Arthenior - Pegazus fogadó
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 250 (4981. - 5000. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
5000. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2014-05-27 23:42:33
Üzenet elküldve: 2014-05-27 23:42:33
Rang: Játékos
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
//Svenestra, Echo, Rinan, Sirii//
*A tündérke zavartan néz körül, majd nézi a körülötte gyűlőket, és nem tud mit szólni. A gyógyszert elfogadja, de még kissé kába ahhoz, hogy pontosan értse mire is jó az.*
-Köszönöm, bármit is tettél értem.*Tekint hálás szemekkel megmentőére. Nem igazán tudja mit is kéne tennie, ezért a legegyszerűbb megoldás mellett dönt, nem tesz semmit, csak ül, és nézi a többieket, akik egyre többen vannak. Nem igazán figyel a többiek beszélgetésére, mert még túlságosan a közelmúltban történt események hatása alatt van. Csendben ismét átéli a megerőszakolást, és ez az emlékezés majdnem olyan szörnyű számára mint maga az esemény. Semmibe révedő tekintettel néz közben maga elé, és elmerül az önsajnálat mocsaraiban. Miközben egyre hálásabb a nőnek aki megmentette, és akinek még a nevét se tudja. Tekintetét a bárdra emeli, szemében hálával vegyes szomorúság bujkál ahogy ismét megköszöni a nő intelmének ellenére.*
-Köszönöm, nem is tudhatod mennyire sokat tettél értem.*Suttogja alig hallhatóan a megmentőjének.*Bármit megteszek neked.*Mondja, és nem csak mondja, de komolyan is gondolja, ami ebben a korban, és ilyen helyzetben könnyen megeshet. Ami viszont legalább ilyen veszélyes, hogy az arca és a szeme, főleg a szeme, elárulhatják a bárdnak, hogy Echomelarana jelen pillanatban hajlandó lenne örök szolgálatot fogadni neki, vagy akár feláldozni az életét érte. Különös dolgokra képesek az érzések, és a hála egy nagyon erős érzés, talán az egyik legerősebb.*
*A tündérke zavartan néz körül, majd nézi a körülötte gyűlőket, és nem tud mit szólni. A gyógyszert elfogadja, de még kissé kába ahhoz, hogy pontosan értse mire is jó az.*
-Köszönöm, bármit is tettél értem.*Tekint hálás szemekkel megmentőére. Nem igazán tudja mit is kéne tennie, ezért a legegyszerűbb megoldás mellett dönt, nem tesz semmit, csak ül, és nézi a többieket, akik egyre többen vannak. Nem igazán figyel a többiek beszélgetésére, mert még túlságosan a közelmúltban történt események hatása alatt van. Csendben ismét átéli a megerőszakolást, és ez az emlékezés majdnem olyan szörnyű számára mint maga az esemény. Semmibe révedő tekintettel néz közben maga elé, és elmerül az önsajnálat mocsaraiban. Miközben egyre hálásabb a nőnek aki megmentette, és akinek még a nevét se tudja. Tekintetét a bárdra emeli, szemében hálával vegyes szomorúság bujkál ahogy ismét megköszöni a nő intelmének ellenére.*
-Köszönöm, nem is tudhatod mennyire sokat tettél értem.*Suttogja alig hallhatóan a megmentőjének.*Bármit megteszek neked.*Mondja, és nem csak mondja, de komolyan is gondolja, ami ebben a korban, és ilyen helyzetben könnyen megeshet. Ami viszont legalább ilyen veszélyes, hogy az arca és a szeme, főleg a szeme, elárulhatják a bárdnak, hogy Echomelarana jelen pillanatban hajlandó lenne örök szolgálatot fogadni neki, vagy akár feláldozni az életét érte. Különös dolgokra képesek az érzések, és a hála egy nagyon erős érzés, talán az egyik legerősebb.*
4999. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2014-05-27 22:09:15
Üzenet elküldve: 2014-05-27 22:09:15
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 224
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 224
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Szelíd
//Engumrak//
*A fogadós nagyot sóhajt, majd megingatja a fejét ismét.*
- Hát jó, legyen.
*S azzal elvesz még kettőt a süteményekből.*
- Szerencséd, hogy szeretem az öreg süteményét. Olyan puha a tésztája, mintha csak felhőt ennék. A többivel meg...
*Int olyanformán, gyors ujjmozdulatokkal, mintha el akarná zavarni.*
- Próbálj szerencsét itt. Ők elég jó vásárlók, én meg jóformán csak őket ismerem. Ha nem is kapkodják el mind, jópártól megszabadítanak majd. Ami meg megmarad, üsse kavics, megveszem. Ha sok marad, akkor végsősoron mosolyt csalsz így pár szegény kölök arcára. Ne bánkódj, fiam.
*Vissza is fordul ismét dolgához, hogy végre elkészüljön a kolbász meg szalonna az ajtóhoz közel ülő alakoknak.*
*A fogadós nagyot sóhajt, majd megingatja a fejét ismét.*
- Hát jó, legyen.
*S azzal elvesz még kettőt a süteményekből.*
- Szerencséd, hogy szeretem az öreg süteményét. Olyan puha a tésztája, mintha csak felhőt ennék. A többivel meg...
*Int olyanformán, gyors ujjmozdulatokkal, mintha el akarná zavarni.*
- Próbálj szerencsét itt. Ők elég jó vásárlók, én meg jóformán csak őket ismerem. Ha nem is kapkodják el mind, jópártól megszabadítanak majd. Ami meg megmarad, üsse kavics, megveszem. Ha sok marad, akkor végsősoron mosolyt csalsz így pár szegény kölök arcára. Ne bánkódj, fiam.
*Vissza is fordul ismét dolgához, hogy végre elkészüljön a kolbász meg szalonna az ajtóhoz közel ülő alakoknak.*
4998. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2014-05-27 21:49:07
Üzenet elküldve: 2014-05-27 21:49:07
Rang: Játékos
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Meshélő//
*Engumrak amikor a fogadós elvesz a saját két darabját, megszólal.*
-Nyugodtan vigyen többet, van bőven.*Kissé szomorkásan mondja ezt.*
-Nem tudom, lehet, el kéne adni, mert nincs kedvem egy hétig süteményen élni. Esetleg maga nem szeretne süteményt venni.*Mondja eleinte kicsit szomorkásan, majd reménykedő tekintettel.*-Vagy esetleg valakit akinek szüksége lenne nagyobb tétel pékárúra. Kár lenne ennyi élelmiszernek kárba vesznie, na meg legyünk őszinték, én se szeretnék ekkora pénzeket veszteni az első napomon, mert kissé nehéz lenne pénzt szereznem az újrakezdéshez. Tehát ha bármit tudna tenni értem, akkor nagyon hálás lennék, bár tudom márt így is sokat köszönhetek önnek, hiszen a péknek is bemutatott, de ígérem meghálálom.
*Engumrak amikor a fogadós elvesz a saját két darabját, megszólal.*
-Nyugodtan vigyen többet, van bőven.*Kissé szomorkásan mondja ezt.*
-Nem tudom, lehet, el kéne adni, mert nincs kedvem egy hétig süteményen élni. Esetleg maga nem szeretne süteményt venni.*Mondja eleinte kicsit szomorkásan, majd reménykedő tekintettel.*-Vagy esetleg valakit akinek szüksége lenne nagyobb tétel pékárúra. Kár lenne ennyi élelmiszernek kárba vesznie, na meg legyünk őszinték, én se szeretnék ekkora pénzeket veszteni az első napomon, mert kissé nehéz lenne pénzt szereznem az újrakezdéshez. Tehát ha bármit tudna tenni értem, akkor nagyon hálás lennék, bár tudom márt így is sokat köszönhetek önnek, hiszen a péknek is bemutatott, de ígérem meghálálom.
4997. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2014-05-27 21:03:02
Üzenet elküldve: 2014-05-27 21:03:02
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 17
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 17
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Görbe este//
*Elégedetten nézi végig, ahogy asztaltársa újra tölti a poharát. Nem mintha, ha iszákos lenne, de a finom bor, mindig könnyeddé és gördülékennyé változtatja a dolgokat, arról nem is beszélve, hogy Neth számára igazán izgalmas dolgokat hoz ki más emberekből. A borospohárról a mélységi arcára vándorol a tekintete és kérdésére, íves szemöldöke meglepetten húzódik még ívesebb szögben a homlokán. Nem tud mit kezdeni magával és gúnyosan felnevet, majd arcán ragadt mosollyal szól közbe.*
- Ugyan, ne nézzen amatőrnek. *Legyint is egyet mellé, láthatóan tettetett felháborodottsággal.* - Ha arra pályáznék, másfelől közelítettem volna meg a dolgokat. *Mondja sejtelmesen, de többet nem is szól egyelőre. Az igazságtól nincs távol ez a mondata, hiszen bár Zaraunról könnyű volt megállapítania, hogy nem koldus, mindezt már felfedezte öltözékében és kacifántos szavaiban. Ugyanakkor van valami izgalmas pimaszság mind a szavaiban, mind pedig szemeiben, ami kíváncsivá tette. Kíváncsivá, hogy mi újat tud neki nyújtani és milyen világot tud számára mutatni az előttük álló estén. Ezt viszont szavakkal nem jelzi, bár lehet nem nehéz kitalálni, cseppet sem elutasító viselkedéséből.
Inkább hallgatja tovább és valóban meglepődik, mikor kiderül, hogy mi is a valódi foglalkozása a titokzatos fiatalnak. Kissé hátra is kapja fejét, enyhén oldalasan, de mégsem csalódottan.*
- Nos, hát ez meglepett. *Ismeri el őszintén. De persze nem ez a történet a vége, ahogy sejthette van még valami a háttérben.
Amikor a férfi odahajol felé és édes suttogásba kezd. Neth érzi, ahogy pulzusa emelkedik és szaggatottan veszi a levegőt, pláne, amikor néha sötételf lágyan a fülét is érinti ajkaival, ami mindig gyenge pontja volt. Igyekszik azonban palástolni a rá gyakorolt hatást, nehogy Zaraun teljesen elbízza magát, bár ez nehezére megy. Egyetlen szerencséje, hogy nem az a pirulós, szemérmes fajta, így saját szívverésén kívül kevés dolog jelzi a hatást. Illetve talán valami, az arcán ragadt vigyor. Előbb igyekszik kissé lehűlni, és csak utána szólal meg.*
- Feltéve, hogy hagynám magam. *Ejti ki a szavakat egymás után, bár ez igen nagyképűen hangzott tőle. Igaz ugyan, hogy képes magát dobókéseivel megvédeni, de ez függ az ellenféltől is, s mivel ő nem az a kimondott harcos amazon így talán könnyű szerrel el tudnák tenni láb alól. Mindenesetre elgondolkodik rajta, hogy puszta pimaszságból tovább feszegeti a húrt, de erre már ideje sem marad. A hamuszürke kezek ekkor már az ő kézfejét szorítják, erősen, de mégsem fájdalmasan. A hirtelen váltástól meglepetten néz a másikra, hogy ugyan mi ez a hevesség, de a táncot nem tudja visszautasítani. Igaz, nem szokása kocsmában táncra perdülni. Megint más a négy fal között egy személyre szabott kis szóló, és megint csak más, amikor mindenki előtt neki kell állnia. Viszont választása nincs. Gyorsan szabad kezével felkapja borát és igen nagyot húz belőle, hogy hirtelen kialakult és szokatlan szorongásán némiképp enyhítsen.*
- Bár azt megnézném, hogyan kap ölbe, mégsem utasíthatom vissza. *Vigyorog a másikra és felpattan. Engedi, hogy a másik vezesse, miközben továbbra is próbál úrihölgyhöz méltóan viselkedni, bár a bor lassan érezteti hatását és a környezet sem megfelelő ehhez. A pörgős nóta viszont kissé elijeszti. Azt sem tudja mégis hogy kell erre a zenére mozogni és ahogy elnézi a dőlöngélő részeg tömeget, ők sem sokat segítenek rajta.*
- Bevallom, nem szokásom efféle kocsmai dallamokra táncolni *Arcáról talán most először egy enyhe szégyenlősség olvasható le, hisz nem szereti magát esetlennek mutatni, pláne egy ilyen férfi mellett, ám lehet ez csak még ösztönzőbben hat a másikra.* - Úgyhogy *Lendíti maga előtt szabad karját.* - Rendelkezzen velem. *Neveti el magát közben a röhejes mondaton, de ez csak egyfajta "felhívás keringőre".*
*Elégedetten nézi végig, ahogy asztaltársa újra tölti a poharát. Nem mintha, ha iszákos lenne, de a finom bor, mindig könnyeddé és gördülékennyé változtatja a dolgokat, arról nem is beszélve, hogy Neth számára igazán izgalmas dolgokat hoz ki más emberekből. A borospohárról a mélységi arcára vándorol a tekintete és kérdésére, íves szemöldöke meglepetten húzódik még ívesebb szögben a homlokán. Nem tud mit kezdeni magával és gúnyosan felnevet, majd arcán ragadt mosollyal szól közbe.*
- Ugyan, ne nézzen amatőrnek. *Legyint is egyet mellé, láthatóan tettetett felháborodottsággal.* - Ha arra pályáznék, másfelől közelítettem volna meg a dolgokat. *Mondja sejtelmesen, de többet nem is szól egyelőre. Az igazságtól nincs távol ez a mondata, hiszen bár Zaraunról könnyű volt megállapítania, hogy nem koldus, mindezt már felfedezte öltözékében és kacifántos szavaiban. Ugyanakkor van valami izgalmas pimaszság mind a szavaiban, mind pedig szemeiben, ami kíváncsivá tette. Kíváncsivá, hogy mi újat tud neki nyújtani és milyen világot tud számára mutatni az előttük álló estén. Ezt viszont szavakkal nem jelzi, bár lehet nem nehéz kitalálni, cseppet sem elutasító viselkedéséből.
Inkább hallgatja tovább és valóban meglepődik, mikor kiderül, hogy mi is a valódi foglalkozása a titokzatos fiatalnak. Kissé hátra is kapja fejét, enyhén oldalasan, de mégsem csalódottan.*
- Nos, hát ez meglepett. *Ismeri el őszintén. De persze nem ez a történet a vége, ahogy sejthette van még valami a háttérben.
Amikor a férfi odahajol felé és édes suttogásba kezd. Neth érzi, ahogy pulzusa emelkedik és szaggatottan veszi a levegőt, pláne, amikor néha sötételf lágyan a fülét is érinti ajkaival, ami mindig gyenge pontja volt. Igyekszik azonban palástolni a rá gyakorolt hatást, nehogy Zaraun teljesen elbízza magát, bár ez nehezére megy. Egyetlen szerencséje, hogy nem az a pirulós, szemérmes fajta, így saját szívverésén kívül kevés dolog jelzi a hatást. Illetve talán valami, az arcán ragadt vigyor. Előbb igyekszik kissé lehűlni, és csak utána szólal meg.*
- Feltéve, hogy hagynám magam. *Ejti ki a szavakat egymás után, bár ez igen nagyképűen hangzott tőle. Igaz ugyan, hogy képes magát dobókéseivel megvédeni, de ez függ az ellenféltől is, s mivel ő nem az a kimondott harcos amazon így talán könnyű szerrel el tudnák tenni láb alól. Mindenesetre elgondolkodik rajta, hogy puszta pimaszságból tovább feszegeti a húrt, de erre már ideje sem marad. A hamuszürke kezek ekkor már az ő kézfejét szorítják, erősen, de mégsem fájdalmasan. A hirtelen váltástól meglepetten néz a másikra, hogy ugyan mi ez a hevesség, de a táncot nem tudja visszautasítani. Igaz, nem szokása kocsmában táncra perdülni. Megint más a négy fal között egy személyre szabott kis szóló, és megint csak más, amikor mindenki előtt neki kell állnia. Viszont választása nincs. Gyorsan szabad kezével felkapja borát és igen nagyot húz belőle, hogy hirtelen kialakult és szokatlan szorongásán némiképp enyhítsen.*
- Bár azt megnézném, hogyan kap ölbe, mégsem utasíthatom vissza. *Vigyorog a másikra és felpattan. Engedi, hogy a másik vezesse, miközben továbbra is próbál úrihölgyhöz méltóan viselkedni, bár a bor lassan érezteti hatását és a környezet sem megfelelő ehhez. A pörgős nóta viszont kissé elijeszti. Azt sem tudja mégis hogy kell erre a zenére mozogni és ahogy elnézi a dőlöngélő részeg tömeget, ők sem sokat segítenek rajta.*
- Bevallom, nem szokásom efféle kocsmai dallamokra táncolni *Arcáról talán most először egy enyhe szégyenlősség olvasható le, hisz nem szereti magát esetlennek mutatni, pláne egy ilyen férfi mellett, ám lehet ez csak még ösztönzőbben hat a másikra.* - Úgyhogy *Lendíti maga előtt szabad karját.* - Rendelkezzen velem. *Neveti el magát közben a röhejes mondaton, de ez csak egyfajta "felhívás keringőre".*
4996. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2014-05-27 20:22:44
Üzenet elküldve: 2014-05-27 20:22:44
Rang: Játékos
IC üzenetek: 35
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 35
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Tifa, Aletai//
*Alig bírja visszatartani a nevetését, mikor észreveszi Aletai biztató arckifejezését, de végül csendes mosolyra húzódnak ajkai. Érdeklődve hallgatja a férfi szavait, elvégre e téren is több tapasztalattal rendelkezik, mint ő, bár jól esik neki, hogy megerősíti szavait.
Aletai meglepően hamar módot talál, hogy érintésével kerüljön közelebb a lányhoz, Kei egy vigyorral díjazza a próbálkozást, mégha nem is egészen úgy sikerül, ahogy eltervezte. Aletai rövidtávú búcsúja után az elfre fordítja tekintetét.*
- Frusztráló? *Visszatartott kuncogásától nevetőgödröcskék jelennek meg arcán.* - Félre ne érts. Az Aletaial való fürdőzés nem igazán csábít, ellenben veled... *Sejtető mosoly kúszik arcára, ahogy újból végigméri a lányt, ragadozó tekintete csak még izgatóbbá teszi.* Maradjunk annyiban, hogy a világért sem hagynám ki egyiket sem.
*Rövid magánperceiket Aletai visszatérése szakítja félbe, kissé meg is ijeszti Tifát közeledésével. Habogása egy egészen új oldalát mutatja meg a fiúnak, aki mostmár nemcsak csábítónak, de kifejezetten aranyosnak is találja a lányt. Az újabb ajánlatra talán a kelleténél kissé gyorsabban pattan fel, Aletaira kacsint, miközben követi az elfet.*
- Benne vagyok.
*Mosolyog a Tifára, és a lépcsőn át követi a szálláshelyre. A lány csuklómozdulatát követve lép be a szobába, hallgatja szavait, íriszeivel méri fel a helyszínt. A fiók nyikorgására elmosolyodik, tekintetében különös fény villan, mikor Tifa kényelmesen elhelyezkedik az ágyon. Ösztönei erősen afféle vezetik, hogy csatlakozzon hozzá, végül pár arasznyira ugyan, de helyet foglal mellette.*
- Azt elhiszem...
*A lány azonban hamar felpattan, szekrényéhez lépve kezd el átöltözni. Kei meglepett vigyorral az arcán szemléli a lányt, míg bájos kérdése el nem hangzik. Némi reakciókéséssel talán, de végül elfordul.*
- Szívesen tenném, hogy őszinte legyek.
*Halkan nevet, miközben maga is lepakolja fegyvereit, és köpenyét, míg végül csak alapöltözeteként csak puha anyagú nadrágja, és fehér inge marad rajta, melyből csábítóan virít ki nyakrészénél izmos mellkasa. Ha a lány végzett, elégedetten méri végig, épphogy elmarad a nyálcsorgatás, ahogy követi a fogadó asztalai felé. Aletai ismét élvezheti társaságukat, és ha a férfinak sem maradt több elintéznivalója, akár indulhatnak is a fürdőbe.*
*Alig bírja visszatartani a nevetését, mikor észreveszi Aletai biztató arckifejezését, de végül csendes mosolyra húzódnak ajkai. Érdeklődve hallgatja a férfi szavait, elvégre e téren is több tapasztalattal rendelkezik, mint ő, bár jól esik neki, hogy megerősíti szavait.
Aletai meglepően hamar módot talál, hogy érintésével kerüljön közelebb a lányhoz, Kei egy vigyorral díjazza a próbálkozást, mégha nem is egészen úgy sikerül, ahogy eltervezte. Aletai rövidtávú búcsúja után az elfre fordítja tekintetét.*
- Frusztráló? *Visszatartott kuncogásától nevetőgödröcskék jelennek meg arcán.* - Félre ne érts. Az Aletaial való fürdőzés nem igazán csábít, ellenben veled... *Sejtető mosoly kúszik arcára, ahogy újból végigméri a lányt, ragadozó tekintete csak még izgatóbbá teszi.* Maradjunk annyiban, hogy a világért sem hagynám ki egyiket sem.
*Rövid magánperceiket Aletai visszatérése szakítja félbe, kissé meg is ijeszti Tifát közeledésével. Habogása egy egészen új oldalát mutatja meg a fiúnak, aki mostmár nemcsak csábítónak, de kifejezetten aranyosnak is találja a lányt. Az újabb ajánlatra talán a kelleténél kissé gyorsabban pattan fel, Aletaira kacsint, miközben követi az elfet.*
- Benne vagyok.
*Mosolyog a Tifára, és a lépcsőn át követi a szálláshelyre. A lány csuklómozdulatát követve lép be a szobába, hallgatja szavait, íriszeivel méri fel a helyszínt. A fiók nyikorgására elmosolyodik, tekintetében különös fény villan, mikor Tifa kényelmesen elhelyezkedik az ágyon. Ösztönei erősen afféle vezetik, hogy csatlakozzon hozzá, végül pár arasznyira ugyan, de helyet foglal mellette.*
- Azt elhiszem...
*A lány azonban hamar felpattan, szekrényéhez lépve kezd el átöltözni. Kei meglepett vigyorral az arcán szemléli a lányt, míg bájos kérdése el nem hangzik. Némi reakciókéséssel talán, de végül elfordul.*
- Szívesen tenném, hogy őszinte legyek.
*Halkan nevet, miközben maga is lepakolja fegyvereit, és köpenyét, míg végül csak alapöltözeteként csak puha anyagú nadrágja, és fehér inge marad rajta, melyből csábítóan virít ki nyakrészénél izmos mellkasa. Ha a lány végzett, elégedetten méri végig, épphogy elmarad a nyálcsorgatás, ahogy követi a fogadó asztalai felé. Aletai ismét élvezheti társaságukat, és ha a férfinak sem maradt több elintéznivalója, akár indulhatnak is a fürdőbe.*
4995. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2014-05-27 19:27:34
Üzenet elküldve: 2014-05-27 19:27:34
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 122
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 122
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//Svenestra, Echo, Sirii//
*Unott sóhajt ereszt el, ismét csalódnia kell, mégha számított is erre. A lány talán még annyira sem száll be a játékba, mint ahogy várta, ráadásul a kis tündér is ébredezni kezd, evvel megzavarva a mókát. Nehezen mondható el, hogy ébren kellemesebb látványt nyújtana, árad belőle az átlag tündérekhez hasonlíthatatlan depresszió. Végül ahelyett, hogy undorát fejezné ki a lány hálálkodása hallatán, újabbat kortyol pálinkájából. Nem igazán érdekli magánbeszélgetésük, egyelőre nem tartozik rá. A hozzá intézett szavakra még elmosolyodik, majd bólint. Mennyire megnézné tisztán, és alkalomhoz illően öltözék nélkül...*
- Én ráérek, míg feléleszted... Aztán akár el is látogathatunk a közeli fürdőbe, hogy felfrissülj kissé.
*Rosszfiús mosolya még ajkai sarkában virít, mikor újabb váratlan vendég érkezik köreikhez.*
- Részemről nem bánnám, ha csatlakoznál.
*Mosolya csak szélesebbre kanyarodik, ahogy végigméri az alulöltözött jövevényt. Tekintete elidőzik a lány fedetlen idomain, egyébként sem takargatni való alakján, elméje újabb piszkos gondolatokat gyárt, melyek nagyjából meglátszanak éjfekete íriszei mélységében. Talán mégiscsak ki tud majd hozni ebből a társaságból egy érdekes estét magának.*
*Unott sóhajt ereszt el, ismét csalódnia kell, mégha számított is erre. A lány talán még annyira sem száll be a játékba, mint ahogy várta, ráadásul a kis tündér is ébredezni kezd, evvel megzavarva a mókát. Nehezen mondható el, hogy ébren kellemesebb látványt nyújtana, árad belőle az átlag tündérekhez hasonlíthatatlan depresszió. Végül ahelyett, hogy undorát fejezné ki a lány hálálkodása hallatán, újabbat kortyol pálinkájából. Nem igazán érdekli magánbeszélgetésük, egyelőre nem tartozik rá. A hozzá intézett szavakra még elmosolyodik, majd bólint. Mennyire megnézné tisztán, és alkalomhoz illően öltözék nélkül...*
- Én ráérek, míg feléleszted... Aztán akár el is látogathatunk a közeli fürdőbe, hogy felfrissülj kissé.
*Rosszfiús mosolya még ajkai sarkában virít, mikor újabb váratlan vendég érkezik köreikhez.*
- Részemről nem bánnám, ha csatlakoznál.
*Mosolya csak szélesebbre kanyarodik, ahogy végigméri az alulöltözött jövevényt. Tekintete elidőzik a lány fedetlen idomain, egyébként sem takargatni való alakján, elméje újabb piszkos gondolatokat gyárt, melyek nagyjából meglátszanak éjfekete íriszei mélységében. Talán mégiscsak ki tud majd hozni ebből a társaságból egy érdekes estét magának.*
4994. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2014-05-27 17:57:34
Üzenet elküldve: 2014-05-27 17:57:34
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
//Svenestra, Echo, Rinan//
*Sirii a fogadóba belépve először a pulthoz megy, majd miután rendelt egy Gyümölcstálat 5 aranyért
, azt a kezében fogva keres egy asztalt. Egy három fős társaságot lát meg legközelebb, akik mellett van üres hely, ezért a két nő és a férfi mellé állva udvarias hangnemben kérdezi*
-Jó estét! Foglalt ez a hely? *egy kedves kis mosollyal ajkain vár a válaszra, majd ha igenlő válasz érkezik, a szabad széken helyet foglalva egy szőlőfürttel kezdi étvágyát csillapítani.*
*Sirii a fogadóba belépve először a pulthoz megy, majd miután rendelt egy Gyümölcstálat 5 aranyért
, azt a kezében fogva keres egy asztalt. Egy három fős társaságot lát meg legközelebb, akik mellett van üres hely, ezért a két nő és a férfi mellé állva udvarias hangnemben kérdezi*-Jó estét! Foglalt ez a hely? *egy kedves kis mosollyal ajkain vár a válaszra, majd ha igenlő válasz érkezik, a szabad széken helyet foglalva egy szőlőfürttel kezdi étvágyát csillapítani.*
4993. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2014-05-27 17:44:14
Üzenet elküldve: 2014-05-27 17:44:14
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 25
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 25
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
//Echo,Rinan//
*Egy jó ideje viszonozza már a "kedves" pillantásokat amikor is belép egy ismeretlen alak a fogadóba. Sven ekkor már az állát támasztva bambul maga elé és elvetett már mindenféle ötletet ami a fejében megfordult. Például azt hogy egyszerűen ott hagyja a lányt a székében. Az lenne a legkönnyebb. Bejött egy koszos senki itt hagyta és rögtön megárvult a tündér. Esetleg még arra is gondolt, hogy eladja jó pénzért. Biztos valaki sokat adna érte.
Együttérzése már akkor szertefoszlott és megbánt mindent, amikor elsőnek tartott pihenőt a lány cipelése miatt. Még mindig nem érzi magát épp eszűnek hogy belefolyt egy ilyen ügybe. Vihorászva rabolgathatna most a városban ha nem történt volna meg ez az egész. A lelke mélyén legalább jóvá tett valamit? Hagyjuk már két hét múlva el is felejti ki volt ez a töpörtyű és még ki is rabolja bűntudat nélkül. Na de ha már eddig elszenvedett vele akkor végig is csinálja. Olyan ellentmondások születnek a fejében hogy már maga sem érti mit akart és ezekből a gondolatmenetekből zökkenti ki az imént emlegetett elf - vagy szamár? -, aki kényelembe helyezi magát az asztaluknál és ahogy ez lenni szokott az ismeretlenek között már is kérdésekkel bombázza. Sven azt meg már nem is részletezné mit gondol magában amikor észreveszi, hogy méregeti őt ez a pasas. Kezdi igazán elveszteni a türelmét mert ha nem tudja még ma valakinél elhelyezni a tündért biztos hogy faképnél hagyja. Eltűnik mint szürke szamár a ködben.
Nem éppen kedvesen válaszol tehát a férfinak. *
- Nem ütöttem ki, nem a háziállatom és nem is lesz. Olyan embert vagy elfet vagy tudom is én mit keresek,
*Idegesen legyint egyet a levegőben, hogy igazán mindegy mit mond.*
- Aki ért a lelki bajokhoz vagy csak szimplán a gyógynövényekhez és kikúrálja ezt a szárnyast itt.
*Célzóan rámutat az említettre és mint akire éppen most parancsoltak rá ezzel a mozdulattal, felébred álmából a tündér.*
- Jó reggelt kívánok. A Pegazus fogadóban vagyunk éppen.
*Jegyzi meg gúnyosan Sven és előkotor a táskájából egy porszerű gyógyszert ami jól be van csomagolva. *
- Ezt vízzel elkevered megiszod és nem lesz semmi bajod a baleset következményeit illetően.
*A lehető legárnyaltabban próbálja megfogalmazni amit mond, hogy ne hozza kellemetlen helyzetbe a férfi előtt. Ez a gesztus olyan női dolog.
A markába nyomja a terhesség elleni szert. Biztos ami biztos. Nem igazán tudja hogy ki volt vagy mi volt, aki így elbánt a lánnyal, de fő a biztonság.*
- Ne köszönj semmit mert a végén még megbánhatod...
*Ravasz mosoly ül ki az arcára. Egyáltalán nem fenyegetve mondja ezt hanem inkább mint valami bölcsességet.*
- Mellesleg hogy érzed magad? Lakik olyasvalaki a közelben aki közel áll hozzád? Rokon vagy ismerős...? Jó lenne ha egy hozzád tartozóval maradnál amíg felépülsz.
*Amíg kitalálja mit válaszol az elffel is törődik egy kicsit. Tekintetét a férfira emeli állát egy kissé magasan szegve.*
- Ha jól értettem italmeghívást kaptam. Amint láthatod nem éppen a megfelelő öltözetemben vagyok egy kellemes kis italozáshoz, de ha gondolod később majd láthatsz tisztán is és alkalomhoz illően.
*Céloz az iménti felajánlásra és kuncogva egy sötét iszapos tincset odébb söpör a homlokáról.*
- Csak először megbeszélném a továbbiakat a tündérrel, ha nem gond.
*Ezt már szinte csak suttogja de szavai tökéletesen kivehetők maradnak.*
A hozzászólás írója (Svenestra D'ver) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.05.27 17:58:34
*Egy jó ideje viszonozza már a "kedves" pillantásokat amikor is belép egy ismeretlen alak a fogadóba. Sven ekkor már az állát támasztva bambul maga elé és elvetett már mindenféle ötletet ami a fejében megfordult. Például azt hogy egyszerűen ott hagyja a lányt a székében. Az lenne a legkönnyebb. Bejött egy koszos senki itt hagyta és rögtön megárvult a tündér. Esetleg még arra is gondolt, hogy eladja jó pénzért. Biztos valaki sokat adna érte.
Együttérzése már akkor szertefoszlott és megbánt mindent, amikor elsőnek tartott pihenőt a lány cipelése miatt. Még mindig nem érzi magát épp eszűnek hogy belefolyt egy ilyen ügybe. Vihorászva rabolgathatna most a városban ha nem történt volna meg ez az egész. A lelke mélyén legalább jóvá tett valamit? Hagyjuk már két hét múlva el is felejti ki volt ez a töpörtyű és még ki is rabolja bűntudat nélkül. Na de ha már eddig elszenvedett vele akkor végig is csinálja. Olyan ellentmondások születnek a fejében hogy már maga sem érti mit akart és ezekből a gondolatmenetekből zökkenti ki az imént emlegetett elf - vagy szamár? -, aki kényelembe helyezi magát az asztaluknál és ahogy ez lenni szokott az ismeretlenek között már is kérdésekkel bombázza. Sven azt meg már nem is részletezné mit gondol magában amikor észreveszi, hogy méregeti őt ez a pasas. Kezdi igazán elveszteni a türelmét mert ha nem tudja még ma valakinél elhelyezni a tündért biztos hogy faképnél hagyja. Eltűnik mint szürke szamár a ködben.
Nem éppen kedvesen válaszol tehát a férfinak. *
- Nem ütöttem ki, nem a háziállatom és nem is lesz. Olyan embert vagy elfet vagy tudom is én mit keresek,
*Idegesen legyint egyet a levegőben, hogy igazán mindegy mit mond.*
- Aki ért a lelki bajokhoz vagy csak szimplán a gyógynövényekhez és kikúrálja ezt a szárnyast itt.
*Célzóan rámutat az említettre és mint akire éppen most parancsoltak rá ezzel a mozdulattal, felébred álmából a tündér.*
- Jó reggelt kívánok. A Pegazus fogadóban vagyunk éppen.
*Jegyzi meg gúnyosan Sven és előkotor a táskájából egy porszerű gyógyszert ami jól be van csomagolva. *
- Ezt vízzel elkevered megiszod és nem lesz semmi bajod a baleset következményeit illetően.
*A lehető legárnyaltabban próbálja megfogalmazni amit mond, hogy ne hozza kellemetlen helyzetbe a férfi előtt. Ez a gesztus olyan női dolog.
A markába nyomja a terhesség elleni szert. Biztos ami biztos. Nem igazán tudja hogy ki volt vagy mi volt, aki így elbánt a lánnyal, de fő a biztonság.*
- Ne köszönj semmit mert a végén még megbánhatod...
*Ravasz mosoly ül ki az arcára. Egyáltalán nem fenyegetve mondja ezt hanem inkább mint valami bölcsességet.*
- Mellesleg hogy érzed magad? Lakik olyasvalaki a közelben aki közel áll hozzád? Rokon vagy ismerős...? Jó lenne ha egy hozzád tartozóval maradnál amíg felépülsz.
*Amíg kitalálja mit válaszol az elffel is törődik egy kicsit. Tekintetét a férfira emeli állát egy kissé magasan szegve.*
- Ha jól értettem italmeghívást kaptam. Amint láthatod nem éppen a megfelelő öltözetemben vagyok egy kellemes kis italozáshoz, de ha gondolod később majd láthatsz tisztán is és alkalomhoz illően.
*Céloz az iménti felajánlásra és kuncogva egy sötét iszapos tincset odébb söpör a homlokáról.*
- Csak először megbeszélném a továbbiakat a tündérrel, ha nem gond.
*Ezt már szinte csak suttogja de szavai tökéletesen kivehetők maradnak.*
A hozzászólás írója (Svenestra D'ver) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.05.27 17:58:34
4992. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2014-05-27 17:38:13
Üzenet elküldve: 2014-05-27 17:38:13
Rang: Játékos
IC üzenetek: 7
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 7
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Szelíd
*Már elege van a gyaloglásból, vándorlásból és menetelésből Garlnak. A gondolat, hogy végre talált egy fogadót ahol talán meleg ételt és puha ágyat is szerezhet magának feltölti egy kis energiával fáradt testét. A fogadó elé ér, de nem is vár rögtön benyit és beljebb lép, maga mögött az ajtót be is csukja. Rögtön megcsapja az orrát a különféle illatok kavalkádja. Ételek, italok, pipafüst na meg izzadság. Oda is lép a pulthoz, hogy leadja rendelését és kérjen egy szobát is ahol végre megpihenhet.*
-Üdvözlet fogadós! Egy Szobát szeretnék kibérelni egy éjszakára. 14 arany ha jól olvasom. *bök fejével az árlista felé. A fogadós leemel egy kulcsot és odatolja Garlnak. A kulcson egy szám van feltehetőleg a szoba száma.*
-Szeretnék rendelni is egy adag Csirkesültet. *szól újra a fogadóshoz miközben kiválogatja a 18 aranyat.*
-Meg még mellé egy Sört is. *Annak is az árát, avagy a 11 aranyat a többi közé rakja. Amint megkapja az ételt, az italt, Garl a kulcsot a köpenye alá dugja egy zsebbe, a sört és a csirkét pedig kézbe veszi és elsétál velük az egyik üres asztalhoz. Lerakja a vacsoráját majd fáradtan zuhan le a székre. Nem kezd hozzá enni rögtön, csak ül, élvezi, hogy végre pihenhet egy kicsit. Kisebb ideig mereng, majd leveszi páncélkesztyűjét és alkarvédőit és az asztalra rakja, köpenyét is lecsatolja és a szék támlájára hajtja. Páncélja vállvédőjét is leszedi magáról, hogy könnyebben bírjon mozogni, meg már amúgy is nyomta, túl sokáig viselte. Amint végzett a vetkőzéssel közelebb húzza magához a tányért és a korsót majd hozzákezd az evéshez. Nagyon jól esik neki végre a rendes étel, nem valami erdei bogyó vagy égett nyúlhús. Jó nagyokat kortyol mellé a söréből. Igaz a szobával és a vacsorával eléggé megcsappant a pénze, hisz amúgy se indul sok pénzzel otthonról még régen. De úgy érzi, hogy erre muszáj volt költeni, vissza kell nyernie az energiáját. Munkát is kellene találnia, hiszen a bosszú kereséséből nem lehet megélni, az is lehet, hogy már halott az akit keres. Mélyen magában azt reméli, hogy még nem és majd Garl keze által leli meg a halált. De egyelőre ez a küldetés várhat magára. Most pihennie kell, ezek után pedig pénzszerzési lehetőséget kell találnia, nem olyan nagy ez a város, ha itt van biztosan összefog futni vele.*
A hozzászólás írója (Garl Breret) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.05.27 17:39:14
-Üdvözlet fogadós! Egy Szobát szeretnék kibérelni egy éjszakára. 14 arany ha jól olvasom.
*bök fejével az árlista felé. A fogadós leemel egy kulcsot és odatolja Garlnak. A kulcson egy szám van feltehetőleg a szoba száma.*-Szeretnék rendelni is egy adag Csirkesültet. *szól újra a fogadóshoz miközben kiválogatja a 18 aranyat.*
-Meg még mellé egy Sört is. *Annak is az árát, avagy a 11 aranyat a többi közé rakja.
Amint megkapja az ételt, az italt, Garl a kulcsot a köpenye alá dugja egy zsebbe, a sört és a csirkét pedig kézbe veszi és elsétál velük az egyik üres asztalhoz. Lerakja a vacsoráját majd fáradtan zuhan le a székre. Nem kezd hozzá enni rögtön, csak ül, élvezi, hogy végre pihenhet egy kicsit. Kisebb ideig mereng, majd leveszi páncélkesztyűjét és alkarvédőit és az asztalra rakja, köpenyét is lecsatolja és a szék támlájára hajtja. Páncélja vállvédőjét is leszedi magáról, hogy könnyebben bírjon mozogni, meg már amúgy is nyomta, túl sokáig viselte. Amint végzett a vetkőzéssel közelebb húzza magához a tányért és a korsót majd hozzákezd az evéshez. Nagyon jól esik neki végre a rendes étel, nem valami erdei bogyó vagy égett nyúlhús. Jó nagyokat kortyol mellé a söréből. Igaz a szobával és a vacsorával eléggé megcsappant a pénze, hisz amúgy se indul sok pénzzel otthonról még régen. De úgy érzi, hogy erre muszáj volt költeni, vissza kell nyernie az energiáját. Munkát is kellene találnia, hiszen a bosszú kereséséből nem lehet megélni, az is lehet, hogy már halott az akit keres. Mélyen magában azt reméli, hogy még nem és majd Garl keze által leli meg a halált. De egyelőre ez a küldetés várhat magára. Most pihennie kell, ezek után pedig pénzszerzési lehetőséget kell találnia, nem olyan nagy ez a város, ha itt van biztosan összefog futni vele.*A hozzászólás írója (Garl Breret) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.05.27 17:39:14
4991. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2014-05-27 17:34:41
Üzenet elküldve: 2014-05-27 17:34:41
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 224
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 224
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Szelíd
//Engumrak//
*A fogadós nagy szemeket mereget a tálcát egyensúlyozó gnómra, és perce a tálcára is. Még a soron következő étel előkészítésében is szünetet tart, míg a másik odaér hozzá, szeme eközben felváltva pihen hol az elcsigázott arcon, hol a megpakolt tálcán.*
- Nem kettő.
*Leheli, s pár pillanat szünetet tart, megtámaszkodik a pulton.*
- Csak azt ne mondd, hogy ennyi a nyakadon maradt.
*Megingatja fejét, majd hoz is egy tányért, hogy saját két darabját átemelje arra. Ha ez is megvan, folytatja a munkát.*
- Ezekkel mi lesz?
*A fogadós nagy szemeket mereget a tálcát egyensúlyozó gnómra, és perce a tálcára is. Még a soron következő étel előkészítésében is szünetet tart, míg a másik odaér hozzá, szeme eközben felváltva pihen hol az elcsigázott arcon, hol a megpakolt tálcán.*
- Nem kettő.
*Leheli, s pár pillanat szünetet tart, megtámaszkodik a pulton.*
- Csak azt ne mondd, hogy ennyi a nyakadon maradt.
*Megingatja fejét, majd hoz is egy tányért, hogy saját két darabját átemelje arra. Ha ez is megvan, folytatja a munkát.*
- Ezekkel mi lesz?
4990. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2014-05-27 17:34:35
Üzenet elküldve: 2014-05-27 17:34:35
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 216
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 216
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
//Assa, Mordokhai, Mordach//
*A Vörös szavaira megpróbál a lehető legszelídebben elmosolyodni, választ viszont nem mer adni. Nagy az esélye annak, hogy kelletlenek lennének a szavai. Nehezére esik pozitívan hozzáállni olyasmihez, amit még csak látni sem látott, hogy valóban létezne, de úgy tűnik a felszínieknek ez egy elégé közkedvelt téma.*
- Felszíni "mélységit"? Azok biztos minden szép és jót na meg persze békéset mesélhetnek... *Mosolyodik el Mordokhai felé pillantva.* Igen, azok. És akiket ebbe belekényszerítenek. Hallottam már olyan esetről, hogy megpróbáltak felszökni a felszínre, a matróna pedig megmozgatott néhány szálat, és nem telt bele sok idő, hogy az illetőt egy alvilági banda megtalálja itt fent. *Élvezni...persze, biztos Nagyon élvezhetik ezeket a vérontásokat a matrónák a trónjaikon ücsörögve. Részt azért már egyikőjük sem venne benne. Még a végén eltörne a körmük.
Nagy különbségek vannak a felszíni és a mélységi sötételfek között, így azt nem csodálja, hogy cseppet sem díjazzák a magyarázatait, arra viszont nem számít, hogy most hirtelen egyszerre ugranak neki mindhárman, ráadásul Assa ismét késztetést érez, hogy helyeseljen. Tőle már épp elégszer kikapta ezeket a megjegyzéseket, de úgy tűnik ez nála valamiféle inger lehet.*
- Befejeznéd kérlek! Ezt már annyiszor végigjátszottuk. Te még nálam is keményfejűbb vagy... *Néz a tündérlányra egy kérlelő grimasz kíséretében.* Igen lebecsülöm őket, mert ha itt és most meg akarnálak ölni, nem sokat tudnál ellene tenni. Mi már azért is megtanulunk harcolni, hogy ne ölhessenek meg orvul minket, de nektek csak elég kevés százalékotok bánik úgy a fegyverrel mint mi. Igen, ilyen szempontból valóban lebecsüllek titeket. *Nem érti miért nem látja a lány, hogy milyen szituációban beszél lealacsonyítóan. Zavarja. Nagyon zavarja, hogy míg ők napról napra élnek, addig itt rengetegen képesek úgy élni mint ott lent a gomba. Nem csinálnak semmit, nem jók semmire, nem értenek semmihez, és mégis élnek. Miért?*
- Kérem, megtenné, hogy nem vesz minket egy kalap alá az elfekkel? *Minden önuralmára szüksége van, hogy nyugodt tekintettel, és bársonyos jól nevelt hanggal szólaljon meg. Itt lenne az ideje a tündérke példájából tanulnia, mondhat ő bármit, úgysem figyelnek rá.*
- Miért van olyan érzésem, hogy mindhárman rajtam keresztül próbálják megtéríteni az egész fajomat? *Ráncolja értetlenül a homlokát. Assában már megint előbújt a "Márpedig érek annyit mint te!" állapot, mintha az ő szájából elhangzottak volna hasonló elutasító mondatok a tündérke irányába... Ott kezdődik, ha kutyának tekintette volna, ahogy azt most Mordokhai ezt félreértve felhozta, akkor nem akart volna a kikötőben a lány segítségére sietni, és nem bajlódott volna azzal, hogy mindkettőjüket épségben kiszabadítsa onnan. Ő is ugyanúgy tisztában van vele, hogy néha pokróc stílusa szokott lenni, ettől függetlenül benne van annyi tartás, hogy közvetlenül senki faját ne pocskondiázza. Ez pedig nekik egy elégé kényes terep.*
- Először is, önök kérdeztek, én általánosítva elmeséltem, hogy lent mi hogy zajlik, és hogy én hogy tapasztaltam. Senki faját nem becsméreltem mint ahogy azt most én kikapom. Másodszor, nem tudom! Én valóban nem tudom mi a fenére jó a hatalom azokon az alap dolgokon kívül amit felsoroltam. Pontosan ezért vagyok még életben, mert nem érdekel a hatalom, és nem szállok versenybe a nővéreimmel. Ők viszont ettől függetlenül bármikor potenciális veszélyforrásnak nézhetnek. Az pedig, hogy sokan kutyának nézik még a mélységi hímeket is...mondtam én egy szóval is, hogy beletartozom ebbe a kategóriába? Ne soroljanak egy kalap alá az egocentrikus hatalommániás nőstényekkel akik lábtörlőnek használják a hím szolgáikat. *Sose gondolta volna, hogy ennyire higgadtan, kihúzott háttal képes beszélni, ráadásul még a hangja is elég bársonyosnak tűnik, legalábbis ahogy ő hallja. Elnézést kér a felszíni világtól, hogy nem rajzol céltáblát a hátára mindjárt és kezdi el lent osztani ezeket a nézeteket veszélybe sodorva ezzel a saját életét vagy kockáztatva egy esélyes kitagadást, csak mert szerintük ez a "helyes".
Legalább kap egy lélegzetvételnyi időt, amíg a fiúk a pulthoz mennek. Hát, ő már az elején közölte, hogy nem biztos az ő társasága kell majd nekik. Végül is nem hibáztatja őket, ha felszíni becsületmániás lenne valószínűleg ő se ülne maga mellé. Nagyot sóhajtva fordul vissza Assához.*
- Az ő hibájuk, én csak igyekeztem válaszolni a kérdéseikre. Mit tehetek én arról, hogy lent milyen nézeteket vallanak, és kivel hogy bánnak? *Pillant kissé borúsan a tündérlányka felé. Ennyire nem tudnának semmit a mélységről? Lehet elzárkóznak rendesen a felszíntől, de a nőstényke azt hitte az ide feljött sötételfeknek úgy pereg a nyelvük ezekről a "borzalmakról" mesélve mintha muszáj volna. Ráadásul ez a kettő állítólag még lent is járt. Akkor miért ők húzták fel magukat?* Te meg lassan már leállhatnál, és gondolkozz! Ha annyira lenézném az életed a magaméhoz képest, mint ahogy azt te beállítod, akkor nem gondolod, hogy hagytalak volna a kikötőben elraboltatni, vagy magadra a kocsiban? *Ezt már sokkal halkabban, viszont annál komolyabban, felelősségre vonó tekintettel kérdezi a lánytól. Ha minden felszíni ennyire értetlen, akkor nehéz dolga lesz itt amíg a jelenlétével boldogítania kell ezt a világot.*
*A Vörös szavaira megpróbál a lehető legszelídebben elmosolyodni, választ viszont nem mer adni. Nagy az esélye annak, hogy kelletlenek lennének a szavai. Nehezére esik pozitívan hozzáállni olyasmihez, amit még csak látni sem látott, hogy valóban létezne, de úgy tűnik a felszínieknek ez egy elégé közkedvelt téma.*
- Felszíni "mélységit"? Azok biztos minden szép és jót na meg persze békéset mesélhetnek... *Mosolyodik el Mordokhai felé pillantva.* Igen, azok. És akiket ebbe belekényszerítenek. Hallottam már olyan esetről, hogy megpróbáltak felszökni a felszínre, a matróna pedig megmozgatott néhány szálat, és nem telt bele sok idő, hogy az illetőt egy alvilági banda megtalálja itt fent. *Élvezni...persze, biztos Nagyon élvezhetik ezeket a vérontásokat a matrónák a trónjaikon ücsörögve. Részt azért már egyikőjük sem venne benne. Még a végén eltörne a körmük.
Nagy különbségek vannak a felszíni és a mélységi sötételfek között, így azt nem csodálja, hogy cseppet sem díjazzák a magyarázatait, arra viszont nem számít, hogy most hirtelen egyszerre ugranak neki mindhárman, ráadásul Assa ismét késztetést érez, hogy helyeseljen. Tőle már épp elégszer kikapta ezeket a megjegyzéseket, de úgy tűnik ez nála valamiféle inger lehet.*
- Befejeznéd kérlek! Ezt már annyiszor végigjátszottuk. Te még nálam is keményfejűbb vagy... *Néz a tündérlányra egy kérlelő grimasz kíséretében.* Igen lebecsülöm őket, mert ha itt és most meg akarnálak ölni, nem sokat tudnál ellene tenni. Mi már azért is megtanulunk harcolni, hogy ne ölhessenek meg orvul minket, de nektek csak elég kevés százalékotok bánik úgy a fegyverrel mint mi. Igen, ilyen szempontból valóban lebecsüllek titeket. *Nem érti miért nem látja a lány, hogy milyen szituációban beszél lealacsonyítóan. Zavarja. Nagyon zavarja, hogy míg ők napról napra élnek, addig itt rengetegen képesek úgy élni mint ott lent a gomba. Nem csinálnak semmit, nem jók semmire, nem értenek semmihez, és mégis élnek. Miért?*
- Kérem, megtenné, hogy nem vesz minket egy kalap alá az elfekkel? *Minden önuralmára szüksége van, hogy nyugodt tekintettel, és bársonyos jól nevelt hanggal szólaljon meg. Itt lenne az ideje a tündérke példájából tanulnia, mondhat ő bármit, úgysem figyelnek rá.*
- Miért van olyan érzésem, hogy mindhárman rajtam keresztül próbálják megtéríteni az egész fajomat? *Ráncolja értetlenül a homlokát. Assában már megint előbújt a "Márpedig érek annyit mint te!" állapot, mintha az ő szájából elhangzottak volna hasonló elutasító mondatok a tündérke irányába... Ott kezdődik, ha kutyának tekintette volna, ahogy azt most Mordokhai ezt félreértve felhozta, akkor nem akart volna a kikötőben a lány segítségére sietni, és nem bajlódott volna azzal, hogy mindkettőjüket épségben kiszabadítsa onnan. Ő is ugyanúgy tisztában van vele, hogy néha pokróc stílusa szokott lenni, ettől függetlenül benne van annyi tartás, hogy közvetlenül senki faját ne pocskondiázza. Ez pedig nekik egy elégé kényes terep.*
- Először is, önök kérdeztek, én általánosítva elmeséltem, hogy lent mi hogy zajlik, és hogy én hogy tapasztaltam. Senki faját nem becsméreltem mint ahogy azt most én kikapom. Másodszor, nem tudom! Én valóban nem tudom mi a fenére jó a hatalom azokon az alap dolgokon kívül amit felsoroltam. Pontosan ezért vagyok még életben, mert nem érdekel a hatalom, és nem szállok versenybe a nővéreimmel. Ők viszont ettől függetlenül bármikor potenciális veszélyforrásnak nézhetnek. Az pedig, hogy sokan kutyának nézik még a mélységi hímeket is...mondtam én egy szóval is, hogy beletartozom ebbe a kategóriába? Ne soroljanak egy kalap alá az egocentrikus hatalommániás nőstényekkel akik lábtörlőnek használják a hím szolgáikat. *Sose gondolta volna, hogy ennyire higgadtan, kihúzott háttal képes beszélni, ráadásul még a hangja is elég bársonyosnak tűnik, legalábbis ahogy ő hallja. Elnézést kér a felszíni világtól, hogy nem rajzol céltáblát a hátára mindjárt és kezdi el lent osztani ezeket a nézeteket veszélybe sodorva ezzel a saját életét vagy kockáztatva egy esélyes kitagadást, csak mert szerintük ez a "helyes".
Legalább kap egy lélegzetvételnyi időt, amíg a fiúk a pulthoz mennek. Hát, ő már az elején közölte, hogy nem biztos az ő társasága kell majd nekik. Végül is nem hibáztatja őket, ha felszíni becsületmániás lenne valószínűleg ő se ülne maga mellé. Nagyot sóhajtva fordul vissza Assához.*
- Az ő hibájuk, én csak igyekeztem válaszolni a kérdéseikre. Mit tehetek én arról, hogy lent milyen nézeteket vallanak, és kivel hogy bánnak? *Pillant kissé borúsan a tündérlányka felé. Ennyire nem tudnának semmit a mélységről? Lehet elzárkóznak rendesen a felszíntől, de a nőstényke azt hitte az ide feljött sötételfeknek úgy pereg a nyelvük ezekről a "borzalmakról" mesélve mintha muszáj volna. Ráadásul ez a kettő állítólag még lent is járt. Akkor miért ők húzták fel magukat?* Te meg lassan már leállhatnál, és gondolkozz! Ha annyira lenézném az életed a magaméhoz képest, mint ahogy azt te beállítod, akkor nem gondolod, hogy hagytalak volna a kikötőben elraboltatni, vagy magadra a kocsiban? *Ezt már sokkal halkabban, viszont annál komolyabban, felelősségre vonó tekintettel kérdezi a lánytól. Ha minden felszíni ennyire értetlen, akkor nehéz dolga lesz itt amíg a jelenlétével boldogítania kell ezt a világot.*
4989. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2014-05-27 15:46:21
Üzenet elküldve: 2014-05-27 15:46:21
Rang: Játékos
IC üzenetek: 294
OOC üzenetek: 69
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 294
OOC üzenetek: 69
Játékstílus: Szelíd
//Mordach, Mordokhai, Erfalody//
- Érdekel a gyógyítás is, meg persze, hogy a vizet is szeretem, a tengerparton laktam.
* Mondja mosolyogva. Hasznosnak tartja a vízmágiát, hisz főleg védekező varászlatokat tartalmaz, amik számára a leghasznosabbak, hisz ő nem támad senkire, inkább a védekezés lenne neki fontos.
Majd a szó tovább folyik arról, hogy a mélységiek milyenek. Assa is azt a véleményt osztja, min a Vörös. Erf ősei is az elfektől származnak, tehát közük van a felszíniekhez. A mélységiek történelmét nemigen ismeri, de valami olyasmit hallott, hogy a bányászat miatt választották maguknak a sötét lakhelyet. Jó harcos pedig valóban akad a felszínieknél is. Tehát semmi joguk nincs ahhoz, hogy nagyobbra tartsák magukat. A tündérke, így csak bólint a logikus magyarázatra. Van azonban egy olyan érzése, hogy Erf az efféle véleményt nem fogja tolerálni.*
- Végülis ez igaz, Erfalody. A tündéreket lebecsülöd, de miért is, mi nem egy másik faj változatai vagyunk!
* Mondja ki, amit gondol, bár aztán már bánja a dolgot, mert a lány nem tehet arról, hogy minek született. Assa sosem az alapján ítélt, hogy ki honnan származik. Így igyekszik szépíteni a dolgot.*
- Nem akarlak megsérteni, én tisztelem a sötételfeket, de ők sem érnek többet.
* Assa a tündérek történetét nagyon szereti, talán ez a legaranyosabb teremtésmítosz mind közül. Az első tündérekről úgy tartják, hogy virágokból születtek, így úgy is szokták őket hívni, hogy virágból születettek.
Assa úgy látja, hogy a férfi fölhúzta magát egy kissé, s ezért elmegy az asztaltól. Valószínűleg barátja is követni fogja, így egyedül marad Erffel. Látja, hogy a Vörös rendel valamit, talán sör az, bár a pulttól távolabb van az asztaluk. A mélységi lány felé fordul.*
- Hát, úgy látszik nem tetszik neki amit mondtál... Még visszajönnek talán... Vagy elmennek.
* A tündérkének igazából mindegy, rendes embernek tűntek, de annyira nem ismerte meg őket ez idő alatt, hogy hiányozzanak neki.
Elgondolkodik, s ő is sokszor kiakadt a lánynak a véleménye miatt. Mostanában azonban nem volt ilyen, talán ők már kezdik kiismerni egymást. Bár Erflodyt kiismerni teljesen nem lehet…*
- Érdekel a gyógyítás is, meg persze, hogy a vizet is szeretem, a tengerparton laktam.
* Mondja mosolyogva. Hasznosnak tartja a vízmágiát, hisz főleg védekező varászlatokat tartalmaz, amik számára a leghasznosabbak, hisz ő nem támad senkire, inkább a védekezés lenne neki fontos.
Majd a szó tovább folyik arról, hogy a mélységiek milyenek. Assa is azt a véleményt osztja, min a Vörös. Erf ősei is az elfektől származnak, tehát közük van a felszíniekhez. A mélységiek történelmét nemigen ismeri, de valami olyasmit hallott, hogy a bányászat miatt választották maguknak a sötét lakhelyet. Jó harcos pedig valóban akad a felszínieknél is. Tehát semmi joguk nincs ahhoz, hogy nagyobbra tartsák magukat. A tündérke, így csak bólint a logikus magyarázatra. Van azonban egy olyan érzése, hogy Erf az efféle véleményt nem fogja tolerálni.*
- Végülis ez igaz, Erfalody. A tündéreket lebecsülöd, de miért is, mi nem egy másik faj változatai vagyunk!
* Mondja ki, amit gondol, bár aztán már bánja a dolgot, mert a lány nem tehet arról, hogy minek született. Assa sosem az alapján ítélt, hogy ki honnan származik. Így igyekszik szépíteni a dolgot.*
- Nem akarlak megsérteni, én tisztelem a sötételfeket, de ők sem érnek többet.
* Assa a tündérek történetét nagyon szereti, talán ez a legaranyosabb teremtésmítosz mind közül. Az első tündérekről úgy tartják, hogy virágokból születtek, így úgy is szokták őket hívni, hogy virágból születettek.
Assa úgy látja, hogy a férfi fölhúzta magát egy kissé, s ezért elmegy az asztaltól. Valószínűleg barátja is követni fogja, így egyedül marad Erffel. Látja, hogy a Vörös rendel valamit, talán sör az, bár a pulttól távolabb van az asztaluk. A mélységi lány felé fordul.*
- Hát, úgy látszik nem tetszik neki amit mondtál... Még visszajönnek talán... Vagy elmennek.
* A tündérkének igazából mindegy, rendes embernek tűntek, de annyira nem ismerte meg őket ez idő alatt, hogy hiányozzanak neki.
Elgondolkodik, s ő is sokszor kiakadt a lánynak a véleménye miatt. Mostanában azonban nem volt ilyen, talán ők már kezdik kiismerni egymást. Bár Erflodyt kiismerni teljesen nem lehet…*
4988. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2014-05-27 15:44:06
Üzenet elküldve: 2014-05-27 15:44:06
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 128
OOC üzenetek: 397
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 128
OOC üzenetek: 397
Játékstílus: Szelíd
//Görbe este//
~ Adják ők maguktól is?~ * Na erre elégedett, kaján vigyor terül szét a férfi hamuszín képén, mit leplezni sem kíván, még akkor sem, mikor a nőstény egészen közel hajol. Szavai nyomán érzi az ajkairól legördülő forró párát, mi lágyan simítja, cirógatja arcát, de a röpke kéjes érzet tova is illan, amint a nő kacsintva visszadől, s előkelően kihúzza magát. A mélységi ismerni véli a fajtáját, ezt a rideg, csábos eleganciát; csendes, bájos, előzékeny hölgyek, kik a háló sötétjében vadmacskává vedlenek.
Szavakkal nem töri meg a felhőtlen mosolyt, vár még, élvezi a látványt, hallgatja partnere hangját, melybe érezhetően némi izgatottság vegyül. Óvatosan tapogatózik a nő, mindig előrébb-előrébb egy lépéssel, de hát nagy úr a kíváncsiság, s a probléma meg ott van, mikor kiderül az igazság. Véget ér a játék, az izgalom meg lassan elvész, noha a hím tisztában van vele, hogy esetében e veszély egyáltalán nem fenyeget, mindig tudja, hogy hogyan kavarja fel az állóvizet, tegye a dolgokat felettébb érdekessé.
Nem kerüli el figyelmét, hogy a pohárka tartalma már a végét járja, úgyhogy kérdés nélkül újratölt az illatos, sötétvörös nedűből, csak eztán fog neki ő maga is a beszédnek. *
- Lám-lám, és én lennék a ma esti gazdag áldozat? Kegyed tán erszényemre pályázik, mi nadrágomban dagad?
* Egyszerre színlel jámbor meglepődöttséget és önfeláldozó beletörődést a reá váró sorsba, mindezt egy merész éllel nyakon öntve. Megejt még egy ravasz, kurta mosolyt, aztán hangját komolyabbra festve folytatja tovább*
- Fején találta a szöget, legalábbis majdnem, ugyanis az a nagy, üres ház, nem más, mint egy fogadó. Szóval ha pultos nem is vagyok, kocsmáros azt hiszem igen. * Tart némi hatásszünetet, s hozzá bárgyún vigyorog, várva a nőstény arcára kiülő csalódottságot* - Persze abból nehezen telne ilyen hacukára, úgyhogy való igaz, nem az a fő kereseti forrásom.
* Lehervad szája széléről az eddigi mosoly, de ezt a nő már csak fél szemmel láthatja, mert a sötételf viszonozza az iménti gesztust; most ő hajol egészen közel, el a hófehér arc mellett, s mikor suttogva, sejtelmesen beszélni kezd, ajka talán a másik füléhez időnként lágyan még hozzá is érhet.*
- De ha megmondanám, hogy mi, meg kéne, hogy öljem! Azért pedig nagy kár lenne, hisz még ki sem élveztük egymás társaságát!
* Mikor visszaül a székbe már ismét somolyog, közben kíváncsian fürkészi a nőstény tekintetében, arcának apró rezdülésein a kiváltott hatást, de sok időt nem hagy erre, egy hirtelen mozdulattal szájához emeli az üveget, s kiissza annak megmaradt pár cseppnyi tartalmát. Időközben a Pegazusban muzsikáló néhány kobzos is gyorsabb tempóra vált, ezt a tömeg hangos kurjantással fogadja, a hóhajú meg egy hirtelen ötlettől vezérelve nyúl a nő könyvön pihentetett keze után.*
- Kezdjük is egy tánccal, közben pedig meglátjuk, hogy merre tovább!
* Hideg keze gyöngéden simul a másikéra, s oly megnyerő ábrázatot ölt hozzá, hogy nehéz lenne visszautasítani e felkérést. *
- Nemleges választ nem fogadok el, ha kell, ölbe kapom abból a székből és a karomban viszem odább!
* Így is van, ha a bájos hölgyemény szégyenlősen feszengene az ötlettől, vagy tiltakozna netán, a sötételf bizony karjaiba fogná, úgy masírozna be vele a táncoló népek közé.*
A hozzászólás írója (Zaraun Aleandar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.05.27 15:44:30
~ Adják ők maguktól is?~ * Na erre elégedett, kaján vigyor terül szét a férfi hamuszín képén, mit leplezni sem kíván, még akkor sem, mikor a nőstény egészen közel hajol. Szavai nyomán érzi az ajkairól legördülő forró párát, mi lágyan simítja, cirógatja arcát, de a röpke kéjes érzet tova is illan, amint a nő kacsintva visszadől, s előkelően kihúzza magát. A mélységi ismerni véli a fajtáját, ezt a rideg, csábos eleganciát; csendes, bájos, előzékeny hölgyek, kik a háló sötétjében vadmacskává vedlenek.
Szavakkal nem töri meg a felhőtlen mosolyt, vár még, élvezi a látványt, hallgatja partnere hangját, melybe érezhetően némi izgatottság vegyül. Óvatosan tapogatózik a nő, mindig előrébb-előrébb egy lépéssel, de hát nagy úr a kíváncsiság, s a probléma meg ott van, mikor kiderül az igazság. Véget ér a játék, az izgalom meg lassan elvész, noha a hím tisztában van vele, hogy esetében e veszély egyáltalán nem fenyeget, mindig tudja, hogy hogyan kavarja fel az állóvizet, tegye a dolgokat felettébb érdekessé.
Nem kerüli el figyelmét, hogy a pohárka tartalma már a végét járja, úgyhogy kérdés nélkül újratölt az illatos, sötétvörös nedűből, csak eztán fog neki ő maga is a beszédnek. *
- Lám-lám, és én lennék a ma esti gazdag áldozat? Kegyed tán erszényemre pályázik, mi nadrágomban dagad?
* Egyszerre színlel jámbor meglepődöttséget és önfeláldozó beletörődést a reá váró sorsba, mindezt egy merész éllel nyakon öntve. Megejt még egy ravasz, kurta mosolyt, aztán hangját komolyabbra festve folytatja tovább*
- Fején találta a szöget, legalábbis majdnem, ugyanis az a nagy, üres ház, nem más, mint egy fogadó. Szóval ha pultos nem is vagyok, kocsmáros azt hiszem igen. * Tart némi hatásszünetet, s hozzá bárgyún vigyorog, várva a nőstény arcára kiülő csalódottságot* - Persze abból nehezen telne ilyen hacukára, úgyhogy való igaz, nem az a fő kereseti forrásom.
* Lehervad szája széléről az eddigi mosoly, de ezt a nő már csak fél szemmel láthatja, mert a sötételf viszonozza az iménti gesztust; most ő hajol egészen közel, el a hófehér arc mellett, s mikor suttogva, sejtelmesen beszélni kezd, ajka talán a másik füléhez időnként lágyan még hozzá is érhet.*
- De ha megmondanám, hogy mi, meg kéne, hogy öljem! Azért pedig nagy kár lenne, hisz még ki sem élveztük egymás társaságát!
* Mikor visszaül a székbe már ismét somolyog, közben kíváncsian fürkészi a nőstény tekintetében, arcának apró rezdülésein a kiváltott hatást, de sok időt nem hagy erre, egy hirtelen mozdulattal szájához emeli az üveget, s kiissza annak megmaradt pár cseppnyi tartalmát. Időközben a Pegazusban muzsikáló néhány kobzos is gyorsabb tempóra vált, ezt a tömeg hangos kurjantással fogadja, a hóhajú meg egy hirtelen ötlettől vezérelve nyúl a nő könyvön pihentetett keze után.*
- Kezdjük is egy tánccal, közben pedig meglátjuk, hogy merre tovább!
* Hideg keze gyöngéden simul a másikéra, s oly megnyerő ábrázatot ölt hozzá, hogy nehéz lenne visszautasítani e felkérést. *
- Nemleges választ nem fogadok el, ha kell, ölbe kapom abból a székből és a karomban viszem odább!
* Így is van, ha a bájos hölgyemény szégyenlősen feszengene az ötlettől, vagy tiltakozna netán, a sötételf bizony karjaiba fogná, úgy masírozna be vele a táncoló népek közé.*
A hozzászólás írója (Zaraun Aleandar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.05.27 15:44:30
4987. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2014-05-27 09:31:25
Üzenet elküldve: 2014-05-27 09:31:25
Rang: Játékos
IC üzenetek: 605
OOC üzenetek: 147
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 605
OOC üzenetek: 147
Játékstílus: Szelíd
// Mordék bevetésen - Erf és Assa //
- Ó, talán Önt is a gyógyítás hajtja, vagy egyszerűen csak kedveli a vizet?
*Kérdi érdeklődve. Bár Mordach jelen helyzetben egy vízhez köthető varázslatot sem ismer, ám soha ne mondd, hogy soha...*
- Na, majd ha egyszer arra visz az utam, szívesen meglátogatnám a falut. Kedves népség a tündér, eddigi tapasztalataim szerint eléggé vendégszerető is, már ha nem látnak alvilági vonásokat a vendégeken!
*Az éjhölgyre pillant, majd gonoszan elmosolyodik. Hát, tény, hogy őt minden bizonnyal nem fogadnák szívesen! Azonban a családjáról s az ittlétéről nem kérdez már többet, hiszen ha el akarná mesélni a történetet, akkor minden bizonnyal megtette volna, mikor kérdezte a Vörös. Elég neki annyi, hogy testvéreitől próbál távol maradni - hiszen miért is ne lenne elég neki ennyi? Csupán egy éjszakát töltenek itt eleve Mordokhaijjal, ami alatt egyáltalán nem kell idegeneknek feltárni az egész élettörténetet.*
- Így már más! Ám ami késik, nem múlik!
*Jegyzi meg sejtelmesen a "felszíni érzelmekre" utalva. A következő válasza viszont igazából nem lepi meg, bár bízott abban, hogy a férfiakról való nézete különbözik az átlag mélységiekétől, ám úgy látszik, rosszul sejtette. Moonxylwery, a Dwirinthalen kúria egy bájos éjhölgye teljesen más véleményen volt szinte mindenről. Persze, látszottak rajta a mélységi vonások s bizonyos gondolatok, ám maga a jelleme, a férfiakról való gondolkodása, s eleve a világról való szemlélete teljesen más. Első pillantásra Mordach Erfet is ilyennek vélte, viszont minél többet beszélgetnek, s minél jobban előjönnek a mélyebb témák, annál jobban látja, hogy bizony igen nagyot tévedett.
Mordokhai szavaira bólint, jelezve, hogy teljesen egyet ért vele. Moon is ilyen volt, ő is más utat választott, nem pedig azt, amibe belekényszerítették, vagy amit elvártak tőle. Szólni viszont nem szól ehhez, hiszen az alkoholtól most olyan pontra ér, ami a hallgatásra s a bambulásra ösztönzi. Ám társa utolsó mondatának hallatán már nem tudja magába fojtani a szavakat.*
- Azt azért szeretném megjegyezni, hogy ez a "mélységi vagyok, így felsőbbrendű is" dolog egy hatalmas badarság. Azt sem szabad elfelejteni, hogy maguk az elfekhez tartoztak, egy csoportot alkottak. S nem azért kerültek a mélységbe, mert valami dicsőt, valami hatalmasat felmutattak, hanem csupán a kapzsiságból, irigységből. Akkor kérdem én... Felsőbbrendű az, kinek a faja még nem is "eredeti", ha nem csak egy másikból való leképeződés, ahol a tagok kapzsiság és hatalomvágyból folytatnak lehetetlen háborúkat, s ítélkeznek más felett? *elhallgat egy pillanatra, majd folytatja* Mi sem vagyunk tökéletesek, de nem is próbáljuk mindenkire ráerőszakolni a valótlan tényt, hogy felsőbbrendűek vagyunk.
*Szavai elég komolyan hatnak, bár neki sem célja feldühíteni a hölgyet, csupán olyan elvakult felfogást próbál cáfolni, mely teljesen beivódott a mélységiekbe. Sosem értette, hogy mégis miért tartják magukat felsőbbrendűeknek, hiszen semmi olyat nem mutattak fel, ami által megérdemelhetnék ezt a címet. Lehet, hogy jól harcolnak, lehet, hogy jól gyilkolnak... Ám ennyi, ilyenek a felszínen is léteznek. A másik pedig, hogy ha annyira utálják a férfiakat, háljanak egymással... Ja, hát az nem megy, hiszen kipusztulna a fajuk férfiak nélkül!!
Mondatának végén Mordokhai felé biccent, végül feláll, s egy "mindjárt jövök" pillantás után a fogadóshoz lép, remélve, hogy társa is követi őt. Amíg nem ér oda, addig rendel egy Sört 7 aranyért, hogy leöblítse a bort. Mikor odaér társa, akkor halkabban hozzászól.*
- Nem vagyok ítélkező típus, beléjük nevelték ezt mind, így nem tehet róla. Ám ezt a férfiutálatot nagyon nehezen tűröm, hogy őszinte legyek... *pillant felé, majd lehúzza az egész korsó sört egy az egyben*
- Ó, talán Önt is a gyógyítás hajtja, vagy egyszerűen csak kedveli a vizet?
*Kérdi érdeklődve. Bár Mordach jelen helyzetben egy vízhez köthető varázslatot sem ismer, ám soha ne mondd, hogy soha...*
- Na, majd ha egyszer arra visz az utam, szívesen meglátogatnám a falut. Kedves népség a tündér, eddigi tapasztalataim szerint eléggé vendégszerető is, már ha nem látnak alvilági vonásokat a vendégeken!
*Az éjhölgyre pillant, majd gonoszan elmosolyodik. Hát, tény, hogy őt minden bizonnyal nem fogadnák szívesen! Azonban a családjáról s az ittlétéről nem kérdez már többet, hiszen ha el akarná mesélni a történetet, akkor minden bizonnyal megtette volna, mikor kérdezte a Vörös. Elég neki annyi, hogy testvéreitől próbál távol maradni - hiszen miért is ne lenne elég neki ennyi? Csupán egy éjszakát töltenek itt eleve Mordokhaijjal, ami alatt egyáltalán nem kell idegeneknek feltárni az egész élettörténetet.*
- Így már más! Ám ami késik, nem múlik!
*Jegyzi meg sejtelmesen a "felszíni érzelmekre" utalva. A következő válasza viszont igazából nem lepi meg, bár bízott abban, hogy a férfiakról való nézete különbözik az átlag mélységiekétől, ám úgy látszik, rosszul sejtette. Moonxylwery, a Dwirinthalen kúria egy bájos éjhölgye teljesen más véleményen volt szinte mindenről. Persze, látszottak rajta a mélységi vonások s bizonyos gondolatok, ám maga a jelleme, a férfiakról való gondolkodása, s eleve a világról való szemlélete teljesen más. Első pillantásra Mordach Erfet is ilyennek vélte, viszont minél többet beszélgetnek, s minél jobban előjönnek a mélyebb témák, annál jobban látja, hogy bizony igen nagyot tévedett.
Mordokhai szavaira bólint, jelezve, hogy teljesen egyet ért vele. Moon is ilyen volt, ő is más utat választott, nem pedig azt, amibe belekényszerítették, vagy amit elvártak tőle. Szólni viszont nem szól ehhez, hiszen az alkoholtól most olyan pontra ér, ami a hallgatásra s a bambulásra ösztönzi. Ám társa utolsó mondatának hallatán már nem tudja magába fojtani a szavakat.*
- Azt azért szeretném megjegyezni, hogy ez a "mélységi vagyok, így felsőbbrendű is" dolog egy hatalmas badarság. Azt sem szabad elfelejteni, hogy maguk az elfekhez tartoztak, egy csoportot alkottak. S nem azért kerültek a mélységbe, mert valami dicsőt, valami hatalmasat felmutattak, hanem csupán a kapzsiságból, irigységből. Akkor kérdem én... Felsőbbrendű az, kinek a faja még nem is "eredeti", ha nem csak egy másikból való leképeződés, ahol a tagok kapzsiság és hatalomvágyból folytatnak lehetetlen háborúkat, s ítélkeznek más felett? *elhallgat egy pillanatra, majd folytatja* Mi sem vagyunk tökéletesek, de nem is próbáljuk mindenkire ráerőszakolni a valótlan tényt, hogy felsőbbrendűek vagyunk.
*Szavai elég komolyan hatnak, bár neki sem célja feldühíteni a hölgyet, csupán olyan elvakult felfogást próbál cáfolni, mely teljesen beivódott a mélységiekbe. Sosem értette, hogy mégis miért tartják magukat felsőbbrendűeknek, hiszen semmi olyat nem mutattak fel, ami által megérdemelhetnék ezt a címet. Lehet, hogy jól harcolnak, lehet, hogy jól gyilkolnak... Ám ennyi, ilyenek a felszínen is léteznek. A másik pedig, hogy ha annyira utálják a férfiakat, háljanak egymással... Ja, hát az nem megy, hiszen kipusztulna a fajuk férfiak nélkül!!
Mondatának végén Mordokhai felé biccent, végül feláll, s egy "mindjárt jövök" pillantás után a fogadóshoz lép, remélve, hogy társa is követi őt. Amíg nem ér oda, addig rendel egy Sört 7 aranyért,
hogy leöblítse a bort. Mikor odaér társa, akkor halkabban hozzászól.*- Nem vagyok ítélkező típus, beléjük nevelték ezt mind, így nem tehet róla. Ám ezt a férfiutálatot nagyon nehezen tűröm, hogy őszinte legyek... *pillant felé, majd lehúzza az egész korsó sört egy az egyben*
4986. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2014-05-27 09:29:02
Üzenet elküldve: 2014-05-27 09:29:02
Rang: Játékos
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Mesélő//
*Engumrak elégedetlenül távozik a piacról, mivel alig tudott pár sütit eladni a nap folyamán. A Pegazus fogadó felé veszi az útját, hogy megadja a fogadósnak a tartozását, na meg mert ez az egyetlen hely, ahol legalább minimális eséllyel el tudja adni a maradék süteményét. Nem egy könnyű feladat egy akkorka lénynek mint a gnóm végigegyensúlyozni egy tálca sütit a városon anélkül, hogy ne lökjék fel, de azért valahogy sikerül. A fogadó ajtaja szerencsére épp csukódna be amikor odaér, de lábával megtámasztja, majd sikeresen kinyitja eléggé ahhoz, hogy bezsonglőrködhessen a pékárúval. Nem teketóriázik, azonnal a pulthoz megy, és ott leteszi az eladatlan süteményeket, majd ránéz a barátságos férfira.*
-Hát, nem épp két darab, de hoztam sütiket.*Mondja a fogadósnak rosszul színlelet jókedvvel.*
*Engumrak elégedetlenül távozik a piacról, mivel alig tudott pár sütit eladni a nap folyamán. A Pegazus fogadó felé veszi az útját, hogy megadja a fogadósnak a tartozását, na meg mert ez az egyetlen hely, ahol legalább minimális eséllyel el tudja adni a maradék süteményét. Nem egy könnyű feladat egy akkorka lénynek mint a gnóm végigegyensúlyozni egy tálca sütit a városon anélkül, hogy ne lökjék fel, de azért valahogy sikerül. A fogadó ajtaja szerencsére épp csukódna be amikor odaér, de lábával megtámasztja, majd sikeresen kinyitja eléggé ahhoz, hogy bezsonglőrködhessen a pékárúval. Nem teketóriázik, azonnal a pulthoz megy, és ott leteszi az eladatlan süteményeket, majd ránéz a barátságos férfira.*
-Hát, nem épp két darab, de hoztam sütiket.*Mondja a fogadósnak rosszul színlelet jókedvvel.*
4985. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2014-05-26 23:25:03
Üzenet elküldve: 2014-05-26 23:25:03
Rang: Játékos
IC üzenetek: 41
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 41
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
*Lomhább mozdulatokkal kezdi el gyúrni saját vállát.*
- Menny csak lepakolni, hiszen neked se válna előnyödre, ha berozsdásodna a fegyvered.
*Támasztja meg hátát a szék támláján. Egy pislantás múlva már nem találja maga mellett Aletait.*
- Gyorsan rákapott az ajánlatra. Ha nem lenne ennyire forróvérű, még érdekelhetne is.
*Mormogja maga elé a szavakat, amiket persze hallhat az utolsó asztalnál maradt fél lény.*
- Kicsit frusztráló így kettesben. Nem gondolod?
*Keresztbe veti lábait és tenyerét összekulcsolja a tarkóján. Teljesen kinyújtózik testével. Inkább hasonlít egy lusta macskára, mint egy etikettben jártas hercegnőre.*
- Főleg ezzel a mosollyal az arcodon. Nagyobb lelkesedést mutattál a városi sétára, mint egy kényeztető fürdőre egy hölgy társaságában. Ezzel a végtelenségig fokozod a kíváncsiságomat.
*Vált testtartásán. Mint egy vadász ki prédára vár. Pillantásaiban szinte felfalja a férfit, de látható mivoltáról pont az ellenkezőjét lehetne leolvasni.
Nem telik el pár percnél több és a szenvedélyes szöszi már vissza is tér köreikbe. Méghozzá eléggé érzékelhető belépővel.
Tifa eleinte nem jön zavarba, hogy a férfi mögötte áll meg és rátámaszkodik háttámlájára. Amint érzi hátán a simítást egész teste beleborzong. Tudni illik nem érintette még férfikéz. Nemeseknél csakis a nász után történhet akármilyen kontaktus.
Libabőrtől lesz érdesebb az amúgy bársonyos bőre. Védekezésül szempillantás alatt felpattan székéről és zavarodottan menti ki magát a helyzetből.*
- Tényleg nem ártana letenni fémszerszámainkat. Igaz hogy az elf fegyverek nem rozsdállnak be egykönnyen, de jobb nem megbizonyosodni róla.
*Hebegve, habogva megindul a fogadós felé, de egy hirtelen ötlet kapcsán visszafordítja tekintetét Keire.*
- Ha uraságodnak megfelel, akkor a szálláshely megismertetésével kezdeném körutunkat.
* Apró pírral arcán veszi ki a Szobát és gond nélkül kicsapja a 14aranyat úgy, hoyg még a pult is beleremeg. *
*Ha Kei elfogadja az ajánlatot, akkor bevárja őt és várakozásra inti a harmadik személyt.
Ha udvariasan visszautasítaná az ajánlatot, akkor pedig egyedül foglalja el szállását majd egy szál talárban tér vissza. Az úgynevezett köpeny alatt csak egy szellős fürdőlepel található.*
*Ha Kei csatlakozna, idegenvezetővé változva az adott szoba ajtajához kísérné, majd laza csuklómozdulat után beinvitálná, de szigorúan csak saját maga után engedné belépni.*
- Ez lenne egy átlagos vándor lehetősége a pihenésre. Nem túl tágas. Éppen csak az van benne, ami az alváshoz és tároláshoz szükséges.
*Odalép a szekrényhez és próbál kihúzni egy fiókot, ami nagyot nyikordul.*
- Hamarabb marad kezedben a fogantyú, minthogy kihúzd a skatulyát.
*Mosolyodik el mivel ezt viccnek szánná. Következő pont az ágy. Kecses mozdulattal foglal helyet rajta, ami úgyszintén jeleket közöl használójával.*
- Kényelmesnek kényelmes, de óvatosan kell kihasználni tulajdonságait.
*Terül végig rajta, majd megöleli az egyik párnának szánt textilt.*
- Nagyon hamar át tud repíteni egy fáradt elmét más világokba.
*Végezetül ha Kei nem él az adódó helyzettel, akkor a szekrényhez lépve belepakolja fegyvereit és páncélját. Csak a testéhez idomuló ruhadarabjait hagyja magán ideiglenesen.*
- Ugye nem óhajtod nyálcsorgatva végigbámulni átöltözésemet?
*Kikerekedett szemekkel és határozatlan mosollyal tekint szobatársára. Ugyanezzel a lendülettel már hámozza is le magáról ruhadarabjait. A férfin áll, hogy reagál-e. Tőle függetlenül a fürdéshez használt lepel Tifa testén végzi. Kei tette/tettei után hasonlóképp a fogadóba igyekszik, de akkor már a leírt öltözékben.*
- Részemről vessük bele magunkat a kényeztető olajok világába!
*Szemügyre veszi partnereit és várja valamelyikük megindulását a fürdőbe.*
- Menny csak lepakolni, hiszen neked se válna előnyödre, ha berozsdásodna a fegyvered.
*Támasztja meg hátát a szék támláján. Egy pislantás múlva már nem találja maga mellett Aletait.*
- Gyorsan rákapott az ajánlatra. Ha nem lenne ennyire forróvérű, még érdekelhetne is.
*Mormogja maga elé a szavakat, amiket persze hallhat az utolsó asztalnál maradt fél lény.*
- Kicsit frusztráló így kettesben. Nem gondolod?
*Keresztbe veti lábait és tenyerét összekulcsolja a tarkóján. Teljesen kinyújtózik testével. Inkább hasonlít egy lusta macskára, mint egy etikettben jártas hercegnőre.*
- Főleg ezzel a mosollyal az arcodon. Nagyobb lelkesedést mutattál a városi sétára, mint egy kényeztető fürdőre egy hölgy társaságában. Ezzel a végtelenségig fokozod a kíváncsiságomat.
*Vált testtartásán. Mint egy vadász ki prédára vár. Pillantásaiban szinte felfalja a férfit, de látható mivoltáról pont az ellenkezőjét lehetne leolvasni.
Nem telik el pár percnél több és a szenvedélyes szöszi már vissza is tér köreikbe. Méghozzá eléggé érzékelhető belépővel.
Tifa eleinte nem jön zavarba, hogy a férfi mögötte áll meg és rátámaszkodik háttámlájára. Amint érzi hátán a simítást egész teste beleborzong. Tudni illik nem érintette még férfikéz. Nemeseknél csakis a nász után történhet akármilyen kontaktus.
Libabőrtől lesz érdesebb az amúgy bársonyos bőre. Védekezésül szempillantás alatt felpattan székéről és zavarodottan menti ki magát a helyzetből.*
- Tényleg nem ártana letenni fémszerszámainkat. Igaz hogy az elf fegyverek nem rozsdállnak be egykönnyen, de jobb nem megbizonyosodni róla.
*Hebegve, habogva megindul a fogadós felé, de egy hirtelen ötlet kapcsán visszafordítja tekintetét Keire.*
- Ha uraságodnak megfelel, akkor a szálláshely megismertetésével kezdeném körutunkat.
* Apró pírral arcán veszi ki a Szobát és gond nélkül kicsapja a 14aranyat úgy, hoyg még a pult is beleremeg.
**Ha Kei elfogadja az ajánlatot, akkor bevárja őt és várakozásra inti a harmadik személyt.
Ha udvariasan visszautasítaná az ajánlatot, akkor pedig egyedül foglalja el szállását majd egy szál talárban tér vissza. Az úgynevezett köpeny alatt csak egy szellős fürdőlepel található.*
*Ha Kei csatlakozna, idegenvezetővé változva az adott szoba ajtajához kísérné, majd laza csuklómozdulat után beinvitálná, de szigorúan csak saját maga után engedné belépni.*
- Ez lenne egy átlagos vándor lehetősége a pihenésre. Nem túl tágas. Éppen csak az van benne, ami az alváshoz és tároláshoz szükséges.
*Odalép a szekrényhez és próbál kihúzni egy fiókot, ami nagyot nyikordul.*
- Hamarabb marad kezedben a fogantyú, minthogy kihúzd a skatulyát.
*Mosolyodik el mivel ezt viccnek szánná. Következő pont az ágy. Kecses mozdulattal foglal helyet rajta, ami úgyszintén jeleket közöl használójával.*
- Kényelmesnek kényelmes, de óvatosan kell kihasználni tulajdonságait.
*Terül végig rajta, majd megöleli az egyik párnának szánt textilt.*
- Nagyon hamar át tud repíteni egy fáradt elmét más világokba.
*Végezetül ha Kei nem él az adódó helyzettel, akkor a szekrényhez lépve belepakolja fegyvereit és páncélját. Csak a testéhez idomuló ruhadarabjait hagyja magán ideiglenesen.*
- Ugye nem óhajtod nyálcsorgatva végigbámulni átöltözésemet?
*Kikerekedett szemekkel és határozatlan mosollyal tekint szobatársára. Ugyanezzel a lendülettel már hámozza is le magáról ruhadarabjait. A férfin áll, hogy reagál-e. Tőle függetlenül a fürdéshez használt lepel Tifa testén végzi. Kei tette/tettei után hasonlóképp a fogadóba igyekszik, de akkor már a leírt öltözékben.*
- Részemről vessük bele magunkat a kényeztető olajok világába!
*Szemügyre veszi partnereit és várja valamelyikük megindulását a fürdőbe.*
4984. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2014-05-26 21:18:19
Üzenet elküldve: 2014-05-26 21:18:19
Rang: Játékos
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
//Rinan, Svenestra//
*A tündérke a nyugtató álmokból lassan ébred fel, épp akkor amikor a fogadóban mellette valamilyen társalgás alakul ki. Nem tudja hol van, és hogy került oda, se azt, hogy egyáltalán kikkel van ott. Feje lassan megmozdul, ahogy körbepillant ismerősnek találja a helyet, de még nincs eléggé a tudatánál ahhoz, hogy felismerje hol is van igazából. Tekintet megállapodik a piszkos nőn, akinek az arca rémlik a vörös ködből, de nincs tisztában azzal, hogy honnan ismerős a hölgy.*
-Hol?*Nyögi, de ez is megerőltető a számára, mivel a bódítószer kissé megviselte törékeny testét. Próbálja összeszedni kábán tekergő gondolatait, de ez nem könnyű feladat. Néhány esemény fokozatosan visszaszivárog az elméjébe a közelmúltból, és ez épp elég ahhoz, hogy ne akarja tudni a részleteket. A megerőszakolás fájdalma ugyan nem fizikailag, de pszichikailag még mindig kínozza, sőt most talán még inkább, hiszen elméjében káosz uralkodik, és szabadon terjedhet a tudatában. Arckifejezése lassan elkezd változni. Eddigi kába tekintetét, a szomorúság, és reménytelenség foglalja el, de az olyan áthatóan, hogy az már mások szívébe is belemarkolhat, mint egy jeges csontmarok. Ismét körülnéz, miközben kezd visszatérni lélekjelenléte, és próbálja fejében igába hajtani a szenvedést keltő gondolatokat, ami viszont komoly kihívás számára. Végre felbukkan honnan ismerős neki a piszkos alak.*
-Köszönöm.*Suttogja a nő felé, de tekintete sokkal többet mond ennél. Olyan szintű hálát tükröznek az íriszei, amit nem lehet evilági szavakkal leírni.*
*A tündérke a nyugtató álmokból lassan ébred fel, épp akkor amikor a fogadóban mellette valamilyen társalgás alakul ki. Nem tudja hol van, és hogy került oda, se azt, hogy egyáltalán kikkel van ott. Feje lassan megmozdul, ahogy körbepillant ismerősnek találja a helyet, de még nincs eléggé a tudatánál ahhoz, hogy felismerje hol is van igazából. Tekintet megállapodik a piszkos nőn, akinek az arca rémlik a vörös ködből, de nincs tisztában azzal, hogy honnan ismerős a hölgy.*
-Hol?*Nyögi, de ez is megerőltető a számára, mivel a bódítószer kissé megviselte törékeny testét. Próbálja összeszedni kábán tekergő gondolatait, de ez nem könnyű feladat. Néhány esemény fokozatosan visszaszivárog az elméjébe a közelmúltból, és ez épp elég ahhoz, hogy ne akarja tudni a részleteket. A megerőszakolás fájdalma ugyan nem fizikailag, de pszichikailag még mindig kínozza, sőt most talán még inkább, hiszen elméjében káosz uralkodik, és szabadon terjedhet a tudatában. Arckifejezése lassan elkezd változni. Eddigi kába tekintetét, a szomorúság, és reménytelenség foglalja el, de az olyan áthatóan, hogy az már mások szívébe is belemarkolhat, mint egy jeges csontmarok. Ismét körülnéz, miközben kezd visszatérni lélekjelenléte, és próbálja fejében igába hajtani a szenvedést keltő gondolatokat, ami viszont komoly kihívás számára. Végre felbukkan honnan ismerős neki a piszkos alak.*
-Köszönöm.*Suttogja a nő felé, de tekintete sokkal többet mond ennél. Olyan szintű hálát tükröznek az íriszei, amit nem lehet evilági szavakkal leírni.*
4983. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2014-05-26 21:00:13
Üzenet elküldve: 2014-05-26 21:00:13
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 122
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 122
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//Svenestra, Echo//
*A fogadó ajtaján belépve hátratolja csuklyáját, fejét kissé megrázva szabadítja fel összekuszálódott hajtincseit. Először jár itt, mégis unott tekintettel méri végig a fogadóban összegyűlt kisebb közösséget, halk sóhajt ereszt el, ahogy megközelíti a pultot.*
- Adjon valami erőset.
*A fogadós ugyan kedvenc italaival nem szolgálhat, azért egy Pálinkát rendel magának. Ott hagyja a 17 aranyat, hátát a pultnak vetve, könyökével támaszkodva keres helyet magának. A legszimpatikusabb társaságot talán két nőstény nyújtja, az egyikük egy szokatlanul furcsa külsejű eszméletlen tündér, a másikat pedig ugyan Rinanhoz hasonlóan köpeny fedi, mégis láthat belőle annyit, hogy vonzónak találja. Éppen csak ápolatlansága az, ami elszomorító, de egy látogatás a fürdőben ezen is sokat javíthatna. Kortyol egyet pálinkájából, majd a pulttól ellökve magát, lendületes léptekkel asztalukhoz tér, lehuppan egy szabad székre, kényelmesen hátradőlve, szinte már otthonosan helyezkedik el. Éjfeketei íriszeit az emberlány tekintetébe mélyeszti, arca semmilyen érzelmet nem mutat, pár ébenfekete hajtincse csúszik csak homlokára. Lassan végigméri a lányt, pillantása elidőzik telt ajkain, fedetlen kézfején, és alakját sejtető köpenyén.*
- Kiütötted?
*Ajkai szögletébe egy gonosz félvigyor költözik, ahogy fejével az alvó tündér felé int, bár feltételezhetően unalmas válasz várja majd.* - Kissé feltűnő, de nincs ellenemra, ha megtartod.
*Szemeiben az efféle apró lények inkább háziállatnak hatnak, semmint útitársnak. Büszke az elfekre nagyon is jellemző felsőbbrendűségére, szavait nem egészen sértésnek, inkább puszta jellemzésnek szánja. Kezében elmélázva forgatja üvegpoharát, az abban keringő, vérvörösen csillogó pálinkát tekintetével követve elképzeli, vajon mit is rejthet a lány köpenye. Szemében csalfa fény gyúl, ajkaira éhes vigyor költözik, amely különösen jól áll neki, vándorkülsejével tökéletesen illik a fogadó félhomályába.*
- A nevem Rinan. *Biccent a lánynak.* Esetleg velem tartasz egy italra? Meghívlak.
*Talán logikusabb volna, ha segítségét a tündérrel kapcsolatosan ajánlaná fel, de valahogy egyáltalán nem izgatja fel a téma. Láthatóan az emberlánynak is csak inkább terhére van a különc tündérke, ideges tekintetét könnyedén kiszúrta a fiú. Ismerős érzés fogja el a lánnyal kapcsolatban, mintha valami közös volna bennük, talán leginkább sötét valójukban, már ha nem téved az emberlány foglalkozását illetően.*
*A fogadó ajtaján belépve hátratolja csuklyáját, fejét kissé megrázva szabadítja fel összekuszálódott hajtincseit. Először jár itt, mégis unott tekintettel méri végig a fogadóban összegyűlt kisebb közösséget, halk sóhajt ereszt el, ahogy megközelíti a pultot.*
- Adjon valami erőset.
*A fogadós ugyan kedvenc italaival nem szolgálhat, azért egy Pálinkát rendel magának. Ott hagyja a 17 aranyat, hátát a pultnak vetve, könyökével támaszkodva keres helyet magának.
A legszimpatikusabb társaságot talán két nőstény nyújtja, az egyikük egy szokatlanul furcsa külsejű eszméletlen tündér, a másikat pedig ugyan Rinanhoz hasonlóan köpeny fedi, mégis láthat belőle annyit, hogy vonzónak találja. Éppen csak ápolatlansága az, ami elszomorító, de egy látogatás a fürdőben ezen is sokat javíthatna. Kortyol egyet pálinkájából, majd a pulttól ellökve magát, lendületes léptekkel asztalukhoz tér, lehuppan egy szabad székre, kényelmesen hátradőlve, szinte már otthonosan helyezkedik el. Éjfeketei íriszeit az emberlány tekintetébe mélyeszti, arca semmilyen érzelmet nem mutat, pár ébenfekete hajtincse csúszik csak homlokára. Lassan végigméri a lányt, pillantása elidőzik telt ajkain, fedetlen kézfején, és alakját sejtető köpenyén.*- Kiütötted?
*Ajkai szögletébe egy gonosz félvigyor költözik, ahogy fejével az alvó tündér felé int, bár feltételezhetően unalmas válasz várja majd.* - Kissé feltűnő, de nincs ellenemra, ha megtartod.
*Szemeiben az efféle apró lények inkább háziállatnak hatnak, semmint útitársnak. Büszke az elfekre nagyon is jellemző felsőbbrendűségére, szavait nem egészen sértésnek, inkább puszta jellemzésnek szánja. Kezében elmélázva forgatja üvegpoharát, az abban keringő, vérvörösen csillogó pálinkát tekintetével követve elképzeli, vajon mit is rejthet a lány köpenye. Szemében csalfa fény gyúl, ajkaira éhes vigyor költözik, amely különösen jól áll neki, vándorkülsejével tökéletesen illik a fogadó félhomályába.*
- A nevem Rinan. *Biccent a lánynak.* Esetleg velem tartasz egy italra? Meghívlak.
*Talán logikusabb volna, ha segítségét a tündérrel kapcsolatosan ajánlaná fel, de valahogy egyáltalán nem izgatja fel a téma. Láthatóan az emberlánynak is csak inkább terhére van a különc tündérke, ideges tekintetét könnyedén kiszúrta a fiú. Ismerős érzés fogja el a lánnyal kapcsolatban, mintha valami közös volna bennük, talán leginkább sötét valójukban, már ha nem téved az emberlány foglalkozását illetően.*
4982. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2014-05-26 19:42:20
Üzenet elküldve: 2014-05-26 19:42:20
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 25
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 25
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
//Echo, Rinan//
*Immáron egy kissé zihálva toppan be a lánnyal a kezében a Pegazus fogadóba. Éhes, fáradt, koszos egy bugyuta szerep miatt és igazán felébredhetne már a tündér. Nemigazán foglalkoznak velük odabenn valószínűleg láttak ennél már kurtább jelenségeket is. Ez némileg bosszantó ugyan is pont arra lenne szükségük, hogy észrevegyék őket. Unottan megforgatja a szemét és egy hatalmas sóhajjal az egyik asztalnál ülő pózba rendezgeti a székben az alvó tündért. A bent levők figyelme fokozatosan terelődik rájuk, ahogy telnek a percek. Elsőnek a legközelebbi asztalnál levő ork férfi szúrja ki őket, aki oda motyog valamit a sötételf haverjának aztán amaz oldalba böki a másikat és ismét sutyorgás következik. Ilyen szájról szájra terjedő susmusokkal és mutogatós gesztusokkal terjed a megérkezésük. Sven le ül a tündérke mellé és szemez az őket leső tömeggel. ~Mit lestek? Egy se jön ide?.~ Szemöldökét felhúzva komor tekintettel ücsörészik egy helyben. Ha nem passzolja le valakinek ezt a szárnyast még ma akkor nagyon mérges lesz. És szintúgy felforr az agyvize ha felébred a lány és attól, hogy nem tudja hol van, hogy került ide és ki a fene Svenestra D'ver, még nagyobb fejfájást okoz majd neki ezúttal sok-sok szemtanú előtt. Szerencséjére a csuklyás utazó köpeny alól nemsok minden látszódik ki Svenből ami miatt felismerhetnék a későbbiekben. Még a szarvai is a táska mélyén nyugszanak. Ami pedig még is kikandikál, például a lábfeje a szandálból vagy a kézfeje az arca és a jelenleg barnás haja, azok meg mind iszaposak és korántsem árasztanak olyan kellemesen nőies illatot mint szoktak.*
*Immáron egy kissé zihálva toppan be a lánnyal a kezében a Pegazus fogadóba. Éhes, fáradt, koszos egy bugyuta szerep miatt és igazán felébredhetne már a tündér. Nemigazán foglalkoznak velük odabenn valószínűleg láttak ennél már kurtább jelenségeket is. Ez némileg bosszantó ugyan is pont arra lenne szükségük, hogy észrevegyék őket. Unottan megforgatja a szemét és egy hatalmas sóhajjal az egyik asztalnál ülő pózba rendezgeti a székben az alvó tündért. A bent levők figyelme fokozatosan terelődik rájuk, ahogy telnek a percek. Elsőnek a legközelebbi asztalnál levő ork férfi szúrja ki őket, aki oda motyog valamit a sötételf haverjának aztán amaz oldalba böki a másikat és ismét sutyorgás következik. Ilyen szájról szájra terjedő susmusokkal és mutogatós gesztusokkal terjed a megérkezésük. Sven le ül a tündérke mellé és szemez az őket leső tömeggel. ~Mit lestek? Egy se jön ide?.~ Szemöldökét felhúzva komor tekintettel ücsörészik egy helyben. Ha nem passzolja le valakinek ezt a szárnyast még ma akkor nagyon mérges lesz. És szintúgy felforr az agyvize ha felébred a lány és attól, hogy nem tudja hol van, hogy került ide és ki a fene Svenestra D'ver, még nagyobb fejfájást okoz majd neki ezúttal sok-sok szemtanú előtt. Szerencséjére a csuklyás utazó köpeny alól nemsok minden látszódik ki Svenből ami miatt felismerhetnék a későbbiekben. Még a szarvai is a táska mélyén nyugszanak. Ami pedig még is kikandikál, például a lábfeje a szandálból vagy a kézfeje az arca és a jelenleg barnás haja, azok meg mind iszaposak és korántsem árasztanak olyan kellemesen nőies illatot mint szoktak.*
4981. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2014-05-26 19:23:40
Üzenet elküldve: 2014-05-26 19:23:40
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 460
OOC üzenetek: 115
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 460
OOC üzenetek: 115
Játékstílus: Vakmerő
//Kei, Tifa//
-Csak volt már dolgom olyanokkal, akik szöges ellentéteid. Pökhendik vagytok, az tény. Noha, örömömre szolgál mindig, ha olyannal találkozom, mint te, kedves Tifa, mert a sztereotípiákat méltón billented fenékbe.
*Bólint elismerően az elf lány felé, s aztán Keire pillant.*
-Fenntartom azt is, amit Kei mond, s nem ítélkezem, csak eddig sok volt az ellen tapasztalatom.
*Pillant ismét a sörére, miközben Tifa ajánlkozva szónokol újdonsült barátja felé. Tekintetét Kei-re szegezi.*
~Ezt nem utasíthatod vissza!~
*Ábrázata szinte mondja helyette a szavakat, s érzelemmel, izgatottsággal van telve. Kissé vicces lehet, de legalább egy szót sem kell szólnia ahhoz, hogy Kei elfogadja a "város megmutatására" tett ajánlatot.*
~Na végre, így talán lesz még egy kis jövőtök!~
*Ekkor lángoló szeszként robban be az éterbe a következő, s a másiknál talán sokkal rövidtávúbb lehetőség, ami Aletai számára éppen megfelelő lesz, noha kicsit furcsállta, hogy erre a másik nem csapott le időben, mert mérget venne rá, hogy elsősorban Keinek szólhatott.*
-Kiváló ötlet! S, ha jónak gondolod, én készséggel felajánlom neked a finom kertészkezeim szolgálatát egy kis masszázsra.
*Kaján, széles vigyor telepedik az arcára, mert bizony így azért szemtelenül, s indokolatlanul közel kerülhet a szépséges Tifához, s az is lehet, hogy amennyiben ügyesen jár a keze, később kellő hálával fizeti vissza az elf a kellemes perceket.*
~Jobb lesz, ha egy kicsit hagyom, míg érlelgeti magában az ötletet!~
-Ami engem illet, azért elzárnám a holmijaim addig, úgyhogy ha megbocsátotok, néhány percre magatokra hagylak.
*Bólint, s az asztaltól felállva megragadja az üres tálat, s a kifogyott söröskancsókat, majd elindul a pult felé.*
-Van üres szobája?
*Kérdezi a fogadóstól, miközben a pultra helyezi a kezében lévő edényeket. A fogadós persze nem ahhoz van szokva, hogy illendően visszaszolgáltatják a már nem használt edényeket, így elmosolyodik.*
-Persze. Itt egy kulcs. 14 aranyat kérek cserébe.
*Az erszényébe nyúlva helyezi az asztalra a Szoba árát képező 14 aranyat, s zsebre csúsztatja a kulcsot.*
-Köszönöm.
*Mire néhány perc múlva megpillantják újra Tifáék, ő már készen áll a fürdőhöz. Persze ez kívülről csak annyiban látszik, hogy eltűnt oldaláról a kardja, de az összes többi fegyvert is lepakolta, s a köpenye alatt pihenő bőrvértet is.*
-Akár mehetünk is!
*Támaszkodik két kezével a Tifa székének támlájára, s közben lágyan megérinti a lány hátán lévő fedetlen területet, mintha csak véletlen lett volna.*
-Csak volt már dolgom olyanokkal, akik szöges ellentéteid. Pökhendik vagytok, az tény. Noha, örömömre szolgál mindig, ha olyannal találkozom, mint te, kedves Tifa, mert a sztereotípiákat méltón billented fenékbe.
*Bólint elismerően az elf lány felé, s aztán Keire pillant.*
-Fenntartom azt is, amit Kei mond, s nem ítélkezem, csak eddig sok volt az ellen tapasztalatom.
*Pillant ismét a sörére, miközben Tifa ajánlkozva szónokol újdonsült barátja felé. Tekintetét Kei-re szegezi.*
~Ezt nem utasíthatod vissza!~
*Ábrázata szinte mondja helyette a szavakat, s érzelemmel, izgatottsággal van telve. Kissé vicces lehet, de legalább egy szót sem kell szólnia ahhoz, hogy Kei elfogadja a "város megmutatására" tett ajánlatot.*
~Na végre, így talán lesz még egy kis jövőtök!~
*Ekkor lángoló szeszként robban be az éterbe a következő, s a másiknál talán sokkal rövidtávúbb lehetőség, ami Aletai számára éppen megfelelő lesz, noha kicsit furcsállta, hogy erre a másik nem csapott le időben, mert mérget venne rá, hogy elsősorban Keinek szólhatott.*
-Kiváló ötlet! S, ha jónak gondolod, én készséggel felajánlom neked a finom kertészkezeim szolgálatát egy kis masszázsra.
*Kaján, széles vigyor telepedik az arcára, mert bizony így azért szemtelenül, s indokolatlanul közel kerülhet a szépséges Tifához, s az is lehet, hogy amennyiben ügyesen jár a keze, később kellő hálával fizeti vissza az elf a kellemes perceket.*
~Jobb lesz, ha egy kicsit hagyom, míg érlelgeti magában az ötletet!~
-Ami engem illet, azért elzárnám a holmijaim addig, úgyhogy ha megbocsátotok, néhány percre magatokra hagylak.
*Bólint, s az asztaltól felállva megragadja az üres tálat, s a kifogyott söröskancsókat, majd elindul a pult felé.*
-Van üres szobája?
*Kérdezi a fogadóstól, miközben a pultra helyezi a kezében lévő edényeket. A fogadós persze nem ahhoz van szokva, hogy illendően visszaszolgáltatják a már nem használt edényeket, így elmosolyodik.*
-Persze. Itt egy kulcs. 14 aranyat kérek cserébe.
*Az erszényébe nyúlva helyezi az asztalra a Szoba árát képező 14 aranyat, s zsebre csúsztatja a kulcsot.
*-Köszönöm.
*Mire néhány perc múlva megpillantják újra Tifáék, ő már készen áll a fürdőhöz. Persze ez kívülről csak annyiban látszik, hogy eltűnt oldaláról a kardja, de az összes többi fegyvert is lepakolta, s a köpenye alatt pihenő bőrvértet is.*
-Akár mehetünk is!
*Támaszkodik két kezével a Tifa székének támlájára, s közben lágyan megérinti a lány hátán lévő fedetlen területet, mintha csak véletlen lett volna.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10041-10060 , 10061-10080 , 10081-10100 , 10101-10120 , 10121-10140 , 10141-10160 , 10161-10180 , 10181-10200 , 10201-10220 , 10221-10240 , 10241-10260 , 10261-10280 , 10281-10300 , 10301-10320 , 10321-10340 , 10341-10360 , 10361-10380 , 10381-10400 , 10401-10420 , 10421-10440 , 10441-10460 , 10461-10480 , 10481-10500 , 10501-10520 , 10521-10540 , 10541-10560 , 10561-10580 , 10581-10600 , 10601-10620 , 10621-10640 , 10641-10660 , 10661-10680 , 10681-10700 , 10701-10720 , 10721-10740 , 10741-10760 , 10761-10780 , 10781-10800 , 10801-10820 , 10821-10840 , 10841-10860 , 10861-10880 , 10881-10900 , 10901-10920 , 10921-10940 , 10941-10960 , 10961-10980 , 10981-11000 , 11001-11020 , 11021-11040 , 11041-11060 , 11061-11080 , 11081-11100 , 11101-11120 , 11121-11140 , 11141-11160 , 11161-11180 , 11181-11200 , 11201-11220 , 11221-11240 , 11241-11260 , 11261-11280 , 11281-11300 , 11301-11320 , 11321-11340 , 11341-11360 , 11361-11380 , 11381-11400 , 11401-11420 , 11421-11440 , 11441-11460 , 11461-11480 , 11481-11500 , 11501-11520 , 11521-11540 , 11541-11560 , 11561-11580 , 11581-11600 , 11601-11620 , 11621-11640 , 11641-11660 , 11661-11680 , 11681-11700 , 11701-11720 , 11721-11740 , 11741-11760 , 11761-11780 , 11781-11800 , 11801-11820 , 11821-11840 , 11841-11860 , 11861-11880 , 11881-11900 , 11901-11920 , 11921-11940 , 11941-11960 , 11961-11980 , 11981-12000 , 12001-12020 , 12021-12040 , 12041-12060 , 12061-12080 , 12081-12100 , 12101-12120 , 12121-12140 , 12141-12160 , 12161-12180 , 12181-12200 , 12201-12220 , 12221-12240 , 12241-12260 , 12261-12280 , 12281-12300 , 12301-12320 , 12321-12340 , 12341-12360 , 12361-12380 , 12381-12400 , 12401-12420 , 12421-12440 , 12441-12460 , 12461-12480 , 12481-12500 , 12501-12520 , 12521-12540 , 12541-12560 , 12561-12580 , 12581-12600 , 12601-12620 , 12621-12640 , 12641-12660 , 12661-12680 , 12681-12700 , 12701-12720 , 12721-12740 , 12741-12760 , 12761-12780 , 12781-12800 , 12801-12820 , 12821-12840 , 12841-12860 , 12861-12880 , 12881-12900 , 12901-12920 , 12921-12940 , 12941-12960 , 12961-12980 , 12981-13000 , 13001-13020 , 13021-13040 , 13041-13060 , 13061-13080 , 13081-13100 , 13101-13120 , 13121-13140 , 13141-13160 , 13161-13180 , 13181-13200 , 13201-13220 , 13221-13240 , 13241-13260 , 13261-13280 , 13281-13300 , 13301-13320 , 13321-13340 , 13341-13360 , 13361-13380 , 13381-13400 , 13401-13420 , 13421-13440 , 13441-13460 , 13461-13480 , 13481-13500 , 13501-13520 , 13521-13540 , 13541-13560 , 13561-13580 , 13581-13600 , 13601-13620 , 13621-13640 , 13641-13660 , 13661-13680 , 13681-13700 , 13701-13720 , 13721-13740 , 13741-13760 , 13761-13780 , 13781-13800 , 13801-13820 , 13821-13840 , 13841-13860 , 13861-13880 , 13881-13900 , 13901-13920 , 13921-13940 , 13941-13960 , 13961-13980 , 13981-14000 , 14001-14020 , 14021-14040 , 14041-14060 , 14061-14080 , 14081-14100 , 14101-14120 , 14121-14140 , 14141-14160 , 14161-14180 , 14181-14200 , 14201-14220 , 14221-14240 , 14241-14260 , 14261-14280 , 14281-14300 , 14301-14320 , 14321-14340 , 14341-14360 , 14361-14380 , 14381-14400 , 14401-14420 , 14421-14440 , 14441-14460 , 14461-14480 , 14481-14500 , 14501-14520 , 14521-14540 , 14541-14560 , 14561-14580 , 14581-14600 , 14601-14620 , 14621-14640 , 14641-14660 , 14661-14680 , 14681-14700 , 14701-14720 , 14721-14740 , 14741-14760 , 14761-14780 , 14781-14800 , 14801-14820 , 14821-14840 , 14841-14860 , 14861-14880 , 14881-14900 , 14901-14920 , 14921-14940 , 14941-14960 , 14961-14980 , 14981-15000 , 15001-15020 , 15021-15040 , 15041-15060 , 15061-15080 , 15081-15100 , 15101-15120 , 15121-15140 , 15141-15160 , 15161-15180 , 15181-15200 , 15201-15220 , 15221-15240 , 15241-15260 , 15261-15280 , 15281-15300 , 15301-15320 , 15321-15340 , 15341-15360 , 15361-15380 , 15381-15400 , 15401-15420 , 15421-15440 , 15441-15460 , 15461-15480 , 15481-15500 , 15501-15520 , 15521-15540 , 15541-15560 , 15561-15580 , 15581-15600 , 15601-15620 , 15621-15640 , 15641-15660 , 15661-15680 , 15681-15700 , 15701-15720 , 15721-15740 , 15741-15760 , 15761-15780 , 15781-15800 , 15801-15820 , 15821-15840 , 15841-15860 , 15861-15880 , 15881-15900 , 15901-15920 , 15921-15940 , 15941-15960 , 15961-15980 , 15981-16000 , 16001-16020 , 16021-16040 , 16041-16060 , 16061-16080 , 16081-16100 , 16101-16120 , 16121-16140 , 16141-16160 , 16161-16180 , 16181-16200 , 16201-16220 , 16221-16240 , 16241-16260 , 16261-16280 , 16281-16300 , 16301-16320 , 16321-16340 , 16341-16360 , 16361-16380 , 16381-16400 , 16401-16420 , 16421-16440 , 16441-16460 , 16461-16480 , 16481-16500 , 16501-16520 , 16521-16540 , 16541-16560 , 16561-16580 , 16581-16600 , 16601-16620 , 16621-16640 , 16641-16660 , 16661-16680 , 16681-16700 , 16701-16720 , 16721-16740 , 16741-16760 , 16761-16780 , 16781-16800 , 16801-16820 , 16821-16840 , 16841-16860 , 16861-16880 , 16881-16900 , 16901-16920 , 16921-16940 , 16941-16960 , 16961-16980 , 16981-17000 , 17001-17020 , 17021-17040 , 17041-17060 , 17061-17080 , 17081-17100 , 17101-17120 , 17121-17140 , 17141-17160 , 17161-17180 , 17181-17200 , 17201-17220 , 17221-17240 , 17241-17260 , 17261-17280 , 17281-17300 , 17301-17320 , 17321-17340 , 17341-17360 , 17361-17380 , 17381-17400 , 17401-17420 , 17421-17440 , 17441-17460 , 17461-17480 , 17481-17500 , 17501-17520 , 17521-17540 , 17541-17560 , 17561-17580 , 17581-17600 , 17601-17620 , 17621-17640 , 17641-17660 , 17661-17680 , 17681-17700 , 17701-17720 , 17721-17740 , 17741-17760 , 17761-17780 , 17781-17800 , 17801-17820 , 17821-17840 , 17841-17860 , 17861-17880 , 17881-17900 , 17901-17920 , 17921-17940 , 17941-17960 , 17961-17980 , 17981-18000 , 18001-18020 , 18021-18040 , 18041-18060 , 18061-18080 , 18081-18100 , 18101-18120 , 18121-18140 , 18141-18160 , 18161-18180 , 18181-18200 , 18201-18220 , 18221-18240 , 18241-18260 , 18261-18280 , 18281-18300 , 18301-18320 , 18321-18340 , 18341-18360 , 18361-18380 , 18381-18400 , 18401-18420 , 18421-18440 , 18441-18460 , 18461-18480 , 18481-18500 , 18501-18520 , 18521-18540 , 18541-18560 , 18561-18580 , 18581-18600 , 18601-18620 , 18621-18640 , 18641-18660 , 18661-18680 , 18681-18700 , 18701-18720 , 18721-18740 , 18741-18760 , 18761-18780 , 18781-18800 , 18801-18820 , 18821-18840 , 18841-18860 , 18861-18880 , 18881-18900 , 18901-18920 , 18921-18940 , 18941-18960 , 18961-18980 , 18981-19000 , 19001-19020 , 19021-19040 , 19041-19060 , 19061-19080 , 19081-19100 , 19101-19120 , 19121-19140 , 19141-19160 , 19161-19180 , 19181-19200 , 19201-19220 , 19221-19240 , 19241-19260 , 19261-19280 , 19281-19300 , 19301-19320 , 19321-19340 , 19341-19360 , 19361-19380 , 19381-19400 , 19401-19420 , 19421-19440 , 19441-19460 , 19461-19480 , 19481-19500 , 19501-19520 , 19521-19540 , 19541-19560 , 19561-19580 , 19581-19600 , 19601-19620 , 19621-19640 , 19641-19660 , 19661-19680 , 19681-19700 , 19701-19720 , 19721-19740 , 19741-19760 , 19761-19780 , 19781-19800 , 19801-19820 , 19821-19840 , 19841-19860 , 19861-19880 , 19881-19900 , 19901-19920 , 19921-19940 , 19941-19960 , 19954-19973