Arthenior - Pegazus fogadó
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 134 (2661. - 2680. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
2680. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-11-22 05:48:12
Üzenet elküldve: 2021-11-22 05:48:12
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 106
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 106
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Nysity//
*Most, hogy egyéb unalmas és egyáltalán nem fontos teendőivel végez, amiket teendőnek nevezni is csúfolódás, érzi, hogy a rozsdás torkát valamivel le kell marnia, mert így nem tud még csak gondolkodni sem. Remegő kezében szintén remegő botjával kopogtatva lép be a Pegazus fogadóba. Nem valami feltűnő jelenség, és a mozgása is igencsak lassú. A háta is görbe, óriásnak alig nevezhető, inkább csak egy nagyobb darab emberre hajaz. Indokolatlanul fújtatva jut el a pulti, ami nem kis erőfeszítésébe kerül, már ha megkérdezné valaki erről, akkor biztosan ezt mondaná.*
-Jó napot!
*Kiáltja a csaposnak, ami talán nem is olyan ritka, mikor az ember egy korosabb alakkal találkozik. Talán csak azért ilyen hangos, mert ő maga sem hall? Vagy csak ezt szeretné elhitetni mindenkivel? Csak a bor istennője tudhatja az igazat.*
-Mi?
*Kérdez vissza, pedig senki nem mondott neki semmit, esetleg egy köszönésen kívül. Mivel nem kap választ, így úgy véli, hogy nem lehetett olyan fontos a zaj, amit hallott, úgyhogy folytatja.*
-Micsoda??
*Csattan fel Natu mester, ezúttal azonban jól láthatóan valóban mérges, és nem csak úgy tessék-lássék emeli meg a hangját.*
-Asztat mondja nekem, hogy egy favágó 5 napi munkájába kerül egy nyavalyás mézsör? Hallatlan!
*Persze hallotta ő már a városban, hogy ez a Pegazus amolyan luxuskocsma, vagy inkább fogadó, és hogy a tehetősek járnak ide szórakozni, katonatisztek meg ilyesmik, de nem hitte volna, hogy tényleg így állnak a dolgok.*
*Most, hogy egyéb unalmas és egyáltalán nem fontos teendőivel végez, amiket teendőnek nevezni is csúfolódás, érzi, hogy a rozsdás torkát valamivel le kell marnia, mert így nem tud még csak gondolkodni sem. Remegő kezében szintén remegő botjával kopogtatva lép be a Pegazus fogadóba. Nem valami feltűnő jelenség, és a mozgása is igencsak lassú. A háta is görbe, óriásnak alig nevezhető, inkább csak egy nagyobb darab emberre hajaz. Indokolatlanul fújtatva jut el a pulti, ami nem kis erőfeszítésébe kerül, már ha megkérdezné valaki erről, akkor biztosan ezt mondaná.*
-Jó napot!
*Kiáltja a csaposnak, ami talán nem is olyan ritka, mikor az ember egy korosabb alakkal találkozik. Talán csak azért ilyen hangos, mert ő maga sem hall? Vagy csak ezt szeretné elhitetni mindenkivel? Csak a bor istennője tudhatja az igazat.*
-Mi?
*Kérdez vissza, pedig senki nem mondott neki semmit, esetleg egy köszönésen kívül. Mivel nem kap választ, így úgy véli, hogy nem lehetett olyan fontos a zaj, amit hallott, úgyhogy folytatja.*
-Micsoda??
*Csattan fel Natu mester, ezúttal azonban jól láthatóan valóban mérges, és nem csak úgy tessék-lássék emeli meg a hangját.*
-Asztat mondja nekem, hogy egy favágó 5 napi munkájába kerül egy nyavalyás mézsör? Hallatlan!
*Persze hallotta ő már a városban, hogy ez a Pegazus amolyan luxuskocsma, vagy inkább fogadó, és hogy a tehetősek járnak ide szórakozni, katonatisztek meg ilyesmik, de nem hitte volna, hogy tényleg így állnak a dolgok.*
2679. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-11-22 05:24:01
Üzenet elküldve: 2021-11-22 05:24:01
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 617
OOC üzenetek: 156
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 617
OOC üzenetek: 156
Játékstílus: Vakmerő
//Kaliris//
//Fürdőház//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Bredocnak ez a helyzet nem annyira furcsa, mint ahogy Kaliris számára lehet, persze ezt a férfi egyáltalán nem tudhatja, legfeljebb sejtheti az apró kis jelzésekből, amiket kap. Az elszólások, a finom rezdülések mind mind olvastatják magukat, mintha csak egy nyitott könyv lenne számára kedvese. Persze nincs ezzel egyedül a rőthajú szerető, hisz a parancsnok pillanatok alatt kiismer bárkit, akivel egy kicsi időt is együtt tölt. Igazán hasznos képesség a városi őrség élére. Mindenesetre szívesen megnyugtatná, hogy az, hogy érett felnőtt nő vágyik egy felnőtt férfira, és engednek a csábításnak természetes dolog, főleg úgy, hogy igazából egyiküknek sincs se családja, se egyéb ígérete, mit megszegnének ezzel. Meg aztán a férfi piszok jól érzi magát, és ha csak nem iszonyatosan jó színész a kádtársa, akkor ő is hasonlóképpen lehet. A kérdésre nem is válaszol szavakkal, inkább csak hümment egy nagyot mély hangján egy-egy szusszanás és sóhaj között, miközben egyre inkább érzi, hogy nehezen tudja visszafogni magát.*
-Kaliris...
*Búja ércesen, miközben ha sikerül elkapnia a másik tekintetét egy pillanatra az eltemetett arcból, úgy láthatja a nő, hogy a hideg szemekben vágyakozó tűz lapul. Meglehet Bredoc nem sokaknak enged belépést énjének erre a titkos kis zugára, de Kaliris úgy látszik, hogy valami olyat piszkált meg benne, amivel kiérdemelhette ezt. *
-Én...
*Nem is igen tudja befejezni, mert koncentrációja egészen másfelé terelődik, szorítása a másik derekán, fenekén egyre feszesebb, de éppen csak úgy, hogy az nem lehet fájdalmas, viszont így jobban át tudja venni azt a bizonyos gyeplőt. Külön örül, hogy kedvese nem hagy mindent őrá, maga is szeretne a kedvére tenni, ami igazán sikerül is, talán ennek is köszönhető, hogy a vágy még inkább igyekszik kitörni belőle. Egyre gyorsabb és feszültebb tempót igyekszik diktálni, miközben hol a kecses nyakakat csókolja, vagy harap finoman beléjük, hol pedig kebleit kényezteti, míg végül egy igazán elégedett nyögéssel teljesíti be férfiúi kötelességét, és veti el a magvait. Persze könnyen lehet, hogy Kaliris lemaradhatott a gyönyör tetőfokán, így Bredoc igyekszik addig életet lehelni a családi örökségébe, amíg el nem éri a kívánt célt, ha csak a fokozott izgalom nincs ugyanilyen hatással a másikra is, hisz akkor együtt élhetik meg ezt a végtelen pillanatot. Bár az egész helyzet olyan a férfi számára, mintha csak egy kéjes álom lenne, és szinte várja, hogy mikor rángatja ki belőle valaki.*
//Fürdőház//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Bredocnak ez a helyzet nem annyira furcsa, mint ahogy Kaliris számára lehet, persze ezt a férfi egyáltalán nem tudhatja, legfeljebb sejtheti az apró kis jelzésekből, amiket kap. Az elszólások, a finom rezdülések mind mind olvastatják magukat, mintha csak egy nyitott könyv lenne számára kedvese. Persze nincs ezzel egyedül a rőthajú szerető, hisz a parancsnok pillanatok alatt kiismer bárkit, akivel egy kicsi időt is együtt tölt. Igazán hasznos képesség a városi őrség élére. Mindenesetre szívesen megnyugtatná, hogy az, hogy érett felnőtt nő vágyik egy felnőtt férfira, és engednek a csábításnak természetes dolog, főleg úgy, hogy igazából egyiküknek sincs se családja, se egyéb ígérete, mit megszegnének ezzel. Meg aztán a férfi piszok jól érzi magát, és ha csak nem iszonyatosan jó színész a kádtársa, akkor ő is hasonlóképpen lehet. A kérdésre nem is válaszol szavakkal, inkább csak hümment egy nagyot mély hangján egy-egy szusszanás és sóhaj között, miközben egyre inkább érzi, hogy nehezen tudja visszafogni magát.*
-Kaliris...
*Búja ércesen, miközben ha sikerül elkapnia a másik tekintetét egy pillanatra az eltemetett arcból, úgy láthatja a nő, hogy a hideg szemekben vágyakozó tűz lapul. Meglehet Bredoc nem sokaknak enged belépést énjének erre a titkos kis zugára, de Kaliris úgy látszik, hogy valami olyat piszkált meg benne, amivel kiérdemelhette ezt. *
-Én...
*Nem is igen tudja befejezni, mert koncentrációja egészen másfelé terelődik, szorítása a másik derekán, fenekén egyre feszesebb, de éppen csak úgy, hogy az nem lehet fájdalmas, viszont így jobban át tudja venni azt a bizonyos gyeplőt. Külön örül, hogy kedvese nem hagy mindent őrá, maga is szeretne a kedvére tenni, ami igazán sikerül is, talán ennek is köszönhető, hogy a vágy még inkább igyekszik kitörni belőle. Egyre gyorsabb és feszültebb tempót igyekszik diktálni, miközben hol a kecses nyakakat csókolja, vagy harap finoman beléjük, hol pedig kebleit kényezteti, míg végül egy igazán elégedett nyögéssel teljesíti be férfiúi kötelességét, és veti el a magvait. Persze könnyen lehet, hogy Kaliris lemaradhatott a gyönyör tetőfokán, így Bredoc igyekszik addig életet lehelni a családi örökségébe, amíg el nem éri a kívánt célt, ha csak a fokozott izgalom nincs ugyanilyen hatással a másikra is, hisz akkor együtt élhetik meg ezt a végtelen pillanatot. Bár az egész helyzet olyan a férfi számára, mintha csak egy kéjes álom lenne, és szinte várja, hogy mikor rángatja ki belőle valaki.*
2678. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-11-21 19:03:20
Üzenet elküldve: 2021-11-21 19:03:20
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 38
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 38
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Bredoc//
//Fürdőház//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Sosem volt számára titok az az élethelyzet, amiben fogalma sincs hogyan kezeljen egy férfit. A magabiztosságára épített vár most összedőlni látszik, de igazán szerencsésnek tartja magát abban, hogy Bredoc minden ügyetlenkedése ellenére továbbra is a kádban marad vele. Annak ellenére, hogy lényének egy része visítva fújna visszavonulót. Hiszen egy idegen közegben vannak, ő pedig egy bizonyos szinten még mindig idegen férfi ölében kéjeleg. De miért lenne baj, hogy az udvarlási cécót ennyire lerövidítették? Úgy gondolta, hogy az csak a kényes lányoknak való, s ez a gondolatmenete csak egyre jobban bizonyosságot nyer a számára. Hisz Bredoc nem erőszakoskodott vele. Akarta és akarja még most is, hogy így alakuljanak kettejük dolgai. Ha pedig mind a ketten kívánják a másikat minek kéne a kelleténél tovább húzni kettejük türelmét. Bár az igaz, hogy parancsnoka tűnik a türelmetlenebbnek, ő teszi meg az első igazán komoly lépést ebben az ügyben. De ha a férfi nem tenne így, akkor még biztos most is csak macska-egér játékot játszanának. Bredoc mögött bizonyára ezen a téren is több tapasztalat áll, ellenben a vöröskével. Ami igazából így teljesen rendben is van, csak hát a lány ügyetlenkedése elképzelhető, hogy zavaró a férfi számára. Hisz amint kimondta, már azt is hülyeségnek érzi, hogy nem a nevén szólította a férfit. Ezt a vonzó és törődő férfit. Arcát a nyakába temetve igyekszik kissé "elásni" magát, de végül marad annál a döntésnél, hogy kitisztítja a fejét és inkább az élvezeteknek adja át magát. Természetesen igyekezve a férfi kedvére is tenni. Amikor már megszokta magában az érzést és teste teljesen átadja magát a gyönyörnek már nem is szab gátat neki semmi sem. Kéjes nyögésekkel, jóleső sóhajokkal jutalmazza a férfi törődését, miközben karjai alatt öleli át parancsnokát, hogy teljes testével hozzá tudjon feszülni.*
- Nem kényelmetlen neked így? Itt?
*Pihegi halkan a fülébe, majd gyengéden a cimpájára harap. Közben igyekszik nem úgy viselkedni, akár egy darab fa. Hiszen mi mással is viszonozhatná jobban a férfi gyengédségét, minthogy mozdulataival ő is igyekszik Bredoc kedvére tenni.*
A hozzászólás írója (Kaliris Nyerenna) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.11.21 19:03:34
//Fürdőház//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Sosem volt számára titok az az élethelyzet, amiben fogalma sincs hogyan kezeljen egy férfit. A magabiztosságára épített vár most összedőlni látszik, de igazán szerencsésnek tartja magát abban, hogy Bredoc minden ügyetlenkedése ellenére továbbra is a kádban marad vele. Annak ellenére, hogy lényének egy része visítva fújna visszavonulót. Hiszen egy idegen közegben vannak, ő pedig egy bizonyos szinten még mindig idegen férfi ölében kéjeleg. De miért lenne baj, hogy az udvarlási cécót ennyire lerövidítették? Úgy gondolta, hogy az csak a kényes lányoknak való, s ez a gondolatmenete csak egyre jobban bizonyosságot nyer a számára. Hisz Bredoc nem erőszakoskodott vele. Akarta és akarja még most is, hogy így alakuljanak kettejük dolgai. Ha pedig mind a ketten kívánják a másikat minek kéne a kelleténél tovább húzni kettejük türelmét. Bár az igaz, hogy parancsnoka tűnik a türelmetlenebbnek, ő teszi meg az első igazán komoly lépést ebben az ügyben. De ha a férfi nem tenne így, akkor még biztos most is csak macska-egér játékot játszanának. Bredoc mögött bizonyára ezen a téren is több tapasztalat áll, ellenben a vöröskével. Ami igazából így teljesen rendben is van, csak hát a lány ügyetlenkedése elképzelhető, hogy zavaró a férfi számára. Hisz amint kimondta, már azt is hülyeségnek érzi, hogy nem a nevén szólította a férfit. Ezt a vonzó és törődő férfit. Arcát a nyakába temetve igyekszik kissé "elásni" magát, de végül marad annál a döntésnél, hogy kitisztítja a fejét és inkább az élvezeteknek adja át magát. Természetesen igyekezve a férfi kedvére is tenni. Amikor már megszokta magában az érzést és teste teljesen átadja magát a gyönyörnek már nem is szab gátat neki semmi sem. Kéjes nyögésekkel, jóleső sóhajokkal jutalmazza a férfi törődését, miközben karjai alatt öleli át parancsnokát, hogy teljes testével hozzá tudjon feszülni.*
- Nem kényelmetlen neked így? Itt?
*Pihegi halkan a fülébe, majd gyengéden a cimpájára harap. Közben igyekszik nem úgy viselkedni, akár egy darab fa. Hiszen mi mással is viszonozhatná jobban a férfi gyengédségét, minthogy mozdulataival ő is igyekszik Bredoc kedvére tenni.*
A hozzászólás írója (Kaliris Nyerenna) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.11.21 19:03:34
2677. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-11-21 00:48:35
Üzenet elküldve: 2021-11-21 00:48:35
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 617
OOC üzenetek: 156
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 617
OOC üzenetek: 156
Játékstílus: Vakmerő
//Kaliris//
//Fürdőház//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*El tudja képzelni azt az élethelyzetet, hogy egy ilyesfajta elszólás, vagy ha úgy tetszik botlás miatt otthagyna valakit egy ilyen szituációban. Már hogyha teljesen bolond, és esetleg a saját neméhez vonzódik. Mert hogy nincs az az isten, hogy amikor a meztelen testén érzi egy gyönyörű nő érintését, akkor ilyesmik elvennék a kedvét. Főleg nem az övét, aki egyébként is egész lovagias jellem, jobb napjain biztosan. Az aljas kis terve sikeresnek látszik, és most diadalittasan fürdőzhet a gyönyörben. Kaliris sóhaja egészen borzolja minden szőrszálát, és így még inkább igyekszik kitenni magáért. A parancsnok szó azonban talán élesebben üti meg a fülét, mint a korábbi malőr. Vajon tényleg ez jutott először eszébe? Vagy ez is csak egy önfeledt nyelvbotlás lenne? Mindenesetre így még sosem járt, és roppant idegen neki ez. Valahol azért tetszik neki, nincs különösebben ellenére, vagy ilyesmi, egyszerűen csak ez az első. Úgyhogy innen nincs visszaút, igyekszik finoman bánni kedvesével, de magabiztosan teszi a dolgát. Nemes lelkű férfiakhoz híven azon van, magát némileg háttérbe szorítva először a szebbik nem vágyait elégítse ki, már ha persze bírja addig ebben a feszes környezetben. A kád sem éppen alkalmas a mindenféle lepedőakrobatikára, de nincs is ezzel semmi gond, hisz Bredoc tudja már jól, hogy ez nem versenyfutás, egyszerűen csak kiélvezi a helyzetet, amíg teheti. Lassan mozgatja csípőjét, majd igyekszik felvenni azt a ritmust, aminél úgy látja, hogy Kaliris kedvére is való, közben pedig kezével hol itt, hol ott kapaszkodik meg, hol pedig finoman túr a rőt tincsekbe.*
//Fürdőház//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*El tudja képzelni azt az élethelyzetet, hogy egy ilyesfajta elszólás, vagy ha úgy tetszik botlás miatt otthagyna valakit egy ilyen szituációban. Már hogyha teljesen bolond, és esetleg a saját neméhez vonzódik. Mert hogy nincs az az isten, hogy amikor a meztelen testén érzi egy gyönyörű nő érintését, akkor ilyesmik elvennék a kedvét. Főleg nem az övét, aki egyébként is egész lovagias jellem, jobb napjain biztosan. Az aljas kis terve sikeresnek látszik, és most diadalittasan fürdőzhet a gyönyörben. Kaliris sóhaja egészen borzolja minden szőrszálát, és így még inkább igyekszik kitenni magáért. A parancsnok szó azonban talán élesebben üti meg a fülét, mint a korábbi malőr. Vajon tényleg ez jutott először eszébe? Vagy ez is csak egy önfeledt nyelvbotlás lenne? Mindenesetre így még sosem járt, és roppant idegen neki ez. Valahol azért tetszik neki, nincs különösebben ellenére, vagy ilyesmi, egyszerűen csak ez az első. Úgyhogy innen nincs visszaút, igyekszik finoman bánni kedvesével, de magabiztosan teszi a dolgát. Nemes lelkű férfiakhoz híven azon van, magát némileg háttérbe szorítva először a szebbik nem vágyait elégítse ki, már ha persze bírja addig ebben a feszes környezetben. A kád sem éppen alkalmas a mindenféle lepedőakrobatikára, de nincs is ezzel semmi gond, hisz Bredoc tudja már jól, hogy ez nem versenyfutás, egyszerűen csak kiélvezi a helyzetet, amíg teheti. Lassan mozgatja csípőjét, majd igyekszik felvenni azt a ritmust, aminél úgy látja, hogy Kaliris kedvére is való, közben pedig kezével hol itt, hol ott kapaszkodik meg, hol pedig finoman túr a rőt tincsekbe.*
2676. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-11-20 23:37:34
Üzenet elküldve: 2021-11-20 23:37:34
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 152
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 152
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Zsákmányállat//
*Hallgatva a hosszúéltű szavait halványan bólogatva néha adja a másik értésére, mennyire figyel rá. Mókásnak találja, mennyi energiát fektet abba, hogy igazolja magát, csupán egy kupa bor miatt, hamarosan pedig egy széles mosoly árulkodik arról, hogy jól szórakozik. *
-Ó, igazán nem állt szándékomban megbántani az érzéseidet.
*Fojtja el mosolyát szájára harapva, némi komolyságot igyekszik magára erőltetni. Elfünk azonban itt nem áll meg. Inkább tovább fürdőzik a kényelmesen magára öltött áldozati szerepben, Alynek a homlokára kényszerítve ezzel szemöldökét. Felkönyökölve az asztalra, arcát megtámasztva függeszti tekintetét az önérzetes fiúra.*
-Ha már most így fel vagy háborodva, mi lenne, ha valóban, szándékosan sértegetni akarnálak.
*Sóhajt is fel hozzá színpadiasan, azonban hamar szándékosan bosszantani kezdi őt a potyázó. *
-Így próbálsz egyenlíteni? Gyenge próbálkozás barátom.
*Úgy tesz, mintha teljesen hidegen hagyná a rosszindulatú gúny, valójában persze idegesíti.*
-Biztosíthatlak róla, tudom használni.
*Pillant emlegetett íja felé hűvösen, de azért mégiscsak zavarja ez a fajta lealacsonyítás.*
-Hajtsd fel az itókád és megmutatom mennyire.
*Hallgatva a hosszúéltű szavait halványan bólogatva néha adja a másik értésére, mennyire figyel rá. Mókásnak találja, mennyi energiát fektet abba, hogy igazolja magát, csupán egy kupa bor miatt, hamarosan pedig egy széles mosoly árulkodik arról, hogy jól szórakozik. *
-Ó, igazán nem állt szándékomban megbántani az érzéseidet.
*Fojtja el mosolyát szájára harapva, némi komolyságot igyekszik magára erőltetni. Elfünk azonban itt nem áll meg. Inkább tovább fürdőzik a kényelmesen magára öltött áldozati szerepben, Alynek a homlokára kényszerítve ezzel szemöldökét. Felkönyökölve az asztalra, arcát megtámasztva függeszti tekintetét az önérzetes fiúra.*
-Ha már most így fel vagy háborodva, mi lenne, ha valóban, szándékosan sértegetni akarnálak.
*Sóhajt is fel hozzá színpadiasan, azonban hamar szándékosan bosszantani kezdi őt a potyázó. *
-Így próbálsz egyenlíteni? Gyenge próbálkozás barátom.
*Úgy tesz, mintha teljesen hidegen hagyná a rosszindulatú gúny, valójában persze idegesíti.*
-Biztosíthatlak róla, tudom használni.
*Pillant emlegetett íja felé hűvösen, de azért mégiscsak zavarja ez a fajta lealacsonyítás.*
-Hajtsd fel az itókád és megmutatom mennyire.
2675. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-11-20 21:23:25
Üzenet elküldve: 2021-11-20 21:23:25
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 38
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 38
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Bredoc//
//Fürdőház//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Az ígéret nehéz kérdés. Főleg, ha az ember lányának eddig nem nagyon volt alkalma ígéreteket tenni. De azért a férfi szavára kurtán rábólint. Ezzel egyelőre kerüli is azt, hogy jobban a témába mélyedjenek. Főleg azért, mert sokkalta inkább ködösíti el az elméjét a férfi közelsége, érintése. Szinte csak Bredoc légzése az, ami betölti az elméjét. A gondolat, hogy most itt a karjai között minden gond nélkül lehetne a férfié. Még akkor is, ha tart a dologtól. Egy férfitól, hogy teljesen neki adja magát. Ennek a félelemnek és a badar gondolatoknak hála egy oltári ostoba és főleg ide nem illő kérdés csúszik ki a száján. Egy fél pillanatra meggyőződése, hogy parancsnoka most egy öblös nevetés kíséretében fogja faképnél hagyni. Ennek ellenére úgy fest, hogy szerencsére tévedni látszik. Noha a vigyor nem maradhat el és ezt igazából meg is érti, de semmi több. Nem neveti ki, nem hagyja magára.*
- Nem fé...
*Hazudná szemrebbenés nélkül, ha a férfi hagyná, hogy befejezze. De az édes ajkak hamar gátat is szabnak a szavaknak. Halk sóhajjal karol Bredoc nyakára, s forrón az ajkaira tapadva simul teljes testével a férfinak. Egy halk, először kissé fájdalmas nyögést hallat, de lassú pillanatok múltán már elégedetten csüng a férfi ajkain, mikor végre teljesen Bredocévá válik. *
- Parancsnok...
*Sóhajtja vágyakozva, ahogy aprót mozdulva igyekszik minél hamarabb a helyzethez és persze a méretekhez szokni.*
//Fürdőház//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Az ígéret nehéz kérdés. Főleg, ha az ember lányának eddig nem nagyon volt alkalma ígéreteket tenni. De azért a férfi szavára kurtán rábólint. Ezzel egyelőre kerüli is azt, hogy jobban a témába mélyedjenek. Főleg azért, mert sokkalta inkább ködösíti el az elméjét a férfi közelsége, érintése. Szinte csak Bredoc légzése az, ami betölti az elméjét. A gondolat, hogy most itt a karjai között minden gond nélkül lehetne a férfié. Még akkor is, ha tart a dologtól. Egy férfitól, hogy teljesen neki adja magát. Ennek a félelemnek és a badar gondolatoknak hála egy oltári ostoba és főleg ide nem illő kérdés csúszik ki a száján. Egy fél pillanatra meggyőződése, hogy parancsnoka most egy öblös nevetés kíséretében fogja faképnél hagyni. Ennek ellenére úgy fest, hogy szerencsére tévedni látszik. Noha a vigyor nem maradhat el és ezt igazából meg is érti, de semmi több. Nem neveti ki, nem hagyja magára.*
- Nem fé...
*Hazudná szemrebbenés nélkül, ha a férfi hagyná, hogy befejezze. De az édes ajkak hamar gátat is szabnak a szavaknak. Halk sóhajjal karol Bredoc nyakára, s forrón az ajkaira tapadva simul teljes testével a férfinak. Egy halk, először kissé fájdalmas nyögést hallat, de lassú pillanatok múltán már elégedetten csüng a férfi ajkain, mikor végre teljesen Bredocévá válik. *
- Parancsnok...
*Sóhajtja vágyakozva, ahogy aprót mozdulva igyekszik minél hamarabb a helyzethez és persze a méretekhez szokni.*
2674. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-11-20 19:53:10
Üzenet elküldve: 2021-11-20 19:53:10
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Nyílt//
//Vuyren és Flhet'cher//
//A hozzászólás +16-os jelenteket tartalmaz//
*Hol volt, hol nem. A meglehetősen furcsa, mégis spontán páros fingszag, hajbirizgálás, és minden ellenére, elindulnak közben a Pegazus felé.*
-Azt is lehet.
*Mondja a vadász a borra. Flecser pontosan tudja, hogy a piactérről a fürdőházba érkeznek, amit nem annyira néznek jó szemmel az ottaniak, de már porzik a torka szegénynek. Belépve kissé gőzös a levegő, és egyetlen pucér segget sem látnak a folyosón ténferegni, szóval félsikerrel jár a bejutás. Mondaná a mélységinek, hogy itt csutakolhat, de az közepesen furán jönne ki, szóval egy hümmentéssel befogja a száját. Azzal bérnek a fogadóba. Egyenesen a pulthoz megy, és a söntésnél is óhajt maradni, ha van közeli asztal oda ül le, és úgy tűnik van. Egy ideig egy kisebb asztaltársaságra kakaskodó 'ki ha én nem'-séggel bámul hátha felállítja őket onnan, de ekkor a másik asztaltól éppen mintha kidőlne egy talpig részeg gnóm-féle fazon, a másik meg bokán fogja, hogy hazahúzza a porban. Hát leül. Helyet mutat a hollós mandrónak, és ha az lehelyezkedik az asztalnál, kicsit közelebb hajol.*
-Ne csinálj hülyeséget.
*Mondja röviden, és hátradől. A lázadás előtti városi őr évek nem tehettek jót a hírnevének, és ugyan élne-halna egy rendesen megszervezetlen csete-patéért, lehet nem jönne ki belőle jól.*
~Pedig egy igazi, asztallábas kocsmai pofon karika nagyon jól esne.~
*Gondolja magában, aztán int, és rendel, miközben pipáját tömködi egy adag mézes dohánnyal. Nem válogat, jó neki a Bor is. Ha valaki felveszi a rendelést, meg is kapja a 22 aranyat.
Azzal rágyújt az édes illatú keverékre.*
~Le kéne néznem a Kikötőbe, egy kis ördögvigyorért.~
*Gondolja magában, és az első adag pöffel, kicsit elereszti magát a székben.*
-Puszta kíváncsiságból...
*Kezd bele mellékesen.*
-Hogy kerülsz ide?
*Kérdezi végül. Egy teljesen idióta kérdés lenne, ha nem egy olyan mélységinek tenné fel, aki láthatóan nem egy városi lélek.*
//Vuyren és Flhet'cher//
//A hozzászólás +16-os jelenteket tartalmaz//
*Hol volt, hol nem. A meglehetősen furcsa, mégis spontán páros fingszag, hajbirizgálás, és minden ellenére, elindulnak közben a Pegazus felé.*
-Azt is lehet.
*Mondja a vadász a borra. Flecser pontosan tudja, hogy a piactérről a fürdőházba érkeznek, amit nem annyira néznek jó szemmel az ottaniak, de már porzik a torka szegénynek. Belépve kissé gőzös a levegő, és egyetlen pucér segget sem látnak a folyosón ténferegni, szóval félsikerrel jár a bejutás. Mondaná a mélységinek, hogy itt csutakolhat, de az közepesen furán jönne ki, szóval egy hümmentéssel befogja a száját. Azzal bérnek a fogadóba. Egyenesen a pulthoz megy, és a söntésnél is óhajt maradni, ha van közeli asztal oda ül le, és úgy tűnik van. Egy ideig egy kisebb asztaltársaságra kakaskodó 'ki ha én nem'-séggel bámul hátha felállítja őket onnan, de ekkor a másik asztaltól éppen mintha kidőlne egy talpig részeg gnóm-féle fazon, a másik meg bokán fogja, hogy hazahúzza a porban. Hát leül. Helyet mutat a hollós mandrónak, és ha az lehelyezkedik az asztalnál, kicsit közelebb hajol.*
-Ne csinálj hülyeséget.
*Mondja röviden, és hátradől. A lázadás előtti városi őr évek nem tehettek jót a hírnevének, és ugyan élne-halna egy rendesen megszervezetlen csete-patéért, lehet nem jönne ki belőle jól.*
~Pedig egy igazi, asztallábas kocsmai pofon karika nagyon jól esne.~
*Gondolja magában, aztán int, és rendel, miközben pipáját tömködi egy adag mézes dohánnyal. Nem válogat, jó neki a Bor is. Ha valaki felveszi a rendelést, meg is kapja a 22 aranyat.
Azzal rágyújt az édes illatú keverékre.*~Le kéne néznem a Kikötőbe, egy kis ördögvigyorért.~
*Gondolja magában, és az első adag pöffel, kicsit elereszti magát a székben.*
-Puszta kíváncsiságból...
*Kezd bele mellékesen.*
-Hogy kerülsz ide?
*Kérdezi végül. Egy teljesen idióta kérdés lenne, ha nem egy olyan mélységinek tenné fel, aki láthatóan nem egy városi lélek.*
2673. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-11-18 07:50:33
Üzenet elküldve: 2021-11-18 07:50:33
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
// Második szál //
// A két kis vandál //
* A fogadó bejárata a szokásos zsúfoltságról árulkodik, nem éppen lehet türelmesen csak úgy az ajtónál várakozni. Ebből kifolyólag a lovag ezért néhány lépésre az ajtótól nem messze megáll és nézi, ahogy a kis tündér megfékezi melák ebét. ~ Egészen jól bánik az állatokkal. ~ Járja át a gondolat vizét a kis hölgy a fejét. Az egyik pillanatba gyerekként látja őt, utána pedig egy különleges nőként. Nem éppen tudja még ő se hova tenni új iszogató partnerét. De amint vissza tér hozzá, udvariasan kinyitja neki az ajtót. Sisakját levéve a kezében hagyja, és elindul a pult felé. *
- Megkérhetlem a kisasszony, hogy találjon nekünk valami helyet? Én pedig meghívom egy kakaóra önt.
* Ha elfogadja a meghívást a lány akkor a pultnál megállva több tételt is rendel. *
A lovag ki kér két darab Kakaót. Gyorsan le is teszi érte a 14 aranyat.
Hírtelen ötlettől vezérelve ki is kér egy Szelet húst. Amiért ugyanolyan gyorsan le tesz 9 aranyat az asztalra
* Amint a húst és a két kakaót a kezébe kaparintja el is viszi oda, ahol a lány ül. Le teszi az asztalra a két kakaót és a sisakját. Egy mosoly keretébe felmutatja a húst, majd elindul ki a fenevadhoz. Az ajtón kitérve a megszokott istálló felé veszi az irányt, hogy Árnyék elé le tegye a húst. ~ Remélem elfogadja tőlem. Erre nem is gondoltam, hogy talán el se fogja fogadni. ~ Teszi hozzá. De már el is éri, hogy le tegye az eb elé. Ha elfogadja akkor utána azonnal vissza indul az asztalukhoz. Ha nem akkor a tündértől segítséget kér. *
// A két kis vandál //
* A fogadó bejárata a szokásos zsúfoltságról árulkodik, nem éppen lehet türelmesen csak úgy az ajtónál várakozni. Ebből kifolyólag a lovag ezért néhány lépésre az ajtótól nem messze megáll és nézi, ahogy a kis tündér megfékezi melák ebét. ~ Egészen jól bánik az állatokkal. ~ Járja át a gondolat vizét a kis hölgy a fejét. Az egyik pillanatba gyerekként látja őt, utána pedig egy különleges nőként. Nem éppen tudja még ő se hova tenni új iszogató partnerét. De amint vissza tér hozzá, udvariasan kinyitja neki az ajtót. Sisakját levéve a kezében hagyja, és elindul a pult felé. *
- Megkérhetlem a kisasszony, hogy találjon nekünk valami helyet? Én pedig meghívom egy kakaóra önt.
* Ha elfogadja a meghívást a lány akkor a pultnál megállva több tételt is rendel. *
A lovag ki kér két darab Kakaót. Gyorsan le is teszi érte a 14 aranyat.
Hírtelen ötlettől vezérelve ki is kér egy Szelet húst. Amiért ugyanolyan gyorsan le tesz 9 aranyat az asztalra
* Amint a húst és a két kakaót a kezébe kaparintja el is viszi oda, ahol a lány ül. Le teszi az asztalra a két kakaót és a sisakját. Egy mosoly keretébe felmutatja a húst, majd elindul ki a fenevadhoz. Az ajtón kitérve a megszokott istálló felé veszi az irányt, hogy Árnyék elé le tegye a húst. ~ Remélem elfogadja tőlem. Erre nem is gondoltam, hogy talán el se fogja fogadni. ~ Teszi hozzá. De már el is éri, hogy le tegye az eb elé. Ha elfogadja akkor utána azonnal vissza indul az asztalukhoz. Ha nem akkor a tündértől segítséget kér. *
2672. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-11-18 06:46:34
Üzenet elküldve: 2021-11-18 06:46:34
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 18
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 18
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Felszerelkezés//
//Nyílt//
*Amíg el nem készül a felszerelése, Dolest elmegy egy már jól ismert helyre. A Pegazus Fogadóba. Volt egy régi barátja. Rhule Bedowir volt a neve. Vele is itt találkozott emlékei szerint. Valójában ő volt a legjobb és az egyetlen barátja, ezért aggódott érte, de már lehet, hogy sosem találkoznak. Vagy lehet, hogy meghalt... Ahhoz, hogy elfelejtse bánatát Vajsört vesz, merthát 14 arany az teljesen jó ár egy ilyen nedűért!*
-Egészségedre!
*Mondja Dolest, aztán lehúzza. Körülnéz, hátha lát egy-két ismerős arcot, de sehol senki. Gyorsan megszámolja megint a pénzét, hogy tudjon rendelni.*
-1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10... 28! Csapos! Két Vajsört kérnék!
//Nyílt//
*Amíg el nem készül a felszerelése, Dolest elmegy egy már jól ismert helyre. A Pegazus Fogadóba. Volt egy régi barátja. Rhule Bedowir volt a neve. Vele is itt találkozott emlékei szerint. Valójában ő volt a legjobb és az egyetlen barátja, ezért aggódott érte, de már lehet, hogy sosem találkoznak. Vagy lehet, hogy meghalt... Ahhoz, hogy elfelejtse bánatát Vajsört vesz, merthát 14 arany az teljesen jó ár egy ilyen nedűért!
*-Egészségedre!
*Mondja Dolest, aztán lehúzza. Körülnéz, hátha lát egy-két ismerős arcot, de sehol senki. Gyorsan megszámolja megint a pénzét, hogy tudjon rendelni.*
-1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10... 28! Csapos! Két Vajsört kérnék!
2671. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-11-17 18:15:03
Üzenet elküldve: 2021-11-17 18:15:03
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 258
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 258
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
//Zsákmányállat//
* Az ifjú elf rosszallóan csóválja a fejét, és felemelt mutatóujjal készül oktatni a félvért. *
- Ha azt mondod, hogy elnézést kérsz, az azt jelenti, hogy nem ált szándékodban a dolog, és szeretnéd a másikat arra kérni, hogy nézze el neked a dolgot. Ha azt mondod, hogy sajnálod, az azt jelenti, hogy valami olyan történt, ami nem volt kedvedre, vagy szomorúsággal tölt el. * Nagyot sóhajt, miközben a szavak jelentését fejtegetik. *
- Tehát, azt mondani egy meztelen férfi látványára, hogy sajnálod, sokkal inkább jelzi azt, hogy a férfi látványa nincs kedvedre, esetleg egyenesen elszomorít, hogy így néz ki az adott illető, nem olyan dolog, amire számítottál. Egyenesen sértő ilyet mondani.
* Tárja szét a karjait, úgy véli, hogy elég jó magyarázatot adott, hogy méltóságát miben sértette meg a nő, és miképp jogosult a kárpótlásra, ami szerencsére úgy néz ki, hogy alakulóban van, és hamarosan érkezik is egy kupa bor képében. Ish elégedetten bólint, mert ha a Pitypangos Nagymajorban valamit elsajátított, akkor az az alkohol szeretete. Na meg a bunkóság. *
- Látod, ez ismételten egy sértő mondat, ráadásul már megint a kinézetemet fitymálod le. Kezdem úgy érezni, hogy direkt csinálod. Ezek után miért mesélnék neked a vadászati szokásokról? Menj, és fogj vadat egyedül. Láthatóan nem állsz rá készen ebben a díszes kabátkában. Inkább képzelnélek el egy nemes oldalbordájaként, mint vadászként. Talán még azt az íjat se tudod rendesen megfeszíteni. * Int tekintetével az említett fegyver felé. *
* Az ifjú elf rosszallóan csóválja a fejét, és felemelt mutatóujjal készül oktatni a félvért. *
- Ha azt mondod, hogy elnézést kérsz, az azt jelenti, hogy nem ált szándékodban a dolog, és szeretnéd a másikat arra kérni, hogy nézze el neked a dolgot. Ha azt mondod, hogy sajnálod, az azt jelenti, hogy valami olyan történt, ami nem volt kedvedre, vagy szomorúsággal tölt el. * Nagyot sóhajt, miközben a szavak jelentését fejtegetik. *
- Tehát, azt mondani egy meztelen férfi látványára, hogy sajnálod, sokkal inkább jelzi azt, hogy a férfi látványa nincs kedvedre, esetleg egyenesen elszomorít, hogy így néz ki az adott illető, nem olyan dolog, amire számítottál. Egyenesen sértő ilyet mondani.
* Tárja szét a karjait, úgy véli, hogy elég jó magyarázatot adott, hogy méltóságát miben sértette meg a nő, és miképp jogosult a kárpótlásra, ami szerencsére úgy néz ki, hogy alakulóban van, és hamarosan érkezik is egy kupa bor képében. Ish elégedetten bólint, mert ha a Pitypangos Nagymajorban valamit elsajátított, akkor az az alkohol szeretete. Na meg a bunkóság. *
- Látod, ez ismételten egy sértő mondat, ráadásul már megint a kinézetemet fitymálod le. Kezdem úgy érezni, hogy direkt csinálod. Ezek után miért mesélnék neked a vadászati szokásokról? Menj, és fogj vadat egyedül. Láthatóan nem állsz rá készen ebben a díszes kabátkában. Inkább képzelnélek el egy nemes oldalbordájaként, mint vadászként. Talán még azt az íjat se tudod rendesen megfeszíteni. * Int tekintetével az említett fegyver felé. *
2670. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-11-16 11:59:17
Üzenet elküldve: 2021-11-16 11:59:17
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 617
OOC üzenetek: 156
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 617
OOC üzenetek: 156
Játékstílus: Vakmerő
//Kaliris//
//Fürdőház//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Az ígéret bizony szeszélyes játékszer, illik azt megtartani, azt mondják az öregek. Bredoc pedig csak remélni tudja, hogy így lesz.*
-Talán.
*Teszi hozzá sietve kurta válaszát a beszédhez, s igazából egyre nehezebben tudja türtőztetni magát. A hangok néha már csak kavarognak a fejében, és nem is hangzanak értelmes szavaknak. Szerencsére mindig is hűvösvérű volt, így ez most előnyére válik. Ezt a roppanásig feszült helyzetet is igyekszik a lehetőségeihez mérten higgadtan kezelni. Persze Kaliris játéka igencsak megnehezíti ezt, ahogy akarva-akaratlanul szépen lassan elcsavarja a férfi fejét. Ahogy testük egymásnak simul, és a forró bőr, na meg a negédes csókok érintése egyre csak szítják azt a bizonyos tüzet. Így a férfi nem is igen szólal meg, szavai helyett tettei beszélnek, ahogy igyekszik minden egyes porcikát felfedezni, ami a keze ügyébe akad. Akkor viszont a helyzethez roppant furcsa kérdés hangzik el, amire Bredoc kedvese szemébe néz. Egy darabig bírja is a zsugaarcot, de hamar elvigyorodik. Persze nem kinevetni szándékozik a nőt, inkább csak magán a helyzeten derül. A parancsnok piszok jó emberismerő, így hamar látja, hogy valami nem kérek. Érzi a vállán a szorítást is, de nem teszi azt szóvá, inkább csak megértően simítja végig a gyönyörű arcot szabad kezével. *
-Ne félj, kedvesem.
*S ha módja van rá, akkor nem is hagyja válaszra nyílni a szájat, helyette inkább egy érzéki csókkal állja útját a dolognak. Reméli, hogy sikerül feloldania az esetleges kétségeket és gátakat benne, miközben a még mindig a fenekén pihenő kezével finoman megemeli a nőt, hogy egy ügyes csípőmozdulattal immár igazán egymáséi lehessenek. Ha sikerül a kis akció, úgy elégedett és vágyakozó sóhaj morajlik a férfi mellkasából, ahogy átadja magát a csodás érzésnek. *
//Fürdőház//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Az ígéret bizony szeszélyes játékszer, illik azt megtartani, azt mondják az öregek. Bredoc pedig csak remélni tudja, hogy így lesz.*
-Talán.
*Teszi hozzá sietve kurta válaszát a beszédhez, s igazából egyre nehezebben tudja türtőztetni magát. A hangok néha már csak kavarognak a fejében, és nem is hangzanak értelmes szavaknak. Szerencsére mindig is hűvösvérű volt, így ez most előnyére válik. Ezt a roppanásig feszült helyzetet is igyekszik a lehetőségeihez mérten higgadtan kezelni. Persze Kaliris játéka igencsak megnehezíti ezt, ahogy akarva-akaratlanul szépen lassan elcsavarja a férfi fejét. Ahogy testük egymásnak simul, és a forró bőr, na meg a negédes csókok érintése egyre csak szítják azt a bizonyos tüzet. Így a férfi nem is igen szólal meg, szavai helyett tettei beszélnek, ahogy igyekszik minden egyes porcikát felfedezni, ami a keze ügyébe akad. Akkor viszont a helyzethez roppant furcsa kérdés hangzik el, amire Bredoc kedvese szemébe néz. Egy darabig bírja is a zsugaarcot, de hamar elvigyorodik. Persze nem kinevetni szándékozik a nőt, inkább csak magán a helyzeten derül. A parancsnok piszok jó emberismerő, így hamar látja, hogy valami nem kérek. Érzi a vállán a szorítást is, de nem teszi azt szóvá, inkább csak megértően simítja végig a gyönyörű arcot szabad kezével. *
-Ne félj, kedvesem.
*S ha módja van rá, akkor nem is hagyja válaszra nyílni a szájat, helyette inkább egy érzéki csókkal állja útját a dolognak. Reméli, hogy sikerül feloldania az esetleges kétségeket és gátakat benne, miközben a még mindig a fenekén pihenő kezével finoman megemeli a nőt, hogy egy ügyes csípőmozdulattal immár igazán egymáséi lehessenek. Ha sikerül a kis akció, úgy elégedett és vágyakozó sóhaj morajlik a férfi mellkasából, ahogy átadja magát a csodás érzésnek. *
2669. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-11-16 09:19:18
Üzenet elküldve: 2021-11-16 09:19:18
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 38
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 38
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Bredoc//
//Fürdőház//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- Majd legközelebb ígérem sietek.
*Apró mosollyal simítja meg kedvesen a férfi arcát. Ha ő is megnyerné a gondolatolvasás képességét, bizonyosan ő sem maradna rest vitába szállni a parancsnok észjárásával. Lehet, hogy ő magát nem tartja különlegesnek, de a lány szemében egy olyan piedesztálra lett emelve, ahonnan nagyon nehéz lesz lekerülni. Ízlések és pofonok, ahogy mondani szokás, de Ris számára már az különlegessé teszi a férfit, hogy ő maga is különlegesnek érezheti magát mellette. Hisz, sosem vallaná be, de ezidáig még egyetlen férfi sem tudta így elcsavarni a fejét, mint ahogyan a parancsnoknak sikerült.*
- Nem, sajnos. *Legyint is sóhajtva, a fejét kelletlenül ingatva meg.* Egyedül nem volt kedvem elmenni, de ha mentem volna már biztos vagyok benne, hogy igen... ott a helyben kinéztelek volna már.
*Biztos abban, hogy a döntőbírákat jobban unszolta volna, hogy a parancsnok vigye a díjat, de úgy fest nélküle is jó ízlése volt az ottaniaknak.*
- Majd talán egy másik alkalommal a királynőddé tesznek.
*Veti fel az ötletet kurtán, hiszen az ő gondolatai is másabb vizekre kezdenek evezni. Pedig bizonyosan szép gondolat, majd egy másik alkalommal meg is vitathatják, de nem most. Most kiélvezi a férfi közelségét, bőének melegét, az érintését.*
- Talán azért lennének ötleteim...
*Szusszan halkan. Egy percig sem jutna eszébe, hogy elhúzódjon, így a célt ért csókra jóleső borzongással hunyja le a szemeit. Még akkor sem fúj visszavonulót, mikor a kezek a fenekére markolnak. Készségesen simul a férfi ölébe, karjait a férfi nyaka köré fonva. A feszülő ágyék, a férfi érintése lassan teljesen elködösíti az elméjét. Halkan piheg, bújik, akár a kismacska, aki törődésre vágyik, közben pedig jobbkezének ujjai az őszülő tincsek közé fúródnak. Közben balja sem rest, ismét felfedező útra indul, ujjbegyeivel gyengéden cirógatva végig a régi harcok hegeit. Az ő mozdulatain érezhető a magabiztosság hiánya, hiszen itt is érződik, hogy a parancsnok már tapasztaltabb az életben nála. Viszont a vágy segíti abban, hogy bizalmat szavazzon a férfinak, s ne fogja menekülőre.*
- Ez nagyon vonzó gondolat. Az alkalmak gyakoriságát majd megbeszélhetjük.
*Búgja halkan, miközben ujjai a férfi csípőjére siklanak, hol a combját, hol ágyéka környékét cirógatva szégyenlős mozdulatokkal. Másik keze pedig söpri is félre az útból a parancsnok tincseit, hogy ajkaival most ő jutalmazza vállát, nyakát. Fejében már dübörög a gondolat, hogy milyen is lehet egy forró, vad ölelkezés a férfival, de azután... Egy felismerés, amitől megtorpanva fagy le egy pillanatra. Mi van, ha a parancsnok most azt gondolja, hogy csak egy könnyű vérű fruska? Hogy minden férfival képes lenne ilyenre? Még ő sem lehet benne biztos, hisz ezidáig senki sem mutatott komolyabb érdeklődést iránta. Ezek a vészharangok most zavaróan konganak a fejében. Eeyr egy pillanatra a segítségére lehetne, utat mutathatna, hogy nem csinál magából eget rengető idiótát. Persze azt nem vette számításba, hogy ezzel most végleg Bredoc nyakára fog akaszkodni, hisz még egy bizonyos szinten most is idegenek egymásnak. De miért lenne baj, ha jól akarják magukat érezni egymással így is és úgy is?*
- Mikor süssek neked?
*Szakad is ki belőle hirtelen az ostoba, vágylohasztó kérdés. Amit még át sem gondolt rendesen. Mit érdekli most őt a sütés? Valószínűleg ezzel a parancsnok is így lesz. Még az sem kizárt, hogy most jól faképnél is lesz hagyva.*
~Eeyr szerelmére ennél idiótább szándékosan sem tudnál lenni!~
*Korholja magát a gondolataiban, s még egy jól kimért nyaklevessel is megjutalmazza magát fejben. De kívülről csak annyi látszik, hogy jobbjával idegesen, de gyengéden markol a férfi vállára, míg balját továbbra is ágyéka közelében pihenteti. Az őszintét megvallva megriasztja az, hogy nem tudja merre mozduljon tovább, mit kéne most tennie. Nem akar csalódást okozni parancsnokának, de amennyire elkerülte eddigi életében a sikerélmény, miért pont most változnának meg a dolgok?*
//Fürdőház//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- Majd legközelebb ígérem sietek.
*Apró mosollyal simítja meg kedvesen a férfi arcát. Ha ő is megnyerné a gondolatolvasás képességét, bizonyosan ő sem maradna rest vitába szállni a parancsnok észjárásával. Lehet, hogy ő magát nem tartja különlegesnek, de a lány szemében egy olyan piedesztálra lett emelve, ahonnan nagyon nehéz lesz lekerülni. Ízlések és pofonok, ahogy mondani szokás, de Ris számára már az különlegessé teszi a férfit, hogy ő maga is különlegesnek érezheti magát mellette. Hisz, sosem vallaná be, de ezidáig még egyetlen férfi sem tudta így elcsavarni a fejét, mint ahogyan a parancsnoknak sikerült.*
- Nem, sajnos. *Legyint is sóhajtva, a fejét kelletlenül ingatva meg.* Egyedül nem volt kedvem elmenni, de ha mentem volna már biztos vagyok benne, hogy igen... ott a helyben kinéztelek volna már.
*Biztos abban, hogy a döntőbírákat jobban unszolta volna, hogy a parancsnok vigye a díjat, de úgy fest nélküle is jó ízlése volt az ottaniaknak.*
- Majd talán egy másik alkalommal a királynőddé tesznek.
*Veti fel az ötletet kurtán, hiszen az ő gondolatai is másabb vizekre kezdenek evezni. Pedig bizonyosan szép gondolat, majd egy másik alkalommal meg is vitathatják, de nem most. Most kiélvezi a férfi közelségét, bőének melegét, az érintését.*
- Talán azért lennének ötleteim...
*Szusszan halkan. Egy percig sem jutna eszébe, hogy elhúzódjon, így a célt ért csókra jóleső borzongással hunyja le a szemeit. Még akkor sem fúj visszavonulót, mikor a kezek a fenekére markolnak. Készségesen simul a férfi ölébe, karjait a férfi nyaka köré fonva. A feszülő ágyék, a férfi érintése lassan teljesen elködösíti az elméjét. Halkan piheg, bújik, akár a kismacska, aki törődésre vágyik, közben pedig jobbkezének ujjai az őszülő tincsek közé fúródnak. Közben balja sem rest, ismét felfedező útra indul, ujjbegyeivel gyengéden cirógatva végig a régi harcok hegeit. Az ő mozdulatain érezhető a magabiztosság hiánya, hiszen itt is érződik, hogy a parancsnok már tapasztaltabb az életben nála. Viszont a vágy segíti abban, hogy bizalmat szavazzon a férfinak, s ne fogja menekülőre.*
- Ez nagyon vonzó gondolat. Az alkalmak gyakoriságát majd megbeszélhetjük.
*Búgja halkan, miközben ujjai a férfi csípőjére siklanak, hol a combját, hol ágyéka környékét cirógatva szégyenlős mozdulatokkal. Másik keze pedig söpri is félre az útból a parancsnok tincseit, hogy ajkaival most ő jutalmazza vállát, nyakát. Fejében már dübörög a gondolat, hogy milyen is lehet egy forró, vad ölelkezés a férfival, de azután... Egy felismerés, amitől megtorpanva fagy le egy pillanatra. Mi van, ha a parancsnok most azt gondolja, hogy csak egy könnyű vérű fruska? Hogy minden férfival képes lenne ilyenre? Még ő sem lehet benne biztos, hisz ezidáig senki sem mutatott komolyabb érdeklődést iránta. Ezek a vészharangok most zavaróan konganak a fejében. Eeyr egy pillanatra a segítségére lehetne, utat mutathatna, hogy nem csinál magából eget rengető idiótát. Persze azt nem vette számításba, hogy ezzel most végleg Bredoc nyakára fog akaszkodni, hisz még egy bizonyos szinten most is idegenek egymásnak. De miért lenne baj, ha jól akarják magukat érezni egymással így is és úgy is?*
- Mikor süssek neked?
*Szakad is ki belőle hirtelen az ostoba, vágylohasztó kérdés. Amit még át sem gondolt rendesen. Mit érdekli most őt a sütés? Valószínűleg ezzel a parancsnok is így lesz. Még az sem kizárt, hogy most jól faképnél is lesz hagyva.*
~Eeyr szerelmére ennél idiótább szándékosan sem tudnál lenni!~
*Korholja magát a gondolataiban, s még egy jól kimért nyaklevessel is megjutalmazza magát fejben. De kívülről csak annyi látszik, hogy jobbjával idegesen, de gyengéden markol a férfi vállára, míg balját továbbra is ágyéka közelében pihenteti. Az őszintét megvallva megriasztja az, hogy nem tudja merre mozduljon tovább, mit kéne most tennie. Nem akar csalódást okozni parancsnokának, de amennyire elkerülte eddigi életében a sikerélmény, miért pont most változnának meg a dolgok?*
2668. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-11-16 00:02:49
Üzenet elküldve: 2021-11-16 00:02:49
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 617
OOC üzenetek: 156
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 617
OOC üzenetek: 156
Játékstílus: Vakmerő
//Kaliris//
//Fürdőház//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz! //
-Alighanem. Most lebuktam, mi?
*Teszi fel az egyébként is költői kérdést, s valószínűleg igaza lehet a másiknak. Talán még különben leste volna ki minden porcikáját, hisz szó mi szó a kötelességei már időtlen idők óta folyamatosan előbbrevalóak voltak, mint az élvezetek. Talán már túl régóta is. *
-Ha így van, lehetne több ilyen gaztevő is, mint te.
*Nem is hangzik rosszul, hogy így próbáljanak meg a belső körökbe jutni. Igazán el tudná viselni. *
-Vagy inkább jöhettél volna hamarabb is.
*Ezt már jóval halkabban duruzsolja, hisz így mégiscsak kevesebben hangzik ugyebár. Ha meglenne az a mesebeli képessége, hogy mások, de akár csak Kaliris fejébe láthat, most atyáskodva csóválná a fejét egy kedves mosollyal az arcán. Hisz minden ő, csak nem egy különleges férfi, még az uramozást is éppen csak sikerült megszoknia. De az sem megy könnyen. Ellenben ez a kis légyott annál inkább. *
-De bizony! Talán te is ott voltál? Már kinéztél előre magadnak, te kis ravasz?
*Kérdezi csipkelődve, persze tudja, hogy ez aligha lehetett így, mégis igencsak szórakoztató a gondolat. A zsűrinek bizony jó ízlése lehet, vagy teljesen pocsék, ehhez ő végképp nem ért. Bár igaz, hogy nagyon meglepődött, mikor kiderült, hogy ő a győztes.*
-Pedig lehettél volna a királynőm.
*Feleli egyszerűen, ezzel úgymond elbukva ezt a szépen hangzó címet. A mellkasán pihenő kézre csak egy kurta, elégedett pillantást vet, hogy aztán visszatérhessen kedvese arcára. A kapott kérdésen igazán elgondolkodhatna, ha nem járnának egészen más dolgok a fejében, ezen pedig a testének feszülő forró bőr sem igazán segít. Egy darabig nem is válaszol, csak lassan közelít akár egy vadász a szarvas közelében. De nem kíván lopni egy újabb csókot, egyelőre. Helyette inkább Kaliris füléhez hajol, így arcuk egész egymás mellé kerülhet, s ezáltal megsúghatja válaszát. *
-El sem tudod képzelni...
*Majd pedig, ha nem húzódik el tőle, finom csókot lehel a fülcimpájára, majd a kecses nyakára is, egészen a kulccsontig. Közben pedig kezével finoman a hátától igyekeszik ujja hegyével végigsimítani, amit csak ér, hogy aztán egy viszonylag határozott mozdulattal markoljon rá a fenekére, hogy úgy húzhassa egészen magára, már ha teheti. Az könnyen észrevehető, hogy Bredoc nem egy kiskamasz, és pontosan tudja, hogy mit akar. Ahogyan az is, hogy szeret örömet okozni a másik félnek, főleg hogy ilyen ritkán esik alkalma rá. *
-Mondjuk egy gyönyörű nővel fűrdőzni elbújva minden kötelesség, a szürke hétköznapok fojtogatatása elől? Vagy mondjuk igyekezni, hogy ne ez legyen az utolsó alkalom, amikor ezt a mézédes ajkat vsókolhatom?
*Kissé költői? Igen. Hogy ez beválik-e? Nos ezt csak Kaliris és Eeyr tudhatja. Mindenesetre Bredoc már csak ilyen, s ha ezt nem is szívlelné a másik, akkor sem változna meg. Talán a lovagi nevelés a felelős érte, vagy az, hogy a hatjai nagyrészében viszonylag buta, szőrös férfiakkal van dolga. *
//Fürdőház//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz! //
-Alighanem. Most lebuktam, mi?
*Teszi fel az egyébként is költői kérdést, s valószínűleg igaza lehet a másiknak. Talán még különben leste volna ki minden porcikáját, hisz szó mi szó a kötelességei már időtlen idők óta folyamatosan előbbrevalóak voltak, mint az élvezetek. Talán már túl régóta is. *
-Ha így van, lehetne több ilyen gaztevő is, mint te.
*Nem is hangzik rosszul, hogy így próbáljanak meg a belső körökbe jutni. Igazán el tudná viselni. *
-Vagy inkább jöhettél volna hamarabb is.
*Ezt már jóval halkabban duruzsolja, hisz így mégiscsak kevesebben hangzik ugyebár. Ha meglenne az a mesebeli képessége, hogy mások, de akár csak Kaliris fejébe láthat, most atyáskodva csóválná a fejét egy kedves mosollyal az arcán. Hisz minden ő, csak nem egy különleges férfi, még az uramozást is éppen csak sikerült megszoknia. De az sem megy könnyen. Ellenben ez a kis légyott annál inkább. *
-De bizony! Talán te is ott voltál? Már kinéztél előre magadnak, te kis ravasz?
*Kérdezi csipkelődve, persze tudja, hogy ez aligha lehetett így, mégis igencsak szórakoztató a gondolat. A zsűrinek bizony jó ízlése lehet, vagy teljesen pocsék, ehhez ő végképp nem ért. Bár igaz, hogy nagyon meglepődött, mikor kiderült, hogy ő a győztes.*
-Pedig lehettél volna a királynőm.
*Feleli egyszerűen, ezzel úgymond elbukva ezt a szépen hangzó címet. A mellkasán pihenő kézre csak egy kurta, elégedett pillantást vet, hogy aztán visszatérhessen kedvese arcára. A kapott kérdésen igazán elgondolkodhatna, ha nem járnának egészen más dolgok a fejében, ezen pedig a testének feszülő forró bőr sem igazán segít. Egy darabig nem is válaszol, csak lassan közelít akár egy vadász a szarvas közelében. De nem kíván lopni egy újabb csókot, egyelőre. Helyette inkább Kaliris füléhez hajol, így arcuk egész egymás mellé kerülhet, s ezáltal megsúghatja válaszát. *
-El sem tudod képzelni...
*Majd pedig, ha nem húzódik el tőle, finom csókot lehel a fülcimpájára, majd a kecses nyakára is, egészen a kulccsontig. Közben pedig kezével finoman a hátától igyekeszik ujja hegyével végigsimítani, amit csak ér, hogy aztán egy viszonylag határozott mozdulattal markoljon rá a fenekére, hogy úgy húzhassa egészen magára, már ha teheti. Az könnyen észrevehető, hogy Bredoc nem egy kiskamasz, és pontosan tudja, hogy mit akar. Ahogyan az is, hogy szeret örömet okozni a másik félnek, főleg hogy ilyen ritkán esik alkalma rá. *
-Mondjuk egy gyönyörű nővel fűrdőzni elbújva minden kötelesség, a szürke hétköznapok fojtogatatása elől? Vagy mondjuk igyekezni, hogy ne ez legyen az utolsó alkalom, amikor ezt a mézédes ajkat vsókolhatom?
*Kissé költői? Igen. Hogy ez beválik-e? Nos ezt csak Kaliris és Eeyr tudhatja. Mindenesetre Bredoc már csak ilyen, s ha ezt nem is szívlelné a másik, akkor sem változna meg. Talán a lovagi nevelés a felelős érte, vagy az, hogy a hatjai nagyrészében viszonylag buta, szőrös férfiakkal van dolga. *
2667. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-11-15 21:05:42
Üzenet elküldve: 2021-11-15 21:05:42
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 152
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 152
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Zsákmányállat//
*Összevonja szemöldökeit a fejcsóválás láttán, majd egy pillanatnyi gondolkodás után érezhető őszinteséggel szól.*
-Nem igazán értem, mi a különbség a kettő között. Vagy, hogy egyáltalán miért lenne sértő.
*Megfordul a fejében, hogy netán valamiféle férfiúi önérzetet sértett meg azzal, hogy a sajnálatos incidens miatt elnézést kért. Más magyarázatot most nem igazán tud elképzelni.
Ez a pökhendi modor bizony a legkevésbé sem tetszik a félvérnek. Csak egy dolog választja el talán attól, hogy melegebb éghajlatra küldje a bosszantó hosszúfülűt, az pedig végtelennek tűnő udvariassága. Na meg talán a tény, hogy a jelenetrendezés nem az ő asztala. Durcásan rágja egy darabig a száját, míg egy látványos sóhajt követően leinti az arra járó kocsmárost.*
-Egy kupa Bort szeretnék kérni, ennek a végtelenül kedves és nagylelkű fiatalembernek * csúsztat 10 aranyat a markába aztán műmosollyal asztaltársa felé fordul* -Ez így megfelel?
*Amint viszont a vadászatról kezd el beszélni a fiú, a morcos élek valahogy ellágyulnak arcán, s egyre inkább kíváncsivá válik, noha egy pillanatig sem hagyja, hogy ez a hirtelen jött lelkesedés meglátszon rajta.*
-Nahát, bevallom nem néztem volna ki belőled.
*Csepegtet még némi gúnyt majd jóval kedvesebben folytatja*
-És... ide szoktál járni a közeli erdőbe?
*Összevonja szemöldökeit a fejcsóválás láttán, majd egy pillanatnyi gondolkodás után érezhető őszinteséggel szól.*
-Nem igazán értem, mi a különbség a kettő között. Vagy, hogy egyáltalán miért lenne sértő.
*Megfordul a fejében, hogy netán valamiféle férfiúi önérzetet sértett meg azzal, hogy a sajnálatos incidens miatt elnézést kért. Más magyarázatot most nem igazán tud elképzelni.
Ez a pökhendi modor bizony a legkevésbé sem tetszik a félvérnek. Csak egy dolog választja el talán attól, hogy melegebb éghajlatra küldje a bosszantó hosszúfülűt, az pedig végtelennek tűnő udvariassága. Na meg talán a tény, hogy a jelenetrendezés nem az ő asztala. Durcásan rágja egy darabig a száját, míg egy látványos sóhajt követően leinti az arra járó kocsmárost.*
-Egy kupa Bort szeretnék kérni, ennek a végtelenül kedves és nagylelkű fiatalembernek * csúsztat 10 aranyat a markába aztán műmosollyal asztaltársa felé fordul*
-Ez így megfelel?*Amint viszont a vadászatról kezd el beszélni a fiú, a morcos élek valahogy ellágyulnak arcán, s egyre inkább kíváncsivá válik, noha egy pillanatig sem hagyja, hogy ez a hirtelen jött lelkesedés meglátszon rajta.*
-Nahát, bevallom nem néztem volna ki belőled.
*Csepegtet még némi gúnyt majd jóval kedvesebben folytatja*
-És... ide szoktál járni a közeli erdőbe?
2666. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-11-15 20:10:26
Üzenet elküldve: 2021-11-15 20:10:26
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 38
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 38
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Bredoc//
//Fürdőház//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- Ahogy egy nő egy meztelen férfit. Hidd el, a helyemben te is így tettél volna.
*Kacsint a férfira, ajkain pedig a zavartsága ellenére igyekszik magabiztos mosolyt ölteni. Ezt a megjátszott magabiztosságot igyekszik akkor is magában tartani, mikor már a kellemes vízben ücsörögnek.
A férfi megjegyzésére eltűnődve billenti hátra a fejét és hunyorog fel a plafonra, majd teljesen komoly ábrázatot öltve néz vissza hamarost a parancsnokra.*
- Lehet, hogy valójában az enyém mögött is az van. És úgy akarok kikeveredni a csávából, hogy behálózom a parancsnokot?
*Vonja fel a szemöldökeit, közben pedig minden igyekezetét beveti, hogy ne nevesse el magát. De azért ajkai meg-megremegnek a visszafojtott kuncogástól.
Az sem varázsol elő vigyort, ahogy elképzeli hogyan is nézhetne ki egy pironkodó Bredoc miután a nő zavarba hozná. Mindamellett, hogy egy próbát megérne és kétség sem fér hozzá, hogy valamilyen szinten rajta is van az ügyön. Bár igazából a férfi az, aki e téren nyerésre áll. Meg valljuk be mégis csak a férfi dolga zavarba hozni a nőt, nem pedig fordítva. Még akkor sem, ha a vonzódás a nő részéről szinte ordít. Persze most sokan bolondnak tartanák, hiszen jól látható, hogy kettejük között elég nagy a különbség. Bredoc minden bizonnyal idősebb nála, jóval több telet megélhetett már, erről jeges tekintete és a hajába szőtt ősz szálak is árulkodnak. Ezzel szemben Ris még csak most közelíti a harmincadik évét. A parancsnoknak van élete, tervei, a lány viszont csak egyszerű naplopó, aki még mindig a szülei nyakán élősködik. Ennek ellenére jól érzi magát a férfival, semmivel sem érzi magát kevesebbnek, mint máskor. Ez pedig csak erősebbé teszi a vonzalmát a férfi iránt. Még akkor is, ha benne van a pakliban, hogy ez a kis kiruccanás csak erre az egy napra szól csupán. De, ha így is van, épp ez önt belé bátorságot, hogy minden pillanatot megragadjon és teljesen kihasználjon. Ezért hajtja fel a bort, hogy oldja a gátlásokat, s ezért simul szinte a férfinak, miközben a sebeket, majd a szalagot pásztázza végig az ujjaival.*
- Vádli... Hogy te? Vádliszépségversenyen? Csak nem a pikniken?
*Szaladnak is fel gyorsan a szemöldökei, de gúnyos nevetés helyett csak elégedett mosollyal bólint is egyet.*
- Látom jó ízlése volt a zsűrinek.
*Közben készségesen közelebb is csúszik mikor a férfi kezei célt érnek a derekán. Két tenyerét Bredoc mellkasán pihenteti meg, közben rendületlenül a férfi szemeit fürkészi. Egy pillanatra sem tekint félre pedig a szíve hevesen dübörög a mellkasában, s arcát is elönti a zavaró pír, mikor megérzi bőrén a parancsnok életerőre kapott ékességét. Mellkasa szaporán emelkedik és süllyed, ahogy gyorsabban szedi a levegőt, de csak mosolyog, majd az utószóra halkan felkuncogva ingatja meg a fejét.*
- Azt hittem a vádlid kapott díjat, nem pedig te, szóval parancsnok, azért ne szállj el magadtól.
*Böki is meg orra hegyét a mutatóujjával.*
- De azért jó tudni, hogy a bokros teendőid és a komoly hivatásod ellenére sok mindenre rá lehet venni téged. Mesélj még. Sok ilyen van, amire még ha ösztönözni is kell, de előbb vagy utóbb igent mondanál?
*Búgja is a férfinek, miközben még inkább oszlatja a kettejük közötti távolságot. talán igaz, hogy egy kicsit kézbe vette a dolgokat. Nem mintha türelmetlen lenne vagy nem tudná kivárni, hogy a férfi lépjen. Nem venné a szívére, hogy foltot ejtsen a férfiúi önbecsülésén. Pusztán csak élvezi kissé, hogy végre valaki máshogy kezeli, végre egy férfi máshogy ér hozzá. Valaki olyan, aki még szimpatikus is a számára.*
- Hmm, vagy még jobb. Van valami olyan, amit már régóta meg akartál tenni, de a pozíciód vagy merő szégyenlősség miatt nem kezdtél neki?
*Őszintén kíváncsi arccal fürkészi. Tényleg érdekli, hogy mi bujkálhat még abban a parancsnoki fejben.*
//Fürdőház//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- Ahogy egy nő egy meztelen férfit. Hidd el, a helyemben te is így tettél volna.
*Kacsint a férfira, ajkain pedig a zavartsága ellenére igyekszik magabiztos mosolyt ölteni. Ezt a megjátszott magabiztosságot igyekszik akkor is magában tartani, mikor már a kellemes vízben ücsörögnek.
A férfi megjegyzésére eltűnődve billenti hátra a fejét és hunyorog fel a plafonra, majd teljesen komoly ábrázatot öltve néz vissza hamarost a parancsnokra.*
- Lehet, hogy valójában az enyém mögött is az van. És úgy akarok kikeveredni a csávából, hogy behálózom a parancsnokot?
*Vonja fel a szemöldökeit, közben pedig minden igyekezetét beveti, hogy ne nevesse el magát. De azért ajkai meg-megremegnek a visszafojtott kuncogástól.
Az sem varázsol elő vigyort, ahogy elképzeli hogyan is nézhetne ki egy pironkodó Bredoc miután a nő zavarba hozná. Mindamellett, hogy egy próbát megérne és kétség sem fér hozzá, hogy valamilyen szinten rajta is van az ügyön. Bár igazából a férfi az, aki e téren nyerésre áll. Meg valljuk be mégis csak a férfi dolga zavarba hozni a nőt, nem pedig fordítva. Még akkor sem, ha a vonzódás a nő részéről szinte ordít. Persze most sokan bolondnak tartanák, hiszen jól látható, hogy kettejük között elég nagy a különbség. Bredoc minden bizonnyal idősebb nála, jóval több telet megélhetett már, erről jeges tekintete és a hajába szőtt ősz szálak is árulkodnak. Ezzel szemben Ris még csak most közelíti a harmincadik évét. A parancsnoknak van élete, tervei, a lány viszont csak egyszerű naplopó, aki még mindig a szülei nyakán élősködik. Ennek ellenére jól érzi magát a férfival, semmivel sem érzi magát kevesebbnek, mint máskor. Ez pedig csak erősebbé teszi a vonzalmát a férfi iránt. Még akkor is, ha benne van a pakliban, hogy ez a kis kiruccanás csak erre az egy napra szól csupán. De, ha így is van, épp ez önt belé bátorságot, hogy minden pillanatot megragadjon és teljesen kihasználjon. Ezért hajtja fel a bort, hogy oldja a gátlásokat, s ezért simul szinte a férfinak, miközben a sebeket, majd a szalagot pásztázza végig az ujjaival.*
- Vádli... Hogy te? Vádliszépségversenyen? Csak nem a pikniken?
*Szaladnak is fel gyorsan a szemöldökei, de gúnyos nevetés helyett csak elégedett mosollyal bólint is egyet.*
- Látom jó ízlése volt a zsűrinek.
*Közben készségesen közelebb is csúszik mikor a férfi kezei célt érnek a derekán. Két tenyerét Bredoc mellkasán pihenteti meg, közben rendületlenül a férfi szemeit fürkészi. Egy pillanatra sem tekint félre pedig a szíve hevesen dübörög a mellkasában, s arcát is elönti a zavaró pír, mikor megérzi bőrén a parancsnok életerőre kapott ékességét. Mellkasa szaporán emelkedik és süllyed, ahogy gyorsabban szedi a levegőt, de csak mosolyog, majd az utószóra halkan felkuncogva ingatja meg a fejét.*
- Azt hittem a vádlid kapott díjat, nem pedig te, szóval parancsnok, azért ne szállj el magadtól.
*Böki is meg orra hegyét a mutatóujjával.*
- De azért jó tudni, hogy a bokros teendőid és a komoly hivatásod ellenére sok mindenre rá lehet venni téged. Mesélj még. Sok ilyen van, amire még ha ösztönözni is kell, de előbb vagy utóbb igent mondanál?
*Búgja is a férfinek, miközben még inkább oszlatja a kettejük közötti távolságot. talán igaz, hogy egy kicsit kézbe vette a dolgokat. Nem mintha türelmetlen lenne vagy nem tudná kivárni, hogy a férfi lépjen. Nem venné a szívére, hogy foltot ejtsen a férfiúi önbecsülésén. Pusztán csak élvezi kissé, hogy végre valaki máshogy kezeli, végre egy férfi máshogy ér hozzá. Valaki olyan, aki még szimpatikus is a számára.*
- Hmm, vagy még jobb. Van valami olyan, amit már régóta meg akartál tenni, de a pozíciód vagy merő szégyenlősség miatt nem kezdtél neki?
*Őszintén kíváncsi arccal fürkészi. Tényleg érdekli, hogy mi bujkálhat még abban a parancsnoki fejben.*
2665. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-11-15 17:54:59
Üzenet elküldve: 2021-11-15 17:54:59
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 617
OOC üzenetek: 156
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 617
OOC üzenetek: 156
Játékstílus: Vakmerő
//Bredoc//
//Fürdőház//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
-Hát.. csak úgy megnéztél.
*Feleli kurtán, de szája szélén azért ott van az zsivány kis mosoly, hisz, még ha nem is mondja, nagyjából azért sejti, hogy miről is lehet szó. Meg is nyugszik gyorsan, hogy nem tűnik ki a tömegből, legalábbis nem fogják valami elmebeteg magamutogatónak bélyegezni az ittlévők. Az hiányozna még csak az őrségnek, na meg neki, hogy ezen forogjon az emberek nyelve szabadidejükben. Lassan pedig sikerül mindkettejüknek a forró víz lágy ölelésébe bújniuk. Bredoc arcán igazán elégedett ábrázat foglal helyet, egy jó pár sóhajig nem is igen zavartatja magát átadni az idegen, mégis ismerős érzésnek. Kaliris hangja húzza vissza elméje éppen kóborló részét a valóságba, amit még ha legtöbbször ugyan nyugodtan, most aligha nevezhetnénk sivárnak.*
-Talán csak a megszokás.
*Vonja meg vállát.*
-Sokan ijednek meg tőlem, persze akiknek vaj van a fülük mögött.
*Na meg persze nem is az a tipikus nemes férfiú ő, mint akikre általában vágynak, vagy vágyhatnak a csinos leányok.*
-Még a végén elpirulok, Kaliris.
*Süti le hamiskásan a szemeit, vagyis hát sütné, ahogy azt ilyenkor elvárhatnánk bárkitől, azonban a férfi kékjei szüntelen fürkészik a nő íriszeit. Szemérmetlenül igyekszik minden kis apró részletet megfigyelni, amire csak lehetőséget enged a víz halvány fátyla. A poharat természetesen készségesen elfogadja, s egy tőle talán szokatlanul finom mozdulattal kortyol bele a nedűbe. Meglepi a közeledés, igazából ő akart kezdeményezni, de egyáltalán nem bánja, hogy Eeyr máshogy döntött. Ez nem okoz kárt az önbecsülésén, bár hallott már olyan férfiről, akinek ez gondot okozott. Hagyja, hogy a finom érintések végig pásztázzák testét, közben pedig akaratlanul is teljesen kirázza a hideg, ami még inkább furcsább a kellemes meleg vízben. A kérdésre szinte csak duruzsol, hogy jelét adja, hogy figyel ő. A szája rögtön vigyorra húzódik, ahogy kiderül, hogy miről is van szó.*
-Ami azt illeti így is mondhatjuk.
*Félve adja ugyan elő az igazat, de csak előáll vele.*
-Akár hiszed akár nem, vádliszépségversenyen nyertem. Az embereim unszoltak, hogy induljak el, és ez lett a vége.
*Kicsit el is kuncogja magát, mert roppant abszurd volt az egész az ő rangjához és egyébkénti személyeségéhez képest. Közben pedig, ha lehetősége van rá, úgy egyik kezével finoman a másik derekét keresi, hogy közelebb húzhassa magához. Persze az egész helyzettől, a szemkápráztató látványtól és az érintéstől férfiasságába igencsak beléköltözik az élet, így ha engedi magát Kaliris, úgy könnyen érezheti magán Bredoc családi örökségét, s annak feszülő mivoltát is a bőrén.*
-Egy igazi szépségkirállyal akadt dolgod, most mondd meg...
//Fürdőház//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
-Hát.. csak úgy megnéztél.
*Feleli kurtán, de szája szélén azért ott van az zsivány kis mosoly, hisz, még ha nem is mondja, nagyjából azért sejti, hogy miről is lehet szó. Meg is nyugszik gyorsan, hogy nem tűnik ki a tömegből, legalábbis nem fogják valami elmebeteg magamutogatónak bélyegezni az ittlévők. Az hiányozna még csak az őrségnek, na meg neki, hogy ezen forogjon az emberek nyelve szabadidejükben. Lassan pedig sikerül mindkettejüknek a forró víz lágy ölelésébe bújniuk. Bredoc arcán igazán elégedett ábrázat foglal helyet, egy jó pár sóhajig nem is igen zavartatja magát átadni az idegen, mégis ismerős érzésnek. Kaliris hangja húzza vissza elméje éppen kóborló részét a valóságba, amit még ha legtöbbször ugyan nyugodtan, most aligha nevezhetnénk sivárnak.*
-Talán csak a megszokás.
*Vonja meg vállát.*
-Sokan ijednek meg tőlem, persze akiknek vaj van a fülük mögött.
*Na meg persze nem is az a tipikus nemes férfiú ő, mint akikre általában vágynak, vagy vágyhatnak a csinos leányok.*
-Még a végén elpirulok, Kaliris.
*Süti le hamiskásan a szemeit, vagyis hát sütné, ahogy azt ilyenkor elvárhatnánk bárkitől, azonban a férfi kékjei szüntelen fürkészik a nő íriszeit. Szemérmetlenül igyekszik minden kis apró részletet megfigyelni, amire csak lehetőséget enged a víz halvány fátyla. A poharat természetesen készségesen elfogadja, s egy tőle talán szokatlanul finom mozdulattal kortyol bele a nedűbe. Meglepi a közeledés, igazából ő akart kezdeményezni, de egyáltalán nem bánja, hogy Eeyr máshogy döntött. Ez nem okoz kárt az önbecsülésén, bár hallott már olyan férfiről, akinek ez gondot okozott. Hagyja, hogy a finom érintések végig pásztázzák testét, közben pedig akaratlanul is teljesen kirázza a hideg, ami még inkább furcsább a kellemes meleg vízben. A kérdésre szinte csak duruzsol, hogy jelét adja, hogy figyel ő. A szája rögtön vigyorra húzódik, ahogy kiderül, hogy miről is van szó.*
-Ami azt illeti így is mondhatjuk.
*Félve adja ugyan elő az igazat, de csak előáll vele.*
-Akár hiszed akár nem, vádliszépségversenyen nyertem. Az embereim unszoltak, hogy induljak el, és ez lett a vége.
*Kicsit el is kuncogja magát, mert roppant abszurd volt az egész az ő rangjához és egyébkénti személyeségéhez képest. Közben pedig, ha lehetősége van rá, úgy egyik kezével finoman a másik derekét keresi, hogy közelebb húzhassa magához. Persze az egész helyzettől, a szemkápráztató látványtól és az érintéstől férfiasságába igencsak beléköltözik az élet, így ha engedi magát Kaliris, úgy könnyen érezheti magán Bredoc családi örökségét, s annak feszülő mivoltát is a bőrén.*
-Egy igazi szépségkirállyal akadt dolgod, most mondd meg...
2664. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-11-12 10:47:21
Üzenet elküldve: 2021-11-12 10:47:21
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 38
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 38
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Bredoc//
//Fürdőház//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- Már miért ne így kellett volna?
*Hörren is fel halkan mélységes zavarában. Csak pusztán azt nem kalkulálta bele, hogy a nem egészen rejtett vonzódása a férfi iránt most így ekkora zavarral fog kitörni. Valahogy a mai napon teljesen kifordult önmagából. Először is józan, ami azt számba véve, hogy a fogadóban van igen jelentőségteljes dolog. Másodszor nem pipázott, pedig az is elő szokott fordulni, főleg, ha iszik. Végül pedig, de nem utolsó sorban egyetlen káromkodás sem hagyta el a bájosnak mondott kis ajkait, ami meg aztán tényleg felettébb meglepő. De a hab a tortán most ez. Hogy zavarba jött, s érzi az égő arcán, hogy alaposan bele is pirult a férfi látványába. Akár egy kamasz lány, akinek most vallottak először szerelmet.*
- Mondtam. A fürdőházban változatosak az emberek és nem te vagy az egyetlen, aki a nagyérdemű elé tárja magát. Ez teljesen természetes.
*Vonja is meg a vállait, mintha valóban semmiség lenne az egész. Meg igazából ez így is van, csak az ő zavara nem akar apadni. De ezt igyekszik orvosolni azzal, hogy pillantásával inkább a belteret kezdi el feltérképezni.
Ez segíti ahhoz is, hogy a kádhoz érkezve nem túl magabiztosan bújtatja ki magát a törölközőből, valamint igyekszik a legrövidebb idő alatt a vízbe juttatni a hátsó felét. Ahogy elhelyezkedik a kellemes vízben már magabiztosabb pofival néz ismét a parancsnokra.*
- Ugyan. Mivel ijesztettél volna? Nem te vagy az első férfi, akit meztelenül látok. Ismétlem, hogy sokan vannak még itt, akik nem zavartatják magukat itt a fürdőben.
*Mosolyodik el halványan. Majd kissé előre hajolva tűr félre egy tincset a férfi arcából. Azután ő maga is elkényelmesedik. Hátát a kád oldalának dönti, karjait pedig annak a szélére pakolva fekszik el kissé. A vörös tincsek is megpihennek a víz felszínén úszkálva.*
- Meg amúgy is szerintem elmondhatjuk, hogy szerencsés vagyok, hogy egy ilyen helyes férfi meztelen társaságát élvezhetem.
*Kacsint is rókavigyorral, majd karjait visszahúzva maga elé merül is le egy pillanatra a víz alá, hogy ő is lemoshassa teljesen magát. Pillanatokon belül feljőve tűri hátra vörös loboncát. Egy pillanatra elfordul, hogy kinyúljon a borért, s a dugót kicsavarva öntse tele a két poharat. Az egyiket megtartja, míg a másikat a férfi felé nyújtja.*
- Egészség.
*Emeli is meg a sajátját, azután minden szemérmességet hátrahagyva hajtja is le a vörös nedűt. Minél előbb hat az alkohol, annál hamarabb múlik el ez a zavaró szégyenlősség, amit a férfi vált ki belőle. Persze leinni magát nem akarja, csak egy kicsit felszabadulni szeretne. Így már az üres poharat pakolja vissza oda, ahonnan magához vette.
Smaragd szemeiben már bátrabb tűz csillan, ahogy ismét a parancsnoknak szenteli figyelmét. Kissé közelebb is csúszik, majd jobbjának mutatóujjával bök finoman a férfi kulcscsontjára, hogy aztán a szőrrel borított mellkason futtassa le azt, különös gondot fordítva a sebhelyekre, melyek a nő számára csak vonzóbbá teszik a megélt harcos.*
- Tudod most, hogy így látlak kíváncsi lettem valamire.
*Harapja is be alsó ajkát, miközben zöld íriszeit a hideg szemekbe fúrja. Az ujja mindeközben tovább siklik le a férfi oldalán, csípőjén, majd combján, hogy azután utazását befejezze pontosan a bíborszínű szalag fölött.*
- Ez micsoda? Csak nem egy asszonytól kapott ajándék az örök rajongás jelképeként?
*Szűkíti is össze kissé a szemeit, de mellé nem szigorú, vagy esetleg féltékeny tekintet párosul, hanem igazán és őszintén gonoszkás vigyor.*
//Fürdőház//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- Már miért ne így kellett volna?
*Hörren is fel halkan mélységes zavarában. Csak pusztán azt nem kalkulálta bele, hogy a nem egészen rejtett vonzódása a férfi iránt most így ekkora zavarral fog kitörni. Valahogy a mai napon teljesen kifordult önmagából. Először is józan, ami azt számba véve, hogy a fogadóban van igen jelentőségteljes dolog. Másodszor nem pipázott, pedig az is elő szokott fordulni, főleg, ha iszik. Végül pedig, de nem utolsó sorban egyetlen káromkodás sem hagyta el a bájosnak mondott kis ajkait, ami meg aztán tényleg felettébb meglepő. De a hab a tortán most ez. Hogy zavarba jött, s érzi az égő arcán, hogy alaposan bele is pirult a férfi látványába. Akár egy kamasz lány, akinek most vallottak először szerelmet.*
- Mondtam. A fürdőházban változatosak az emberek és nem te vagy az egyetlen, aki a nagyérdemű elé tárja magát. Ez teljesen természetes.
*Vonja is meg a vállait, mintha valóban semmiség lenne az egész. Meg igazából ez így is van, csak az ő zavara nem akar apadni. De ezt igyekszik orvosolni azzal, hogy pillantásával inkább a belteret kezdi el feltérképezni.
Ez segíti ahhoz is, hogy a kádhoz érkezve nem túl magabiztosan bújtatja ki magát a törölközőből, valamint igyekszik a legrövidebb idő alatt a vízbe juttatni a hátsó felét. Ahogy elhelyezkedik a kellemes vízben már magabiztosabb pofival néz ismét a parancsnokra.*
- Ugyan. Mivel ijesztettél volna? Nem te vagy az első férfi, akit meztelenül látok. Ismétlem, hogy sokan vannak még itt, akik nem zavartatják magukat itt a fürdőben.
*Mosolyodik el halványan. Majd kissé előre hajolva tűr félre egy tincset a férfi arcából. Azután ő maga is elkényelmesedik. Hátát a kád oldalának dönti, karjait pedig annak a szélére pakolva fekszik el kissé. A vörös tincsek is megpihennek a víz felszínén úszkálva.*
- Meg amúgy is szerintem elmondhatjuk, hogy szerencsés vagyok, hogy egy ilyen helyes férfi meztelen társaságát élvezhetem.
*Kacsint is rókavigyorral, majd karjait visszahúzva maga elé merül is le egy pillanatra a víz alá, hogy ő is lemoshassa teljesen magát. Pillanatokon belül feljőve tűri hátra vörös loboncát. Egy pillanatra elfordul, hogy kinyúljon a borért, s a dugót kicsavarva öntse tele a két poharat. Az egyiket megtartja, míg a másikat a férfi felé nyújtja.*
- Egészség.
*Emeli is meg a sajátját, azután minden szemérmességet hátrahagyva hajtja is le a vörös nedűt. Minél előbb hat az alkohol, annál hamarabb múlik el ez a zavaró szégyenlősség, amit a férfi vált ki belőle. Persze leinni magát nem akarja, csak egy kicsit felszabadulni szeretne. Így már az üres poharat pakolja vissza oda, ahonnan magához vette.
Smaragd szemeiben már bátrabb tűz csillan, ahogy ismét a parancsnoknak szenteli figyelmét. Kissé közelebb is csúszik, majd jobbjának mutatóujjával bök finoman a férfi kulcscsontjára, hogy aztán a szőrrel borított mellkason futtassa le azt, különös gondot fordítva a sebhelyekre, melyek a nő számára csak vonzóbbá teszik a megélt harcos.*
- Tudod most, hogy így látlak kíváncsi lettem valamire.
*Harapja is be alsó ajkát, miközben zöld íriszeit a hideg szemekbe fúrja. Az ujja mindeközben tovább siklik le a férfi oldalán, csípőjén, majd combján, hogy azután utazását befejezze pontosan a bíborszínű szalag fölött.*
- Ez micsoda? Csak nem egy asszonytól kapott ajándék az örök rajongás jelképeként?
*Szűkíti is össze kissé a szemeit, de mellé nem szigorú, vagy esetleg féltékeny tekintet párosul, hanem igazán és őszintén gonoszkás vigyor.*
2663. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-11-11 21:29:35
Üzenet elküldve: 2021-11-11 21:29:35
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 258
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 258
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
//Zsákmányállat//
- Dehogy kértél. * Csóválja meg a fejét az egykori vadász, ahogy visszaemlékszik az emeleten történtekre. *
- Csak annyit mondtál, hogy roppantul sajnálod, ami, ha megjegyezhetem, igazán sértő. De szerencséd, hogy nem vagyok sértődékeny fajta. * Legyint is nagylelkűen, hogy ezzel is maguk mögött hagyják az ilyesmi rossz érzéseket. *
- Nem vagyok én haragtartó sem. De egy dolog még zavar, a hazugságon kívül. * Jegyzi meg elgondolkodva, miután fajtársa befejezte a gúnyolódást. *
- Az asztal még mindig üres előttem. Se bor, se kupa. Tarthatatlan állapot, és az egészben a legszomorúbb, hogy másodszor is jeleznem kell, illendő lenne meghívnod egy italra. Még ha nem is gondolod őszintének, az illem ezt diktálja. * Sóhajt nagyot, mintha csak ő lenne az áldozat ebben az egész helyzetben. *
- Ne félj, nem akarok tőled semmi rosszat. Megiszom, és már itt sem vagyok. A hideg egyre jobban közelít, és az állatok is alkalmazkodni kezdtek hozzá. Vagy bevackolnak, hogy a téli álomra készüljenek, vagy csoportokba verődnek, ami sokkal veszélyesebbé, és nehezebbé teszi a vadászatot. Én pedig szeretnék még a tél beállta előtt elejteni néhány vadat, hogy eladhassam a prémjüket, amikor a legtöbben a téli ruházat vásárlása mellett döntenek. * Ad magyarázatot, és egyben sürgeti is vele a lányt. *
- Dehogy kértél. * Csóválja meg a fejét az egykori vadász, ahogy visszaemlékszik az emeleten történtekre. *
- Csak annyit mondtál, hogy roppantul sajnálod, ami, ha megjegyezhetem, igazán sértő. De szerencséd, hogy nem vagyok sértődékeny fajta. * Legyint is nagylelkűen, hogy ezzel is maguk mögött hagyják az ilyesmi rossz érzéseket. *
- Nem vagyok én haragtartó sem. De egy dolog még zavar, a hazugságon kívül. * Jegyzi meg elgondolkodva, miután fajtársa befejezte a gúnyolódást. *
- Az asztal még mindig üres előttem. Se bor, se kupa. Tarthatatlan állapot, és az egészben a legszomorúbb, hogy másodszor is jeleznem kell, illendő lenne meghívnod egy italra. Még ha nem is gondolod őszintének, az illem ezt diktálja. * Sóhajt nagyot, mintha csak ő lenne az áldozat ebben az egész helyzetben. *
- Ne félj, nem akarok tőled semmi rosszat. Megiszom, és már itt sem vagyok. A hideg egyre jobban közelít, és az állatok is alkalmazkodni kezdtek hozzá. Vagy bevackolnak, hogy a téli álomra készüljenek, vagy csoportokba verődnek, ami sokkal veszélyesebbé, és nehezebbé teszi a vadászatot. Én pedig szeretnék még a tél beállta előtt elejteni néhány vadat, hogy eladhassam a prémjüket, amikor a legtöbben a téli ruházat vásárlása mellett döntenek. * Ad magyarázatot, és egyben sürgeti is vele a lányt. *
2662. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-11-08 19:43:53
Üzenet elküldve: 2021-11-08 19:43:53
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Nyílt//
//Rion//
*A bor szinte alig fogyogat, viszont annál többet forog a pohár az ujjai között. De újfent állítható, hogy nem enni, inni tért be, hanem csupán csak elütni az időt. Talán éppen ma talál rá valami vagy valaki érdekes. Talán csak elpocsékol pár percet, esetleg órát az életéből, hogy azután hazatérve mindent ugyan ott folytasson, ahol abbahagyta. A vendégek jönnek és mennek, a fogadós serényen dolgozik. Áru és arany cserélnek sorban gazdát, szóval a Pegazus éli a fogadós életet, amit neki rendeltek el. Ő pedig, mint egy szelet megállt idő, csupán csak kifejezéstelen arccal áll a pultnak dőlve. Végül a pohár is már unottan koppan a pult lapján, ahogy gazdája megunta a pörgetését. Talán fontolgatja is, hogy hátrahagyja az italt, s inkább tovább is indul a városban, de az elé érkező fiatal férfi hamar kiveri a fejéből a gondolatot.
Jobb szemöldöke felszalad homlokán, talán a meglepettség jeleként, de további érzelem már nem ül ki az arcára.*
- Hát kölyök... felettébb úgy tűnik.
*Válaszolja is bujkáló vigyorral, ahogy hideg szemeit a fiúnak szegezi. Kölyközi, mintha ő maga olyan sokat megélt nőszemély lenne, pedig erről szó sincs. De az esetlennek ható kérdés kihozza belőle a fölényeskedést. Amit persze nem kultivál magában, de miért is ne hozná jobban zavarba a fiút, aki úgy fest már amúgy is abba a gödörbe esett.*
- Úgy nézem, hogy máris van bennünk valami közös, hisz te is... ebbe a fogadóba tértél be.
*Húzza össze a szemeit, miközben ajkai komisz mosolyba szelídülnek. Könyökeivel a pult lapjára támaszkodik, míg hátát továbbra is annak dönti, lábait pedig álltában pakolja keresztbe, így kissé tohonya pozícióba vágva magát. Természetesen arra ügyel, hogy tartása még így is egyenes és kifinomult maradjon. Közben pedig egy pillanatra sem veszi le szemeit a fiúról. Vizsgálgatja a fiatal, kellemes arcot, akár a prédáját fürkésző macska, de persze csupán csak ismerkedik a látvánnyal. Gyűjti a kezdetleges információkat, mint például a hegyesedő fülek, az ifjú vonások.*
//Rion//
*A bor szinte alig fogyogat, viszont annál többet forog a pohár az ujjai között. De újfent állítható, hogy nem enni, inni tért be, hanem csupán csak elütni az időt. Talán éppen ma talál rá valami vagy valaki érdekes. Talán csak elpocsékol pár percet, esetleg órát az életéből, hogy azután hazatérve mindent ugyan ott folytasson, ahol abbahagyta. A vendégek jönnek és mennek, a fogadós serényen dolgozik. Áru és arany cserélnek sorban gazdát, szóval a Pegazus éli a fogadós életet, amit neki rendeltek el. Ő pedig, mint egy szelet megállt idő, csupán csak kifejezéstelen arccal áll a pultnak dőlve. Végül a pohár is már unottan koppan a pult lapján, ahogy gazdája megunta a pörgetését. Talán fontolgatja is, hogy hátrahagyja az italt, s inkább tovább is indul a városban, de az elé érkező fiatal férfi hamar kiveri a fejéből a gondolatot.
Jobb szemöldöke felszalad homlokán, talán a meglepettség jeleként, de további érzelem már nem ül ki az arcára.*
- Hát kölyök... felettébb úgy tűnik.
*Válaszolja is bujkáló vigyorral, ahogy hideg szemeit a fiúnak szegezi. Kölyközi, mintha ő maga olyan sokat megélt nőszemély lenne, pedig erről szó sincs. De az esetlennek ható kérdés kihozza belőle a fölényeskedést. Amit persze nem kultivál magában, de miért is ne hozná jobban zavarba a fiút, aki úgy fest már amúgy is abba a gödörbe esett.*
- Úgy nézem, hogy máris van bennünk valami közös, hisz te is... ebbe a fogadóba tértél be.
*Húzza össze a szemeit, miközben ajkai komisz mosolyba szelídülnek. Könyökeivel a pult lapjára támaszkodik, míg hátát továbbra is annak dönti, lábait pedig álltában pakolja keresztbe, így kissé tohonya pozícióba vágva magát. Természetesen arra ügyel, hogy tartása még így is egyenes és kifinomult maradjon. Közben pedig egy pillanatra sem veszi le szemeit a fiúról. Vizsgálgatja a fiatal, kellemes arcot, akár a prédáját fürkésző macska, de persze csupán csak ismerkedik a látvánnyal. Gyűjti a kezdetleges információkat, mint például a hegyesedő fülek, az ifjú vonások.*
2661. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-11-08 18:00:27
Üzenet elküldve: 2021-11-08 18:00:27
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Nyílt//
//Onyawantha//
*Ki tudja a csapos mit csinálhat, sültet forgat vagy tésztát nyújt, esetleg más vendéget helyez Rion magasztos személye elé, mindenesetre egy levest melegíteni és tányérba merni nem jutott még ideje. Pedig fél-elfünk lassan egészen átmelegedett már, köpenyének peremén sem billegnek vidám esőcseppek, étele pedig még mindig nem tűnt fel az asztalán. Ennek okán fordulgat egyre gyakrabban a fiú a bárpult és a mögötte hátra vezető ajtó felé. Érzése szerint az efféle türelmetlenség nem éppen férfias, hát próbálja leplezni úgy, mintha a környező asztaloknál helyet foglaló vendégek és az újonnan érkezők érdekelnék ennyire.*
-Hmm* akad meg végül a nyugtalan pillantása egy hölgyeményen. Finom dámának látszik, csinos és igen kellemes idomain pompásan mutató ruhákban. Rion ajkainak sarkába aprócska, féloldalas mosoly bújik, ahogy végigméri az idegent. Pillanat műve csak az elhatározás, mely feledteti a mögötte álló utat, izmainak fáradtságát, meg még sok-sok mindent. Hosszú köpenyét a vállai felett hátra vetve feláll, beletúr rakoncátlan barna tincseibe, míg hátra simítja őket és odalép a pulthoz, valamint a mellette álldogáló hölgyeményhez. Kihúzza magát és rövid habozás után végül megszólal.*
- Ömm, izé… megbocsáss, hogy csak úgy megszólítalak… eh ömm…. De…. te is… ebbe a fogadóba tértél be?!
//Onyawantha//
*Ki tudja a csapos mit csinálhat, sültet forgat vagy tésztát nyújt, esetleg más vendéget helyez Rion magasztos személye elé, mindenesetre egy levest melegíteni és tányérba merni nem jutott még ideje. Pedig fél-elfünk lassan egészen átmelegedett már, köpenyének peremén sem billegnek vidám esőcseppek, étele pedig még mindig nem tűnt fel az asztalán. Ennek okán fordulgat egyre gyakrabban a fiú a bárpult és a mögötte hátra vezető ajtó felé. Érzése szerint az efféle türelmetlenség nem éppen férfias, hát próbálja leplezni úgy, mintha a környező asztaloknál helyet foglaló vendégek és az újonnan érkezők érdekelnék ennyire.*
-Hmm* akad meg végül a nyugtalan pillantása egy hölgyeményen. Finom dámának látszik, csinos és igen kellemes idomain pompásan mutató ruhákban. Rion ajkainak sarkába aprócska, féloldalas mosoly bújik, ahogy végigméri az idegent. Pillanat műve csak az elhatározás, mely feledteti a mögötte álló utat, izmainak fáradtságát, meg még sok-sok mindent. Hosszú köpenyét a vállai felett hátra vetve feláll, beletúr rakoncátlan barna tincseibe, míg hátra simítja őket és odalép a pulthoz, valamint a mellette álldogáló hölgyeményhez. Kihúzza magát és rövid habozás után végül megszólal.*
- Ömm, izé… megbocsáss, hogy csak úgy megszólítalak… eh ömm…. De…. te is… ebbe a fogadóba tértél be?!
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7417-7436