//Wegtoreni járandóság//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Félsz vagy az egyre a kétségbeesés felé csúszó, tehetetlen aggodalom... Még annak is nehéz lenne megkülönböztetni a finom wegtoreni vonásokra írt érzéseket, aki jól ismeri a vöröst. Bizony, ő is összerezzen. Mégpedig, amikor az idősebb városőr hátat fordít a zsoldosnak. Jól láthatóan kifut a vér az arcából, elvégre eddig a tapasztaltnak tűnő férfiban volt minden bizodalma, de most már semmit sem ért. Egy wegtoreninek nem egyszerű az írott törvények és akkurátusan lefektetett szabályok világában boldogulni. De mivel Yeza háta mögött valószínűleg végleg bezárultak a Tűz Városának kapui, ittléte alatt kénytelen volt szokni a gondolatot, hogy bizony alkalmazkodnia kell. Némileg egyszerűbb megemészteni a dolgot, ha úgy gondol rá, hogy ez Caldorcor Báró elvárása, a Bárója elvárásainak pedig tanácsos nem ellene menni.
Az ifjú városőr szavai mindemellett egyáltalán nem nyugtatják meg, arra meg már egyenesen döbbenten nyílnak el az ajkai, ami ezután jön. Mintha idegen nyelven próbálna meg olvasni, ahol a szöveg ismerősen csengő fordulatai csak egyre jobban félreviszik. Fokozódó kétségbeeséssel pillant a csapos felé, hátha ő tudja, mi folyik itt.
"Akarom!", "Hozzák ide!" Aztán további utasítások és feltételek, amiket a városőrség két fegyverese szépen, tételesen követni is látszik.
~Cimbora?~ Yeza egyre feszültebb. A szuszogása egyre zaklatottabb és kétségbeesettebb. Nem érti. Az egészet.* ~Talán ismerik? Talán...~ *Megrázza a fejét. Értetlen pillantása egyik őrről a másikra szalad. Wegtorenben egészen, de _egészen_ máshogy intézik a dolgokat. Amikor valami így elfajul, a békés megoldás opciója (ha felmerül olyan), egy határozottan, de igen rövid időre kinyitott ajtó. Ez a kompromisszumokkal piszmogás és maszatolás... , mintha egy rossz álomban lenne, amiből már nagyon szeretne felébredni.*
- Kifizeti? *kérdez vissza szinte letaglózva a döbbenettől. Továbbra is a fiatalabb városőr mögött marad, mert Yezában semmi, de semmi bizalom nincs Mykael iránt.* - Halálra rémítette a vendégeinket! Az ég szerelmére, rájuk rúgta az ajtót! Hiszen látta, mit művelt odafönt! *Elbicsaklik a hangja az utolsó mondatnál, aztán csak tehetetlenül összeszorítja az ajkait.* - Mennyi aranyban mérjem Caldorcor Báró becsületét, Ḝl Commandarᶉ? Ez nem pár ajtóról szól.
*Vesz pár mély levegőt, hogy lecsillapítsa kissé a zaklatottságát, de mikor a Mykaelt visszhangzó városőr a kijelölt kísérettel noszogatná indulásra, egy tétova lépés után újra kifakad.*
- Még a télen hagyta itt ez a félkegyelmű azt a holmit. Időbe telik, mire előkerítem. Szívességből őriztem meg. Azt mondta, várjak vele pár hónapot, és ha nem tér vissza, adjam el nyugodtan. A nyár elején került újra a kezem ügyébe. Gondoltam, átviszem a raktárba, hátha a kereskedőink tudnak vele valamit kezdeni, de addig már nem jutottam el. Őszintén megmondom, fogalmam sincs, melyik sarokba toltam be.
*Az, hogy még neki kell magyarázkodnia, eléggé érzékenyen érinti az igazságérzetét, és ez egyre inkább az arcára van írva.*
- Mondtam neki is, hogy várnia kell, mert ugyebár volt épp más dolgom is! *mutat körbe a nem kis fogadón egyre feldúltabban.*
- Egy ócska hegedű, tetoválókészlet, pár mellé hányt kacat és egy köteg taszítóan részletes pucér kép valami nőről. Nagyon-nagyon szemérmetlen dolgokról. Azt akarod annyira? *villantja a szemét Mykaelre.* - Ez kell azonnal? Há? Ha már hoppon maradtál. *Yeza se sokáig tudja türtőztetni wegtoreni vérét. A száját meg pláne nem. Kikívánkozik belőle. Őt ugráltatják, míg ez a kurafi szétveri a fogadót, jóravaló vendégekre rúgja rá az ajtót, csak hogy mielőbb kiverhesse a perverz firkálmányaira? Mert ha nem pénzen veszi a társaságot, úgy már nem boldogul olyan jól a széptevéssel, ugyebár. Egyre inkább erre tud csak gondolni az egész hátterében. A vörös ködön át persze elképedten áll az egész előtt. Pedig tényleg jóravaló fiúnak tűnt. Egész más arcát mutatta, mikor Denjaarral elindultak. Őszintén szólva akkor semmi jelét nem látta rajta különösebb kötődésnek a holmihoz, amit hátrahagyott. Inkább tűnt olybá az egész, hogy csak sajnálná kidobni, magával cipelni meg azért csak nem fogja az útra. Ezért aztán sokkal inkább valamiféle sértettséget lát a háttérben, mintsem azokat a vackokat, amikre hivatkozik.*