által már amúgy is ideiglenesen eltulajdonított asztalon. De ha nem akarja egy pár pillanat múlva eldobni magától az italt, akkor gyorsan cselekednie kell.Így hát, lenyelve az idegen asztaltársak iránt tartózkodó gondolatait, a szabad ülőhely felé kezd somfordálni, végül épphogy lehuppanva, mielőtt sápadt ujjai felmondanák a szolgálatot. halkan káromkodva kezdi is el rázni és fújni őket, csak lassan hűtve le őket annyira, mielőtt eszébe jutna, hogy kortyolgatnia is kéne italát, mielőtt az hamar íztelenné válna. Csakhogy az előtte ülő uraság jelenléte agyába lök valamennyi etikettre kötelező magatartást is.*
- Elnézést a zavarásért. Nem volt más hely. *Mondja, miközben inni kezd.*
2937. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2022-01-26 23:15:05
Üzenet elküldve: 2022-01-26 23:15:05
Rang: Játékos
IC üzenetek: 265
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 265
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
//Surranók//
*Szerencsére a veszélyt elkerülik. Hasznos ha van valaki aki tud fizetni. Aztán Dren új dolgot tud meg a szőrös kis izéről. Mégpedig, hogy az egy törpe volna. Ő úgy tudja a törpék még ennél is szakállasabbak, de inkább megtartja magának ezt a véleményét. Ahogy, azt a tényt is, hogy ő meg egy manó volna, aki nemcsak manószakértő, de manó mágus is. Manológus ahogy a szakkörökben nevezik. A Felhő említésére ő kérdőn néz. Majd eszébe jut a múltkori kislány és rossz érzése támad.*
~Ugye nem dilis ez is?~
*Nem mintha baja lenne a fajtájával, de kirázza a hideg tőlük. Nem tudja hova tenni őket. Hogy kéne beszélni hozzá? Ha megmondja, hogy hülyeséget beszél vagy megrázza akkor megjavul? Nem ért ő ehhez. A beszédet mindenesetre a tündérre bízza aki valóban az ő kalandjukra hívná meg, a magát törpének nevező, de valójában meghatározhatatlan eredetű lényt. Aki idegesítően pepecselősen eszik. Aki nem elég gyors attól elveszik. Hát nem tanították meg? Dren szívesen megtanítaná, de akkor a tündér lehet megharagudna és lehet később venne még neki is valamit úgyhogy inkább nem teszi. Azon, hogy a megbízójuktól is elloptak valamit meglepetten néz a másikra. Neki ezt nem mondta. Titkolta volna? Nem kérdez rá. Nagyokat hallgat mivel nem szólítják meg és meg is van illetődve. Mikor pedig indulnának nem túl lelkesen mert itt a fogadóban melegebb volt elindul a tündér után előre összefonva maga előtt a karját. Utálja ezt az évszakot.*
*Szerencsére a veszélyt elkerülik. Hasznos ha van valaki aki tud fizetni. Aztán Dren új dolgot tud meg a szőrös kis izéről. Mégpedig, hogy az egy törpe volna. Ő úgy tudja a törpék még ennél is szakállasabbak, de inkább megtartja magának ezt a véleményét. Ahogy, azt a tényt is, hogy ő meg egy manó volna, aki nemcsak manószakértő, de manó mágus is. Manológus ahogy a szakkörökben nevezik. A Felhő említésére ő kérdőn néz. Majd eszébe jut a múltkori kislány és rossz érzése támad.*
~Ugye nem dilis ez is?~
*Nem mintha baja lenne a fajtájával, de kirázza a hideg tőlük. Nem tudja hova tenni őket. Hogy kéne beszélni hozzá? Ha megmondja, hogy hülyeséget beszél vagy megrázza akkor megjavul? Nem ért ő ehhez. A beszédet mindenesetre a tündérre bízza aki valóban az ő kalandjukra hívná meg, a magát törpének nevező, de valójában meghatározhatatlan eredetű lényt. Aki idegesítően pepecselősen eszik. Aki nem elég gyors attól elveszik. Hát nem tanították meg? Dren szívesen megtanítaná, de akkor a tündér lehet megharagudna és lehet később venne még neki is valamit úgyhogy inkább nem teszi. Azon, hogy a megbízójuktól is elloptak valamit meglepetten néz a másikra. Neki ezt nem mondta. Titkolta volna? Nem kérdez rá. Nagyokat hallgat mivel nem szólítják meg és meg is van illetődve. Mikor pedig indulnának nem túl lelkesen mert itt a fogadóban melegebb volt elindul a tündér után előre összefonva maga előtt a karját. Utálja ezt az évszakot.*
2936. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2022-01-26 08:41:27
Üzenet elküldve: 2022-01-26 08:41:27
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 920
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 920
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//May - Soreyl//
*Egyre inkább érzi, hogy a lovag is ugyan úgy vágyik a közelségére, mint ő maga, így talán ez a bizonytalanság el is tűnik belőle. Ezt követően a téma rá és a fogadóra terelődik, meg is jegyzi a férfi, hogy jó látni mennyire kézben tartja a dolgokat. ~Én is remélem, hogy kézben tartom. ~ Mosolyodik el bizonytalanul, mert a kikötőben bármikor történhet olyan dolog, amire nincsenek felkészülve. Viszont jó érzéssel tölti el, hogy úgy tűnik ezzel emelkedett egy szintet a lovag szemében, hogy bizony nem csak egy szép pofi, de még ért az ilyenfajta üzletekhez is és fontos munkát végez, egyelőre rendhagyóan jól. Majd átnyargalnak Eeyr istennő ajándékaira, mert hát, ahogy a férfi szavaiból is kiveszi, ő is inkább kapta ezt az ajándékot, talán nem is kérte. Valahogy vele is ez a helyzet egyelőre, amin némiképpen változtatni szeretne.*
-Erről én is csak olvastam. Az áldással úgy tűnik lehetséges valamiféle varázslatot ültetni a fémbe. *Meséli, hiszen még saját szemével sosem látta a dolgot, ám a könyvekben elég részletesen van írva róla, nem is lehet ezt elvégezni akármilyen pengével, csak a legjobb minőségűvel.*
-Varázsolsz olykor? Mifélét? *Lepődik meg, végre olyan terepre tévedtek, ami inkább a kíváncsiságát bizsergeti és nem egyéb részeit. Ekkor váratlan fordulat következik be a hangulatban, a férfi bizalmasabb közelségre törekszik és egy mély sóhaj hagyja el a száját, ami általában rossz előjel.*
-Igen? *Válaszol a megszólításra, vár nem vág komolyabb képet, mint eddig, mert azt szeretné a férfival éreztetni, hogy bármit elmondhat neki.*
-Valóban? *Kérdez vissza játékosan, bár abba nem mer belegondolni, hogy ha ez valóban így van, akkor a férfi mennyire zárkózott lehet másokkal. Még a végrendelet is eszébe jut, már korábban rá is akart kérdezni, de valahogy kiment a fejéből a nagy igyekezet és izgalom következtében, ami a készülődéssel járt.*
-Számomra is fontos, hogy vagy. *Teszi gyorsan hozzá, mert az ilyen mély gondolatokra azért jár a megerősítés, ha valóban igaz. Viszont nem szeretné megszakítani a gondolatmenetet így, csak néhány szót formál meg, majd elhallgat. ~Gond? Mikor nincs?~ Sajnos a hétköznapi dolgok, meg a Sellő ügyei főként elég erőteljesen rá nehezednek, vannak olyan dolgok is, amit úgy érez, jobb ha csak magának tart meg. Minek aggódjon más is miatta? Félre tekint, egyelőre ragaszkodik ahhoz, hogy ezek a dolgok ne keserítsék meg ezt az estét. Ekkor viszont a lovag hozakodik elő valamivel, ami előhozza a komolyabb arcvonásait, közben a férfi ráfog a kezére. Egyértelműen a tudtára hozza, hogy ezt nem szabadna elmondania, de fontos számára, hogy tudjon mégis róla a parancs ellenére.*
-Megígérem. *Hajol közelebb, szinte már az orruk is összeér, nem számít rá, hogy annyira komoly dolog lesz belőle, mint amilyennek a férfi tálalja. Most csak arra tud gondolni, hogy ezzel kapcsolatosan a lovag nagyobb veszélybe fog kerülni, mint ő maga.*
-Persze, miért ne tenném? Mi történt?... *Próbálja megnyugtatni a másikat, hogy bármi is legyen az, bizony kettejük között marad, csak közölje halkan. Hiszen talán ez a dolog most a nyugodt estéjük és közéjük állhatna, ha nem szabadul meg a lovag a titok terhétől.*
//May - Soreyl//
*Egyre inkább érzi, hogy a lovag is ugyan úgy vágyik a közelségére, mint ő maga, így talán ez a bizonytalanság el is tűnik belőle. Ezt követően a téma rá és a fogadóra terelődik, meg is jegyzi a férfi, hogy jó látni mennyire kézben tartja a dolgokat. ~Én is remélem, hogy kézben tartom. ~ Mosolyodik el bizonytalanul, mert a kikötőben bármikor történhet olyan dolog, amire nincsenek felkészülve. Viszont jó érzéssel tölti el, hogy úgy tűnik ezzel emelkedett egy szintet a lovag szemében, hogy bizony nem csak egy szép pofi, de még ért az ilyenfajta üzletekhez is és fontos munkát végez, egyelőre rendhagyóan jól. Majd átnyargalnak Eeyr istennő ajándékaira, mert hát, ahogy a férfi szavaiból is kiveszi, ő is inkább kapta ezt az ajándékot, talán nem is kérte. Valahogy vele is ez a helyzet egyelőre, amin némiképpen változtatni szeretne.*
-Erről én is csak olvastam. Az áldással úgy tűnik lehetséges valamiféle varázslatot ültetni a fémbe. *Meséli, hiszen még saját szemével sosem látta a dolgot, ám a könyvekben elég részletesen van írva róla, nem is lehet ezt elvégezni akármilyen pengével, csak a legjobb minőségűvel.*
-Varázsolsz olykor? Mifélét? *Lepődik meg, végre olyan terepre tévedtek, ami inkább a kíváncsiságát bizsergeti és nem egyéb részeit. Ekkor váratlan fordulat következik be a hangulatban, a férfi bizalmasabb közelségre törekszik és egy mély sóhaj hagyja el a száját, ami általában rossz előjel.*
-Igen? *Válaszol a megszólításra, vár nem vág komolyabb képet, mint eddig, mert azt szeretné a férfival éreztetni, hogy bármit elmondhat neki.*
-Valóban? *Kérdez vissza játékosan, bár abba nem mer belegondolni, hogy ha ez valóban így van, akkor a férfi mennyire zárkózott lehet másokkal. Még a végrendelet is eszébe jut, már korábban rá is akart kérdezni, de valahogy kiment a fejéből a nagy igyekezet és izgalom következtében, ami a készülődéssel járt.*
-Számomra is fontos, hogy vagy. *Teszi gyorsan hozzá, mert az ilyen mély gondolatokra azért jár a megerősítés, ha valóban igaz. Viszont nem szeretné megszakítani a gondolatmenetet így, csak néhány szót formál meg, majd elhallgat. ~Gond? Mikor nincs?~ Sajnos a hétköznapi dolgok, meg a Sellő ügyei főként elég erőteljesen rá nehezednek, vannak olyan dolgok is, amit úgy érez, jobb ha csak magának tart meg. Minek aggódjon más is miatta? Félre tekint, egyelőre ragaszkodik ahhoz, hogy ezek a dolgok ne keserítsék meg ezt az estét. Ekkor viszont a lovag hozakodik elő valamivel, ami előhozza a komolyabb arcvonásait, közben a férfi ráfog a kezére. Egyértelműen a tudtára hozza, hogy ezt nem szabadna elmondania, de fontos számára, hogy tudjon mégis róla a parancs ellenére.*
-Megígérem. *Hajol közelebb, szinte már az orruk is összeér, nem számít rá, hogy annyira komoly dolog lesz belőle, mint amilyennek a férfi tálalja. Most csak arra tud gondolni, hogy ezzel kapcsolatosan a lovag nagyobb veszélybe fog kerülni, mint ő maga.*
-Persze, miért ne tenném? Mi történt?... *Próbálja megnyugtatni a másikat, hogy bármi is legyen az, bizony kettejük között marad, csak közölje halkan. Hiszen talán ez a dolog most a nyugodt estéjük és közéjük állhatna, ha nem szabadul meg a lovag a titok terhétől.*
2935. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2022-01-26 07:09:43
Üzenet elküldve: 2022-01-26 07:09:43
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//A két kis vandál//
// Zárás //
* A nagy kérdés sorozatban, tekintete kifelé irányul, meglepődve felkapja a fejét. *
- Jaj! * Hőköl fel. * - Elszaladt az idő. * Lepődik meg. * - Elnézést kisasszony, de nekem jelentést kell tennem a parancsnok úrnak. Mindenképp írni fogok levelet, ha találkoznék egy sárkánnyal.
* Mosolyodik el a szimpatikus tündér láttán a lovag, meghajol előtte majd sisakját vissza véve el is indul ki az ajtón.Utólagosan még vissza fordul, hogy a kis tündér felé egy mosolyt küldjön egy integetéssel, de utána sisakját vissza téve újra a céljaira koncentrál. Nem szokása nagyon el tekinteni feladatai alól, de néha egy kis kikapcsolódás nem is árthat. Egy kakaótól pedig nem hiszi, hogy illuminált állapotban folytathatja útját. Az ajtó hangos recsegések által kitárul, majd a továbbiakban már csak a kaszárnya felé vezető úton jár a feje. Szerencséjére nem került annyira zavarba, mint azt hitte a tündér kapcsán. Mindenképp egy különleges élménynek tudja felfogni az ártatlan és vidám tündér jelenlétét. Szívébe belefoglalja mélyen, és a későbbiekben, talán ismét láthatják egymást. *
//A két kis vandál//
// Zárás //
* A nagy kérdés sorozatban, tekintete kifelé irányul, meglepődve felkapja a fejét. *
- Jaj! * Hőköl fel. * - Elszaladt az idő. * Lepődik meg. * - Elnézést kisasszony, de nekem jelentést kell tennem a parancsnok úrnak. Mindenképp írni fogok levelet, ha találkoznék egy sárkánnyal.
* Mosolyodik el a szimpatikus tündér láttán a lovag, meghajol előtte majd sisakját vissza véve el is indul ki az ajtón.Utólagosan még vissza fordul, hogy a kis tündér felé egy mosolyt küldjön egy integetéssel, de utána sisakját vissza téve újra a céljaira koncentrál. Nem szokása nagyon el tekinteni feladatai alól, de néha egy kis kikapcsolódás nem is árthat. Egy kakaótól pedig nem hiszi, hogy illuminált állapotban folytathatja útját. Az ajtó hangos recsegések által kitárul, majd a továbbiakban már csak a kaszárnya felé vezető úton jár a feje. Szerencséjére nem került annyira zavarba, mint azt hitte a tündér kapcsán. Mindenképp egy különleges élménynek tudja felfogni az ártatlan és vidám tündér jelenlétét. Szívébe belefoglalja mélyen, és a későbbiekben, talán ismét láthatják egymást. *
2934. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2022-01-26 05:14:29
Üzenet elküldve: 2022-01-26 05:14:29
Rang: Játékos
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//Veszélyes lépcsők//
//A hozzászólás 16+-os részleteket tartalmaz//
*A rövidre igazított eredetmese hallatán Vuyren megértően bólogat. A nem épp fényes fiatalkori évek rajta hagyják a nyomukat az emberen, de még a fattyakon is. Már-már megszánja szegény Flecsert, mikor az megkérdi, mit fizet neki Vuyren, miután nyert. Egyszer. Magasra szaladó szemöldökkel kérdez vissza.*
-Az hogy van, bassza meg, hogy mikor én nyertem, nem kaptam semmit? Tapasztalatot, mi?! Van madaram, de engem ne nézz annak, pelyhestökűkém...
*Próbál olyan hangnemet megütni, amivel talán sikerül palástolni, milyen jól szórakozik. Szinte megnyugtató, hogy Flecser azonnal, jól kiszámítható módon reagál, amint fordul a kocka.*
~Nem is olyan vén, mint gondoltam. Nem lehet több 30-nál. Plusz-mínusz 5 év, attól függően, mikor kezdett szőrösödni a töke. Adhatott volna konkrétabb támpontot is.~
*Azzal is egyetért, hogy a fattyú dezertált. Abban a helyzetben ő is hasonlóképp cselekedne. Senkiért nem dobja oda az életét, ha már eddig kihúzta két lábon.*
-Vagy mindketten a magunkét fizetjük, vagy egyik kört te, másikat én. Meg ahogy a kocka alakítja. Ha már nem fingra gurigázunk.
//A hozzászólás 16+-os részleteket tartalmaz//
*A rövidre igazított eredetmese hallatán Vuyren megértően bólogat. A nem épp fényes fiatalkori évek rajta hagyják a nyomukat az emberen, de még a fattyakon is. Már-már megszánja szegény Flecsert, mikor az megkérdi, mit fizet neki Vuyren, miután nyert. Egyszer. Magasra szaladó szemöldökkel kérdez vissza.*
-Az hogy van, bassza meg, hogy mikor én nyertem, nem kaptam semmit? Tapasztalatot, mi?! Van madaram, de engem ne nézz annak, pelyhestökűkém...
*Próbál olyan hangnemet megütni, amivel talán sikerül palástolni, milyen jól szórakozik. Szinte megnyugtató, hogy Flecser azonnal, jól kiszámítható módon reagál, amint fordul a kocka.*
~Nem is olyan vén, mint gondoltam. Nem lehet több 30-nál. Plusz-mínusz 5 év, attól függően, mikor kezdett szőrösödni a töke. Adhatott volna konkrétabb támpontot is.~
*Azzal is egyetért, hogy a fattyú dezertált. Abban a helyzetben ő is hasonlóképp cselekedne. Senkiért nem dobja oda az életét, ha már eddig kihúzta két lábon.*
-Vagy mindketten a magunkét fizetjük, vagy egyik kört te, másikat én. Meg ahogy a kocka alakítja. Ha már nem fingra gurigázunk.
2933. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2022-01-25 23:42:09
Üzenet elküldve: 2022-01-25 23:42:09
Rang: Játékos
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Veszélyes lépcsők//
//A hozzászólás +16-os elemeket tartalmaz//
*A vadász kap némi biológia órát, a varjakról, és már a madár fajának az említéséről elveszti a fonalat.*
~Hollót kérdeztem.~
*Mondja magában, és eszében sincs, hogy a kormos jobban tudja milyen madara van, mint a másik. Annyira nem is érdekli, csak tudomásul véve bólogat.*
-Az a madár idősebb mint néhány szőr a tökömön.
*Mondja karcos hangján, egy erősen sóhajtós, hitetlen nevetéssel. Aztán témaváltás után, mintha Vuyren nem igazán elégedne meg a kellemes felmondás válaszával, és mélyebbre akar ásni, Flecsernek meg amúgy is hót mindegy, szóval miért is ne csapna bele a véres lecsóba.*
-Fattyú vagyok, nemesi családból. Az ilyeneket eldugják az első kaszárnyába, hogy le legyen vele a gond, és ne rontsák a hírnevet.
*Kezd bele miközben, hátradől a széken, és megrecsegteti a nyakát.*
-De ha azt hinnéd utáltam, tévedsz.
*Veszi fel szokásos piszkos vigyorát.*
-Tizedesek arcába köpni, kurvákat kergetni, és bebaszva kártyázni pont elég szórakozás volt egy zabolátlan fickónak.
*Meséli kicsit visszagondolva, és egy kétszínű kis féreg, de nem fog szépíteni a dolgon.*
-Aztán jött a lázadás, és elkezdték a városőröket kiforgatni a seggükön.
*Mondja, és mintha mellékes volna belelegyint a levegőbe.*
-Nem kellett kétszer mondani, hogy letépjem a köpenyt, és kinézzek a kikötőbe.
*Meséli, miközben látja a nőstény újabb dobását.*
-Mi a retkes fasz?
*Képed el kiguvadt szemekkel, és egy gyors mozdulattal felmarkolja az összes kockát.*
-Ha megbűvöltem volna ezeket a szarokat, akkor én nyernék.
*Mondja kicsit morcosan, és gyorsan gurít kétszer. Amint kijön az eredmény hangosan felkiált.*
-Ahha!
*Mondja, és megint hátravágja magát a székben.*
-Teli. Nem lehet ugyan azzal mindig nyerni.
*Tárja szét a két kezét, mint aki nem tehetne róla.*
-Na milyen piát fizetsz?
//A hozzászólás +16-os elemeket tartalmaz//
*A vadász kap némi biológia órát, a varjakról, és már a madár fajának az említéséről elveszti a fonalat.*
~Hollót kérdeztem.~
*Mondja magában, és eszében sincs, hogy a kormos jobban tudja milyen madara van, mint a másik. Annyira nem is érdekli, csak tudomásul véve bólogat.*
-Az a madár idősebb mint néhány szőr a tökömön.
*Mondja karcos hangján, egy erősen sóhajtós, hitetlen nevetéssel. Aztán témaváltás után, mintha Vuyren nem igazán elégedne meg a kellemes felmondás válaszával, és mélyebbre akar ásni, Flecsernek meg amúgy is hót mindegy, szóval miért is ne csapna bele a véres lecsóba.*
-Fattyú vagyok, nemesi családból. Az ilyeneket eldugják az első kaszárnyába, hogy le legyen vele a gond, és ne rontsák a hírnevet.
*Kezd bele miközben, hátradől a széken, és megrecsegteti a nyakát.*
-De ha azt hinnéd utáltam, tévedsz.
*Veszi fel szokásos piszkos vigyorát.*
-Tizedesek arcába köpni, kurvákat kergetni, és bebaszva kártyázni pont elég szórakozás volt egy zabolátlan fickónak.
*Meséli kicsit visszagondolva, és egy kétszínű kis féreg, de nem fog szépíteni a dolgon.*
-Aztán jött a lázadás, és elkezdték a városőröket kiforgatni a seggükön.
*Mondja, és mintha mellékes volna belelegyint a levegőbe.*
-Nem kellett kétszer mondani, hogy letépjem a köpenyt, és kinézzek a kikötőbe.
*Meséli, miközben látja a nőstény újabb dobását.*
-Mi a retkes fasz?
*Képed el kiguvadt szemekkel, és egy gyors mozdulattal felmarkolja az összes kockát.*
-Ha megbűvöltem volna ezeket a szarokat, akkor én nyernék.
*Mondja kicsit morcosan, és gyorsan gurít kétszer. Amint kijön az eredmény hangosan felkiált.*
-Ahha!
*Mondja, és megint hátravágja magát a székben.*
-Teli. Nem lehet ugyan azzal mindig nyerni.
*Tárja szét a két kezét, mint aki nem tehetne róla.*
-Na milyen piát fizetsz?
2932. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2022-01-25 23:21:54
Üzenet elküldve: 2022-01-25 23:21:54
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 515
OOC üzenetek: 152
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 515
OOC üzenetek: 152
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//May - Soreyl//
//A hozzászólás +16-os elemeket tartalmaz//
*A lovag valóban szótlan, és erre oka is van. Látszik, hogy valamit tartogat magában, amit nem mond ki. Rengeteg némán, a fejében kavargó gondolat van, annyi, hogy még Perchi se tudná megszámolni. A Beszélgetésbe egyelőre csak annyit szúr közbe kedves hangján amennyit éppen csak érdemes.*
-Szeretem a cicákat.
*Mondja egy kedves kacsintással, aztán a másik elkezd az élete alakulásáról mesélni. Hogy ráhagyták a hely vezetését ami nem kis dolog, sőt! El tudja képzelni a lovag mennyi munka, és felelősség szakadt ezzel May nyakába, hiszen átélte, mikor Sylweran ráhagyta Vadvédet anno. Egy pillanat alatt kellett felnőnie a feladathoz, és el is bukott rendesen. Azóta is szégyelli magát miatta, és ha újra megtehetné, minden másképp lenne. Talán most ért a nyomukba, mint ember.*
-Igazán jó látni, hogy kézben tartod a dolgokat.
*Mondja büszkén, és mindeközben megértően bólogat, és látja a másik kezdődő feszültségét, mintha valami baj lenne, de nem tudja kitapintani, hogy mi. Fogalma sincs, hogy a szótlansága az oka, hiszen bele sem gondol. Sokkal inkább az ragadja el, amit szigorúan tilos lenne elmondania, mégis elakarja. Egy pillanatra ki is zökkenti ebből az évődésből a másik amikor a Fény Úrnőjének áldásaira terelődik a téma, pláne mikor Perchipfell megáldása is szóba kerül.*
~Fasza! Mikor kezdjük?~
*Vág közbe Perchipfell, amire a lovag nem is reagál. Inkább gyorsan összefoglalja a helyzetet.*
-Nem tudtam lehet olyat.
*Mondja egy pillanatra elgondolkozva, majd megrázza a fejét, mint akinek nem szabad elkalandoznia.*
-Az Úrnő engem is kegyeibe fogadott, de én nem tudom kontrollálni az erejét, csak varázsolok olykor.
*Kezd bele, és hosszan tudná ragozni, de feszülten közelebb húzza a széket, majd egy nagyot sóhajt.*
-Maydeleine.
*Szólítja meg miközben egészen közel hajol hozzá, hogy senki más se hallja.*
-A világon mindenkinél jobban ismersz, ha hiszed ha nem.
*Szorítja meg a kezét finoman.*
-És nincs más aki annyira fontos lenne számomra mint te.
*Néz bele a másik szemeibe őszintén.*
-Látom rajtad, hogy tudod valami gond van.
*Az érzelmek skálájában a félelem nem, de az aggodalom domborodik ki homlokán leginkább.*
-El kell mondanom valamit, amit parancsba adtak, hogy nem lenne szabad, de szeretném ha tudnád, hogy vigyázhass magadra.
*A mély, levegős, halk hangja komolyabb nem is lehetne. Úgy fogja a másik kezét, mintha ha az utolsó órát töltenék együtt.*
-De meg kell ígérned, hogy nem mondod el másnak.
*Mondja, miközben a másik szemibe néz.*
-Megteszed ezt nekem?
//May - Soreyl//
//A hozzászólás +16-os elemeket tartalmaz//
*A lovag valóban szótlan, és erre oka is van. Látszik, hogy valamit tartogat magában, amit nem mond ki. Rengeteg némán, a fejében kavargó gondolat van, annyi, hogy még Perchi se tudná megszámolni. A Beszélgetésbe egyelőre csak annyit szúr közbe kedves hangján amennyit éppen csak érdemes.*
-Szeretem a cicákat.
*Mondja egy kedves kacsintással, aztán a másik elkezd az élete alakulásáról mesélni. Hogy ráhagyták a hely vezetését ami nem kis dolog, sőt! El tudja képzelni a lovag mennyi munka, és felelősség szakadt ezzel May nyakába, hiszen átélte, mikor Sylweran ráhagyta Vadvédet anno. Egy pillanat alatt kellett felnőnie a feladathoz, és el is bukott rendesen. Azóta is szégyelli magát miatta, és ha újra megtehetné, minden másképp lenne. Talán most ért a nyomukba, mint ember.*
-Igazán jó látni, hogy kézben tartod a dolgokat.
*Mondja büszkén, és mindeközben megértően bólogat, és látja a másik kezdődő feszültségét, mintha valami baj lenne, de nem tudja kitapintani, hogy mi. Fogalma sincs, hogy a szótlansága az oka, hiszen bele sem gondol. Sokkal inkább az ragadja el, amit szigorúan tilos lenne elmondania, mégis elakarja. Egy pillanatra ki is zökkenti ebből az évődésből a másik amikor a Fény Úrnőjének áldásaira terelődik a téma, pláne mikor Perchipfell megáldása is szóba kerül.*
~Fasza! Mikor kezdjük?~
*Vág közbe Perchipfell, amire a lovag nem is reagál. Inkább gyorsan összefoglalja a helyzetet.*
-Nem tudtam lehet olyat.
*Mondja egy pillanatra elgondolkozva, majd megrázza a fejét, mint akinek nem szabad elkalandoznia.*
-Az Úrnő engem is kegyeibe fogadott, de én nem tudom kontrollálni az erejét, csak varázsolok olykor.
*Kezd bele, és hosszan tudná ragozni, de feszülten közelebb húzza a széket, majd egy nagyot sóhajt.*
-Maydeleine.
*Szólítja meg miközben egészen közel hajol hozzá, hogy senki más se hallja.*
-A világon mindenkinél jobban ismersz, ha hiszed ha nem.
*Szorítja meg a kezét finoman.*
-És nincs más aki annyira fontos lenne számomra mint te.
*Néz bele a másik szemeibe őszintén.*
-Látom rajtad, hogy tudod valami gond van.
*Az érzelmek skálájában a félelem nem, de az aggodalom domborodik ki homlokán leginkább.*
-El kell mondanom valamit, amit parancsba adtak, hogy nem lenne szabad, de szeretném ha tudnád, hogy vigyázhass magadra.
*A mély, levegős, halk hangja komolyabb nem is lehetne. Úgy fogja a másik kezét, mintha ha az utolsó órát töltenék együtt.*
-De meg kell ígérned, hogy nem mondod el másnak.
*Mondja, miközben a másik szemibe néz.*
-Megteszed ezt nekem?
2931. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2022-01-25 21:59:23
Üzenet elküldve: 2022-01-25 21:59:23
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 53
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 53
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Surranók//
*A has tele finom meleg étellel, és az izgalom még csak ezután fog jönni! Minden elrendeződni látszik, legalábbis ami a fogadóst, és a két asztaltársát illeti. Mindenki megnyugszik, hogy még csak fizetniük sem kell, és semmi egyéb.*
-Remek!
*Feleli Drennek, aki elkísérné a piacra. Ruunoval nem biztos, hogy szívesen menne, ki tudja min akad meg a szeme, vagy nem-e keveredik el a nagy tömegben? Azért meglepné őt valamivel, hogy jobban kösse magához és hűségesebb legyen hozzá a későbbiekben. *
-Ó hát persze, hogy téveszthettem el ezt a törpe dolgot? Elnézést.
*Mosolyog kedvesen, és bár tudja jól, hogy butaság amit a kölyök mond, belemegy a játékba. *
-És nagyon szívesen! Egyél csak míg meleg.
*Közben pedig elkezdi összeszedni a holmijait, ami annyiból áll, hogy megigazgatja a ruháját, és a zsebeibe túr, hogy megnézze minden ott van-e, aminek ott kell lennie.*
-Háát egy igazán izgalmas kaland! A romvárosba megyünk, tudod vannak ott azok a naaagy nagy házak, amikből már csak kevés maradt, biztosan láttál te is belőlük.
*Vezeti fel, és közben Drenre is néz.*
-Elloptak tőlem valami értékeset, és szeretném visszaszerezni. Mit szólsz, segítesz nekünk?
*Igazából talán még igaz is lehetne, amit mond, de természetesen nem az. És valóban egy fikarcnyi jóindulat sincs benne, pusztán szeretné kihasználni a fiút amennyire csak tudja.*
-No de mindenekelőtt, ha megetted, akkor te, Felhő, Dren és én elmegyünk szépen a piacra! Rendben?
*Ha mindenki egyetért, és a kölyök is befejezi az evést, akkor feláll és el is indul a piac felé komótos léptekkel.*
*A has tele finom meleg étellel, és az izgalom még csak ezután fog jönni! Minden elrendeződni látszik, legalábbis ami a fogadóst, és a két asztaltársát illeti. Mindenki megnyugszik, hogy még csak fizetniük sem kell, és semmi egyéb.*
-Remek!
*Feleli Drennek, aki elkísérné a piacra. Ruunoval nem biztos, hogy szívesen menne, ki tudja min akad meg a szeme, vagy nem-e keveredik el a nagy tömegben? Azért meglepné őt valamivel, hogy jobban kösse magához és hűségesebb legyen hozzá a későbbiekben. *
-Ó hát persze, hogy téveszthettem el ezt a törpe dolgot? Elnézést.
*Mosolyog kedvesen, és bár tudja jól, hogy butaság amit a kölyök mond, belemegy a játékba. *
-És nagyon szívesen! Egyél csak míg meleg.
*Közben pedig elkezdi összeszedni a holmijait, ami annyiból áll, hogy megigazgatja a ruháját, és a zsebeibe túr, hogy megnézze minden ott van-e, aminek ott kell lennie.*
-Háát egy igazán izgalmas kaland! A romvárosba megyünk, tudod vannak ott azok a naaagy nagy házak, amikből már csak kevés maradt, biztosan láttál te is belőlük.
*Vezeti fel, és közben Drenre is néz.*
-Elloptak tőlem valami értékeset, és szeretném visszaszerezni. Mit szólsz, segítesz nekünk?
*Igazából talán még igaz is lehetne, amit mond, de természetesen nem az. És valóban egy fikarcnyi jóindulat sincs benne, pusztán szeretné kihasználni a fiút amennyire csak tudja.*
-No de mindenekelőtt, ha megetted, akkor te, Felhő, Dren és én elmegyünk szépen a piacra! Rendben?
*Ha mindenki egyetért, és a kölyök is befejezi az evést, akkor feláll és el is indul a piac felé komótos léptekkel.*
2930. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2022-01-25 21:48:33
Üzenet elküldve: 2022-01-25 21:48:33
Rang: Játékos
IC üzenetek: 485
OOC üzenetek: 62
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 485
OOC üzenetek: 62
Játékstílus: Vakmerő
//Az üzlet az üzlet//
//Merchen expedíció//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*A hangok gazdái hamar megtalálják a gerlepárt és kegyetlenül rondítanak bele ebbe a csodás pillanatba. Xavy az és valami ork, akit nem ismer a tündér. A taknyos kölyök nyelve olyan felvágott mint mindig, ez csöppet sem zavarná Merchent, azonban így, mások előbb elég kellemetlenül érinti. Nem azért, mert őt magát sérti, hanem a jóhírét, amivel a kenyerét keresi, azt pedig nem tűrheti. Ezt el kell rendeznie később, de most fontosabb dolgai is vannak. Az aranynak természetesen örül, mindig felcsillan a szeme ha hozzávágnak egy vastagabb erszényt, legyen az bármilyen okból kifolyólag. Nem is szól semmit, csak leteszi a medence szélére, és megvárja míg távozik a két barbár. Bocsánatkérőn néz kedvesére.*
-Ne is mondd kedvesem.
*Hazug félmosollyal igyekszik leplezni a kellemetlen érzést, ami benne feszül. Szerette volna jól érezni magát, és valóban megkedvelte a nő társaságát. Nem beszélve az üdítő lepedőakrobatikáról. Igazából ő egyáltalán nem tervezte, hogy most azonnal a piactérre sietne, sőt, úgy gondolta, hogy bőven ráér ez még, de a nő dönt helyette is. Természetesen erőszakoskodni nem fog, de a vízből kiszállni készülő hegyesfülűt egy szenvedélyes csók erejéig igyekszik visszahúzni magához.*
-Lehetséges.
*Vigyorog a levél dolgára.*
-Bár talán te hamarabb végzel ott, mint én... Ha esetleg kaptál választ, és unnál várni engem, akkor keress fel nyugodtan a kereskedőházban, ott leszek.
*Kéjesen megvárja, amíg az elf elsétál, addig is fantáziáját járatja azon, hogy micsoda mocskos dolgokat művelt volna vele, ha az a kettős nem zavar közbe. Kiélvezi a forró vizet, s majd csak jó percek múltán indul el ő maga is felöltözni és megszárítkozni, hogy visszatérhessen Aztyanhoz.*
//Merchen expedíció//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*A hangok gazdái hamar megtalálják a gerlepárt és kegyetlenül rondítanak bele ebbe a csodás pillanatba. Xavy az és valami ork, akit nem ismer a tündér. A taknyos kölyök nyelve olyan felvágott mint mindig, ez csöppet sem zavarná Merchent, azonban így, mások előbb elég kellemetlenül érinti. Nem azért, mert őt magát sérti, hanem a jóhírét, amivel a kenyerét keresi, azt pedig nem tűrheti. Ezt el kell rendeznie később, de most fontosabb dolgai is vannak. Az aranynak természetesen örül, mindig felcsillan a szeme ha hozzávágnak egy vastagabb erszényt, legyen az bármilyen okból kifolyólag. Nem is szól semmit, csak leteszi a medence szélére, és megvárja míg távozik a két barbár. Bocsánatkérőn néz kedvesére.*
-Ne is mondd kedvesem.
*Hazug félmosollyal igyekszik leplezni a kellemetlen érzést, ami benne feszül. Szerette volna jól érezni magát, és valóban megkedvelte a nő társaságát. Nem beszélve az üdítő lepedőakrobatikáról. Igazából ő egyáltalán nem tervezte, hogy most azonnal a piactérre sietne, sőt, úgy gondolta, hogy bőven ráér ez még, de a nő dönt helyette is. Természetesen erőszakoskodni nem fog, de a vízből kiszállni készülő hegyesfülűt egy szenvedélyes csók erejéig igyekszik visszahúzni magához.*
-Lehetséges.
*Vigyorog a levél dolgára.*
-Bár talán te hamarabb végzel ott, mint én... Ha esetleg kaptál választ, és unnál várni engem, akkor keress fel nyugodtan a kereskedőházban, ott leszek.
*Kéjesen megvárja, amíg az elf elsétál, addig is fantáziáját járatja azon, hogy micsoda mocskos dolgokat művelt volna vele, ha az a kettős nem zavar közbe. Kiélvezi a forró vizet, s majd csak jó percek múltán indul el ő maga is felöltözni és megszárítkozni, hogy visszatérhessen Aztyanhoz.*
2929. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2022-01-25 13:37:34
Üzenet elküldve: 2022-01-25 13:37:34
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Az üzlet az üzlet//
//Merchen expedíció//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Hogy valóban egyedül jár-e ide a tündér, ahhoz van némi kétsége a nőnek, tapasztalatai szerint az ilyen típusú férfiaknak nem szokásuk magányos fürdőket venni. De nem ad hangot kétségeinek, csupán egy hamiskás félmosollyal nyugtázza Merchen szavait. Mindketten hazudnak, felesleges fennakadni az ilyen apró, kegyes hazugságokon. Inkább a következő csókra koncentrál, hogy minél édesebb és puhább legyen, elfedve, megbocsáthatóvá téve hazugságaikat. Az intim pillanatot viszont nem várt vendégek szakítják félbe, aljas módon, s a hirtelen hangzavarra meglepetten rezzen össze. Elhúzódik a férfitól, s szemérmesen nyakig merül a vízben, bár a szégyenlősség nem az ő asztala. Miután Merchent szinte erőszakkal rángatják ki a valóban naplopó életvitelből, elvégzendő kötelességet hajítva vállára, még megvárja, hogy a furcsa és ismeretlen alakok messzebb távozzanak, majd felegyenesedik, s a medence széle felé veszi az irányt.*
- Valóban nehéz életed lehet.
*Kacag jóízűen, miközben törölközőért nyúl.*
- Semmi gond, megértem, ha elfoglalt vagy, így is hálás vagyok, hogy ennyi időt szántál rám. Úgy is ideje visszatérnem a szállásra, könnyen lehet, hogy meg is jött az a várva várt levél.
*Aztán remélhetőleg estefelé még egyszer találkoznak, s végre nyélbe üthetik az üzletet.*
- Tudod, hol találsz.
*Kacsint a férfira, majd lassú, ráérős léptekkel kisétál a vízből. Mielőtt törölközőbe burkolódzna, kezeivel kissé letörli testéről a vizet, hogy ne csöpögjön, s ne áztassa el rögtön a vékony anyagot. Haja szerencsére száraz maradt, hiszen nem merült el a vízben, így legalább nem kell aggódnia a kinti hideg miatt.*
//Merchen expedíció//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Hogy valóban egyedül jár-e ide a tündér, ahhoz van némi kétsége a nőnek, tapasztalatai szerint az ilyen típusú férfiaknak nem szokásuk magányos fürdőket venni. De nem ad hangot kétségeinek, csupán egy hamiskás félmosollyal nyugtázza Merchen szavait. Mindketten hazudnak, felesleges fennakadni az ilyen apró, kegyes hazugságokon. Inkább a következő csókra koncentrál, hogy minél édesebb és puhább legyen, elfedve, megbocsáthatóvá téve hazugságaikat. Az intim pillanatot viszont nem várt vendégek szakítják félbe, aljas módon, s a hirtelen hangzavarra meglepetten rezzen össze. Elhúzódik a férfitól, s szemérmesen nyakig merül a vízben, bár a szégyenlősség nem az ő asztala. Miután Merchent szinte erőszakkal rángatják ki a valóban naplopó életvitelből, elvégzendő kötelességet hajítva vállára, még megvárja, hogy a furcsa és ismeretlen alakok messzebb távozzanak, majd felegyenesedik, s a medence széle felé veszi az irányt.*
- Valóban nehéz életed lehet.
*Kacag jóízűen, miközben törölközőért nyúl.*
- Semmi gond, megértem, ha elfoglalt vagy, így is hálás vagyok, hogy ennyi időt szántál rám. Úgy is ideje visszatérnem a szállásra, könnyen lehet, hogy meg is jött az a várva várt levél.
*Aztán remélhetőleg estefelé még egyszer találkoznak, s végre nyélbe üthetik az üzletet.*
- Tudod, hol találsz.
*Kacsint a férfira, majd lassú, ráérős léptekkel kisétál a vízből. Mielőtt törölközőbe burkolódzna, kezeivel kissé letörli testéről a vizet, hogy ne csöpögjön, s ne áztassa el rögtön a vékony anyagot. Haja szerencsére száraz maradt, hiszen nem merült el a vízben, így legalább nem kell aggódnia a kinti hideg miatt.*
2928. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2022-01-24 22:02:51
Üzenet elküldve: 2022-01-24 22:02:51
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 7
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 7
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Megfontolt
//Csontig meztelen//
//Hozzászólás 16 -os tartalom lehet?//
*Futár kölykök. Érdekes. És észszerű. Bár nem hinné, hogy pár aranyért elfutnának pár napra. Majd felkeres egy induló karavánt. Ezt igazán lerendezhették volna otthon, fene se gondolt levélküldésről.
De bólint a válaszra, majd megoldja, nem sürgős.*
- Ja. Hát szerencsét hozzá.
*Ennyit tud hozzáfűzni a testvérügyhöz. Kérdést is csak azért tette, mert más felvetése nem volt, semmiről beszélni meg nem fáradozna. Annyi lejött, hogy kétséges helyzetben van.
Akárhogy is, belépnek az ajtón, és követi őket a pulthoz. Bonte meg feláldozza az aranyát, pont ahogy eltervezte. Ignaez büszkén nyugtázza. Kisegített volna ő is, de így könnyebb neki. Nemhogy másra, saját magára nem szívesen költ korlátozott erőforrásból ha teheti. Ahhoz nincs szokva, hogy pénzt költsön. Ilyen helyeken még a vízért is pénzt kérnek. Gyalázat.
Az, hogy majd visszafizetődik... Ignaeznek ez a lehetőség fel se merült, hogy visszaszolgáltatást kérjen esetleg. Így a válasz meglepetésszerűen éri, és egy felismerés. Valóban, lehet aranyat cserélgetni, visszaadni. ~He.~ Az aranygazdálkodás úgy tűnik lassan befolyik az életébe. Hát nem is számított másra, attól még furcsa, hogy majd aranykészleten kell majd az eszén járjon. Már kellemetlenség tölti el, de ez van.
Tehát mikor itt lerendezik a matatást meg amíg Bonte is véglegesíti a rendelést, idővel Val már odébbáll a legközelebbi asztal felé, ő még mindig a pultnak van támaszkodva. Igen, ő már rátámaszkodott a pultra, hogy kényelembe helyezze magát. Nem ismeri se a kínálatot, se nem, hogy milyen munkát tudna Valnak. Megvárja Bonte befejezi az akármit, aztán kikérdezi a fogadós lányt.*
- Mi a kínálat mennyiért, mennyi szállás?
*A lányka szelíd mosollyal válaszol a lehetséges vevőnek.*
- Egy szoba egy napra 17 arany. Ha szeretne valamit,
tudunk adni ami a lapon van.
*Nyújtott elé egy kis táblához rögzített papírt, amire fel vannak sorakozva a kapható dolgok.
Víz két arany. Mire? Mi akadályozza meg, hogy fogja a kulacsát, és töltsön a kintí kútvízből? Semmi. Ezzel elhatározta, hogy a jövőben majd így is tesz, ha megszomjazik. Ezek hülyére vesznek mindenkit. A fellengzős tehetősök esetleg lusták vízért menni, de azok meg nem isznak vizet. Ez fel is vetette a kérdést. Felpillant a lányra.*
- Milyen gyakran szoktak vizet rendelni?
*A vízen kívül a többit is túl árasnak tartja, de az legalább valami amihez nem tud akárki rögtön semmiért hozzájutni. Tea, miféle teákért kérnek négy aranyat? Mitől különb az, amit ő növényalkalmatosságot talál, felszed, és leforráz? Ennyi erővel ő is nyithatna egy teázót. Valt meg felkéri kiszolgálónak ha már munkát keres. Nevet fel ezen a gondolaton. A fogadóson továbbra is csak a gyakorlott mosoly látható.
Mindegy is, egyelőre eldöntötte, hogy úgyse éhes. Majd megnézi más helyen mi mennyiért hogy. Egy szobát lehet majd kibérel átmenetileg.
Ha tovább áll, előtte még rátekint az asztalhoz. De még az előtt, éjbőrű mondta, hogy a pultnál szoktak beszélni. Visszafordítja az étlapot.*
- Majd később. Amúgy, úgy hallottam, hogyha valaki a téri vizesben fürdik azt elviszik a városőrök? Ilyen van?
*A lány megilletődve néz.*
- Ő... Nem hallottam ilyenről, vagy hogy volna tiltás rá. De különben is, itt van a Fürdőház, szabadon látogatható. Szívesen látjuk a vendégeinket használni a medencéket.
*Inkább látnák a fizető vendégeket használni a fürdőt. Ignaez tud olvasni a sorok között. Kérdezze a másikat? ~ Inkább ne.~ És a lázadásról se gondolja, hogy jó lenne faggatni. Lehet, hogy Bonte azt mondta a pult mögött szeretnek beszélni, de ha ez egy kényes téma, nem biztos, hogy a mindig mosolygó lány szívesen beszélne erről.*
- Mi van a városban?
*Lehet, hogy ennél pontosabban kellene kérdeznie. Nem baj.*
A hozzászólás írója (Kheirgen Ereiz Ignaez) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.01.24 22:06:53
//Hozzászólás 16 -os tartalom lehet?//
*Futár kölykök. Érdekes. És észszerű. Bár nem hinné, hogy pár aranyért elfutnának pár napra. Majd felkeres egy induló karavánt. Ezt igazán lerendezhették volna otthon, fene se gondolt levélküldésről.
De bólint a válaszra, majd megoldja, nem sürgős.*
- Ja. Hát szerencsét hozzá.
*Ennyit tud hozzáfűzni a testvérügyhöz. Kérdést is csak azért tette, mert más felvetése nem volt, semmiről beszélni meg nem fáradozna. Annyi lejött, hogy kétséges helyzetben van.
Akárhogy is, belépnek az ajtón, és követi őket a pulthoz. Bonte meg feláldozza az aranyát, pont ahogy eltervezte. Ignaez büszkén nyugtázza. Kisegített volna ő is, de így könnyebb neki. Nemhogy másra, saját magára nem szívesen költ korlátozott erőforrásból ha teheti. Ahhoz nincs szokva, hogy pénzt költsön. Ilyen helyeken még a vízért is pénzt kérnek. Gyalázat.
Az, hogy majd visszafizetődik... Ignaeznek ez a lehetőség fel se merült, hogy visszaszolgáltatást kérjen esetleg. Így a válasz meglepetésszerűen éri, és egy felismerés. Valóban, lehet aranyat cserélgetni, visszaadni. ~He.~ Az aranygazdálkodás úgy tűnik lassan befolyik az életébe. Hát nem is számított másra, attól még furcsa, hogy majd aranykészleten kell majd az eszén járjon. Már kellemetlenség tölti el, de ez van.
Tehát mikor itt lerendezik a matatást meg amíg Bonte is véglegesíti a rendelést, idővel Val már odébbáll a legközelebbi asztal felé, ő még mindig a pultnak van támaszkodva. Igen, ő már rátámaszkodott a pultra, hogy kényelembe helyezze magát. Nem ismeri se a kínálatot, se nem, hogy milyen munkát tudna Valnak. Megvárja Bonte befejezi az akármit, aztán kikérdezi a fogadós lányt.*
- Mi a kínálat mennyiért, mennyi szállás?
*A lányka szelíd mosollyal válaszol a lehetséges vevőnek.*
- Egy szoba egy napra 17 arany. Ha szeretne valamit,
tudunk adni ami a lapon van.
*Nyújtott elé egy kis táblához rögzített papírt, amire fel vannak sorakozva a kapható dolgok.
Víz két arany. Mire? Mi akadályozza meg, hogy fogja a kulacsát, és töltsön a kintí kútvízből? Semmi. Ezzel elhatározta, hogy a jövőben majd így is tesz, ha megszomjazik. Ezek hülyére vesznek mindenkit. A fellengzős tehetősök esetleg lusták vízért menni, de azok meg nem isznak vizet. Ez fel is vetette a kérdést. Felpillant a lányra.*
- Milyen gyakran szoktak vizet rendelni?
*A vízen kívül a többit is túl árasnak tartja, de az legalább valami amihez nem tud akárki rögtön semmiért hozzájutni. Tea, miféle teákért kérnek négy aranyat? Mitől különb az, amit ő növényalkalmatosságot talál, felszed, és leforráz? Ennyi erővel ő is nyithatna egy teázót. Valt meg felkéri kiszolgálónak ha már munkát keres. Nevet fel ezen a gondolaton. A fogadóson továbbra is csak a gyakorlott mosoly látható.
Mindegy is, egyelőre eldöntötte, hogy úgyse éhes. Majd megnézi más helyen mi mennyiért hogy. Egy szobát lehet majd kibérel átmenetileg.
Ha tovább áll, előtte még rátekint az asztalhoz. De még az előtt, éjbőrű mondta, hogy a pultnál szoktak beszélni. Visszafordítja az étlapot.*
- Majd később. Amúgy, úgy hallottam, hogyha valaki a téri vizesben fürdik azt elviszik a városőrök? Ilyen van?
*A lány megilletődve néz.*
- Ő... Nem hallottam ilyenről, vagy hogy volna tiltás rá. De különben is, itt van a Fürdőház, szabadon látogatható. Szívesen látjuk a vendégeinket használni a medencéket.
*Inkább látnák a fizető vendégeket használni a fürdőt. Ignaez tud olvasni a sorok között. Kérdezze a másikat? ~ Inkább ne.~ És a lázadásról se gondolja, hogy jó lenne faggatni. Lehet, hogy Bonte azt mondta a pult mögött szeretnek beszélni, de ha ez egy kényes téma, nem biztos, hogy a mindig mosolygó lány szívesen beszélne erről.*
- Mi van a városban?
*Lehet, hogy ennél pontosabban kellene kérdeznie. Nem baj.*
A hozzászólás írója (Kheirgen Ereiz Ignaez) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.01.24 22:06:53
2927. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2022-01-24 21:23:07
Üzenet elküldve: 2022-01-24 21:23:07
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 46
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 46
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Keresgélés//
*Kicsit kezdi unni a pultnál ácsorgást. Talán ez a jel, hogy indulóra kéne fognia. Vagy a fene sem tudja. Bandukolt eleget, ahhoz sincs sok kedve, viszont a várost csak meg kéne már nézni, ha egyszer itt szállt meg. De társaság nélkül itt a fogadóban megragadni nem egy szívderítő kilátás.
A helyzete pedig változni látszik, mikor egy lány tér be újabb vendégként. Nem túl feltűnően figyeli a vásárlását, majd azt, ahogy helyet foglal egy asztalnál. Egy ideig vár, hátha valaki a lányhoz szegődik, de nem fest úgy a dolog.
Miért is ne használná ki az alkalmat egy újabb barátkozáshoz?
Rendel egy pohárka Almabort, majd a 11aranyat hátrahagyva, a pohár társaságában meg is célozza a lány asztalát. *
- Szia! *Veszi elő a legbarátságosabb mosolyát, ahogy megáll az asztal mellett.* Szabad itt a hely? A többi asztalt szinte már körbeülték, a pultnál viszont kicsit unalmas egymagamban ácsorogni.
*Bök is a fejével az említett felé. Tényleg unalmas ott egymagában. Viszont egy zsúfolt asztalhoz azért nem szegődne újabb vendégnek.*
*Kicsit kezdi unni a pultnál ácsorgást. Talán ez a jel, hogy indulóra kéne fognia. Vagy a fene sem tudja. Bandukolt eleget, ahhoz sincs sok kedve, viszont a várost csak meg kéne már nézni, ha egyszer itt szállt meg. De társaság nélkül itt a fogadóban megragadni nem egy szívderítő kilátás.
A helyzete pedig változni látszik, mikor egy lány tér be újabb vendégként. Nem túl feltűnően figyeli a vásárlását, majd azt, ahogy helyet foglal egy asztalnál. Egy ideig vár, hátha valaki a lányhoz szegődik, de nem fest úgy a dolog.
Miért is ne használná ki az alkalmat egy újabb barátkozáshoz?
Rendel egy pohárka Almabort, majd a 11aranyat hátrahagyva, a pohár társaságában meg is célozza a lány asztalát.
*- Szia! *Veszi elő a legbarátságosabb mosolyát, ahogy megáll az asztal mellett.* Szabad itt a hely? A többi asztalt szinte már körbeülték, a pultnál viszont kicsit unalmas egymagamban ácsorogni.
*Bök is a fejével az említett felé. Tényleg unalmas ott egymagában. Viszont egy zsúfolt asztalhoz azért nem szegődne újabb vendégnek.*
2926. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2022-01-24 12:26:04
Üzenet elküldve: 2022-01-24 12:26:04
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 920
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 920
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//May - Soreyl//
*Egyrészt hajtja valami kíváncsiság is, mikor rákérdez a férfinél a bókolás formájára, ám talán nem meglepő a válasz, amit kap. Közelebb hajol, hogy duruzsoló hangon közölje, amit a válaszból leszűrt.*
-Én se mondanék, csak szorosan hozzád simulnék, mint egy kiscica. De egyelőre… *Vissza is egyenesedik, távolabb kerülve a másiktól.*
-Csak szeretném megjegyezni, hogy nagyon kellemes az illatod, szívesebben aludnék a ruháidban, mint az itteni ágyneműkben. *Mert hát kétségtelen, nem úgy mossák itt a paplant és a huzatokat, mint náluk, aztán meg ki tudja hány vendég után cserélik igazából. Ez pedig bár bóknak szánt volt, inkább az itteni körülményeket minősíti le. Majd visszatérnek a beszélgetéshez, a fogságról nem igazán beszél a férfi, bár ez nagyjából most mindenre igaz, nagyjából most tudatosul benne, mennyire szűkszavú volt a mai nap folyamán végig. Talán a fogságról ennyi is elég, meg az, hogy látja a lovag ép bőrrel megúszta és ezt szavakkal is megerősíti. ~Ezt pedig szívesen leellenőrizném saját kezűleg. ~ Kétségtelen, hogy ezúttal talán ő érzi magát jobban feszélyezve, mert hiába a kicsúszott dédelgető szavak, egyáltalán nem tudja mi járhat a másik fejében, talán egyáltalán nem is az, ami őt foglalkoztatja. Úgy érzi, egyelőre csak óvatosan kell csipkednie a másikat, hiszen, ha ráugrana váratlanul, talán elszaladna világgá és többet nem is jönne a közelébe. Hiszen a kezét is inkább az asztalon szeretné tudni, ahogy észreveszi, mint bárhol máshol. Az izgatottság és a kétségek szemlátomást meg is mutatkoznak, önkéntelenül is beszívja az alsó ajkát és azon kapható, hogy a fogát is végig húzza, épp, hogy csak nem harap rá. Ekkor rátérnek a mégis mit keres errefelé témára, amire össze is ugrik a gyomra.*
-Csak feljöttem… mostanában sok üzleti ügyben járok el, mióta a tulajdonos rám hagyta a fogadót. Semmi nem megy egyszerűen, főleg a kikötőben. Viszont elég sok ember van, akire számíthatok, így elvezetjük valahogy a helyet. Ha arra jársz legközelebb nyugodtan gyere be, elszállásollak éjszakára és még vacsorát is kapsz, ha úgy van többed magaddal is. *Nem szeretné, ha azt hinné a férfi, hogy csak őt látja szívesen, mert úgy véli egy olyan társ aki a bajban mellette van ugyan olyan elbánást érdemel mint ő, ha pedig valóban egymás életét védik, akkor ő neki is pont ugyan olyan hálás, mint a lovagnak, hogy vigyáz magára. Majd szóba hozza a gyógyítást is, ami meglehetősen érdekli a férfit, talán eddig még semmire nem mutatott ilyen érdeklődést. Meg is ragadja az alkalmat, hogy beszéljen akkor erről.*
-Eeyr kegyeibe fogadott, így, ha kérem a segítségét és a közbenjárását, a könnyű sérüléseket be tudja gyógyítani, a nehezebbeknek pedig tudja a súlyosságát csökkenteni. Nagyobb dolgot még nem kértem tőle, így azt biztosra nem tudom mondani, de eddig mindig velem volt. *Nem szeretné, ha ez dicsekvésnek hangzana, ám valóban nagyon is büszke magára, hogy ő mellé állt egy isten, annak ellenére, hogy tudja milyen belül.*
-Gondolkodtál már abban… *Hozakodik elő vele, mert már megfordult a fejében első alkalommal is.*
-Hogy megáldathatnád a kardodat? Nem tudom milyen hatással lenne rá, csak eszembe jutott… *Hiszen az is megfordult a fejében, hogy a különleges kötelék is felszakadna talán, ami fenn áll a kard és a lovag között.*
//May - Soreyl//
*Egyrészt hajtja valami kíváncsiság is, mikor rákérdez a férfinél a bókolás formájára, ám talán nem meglepő a válasz, amit kap. Közelebb hajol, hogy duruzsoló hangon közölje, amit a válaszból leszűrt.*
-Én se mondanék, csak szorosan hozzád simulnék, mint egy kiscica. De egyelőre… *Vissza is egyenesedik, távolabb kerülve a másiktól.*
-Csak szeretném megjegyezni, hogy nagyon kellemes az illatod, szívesebben aludnék a ruháidban, mint az itteni ágyneműkben. *Mert hát kétségtelen, nem úgy mossák itt a paplant és a huzatokat, mint náluk, aztán meg ki tudja hány vendég után cserélik igazából. Ez pedig bár bóknak szánt volt, inkább az itteni körülményeket minősíti le. Majd visszatérnek a beszélgetéshez, a fogságról nem igazán beszél a férfi, bár ez nagyjából most mindenre igaz, nagyjából most tudatosul benne, mennyire szűkszavú volt a mai nap folyamán végig. Talán a fogságról ennyi is elég, meg az, hogy látja a lovag ép bőrrel megúszta és ezt szavakkal is megerősíti. ~Ezt pedig szívesen leellenőrizném saját kezűleg. ~ Kétségtelen, hogy ezúttal talán ő érzi magát jobban feszélyezve, mert hiába a kicsúszott dédelgető szavak, egyáltalán nem tudja mi járhat a másik fejében, talán egyáltalán nem is az, ami őt foglalkoztatja. Úgy érzi, egyelőre csak óvatosan kell csipkednie a másikat, hiszen, ha ráugrana váratlanul, talán elszaladna világgá és többet nem is jönne a közelébe. Hiszen a kezét is inkább az asztalon szeretné tudni, ahogy észreveszi, mint bárhol máshol. Az izgatottság és a kétségek szemlátomást meg is mutatkoznak, önkéntelenül is beszívja az alsó ajkát és azon kapható, hogy a fogát is végig húzza, épp, hogy csak nem harap rá. Ekkor rátérnek a mégis mit keres errefelé témára, amire össze is ugrik a gyomra.*
-Csak feljöttem… mostanában sok üzleti ügyben járok el, mióta a tulajdonos rám hagyta a fogadót. Semmi nem megy egyszerűen, főleg a kikötőben. Viszont elég sok ember van, akire számíthatok, így elvezetjük valahogy a helyet. Ha arra jársz legközelebb nyugodtan gyere be, elszállásollak éjszakára és még vacsorát is kapsz, ha úgy van többed magaddal is. *Nem szeretné, ha azt hinné a férfi, hogy csak őt látja szívesen, mert úgy véli egy olyan társ aki a bajban mellette van ugyan olyan elbánást érdemel mint ő, ha pedig valóban egymás életét védik, akkor ő neki is pont ugyan olyan hálás, mint a lovagnak, hogy vigyáz magára. Majd szóba hozza a gyógyítást is, ami meglehetősen érdekli a férfit, talán eddig még semmire nem mutatott ilyen érdeklődést. Meg is ragadja az alkalmat, hogy beszéljen akkor erről.*
-Eeyr kegyeibe fogadott, így, ha kérem a segítségét és a közbenjárását, a könnyű sérüléseket be tudja gyógyítani, a nehezebbeknek pedig tudja a súlyosságát csökkenteni. Nagyobb dolgot még nem kértem tőle, így azt biztosra nem tudom mondani, de eddig mindig velem volt. *Nem szeretné, ha ez dicsekvésnek hangzana, ám valóban nagyon is büszke magára, hogy ő mellé állt egy isten, annak ellenére, hogy tudja milyen belül.*
-Gondolkodtál már abban… *Hozakodik elő vele, mert már megfordult a fejében első alkalommal is.*
-Hogy megáldathatnád a kardodat? Nem tudom milyen hatással lenne rá, csak eszembe jutott… *Hiszen az is megfordult a fejében, hogy a különleges kötelék is felszakadna talán, ami fenn áll a kard és a lovag között.*
2925. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2022-01-24 10:44:04
Üzenet elküldve: 2022-01-24 10:44:04
Rang: Játékos
IC üzenetek: 503
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 503
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Az üzlet az üzlet//
//Merchen expedíció//
*A tündér felderítése érdekében folyó hangoskodásuk és vendégek zavargatása, ami egy nemesebb helyen elbocsátásukkal is járna, kevés ember számára meglepően, sikertelenül zajlik. Tevékenységük végén már erősen viszket Ukrom markosabb keze, hogy felkapja és kivágja megvédendő kliensét, mint egy zsák krumplit, de tiszteletre méltóan tartóztatja magát; mindössze fogása keményedik meg azokon a félalt vendégeken, akiknek a homályos tekintetével kell megküzdenie anomális személyiségük megőrzésének érdekében. De végre Xavynak másfele támad ötlete keresgélni, és az ork több mint buzgóan követi is, mielőtt egy olyan delikvens délelőttjét zavarnának meg, akivel még ő is kétszer meggondolná, hogy a közelébe menjen. Előfordulnak itten ugyanis.
Mérsékelt érdeklődéssel néz körül a fürdőterületen; eddig nem volt kedv vagy kényszer ami a pegazusnak ezen, többé-kevésbé tisztább részére vitte volna, így a testi-lelki kényelmeket nem volt még lehetősége kiélvezni. És, amilyen fukar is, nem is hiszi, hogy fogja.
Gnóm társa meglepő sebességgel pillantja itt meg ügyfelüket, amire még Ukrom elismerően gondolna is, ha nem sejtené, hogy amaz inkább minél hamarabb tenne bármi mást is, mint hogy "meztelen seggek" között rohangáljon, még hogy egy miatt is üzletelni. Miközben máris elkezdi mondani magáét a Merchennek nevezett uraságnak, ő egy lépéssel a kalapos asszony mögött, keresztbe tett karokkal vizslatja a csúszásveszélyes környéket. Kissé sietve, gondolkodás nélkül törtek be a helyiségbe, úgyhogy cipellőjük lábnyomai szépen mögöttük virítanak. Ha nem akarnak komolyabb problémát, jobb lesz, ha minél előbb kis is osonnának.
Amennyiben az egyoldalas tranzakció hamar megtörténik, márpedig kisnövésű társa lényegre törő átutalását látva elég hamar meg kéne, egy bólintással le tudná magának az új személyt, új helyiséget és az új, sikeres küldetést, és battyogna is vissza Aztyanhoz. Xavylari tiszteletre méltóan merész kijelentése őt illetően megint csak szája természetellenes elhúzódását eredményezi, fogcsikorgatással és a nyaki vénák megjelenésével csoportosítva, és megerősödik vágya, hogy egy zacskó jobbágyi áruként hajítsa magától minél messzebb a kisnövésűt. Ez nem volt a munkaköri leírásában.*
- Pimasz fruska... *Morogja magának egy lélegzetvétel alatt, majd, ha semmi probléma nem keletkezik, tapos ő is magának megint egy koszos lábnyomsort ki a fürdőházból, Xavylari mögött, azon az ajtón keresztül, amerről jöttek.*
//Merchen expedíció//
*A tündér felderítése érdekében folyó hangoskodásuk és vendégek zavargatása, ami egy nemesebb helyen elbocsátásukkal is járna, kevés ember számára meglepően, sikertelenül zajlik. Tevékenységük végén már erősen viszket Ukrom markosabb keze, hogy felkapja és kivágja megvédendő kliensét, mint egy zsák krumplit, de tiszteletre méltóan tartóztatja magát; mindössze fogása keményedik meg azokon a félalt vendégeken, akiknek a homályos tekintetével kell megküzdenie anomális személyiségük megőrzésének érdekében. De végre Xavynak másfele támad ötlete keresgélni, és az ork több mint buzgóan követi is, mielőtt egy olyan delikvens délelőttjét zavarnának meg, akivel még ő is kétszer meggondolná, hogy a közelébe menjen. Előfordulnak itten ugyanis.
Mérsékelt érdeklődéssel néz körül a fürdőterületen; eddig nem volt kedv vagy kényszer ami a pegazusnak ezen, többé-kevésbé tisztább részére vitte volna, így a testi-lelki kényelmeket nem volt még lehetősége kiélvezni. És, amilyen fukar is, nem is hiszi, hogy fogja.
Gnóm társa meglepő sebességgel pillantja itt meg ügyfelüket, amire még Ukrom elismerően gondolna is, ha nem sejtené, hogy amaz inkább minél hamarabb tenne bármi mást is, mint hogy "meztelen seggek" között rohangáljon, még hogy egy miatt is üzletelni. Miközben máris elkezdi mondani magáét a Merchennek nevezett uraságnak, ő egy lépéssel a kalapos asszony mögött, keresztbe tett karokkal vizslatja a csúszásveszélyes környéket. Kissé sietve, gondolkodás nélkül törtek be a helyiségbe, úgyhogy cipellőjük lábnyomai szépen mögöttük virítanak. Ha nem akarnak komolyabb problémát, jobb lesz, ha minél előbb kis is osonnának.
Amennyiben az egyoldalas tranzakció hamar megtörténik, márpedig kisnövésű társa lényegre törő átutalását látva elég hamar meg kéne, egy bólintással le tudná magának az új személyt, új helyiséget és az új, sikeres küldetést, és battyogna is vissza Aztyanhoz. Xavylari tiszteletre méltóan merész kijelentése őt illetően megint csak szája természetellenes elhúzódását eredményezi, fogcsikorgatással és a nyaki vénák megjelenésével csoportosítva, és megerősödik vágya, hogy egy zacskó jobbágyi áruként hajítsa magától minél messzebb a kisnövésűt. Ez nem volt a munkaköri leírásában.*
- Pimasz fruska... *Morogja magának egy lélegzetvétel alatt, majd, ha semmi probléma nem keletkezik, tapos ő is magának megint egy koszos lábnyomsort ki a fürdőházból, Xavylari mögött, azon az ajtón keresztül, amerről jöttek.*
2924. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2022-01-24 07:42:35
Üzenet elküldve: 2022-01-24 07:42:35
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
//Az üzlet az üzlet//
//Merchen expedíció//
*Miközben a férfi nevét kiabálja, nem igazán néz maga mögé, az öt követő orkra, ám minden bizonnyal, ha megtenné se tudná eldönteni mi járt a fejében. Az orkok mindig csúnyán néznek ki, ez számára egyértelmű. Míg hangosan kiabálva végig járja a fogadóteret rá kell döbbennie, hogy bizony nem találja meg a tündért. ~Ha csak nem álcázta magát iszákos, szakállas törpének. ~ Ám ismeri már annyira a képét, hogy tudja, valóban nincs ott. Egy pillanatra megtorpan elgondolkodva, hogy merre kereshetné még, netalántán a szobájában lenne? Akkor jut eszébe, hogy bizony itt fürdő is van, int a másiknak, hogy kövesse, bizony oda is bemerészkednek. Odabenn is elkiáltja magát, amire nagy meglepetésére válasz is érkezik. Miután bedugja a fejét a fürdő vizes részére is, megpillantja a tündért is a vízben.*
-Micsoda naplopó vagy öcsém! Itt áztatod a feneked, Aztyan meg mindenfelé téged keres mert munka van. És egy tipp, ha legközelebb ki akarsz bújni a meló alól, akkor ne kiabáld vissza, hogy ITT! *Mondja nagyon bölcsen, majd visszahúzza a fejét az öltözőbe, nem igazán van kedves olyat látni, amit nem kéne. Amennyiben a tündér végre kiemeli a hátsóját a vízből és kimegy hozzá oda is adja, amit rábíztak. Merchen Feiy kezébe nyomja a 2817 arannyal teli zsákot. *
-Most pedig munkára! *Mondja mintha ő lenne a kis főnök.*
-Oh… és az arannyal jár egy ork is, árukapcsolás… *Veregeti meg az ork oldalát, majd menne is a dolgára, hiszen teljesítette, amit rábíztak.*
//Merchen expedíció//
*Miközben a férfi nevét kiabálja, nem igazán néz maga mögé, az öt követő orkra, ám minden bizonnyal, ha megtenné se tudná eldönteni mi járt a fejében. Az orkok mindig csúnyán néznek ki, ez számára egyértelmű. Míg hangosan kiabálva végig járja a fogadóteret rá kell döbbennie, hogy bizony nem találja meg a tündért. ~Ha csak nem álcázta magát iszákos, szakállas törpének. ~ Ám ismeri már annyira a képét, hogy tudja, valóban nincs ott. Egy pillanatra megtorpan elgondolkodva, hogy merre kereshetné még, netalántán a szobájában lenne? Akkor jut eszébe, hogy bizony itt fürdő is van, int a másiknak, hogy kövesse, bizony oda is bemerészkednek. Odabenn is elkiáltja magát, amire nagy meglepetésére válasz is érkezik. Miután bedugja a fejét a fürdő vizes részére is, megpillantja a tündért is a vízben.*
-Micsoda naplopó vagy öcsém! Itt áztatod a feneked, Aztyan meg mindenfelé téged keres mert munka van. És egy tipp, ha legközelebb ki akarsz bújni a meló alól, akkor ne kiabáld vissza, hogy ITT! *Mondja nagyon bölcsen, majd visszahúzza a fejét az öltözőbe, nem igazán van kedves olyat látni, amit nem kéne. Amennyiben a tündér végre kiemeli a hátsóját a vízből és kimegy hozzá oda is adja, amit rábíztak. Merchen Feiy kezébe nyomja a 2817 arannyal teli zsákot.
*-Most pedig munkára! *Mondja mintha ő lenne a kis főnök.*
-Oh… és az arannyal jár egy ork is, árukapcsolás… *Veregeti meg az ork oldalát, majd menne is a dolgára, hiszen teljesítette, amit rábíztak.*
2923. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2022-01-24 00:10:06
Üzenet elküldve: 2022-01-24 00:10:06
Rang: Játékos
IC üzenetek: 485
OOC üzenetek: 62
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 485
OOC üzenetek: 62
Játékstílus: Vakmerő
//Az üzlet az üzlet//
//Merchen expedíció//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
-Tudod szívesen mondanék valami frappánsat, amivel viccesen elfedném azt, amit mondasz, de ami azt illeti legtöbbször egyedül járok ide.
*Egy fenét jár egyedül ide.*
-Elmerülök a gondolataimban és élvezem a csendet, biztos megérted.
*Akár még igaz is lehetne, és valószínűleg tényleg egy valóságos indoknak hangzik. Kedvese pedig nem hagyja cserben ahogy a vízhez érnek, ugyanis némi életszerű körültekintés után valóban elkényezteti Merchen szemeit a bájaival, amire a tündér szemei láthatóan felcsillannak. Ha képes lenne rá talán még dorombolna is, hogy úgy csalogassa közelebb a másikat. Szerencsére erre nincs szükség.*
-Bármennyit, bármikor, bárhol.
*Búgja majd átadja magát az élvezetnek, s a finom csók közben ő maga karjaival igyekszik Yath derekát átkarolni. Éppen csak kezdené jobban beleélni magát a helyzetbe, amikor a saját nevét hallja. Tompán és halkan, valamint roppant csúnya kiejtéssel, de hallja. Nagyot sóhajt, majd leveszi karjait kedveséről.*
-Úgy látszik tényleg híres lehetek...
*Csóválja meg a fejét játékosan, ki ugyan nem száll a vízből, hisz fogalma sincs, hogy ki keresi, nem fog ugrálni mint egy kutya. Ha a keresői a fürdőházban is keresnék, és ugyanígy, ugyanilyen hangerővel a nevét kiáltanák, akkor viszonylag erélyesen felel.*
-Itt!
*És kezét is a magasba nyújtja, amit könnyen megláthat az őt kereső páros, ha a hang irányába indulnak el.*
//Merchen expedíció//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
-Tudod szívesen mondanék valami frappánsat, amivel viccesen elfedném azt, amit mondasz, de ami azt illeti legtöbbször egyedül járok ide.
*Egy fenét jár egyedül ide.*
-Elmerülök a gondolataimban és élvezem a csendet, biztos megérted.
*Akár még igaz is lehetne, és valószínűleg tényleg egy valóságos indoknak hangzik. Kedvese pedig nem hagyja cserben ahogy a vízhez érnek, ugyanis némi életszerű körültekintés után valóban elkényezteti Merchen szemeit a bájaival, amire a tündér szemei láthatóan felcsillannak. Ha képes lenne rá talán még dorombolna is, hogy úgy csalogassa közelebb a másikat. Szerencsére erre nincs szükség.*
-Bármennyit, bármikor, bárhol.
*Búgja majd átadja magát az élvezetnek, s a finom csók közben ő maga karjaival igyekszik Yath derekát átkarolni. Éppen csak kezdené jobban beleélni magát a helyzetbe, amikor a saját nevét hallja. Tompán és halkan, valamint roppant csúnya kiejtéssel, de hallja. Nagyot sóhajt, majd leveszi karjait kedveséről.*
-Úgy látszik tényleg híres lehetek...
*Csóválja meg a fejét játékosan, ki ugyan nem száll a vízből, hisz fogalma sincs, hogy ki keresi, nem fog ugrálni mint egy kutya. Ha a keresői a fürdőházban is keresnék, és ugyanígy, ugyanilyen hangerővel a nevét kiáltanák, akkor viszonylag erélyesen felel.*
-Itt!
*És kezét is a magasba nyújtja, amit könnyen megláthat az őt kereső páros, ha a hang irányába indulnak el.*
2922. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2022-01-23 21:36:49
Üzenet elküldve: 2022-01-23 21:36:49
Rang: Játékos
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//Veszélyes lépcsők//
*Nem akad fenn rajta, hogy Flecser nem jegyzi meg az Újholddal kapcsolatos részleteket. Tudja, hogy a varjú számára nem fontos, és talán nem is érdekes. Tényszerűen válaszol.*
-Varjú. Általában 15-20 évet élnek. Olyan 13-14 éve van mellettem, és nem fiókaként szegődött mellém. Tulajdonképpen nem tudom, mennyi ideje lehet hátra. Többet utazik a vállamon, mint mondjuk 3 éve, de az étvágya még jó, látásával, hallásával sincs gond, amennyire meg tudom mondani. Öreg vagy aggastyán korban mozoghat, mindenesetre.
~Nem is olyan rossz játék ez a zsuga.~
*Miközben a tenyerébe pakolja a kockákat, a vadász magyarázatának köszönhetően új szót tanul.*
-Ezek szerint a városőrködésből nem lehet csak úgy nyugdíjba menni? Miért hagytad abba? Egyáltalán, egy ilyen... *Keresi a megfelelő szót* ...zabolátlan fickó hogyan szánja rá magát, hogy elkezdje?
*Kérdezi őszinte kíváncsisággal. Nehezére esik elképzelni, ahogy Flecser magát, vagy akárki mást komolyan véve betöltsön egy ilyen posztot. A stílusa komoly problémákat jelenthet nem csak tisztekkel, de még azonos rangúakkal is. Míg a válaszra vár, gurít. Az első dobás után kikerekedik a szeme, és nem is nyúl a kockák felé. Helyette oldalba böki Flecsert a könyökével.*
-Figyelj már ide, Vénember... Biztos minden rendben van ezekkel a kockákkal?! Valami bájolást raktál rájuk, hogy mindig hatos triós alakul nálam?
~Ha pénzben játszanánk, a büdös életben nem lenne ennyi szerencsém.~
*Gondolja Vuyren, ahogy eszébe jut a tisztáson rögtönzött íjászversenyük. Ott is csak addig ment minden simán, míg dicsekvésre nem nyitotta a száját. Azért a tisztesség kedvéért dob még egyet azzal a kettővel, ami nem hatoson állt meg, de az eredmény nem változik. Szinte félve pillant a vadászra, ahogy odatologatja elé a kockákat.*
//Kockagurító//
*Nem akad fenn rajta, hogy Flecser nem jegyzi meg az Újholddal kapcsolatos részleteket. Tudja, hogy a varjú számára nem fontos, és talán nem is érdekes. Tényszerűen válaszol.*
-Varjú. Általában 15-20 évet élnek. Olyan 13-14 éve van mellettem, és nem fiókaként szegődött mellém. Tulajdonképpen nem tudom, mennyi ideje lehet hátra. Többet utazik a vállamon, mint mondjuk 3 éve, de az étvágya még jó, látásával, hallásával sincs gond, amennyire meg tudom mondani. Öreg vagy aggastyán korban mozoghat, mindenesetre.
~Nem is olyan rossz játék ez a zsuga.~
*Miközben a tenyerébe pakolja a kockákat, a vadász magyarázatának köszönhetően új szót tanul.*
-Ezek szerint a városőrködésből nem lehet csak úgy nyugdíjba menni? Miért hagytad abba? Egyáltalán, egy ilyen... *Keresi a megfelelő szót* ...zabolátlan fickó hogyan szánja rá magát, hogy elkezdje?
*Kérdezi őszinte kíváncsisággal. Nehezére esik elképzelni, ahogy Flecser magát, vagy akárki mást komolyan véve betöltsön egy ilyen posztot. A stílusa komoly problémákat jelenthet nem csak tisztekkel, de még azonos rangúakkal is. Míg a válaszra vár, gurít. Az első dobás után kikerekedik a szeme, és nem is nyúl a kockák felé. Helyette oldalba böki Flecsert a könyökével.*
-Figyelj már ide, Vénember... Biztos minden rendben van ezekkel a kockákkal?! Valami bájolást raktál rájuk, hogy mindig hatos triós alakul nálam?
~Ha pénzben játszanánk, a büdös életben nem lenne ennyi szerencsém.~
*Gondolja Vuyren, ahogy eszébe jut a tisztáson rögtönzött íjászversenyük. Ott is csak addig ment minden simán, míg dicsekvésre nem nyitotta a száját. Azért a tisztesség kedvéért dob még egyet azzal a kettővel, ami nem hatoson állt meg, de az eredmény nem változik. Szinte félve pillant a vadászra, ahogy odatologatja elé a kockákat.*
//Kockagurító//
2921. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2022-01-23 19:46:35
Üzenet elküldve: 2022-01-23 19:46:35
![>Valea lae'Natar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11217_1530203834_elf_no.jpg)
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 154
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 154
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Csontig meztelen//
- Csak papiros kell hozzá, aztán fülön csípni egy éppen henyélő futár fiút. Pár aranyért szívesen elviszik neked a levelet bárhova, az utca pedig tele van velük.
*Az ork mélyenszántó kérdését nem fogadja jó szívvel, hiszen alig pár órája kaparta ki magát a földből, még nem igen tudta ki eszelni mi lesz vele a jövőben.*
- Megkeresem a féltestvéremet. Relael a neve, esetleg nem hallottatok felőle? Lehet a lázadáskor meghalt, de még ezt sem tudom biztosan róla. Talán megnézem, hogy egyben van e még egykori otthonom.
*Megrántja vállait, hiszen hirtelen többet nem tud és nem is akar mondani.
Rövidesen megérkeznek a Pegazushoz, Valea pedig a fogadóba lépés előtt felkészíti magát lelkire a megbámulásra, amiben rövidesen része is lesz. Bármennyire is szabadszellemű és gátlástalan tud lenni az elf nő, azért ez a kiszolgáltatott, s megalázó állapot nem olyan egyszerű számára. Bonternos jószándékú segítségével is nehéz mit kezdeni, egyrészt mert eddigi élete során majdnem mindig képes volt megoldani nehézségeit, másrészt pedig az, hogy barátja vetett véget életének nem feltétlenül jelent jót a másokkal szembeni bizalmát tekintve.*
- Visszafizetem majd.
*Mondja Bonternosnak az étel ügyében, aki felfigyelhet rá, hogy Valea most először mutat némi határozottságot, s egykori rátermett jellemének némi jelét.*
- Egy tea mindenképpen jól esne.
*Talán az végre átmelegítené, bár ez a gondja is valamivel jobb mióta a fogadó zárt épületébe betértek.*
- Puliszka vagy kenyér megteszi, köszönöm.
*Feleli némi töprengés után, s mivel számtalanszor járt már a Pegazusban, ezért az étlapra sincs szüksége, pontosan jól tudja mi a kínálat.*
- Esetleg ha valakiről tudnátok, hogy pár aranyért cserébe munkát tudna ajánlani, akkor azért is hálás lennék.
*Ha nincs akadálya, akkor egy asztalt birtokba vesz, lehető legközelebb a tűzhöz, s oda kuporodik közben makacsul kapaszkodik a pokrócba, hogy az elfedje őt. Most, hogy kezd némileg átmelegedni figyel fel arra a furcsa maró éhségre, aminél eddig legkisebb gondja is nagyobb volt.*
- Csak papiros kell hozzá, aztán fülön csípni egy éppen henyélő futár fiút. Pár aranyért szívesen elviszik neked a levelet bárhova, az utca pedig tele van velük.
*Az ork mélyenszántó kérdését nem fogadja jó szívvel, hiszen alig pár órája kaparta ki magát a földből, még nem igen tudta ki eszelni mi lesz vele a jövőben.*
- Megkeresem a féltestvéremet. Relael a neve, esetleg nem hallottatok felőle? Lehet a lázadáskor meghalt, de még ezt sem tudom biztosan róla. Talán megnézem, hogy egyben van e még egykori otthonom.
*Megrántja vállait, hiszen hirtelen többet nem tud és nem is akar mondani.
Rövidesen megérkeznek a Pegazushoz, Valea pedig a fogadóba lépés előtt felkészíti magát lelkire a megbámulásra, amiben rövidesen része is lesz. Bármennyire is szabadszellemű és gátlástalan tud lenni az elf nő, azért ez a kiszolgáltatott, s megalázó állapot nem olyan egyszerű számára. Bonternos jószándékú segítségével is nehéz mit kezdeni, egyrészt mert eddigi élete során majdnem mindig képes volt megoldani nehézségeit, másrészt pedig az, hogy barátja vetett véget életének nem feltétlenül jelent jót a másokkal szembeni bizalmát tekintve.*
- Visszafizetem majd.
*Mondja Bonternosnak az étel ügyében, aki felfigyelhet rá, hogy Valea most először mutat némi határozottságot, s egykori rátermett jellemének némi jelét.*
- Egy tea mindenképpen jól esne.
*Talán az végre átmelegítené, bár ez a gondja is valamivel jobb mióta a fogadó zárt épületébe betértek.*
- Puliszka vagy kenyér megteszi, köszönöm.
*Feleli némi töprengés után, s mivel számtalanszor járt már a Pegazusban, ezért az étlapra sincs szüksége, pontosan jól tudja mi a kínálat.*
- Esetleg ha valakiről tudnátok, hogy pár aranyért cserébe munkát tudna ajánlani, akkor azért is hálás lennék.
*Ha nincs akadálya, akkor egy asztalt birtokba vesz, lehető legközelebb a tűzhöz, s oda kuporodik közben makacsul kapaszkodik a pokrócba, hogy az elfedje őt. Most, hogy kezd némileg átmelegedni figyel fel arra a furcsa maró éhségre, aminél eddig legkisebb gondja is nagyobb volt.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7417-7436