//Harcra fel! Bárkinek//
*Bár a Theniorról szóló vélekedés koránt sem úgy zárult, mint ahogy szerette volna, feszült figyelemmel hallgatja végig Q beszámolóját. Minél tovább hallja, annál inkább jobban erősödik a szorító vasmarok a szívében, pedig ő nem az a gyáva típus. Mármint ember, vagy bármilyen élő fiától nem fél. De ez? Agyában felvillannak a képek olyan emberekről, akik egyszerű jobbágyruhát viselnek, amik most már több helyen elrohadt és szétszakadt, bőrük eltűnt több helyen is, néhol csontjuk is kilátszik a sok éves rothadás miatt, szemüknek, ha megmaradt egyáltalán üregükben, fehérjén kívül semmi nem látszik, mozgásuk pedig pontosan olyan, mintha egy élőlény utolsó erőfeszítései az életremaradásra a világ zord körforgásában. Csak éppen hogy az idők végezetéig fogja ezeket az erőtlen izomrándulásokat végezni, a kör elszakadt, a lelkek soha nem fognak megnyugodni árnyékvilági porhüvelyük végtelen megaláztatása miatt. Pont amiatt jelennek meg nem messze testüktől, az élőket hibáztatva és sírig kísérgetve őket, fájdalommal teli őrült halálsikolyuk az elme szétbomlásáig fognak visszhangzani azoknak az embereknek a fülében, akik épp a megnyugvásukért harcolnak. Ezeket a fegyvereket használja tehát az a rejtélyes mágus az élők elpusztítására.
Érzi, ahogy egy izzadságcsepp gördül le homlokán.*
~ Ezért lakolni fogsz, Thenior, vagy akárki is vagy te! ~
*Raeyan egyik naiv, szinte már gyerekesnek ható kérdésére pusztán csak egy gyanús sandítással válaszol, mint aki kezdene kételkedni a hölgy komolyságában a helyzetet illetően.
A beszámoló végén szomorúan sóhajt egyet.*
- Tehát a helyzet még nehezebbnek is látszik, mint gondoltuk - *mondja meglepően halkan, mint aki még próbálja feldolgozni a hallottakat. Nem tudja mit érez? Félelmet? Reménytelenséget? Vagy a kettő keverékét? Akárhogy is, nem emésztheti ezeket sokáig. Valamit amúgy is meg kell tennie.*
- Ingwe, én készen állok arra, hogy elvigyelek a házhoz, és a saját szemeddel is tanulmányozd. - *Közli Ingwével, nem azért, hogy a mostani sötét témát terelje, hanem azért, hogy megmutassa, ő máson is gondolkodik.*