Arthenior - Pegazus fogadó
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 263 (5241. - 5260. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
5260. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-10-17 11:33:19
Üzenet elküldve: 2024-10-17 11:33:19
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 456
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 456
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//A nemes lovag esete a kóbor zsoldossal//
//Fürdőház//
* Egyetértően bólogat a férfi szavaira a békességgel kapcsolatban.*
- Én is ezért jöttem a városba. A lázadás utáni zavarosban halászni, de hamarabb elült a káosz, mint vártam volna.* Rántja meg egykedvűen a vállait. Jó irányba billenti a mérleg nyelvét, hogy hasonló szálon pendülnek a húrjaik. Sőt, ez még csak a kezdett, mivel legalább olyan dicső kalandnak lehet fültanúja a lány, mint amilyet ő maga mesélt el. El is ámul, szinte issza a dicső tettekről szóló história minden szavát.*
- Hallottam már hírét annak a bestiának. Dicsőséges harc lehetett, nagy kár, hogy semmi trófea nem maradt. Legalább a húsából ettetek?* Kérdez vissza, mert nagy pazarlásnak tartja az ilyet otthagyni. Ő maga biztosan lenyúlt volna valamit az állatból egyébként, ha mást nem is egy csontot tuti.*
- Keményebb vagy, mint amilyennek kinézel.*
Jobjával "finoman" bele ver a férfi vállába, talán még taszít is ez rajta egy kicsit. Most már elismerően tekint Mykaelre.*
- Tetoválás?* Kérdez vissza, de egyértelmű is, hiszen már van is egy a másikon, csak még nem kérdezett rá.*
- Úgy, mint az ott?* Biccent az eddig hanyagolt alkotás felé.*
- Nem is tudom, annyira nem is rossz gondolat. Még átgondolom.* Tetszik neki az ötlet, de hogy mit lehetne felvarrni rá, azt még nem tudja. MAjd gondolkodik rajta.*
- Majd, ha elkészült a karodon lévő, akkor meglátjuk.* Zárja le végül, mert hát egy kezdőről van szó, nem feltétélen adná finom bőrét olyasvalaki kezére, akinek nem látta a munkáját. Igaz, hogy már egyet láthat a másikon, de az közel sem elég neki. A tretil, ha kész utána sokkal biztosabb lesz majd a döntését illetően. Ebben a sok kalandban meg melegben kitikkadt egy kicsit, ezért int a az egyik félmeztelenül flangáló hölgynek. Két kupa Bort rendel 22 aranyért
, amit majd távozáskor kiegyenlít, amikor leadja az öltözőszekrénye kulcsát.*
- Igyál egyet! A vendégem vagy erre.* Nyomja a kezébe az egyik kupát.*
- A kalandozásokra!* Emeli meg kicsit a kupát, majd összekoccantja a másikéval, persze ügyelve, hogy az ő kupája legyen felül. Belekortyol a borba, majd kiteszi maga mellé és kinyújtózik a vízben, mint egy macska. Most elégedettnek érzi magát. Volt történet, dicsekvés, bér és kellemes meleg. Mind tökéletes egy kis lazításhoz.*
//A nemes lovag esete a kóbor zsoldossal//
//Fürdőház//
* Egyetértően bólogat a férfi szavaira a békességgel kapcsolatban.*
- Én is ezért jöttem a városba. A lázadás utáni zavarosban halászni, de hamarabb elült a káosz, mint vártam volna.* Rántja meg egykedvűen a vállait. Jó irányba billenti a mérleg nyelvét, hogy hasonló szálon pendülnek a húrjaik. Sőt, ez még csak a kezdett, mivel legalább olyan dicső kalandnak lehet fültanúja a lány, mint amilyet ő maga mesélt el. El is ámul, szinte issza a dicső tettekről szóló história minden szavát.*
- Hallottam már hírét annak a bestiának. Dicsőséges harc lehetett, nagy kár, hogy semmi trófea nem maradt. Legalább a húsából ettetek?* Kérdez vissza, mert nagy pazarlásnak tartja az ilyet otthagyni. Ő maga biztosan lenyúlt volna valamit az állatból egyébként, ha mást nem is egy csontot tuti.*
- Keményebb vagy, mint amilyennek kinézel.*
Jobjával "finoman" bele ver a férfi vállába, talán még taszít is ez rajta egy kicsit. Most már elismerően tekint Mykaelre.*
- Tetoválás?* Kérdez vissza, de egyértelmű is, hiszen már van is egy a másikon, csak még nem kérdezett rá.*
- Úgy, mint az ott?* Biccent az eddig hanyagolt alkotás felé.*
- Nem is tudom, annyira nem is rossz gondolat. Még átgondolom.* Tetszik neki az ötlet, de hogy mit lehetne felvarrni rá, azt még nem tudja. MAjd gondolkodik rajta.*
- Majd, ha elkészült a karodon lévő, akkor meglátjuk.* Zárja le végül, mert hát egy kezdőről van szó, nem feltétélen adná finom bőrét olyasvalaki kezére, akinek nem látta a munkáját. Igaz, hogy már egyet láthat a másikon, de az közel sem elég neki. A tretil, ha kész utána sokkal biztosabb lesz majd a döntését illetően. Ebben a sok kalandban meg melegben kitikkadt egy kicsit, ezért int a az egyik félmeztelenül flangáló hölgynek. Két kupa Bort rendel 22 aranyért
, amit majd távozáskor kiegyenlít, amikor leadja az öltözőszekrénye kulcsát.*- Igyál egyet! A vendégem vagy erre.* Nyomja a kezébe az egyik kupát.*
- A kalandozásokra!* Emeli meg kicsit a kupát, majd összekoccantja a másikéval, persze ügyelve, hogy az ő kupája legyen felül. Belekortyol a borba, majd kiteszi maga mellé és kinyújtózik a vízben, mint egy macska. Most elégedettnek érzi magát. Volt történet, dicsekvés, bér és kellemes meleg. Mind tökéletes egy kis lazításhoz.*
5259. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-10-17 02:45:57
Üzenet elküldve: 2024-10-17 02:45:57
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 46
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 46
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Szeszélyes társaság//
-Nem bízom benne. De ettől függetlenül hasznos lehet. Ezt pedig kár lenne eldobni.
*Kedvtelve nézi, ahogy az elf leány megválik ruháitól. Tekintetét egy pillanatra sem véve le a ruha alól előkerülő bájakról feleli meg az aggályokat.*
-Benned viszont bízom. Tudom, hogy elkövetsz, amit csak tudsz. Persze, a lábait bárki szét tudja nyitni... De csak a legjobbak tudják elhitetni a másikkal, vagy akár még talán saját magukkal is, hogy ínyükre van minden pillanat, minden rezdülés... Úgy hiszem, élvezni is fogod ezt a kis... Kalamajkát. Mindenbe belekóstolhatsz majd, amit csak szemed megkíván.
*Mili kitűnően ért hozzá, hogyan keltse fel a férfivágyat. A finom mozdulatok, na meg a felkínált test látványa bárki fiát bűnbe vonná. Tisztában van vele, hogy itt és most kénye-kedve szerint tehet, s eszerint is jár el. Hamar megmártózik a kéjben, kezei pedig birtoklóan, ám nem hamari módon járják be a szabad bőrfelületeket. Szó se róla, megvan a tapasztalata bizonyos praktikák terén, ám itt és most leginkább saját szomjúságát igyekszik oltani- Alaposan kiélvezi az együtt töltött időt, hisz tudja, Mili odaadó lesz, amíg csak kívánja tőle. E habitus van igazán ínyére; legyezi hiúságát az ilyesmi.
//Másnap reggel//
Nem kergeti ki a lányt a szobából vagy az ágyból, az éjjelt vele tölti. Kevés dolgot vett át ténylegesen a város egykori krémjétől, de legalább úgy kerüli újonnan a túl korán kelést, mint ők. Igen csak megkedvelte az ejtőzést. Mit sem zavarja a függönyön keresztül beszűrődő napfény, vagy a fogadótérből felszűrődő, tompa reggeli lárma. Ad még magának - na meg persze Milinek, ha óhajtja - néhány órát, mielőtt munkába állnának. A program alighanem a ruha dolga lesz úgy is. Ő pedig legalább szót válthat majd Merrinnel, amíg az elfek a Piactér kelméi között túrnak.*
A hozzászólás írója (Shorenai de Monteqieo) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2024.10.17 02:49:29
-Nem bízom benne. De ettől függetlenül hasznos lehet. Ezt pedig kár lenne eldobni.
*Kedvtelve nézi, ahogy az elf leány megválik ruháitól. Tekintetét egy pillanatra sem véve le a ruha alól előkerülő bájakról feleli meg az aggályokat.*
-Benned viszont bízom. Tudom, hogy elkövetsz, amit csak tudsz. Persze, a lábait bárki szét tudja nyitni... De csak a legjobbak tudják elhitetni a másikkal, vagy akár még talán saját magukkal is, hogy ínyükre van minden pillanat, minden rezdülés... Úgy hiszem, élvezni is fogod ezt a kis... Kalamajkát. Mindenbe belekóstolhatsz majd, amit csak szemed megkíván.
*Mili kitűnően ért hozzá, hogyan keltse fel a férfivágyat. A finom mozdulatok, na meg a felkínált test látványa bárki fiát bűnbe vonná. Tisztában van vele, hogy itt és most kénye-kedve szerint tehet, s eszerint is jár el. Hamar megmártózik a kéjben, kezei pedig birtoklóan, ám nem hamari módon járják be a szabad bőrfelületeket. Szó se róla, megvan a tapasztalata bizonyos praktikák terén, ám itt és most leginkább saját szomjúságát igyekszik oltani- Alaposan kiélvezi az együtt töltött időt, hisz tudja, Mili odaadó lesz, amíg csak kívánja tőle. E habitus van igazán ínyére; legyezi hiúságát az ilyesmi.
//Másnap reggel//
Nem kergeti ki a lányt a szobából vagy az ágyból, az éjjelt vele tölti. Kevés dolgot vett át ténylegesen a város egykori krémjétől, de legalább úgy kerüli újonnan a túl korán kelést, mint ők. Igen csak megkedvelte az ejtőzést. Mit sem zavarja a függönyön keresztül beszűrődő napfény, vagy a fogadótérből felszűrődő, tompa reggeli lárma. Ad még magának - na meg persze Milinek, ha óhajtja - néhány órát, mielőtt munkába állnának. A program alighanem a ruha dolga lesz úgy is. Ő pedig legalább szót válthat majd Merrinnel, amíg az elfek a Piactér kelméi között túrnak.*
A hozzászólás írója (Shorenai de Monteqieo) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2024.10.17 02:49:29
5258. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-10-17 02:24:54
Üzenet elküldve: 2024-10-17 02:24:54
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 377
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 377
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Merre tovább?//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Jól vette észre a másik. Zeekx se szokott foglalkozni a környezetével. Akkor se mikor illetlen kérdéseket tesz fel rövid ismeretség után és akkor se mikor a fogadóban simogat és csókol egy nála kicsit magasabb ork lányt. Akinek a megjegyzését valóban nem tudja hova tenni. Főleg mert tényleg megfeledkezett róla, hogy vannak mások is itt a fogadóban. Szét is néz, hogy megállapítsa, hogy tényleg nem érdekelnek senkit. De, hogy ez hogy jött ide azt nem tudja. Rá is kérdez.*
-Mármint?
*Vagy nem úgy gondolja a másik, hogy most aktuálisan nem érdekelnek senkit hanem egyébként? Nem tartoznak senkinek elszámolással? Vagy nem nézi majd senki mit csinálnak ha feljutnak a szobába? A törzsnél volt ilyen szokás? A fiú nem hiszi. Azt, valószínűleg mesélte volna már a lány. Ezt most nem érti. A fő, hogy a folytatással kapcsolatban egyet értenek és talán szavaival sikerült egy kicsit megnyugtatnia Ari-t a jövővel kapcsolatban. Most már érte aggódik kicsit a másik. Az ötlettel kapcsolatban nem kell sokat gondolkoznia azon, hogy mi az első számú probléma.*
-De itt nincsenek is más testvéreim akikkel koldulhatnék.
*Piritanes-ben legtöbbször együtt mentek mindenhová főként, hogy elkerüljék a bajt. Itt kevesebb a baj és kevesebben is vannak. Nem sok hittestvérével találkozott még. De csatlakozni se nagyon szeretnének egy olyan rendhez aminek a papjai nem kapnak varázshatalmat és akik még mindig csak a hitükkel állhatnak szembe a kétkedőkkel és nem tudnak fizikai bizonyítékot felmutatni a tanításaikra. Változott a világ. Lehet Zeekx testvérei se követik már mind Guymar prófétát. Mindegy. Akit meg kell érintenie a próféta igazának annak a szívét megtalálják majd. A lány hirtelen felkel és távozik. Mondja, hogy majd visszajön úgyhogy a fiú nem akad fent a dolgon. Lehet az árnyékszékre megy. Sokat ivott. Míg a lány távol van addig ő még befejezi a megmaradt italát és ebédjét. Ahogy belegondol ez végső soron nem volt egy rossz nap. Sok minden történt vele, de nem volt rossz nap. Mikor Ari visszaér szinte egyből a lényegre is tér. Ez tetszik a fiúnak. Jól is hangzanak ezek a szavak a lány szájából. Felkel ő is és mutatja is az utat.*
-Erre lesz majd fent balra.
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Jól vette észre a másik. Zeekx se szokott foglalkozni a környezetével. Akkor se mikor illetlen kérdéseket tesz fel rövid ismeretség után és akkor se mikor a fogadóban simogat és csókol egy nála kicsit magasabb ork lányt. Akinek a megjegyzését valóban nem tudja hova tenni. Főleg mert tényleg megfeledkezett róla, hogy vannak mások is itt a fogadóban. Szét is néz, hogy megállapítsa, hogy tényleg nem érdekelnek senkit. De, hogy ez hogy jött ide azt nem tudja. Rá is kérdez.*
-Mármint?
*Vagy nem úgy gondolja a másik, hogy most aktuálisan nem érdekelnek senkit hanem egyébként? Nem tartoznak senkinek elszámolással? Vagy nem nézi majd senki mit csinálnak ha feljutnak a szobába? A törzsnél volt ilyen szokás? A fiú nem hiszi. Azt, valószínűleg mesélte volna már a lány. Ezt most nem érti. A fő, hogy a folytatással kapcsolatban egyet értenek és talán szavaival sikerült egy kicsit megnyugtatnia Ari-t a jövővel kapcsolatban. Most már érte aggódik kicsit a másik. Az ötlettel kapcsolatban nem kell sokat gondolkoznia azon, hogy mi az első számú probléma.*
-De itt nincsenek is más testvéreim akikkel koldulhatnék.
*Piritanes-ben legtöbbször együtt mentek mindenhová főként, hogy elkerüljék a bajt. Itt kevesebb a baj és kevesebben is vannak. Nem sok hittestvérével találkozott még. De csatlakozni se nagyon szeretnének egy olyan rendhez aminek a papjai nem kapnak varázshatalmat és akik még mindig csak a hitükkel állhatnak szembe a kétkedőkkel és nem tudnak fizikai bizonyítékot felmutatni a tanításaikra. Változott a világ. Lehet Zeekx testvérei se követik már mind Guymar prófétát. Mindegy. Akit meg kell érintenie a próféta igazának annak a szívét megtalálják majd. A lány hirtelen felkel és távozik. Mondja, hogy majd visszajön úgyhogy a fiú nem akad fent a dolgon. Lehet az árnyékszékre megy. Sokat ivott. Míg a lány távol van addig ő még befejezi a megmaradt italát és ebédjét. Ahogy belegondol ez végső soron nem volt egy rossz nap. Sok minden történt vele, de nem volt rossz nap. Mikor Ari visszaér szinte egyből a lényegre is tér. Ez tetszik a fiúnak. Jól is hangzanak ezek a szavak a lány szájából. Felkel ő is és mutatja is az utat.*
-Erre lesz majd fent balra.
5257. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-10-17 01:37:44
Üzenet elküldve: 2024-10-17 01:37:44
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 264
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 264
Játékstílus: Megfontolt
//Várt váratlan//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Bizony, bizony próbálják dobálni a mentőövet, de ássa el magát a kishölgy. Pedig szegény félvér erősen próbálkozik megmenteni a saját estéjét is ugyanis jól forog az agya. Ha a férfi fejében az jár, hogy valakit utánaküldtek a kikötőből akkor kevesebb hangulata lesz ismét levarázsolni róla a bugyit. A borát felhörpintve követi a lányokat. Csakis az alma ropogása és a halált kívánó zöld szempár jelzi, hogy jelen van. Az áruról számára már kiderült, hogy hamis. Tudomány és életmód itala? Hagyjuk már. Mikor felérnek a szobába akkor a nő megy előre ő pedig a félvér elé lép és csak a tekintetével inti óvatosságra. Most érkezik a csapda. Vagyis nem. Még általános rendetlenségnek se mondható, ami őket fogadja. Az egyetlen látszólagos elöl hagyott fegyver az a tőr. Véletlen lenne? Meglepődne ha a másik felkapná és nekik rontana amint beértek. Viszont mi a terv ezek után? Egy szomszéd szobából átjönnek a fogdmegek vagy a barátok ő pedig felkapja, azt a tőrt és a félvért megpróbálja túszul ejteni? Ez a leghihetőbb forgatókönyv. Egyszerű, de biztos ötlet. De még tesznek rá. "Wegtoreni" rum. Az is annyira wegtoreni ahogy, az két varázsital legendás, a lány pedig felszolgáló volt. A dokinak egyre kevesebb hangulata van az ilyen hazugságokhoz. A saját módszere sokkal gyorsabban és kevesebb erőfeszítéssel célt ér. Az erdő a közelben van és pár letépett köröm, esetleg törött ujjak elegek lettek volna ahhoz, hogy megtörjön a nő. A maradékot meg eltakarítják az állatok ha megérzik a kiontott belek szagát. Méghozzá ott az esetleges támadók elől is könnyebb lett volna eltűnni. Éjszaka az erdőben. A doki türelme kezd egyre inkább fogyni főleg ahogy látja a másik kapkodását. Csapda! Minden idegszála egyszerre üvölti, hogy csapda. Faszért kellett hallgatni egy kis nemesi picsára, hogy feljöjjenek? Múltkor is nő miatt vesztette el a kezét. Most jobb ha meg is ölik mert élve nem engedi magát elfogni.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Bizony, bizony próbálják dobálni a mentőövet, de ássa el magát a kishölgy. Pedig szegény félvér erősen próbálkozik megmenteni a saját estéjét is ugyanis jól forog az agya. Ha a férfi fejében az jár, hogy valakit utánaküldtek a kikötőből akkor kevesebb hangulata lesz ismét levarázsolni róla a bugyit. A borát felhörpintve követi a lányokat. Csakis az alma ropogása és a halált kívánó zöld szempár jelzi, hogy jelen van. Az áruról számára már kiderült, hogy hamis. Tudomány és életmód itala? Hagyjuk már. Mikor felérnek a szobába akkor a nő megy előre ő pedig a félvér elé lép és csak a tekintetével inti óvatosságra. Most érkezik a csapda. Vagyis nem. Még általános rendetlenségnek se mondható, ami őket fogadja. Az egyetlen látszólagos elöl hagyott fegyver az a tőr. Véletlen lenne? Meglepődne ha a másik felkapná és nekik rontana amint beértek. Viszont mi a terv ezek után? Egy szomszéd szobából átjönnek a fogdmegek vagy a barátok ő pedig felkapja, azt a tőrt és a félvért megpróbálja túszul ejteni? Ez a leghihetőbb forgatókönyv. Egyszerű, de biztos ötlet. De még tesznek rá. "Wegtoreni" rum. Az is annyira wegtoreni ahogy, az két varázsital legendás, a lány pedig felszolgáló volt. A dokinak egyre kevesebb hangulata van az ilyen hazugságokhoz. A saját módszere sokkal gyorsabban és kevesebb erőfeszítéssel célt ér. Az erdő a közelben van és pár letépett köröm, esetleg törött ujjak elegek lettek volna ahhoz, hogy megtörjön a nő. A maradékot meg eltakarítják az állatok ha megérzik a kiontott belek szagát. Méghozzá ott az esetleges támadók elől is könnyebb lett volna eltűnni. Éjszaka az erdőben. A doki türelme kezd egyre inkább fogyni főleg ahogy látja a másik kapkodását. Csapda! Minden idegszála egyszerre üvölti, hogy csapda. Faszért kellett hallgatni egy kis nemesi picsára, hogy feljöjjenek? Múltkor is nő miatt vesztette el a kezét. Most jobb ha meg is ölik mert élve nem engedi magát elfogni.*
5256. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-10-16 21:06:14
Üzenet elküldve: 2024-10-16 21:06:14
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 422
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 422
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//A nemes lovag esete a kóbor zsoldossal//
//Fürdőház//
- Ha nincs rendes háború, a zsoldosoknak felkopik az álla. Mehetnek vásárra vinni a bőrüket bagóért, nevenincs helyeken. Volt aki gladiátornak állt, amikor Wegtoren környékén jártunk. Volt aki elszegődött vadőrnek vagy testőrnek, hogy ne kelljen tovább vándorolnia. A többsége általában haramia lesz. Bezzeg a lázadás utáni időkben akkora volt a bizonytalanság, annyira eltűnt a város fenyegető árnya, akkoriban sok volt a harc. De akkor én még nem katona voltam, csak napszámosként kísértem a kompániát.
*feleli elmerengve. Jellemző rá, hogy ha mesélhetnékje van, néha nem nézi, hogy érdekli-e a mondandója azt, akit traktál vele.
Nixomia bosszúságára, hogy lemaradt a sárvárosi küzdelemről, helyeslőn bólogat.*
- Hírnév és dicsőség, az hasznos dolog. Aki egyszer kitünteti magát a hatalmasok szemében, az legközelebb hamarabb jut munkához, és jobb feltételekkel.
*mondja. Nem nehéz kitalálni, hogy ő valami effélét képzel el a maga számára. Most aligha alkalmaznák másnak, mint gyalognak, közlegénynek. De ha azt túléli, viheti még többre is.
Ezután a lovag rátér kalandja elbeszéléséhez, Mykael pedig élvezettel hallgatja. Nixomia a jelek szerint ugyanolyan lelkes elbeszélő, mint ő maga.*
- Jó kaland lehetett. Jó neked, ha megtarthattad a trófeát. Nekem nem volt ilyen szerencsém. Én is vadra mentem egy cimborával. Tretilre. Az egy szárnyas gyík, nagy karmok méregfogak, páncélnak is beillő pikkelyes bőr. Szerencsések voltunk, sikerült meglepnünk, ketten kétoldalról támadtuk. Engem támadott, a társam közben le tudta döfni. Akkorát csapott rajtam, hogy belerepedt a pajzsom. Pedig az már azelőtt is egy rakás ütközetet kibírt, hogy hozzám került volna.
*teszi hozzá, érezhetően bosszúsan. Ő se szereti, ha a dolgait le kell cserélni.*
- Kaptam is a fejemre egy komolyabb ütést, ömlött a vér az arcomba rendesen. De végül legyőztük a dögöt. Megnyúztuk. Én hoztam a fogait, a karmait is. De le kellett adni azoknak, akik megbíztak a munkával. Pedig jó kis karmok voltak azok. Hosszabbak, mint az ujjam.
*meséli el a saját történetét, majd a jobb felkarjára bök, a meglévő tetoválása alá.*
- Ide fogom tetováltatni, mintha körbefonná a karomat. Te nem szoktad megörökíteni az emlékeidet?
*kérdi aztán.*
- Tetováló vagyok, bár még elég kezdő, de rajtad szívesen dolgoznék.
*teszi hozzá kaján mosollyal.*
//A nemes lovag esete a kóbor zsoldossal//
//Fürdőház//
- Ha nincs rendes háború, a zsoldosoknak felkopik az álla. Mehetnek vásárra vinni a bőrüket bagóért, nevenincs helyeken. Volt aki gladiátornak állt, amikor Wegtoren környékén jártunk. Volt aki elszegődött vadőrnek vagy testőrnek, hogy ne kelljen tovább vándorolnia. A többsége általában haramia lesz. Bezzeg a lázadás utáni időkben akkora volt a bizonytalanság, annyira eltűnt a város fenyegető árnya, akkoriban sok volt a harc. De akkor én még nem katona voltam, csak napszámosként kísértem a kompániát.
*feleli elmerengve. Jellemző rá, hogy ha mesélhetnékje van, néha nem nézi, hogy érdekli-e a mondandója azt, akit traktál vele.
Nixomia bosszúságára, hogy lemaradt a sárvárosi küzdelemről, helyeslőn bólogat.*
- Hírnév és dicsőség, az hasznos dolog. Aki egyszer kitünteti magát a hatalmasok szemében, az legközelebb hamarabb jut munkához, és jobb feltételekkel.
*mondja. Nem nehéz kitalálni, hogy ő valami effélét képzel el a maga számára. Most aligha alkalmaznák másnak, mint gyalognak, közlegénynek. De ha azt túléli, viheti még többre is.
Ezután a lovag rátér kalandja elbeszéléséhez, Mykael pedig élvezettel hallgatja. Nixomia a jelek szerint ugyanolyan lelkes elbeszélő, mint ő maga.*
- Jó kaland lehetett. Jó neked, ha megtarthattad a trófeát. Nekem nem volt ilyen szerencsém. Én is vadra mentem egy cimborával. Tretilre. Az egy szárnyas gyík, nagy karmok méregfogak, páncélnak is beillő pikkelyes bőr. Szerencsések voltunk, sikerült meglepnünk, ketten kétoldalról támadtuk. Engem támadott, a társam közben le tudta döfni. Akkorát csapott rajtam, hogy belerepedt a pajzsom. Pedig az már azelőtt is egy rakás ütközetet kibírt, hogy hozzám került volna.
*teszi hozzá, érezhetően bosszúsan. Ő se szereti, ha a dolgait le kell cserélni.*
- Kaptam is a fejemre egy komolyabb ütést, ömlött a vér az arcomba rendesen. De végül legyőztük a dögöt. Megnyúztuk. Én hoztam a fogait, a karmait is. De le kellett adni azoknak, akik megbíztak a munkával. Pedig jó kis karmok voltak azok. Hosszabbak, mint az ujjam.
*meséli el a saját történetét, majd a jobb felkarjára bök, a meglévő tetoválása alá.*
- Ide fogom tetováltatni, mintha körbefonná a karomat. Te nem szoktad megörökíteni az emlékeidet?
*kérdi aztán.*
- Tetováló vagyok, bár még elég kezdő, de rajtad szívesen dolgoznék.
*teszi hozzá kaján mosollyal.*
5255. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-10-16 20:39:27
Üzenet elküldve: 2024-10-16 20:39:27
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Nyílt//
*A félvér lassan megérkezik a város zsúfolt utcáira. Az őszi szél hidegen fúj, a levegőben már a közelgő tél jeges érintése érződik. A város kőépületei között haladva társa Lenxyn, a vörös hiúz hűségesen követi. A fél-elf aranybarna tekintete a Pegazus fogadó ismerős épületét keresi. Megérkezve a kőből épült hatalmas fogadó elé, Wynpeiros megállítja lovát. A tömör faajtó felett vékony fenyő tábla lengedezik a szélben, rajta a "Pegazus fogadó" felirat. Innen nézve az ember vagy épp félvér mindig tudja, hogy jó helyen jár. Így nyugodt szívvel leszáll a nyeregből, és megsimogatja hűséges hátasának nyakát. Pillantása végigfut az épület masszív falain, majd a lovát a fogadó melletti istállóhoz vezeti. Egy fiatal istállós fiú siet elé, hogy átvegye az állatot. Wynpeiros átadja a kantárt, és megbizonyosodik róla, hogy hátasa jó kezekben lesz. Még egyszer végigsimít a ló sörényén, mielőtt magára hagyja. Lenxyn a hiúz ezúttal kint marad, megszokta már, hogy a fogadó nem az ő terepe. A fél-elf egy pillanatra lenéz még hű társára mielőtt belépne. A vaskilincses ajtó mögött meleg és menedék várja a hideg szél elől. A harcos egy mély lélegzetet vesz, majd határozott mozdulattal lenyomja a kilincset és belép. A fogadóban kellemes meleg fogadja, a jobbra lévő nagy kályha ontja magából a hőt, átjárva a hűvös széltől átfagyott tagjait. A falakon elhelyezett fáklyák meleg fénye megvilágítja a tágas teret, s a díszített falak barátságos hangulatot árasztanak magukból. A fogadó vendégei szépen elterülnek a látótérben, különböző asztaloknál ülve, halk beszélgetések és néha egy-egy nevetést hallatva. Látszólag senki sem fordít különösebb figyelmet az érkezőkre. A félvér lehúzza csuklyáját, felfedve sötét haját és aranyszín tincseit, melyek megcsillannak a fáklyafényben. Arca nyugodt, de tekintete élénken pásztázza a helyiséget. Lassan a balra lévő hosszú, tiszta pult felé indul. Csizmája alatt halkan koppan a padló, ahogy könnyed léptekkel halad. Megáll a pultnál, kezeit lazán a sima fa felületére helyezi. Nem rendel még semmit, csak hagyja, hogy a fogadó hangulata átjárja. Figyeli az egyik fogadóst, aki épp egy távoli asztalnál szolgálja ki a vendégeket. A levegőben közben érezni a frissen sült kenyér és a fűszeres ételek illatát. De egyelőre kivár, nem siet sehová. Hagyja, hogy a pillanat magával ragadja, és figyeli, ahogy a fogadó élete zajlik körülötte. Bőven van ideje kitalálni hová üljön és mit egyen igyon a mai estén. Talán még egy szobát is kivesz az éjjelre.*
*A félvér lassan megérkezik a város zsúfolt utcáira. Az őszi szél hidegen fúj, a levegőben már a közelgő tél jeges érintése érződik. A város kőépületei között haladva társa Lenxyn, a vörös hiúz hűségesen követi. A fél-elf aranybarna tekintete a Pegazus fogadó ismerős épületét keresi. Megérkezve a kőből épült hatalmas fogadó elé, Wynpeiros megállítja lovát. A tömör faajtó felett vékony fenyő tábla lengedezik a szélben, rajta a "Pegazus fogadó" felirat. Innen nézve az ember vagy épp félvér mindig tudja, hogy jó helyen jár. Így nyugodt szívvel leszáll a nyeregből, és megsimogatja hűséges hátasának nyakát. Pillantása végigfut az épület masszív falain, majd a lovát a fogadó melletti istállóhoz vezeti. Egy fiatal istállós fiú siet elé, hogy átvegye az állatot. Wynpeiros átadja a kantárt, és megbizonyosodik róla, hogy hátasa jó kezekben lesz. Még egyszer végigsimít a ló sörényén, mielőtt magára hagyja. Lenxyn a hiúz ezúttal kint marad, megszokta már, hogy a fogadó nem az ő terepe. A fél-elf egy pillanatra lenéz még hű társára mielőtt belépne. A vaskilincses ajtó mögött meleg és menedék várja a hideg szél elől. A harcos egy mély lélegzetet vesz, majd határozott mozdulattal lenyomja a kilincset és belép. A fogadóban kellemes meleg fogadja, a jobbra lévő nagy kályha ontja magából a hőt, átjárva a hűvös széltől átfagyott tagjait. A falakon elhelyezett fáklyák meleg fénye megvilágítja a tágas teret, s a díszített falak barátságos hangulatot árasztanak magukból. A fogadó vendégei szépen elterülnek a látótérben, különböző asztaloknál ülve, halk beszélgetések és néha egy-egy nevetést hallatva. Látszólag senki sem fordít különösebb figyelmet az érkezőkre. A félvér lehúzza csuklyáját, felfedve sötét haját és aranyszín tincseit, melyek megcsillannak a fáklyafényben. Arca nyugodt, de tekintete élénken pásztázza a helyiséget. Lassan a balra lévő hosszú, tiszta pult felé indul. Csizmája alatt halkan koppan a padló, ahogy könnyed léptekkel halad. Megáll a pultnál, kezeit lazán a sima fa felületére helyezi. Nem rendel még semmit, csak hagyja, hogy a fogadó hangulata átjárja. Figyeli az egyik fogadóst, aki épp egy távoli asztalnál szolgálja ki a vendégeket. A levegőben közben érezni a frissen sült kenyér és a fűszeres ételek illatát. De egyelőre kivár, nem siet sehová. Hagyja, hogy a pillanat magával ragadja, és figyeli, ahogy a fogadó élete zajlik körülötte. Bőven van ideje kitalálni hová üljön és mit egyen igyon a mai estén. Talán még egy szobát is kivesz az éjjelre.*
5254. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-10-16 17:43:49
Üzenet elküldve: 2024-10-16 17:43:49
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 717
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 717
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Várt váratlan//
*Annyira, de annyira nem illik össze ez a páros. Azon pörög az agya a lépcsőn felfelé, hogy vajon mi dolguk van egymással. Nem tévedett az elf múltját illetően, és nem tévedett a nő származásával kapcsolatban sem, de akkor mégis mi dolguk lehet nekik egymással? Valami nagyon nem stimmel, a kirakós egy vagy akár több darabja is hiányzik. Pontosan tudja, hogy a kimondott szónak ereje van. Nem is azért mondta ki őket, mert azt akarta elérni, ami végül kisült belőle. Ha tényleg ennyire különböző a két személy, akkor az elf kirohanásának kiprovokálásával azt kellett volna elérnie, hogy a hölgyike is egy lépést hátrébb lépjen a férfitől. Nem ez történt. Valami nagyon furcsa, de nem lesz már lehetősége kideríteni, hogy mi az. A nő szemeiben egy cseppnyi rosszindulatot sem látott, s bár ő az, aki a legjobban tudja, hogy a tekintet mennyire manipulálható, mégis, az apró részletek miatt, melyeket valóban nem gondolt át eléggé, már annyira mély gödörbe került, hogy csak akkor tud kimászni belőle, ha az ő játékszabályaik szerint játszik. Legalábbis a lányé szerint.
Az emeletre érve végigsétál az egész folyosón, és azt az ajtót nyitja ki, melyet korábban is említett. A folyosó végén jobbra. Nem engedi előre a páros egyik tagját sem, ő lép be elsőként, és az ágy mellett lévő éjjeliszekrényhez lép.
A szoba egyébként tiszta és rendezett, de látszik rajta, hogy már hosszú hatok óta lakják. Az ablak résnyire van nyitva, hogy mindig friss levegő érkezzen be rajta. Az asztalon egy furulya mellett egymásra pakolt könyvek láthatók, az asztal közepén pedig még egy, amelyik valahol a közepe felé kinyitva pihen. Valamiféle illemtanról van benne szó, egy másik pedig a gerincére írt cím alapján a zenéről szólhat. A lány zenész mivoltát tovább erősíti az ágy végének támasztott lant is. A szekrény felé pillantva, annak ajtajára akasztva Merlana legszebb, vörös ruhája látható, alatta a földön pedig a hozzá általában viselt magassarkú cipők árválkodnak egy párban.
Az ominózus éjjeliszekrény tetején egy rövid, díszes tőr pihen, melyet nem véletlenül tart magához közel, mikor az ágyban fekszik. Több oka is van rá. Az egyik, hogy van mitől, illetve kitől tartania, hogy esetleg meglátogatja az éjszaka folyamán, illetve abban sem lehet soha biztos, hogy minden kuncsaftja barátságos lesz. Utazó felszerelésének többi része egyébként a ruhásszekrénnyel átellenes sarokban, egy rendezetlenebb kupacban fedezhető fel.
Merlana lehajol, és kinyitja az éjjeliszekrény ajtaját, ahonnan egy üveget vesz elő, benne rummal, de látszik, hogy már kibontották, és az italmennyiség körülbelül fele hiányzik is belőle.*
- Rumot esetleg adhatok? Wegtoren-i, nagyon finom. Tudom, hogy nem elég, de egy jó kezdet ahhoz, hogy elnézést kérjek a lent történtek miatt. Félreértettük egymást. *Nem várja meg a választ, ellép az éjjeliszekrény mellől, hogy poharakat vegyen elő, de az ajtaját nyitva hagyja, így tisztán látható, hogy egy csomó más üveg bújik meg a kis szekrényben. Jellemzően borok, az egyik biztosan pálinka, de van ott két másik üveg is, amiben valami más lehet. Ki tudja, hogy mi, de biztos megvan az oka a lánynak, hogy azokat ne szem előtt tárolja.*
*Annyira, de annyira nem illik össze ez a páros. Azon pörög az agya a lépcsőn felfelé, hogy vajon mi dolguk van egymással. Nem tévedett az elf múltját illetően, és nem tévedett a nő származásával kapcsolatban sem, de akkor mégis mi dolguk lehet nekik egymással? Valami nagyon nem stimmel, a kirakós egy vagy akár több darabja is hiányzik. Pontosan tudja, hogy a kimondott szónak ereje van. Nem is azért mondta ki őket, mert azt akarta elérni, ami végül kisült belőle. Ha tényleg ennyire különböző a két személy, akkor az elf kirohanásának kiprovokálásával azt kellett volna elérnie, hogy a hölgyike is egy lépést hátrébb lépjen a férfitől. Nem ez történt. Valami nagyon furcsa, de nem lesz már lehetősége kideríteni, hogy mi az. A nő szemeiben egy cseppnyi rosszindulatot sem látott, s bár ő az, aki a legjobban tudja, hogy a tekintet mennyire manipulálható, mégis, az apró részletek miatt, melyeket valóban nem gondolt át eléggé, már annyira mély gödörbe került, hogy csak akkor tud kimászni belőle, ha az ő játékszabályaik szerint játszik. Legalábbis a lányé szerint.
Az emeletre érve végigsétál az egész folyosón, és azt az ajtót nyitja ki, melyet korábban is említett. A folyosó végén jobbra. Nem engedi előre a páros egyik tagját sem, ő lép be elsőként, és az ágy mellett lévő éjjeliszekrényhez lép.
A szoba egyébként tiszta és rendezett, de látszik rajta, hogy már hosszú hatok óta lakják. Az ablak résnyire van nyitva, hogy mindig friss levegő érkezzen be rajta. Az asztalon egy furulya mellett egymásra pakolt könyvek láthatók, az asztal közepén pedig még egy, amelyik valahol a közepe felé kinyitva pihen. Valamiféle illemtanról van benne szó, egy másik pedig a gerincére írt cím alapján a zenéről szólhat. A lány zenész mivoltát tovább erősíti az ágy végének támasztott lant is. A szekrény felé pillantva, annak ajtajára akasztva Merlana legszebb, vörös ruhája látható, alatta a földön pedig a hozzá általában viselt magassarkú cipők árválkodnak egy párban.
Az ominózus éjjeliszekrény tetején egy rövid, díszes tőr pihen, melyet nem véletlenül tart magához közel, mikor az ágyban fekszik. Több oka is van rá. Az egyik, hogy van mitől, illetve kitől tartania, hogy esetleg meglátogatja az éjszaka folyamán, illetve abban sem lehet soha biztos, hogy minden kuncsaftja barátságos lesz. Utazó felszerelésének többi része egyébként a ruhásszekrénnyel átellenes sarokban, egy rendezetlenebb kupacban fedezhető fel.
Merlana lehajol, és kinyitja az éjjeliszekrény ajtaját, ahonnan egy üveget vesz elő, benne rummal, de látszik, hogy már kibontották, és az italmennyiség körülbelül fele hiányzik is belőle.*
- Rumot esetleg adhatok? Wegtoren-i, nagyon finom. Tudom, hogy nem elég, de egy jó kezdet ahhoz, hogy elnézést kérjek a lent történtek miatt. Félreértettük egymást. *Nem várja meg a választ, ellép az éjjeliszekrény mellől, hogy poharakat vegyen elő, de az ajtaját nyitva hagyja, így tisztán látható, hogy egy csomó más üveg bújik meg a kis szekrényben. Jellemzően borok, az egyik biztosan pálinka, de van ott két másik üveg is, amiben valami más lehet. Ki tudja, hogy mi, de biztos megvan az oka a lánynak, hogy azokat ne szem előtt tárolja.*
5253. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-10-16 17:07:47
Üzenet elküldve: 2024-10-16 17:07:47
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1261
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1261
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
//Várt váratlan//
*Már megint azt csinálja a nő. Talán Mai egy cseppet sem tűnik veszélyesnek, de miért is ne lehetne, hogy éppen titkolnivalója van azzal, hogy honnan is érkezett, hogy hol született? Nem tetszik neki, hogy nem válogatja meg a szavait, hogy mintha semmit nem gondolna át, vagy, ha mégis, akkor igen rosszul teszi. Kezdi bosszantani, úgy igazán, de arra jó ez az egész, hogy egyszerűen csak tudhassa róla, hogy nincs annyi esze, mint azt képzeli. Az nem tud túl jól hazudni sem, aki ennyire nem ismeri az erejét a kimondottaknak. De ő maga ezért nem fog változtatni az elképzelésein. Azt akarja, hogy derüljön ki a férfi számára, hogy igazat mond-e. Neki semmi szüksége nincs a mai estén olyasvalakire, aki azon mereng, hogy valaki keresteti-e. El lehetne gondolkodni tán azon is, hogy az elfnek miféle takargatnivalója lehet, vagy mit tehetett, hogy egyáltalán felmerülhessen a ténye, hogy bárki ráküldött valakit, de most nem ezzel foglalkozik elsősorban. És amúgy sem zavarná, ha kiderülne róla néhány sötét dolog.*
- Milyen szemfüles.
*Mosolyog még mindig, majd mintha csak minden vágya lenne az a két ital, kérleli a szőkét, hogy menjenek fel. Most ő tudna megfagyni attól a tekintettől, de nem neki szól. És szerinte amúgy is teljesen mindegy lenne már annak, hogy mikor látták együtt a hármast, a felpattanó Merlana és a tőr, ami az almába fúródott is ugyanolyan jelzésérték lehet annak, aki figyel rájuk. Késő van, aki nem részeg itt, az esetleg a csapos, aki úgy tűnik amúgy sem kedveli a nőt, az elfet viszont kedvelné. Meg lehetne mivel vezetni, hogy maradjon csendben. De Mai-nak egyáltalán nem célja, hogy bárkinek is baja essen.*
- Ha meg is veszem, nélküle nem döntök ilyesmiről.
*Válaszol a kérdésre, az a tőr pedig annyira mindegy, hogy a tokban van-e, vagy a kezében. Végül dönt a kereskedő, ő pedig el is veszi róla a kezét. Látni akarja a szobáját. Az életterét, hogy ki ő, mit csinál, mije van és miért van szüksége arra, hogy feltehetően drága és különleges holmit sózzon idegenekre. Ha őket szúrta ki magának, nem gondolná, hogy vannak lényeges kapcsolatai, mert akkor azokhoz vinné a holmit. Gazdagokhoz. Ha pedig beigazolódik, hogy valaki küldte, hát akkor sajnálatos módon egy kék szeművel kevesebb lesz ebben a városban. Még, ha nem is ma éri az a balszerencse.
Elindul, hagyja, hogy vezesse a nő, csak lopva fordul az elf felé. Egyetlen ártatlan mosolyt küld felé, de aztán meg sem áll, még be nem vezeti őket a szobába. *
A hozzászólás írója (Mai Faensa) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2024.10.16 17:10:11
*Már megint azt csinálja a nő. Talán Mai egy cseppet sem tűnik veszélyesnek, de miért is ne lehetne, hogy éppen titkolnivalója van azzal, hogy honnan is érkezett, hogy hol született? Nem tetszik neki, hogy nem válogatja meg a szavait, hogy mintha semmit nem gondolna át, vagy, ha mégis, akkor igen rosszul teszi. Kezdi bosszantani, úgy igazán, de arra jó ez az egész, hogy egyszerűen csak tudhassa róla, hogy nincs annyi esze, mint azt képzeli. Az nem tud túl jól hazudni sem, aki ennyire nem ismeri az erejét a kimondottaknak. De ő maga ezért nem fog változtatni az elképzelésein. Azt akarja, hogy derüljön ki a férfi számára, hogy igazat mond-e. Neki semmi szüksége nincs a mai estén olyasvalakire, aki azon mereng, hogy valaki keresteti-e. El lehetne gondolkodni tán azon is, hogy az elfnek miféle takargatnivalója lehet, vagy mit tehetett, hogy egyáltalán felmerülhessen a ténye, hogy bárki ráküldött valakit, de most nem ezzel foglalkozik elsősorban. És amúgy sem zavarná, ha kiderülne róla néhány sötét dolog.*
- Milyen szemfüles.
*Mosolyog még mindig, majd mintha csak minden vágya lenne az a két ital, kérleli a szőkét, hogy menjenek fel. Most ő tudna megfagyni attól a tekintettől, de nem neki szól. És szerinte amúgy is teljesen mindegy lenne már annak, hogy mikor látták együtt a hármast, a felpattanó Merlana és a tőr, ami az almába fúródott is ugyanolyan jelzésérték lehet annak, aki figyel rájuk. Késő van, aki nem részeg itt, az esetleg a csapos, aki úgy tűnik amúgy sem kedveli a nőt, az elfet viszont kedvelné. Meg lehetne mivel vezetni, hogy maradjon csendben. De Mai-nak egyáltalán nem célja, hogy bárkinek is baja essen.*
- Ha meg is veszem, nélküle nem döntök ilyesmiről.
*Válaszol a kérdésre, az a tőr pedig annyira mindegy, hogy a tokban van-e, vagy a kezében. Végül dönt a kereskedő, ő pedig el is veszi róla a kezét. Látni akarja a szobáját. Az életterét, hogy ki ő, mit csinál, mije van és miért van szüksége arra, hogy feltehetően drága és különleges holmit sózzon idegenekre. Ha őket szúrta ki magának, nem gondolná, hogy vannak lényeges kapcsolatai, mert akkor azokhoz vinné a holmit. Gazdagokhoz. Ha pedig beigazolódik, hogy valaki küldte, hát akkor sajnálatos módon egy kék szeművel kevesebb lesz ebben a városban. Még, ha nem is ma éri az a balszerencse.
Elindul, hagyja, hogy vezesse a nő, csak lopva fordul az elf felé. Egyetlen ártatlan mosolyt küld felé, de aztán meg sem áll, még be nem vezeti őket a szobába. *
A hozzászólás írója (Mai Faensa) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2024.10.16 17:10:11
5252. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-10-16 16:26:14
Üzenet elküldve: 2024-10-16 16:26:14
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 108
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 108
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Merre tovább?//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Hagyja magát Zeekx bármit is szeretne vele csinálni, vagy bárhová is nyúl éppen. Nem pont ez az az este, hogy tettesse azt, hogy meg kell hódítani őt. Azok után egyébként is vicces lenne az egész, hogy egy ideig gyakorlatilag együtt is éltek, és mivel kimondva sohasem voltak egy pár, tulajdonképpen nem is váltak el.
Ami pedig a rajtuk kívül éppen létező világot illeti, soha nem érdekelte, hogy mit gondolnak róla mások, bár az is igaz, hogy nem mindig engedhette meg magának azt a luxust és könnyelműséget, hogy ne foglalkozzon vele. Törzsében, ahol mindenki ismert mindenkit, ilyen téren sokkal kevesebb mozgástér adódott a számára, és sokkal inkább következménye volt bárminek, amit csak tett.
Ennyiből, illetve persze nem csak ennyiből, Arthenior teljesen más. Ha itt és most tenne bármi olyasmit, ami megbotránkozást kelt, akár azért, mert túl agresszív, akár, mert undorító, vagy akár szokatlan, azt nem is látná senki, csak a fogadóban éppen jelenlévők, akik Arthenior összlakosságának durván elenyésző töredéke. Már a fogadó falain túl sem tudná senki, hogy mit csinált, pedig a falakon túl alig csak pár méterre van innen. Még, ha mindenki, aki látta és hírét vinné annak, hogy mondjuk megölt, vagy kirabolt valakit itt, akkor is idő kellene, amíg tettei híre eljutna a város másik felébe, és, ha még így is történne, mivel nem ő az egyetlen, fiatal ork nőstény a városban, ha bárki meglátná az utcán másnap, nem lehetne teljesen biztos abban, hogy valóban ő az, akiről szólnak a pletykák.
Így már csak ezért sem aggódik azért, amit mindenki szeme láttára tesz, illetve készül tenni éppen.
Pontosan tudja, hogy egy ork és egy ember békésen, bár szenvedéllyel csókólózgató, éppen szobára menni készülő párosa minden bizonnyal nem csak sok emberek, hanem az ő fajtársai többsége számára is több lenne, mint visszataszító, itt azonban valahogy elveszik az általános részeg zsivajban.
Különben is, abba, hogy kivel, mit és miért csinál, sohasem engedett és engedne beleszólást, és tudja, hogy a maga módján Zeekx is pontosan így van ezzel.
Másoknak itt és most viszont ők is csak mások, mindenki inkább van elfoglalva magával és saját asztaltársaságával, mint azzal, hogy ők ketten nem messze tőlük mit tesznek egymással éppen.*
- Azért azt szeretem itt, hogy a kutyát sem érdekli, amit csinálunk. *jegyzi meg, bár a fiatal pap számára talán most nem egyértelmű, hogy mire gondol pontosan, de hát már csak nagyon különböző múltjuk miatt is az egymás mellett való elbeszélés eleve szerves része a kapcsolatuknak.*
- Ma estére nem kell több izgalom annál, ami fent vár rám. *teszi hozzá ezek után.* A többi napot meg majd megoldom valahogy. De ne aggódj, tényleg tudok vigyázni magamra. Neked kéne inkább megtanulni. Legalább párban kellene kéregetnetek, nem egyedül.
*Ez sem biztos megoldás persze, de szerinte még mindig nehezebben kötnek bele két papba, főleg, ha a kettő közül legalább az egyik kicsit megtermettebb, vagy fenyegető külsejű, mint egyetlen vékony, alacsony, ártatlannak tűnő srácba. Őt mondjuk bizarr módon vonzza az, hogy ő teljesen más, mint amilyennek az otthoniak szerint egy hímnek lennie kellene.*
- Mindjárt jövök! *mondja ezek után, és az általa elfogyasztott alkohol ellenére is elég magabiztos léptekkel távozik, hogy a fogadó erre a célra használt helyiségében megszabadulhasson a testébe bevitt folyadék egy részétől. Ahhoz, hogy tántorogjon, és feltűnően legyen részeg ennél mindenképpen sokkal többet kellett volna inni.
Visszatérve nem teketóriázik sokat. Ma estére belefáradt a gondolkodásba és a beszédbe, jobban szeretné, ha most már a tettek beszélnének helyette inkább.*
- Menjünk fel! *mondja, miután összeszedte minden cuccát.* Mutasd az utat a szobádig!
*Kicsit fáradt ugyan, de annyira biztos nem, hogy most rögtön alvásra akarja használni az ágyat.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Hagyja magát Zeekx bármit is szeretne vele csinálni, vagy bárhová is nyúl éppen. Nem pont ez az az este, hogy tettesse azt, hogy meg kell hódítani őt. Azok után egyébként is vicces lenne az egész, hogy egy ideig gyakorlatilag együtt is éltek, és mivel kimondva sohasem voltak egy pár, tulajdonképpen nem is váltak el.
Ami pedig a rajtuk kívül éppen létező világot illeti, soha nem érdekelte, hogy mit gondolnak róla mások, bár az is igaz, hogy nem mindig engedhette meg magának azt a luxust és könnyelműséget, hogy ne foglalkozzon vele. Törzsében, ahol mindenki ismert mindenkit, ilyen téren sokkal kevesebb mozgástér adódott a számára, és sokkal inkább következménye volt bárminek, amit csak tett.
Ennyiből, illetve persze nem csak ennyiből, Arthenior teljesen más. Ha itt és most tenne bármi olyasmit, ami megbotránkozást kelt, akár azért, mert túl agresszív, akár, mert undorító, vagy akár szokatlan, azt nem is látná senki, csak a fogadóban éppen jelenlévők, akik Arthenior összlakosságának durván elenyésző töredéke. Már a fogadó falain túl sem tudná senki, hogy mit csinált, pedig a falakon túl alig csak pár méterre van innen. Még, ha mindenki, aki látta és hírét vinné annak, hogy mondjuk megölt, vagy kirabolt valakit itt, akkor is idő kellene, amíg tettei híre eljutna a város másik felébe, és, ha még így is történne, mivel nem ő az egyetlen, fiatal ork nőstény a városban, ha bárki meglátná az utcán másnap, nem lehetne teljesen biztos abban, hogy valóban ő az, akiről szólnak a pletykák.
Így már csak ezért sem aggódik azért, amit mindenki szeme láttára tesz, illetve készül tenni éppen.
Pontosan tudja, hogy egy ork és egy ember békésen, bár szenvedéllyel csókólózgató, éppen szobára menni készülő párosa minden bizonnyal nem csak sok emberek, hanem az ő fajtársai többsége számára is több lenne, mint visszataszító, itt azonban valahogy elveszik az általános részeg zsivajban.
Különben is, abba, hogy kivel, mit és miért csinál, sohasem engedett és engedne beleszólást, és tudja, hogy a maga módján Zeekx is pontosan így van ezzel.
Másoknak itt és most viszont ők is csak mások, mindenki inkább van elfoglalva magával és saját asztaltársaságával, mint azzal, hogy ők ketten nem messze tőlük mit tesznek egymással éppen.*
- Azért azt szeretem itt, hogy a kutyát sem érdekli, amit csinálunk. *jegyzi meg, bár a fiatal pap számára talán most nem egyértelmű, hogy mire gondol pontosan, de hát már csak nagyon különböző múltjuk miatt is az egymás mellett való elbeszélés eleve szerves része a kapcsolatuknak.*
- Ma estére nem kell több izgalom annál, ami fent vár rám. *teszi hozzá ezek után.* A többi napot meg majd megoldom valahogy. De ne aggódj, tényleg tudok vigyázni magamra. Neked kéne inkább megtanulni. Legalább párban kellene kéregetnetek, nem egyedül.
*Ez sem biztos megoldás persze, de szerinte még mindig nehezebben kötnek bele két papba, főleg, ha a kettő közül legalább az egyik kicsit megtermettebb, vagy fenyegető külsejű, mint egyetlen vékony, alacsony, ártatlannak tűnő srácba. Őt mondjuk bizarr módon vonzza az, hogy ő teljesen más, mint amilyennek az otthoniak szerint egy hímnek lennie kellene.*
- Mindjárt jövök! *mondja ezek után, és az általa elfogyasztott alkohol ellenére is elég magabiztos léptekkel távozik, hogy a fogadó erre a célra használt helyiségében megszabadulhasson a testébe bevitt folyadék egy részétől. Ahhoz, hogy tántorogjon, és feltűnően legyen részeg ennél mindenképpen sokkal többet kellett volna inni.
Visszatérve nem teketóriázik sokat. Ma estére belefáradt a gondolkodásba és a beszédbe, jobban szeretné, ha most már a tettek beszélnének helyette inkább.*
- Menjünk fel! *mondja, miután összeszedte minden cuccát.* Mutasd az utat a szobádig!
*Kicsit fáradt ugyan, de annyira biztos nem, hogy most rögtön alvásra akarja használni az ágyat.*
5251. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-10-16 14:57:27
Üzenet elküldve: 2024-10-16 14:57:27
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 264
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 264
Játékstílus: Megfontolt
//Várt váratlan//
//A hozzázólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*A félvér ma már látta őrjöngeni az elfet. Most pont azért veszélyesebb mert kimondottan távol áll attól amit a rezidencián mutatott magából. Ebben az állapotában jobban odafigyel a módszerre is amivel eredményt akar elérni. És, azt gondolni, hogy a városban egyértelműen kötél jár annak, aki bemocskolja a kezét az elég naiv gondolat. Még csak pénz se kell ahhoz, hogy megúszd. Csak tudni kell ügyesen elsikálni a nyomokat. Elég csúnya vég felé halad ez a kis játék. A kék szemű viszont nem szeretné olyan könnyen elengedni a másikat. Pedig ha tudják hol keressék akkor sokkal egyszerűbb lenne később úgy megoldani ezt a helyzetet, hogy nem látta senki őket egymással felmenni a szobába és nem tudják őket az ügyhöz kapcsolni. De rendben. Mutassa csak meg a kisasszony, hogy ő miképp szeretné intézni. A megjegyzésre a tőrrel kapcsolatban az elf nem reagál csak egy újabbat harap abból az almából. Finom ropogós. Érzi ahogy a leve lefolyik az állán, de nem törli le. Tele a keze. A csonk marad a zsebében. Miután a falatot lenyelte utána válaszol a félvérnek.*
-Felőlem.
~Faszomat! Ez a négy arany is kurvára megérte.~
*Nem sok fogyott a gyümölcstálról meg kell hagyni. A bort azért felhörpinti, majd a tőrre tűzött almájával feláll a székről, hogy kövesse a nőket. Más helyzetben ez akár egy egész kellemes jövőt is sejtethetne, de azok a zöldek most mást ígérnek. Nem tudja mi a terve a félvérnek, de fel van készülve bármire.*
//A hozzázólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*A félvér ma már látta őrjöngeni az elfet. Most pont azért veszélyesebb mert kimondottan távol áll attól amit a rezidencián mutatott magából. Ebben az állapotában jobban odafigyel a módszerre is amivel eredményt akar elérni. És, azt gondolni, hogy a városban egyértelműen kötél jár annak, aki bemocskolja a kezét az elég naiv gondolat. Még csak pénz se kell ahhoz, hogy megúszd. Csak tudni kell ügyesen elsikálni a nyomokat. Elég csúnya vég felé halad ez a kis játék. A kék szemű viszont nem szeretné olyan könnyen elengedni a másikat. Pedig ha tudják hol keressék akkor sokkal egyszerűbb lenne később úgy megoldani ezt a helyzetet, hogy nem látta senki őket egymással felmenni a szobába és nem tudják őket az ügyhöz kapcsolni. De rendben. Mutassa csak meg a kisasszony, hogy ő miképp szeretné intézni. A megjegyzésre a tőrrel kapcsolatban az elf nem reagál csak egy újabbat harap abból az almából. Finom ropogós. Érzi ahogy a leve lefolyik az állán, de nem törli le. Tele a keze. A csonk marad a zsebében. Miután a falatot lenyelte utána válaszol a félvérnek.*
-Felőlem.
~Faszomat! Ez a négy arany is kurvára megérte.~
*Nem sok fogyott a gyümölcstálról meg kell hagyni. A bort azért felhörpinti, majd a tőrre tűzött almájával feláll a székről, hogy kövesse a nőket. Más helyzetben ez akár egy egész kellemes jövőt is sejtethetne, de azok a zöldek most mást ígérnek. Nem tudja mi a terve a félvérnek, de fel van készülve bármire.*
5250. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-10-16 12:59:17
Üzenet elküldve: 2024-10-16 12:59:17
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 717
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 717
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Várt váratlan//
*Nem a kikötőben vannak. Ezzel a ténnyel ő is egyet tud érteni. Az már kiderült, hogy ők ketten jól ismerik a kikötő szabályait, de a város máshogy működik. A kikötőben fegyverrel bármit meg lehet szerezni, itt legfeljebb egy hideg, nyirkos cellát és vasrácsokat lehet érte kapni, vagy egy csinos kötelet a nyak köré. Ez is egyfajta üzlet, de olyan üzlet, amivel semelyik fél nem jár jól. Éppen ezért is akar Merlana azonnal kiszállni belőle, mert a törvények védelme ellenére egy penge itt is ugyanolyan éles, mint a kikötőben, és nem szeretne a fegyver rossz végén állni néhány varázsital miatt. Szóval távozik, az a szőke meg dühöngjön csak ott magában. Olyan részeg, hogy reggelre úgyis elfelejti az egészet.
Ám hamar rá kell jönnie, hogy csak szeretne távozni, de nem tud. A finom, puha ujjak bilincsként fonódnak körbe a csuklóján, de azoknak az ujjaknak a tapintása, a tisztán érezhető ápoltsága ugyanúgy sok mindenről árulkodik. Pont úgy, mint a szavak, melyeket hall, mikor a kisasszony először kezd hosszabban beszélni hozzá. Ahogy Merlana visszafordul, még a különösen hasonló kékjeik is találkoznak.*
- Lihanech, igaz? *Kérdez rá, mert a látottak és hallottak alapján szinte biztos benne, hogy onnan származik a nő. Valaki odafentről tényleg szórakozik vele. A férfi a múltjának azon éveire emlékezteti, melyeket a kikötőben töltött, most pedig a fél-elf lányt látva elméje pár pillanatra egészen a kezdetekig utazik vissza. Addig a városig, melynek közeléből ő maga is indult. Lihanech-ig.*
- Csak mi ketten, vagy jön a párod is? *Vált közvetlenebb hangnembe, úgy érzi, hogy az előzmények alapján mostanra már teljesen felesleges a mézes-mázos stílus.*
- Ha az utóbbi, akkor akár vissza is ülhetek az asztalhoz, amint a fegyver visszakerül a tokjába. Ám, ha mégis ragaszkodsz hozzá, akkor menjünk fel! A négy fal között mindenki könnyebben lehet őszinte.
*A hátránya és az előnye is megvan annak is, ha idelent maradnak, és annak is, ha felmennek. Utóbbinak egyértelmű a hátránya, az életét fogja kockáztatni, de ahogy már sokszor mondogatta magának, a kockázatokat néha vállalni kell. Ha lent maradnak, azzal pedig azt kockáztatja, hogy valaki másnak, aki valóban ártani akar nekik is feltűnik, hogy milyen érték felett diskurálnak épp. A zárt ajtók mögött az üzlet tárgya van nagyobb biztonságban.
Mielőtt végleg döntene, még egy ideig bámulja azokat a kékeket, mígnem feltűnik bennük a biztonságot ígérő fény, ami végül eldönti a kérdést.*
- Menjünk fel! Gyertek! *Ismétli önmagát, egyetértve a feketehajúval, majd megmozdítja a kezét, jelezve, hogy most már elengedhetné őt. Ha szabadul, akkor el is indul a lépcsők felé, hogy utána az emeleten lévő szobájába vezesse a párost.*
*Nem a kikötőben vannak. Ezzel a ténnyel ő is egyet tud érteni. Az már kiderült, hogy ők ketten jól ismerik a kikötő szabályait, de a város máshogy működik. A kikötőben fegyverrel bármit meg lehet szerezni, itt legfeljebb egy hideg, nyirkos cellát és vasrácsokat lehet érte kapni, vagy egy csinos kötelet a nyak köré. Ez is egyfajta üzlet, de olyan üzlet, amivel semelyik fél nem jár jól. Éppen ezért is akar Merlana azonnal kiszállni belőle, mert a törvények védelme ellenére egy penge itt is ugyanolyan éles, mint a kikötőben, és nem szeretne a fegyver rossz végén állni néhány varázsital miatt. Szóval távozik, az a szőke meg dühöngjön csak ott magában. Olyan részeg, hogy reggelre úgyis elfelejti az egészet.
Ám hamar rá kell jönnie, hogy csak szeretne távozni, de nem tud. A finom, puha ujjak bilincsként fonódnak körbe a csuklóján, de azoknak az ujjaknak a tapintása, a tisztán érezhető ápoltsága ugyanúgy sok mindenről árulkodik. Pont úgy, mint a szavak, melyeket hall, mikor a kisasszony először kezd hosszabban beszélni hozzá. Ahogy Merlana visszafordul, még a különösen hasonló kékjeik is találkoznak.*
- Lihanech, igaz? *Kérdez rá, mert a látottak és hallottak alapján szinte biztos benne, hogy onnan származik a nő. Valaki odafentről tényleg szórakozik vele. A férfi a múltjának azon éveire emlékezteti, melyeket a kikötőben töltött, most pedig a fél-elf lányt látva elméje pár pillanatra egészen a kezdetekig utazik vissza. Addig a városig, melynek közeléből ő maga is indult. Lihanech-ig.*
- Csak mi ketten, vagy jön a párod is? *Vált közvetlenebb hangnembe, úgy érzi, hogy az előzmények alapján mostanra már teljesen felesleges a mézes-mázos stílus.*
- Ha az utóbbi, akkor akár vissza is ülhetek az asztalhoz, amint a fegyver visszakerül a tokjába. Ám, ha mégis ragaszkodsz hozzá, akkor menjünk fel! A négy fal között mindenki könnyebben lehet őszinte.
*A hátránya és az előnye is megvan annak is, ha idelent maradnak, és annak is, ha felmennek. Utóbbinak egyértelmű a hátránya, az életét fogja kockáztatni, de ahogy már sokszor mondogatta magának, a kockázatokat néha vállalni kell. Ha lent maradnak, azzal pedig azt kockáztatja, hogy valaki másnak, aki valóban ártani akar nekik is feltűnik, hogy milyen érték felett diskurálnak épp. A zárt ajtók mögött az üzlet tárgya van nagyobb biztonságban.
Mielőtt végleg döntene, még egy ideig bámulja azokat a kékeket, mígnem feltűnik bennük a biztonságot ígérő fény, ami végül eldönti a kérdést.*
- Menjünk fel! Gyertek! *Ismétli önmagát, egyetértve a feketehajúval, majd megmozdítja a kezét, jelezve, hogy most már elengedhetné őt. Ha szabadul, akkor el is indul a lépcsők felé, hogy utána az emeleten lévő szobájába vezesse a párost.*
5249. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-10-16 11:20:01
Üzenet elküldve: 2024-10-16 11:20:01
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 456
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 456
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//A nemes lovag esete a kóbor zsoldossal//
//Fürdőház//
* Nem véletlenül figyelte a férfi reakcióit. Nagyon kíváncsi volt arra, hogyan reagál és hát ha őszinte akar lenni magával, akkor nem volt túlságosan meggyőző neki amit most hallott a szájából. Általában vegyes érzelmekkel fogadják ezen elképzeléseit, így már annyira nem lepődik meg, de még mindig bosszantja a dolog. Viszont legalább a véleményét magában tartja, így nem bosszantja fel a lovagnőt. A Sellőházban is megpozott simán egy férfit, itt is biztos megtenné, főleg, hogy nemesi kiváltság biztosít neki némi megkülönböztetést. Egy fokkal azért hűvösebben hallgatja a továbbiakban a másikat, de még figyel rá. Mesél a zsoldos létéről, amit igen jól ismer Nixomia is. Fegyverhordozóként sokszor kísérte el mentorát karavánok kíséretére. Kóborlása során is inkább zsoldos volt, de az éles különbség megmaradt számára.*
- Ismerős. A legtöbb zsoldoskompánia így jár.* Fűzi hozzá saját gondolatait. A hűvösebb hangvételből azért elég gyorsan sikerül kimozdítania Mykaelnek, mert a sárvárosi csetepatéra rögtön felélénkül.*
- De sajnálom, hogy a kikötőben vesztegeltem, amikor ez harc megtörtént. Dicsőség és hírnév várt volna, ha itt lettem volna.* Csap bosszúsan a víztükör tetejére.*
- Nem tudom hova akarják felhúzni azt a házat, de igyekezhetnének. Mondjuk hiába építik fel azt a házat, a kalandozást nem fogom feladni. A legutóbbi vadászaton is pazar zsákmányt szereztem. Forr a vérem, hogy megismételjem.* Természetesen eldicsekszik kérés nélkül a híres vadászattal.*
- Kint a pusztán vadásztunk maihinra. Tudod mi az? Óriási csordában élő szörnyetegek. Ott találtam a kardom is egy csontváz mellett, amiről kiderült, hogy egy nomádé. Azok vissza akarták venni tőlem, de megharcoltam érte. Kivívtam a tiszteletük, nem hátráltam meg, hiába voltak túlerőben. Tőlem semmit nem lehet csak úgy elvenni.* Szemeiben kapzsiság tüze villan fel, ami valljuk be nem éppen lovagi erény.* Később, amikor cserkeltük a prédát nagy testű macskaszerű vadak leptek meg minket. Akkor megmentettem egy nomádot. Úgy fejbe csaptam azt a szörnyet, hogy szó szerint otthagyta a fogát, amit még a mai napig is őrzők, de mivel jó harc volt, ezért az előttem szenvedő lényt megkíméltem. Saját gyógyitalomat dugtam le a torkán, ezzel is kegyet gyakorolva felette.* Fényezi magát, de az valóban egy dicsőséges nap volt.* Végül elejtettünk két nagy maihint is. Közrefogtuk őket és ott is megharcoltam a jussomért. A szőrméjéből aztán saját két kezemmel készítettem egy pazar kabátot. A húsát szintén én magam dolgoztam fel. Még most is van belőle tetemes adag.* Ez a vadászat az egyik legjobb kalandja, amivel fényezni tudja magát és persze lehengerelni másokat. Szegény fiú biztosan csak pislog, mert szóhoz jutni ezidáig nem valószínű, hogy tudott.*
//A nemes lovag esete a kóbor zsoldossal//
//Fürdőház//
* Nem véletlenül figyelte a férfi reakcióit. Nagyon kíváncsi volt arra, hogyan reagál és hát ha őszinte akar lenni magával, akkor nem volt túlságosan meggyőző neki amit most hallott a szájából. Általában vegyes érzelmekkel fogadják ezen elképzeléseit, így már annyira nem lepődik meg, de még mindig bosszantja a dolog. Viszont legalább a véleményét magában tartja, így nem bosszantja fel a lovagnőt. A Sellőházban is megpozott simán egy férfit, itt is biztos megtenné, főleg, hogy nemesi kiváltság biztosít neki némi megkülönböztetést. Egy fokkal azért hűvösebben hallgatja a továbbiakban a másikat, de még figyel rá. Mesél a zsoldos létéről, amit igen jól ismer Nixomia is. Fegyverhordozóként sokszor kísérte el mentorát karavánok kíséretére. Kóborlása során is inkább zsoldos volt, de az éles különbség megmaradt számára.*
- Ismerős. A legtöbb zsoldoskompánia így jár.* Fűzi hozzá saját gondolatait. A hűvösebb hangvételből azért elég gyorsan sikerül kimozdítania Mykaelnek, mert a sárvárosi csetepatéra rögtön felélénkül.*
- De sajnálom, hogy a kikötőben vesztegeltem, amikor ez harc megtörtént. Dicsőség és hírnév várt volna, ha itt lettem volna.* Csap bosszúsan a víztükör tetejére.*
- Nem tudom hova akarják felhúzni azt a házat, de igyekezhetnének. Mondjuk hiába építik fel azt a házat, a kalandozást nem fogom feladni. A legutóbbi vadászaton is pazar zsákmányt szereztem. Forr a vérem, hogy megismételjem.* Természetesen eldicsekszik kérés nélkül a híres vadászattal.*
- Kint a pusztán vadásztunk maihinra. Tudod mi az? Óriási csordában élő szörnyetegek. Ott találtam a kardom is egy csontváz mellett, amiről kiderült, hogy egy nomádé. Azok vissza akarták venni tőlem, de megharcoltam érte. Kivívtam a tiszteletük, nem hátráltam meg, hiába voltak túlerőben. Tőlem semmit nem lehet csak úgy elvenni.* Szemeiben kapzsiság tüze villan fel, ami valljuk be nem éppen lovagi erény.* Később, amikor cserkeltük a prédát nagy testű macskaszerű vadak leptek meg minket. Akkor megmentettem egy nomádot. Úgy fejbe csaptam azt a szörnyet, hogy szó szerint otthagyta a fogát, amit még a mai napig is őrzők, de mivel jó harc volt, ezért az előttem szenvedő lényt megkíméltem. Saját gyógyitalomat dugtam le a torkán, ezzel is kegyet gyakorolva felette.* Fényezi magát, de az valóban egy dicsőséges nap volt.* Végül elejtettünk két nagy maihint is. Közrefogtuk őket és ott is megharcoltam a jussomért. A szőrméjéből aztán saját két kezemmel készítettem egy pazar kabátot. A húsát szintén én magam dolgoztam fel. Még most is van belőle tetemes adag.* Ez a vadászat az egyik legjobb kalandja, amivel fényezni tudja magát és persze lehengerelni másokat. Szegény fiú biztosan csak pislog, mert szóhoz jutni ezidáig nem valószínű, hogy tudott.*
5248. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-10-16 09:30:26
Üzenet elküldve: 2024-10-16 09:30:26
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 276
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 276
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Derk Derrallo//
*A fogadós kihozza a 2 pohár Gyümölcsteát, amiért 10 aranyat fizet. Jobban kedveli az édesebb italokat, mint az alkoholosakat. Nem is fogadja el a férfi másik sörét. Derk szalonnája hamarabb megérkezik minta az ő rendelése, de arra sem kell sokat várnia. Addig figyelmesen hallgatja a másikat. Most neki is át kell gondolnia a terveit. Mihez kezdjen most? Lehetőségek tárháza nyílt ki előtte, nem tudja pontosan mihez is tudna kezdeni. Lehetségesnek tartja, hogy benéz a Mágustoronyba egy kis mágia tanulásra. De még akár a Templomban is segítségére lehetnek, bár ő nem Eeyr hívő és nem is feltétlenül tudna azzá válni. Gondolatai közben ő is megkapja az ételét. Még gőzölög is, mutatva hogy frissen készült. A fűszerek kavalkádja a levegőben rögtön meghozza az étvágyát. Ahogy Derk ő is késsel villával eszik. Nem csak, hogy mutassa jó neveltetését, de nem is akarja összepiszkolni magát.*
-Nem nagyon tudom hogyan tovább. Lehet benézek a Mágustoronyba.
*Válaszolja röviden. A következő falatnál csap belé a felismerés, hogy még be sem mutatkoztak. A találkozások óta talán az lett volna a legjobb pillanat erre, mikor Artheniorba tartottak, azóta viszont nem volt jó alkalom erre, ezért úgy gondolja, hogy itt lenne rá a megfelelő pillanat.*
-Amúgy Henadryna vagyok.
*Böki oda röviden.*
*A fogadós kihozza a 2 pohár Gyümölcsteát, amiért 10 aranyat fizet.
Jobban kedveli az édesebb italokat, mint az alkoholosakat. Nem is fogadja el a férfi másik sörét. Derk szalonnája hamarabb megérkezik minta az ő rendelése, de arra sem kell sokat várnia. Addig figyelmesen hallgatja a másikat. Most neki is át kell gondolnia a terveit. Mihez kezdjen most? Lehetőségek tárháza nyílt ki előtte, nem tudja pontosan mihez is tudna kezdeni. Lehetségesnek tartja, hogy benéz a Mágustoronyba egy kis mágia tanulásra. De még akár a Templomban is segítségére lehetnek, bár ő nem Eeyr hívő és nem is feltétlenül tudna azzá válni. Gondolatai közben ő is megkapja az ételét. Még gőzölög is, mutatva hogy frissen készült. A fűszerek kavalkádja a levegőben rögtön meghozza az étvágyát. Ahogy Derk ő is késsel villával eszik. Nem csak, hogy mutassa jó neveltetését, de nem is akarja összepiszkolni magát.*-Nem nagyon tudom hogyan tovább. Lehet benézek a Mágustoronyba.
*Válaszolja röviden. A következő falatnál csap belé a felismerés, hogy még be sem mutatkoztak. A találkozások óta talán az lett volna a legjobb pillanat erre, mikor Artheniorba tartottak, azóta viszont nem volt jó alkalom erre, ezért úgy gondolja, hogy itt lenne rá a megfelelő pillanat.*
-Amúgy Henadryna vagyok.
*Böki oda röviden.*
5247. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-10-15 22:08:26
Üzenet elküldve: 2024-10-15 22:08:26
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 211
OOC üzenetek: 21
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 211
OOC üzenetek: 21
Játékstílus: Vakmerő
//Enyveskezű és Harcias//
*Harga igen hatékonyan végzi a munkáját, de csak akkor, amikor meg van győződve arról, hogy értelmes a feladat. Azaz olyan, amiből neki is haszna van, például több aranya vagy több étele lesz. Fölösleges és haszontalan dolgokkal viszont senki ne merje zargatni, mert rossz vége lesz. Szerencsés esetben pont olyan trehányul végezné el a munkát, ahogy azt bárki egy hozzá hasonló orkról gondolná, szerencsétlen esetekben pedig az erősködő munkaadó képét is beverné. Most Böröngővel mondhatni saját maguk munkaadói, ennek minden felelősségével és szabadságával. Vállalkozásuk sikere tőlük függ. A megoldandó feladat szokatlanul erős fejtörésre készteti Hargát.*
– Az már valami. Én a halakkal nem vagyok jó. De az erdei állatokat le tudom lőni a számszeríjammal. Az ólból meg kézzel is el lehet vinni a disznót meg a csirkét. *Csak meg kellett erőltetnie magát és máris záporoznak a jobbnál jobb ötletek. Viszont egyik sem hangzik olyan élvezetesen, mint megfenyegetni valakit, hogy fizesse ki őket.*
– De kedvesen nem lehet verekedni. És mi a tököm az a szusz? *Választ várva néz Böröngőre.*
*Harga igen hatékonyan végzi a munkáját, de csak akkor, amikor meg van győződve arról, hogy értelmes a feladat. Azaz olyan, amiből neki is haszna van, például több aranya vagy több étele lesz. Fölösleges és haszontalan dolgokkal viszont senki ne merje zargatni, mert rossz vége lesz. Szerencsés esetben pont olyan trehányul végezné el a munkát, ahogy azt bárki egy hozzá hasonló orkról gondolná, szerencsétlen esetekben pedig az erősködő munkaadó képét is beverné. Most Böröngővel mondhatni saját maguk munkaadói, ennek minden felelősségével és szabadságával. Vállalkozásuk sikere tőlük függ. A megoldandó feladat szokatlanul erős fejtörésre készteti Hargát.*
– Az már valami. Én a halakkal nem vagyok jó. De az erdei állatokat le tudom lőni a számszeríjammal. Az ólból meg kézzel is el lehet vinni a disznót meg a csirkét. *Csak meg kellett erőltetnie magát és máris záporoznak a jobbnál jobb ötletek. Viszont egyik sem hangzik olyan élvezetesen, mint megfenyegetni valakit, hogy fizesse ki őket.*
– De kedvesen nem lehet verekedni. És mi a tököm az a szusz? *Választ várva néz Böröngőre.*
5246. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-10-15 21:15:36
Üzenet elküldve: 2024-10-15 21:15:36
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 261
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 261
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Henadryna Gudinziss//
* Az első korty leküldését követve elégedetten sóhajt fel. Jó rég ivott már. Eddig minden figyelmét elvette a tanulás, de most végre eljött az ő ideje. Végre megengedheti magának, hogy ne kelljen semmit se csinálni. Az udvariasságot és az illemét valóban elfelejtette. De az is lehet, hogy csak szimplán nincsenek olyan kapcsolatban, hogy az udvariasság legyen a legfőbb dolog, ami miatt aggódni kéne. Fiatal még az este, Derk meg tudja, hogy még lesz egy két beszólás mind a két fél részéről. Ha kell, ha nem kell. *
- Nem csak az, hogy sok, de még csak nem is tudtam aludni. Akkor még nem érdekelt, de most már érzem, hogy nem kellett volna annyit olvasgatni. Bár még egy semmitevős nap után is képes elfáradni valaki! Kár, hogy olyanom nem volt már egy ideje.
* Késsel villával nekilát a szalonnájának. Nem teljesen barbár, de ha a helyzet felkínálná, simán enne csak a kezeivel. Érdekli a fenét. De így, társaságban, egy kicsit gatyába rázza magát és megmutatja, hogy nem csak egy közönséges barbár. Sokat nem kell erőlködni, elvégre nem farkasok nevelték! Legalábbis reméli. *
- És? Van már terved? Vagy egyelőre maradsz annál, amit mondtál?
* Kérdően pillant a nőre. Már egy ideje ismerik egymást. Már megtudtak egymásról ezt azt, kivéve persze egymást nevét. Persze valahogy sose volt jó idő, hogy ezt letudhassák, de valahogy amikor idejük engedi, például most, akkor valahogy kimegy mindenki fejéből. Mindegy is, egyszer csak túl jutnak ezen is, vagy sose. *
* Az első korty leküldését követve elégedetten sóhajt fel. Jó rég ivott már. Eddig minden figyelmét elvette a tanulás, de most végre eljött az ő ideje. Végre megengedheti magának, hogy ne kelljen semmit se csinálni. Az udvariasságot és az illemét valóban elfelejtette. De az is lehet, hogy csak szimplán nincsenek olyan kapcsolatban, hogy az udvariasság legyen a legfőbb dolog, ami miatt aggódni kéne. Fiatal még az este, Derk meg tudja, hogy még lesz egy két beszólás mind a két fél részéről. Ha kell, ha nem kell. *
- Nem csak az, hogy sok, de még csak nem is tudtam aludni. Akkor még nem érdekelt, de most már érzem, hogy nem kellett volna annyit olvasgatni. Bár még egy semmitevős nap után is képes elfáradni valaki! Kár, hogy olyanom nem volt már egy ideje.
* Késsel villával nekilát a szalonnájának. Nem teljesen barbár, de ha a helyzet felkínálná, simán enne csak a kezeivel. Érdekli a fenét. De így, társaságban, egy kicsit gatyába rázza magát és megmutatja, hogy nem csak egy közönséges barbár. Sokat nem kell erőlködni, elvégre nem farkasok nevelték! Legalábbis reméli. *
- És? Van már terved? Vagy egyelőre maradsz annál, amit mondtál?
* Kérdően pillant a nőre. Már egy ideje ismerik egymást. Már megtudtak egymásról ezt azt, kivéve persze egymást nevét. Persze valahogy sose volt jó idő, hogy ezt letudhassák, de valahogy amikor idejük engedi, például most, akkor valahogy kimegy mindenki fejéből. Mindegy is, egyszer csak túl jutnak ezen is, vagy sose. *
5245. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-10-15 17:45:20
Üzenet elküldve: 2024-10-15 17:45:20
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 422
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 422
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//A nemes lovag esete a kóbor zsoldossal//
//Fürdőház//
- Kóbor lovag!
*feleli ámulva, és már majdnem a száján van, hogy: "Á, szóval zsoldos" - de ennél azért mégis több esze van. Ha a nőnek láthatóan ennyire sokat jelent a különbség, akkor nem fogja felbőszíteni azzal, hogy lefitymálja a rangját, még ha ő maga nem is nagyon látja a különbséget.
Nixomia büszke kijelentéseit nyugodt félmosollyal hallgatja, majd csak annyit tesz hozzá.*
- Ejha!
*de mivel ez így azért elég kevés, hozzáteszi.*
- Jó az, amikor az ember megdolgozik valamiért, és el is éri. Erre okkal lehetsz büszke.
*mondja, mert ezt így is gondolja. Az ugyan nem sokat jelent neki, hogy a nő célja a nemesség volt, a rezidencia meg a rang. Egy fiatal céhinast, aki épp leadja a mestervizsgáját és ezáltal önmaga is mesterré válik, ugyanígy elismerne. Teljesítmény mindkettőben van.
Ennyivel be kell érnie Nixomiának, mert az ifjú bérkard olyan könnyen nem lenyűgözhető.*
- Zsoldos vagyok, igen. Nekem sincs uram, és már alakulatom se. Forgácsolódtunk már egy ideje, jó vezetés híján, aztán valami vidéki csetepatéban végleg szétverték a kompániát. Azért nem vesztünk oda mind, de ahhoz már kevesen maradtunk és túl kevéssel, hogy legyen még értelme együtt maradni. Meg aztán: nincsenek rendes harcok manapság. A nagy városok nyugton vannak, senki se háborúzik, csak az ilyen eldugott vidékek hatalmaskodói ugranak néha egymásnak. Az olyan munka alig valamivel jobb, mint útonállónak állni. Nem nekem való. A városban akad munka bőven, elvagyok, amíg adódik valami igazi harci lehetőség. Úgy hallom, a városban épp lemaradtam egyről. Annak a Sárvárosnak a kitakarításából. Ott lesz neked házad, nem?
*kérdi aztán. Látszólag a sikamlós célozgatásokat, beszédes pillantásokat most egy időre félretette. A beszélgetés se rossz, Nixomia érdekes a bájai nélkül is. De ez nem jelenti azt, hogy egy alkalmas pillanatban ne környékezné meg ismét. Csak most jobban érdekli a mondandója.*
A hozzászólás írója (Mykael Rohark) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2024.10.15 17:47:44
//A nemes lovag esete a kóbor zsoldossal//
//Fürdőház//
- Kóbor lovag!
*feleli ámulva, és már majdnem a száján van, hogy: "Á, szóval zsoldos" - de ennél azért mégis több esze van. Ha a nőnek láthatóan ennyire sokat jelent a különbség, akkor nem fogja felbőszíteni azzal, hogy lefitymálja a rangját, még ha ő maga nem is nagyon látja a különbséget.
Nixomia büszke kijelentéseit nyugodt félmosollyal hallgatja, majd csak annyit tesz hozzá.*
- Ejha!
*de mivel ez így azért elég kevés, hozzáteszi.*
- Jó az, amikor az ember megdolgozik valamiért, és el is éri. Erre okkal lehetsz büszke.
*mondja, mert ezt így is gondolja. Az ugyan nem sokat jelent neki, hogy a nő célja a nemesség volt, a rezidencia meg a rang. Egy fiatal céhinast, aki épp leadja a mestervizsgáját és ezáltal önmaga is mesterré válik, ugyanígy elismerne. Teljesítmény mindkettőben van.
Ennyivel be kell érnie Nixomiának, mert az ifjú bérkard olyan könnyen nem lenyűgözhető.*
- Zsoldos vagyok, igen. Nekem sincs uram, és már alakulatom se. Forgácsolódtunk már egy ideje, jó vezetés híján, aztán valami vidéki csetepatéban végleg szétverték a kompániát. Azért nem vesztünk oda mind, de ahhoz már kevesen maradtunk és túl kevéssel, hogy legyen még értelme együtt maradni. Meg aztán: nincsenek rendes harcok manapság. A nagy városok nyugton vannak, senki se háborúzik, csak az ilyen eldugott vidékek hatalmaskodói ugranak néha egymásnak. Az olyan munka alig valamivel jobb, mint útonállónak állni. Nem nekem való. A városban akad munka bőven, elvagyok, amíg adódik valami igazi harci lehetőség. Úgy hallom, a városban épp lemaradtam egyről. Annak a Sárvárosnak a kitakarításából. Ott lesz neked házad, nem?
*kérdi aztán. Látszólag a sikamlós célozgatásokat, beszédes pillantásokat most egy időre félretette. A beszélgetés se rossz, Nixomia érdekes a bájai nélkül is. De ez nem jelenti azt, hogy egy alkalmas pillanatban ne környékezné meg ismét. Csak most jobban érdekli a mondandója.*
A hozzászólás írója (Mykael Rohark) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2024.10.15 17:47:44
5244. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-10-15 17:30:48
Üzenet elküldve: 2024-10-15 17:30:48
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 615
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 615
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Politika//
*Orthus a maga részéről kedveli az efféle beszélgetéseket, amelyekből nem köttetik azonnal üzlet, de előrevetíti egy jó kapcsolat kialakulását. Nem az a fajta, aki azonnal hasznot akar látni. Így, bár lényegében semmi konkrétumról nem állapodtak meg Diynomit Dedhor N'athorral, mégis elégedett.*
- Magam is úgy látom, hogy ez hasznos ismeretség lesz. Dedhor úr, több olyan kellene a városba, mint Ön. Lehetőleg az új nemesi körbe, hogy annak értéke is legyen, ne csak látszatja. Ez irányú törekvéseiben szívesen támogatom, és ha megszerzi hozzá a felhatalmazást a városi tanácstól, akkor örömmel a segítségére leszek a megfelelő telek kiválasztásában.
*mondja, majd ő is utánozza a gnóm mozdulatát és hátratolja a széket, feláll és kezet nyújt.*
- Addig is, ha szüksége lenne a munkásságához valamilyen, piacon beszerezhető alapanyagra, üzenje meg bátran, és a lehetőségekhez képest jó áron örömmel beszerzem Önnek.
*teszi hozzá búcsúzóul. Beszélgetésük végeztével ő maga is távozóra fogja, hiszen van még dolga bőséggel.*
//Politika//
*Orthus a maga részéről kedveli az efféle beszélgetéseket, amelyekből nem köttetik azonnal üzlet, de előrevetíti egy jó kapcsolat kialakulását. Nem az a fajta, aki azonnal hasznot akar látni. Így, bár lényegében semmi konkrétumról nem állapodtak meg Diynomit Dedhor N'athorral, mégis elégedett.*
- Magam is úgy látom, hogy ez hasznos ismeretség lesz. Dedhor úr, több olyan kellene a városba, mint Ön. Lehetőleg az új nemesi körbe, hogy annak értéke is legyen, ne csak látszatja. Ez irányú törekvéseiben szívesen támogatom, és ha megszerzi hozzá a felhatalmazást a városi tanácstól, akkor örömmel a segítségére leszek a megfelelő telek kiválasztásában.
*mondja, majd ő is utánozza a gnóm mozdulatát és hátratolja a széket, feláll és kezet nyújt.*
- Addig is, ha szüksége lenne a munkásságához valamilyen, piacon beszerezhető alapanyagra, üzenje meg bátran, és a lehetőségekhez képest jó áron örömmel beszerzem Önnek.
*teszi hozzá búcsúzóul. Beszélgetésük végeztével ő maga is távozóra fogja, hiszen van még dolga bőséggel.*
5243. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-10-15 17:19:38
Üzenet elküldve: 2024-10-15 17:19:38
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 456
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 456
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//A nemes lovag esete a kóbor zsoldossal//
//Fürdőház//
* A meleg vízben folytatódik a bájcsevej. A lány pár ködös támpont után végre választ várna, de mégse olyan egyértelmű a dolog, mint ahogy azt ő gondolná, vagy éppen csak az lehet a bökkenő, ami ebbe a városban nagyon sok mindenkire jellemző, hogy alacsony sorból származnak, amihez alacsony szintű, legtöbbször nulla iskolázottság társul. Talán pont ez, ami kiemeli a lovagokat a többi fegyveres kaszt közül. Az írás és olvasás készségén kívül még járatossá kell válni számos más területen is. A műveltség alapvető követelménynek számít.*
- Feladom!* Sóhajt egyet.* Hűbérúr nélküli kóbor lovag voltam. Arthenior jó lehetőségnek tűnt az önálló kalandozásra.* Minden múlt időben, hiszen ez már valóban a múlt. Ami most van az fényes jövő, csak a város építené már fel a villáját.*
- Jól figyelj fiú! Jelenleg Arthenior város címeres nemese vagyok, amit ezzel a két kezemmel szereztem meg! Mind a négyezer aranyat kemény munkával érdemeltem ki. Nincs uram, én a magam ura vagyok!* Két kezét ökölbe szorítva emeli maga elé, ezzel is jelezve, hogy igen, ezek vitték fel őt a csúcsra. Hangjából csak úgy árad a büszkeség.*
- Amint a város hajlandó lesz befejezni a munkálatokat saját rezidenciám is lesz.* Vagánykodik, közben ezzel is kiemelve, hogy ő milyen magasra tört fel.*
- Most már tudod, amit akartál tudni.* Néz rá újfent, leginkább arcára kiült érzelmek miatt. Természetesen várja az elismerő szavakat, amiben fürdőzhet. Ezek után most már maga is kíváncsi, hogy miféle alak az, aki ennyire kíváncsi.*
- Korában katonát említettél, gondolom valamilyen zsoldos volnál, vagy tévedek?* A korbácsnyomokat még sajnos nem volt szerencséje megpillantania, talán pár heget lát, de a tetoválást biztosan kiszúrta már, de azzal még várat. Majd, ha elég érdekesnek találja a Mykaelt, akkor jobban bele megy a dolgokba.*
//A nemes lovag esete a kóbor zsoldossal//
//Fürdőház//
* A meleg vízben folytatódik a bájcsevej. A lány pár ködös támpont után végre választ várna, de mégse olyan egyértelmű a dolog, mint ahogy azt ő gondolná, vagy éppen csak az lehet a bökkenő, ami ebbe a városban nagyon sok mindenkire jellemző, hogy alacsony sorból származnak, amihez alacsony szintű, legtöbbször nulla iskolázottság társul. Talán pont ez, ami kiemeli a lovagokat a többi fegyveres kaszt közül. Az írás és olvasás készségén kívül még járatossá kell válni számos más területen is. A műveltség alapvető követelménynek számít.*
- Feladom!* Sóhajt egyet.* Hűbérúr nélküli kóbor lovag voltam. Arthenior jó lehetőségnek tűnt az önálló kalandozásra.* Minden múlt időben, hiszen ez már valóban a múlt. Ami most van az fényes jövő, csak a város építené már fel a villáját.*
- Jól figyelj fiú! Jelenleg Arthenior város címeres nemese vagyok, amit ezzel a két kezemmel szereztem meg! Mind a négyezer aranyat kemény munkával érdemeltem ki. Nincs uram, én a magam ura vagyok!* Két kezét ökölbe szorítva emeli maga elé, ezzel is jelezve, hogy igen, ezek vitték fel őt a csúcsra. Hangjából csak úgy árad a büszkeség.*
- Amint a város hajlandó lesz befejezni a munkálatokat saját rezidenciám is lesz.* Vagánykodik, közben ezzel is kiemelve, hogy ő milyen magasra tört fel.*
- Most már tudod, amit akartál tudni.* Néz rá újfent, leginkább arcára kiült érzelmek miatt. Természetesen várja az elismerő szavakat, amiben fürdőzhet. Ezek után most már maga is kíváncsi, hogy miféle alak az, aki ennyire kíváncsi.*
- Korában katonát említettél, gondolom valamilyen zsoldos volnál, vagy tévedek?* A korbácsnyomokat még sajnos nem volt szerencséje megpillantania, talán pár heget lát, de a tetoválást biztosan kiszúrta már, de azzal még várat. Majd, ha elég érdekesnek találja a Mykaelt, akkor jobban bele megy a dolgokba.*
5242. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-10-15 17:13:53
Üzenet elküldve: 2024-10-15 17:13:53
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1261
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1261
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
//Várt váratlan//
*Csak beszél és beszél. Mai szereti a szavakat, forgatni őket, játszani velük, de amit a legjobban szeret az az, ha jól vannak használva. Még mindig csak unottan simogatja azt a tokot, a fedelén játszadozik vékony mutatóujjával, fel nem nézve egy ideig a tárgyalásnak cseppet sem mondható beszélgetésre. Hiába próbálkozik, nem megy megtalálnia az utat a nőnek, ami olyan végtelenül egyszerű lenne: számára. A bor fogy, az elfet nézi, róla szeretné eldönteni, hogy egyébként kellene-e neki az a két ital, vagy csak ki szeretné deríteni, hogy valaki ideküldte-e Merlaná-t. Olvashatatlannak bizonyul. Még egy darabon szótlan marad, csak akkor rezdül igazán, mikor a szörnyű kereskedő el szeretné venni tőle a zálogát az életének. Milyen kis buta. A félvér alapból hadilábon áll a veszély felmérésével, de van mellette egy hosszúéletű, aki nem szégyellné használni a pengéjét. Ugyan reméli, hogy itt nem fogja. A tokot nem engedi el, bár hagyja, hogy megpróbálja maga felé húzni a nő, majd a szemébe néz, mikor amaz hozzá kezd el beszélni. Higgye csak tényleg, hogy ő azt akarja. Minden szót végigvár, hadd kínlódjon, majd mikor az indulna el, akkor megfogja annak kezét, puhán, mintha tőle nem kellene félnie. Valóban nem is egy ijesztő teremtés. Csakhogy részeg és még nem derült ki a férfi számára, hogy igazat mond-e. Ő pedig egy nyugodt elfet akar ma este és szereti, ha beigazolódnak a saját gondolatai is. Biztosan nem engedi el olyan könnyen, mint a szőke.*
- Milyen jó ötlet!
*Mosolyodik el szélesen, mintha meghívásnak vette volna, hogy most azonnal mehetnek is beszélgetni a két kis fioláról. Még mindig el nem eresztve a finom kezet áll fel.* - Édes, lehet, hogy nekem ez kell. Megbeszélhetjük szépen? Kérlek, biztos nem akar rosszat. Látod, hogy megijedt.
*Néz kérlelően a zöldekbe, de ha már egy egészen szemernyit ismeri, akkor tudja jól, hogy terve van. Ha pedig a lány olyan jó emberismerő, akkor ő is érezni fogja, hogy terve van, csakhogy nem lenne olyan bolond, hogy egy fogadóban hagyja, hogy vérengzésbe kezdjen a férfi. A jegek visszafordulnak a nő felé.*
- Kezdjük elölről, menjünk fel akkor. Ott barátságosabb. *Fúrja mélyebbre a lélektükröket, mintha ezzel is üzenné, hogy nem lesz baja, amíg őt látja. *
*Csak beszél és beszél. Mai szereti a szavakat, forgatni őket, játszani velük, de amit a legjobban szeret az az, ha jól vannak használva. Még mindig csak unottan simogatja azt a tokot, a fedelén játszadozik vékony mutatóujjával, fel nem nézve egy ideig a tárgyalásnak cseppet sem mondható beszélgetésre. Hiába próbálkozik, nem megy megtalálnia az utat a nőnek, ami olyan végtelenül egyszerű lenne: számára. A bor fogy, az elfet nézi, róla szeretné eldönteni, hogy egyébként kellene-e neki az a két ital, vagy csak ki szeretné deríteni, hogy valaki ideküldte-e Merlaná-t. Olvashatatlannak bizonyul. Még egy darabon szótlan marad, csak akkor rezdül igazán, mikor a szörnyű kereskedő el szeretné venni tőle a zálogát az életének. Milyen kis buta. A félvér alapból hadilábon áll a veszély felmérésével, de van mellette egy hosszúéletű, aki nem szégyellné használni a pengéjét. Ugyan reméli, hogy itt nem fogja. A tokot nem engedi el, bár hagyja, hogy megpróbálja maga felé húzni a nő, majd a szemébe néz, mikor amaz hozzá kezd el beszélni. Higgye csak tényleg, hogy ő azt akarja. Minden szót végigvár, hadd kínlódjon, majd mikor az indulna el, akkor megfogja annak kezét, puhán, mintha tőle nem kellene félnie. Valóban nem is egy ijesztő teremtés. Csakhogy részeg és még nem derült ki a férfi számára, hogy igazat mond-e. Ő pedig egy nyugodt elfet akar ma este és szereti, ha beigazolódnak a saját gondolatai is. Biztosan nem engedi el olyan könnyen, mint a szőke.*
- Milyen jó ötlet!
*Mosolyodik el szélesen, mintha meghívásnak vette volna, hogy most azonnal mehetnek is beszélgetni a két kis fioláról. Még mindig el nem eresztve a finom kezet áll fel.* - Édes, lehet, hogy nekem ez kell. Megbeszélhetjük szépen? Kérlek, biztos nem akar rosszat. Látod, hogy megijedt.
*Néz kérlelően a zöldekbe, de ha már egy egészen szemernyit ismeri, akkor tudja jól, hogy terve van. Ha pedig a lány olyan jó emberismerő, akkor ő is érezni fogja, hogy terve van, csakhogy nem lenne olyan bolond, hogy egy fogadóban hagyja, hogy vérengzésbe kezdjen a férfi. A jegek visszafordulnak a nő felé.*
- Kezdjük elölről, menjünk fel akkor. Ott barátságosabb. *Fúrja mélyebbre a lélektükröket, mintha ezzel is üzenné, hogy nem lesz baja, amíg őt látja. *
5241. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-10-15 13:48:43
Üzenet elküldve: 2024-10-15 13:48:43
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 264
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 264
Játékstílus: Megfontolt
//Várt váratlan//
//A hozzázólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Egyébként se tanácsos fenyegetni a volt kalózt. Pár ital után főleg. Viszont valóban ismeri a határokat. Habár a tekintetéből áradó ridegségben ott a lehetőség, hogy elnyesi a másik torkát ha rosszat szól viszont nem itt. Mint mondta egy tanácstag által vezetett jó minőségű fogadó a főtéren nem az a hely ahol bemocskolná a kezét. Viszont akar-e ezek után mindig a háta mögé nézni a kishölgy félve a hideg penge érintésétől a torkán. Ami, elő is kerül, hogy egy lédús almába fúródjon. Olcsó trükk, de felmérni a partnerünket tökéletes. A nő pedig éppen, hogy nem sikkant fel. Erre a reakcióra nem érkezik mosoly vagy bármi reakció a férfi részéről. A gyilkos tekintet rezzenés nélkül szúrja át. Feltette a kérdését amire a másiknak válaszolnia kell. Az pedig hebeg össze-vissza. Rosszul választotta meg a szavait és tényleg belenyúlt a darázsfészekbe. A férfit pedig egyáltalán nem győzte meg. Hangja nem ígér semmi jót.*
-Nem a kikötőben vagyunk.*Jelenti ki a tényt.*Ki küldött?
*Nem szereti magát ismételgetni. És a lány biztos nem szeretné tudni, hogy milyen környezetben fogja még egyszer feltenni ezt a kérdést ha továbbra se lesz elégedett vele. A nő az eddigi viselkedésével egyértelművé tette, hogy könnyű dolga lenne ha őszinte válaszokat akarna kicsikarni belőle. Elég lenne pár óra vagy kevesebb. Megvan az elf múltja ahhoz, hogy amit akar kiszedjen másokból. Ami, múltat szóba is hozza az ismeretlen lány ezzel mélyebbre ásva a gödröt amiben van. Egyre egyértelműbb, hogy küldték őt és már kezd felsejleni az is, hogy kik. Már csak a miért kérdéses. Hogy a kékszemű miképp reagál a nő szavaira az rajta múlik viszont ha elengedi akkor a doki egy ígéretet még tesz a másiknak mielőtt az távozóra próbálná fogni.*
-Fogunk még találkozni Merlana. Ennek nincs vége.
//A hozzázólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Egyébként se tanácsos fenyegetni a volt kalózt. Pár ital után főleg. Viszont valóban ismeri a határokat. Habár a tekintetéből áradó ridegségben ott a lehetőség, hogy elnyesi a másik torkát ha rosszat szól viszont nem itt. Mint mondta egy tanácstag által vezetett jó minőségű fogadó a főtéren nem az a hely ahol bemocskolná a kezét. Viszont akar-e ezek után mindig a háta mögé nézni a kishölgy félve a hideg penge érintésétől a torkán. Ami, elő is kerül, hogy egy lédús almába fúródjon. Olcsó trükk, de felmérni a partnerünket tökéletes. A nő pedig éppen, hogy nem sikkant fel. Erre a reakcióra nem érkezik mosoly vagy bármi reakció a férfi részéről. A gyilkos tekintet rezzenés nélkül szúrja át. Feltette a kérdését amire a másiknak válaszolnia kell. Az pedig hebeg össze-vissza. Rosszul választotta meg a szavait és tényleg belenyúlt a darázsfészekbe. A férfit pedig egyáltalán nem győzte meg. Hangja nem ígér semmi jót.*
-Nem a kikötőben vagyunk.*Jelenti ki a tényt.*Ki küldött?
*Nem szereti magát ismételgetni. És a lány biztos nem szeretné tudni, hogy milyen környezetben fogja még egyszer feltenni ezt a kérdést ha továbbra se lesz elégedett vele. A nő az eddigi viselkedésével egyértelművé tette, hogy könnyű dolga lenne ha őszinte válaszokat akarna kicsikarni belőle. Elég lenne pár óra vagy kevesebb. Megvan az elf múltja ahhoz, hogy amit akar kiszedjen másokból. Ami, múltat szóba is hozza az ismeretlen lány ezzel mélyebbre ásva a gödröt amiben van. Egyre egyértelműbb, hogy küldték őt és már kezd felsejleni az is, hogy kik. Már csak a miért kérdéses. Hogy a kékszemű miképp reagál a nő szavaira az rajta múlik viszont ha elengedi akkor a doki egy ígéretet még tesz a másiknak mielőtt az távozóra próbálná fogni.*
-Fogunk még találkozni Merlana. Ennek nincs vége.
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7417-7436