Arthenior - Pegazus fogadó
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 122 (2421. - 2440. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
2440. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-09-12 09:12:23
Üzenet elküldve: 2021-09-12 09:12:23
Rang: Játékos
IC üzenetek: 503
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 503
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Viszontlátások//
*Ennél a pontnál az a megegyezés, hogy neki is regélnie fog kelleni, tökéletesen kiment Ukrom fejéből. Úgy ül hátra, mint akit egy rendkívül kényes melóra ítéltek volna pihenő nélkül, majd egy kis csend után nekikezd. Koncentrálnia fog kelleni, hogy emlékezzem a részletekre, ezek ki tetszenek felejtődni az ork memóriájából.*
- Szóval... információ kellett egy rabszolgakereskedő akkori elhelyezkedéséről, amire csak annyi időnk volt hogy pont ebben a városban tudjunk nyomozgatni, és egy kis kutakodás után sikerült megtalálnunk egy törpét- vagyis gnómot! Egy fura gnómot, 'asszem ilyen idétlen fonott hajcsomók lógtak le a feje két oldaláról... Valami Sunya. *regéli, helyben kapva vissza a részletekre.* - A kis mocsok azt mondta, köpni fog ha teljesítünk neki egy szívességet, amit úgy írt körül, hogy "Nehézmunka egy erős csávónak?" Csak később tudtuk meg, mi is lesz ez pontosabban. Lett ebből egy találkozó a Pegazusnál, onnan egy kísérő elvitt minket... nem emlékszem pontosan. Talán a romokhoz, vagy még a templom mellé? Fene tudja, itt minden tégla ugyanúgy néz ki. De várjunk, a romokhoz vitt el, még a hidat is lehetett látni nem messze. Tehát szó nélkül elbattyogtunk, bele egy összegyűlt csőcselék kellős közepébe. Több illegális versenyt is tartottak, azok közül a szkanderhoz lettem kiválasztva, mint a gnóm bajnoka. Kis lopott díszes asztal a romos házak kellős közepén egy óriás bíróval, ott volt megtartva a kihívás nekünk. Kiváltunk a tömegből, a gnóm kiabált egy darabot ellenfelünkkel, egy elf "üzletriválisával". Le akartam tépni mindkettő fejét. Jött amaz hegyesfülű saját bajnokával is, egy izmos kis törpével... Ja, ő volt az a törpe. Leültünk az asztalhoz, az óriás levázolta a szabályokat, kezeket a fára. Bíró fogta mindkettőnk kezét a várakozáskor, nehogy egyikünk korán kezdjen, azt hittem hogy letépi a miénket. Jelzésként elengedett minket, a verseny elkezdődött. Nagy nehezen lenyomtam a törpe kezét egyszer, majd kétszer. A tömeg megőrült, a gnóm és az elf úgyszintén, kis híján én is a zaj miatt. Elsunnyogtunk egy sarokba, köszönetként megmondta, hol lehet a rabszolgakereskedő tábora, épp mit csinálhat és mikor. Még kis aranyat is kaptunk hozzá. Nagyjából ennyi. Kérdés?
//Viszontlátások//
*Ennél a pontnál az a megegyezés, hogy neki is regélnie fog kelleni, tökéletesen kiment Ukrom fejéből. Úgy ül hátra, mint akit egy rendkívül kényes melóra ítéltek volna pihenő nélkül, majd egy kis csend után nekikezd. Koncentrálnia fog kelleni, hogy emlékezzem a részletekre, ezek ki tetszenek felejtődni az ork memóriájából.*
- Szóval... információ kellett egy rabszolgakereskedő akkori elhelyezkedéséről, amire csak annyi időnk volt hogy pont ebben a városban tudjunk nyomozgatni, és egy kis kutakodás után sikerült megtalálnunk egy törpét- vagyis gnómot! Egy fura gnómot, 'asszem ilyen idétlen fonott hajcsomók lógtak le a feje két oldaláról... Valami Sunya. *regéli, helyben kapva vissza a részletekre.* - A kis mocsok azt mondta, köpni fog ha teljesítünk neki egy szívességet, amit úgy írt körül, hogy "Nehézmunka egy erős csávónak?" Csak később tudtuk meg, mi is lesz ez pontosabban. Lett ebből egy találkozó a Pegazusnál, onnan egy kísérő elvitt minket... nem emlékszem pontosan. Talán a romokhoz, vagy még a templom mellé? Fene tudja, itt minden tégla ugyanúgy néz ki. De várjunk, a romokhoz vitt el, még a hidat is lehetett látni nem messze. Tehát szó nélkül elbattyogtunk, bele egy összegyűlt csőcselék kellős közepébe. Több illegális versenyt is tartottak, azok közül a szkanderhoz lettem kiválasztva, mint a gnóm bajnoka. Kis lopott díszes asztal a romos házak kellős közepén egy óriás bíróval, ott volt megtartva a kihívás nekünk. Kiváltunk a tömegből, a gnóm kiabált egy darabot ellenfelünkkel, egy elf "üzletriválisával". Le akartam tépni mindkettő fejét. Jött amaz hegyesfülű saját bajnokával is, egy izmos kis törpével... Ja, ő volt az a törpe. Leültünk az asztalhoz, az óriás levázolta a szabályokat, kezeket a fára. Bíró fogta mindkettőnk kezét a várakozáskor, nehogy egyikünk korán kezdjen, azt hittem hogy letépi a miénket. Jelzésként elengedett minket, a verseny elkezdődött. Nagy nehezen lenyomtam a törpe kezét egyszer, majd kétszer. A tömeg megőrült, a gnóm és az elf úgyszintén, kis híján én is a zaj miatt. Elsunnyogtunk egy sarokba, köszönetként megmondta, hol lehet a rabszolgakereskedő tábora, épp mit csinálhat és mikor. Még kis aranyat is kaptunk hozzá. Nagyjából ennyi. Kérdés?
2439. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-09-11 08:56:49
Üzenet elküldve: 2021-09-11 08:56:49
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 544
OOC üzenetek: 76
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 544
OOC üzenetek: 76
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Viszontlátások//
*Egy pillanatra megtorpan a mesélésben az ork elképedt arca láttán, és kis híján elneveti magát. Szó ami szó, miután kiderült, hogy nem lesz baja tőle, már kíváncsi volt, milyen íze van egy varangyokból főtt lekvárnak. A címkéje szerint bármeddig eláll, hát akkor egy kis szabad levegő meg kenyérmorzsa mit árthat neki? A varangyoslekvár ízvilágát pedig lehetetlen szavakkal leírni. Ez tényleg egy külön világ, saját szabályokkal, melyek magukba rántanak, és nem eresztenek. Olyan egyszerű kifejezések, mint hogy sós, nem adják vissza az extázist, amit a sötétvörös kulimász kiváltani képes. Nem csoda, hogy szegény agyarasok vagy hat csuprot belapátoltak belőle.*
- Jó nagy futás lett volna! *bólogat Ukrom megjegyzésére* De azt már biztos senki nem hinné el, ha elmesélném. *itt át is vált mesélős hangnemre:* "Hogy menekültem meg három orktól, akik óriásvaranggyá változtak a lekvártól." *A sült hús közben lassan elfogy, már csak a csücske van meg* Node - mi volt ez a szkanderverseny? *kérdi aztán kíváncsian, elengedve a békákat.*
//Viszontlátások//
*Egy pillanatra megtorpan a mesélésben az ork elképedt arca láttán, és kis híján elneveti magát. Szó ami szó, miután kiderült, hogy nem lesz baja tőle, már kíváncsi volt, milyen íze van egy varangyokból főtt lekvárnak. A címkéje szerint bármeddig eláll, hát akkor egy kis szabad levegő meg kenyérmorzsa mit árthat neki? A varangyoslekvár ízvilágát pedig lehetetlen szavakkal leírni. Ez tényleg egy külön világ, saját szabályokkal, melyek magukba rántanak, és nem eresztenek. Olyan egyszerű kifejezések, mint hogy sós, nem adják vissza az extázist, amit a sötétvörös kulimász kiváltani képes. Nem csoda, hogy szegény agyarasok vagy hat csuprot belapátoltak belőle.*
- Jó nagy futás lett volna! *bólogat Ukrom megjegyzésére* De azt már biztos senki nem hinné el, ha elmesélném. *itt át is vált mesélős hangnemre:* "Hogy menekültem meg három orktól, akik óriásvaranggyá változtak a lekvártól." *A sült hús közben lassan elfogy, már csak a csücske van meg* Node - mi volt ez a szkanderverseny? *kérdi aztán kíváncsian, elengedve a békákat.*
2438. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-09-09 09:27:00
Üzenet elküldve: 2021-09-09 09:27:00
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 137
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 137
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Különös esti társaság//
//Két nap múlva//
//Zárás//
*Az elmúlt két napban a lány folytatta áldásos tevékenységét és a férfinépet szórakoztatta esténként. Néha a fogadóban is megfordult, nehezen bírta megállni, hogy ne kukkantson be az ismerős szobába a képek miatt. *
~Még azt hinné, hogy miatta jövök. ~
*A második napon végül csak odamerészkedik és bekopogtat az ajtón. Odabent szívesen fogadják, ennyi közösen eltöltött nap után már szinte kedves ismerősnek érzi magát. *
- Üdvözlöm uram! Remélem megfelelő időben érkeztem.
*A kezében tart egy sötét vászon anyagot, amit az asszonyság holmijai közül csent el még az este. Valamikor asztalterítő lehetett, de kicsit már megfakult. Erre a célra tökéletesen megfelel. Átnyújtja a férfinak. *
-Részemről az öröm. Nem minden nap találkozom ilyen kedves vendéggel. Remélem nem okozott túl nagy gondot Önnek a második kép elkészítése is. Ígérem, amikor már megtehetem anyagilag, fel fogom keresni más munkák miatt.
*Amikor és nem pedig „ha”. Csak céltudatosan és pozitívan. Odalép Elgroon-hoz.*
- Mindenképpen keressen meg, ha netalán unatkozna, vagy társaságra vágyna. *Ezt már a fülébe suttogja. * Esetleg elgondolkodom majd a baráti kedvezményen. Gyakran megfordulok itt a fogadóban, hisz tudja.
*Macskamód hozzásimul. A dolgozói bónuszt elfogadja, hálásan megköszöni. Átveszi a festményt is. *
- Még egyszer köszönöm a festményt. Ne felejtsen el megkeresni!
*Karjaival átfogja a bebugyolált képet és búcsúzóul csókot fúj a férfi felé, majd távozik is. *
//Két nap múlva//
//Zárás//
*Az elmúlt két napban a lány folytatta áldásos tevékenységét és a férfinépet szórakoztatta esténként. Néha a fogadóban is megfordult, nehezen bírta megállni, hogy ne kukkantson be az ismerős szobába a képek miatt. *
~Még azt hinné, hogy miatta jövök. ~
*A második napon végül csak odamerészkedik és bekopogtat az ajtón. Odabent szívesen fogadják, ennyi közösen eltöltött nap után már szinte kedves ismerősnek érzi magát. *
- Üdvözlöm uram! Remélem megfelelő időben érkeztem.
*A kezében tart egy sötét vászon anyagot, amit az asszonyság holmijai közül csent el még az este. Valamikor asztalterítő lehetett, de kicsit már megfakult. Erre a célra tökéletesen megfelel. Átnyújtja a férfinak. *
-Részemről az öröm. Nem minden nap találkozom ilyen kedves vendéggel. Remélem nem okozott túl nagy gondot Önnek a második kép elkészítése is. Ígérem, amikor már megtehetem anyagilag, fel fogom keresni más munkák miatt.
*Amikor és nem pedig „ha”. Csak céltudatosan és pozitívan. Odalép Elgroon-hoz.*
- Mindenképpen keressen meg, ha netalán unatkozna, vagy társaságra vágyna. *Ezt már a fülébe suttogja. * Esetleg elgondolkodom majd a baráti kedvezményen. Gyakran megfordulok itt a fogadóban, hisz tudja.
*Macskamód hozzásimul. A dolgozói bónuszt elfogadja, hálásan megköszöni. Átveszi a festményt is. *
- Még egyszer köszönöm a festményt. Ne felejtsen el megkeresni!
*Karjaival átfogja a bebugyolált képet és búcsúzóul csókot fúj a férfi felé, majd távozik is. *
2437. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-09-08 22:50:38
Üzenet elküldve: 2021-09-08 22:50:38
Rang: Játékos
IC üzenetek: 79
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 79
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Szomjasak vagyunk//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
- Rossz szokás.
*Böki oda egy laza vállrándítással megtámogatva tömör mondandóját. Eközben persze nem téveszti szem elől a kolbász szomorú sorsát, mely a zsoldos számára mintegy szimbolikus jelentést hordozva tűnik el az asszonyördög fogai mögött. A látványtól hősünk szemöldöke, igaz alig láthatóan, de a jól megszokott pozíció fölé csusszan. Bár jómaga is szentül hisz a „Nincs randa fehérnép, csupán kevés szesz.” mondás igazában, elvégre a hosszú évek alatt nem egy alkalommal bizonyult hitelesnek, jelen pillanatban egészen biztos abban, hogy újdonsült ivócimboráját még ittasan sem szívesen próbálná meg maga mellé invitálni a mai hideg éjszakában. Persze legbelül ő is tudja jól, hogy az alkohol mámorában elkövetett tetteinek legfeljebb az istenek lehetnek előre megmondói.*
- Csakugyan?
*Kérdez vissza a zsoldos, némi színlelt meglepettséget csepegtetve hangjába. Eközben igyekszik kikövetkeztetni, vajon a felsoroltak közül melyik lehet a kakukktojás, s bár a válasz a legvégén sem válik bizonyossá, úgy dönt a zenész mellett teszi le voksát. Valahogy nehezére esik elképzelni ahogy újdonsült ivócimborája lantot ragadna, majd ujjait egy nemes hölgyet megszégyenítő kecsességgel futtatva a húrokon, eljátszanak egy szerelmes balladát. Nehezére esik, azonban nem egy lehetetlen feladat, így a lelki szemei előtt kikristályosodó látvány ki is csal belőle egy halk kuncogást.*
- Felettébb unalmas lehet a város népe, ha az egyetlen bordély is kénytelennek bizonyult lehúzni a rolót.
*Morogja maga elé fejét rázva.*
- Amondó vagyok, hogy igyunk egyet eme nemes létesítmény emlékére, na meg arra, hogy a közeljövőben remélhetőleg méltó utódja születik. Csapos uram! Egy kupica pálinkát nekem s egyet a hölgynek.
*Oda is bök fejével Shan felé a biztonság kedvéért, majd az erszényéért nyúl, melyből pontosan 40 aranyérmét szór a pultra, melyre válaszul érkezik is a két adag Pálinka
. El is marja az egyiket, hogy aztán színpadiasan a magasba emelje, majd merő egyszerűséggel lehúzza a drága nedűt. Ahogy az szó szerint fájóan lassan lecsurog a torkán és célba ér, hősünk testét átjárja a melegség és a borzongás.*- Teysus punnyadt pöcsére! Remek módja ez annak, hogy az ember egyszerre kényeztesse és kínozza is az érzékeit, jól mondom?
*Kiürült kupicáját a pultos felé löki, majd elégedetten dől hátra ültő helyében. Szerencséjére hamar realizálódik benne, a támla hiánya, így egy kisebb egyensúlyvesztéssel meg is ússza a manővert, melyet aztán megnyerőbb mosolyával igyekszik leplezni.*
- A város valóban elég unalmas, feltéve ha eltekintünk a felettébb lelkes elf leányzóktól…
*A hasonló kaliberű gnóm hölgyekről már inkább szót sem ejt, már csak azért sem, ugyanis legnagyobb örömére meglehetősen illuminált állapotban volt ahhoz, hogy pontos infókkal tudjon szolgálnia a nem épp kívánatos élményről.*
- Viszont a környékén általában akad munka a magunk fajtának.
*A következő kijelentést hallva hősünk szomorúan biccent, mintegy jelezve, hogy hozzá is eljutott a hír. A bú azonban hamar elszáll mikor megüresedett korsója helyére egy újabb csusszan, méghozzá egy olyan amely színültig van.*
- Áldjon mind a három!
*Rikkant oda társának utána pedig neki is lát italának.*
- Nos a zsoldos szakma sosem volt egy biztos foglalkozás. Nagyjából annyi értelme van, mint buzogánnyal nekimenni egy hegynek. Az ember előbb utóbb úgyis beledöglik. Kivéve, ha elfogy a munka. Olyankor banditának áll, majd abba döglik bele. Ezért jó, ha egy zsoldos nem csak az öléshez ért. Ó… Jut eszembe. Esetleg nem ismersz egy lantkészítőt? Lehetőleg olcsót és megbízhatót.
2436. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-09-08 16:34:19
Üzenet elküldve: 2021-09-08 16:34:19
Rang: Játékos
IC üzenetek: 176
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 176
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
// Különös esti társaság //
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz! //
// Zárás //
* Ezzel elérkezik a zárás pillanata. A kép elkészült már annyira, hogy ne legyen tovább szükség a modellre, aki láthatóan megkönnyebbült. Elgroon egy kósza mosolyt elnyom az orra alatt, de aztán folytatja a munkát. Most is megszemlélik alkotását, sőt még dicsérik is.*
- Ugyan!* Legyint.* Ez a dolgom, de várjuk ki, amíg majd megszárad.* Ellátja egyéb tudnivalókkal is, hogy mikor és mivel érkezzen majd.*
- Igen. Azt hiszem itt maradok még addig a pár napig. Ha keresne itt megtalál.* Lenne dolga, de most inkább pihenésre fogja használni ezt a két napot.*
- Ne köszönjön semmi! Elvégre nem ingyen dolgoztunk egymásnak.* Ezt fontosnak tartotta megjegyezni. Most kivételen nem nézi, ahogy öltözködik, mert még van dolga, de azt örömmel látja, hogy nem veszett még ki az élet ebből a nőszemélyből. Mielőtt távozik még huncutkodik egy kicsit, amin jó derül a férfi.*
- De még mennyire.* Ezzel útjára is bocsájtja. Később még lemegy, hogy kivegye még három napra a Szobát. Ezért fizetnie is kell 30 aranyat.*
// Két nap múlva //
* Telnek a napok és száradnak a képek. A mai napra esedékes Astreeah érkezése, ezért nem lustálkodik sokat. Felöltözve és megtisztálkodva várja, hogy érkezzen a modell. Még, ha nem is jönne el, amit őszintén kétlik, akkor sem járna rosszul, mert a képe megmaradna. A képet bámulva rögzíti magában, amíg lehet. A művész minden alkotása a szívéhez nő. Ha megérkezik a vörös, akkor szívélyesen fogadja.*
- Üdvözlöm kisasszony! Már vártam.* Ha átadják neki a finom szövetett, akkor a képet be is csomagolja.*
- Nos, akkor azt hiszem ezzel meg is volnánk. Örültem, hogy együtt dolgozhattam önnel kisasszony. Ha bármikor úgy gondolja, hogy szívesen bevállalna egy vagy két festményt, akkor keressen fel! Vagy bármi másfajta ügyben is. A Wegtoreni Kalmárban szoktam megszállni. Ott megtalál, de hamarosan itt a főtéren felépítem a házam, ami végleges lakhelyemül szolgál majd.* Fontos, hogy elérhető legyen az ügyfelek és a modellek számára is. Viszont ő maga is szeretné tudni, hogy hol találja majd ezt a szépséget, így aztán rákérdez.*
- Kegyed hol találhatom meg, ha szükségem volna a szolgálataira?* Jól elraktározza ezt az információt. Aztán az erszényéért nyúl.*
- Kérem ezt a kis ráadás összeget fogadja el! Elégedettségem szimbólumaként.* Azzal átad 50 aranyat Astreeah Ieonah részére. Valamint a képet is a kezébe adja nagyon óvatosan.*
- Minden jót kisasszony! Remélem még találkozunk!* Köszön el tőle, miközben szélesre tárja előtte az ajtót, hogy a képpel könnyedén távozhasson.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz! //
// Zárás //
* Ezzel elérkezik a zárás pillanata. A kép elkészült már annyira, hogy ne legyen tovább szükség a modellre, aki láthatóan megkönnyebbült. Elgroon egy kósza mosolyt elnyom az orra alatt, de aztán folytatja a munkát. Most is megszemlélik alkotását, sőt még dicsérik is.*
- Ugyan!* Legyint.* Ez a dolgom, de várjuk ki, amíg majd megszárad.* Ellátja egyéb tudnivalókkal is, hogy mikor és mivel érkezzen majd.*
- Igen. Azt hiszem itt maradok még addig a pár napig. Ha keresne itt megtalál.* Lenne dolga, de most inkább pihenésre fogja használni ezt a két napot.*
- Ne köszönjön semmi! Elvégre nem ingyen dolgoztunk egymásnak.* Ezt fontosnak tartotta megjegyezni. Most kivételen nem nézi, ahogy öltözködik, mert még van dolga, de azt örömmel látja, hogy nem veszett még ki az élet ebből a nőszemélyből. Mielőtt távozik még huncutkodik egy kicsit, amin jó derül a férfi.*
- De még mennyire.* Ezzel útjára is bocsájtja. Később még lemegy, hogy kivegye még három napra a Szobát. Ezért fizetnie is kell 30 aranyat
.*// Két nap múlva //
* Telnek a napok és száradnak a képek. A mai napra esedékes Astreeah érkezése, ezért nem lustálkodik sokat. Felöltözve és megtisztálkodva várja, hogy érkezzen a modell. Még, ha nem is jönne el, amit őszintén kétlik, akkor sem járna rosszul, mert a képe megmaradna. A képet bámulva rögzíti magában, amíg lehet. A művész minden alkotása a szívéhez nő. Ha megérkezik a vörös, akkor szívélyesen fogadja.*
- Üdvözlöm kisasszony! Már vártam.* Ha átadják neki a finom szövetett, akkor a képet be is csomagolja.*
- Nos, akkor azt hiszem ezzel meg is volnánk. Örültem, hogy együtt dolgozhattam önnel kisasszony. Ha bármikor úgy gondolja, hogy szívesen bevállalna egy vagy két festményt, akkor keressen fel! Vagy bármi másfajta ügyben is. A Wegtoreni Kalmárban szoktam megszállni. Ott megtalál, de hamarosan itt a főtéren felépítem a házam, ami végleges lakhelyemül szolgál majd.* Fontos, hogy elérhető legyen az ügyfelek és a modellek számára is. Viszont ő maga is szeretné tudni, hogy hol találja majd ezt a szépséget, így aztán rákérdez.*
- Kegyed hol találhatom meg, ha szükségem volna a szolgálataira?* Jól elraktározza ezt az információt. Aztán az erszényéért nyúl.*
- Kérem ezt a kis ráadás összeget fogadja el! Elégedettségem szimbólumaként.* Azzal átad 50 aranyat Astreeah Ieonah részére
. Valamint a képet is a kezébe adja nagyon óvatosan.*- Minden jót kisasszony! Remélem még találkozunk!* Köszön el tőle, miközben szélesre tárja előtte az ajtót, hogy a képpel könnyedén távozhasson.*
2435. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-09-08 12:06:29
Üzenet elküldve: 2021-09-08 12:06:29
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 137
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 137
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
// Különös esti társaság //
//A második kép//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz! //
*Mielőtt még a lány arcán kifejezetten utálkozó arckifejezés jelenne meg, a művész kijelenti, hogy vége a szenvedéseinek. Lesöpri magáról a virágokat és kitárt karral hátrapuffan az ágyra. Szívből felsóhajt. Minden izma fáj, különösen az integető keze. Még pihen egy kicsit úgy ahogy van, ruhátlanul. Közben hallja, hogy a férfi keze még ide-oda szaladgál a vásznon. Miután valamelyest helyrejöttek a végtagjai, megköszörüli a torkát, ami a sok hallgatás után kissé szokatlan érzetű. *
- Komolyan vége? El sem hiszem. Persze nagyon hálás vagyok a munkájáért. Akkor megnézem, ha szabad.
*Felpattan az ágyról és megnézi a második őt ábrázoló képet is, felkészülve a múltkorihoz hasonló érzésre. Más szemmel nézi mint az előzőt, hiszen ez a sajátja. *
- Magának aztán van képzelőereje. *Céloz a valóságban nem látható elemekre. * Elképesztő. Igazán tehetséges.
*Igazából fogalma sincs, hogy mennyire számít ez a kép fantasztikusnak vagy elég jónak. Az ő képzetlen szemének azért tetszik. Éppen valami hasonlót képzelt el a fejében is. *
- Rendben, hozni fogom magammal. Maga itt marad a fogadóban?
*Látja a szemei alatt megjelenő karikákat, nem szeretné persze háborgatni, nem azért kérdezi. *
-Tényleg, őszintén köszönöm a fáradozásait. Nagyon tetszik a munkája. Akkor két nap múlva érkezem. *Közben felöltözik, és az ajtó felé fordul. * Remélem magának is olyan jó volt, mint nekem.
*Él a szokásos szófordulattal egy kacsintás kíséretében és becsukja maga mögött az ajtót. *
//A második kép//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz! //
*Mielőtt még a lány arcán kifejezetten utálkozó arckifejezés jelenne meg, a művész kijelenti, hogy vége a szenvedéseinek. Lesöpri magáról a virágokat és kitárt karral hátrapuffan az ágyra. Szívből felsóhajt. Minden izma fáj, különösen az integető keze. Még pihen egy kicsit úgy ahogy van, ruhátlanul. Közben hallja, hogy a férfi keze még ide-oda szaladgál a vásznon. Miután valamelyest helyrejöttek a végtagjai, megköszörüli a torkát, ami a sok hallgatás után kissé szokatlan érzetű. *
- Komolyan vége? El sem hiszem. Persze nagyon hálás vagyok a munkájáért. Akkor megnézem, ha szabad.
*Felpattan az ágyról és megnézi a második őt ábrázoló képet is, felkészülve a múltkorihoz hasonló érzésre. Más szemmel nézi mint az előzőt, hiszen ez a sajátja. *
- Magának aztán van képzelőereje. *Céloz a valóságban nem látható elemekre. * Elképesztő. Igazán tehetséges.
*Igazából fogalma sincs, hogy mennyire számít ez a kép fantasztikusnak vagy elég jónak. Az ő képzetlen szemének azért tetszik. Éppen valami hasonlót képzelt el a fejében is. *
- Rendben, hozni fogom magammal. Maga itt marad a fogadóban?
*Látja a szemei alatt megjelenő karikákat, nem szeretné persze háborgatni, nem azért kérdezi. *
-Tényleg, őszintén köszönöm a fáradozásait. Nagyon tetszik a munkája. Akkor két nap múlva érkezem. *Közben felöltözik, és az ajtó felé fordul. * Remélem magának is olyan jó volt, mint nekem.
*Él a szokásos szófordulattal egy kacsintás kíséretében és becsukja maga mögött az ajtót. *
2434. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-09-08 10:10:59
Üzenet elküldve: 2021-09-08 10:10:59
Rang: Játékos
IC üzenetek: 503
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 503
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Viszontlátások//
*Nem gondolta, hogy még nincs vége a történetnek. A továbbiakat síri csöndben, összekulcsolt kezeit az asztalon nyugtatva hallgatja végig, torkát néha megköszörülve a, legalábbis az ő mértéke szerint sok társalgástól. A varangyoslekvár valódi eredetét hallva megint csak elképed, de ezúttal nem csak a higiénia teljes hiánya, vagy a kis rejtvény megoldása miatt.*
~ És te ebből ettél?! ~ *Üzeni arckifejezése. A figyelmeztetések hosszú sorait hallva meg csak fejét csóválja. Hogy milyen, egyéni ízlésekkel rendelkező teremtménynek készült ez az izé, az marad az igazi rejtvény. És hogy ő kuruttyolna tőle. Ha megtalálja a séfet, akkor nem csak kuruttyoltatni fogja azt, ígéri saját magának. Kinyújtózik, tekintve hogy már egy ideje nem sokat mozgott ülőhelyén, és már épp megkérdezné Nawanthiritól, hogy fény derült e a három melák sorsára, mikor elő is jön a válasszal. Szimplán ráteszi a pontot az "i"-re. Ezen még neki sem kell sokat gondolkodnia, és ezt egy "értem a célzást" bólintással tudatja is barátjával, halványan mosolyogva. Ha minden igaz, akkor három orkkal kevesebb a város népessége, bár ez attól függ, örökös e az ínyencség mellékhatása, esetleg van e rá bármi gyógymód. Ez ugyan nem tőle, és valószínűleg asztaltársától sem fog kiderülni.
És a fő tanulság: gondolja meg kétszer, mielőtt elfogadna egy bornak kinéző löttyöt bármi vajákostól. Vagy itassa meg vele.*
- Azért örülök, hogy az orkokkal nem hozott össze titeket a sors. Azokról a lábnyomokról ítélve kétlem, hogy békében hagytak volna.
//Viszontlátások//
*Nem gondolta, hogy még nincs vége a történetnek. A továbbiakat síri csöndben, összekulcsolt kezeit az asztalon nyugtatva hallgatja végig, torkát néha megköszörülve a, legalábbis az ő mértéke szerint sok társalgástól. A varangyoslekvár valódi eredetét hallva megint csak elképed, de ezúttal nem csak a higiénia teljes hiánya, vagy a kis rejtvény megoldása miatt.*
~ És te ebből ettél?! ~ *Üzeni arckifejezése. A figyelmeztetések hosszú sorait hallva meg csak fejét csóválja. Hogy milyen, egyéni ízlésekkel rendelkező teremtménynek készült ez az izé, az marad az igazi rejtvény. És hogy ő kuruttyolna tőle. Ha megtalálja a séfet, akkor nem csak kuruttyoltatni fogja azt, ígéri saját magának. Kinyújtózik, tekintve hogy már egy ideje nem sokat mozgott ülőhelyén, és már épp megkérdezné Nawanthiritól, hogy fény derült e a három melák sorsára, mikor elő is jön a válasszal. Szimplán ráteszi a pontot az "i"-re. Ezen még neki sem kell sokat gondolkodnia, és ezt egy "értem a célzást" bólintással tudatja is barátjával, halványan mosolyogva. Ha minden igaz, akkor három orkkal kevesebb a város népessége, bár ez attól függ, örökös e az ínyencség mellékhatása, esetleg van e rá bármi gyógymód. Ez ugyan nem tőle, és valószínűleg asztaltársától sem fog kiderülni.
És a fő tanulság: gondolja meg kétszer, mielőtt elfogadna egy bornak kinéző löttyöt bármi vajákostól. Vagy itassa meg vele.*
- Azért örülök, hogy az orkokkal nem hozott össze titeket a sors. Azokról a lábnyomokról ítélve kétlem, hogy békében hagytak volna.
2433. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-09-07 21:17:47
Üzenet elküldve: 2021-09-07 21:17:47
Rang: Játékos
IC üzenetek: 176
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 176
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
// Különös esti társaság //
//A második kép//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz! //
* Szünetek és sok szenvedés árán, de már a végjátéknál vannak. Most már csak az a pár apróság meg csinosítás van hátra. Az árnyékokkal még el kell játszadozni egy kicsit, na meg a kontúrvonalakon se árt erősíteni. Az apró rózsaszirmok is szépen felkerülnek mindenhova.*
- Most már készen vagyok. Még csinosítok rajta, de ahhoz már nincs szükség a kényelmetlen tartásra.* Varázslatos szavak lehetnek ezek a hosszú órák után. Most már valóban csak apró igazgatások vannak hátra. Ha minden igaz, akkor ha megszemléli modellje a munkáját, akkor saját magát láthatja egy fényűző hálószobában, ahogy félig fekvő helyzetben drága párnáról néz ki rá. Teste meztelen, de mivel féloldalasan fekszik, ezért női virága nem látható, csupán fedetlen gömbölyű keblei. Nyakában arany nyaklánc csillog. Baljával a szemlélőt hívogatja, amíg jobbjában megtépázott rózsa látható. Ujjain aranyos gyűrűk. Arcán sokat sejtető negédes mosoly. A földön az ágy előtt egy derékba tört megtépázott szirmú rózsaszál látható. Az ágyon is akad egy Astreeah előtt, valamit azok szirmai körös körül megtépkedve. Egy szirom még éppen a levegőben száll lefelé, olyan derékmagasságban.*
- Kicsit száradnia kell, talán az lenne a legjobb, ha legalább két napig még itt maradna a kép a szobában. A kinti por tudja, ha meglepi, akkor abból nem sül ki semmi jó. Amikor jön érte, hozzon magával egy puha szövetdarabot, hogy abba becsomagolhassuk.* Látja el utasításokkal, majd el is köszön tőle, ha már menne a modell.*
- Akkor a mielőbbi viszont látásra kisasszony!* Mocskosul elfáradt ő maga is. Most valószínűleg le fog pihenni.*
//A második kép//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz! //
* Szünetek és sok szenvedés árán, de már a végjátéknál vannak. Most már csak az a pár apróság meg csinosítás van hátra. Az árnyékokkal még el kell játszadozni egy kicsit, na meg a kontúrvonalakon se árt erősíteni. Az apró rózsaszirmok is szépen felkerülnek mindenhova.*
- Most már készen vagyok. Még csinosítok rajta, de ahhoz már nincs szükség a kényelmetlen tartásra.* Varázslatos szavak lehetnek ezek a hosszú órák után. Most már valóban csak apró igazgatások vannak hátra. Ha minden igaz, akkor ha megszemléli modellje a munkáját, akkor saját magát láthatja egy fényűző hálószobában, ahogy félig fekvő helyzetben drága párnáról néz ki rá. Teste meztelen, de mivel féloldalasan fekszik, ezért női virága nem látható, csupán fedetlen gömbölyű keblei. Nyakában arany nyaklánc csillog. Baljával a szemlélőt hívogatja, amíg jobbjában megtépázott rózsa látható. Ujjain aranyos gyűrűk. Arcán sokat sejtető negédes mosoly. A földön az ágy előtt egy derékba tört megtépázott szirmú rózsaszál látható. Az ágyon is akad egy Astreeah előtt, valamit azok szirmai körös körül megtépkedve. Egy szirom még éppen a levegőben száll lefelé, olyan derékmagasságban.*
- Kicsit száradnia kell, talán az lenne a legjobb, ha legalább két napig még itt maradna a kép a szobában. A kinti por tudja, ha meglepi, akkor abból nem sül ki semmi jó. Amikor jön érte, hozzon magával egy puha szövetdarabot, hogy abba becsomagolhassuk.* Látja el utasításokkal, majd el is köszön tőle, ha már menne a modell.*
- Akkor a mielőbbi viszont látásra kisasszony!* Mocskosul elfáradt ő maga is. Most valószínűleg le fog pihenni.*
2432. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-09-07 09:22:39
Üzenet elküldve: 2021-09-07 09:22:39
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 137
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 137
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
// Különös esti társaság //
//A második kép//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz! //
*A munka zajlik tovább. Az idő sajnos csak nagyon lassan halad, újból megjelenik a merev testtartásból származó ideggörcs. Lopva megnyomkodja a végtagjait. A lány már nehezebben bírja idegekkel, mint legutóbb, így amikor már nem bírja tovább, kér egy pár perces pihenőt. Azt se bánja, hogy újból kell rakosgatni rá a díszletet, csak szabadulhasson.*
~ Lehet, nem mostanában fogok újból modellt állni. ~
*A jóból is megárt a sok. Engedelmeskedik a továbbiakban az utasításoknak, mosolyog ha kérik, int, ha kérik. A férfi rengeteget szaladgál ide-oda a szobában, az feltűnik neki. Valahogy feszültebbnek is tűnik, bizonyára ő is elfárad néha. *
//A második kép//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz! //
*A munka zajlik tovább. Az idő sajnos csak nagyon lassan halad, újból megjelenik a merev testtartásból származó ideggörcs. Lopva megnyomkodja a végtagjait. A lány már nehezebben bírja idegekkel, mint legutóbb, így amikor már nem bírja tovább, kér egy pár perces pihenőt. Azt se bánja, hogy újból kell rakosgatni rá a díszletet, csak szabadulhasson.*
~ Lehet, nem mostanában fogok újból modellt állni. ~
*A jóból is megárt a sok. Engedelmeskedik a továbbiakban az utasításoknak, mosolyog ha kérik, int, ha kérik. A férfi rengeteget szaladgál ide-oda a szobában, az feltűnik neki. Valahogy feszültebbnek is tűnik, bizonyára ő is elfárad néha. *
2431. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-09-06 20:47:32
Üzenet elküldve: 2021-09-06 20:47:32
Rang: Játékos
IC üzenetek: 176
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 176
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
// Különös esti társaság //
//A második kép//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz! //
* A póz és a virágok és el lettek helyezve, szóval már csak csak pár apróság van hátra. Ezek egyike a hívó mozdulat.*
- Igen, ez így megfelelő lesz. Nagyon is provokatív.* Bólint rá a testtartásra. Most már neki is áll végre. Nagy vonalakban felfesti a vászonra, ami csupán valóban néhány vonal. A kép közepére helyezi el, hogy szembetűnő legyen a néző számára. Egy ilyen domináns személy amúgy is megérdemli a figyelmet. A vonalakból egy félig fekvő alak képe bontakozik ki, akinek lassanként kidolgozatlan vonalakból álló végtagjai is lesznek. Korai formájában van ugyan még ez az egész, de a vonalvezetés már mutatja, hogy ez a vonalkupac egy női alak lesz. Na, de most már kéne ennek a vonalembernek környezeti is. Leginkább egy, amin fekszik ebben a furcsa tartásban. Szóval újabb vonalak kerülnek kihúzásra. Lényegében egy egész szobát felfest a képre, de ez még mind csak egyszerű váz. Ebből még bármi lehetne. Műves drága holmik, vagy éppen kopott törött régiségek. Ez a legjobb az egészben. Most kezd izgalmassá válni a munka, ahogy életet lehet a vonalakba. Ezt mind még több és több vonal követi, amiktől a kép egyre tisztábbá és részletesebbé válik. Az ágy és a párnák rajta, amin már a rózsa is mutatja magát kezdetlegesen. A párnákon pedig már Astreeah kezd el szemezgetni velünk.*
- Most kérem a mosolyt és nézést!* Osztja ki az utasításokat, mert ideje megragadni a lényegi részt is. Ezekkel sokat fog javulni a látkép, de még sok munka van vele. Nemegyszer kell felállnia és hol közelebbről, hol pedig távolabbról megnéznie a jelenetet. Sőt még olykor egy-egy testrészt is a helyére kell, hogy rakjon, elvégre lassan csak elmozdul ez vagy az, ahogy az idő telik. Márpedig az telik, de rendesen. Ez a kép pedig jóval nehezebb, mint a korábbi, elvégre itt nem adott minden, hanem a művésznek kell odafestenie. A nívósabb környezettől az ékszereken át a levegőben szálló rózsasziromig. De ennyire nem kell még előrerohanni. Egyelőre az összképet kell megfesteni, mert a felsoroltak jó néhány része már csak a kései zárásnál lesz fontos.*
//A második kép//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz! //
* A póz és a virágok és el lettek helyezve, szóval már csak csak pár apróság van hátra. Ezek egyike a hívó mozdulat.*
- Igen, ez így megfelelő lesz. Nagyon is provokatív.* Bólint rá a testtartásra. Most már neki is áll végre. Nagy vonalakban felfesti a vászonra, ami csupán valóban néhány vonal. A kép közepére helyezi el, hogy szembetűnő legyen a néző számára. Egy ilyen domináns személy amúgy is megérdemli a figyelmet. A vonalakból egy félig fekvő alak képe bontakozik ki, akinek lassanként kidolgozatlan vonalakból álló végtagjai is lesznek. Korai formájában van ugyan még ez az egész, de a vonalvezetés már mutatja, hogy ez a vonalkupac egy női alak lesz. Na, de most már kéne ennek a vonalembernek környezeti is. Leginkább egy, amin fekszik ebben a furcsa tartásban. Szóval újabb vonalak kerülnek kihúzásra. Lényegében egy egész szobát felfest a képre, de ez még mind csak egyszerű váz. Ebből még bármi lehetne. Műves drága holmik, vagy éppen kopott törött régiségek. Ez a legjobb az egészben. Most kezd izgalmassá válni a munka, ahogy életet lehet a vonalakba. Ezt mind még több és több vonal követi, amiktől a kép egyre tisztábbá és részletesebbé válik. Az ágy és a párnák rajta, amin már a rózsa is mutatja magát kezdetlegesen. A párnákon pedig már Astreeah kezd el szemezgetni velünk.*
- Most kérem a mosolyt és nézést!* Osztja ki az utasításokat, mert ideje megragadni a lényegi részt is. Ezekkel sokat fog javulni a látkép, de még sok munka van vele. Nemegyszer kell felállnia és hol közelebbről, hol pedig távolabbról megnéznie a jelenetet. Sőt még olykor egy-egy testrészt is a helyére kell, hogy rakjon, elvégre lassan csak elmozdul ez vagy az, ahogy az idő telik. Márpedig az telik, de rendesen. Ez a kép pedig jóval nehezebb, mint a korábbi, elvégre itt nem adott minden, hanem a művésznek kell odafestenie. A nívósabb környezettől az ékszereken át a levegőben szálló rózsasziromig. De ennyire nem kell még előrerohanni. Egyelőre az összképet kell megfesteni, mert a felsoroltak jó néhány része már csak a kései zárásnál lesz fontos.*
2430. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-09-06 07:52:00
Üzenet elküldve: 2021-09-06 07:52:00
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 137
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 137
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
// Különös esti társaság //
//A második kép//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz! //
*A férfi udvarias, ahogy már számítani lehet rá. Halk köszönettel átveszi a kendőt és megtörölgeti a kezét. A koncepció is kialakul végre, ahol nem kell a lánynak sötét démonnőként feltűnnie. *
- Rendben. Köszönöm, hogy ilyen figyelmes.
* Az udvariaskodással meg is volnának, így rátérhetnek a lényegi dolgokra. Elgroon precízen rakosgatja a virágokat a testén. Meghallgatja a véleményét, és helyeslően bólint. *
- Így valahogy?
* Kérdezi, és incselkedően begörbíti az ujját a képzeletbeli ügyfél felé. *
~ Kezdek rákapni a dologra. ~
*Ha megfelel a férfinak a mozdulat, akkor igyekszik meg is tartani azt. Lélekben felkészül az előttük álló újabb unalmas órákra. Beállítják a helyes tartásba. a lány pedig belemerevedik a mozdulatba. *
//A második kép//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz! //
*A férfi udvarias, ahogy már számítani lehet rá. Halk köszönettel átveszi a kendőt és megtörölgeti a kezét. A koncepció is kialakul végre, ahol nem kell a lánynak sötét démonnőként feltűnnie. *
- Rendben. Köszönöm, hogy ilyen figyelmes.
* Az udvariaskodással meg is volnának, így rátérhetnek a lényegi dolgokra. Elgroon precízen rakosgatja a virágokat a testén. Meghallgatja a véleményét, és helyeslően bólint. *
- Így valahogy?
* Kérdezi, és incselkedően begörbíti az ujját a képzeletbeli ügyfél felé. *
~ Kezdek rákapni a dologra. ~
*Ha megfelel a férfinak a mozdulat, akkor igyekszik meg is tartani azt. Lélekben felkészül az előttük álló újabb unalmas órákra. Beállítják a helyes tartásba. a lány pedig belemerevedik a mozdulatba. *
2429. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-09-05 22:14:03
Üzenet elküldve: 2021-09-05 22:14:03
Rang: Játékos
IC üzenetek: 176
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 176
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
// Különös esti társaság //
//A második kép//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz! //
* Astreeah profi mód gyilkolja meg a rózsákat. Elgroon ennél jobb munkát nem is óhajthatott volna.*
- Kiváló! ~ Mondhatni néha elég félelmetes tud lenni ez az nő. ~* Na persze ezt csak magában jegyzi meg. Szép rendben hullnak el keze alatt a rózsák, de az egyik vérbosszút áll társaiért. A tüske bele áll a finom fehér bőrbe, minek nyomán kicsordul pár csepp vöröslő vércsepp.*
- Csak óvatosan! Tessék!* Kap rögtön elő egy tiszta fehér zsebkendőt, amivel megtörölgeti azt a kis sebet. Sőt ott ott is hagyja a lány kezében, ha még szüksége volna rá. Az eredmény viszont kézzelfogható, mert a virágok készen állnak a festésre.*
- Persze, majd én mindjárt elhelyezem őket.* Félre is teszi őket viszont egyelőre.*
- Oké, akkor lesz szemkontaktus.* Jegyzeteli ezt saját elméjébe, ami közben jár, de már kicsit túlságosan is.*
- Elnézést! Talán kicsit túlságosan is ebbe a fenyegető irányba kezdtem el gondolkodni. Akkor mindenképpen elvetjük a holdfényt is.* Már eléggé formálódik a kép, csak néhány apróság hiányzik. El is kezdi elhelyezni a rózsákat. Egy az ágy elé kerül, egy a lány elé az ágyra a harmadik, meg ugye kézbe kerül, mert ő még épp. Néhány szirmot még elszór csak úgy a közelben.*
- Hogy én mit akarnék látni? Hát ez a kép igazán kedvemre volna. Az ékszerek még feldobják majd, de ha az összképet nézem, akkor egy csábító mosoly mindenképp, meg talán egy mozdulat, amivel invitál. Akár a másik kezével, de már így is tökéletes szerintem. Kellően izgató látványt kelt önmagában is a meztelenség, ami meg van fűszerezve ezzel a kis vadsággal, amivel a rózsákat gyötörte meg.* Hacsak nem akar egyéb dolgot hozzátenni Asteeah, akkor neki is lát felfesteni a vázlatokat. Persze előtte beállítja a kéz és a fejtartást is, de a mosolyra még nincs szükség.*
//A második kép//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz! //
* Astreeah profi mód gyilkolja meg a rózsákat. Elgroon ennél jobb munkát nem is óhajthatott volna.*
- Kiváló! ~ Mondhatni néha elég félelmetes tud lenni ez az nő. ~* Na persze ezt csak magában jegyzi meg. Szép rendben hullnak el keze alatt a rózsák, de az egyik vérbosszút áll társaiért. A tüske bele áll a finom fehér bőrbe, minek nyomán kicsordul pár csepp vöröslő vércsepp.*
- Csak óvatosan! Tessék!* Kap rögtön elő egy tiszta fehér zsebkendőt, amivel megtörölgeti azt a kis sebet. Sőt ott ott is hagyja a lány kezében, ha még szüksége volna rá. Az eredmény viszont kézzelfogható, mert a virágok készen állnak a festésre.*
- Persze, majd én mindjárt elhelyezem őket.* Félre is teszi őket viszont egyelőre.*
- Oké, akkor lesz szemkontaktus.* Jegyzeteli ezt saját elméjébe, ami közben jár, de már kicsit túlságosan is.*
- Elnézést! Talán kicsit túlságosan is ebbe a fenyegető irányba kezdtem el gondolkodni. Akkor mindenképpen elvetjük a holdfényt is.* Már eléggé formálódik a kép, csak néhány apróság hiányzik. El is kezdi elhelyezni a rózsákat. Egy az ágy elé kerül, egy a lány elé az ágyra a harmadik, meg ugye kézbe kerül, mert ő még épp. Néhány szirmot még elszór csak úgy a közelben.*
- Hogy én mit akarnék látni? Hát ez a kép igazán kedvemre volna. Az ékszerek még feldobják majd, de ha az összképet nézem, akkor egy csábító mosoly mindenképp, meg talán egy mozdulat, amivel invitál. Akár a másik kezével, de már így is tökéletes szerintem. Kellően izgató látványt kelt önmagában is a meztelenség, ami meg van fűszerezve ezzel a kis vadsággal, amivel a rózsákat gyötörte meg.* Hacsak nem akar egyéb dolgot hozzátenni Asteeah, akkor neki is lát felfesteni a vázlatokat. Persze előtte beállítja a kéz és a fejtartást is, de a mosolyra még nincs szükség.*
2428. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-09-04 14:51:38
Üzenet elküldve: 2021-09-04 14:51:38
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 318
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 318
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
* Nagy svunggal csapja ki a fogadó ajtaját és mit sem törődve az emberek mozgásával, vonul be látványosan a bejáraton azonnal a pult felé.
Húzott szájjal jelzi a fogadós felé, hogy ő most éppen itt van és igényli a figyelmét. Ki is bérel tőle egy Szobát. Hezitálás nélkül csapja le a pultra a 34 aranyat érte.
De ahelyett, hogy a pulttól el távolodna csak szimplán nézi tovább a fogadóst és az asztalra mutogat az ujjával. *
- A vendégeket nem illik megkérdezni, hogy ennének is e valamit? Vagy már inkább a térden állva könyörgést szívleli a drága fogadós?
* A férfi az elf nő viselkedésére csak egy könnyed sóhajjal reagál, már az évek alatt megszokta az udvariatlanságot.
A lány eléri a célját és jelezve a fogadósnak, hogy ő kér egy Főtt ételt az orra elé, megteszi a hatását. Gondolkozás nélkül teszi ki érte a 13 aranyat a pultra.
De ez a továbbiakba sem gátolja meg a nőt abba, hogy tovább folytassa a szórakozást, míg már a fogadós kénytelen megszólalni. *
- Esetleg még kér valamit hölgyem?
* Az elf széles és gúnyos mosollyal az arcán folytatja. *
- Nagyon hálás vagyok, hogy végre ki nyitotta a száját. Még egy üveg bort is kérek.
* Szórakoztatva egy kis ideig játszadozik az erszényével a '' hölgy '' és utána egy mosoly keretébe ami már inkább hasonlít barátságosnak mint az előzőek le teszi a pultra az erszényt.
Ki számolja a Bor árát és le teszi a 11 aranyat a pultra.
Az üveget megfogva elvonul egy magányos asztalhoz és hezitálás nélkül le huppan a székre és a másik lábát pedig rá teszi a székre és elhelyezkedik míg várja az ő állítólagos főtt ételére, ami kisebb kételyeket azért ébreszt benne. ~ Fogadó pipa, étek pipa, ha minden jól megy valami idióta is lesz az én ízlésemre. ~
Szórakozottan ki nyitja a boros üveget és nem vacakolva szimplán meghúzza két három alkalommal is.
Egy nagyobb elégedett hangot hallat a száján, hogy most már a világ is vigyázzon mert ha eddig nem volt elemébe, immár annál inkább abba van.
Ahogy az étek elé kerül el is kezdi fogyasztani, de nem hagyja a bort magányosan szenvedni addig. Alkalmanként egy merész korttyal öblíti le az étket amit a fogadós neki hozott. ~ Még ha bele is köpött, akkor is finom. ~ Az elf a saját viccén kifakad a röhögéstől, és teljesen megvan győződve róla, hogy ez nagyon viccesen hatott. Int is a pultosnak kedves mosolyt húzva a szájára. A pultos pedig szimplán csak egy váll rántással reagál rá.
Ahogy sikerült elfogyasztania az étkét már csak a borral és a környezetének a figyelése köti le, hogy talál e valami ficsúrt aki talán elszórakoztathatja. *
Húzott szájjal jelzi a fogadós felé, hogy ő most éppen itt van és igényli a figyelmét. Ki is bérel tőle egy Szobát. Hezitálás nélkül csapja le a pultra a 34 aranyat érte.
De ahelyett, hogy a pulttól el távolodna csak szimplán nézi tovább a fogadóst és az asztalra mutogat az ujjával. *
- A vendégeket nem illik megkérdezni, hogy ennének is e valamit? Vagy már inkább a térden állva könyörgést szívleli a drága fogadós?
* A férfi az elf nő viselkedésére csak egy könnyed sóhajjal reagál, már az évek alatt megszokta az udvariatlanságot.
A lány eléri a célját és jelezve a fogadósnak, hogy ő kér egy Főtt ételt az orra elé, megteszi a hatását. Gondolkozás nélkül teszi ki érte a 13 aranyat a pultra.
De ez a továbbiakba sem gátolja meg a nőt abba, hogy tovább folytassa a szórakozást, míg már a fogadós kénytelen megszólalni. *
- Esetleg még kér valamit hölgyem?
* Az elf széles és gúnyos mosollyal az arcán folytatja. *
- Nagyon hálás vagyok, hogy végre ki nyitotta a száját. Még egy üveg bort is kérek.
* Szórakoztatva egy kis ideig játszadozik az erszényével a '' hölgy '' és utána egy mosoly keretébe ami már inkább hasonlít barátságosnak mint az előzőek le teszi a pultra az erszényt.
Ki számolja a Bor árát és le teszi a 11 aranyat a pultra.
Az üveget megfogva elvonul egy magányos asztalhoz és hezitálás nélkül le huppan a székre és a másik lábát pedig rá teszi a székre és elhelyezkedik míg várja az ő állítólagos főtt ételére, ami kisebb kételyeket azért ébreszt benne. ~ Fogadó pipa, étek pipa, ha minden jól megy valami idióta is lesz az én ízlésemre. ~
Szórakozottan ki nyitja a boros üveget és nem vacakolva szimplán meghúzza két három alkalommal is.
Egy nagyobb elégedett hangot hallat a száján, hogy most már a világ is vigyázzon mert ha eddig nem volt elemébe, immár annál inkább abba van.
Ahogy az étek elé kerül el is kezdi fogyasztani, de nem hagyja a bort magányosan szenvedni addig. Alkalmanként egy merész korttyal öblíti le az étket amit a fogadós neki hozott. ~ Még ha bele is köpött, akkor is finom. ~ Az elf a saját viccén kifakad a röhögéstől, és teljesen megvan győződve róla, hogy ez nagyon viccesen hatott. Int is a pultosnak kedves mosolyt húzva a szájára. A pultos pedig szimplán csak egy váll rántással reagál rá.
Ahogy sikerült elfogyasztania az étkét már csak a borral és a környezetének a figyelése köti le, hogy talál e valami ficsúrt aki talán elszórakoztathatja. *
2427. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-09-04 14:46:08
Üzenet elküldve: 2021-09-04 14:46:08
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 544
OOC üzenetek: 76
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 544
OOC üzenetek: 76
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Viszontlátások//
*Úgy tűnik, sikerül mozgásba lendíteni Ukrom fejében a fogaskerekeket. Sőt, az ork olyasmire vetemedik, amit Nawanthiri emlékei szerint még soha nem látott tőle - elkuncogja magát! A lány az orra alatt somolyogva hallgatja, amint a szürkebőrű megpróbál képet alkotni a kirakós átadott darabjaiból. A vadállatok kizárására helyeslően bólint. A cserépdaraboknál elemeli a tenyerét az asztaltól, a mutatóujjával jelezve, hogy az állítás első fele igaz, a másik felénél viszont megingatja a kezét, mert az nem teljesen. A visszatérő delikvenssel kapcsolatban a kézingatás még egy félszemű hunyorítással is párosul:*
- Hideg, hideg... de *emeli meg a mutatóujját* még nem tudsz mindent! A ruhák teljesen szét voltak szakadva - még a csizmák szára is! *A kézkocogtatást tényleg nem tudja hova tenni, de jó a hangulat, nem fog befeszülni miatta.* Mire a csatateret átkutattuk, leszállt az esti szürkület. A nyomok talán kétnaposak lehettek, az eddig követett ösvény végén, úgy nyíllövésnyire meg már látszott az országút, szóval arra mentünk tovább. Kiérve elindultunk a város felé. Egy kidőlt fatörzs mellett találtam egy csuprot: a belsejében ugyanolyan sötétvörös szötyifoltok voltak, mint a tisztáson levő cserepeken, amit a beleragadt morzsák alapján valaki jól ki is tunkolt. *ekkor eszébe jut, hogy a húsból enni kéne, mert még fényt kap* Átmérőre akkora volt, mint a kincsesláda alján talált, világos, kör alakú foltok, és magasságra is belefért volna, de a lényeg: volt rajta egy címke, tele írással! Mikor Artheniorba értünk, Garsin a főtér egyik lámpája alatt kisilabizálta, ekkor derült ki, hogy ez a sötétvörös izé a varangyoslekvár. Le volt írva, miből van, meg egy csomó figyelmeztetés. *elkezdi őket a bal keze hüvelykujjával számolni az ujjpercein* Nem szabad enni éhgyomorra, és három kanálnál sohase többet, meg nem szabad sok vizet inni rá - pedig sós - meg eső előtt vagy után, meg teliholdas éjeken, és *színpadiasan felfordítja a tenyereit* orkoknak sem. Aki nem tartja be ezt a sok mindent, büdöset izzad, rosszul lát, az orkok meg még kuruttyolnak is. *kiissza a kakaó maradékát, mert érzi, hogy hagyni kell ülepedni az új információkat. Koppan a bögre az asztalon, Nawanthirishardipandra megtörli a kicsi száját, és még annyit fűz a fentiekhez roppant titokzatosan:* Ha pedig ez a sok minden egyszerre áll elő, a következmények *drámai hatásszünet, aztán vigyorgás, szorosra zárt szemek, ég felé tárt, vaskos karok:* beláthatatlanok! *Ezután visszarendezi a vonásait, csak a fülig érő vigyor marad, és amíg hátradőlve kibontja magát a lótuszülésből, rábízza az ork sötét fantáziájára, mik is lehetnek azok a beláthatatlan következmények. Arról pedig, hogyan váltak el Garsinnal, majd mesél utána, mert az már átvezet a következő történetre.*
//Viszontlátások//
*Úgy tűnik, sikerül mozgásba lendíteni Ukrom fejében a fogaskerekeket. Sőt, az ork olyasmire vetemedik, amit Nawanthiri emlékei szerint még soha nem látott tőle - elkuncogja magát! A lány az orra alatt somolyogva hallgatja, amint a szürkebőrű megpróbál képet alkotni a kirakós átadott darabjaiból. A vadállatok kizárására helyeslően bólint. A cserépdaraboknál elemeli a tenyerét az asztaltól, a mutatóujjával jelezve, hogy az állítás első fele igaz, a másik felénél viszont megingatja a kezét, mert az nem teljesen. A visszatérő delikvenssel kapcsolatban a kézingatás még egy félszemű hunyorítással is párosul:*
- Hideg, hideg... de *emeli meg a mutatóujját* még nem tudsz mindent! A ruhák teljesen szét voltak szakadva - még a csizmák szára is! *A kézkocogtatást tényleg nem tudja hova tenni, de jó a hangulat, nem fog befeszülni miatta.* Mire a csatateret átkutattuk, leszállt az esti szürkület. A nyomok talán kétnaposak lehettek, az eddig követett ösvény végén, úgy nyíllövésnyire meg már látszott az országút, szóval arra mentünk tovább. Kiérve elindultunk a város felé. Egy kidőlt fatörzs mellett találtam egy csuprot: a belsejében ugyanolyan sötétvörös szötyifoltok voltak, mint a tisztáson levő cserepeken, amit a beleragadt morzsák alapján valaki jól ki is tunkolt. *ekkor eszébe jut, hogy a húsból enni kéne, mert még fényt kap* Átmérőre akkora volt, mint a kincsesláda alján talált, világos, kör alakú foltok, és magasságra is belefért volna, de a lényeg: volt rajta egy címke, tele írással! Mikor Artheniorba értünk, Garsin a főtér egyik lámpája alatt kisilabizálta, ekkor derült ki, hogy ez a sötétvörös izé a varangyoslekvár. Le volt írva, miből van, meg egy csomó figyelmeztetés. *elkezdi őket a bal keze hüvelykujjával számolni az ujjpercein* Nem szabad enni éhgyomorra, és három kanálnál sohase többet, meg nem szabad sok vizet inni rá - pedig sós - meg eső előtt vagy után, meg teliholdas éjeken, és *színpadiasan felfordítja a tenyereit* orkoknak sem. Aki nem tartja be ezt a sok mindent, büdöset izzad, rosszul lát, az orkok meg még kuruttyolnak is. *kiissza a kakaó maradékát, mert érzi, hogy hagyni kell ülepedni az új információkat. Koppan a bögre az asztalon, Nawanthirishardipandra megtörli a kicsi száját, és még annyit fűz a fentiekhez roppant titokzatosan:* Ha pedig ez a sok minden egyszerre áll elő, a következmények *drámai hatásszünet, aztán vigyorgás, szorosra zárt szemek, ég felé tárt, vaskos karok:* beláthatatlanok! *Ezután visszarendezi a vonásait, csak a fülig érő vigyor marad, és amíg hátradőlve kibontja magát a lótuszülésből, rábízza az ork sötét fantáziájára, mik is lehetnek azok a beláthatatlan következmények. Arról pedig, hogyan váltak el Garsinnal, majd mesél utána, mert az már átvezet a következő történetre.*
2426. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-09-03 18:04:04
Üzenet elküldve: 2021-09-03 18:04:04
Rang: Játékos
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
*A félvér kissé borús hangulatban tér vissza a fogadó pultja mellé. A Frekkel tervezett vadászat teljes mértékben az ínyére lett volna. Hogy kénytelen volt lemondani, széles árnyékot vet a hangulatára. Főleg a hely juttatja eszébe a meghiúsult túrát. Hiszen itt kellett volna találkozniuk. Ám ha az élet szólítja az ember fiát, menni kell. Mindegy milyen terveket szőtt, a sors ellen semmilyen pengével sem győzedelmeskedhetünk. Barátja nem veti meg a bódító italokat, így Elan most nem kér belőlük. Szeretné elhessegetni még az emlékét is a füstbement tervnek. Mire a pultos figyelmét is sikerül felkeltenie, fejében már kialakult az egész rendelése. Ami egyszerű, de mégis laktatónak hat az elméjében. Persze a ketrecében, csupán reggel kapott ilyesmit, ellenben már nem ott raboskodik. Azt eszik, amit és amikor akar. Feltéve, hogy van rá elég aranya. Márpedig most akad. A kereskedőház igen jó árak mellett szolgál. A tőröket elnézve, kiváló minőséggel is. Ennek megfelelően maradt egy kis pénze, hogy legalább ma jóllakottan hajthassa álomra a fejét. Azonnal meg is rendeli a Rántottát és ki is fizet érte 6 aranyat. Mellé még két adag Sült szalonnát24 pénzért cserébe. Végül csak várja az ételt, közben pedig érdeklődve pillant körbe a vendégtérben tartózkodók között.*
Mellé még két adag Sült szalonnát24 pénzért cserébe. Végül csak várja az ételt, közben pedig érdeklődve pillant körbe a vendégtérben tartózkodók között.*
2425. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-09-03 09:38:38
Üzenet elküldve: 2021-09-03 09:38:38
Rang: Játékos
IC üzenetek: 503
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 503
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Viszontlátások//
*Mutatóujjával az asztalt kezdi el egy lassú ritmussal kopogtatni, ahogy tovább hallgatja Nawanthiri egyre érdekesebbnek, és azon belül rejtélyesebbnek hangzó történetét. Egy-két részlettel valamelyest tisztábbá válik számára a helyzet, hogy utána még inkább bonyolultabbá, ahogy ezt az időnként kimutatkozó, tamáskodó grimaszából ki is lehet olvasni. Na nem mintha kételkedne barátja memóriájában, inkább zavarja hogy, ő maga meg tudja e oldani e rejtvényt, ami válasz egyre inkább a "nem" irányba kezd hajolni. Na meg ahogy lassan a sztori végére ér a rég látott lány, már azért is kezdenek gyűlni a ráncok a homlokán, mert eszébe kezd vésődni a gondolat, hogy akkor most legalább három elszabadult óriásbéka kóborol azokon a helyeken, ahol ő is szokott néha járkálni. És ha nem varangyokká alakult emberekről van szó, akkor hogyan tudna elkerülni egy hozzájuk hasonló balszerencsés végzetet. De ez még csak gondolat marad, míg meg nem tudja az igazságot.
Továbbra is is éberséget tettetve, bár kissé meredt tekintettel követi Nawanthiri ábrázolásait, ezen alkalommal úgy-ahogy megértve valamennyit amaz ábrázolásaiból. Az mondjuk segít, hogy magyaráz is hozzá. A teóriákat hallva hallgat, maga is elgondolkozva saját ötletein, szemkontaktust szakítva meredve a semmibe. Az utolsó kérdést hallva viszont rögtön fordul is vissza, kissé meglepődve hogy ő is, legalábbis a fajtája bekerül ebbe a történetbe. Már nyitná is a száját egy stílusosan tömör és magyarázatot követelőző kérdéssel, mikor felfogja magában az előbb elmeséltek eredetét.*
- Hah. *Hangzik magából. Lassan elkezdenek forogni a kerekek a zsörtölődő zsoldos agyában. Varangyoslekvár. Orkokra mérgező. Ruhákon maradt hab a tisztáson. Egyszemélyes lábnyomok a tisztás felé, még azután a szörnyek után is. Reméli, hogy téved, de ha nem, akkor rájött, honnan eredhet az az állítólag roppant ízletes csemege egyik hozzávalója.*
- Heheh. *Ha egy őrült delikvens hallgatná őket, akkor azt feltételezné, hogy az ork most kuncogna.* -Rendben, asszem' értem a célzást. És nem hiszem, hogy vadállatokról lett volna szó, különben a ruhák is mentek volna a gyomrukba a balfácánokkal együtt. És a cserépdarabok is egy edény részei lehettek, amikben az átváltozást okozó lötty lehetett. Végül az ennek közepén állt delikvens vagy elvitte a "békákat", vagy csak a ruhákon maradt cuccot húzta le. A rongyok nem voltak szakadtak? Tudatosan is cselekedhettek, amelyen világ ez. *Teszi hozzá, amihez még rosszallóan meg is rázza a fejét. Persze nem rosszkedvűen; sőt, a rejtvény végén megadott kis "tipp" annyira elnyerte tetszését, hogy elismerően koccint kettőt először saját homlokára, majd Nawanthiri legközelebbi kezére; bár a lány ezt minden valószínűséggel furcsállni fogja, Ukrom mosolyából könnyedén kiolvashatja, hogy semmilyen ártó vagy gúnyoldódó szándék sincs benne. Csak az ork sajátos módján jelzi, hogy sikerült elkapnia figyelmét, gondolatmenetét, majd dicséretét. A városőrök után ez valóban szükséges volt számára, ez a kis figyelemelterelés.*
- És azzal a Garsinnal hogyan váltatok el? *Jut eszébe még egy kérdés, nem reménykedve egy szomorú válaszban.*
//Viszontlátások//
*Mutatóujjával az asztalt kezdi el egy lassú ritmussal kopogtatni, ahogy tovább hallgatja Nawanthiri egyre érdekesebbnek, és azon belül rejtélyesebbnek hangzó történetét. Egy-két részlettel valamelyest tisztábbá válik számára a helyzet, hogy utána még inkább bonyolultabbá, ahogy ezt az időnként kimutatkozó, tamáskodó grimaszából ki is lehet olvasni. Na nem mintha kételkedne barátja memóriájában, inkább zavarja hogy, ő maga meg tudja e oldani e rejtvényt, ami válasz egyre inkább a "nem" irányba kezd hajolni. Na meg ahogy lassan a sztori végére ér a rég látott lány, már azért is kezdenek gyűlni a ráncok a homlokán, mert eszébe kezd vésődni a gondolat, hogy akkor most legalább három elszabadult óriásbéka kóborol azokon a helyeken, ahol ő is szokott néha járkálni. És ha nem varangyokká alakult emberekről van szó, akkor hogyan tudna elkerülni egy hozzájuk hasonló balszerencsés végzetet. De ez még csak gondolat marad, míg meg nem tudja az igazságot.
Továbbra is is éberséget tettetve, bár kissé meredt tekintettel követi Nawanthiri ábrázolásait, ezen alkalommal úgy-ahogy megértve valamennyit amaz ábrázolásaiból. Az mondjuk segít, hogy magyaráz is hozzá. A teóriákat hallva hallgat, maga is elgondolkozva saját ötletein, szemkontaktust szakítva meredve a semmibe. Az utolsó kérdést hallva viszont rögtön fordul is vissza, kissé meglepődve hogy ő is, legalábbis a fajtája bekerül ebbe a történetbe. Már nyitná is a száját egy stílusosan tömör és magyarázatot követelőző kérdéssel, mikor felfogja magában az előbb elmeséltek eredetét.*
- Hah. *Hangzik magából. Lassan elkezdenek forogni a kerekek a zsörtölődő zsoldos agyában. Varangyoslekvár. Orkokra mérgező. Ruhákon maradt hab a tisztáson. Egyszemélyes lábnyomok a tisztás felé, még azután a szörnyek után is. Reméli, hogy téved, de ha nem, akkor rájött, honnan eredhet az az állítólag roppant ízletes csemege egyik hozzávalója.*
- Heheh. *Ha egy őrült delikvens hallgatná őket, akkor azt feltételezné, hogy az ork most kuncogna.* -Rendben, asszem' értem a célzást. És nem hiszem, hogy vadállatokról lett volna szó, különben a ruhák is mentek volna a gyomrukba a balfácánokkal együtt. És a cserépdarabok is egy edény részei lehettek, amikben az átváltozást okozó lötty lehetett. Végül az ennek közepén állt delikvens vagy elvitte a "békákat", vagy csak a ruhákon maradt cuccot húzta le. A rongyok nem voltak szakadtak? Tudatosan is cselekedhettek, amelyen világ ez. *Teszi hozzá, amihez még rosszallóan meg is rázza a fejét. Persze nem rosszkedvűen; sőt, a rejtvény végén megadott kis "tipp" annyira elnyerte tetszését, hogy elismerően koccint kettőt először saját homlokára, majd Nawanthiri legközelebbi kezére; bár a lány ezt minden valószínűséggel furcsállni fogja, Ukrom mosolyából könnyedén kiolvashatja, hogy semmilyen ártó vagy gúnyoldódó szándék sincs benne. Csak az ork sajátos módján jelzi, hogy sikerült elkapnia figyelmét, gondolatmenetét, majd dicséretét. A városőrök után ez valóban szükséges volt számára, ez a kis figyelemelterelés.*
- És azzal a Garsinnal hogyan váltatok el? *Jut eszébe még egy kérdés, nem reménykedve egy szomorú válaszban.*
2424. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-09-02 15:42:30
Üzenet elküldve: 2021-09-02 15:42:30
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 137
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 137
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
// Különös esti társaság //
//A második kép//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz! //
*A művész szeretné ha „meggyötörné” a rózsákat. Ezt a lány úgy értelmezi, hogy tönkre kellene tenni őket. *
~ Rendben van. ~
*Épp eléri a kezével a virágokat, anélkül hogy túlságosan megbolygatná a beállított pozitúrát. Kezébe fogja az első rózsa fejét és összezárja körülötte a markát. Kicsit meg is szorongatja. *
~ Ha szimbólumok kellenek, hát megkapja. Összetört szívek? Ugyan már. Legyenek inkább golyók. Férfigolyók. ~
*Kinyitja a tenyerét és reméli, megfelel a férfinak az összenyomorgatott, gyűrött bimbó. Aranyszín szemeivel már a következő áldozatot lesi. Találomra kitépked két szirmot a másodikból. Majd gondol egyet és az egészet szárastul megszorongatja. *
- Áu. A tüskékről megfeledkeztem.
* Szúró fájdalmat érez. Szétnyitja a markát és valóban, az egyik alattomos tüske beleállt a tenyerébe, és egy iciri-picirit vérzik is. A félbetört szárat félreteszi és a harmadikért nyúl. Itt már gondosabb, óvatos pontossággal húz ki belőle egy vörös szirmot. Végignéz a romokon. *
- Szerintem jobb, ha maga teszi őket oda, ahova kell.
* A rombolás az ő asztala, a dekoráláshoz annyira nem ért. *
- Szemkontaktus. Határozottan kell.
*Jelenti ki a lány. Tegnap kifejezetten feldúlta a saját tekintetének látványa. Meglepő, de újra akarja ezt az érzést. Vagy bármilyen érzést. Csak érezzen. *
-Nem biztos, hogy fenyegetőnek akarok látszani. Tudja, ezzel a képpel nem az elrettentés a célom. Pont ellenkezőleg. Azt szeretném, ha mindenki engem akarna.
*A művész kezd belelendülni a képzelgésekbe. A lánynak fele ennyi dolog se jutna az eszébe. *
- Holdfényt nem tudok varázsolni Önnek. Sőt, azt hiszem selyemfüggönyöm sincs. Ha nem bánja a dolgot, ezektől eltekintenék. Jobban tetszene a nyers valóság.
*Maga is meglepődik, de így van. Kezd belejönni a saját maga elemzésébe. Már csak a megfelelő arcot kéne magára aggatnia. *
~Mi az amit akarok, hogy lássanak? ~
*Kifogyott az ötletekből. Ezért gondolatát hangosan is megismétli. *
- Maga szerint? Mit akarna maga látni?
//A második kép//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz! //
*A művész szeretné ha „meggyötörné” a rózsákat. Ezt a lány úgy értelmezi, hogy tönkre kellene tenni őket. *
~ Rendben van. ~
*Épp eléri a kezével a virágokat, anélkül hogy túlságosan megbolygatná a beállított pozitúrát. Kezébe fogja az első rózsa fejét és összezárja körülötte a markát. Kicsit meg is szorongatja. *
~ Ha szimbólumok kellenek, hát megkapja. Összetört szívek? Ugyan már. Legyenek inkább golyók. Férfigolyók. ~
*Kinyitja a tenyerét és reméli, megfelel a férfinak az összenyomorgatott, gyűrött bimbó. Aranyszín szemeivel már a következő áldozatot lesi. Találomra kitépked két szirmot a másodikból. Majd gondol egyet és az egészet szárastul megszorongatja. *
- Áu. A tüskékről megfeledkeztem.
* Szúró fájdalmat érez. Szétnyitja a markát és valóban, az egyik alattomos tüske beleállt a tenyerébe, és egy iciri-picirit vérzik is. A félbetört szárat félreteszi és a harmadikért nyúl. Itt már gondosabb, óvatos pontossággal húz ki belőle egy vörös szirmot. Végignéz a romokon. *
- Szerintem jobb, ha maga teszi őket oda, ahova kell.
* A rombolás az ő asztala, a dekoráláshoz annyira nem ért. *
- Szemkontaktus. Határozottan kell.
*Jelenti ki a lány. Tegnap kifejezetten feldúlta a saját tekintetének látványa. Meglepő, de újra akarja ezt az érzést. Vagy bármilyen érzést. Csak érezzen. *
-Nem biztos, hogy fenyegetőnek akarok látszani. Tudja, ezzel a képpel nem az elrettentés a célom. Pont ellenkezőleg. Azt szeretném, ha mindenki engem akarna.
*A művész kezd belelendülni a képzelgésekbe. A lánynak fele ennyi dolog se jutna az eszébe. *
- Holdfényt nem tudok varázsolni Önnek. Sőt, azt hiszem selyemfüggönyöm sincs. Ha nem bánja a dolgot, ezektől eltekintenék. Jobban tetszene a nyers valóság.
*Maga is meglepődik, de így van. Kezd belejönni a saját maga elemzésébe. Már csak a megfelelő arcot kéne magára aggatnia. *
~Mi az amit akarok, hogy lássanak? ~
*Kifogyott az ötletekből. Ezért gondolatát hangosan is megismétli. *
- Maga szerint? Mit akarna maga látni?
2423. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-09-02 14:36:37
Üzenet elküldve: 2021-09-02 14:36:37
Rang: Játékos
IC üzenetek: 176
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 176
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
// Különös esti társaság //
//A második kép//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz! //
* Astreeah meg óhajtja nézni a képet, amit gond nélkül megtehet. Elgroon fél szemmel sandít fel rá, hátha le tud az arcáról valamit olvasni. Elég sokáig nézi majd kurta választ hagyva kezd el öltözködni, majd távozik.*
~ Remélem nem ijesztetem el. ~* Sóhajt, miközben befejezi a munkát. Reggel érkezik a modell, aminek kifejezetten örül a művész. Na nem mintha saját képe nem lenne már kész, de örömmel készíti el a nő saját festményét is.*
- Teljes mértékben készen állok. Örülök, hogy kegyed is ilyen lelkes. Ez a beszéd!* Lelkendezik, miközben előkészíti az ágyat.*
- Természetesen megnézheti őket. Mindig örömmel látom.* Hamar lekerül a zavaró textil, hogy végre bele csaphassanak abba a lecsóba.*
- Úgy lesz! Köszönöm az együttműködést!* Meg is fogja sokszor ahol szükséges, amit a nő pedig csintalan mosollyal jutalmazza, amit alkalmanként kis érintésekkel fűszerez meg. Egy pillanatra azért az ilyesmi kizökkenti, de annyira nem, hogy ne tudna figyelni. Még mindig jobban fűti az alkotási vágy, mint a testiség. A munka az munka. A többféle beállított póz közül végül az utolsó az, amire Astreeah is rábólint.*
- Valóban van benne drámai behatás is megfűszerezve egy csipet eleganciával. Remek lesz.* Ért vele egyet.* A virágok a következő dolog miatt lennének szükségesek. Úgy gondoltam, hogy egy kis vadságot lehetne velük a képbe csempészni. Kettőt kicsit meg kéne gyötörni és elhelyezni az ágyon, vagy a testén. Megtépkedett szirmok, összetört szárak. A harmadik pedig a kezében lenne. Rajta lenne a hangsúly, mert azt a szálat éppen most gyötörné. Néhány szirma már most is hiányozhatna majd a kezében. Az arc itt os sokat számítana, hogy milyen a mosolya meg a tekintette- Ezek a virágok az összetört, virágok szimbólumok is lehetnek a szívekhez is. Persze el is állhatunk tőlük. Viszont virággal vagy anélkül, de a kérdés az, hogy szemkontaktust óhajt-e teremteni a nézővel, ha van virág, akkor lehet azt nézni, de egy félpillantást intézhet a néző felé is. Egy megvető félpillantás jelzés értékű is lehet, hogy még csak méltatni sem méltatja, hogy teljes figyelmével kitüntesse, de egyben azért fenyegetően is hathat utalva, hogy úgy fog járni akár, mint a kezében szenvedő rózsaszál.* Részletezi a dolgokat, amit tovább is gondol.*
- Arra a gondolatra jutottam, hogy talán egy félrehúzott átlátszó selyem függönyt is bele szőhetnénk a képbe. Meg talán egy kis holdfény is feldobná kicsit, amolyan hűvöskés hangulatot kölcsönözne.* Dolgoznak a fogaskerekek elvégre ez igen fontos része a dolognak. Ha sikerült döntésre jutniuk, akkor leteszi magát a vászon elé és nekilát elkészíteni egy fekvő képet, mivel ez esetben egy álló kép nem volna ideillő. A fekvő vásznon tud kiteljesedni a fekvő szépség alakja csak.*
//A második kép//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz! //
* Astreeah meg óhajtja nézni a képet, amit gond nélkül megtehet. Elgroon fél szemmel sandít fel rá, hátha le tud az arcáról valamit olvasni. Elég sokáig nézi majd kurta választ hagyva kezd el öltözködni, majd távozik.*
~ Remélem nem ijesztetem el. ~* Sóhajt, miközben befejezi a munkát. Reggel érkezik a modell, aminek kifejezetten örül a művész. Na nem mintha saját képe nem lenne már kész, de örömmel készíti el a nő saját festményét is.*
- Teljes mértékben készen állok. Örülök, hogy kegyed is ilyen lelkes. Ez a beszéd!* Lelkendezik, miközben előkészíti az ágyat.*
- Természetesen megnézheti őket. Mindig örömmel látom.* Hamar lekerül a zavaró textil, hogy végre bele csaphassanak abba a lecsóba.*
- Úgy lesz! Köszönöm az együttműködést!* Meg is fogja sokszor ahol szükséges, amit a nő pedig csintalan mosollyal jutalmazza, amit alkalmanként kis érintésekkel fűszerez meg. Egy pillanatra azért az ilyesmi kizökkenti, de annyira nem, hogy ne tudna figyelni. Még mindig jobban fűti az alkotási vágy, mint a testiség. A munka az munka. A többféle beállított póz közül végül az utolsó az, amire Astreeah is rábólint.*
- Valóban van benne drámai behatás is megfűszerezve egy csipet eleganciával. Remek lesz.* Ért vele egyet.* A virágok a következő dolog miatt lennének szükségesek. Úgy gondoltam, hogy egy kis vadságot lehetne velük a képbe csempészni. Kettőt kicsit meg kéne gyötörni és elhelyezni az ágyon, vagy a testén. Megtépkedett szirmok, összetört szárak. A harmadik pedig a kezében lenne. Rajta lenne a hangsúly, mert azt a szálat éppen most gyötörné. Néhány szirma már most is hiányozhatna majd a kezében. Az arc itt os sokat számítana, hogy milyen a mosolya meg a tekintette- Ezek a virágok az összetört, virágok szimbólumok is lehetnek a szívekhez is. Persze el is állhatunk tőlük. Viszont virággal vagy anélkül, de a kérdés az, hogy szemkontaktust óhajt-e teremteni a nézővel, ha van virág, akkor lehet azt nézni, de egy félpillantást intézhet a néző felé is. Egy megvető félpillantás jelzés értékű is lehet, hogy még csak méltatni sem méltatja, hogy teljes figyelmével kitüntesse, de egyben azért fenyegetően is hathat utalva, hogy úgy fog járni akár, mint a kezében szenvedő rózsaszál.* Részletezi a dolgokat, amit tovább is gondol.*
- Arra a gondolatra jutottam, hogy talán egy félrehúzott átlátszó selyem függönyt is bele szőhetnénk a képbe. Meg talán egy kis holdfény is feldobná kicsit, amolyan hűvöskés hangulatot kölcsönözne.* Dolgoznak a fogaskerekek elvégre ez igen fontos része a dolognak. Ha sikerült döntésre jutniuk, akkor leteszi magát a vászon elé és nekilát elkészíteni egy fekvő képet, mivel ez esetben egy álló kép nem volna ideillő. A fekvő vásznon tud kiteljesedni a fekvő szépség alakja csak.*
2422. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-09-02 09:20:23
Üzenet elküldve: 2021-09-02 09:20:23
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 137
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 137
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
// Különös esti társaság //
//A második kép//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz! //
*Engedélyezik a rápillantást, így odalép a vászonhoz. Lassan, szótlanul pásztázza végig a szemeivel az eddig meglévő ecsetvonásokat. Zavartalanul ácsorog meztelenül a férfi mellett. Sokáig nézi, egészen csendben. *
- Jó lesz.
*Mondja végül, kicsit megköszörülve a torkát közben. Zavarban van, mi tagadás. Még sosem látta magát, így kívülről, ahogyan mások látják őt. Keresgéli a szavakat nagy felindultságában, de egy ideillő sem jut eszébe. Így hát végül bólint még egyet, majd sietve összeszedegeti a ruháit. Háttal a férfinak, gyors és takarékos mozdulatokkal öltözködik. Gondolatai messze járnak. Még váltanak pár szót, aztán a lány kurtán-furcsán távozik a Holdudvar felé.*
~Kell pár virág. ~
// Holdudvar//
*Végül a padon köt ki, egymaga. Tetszik neki a kép, nagyon is tetszik. De egy pillanatra elbizonytalanodik, hogy biztosan látnia kell-e másoknak is. Kezével a ruha anyagával babrál. Sosem volt szégyenlős. Most mégis annak érzi magát. Nem amiatt, hogy meztelen a vásznon, hanem az arca miatt. Tisztán látszik rajta a megvetés az egész élet iránt. *
~ Na mindegy. Gyorsan túl teszem magam rajta és különben is, hol az a nyamvadt virág, vagy valami. ~
*Körbepislog a kertben. Szerencsére ott ingadozik a sarokban egy rózsabokor. Kicsit már kezd elvirágozni, de majd letépked róla pár külső szirmot és kész is. Majd holnap leszedi. *
//Fogadó//
~ Szükségem lesz valamire, hogy nyugodtan aludjak. ~
*Rendel magának egy Almabort, majd kifizeti az érte járó 11 aranyat.. Elkortyolgatja egy sarokban, majd visszasiet az asszonyság házába. *
//Másnap//
*Frissen, üdén ébred a lány és siet is a művészhez. Odafelé még letépked három szál rózsát a Holdudvarból, ahogy tegnap kigondolta. Kis csinosítás után olyanok, mint a frissen nyílt virágok.
Egész reggel önmagát erősítette meg lelkileg különböző monológokkal a világuralomról, szóval lendületesen, sugárzó mosollyal lép be a szobába. *
- Jó reggelt! Készen áll egy újabb közös napra? Miért gondoltam volna meg? Szeretném ezeket a képeket. Majd később mutassa meg mindegyiket, ha teljesen elkészültek.
*Most már tényleg szeretné. Eldöntötte, hogy igen. Bólogat a javaslatokra. Leteszi a virágokat egy asztalra. Ledobja magáról a ruháját, ugyanúgy ahogy tegnap, ma is anyaszült meztelen. *
- Csináljon velem, amit akar. Nyugodtan fogja meg bármimet.
*Biztatja a férfit, hát nehogy már most jöjjön zavarba, mikor együtttöltöttek már egy teljes éjszakát legutóbb. Csintalan mosolyt villant a férfira és miközben az igazgatja a végtagjait, gyakran hozzáér a testéhez ő is. Félig komoly csak a dolog, látja hogy milyen nehéz kibillenteni a munkából Elgroont. *
- Ez így tetszik. Ez a mostani, legutolsó. Olyan drámainak tűnik, nem gondolja?
*És ő drámai akar lenni. Meg királynői. Drámai királynői. *
- Mi legyen a virágokkal?
//A második kép//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz! //
*Engedélyezik a rápillantást, így odalép a vászonhoz. Lassan, szótlanul pásztázza végig a szemeivel az eddig meglévő ecsetvonásokat. Zavartalanul ácsorog meztelenül a férfi mellett. Sokáig nézi, egészen csendben. *
- Jó lesz.
*Mondja végül, kicsit megköszörülve a torkát közben. Zavarban van, mi tagadás. Még sosem látta magát, így kívülről, ahogyan mások látják őt. Keresgéli a szavakat nagy felindultságában, de egy ideillő sem jut eszébe. Így hát végül bólint még egyet, majd sietve összeszedegeti a ruháit. Háttal a férfinak, gyors és takarékos mozdulatokkal öltözködik. Gondolatai messze járnak. Még váltanak pár szót, aztán a lány kurtán-furcsán távozik a Holdudvar felé.*
~Kell pár virág. ~
// Holdudvar//
*Végül a padon köt ki, egymaga. Tetszik neki a kép, nagyon is tetszik. De egy pillanatra elbizonytalanodik, hogy biztosan látnia kell-e másoknak is. Kezével a ruha anyagával babrál. Sosem volt szégyenlős. Most mégis annak érzi magát. Nem amiatt, hogy meztelen a vásznon, hanem az arca miatt. Tisztán látszik rajta a megvetés az egész élet iránt. *
~ Na mindegy. Gyorsan túl teszem magam rajta és különben is, hol az a nyamvadt virág, vagy valami. ~
*Körbepislog a kertben. Szerencsére ott ingadozik a sarokban egy rózsabokor. Kicsit már kezd elvirágozni, de majd letépked róla pár külső szirmot és kész is. Majd holnap leszedi. *
//Fogadó//
~ Szükségem lesz valamire, hogy nyugodtan aludjak. ~
*Rendel magának egy Almabort, majd kifizeti az érte járó 11 aranyat.
. Elkortyolgatja egy sarokban, majd visszasiet az asszonyság házába. *//Másnap//
*Frissen, üdén ébred a lány és siet is a művészhez. Odafelé még letépked három szál rózsát a Holdudvarból, ahogy tegnap kigondolta. Kis csinosítás után olyanok, mint a frissen nyílt virágok.
Egész reggel önmagát erősítette meg lelkileg különböző monológokkal a világuralomról, szóval lendületesen, sugárzó mosollyal lép be a szobába. *
- Jó reggelt! Készen áll egy újabb közös napra? Miért gondoltam volna meg? Szeretném ezeket a képeket. Majd később mutassa meg mindegyiket, ha teljesen elkészültek.
*Most már tényleg szeretné. Eldöntötte, hogy igen. Bólogat a javaslatokra. Leteszi a virágokat egy asztalra. Ledobja magáról a ruháját, ugyanúgy ahogy tegnap, ma is anyaszült meztelen. *
- Csináljon velem, amit akar. Nyugodtan fogja meg bármimet.
*Biztatja a férfit, hát nehogy már most jöjjön zavarba, mikor együtttöltöttek már egy teljes éjszakát legutóbb. Csintalan mosolyt villant a férfira és miközben az igazgatja a végtagjait, gyakran hozzáér a testéhez ő is. Félig komoly csak a dolog, látja hogy milyen nehéz kibillenteni a munkából Elgroont. *
- Ez így tetszik. Ez a mostani, legutolsó. Olyan drámainak tűnik, nem gondolja?
*És ő drámai akar lenni. Meg királynői. Drámai királynői. *
- Mi legyen a virágokkal?
2421. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-09-01 12:10:08
Üzenet elküldve: 2021-09-01 12:10:08
Rang: Játékos
IC üzenetek: 176
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 176
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
// Különös esti társaság //
//A második kép//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz! //
* A mosoly kitart, amíg ki kell, utána már nincs rá szükség. A vége felé az idő már lassan telhet, de aztán csak véget ér a tortúra, vagyis csak modelljének. A visszakérdezésre csak bólint, hogy megerősítse, tényleg vége van.*
- Csak tessék! Nézze meg nyugodtan!* Áll fel és hagyja, hogy megnézzék alkotását. Úgy tűnik, hogy a kedvét sem sikerült teljesen elvennie, mert holnap is érkezik majd megint.*
- Nekem nem sürgős, hogy korán érkezzen. Ahogy kényelmes, én itt leszek.* Neki aztán igazán van ideje, hiszen semmi dolga, így aztán rugalmas, ha az időről van szó.*
- Én is így gondolom. Valószínűleg akad itt a környéken pár szál, talán még itt lent a kertben is. Elvégre még szezonja van.* Nem félti, de ha mégsem sikerül neki virágot szerezni, akkor más nem, majd ő kiugrik holnap a piacra. Az ételt elfogadják, amit holnap távozáskor a többivel ki is fog fizetni. Amint a lány távozik ő még befejezi a munkát és lazít egy keveset.*
// Másnap //
* Reggel elég hamar felébred, mert nem tudhatja, hogy végül mikor is érkezik meg Astreeah. Nem szeretné, ha még ágyban találná. Mire érkezik biztosan készen fogja várni. Előkészíti addig a vásznat, meg a készleteket. A régi képet pedig letámasztja a fal mellé, ahol biztonságban lehet. A nő érkeztével pedig illedelmesen köszönti.*
- Üdvözlöm Astreeah kisasszony!* Végig pillant rajta és, ha készen áll, akkor kezdhetik is.*
- Ha készen áll, akkor részemről kezdhetjük is.* Ha minden tiszta, akkor munkához is lát.*
- Szóval, ha nem gondolta meg magát, akkor maradhatnánk akkor elsőnek a kép beállításával kéne kezdenünk. Ugyebár én egy félig fekvő képre gondoltam. Ha nincs más óhaj, akkor magán a sor.* Ezzel arra céloz, hogy ideje megvállni a felesleges textiltől, ha továbbra is meztelen képben gondolkodik. Ha sikeresen megtörténik ez, akkor int neki, hogy foglaljon helyet az ágyon.*
- Most néhány pozitúrát beállítunk és aztán a legjobbat kiválasztjuk. Tudom, hogy megszokta már munkájából adódóan, de most kénytelen leszek kezemmel érinteni a testét.* Sokaknak ez szokatlan szokott lenni, de nem hiszi, hogy egy örömlánynak ez nagy problémát jelentene. Felhalmoz pár párnát, mert saját ötletei szerint egy félig fekvő helyzet lenne az ideális. Ha úgy van megfogja kezét lábát és igazgatja a lánynak. Vagy szavakkal irányítja, hogy milyen irányba mozduljon el. Nagyjából három típusú fekvő jelenetet állít be, valamint egy üllőt.*
- Nos melyiket érzi leginkább magáénak?* Kérdez, de persze elfogad ő is tanácsokat vagy kiegészítéseket.*
//A második kép//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz! //
* A mosoly kitart, amíg ki kell, utána már nincs rá szükség. A vége felé az idő már lassan telhet, de aztán csak véget ér a tortúra, vagyis csak modelljének. A visszakérdezésre csak bólint, hogy megerősítse, tényleg vége van.*
- Csak tessék! Nézze meg nyugodtan!* Áll fel és hagyja, hogy megnézzék alkotását. Úgy tűnik, hogy a kedvét sem sikerült teljesen elvennie, mert holnap is érkezik majd megint.*
- Nekem nem sürgős, hogy korán érkezzen. Ahogy kényelmes, én itt leszek.* Neki aztán igazán van ideje, hiszen semmi dolga, így aztán rugalmas, ha az időről van szó.*
- Én is így gondolom. Valószínűleg akad itt a környéken pár szál, talán még itt lent a kertben is. Elvégre még szezonja van.* Nem félti, de ha mégsem sikerül neki virágot szerezni, akkor más nem, majd ő kiugrik holnap a piacra. Az ételt elfogadják, amit holnap távozáskor a többivel ki is fog fizetni. Amint a lány távozik ő még befejezi a munkát és lazít egy keveset.*
// Másnap //
* Reggel elég hamar felébred, mert nem tudhatja, hogy végül mikor is érkezik meg Astreeah. Nem szeretné, ha még ágyban találná. Mire érkezik biztosan készen fogja várni. Előkészíti addig a vásznat, meg a készleteket. A régi képet pedig letámasztja a fal mellé, ahol biztonságban lehet. A nő érkeztével pedig illedelmesen köszönti.*
- Üdvözlöm Astreeah kisasszony!* Végig pillant rajta és, ha készen áll, akkor kezdhetik is.*
- Ha készen áll, akkor részemről kezdhetjük is.* Ha minden tiszta, akkor munkához is lát.*
- Szóval, ha nem gondolta meg magát, akkor maradhatnánk akkor elsőnek a kép beállításával kéne kezdenünk. Ugyebár én egy félig fekvő képre gondoltam. Ha nincs más óhaj, akkor magán a sor.* Ezzel arra céloz, hogy ideje megvállni a felesleges textiltől, ha továbbra is meztelen képben gondolkodik. Ha sikeresen megtörténik ez, akkor int neki, hogy foglaljon helyet az ágyon.*
- Most néhány pozitúrát beállítunk és aztán a legjobbat kiválasztjuk. Tudom, hogy megszokta már munkájából adódóan, de most kénytelen leszek kezemmel érinteni a testét.* Sokaknak ez szokatlan szokott lenni, de nem hiszi, hogy egy örömlánynak ez nagy problémát jelentene. Felhalmoz pár párnát, mert saját ötletei szerint egy félig fekvő helyzet lenne az ideális. Ha úgy van megfogja kezét lábát és igazgatja a lánynak. Vagy szavakkal irányítja, hogy milyen irányba mozduljon el. Nagyjából három típusú fekvő jelenetet állít be, valamint egy üllőt.*
- Nos melyiket érzi leginkább magáénak?* Kérdez, de persze elfogad ő is tanácsokat vagy kiegészítéseket.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7417-7436