Arthenior - Pegazus fogadó
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 478 (9541. - 9560. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
9560. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2016-03-28 02:13:26
Üzenet elküldve: 2016-03-28 02:13:26
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 246
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 246
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Sötételfek és Don Juan//
*Figyelmesen hallgatja a férfit, még akkor sem szól bele, amikor úgy hallatszott, mintha átfogalmazta volna a mondandóját, bár ezen azért elmosolyodik. Időnként ismét mosolyra húzza a száját és egyszeregyszer az italába is belekortyol. Draenon nevetésére rá is átragad, bár ehhez legalább annyi köze van annak, hogy a hím élvezi a történetet, mint maga a történet.*
-Azt mesélsz, amit gondolsz. Én nem fogom megmondani neked, mit akarok hallani, leginkább azért, mert szívesen hallgatom azt, amit te úgy gondolod, hogy megosztasz. *Válaszol végül, majd pár kortynyi sörrel később hozzáteszi:* -Az azért érdekelne, ragadt-e rád is ilyen matróznév, és ha igen, mi volt az.
*Elmosolyodik, az egyik könyökét az asztalra, a fejét pedig ugyanannak a kezének a tenyerébe támasztja, de a szemét le nem venné a másikról. Egy darabig a szemét figyeli, elég ideig ahhoz, hogy észrevegye, nem teljesen barna, de ahhoz nincs elég közel, hogy lássa a másik színt is.
A gondolatai között meg-megfordulnak a válogatott halálmódok, amiket a szülei ismertek és okoztak, ahogy az is, mennyire kímélnék őt meg, amiért egy felszínivel bájolog. A gondolatmenetben határozottan Krisaga mellett szól az, hogy legalább próbál beilleszkedni, ez talán meg tudná menteni őt, de a tengerész miatt is aggódik. Tesz egy próbát arra, hogy a saját gondolatait elterelje.*
-Én mindig csak véres történeteket hallottam, igazán jól esett némi változatosság. *Tér vissza a beszélgetéshez.* -Szóval, milyen történeted van még, amit szívesen elmondasz?
*Figyelmesen hallgatja a férfit, még akkor sem szól bele, amikor úgy hallatszott, mintha átfogalmazta volna a mondandóját, bár ezen azért elmosolyodik. Időnként ismét mosolyra húzza a száját és egyszeregyszer az italába is belekortyol. Draenon nevetésére rá is átragad, bár ehhez legalább annyi köze van annak, hogy a hím élvezi a történetet, mint maga a történet.*
-Azt mesélsz, amit gondolsz. Én nem fogom megmondani neked, mit akarok hallani, leginkább azért, mert szívesen hallgatom azt, amit te úgy gondolod, hogy megosztasz. *Válaszol végül, majd pár kortynyi sörrel később hozzáteszi:* -Az azért érdekelne, ragadt-e rád is ilyen matróznév, és ha igen, mi volt az.
*Elmosolyodik, az egyik könyökét az asztalra, a fejét pedig ugyanannak a kezének a tenyerébe támasztja, de a szemét le nem venné a másikról. Egy darabig a szemét figyeli, elég ideig ahhoz, hogy észrevegye, nem teljesen barna, de ahhoz nincs elég közel, hogy lássa a másik színt is.
A gondolatai között meg-megfordulnak a válogatott halálmódok, amiket a szülei ismertek és okoztak, ahogy az is, mennyire kímélnék őt meg, amiért egy felszínivel bájolog. A gondolatmenetben határozottan Krisaga mellett szól az, hogy legalább próbál beilleszkedni, ez talán meg tudná menteni őt, de a tengerész miatt is aggódik. Tesz egy próbát arra, hogy a saját gondolatait elterelje.*
-Én mindig csak véres történeteket hallottam, igazán jól esett némi változatosság. *Tér vissza a beszélgetéshez.* -Szóval, milyen történeted van még, amit szívesen elmondasz?
9559. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2016-03-28 01:45:35
Üzenet elküldve: 2016-03-28 01:45:35
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 330
OOC üzenetek: 43
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 330
OOC üzenetek: 43
Játékstílus: Vakmerő
//Sötételfek és Don Juan//
*Draenon örül, hogy meg tudta nevettetni a lányt, tapasztalatai szerint sosem hátrány, ha oldani tudja a feszültséget.*
-Ne érts félre, nem az időt akarom húzni, csupán annyi féle történetet mesélhetnék, nem is tudom, hol kéne kezdenem...*vakarja meg az állát, majd vállat von, s belekortyol a mézsörbe.*
-Kezdjük talán valami kevésbé sötéttel. *határoz végül, majd bele is kezd a történetbe.*
-Tudod, sokszor és sokfelé hajóztunk, olyan vidékeken is, amelyek legkevésbé sem hasonlítanak arra, ami itt körülvesz minket. Történt egyszer, hogy egy folyó torkolatán hajóztunk felfelé, a Pária fedélzetén, s mind a két oldalról kis falvak, települések szegélyezték utunkat. A sodrás lassú volt, s nem is siettünk sehová, a matrózok esténként kisebb csapatokba verődve partra szálltak, hogy... nos... *itt megköszörüli a torkát.*
-Kinyújtóztassák kissé fáradt tagjaikat, megnedvesítsék kiszáradt torkukat, s lehetőség szerint élvezzék a ledér leánykák társaságát. *egy pillanatig sem látszik a férfin, hogy zavarban lenne attól, amire célzott, sőt, valójában nosztalgikus fény csillan a szemeiben.*
-Ilyenkor mindig őrségbe állítottunk valakit, a fedélzeten, tudod, csupán csak a biztonság kedvéért, nehogy a részeg matrózainkkal valami gond legyen. Egyik éjjel Iszap volt a soros az őrségben. A neve meglehetősen beszédes, azért hívták Iszapnak, mert éppen úgy hajlamos volt leülepedni, mint a folyami iszap. A tengerészek között többnyire így megyen a névadás, nem bonyolítják túl a dolgot. *kuncogja el magát, majd újra megnedvesíti a torkát a finom mézsörrel, mielőtt folytatná a történetet.*
-Én aznap éjjel sehová sem mentem, csupán a fedélzetet akartam meglátogatni, hogy szívjak némi friss levegőt, meghúzzam a rumosüveget, rágyújtsak egy pipára, miegymás. Körutam során természetesen útba ejtettem Iszap őrposztját is, a vén kurafi épp a halakat itatta a fedélzet széléről, ha érted, mire gondolok, s nem különösebben volt már szomjas, hála annak a néhány kósza, üres üveg egykori tartalmának, amit körülötte találtam. Megkérdeztem tőle, "Iszap, minden rendben?" mire érkezett a válasz: "Persze, csendes este van..." ezzel le is tudtuk volna a dolgot, indultam volna tovább, ám jó egy perccel később Iszap azért csak hozzátette: "Rozsdás meg itt úszott el a hajó mellett az imént." Ettől megtorpantam, elvégre első hallásra nem volt túl sok értelme a dolognak. Rá is kérdeztem a dologra, ki úszott el, hol, miért? "Hát Rozsdás elúszott a hajó mellett. Felkiabált nekem és még integetett is." Integetett? -kérdeztem, és te mit csináltál? "Hogyhogy mit? Visszaintegettem." *ezen a ponton a férfi halkan elneveti magát, ahogy maga elé képzeli újra az egykoron átélt abszurd szituációt.*
-A matrózok, a fedélzetmester és a Kapitány Úr egymást lökdösve rohantak fel a fedélzetre, hogy a bajba került Rozsdásnak segítsenek, esetleg az egyik mentőcsónakot letéve induljanak a keresésére. Mert az Iszap kivételével mindenki számára világos volt, hogy Rozsdás nem jókedvéből úszik az amúgy meglehetősen mocskos folyóban. Csak Iszap dörmögött még hetek múlva is, hogy mire volt jó a felhajtás.
*pár percnyi szünet áll be az elbeszélésben, míg Draenon, arcán nosztalgikus mosollyal elmereng, ám végül újra megtöri a csendet:*
-De persze nem ilyen történetekre gondoltál, ugye? Ha jól sejtem, téged jobban érdekelnek azok a történetek, amik megmutatják a világ sötétebbik felét, s egyben, ahogy ígértem, arról is szólnak, miképpen is úsztam meg egy-két meglehetősen csiklandós szituációt. *lassan kortyol egyet, majd közelebb hajol a nőhöz, mélyen a szemeibe nézve.*
-Vagy tévedek? *újra a sejtelmes mosoly játszik a szája szegletében.*
*Draenon örül, hogy meg tudta nevettetni a lányt, tapasztalatai szerint sosem hátrány, ha oldani tudja a feszültséget.*
-Ne érts félre, nem az időt akarom húzni, csupán annyi féle történetet mesélhetnék, nem is tudom, hol kéne kezdenem...*vakarja meg az állát, majd vállat von, s belekortyol a mézsörbe.*
-Kezdjük talán valami kevésbé sötéttel. *határoz végül, majd bele is kezd a történetbe.*
-Tudod, sokszor és sokfelé hajóztunk, olyan vidékeken is, amelyek legkevésbé sem hasonlítanak arra, ami itt körülvesz minket. Történt egyszer, hogy egy folyó torkolatán hajóztunk felfelé, a Pária fedélzetén, s mind a két oldalról kis falvak, települések szegélyezték utunkat. A sodrás lassú volt, s nem is siettünk sehová, a matrózok esténként kisebb csapatokba verődve partra szálltak, hogy... nos... *itt megköszörüli a torkát.*
-Kinyújtóztassák kissé fáradt tagjaikat, megnedvesítsék kiszáradt torkukat, s lehetőség szerint élvezzék a ledér leánykák társaságát. *egy pillanatig sem látszik a férfin, hogy zavarban lenne attól, amire célzott, sőt, valójában nosztalgikus fény csillan a szemeiben.*
-Ilyenkor mindig őrségbe állítottunk valakit, a fedélzeten, tudod, csupán csak a biztonság kedvéért, nehogy a részeg matrózainkkal valami gond legyen. Egyik éjjel Iszap volt a soros az őrségben. A neve meglehetősen beszédes, azért hívták Iszapnak, mert éppen úgy hajlamos volt leülepedni, mint a folyami iszap. A tengerészek között többnyire így megyen a névadás, nem bonyolítják túl a dolgot. *kuncogja el magát, majd újra megnedvesíti a torkát a finom mézsörrel, mielőtt folytatná a történetet.*
-Én aznap éjjel sehová sem mentem, csupán a fedélzetet akartam meglátogatni, hogy szívjak némi friss levegőt, meghúzzam a rumosüveget, rágyújtsak egy pipára, miegymás. Körutam során természetesen útba ejtettem Iszap őrposztját is, a vén kurafi épp a halakat itatta a fedélzet széléről, ha érted, mire gondolok, s nem különösebben volt már szomjas, hála annak a néhány kósza, üres üveg egykori tartalmának, amit körülötte találtam. Megkérdeztem tőle, "Iszap, minden rendben?" mire érkezett a válasz: "Persze, csendes este van..." ezzel le is tudtuk volna a dolgot, indultam volna tovább, ám jó egy perccel később Iszap azért csak hozzátette: "Rozsdás meg itt úszott el a hajó mellett az imént." Ettől megtorpantam, elvégre első hallásra nem volt túl sok értelme a dolognak. Rá is kérdeztem a dologra, ki úszott el, hol, miért? "Hát Rozsdás elúszott a hajó mellett. Felkiabált nekem és még integetett is." Integetett? -kérdeztem, és te mit csináltál? "Hogyhogy mit? Visszaintegettem." *ezen a ponton a férfi halkan elneveti magát, ahogy maga elé képzeli újra az egykoron átélt abszurd szituációt.*
-A matrózok, a fedélzetmester és a Kapitány Úr egymást lökdösve rohantak fel a fedélzetre, hogy a bajba került Rozsdásnak segítsenek, esetleg az egyik mentőcsónakot letéve induljanak a keresésére. Mert az Iszap kivételével mindenki számára világos volt, hogy Rozsdás nem jókedvéből úszik az amúgy meglehetősen mocskos folyóban. Csak Iszap dörmögött még hetek múlva is, hogy mire volt jó a felhajtás.
*pár percnyi szünet áll be az elbeszélésben, míg Draenon, arcán nosztalgikus mosollyal elmereng, ám végül újra megtöri a csendet:*
-De persze nem ilyen történetekre gondoltál, ugye? Ha jól sejtem, téged jobban érdekelnek azok a történetek, amik megmutatják a világ sötétebbik felét, s egyben, ahogy ígértem, arról is szólnak, miképpen is úsztam meg egy-két meglehetősen csiklandós szituációt. *lassan kortyol egyet, majd közelebb hajol a nőhöz, mélyen a szemeibe nézve.*
-Vagy tévedek? *újra a sejtelmes mosoly játszik a szája szegletében.*
9558. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2016-03-28 01:14:26
Üzenet elküldve: 2016-03-28 01:14:26
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 246
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 246
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Sötételfek és Don Juan//
*Nem kerüli el a figyelmét, ahogy a férfi egy teljes pillanatra bánatosnak tűnik, de nem is akar rákérdezni, nem igazán számíthatna válaszra az alapján, amit Dreanon mondott, és különben is, jobban tetszik neki a mosoly.*
-Eszemben sincs. *Válaszol, amikor a hím elindul az italokért, viszonozva a vigyort. Figyeli, ahogy a pult felé megy, így azt is látja, amikor valamiért lelassul a mozgása. Érdekli az idegen, ez egy percig sem kérdés, és ez épp elég baj, nem kell még a másik dolgaiba is beleártania magát. Ha a bátyái látnák, így is élve megnyúznák, csak annyi kérdést hagynának a húguknak, hogy az ember előtt, vagy után jusson erre a sorsra, legalább is, Krisában felmerülnek hasonló rémképek. Az zökkenti ki a gondolatmenetből, amikor Dreanon elé teszi a mézsört. Biccent egyet, valami csodával határos módon most nem viselkedik idegenként. Gondolkodás nélkül kortyol bele, majd elmosolyodik.* -Nem kóstoltam túl sok mindent, vagy túl sok helyen, de jogosnak tűnik, hogy a legjobb legyen.
*Felkuncog a felvezetésen, de a legkevésbé sem azért, mert nevetségesnek tartaná a férfit.* -Mint a mesemondók... Akkor, kezd amivel gondolod. *Iszik még egy keveset, és egy kicsit előrehajol, a szemeit a tengerész arcán tartva.*
*Nem kerüli el a figyelmét, ahogy a férfi egy teljes pillanatra bánatosnak tűnik, de nem is akar rákérdezni, nem igazán számíthatna válaszra az alapján, amit Dreanon mondott, és különben is, jobban tetszik neki a mosoly.*
-Eszemben sincs. *Válaszol, amikor a hím elindul az italokért, viszonozva a vigyort. Figyeli, ahogy a pult felé megy, így azt is látja, amikor valamiért lelassul a mozgása. Érdekli az idegen, ez egy percig sem kérdés, és ez épp elég baj, nem kell még a másik dolgaiba is beleártania magát. Ha a bátyái látnák, így is élve megnyúznák, csak annyi kérdést hagynának a húguknak, hogy az ember előtt, vagy után jusson erre a sorsra, legalább is, Krisában felmerülnek hasonló rémképek. Az zökkenti ki a gondolatmenetből, amikor Dreanon elé teszi a mézsört. Biccent egyet, valami csodával határos módon most nem viselkedik idegenként. Gondolkodás nélkül kortyol bele, majd elmosolyodik.* -Nem kóstoltam túl sok mindent, vagy túl sok helyen, de jogosnak tűnik, hogy a legjobb legyen.
*Felkuncog a felvezetésen, de a legkevésbé sem azért, mert nevetségesnek tartaná a férfit.* -Mint a mesemondók... Akkor, kezd amivel gondolod. *Iszik még egy keveset, és egy kicsit előrehajol, a szemeit a tengerész arcán tartva.*
9557. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2016-03-28 00:45:01
Üzenet elküldve: 2016-03-28 00:45:01
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 330
OOC üzenetek: 43
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 330
OOC üzenetek: 43
Játékstílus: Vakmerő
//Sötételfek és Don Juan//
-Legfeljebb magában tehet kárt, de abban amúgy sem igazán tudnánk megakadályozni. Sőt, ha engem kérdezel... *megvonja a vállát.* -Én senkit sem akarok megóvni önmagától, mindenki harcoljon a maga démonaival. *egy pillanatra sötét árnyék suhan át a férfi arcvonásain, ahogy ezeket a szavakat ejti, de a pillanat, ahogy jött, el is múlt, helyét újfent átveheti a derűs mosoly, mely mindettől függetlenül jobban áll a férfinak, mint a búskomorság.*
-Alapvetően kedvelem az egyszerű megoldásokat. *bólint lassan, egyetértőn, majd valóban, inkább témát vált.*
-Remek ötlet, teljes mértékben pártolom! *derül fel a képe az ital hallatán, s nem, nem kerülte el figyelmét az a hanyagul odavetett félmondat a nő részéről, mely szerint, még akár az is megeshet, hogy elmegy a maradék esze is. Na már most, Draenon, a maga részéről, roppantul kíváncsi volna arra, milyen is lehet Krisa, amikor elveszti a józan eszét. Vagy rémisztő, vagy rémisztően dögös. Fajának sajátossága lehet az, hogy ez a két dolog náluk együtt jár, de a kalózt ez sosem zavarta, sőt, mindig is szerette feszegetni a határokat, s amellett megvan a magához való esze is, bár ezt többnyire igyekszik kifelé palástolni. Annál nagyobb a meglepetés ereje, ugyebár.*
-Nos, történetesen tudomásom van róla, hogy itt mérik a legjobb mézsört Wegtorentől keletre, volt alkalmam számtalanszor hódolni eme csodás italnak. Ne szökj meg, rögtön jövök! *kacsint vigyorogva a nőre, majd egyenesen a pult felé irányozza lépteit, melyek egyre lassabbak és bizonytalanabbak, ahogy a pult felé közelít. Na nem azért, amire bárki gondolna, az italnak semmi köze ehhez, pusztán csak tíz éve először látja a Pegazus legrégebbi bútordarabját, nevezetesen a tulajt, a kocsmárost, étel-ital urát, akit alkalmasint jobban ismer a kelleténél. Ezért tétovázik hát, hogy odalépjen-e elé, hiszen nagyon sokat kockáztatna azzal, ha felismernék.
Szerencsére azonban akad éppen elég dolga a csaposnak, Draenonra is csupán néhány kutyafuttában odavetett szót tud fecsérelni. Rendben le is zajlik a rendelés, a fogadós megkapja a 26 aranyat, Draenon pedig a két korsó Mézsört.
Mindenki tökéletesen elégedett, egykori kalózunk pedig sietős léptekkel tér vissza szíve hölgyéhez, ki az asztalnál már epedve várja...
Magában jót nevet ezen a képzavaron, elvégre meglehetős groteszknek hat a gondolat, hogy kettejük között románc alakuljon ki. A férfi tapasztalatai szerint a mélységi nőstények egyetlen, ám igen komoly hiányossága az, hogy nincs lelkük. Persze azóta már a férfi is sikeresen megszabadult eme terhétől, de önmagában ettől még nem lesz jobb a helyzet.*
-Parancsolj kedves, egészségedre. *helyezi mosolyogva a nő elé az italt, majd újra helyet foglal, vele szemben.*
-Oh, igen, emlékeid nem csalnak. *kuncog bele a mézsörbe, majd megtörli az ajkát a kézfejével.*
-Másom sincs, csak történetek a világról, annak igen távoli szegleteiről, olyan dolgokról, melyekről álmodban sem gondolnád, hogy létezhetnek... Némelyik történet talán mókás, vagy tanulságos, netán szórakoztató, míg mások inkább ijesztőek, vagy elborzasztóak. Éppen olyanok, mint maga a nagyvilág is: változatos, s igen kiszámíthatatlan.
-Legfeljebb magában tehet kárt, de abban amúgy sem igazán tudnánk megakadályozni. Sőt, ha engem kérdezel... *megvonja a vállát.* -Én senkit sem akarok megóvni önmagától, mindenki harcoljon a maga démonaival. *egy pillanatra sötét árnyék suhan át a férfi arcvonásain, ahogy ezeket a szavakat ejti, de a pillanat, ahogy jött, el is múlt, helyét újfent átveheti a derűs mosoly, mely mindettől függetlenül jobban áll a férfinak, mint a búskomorság.*
-Alapvetően kedvelem az egyszerű megoldásokat. *bólint lassan, egyetértőn, majd valóban, inkább témát vált.*
-Remek ötlet, teljes mértékben pártolom! *derül fel a képe az ital hallatán, s nem, nem kerülte el figyelmét az a hanyagul odavetett félmondat a nő részéről, mely szerint, még akár az is megeshet, hogy elmegy a maradék esze is. Na már most, Draenon, a maga részéről, roppantul kíváncsi volna arra, milyen is lehet Krisa, amikor elveszti a józan eszét. Vagy rémisztő, vagy rémisztően dögös. Fajának sajátossága lehet az, hogy ez a két dolog náluk együtt jár, de a kalózt ez sosem zavarta, sőt, mindig is szerette feszegetni a határokat, s amellett megvan a magához való esze is, bár ezt többnyire igyekszik kifelé palástolni. Annál nagyobb a meglepetés ereje, ugyebár.*
-Nos, történetesen tudomásom van róla, hogy itt mérik a legjobb mézsört Wegtorentől keletre, volt alkalmam számtalanszor hódolni eme csodás italnak. Ne szökj meg, rögtön jövök! *kacsint vigyorogva a nőre, majd egyenesen a pult felé irányozza lépteit, melyek egyre lassabbak és bizonytalanabbak, ahogy a pult felé közelít. Na nem azért, amire bárki gondolna, az italnak semmi köze ehhez, pusztán csak tíz éve először látja a Pegazus legrégebbi bútordarabját, nevezetesen a tulajt, a kocsmárost, étel-ital urát, akit alkalmasint jobban ismer a kelleténél. Ezért tétovázik hát, hogy odalépjen-e elé, hiszen nagyon sokat kockáztatna azzal, ha felismernék.
Szerencsére azonban akad éppen elég dolga a csaposnak, Draenonra is csupán néhány kutyafuttában odavetett szót tud fecsérelni. Rendben le is zajlik a rendelés, a fogadós megkapja a 26 aranyat, Draenon pedig a két korsó Mézsört.
Mindenki tökéletesen elégedett, egykori kalózunk pedig sietős léptekkel tér vissza szíve hölgyéhez, ki az asztalnál már epedve várja...Magában jót nevet ezen a képzavaron, elvégre meglehetős groteszknek hat a gondolat, hogy kettejük között románc alakuljon ki. A férfi tapasztalatai szerint a mélységi nőstények egyetlen, ám igen komoly hiányossága az, hogy nincs lelkük. Persze azóta már a férfi is sikeresen megszabadult eme terhétől, de önmagában ettől még nem lesz jobb a helyzet.*
-Parancsolj kedves, egészségedre. *helyezi mosolyogva a nő elé az italt, majd újra helyet foglal, vele szemben.*
-Oh, igen, emlékeid nem csalnak. *kuncog bele a mézsörbe, majd megtörli az ajkát a kézfejével.*
-Másom sincs, csak történetek a világról, annak igen távoli szegleteiről, olyan dolgokról, melyekről álmodban sem gondolnád, hogy létezhetnek... Némelyik történet talán mókás, vagy tanulságos, netán szórakoztató, míg mások inkább ijesztőek, vagy elborzasztóak. Éppen olyanok, mint maga a nagyvilág is: változatos, s igen kiszámíthatatlan.
9556. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2016-03-28 00:27:54
Üzenet elküldve: 2016-03-28 00:27:54
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 246
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 246
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Sötételfek és Don Juan//
*Őszintén szólva Krisagának nincs sok tapasztalata abban, hogy kezeljen részegeket, főleg a félholt típusút, de meggyőződése, hogy Dreanonnak sikerült egész gyorsan megoldania. Arra azért felhúzza a szemöldökét, hogy a férfi bezárta Tray-t.*
-Végül is, így kisebb esélye van annak, hogy megint valami bajt kever. *Mondja végül beleegyezően, és el is veszi a kulcsot. Amikor Dreanon közelebb hajol, ő is elmosolyodik.* -Nem hiszem, hogy szükséges lenne. Majd reggel még ránézek, és odaadom neki a kulcsot.
*Fél pillanatnyi szünet után még hozzáteszi:* -Érdekesen oldod meg a problémákat...
*Aztán a felszínlakó gyorsan témát is vált, ami sokkal szívderítőbbnek ígérkezik, mint a részeg fajtárs bezártsága miatti aggódás.*
-Szerintem maradjunk az ivásnál, hátha visszajön a jobbik eszem... Vagy elmegy a maradék. *Elvigyorodik.* -Valami ötlet az italválasztáshoz? Rád bízom.
*Bírja annyira a piát, hogy ne rúgjon be egyszerűen, szóval bármit rendeljen is a társa, megkóstolja. Legalább addig sem aggódik... Nem, inkább gyorsan valami jobb témát keres.*
-Mintha valami történeteket is említettél volna...
*Őszintén szólva Krisagának nincs sok tapasztalata abban, hogy kezeljen részegeket, főleg a félholt típusút, de meggyőződése, hogy Dreanonnak sikerült egész gyorsan megoldania. Arra azért felhúzza a szemöldökét, hogy a férfi bezárta Tray-t.*
-Végül is, így kisebb esélye van annak, hogy megint valami bajt kever. *Mondja végül beleegyezően, és el is veszi a kulcsot. Amikor Dreanon közelebb hajol, ő is elmosolyodik.* -Nem hiszem, hogy szükséges lenne. Majd reggel még ránézek, és odaadom neki a kulcsot.
*Fél pillanatnyi szünet után még hozzáteszi:* -Érdekesen oldod meg a problémákat...
*Aztán a felszínlakó gyorsan témát is vált, ami sokkal szívderítőbbnek ígérkezik, mint a részeg fajtárs bezártsága miatti aggódás.*
-Szerintem maradjunk az ivásnál, hátha visszajön a jobbik eszem... Vagy elmegy a maradék. *Elvigyorodik.* -Valami ötlet az italválasztáshoz? Rád bízom.
*Bírja annyira a piát, hogy ne rúgjon be egyszerűen, szóval bármit rendeljen is a társa, megkóstolja. Legalább addig sem aggódik... Nem, inkább gyorsan valami jobb témát keres.*
-Mintha valami történeteket is említettél volna...
9555. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2016-03-27 23:47:04
Üzenet elküldve: 2016-03-27 23:47:04
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 246
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 246
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Sötételfek és Don Juan//
*Biccent egyet, amikor a társa felhívja a figyelmét a mélységi visszatérő józanságára, majd nem törődve azzal, mennyire fog emlékezni másnap a fajtársa, beszélni kezd:*
-Persze, én meg elhiszem. Mindegy, holnap, amikor felébredtél jössz nekem egy reggelivel, meg egy köszönettel. *Nyomja ezzel Tray kezébe a szobakulcsot, gondosan rázárva a markát, hogy nehogy elejtse.* -Ha Dreanon kéri, odaadod a kulcsot, és utána szépen kialszod magad a szobában, nem kóborolsz sehova, nem játszol lovagosdit. És szerintem az úriembernek is jössz egy körrel, ha már elég józan vagy.
*Ezután a felszínlakóhoz fordul.* -Iszod még azt a rumot, vagy rendeljek neked is valamit?
*Ül le az asztalhoz azzal bizonyossággal, hogy bármilyen problémája is van a tengerésznek a mélységivel, félreteszi a gyorsabb szabadulás érdekben.*
A hozzászólás írója (Krisaga Narrai) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.03.27 23:56:51
*Biccent egyet, amikor a társa felhívja a figyelmét a mélységi visszatérő józanságára, majd nem törődve azzal, mennyire fog emlékezni másnap a fajtársa, beszélni kezd:*
-Persze, én meg elhiszem. Mindegy, holnap, amikor felébredtél jössz nekem egy reggelivel, meg egy köszönettel. *Nyomja ezzel Tray kezébe a szobakulcsot, gondosan rázárva a markát, hogy nehogy elejtse.* -Ha Dreanon kéri, odaadod a kulcsot, és utána szépen kialszod magad a szobában, nem kóborolsz sehova, nem játszol lovagosdit. És szerintem az úriembernek is jössz egy körrel, ha már elég józan vagy.
*Ezután a felszínlakóhoz fordul.* -Iszod még azt a rumot, vagy rendeljek neked is valamit?
*Ül le az asztalhoz azzal bizonyossággal, hogy bármilyen problémája is van a tengerésznek a mélységivel, félreteszi a gyorsabb szabadulás érdekben.*
A hozzászólás írója (Krisaga Narrai) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.03.27 23:56:51
9554. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2016-03-27 23:45:19
Üzenet elküldve: 2016-03-27 23:45:19
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 6
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 6
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
*A Pegazus ajtaja kinyílik, és belép rajta az énekmondó. A nehéz levegő egyből megcsapja, de hátra nem hőköl tőle, tökös fickó ő, ameddig nem kell bunyózni. Onnantól van az iszkiri fokozat. Sosem volt nagy bunyós, és ez meghatározza a kocsmai életben betöltött szerepét; ő csak felbujtó, de be nem száll. Egy-egy vakmerő pillanatában felül a pultra, és zenével kíséri az ütleget, de többnyire csendben kioson, hogy véletlenül se járjon pórul. Most is valahogy hasonlóképp tervezi.
A pulthoz sétál, közben élethalálharcot vív egy muslicával, vagy valami más apró szárnyas döggel, nem tudja, mi az, de betámadta, és ez a lényeg. Végül kesztyűjével sikerül összecsippenteni a kis bestiát, mindeközben pedig a pulthoz is odaér. Ideje hát kobakot törni, mit is igyon.*
- Valami erőset. *Ennyit szól csupán, és a pultos máris felé csúsztat egy üveget. Pálinka van benne, már ahogy elnézi. Ő odacsúsztatja a 16 aranyat, és a csere megtörténik.* - Minden jót, meg annál is jobbakat! *Ezzel int búcsút, majd letelepedik az egyik asztalra, magányosan.
Magányosan. Nem szeret egyedül lenni, legfőképp egyedül iszogatni. Az pont olyan, mint egyedül vándorolni az erdőben. Amellett, hogy unalmas, még veszélyes is. Olyan időkben, amikor a holtak és élők serege összecsap, meg az istenek tudják, miféle dolgok kavarognak a világ kaotikus óceánjában, nem engedheti meg magának, hogy egyedül iszogasson. No, de mindegy. Így járt, majd csak betársul hozzá valami részeg értelmiség.
Leakasztja hátáról a tamburát, és rázendít egy laza kis dallamra. Tipikus kocsmai muzsika, meghitt iszogatásokhoz tökéletes. És tökéletes egy balhé vihar előtti csendjéhez is. Szinte beleborzong, midőn elképzeli, ahogy a lágy dallamra összeugranak a népek, ő pedig a sötét sarokban valami pergősebbre vált. De jó társaság nélkül valahogy ettől is elmegy a kedve.
Látva, hogy egy fokkal jobb hangulatot varázsolt a körülötte ülők körében, ő is elködösíti kicsit elméjét; belekortyol az erős italba. Diszkréten köhint kettőt, és lopva kitörli szemeiből a könnyeket, nehogy puhánynak tűnjön, majd folytatja a zenélést.*
A pulthoz sétál, közben élethalálharcot vív egy muslicával, vagy valami más apró szárnyas döggel, nem tudja, mi az, de betámadta, és ez a lényeg. Végül kesztyűjével sikerül összecsippenteni a kis bestiát, mindeközben pedig a pulthoz is odaér. Ideje hát kobakot törni, mit is igyon.*
- Valami erőset. *Ennyit szól csupán, és a pultos máris felé csúsztat egy üveget. Pálinka van benne, már ahogy elnézi. Ő odacsúsztatja a 16 aranyat, és a csere megtörténik.*
- Minden jót, meg annál is jobbakat! *Ezzel int búcsút, majd letelepedik az egyik asztalra, magányosan. Magányosan. Nem szeret egyedül lenni, legfőképp egyedül iszogatni. Az pont olyan, mint egyedül vándorolni az erdőben. Amellett, hogy unalmas, még veszélyes is. Olyan időkben, amikor a holtak és élők serege összecsap, meg az istenek tudják, miféle dolgok kavarognak a világ kaotikus óceánjában, nem engedheti meg magának, hogy egyedül iszogasson. No, de mindegy. Így járt, majd csak betársul hozzá valami részeg értelmiség.
Leakasztja hátáról a tamburát, és rázendít egy laza kis dallamra. Tipikus kocsmai muzsika, meghitt iszogatásokhoz tökéletes. És tökéletes egy balhé vihar előtti csendjéhez is. Szinte beleborzong, midőn elképzeli, ahogy a lágy dallamra összeugranak a népek, ő pedig a sötét sarokban valami pergősebbre vált. De jó társaság nélkül valahogy ettől is elmegy a kedve.
Látva, hogy egy fokkal jobb hangulatot varázsolt a körülötte ülők körében, ő is elködösíti kicsit elméjét; belekortyol az erős italba. Diszkréten köhint kettőt, és lopva kitörli szemeiből a könnyeket, nehogy puhánynak tűnjön, majd folytatja a zenélést.*
9553. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2016-03-27 23:26:38
Üzenet elküldve: 2016-03-27 23:26:38
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 330
OOC üzenetek: 43
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 330
OOC üzenetek: 43
Játékstílus: Vakmerő
//Sötételfek és Don Juan//
*Olybá tűnik, hogy az eddig mindössze döglött súlyként viselkedő egyén, végre úgy dönt, hogy a létezésnek egy hangyányival aktívabb módját fogja preferálni, már amennyiben ezt rá lehet húzni arra, hogy néhány összefüggéstelen (ugyanakkor meglepően kézenfekvő) mondatot böffent egymás után az éterbe.*
-Persze cimbora, légy a vendégem. *forgatja Draenon a szemeit válaszul, majd nemes egyszerűséggel figyelmen kívül hagyja a dolgot. Mikor Krisa visszaér, finoman megérinti a nő karját, majd nemet int a fejével, hogy megállítsa őt, mielőtt még komolyabban nekigyürkőzne a dolognak.*
-Fölösleges. Félig-meddig már magánál van, képes lesz felmenni némi támogatással. Nem kell cipelni. *fejti ki a dolgot, majd a rumosüveg kupakját kicuppantva, annak nyakát az asztalon fekvő orra alá dugdozza.*
-Itt az ital, cimbora, ideje összekapni magad. *közli vele, de persze esze ágában sincs odaadni neki a rumot. Előbb vágná le a kezeit. Mármint Tray-ét, nyilván nem a sajátját.*
-Mit gondolsz tündérvirág, menni fog? *hajol közelebb a hímhez, készen rá, hogy tettleg is ösztönözze kissé, amennyiben a válasz nemlegesnek bizonyul.*
*Olybá tűnik, hogy az eddig mindössze döglött súlyként viselkedő egyén, végre úgy dönt, hogy a létezésnek egy hangyányival aktívabb módját fogja preferálni, már amennyiben ezt rá lehet húzni arra, hogy néhány összefüggéstelen (ugyanakkor meglepően kézenfekvő) mondatot böffent egymás után az éterbe.*
-Persze cimbora, légy a vendégem. *forgatja Draenon a szemeit válaszul, majd nemes egyszerűséggel figyelmen kívül hagyja a dolgot. Mikor Krisa visszaér, finoman megérinti a nő karját, majd nemet int a fejével, hogy megállítsa őt, mielőtt még komolyabban nekigyürkőzne a dolognak.*
-Fölösleges. Félig-meddig már magánál van, képes lesz felmenni némi támogatással. Nem kell cipelni. *fejti ki a dolgot, majd a rumosüveg kupakját kicuppantva, annak nyakát az asztalon fekvő orra alá dugdozza.*
-Itt az ital, cimbora, ideje összekapni magad. *közli vele, de persze esze ágában sincs odaadni neki a rumot. Előbb vágná le a kezeit. Mármint Tray-ét, nyilván nem a sajátját.*
-Mit gondolsz tündérvirág, menni fog? *hajol közelebb a hímhez, készen rá, hogy tettleg is ösztönözze kissé, amennyiben a válasz nemlegesnek bizonyul.*
9552. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2016-03-27 23:17:07
Üzenet elküldve: 2016-03-27 23:17:07
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 195
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 195
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Sötételfek és Don Juan//
*A főtéren egy szempillantás alatt a fogadó ajtajához érnek hárman - legalábbis Traynek egyszer volt alkalma kitárnia a szemeit, legközelebb már a Pegazus ajtajával szemezik. Ekkor a legnagyobb meglepetésére, a már-már természetesnek tűnő támasz az egyik válla alatt megszűnik, majd a másik alól is eltűnik, és az ajtóval kötött ismeretségük gyorsan egészen új szintre emelkedik. A nehéz falap az első koppanástól még be sem fordul teljesen, időt hagy a kevéssé józan cimborájának, hogy lassan follyon le róla, deréktől felfelé a fogadóba. A fogadóba, ahol is pillanatokkal később a két támasza újra felsegíti, egészen különös eset ez. Miért dobnák el, hogy aztán megint fel kelljen szedni? Ilyen velős gondolatokkal a fejében ül asztalnál mérsékelten kultúrált módon, de amint nem számíthat jó barátaira, ismét elengedi magát, ezúttal az asztalba fejel. A hangokat már sikeresen fel tudja dolgozni agyának éledező felével, így a társalgás fonalát körülbelül azon a ponton veszi fel, mikor a nő lelép az asztaltól valami pondrónak szobát keríteni. Rágódik a szavakon, midőn egy vaskos tenyeret érez csattanni arcának az asztalra-nem-simuló felén.*
-Aztabü-demiajó-hogyképze-
*Kapja fel "hirtelen" a fejét (már amennyire hirtelen az adott állapotban valaki képes), hogy szemügyre vegye a gazfickót.*
-Világi jó barát, hm?
*Teszi fel a kérdést, miközben bizsergő orcáját dörzsöli.*
-Akkor meghívsz egy sörre?
*Lényegretörő a kérdése, ha olyan jóban vannak, hogy csak úgy felpofozhatja, akkor biztos elég jóban vannak ahhoz is, hogy meghívja a cimboráját. Jelen pillanatban a kormosnak fogalma sincs, hogy kivel ül szemben, de elhiszi, hogy ismerik egymást. A választ meg sem várva fekszik vissza az asztalra, karjait ezúttal gondosan a feje alá forgatva.*
-Szólj ha itt a pia.
*Pia helyezz azonban a piactéren hősiesen megmentett nő jön, a hangja alapján legalábbis, és a korábbi fazont akarja felvinni a szobába. Mikor azonban vékony karok nyúlnak a nyomkereső hóna alá, kezdi összerakni az igen kicsi kirakós néhány darabját.*
-Hé hé hé.
*Kezdene tiltakozni azonnal, de arra a követketésre jut, hogy most következik a jutalom a hősies küzdelem után.*
-Csak lassan, hercegnő. Megyek magamtól is.
*Meg is próbál, de aztán mégsem megy. Segítséggel azonban elindulhatnak a szobáig.*
A hozzászólás írója (Trayäk, a nyomolvasó) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.03.27 23:22:41
*A főtéren egy szempillantás alatt a fogadó ajtajához érnek hárman - legalábbis Traynek egyszer volt alkalma kitárnia a szemeit, legközelebb már a Pegazus ajtajával szemezik. Ekkor a legnagyobb meglepetésére, a már-már természetesnek tűnő támasz az egyik válla alatt megszűnik, majd a másik alól is eltűnik, és az ajtóval kötött ismeretségük gyorsan egészen új szintre emelkedik. A nehéz falap az első koppanástól még be sem fordul teljesen, időt hagy a kevéssé józan cimborájának, hogy lassan follyon le róla, deréktől felfelé a fogadóba. A fogadóba, ahol is pillanatokkal később a két támasza újra felsegíti, egészen különös eset ez. Miért dobnák el, hogy aztán megint fel kelljen szedni? Ilyen velős gondolatokkal a fejében ül asztalnál mérsékelten kultúrált módon, de amint nem számíthat jó barátaira, ismét elengedi magát, ezúttal az asztalba fejel. A hangokat már sikeresen fel tudja dolgozni agyának éledező felével, így a társalgás fonalát körülbelül azon a ponton veszi fel, mikor a nő lelép az asztaltól valami pondrónak szobát keríteni. Rágódik a szavakon, midőn egy vaskos tenyeret érez csattanni arcának az asztalra-nem-simuló felén.*
-Aztabü-demiajó-hogyképze-
*Kapja fel "hirtelen" a fejét (már amennyire hirtelen az adott állapotban valaki képes), hogy szemügyre vegye a gazfickót.*
-Világi jó barát, hm?
*Teszi fel a kérdést, miközben bizsergő orcáját dörzsöli.*
-Akkor meghívsz egy sörre?
*Lényegretörő a kérdése, ha olyan jóban vannak, hogy csak úgy felpofozhatja, akkor biztos elég jóban vannak ahhoz is, hogy meghívja a cimboráját. Jelen pillanatban a kormosnak fogalma sincs, hogy kivel ül szemben, de elhiszi, hogy ismerik egymást. A választ meg sem várva fekszik vissza az asztalra, karjait ezúttal gondosan a feje alá forgatva.*
-Szólj ha itt a pia.
*Pia helyezz azonban a piactéren hősiesen megmentett nő jön, a hangja alapján legalábbis, és a korábbi fazont akarja felvinni a szobába. Mikor azonban vékony karok nyúlnak a nyomkereső hóna alá, kezdi összerakni az igen kicsi kirakós néhány darabját.*
-Hé hé hé.
*Kezdene tiltakozni azonnal, de arra a követketésre jut, hogy most következik a jutalom a hősies küzdelem után.*
-Csak lassan, hercegnő. Megyek magamtól is.
*Meg is próbál, de aztán mégsem megy. Segítséggel azonban elindulhatnak a szobáig.*
A hozzászólás írója (Trayäk, a nyomolvasó) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.03.27 23:22:41
9551. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2016-03-27 23:07:03
Üzenet elküldve: 2016-03-27 23:07:03
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 246
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 246
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Sötételfek és Don Juan//
*Szerencsére a fogadós kikövetkeztette, mire lesz szüksége a társaságnak és már a pultja mögött áll, mire a sötételf odaér. Hatalmas mosollyal szólal meg:*
-Jó napot! Szobát?
*Krisaga biccent, és némi késztetést érez, hogy hátrapillantson, de nem teszi. Ha valami baja lesz a védencének, kioszt egy pofont a felszínlakónak, és ennyi a történet.*
*Amikor a fogadós letesz elé egy kulcsot, cserébe ő lepengeti a Szoba árát, gondosan kiszámolva a 15 aranyat.*
*Most már a kulccsal visszaindul a két hímhez.*
-Szerintem vigyük föl, hadd aludja ki magát! *Kezdi el megemelni a másik mélységit.*
*Szerencsére a fogadós kikövetkeztette, mire lesz szüksége a társaságnak és már a pultja mögött áll, mire a sötételf odaér. Hatalmas mosollyal szólal meg:*
-Jó napot! Szobát?
*Krisaga biccent, és némi késztetést érez, hogy hátrapillantson, de nem teszi. Ha valami baja lesz a védencének, kioszt egy pofont a felszínlakónak, és ennyi a történet.*
*Amikor a fogadós letesz elé egy kulcsot, cserébe ő lepengeti a Szoba árát, gondosan kiszámolva a 15 aranyat.
**Most már a kulccsal visszaindul a két hímhez.*
-Szerintem vigyük föl, hadd aludja ki magát! *Kezdi el megemelni a másik mélységit.*
9550. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2016-03-27 22:39:46
Üzenet elküldve: 2016-03-27 22:39:46
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 330
OOC üzenetek: 43
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 330
OOC üzenetek: 43
Játékstílus: Vakmerő
//Sötételfek és Don Juan//
-Na jó, jó, de azért lássuk be, megérdemelte. *bólogat még mindig vigyorogva, ahogy végül ketten felszedik a padlóról a harmadik társukat, majd pedig egy megfelelőnek tetsző székre huppantják.*
-Mindamellett roppant mókás is volt, meg jól is esett. Könnyű annak, aki már a harc elején eszméletlenre püfölteti magát, hogy aztán hazacígöljék a társai. *húzza el a száját kissé, ám jókedve töretlen, ahogyan a vigyora is, bár ebben azért lehet némi szerepe az elfogyasztott rummennyiségnek is.*
-Persze, elleszünk mi itt, mint két igazi, világi jó barát, nem igaz? *huppan le a szomszédos székre, majd jól oldalba könyökli az ájultat, mintha ugyan verbális megerősítést várna tőle, ám az legfeljebb csak eldőlni látszik, nem megerősíteni semmit. Hogy szó ne érje a ház elejét, s nehogy a mélységi hím a kelleténél jobban megüsse magát, inkább utánakap, s megragadja a karját, mielőtt még közelebbi ismeretségbe kerülne a Pegazus padlózatával.*
-Majd csak elütjük valamivel az időt addig. *dünnyögi elgondolkozva, majd amint Krisa látó- és hallótávolságon kívülre került, Draenon leken Traynek egy irgalmatlan nagy pofont.*
-Na, élesztő álomszuszék, rosseb fog téged pesztrálni egész éjjel, annyit egy nőstény sem ér. *morogja a bajsza alatt, s felfeszíti ujjaival a döglött súly egyik szemhéját, hogy lássa, reagál-e a fényre.*
-Akármilyen istenséghez imádkozol is, jobban teszed, ha rohadtul hálát adsz neki, amiért az a monstrum nem törte pozdorjává a pofádat... Én azt tettem volna... *vizsgálja meg alaposabban a sötételf rusnya képét.*
-Na jó, jó, de azért lássuk be, megérdemelte. *bólogat még mindig vigyorogva, ahogy végül ketten felszedik a padlóról a harmadik társukat, majd pedig egy megfelelőnek tetsző székre huppantják.*
-Mindamellett roppant mókás is volt, meg jól is esett. Könnyű annak, aki már a harc elején eszméletlenre püfölteti magát, hogy aztán hazacígöljék a társai. *húzza el a száját kissé, ám jókedve töretlen, ahogyan a vigyora is, bár ebben azért lehet némi szerepe az elfogyasztott rummennyiségnek is.*
-Persze, elleszünk mi itt, mint két igazi, világi jó barát, nem igaz? *huppan le a szomszédos székre, majd jól oldalba könyökli az ájultat, mintha ugyan verbális megerősítést várna tőle, ám az legfeljebb csak eldőlni látszik, nem megerősíteni semmit. Hogy szó ne érje a ház elejét, s nehogy a mélységi hím a kelleténél jobban megüsse magát, inkább utánakap, s megragadja a karját, mielőtt még közelebbi ismeretségbe kerülne a Pegazus padlózatával.*
-Majd csak elütjük valamivel az időt addig. *dünnyögi elgondolkozva, majd amint Krisa látó- és hallótávolságon kívülre került, Draenon leken Traynek egy irgalmatlan nagy pofont.*
-Na, élesztő álomszuszék, rosseb fog téged pesztrálni egész éjjel, annyit egy nőstény sem ér. *morogja a bajsza alatt, s felfeszíti ujjaival a döglött súly egyik szemhéját, hogy lássa, reagál-e a fényre.*
-Akármilyen istenséghez imádkozol is, jobban teszed, ha rohadtul hálát adsz neki, amiért az a monstrum nem törte pozdorjává a pofádat... Én azt tettem volna... *vizsgálja meg alaposabban a sötételf rusnya képét.*
9549. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2016-03-27 22:30:20
Üzenet elküldve: 2016-03-27 22:30:20
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 246
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 246
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Sötételfek és Don Juan//
*Mosolyogva bólint a férfinak, amikor válaszol, majd megállnak a fogadó előtt. Épp amikor megkérdezné, hogy mi baja lehet, a felszínlakó belöki Tray-t a bejáraton. Ettől függetlenül előreengedi Krisagát, akinek odabent az első dolga, hogy felszedje a padlóról a másik mélységit, aki valószínűleg nem csak fájó fejjel fog ébredni másnap.*
-Ha így folytatod, előbb vagy utóbb ennél is jobban meglágyul a feje szerencsétlennek. *Mondja, ahogy felméri a helyiséget. A holtsúlyt elkezdi az egyik üres asztal felé vonszolni, akár egyedül, akár a tengerész segítségével.
Miután sikerül leültetni az eszméletlen mélységit egy székre, megáll mellette, karba teszi a kezét, és egy sóhajjal megjegyzi:* -Túl sok bajom van veled, szóval remélem, legalább megköszönöd majd!
*Ezután a másik idegen felé fordul.*
-Rád bízhatom addig, amíg szerzek neki egy szobát? *Kérdezi kissé gyanakodva. Draenon vele roppant kedvesen viselkedik, de azért van némi kétsége afelől, hogy mennyire biztonságos egyedül hagynia a fajtársával.* -Nem venném szívesen, ha megsérülne, amíg én vigyázok rá.
*Reméli ennyiből sikerül a másiknak megértenie, de a választ még megvárja, addig nem hajlandó elindulni a pult felé.*
*Mosolyogva bólint a férfinak, amikor válaszol, majd megállnak a fogadó előtt. Épp amikor megkérdezné, hogy mi baja lehet, a felszínlakó belöki Tray-t a bejáraton. Ettől függetlenül előreengedi Krisagát, akinek odabent az első dolga, hogy felszedje a padlóról a másik mélységit, aki valószínűleg nem csak fájó fejjel fog ébredni másnap.*
-Ha így folytatod, előbb vagy utóbb ennél is jobban meglágyul a feje szerencsétlennek. *Mondja, ahogy felméri a helyiséget. A holtsúlyt elkezdi az egyik üres asztal felé vonszolni, akár egyedül, akár a tengerész segítségével.
Miután sikerül leültetni az eszméletlen mélységit egy székre, megáll mellette, karba teszi a kezét, és egy sóhajjal megjegyzi:* -Túl sok bajom van veled, szóval remélem, legalább megköszönöd majd!
*Ezután a másik idegen felé fordul.*
-Rád bízhatom addig, amíg szerzek neki egy szobát? *Kérdezi kissé gyanakodva. Draenon vele roppant kedvesen viselkedik, de azért van némi kétsége afelől, hogy mennyire biztonságos egyedül hagynia a fajtársával.* -Nem venném szívesen, ha megsérülne, amíg én vigyázok rá.
*Reméli ennyiből sikerül a másiknak megértenie, de a választ még megvárja, addig nem hajlandó elindulni a pult felé.*
9548. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2016-03-27 22:00:06
Üzenet elküldve: 2016-03-27 22:00:06
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 6
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 6
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
*Kikerül a főtéren összegyűlő tömegből, és a fogadó felé indul. Havonta egyszer ha eljön ilyen messzire szállás- és munkahelyétől. Mindig ugyanazon, igen egyszerű célzattal, amivel bárki más is a fogadóba megy. Ma már egyáltalán nem megerőltetőek számára az efféle, hosszabb gyalogutak. Enyhe meglepettséggel gondol vissza első hónapjaira a városban, s arra, hogy milyen körülményes volt akkor még akárhová is mozdulnia. Azóta sokminden megváltozott. Stabil állását értékeli a legjobban. Különösebb örömmel nem tölti el a tudat, hogy van mit csinálnia, de legalább nincs gondja a munkakereséssel, mint megérkezésekor. Fontos az is, hogy van mit olvasnia. Ilyen szempontból nagyon jól járt az alkimistával. Az ő könyvei vetnek gátat Saron végső leépülésének. Míg nemesi szokásait megtartja, addig nincs baj, gondolja. Ebben nagy segítségére van a beszélgetés is. Az öreg sajnos alkalmatlan rá, hogy beszélgetőpartnere legyen. Érdekes, de a szótlanság segít is neki: nem veszi át a kikötői rakodók, vagy a szegénynegyed utcáin rohadók közönséges nyelvét. Így, bár ritkán szólal meg, választékos marad. Az öreg alkimista ilyen szempontból rossz hatással van rá. Pedig Saron azt gondolta róla, hogy művelt, ha már szellemi munkát végez.
Belép a fogadóba. A kocsmáros sem jó beszélgetőpartner, ezt már tudja. Gyorsan hozzá is lát az első elintéznivalóhoz. Pálinkát kér, majd kifizeti az érte járó 17 aranyat. Egy hajtásra kiisza a poharat. Mielőtt ezt többször megismételné, szeretne kicsit társalogni is. Nem szokása, de most még kedve is van hozzá.*
//Leycia Sylbet//
*A fogadó szokás szerint zsúfolt és zajos. Nem kedveli a többfős társaságokat, inkább olyasvalakit keres, aki egyedül van. Az énekhang az ő fülét sem kerüli el, pedig általában nem figyel a környezetére, és mégcsak nem is szereti a zenét. Ennek ellenére odamegy az éneklő hölgy asztalához, természetesen megvárva, míg ő befejezi az éneklést, és csak ezután szólítja meg. Nincs tisztában azzal, hogy milyen rangú család sarja, s ez a hölgy öltözékéből sem derül ki egyértelműen.*
- Hölgyem, elnézést hogy zavarom, de meg kell jegyeznem, nagyon tetszett, ahogyan énekel. -
*Ezzel még nem mondott túl sokat, mindenesetre reméli, hogy a fiatal nőt társadalmi rangjához méltóan köszöntötte.*
- Ha nem tévedek, egyedül van itt. A nevem Vah Saron. - *mélyen meghajol, de nem szándékozik kézcsókot adni.*
- Ha megengedi, hogy egy elcsépelt gesztust tegyek, esetleg meghívhatom egy italra? -
*Halvány mosoly fut át az arcán, igyekszik megnyerő lenni. Az biztos, hogy megjelenésében elég távol áll attól, hogy így beszéljen. Talán túlgondolta, rég csinált már ilyet.*
A hozzászólás írója (Vah Saron) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.03.27 23:03:19
Belép a fogadóba. A kocsmáros sem jó beszélgetőpartner, ezt már tudja. Gyorsan hozzá is lát az első elintéznivalóhoz. Pálinkát kér, majd kifizeti az érte járó 17 aranyat.
Egy hajtásra kiisza a poharat. Mielőtt ezt többször megismételné, szeretne kicsit társalogni is. Nem szokása, de most még kedve is van hozzá.* //Leycia Sylbet//
*A fogadó szokás szerint zsúfolt és zajos. Nem kedveli a többfős társaságokat, inkább olyasvalakit keres, aki egyedül van. Az énekhang az ő fülét sem kerüli el, pedig általában nem figyel a környezetére, és mégcsak nem is szereti a zenét. Ennek ellenére odamegy az éneklő hölgy asztalához, természetesen megvárva, míg ő befejezi az éneklést, és csak ezután szólítja meg. Nincs tisztában azzal, hogy milyen rangú család sarja, s ez a hölgy öltözékéből sem derül ki egyértelműen.*
- Hölgyem, elnézést hogy zavarom, de meg kell jegyeznem, nagyon tetszett, ahogyan énekel. -
*Ezzel még nem mondott túl sokat, mindenesetre reméli, hogy a fiatal nőt társadalmi rangjához méltóan köszöntötte.*
- Ha nem tévedek, egyedül van itt. A nevem Vah Saron. - *mélyen meghajol, de nem szándékozik kézcsókot adni.*
- Ha megengedi, hogy egy elcsépelt gesztust tegyek, esetleg meghívhatom egy italra? -
*Halvány mosoly fut át az arcán, igyekszik megnyerő lenni. Az biztos, hogy megjelenésében elég távol áll attól, hogy így beszéljen. Talán túlgondolta, rég csinált már ilyet.*
A hozzászólás írója (Vah Saron) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.03.27 23:03:19
9547. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2016-03-27 20:33:37
Üzenet elküldve: 2016-03-27 20:33:37
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Eyldana - Zárás//
*A nő hitébe nem akar belegázolni, így inkább nem forszírozza tovább a dolgokat. Teljesen nyugodtan el tudja fogadni másoknak az értékrendszerét, anélkül, hogy a sajátjába kár esne. Bár furcsának találja, mégis elhiszi, hogy a nőnek ez fontos.*
- Örülnék neki. Felüdülő veled beszélgetni. Ha máshol nem is… Itt mindig megtalálsz. Esetleg ha a szegénynegyed környékén jász, akkor ott is. A zigzeges utcáknál van egy ház, melynek a falára egy macska van festve. Ha nem lennék itt, akkor ott a tetőtérbe bármikor megtalálsz. *Kacsint immár ő a nőre, kedves mosoly kíséretében.*
- Akkor igyekszem nyitva tartani. *Hajtja oldalra a fejét.*
- Oh, akkor máshol sem rózsásabb a helyzet. Szomorú az ilyen, de valóban. De hát. Nem lehet ezzel mit kezdeni, nem így van? El kell fogadnunk az emberek sorsát. Önzők és mihasznák vagyunk. S legfőképp gyarlók. *S itt újra felkacag. Persze, hogy nem akar változtatni. Valahol ő is gyarló, s ezt el is fogadja magában.
Eyldanaval ellentétbe ő lassan kortyolgatja az italát. Fiatal még az este, s neki még munkája van itt.*
- Vigyázz magadra. Egy eredár nem játék. *Pillant egy pillanat erejéig aggódva a nőre.*
- A mihamarabbi viszontlátásra. *Nyújtja felé a poharat köszönés képen, s lassan kortyolgatva visszafordul a korcsma közönsége felé, s az előbb elkezdett dalt folytatja.*
- Legyelem a büszkeségem
Te vagy az egyetlen akit igazán szeretek
Elbúcsúzok
Mondj már valamit, lemondok rólad
Sajnálom, hogy nem tudtam odaérni hozzád
Én bárhová követtelek volna téged.
*A nő hitébe nem akar belegázolni, így inkább nem forszírozza tovább a dolgokat. Teljesen nyugodtan el tudja fogadni másoknak az értékrendszerét, anélkül, hogy a sajátjába kár esne. Bár furcsának találja, mégis elhiszi, hogy a nőnek ez fontos.*
- Örülnék neki. Felüdülő veled beszélgetni. Ha máshol nem is… Itt mindig megtalálsz. Esetleg ha a szegénynegyed környékén jász, akkor ott is. A zigzeges utcáknál van egy ház, melynek a falára egy macska van festve. Ha nem lennék itt, akkor ott a tetőtérbe bármikor megtalálsz. *Kacsint immár ő a nőre, kedves mosoly kíséretében.*
- Akkor igyekszem nyitva tartani. *Hajtja oldalra a fejét.*
- Oh, akkor máshol sem rózsásabb a helyzet. Szomorú az ilyen, de valóban. De hát. Nem lehet ezzel mit kezdeni, nem így van? El kell fogadnunk az emberek sorsát. Önzők és mihasznák vagyunk. S legfőképp gyarlók. *S itt újra felkacag. Persze, hogy nem akar változtatni. Valahol ő is gyarló, s ezt el is fogadja magában.
Eyldanaval ellentétbe ő lassan kortyolgatja az italát. Fiatal még az este, s neki még munkája van itt.*
- Vigyázz magadra. Egy eredár nem játék. *Pillant egy pillanat erejéig aggódva a nőre.*
- A mihamarabbi viszontlátásra. *Nyújtja felé a poharat köszönés képen, s lassan kortyolgatva visszafordul a korcsma közönsége felé, s az előbb elkezdett dalt folytatja.*
- Legyelem a büszkeségem
Te vagy az egyetlen akit igazán szeretek
Elbúcsúzok
Mondj már valamit, lemondok rólad
Sajnálom, hogy nem tudtam odaérni hozzád
Én bárhová követtelek volna téged.
9546. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2016-03-27 19:02:31
Üzenet elküldve: 2016-03-27 19:02:31
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Tasrod-búcsú//
-Nos igen, ugyanez a feltételezésem nekem is, mindazonáltal, ha az ember nem ismeri, akkor eléggé meredeken hangzik.
*Ért egyet a tündérrel.*
-Nem áll felette, inkább úgy, ahogy mondja, mindből egy pici összegyúrva. Nem a legjobb harcos, nem a legggyorsabb, nem a legokosabb, de sehol sem a legrosszabb.
*Ad egy kis önjellemzést. Az ágy fogalmáról nem igazán tud mit mondani, egy lepedővel letakart szalma ágy, amit itt a fogadóban kínálnak sokszor rosszabb is, mint egy kényelmes fa, netán a föld. Az otthoni ágya kicsivel jobb a maga szöveteivel, bőrjeivel, ezt viszont nem tagadja.*
-Ezek az évszakok asszonyai.
*Ad gyors, és tömör választ.*
-Én is örültem.
*Bólint tisztelettel, ha nem is tervezte a kis kitérőt, rosszul nem sült el.*
-Átadom, és akkor majd még remélhetőleg találkozunk.
*Nyújt kezet.*
-A szellemek kísérjenek utadon!
*Ezzel fejébe nyomja csuklyáját, és kilibben a város forgatagába.*
//Tasrod-búcsú//
-Nos igen, ugyanez a feltételezésem nekem is, mindazonáltal, ha az ember nem ismeri, akkor eléggé meredeken hangzik.
*Ért egyet a tündérrel.*
-Nem áll felette, inkább úgy, ahogy mondja, mindből egy pici összegyúrva. Nem a legjobb harcos, nem a legggyorsabb, nem a legokosabb, de sehol sem a legrosszabb.
*Ad egy kis önjellemzést. Az ágy fogalmáról nem igazán tud mit mondani, egy lepedővel letakart szalma ágy, amit itt a fogadóban kínálnak sokszor rosszabb is, mint egy kényelmes fa, netán a föld. Az otthoni ágya kicsivel jobb a maga szöveteivel, bőrjeivel, ezt viszont nem tagadja.*
-Ezek az évszakok asszonyai.
*Ad gyors, és tömör választ.*
-Én is örültem.
*Bólint tisztelettel, ha nem is tervezte a kis kitérőt, rosszul nem sült el.*
-Átadom, és akkor majd még remélhetőleg találkozunk.
*Nyújt kezet.*
-A szellemek kísérjenek utadon!
*Ezzel fejébe nyomja csuklyáját, és kilibben a város forgatagába.*
9545. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2016-03-27 18:51:27
Üzenet elküldve: 2016-03-27 18:51:27
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Taitos//
-Az emberek nem tudnak repülni, legfeljebb mágiával. Vagy ha a nagy testükkel arányos, mozgatható szárnyakat növesztenek...
*A nagy darab vándorokat, kereskedőket és miegymás foglalkozású embereket elég mókás elképzelni a levegőben repkedve. Ahogy ebbe belegondol, szép halkan kuncog magában egyet, de nem teszi szóvá. Valószínűleg a másik is belegondolhat ebbe. Ha akar.*
-Aham, akkor a vándor ezeken felül áll? Egyszerre harcos, mágus, gyors, dolgos és bölcs?
-Az ágy helyett egy fán aludnál? Ha nem hinném hogy ez lehetetlen, azt mondanám megártott neked az ital. Az ágy puhább, és kevésbé koszosabb mint az általad áhított fa.
*Végül csak szépen hallgatja a mesét, de a legelső szavakból kiviláglik hogy valami nem stimmel. Mit keres ott a hatos szám? Elvégre öt évszak van.*
-Háát... Ha csak egy a kérdés... Milyen asszonyból van hat?
*Azon kívül egy elég fantáziátlan történet, semmi értelemmel. Nem is nagyon látja az egész értelmét, még kevesebbet mint a hét napjairól szólónál. Habár lehet hogy így bódultan "nem látja a mélyebb értelmét". De nem látja.*
-Nagyon sajnálom hogy mennie kellett, érdekes mesedélután volt. A viszontlátásra! És adja át üdvözletem a Ragron nevű védőszentnek.
*Ő is feláll, majd a köszönés udvariassági szabályainak betartatásának megpróbálása után kilép a fogadóból, és dolgavégezetlenül hazamegy. Ilyen állapotban nem fog még vásárolgatni...*
//Taitos//
-Az emberek nem tudnak repülni, legfeljebb mágiával. Vagy ha a nagy testükkel arányos, mozgatható szárnyakat növesztenek...
*A nagy darab vándorokat, kereskedőket és miegymás foglalkozású embereket elég mókás elképzelni a levegőben repkedve. Ahogy ebbe belegondol, szép halkan kuncog magában egyet, de nem teszi szóvá. Valószínűleg a másik is belegondolhat ebbe. Ha akar.*
-Aham, akkor a vándor ezeken felül áll? Egyszerre harcos, mágus, gyors, dolgos és bölcs?
-Az ágy helyett egy fán aludnál? Ha nem hinném hogy ez lehetetlen, azt mondanám megártott neked az ital. Az ágy puhább, és kevésbé koszosabb mint az általad áhított fa.
*Végül csak szépen hallgatja a mesét, de a legelső szavakból kiviláglik hogy valami nem stimmel. Mit keres ott a hatos szám? Elvégre öt évszak van.*
-Háát... Ha csak egy a kérdés... Milyen asszonyból van hat?
*Azon kívül egy elég fantáziátlan történet, semmi értelemmel. Nem is nagyon látja az egész értelmét, még kevesebbet mint a hét napjairól szólónál. Habár lehet hogy így bódultan "nem látja a mélyebb értelmét". De nem látja.*
-Nagyon sajnálom hogy mennie kellett, érdekes mesedélután volt. A viszontlátásra! És adja át üdvözletem a Ragron nevű védőszentnek.
*Ő is feláll, majd a köszönés udvariassági szabályainak betartatásának megpróbálása után kilép a fogadóból, és dolgavégezetlenül hazamegy. Ilyen állapotban nem fog még vásárolgatni...*
9544. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2016-03-27 18:10:47
Üzenet elküldve: 2016-03-27 18:10:47
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Tasrod//
-Semmi gond, előfordul az ilyen.
*Hiszen tényleg, maga Taitos is néha becsiccsentve tanulta ezeket a történeteket.*
-Nos, ez a legvalószínűbb, mit hinnének el, ha nem a fennmaradt régi tudást? Ha azt mondom az ember tud repülni, az is elég meredek, és talán nem sokan tudják, de bárki számára lehetséges, vagyis, azt mondták nekem a templomiak.
*Magyarázza nagyban, hasonlatokat is hozva.*
-Nekem nincs napom. Mint mondtam a vándornak minden nap egyaránt a barátja, hogy tudja fejleszteni egy-egy tulajdonságát.
*Ismétli magát.*
-A testet, a szellemet, és a lelket is erősíteni kell, bár nem mindenki születik egyenlőnek mindenben, de nem is kár ez így.
*Az erdőben alváshoz nem tud mit hozzátenni, ő ilyen.*
-Jobb ott, egy fa koronája igen biztos hely.
*Feleli, mert a puha ágy csupán egy álca szerinte.*
-Azt kell tudni, hogy nekem az ágy nem nagy dolog, meg szeretek menni, ezt szoktam meg gyerekkoromban.
*Szabadkozik most az egyszer ő.*
-Na, de a mese:
Egy pásztor élt egyszer Lanawin nagykirályának birtokain, még olyan réges régen, hogy az évszakok köztünk jártak, hogy a legnagyobb vándoroknak ezt a hat asszonyt, méghozzá milyen szép asszonyt tartották, kik járták a világot, és egymás után hozták a változásokat. Csupán a négy égtáj fő szelei tudták őket megtermékenyíteni, de ez egy másik történet.
Ez a pásztor kapta meg a feladatot, hogy őrizze a király aranyos birkáját, és ez a pásztor jámbor volt. Sok pásztor utálta a meleget, utálta a hideget, de ő mind a hat asszonyt szerette.
Előbb megjelent a víz asszonya, s vele két lánya.
A pásztor tisztelettel fogadta őket, és így a két leány az anyjukat szerető pásztornak adott egy-egy ajándékot. Az első megárasztotta a folyókat, hogy a juhok ihassanak, a második pedig a tengerek illatával kényeztette a pásztort.
Jött aztán a levegő asszonya, kinek két leánya a pásztort megszerette, hisz ő is viszontszerette anyjukat, így adtak neki előbb gyönyörű virágokat, majd a mezőket borították pompába, hogy a pásztor asszonyának szépet adhasson, s a birkákat megetethesse.
Ezután az ikerasszonyok jöttek el a pásztorhoz, mindketten hozták egyszem lányukat, és a pásztor ismét szívvel fogadta őket, így az asszonyok lányai azt az ajándékot adták, hogy nappalát és éjjelét is megvilágították, hogy vigyázhassa az állatokat.
Majd következett a tűz asszonya, kit sokan féltek, de a pásztor őt is szerette, így két még vadabb lánya megajándékozta őt. Az első a tűzhányók melegét egy gyöngybe zárta, hogy a hideg időben is melegítse a pásztort, a másik pedig a forró homokot hozta el neki, melyet, ha a karám köré szórt, a farkasok elkerülték nyáját.
Végül a föld asszonya is megjelent, akit a pásztor már legalább annyira várt, mint a többieket, persze az ő lányai is ajándékkal lepték meg a fiút. Az első adott neki minden színéből egy picit. A második pedig a lehulló levelek játékával kedveskedett a pásztornak, aki egy éves munkája után kedvtelve nézte a pompát, de legbelül, már a víz asszonyát várta.
*Zárja a csattanóval a történetet, de nem folytatja, mert innentől magát ismétli a végtelen rege.*
-Nos remélem a szépséges leányok története tetszetősebb volt.
*Veszi magához letámasztott botját, és köszöni meg az italt a fogadósnak.*
-Ideje mennem, valami sürgős kérdés esetleg van még?
*Kérdezi mielőtt felállna.*
//Tasrod//
-Semmi gond, előfordul az ilyen.
*Hiszen tényleg, maga Taitos is néha becsiccsentve tanulta ezeket a történeteket.*
-Nos, ez a legvalószínűbb, mit hinnének el, ha nem a fennmaradt régi tudást? Ha azt mondom az ember tud repülni, az is elég meredek, és talán nem sokan tudják, de bárki számára lehetséges, vagyis, azt mondták nekem a templomiak.
*Magyarázza nagyban, hasonlatokat is hozva.*
-Nekem nincs napom. Mint mondtam a vándornak minden nap egyaránt a barátja, hogy tudja fejleszteni egy-egy tulajdonságát.
*Ismétli magát.*
-A testet, a szellemet, és a lelket is erősíteni kell, bár nem mindenki születik egyenlőnek mindenben, de nem is kár ez így.
*Az erdőben alváshoz nem tud mit hozzátenni, ő ilyen.*
-Jobb ott, egy fa koronája igen biztos hely.
*Feleli, mert a puha ágy csupán egy álca szerinte.*
-Azt kell tudni, hogy nekem az ágy nem nagy dolog, meg szeretek menni, ezt szoktam meg gyerekkoromban.
*Szabadkozik most az egyszer ő.*
-Na, de a mese:
Egy pásztor élt egyszer Lanawin nagykirályának birtokain, még olyan réges régen, hogy az évszakok köztünk jártak, hogy a legnagyobb vándoroknak ezt a hat asszonyt, méghozzá milyen szép asszonyt tartották, kik járták a világot, és egymás után hozták a változásokat. Csupán a négy égtáj fő szelei tudták őket megtermékenyíteni, de ez egy másik történet.
Ez a pásztor kapta meg a feladatot, hogy őrizze a király aranyos birkáját, és ez a pásztor jámbor volt. Sok pásztor utálta a meleget, utálta a hideget, de ő mind a hat asszonyt szerette.
Előbb megjelent a víz asszonya, s vele két lánya.
A pásztor tisztelettel fogadta őket, és így a két leány az anyjukat szerető pásztornak adott egy-egy ajándékot. Az első megárasztotta a folyókat, hogy a juhok ihassanak, a második pedig a tengerek illatával kényeztette a pásztort.
Jött aztán a levegő asszonya, kinek két leánya a pásztort megszerette, hisz ő is viszontszerette anyjukat, így adtak neki előbb gyönyörű virágokat, majd a mezőket borították pompába, hogy a pásztor asszonyának szépet adhasson, s a birkákat megetethesse.
Ezután az ikerasszonyok jöttek el a pásztorhoz, mindketten hozták egyszem lányukat, és a pásztor ismét szívvel fogadta őket, így az asszonyok lányai azt az ajándékot adták, hogy nappalát és éjjelét is megvilágították, hogy vigyázhassa az állatokat.
Majd következett a tűz asszonya, kit sokan féltek, de a pásztor őt is szerette, így két még vadabb lánya megajándékozta őt. Az első a tűzhányók melegét egy gyöngybe zárta, hogy a hideg időben is melegítse a pásztort, a másik pedig a forró homokot hozta el neki, melyet, ha a karám köré szórt, a farkasok elkerülték nyáját.
Végül a föld asszonya is megjelent, akit a pásztor már legalább annyira várt, mint a többieket, persze az ő lányai is ajándékkal lepték meg a fiút. Az első adott neki minden színéből egy picit. A második pedig a lehulló levelek játékával kedveskedett a pásztornak, aki egy éves munkája után kedvtelve nézte a pompát, de legbelül, már a víz asszonyát várta.
*Zárja a csattanóval a történetet, de nem folytatja, mert innentől magát ismétli a végtelen rege.*
-Nos remélem a szépséges leányok története tetszetősebb volt.
*Veszi magához letámasztott botját, és köszöni meg az italt a fogadósnak.*
-Ideje mennem, valami sürgős kérdés esetleg van még?
*Kérdezi mielőtt felállna.*
9543. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2016-03-27 17:47:52
Üzenet elküldve: 2016-03-27 17:47:52
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 77
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 77
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Leycia//
* Az túlzás lenne, hogy _tudja_, kik voltak, s hogy tették, de ha nem így lenne, az szembemenne az istennő hitével, tehát csak az evilágiak tehették meg, hogy ostobán beengedték őket ide. Ezt le is mondja Leyciának, a helyzet tisztázása végett. Ő maga is hallott a sikerrel zárult ostromokról, sőt, ahol eddig megfordult, ott is beszéltek erről, bár kétségtelen, hogy a távolabbi szegletekben szóbeszédnek veszik talán még mindig az élőholt seregeket. *
- Hiszen most is azt csinálja.
* Mutat egyenesen a hóhajúra. Ha Irarra Fénye nem ide vezette volna, akkor most nem beszélhetne a vele szemben ülő madárkával, s még mindig azon kellene gondolkodnia, hogy hova is induljon, elkezdeni a nyomozást. *
- Állandó lakásom az nincs, de ha az istennő is úgy akarja, akkor mi még fogunk találkozni, kétség sem fér hozzá.
* Vigyorodik el először a mai nap során. *
- És megköszönném, ha a szemem lennél.
* A kuncogás kissé összezavarja, nem tudja, hogy min derül ilyen jót. Talán azon, hogy milyen mocskos az emberi faj? Vagy talán a többi nép kárán örvend? A legjobb lesz, ha értetlenségét most félreteszi és haloványan mosolyog, mintha tudná, hogy min is teszi ezt. *
- Nem csak itt, máshol is.
* Most már azt is tudja a lány, hogy a többi város se (sokkal) jobb, mint ez itt. A helyszínekre felörvend, habár kétségtelen, hogy ez sok, mégis jobb, mintha egy sem lenne.
A koccintás után hosszan belekortyol az italba. Nem különösebben jó, inkább átlagos. De mit is várhat az ember egy kocsmától, ugye? Végül úgy dönt, egyszerre élvezi ki az egészet, s lehúzza. A pohár alja hangosan koppan a pulton, mikor visszaadja a férfinek. *
- Ugyan dehogy!
* Neveti el magát. A korábbi fazon valóban csalódni fog a világban, ha az énekesnőt szajhának hitte. Azért egy picit sajnálja, mert kevés a tisztalelkű lovag mostanság. Talán ezért is olyan nehéz komolyan venni. *
- Viszont jobb, ha lassan elindulok körbenézni kicsit.
* Mondja végül megkomolyodva. *
- Köszönöm a segítséget, és nem is köszönök el, mert még úgyis találkozunk.
* Kacsint rá a lányra, majd lassan megemeli magát és elindul kifelé. Ha nem állítják meg, úgy hátrapillantás nélkül tárja szélesre a Pegazus ajtaját, s lép ki a szabadba. *
* Az túlzás lenne, hogy _tudja_, kik voltak, s hogy tették, de ha nem így lenne, az szembemenne az istennő hitével, tehát csak az evilágiak tehették meg, hogy ostobán beengedték őket ide. Ezt le is mondja Leyciának, a helyzet tisztázása végett. Ő maga is hallott a sikerrel zárult ostromokról, sőt, ahol eddig megfordult, ott is beszéltek erről, bár kétségtelen, hogy a távolabbi szegletekben szóbeszédnek veszik talán még mindig az élőholt seregeket. *
- Hiszen most is azt csinálja.
* Mutat egyenesen a hóhajúra. Ha Irarra Fénye nem ide vezette volna, akkor most nem beszélhetne a vele szemben ülő madárkával, s még mindig azon kellene gondolkodnia, hogy hova is induljon, elkezdeni a nyomozást. *
- Állandó lakásom az nincs, de ha az istennő is úgy akarja, akkor mi még fogunk találkozni, kétség sem fér hozzá.
* Vigyorodik el először a mai nap során. *
- És megköszönném, ha a szemem lennél.
* A kuncogás kissé összezavarja, nem tudja, hogy min derül ilyen jót. Talán azon, hogy milyen mocskos az emberi faj? Vagy talán a többi nép kárán örvend? A legjobb lesz, ha értetlenségét most félreteszi és haloványan mosolyog, mintha tudná, hogy min is teszi ezt. *
- Nem csak itt, máshol is.
* Most már azt is tudja a lány, hogy a többi város se (sokkal) jobb, mint ez itt. A helyszínekre felörvend, habár kétségtelen, hogy ez sok, mégis jobb, mintha egy sem lenne.
A koccintás után hosszan belekortyol az italba. Nem különösebben jó, inkább átlagos. De mit is várhat az ember egy kocsmától, ugye? Végül úgy dönt, egyszerre élvezi ki az egészet, s lehúzza. A pohár alja hangosan koppan a pulton, mikor visszaadja a férfinek. *
- Ugyan dehogy!
* Neveti el magát. A korábbi fazon valóban csalódni fog a világban, ha az énekesnőt szajhának hitte. Azért egy picit sajnálja, mert kevés a tisztalelkű lovag mostanság. Talán ezért is olyan nehéz komolyan venni. *
- Viszont jobb, ha lassan elindulok körbenézni kicsit.
* Mondja végül megkomolyodva. *
- Köszönöm a segítséget, és nem is köszönök el, mert még úgyis találkozunk.
* Kacsint rá a lányra, majd lassan megemeli magát és elindul kifelé. Ha nem állítják meg, úgy hátrapillantás nélkül tárja szélesre a Pegazus ajtaját, s lép ki a szabadba. *
9542. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2016-03-27 17:29:33
Üzenet elküldve: 2016-03-27 17:29:33
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Taitos//
-Valóban? Bocsánat, kicsit nem figyeltem...
*Valóban ködös kezd lenni a feje, mert bár szereti, egyáltalán nem bírja az italokat. Persze egy pohár almabortól nem fog kifeküdni, de ennyi is bőven elég hogy tompábban gondolkodjon. Azaz mindent rá lehet fogni az italra.*
-Így volt? Ezt így ahogy van elhiszik, és ezen emberek után nevezték el a hat napjait? Vagy fordítva, mindegy...
*Elvégre nem is biztos hogy mindenhol ismerik a mesét, és ez csak egy kis történet hogy segítsen a gyerekeknek megtanulni a napok neveit.*
-Egy utolsó kérdésként, te melyiket tartod a te "napodnak"? Melyikhez tartozónak tartod magad?
*Talán Myr vagy Oren, a gyors és a szemes illene egy vándorhoz, viszont hozzá... nem kifejezetten fürge, erős, vagy más, és a nála lévő pénzért sem maga dolgozott meg. Sokkal inkább lehetne a megmentésre szorult, mint a megmentő.*
-Jobban szeretne az erdőben aludni, mint puha ágyon egy fogadóban? Egyébiránt nem fél hogy míg egyedül utazik megtámsdják?
*Már nem keres gyanús dolgokat, viszont ez valóban furcsa. Főleg hogy az erdő előszele nincs is messze. Mindössze pár perc, gyalog is.*
-Van külön mese a hónapokról is? Ha már ilyen szépen felajánlotta, hadd halljam.
*Kicsit úgy érzi lekezelően bánnak vele, de nem csap nagy ügyet ebből. Sokan nézték már kislánynak a maga harmincnyolc évével, így nem túl meglepő...*
//Taitos//
-Valóban? Bocsánat, kicsit nem figyeltem...
*Valóban ködös kezd lenni a feje, mert bár szereti, egyáltalán nem bírja az italokat. Persze egy pohár almabortól nem fog kifeküdni, de ennyi is bőven elég hogy tompábban gondolkodjon. Azaz mindent rá lehet fogni az italra.*
-Így volt? Ezt így ahogy van elhiszik, és ezen emberek után nevezték el a hat napjait? Vagy fordítva, mindegy...
*Elvégre nem is biztos hogy mindenhol ismerik a mesét, és ez csak egy kis történet hogy segítsen a gyerekeknek megtanulni a napok neveit.*
-Egy utolsó kérdésként, te melyiket tartod a te "napodnak"? Melyikhez tartozónak tartod magad?
*Talán Myr vagy Oren, a gyors és a szemes illene egy vándorhoz, viszont hozzá... nem kifejezetten fürge, erős, vagy más, és a nála lévő pénzért sem maga dolgozott meg. Sokkal inkább lehetne a megmentésre szorult, mint a megmentő.*
-Jobban szeretne az erdőben aludni, mint puha ágyon egy fogadóban? Egyébiránt nem fél hogy míg egyedül utazik megtámsdják?
*Már nem keres gyanús dolgokat, viszont ez valóban furcsa. Főleg hogy az erdő előszele nincs is messze. Mindössze pár perc, gyalog is.*
-Van külön mese a hónapokról is? Ha már ilyen szépen felajánlotta, hadd halljam.
*Kicsit úgy érzi lekezelően bánnak vele, de nem csap nagy ügyet ebből. Sokan nézték már kislánynak a maga harmincnyolc évével, így nem túl meglepő...*
9541. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2016-03-27 17:12:25
Üzenet elküldve: 2016-03-27 17:12:25
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Eyldana//
*Szemöldökét ívesen húzza fel. Ez számára egy új hír.*
- Emberek? Emberek nyitották meg a kaput? No csak. Te mit tudsz erről, mert ezt nem pletykálták eddig még el. *Pedig a fogadó a legjobb pletykahely egy ilyen témának. Hallotta a támadást északon és délen is. Hogy mindkét helyen helyt álltak a katonák, kisebb-nagyobb veszteséggel. Még a város is küldött ki segítséget. De hogy miként jöttek ezek ide, arról eddig senki sem beszélt.*
- Ahha, nem tud mit tenni. S segíteni? *Hajtja újra csak oldalra a fejét.
De végül a sajnálatos hírre csak sóhajt egyet.*
- Így viszont. Ha gondolod nyitva tarthatom a szemem. Ha erre járna, akkor értesítenélek. Ühm. Merre is találhatnálak meg? *Érdeklődik őszintén.
Ajkain szelíd mosoly jelenik meg. Alsó ajkaiba harapva hajtja le a fejét. Haját a szája elé emeli, s abba kuncog bele.*
- Hát igen. Nem mi voltunk. S lám, lassan kiírtunk minden mást, mert annyira gyarlók vagyunk, hogy képtelenek vagyunk elviselni más fajokat. *Kuncogja újra, mintha kedvére való lenne ez az elképzelés. Szétnézve a fogadóba látható, hogy igaza van. Bár vannak itt mélységiek, s óriások is. Még elfek is akadnak, de zömében emberek vannak. A városba is, bárki bárhova jár, minden tulajdonos, magasabb tisztség emberek kezében van.*
- Bár nem tudom, hogy más városokban miként van, itt hemzsegünk. *Forgatja meg végül szemeit, de derűs kedve nem csökken ettől.*
- Igen, valahol muszáj. Vagy a piactéren át menj az erdőbe, vagy a tisztás felől. Mondanám, hogy az út mentén lennének nyomok, de nem hiszem. Esetleg menj le a folyóhoz, hátha látsz ott valami nyomot, hogy ott járhatott. A folyó szerintem az egyik legjobb hely, ahol eltüntethetsz egy holttestet, de mégsem messze a legjobb. Esetleg a temető! *Csap a tenyerébe, ahogy eszébe villan az újabb helyszín.*
- Oh. Mily kegyes. *Fogadja el a pohár bort, majd a másikéhoz koccintja.*
- Aztán remélem, hogy nem most következik, hogy mekkora egy szajha vagyok, s hogy tisztességes nők nem itt kelletik magukat. *Neveti el magát, ahogy eszébe idéződik a pillanatokkal ezelőtti találkozása egy könyvek lapjáról lelépő lovagnak. Már látja előre, hogy a férfi saját kardjába fog dőlni a város mentalitását megismerve.*
*Szemöldökét ívesen húzza fel. Ez számára egy új hír.*
- Emberek? Emberek nyitották meg a kaput? No csak. Te mit tudsz erről, mert ezt nem pletykálták eddig még el. *Pedig a fogadó a legjobb pletykahely egy ilyen témának. Hallotta a támadást északon és délen is. Hogy mindkét helyen helyt álltak a katonák, kisebb-nagyobb veszteséggel. Még a város is küldött ki segítséget. De hogy miként jöttek ezek ide, arról eddig senki sem beszélt.*
- Ahha, nem tud mit tenni. S segíteni? *Hajtja újra csak oldalra a fejét.
De végül a sajnálatos hírre csak sóhajt egyet.*
- Így viszont. Ha gondolod nyitva tarthatom a szemem. Ha erre járna, akkor értesítenélek. Ühm. Merre is találhatnálak meg? *Érdeklődik őszintén.
Ajkain szelíd mosoly jelenik meg. Alsó ajkaiba harapva hajtja le a fejét. Haját a szája elé emeli, s abba kuncog bele.*
- Hát igen. Nem mi voltunk. S lám, lassan kiírtunk minden mást, mert annyira gyarlók vagyunk, hogy képtelenek vagyunk elviselni más fajokat. *Kuncogja újra, mintha kedvére való lenne ez az elképzelés. Szétnézve a fogadóba látható, hogy igaza van. Bár vannak itt mélységiek, s óriások is. Még elfek is akadnak, de zömében emberek vannak. A városba is, bárki bárhova jár, minden tulajdonos, magasabb tisztség emberek kezében van.*
- Bár nem tudom, hogy más városokban miként van, itt hemzsegünk. *Forgatja meg végül szemeit, de derűs kedve nem csökken ettől.*
- Igen, valahol muszáj. Vagy a piactéren át menj az erdőbe, vagy a tisztás felől. Mondanám, hogy az út mentén lennének nyomok, de nem hiszem. Esetleg menj le a folyóhoz, hátha látsz ott valami nyomot, hogy ott járhatott. A folyó szerintem az egyik legjobb hely, ahol eltüntethetsz egy holttestet, de mégsem messze a legjobb. Esetleg a temető! *Csap a tenyerébe, ahogy eszébe villan az újabb helyszín.*
- Oh. Mily kegyes. *Fogadja el a pohár bort, majd a másikéhoz koccintja.*
- Aztán remélem, hogy nem most következik, hogy mekkora egy szajha vagyok, s hogy tisztességes nők nem itt kelletik magukat. *Neveti el magát, ahogy eszébe idéződik a pillanatokkal ezelőtti találkozása egy könyvek lapjáról lelépő lovagnak. Már látja előre, hogy a férfi saját kardjába fog dőlni a város mentalitását megismerve.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10041-10060 , 10061-10080 , 10081-10100 , 10101-10120 , 10121-10140 , 10141-10160 , 10161-10180 , 10181-10200 , 10201-10220 , 10221-10240 , 10241-10260 , 10261-10280 , 10281-10300 , 10301-10320 , 10321-10340 , 10341-10360 , 10361-10380 , 10381-10400 , 10401-10420 , 10421-10440 , 10441-10460 , 10461-10480 , 10481-10500 , 10501-10520 , 10521-10540 , 10541-10560 , 10561-10580 , 10581-10600 , 10601-10620 , 10621-10640 , 10641-10660 , 10661-10680 , 10681-10700 , 10701-10720 , 10721-10740 , 10741-10760 , 10761-10780 , 10781-10800 , 10801-10820 , 10821-10840 , 10841-10860 , 10861-10880 , 10881-10900 , 10901-10920 , 10921-10940 , 10941-10960 , 10961-10980 , 10981-11000 , 11001-11020 , 11021-11040 , 11041-11060 , 11061-11080 , 11081-11100 , 11101-11120 , 11121-11140 , 11141-11160 , 11161-11180 , 11181-11200 , 11201-11220 , 11221-11240 , 11241-11260 , 11261-11280 , 11281-11300 , 11301-11320 , 11321-11340 , 11341-11360 , 11361-11380 , 11381-11400 , 11401-11420 , 11421-11440 , 11441-11460 , 11461-11480 , 11481-11500 , 11501-11520 , 11521-11540 , 11541-11560 , 11561-11580 , 11581-11600 , 11601-11620 , 11621-11640 , 11641-11660 , 11661-11680 , 11681-11700 , 11701-11720 , 11721-11740 , 11741-11760 , 11761-11780 , 11781-11800 , 11801-11820 , 11821-11840 , 11841-11860 , 11861-11880 , 11881-11900 , 11901-11920 , 11921-11940 , 11941-11960 , 11961-11980 , 11981-12000 , 12001-12020 , 12021-12040 , 12041-12060 , 12061-12080 , 12081-12100 , 12101-12120 , 12121-12140 , 12141-12160 , 12161-12180 , 12181-12200 , 12201-12220 , 12221-12240 , 12241-12260 , 12261-12280 , 12281-12300 , 12301-12320 , 12321-12340 , 12341-12360 , 12361-12380 , 12381-12400 , 12401-12420 , 12421-12440 , 12441-12460 , 12461-12480 , 12481-12500 , 12501-12520 , 12521-12540 , 12541-12560 , 12561-12580 , 12581-12600 , 12601-12620 , 12621-12640 , 12641-12660 , 12661-12680 , 12681-12700 , 12701-12720 , 12721-12740 , 12741-12760 , 12761-12780 , 12781-12800 , 12801-12820 , 12821-12840 , 12841-12860 , 12861-12880 , 12881-12900 , 12901-12920 , 12921-12940 , 12941-12960 , 12961-12980 , 12981-13000 , 13001-13020 , 13021-13040 , 13041-13060 , 13061-13080 , 13081-13100 , 13101-13120 , 13121-13140 , 13141-13160 , 13161-13180 , 13181-13200 , 13201-13220 , 13221-13240 , 13241-13260 , 13261-13280 , 13281-13300 , 13301-13320 , 13321-13340 , 13341-13360 , 13361-13380 , 13381-13400 , 13401-13420 , 13421-13440 , 13441-13460 , 13461-13480 , 13481-13500 , 13501-13520 , 13521-13540 , 13541-13560 , 13561-13580 , 13581-13600 , 13601-13620 , 13621-13640 , 13641-13660 , 13661-13680 , 13681-13700 , 13701-13720 , 13721-13740 , 13741-13760 , 13761-13780 , 13781-13800 , 13801-13820 , 13821-13840 , 13841-13860 , 13861-13880 , 13881-13900 , 13901-13920 , 13921-13940 , 13941-13960 , 13961-13980 , 13981-14000 , 14001-14020 , 14021-14040 , 14041-14060 , 14061-14080 , 14081-14100 , 14101-14120 , 14121-14140 , 14141-14160 , 14161-14180 , 14181-14200 , 14201-14220 , 14221-14240 , 14241-14260 , 14261-14280 , 14281-14300 , 14301-14320 , 14321-14340 , 14341-14360 , 14361-14380 , 14381-14400 , 14401-14420 , 14421-14440 , 14441-14460 , 14461-14480 , 14481-14500 , 14501-14520 , 14521-14540 , 14541-14560 , 14561-14580 , 14581-14600 , 14601-14620 , 14621-14640 , 14641-14660 , 14661-14680 , 14681-14700 , 14701-14720 , 14721-14740 , 14741-14760 , 14761-14780 , 14781-14800 , 14801-14820 , 14821-14840 , 14841-14860 , 14861-14880 , 14881-14900 , 14901-14920 , 14921-14940 , 14941-14960 , 14961-14980 , 14981-15000 , 15001-15020 , 15021-15040 , 15041-15060 , 15061-15080 , 15081-15100 , 15101-15120 , 15121-15140 , 15141-15160 , 15161-15180 , 15181-15200 , 15201-15220 , 15221-15240 , 15241-15260 , 15261-15280 , 15281-15300 , 15301-15320 , 15321-15340 , 15341-15360 , 15361-15380 , 15381-15400 , 15401-15420 , 15421-15440 , 15441-15460 , 15461-15480 , 15481-15500 , 15501-15520 , 15521-15540 , 15541-15560 , 15561-15580 , 15581-15600 , 15601-15620 , 15621-15640 , 15641-15660 , 15661-15680 , 15681-15700 , 15701-15720 , 15721-15740 , 15741-15760 , 15761-15780 , 15781-15800 , 15801-15820 , 15821-15840 , 15841-15860 , 15861-15880 , 15881-15900 , 15901-15920 , 15921-15940 , 15941-15960 , 15961-15980 , 15981-16000 , 16001-16020 , 16021-16040 , 16041-16060 , 16061-16080 , 16081-16100 , 16101-16120 , 16121-16140 , 16141-16160 , 16161-16180 , 16181-16200 , 16201-16220 , 16221-16240 , 16241-16260 , 16261-16280 , 16281-16300 , 16301-16320 , 16321-16340 , 16341-16360 , 16361-16380 , 16381-16400 , 16401-16420 , 16421-16440 , 16441-16460 , 16461-16480 , 16481-16500 , 16501-16520 , 16521-16540 , 16541-16560 , 16561-16580 , 16581-16600 , 16601-16620 , 16621-16640 , 16641-16660 , 16661-16680 , 16681-16700 , 16701-16720 , 16721-16740 , 16741-16760 , 16761-16780 , 16781-16800 , 16801-16820 , 16821-16840 , 16841-16860 , 16861-16880 , 16881-16900 , 16901-16920 , 16921-16940 , 16941-16960 , 16961-16980 , 16981-17000 , 17001-17020 , 17021-17040 , 17041-17060 , 17061-17080 , 17081-17100 , 17101-17120 , 17121-17140 , 17141-17160 , 17161-17180 , 17181-17200 , 17201-17220 , 17221-17240 , 17241-17260 , 17261-17280 , 17281-17300 , 17301-17320 , 17321-17340 , 17341-17360 , 17361-17380 , 17381-17400 , 17401-17420 , 17421-17440 , 17441-17460 , 17461-17480 , 17481-17500 , 17501-17520 , 17521-17540 , 17541-17560 , 17561-17580 , 17581-17600 , 17601-17620 , 17621-17640 , 17641-17660 , 17661-17680 , 17681-17700 , 17701-17720 , 17721-17740 , 17741-17760 , 17761-17780 , 17781-17800 , 17801-17820 , 17821-17840 , 17841-17860 , 17861-17880 , 17881-17900 , 17901-17920 , 17921-17940 , 17941-17960 , 17961-17980 , 17981-18000 , 18001-18020 , 18021-18040 , 18041-18060 , 18061-18080 , 18081-18100 , 18101-18120 , 18121-18140 , 18141-18160 , 18161-18180 , 18181-18200 , 18201-18220 , 18221-18240 , 18241-18260 , 18261-18280 , 18281-18300 , 18301-18320 , 18321-18340 , 18341-18360 , 18361-18380 , 18381-18400 , 18401-18420 , 18421-18440 , 18441-18460 , 18461-18480 , 18481-18500 , 18501-18520 , 18521-18540 , 18541-18560 , 18561-18580 , 18581-18600 , 18601-18620 , 18621-18640 , 18641-18660 , 18661-18680 , 18681-18700 , 18701-18720 , 18721-18740 , 18741-18760 , 18761-18780 , 18781-18800 , 18801-18820 , 18821-18840 , 18841-18860 , 18861-18880