Arthenior - Pegazus fogadó
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 75 (1481. - 1500. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1500. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2012-11-28 17:10:12
Üzenet elküldve: 2012-11-28 17:10:12
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 5
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 5
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Anilien Lothar//
- Anilien *mondja Castus.* Csak azért kérem a segítségedet, mert senki másban nem bízom meg annyira, mint fajtársaimban. Egy sötét elfet üldözök. A neve Santion. Ez nem egy küldetés, nem kapok pénzt, ha elkapom. Ő ölte meg az apámat. De még azt sem mondanám, hogy bosszú, ami hajt. A bosszú gonosz dolog, úgyhogy én nem élek vele. Ez az elf elkezdett vágyódni a pénz után, jobban, mint az emberek. Hatalmas varázserejével pusztít, gyilkol, rombol, és mindezt azért, hogy minél több aranyat szerezzen. A katonaságnak azonban semmi esélye ellene. Megfogadtam, hogy addig nem nyugszom, míg ártalmatlanná nem teszem Santiont, ami valószínűleg egyet jelent a megölésével. Ezek után kérdezem, Anilien: velem tartasz?
A hozzászólást Emphus Engora (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2012.11.28 18:31:14, a következő indokkal:
Jelpótlás. A fejlécet // és // közé kell rakni.
- Anilien *mondja Castus.* Csak azért kérem a segítségedet, mert senki másban nem bízom meg annyira, mint fajtársaimban. Egy sötét elfet üldözök. A neve Santion. Ez nem egy küldetés, nem kapok pénzt, ha elkapom. Ő ölte meg az apámat. De még azt sem mondanám, hogy bosszú, ami hajt. A bosszú gonosz dolog, úgyhogy én nem élek vele. Ez az elf elkezdett vágyódni a pénz után, jobban, mint az emberek. Hatalmas varázserejével pusztít, gyilkol, rombol, és mindezt azért, hogy minél több aranyat szerezzen. A katonaságnak azonban semmi esélye ellene. Megfogadtam, hogy addig nem nyugszom, míg ártalmatlanná nem teszem Santiont, ami valószínűleg egyet jelent a megölésével. Ezek után kérdezem, Anilien: velem tartasz?
A hozzászólást Emphus Engora (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2012.11.28 18:31:14, a következő indokkal:
Jelpótlás. A fejlécet // és // közé kell rakni.
1499. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2012-11-28 16:15:43
Üzenet elküldve: 2012-11-28 16:15:43
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 188
OOC üzenetek: 36
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 188
OOC üzenetek: 36
Játékstílus: Szelíd
//Chris//
*Egyszerűbb, mindig is vált, hiszen Den senkivel nem marad egy éjnél többre. Ha marasztalni is próbálja valaki, könnyűszerrel fog megszökni. Eddig sosem tudták visszatartani, pedig pár matróna kezébe került élete, s mondjuk úgy, játékszere is. Viszont eddig csak egy volt képes őt magához láncolni, hozzá hűséges, mint egy farkát csóváló kutya. Szerencse, hogy a póráz hosszát még nem tudja, különben most nem lenne itt. Nem is sejti, miféle büntetésben lesz része, ha hazatér.
A szavakra halk, gonoszkás kuncogást hallat, mígnem megérzi, hogy a gyengéd simogató mozdulat, mi oldalát éri, miként vált át karmolásba, mélyen testébe. Szerencse, hogy fekete ing és vérszín mellény is óvja alakját, de ettől még nagyon is megérzi. Hacsak a nőstény keze nem siklott pár réteg alá. Mert akkor már igazán megérzi, miként próbálja szinte szakítani bőrét. Ám a várható reakció, mi a szabadulás vágya, inkább tűnhet úgy, hogy Den még élvezi is ezt. Már csak abból, hogy mozdulni is csak annyit fog közben, hogy arrább húzza testét, talán így még több bőrt karistolva apró karmaival.
Végül megszűnik az érzés, s hirtelen már vágyja ismét a kezet, karmolja szét bőrét, hol csak éri. Gonosz kábítószer ez a fájdalom, csak ébreszti a vágyat, de sosem kaphat eleget, ellenben könnyen lehet túl sok belőle.
Óh, egyre inkább érzi úgy, hogy hiányolja az édes játékszernek is használható virágszálat. Emlékszik még, amint a két vörös démon kezébe került, a kisebbik ujjáról is ő kapta a vérét. Egy furcsa gondolattól vezérelve, míg követi a csábos nőstényt a fogadóba, benyúl mellénye belső zsebébe. Ám balszerencse, ott már csak két éjsötét szirom van. Hát, akkor már csak ládájában maradt. Hacsak... Tekintete villámként járja körbe a teret, fájó érzés lelkében, hogy le kell vennie pillantását a nőstény alakjáról, ám most keres, hátha szerencséje lesz mégis. S áldott legyen Naekrah neve, s a Kétarcú maga, meglátja, mit keresett. Bár, nem az éj pompás feketéje virágzik ott, de egyik asztalon egy magányos rózsaszál szendereg. Illetve, egy csokor része, de egyetlen szál hiányától még nem fog vérezni senki szíve, főleg, hogy zsebéből egy aranyat is mellé tesz. Így a vörös szépséget gyorsan zsebébe teszi, óvatosan, meg ne sértse magát. Kérdés, hogy kis magánakciója közben mennyire vonta magára bárki, de főleg Chrystell figyelmét...*
*Egyszerűbb, mindig is vált, hiszen Den senkivel nem marad egy éjnél többre. Ha marasztalni is próbálja valaki, könnyűszerrel fog megszökni. Eddig sosem tudták visszatartani, pedig pár matróna kezébe került élete, s mondjuk úgy, játékszere is. Viszont eddig csak egy volt képes őt magához láncolni, hozzá hűséges, mint egy farkát csóváló kutya. Szerencse, hogy a póráz hosszát még nem tudja, különben most nem lenne itt. Nem is sejti, miféle büntetésben lesz része, ha hazatér.
A szavakra halk, gonoszkás kuncogást hallat, mígnem megérzi, hogy a gyengéd simogató mozdulat, mi oldalát éri, miként vált át karmolásba, mélyen testébe. Szerencse, hogy fekete ing és vérszín mellény is óvja alakját, de ettől még nagyon is megérzi. Hacsak a nőstény keze nem siklott pár réteg alá. Mert akkor már igazán megérzi, miként próbálja szinte szakítani bőrét. Ám a várható reakció, mi a szabadulás vágya, inkább tűnhet úgy, hogy Den még élvezi is ezt. Már csak abból, hogy mozdulni is csak annyit fog közben, hogy arrább húzza testét, talán így még több bőrt karistolva apró karmaival.
Végül megszűnik az érzés, s hirtelen már vágyja ismét a kezet, karmolja szét bőrét, hol csak éri. Gonosz kábítószer ez a fájdalom, csak ébreszti a vágyat, de sosem kaphat eleget, ellenben könnyen lehet túl sok belőle.
Óh, egyre inkább érzi úgy, hogy hiányolja az édes játékszernek is használható virágszálat. Emlékszik még, amint a két vörös démon kezébe került, a kisebbik ujjáról is ő kapta a vérét. Egy furcsa gondolattól vezérelve, míg követi a csábos nőstényt a fogadóba, benyúl mellénye belső zsebébe. Ám balszerencse, ott már csak két éjsötét szirom van. Hát, akkor már csak ládájában maradt. Hacsak... Tekintete villámként járja körbe a teret, fájó érzés lelkében, hogy le kell vennie pillantását a nőstény alakjáról, ám most keres, hátha szerencséje lesz mégis. S áldott legyen Naekrah neve, s a Kétarcú maga, meglátja, mit keresett. Bár, nem az éj pompás feketéje virágzik ott, de egyik asztalon egy magányos rózsaszál szendereg. Illetve, egy csokor része, de egyetlen szál hiányától még nem fog vérezni senki szíve, főleg, hogy zsebéből egy aranyat is mellé tesz. Így a vörös szépséget gyorsan zsebébe teszi, óvatosan, meg ne sértse magát. Kérdés, hogy kis magánakciója közben mennyire vonta magára bárki, de főleg Chrystell figyelmét...*
1498. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2012-11-27 22:10:46
Üzenet elküldve: 2012-11-27 22:10:46
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 174
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 174
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Szelíd
//Rayana Rilo figyelmébe//
*Saira egy ideig csak figyeli a lányt. A fogadóban csak eztán néz szét. Lát ismerős és kevésbé ismerős alakokat is. Ténylegesen kapcsolatot azonban szinte egyikkel sem vett még fel, leszámítva a mellette ülőt. Kezével int a fogadósnak, miközben Rayanat figyeli ismét. A nagydarab férfi odafárad. Kezében ott pihen az étlap, melyre gondosan fel vannak írva a hely által kínált fogások. A nő csak kikapja kezéből a lapot, majd int neki, hogy elmehet.*
- Tessék, a választék. *nyújtja át az étlapot a másiknak. Keze kissé remeg, miközben az asztal felett jár. Amint kézbesíti a csomagot, máris visszahullik a falapra tenyere.*
- Attól tartok, hogy lovat pont nem adnak. *kuncogja. Közben saját étkén gondolkozik. Jól esne neki némi bor is, de félő, hogy a kis tolvaj ismét meg szándékozza fosztani valamitől. Így ezen ötletét hanyagolja. Türelmesen vár egy ideig. Az asztalt figyeli. Légzése lassan kezd normálisabb ütemet felvenni.*
- Na, sikerült választanod? *kérdi kissé sürgetve a lányt. Saját óhajait már megfogalmazta magában. Mivel már nem szolgál társául a négylábú, így kevesebb étel is elég számára. Ezért tartott több ideig eldöntenie, hogy mit is kér. A pénzt azonban ilyesmire már nem sajnálja. Eldöntötte, hogy kérhet a lány bármit. Ez ma az ő napja lesz. Legalábbis... estéje.*
- Ha sikerült ételt választanod... Azt is válaszd ki, hogy mit kérsz inni! *szólal meg hirtelen. Jobbnak látta erre is felhívni a kis zsebmetsző figyelmét.*
*Saira egy ideig csak figyeli a lányt. A fogadóban csak eztán néz szét. Lát ismerős és kevésbé ismerős alakokat is. Ténylegesen kapcsolatot azonban szinte egyikkel sem vett még fel, leszámítva a mellette ülőt. Kezével int a fogadósnak, miközben Rayanat figyeli ismét. A nagydarab férfi odafárad. Kezében ott pihen az étlap, melyre gondosan fel vannak írva a hely által kínált fogások. A nő csak kikapja kezéből a lapot, majd int neki, hogy elmehet.*
- Tessék, a választék. *nyújtja át az étlapot a másiknak. Keze kissé remeg, miközben az asztal felett jár. Amint kézbesíti a csomagot, máris visszahullik a falapra tenyere.*
- Attól tartok, hogy lovat pont nem adnak. *kuncogja. Közben saját étkén gondolkozik. Jól esne neki némi bor is, de félő, hogy a kis tolvaj ismét meg szándékozza fosztani valamitől. Így ezen ötletét hanyagolja. Türelmesen vár egy ideig. Az asztalt figyeli. Légzése lassan kezd normálisabb ütemet felvenni.*
- Na, sikerült választanod? *kérdi kissé sürgetve a lányt. Saját óhajait már megfogalmazta magában. Mivel már nem szolgál társául a négylábú, így kevesebb étel is elég számára. Ezért tartott több ideig eldöntenie, hogy mit is kér. A pénzt azonban ilyesmire már nem sajnálja. Eldöntötte, hogy kérhet a lány bármit. Ez ma az ő napja lesz. Legalábbis... estéje.*
- Ha sikerült ételt választanod... Azt is válaszd ki, hogy mit kérsz inni! *szólal meg hirtelen. Jobbnak látta erre is felhívni a kis zsebmetsző figyelmét.*
1497. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2012-11-27 21:56:55
Üzenet elküldve: 2012-11-27 21:56:55
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 5
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 5
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Castus Thaur//
*Mondandóját követően a Pegazus fogadó ajtajához lép, kinyitja azt s egy utolsó pillantást vetve a két férfira átlépi a küszöböt. Közvetlenül az ajtó mellett egy fogas várja a vendégek fölösleges holmiját. Így leveszi hosszú kabátját és ráakasztja. A fogadó kandallójában vígan lobog a tűz, felmelegítve a fagyott vándorokat. Anilien összedörzsöli két kezét melengetve egyiket a másikkal, majd lassan a pult felé indul. Azaz indulna, de útközben a Castusnak nevezett úriember barátja állítja meg és invitálja oda az asztalukhoz. Már épp szólni készül, hogy előbb inkább rendelne valamit, de a férfi sürgetésére inkább az asztal felé indul.*
~Addig is megnézem az étlapot~ *Gondolja miközben átvág az asztalok és székek sokaságán.*
- Üdv! *Bólint Castus felé, mivel előző találkozásukkor elmaradt a köszönés, miközben kihúzza a széket és leül. Bemutatkozik, s kezet is nyújtana, ha a férfi rá figyelne és nem lehajtott fejjel üldögélne. Egy pillanatig neheztel is emiatt, de mikor a férfi végül ránéz és megszólal, minden haragja elszáll.*
- Igen, félelfnek születtem. *Teszi még hozzá, s kezével arrébb söpör néhány tincset a füle mellől, hogy jobban látható legyen az elfek ismertetőjegye. Amikor Castus leemeli csuklyáját a fejéről, valóban meglepődik. Tudta, hogy a félelfek nem ritkák manapság, de a faluban ahol ezidáig élt, rajtuk kívül nem éltek elf származásúak. Az utóbbi percekben felöltött morcos arckifejezése egy csapásra szelíd mosollyá változik. És mivel sejti, hogy a férfi okkal rejti arcát csuklya mögé, felajánlja segítségét, ha az elfogadja. Persze gondolhatná az ember, hogy miben lehet segítségére egy ilyen törékeny nő, mint Anilien. Nos, régen otthonában több menekültnek is helyet adtak, s elrejtették őket rosszakaróik elől, sőt mi több édesanyjától sokat tanult a gyógyításról is. Édesapja ajándékként karddal és harci taktikákkal látta el míg el nem hagyta őket. Azonban harctudását még némileg csiszolni kell, s feleleveníteni rég elfeledett tudását kardvívás terén. Persze mindezt nem verné feleslegesen nagy dobra, előbb meghallgatja miben lehet segítségére Castusnak, s ha olyasmi amiben már van tapasztalata, hát miért ne?!*
- Természetesen segítek amiben tudok. *Egészíti ki mondandóját először a két férfin jártatva tekintetét, majd pillantása megállapodik a vele szemben ülő félelfen.*
*Mondandóját követően a Pegazus fogadó ajtajához lép, kinyitja azt s egy utolsó pillantást vetve a két férfira átlépi a küszöböt. Közvetlenül az ajtó mellett egy fogas várja a vendégek fölösleges holmiját. Így leveszi hosszú kabátját és ráakasztja. A fogadó kandallójában vígan lobog a tűz, felmelegítve a fagyott vándorokat. Anilien összedörzsöli két kezét melengetve egyiket a másikkal, majd lassan a pult felé indul. Azaz indulna, de útközben a Castusnak nevezett úriember barátja állítja meg és invitálja oda az asztalukhoz. Már épp szólni készül, hogy előbb inkább rendelne valamit, de a férfi sürgetésére inkább az asztal felé indul.*
~Addig is megnézem az étlapot~ *Gondolja miközben átvág az asztalok és székek sokaságán.*
- Üdv! *Bólint Castus felé, mivel előző találkozásukkor elmaradt a köszönés, miközben kihúzza a széket és leül. Bemutatkozik, s kezet is nyújtana, ha a férfi rá figyelne és nem lehajtott fejjel üldögélne. Egy pillanatig neheztel is emiatt, de mikor a férfi végül ránéz és megszólal, minden haragja elszáll.*
- Igen, félelfnek születtem. *Teszi még hozzá, s kezével arrébb söpör néhány tincset a füle mellől, hogy jobban látható legyen az elfek ismertetőjegye. Amikor Castus leemeli csuklyáját a fejéről, valóban meglepődik. Tudta, hogy a félelfek nem ritkák manapság, de a faluban ahol ezidáig élt, rajtuk kívül nem éltek elf származásúak. Az utóbbi percekben felöltött morcos arckifejezése egy csapásra szelíd mosollyá változik. És mivel sejti, hogy a férfi okkal rejti arcát csuklya mögé, felajánlja segítségét, ha az elfogadja. Persze gondolhatná az ember, hogy miben lehet segítségére egy ilyen törékeny nő, mint Anilien. Nos, régen otthonában több menekültnek is helyet adtak, s elrejtették őket rosszakaróik elől, sőt mi több édesanyjától sokat tanult a gyógyításról is. Édesapja ajándékként karddal és harci taktikákkal látta el míg el nem hagyta őket. Azonban harctudását még némileg csiszolni kell, s feleleveníteni rég elfeledett tudását kardvívás terén. Persze mindezt nem verné feleslegesen nagy dobra, előbb meghallgatja miben lehet segítségére Castusnak, s ha olyasmi amiben már van tapasztalata, hát miért ne?!*
- Természetesen segítek amiben tudok. *Egészíti ki mondandóját először a két férfin jártatva tekintetét, majd pillantása megállapodik a vele szemben ülő félelfen.*
1496. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2012-11-27 20:06:13
Üzenet elküldve: 2012-11-27 20:06:13
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 5
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 5
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Anilien Lothar//
*Castus és Maichos letelepednek az egyik asztalnál. Maichos arcán most is, min mindig vidámság látszik, ellenszemben komor barátjával.*
- Kicsit megkomolyodhatnál már, Maichos - *szól Castus.* - Könnyelműségeddel veszélyezteted a saját és az én életemet is.
- Ugyan már pajtás - *feleli Maichos.* - Mit számít az, hogy meglátták páran, hogy félelf vagy. Manapság egyre többen vagytok, és már nem olyan nagy dolog, hogy ha felbukkan közületek valaki a városban.
- Nem csak erről van szó, Maichos! Láthatták az arcomat is. Én keresek egy embert, de ha ő megtudja, végem. És páran még a nevemet is hallhatták. Legalábbis az a nő biztosan...
- Csak ez a gondod? - *nevet fel Maichos, és feláll az asztaltól.*
- Hova mész? - *kérdezi Castus meglepődötten, de addigra Maichos már ki is viharzott a fogadóból.
"Csak tudnám, milyen őrültséget csinál már megint!" - gondolja Castus, de mivel igen fáradt, úgy dönt, nem megy a barátja után.
Castus néhány percet ücsörög egyedül az asztalnál, amikor legnagyobb megdöbbenésére Maichos beállít a fogadóba - oldalán a szőke hajú nővel. Odajönnek hozzá, és leülnek mellé.*
- Maichos, mit csináltál már megint? - *förmed rá Castus a barátjára.*
- Gondoltam, idehívom, hogy lerendezhessétek az ügyeteket - *feleli az.
Castus tenyerébe hajtja a fejét.*
- Nos, hölgyem, értelmes barátom szükségtelenül idehozta magát.
- Kínos helyzet - *válaszol a nő.* - De ha már itt vagyok, bemutatkozom: a nevem Anilien Lothar. Én meg már tudom a nevét.
*Castus felnéz, és csak most vesz észre néhány apróságot a nő arcán.*
- De hiszen te is félelf vagy!
- Igen. Miért, még ki? - *kérdezi értetlenül Anilien. Erre Thaur válaszképpen csak lehajtja a csuklyáját.*
- Tehát te...? - *szól csodálkozva.* - Nos mi félelfek tartsunk össze. Talán tudok valamiben segíteni. Hiszen, gondolom, nem véletlenül bujkálsz.
A hozzászólást Emphus Engora (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2012.11.27 20:39:10, a következő indokkal:
Jelek javítása és pótlása.
*Castus és Maichos letelepednek az egyik asztalnál. Maichos arcán most is, min mindig vidámság látszik, ellenszemben komor barátjával.*
- Kicsit megkomolyodhatnál már, Maichos - *szól Castus.* - Könnyelműségeddel veszélyezteted a saját és az én életemet is.
- Ugyan már pajtás - *feleli Maichos.* - Mit számít az, hogy meglátták páran, hogy félelf vagy. Manapság egyre többen vagytok, és már nem olyan nagy dolog, hogy ha felbukkan közületek valaki a városban.
- Nem csak erről van szó, Maichos! Láthatták az arcomat is. Én keresek egy embert, de ha ő megtudja, végem. És páran még a nevemet is hallhatták. Legalábbis az a nő biztosan...
- Csak ez a gondod? - *nevet fel Maichos, és feláll az asztaltól.*
- Hova mész? - *kérdezi Castus meglepődötten, de addigra Maichos már ki is viharzott a fogadóból.
"Csak tudnám, milyen őrültséget csinál már megint!" - gondolja Castus, de mivel igen fáradt, úgy dönt, nem megy a barátja után.
Castus néhány percet ücsörög egyedül az asztalnál, amikor legnagyobb megdöbbenésére Maichos beállít a fogadóba - oldalán a szőke hajú nővel. Odajönnek hozzá, és leülnek mellé.*
- Maichos, mit csináltál már megint? - *förmed rá Castus a barátjára.*
- Gondoltam, idehívom, hogy lerendezhessétek az ügyeteket - *feleli az.
Castus tenyerébe hajtja a fejét.*
- Nos, hölgyem, értelmes barátom szükségtelenül idehozta magát.
- Kínos helyzet - *válaszol a nő.* - De ha már itt vagyok, bemutatkozom: a nevem Anilien Lothar. Én meg már tudom a nevét.
*Castus felnéz, és csak most vesz észre néhány apróságot a nő arcán.*
- De hiszen te is félelf vagy!
- Igen. Miért, még ki? - *kérdezi értetlenül Anilien. Erre Thaur válaszképpen csak lehajtja a csuklyáját.*
- Tehát te...? - *szól csodálkozva.* - Nos mi félelfek tartsunk össze. Talán tudok valamiben segíteni. Hiszen, gondolom, nem véletlenül bujkálsz.
A hozzászólást Emphus Engora (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2012.11.27 20:39:10, a következő indokkal:
Jelek javítása és pótlása.
1495. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2012-11-26 22:13:32
Üzenet elküldve: 2012-11-26 22:13:32
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 162
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 162
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Szelíd
*Bellgaraf, azt tervezi, hogy odapofátlankodik majd valakihez, ha lesz rá alkalma, de egyenlőre éhségének szenteli magát.Azon van, hogy rendeljen valamit, de keze lapos erszényére csúszik, és elveti a lehetőséget.~sanyarú a sötételf élete, ha munkakerülő.~ gondolja. Halkan, és sötéten akár az éjszaka távozik a helységből.*
A hozzászólást Emphus Engora (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2012.11.26 23:07:52, a következő indokkal:
Jelpótlás.
A hozzászólást Emphus Engora (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2012.11.26 23:07:52, a következő indokkal:
Jelpótlás.
1494. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2012-11-26 16:07:09
Üzenet elküldve: 2012-11-26 16:07:09
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 131
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 131
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Szelíd
* Ellira csodálkozva és kicsit megnyugodva konstatálja, hogy a fogadó szinte teljesen kihalt. Úgy dönt, hogy nem "reggelizik" csak egy almát kér a fogadóstól. Már épp kotorná elő az erszényét köpenye zsebéből, amikor a fogadós leinti. *
- A szobához jár. * Ellira annyira meglepődik, hogy majdnem elfelejti megköszönni, de végül egy őszinte mosoly költözik fel arcára. *
- Nagyon szépen köszönöm! * Mondja lágyan és talán még meg is ölelné a fogadóst, ha a pult nem lenne közöttük. Végül szép gondolatokkal arról, hogy talán mégis van emberség ezen a földön leül az egyik faragott székre, hogy - kevésbé nőiesen - megegye az almát.
Miközben almáját 'eszegeti', van ideje kicsit jobban megszemlélni a fogadó belsejét. Kandallóban pattogó tűz, díszesen faragott szegélyek, az ablakok előtt pedig összehúzott függönyök. Kicsit furcsállja ugyan, de csak azért mert nem tudja, hogy ott a szegénynegyed húzódik. Egyik módosabb úr vagy hölgy sem szívesen bámulja lakomája elfogyasztása közben a nélkülözőket. Tekintete tehát tovább vándorol és egy kitűzött pergamenen állapodik meg. Kíváncsi természet lévén feláll asztalától és az íráshoz megy.
~ Úgy tűnik meg van a mai napra a munkám. Alkalmi gyerekfelügyelő...~ Gondolja felvidulva, majd int a poharakat törölgető fogadósnak és kilép a nap lemenő sugaraiban fürdő főtérre.*
A hozzászólást Emphus Engora (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2012.11.26 18:29:16, a következő indokkal:
Jelpótlás; hozzászólások egybeszerkesztése.
- A szobához jár. * Ellira annyira meglepődik, hogy majdnem elfelejti megköszönni, de végül egy őszinte mosoly költözik fel arcára. *
- Nagyon szépen köszönöm! * Mondja lágyan és talán még meg is ölelné a fogadóst, ha a pult nem lenne közöttük. Végül szép gondolatokkal arról, hogy talán mégis van emberség ezen a földön leül az egyik faragott székre, hogy - kevésbé nőiesen - megegye az almát.
Miközben almáját 'eszegeti', van ideje kicsit jobban megszemlélni a fogadó belsejét. Kandallóban pattogó tűz, díszesen faragott szegélyek, az ablakok előtt pedig összehúzott függönyök. Kicsit furcsállja ugyan, de csak azért mert nem tudja, hogy ott a szegénynegyed húzódik. Egyik módosabb úr vagy hölgy sem szívesen bámulja lakomája elfogyasztása közben a nélkülözőket. Tekintete tehát tovább vándorol és egy kitűzött pergamenen állapodik meg. Kíváncsi természet lévén feláll asztalától és az íráshoz megy.
~ Úgy tűnik meg van a mai napra a munkám. Alkalmi gyerekfelügyelő...~ Gondolja felvidulva, majd int a poharakat törölgető fogadósnak és kilép a nap lemenő sugaraiban fürdő főtérre.*
A hozzászólást Emphus Engora (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2012.11.26 18:29:16, a következő indokkal:
Jelpótlás; hozzászólások egybeszerkesztése.
1493. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2012-11-26 08:48:07
Üzenet elküldve: 2012-11-26 08:48:07
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 214
OOC üzenetek: 62
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 214
OOC üzenetek: 62
Játékstílus: Vakmerő
//A karaván//
*Bár nyílna meg a föld alatta és nyelné el a tüzes pokol, minthogy ezt a szégyent kelljen átélnie. Gorduzar kitörése nem várt történés volt, s amilyen meglepő, épp annyira bosszantó. Nyoma sincs a gyengéd érzelmeknek, melyek szívébe kényszerítették a férfit, elméje hűvös kárörömmel kacag fel, s dobhártyaszaggatóan visszhangozza: én megmondtam.
Valószínűleg felképelné a férfit hirtelen dühében, de az kiszalad a fogadóból, magára hagyva a vörösödő Nanaiát szégyenével. Beletelik pár percbe míg újra felszívja magát, addig is szótlan követi pillantásával a történéseket. Valóban kellemes csalódást okoz a tündér, kinek úgy tűnik több lélekjelenléte van most. Majd kissé félve pillant munkaadói felé, ám úgy tűnik nem óhajtják kinyilvánítani véleményüket. Ez kettős érzelmet kelt a lányban, nyugtatja, s mégis nyugtalanítja, hisz nem biztos abban, hogy nem változott a róla alkotott vélemény.*
- Napnyugtakor.
*Erősíti meg és újra magára húzza érzelmekből szőtt maszkját, de csak egy erőtlen mosolyra futja. Természetesen észreveszi ahogy Mars megízlelgeti illatát, s meg kell vallja tetszik neki az incselkedés. Miután a három idegen távozott, már csak Kael és ők maradnak, s bár szívesen maradna társalogni, neki most éppen le kell tépnie Gorduzar fejét.*
- Ne haragudj, de mennem kell! A főtéren találkozunk!
*Búcsúzik kedvesen, majd sietős léptekkel távozik a fogadóból.*
*Bár nyílna meg a föld alatta és nyelné el a tüzes pokol, minthogy ezt a szégyent kelljen átélnie. Gorduzar kitörése nem várt történés volt, s amilyen meglepő, épp annyira bosszantó. Nyoma sincs a gyengéd érzelmeknek, melyek szívébe kényszerítették a férfit, elméje hűvös kárörömmel kacag fel, s dobhártyaszaggatóan visszhangozza: én megmondtam.
Valószínűleg felképelné a férfit hirtelen dühében, de az kiszalad a fogadóból, magára hagyva a vörösödő Nanaiát szégyenével. Beletelik pár percbe míg újra felszívja magát, addig is szótlan követi pillantásával a történéseket. Valóban kellemes csalódást okoz a tündér, kinek úgy tűnik több lélekjelenléte van most. Majd kissé félve pillant munkaadói felé, ám úgy tűnik nem óhajtják kinyilvánítani véleményüket. Ez kettős érzelmet kelt a lányban, nyugtatja, s mégis nyugtalanítja, hisz nem biztos abban, hogy nem változott a róla alkotott vélemény.*
- Napnyugtakor.
*Erősíti meg és újra magára húzza érzelmekből szőtt maszkját, de csak egy erőtlen mosolyra futja. Természetesen észreveszi ahogy Mars megízlelgeti illatát, s meg kell vallja tetszik neki az incselkedés. Miután a három idegen távozott, már csak Kael és ők maradnak, s bár szívesen maradna társalogni, neki most éppen le kell tépnie Gorduzar fejét.*
- Ne haragudj, de mennem kell! A főtéren találkozunk!
*Búcsúzik kedvesen, majd sietős léptekkel távozik a fogadóból.*
1492. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2012-11-26 01:42:13
Üzenet elküldve: 2012-11-26 01:42:13
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 131
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 131
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Szelíd
* Amennyire tőle telik, hangtalanul dől neki a hatalmas ajtónak, hogy beléphessen a fogadóba. ~ Mi a csudának ekkor ajtókat csináltatni? Félnek a sárkányoktól? ~ Dohog magában. Könnyebb leküzdenie idegességét, ha legalább gondolatban melegebb éghajlatra küldhet embereket.
A fogadó belseje azonban egészen hívogató és barátságos, bár a lány ízlésének kicsit túldíszített. A szépen faragott székeken csak pár vendég ül, csendben iszogatva, vagy épp eszegetve. Ellira tekintete először elidőzik a fogadóson, majd végül összeszedi az istállóban gyűjtött bátorságát és pulthoz megy.
- Rántottát kérnék... * ~ Ami 6 arany lesz, ha jól számolok ~ Gondolja kicsit megszeppenve.*
Meg egy pohár... Vizet. Igen. ~ Ami még 2 arany. ~
*Türelmesen vár, amíg a rendelés megérkezik. Igazából eddig nem is érezte, hogy mennyire éhes. Azonban ahogy a készülő rántotta illata megcsapja az orrát, árulkodóan kordul egyet a gyomra.
A fogadós leteszi elé az elkészült ételt és a pohár vizet, majd kedvesen érdeklődik, hogy kér-e még valamit.*
- Szoba is lenne egy éjszakára... ~ Még 14 csengő arany, de az istállóban csak nem alhatok ~
* Erszényéből előkotor 22 aranyat, majd leteszi a pultra. *
- A szobák arrafelé vannak. * Mutat egy ajtóra a fogadós, majd egy kulcsot tesz a tál rántotta mellé. Ellira újdonsült szerzeményeivel egy hozzá közel eső asztalhoz ül és nekilát vacsorájának módszeres elfogyasztásának. Mikor mindennel végzett, szobája kulcsát köpenye egyik zsebébe rejti és a lehető legkevesebb feltűnést keltve a szálláshelyek felé veszi az irányt.*
A hozzászólást Emphus Engora (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2012.11.26 14:31:23, a következő indokkal:
Jeljavítás.
A fogadó belseje azonban egészen hívogató és barátságos, bár a lány ízlésének kicsit túldíszített. A szépen faragott székeken csak pár vendég ül, csendben iszogatva, vagy épp eszegetve. Ellira tekintete először elidőzik a fogadóson, majd végül összeszedi az istállóban gyűjtött bátorságát és pulthoz megy.
- Rántottát kérnék... * ~ Ami 6 arany lesz, ha jól számolok ~ Gondolja kicsit megszeppenve.*
Meg egy pohár... Vizet. Igen. ~ Ami még 2 arany. ~ *Türelmesen vár, amíg a rendelés megérkezik. Igazából eddig nem is érezte, hogy mennyire éhes. Azonban ahogy a készülő rántotta illata megcsapja az orrát, árulkodóan kordul egyet a gyomra.
A fogadós leteszi elé az elkészült ételt és a pohár vizet, majd kedvesen érdeklődik, hogy kér-e még valamit.*
- Szoba is lenne egy éjszakára... ~ Még 14 csengő arany, de az istállóban csak nem alhatok ~
* Erszényéből előkotor 22 aranyat, majd leteszi a pultra. *
- A szobák arrafelé vannak. * Mutat egy ajtóra a fogadós, majd egy kulcsot tesz a tál rántotta mellé. Ellira újdonsült szerzeményeivel egy hozzá közel eső asztalhoz ül és nekilát vacsorájának módszeres elfogyasztásának. Mikor mindennel végzett, szobája kulcsát köpenye egyik zsebébe rejti és a lehető legkevesebb feltűnést keltve a szálláshelyek felé veszi az irányt.*
A hozzászólást Emphus Engora (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2012.11.26 14:31:23, a következő indokkal:
Jeljavítás.
1491. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2012-11-25 22:47:24
Üzenet elküldve: 2012-11-25 22:47:24
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
//Saira Norolinde figyelmébe//
*Morcosan fordítja el tekintetét a másikról, bizony a nő fején találta a szöget. Ha lehgyja, ugrott a kajameghívás és a szállás is. Így hát nincs mit tenni, kénytelen felvenni a másik tempóját, és csigákat megszégyenítő lassúsággal átevickélni a város különböző részein. Ráadásul ott kötnek ki ahonnan indult: a Főtéren. Minden ugyanolyan mint pár órával ezelőtt. Közben fény derül a nő sebének történetére, és a hölgyemény nevére is. Aztán a fogadó felé veszik az irányt.*
~Szóval ez a fogadó... na ezt érdemes megjegyezni!~
*állapítja meg magában, ahogy beléptek. LEül a székre roskadó Saira mellé. Közben körbenéz, nem is a fogadó belső elrendezését, inkább a jelenleg bent lévőkön futtatja végig tekintetét. A kérdés azonban egy szempillantás alatt jótevőjére szegezi a lány figyelmét.*
- Miből lehet választani?
*mert ugye rendelhet sült oldalast, ha azt itt nem csinálnak. Meg nem árt tájékozódni az árakat illetően sem. Na nem mintha aggódna Saira erszénye miatt, sokkal inkább az jutott eszébe, mikor majd egyedül jön ide.*
- Olyan éhes vagyok, hogy meg tudnék enni egy egész lovat!
*ebből akár le is szűrheti a másik, hogy biz nem egy vegetáriánussal hozta össze a sors.*
*Morcosan fordítja el tekintetét a másikról, bizony a nő fején találta a szöget. Ha lehgyja, ugrott a kajameghívás és a szállás is. Így hát nincs mit tenni, kénytelen felvenni a másik tempóját, és csigákat megszégyenítő lassúsággal átevickélni a város különböző részein. Ráadásul ott kötnek ki ahonnan indult: a Főtéren. Minden ugyanolyan mint pár órával ezelőtt. Közben fény derül a nő sebének történetére, és a hölgyemény nevére is. Aztán a fogadó felé veszik az irányt.*
~Szóval ez a fogadó... na ezt érdemes megjegyezni!~
*állapítja meg magában, ahogy beléptek. LEül a székre roskadó Saira mellé. Közben körbenéz, nem is a fogadó belső elrendezését, inkább a jelenleg bent lévőkön futtatja végig tekintetét. A kérdés azonban egy szempillantás alatt jótevőjére szegezi a lány figyelmét.*
- Miből lehet választani?
*mert ugye rendelhet sült oldalast, ha azt itt nem csinálnak. Meg nem árt tájékozódni az árakat illetően sem. Na nem mintha aggódna Saira erszénye miatt, sokkal inkább az jutott eszébe, mikor majd egyedül jön ide.*
- Olyan éhes vagyok, hogy meg tudnék enni egy egész lovat!
*ebből akár le is szűrheti a másik, hogy biz nem egy vegetáriánussal hozta össze a sors.*
1490. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2012-11-25 21:08:23
Üzenet elküldve: 2012-11-25 21:08:23
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 162
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 162
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Szelíd
*A sötét-elf csizmái erősen csattognak járás közben, szeret feltűnősködni, és ez az egyik eszköze erre. Földig érő kabátja alól előkandikál, hosszúkardja. A következő pillanatban, már hangtalanak lépései, és villámgyorsan fut a sarokban levő sötét, üres asztal felé. Néhány tizedmásodperccel később, már csak azt láthatják, ahogy békésen üldögél, a sarokban, és enyhén lehajtott fejjel nézelődik. Talán lesz alkalma valami jó társasághoz csatlakozni, ma éjjel.*
1489. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2012-11-25 17:30:30
Üzenet elküldve: 2012-11-25 17:30:30
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 25
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 25
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Szelíd
//Karaván//
*A kérdést Kael jogosnak vélte, és mivel valóban csak futó pillantást vetett a kiírásra, ezért várta is a választ. Persze a többiek nem kérdeznek sokat, a nő szavaira pedig bólint... tapasztaltabb kalandornak tűnik mindegyik, és ők biztos többet tudnak a karavánról. Egészen a következő pillanatig ezekkel a tényekkel nem is vitatkozna.
Kael most már egészen biztos, hogy van a mágiához érzéke, hiszen ki más lenne képes a határozottnak és magabiztosnak tűnő fickóból egy hisztiző kislányt varázsolni?
Látszólag mellre szívja a megszólítást a különös idegen, aztán színpadias hisztériába kezd. Nem ijesztő, inkább szánalmas. Főleg hogy tántorog, és azonnal kiviharzik. Talán Joyar szavait se hallja meg.
~Ezért kár volt idejönnie.~*
-Köszönöm, de fölösleges pazarolni a szavakat. Az effajta acsargás az őrültek és a részegek kiváltsága. Utóbbit holnapra kialussza...- *nyugtatja meg a tündért, aki aztán szintúgy távozóra fogja.
Az ork szavaira nem tud mit felelni. Igazat szólt, de ezt nem kell neki is megtudnia. Ő is távozott...
Maradt tehát a nő, bár a köntösét tenné rá, hogy mindjárt kedvese után rohan féltő tekintettel.*
-Nos, csak ennyit akartam tudni. Remélhetőleg nyugodt út lesz... Napnyugtakor ott leszek én is.-
*A csuklyás elég rémisztő, inkább megfogadja a bölcs tanácsot és nem feszegeti tovább a húrt. Körülnéz maradt-e még valaki akivel beszélgessen. Ha mindenki elviharzott, akkor megy ő is a dolgára.*
A hozzászólás írója (Kael Ranado) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.11.25 17:32:20
*A kérdést Kael jogosnak vélte, és mivel valóban csak futó pillantást vetett a kiírásra, ezért várta is a választ. Persze a többiek nem kérdeznek sokat, a nő szavaira pedig bólint... tapasztaltabb kalandornak tűnik mindegyik, és ők biztos többet tudnak a karavánról. Egészen a következő pillanatig ezekkel a tényekkel nem is vitatkozna.
Kael most már egészen biztos, hogy van a mágiához érzéke, hiszen ki más lenne képes a határozottnak és magabiztosnak tűnő fickóból egy hisztiző kislányt varázsolni?
Látszólag mellre szívja a megszólítást a különös idegen, aztán színpadias hisztériába kezd. Nem ijesztő, inkább szánalmas. Főleg hogy tántorog, és azonnal kiviharzik. Talán Joyar szavait se hallja meg.
~Ezért kár volt idejönnie.~*
-Köszönöm, de fölösleges pazarolni a szavakat. Az effajta acsargás az őrültek és a részegek kiváltsága. Utóbbit holnapra kialussza...- *nyugtatja meg a tündért, aki aztán szintúgy távozóra fogja.
Az ork szavaira nem tud mit felelni. Igazat szólt, de ezt nem kell neki is megtudnia. Ő is távozott...
Maradt tehát a nő, bár a köntösét tenné rá, hogy mindjárt kedvese után rohan féltő tekintettel.*
-Nos, csak ennyit akartam tudni. Remélhetőleg nyugodt út lesz... Napnyugtakor ott leszek én is.-
*A csuklyás elég rémisztő, inkább megfogadja a bölcs tanácsot és nem feszegeti tovább a húrt. Körülnéz maradt-e még valaki akivel beszélgessen. Ha mindenki elviharzott, akkor megy ő is a dolgára.*
A hozzászólás írója (Kael Ranado) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.11.25 17:32:20
1488. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2012-11-25 16:35:19
Üzenet elküldve: 2012-11-25 16:35:19
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 338
OOC üzenetek: 542
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 338
OOC üzenetek: 542
Játékstílus: Szelíd
//A karaván//
*A társaság máris fogyatkozni kezd, mikor a Marsot sértegető férfi kiviharzik a fogadóból. Eldonnak kétsége sincs affelől, hogy a férfit, másnap már fültől fülig metszett torokkal találnák meg, feltéve, ha velük jönne. Ám ezek után esze ágába sincs elvinni az útra. Habár Mars már csak a tréfa kedvéért is belemenne a dologba, neki semmi kedve gyanúba keverni magukat.
"Tehát egy ember minusz" gondolja a trió szószólója. Ám a tündérben kellemesen csalódik. Első ránézésre nem sokat nézett ki belőle, s valószínűleg ezzel nincs egyedül, ám az előbbi fellépése megalapozta a bizalmat. Talán mégis képes lesz valamenyni védelmet nyújtani. Ha meg nem, hát majd élő pajzsként fogják használni. A lényeg, hogy ott legyen, már azzal is többen vannak.
Nem törődik vele, hogy az ork már el is tűnt, addig sem lesz gond vele. Ám őrá igazán számít, hisz ezeknek a csúfságoknak vérükben van a harc. Persze Eldon is tud bánni a karddal, de egy orktól mindig többet vár az ember, s ha valaki szemtől szemben harcol a másikkal, ott sok minden fejben dől el. *
- A karaván nem szállít semmiféle árút, csupán az állatokat * mondja Eldon, a hírdetést igen hanyagul értelmező férfinek* Nem kereskedők vagyunk, csupán állattenyésztők. Minden egyes elvesztett állat, egy hónapnyi eleségtől foszt meg minket. Nem véletlen hát, hogy szeretnénk mindet eladni. A pénzre pedig ne legyen gondja, annyit kap, amennyi a hírdetésben szerepelt.
* Azzal feláll, s erre utasítja öccsét is. Marshoz nem mer szólni, majd útnak indul amikor kedve van.*
- Akkor napnyugtakor.Mi ott leszünk, tegyenek így önök is* fejet hajt, majd elindul a Holdudvar felé.
Mars felhajtja a maradék sörét, majd ő is elindul, ám mikor Nanaia mellé ér, gyorsan felé szippant, hogy mélyen betudsza szívni a lány illatát. Meg sem áll, éppen csak felé fordul, mikor elhalad mellette, ám egyáltalán nem zavarja, hogy észrevehetik.*
*A társaság máris fogyatkozni kezd, mikor a Marsot sértegető férfi kiviharzik a fogadóból. Eldonnak kétsége sincs affelől, hogy a férfit, másnap már fültől fülig metszett torokkal találnák meg, feltéve, ha velük jönne. Ám ezek után esze ágába sincs elvinni az útra. Habár Mars már csak a tréfa kedvéért is belemenne a dologba, neki semmi kedve gyanúba keverni magukat.
"Tehát egy ember minusz" gondolja a trió szószólója. Ám a tündérben kellemesen csalódik. Első ránézésre nem sokat nézett ki belőle, s valószínűleg ezzel nincs egyedül, ám az előbbi fellépése megalapozta a bizalmat. Talán mégis képes lesz valamenyni védelmet nyújtani. Ha meg nem, hát majd élő pajzsként fogják használni. A lényeg, hogy ott legyen, már azzal is többen vannak.
Nem törődik vele, hogy az ork már el is tűnt, addig sem lesz gond vele. Ám őrá igazán számít, hisz ezeknek a csúfságoknak vérükben van a harc. Persze Eldon is tud bánni a karddal, de egy orktól mindig többet vár az ember, s ha valaki szemtől szemben harcol a másikkal, ott sok minden fejben dől el. *
- A karaván nem szállít semmiféle árút, csupán az állatokat * mondja Eldon, a hírdetést igen hanyagul értelmező férfinek* Nem kereskedők vagyunk, csupán állattenyésztők. Minden egyes elvesztett állat, egy hónapnyi eleségtől foszt meg minket. Nem véletlen hát, hogy szeretnénk mindet eladni. A pénzre pedig ne legyen gondja, annyit kap, amennyi a hírdetésben szerepelt.
* Azzal feláll, s erre utasítja öccsét is. Marshoz nem mer szólni, majd útnak indul amikor kedve van.*
- Akkor napnyugtakor.Mi ott leszünk, tegyenek így önök is* fejet hajt, majd elindul a Holdudvar felé.
Mars felhajtja a maradék sörét, majd ő is elindul, ám mikor Nanaia mellé ér, gyorsan felé szippant, hogy mélyen betudsza szívni a lány illatát. Meg sem áll, éppen csak felé fordul, mikor elhalad mellette, ám egyáltalán nem zavarja, hogy észrevehetik.*
1487. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2012-11-25 00:30:00
Üzenet elküldve: 2012-11-25 00:30:00
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 46
OOC üzenetek: 142
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 46
OOC üzenetek: 142
Játékstílus: Szelíd
// Amarisa - Oktató találkozó //
* Hallgatja a másikat, még mindig kislánynak hiszi, hiszen nem találkozott még korábban az ő népéből senkivel. Közben vakarja napos borostától kicsit szúrós ábrázatát. *
- Az ének nagyon fontos, hiszen ha tudsz énekelni, akkor tudod, hogy hogyan akarod előadni az érzéseidet. Tulajdonképpen zenélni is olyan, mint énekelni, csak meg kell tanulni azt, hogy hogyan legyél képes kifejezni magadat hangszeren keresztül. - * szól tanítón a bárd, majd a lány jellemzésére bólint. *
- Hárfa a neve. Sok fajtája van, mérettől függően. De mivel te kicsivel alacsonyabb vagy, mint az átlag nebulóim, legjobb lesz, ha készítek neked egyet. Valahol van is talán egy olyan méretű, ami neked megfelelő lehet. - jegyzi meg, majd eszébe ötlik hogy mi van ha a másik felveszi a méretén való morfondírozást, ezért hozzáteszi: - Hiszen mindig akkor képes a zenész a legjobban összeolvadni hangszerével, ha az kényelmes, és az ő testalkatához a legideálisabb. - * aztán hogy ne csak a száraz tananyagról essen szó, kérdez egyebet is Louis. *
- Na és mióta laktok itt? Nekem még új ez a hely, annyira nem is ismerem még ki magamat, talán idegenvezetés jól jönne. - * mondja egy mosollyal az arcán. *
* Hallgatja a másikat, még mindig kislánynak hiszi, hiszen nem találkozott még korábban az ő népéből senkivel. Közben vakarja napos borostától kicsit szúrós ábrázatát. *
- Az ének nagyon fontos, hiszen ha tudsz énekelni, akkor tudod, hogy hogyan akarod előadni az érzéseidet. Tulajdonképpen zenélni is olyan, mint énekelni, csak meg kell tanulni azt, hogy hogyan legyél képes kifejezni magadat hangszeren keresztül. - * szól tanítón a bárd, majd a lány jellemzésére bólint. *
- Hárfa a neve. Sok fajtája van, mérettől függően. De mivel te kicsivel alacsonyabb vagy, mint az átlag nebulóim, legjobb lesz, ha készítek neked egyet. Valahol van is talán egy olyan méretű, ami neked megfelelő lehet. - jegyzi meg, majd eszébe ötlik hogy mi van ha a másik felveszi a méretén való morfondírozást, ezért hozzáteszi: - Hiszen mindig akkor képes a zenész a legjobban összeolvadni hangszerével, ha az kényelmes, és az ő testalkatához a legideálisabb. - * aztán hogy ne csak a száraz tananyagról essen szó, kérdez egyebet is Louis. *
- Na és mióta laktok itt? Nekem még új ez a hely, annyira nem is ismerem még ki magamat, talán idegenvezetés jól jönne. - * mondja egy mosollyal az arcán. *
1486. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2012-11-25 00:16:15
Üzenet elküldve: 2012-11-25 00:16:15
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Szelíd
*Egyikük sem akad fent a dolgokon, nincs is miért. Valahogy nem meglepő, hogy nincsenek még olyan jóba, hogy a nőstény keblei közé fogadja a törpét, akár csak egy ölelés, vagy éjszaka idejére… Talán majd idővel, ha a Szellemek is úgy akarják…*
- Idebent… de nagy ez a tábor, s nőstény is akad benne szép számmal.* Ki tudja, talán ő is megtalálja azt, amit keres. Lehet, hogy nem is kellene mást tennie, csak pontosan megfogalmaznia magnak, mit is akar. Eddig nem akart mást, csak eltűnni régi élte, s esetleges követi elől, de most, hogy mindez jó eséllyel sikerült, no most hogyan is tovább… Ez az amire még inkább aludna egyet.
A továbbiakra csak bólint, ésszerűnek tűnnek a törpe szavai, még ha ő maga nem is járatos, ezen dolgokban, hisz neki.*
- Ez valóban nem hangzik, jól.* Pillant most már maga is némi elismeréssel a domborodó hordócskára, elvégre szó mi szó, igazán ízesen tartotta a sert amit épp kortyolnak.
Majd kicsit hosszabban időznek a csacsi körül.*
- Hm. Így már érthetőbb a dolog. *Tartsák bár barbárnak faját, vagy olykor őt magát, viselkedésért, azt azért még ő is tudja mi az a kötődés, sőt, nagyon is jól tudja… Hiányzik neki, elvégre mindenkit s csak nem mindent hátrahagyott, ami addig fontos volt számára… a nyomasztó gondolatok s a hiányérzet pedig arra sarkallják, hogy újfent hosszabb csókot váltson a kupával, s annak tartalmával.*
- Ugyan már, ne magyarázz! Orrod, füled megvan, egy-egy heg meg csak még vonzóbbá teszi a hím képét. Erről ennyit! * Időzik kicsit hosszabban a jeges tekintete a törpe képén, de semmi kivetnivalót nem talál benne… *
- Az meg, hogy ez a nőstény milyen hangulatban távozik majd, majd kiderül… ám előre szólok, ha nem mosolyogva, ne vedd a szívedre, nem a Te hibád lesz…* Fűzi még hozzá a hallottakhoz, hiszen az, hogy a törpe vérbeli nőstényként tekint rá bizonyos az eddigiek alapján, s mint ilyennek, elvben igencsak jó kedélyűen kellene távozni az este végén. Ám ő ma valahogy nincs abban a cifra jókedvében…
A nőies likőrök hallatán akaratlanul is megfintorodik orra…*
- Ez a likőr dolog elég kellemetlennek hangzik… olyan nyilemnyalom dolognak… Ne értsd félre. Tudod, én jobb szeretem a határozott erős ízeket. *És szinte bármit, ami vagy aki kellően erős és határozott.* - Meg zamatokat, ha már szeszről beszélünk. A festékmaródba előbb belenyalnék.* No, igen… vérmérséklet… Talán nem is kell túlragozza a dolgot, hogy miért is van ez így. Részint annak köszönheti azt is, hogy italozás ide vagy oda, valamelyest szemmel tartja környeztet. Nem tud teljesen ellazulni bármennyire is igyekszik. Ahhoz még nincs meg a kellő bizodalma sem a korcsmában, sem a helyiekben.*
- Egy kis másnap meg még messze nem a világ, amíg nem ébredsz a törzs utolsó harcosának ágyában! * Legyint könnyedén. Hiszen neki magának erős gyomra van. Nem hiába birkózik meg lazán a nyershússal, s csontokkal is.*
- Azt hiszem értem… Vándor Szellem… nyughatatlan egy Őrszellemed lehet. * Fűzi hozzá némileg tűnődve, de hamar visszatér a jelenbe, hiszen a másik jó eséllyel nem is igazán sejti miről vartyog itt. Bár, ha valóban annyit utazott… De mindegy is ismételtem csak a korsójáért nyúl, mi fájdalom, de kiürült. Különösebben nem esik kétségbe, csak a törpe és hordója felé nyújtja, az újratöltés reményében. Pofátlan. Igen. De ha már így összepoharaztak. Ráadásul fordított helyzetben ő sem sajnálná a szakállastól. Míg a törpe döntésre jut, addig is akad, ami lekösse figyelmét. Tekintete először fogadósra vándorol, hiszen ha a szakállas nem tölt, valami lőrét akkor is kell szerezzen, ám valami kizökkenti ezen tevékenységéből. Közeledő léptek, a háta mögött. Meglehet csupán rossza berögződés, de nem szereti, ha bárki a háta mögötte ’settenkiedik’, bár ez a legtöbb fogadó velejárója…
Gyorsan villannak tovább a jeges kékek, s még épp látja az ében nőstény az ajtó felé tart. Mielőtt még gondolatai olyasmire terelődnének, ami nem tartozik rá, visszasiklik tekintete a törpére, ám ekkor valami finom por pereg végig vállain. Szeme rényire szűkül orrlikai kitágulnak, némileg értetlenül bámul a fajtárs után, s mélyen szív a levegőből, hogy alaposan megjegyezze annak szagát, kipárolgását. Ki tudja ezek után inkább biztosra megy, hiszen a szag épp oly jellegzetes velejárónk, mint az arc. S ki tudja... szagról pedig bárkit könnyen felismer, ő legalábbis.
És ott az a por… Jó eséllyel veszélytelen, hiszen érzi a szagán, hogy hamu, nem kell hozzá komolyabb vizsgálódás, de akkor is! *
- Szerinted ez mi a fene volt?* Kérdezi asztaltársát, ki szemmel láthatólag járatosabb a városiak szokásaiban, mint ő. Ezek után valóban jól fog esni neki a várt ital, ha megkapja.*
- Furcsán udvarolnak errefelé a hímek… * Dörmögi az orra elé, miközben tekintete a távozó hím hátára szegeződik. "Miért engem talál meg a létező világ összes bizarr, abszurdan viselkedő hímje?" Sör s társaság ide vagy oda, egy gondolat azért gondolat befészkelte magát tudatába. „Megjelölt. Mégis, milyen jogon? És miért?” Kezd nyugtalan dobolásba karmaival az asztal alján. Ennek még utána fog járni. Porolja le vállait, ám a finom szemek makacsul tapadnak bőréhez.*
- Idebent… de nagy ez a tábor, s nőstény is akad benne szép számmal.* Ki tudja, talán ő is megtalálja azt, amit keres. Lehet, hogy nem is kellene mást tennie, csak pontosan megfogalmaznia magnak, mit is akar. Eddig nem akart mást, csak eltűnni régi élte, s esetleges követi elől, de most, hogy mindez jó eséllyel sikerült, no most hogyan is tovább… Ez az amire még inkább aludna egyet.
A továbbiakra csak bólint, ésszerűnek tűnnek a törpe szavai, még ha ő maga nem is járatos, ezen dolgokban, hisz neki.*
- Ez valóban nem hangzik, jól.* Pillant most már maga is némi elismeréssel a domborodó hordócskára, elvégre szó mi szó, igazán ízesen tartotta a sert amit épp kortyolnak.
Majd kicsit hosszabban időznek a csacsi körül.*
- Hm. Így már érthetőbb a dolog. *Tartsák bár barbárnak faját, vagy olykor őt magát, viselkedésért, azt azért még ő is tudja mi az a kötődés, sőt, nagyon is jól tudja… Hiányzik neki, elvégre mindenkit s csak nem mindent hátrahagyott, ami addig fontos volt számára… a nyomasztó gondolatok s a hiányérzet pedig arra sarkallják, hogy újfent hosszabb csókot váltson a kupával, s annak tartalmával.*
- Ugyan már, ne magyarázz! Orrod, füled megvan, egy-egy heg meg csak még vonzóbbá teszi a hím képét. Erről ennyit! * Időzik kicsit hosszabban a jeges tekintete a törpe képén, de semmi kivetnivalót nem talál benne… *
- Az meg, hogy ez a nőstény milyen hangulatban távozik majd, majd kiderül… ám előre szólok, ha nem mosolyogva, ne vedd a szívedre, nem a Te hibád lesz…* Fűzi még hozzá a hallottakhoz, hiszen az, hogy a törpe vérbeli nőstényként tekint rá bizonyos az eddigiek alapján, s mint ilyennek, elvben igencsak jó kedélyűen kellene távozni az este végén. Ám ő ma valahogy nincs abban a cifra jókedvében…
A nőies likőrök hallatán akaratlanul is megfintorodik orra…*
- Ez a likőr dolog elég kellemetlennek hangzik… olyan nyilemnyalom dolognak… Ne értsd félre. Tudod, én jobb szeretem a határozott erős ízeket. *És szinte bármit, ami vagy aki kellően erős és határozott.* - Meg zamatokat, ha már szeszről beszélünk. A festékmaródba előbb belenyalnék.* No, igen… vérmérséklet… Talán nem is kell túlragozza a dolgot, hogy miért is van ez így. Részint annak köszönheti azt is, hogy italozás ide vagy oda, valamelyest szemmel tartja környeztet. Nem tud teljesen ellazulni bármennyire is igyekszik. Ahhoz még nincs meg a kellő bizodalma sem a korcsmában, sem a helyiekben.*
- Egy kis másnap meg még messze nem a világ, amíg nem ébredsz a törzs utolsó harcosának ágyában! * Legyint könnyedén. Hiszen neki magának erős gyomra van. Nem hiába birkózik meg lazán a nyershússal, s csontokkal is.*
- Azt hiszem értem… Vándor Szellem… nyughatatlan egy Őrszellemed lehet. * Fűzi hozzá némileg tűnődve, de hamar visszatér a jelenbe, hiszen a másik jó eséllyel nem is igazán sejti miről vartyog itt. Bár, ha valóban annyit utazott… De mindegy is ismételtem csak a korsójáért nyúl, mi fájdalom, de kiürült. Különösebben nem esik kétségbe, csak a törpe és hordója felé nyújtja, az újratöltés reményében. Pofátlan. Igen. De ha már így összepoharaztak. Ráadásul fordított helyzetben ő sem sajnálná a szakállastól. Míg a törpe döntésre jut, addig is akad, ami lekösse figyelmét. Tekintete először fogadósra vándorol, hiszen ha a szakállas nem tölt, valami lőrét akkor is kell szerezzen, ám valami kizökkenti ezen tevékenységéből. Közeledő léptek, a háta mögött. Meglehet csupán rossza berögződés, de nem szereti, ha bárki a háta mögötte ’settenkiedik’, bár ez a legtöbb fogadó velejárója…
Gyorsan villannak tovább a jeges kékek, s még épp látja az ében nőstény az ajtó felé tart. Mielőtt még gondolatai olyasmire terelődnének, ami nem tartozik rá, visszasiklik tekintete a törpére, ám ekkor valami finom por pereg végig vállain. Szeme rényire szűkül orrlikai kitágulnak, némileg értetlenül bámul a fajtárs után, s mélyen szív a levegőből, hogy alaposan megjegyezze annak szagát, kipárolgását. Ki tudja ezek után inkább biztosra megy, hiszen a szag épp oly jellegzetes velejárónk, mint az arc. S ki tudja... szagról pedig bárkit könnyen felismer, ő legalábbis.
És ott az a por… Jó eséllyel veszélytelen, hiszen érzi a szagán, hogy hamu, nem kell hozzá komolyabb vizsgálódás, de akkor is! *
- Szerinted ez mi a fene volt?* Kérdezi asztaltársát, ki szemmel láthatólag járatosabb a városiak szokásaiban, mint ő. Ezek után valóban jól fog esni neki a várt ital, ha megkapja.*
- Furcsán udvarolnak errefelé a hímek… * Dörmögi az orra elé, miközben tekintete a távozó hím hátára szegeződik. "Miért engem talál meg a létező világ összes bizarr, abszurdan viselkedő hímje?" Sör s társaság ide vagy oda, egy gondolat azért gondolat befészkelte magát tudatába. „Megjelölt. Mégis, milyen jogon? És miért?” Kezd nyugtalan dobolásba karmaival az asztal alján. Ennek még utána fog járni. Porolja le vállait, ám a finom szemek makacsul tapadnak bőréhez.*
1485. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2012-11-24 20:03:34
Üzenet elküldve: 2012-11-24 20:03:34
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Rardan//
*Mintha megfagyna a levegő és még az idő is megállna. A bókok nyomán tapasztalható rémülete egy idegennek érthetetlen és logikátlan reakció, de ő pontosan tudja, hogy mennyi minden következhet. Nem véletlenül marad jobb arcfélteke folyamatosan a haja takarásában, így nem látható a sebhely, ami a bájos arcot eltorzítja. Az az este, amikor ezt szerezte, is így kezdődött. Pár ital, amire meghívták, elejtett bókok, mustráló, éhes tekintet... A következő pillanatban pedig már a sikátorban találta magát, amint a ruháját letépik, arcát pedig törött borosüveggel hasítják fel. Ez nem történhet meg újra, képtelen túllépni a múlton, ezért szállja meg páni félelem a kedvesnek szánt sorok láttán.
Újra elé kerül a papír, nem is tudja végig olvasni, amikor Rardan feláll. Mint űzött vad, úgy terem talpon ő is és szinte gondolkodás nélkül indul az ajtó felé. Nem érdekli semmi, remegő lábakkal szalad, messzire akar kerülni ettől az átkozott világtól, ahol a történelem mintha önmagát akarná ismételni.
"Gyere angyalom bújjunk ágyba." Ez az egy mondat lebeg lelki szemei előtt, miközben vakon rohan, ahogy csak erejéből futja. Nem érzi az esőt, a hideget, nem foglalkozik vele, hogy ruhájából lassan csavarni lehetne a vizet, ahogy az arcán végigfolyó, forró könnycseppeket sem veszi észre. Félelmében még szanaszét hagyott könyveire sincs tekintettel, de tekintve, hogy már egy hete ott lakik, a fogadós már ismeri annyira az arcát, hogy félrerakja a tulajdonát, nehogy más szemet vessen rá. Az sem merül fel benne egy pillanatig sem, hogy a fogadóban, emberek között nagyobb biztonságban lenne, mint így, az üres utcákon, hiszen mindenki fedél alá húzódik a heves esőtől. Csak futni, ameddig a lába bírja, messzire, és talán sose térni vissza... Sose, ameddig a nők áldozatul eshetnek férfiaknak, ameddig a bő ruhák sem elegek ahhoz, hogy eloszlassanak minden érdeklődő magatartást.*
*Mintha megfagyna a levegő és még az idő is megállna. A bókok nyomán tapasztalható rémülete egy idegennek érthetetlen és logikátlan reakció, de ő pontosan tudja, hogy mennyi minden következhet. Nem véletlenül marad jobb arcfélteke folyamatosan a haja takarásában, így nem látható a sebhely, ami a bájos arcot eltorzítja. Az az este, amikor ezt szerezte, is így kezdődött. Pár ital, amire meghívták, elejtett bókok, mustráló, éhes tekintet... A következő pillanatban pedig már a sikátorban találta magát, amint a ruháját letépik, arcát pedig törött borosüveggel hasítják fel. Ez nem történhet meg újra, képtelen túllépni a múlton, ezért szállja meg páni félelem a kedvesnek szánt sorok láttán.
Újra elé kerül a papír, nem is tudja végig olvasni, amikor Rardan feláll. Mint űzött vad, úgy terem talpon ő is és szinte gondolkodás nélkül indul az ajtó felé. Nem érdekli semmi, remegő lábakkal szalad, messzire akar kerülni ettől az átkozott világtól, ahol a történelem mintha önmagát akarná ismételni.
"Gyere angyalom bújjunk ágyba." Ez az egy mondat lebeg lelki szemei előtt, miközben vakon rohan, ahogy csak erejéből futja. Nem érzi az esőt, a hideget, nem foglalkozik vele, hogy ruhájából lassan csavarni lehetne a vizet, ahogy az arcán végigfolyó, forró könnycseppeket sem veszi észre. Félelmében még szanaszét hagyott könyveire sincs tekintettel, de tekintve, hogy már egy hete ott lakik, a fogadós már ismeri annyira az arcát, hogy félrerakja a tulajdonát, nehogy más szemet vessen rá. Az sem merül fel benne egy pillanatig sem, hogy a fogadóban, emberek között nagyobb biztonságban lenne, mint így, az üres utcákon, hiszen mindenki fedél alá húzódik a heves esőtől. Csak futni, ameddig a lába bírja, messzire, és talán sose térni vissza... Sose, ameddig a nők áldozatul eshetnek férfiaknak, ameddig a bő ruhák sem elegek ahhoz, hogy eloszlassanak minden érdeklődő magatartást.*
1484. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2012-11-24 12:12:32
Üzenet elküldve: 2012-11-24 12:12:32
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
// Timandra //
* Figyelemmel kíséri a nő tevékenységét a pultnál, és távolról szemez a férfias jellegű nőhöz. Fel sem merül agyában, hogy a ruha alatt egy érett nőt láthat. Sóhajt egyet, mert miért ne tehetné? Kegyetlenül elbánt vele az élet, s arra kell koncentrálnia, hogy összeszedje magát.A lány közben meghozza az ételt, amire annyira vágyott. Így nem csoda, hogy lecsap rá mint hullára a keselyű. Csak biccent Timandrának, miközben a saját pénzét gyorsan zsebre vágja. Már kezdene nyugodt lenni, mikor a bájos hölgy egyszerűen kiakad a bókjára.
~ Ezt meg mi lelte? ~ Hitetlenkedik magában, hogy mit le nem vág a nő előtte. Sóhajt újra hangtalanul, ha eddig nem volt rossz kedve, akkor most már kezd mély depresszióba esni. Legjobban a lehanyatló feje fejezi ki, és ajkát biggyeszti.
~ Ezaz! Rúgj belém még párszor! ~ Mondja magában, aztán ilyenkor mit tehet az ember? Írjon litániát arról, hogy nem akarta megbántani ? Ugyan már! Első dolga, hogy ételbe fojtsa a bánatát. Hozzálát szép sorjában elfogyasztani az ételt, közben néha felnéz, hogy mi a helyzet a hölgyeménnyel. Mikor végez az étellel és itallal, akkor egyszerűen hátradűl a székében jóllakottan. Ad neki egy nyugalmat, hogy tele van már a hasa. Ha még ott van asztalánál Timandra, akkor őt figyeli csendesen egy darabig. Aztán rászánja magát az írásra:
Köszönöm.
Írja fel a lapra ezt az egy szót, amiért a nő megtette a dolgát. Azonban a bók, és annak reakciója mélyen beleégett tudatába, ami addig furkálja míg ráveszi magát, hogy leírja a véleményét:
Timandra, hát ezt érdemlem én? Egy ártatlan bók tőlem, sőt kérés olyan rémisztő lenne? Egy mosolyt kértem, mire rémület a válasz. Úgy tűnik, hogy igen heves választ kaptam, aminek jelentése, hogy félelmetes vagyok. Nem vitatkozok veled, biztosan a némaságom az oka. Ami egyenesen elszomorító, hogy egy férfi apró kedves közelítésére ez a válasza. Pedig ez csak a kezdet lenne, s nem is azt írtam, hogy gyere angyalom bújjunk ágyba. Akkor jogos lett volna ez a reakció, de így...mindegy. Tökéletesen beletaposott férfiúi mivoltomba, megsértett, megsebzett és ráadásul szeretné ha elmennék. Jól elérte a célját, ég áldja.
Nem vezérli őt düh, hanem inkább a fájdalom és a szomorúság fátyolos keveréke. Olyan mint egy fal, amely meggátolja abban, hogy némán is szépen lássa a világot. Feláll az asztaltól, közben Timandra reakcióit nézi, hiszen olvashatja a sorokat. Nem várja meg, míg a végére ér, hanem fordul egyet és lassú léptekkel próbál meg távozni a Pegazusból.
~ Hát ily kegyetlen játék lenne a némaság? Milyen megpróbáltatások fognak még több sebet ütni férfiúi mivoltomban? Szörnyű világ, és nagyon kegyetlen! ~ Állapítja meg keserű szájízzel. Úgy érzi, hogy jobb ha valahol meghúzódik estig. Vagy be kellene gyűjtenie pár aranyat? Nem, attól tökéletesen elment a kedve. A nőkről alkotott képe, pedig kezd negatív megítélés felé tolódni.*
A hozzászólás írója (Rardan Wesrato) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.11.24 12:15:10
* Figyelemmel kíséri a nő tevékenységét a pultnál, és távolról szemez a férfias jellegű nőhöz. Fel sem merül agyában, hogy a ruha alatt egy érett nőt láthat. Sóhajt egyet, mert miért ne tehetné? Kegyetlenül elbánt vele az élet, s arra kell koncentrálnia, hogy összeszedje magát.A lány közben meghozza az ételt, amire annyira vágyott. Így nem csoda, hogy lecsap rá mint hullára a keselyű. Csak biccent Timandrának, miközben a saját pénzét gyorsan zsebre vágja. Már kezdene nyugodt lenni, mikor a bájos hölgy egyszerűen kiakad a bókjára.
~ Ezt meg mi lelte? ~ Hitetlenkedik magában, hogy mit le nem vág a nő előtte. Sóhajt újra hangtalanul, ha eddig nem volt rossz kedve, akkor most már kezd mély depresszióba esni. Legjobban a lehanyatló feje fejezi ki, és ajkát biggyeszti.
~ Ezaz! Rúgj belém még párszor! ~ Mondja magában, aztán ilyenkor mit tehet az ember? Írjon litániát arról, hogy nem akarta megbántani ? Ugyan már! Első dolga, hogy ételbe fojtsa a bánatát. Hozzálát szép sorjában elfogyasztani az ételt, közben néha felnéz, hogy mi a helyzet a hölgyeménnyel. Mikor végez az étellel és itallal, akkor egyszerűen hátradűl a székében jóllakottan. Ad neki egy nyugalmat, hogy tele van már a hasa. Ha még ott van asztalánál Timandra, akkor őt figyeli csendesen egy darabig. Aztán rászánja magát az írásra:
Köszönöm.
Írja fel a lapra ezt az egy szót, amiért a nő megtette a dolgát. Azonban a bók, és annak reakciója mélyen beleégett tudatába, ami addig furkálja míg ráveszi magát, hogy leírja a véleményét:
Timandra, hát ezt érdemlem én? Egy ártatlan bók tőlem, sőt kérés olyan rémisztő lenne? Egy mosolyt kértem, mire rémület a válasz. Úgy tűnik, hogy igen heves választ kaptam, aminek jelentése, hogy félelmetes vagyok. Nem vitatkozok veled, biztosan a némaságom az oka. Ami egyenesen elszomorító, hogy egy férfi apró kedves közelítésére ez a válasza. Pedig ez csak a kezdet lenne, s nem is azt írtam, hogy gyere angyalom bújjunk ágyba. Akkor jogos lett volna ez a reakció, de így...mindegy. Tökéletesen beletaposott férfiúi mivoltomba, megsértett, megsebzett és ráadásul szeretné ha elmennék. Jól elérte a célját, ég áldja.
Nem vezérli őt düh, hanem inkább a fájdalom és a szomorúság fátyolos keveréke. Olyan mint egy fal, amely meggátolja abban, hogy némán is szépen lássa a világot. Feláll az asztaltól, közben Timandra reakcióit nézi, hiszen olvashatja a sorokat. Nem várja meg, míg a végére ér, hanem fordul egyet és lassú léptekkel próbál meg távozni a Pegazusból.
~ Hát ily kegyetlen játék lenne a némaság? Milyen megpróbáltatások fognak még több sebet ütni férfiúi mivoltomban? Szörnyű világ, és nagyon kegyetlen! ~ Állapítja meg keserű szájízzel. Úgy érzi, hogy jobb ha valahol meghúzódik estig. Vagy be kellene gyűjtenie pár aranyat? Nem, attól tökéletesen elment a kedve. A nőkről alkotott képe, pedig kezd negatív megítélés felé tolódni.*
A hozzászólás írója (Rardan Wesrato) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.11.24 12:15:10
1483. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2012-11-24 00:36:36
Üzenet elküldve: 2012-11-24 00:36:36
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Rardan//
*Elolvassa és némán veszi tudomásul a rendelést, azt a részt, ami rá vonatkozna, egészen egyszerűen figyelmen kívül hagyja. nem fogad el idegenektől semmit, még akkor sem, ha az ital az ő orra előtt készül, nincs szüksége kellemetlen élményekre, azokból már egy életre elég kijutott neki.
Feláll és a pulthoz sétál, félszegen áll meg, kicsit félre húzódva, csak akkor szólal meg, amikor a csapos már rá is kérdez, hogy mit szeretne. A papírt nem hozta magával, de a rövid távú memóriájával sincsen semmi probléma, így könnyedén diktálja be a rendelést: Babfőzeléket 8 aranyért , hozzá Sült kolbászt 13aranyért, italnak mellé Mézsört 13 aranyért végül pedig egy Gyümölcstálat 5 aranyért.
Érkezik a megnyugtató válasz, hogy az ételt máris készítik, a sört és a gyümölcstálat pedig máris a kezébe nyomják, azokra nem kell várni, előéletnek tökéletesen megteszik. Ezeknek birtokában tér vissza az asztalhoz, lerakja mindkét dolgot Rardan elé, majd visszaül a helyére. És most? Célját teljesítette, tervét véghez vitte, hiszen segített szerencsétlen férfinak, de hogyan tovább? Újabb pillantást küld asztalánál maradt holmija felé, szívesen menne, hisz a könyvek között nagyobb biztonságban érzi magát, míg emberek társaságában bizonytalan és esetlen.
Amíg el nem felejti, a maradék 61 aranyat Rardan Wesrato elé tolja.*
-Köszönöm, de nem fogadhatom el, túl sok ez ezért a csekélyke figyelemért.
*Ahogy a meghívást vagy bármiféle kínálást elutasította, úgy a pénzt is konokul el fogja, kizárt dolog, hogy zsebre tegye, csakis annyi hiányzik belőle, amennyibe az étkek és az ital került, a többi érintetlenül hever a férfi előtt.
Újabb sorok kerülnek az orra elé, tekintete fordul is, hogy elolvassa, ezúttal mit szeretne asztaltársa. szeme egyre nagyobbra kerekedik, feje egészen elvörösödik, ahogy a rövid bók végére ér, ahogy felpillant, arcának szabad felére inkább ül ki egyfajta különös riadalom, mint kedves mosoly, ijedten hőköl hátra és úgy mered a vele szemben ülőre, mintha az épp valami szörnyű titkot osztott volna meg vele. Nem, az nem lehet, hogy újra ismétlődjön...
Ugrik egyet ültében, ahogy az ég nagyot dörren odakint, mintha még az időjárás is csak azért romlana el, hogy a szőkeséget megrémítse. Amennyire csak tud, hátracsúszik a széken, tekintete ide-oda ugrál, mintha máris menekülést kellene keresnie.*
*Elolvassa és némán veszi tudomásul a rendelést, azt a részt, ami rá vonatkozna, egészen egyszerűen figyelmen kívül hagyja. nem fogad el idegenektől semmit, még akkor sem, ha az ital az ő orra előtt készül, nincs szüksége kellemetlen élményekre, azokból már egy életre elég kijutott neki.
Feláll és a pulthoz sétál, félszegen áll meg, kicsit félre húzódva, csak akkor szólal meg, amikor a csapos már rá is kérdez, hogy mit szeretne. A papírt nem hozta magával, de a rövid távú memóriájával sincsen semmi probléma, így könnyedén diktálja be a rendelést: Babfőzeléket 8 aranyért
, hozzá Sült kolbászt 13aranyért, italnak mellé Mézsört 13 aranyért végül pedig egy Gyümölcstálat 5 aranyért. Érkezik a megnyugtató válasz, hogy az ételt máris készítik, a sört és a gyümölcstálat pedig máris a kezébe nyomják, azokra nem kell várni, előéletnek tökéletesen megteszik. Ezeknek birtokában tér vissza az asztalhoz, lerakja mindkét dolgot Rardan elé, majd visszaül a helyére. És most? Célját teljesítette, tervét véghez vitte, hiszen segített szerencsétlen férfinak, de hogyan tovább? Újabb pillantást küld asztalánál maradt holmija felé, szívesen menne, hisz a könyvek között nagyobb biztonságban érzi magát, míg emberek társaságában bizonytalan és esetlen.
Amíg el nem felejti, a maradék 61 aranyat Rardan Wesrato elé tolja.
*-Köszönöm, de nem fogadhatom el, túl sok ez ezért a csekélyke figyelemért.
*Ahogy a meghívást vagy bármiféle kínálást elutasította, úgy a pénzt is konokul el fogja, kizárt dolog, hogy zsebre tegye, csakis annyi hiányzik belőle, amennyibe az étkek és az ital került, a többi érintetlenül hever a férfi előtt.
Újabb sorok kerülnek az orra elé, tekintete fordul is, hogy elolvassa, ezúttal mit szeretne asztaltársa. szeme egyre nagyobbra kerekedik, feje egészen elvörösödik, ahogy a rövid bók végére ér, ahogy felpillant, arcának szabad felére inkább ül ki egyfajta különös riadalom, mint kedves mosoly, ijedten hőköl hátra és úgy mered a vele szemben ülőre, mintha az épp valami szörnyű titkot osztott volna meg vele. Nem, az nem lehet, hogy újra ismétlődjön...
Ugrik egyet ültében, ahogy az ég nagyot dörren odakint, mintha még az időjárás is csak azért romlana el, hogy a szőkeséget megrémítse. Amennyire csak tud, hátracsúszik a széken, tekintete ide-oda ugrál, mintha máris menekülést kellene keresnie.*
1482. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2012-11-23 18:35:39
Üzenet elküldve: 2012-11-23 18:35:39
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 3
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 3
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
*Már rettenetesen unja az ücsörgést a mindenféle lénnyel és szaggal megtelt fogadóban, amit fokoz a nap lassú lenyugvása. Cataline álmos tekintettel néz körbe, lehörpinti utolsó korty borát, az ajtó felé pillog, ahol ki-be járkálnak a mindenféle szerzetek. Sóhajt egyet, majd feláll asztalától, és a pulthoz sétál.*
- 'Estét! Szeretnék kérni egy Szobát! *kivesz a tarisznyájából 14 aranyat, és a csapos elé rakja.*
- Csak egy éjszakára lesz, ugye? *kérdi a pult mögött álló férfi.*
- Igen.
- Akkor a 18-as szoba. *átnyújtja a kulcsot. Cataline elveszi, majd int, és távozik a szobája felé.*
- 'Estét! Szeretnék kérni egy Szobát! *kivesz a tarisznyájából 14 aranyat, és a csapos elé rakja.*
- Csak egy éjszakára lesz, ugye? *kérdi a pult mögött álló férfi.*
- Igen.
- Akkor a 18-as szoba. *átnyújtja a kulcsot. Cataline elveszi, majd int, és távozik a szobája felé.*
1481. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2012-11-22 22:56:35
Üzenet elküldve: 2012-11-22 22:56:35
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 23
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 23
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Szelíd
//A karaván//
*A csapos szavait csak fél füllel hallgatja végig, közben inkább a leendő társait figyelgeti. Az ork hatalmas darab, és durva modorú. ~De mit lehetne várni egy orktól?~ Bar nem látott sokat a fajtájából ez előtt de nagyjából valami ilyesmire számított. Az ember duó szamara teljesen átlagosnak mondható. Belőlük már többet is látott mint szeretett volna, közben szamara világossá vált hogy nem csak társak. Gondolat menetéből az ember férfi szavai zökkentik ki. Meglepően konstatálja az öt aranyat amit ott hagyott az asztalon. Azért az információért amit amúgy is megkaptak volna. De ö tudja. Ha ez nem lett volna elég.
~Istenem egy szerelmi vallomás, hogy boldogan halna meg. Nem tudja értékelni az életet.~ Gondolja új fent magában de nem mondja ki hangosan, mert a nő megelőzi és mosolyogva hallgatja a józan bar nem kedves választ. Bar próbálja menteni a menthetőt és kicsit vidámabbra fogja magát de a kimondott szó ottmarad.
Köszönés képen csak biccent egyet és megemeli a kalapját a megbízói előtt. Nem érzi szükségesnek, hogy bármit is szóljon egyenlőre. De ez megváltozik mikor a nő Kael fele intézi a szavait, bár semmi kioktatás nincs a hangjában. Kael máshogy is felveheti. Így felnéz a nőre és neki intézi a szavait.*
-Még fiatal sokat kell tanulnia az életről De nem lesz gondunk vele.
*Nem telei el pár másodperc mikor a párja kifakad és dühödten mordul fel Kael re. Ezt viszont nem hagyhatja szó nélkül.*
-Tetszik vagy nem, társak vagyunk, ha együtt akarjuk kísérni a karavánt. Ha ez nem tetszik akkor jobb ha máris elkotródsz. Fiatal kis taknyos.*Hangjában semmi kedvesség nincs, sőt meg egy kevés düh is felfedezhető ami elég meglepő egy tündér esetében. Mar készül a fiú visszavágására mikor hirtelen az megtántorodik se kirohan a kocsmából. ~Azért ennyire nem vehette a szívére amit mondtam.~ Gondolja, de igazából nem bánja amit mondott. ~Mindegy szépen bemutatkoztunk a megbízok előtt. De legalább nem táncoltak vissza a kis közjáték után sem. Szóval vagy nagyon kell nekik a kíséret vagy nem érdekli a karaván sorsa őket.~*
-Akkor napnyugtakor találkozunk a főterén. Ott leszek. ~Addig még van pár óra körbenézek a városban.~ *Gondolja és kisétál a fogadóból.*
A hozzászólást Emphus Engora (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2012.11.23 11:16:39, a következő indokkal:
Hiányzó jelek pótlása; jelek javítása.
*A csapos szavait csak fél füllel hallgatja végig, közben inkább a leendő társait figyelgeti. Az ork hatalmas darab, és durva modorú. ~De mit lehetne várni egy orktól?~ Bar nem látott sokat a fajtájából ez előtt de nagyjából valami ilyesmire számított. Az ember duó szamara teljesen átlagosnak mondható. Belőlük már többet is látott mint szeretett volna, közben szamara világossá vált hogy nem csak társak. Gondolat menetéből az ember férfi szavai zökkentik ki. Meglepően konstatálja az öt aranyat amit ott hagyott az asztalon. Azért az információért amit amúgy is megkaptak volna. De ö tudja. Ha ez nem lett volna elég.
~Istenem egy szerelmi vallomás, hogy boldogan halna meg. Nem tudja értékelni az életet.~ Gondolja új fent magában de nem mondja ki hangosan, mert a nő megelőzi és mosolyogva hallgatja a józan bar nem kedves választ. Bar próbálja menteni a menthetőt és kicsit vidámabbra fogja magát de a kimondott szó ottmarad.
Köszönés képen csak biccent egyet és megemeli a kalapját a megbízói előtt. Nem érzi szükségesnek, hogy bármit is szóljon egyenlőre. De ez megváltozik mikor a nő Kael fele intézi a szavait, bár semmi kioktatás nincs a hangjában. Kael máshogy is felveheti. Így felnéz a nőre és neki intézi a szavait.*
-Még fiatal sokat kell tanulnia az életről De nem lesz gondunk vele.
*Nem telei el pár másodperc mikor a párja kifakad és dühödten mordul fel Kael re. Ezt viszont nem hagyhatja szó nélkül.*
-Tetszik vagy nem, társak vagyunk, ha együtt akarjuk kísérni a karavánt. Ha ez nem tetszik akkor jobb ha máris elkotródsz. Fiatal kis taknyos.*Hangjában semmi kedvesség nincs, sőt meg egy kevés düh is felfedezhető ami elég meglepő egy tündér esetében. Mar készül a fiú visszavágására mikor hirtelen az megtántorodik se kirohan a kocsmából. ~Azért ennyire nem vehette a szívére amit mondtam.~ Gondolja, de igazából nem bánja amit mondott. ~Mindegy szépen bemutatkoztunk a megbízok előtt. De legalább nem táncoltak vissza a kis közjáték után sem. Szóval vagy nagyon kell nekik a kíséret vagy nem érdekli a karaván sorsa őket.~*
-Akkor napnyugtakor találkozunk a főterén. Ott leszek. ~Addig még van pár óra körbenézek a városban.~ *Gondolja és kisétál a fogadóból.*
A hozzászólást Emphus Engora (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2012.11.23 11:16:39, a következő indokkal:
Hiányzó jelek pótlása; jelek javítása.
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10041-10060 , 10061-10080 , 10081-10100 , 10101-10120 , 10121-10140 , 10141-10160 , 10161-10180 , 10181-10200 , 10201-10220 , 10221-10240 , 10241-10260 , 10261-10280 , 10281-10300 , 10301-10320 , 10321-10340 , 10341-10360 , 10361-10380 , 10381-10400 , 10401-10420 , 10421-10440 , 10441-10460 , 10461-10480 , 10481-10500 , 10501-10520 , 10521-10540 , 10541-10560 , 10561-10580 , 10581-10600 , 10601-10620 , 10621-10640 , 10641-10660 , 10661-10680 , 10681-10700 , 10701-10720 , 10721-10740 , 10741-10760 , 10761-10780 , 10781-10800 , 10801-10820 , 10821-10840 , 10841-10860 , 10861-10880 , 10881-10900 , 10901-10920 , 10921-10940 , 10941-10960 , 10961-10980 , 10981-11000 , 11001-11020 , 11021-11040 , 11041-11060 , 11061-11080 , 11081-11100 , 11101-11120 , 11121-11140 , 11141-11160 , 11161-11180 , 11181-11200 , 11201-11220 , 11221-11240 , 11241-11260 , 11261-11280 , 11281-11300 , 11301-11320 , 11321-11340 , 11341-11360 , 11361-11380 , 11381-11400 , 11401-11420 , 11421-11440 , 11441-11460 , 11461-11480 , 11481-11500 , 11501-11520 , 11521-11540 , 11541-11560 , 11561-11580 , 11581-11600 , 11601-11620 , 11621-11640 , 11641-11660 , 11661-11680 , 11681-11700 , 11701-11720 , 11721-11740 , 11741-11760 , 11761-11780 , 11781-11800 , 11801-11820 , 11821-11840 , 11841-11860 , 11861-11880 , 11881-11900 , 11901-11920 , 11921-11940 , 11941-11960 , 11961-11980 , 11981-12000 , 12001-12020 , 12021-12040 , 12041-12060 , 12061-12080 , 12081-12100 , 12101-12120 , 12121-12140 , 12141-12160 , 12161-12180 , 12181-12200 , 12201-12220 , 12221-12240 , 12241-12260 , 12261-12280 , 12281-12300 , 12301-12320 , 12321-12340 , 12341-12360 , 12361-12380 , 12381-12400 , 12401-12420 , 12421-12440 , 12441-12460 , 12461-12480 , 12481-12500 , 12501-12520 , 12521-12540 , 12541-12560 , 12561-12580 , 12581-12600 , 12601-12620 , 12621-12640 , 12641-12660 , 12661-12680 , 12681-12700 , 12701-12720 , 12721-12740 , 12741-12760 , 12761-12780 , 12781-12800 , 12801-12820 , 12821-12840 , 12841-12860 , 12861-12880 , 12881-12900 , 12901-12920 , 12921-12940 , 12941-12960 , 12961-12980 , 12981-13000 , 13001-13020 , 13021-13040 , 13041-13060 , 13061-13080 , 13081-13100 , 13101-13120 , 13121-13140 , 13141-13160 , 13161-13180 , 13181-13200 , 13201-13220 , 13221-13240 , 13241-13260 , 13261-13280 , 13281-13300 , 13301-13320 , 13321-13340 , 13341-13360 , 13361-13380 , 13381-13400 , 13401-13420 , 13421-13440 , 13441-13460 , 13461-13480 , 13481-13500 , 13501-13520 , 13521-13540 , 13541-13560 , 13561-13580 , 13581-13600 , 13601-13620 , 13621-13640 , 13641-13660 , 13661-13680 , 13681-13700 , 13701-13720 , 13721-13740 , 13741-13760 , 13761-13780 , 13781-13800 , 13801-13820 , 13821-13840 , 13841-13860 , 13861-13880 , 13881-13900 , 13901-13920 , 13921-13940 , 13941-13960 , 13961-13980 , 13981-14000 , 14001-14020 , 14021-14040 , 14041-14060 , 14061-14080 , 14081-14100 , 14101-14120 , 14121-14140 , 14141-14160 , 14161-14180 , 14181-14200 , 14201-14220 , 14221-14240 , 14241-14260 , 14261-14280 , 14281-14300 , 14301-14320 , 14321-14340 , 14341-14360 , 14361-14380 , 14381-14400 , 14401-14420 , 14421-14440 , 14441-14460 , 14461-14480 , 14481-14500 , 14501-14520 , 14521-14540 , 14541-14560 , 14561-14580 , 14581-14600 , 14601-14620 , 14621-14640 , 14641-14660 , 14661-14680 , 14681-14700 , 14701-14720 , 14721-14740 , 14741-14760 , 14761-14780 , 14781-14800 , 14801-14820 , 14821-14840 , 14841-14860 , 14861-14880 , 14881-14900 , 14901-14920 , 14921-14940 , 14941-14960 , 14961-14980 , 14981-15000 , 15001-15020 , 15021-15040 , 15041-15060 , 15061-15080 , 15081-15100 , 15101-15120 , 15121-15140 , 15141-15160 , 15161-15180 , 15181-15200 , 15201-15220 , 15221-15240 , 15241-15260 , 15261-15280 , 15281-15300 , 15301-15320 , 15321-15340 , 15341-15360 , 15361-15380 , 15381-15400 , 15401-15420 , 15421-15440 , 15441-15460 , 15461-15480 , 15481-15500 , 15501-15520 , 15521-15540 , 15541-15560 , 15561-15580 , 15581-15600 , 15601-15620 , 15621-15640 , 15641-15660 , 15661-15680 , 15681-15700 , 15701-15720 , 15721-15740 , 15741-15760 , 15761-15780 , 15781-15800 , 15801-15820 , 15821-15840 , 15841-15860 , 15861-15880 , 15881-15900 , 15901-15920 , 15921-15940 , 15941-15960 , 15961-15980 , 15981-16000 , 16001-16020 , 16021-16040 , 16041-16060 , 16061-16080 , 16081-16100 , 16101-16120 , 16121-16140 , 16141-16160 , 16161-16180 , 16181-16200 , 16201-16220 , 16221-16240 , 16241-16260 , 16261-16280 , 16281-16300 , 16301-16320 , 16321-16340 , 16341-16360 , 16361-16380 , 16381-16400 , 16401-16420 , 16421-16440 , 16441-16460 , 16461-16480 , 16481-16500 , 16501-16520 , 16521-16540 , 16541-16560 , 16561-16580 , 16581-16600 , 16601-16620 , 16621-16640 , 16641-16660 , 16661-16680 , 16681-16700 , 16701-16720 , 16721-16740 , 16741-16760 , 16761-16780 , 16781-16800 , 16801-16820 , 16821-16840 , 16841-16860 , 16861-16880 , 16881-16900 , 16901-16920 , 16921-16940 , 16941-16960 , 16961-16980 , 16981-17000 , 17001-17020 , 17021-17040 , 17041-17060 , 17061-17080 , 17081-17100 , 17101-17120 , 17121-17140 , 17141-17160 , 17161-17180 , 17181-17200 , 17201-17220 , 17221-17240 , 17241-17260 , 17261-17280 , 17281-17300 , 17301-17320 , 17321-17340 , 17341-17360 , 17361-17380 , 17381-17400 , 17401-17420 , 17421-17440 , 17441-17460 , 17461-17480 , 17481-17500 , 17501-17520 , 17521-17540 , 17541-17560 , 17561-17580 , 17581-17600 , 17601-17620 , 17621-17640 , 17641-17660 , 17661-17680 , 17681-17700 , 17701-17720 , 17721-17740 , 17741-17760 , 17761-17780 , 17781-17800 , 17801-17820 , 17821-17840 , 17841-17860 , 17861-17880 , 17881-17900 , 17901-17920 , 17921-17940 , 17941-17960 , 17961-17980 , 17981-18000 , 18001-18020 , 18021-18040 , 18041-18060 , 18061-18080 , 18081-18100 , 18101-18120 , 18121-18140 , 18141-18160 , 18161-18180 , 18181-18200 , 18201-18220 , 18221-18240 , 18241-18260 , 18261-18280 , 18281-18300 , 18301-18320 , 18321-18340 , 18341-18360 , 18361-18380 , 18381-18400 , 18401-18420 , 18421-18440 , 18441-18460 , 18461-18480 , 18481-18500 , 18501-18520 , 18521-18540 , 18541-18560 , 18561-18580 , 18581-18600 , 18601-18620 , 18621-18640 , 18641-18660 , 18661-18680 , 18681-18700 , 18701-18720 , 18721-18740 , 18741-18760 , 18761-18780 , 18781-18800 , 18801-18820 , 18821-18840 , 18841-18860 , 18861-18880