Arthenior - Pegazus fogadó
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 257 (5121. - 5140. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
5140. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2014-06-23 11:51:43
Üzenet elküldve: 2014-06-23 11:51:43
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 52
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 52
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Szelíd
*A lány vonakodása már-már feltűnik a fogadóba mindenkinek. Néhány ember már nyakát nyújtogatja a másik sarokból, hogy lássa mi is fog történni, ami persze feltűnik és haragosan pillant félre a hallgatózókra. Az egyik ilyen észreveszi ezt és hirtelen zavarába feláll és kimegy a helyiségből.*
~Miért kell mindenhol ilyen embereknek tanyázniuk ?~ *Mérgelődik magába, majd megemeli a poharát és iszik néhány kortyot a jéghideg vízből, ami mintha új erőt adna neki hogy folytassa ezt a macska-egér játékot. A lány apja megkérte, hogy ne említse meg hogy az ő kérésére kereste csupán fel a lányt.*
"-Elég kellemetlenül érezném magamat, ha kiderülne a lányom számára hogy eddig tartott a bizalmam."
*Csöngenek a férfi szavai a fülébe. Bár lett volna más választása de nem volt. Semmi körülmény között nem akarta felfedni apja bizalmatlanságát a lánnyal szembe, de már nagyon szorult a hurok körülötte és próbálja azt elérni hogy a lány ismerje fel őt.*
-Nos nem volt nehéz kitalálni hölgyem. *Fejével a pergamenekre biccent, majd mélykék szemével mélyen a lány szemeibe nézve folytatja.* -Ugyan magam nem tanultam soha sem mágiát ismertem néhány nagyon tapasztalt mágust. *Itt többek között a lány apjára gondol.* -Lucyus Venefis például. Úgy tudom hogy nagyon képzett és tapasztalt mágus. Sokszor megfordult a családi birtokon. *Emlékezik vissza arra az időre. Hányszor ugratták meg a lány apját. Néha attól féltek, hogy egyszer tényleg elfogja őket átkozni. A régi idők emléke újabb mosolyt csalt az arcára, akaratlanul is elkapta a lányról a tekintetét és jobb kezével kardja markolatgombját kezdte el babrálni. Nem is tekintett a lányra egészen a lány következő kissé rideg válaszától. Elgondolkodott a lány szavain, majd tekintetük újra találkozott.*
-Nos ebben valóban van igazság amit mond. Mindenki azt csinálja amihez van kedve. A mágia tanulás pedig nehéz és sok időt elvesz az ember életéből. Így nem lehet elég időben kezdeni. *El sem hitte hogy ezeket a szavakat ő mondta, normális esetbe kézzel-lábbal kellene ez ellen harcolnia, de most a szavai szívből szóltak egy csepp hazugságot nem tartalmaztak. A lány anyja fiatalon meghalt nem sokkal azelőtt hogy apród lett belőle. Mindig szerette a lány anyját. Kedves volt mindig, mindenkihez volt mindig egy jó szava. Kár hogy az ilyen embereknek csak ennyi idő jutott idelent.*
-Szóval nem volt semmiféle kapcsolata egyik nemesi házzal sem ? *Mosolyodik el a lány hazugságán. Ha mással nem az ő családjukkal elég jó kapcsolatot tartott fent az anyja, sőt még az apja is bár ő nem volt kimondott társasági lény. Mindig szerette a magányt.* -Nos ezt szomorúan veszem, úgy néz ki hogy ezen a szálon nem jutunk tovább. Pedig bíztam benne, hogy tud mesélni a Therumon és a Helion ház közötti viszályról. *Szíve szorult meg amikor kimondta ezt a mondatot. Egy részt mérhetetlen fájdalom más részt mérhetetlen düh uralkodott rajta el. Kénytelen volt ismét félrenézni és a helyiség egy másik részére koncentrálni amíg meg nem szelídítette az érzelmeket, amelyek szívét ostromolták nagy erővel. De végül sikerült betörnie ezeket a vad és szenvedélyes érzelmeket és arca néhány rándulásán kívül a lány nem sokat vehetett észre hogy mi zajlik benne.*
-Nos akkor meghívhatom valamire vagy netán halasszuk későre ezt a beszélgetést ? *Tekintette szinte belefúródik a lányéba és nem ereszti.* -Látom magán, hogy fáradt nem venném a szívemre, hogy miattam holnap fáradt ébredjen. De sok mesélni valóm lenne egy honimnak nekem is. *Ülteti el a bogarat a lány fülébe és fejével a lépcső felé tekint és titokzatos mosolyt enged meg a lány felé.*
-Magán múlik. *Majd az utolsó pár korty vizet is felhajtja a poharából és kezével jelez a fogadósnak, hogy rendelne.*
-Nos mit kér inni ? *Teszi fel a lánynak a kérdést, mintha tudná hogy a lány úgysem hagyná itt, mivel a kíváncsiságát már kellőképpen felkorbácsolta. *
~Miért kell mindenhol ilyen embereknek tanyázniuk ?~ *Mérgelődik magába, majd megemeli a poharát és iszik néhány kortyot a jéghideg vízből, ami mintha új erőt adna neki hogy folytassa ezt a macska-egér játékot. A lány apja megkérte, hogy ne említse meg hogy az ő kérésére kereste csupán fel a lányt.*
"-Elég kellemetlenül érezném magamat, ha kiderülne a lányom számára hogy eddig tartott a bizalmam."
*Csöngenek a férfi szavai a fülébe. Bár lett volna más választása de nem volt. Semmi körülmény között nem akarta felfedni apja bizalmatlanságát a lánnyal szembe, de már nagyon szorult a hurok körülötte és próbálja azt elérni hogy a lány ismerje fel őt.*
-Nos nem volt nehéz kitalálni hölgyem. *Fejével a pergamenekre biccent, majd mélykék szemével mélyen a lány szemeibe nézve folytatja.* -Ugyan magam nem tanultam soha sem mágiát ismertem néhány nagyon tapasztalt mágust. *Itt többek között a lány apjára gondol.* -Lucyus Venefis például. Úgy tudom hogy nagyon képzett és tapasztalt mágus. Sokszor megfordult a családi birtokon. *Emlékezik vissza arra az időre. Hányszor ugratták meg a lány apját. Néha attól féltek, hogy egyszer tényleg elfogja őket átkozni. A régi idők emléke újabb mosolyt csalt az arcára, akaratlanul is elkapta a lányról a tekintetét és jobb kezével kardja markolatgombját kezdte el babrálni. Nem is tekintett a lányra egészen a lány következő kissé rideg válaszától. Elgondolkodott a lány szavain, majd tekintetük újra találkozott.*
-Nos ebben valóban van igazság amit mond. Mindenki azt csinálja amihez van kedve. A mágia tanulás pedig nehéz és sok időt elvesz az ember életéből. Így nem lehet elég időben kezdeni. *El sem hitte hogy ezeket a szavakat ő mondta, normális esetbe kézzel-lábbal kellene ez ellen harcolnia, de most a szavai szívből szóltak egy csepp hazugságot nem tartalmaztak. A lány anyja fiatalon meghalt nem sokkal azelőtt hogy apród lett belőle. Mindig szerette a lány anyját. Kedves volt mindig, mindenkihez volt mindig egy jó szava. Kár hogy az ilyen embereknek csak ennyi idő jutott idelent.*
-Szóval nem volt semmiféle kapcsolata egyik nemesi házzal sem ? *Mosolyodik el a lány hazugságán. Ha mással nem az ő családjukkal elég jó kapcsolatot tartott fent az anyja, sőt még az apja is bár ő nem volt kimondott társasági lény. Mindig szerette a magányt.* -Nos ezt szomorúan veszem, úgy néz ki hogy ezen a szálon nem jutunk tovább. Pedig bíztam benne, hogy tud mesélni a Therumon és a Helion ház közötti viszályról. *Szíve szorult meg amikor kimondta ezt a mondatot. Egy részt mérhetetlen fájdalom más részt mérhetetlen düh uralkodott rajta el. Kénytelen volt ismét félrenézni és a helyiség egy másik részére koncentrálni amíg meg nem szelídítette az érzelmeket, amelyek szívét ostromolták nagy erővel. De végül sikerült betörnie ezeket a vad és szenvedélyes érzelmeket és arca néhány rándulásán kívül a lány nem sokat vehetett észre hogy mi zajlik benne.*
-Nos akkor meghívhatom valamire vagy netán halasszuk későre ezt a beszélgetést ? *Tekintette szinte belefúródik a lányéba és nem ereszti.* -Látom magán, hogy fáradt nem venném a szívemre, hogy miattam holnap fáradt ébredjen. De sok mesélni valóm lenne egy honimnak nekem is. *Ülteti el a bogarat a lány fülébe és fejével a lépcső felé tekint és titokzatos mosolyt enged meg a lány felé.*
-Magán múlik. *Majd az utolsó pár korty vizet is felhajtja a poharából és kezével jelez a fogadósnak, hogy rendelne.*
-Nos mit kér inni ? *Teszi fel a lánynak a kérdést, mintha tudná hogy a lány úgysem hagyná itt, mivel a kíváncsiságát már kellőképpen felkorbácsolta. *
5139. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2014-06-23 10:40:50
Üzenet elküldve: 2014-06-23 10:40:50
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 44
OOC üzenetek: 32
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 44
OOC üzenetek: 32
Játékstílus: Szelíd
*Könnyed pír telepszik arcára, ahogy az ominózus jelző elhangzik a tanonc előtt. Meglepi a lovag éleslátása, nem mintha nem lett volna lehetősége a férfinak megfigyelni, hogy mit tanul, sőt, tisztában van hogy igen komoly neveltetésben részesülnek a rendben, de azért csordogálni kell az árral.
Kissé zavartan nevet fel, finom kézfejével szégyenlősen takarva finom ívű ajkát.*
- Miből gondolta? - *válasz is-kérdés is, kíváncsi a lovag mit kezd vele.
Egy dologban biztos, a jó modort már elfeledte az úriember, hisz be sem mutatkozott neki, kellőképpen sem üdvözölte. Másik kérdés, hogy ő kellemetlenséget okozott a pajzzsal, de az illendő elnézést megkérte érte, nem volt erre már panasz.
A bálok és karneválok emlegetésére kuncog, fejét kissé félrebillenti.*
- Hát, odahaza minden bizonnyal ott tölteném, de bálozzon az, aki házasodni akar. Házasságban a nő már nem tanul - *mosolyodik el, kissé csipkelődve, tudva, hogy ezzel valószínűleg mélységesen felháborítja a férfi, hisz egy lovag számára koszorús kisasszony kell, ki előtt parádézhat hetyke lován.
Ám hamár kiderült, hogy mágustanonc – vagy legalábbis annak tervez állni –, miért áltatná a férfit balga képekkel? Csak ő maga csavarodna bele hazugságainak és csábításának hálójába, és feje tetejére állna az egész. Jobb ezt békével, finoman, húzd meg eresztd meg módjára.
A politika szóra érdeklődve csillan fel szeme, bár nőies bájjal tompítja ezt, érdeklődése mégis felcsap a lovag iránt.
Politika, az mindig érdekelte. A hatalom, melyet a Papa birtokolt, sok év tanulás után. Fergeteges! Ám lehetne ez még nagyobb, csak a Papa túl magának való ahhoz, hogy egyáltalán megpróbálja…*
- Bevallom őszintén, nem igazán volt lehetőségem még a helyi nemesség köreiben elvegyülni. Tudja, a tanulmányok… - *mosolyog szerényen, szemét szégyellősen lesütve.
A kérésre viszont, hogy meséljen még otthonról, kissé elbizonytalanodva pillant a lépcső felé. Ohh, most kell elérhetetlennek tűnni, hogy a lovag azt érezze, személyes varázsa és megtiszteltetés egyben, hogy társaságában marad.
Arca tétova, elgondolkodó, mint akit még át kell billenteni egy kellemesebb ajánlattal, mert nem tudja a tanulás kötelezettségét hátrahagyni, és hisz a jövőre is gondolni kell.*
- Szívesen mesélek, persze, csak… - *formálják finom ajkai északízesen a szavakat, majd ismét a lépcső felé pillant.
Pedig eldöntötte már, hogy marad. Annak ellenére, hogy a lovag nem mutatkozott be. Ha a férfi járatos a politikában, ki tudja, milyen információkat lehet kibányászni belőle némi borral és sörrel…*
Kissé zavartan nevet fel, finom kézfejével szégyenlősen takarva finom ívű ajkát.*
- Miből gondolta? - *válasz is-kérdés is, kíváncsi a lovag mit kezd vele.
Egy dologban biztos, a jó modort már elfeledte az úriember, hisz be sem mutatkozott neki, kellőképpen sem üdvözölte. Másik kérdés, hogy ő kellemetlenséget okozott a pajzzsal, de az illendő elnézést megkérte érte, nem volt erre már panasz.
A bálok és karneválok emlegetésére kuncog, fejét kissé félrebillenti.*
- Hát, odahaza minden bizonnyal ott tölteném, de bálozzon az, aki házasodni akar. Házasságban a nő már nem tanul - *mosolyodik el, kissé csipkelődve, tudva, hogy ezzel valószínűleg mélységesen felháborítja a férfi, hisz egy lovag számára koszorús kisasszony kell, ki előtt parádézhat hetyke lován.
Ám hamár kiderült, hogy mágustanonc – vagy legalábbis annak tervez állni –, miért áltatná a férfit balga képekkel? Csak ő maga csavarodna bele hazugságainak és csábításának hálójába, és feje tetejére állna az egész. Jobb ezt békével, finoman, húzd meg eresztd meg módjára.
A politika szóra érdeklődve csillan fel szeme, bár nőies bájjal tompítja ezt, érdeklődése mégis felcsap a lovag iránt.
Politika, az mindig érdekelte. A hatalom, melyet a Papa birtokolt, sok év tanulás után. Fergeteges! Ám lehetne ez még nagyobb, csak a Papa túl magának való ahhoz, hogy egyáltalán megpróbálja…*
- Bevallom őszintén, nem igazán volt lehetőségem még a helyi nemesség köreiben elvegyülni. Tudja, a tanulmányok… - *mosolyog szerényen, szemét szégyellősen lesütve.
A kérésre viszont, hogy meséljen még otthonról, kissé elbizonytalanodva pillant a lépcső felé. Ohh, most kell elérhetetlennek tűnni, hogy a lovag azt érezze, személyes varázsa és megtiszteltetés egyben, hogy társaságában marad.
Arca tétova, elgondolkodó, mint akit még át kell billenteni egy kellemesebb ajánlattal, mert nem tudja a tanulás kötelezettségét hátrahagyni, és hisz a jövőre is gondolni kell.*
- Szívesen mesélek, persze, csak… - *formálják finom ajkai északízesen a szavakat, majd ismét a lépcső felé pillant.
Pedig eldöntötte már, hogy marad. Annak ellenére, hogy a lovag nem mutatkozott be. Ha a férfi járatos a politikában, ki tudja, milyen információkat lehet kibányászni belőle némi borral és sörrel…*
5138. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2014-06-22 22:56:44
Üzenet elküldve: 2014-06-22 22:56:44
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 52
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 52
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Szelíd
~Szóval tanítót? Kinőttél volna jó apád szárnyai alól?~ *Játszik el a kósza gondolattal. Nem hiszi hogy a lány apja mindent megtanított neki, amit tud, valószínűleg a természete miatt keres új tanított.*
-Akkor jól gondoltam, hogy kegyed valamiféle mágus tanonc? *Teszi fel a kérdést mintha nem lenne tisztába a lány válaszával, bár arcjátéka a meglepettséget tükrözi, halvány sugallatát sem annak, hogy a férfi tisztába van a lány jelenlegi helyzetével.* -Furcsa ez egy magafajta teremtéstől. Nem bálokon és hasonló eseményeken kellene tölteni az idejét?
*Gondolataiba visszakalandozik az északi bálokra. Annak ellenére, hogy olyan régen volt még most is érzi az illatokat, hallja a zenét és az egész varázsát. Amióta lovagnak állt ugyan kevesebb időt töltött bálokon, mint azelőtt. Sőt talán egyetlen bálon volt azután. A lovagi élet nem egyszerű nem sok szabadidőt adott egy embernek aki szívét és lelkét felajánlotta a rendnek. A kemény kiképzések persze elérték a hatásukat.*
-Igen. *Mosolyodik el a kérdésre, bár ezt inkább kínjába. Nem kenyere a hazudozás, de a ma este folyamán nem ez volt az első és nem az utolsó sem.* -Lehet így is nevezni. A rend lehetőségeit tanulmányozom. Nos igazából több mint egy éve nem vagyok itt és azóta szinte semmi hír nem jutott el hozzám. *Mindig amikor az otthonára gondol elszomorodik. Bár csak a rend köti szülőföldjéhez, úgy gondolja hogy egyszer még haza fog térni. Ha a munkáját elvégzi. Egy pillanatra ökölbe szorul a keze, amikor családjára gondol, de gyorsan lenyugtatja magát és a lány nagyon keveset vehetett észre ebből az érzelemkitörésből. Végül is sikerült a lányt maradásra bírnia egyelőre, bár nem tudja hogy a lányt meddig tudja feltartani. Akármennyire is próbálja eltakarni látszik rajta, hogy fáradt.*
~Sajnálom ezt a játékot.~ *Együtt érzőn néz a lányra miközben hallgatja annak beszámolóit az otthoni dolgokról. Belül örül, hogy végre talált olyat, aki tud valamit szülőföldjéről. Azt örömmel hallja, hogy béke van otthonába, hisz amikor eljött egy lehetséges háború rémképei fenyegették az országot. A lány egy pillanat alatt fordít a témán és immár neki kell felelnie kérdésekre.*
-Nos, mint említettem. A rend lehetőségeit tanulmányozom ilyen messzire. Tudja a politikába mindig a kapcsolatoké a főszerep. Akinek megvan a kellő kapcsolata akármit elér. Figyelnem kell a helyi szokásokat, újoncok toborzása és hasonló unalmas feladatok. *Enged el még egy mosolyt a nő felé.* -Nem akarnám a részletekkel untatni látom, hogy kegyed így is túl fáradt. *Hangja együtt érzően és barátságosan cseng. Nem szívesen kínozza szegény lányt, de kénytelen elérni célját.*
-Esetleg ha van egy kis ideje még rám, meghívnám egy italra és kicsit mesélhetne még bővebben az otthoni dolgokról?
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2014.06.23 12:06:03, a következő indokkal:
Durva helyesírási hibák.
-Akkor jól gondoltam, hogy kegyed valamiféle mágus tanonc? *Teszi fel a kérdést mintha nem lenne tisztába a lány válaszával, bár arcjátéka a meglepettséget tükrözi, halvány sugallatát sem annak, hogy a férfi tisztába van a lány jelenlegi helyzetével.* -Furcsa ez egy magafajta teremtéstől. Nem bálokon és hasonló eseményeken kellene tölteni az idejét?
*Gondolataiba visszakalandozik az északi bálokra. Annak ellenére, hogy olyan régen volt még most is érzi az illatokat, hallja a zenét és az egész varázsát. Amióta lovagnak állt ugyan kevesebb időt töltött bálokon, mint azelőtt. Sőt talán egyetlen bálon volt azután. A lovagi élet nem egyszerű nem sok szabadidőt adott egy embernek aki szívét és lelkét felajánlotta a rendnek. A kemény kiképzések persze elérték a hatásukat.*
-Igen. *Mosolyodik el a kérdésre, bár ezt inkább kínjába. Nem kenyere a hazudozás, de a ma este folyamán nem ez volt az első és nem az utolsó sem.* -Lehet így is nevezni. A rend lehetőségeit tanulmányozom. Nos igazából több mint egy éve nem vagyok itt és azóta szinte semmi hír nem jutott el hozzám. *Mindig amikor az otthonára gondol elszomorodik. Bár csak a rend köti szülőföldjéhez, úgy gondolja hogy egyszer még haza fog térni. Ha a munkáját elvégzi. Egy pillanatra ökölbe szorul a keze, amikor családjára gondol, de gyorsan lenyugtatja magát és a lány nagyon keveset vehetett észre ebből az érzelemkitörésből. Végül is sikerült a lányt maradásra bírnia egyelőre, bár nem tudja hogy a lányt meddig tudja feltartani. Akármennyire is próbálja eltakarni látszik rajta, hogy fáradt.*
~Sajnálom ezt a játékot.~ *Együtt érzőn néz a lányra miközben hallgatja annak beszámolóit az otthoni dolgokról. Belül örül, hogy végre talált olyat, aki tud valamit szülőföldjéről. Azt örömmel hallja, hogy béke van otthonába, hisz amikor eljött egy lehetséges háború rémképei fenyegették az országot. A lány egy pillanat alatt fordít a témán és immár neki kell felelnie kérdésekre.*
-Nos, mint említettem. A rend lehetőségeit tanulmányozom ilyen messzire. Tudja a politikába mindig a kapcsolatoké a főszerep. Akinek megvan a kellő kapcsolata akármit elér. Figyelnem kell a helyi szokásokat, újoncok toborzása és hasonló unalmas feladatok. *Enged el még egy mosolyt a nő felé.* -Nem akarnám a részletekkel untatni látom, hogy kegyed így is túl fáradt. *Hangja együtt érzően és barátságosan cseng. Nem szívesen kínozza szegény lányt, de kénytelen elérni célját.*
-Esetleg ha van egy kis ideje még rám, meghívnám egy italra és kicsit mesélhetne még bővebben az otthoni dolgokról?
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2014.06.23 12:06:03, a következő indokkal:
Durva helyesírási hibák.
5137. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2014-06-22 22:05:58
Üzenet elküldve: 2014-06-22 22:05:58
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 44
OOC üzenetek: 32
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 44
OOC üzenetek: 32
Játékstílus: Szelíd
~ Hát persze, hogy a te hibád ~ *fut át fején a gondolat, hisz bokája belesajdul a nemes acél koppanásába. Elvégre a férfinak nem kellett volna az úton hagyni egy fegyvert, de persze ezt a gondolatot nem fogja még csak arckifejezésben sem a lovag orrára kötni.*
- Ezt-azt, legfőképp egy tanítót - *mosolyodik el szélesen, bár nem kíván jobban belefolyni a témába.
Tudja, hogy a rendnek nincs semmi kivetni valója a mágikus művészetben, de nem kell túlzottan erőltetni az efféle diskurálásokat. Tapasztalatai szerint jobban kedvelik az izzadságtól gyöngyöző női kebleket, ha tanulásról van szó, mint az éles elméjű hölgyeket. Így jobbnak látja leplezni műveltségét.*
- Igen messzire ér a rend keze, örömmel hallom - *mosolyodik el szerényen, füle mögé tűrve egy rakoncátlan, kellemesen gyűrűző tincset. A mozdulat kellően nőies és szerény, ám mégis van benne valami, ami megakasztja a férfiak tekintetét a nő alakján. Hosszú évek tapasztalata…*
- Bizonyára jó szerencsénk összesodor még minket, Lovag Uram - *köszönne el végleg a férfitól, mikor a hátának csattan a kérdés.
Meglepetten pillant hátra, és érdeklődve billenti félre a fejét, és elmosolyodik.*
- Ilyen régóta van távol? - *kérdi, szinte fájdalmas ártatlansággal, majd visszalép a férfi asztala mellé, finom keze egy szék támlájára siklik, de nem kíván leülni, csupán megtámaszkodik rajta.*
- Én sem voltam odahaza jó ideje, de mikor elindultam, a termés bő volt, és virágban úszott a sziget - *kissé szórakozottan mosolyodik el a kellemes emlék hatására, hisz még a hajó indulása előtt volt ideje csókot váltani egy bajkeverővel, anélkül, hogy a Papa megtudta volna. Ám ha megtudta, akkor sincsen semmi baj, mert ő már messze földön jár, így a Papa nem fogja tudni elérni itt, és befolyásoljon őt. Édes szabadság.*
- A nemesi családok viszálya talán elcsitul, a Farkasok komoly tornákat tartottak, egyre ígéretesebb újoncokat soroznak be. Dicsőség a soraikba lépni - *hízeleg egy kissé talán a lovagnak, megfűszerezve az igazságot némi cukormázzal.*
- Nyugalom volt és béke, és talán a kereskedelem is kicsit felélénkült a déliekkel. Sok hajó jött, főleg textillel, abban mindig is szűkölködtünk, helyette sört visznek és lisztet - *ajkába harap egy pillanatra, hisz talán így is túl sokat kotyogott nő létére. Vissza kellene fognia a csicsergést ilyen téren, így inkább a férfire igyekszik terelni a szót.*
- Milyen megbízatás az, mely ennyi időre elszakítja otthonunktól? - *kérdi együtt érző, lágy hangnemben, a férfi arcát vizslatva.
Zöld tekintete átható, kicsit talán zavarba is ejtő, ajkán a mosoly halovány, némi játékossággal mézezett.
Ismerős számára a másik arca, de nem tudna hozzá nevet kötni. Talán valamely bálon látta? Annyi idegen jár ott északon. Bár a Papa nem engedi őket az udvarház közelébe. Pedig biztos benne, hogy a férfival az udvarházban is találkozott már… Követ lenne? Mágus gyerek ez is?
Fáradt feje nem tudja hova tenni a félig ismerős-félig idegen lovagot, ám tekintete érdeklődve csillan, hisz egy harcos történeteit mindig élvezet hallgatni… Majd utána adni alá a lovat, magasztalni férfiasságát, büszkeségének csapdájába ejteni, és lerabolni lovagi becsületét, titokban, csendben… Igazi látomásként, csupán illatokat és benyomásokat hagyva maga után.*
- Ezt-azt, legfőképp egy tanítót - *mosolyodik el szélesen, bár nem kíván jobban belefolyni a témába.
Tudja, hogy a rendnek nincs semmi kivetni valója a mágikus művészetben, de nem kell túlzottan erőltetni az efféle diskurálásokat. Tapasztalatai szerint jobban kedvelik az izzadságtól gyöngyöző női kebleket, ha tanulásról van szó, mint az éles elméjű hölgyeket. Így jobbnak látja leplezni műveltségét.*
- Igen messzire ér a rend keze, örömmel hallom - *mosolyodik el szerényen, füle mögé tűrve egy rakoncátlan, kellemesen gyűrűző tincset. A mozdulat kellően nőies és szerény, ám mégis van benne valami, ami megakasztja a férfiak tekintetét a nő alakján. Hosszú évek tapasztalata…*
- Bizonyára jó szerencsénk összesodor még minket, Lovag Uram - *köszönne el végleg a férfitól, mikor a hátának csattan a kérdés.
Meglepetten pillant hátra, és érdeklődve billenti félre a fejét, és elmosolyodik.*
- Ilyen régóta van távol? - *kérdi, szinte fájdalmas ártatlansággal, majd visszalép a férfi asztala mellé, finom keze egy szék támlájára siklik, de nem kíván leülni, csupán megtámaszkodik rajta.*
- Én sem voltam odahaza jó ideje, de mikor elindultam, a termés bő volt, és virágban úszott a sziget - *kissé szórakozottan mosolyodik el a kellemes emlék hatására, hisz még a hajó indulása előtt volt ideje csókot váltani egy bajkeverővel, anélkül, hogy a Papa megtudta volna. Ám ha megtudta, akkor sincsen semmi baj, mert ő már messze földön jár, így a Papa nem fogja tudni elérni itt, és befolyásoljon őt. Édes szabadság.*
- A nemesi családok viszálya talán elcsitul, a Farkasok komoly tornákat tartottak, egyre ígéretesebb újoncokat soroznak be. Dicsőség a soraikba lépni - *hízeleg egy kissé talán a lovagnak, megfűszerezve az igazságot némi cukormázzal.*
- Nyugalom volt és béke, és talán a kereskedelem is kicsit felélénkült a déliekkel. Sok hajó jött, főleg textillel, abban mindig is szűkölködtünk, helyette sört visznek és lisztet - *ajkába harap egy pillanatra, hisz talán így is túl sokat kotyogott nő létére. Vissza kellene fognia a csicsergést ilyen téren, így inkább a férfire igyekszik terelni a szót.*
- Milyen megbízatás az, mely ennyi időre elszakítja otthonunktól? - *kérdi együtt érző, lágy hangnemben, a férfi arcát vizslatva.
Zöld tekintete átható, kicsit talán zavarba is ejtő, ajkán a mosoly halovány, némi játékossággal mézezett.
Ismerős számára a másik arca, de nem tudna hozzá nevet kötni. Talán valamely bálon látta? Annyi idegen jár ott északon. Bár a Papa nem engedi őket az udvarház közelébe. Pedig biztos benne, hogy a férfival az udvarházban is találkozott már… Követ lenne? Mágus gyerek ez is?
Fáradt feje nem tudja hova tenni a félig ismerős-félig idegen lovagot, ám tekintete érdeklődve csillan, hisz egy harcos történeteit mindig élvezet hallgatni… Majd utána adni alá a lovat, magasztalni férfiasságát, büszkeségének csapdájába ejteni, és lerabolni lovagi becsületét, titokban, csendben… Igazi látomásként, csupán illatokat és benyomásokat hagyva maga után.*
5136. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2014-06-22 21:17:17
Üzenet elküldve: 2014-06-22 21:17:17
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 52
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 52
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Szelíd
*Fejét oldalra fordítja amikor a lány megindul. Nem félelemből csinálja, hiszen nincs mitől félnie. Ahogy odaér hozzá nagy koppanást hall és érzi, ahogy az asztalnak támasztott nehéz pajzs újabb koppanással érkezik a földre.*
~Hát nem változtál semmit. Ugyanolyan ügyetlen vagy mint voltál.~ *Mosolyodik el, majd a nő felé fordul aki zavartam próbált magyarázkodni. Innen közelről még jobban látszódik, hogy a lány akit ismert felnőtt. Kicsit lelkiismeret furdalása is volt amiatt, hogy amikor eljött nem köszönt el tőle, de ez már a múlt. És a múltat nem szabad háborgatni.*
-Az én hibám hölgyem. *Ahogy gondolta a lány szeme megakad a címeren és az arcán kiül a tudat, hogy felismerte. Elmosolyodik és a pajzsa után nyúl és visszatámasztja az asztalnak. A lány szavain elmosolyodik.*
-A hold a mi társunk. Ő mutat utat nekünk. Mi keresnivalója van egy honimnak ennyire lent délen hölgyem ? *Teszi fel a kérdést, amire a lány apjától már megkapta a választ, de a látszat kedvéért feltette. Szemével végigszaladt a lány testén. Még emlékszik, hogy néhány pajzshordozó és lovag is próbált a kegyeibe kerülni. A lány azonban nem adta be a derekát egyiknek sem ezt pedig tisztelte benne. Nem mintha az apjának nem lett volna ebbe a dologba beleszólása. Nagy hatalmú mágus hírébe állt abba az időbe és áll még most is minden bizonnyal.*
-Nos, hogy én mit keresek ilyen messze az otthonomtól ? Nos a rend feladatait látom el. *Gyomra görcsbe szorult, hogy hazudnia kell. Nem sokszor vetemedik erre, de most kénytelen hiszen ha elárulná a célját idő előtt ledobná álcáját. Bár titkon reménykedik benne, hogy előbb ismeri fel a lány, de a jelek eddig nem arra utalnak. Hiába keresi a lány az arcába a választ, látszik rajta hogy túl fáradt hogy elég mélyre ásson az emlékeibe. Mosolya pedig elragadó azt meg kell hagyni. Mosolygását ő is egy mosollyal viszonozza.*
~Mi lesz már ismerj fel.~ *Drukkol a lánynak, de az említett már el is köszön és távozni készül. Arca elsötétül egy pillanatra és szívében sajgó érzés támad.*
~Hát tényleg ennyit változtam volna ? ~ *Teszi fel magának a kérdést. Ahogy a lány távolodó alakját figyeli, úgy gondolja hogy még nem fejezheti be. Akkor már most elbukott.*
-Milyen hírei vannak otthonról ? Bevallom egy éve távol vagyok és kevés hír jut el idáig. *Szól a lány után remélve, hogy nem fáradt még annyira, hogy beszélgessen egy honival.*
~Hát nem változtál semmit. Ugyanolyan ügyetlen vagy mint voltál.~ *Mosolyodik el, majd a nő felé fordul aki zavartam próbált magyarázkodni. Innen közelről még jobban látszódik, hogy a lány akit ismert felnőtt. Kicsit lelkiismeret furdalása is volt amiatt, hogy amikor eljött nem köszönt el tőle, de ez már a múlt. És a múltat nem szabad háborgatni.*
-Az én hibám hölgyem. *Ahogy gondolta a lány szeme megakad a címeren és az arcán kiül a tudat, hogy felismerte. Elmosolyodik és a pajzsa után nyúl és visszatámasztja az asztalnak. A lány szavain elmosolyodik.*
-A hold a mi társunk. Ő mutat utat nekünk. Mi keresnivalója van egy honimnak ennyire lent délen hölgyem ? *Teszi fel a kérdést, amire a lány apjától már megkapta a választ, de a látszat kedvéért feltette. Szemével végigszaladt a lány testén. Még emlékszik, hogy néhány pajzshordozó és lovag is próbált a kegyeibe kerülni. A lány azonban nem adta be a derekát egyiknek sem ezt pedig tisztelte benne. Nem mintha az apjának nem lett volna ebbe a dologba beleszólása. Nagy hatalmú mágus hírébe állt abba az időbe és áll még most is minden bizonnyal.*
-Nos, hogy én mit keresek ilyen messze az otthonomtól ? Nos a rend feladatait látom el. *Gyomra görcsbe szorult, hogy hazudnia kell. Nem sokszor vetemedik erre, de most kénytelen hiszen ha elárulná a célját idő előtt ledobná álcáját. Bár titkon reménykedik benne, hogy előbb ismeri fel a lány, de a jelek eddig nem arra utalnak. Hiába keresi a lány az arcába a választ, látszik rajta hogy túl fáradt hogy elég mélyre ásson az emlékeibe. Mosolya pedig elragadó azt meg kell hagyni. Mosolygását ő is egy mosollyal viszonozza.*
~Mi lesz már ismerj fel.~ *Drukkol a lánynak, de az említett már el is köszön és távozni készül. Arca elsötétül egy pillanatra és szívében sajgó érzés támad.*
~Hát tényleg ennyit változtam volna ? ~ *Teszi fel magának a kérdést. Ahogy a lány távolodó alakját figyeli, úgy gondolja hogy még nem fejezheti be. Akkor már most elbukott.*
-Milyen hírei vannak otthonról ? Bevallom egy éve távol vagyok és kevés hír jut el idáig. *Szól a lány után remélve, hogy nem fáradt még annyira, hogy beszélgessen egy honival.*
5135. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2014-06-22 20:44:29
Üzenet elküldve: 2014-06-22 20:44:29
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 44
OOC üzenetek: 32
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 44
OOC üzenetek: 32
Játékstílus: Szelíd
*Girbegurba, göcsörtössé torzuló betűk, összefolyó, szeme előtt elmosódó szavak. Lágy, dús ajkait puha sóhaj hagyja el. Ujjai fáradtan, szinte kényszeresen követik a sorokat, hogy figyelmét a pergamenen tudja tartani.
Nem kissé zavarja az éktelen csörömpölés, amit az idegen érkezése nyomán kél. Egy sisak, egy pajzs, egy lánckesztyű. Talán némi feszültséggel sóhajt fel, és csavarja össze a második pergament. Kész. Mára vége.
Szinte szeretetteljes féltéssel csukja be a rongyosra használt varázskönyvet, melyet még északról, hozott, hogy vékony bőrszíjjal egymásnak fűzze minden tudományát, és meginduljon az emelet felé, némi pihenés reményében.
Fáradt, elhomályosuló tekintete nem villan arcról-arcra, incselkedve a férfinéppel, fejét leszegve halad célja felé. Könnyű, papucscipős lába szinte megbotlik a hatalmas pajzsban, melyet a lovag lehelyezett az asztal mellé, habár ez nem a férfi műve, hanem a kimerültségének apró jele.*
- Elnézését kérem, uram - *motyogja kissé megilletődötten, hisz tudja jól, hogy ily tiszteletlenséget nem engedhet meg az ember lánya magának.
Tekintete megakad a címeren, és zavart motyogása kissé elakad. Hosszú pillái megrebbennek, ahogy az éles karmú farkasra szegeződik a tekintete. Fejét felemeli, és immár egy fáradt, de lágy mosoly kúszik ajkaira.*
- Üdvözlégy, Farkas! Lelj utadon mindig odút, és őrizze a falka szelleme pengéd élét! - *citálja a régről ismert szólamot szülőhazájából.
Sok lovagot ismert meg az elmúlt években, kissé talán óvatos kutakodással csüng tekintete a férfi arcára. Volt jó pár udvarlója is a rend kötelékéből, bár a Papa valamiért nem kedvelte effajta szórakozását. Azt mondta, a lovagokat hagyja meg lovagi feladataiknak, férjet talál máshol.
Persze, azt nem mondta a Papának, hogy férjnek lovag kell, legfeljebb szerető lesz az, akit máshol talál… Ez már az ő kis titka.
Kissé talán kellemetlenség is kisülhet a helyzetből, hisz ki tudja, lehet, hogy régi udvarlóját sodorta erre a szél, ám ahogy az arcélre tekint, megnyugszik. Biztos benne, hogy a férfi nem lovagolt ablaka alatt éjnek idején, és nem hajított felé sárga rózsakoszorújából tört virágot a nyári mulattság idején, lova hátáról.
Valami mégis ismerős a férfiban, ám nem tudná megmondani, hogy micsoda.*
- Mindig öröm látni egy hazám bélit itt délen - * költözik arcára azaz angyali báj, melytől fehéren villanó foggyöngysora mint a legszebb nyakék úgy ragyog.
Kissé tétovázik. Maradjon, vagy menjen pihenni? Hisz holnap is a könyvtár felé venné útját, sok még a dolog, még a rúnák felrovásának módozataira nem is szentelt időt. Hisz itt teljesen máshogy vetik, mint odahaza.
Teste már fordul is, mosolya udvarias, ahogy kissé megdönti magát, gyönyörű fejét leszegve. Arany haja zuhatagként borul alá válláról, keretezve a szoborszerűen szép, mégis élő, lélegző arcot.*
- Lelj odút, Farkas az éjre Artheniorban! - *köszön csilingelő kacagással, majd lassú lépéssel tovább indul a fogadós felé.
A lovag kezébe adja a döntést. Ha szólni kíván hozzá, és meginvitálni van rá lehetősége, ő nem szalad el. Ám ha nem kíván társaságot – főleg nem olyat, aki pajzsára tiport –, akkor békével aludni tér.*
Nem kissé zavarja az éktelen csörömpölés, amit az idegen érkezése nyomán kél. Egy sisak, egy pajzs, egy lánckesztyű. Talán némi feszültséggel sóhajt fel, és csavarja össze a második pergament. Kész. Mára vége.
Szinte szeretetteljes féltéssel csukja be a rongyosra használt varázskönyvet, melyet még északról, hozott, hogy vékony bőrszíjjal egymásnak fűzze minden tudományát, és meginduljon az emelet felé, némi pihenés reményében.
Fáradt, elhomályosuló tekintete nem villan arcról-arcra, incselkedve a férfinéppel, fejét leszegve halad célja felé. Könnyű, papucscipős lába szinte megbotlik a hatalmas pajzsban, melyet a lovag lehelyezett az asztal mellé, habár ez nem a férfi műve, hanem a kimerültségének apró jele.*
- Elnézését kérem, uram - *motyogja kissé megilletődötten, hisz tudja jól, hogy ily tiszteletlenséget nem engedhet meg az ember lánya magának.
Tekintete megakad a címeren, és zavart motyogása kissé elakad. Hosszú pillái megrebbennek, ahogy az éles karmú farkasra szegeződik a tekintete. Fejét felemeli, és immár egy fáradt, de lágy mosoly kúszik ajkaira.*
- Üdvözlégy, Farkas! Lelj utadon mindig odút, és őrizze a falka szelleme pengéd élét! - *citálja a régről ismert szólamot szülőhazájából.
Sok lovagot ismert meg az elmúlt években, kissé talán óvatos kutakodással csüng tekintete a férfi arcára. Volt jó pár udvarlója is a rend kötelékéből, bár a Papa valamiért nem kedvelte effajta szórakozását. Azt mondta, a lovagokat hagyja meg lovagi feladataiknak, férjet talál máshol.
Persze, azt nem mondta a Papának, hogy férjnek lovag kell, legfeljebb szerető lesz az, akit máshol talál… Ez már az ő kis titka.
Kissé talán kellemetlenség is kisülhet a helyzetből, hisz ki tudja, lehet, hogy régi udvarlóját sodorta erre a szél, ám ahogy az arcélre tekint, megnyugszik. Biztos benne, hogy a férfi nem lovagolt ablaka alatt éjnek idején, és nem hajított felé sárga rózsakoszorújából tört virágot a nyári mulattság idején, lova hátáról.
Valami mégis ismerős a férfiban, ám nem tudná megmondani, hogy micsoda.*
- Mindig öröm látni egy hazám bélit itt délen - * költözik arcára azaz angyali báj, melytől fehéren villanó foggyöngysora mint a legszebb nyakék úgy ragyog.
Kissé tétovázik. Maradjon, vagy menjen pihenni? Hisz holnap is a könyvtár felé venné útját, sok még a dolog, még a rúnák felrovásának módozataira nem is szentelt időt. Hisz itt teljesen máshogy vetik, mint odahaza.
Teste már fordul is, mosolya udvarias, ahogy kissé megdönti magát, gyönyörű fejét leszegve. Arany haja zuhatagként borul alá válláról, keretezve a szoborszerűen szép, mégis élő, lélegző arcot.*
- Lelj odút, Farkas az éjre Artheniorban! - *köszön csilingelő kacagással, majd lassú lépéssel tovább indul a fogadós felé.
A lovag kezébe adja a döntést. Ha szólni kíván hozzá, és meginvitálni van rá lehetősége, ő nem szalad el. Ám ha nem kíván társaságot – főleg nem olyat, aki pajzsára tiport –, akkor békével aludni tér.*
5134. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2014-06-22 20:00:03
Üzenet elküldve: 2014-06-22 20:00:03
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 52
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 52
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Szelíd
"Még fülében csöngenek a köpenyes varázsló kérlelő szavai. Először még a gondolat is visszataszító volt, hogy ő egy felkent lovag testőrnek szegődjön egy vadidegenhez.*
-A lányomról van szó. *Ez a mondat teljesen a fejére állította a dolgokat. Eszébe jutottak a régi emlékek. Szegény lány valószínűleg fiúnak készült. Fiatal korába egy csepp nőiesség is sok, de annyi sem volt benne. Mindig vele és a testvéreivel töltötte minden idejét. De aztán amikor fivére meghalt és ő felöltötte az apródok ruháját eltávolodtak egymástól. Már csak néha-néha találkoztak akkor is néhány szó után búcsút intettek és eltávoztak. Érezte azt a szakadékot ami megnyílt közöttük.*
-Soha nem gondoltam volna, hogy önnel itt fogok találkozni és erre fog kérni. *Vallotta be a mágusnak és sóhajtással adott hangot kételyének ezzel kapcsolatba.*
-Nagyon sokra értékelném ha te vigyáznál rá. *Győzködött tovább a mágus, hangja túlságosan is könyörgő volt. Tudta hogy hasson rá.*
-Egy lovag lenne a legjobb társ a lányomnak. Te is tudod milyen volt kiskorába. Akár felnőtt akár nem, olyan mint amilyen volt. Féltem. És nálad jobban senki nem ismeri rajtam kívül. *A szemébe nézett és látta a kétségbe esést a szemébe és a félelmet a mágus szemébe.*
-Igen ismertem. De az az idő már elmúlt. *Mutatott rá a dolgok lényegére. Annak már lassan 10 éve hogy utoljára látta a lányt. De a mágus könyörgése célt ért. Nem tudott egy régi ismerősnek nemet mondani, így végül belement a dologba."
*A fogadó ajtaja kinyílt és a terem állott nehéz levegője megcsapta orrát. Kicsit kellemetlen, de egyben kellemes illat volt ez. Tett egy lépést és becsukta maga mögött az ajtót. Szemével sasként pásztázta végig a fogadót és egy személyt keresett. Pontosabban egy olyan személyt aki időközben felcseperedett.*
~De ostoba voltam, hogy nem kértem tőle egy személyleírást.~ *Átkozta magát hanyagsága miatt és reménykedett, hogy valamiféle vak szerencse nyomán megtalálja a keresett személyt. Ahogy tekintete a fogadó közepe felé siklik feltűnik neki egy neki háttal üllő fiatal lány, akinek néhány vonása emlékeztette őt a keresett személyre.*
~De ostoba voltam, hogy belevágtam. Mi lesz ha meg sem fog ismerni már engem ? Bháá de ostoba vagyok hogyan is ismerne meg engem.~ *Vitatkozik saját magával, majd elindul az egyik szomszédos asztal felé, útközben sisakját lecsatolja a fejéről és a hóna alá csúsztatja. Ahogy elhalad a lány asztala mellett szemügyre veszi és meglepődik, hogy a lány akit ismert felnőtt és zavarba ejtően nőiessé tették az évek. A kiszemelt asztalhoz érve sisakját leteszi az asztalra, majd a pajzsát az asztalnak támasztja. Tekintetével a lányt figyeli, aki éppen az utolsó falattal végez a táljából és eközben valamiféle pergameneket olvasgat.*
~Úgy néz ki az alma sem esik messze a fájától.~ *Húzódik szája mosolyra. Eközben lándzsáját is sikerül végre úgy elhelyeznie hogy senkinek ne legyen útjába. Nehéz lánckesztyűi hangosan csörögve huppannak az asztalra. Széket maga alá húzza és lehuppan arra. Kissé izzadt kezét a köpenyébe törli és jelez a fogadósnak, hogy rendelne. Néhány pillanat várakozás után meg is érkezik a munkaerő, hogy felvegye a rendelését.*
-Mit hozhatok ? *Szavaiba egy csepp jó modort sem tartalmaznak, inkább betanult gépies szavak ezek.*
-Jó napot fogadós uram. Szeretnék egy pohár friss és hűs vizet kérni. *Szólal meg a férfi és kiszámolja a 2aranyat a férfi tenyerébe az pedig nem sokra rá vissza is tér egyik kezébe teli pohár Vizethoz, amit az asztalra letesz.
ahogy a fogadós távozik egy másik vendég hívására szemével ismét a lányt figyeli. Kicsi bajsejtelem fogja el. Mi van ha a lány rájön hogy miért is kereste fel.*
~Nem szabad megtudnia.~ *Acélozza meg magát, majd kortyol egyet a hűsítő italból.*
-A lányomról van szó. *Ez a mondat teljesen a fejére állította a dolgokat. Eszébe jutottak a régi emlékek. Szegény lány valószínűleg fiúnak készült. Fiatal korába egy csepp nőiesség is sok, de annyi sem volt benne. Mindig vele és a testvéreivel töltötte minden idejét. De aztán amikor fivére meghalt és ő felöltötte az apródok ruháját eltávolodtak egymástól. Már csak néha-néha találkoztak akkor is néhány szó után búcsút intettek és eltávoztak. Érezte azt a szakadékot ami megnyílt közöttük.*
-Soha nem gondoltam volna, hogy önnel itt fogok találkozni és erre fog kérni. *Vallotta be a mágusnak és sóhajtással adott hangot kételyének ezzel kapcsolatba.*
-Nagyon sokra értékelném ha te vigyáznál rá. *Győzködött tovább a mágus, hangja túlságosan is könyörgő volt. Tudta hogy hasson rá.*
-Egy lovag lenne a legjobb társ a lányomnak. Te is tudod milyen volt kiskorába. Akár felnőtt akár nem, olyan mint amilyen volt. Féltem. És nálad jobban senki nem ismeri rajtam kívül. *A szemébe nézett és látta a kétségbe esést a szemébe és a félelmet a mágus szemébe.*
-Igen ismertem. De az az idő már elmúlt. *Mutatott rá a dolgok lényegére. Annak már lassan 10 éve hogy utoljára látta a lányt. De a mágus könyörgése célt ért. Nem tudott egy régi ismerősnek nemet mondani, így végül belement a dologba."
*A fogadó ajtaja kinyílt és a terem állott nehéz levegője megcsapta orrát. Kicsit kellemetlen, de egyben kellemes illat volt ez. Tett egy lépést és becsukta maga mögött az ajtót. Szemével sasként pásztázta végig a fogadót és egy személyt keresett. Pontosabban egy olyan személyt aki időközben felcseperedett.*
~De ostoba voltam, hogy nem kértem tőle egy személyleírást.~ *Átkozta magát hanyagsága miatt és reménykedett, hogy valamiféle vak szerencse nyomán megtalálja a keresett személyt. Ahogy tekintete a fogadó közepe felé siklik feltűnik neki egy neki háttal üllő fiatal lány, akinek néhány vonása emlékeztette őt a keresett személyre.*
~De ostoba voltam, hogy belevágtam. Mi lesz ha meg sem fog ismerni már engem ? Bháá de ostoba vagyok hogyan is ismerne meg engem.~ *Vitatkozik saját magával, majd elindul az egyik szomszédos asztal felé, útközben sisakját lecsatolja a fejéről és a hóna alá csúsztatja. Ahogy elhalad a lány asztala mellett szemügyre veszi és meglepődik, hogy a lány akit ismert felnőtt és zavarba ejtően nőiessé tették az évek. A kiszemelt asztalhoz érve sisakját leteszi az asztalra, majd a pajzsát az asztalnak támasztja. Tekintetével a lányt figyeli, aki éppen az utolsó falattal végez a táljából és eközben valamiféle pergameneket olvasgat.*
~Úgy néz ki az alma sem esik messze a fájától.~ *Húzódik szája mosolyra. Eközben lándzsáját is sikerül végre úgy elhelyeznie hogy senkinek ne legyen útjába. Nehéz lánckesztyűi hangosan csörögve huppannak az asztalra. Széket maga alá húzza és lehuppan arra. Kissé izzadt kezét a köpenyébe törli és jelez a fogadósnak, hogy rendelne. Néhány pillanat várakozás után meg is érkezik a munkaerő, hogy felvegye a rendelését.*
-Mit hozhatok ? *Szavaiba egy csepp jó modort sem tartalmaznak, inkább betanult gépies szavak ezek.*
-Jó napot fogadós uram. Szeretnék egy pohár friss és hűs vizet kérni. *Szólal meg a férfi és kiszámolja a 2aranyat a férfi tenyerébe az pedig nem sokra rá vissza is tér egyik kezébe teli pohár Vizethoz, amit az asztalra letesz.
ahogy a fogadós távozik egy másik vendég hívására szemével ismét a lányt figyeli. Kicsi bajsejtelem fogja el. Mi van ha a lány rájön hogy miért is kereste fel.*~Nem szabad megtudnia.~ *Acélozza meg magát, majd kortyol egyet a hűsítő italból.*
5133. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2014-06-22 18:57:51
Üzenet elküldve: 2014-06-22 18:57:51
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 44
OOC üzenetek: 32
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 44
OOC üzenetek: 32
Játékstílus: Szelíd
*A komótos, aranyló alkonyban résnyire nyílik a Pegazus ajtaja, és Syrinx kissé bágyadt mosollyal lép be, az étek-gőzös helyiségbe. Kellemetes bájjal int a fogadós felé, ahogy hóna alól vaskos pergamenkötegeket szór az egyik asztalra. Könnyed, légies mozgással úszik a személyzet felé, ajkain bájos gödröcskékkel.*
- Estét! Jól esne egy Gyümölcstál -* mosolyodik el édesen, az 5 aranyat gyermeki játékossággal csörgetve át finom erszényéből vendéglátója kezébe.
*Táncos léptekkel lejt vissza az asztal mellé, és elhelyezkedik az egyik széken. Pergamenje kiterül a fa felületen, rajta gondos, elegáns betűk formálta szöveg, ábrák, rúnák sokasága sorakozik, gondosan rendezve. Helyenként vörössel vont jelek pettyezik a papíros felszínét.
Ujja lágyan szemez az eperben, balja már csapja is fel az agyon lapozott könyvet, melyet még hazulról hozott, és veti össze a könyvtárban talált újdonságokkal. Alapok, csupán az alapok. Többhöz nem is hagyják jutni, amíg nincs mestere, ezt pedig nem lehet eléggé tudni, elég szemszögből ismerni.
Fáradt, mérsékelten karikás szemei rúnahibák, vagy elméleti eltérések után kutatnak a sűrűn teleírt lapok hadán.
Sort sor követ, fekete kígyóként vonul szeme előtt az írón képezte folyam, ám ahogy a folyó vizek lassan tengerbe vesznek, úgy olvad fel elméjében a tudatosság, s csupán ösztönösen fordítja keze a lapot, szeme gyakorlottan, szinte gépiesen bukdácsol végig az egyenletes sorok és ábrák sokaságán.
Egy oldal kiszakad, finom kézzel igazítja vissza, elégedetlenkedve ciccent.
Veres eperlé cseppen a frissen rótt pergamenekre, ahogy az utolsó szemet kiemeli a tálból.
Mozdulata megmerevedik egy pillanatra, majd lemondóan sóhajt, elegáns ujjait szalvétába törli, és gondterhelten masszírozza meg halántékát. Oly sok a tanulnivaló, és még a mágust sem kereste fel, kihez szól az ajánlólevele.
Nem merte. A tudásvágy mellett ott dobog benne a félsz, és a mindig mosolygós, bájos, csábos arc azért kétségeket is rejt. Nem kíván ostobának tűnni új mestere előtt, és a lehető legméltóbb tanítvány akar lenni. De ahhoz előbb ezt kell tudnia.
Óvatos mozdulatokkal itatja le a pirosas cseppet a fekete betűkről, az asztalon álló gyertya pislákoló fényében. Kissé talán megnyugodva látja, hogy nem mosódott el teljesen több heti munkája, ám érzi, hogy lassacskán itt lenne az ideje a pihenésnek.
Gondosan összegöngyöli a tekercset, és újat terít ki, elegáns kezével óvatosan simítva végig az érdes lapon.
Új szavak, új rúnák, új ábrák…*
- Estét! Jól esne egy Gyümölcstál -* mosolyodik el édesen, az 5 aranyat gyermeki játékossággal csörgetve át finom erszényéből vendéglátója kezébe.
*Táncos léptekkel lejt vissza az asztal mellé, és elhelyezkedik az egyik széken. Pergamenje kiterül a fa felületen, rajta gondos, elegáns betűk formálta szöveg, ábrák, rúnák sokasága sorakozik, gondosan rendezve. Helyenként vörössel vont jelek pettyezik a papíros felszínét.
Ujja lágyan szemez az eperben, balja már csapja is fel az agyon lapozott könyvet, melyet még hazulról hozott, és veti össze a könyvtárban talált újdonságokkal. Alapok, csupán az alapok. Többhöz nem is hagyják jutni, amíg nincs mestere, ezt pedig nem lehet eléggé tudni, elég szemszögből ismerni.
Fáradt, mérsékelten karikás szemei rúnahibák, vagy elméleti eltérések után kutatnak a sűrűn teleírt lapok hadán.
Sort sor követ, fekete kígyóként vonul szeme előtt az írón képezte folyam, ám ahogy a folyó vizek lassan tengerbe vesznek, úgy olvad fel elméjében a tudatosság, s csupán ösztönösen fordítja keze a lapot, szeme gyakorlottan, szinte gépiesen bukdácsol végig az egyenletes sorok és ábrák sokaságán.
Egy oldal kiszakad, finom kézzel igazítja vissza, elégedetlenkedve ciccent.
Veres eperlé cseppen a frissen rótt pergamenekre, ahogy az utolsó szemet kiemeli a tálból.
Mozdulata megmerevedik egy pillanatra, majd lemondóan sóhajt, elegáns ujjait szalvétába törli, és gondterhelten masszírozza meg halántékát. Oly sok a tanulnivaló, és még a mágust sem kereste fel, kihez szól az ajánlólevele.
Nem merte. A tudásvágy mellett ott dobog benne a félsz, és a mindig mosolygós, bájos, csábos arc azért kétségeket is rejt. Nem kíván ostobának tűnni új mestere előtt, és a lehető legméltóbb tanítvány akar lenni. De ahhoz előbb ezt kell tudnia.
Óvatos mozdulatokkal itatja le a pirosas cseppet a fekete betűkről, az asztalon álló gyertya pislákoló fényében. Kissé talán megnyugodva látja, hogy nem mosódott el teljesen több heti munkája, ám érzi, hogy lassacskán itt lenne az ideje a pihenésnek.
Gondosan összegöngyöli a tekercset, és újat terít ki, elegáns kezével óvatosan simítva végig az érdes lapon.
Új szavak, új rúnák, új ábrák…*
5132. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2014-06-22 18:53:18
Üzenet elküldve: 2014-06-22 18:53:18
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 111
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 111
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Ymra Culoro//
*A nő megy lepihenni. Faerum sejthette volna de, most túlságosan lefoglalták a saját gondolatai.*
-Viszlát jó pihenést.
*Mikor a lány feláll az asztaltól akkor a köpenye alól elővesz egy kis könyvecskét és kinyitja. Keres még magánál egy íróeszközt és mikor megtalálta akkor elkezdi írni az észrevételeit.
A mostani kalandorok talán azért hagyják ott az otthonukat mert a város taszítja őket és a lelkük a természetre vágyik. Inkább érzik magukat otthon egy vadállatoktól nyüzsgő erdőben mint egy biztonságos de, lelketlen kőházban. Az emberi lélek hiányolja a természetet.
Ezt ahogy írja észre sem veszi, hogy a lány még utoljára int neki.*
*A nő megy lepihenni. Faerum sejthette volna de, most túlságosan lefoglalták a saját gondolatai.*
-Viszlát jó pihenést.
*Mikor a lány feláll az asztaltól akkor a köpenye alól elővesz egy kis könyvecskét és kinyitja. Keres még magánál egy íróeszközt és mikor megtalálta akkor elkezdi írni az észrevételeit.
A mostani kalandorok talán azért hagyják ott az otthonukat mert a város taszítja őket és a lelkük a természetre vágyik. Inkább érzik magukat otthon egy vadállatoktól nyüzsgő erdőben mint egy biztonságos de, lelketlen kőházban. Az emberi lélek hiányolja a természetet.
Ezt ahogy írja észre sem veszi, hogy a lány még utoljára int neki.*
5131. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2014-06-22 18:31:18
Üzenet elküldve: 2014-06-22 18:31:18
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 172
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 172
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Vakmerő
//Faerum Nook//
- Akkor megnyugodtam.
* Mosolyog a férfira. Elég fáradtnak érzi magát, így nincs sok értelme tovább húzni a beszélgetést, hiába szimpatikus neki a férfi.*
- Örülök, hogy megismerhettem. Remélem még találkozunk. Viszont látásra!
* Mosolyog még egyszer, majd odalép a pulthoz, hogy kivegyen egy szobát.*
- Én Szobát szeretnék kivenni. Itt a 14 arany.
* Meg is kapja a kulcsot, majd elindul a lépcsőn. Búcsúzóul még int egyet Faerumnak.*
- Akkor megnyugodtam.
* Mosolyog a férfira. Elég fáradtnak érzi magát, így nincs sok értelme tovább húzni a beszélgetést, hiába szimpatikus neki a férfi.*
- Örülök, hogy megismerhettem. Remélem még találkozunk. Viszont látásra!
* Mosolyog még egyszer, majd odalép a pulthoz, hogy kivegyen egy szobát.*
- Én Szobát szeretnék kivenni. Itt a 14 arany.
* Meg is kapja a kulcsot, majd elindul a lépcsőn. Búcsúzóul még int egyet Faerumnak.*
5130. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2014-06-22 17:00:49
Üzenet elküldve: 2014-06-22 17:00:49
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 111
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 111
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Ymra Culoro//
*A következő kérdés természetes. Faerum valahogy érzi, hogy akármit mond a lány ki fogja venni a szobát. De azért igazat mond.*
-Ez egy nagyon tisztességes fogadó. Az étel is ahogy kóstolhatod az ital is és a szobák is nagyon rendesek. Tiszták és rendesek. Igaz nincs benne semmi felesleges de, a pihenésre megfelelő. Van mosdó és szekrény is.
~Az erdei lakásomban is nagyrészt ilyen dolgok voltak csak. Bár az ágy ennél kényelmetlenebb volt. És a szekrény sem volt szekrény. Nem is ruhák voltak benne inkább hanem szárított gyógynövények és egyéb ott létfontosságú dolgok. Az mégis sokkal fontosabb volt számomra és sokkal inkább otthon.~
*A következő kérdés természetes. Faerum valahogy érzi, hogy akármit mond a lány ki fogja venni a szobát. De azért igazat mond.*
-Ez egy nagyon tisztességes fogadó. Az étel is ahogy kóstolhatod az ital is és a szobák is nagyon rendesek. Tiszták és rendesek. Igaz nincs benne semmi felesleges de, a pihenésre megfelelő. Van mosdó és szekrény is.
~Az erdei lakásomban is nagyrészt ilyen dolgok voltak csak. Bár az ágy ennél kényelmetlenebb volt. És a szekrény sem volt szekrény. Nem is ruhák voltak benne inkább hanem szárított gyógynövények és egyéb ott létfontosságú dolgok. Az mégis sokkal fontosabb volt számomra és sokkal inkább otthon.~
5129. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2014-06-22 16:35:52
Üzenet elküldve: 2014-06-22 16:35:52
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 172
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 172
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Vakmerő
//Faerum Nook//
* Ha hallaná a férfi gondolatait, akkor helyeselne.*
- Szépek a szobák?
* Tudakozódik tovább. Bár, akármilyen is a szoba, ő bizony ki fogja venni, mert valahol kell aludnia. Zöld köpenyét, összébbhúzza magán, kicsit fázik, talán a fáradságtól. Reméli, hogy nem betegszik meg. Térde még fáj egy kicsit, de nem vérzik. Csak egy is kis karcolás. Ha fölmegy, akkor a kötést is le fogja venni, majd megtisztítja a sebet, aztán egy egyszerű, tiszta rongyal be fogja kötni éjszakára. Utána meg nem kell majd rá semmi.*
* Ha hallaná a férfi gondolatait, akkor helyeselne.*
- Szépek a szobák?
* Tudakozódik tovább. Bár, akármilyen is a szoba, ő bizony ki fogja venni, mert valahol kell aludnia. Zöld köpenyét, összébbhúzza magán, kicsit fázik, talán a fáradságtól. Reméli, hogy nem betegszik meg. Térde még fáj egy kicsit, de nem vérzik. Csak egy is kis karcolás. Ha fölmegy, akkor a kötést is le fogja venni, majd megtisztítja a sebet, aztán egy egyszerű, tiszta rongyal be fogja kötni éjszakára. Utána meg nem kell majd rá semmi.*
5128. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2014-06-22 16:29:33
Üzenet elküldve: 2014-06-22 16:29:33
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 111
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 111
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Ymra Culoro//
~Talán azért keresik az íjászok egymás társaságát mert nem találják az otthonukat sem a városban, sem az erdőben.~
*A gondolataiból újra kizökkenti egy kérdés. Elég gyakran történik mostanság, hogy visszatért a civilizációba. Persze mostanság nem is magában van csak. Az erdőben nem tudták megzavarni a gondolatait.*
-Igen itt. Nincs saját házam.
~Talán azért keresik az íjászok egymás társaságát mert nem találják az otthonukat sem a városban, sem az erdőben.~
*A gondolataiból újra kizökkenti egy kérdés. Elég gyakran történik mostanság, hogy visszatért a civilizációba. Persze mostanság nem is magában van csak. Az erdőben nem tudták megzavarni a gondolatait.*
-Igen itt. Nincs saját házam.
5127. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2014-06-22 14:08:12
Üzenet elküldve: 2014-06-22 14:08:12
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 172
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 172
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Vakmerő
//Faerum Nook//
* A lány tudja jól, hogy meg kell küzdenie az embernek az életbenmaradásért, évekig élt a vadonban, s néha tértek be egy-egy városba. Még nehezebb lett a dolga, mikor egyedül maradt. 5 éve már, hogy magányosan vándorol. Volt olyan, hogy hónapig nem is igazán találkozott emberekkel. Pénzét alakalmi munkákból szerzi, esetleg vadat szállít. A ruhákat álltalában maga varrja, a városban vett anyagokból. Ismét kortyol a borból, el is fogy.*
- Mondja, Ön a fogadóban szokott aludni?
* Ásít egyet, rég nem aludt. A természetben figyelni kell, hisz egy vad zsákmányává válhat. Álltalában fákon szokta tölteni az északát, vagy tűz mellett, oda nem merészkednek az állatok. Most inkább egy puha ágyra vágyik.*
* A lány tudja jól, hogy meg kell küzdenie az embernek az életbenmaradásért, évekig élt a vadonban, s néha tértek be egy-egy városba. Még nehezebb lett a dolga, mikor egyedül maradt. 5 éve már, hogy magányosan vándorol. Volt olyan, hogy hónapig nem is igazán találkozott emberekkel. Pénzét alakalmi munkákból szerzi, esetleg vadat szállít. A ruhákat álltalában maga varrja, a városban vett anyagokból. Ismét kortyol a borból, el is fogy.*
- Mondja, Ön a fogadóban szokott aludni?
* Ásít egyet, rég nem aludt. A természetben figyelni kell, hisz egy vad zsákmányává válhat. Álltalában fákon szokta tölteni az északát, vagy tűz mellett, oda nem merészkednek az állatok. Most inkább egy puha ágyra vágyik.*
5126. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2014-06-22 13:53:38
Üzenet elküldve: 2014-06-22 13:53:38
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 111
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 111
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Ymra Culoro//
*A nő is vadász és tudja miről beszél Faerum. Az hogy megették az állatot az nem taszítja az öreget hisz tudja, hogy több értelme van annak, hogy megeszi mintha eltemetné. Az életben maradás függ néha attól a hústól. Az életben maradás pedig azon kevés dolgok közé tartozik amiket Faerum nem tart természetellenesnek. Ő úgy gondolja, hogy az életben maradás az a természet egyik legősibb törvénye és életben maradás céljából megölni valakit szerinte nem bűn hisz a természet is ezt követeli meg a lakóitól. Ezt végiggondolva kortyol egyet a teájából. Még mindig jó. Barackos amit az erdőben nem tudott inni. Nemcsoda, hogy gyakran rendel.*
*A nő is vadász és tudja miről beszél Faerum. Az hogy megették az állatot az nem taszítja az öreget hisz tudja, hogy több értelme van annak, hogy megeszi mintha eltemetné. Az életben maradás függ néha attól a hústól. Az életben maradás pedig azon kevés dolgok közé tartozik amiket Faerum nem tart természetellenesnek. Ő úgy gondolja, hogy az életben maradás az a természet egyik legősibb törvénye és életben maradás céljából megölni valakit szerinte nem bűn hisz a természet is ezt követeli meg a lakóitól. Ezt végiggondolva kortyol egyet a teájából. Még mindig jó. Barackos amit az erdőben nem tudott inni. Nemcsoda, hogy gyakran rendel.*
5125. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2014-06-22 13:07:16
Üzenet elküldve: 2014-06-22 13:07:16
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 172
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 172
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Vakmerő
//Faerum Nook//
- Értem. Néha-néha én mi is talákoztunk sebes őzzel, meg más vadakkal. Ha menthető volt, akkor segítettünk, ha nem, akkor... Megettük.
* Mondja az egyszerű tényt. Szereti az állatokat, de közben vadász. Nem öl feleslegesen, s inkább a gyengébb, éltre képtelen állatokat választja, hogy ne az egészséges, szép példányokat pusztítsa. A túlélés érekében lő le vadakat, nem azért mert élvezi a gyilkolást. Emberre pedig csak akkor lőttek, ha megtámadták őket. Ez útjuk során szerencsére nemigen fordult elő. Ők olyan sűrű erdőben mentek valamikor, ahova még vadászok sem nagyon jártak. Ott voltak a legtisztábbak a hegyi patakok, élelmet is találtak szerencsére.*
- Értem. Néha-néha én mi is talákoztunk sebes őzzel, meg más vadakkal. Ha menthető volt, akkor segítettünk, ha nem, akkor... Megettük.
* Mondja az egyszerű tényt. Szereti az állatokat, de közben vadász. Nem öl feleslegesen, s inkább a gyengébb, éltre képtelen állatokat választja, hogy ne az egészséges, szép példányokat pusztítsa. A túlélés érekében lő le vadakat, nem azért mert élvezi a gyilkolást. Emberre pedig csak akkor lőttek, ha megtámadták őket. Ez útjuk során szerencsére nemigen fordult elő. Ők olyan sűrű erdőben mentek valamikor, ahova még vadászok sem nagyon jártak. Ott voltak a legtisztábbak a hegyi patakok, élelmet is találtak szerencsére.*
5124. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2014-06-22 12:48:24
Üzenet elküldve: 2014-06-22 12:48:24
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 123
OOC üzenetek: 21
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 123
OOC üzenetek: 21
Játékstílus: Megfontolt
//Őrült és a Szépség//
*Kicsit sem meglepetten néz a férfira, hozzá van szokva az ilyesmihez, ritkán tölthet magányos perceket az itala mellett. Ahogy tüzetesebben végig méri, már talál rajta különlegesebb vonásokat is, például nem látja tekintetében a vágyódást, az igazi vonzalmat, mintha inkább elismerő és távolságtartó volna egyben.*
- Jó estét. *Bólint, ajkai szélén egy megnyerő mosoly bizonyítja, hogy a férfi felkeltette érdeklődését. Ez csak fokozódik, miután kiderül, mi járatban szólította meg az idegen. Orrden láthatóan nem szándékszik részletesebben mesélni, talán csak ha alkalmasnak találja majd. Némileg éppen Meril gyengéjére tapintott, elvégre imádja az efféle kihívásokat. A férfi viselkedése ugyan gyanús, nem kerüli el a figyelmét az apró félrepillantás sem, mellyel ellenőrzi, figyeli-e valaki a beszélgetést. Nyilvánvaló tehát, hogy nem akármilyen munkáról lesz szó, mégsem a félelem az, mely pillangókat teremt gyomrában, az izgalom morajlik benne. Alig várja, hogy megtudja, miről is van szó, azonban egyelőre ellenáll a késztetésnek, hogy rákérdezzen.*
- Természetesen nem zavartál meg semmiben, mára amúgy sem terveztem különösebb elfoglaltságot. Nyugodtan rendeld meg az italod.
*Elragadóan mosolyog a férfira, ujjait játékosan végigpergeti a pohara szélén, mielőtt az ajkait érintené, újabb korty bor válik részévé.*
- Be kell vallanom, hogy ritkán érdeklődnek a történetem felől, épp ezért a világért sem utasítanám vissza az ajánlatot. Lássuk csak... ha valóban meg akarsz ismerni, az elejéről kell kezdenem.
*Hajfonatát ölébe fekteti, feljebb húzza lábait, és hátradőlve kényelmesen elhelyezkedik a székben.*
- Wegtorenben, a tűz városában születtem, a családom szegény volt. Apám... céltudatos ember volt, de szeretett italozni. Anyámmal gyakran estünk áldozatul, ha valami nem úgy történt, ahogy kedve szottyant. Ennek ellenére nem mondanám, hogy valóban szomorú gyerekkorom volt, gyönyörű pillanatokat éltem át, amelyekre boldogan emlékezhetek. A körzetünkben nem minden gyereknek adatott meg, hogy szabad lehet. Tulajdonképpen épp ezért hagytam el Wegtorent, a kíváncsiság, a kalandvágy, és részben a menekülés hajtott. Természetesen érzek honvágyat, de nem bántam meg a döntésemet.
*Ölében pihentetett kezei eddig hajfonatával babráltak, most azonban visszatér almaborához.*
- Remélem hasznodra vált a történet, nem akartalak untatni. Szeretek mesélni, mégha nem is vagyok igazán jó benne. *Szabadkozó mosollyal keresi a férfi tekintetét.* A valódi szenvedélyem a tánc és a mulatság, de ha szemmel követte egy napomat, biztos vagyok benne, hogy ezt már tudja. Ha megkérdeznéd miért, nem igazán tudnék válaszolni, egyszerűen csak szabadnak érzem magam, ha a zenére mozog a testem. Ha még maradt bármi, amire kíváncsi lennél, nyugodtan kérdezz, lehetőségem szerint felelni fogok.
*Érdeklődve néz a férfira, vajon hogyan reagál majd, titkon reméli, hogy a hosszú monológ nem tette álmossá.*
*Kicsit sem meglepetten néz a férfira, hozzá van szokva az ilyesmihez, ritkán tölthet magányos perceket az itala mellett. Ahogy tüzetesebben végig méri, már talál rajta különlegesebb vonásokat is, például nem látja tekintetében a vágyódást, az igazi vonzalmat, mintha inkább elismerő és távolságtartó volna egyben.*
- Jó estét. *Bólint, ajkai szélén egy megnyerő mosoly bizonyítja, hogy a férfi felkeltette érdeklődését. Ez csak fokozódik, miután kiderül, mi járatban szólította meg az idegen. Orrden láthatóan nem szándékszik részletesebben mesélni, talán csak ha alkalmasnak találja majd. Némileg éppen Meril gyengéjére tapintott, elvégre imádja az efféle kihívásokat. A férfi viselkedése ugyan gyanús, nem kerüli el a figyelmét az apró félrepillantás sem, mellyel ellenőrzi, figyeli-e valaki a beszélgetést. Nyilvánvaló tehát, hogy nem akármilyen munkáról lesz szó, mégsem a félelem az, mely pillangókat teremt gyomrában, az izgalom morajlik benne. Alig várja, hogy megtudja, miről is van szó, azonban egyelőre ellenáll a késztetésnek, hogy rákérdezzen.*
- Természetesen nem zavartál meg semmiben, mára amúgy sem terveztem különösebb elfoglaltságot. Nyugodtan rendeld meg az italod.
*Elragadóan mosolyog a férfira, ujjait játékosan végigpergeti a pohara szélén, mielőtt az ajkait érintené, újabb korty bor válik részévé.*
- Be kell vallanom, hogy ritkán érdeklődnek a történetem felől, épp ezért a világért sem utasítanám vissza az ajánlatot. Lássuk csak... ha valóban meg akarsz ismerni, az elejéről kell kezdenem.
*Hajfonatát ölébe fekteti, feljebb húzza lábait, és hátradőlve kényelmesen elhelyezkedik a székben.*
- Wegtorenben, a tűz városában születtem, a családom szegény volt. Apám... céltudatos ember volt, de szeretett italozni. Anyámmal gyakran estünk áldozatul, ha valami nem úgy történt, ahogy kedve szottyant. Ennek ellenére nem mondanám, hogy valóban szomorú gyerekkorom volt, gyönyörű pillanatokat éltem át, amelyekre boldogan emlékezhetek. A körzetünkben nem minden gyereknek adatott meg, hogy szabad lehet. Tulajdonképpen épp ezért hagytam el Wegtorent, a kíváncsiság, a kalandvágy, és részben a menekülés hajtott. Természetesen érzek honvágyat, de nem bántam meg a döntésemet.
*Ölében pihentetett kezei eddig hajfonatával babráltak, most azonban visszatér almaborához.*
- Remélem hasznodra vált a történet, nem akartalak untatni. Szeretek mesélni, mégha nem is vagyok igazán jó benne. *Szabadkozó mosollyal keresi a férfi tekintetét.* A valódi szenvedélyem a tánc és a mulatság, de ha szemmel követte egy napomat, biztos vagyok benne, hogy ezt már tudja. Ha megkérdeznéd miért, nem igazán tudnék válaszolni, egyszerűen csak szabadnak érzem magam, ha a zenére mozog a testem. Ha még maradt bármi, amire kíváncsi lennél, nyugodtan kérdezz, lehetőségem szerint felelni fogok.
*Érdeklődve néz a férfira, vajon hogyan reagál majd, titkon reméli, hogy a hosszú monológ nem tette álmossá.*
5123. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2014-06-22 12:39:43
Üzenet elküldve: 2014-06-22 12:39:43
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 111
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 111
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Ymra Culoro//
*A nő is bemutatkozik és Faerum elkönyveli magában, hogy szép egzotikus nevet kapott szüleitől.A kérdés kicsit meglepi hisz rég nem jutottak már eszébe azok az állatok akikkel megbarátkozott és együtt élt. Kicsit önzőnek is találja magát, hogy csak most jutnak eszébe.*
-Voltak. Sok volt. Volt baglyom, őzem, farkasom. De nem mondanám, hogy az enyémek voltak. Csak egyszerűen barátok voltunk. Segítettem nekik és cserébe ők is segítettek nekem.
*Mosolyogva idézi fel az emléket mikor egyik nap sérülten talált rá a farkasra és ellátta a sebeit. Teljesen begyógyult és mikor egyszer Faerumra rátámadt egy vaddisznó akkor a farkas mentette meg.*
*A nő is bemutatkozik és Faerum elkönyveli magában, hogy szép egzotikus nevet kapott szüleitől.A kérdés kicsit meglepi hisz rég nem jutottak már eszébe azok az állatok akikkel megbarátkozott és együtt élt. Kicsit önzőnek is találja magát, hogy csak most jutnak eszébe.*
-Voltak. Sok volt. Volt baglyom, őzem, farkasom. De nem mondanám, hogy az enyémek voltak. Csak egyszerűen barátok voltunk. Segítettem nekik és cserébe ők is segítettek nekem.
*Mosolyogva idézi fel az emléket mikor egyik nap sérülten talált rá a farkasra és ellátta a sebeit. Teljesen begyógyult és mikor egyszer Faerumra rátámadt egy vaddisznó akkor a farkas mentette meg.*
5122. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2014-06-22 09:33:39
Üzenet elküldve: 2014-06-22 09:33:39
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 172
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 172
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Vakmerő
//Faerum Nook//
* A férfi bemutatkozik, csak a keresztnevét mondja, így a lány is így mutatkozik be.*
- Nagyon örvendek. Az én nevem Ymra.
* Hirtelen eszébe jut valami.*
- Mondja, Önnek van valami állatkája?
* A magányos utazóknak így van egy kis társasága. Bár a fiatal íjász lány sem tart kedvencet, de mindig is szeretett volna egyet. Esetleg egy kis mókust a vállára, egy kutyát, aki megvédi vagy egy macskát, aki dorombol neki. Úgy dönt, hogy szerez valami kicsi állatot, ha lesz erre lehetősége.*
* A férfi bemutatkozik, csak a keresztnevét mondja, így a lány is így mutatkozik be.*
- Nagyon örvendek. Az én nevem Ymra.
* Hirtelen eszébe jut valami.*
- Mondja, Önnek van valami állatkája?
* A magányos utazóknak így van egy kis társasága. Bár a fiatal íjász lány sem tart kedvencet, de mindig is szeretett volna egyet. Esetleg egy kis mókust a vállára, egy kutyát, aki megvédi vagy egy macskát, aki dorombol neki. Úgy dönt, hogy szerez valami kicsi állatot, ha lesz erre lehetősége.*
5121. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2014-06-22 07:26:24
Üzenet elküldve: 2014-06-22 07:26:24
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Szelíd
//Őrült és a Szépség//
*Hosszú csendes következnek, amit magában értékel. Egyik benti személy sem rendelkezik bájos női vonásokkal. Nem csalódik, csak feszültté válik, hogy ennyire rosszul figyelte meg a másikat? De nem! Rögtön megpillantja belépni, aztán szemével követheti a kecses mozgását. Megnézi, hogy a Kósza Pinty nevéhez mennyire fenséges, de nem talál kivetnivalót benne. Nem vesztegeti az idejét, s mint a sólyom az apró vadra lecsap rá, mondhatni odasétál mellé. Megköszörüli a torkát, hogy ezzel a jelenlétét jelezze a nő számára.*
-Szép estét vagy napot! * Köszön neki, de a napszakról nem fog dönteni. Neki teljesen mindegy, hogy melyik az aktuális, de tudja mindenkinek más. Ránéz az almaborra, de cseppet sincs ínyére az iszogatás. Neki tökéletesen elég lenne valami gyümölcslé, azonban egyelőre a szomjúságot választja. Egy darabig biztosan ellen tud állni a kényszernek, de utána bele fog kezdeni az iszogatásba, főleg ha sokáig fog tartani a lánnyal a beszélgetés.*
- A nevem Orrden Zisthe, s egészen pontosan azért jöttem, hogy munkát ajánljak neked. Figyelemmel kísértem egyik napod, és társammal arra a döntésre jutottunk, hogy alkalmas lennél rá * nem ejti ki a kulcsszavakat, mert első sorban szeretné felkelteni a másik érdeklődését, és csak azután jöhet az alapos beszélgetés. Biztonság kedvéért körülnéz, hogy megnézze hányan hallgatóznak körülöttük, de szerencsére senkinek sem tűnik fel a párosuk, meg a beszélgetés furcsasága.*
- Mert ha érdekelne ez a munka, akkor úgy vélem, hogy végre rendelhetek magamnak italt. Másik részről szerintem hosszúra fog sikeredni. Remélem nem zavartalak meg semmi fontosban * szól hozzá, miközben teljes terjedelemben a mellette levőre összpontosít. Megnézi a remekbe szabott vonásait, vonalait és kisugárzását. Az öltözetére szintén felfigyel.*
- Mit szólnál ahhoz, ha engedném, hogy beszélj magadról? Mindent, ami csak fontos lehet * jegyzi meg a beszélgető partnerének, aki minden bizonnyal felméri a férfit. Igazán karizmatikus személység, s nem mondható csúnya embernek sem. Hogy mennyire sikerül meggyőzni a lányt? Az csak kizárólagosan rajta múlik. Reméli, nem kell sokáig győzködnie, mert nem illik bele a stílusába.*
- Szóval mostantól tiéd a szólás joga. * neveti el magát finoman, mint a nemesek. Öt percet ad még magának, hogy majd rendeljen magának italt, sőt lehet, ráfanyalodik valami mennyei ételre. Olyan ínycsiklandozó illatok terjengnek a levegőben.*
*Hosszú csendes következnek, amit magában értékel. Egyik benti személy sem rendelkezik bájos női vonásokkal. Nem csalódik, csak feszültté válik, hogy ennyire rosszul figyelte meg a másikat? De nem! Rögtön megpillantja belépni, aztán szemével követheti a kecses mozgását. Megnézi, hogy a Kósza Pinty nevéhez mennyire fenséges, de nem talál kivetnivalót benne. Nem vesztegeti az idejét, s mint a sólyom az apró vadra lecsap rá, mondhatni odasétál mellé. Megköszörüli a torkát, hogy ezzel a jelenlétét jelezze a nő számára.*
-Szép estét vagy napot! * Köszön neki, de a napszakról nem fog dönteni. Neki teljesen mindegy, hogy melyik az aktuális, de tudja mindenkinek más. Ránéz az almaborra, de cseppet sincs ínyére az iszogatás. Neki tökéletesen elég lenne valami gyümölcslé, azonban egyelőre a szomjúságot választja. Egy darabig biztosan ellen tud állni a kényszernek, de utána bele fog kezdeni az iszogatásba, főleg ha sokáig fog tartani a lánnyal a beszélgetés.*
- A nevem Orrden Zisthe, s egészen pontosan azért jöttem, hogy munkát ajánljak neked. Figyelemmel kísértem egyik napod, és társammal arra a döntésre jutottunk, hogy alkalmas lennél rá * nem ejti ki a kulcsszavakat, mert első sorban szeretné felkelteni a másik érdeklődését, és csak azután jöhet az alapos beszélgetés. Biztonság kedvéért körülnéz, hogy megnézze hányan hallgatóznak körülöttük, de szerencsére senkinek sem tűnik fel a párosuk, meg a beszélgetés furcsasága.*
- Mert ha érdekelne ez a munka, akkor úgy vélem, hogy végre rendelhetek magamnak italt. Másik részről szerintem hosszúra fog sikeredni. Remélem nem zavartalak meg semmi fontosban * szól hozzá, miközben teljes terjedelemben a mellette levőre összpontosít. Megnézi a remekbe szabott vonásait, vonalait és kisugárzását. Az öltözetére szintén felfigyel.*
- Mit szólnál ahhoz, ha engedném, hogy beszélj magadról? Mindent, ami csak fontos lehet * jegyzi meg a beszélgető partnerének, aki minden bizonnyal felméri a férfit. Igazán karizmatikus személység, s nem mondható csúnya embernek sem. Hogy mennyire sikerül meggyőzni a lányt? Az csak kizárólagosan rajta múlik. Reméli, nem kell sokáig győzködnie, mert nem illik bele a stílusába.*
- Szóval mostantól tiéd a szólás joga. * neveti el magát finoman, mint a nemesek. Öt percet ad még magának, hogy majd rendeljen magának italt, sőt lehet, ráfanyalodik valami mennyei ételre. Olyan ínycsiklandozó illatok terjengnek a levegőben.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10041-10060 , 10061-10080 , 10081-10100 , 10101-10120 , 10121-10140 , 10141-10160 , 10161-10180 , 10181-10200 , 10201-10220 , 10221-10240 , 10241-10260 , 10261-10280 , 10281-10300 , 10301-10320 , 10321-10340 , 10341-10360 , 10361-10380 , 10381-10400 , 10401-10420 , 10421-10440 , 10441-10460 , 10461-10480 , 10481-10500 , 10501-10520 , 10521-10540 , 10541-10560 , 10561-10580 , 10581-10600 , 10601-10620 , 10621-10640 , 10641-10660 , 10661-10680 , 10681-10700 , 10701-10720 , 10721-10740 , 10741-10760 , 10761-10780 , 10781-10800 , 10801-10820 , 10821-10840 , 10841-10860 , 10861-10880 , 10881-10900 , 10901-10920 , 10921-10940 , 10941-10960 , 10961-10980 , 10981-11000 , 11001-11020 , 11021-11040 , 11041-11060 , 11061-11080 , 11081-11100 , 11101-11120 , 11121-11140 , 11141-11160 , 11161-11180 , 11181-11200 , 11201-11220 , 11221-11240 , 11241-11260 , 11261-11280 , 11281-11300 , 11301-11320 , 11321-11340 , 11341-11360 , 11361-11380 , 11381-11400 , 11401-11420 , 11421-11440 , 11441-11460 , 11461-11480 , 11481-11500 , 11501-11520 , 11521-11540 , 11541-11560 , 11561-11580 , 11581-11600 , 11601-11620 , 11621-11640 , 11641-11660 , 11661-11680 , 11681-11700 , 11701-11720 , 11721-11740 , 11741-11760 , 11761-11780 , 11781-11800 , 11801-11820 , 11821-11840 , 11841-11860 , 11861-11880 , 11881-11900 , 11901-11920 , 11921-11940 , 11941-11960 , 11961-11980 , 11981-12000 , 12001-12020 , 12021-12040 , 12041-12060 , 12061-12080 , 12081-12100 , 12101-12120 , 12121-12140 , 12141-12160 , 12161-12180 , 12181-12200 , 12201-12220 , 12221-12240 , 12241-12260 , 12261-12280 , 12281-12300 , 12301-12320 , 12321-12340 , 12341-12360 , 12361-12380 , 12381-12400 , 12401-12420 , 12421-12440 , 12441-12460 , 12461-12480 , 12481-12500 , 12501-12520 , 12521-12540 , 12541-12560 , 12561-12580 , 12581-12600 , 12601-12620 , 12621-12640 , 12641-12660 , 12661-12680 , 12681-12700 , 12701-12720 , 12721-12740 , 12741-12760 , 12761-12780 , 12781-12800 , 12801-12820 , 12821-12840 , 12841-12860 , 12861-12880 , 12881-12900 , 12901-12920 , 12921-12940 , 12941-12960 , 12961-12980 , 12981-13000 , 13001-13020 , 13021-13040 , 13041-13060 , 13061-13080 , 13081-13100 , 13101-13120 , 13121-13140 , 13141-13160 , 13161-13180 , 13181-13200 , 13201-13220 , 13221-13240 , 13241-13260 , 13261-13280 , 13281-13300 , 13301-13320 , 13321-13340 , 13341-13360 , 13361-13380 , 13381-13400 , 13401-13420 , 13421-13440 , 13441-13460 , 13461-13480 , 13481-13500 , 13501-13520 , 13521-13540 , 13541-13560 , 13561-13580 , 13581-13600 , 13601-13620 , 13621-13640 , 13641-13660 , 13661-13680 , 13681-13700 , 13701-13720 , 13721-13740 , 13741-13760 , 13761-13780 , 13781-13800 , 13801-13820 , 13821-13840 , 13841-13860 , 13861-13880 , 13881-13900 , 13901-13920 , 13921-13940 , 13941-13960 , 13961-13980 , 13981-14000 , 14001-14020 , 14021-14040 , 14041-14060 , 14061-14080 , 14081-14100 , 14101-14120 , 14121-14140 , 14141-14160 , 14161-14180 , 14181-14200 , 14201-14220 , 14221-14240 , 14241-14260 , 14261-14280 , 14281-14300 , 14301-14320 , 14321-14340 , 14341-14360 , 14361-14380 , 14381-14400 , 14401-14420 , 14421-14440 , 14441-14460 , 14461-14480 , 14481-14500 , 14501-14520 , 14521-14540 , 14541-14560 , 14561-14580 , 14581-14600 , 14601-14620 , 14621-14640 , 14641-14660 , 14661-14680 , 14681-14700 , 14701-14720 , 14721-14740 , 14741-14760 , 14761-14780 , 14781-14800 , 14801-14820 , 14821-14840 , 14841-14860 , 14861-14880 , 14881-14900 , 14901-14920 , 14921-14940 , 14941-14960 , 14961-14980 , 14981-15000 , 15001-15020 , 15021-15040 , 15041-15060 , 15061-15080 , 15081-15100 , 15101-15120 , 15121-15140 , 15141-15160 , 15161-15180 , 15181-15200 , 15201-15220 , 15221-15240 , 15241-15260 , 15261-15280 , 15281-15300 , 15301-15320 , 15321-15340 , 15341-15360 , 15361-15380 , 15381-15400 , 15401-15420 , 15421-15440 , 15441-15460 , 15461-15480 , 15481-15500 , 15501-15520 , 15521-15540 , 15541-15560 , 15561-15580 , 15581-15600 , 15601-15620 , 15621-15640 , 15641-15660 , 15661-15680 , 15681-15700 , 15701-15720 , 15721-15740 , 15741-15760 , 15761-15780 , 15781-15800 , 15801-15820 , 15821-15840 , 15841-15860 , 15861-15880 , 15881-15900 , 15901-15920 , 15921-15940 , 15941-15960 , 15961-15980 , 15981-16000 , 16001-16020 , 16021-16040 , 16041-16060 , 16061-16080 , 16081-16100 , 16101-16120 , 16121-16140 , 16141-16160 , 16161-16180 , 16181-16200 , 16201-16220 , 16221-16240 , 16241-16260 , 16261-16280 , 16281-16300 , 16301-16320 , 16321-16340 , 16341-16360 , 16361-16380 , 16381-16400 , 16401-16420 , 16421-16440 , 16441-16460 , 16461-16480 , 16481-16500 , 16501-16520 , 16521-16540 , 16541-16560 , 16561-16580 , 16581-16600 , 16601-16620 , 16621-16640 , 16641-16660 , 16661-16680 , 16681-16700 , 16701-16720 , 16721-16740 , 16741-16760 , 16761-16780 , 16781-16800 , 16801-16820 , 16821-16840 , 16841-16860 , 16861-16880 , 16881-16900 , 16901-16920 , 16921-16940 , 16941-16960 , 16961-16980 , 16981-17000 , 17001-17020 , 17021-17040 , 17041-17060 , 17061-17080 , 17081-17100 , 17101-17120 , 17121-17140 , 17141-17160 , 17161-17180 , 17181-17200 , 17201-17220 , 17221-17240 , 17241-17260 , 17261-17280 , 17281-17300 , 17301-17320 , 17321-17340 , 17341-17360 , 17361-17380 , 17381-17400 , 17401-17420 , 17421-17440 , 17441-17460 , 17461-17480 , 17481-17500 , 17501-17520 , 17521-17540 , 17541-17560 , 17561-17580 , 17581-17600 , 17601-17620 , 17621-17640 , 17641-17660 , 17661-17680 , 17681-17700 , 17701-17720 , 17721-17740 , 17741-17760 , 17761-17780 , 17781-17800 , 17801-17820 , 17821-17840 , 17841-17860 , 17861-17880 , 17881-17900 , 17901-17920 , 17921-17940 , 17941-17960 , 17961-17980 , 17981-18000 , 18001-18020 , 18021-18040 , 18041-18060 , 18061-18080 , 18081-18100 , 18101-18120 , 18121-18140 , 18141-18160 , 18161-18180 , 18181-18200 , 18201-18220 , 18221-18240 , 18241-18260 , 18261-18280 , 18281-18300 , 18301-18320 , 18321-18340 , 18341-18360 , 18361-18380 , 18381-18400 , 18401-18420 , 18421-18440 , 18441-18460 , 18461-18480 , 18481-18500 , 18501-18520 , 18521-18540 , 18541-18560 , 18561-18580 , 18581-18600 , 18601-18620 , 18621-18640 , 18641-18660 , 18661-18680 , 18681-18700 , 18701-18720 , 18721-18740 , 18741-18760 , 18761-18780 , 18781-18800 , 18801-18820 , 18821-18840 , 18841-18860 , 18861-18880 , 18863-18882