Arthenior - Pegazus fogadó
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 135 (2681. - 2700. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
2700. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-11-25 21:25:38
Üzenet elküldve: 2021-11-25 21:25:38
Rang: Játékos
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//Nyílt//
//Vuyren és Flhet'cher//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz! //
*Vuyrennek akadt már dolga egyszerű emberekkel, de úgy sejti, Gyldwa álltó helyből túltesz rajtuk, nekifutnia sem kell.*
~ Mostantól a neved Faék. ~
*Ahogy halad a beszélgetés, először csak az egyik szemöldöke szalad fel a disznósegges hasonlat hallatán. Aztán a másik is magasba szökik a napsütéssel sújtott Flecser említésére. Mire a ciccogásig eljutnak, addigra a furcsállás, a csodálkozás, és a gyanú helyét az arcán felváltja a sajnálat.*
~ Szegény pára... Ez az a szint, mikor nem zavar, hogy félkegyelmű vagy, mert nem tudsz róla. ~
*Korábbi feszült viselkedésén lazít némileg, és kupájával a pult felé intve jelzi, hogy rendelne még egy kör itókát, valamint vacsorát. Míg megérkezik a felszolgáló, kedélyesebben válaszolgat az orknak.*
-Nem jön ez le semmivel sem, de már nem fáj. A bátyád, ha jól sejtem, közelebbi rokonod, mint én, ugye? A kora esti órákban érkeztünk a városba, és azóta te vagy az első ork, akit látunk.
*A felszolgáló közeledtére elfordul az orktól, és odaadja a következő két kupa Borért a 22 aranyat. Leadja a rendelést egy tál őzragu levesre is.
Mielőtt útjára engedné, Flecsernek is szól.*
-Ha terveztél enni, itt az alkalom, hogy megrendeld. Apropó, ha eddig nem költötted el a pénzem, amit itt hagytam fürdés előtt, akkor visszakérem.
*Tartja pimaszul a tenyerét közvetlen Flecser arca elé. Talán mégis van jó oldala annak, hogy Gyldwa kizökkentette az este sodrásából.*
A hozzászólást Anomália (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2021.11.28 15:32:17, a következő indokkal:
Ms. Mr. Miss stb. angol kifejezéseket mellőzzük kérlek az oldalról, mert világ idegen kifejezések. Lesújt (ige) pontos j-vel írandó.
//Vuyren és Flhet'cher//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz! //
*Vuyrennek akadt már dolga egyszerű emberekkel, de úgy sejti, Gyldwa álltó helyből túltesz rajtuk, nekifutnia sem kell.*
~ Mostantól a neved Faék. ~
*Ahogy halad a beszélgetés, először csak az egyik szemöldöke szalad fel a disznósegges hasonlat hallatán. Aztán a másik is magasba szökik a napsütéssel sújtott Flecser említésére. Mire a ciccogásig eljutnak, addigra a furcsállás, a csodálkozás, és a gyanú helyét az arcán felváltja a sajnálat.*
~ Szegény pára... Ez az a szint, mikor nem zavar, hogy félkegyelmű vagy, mert nem tudsz róla. ~
*Korábbi feszült viselkedésén lazít némileg, és kupájával a pult felé intve jelzi, hogy rendelne még egy kör itókát, valamint vacsorát. Míg megérkezik a felszolgáló, kedélyesebben válaszolgat az orknak.*
-Nem jön ez le semmivel sem, de már nem fáj. A bátyád, ha jól sejtem, közelebbi rokonod, mint én, ugye? A kora esti órákban érkeztünk a városba, és azóta te vagy az első ork, akit látunk.
*A felszolgáló közeledtére elfordul az orktól, és odaadja a következő két kupa Borért a 22 aranyat. Leadja a rendelést egy tál őzragu levesre is.
Mielőtt útjára engedné, Flecsernek is szól.*-Ha terveztél enni, itt az alkalom, hogy megrendeld. Apropó, ha eddig nem költötted el a pénzem, amit itt hagytam fürdés előtt, akkor visszakérem.
*Tartja pimaszul a tenyerét közvetlen Flecser arca elé. Talán mégis van jó oldala annak, hogy Gyldwa kizökkentette az este sodrásából.*
A hozzászólást Anomália (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2021.11.28 15:32:17, a következő indokkal:
Ms. Mr. Miss stb. angol kifejezéseket mellőzzük kérlek az oldalról, mert világ idegen kifejezések. Lesújt (ige) pontos j-vel írandó.
2699. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-11-25 20:08:54
Üzenet elküldve: 2021-11-25 20:08:54
Rang: Játékos
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Nyílt//
//Vuyren és Flhet'cher//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz! //
*Micsoda érdekes estének nézhet elébe Gyldwa, a kis elveszett. Rögtön olyasmibe sikerült futnia, amibe eddigi élete során még sohasem. Mondjuk ez nem túl nehéz feladat és szinte nap mint nap sikerül neki. *
-Hogy?
*Kérdez vissza úgy, ahogy a szebb emberektől hallotta a konyhán zöldségdarabolás közben, amikor nem értettek valamit. Persze a he? illetve a na ne nézzél má' hülyének hamarabb jönne a szájára, de igyekszik tartani magát. *
-És nem fájt??
*Szeme teljesen elkerekedik és valahol meg is ijed, hogy ilyesmi megtörténhet emberekkel. *
-A szellemekre.. Próbáltad késsel vakarni? Tudod mint a disznó seggét mikor a szőr nem akar lejönni a sütés közben.
*Egy pár mozdulat erejéig imitálja is a saját arcán, bár sokkal inkább néz ki úgy, mintha borotválkozna, de hát mi tudja ő, hogy mi az. *
-De azért látom jól vagy, hála az összes istennek.
*Mosolyog rá, majd a férfi felé fordul, mert persze nem megy el a füle mellett a hang. Sajnálkozóan rázza meg a fejét. *
-Óó. Sajnálom.
*Mondja lesütött szemekkel, majd folytatja. *
-Szörnyű lehet, hogy már nem tudod élvezni az italod. Téged is megsütött a nap, vagy mi történt?
*Az arcán leginkább az látszik, hogy teljesen komolyan gondolja, amit mond, mert bizony ő ahhoz buta, hogy felfogja, hogy talán éppen miatta. *
-Micsoda szerencsétlen asztal, mindketten pórul jártatok, hihhi.
*Kuncog fel egy pillanatra, mert vicces számára a gondolat. Majd ismét el kell hogy gondolkozzon. *
-De hogy találsz meg holnap? Szeretnéd hogy együtt aludjunk? Kedves tőled de nem érek rá sajnos.
*Egy zavarodott pillantás, és nem is tudja hova tenni a kérést magában. ~Milyen furcsa szerzetek élnek itt. Ormnak igaza lehetett. ~*
-Cicc. Cicc.
*Fakad ki belőle szinte ösztönszerűen, mielőtt körbenézne, hogy honnan fog érkezni a cicus. Ám ha ugyan nem is hamar, de rájön, hogy ez talán éppenséggel neki szól. A törött óra is naponta kétszer pontos időt mutat, neki is lehet néha szerencséje, már ha esze ne igazán van. *
-Na szépen vagyunk kedves uram mondhatom. Pedig még farkam sincs.
~Talán ez is valami furcsa városi megszólítás lehet. Talán a legjobb ha én is használom! ~
-A bátyámat keresem cicám.
*Vigyorog még jobban megvillantva szemfogait. *
-Nem láttátok esetleg? Jó nagydarab, magas is meg zöld is, ugye.
//Vuyren és Flhet'cher//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz! //
*Micsoda érdekes estének nézhet elébe Gyldwa, a kis elveszett. Rögtön olyasmibe sikerült futnia, amibe eddigi élete során még sohasem. Mondjuk ez nem túl nehéz feladat és szinte nap mint nap sikerül neki. *
-Hogy?
*Kérdez vissza úgy, ahogy a szebb emberektől hallotta a konyhán zöldségdarabolás közben, amikor nem értettek valamit. Persze a he? illetve a na ne nézzél má' hülyének hamarabb jönne a szájára, de igyekszik tartani magát. *
-És nem fájt??
*Szeme teljesen elkerekedik és valahol meg is ijed, hogy ilyesmi megtörténhet emberekkel. *
-A szellemekre.. Próbáltad késsel vakarni? Tudod mint a disznó seggét mikor a szőr nem akar lejönni a sütés közben.
*Egy pár mozdulat erejéig imitálja is a saját arcán, bár sokkal inkább néz ki úgy, mintha borotválkozna, de hát mi tudja ő, hogy mi az. *
-De azért látom jól vagy, hála az összes istennek.
*Mosolyog rá, majd a férfi felé fordul, mert persze nem megy el a füle mellett a hang. Sajnálkozóan rázza meg a fejét. *
-Óó. Sajnálom.
*Mondja lesütött szemekkel, majd folytatja. *
-Szörnyű lehet, hogy már nem tudod élvezni az italod. Téged is megsütött a nap, vagy mi történt?
*Az arcán leginkább az látszik, hogy teljesen komolyan gondolja, amit mond, mert bizony ő ahhoz buta, hogy felfogja, hogy talán éppen miatta. *
-Micsoda szerencsétlen asztal, mindketten pórul jártatok, hihhi.
*Kuncog fel egy pillanatra, mert vicces számára a gondolat. Majd ismét el kell hogy gondolkozzon. *
-De hogy találsz meg holnap? Szeretnéd hogy együtt aludjunk? Kedves tőled de nem érek rá sajnos.
*Egy zavarodott pillantás, és nem is tudja hova tenni a kérést magában. ~Milyen furcsa szerzetek élnek itt. Ormnak igaza lehetett. ~*
-Cicc. Cicc.
*Fakad ki belőle szinte ösztönszerűen, mielőtt körbenézne, hogy honnan fog érkezni a cicus. Ám ha ugyan nem is hamar, de rájön, hogy ez talán éppenséggel neki szól. A törött óra is naponta kétszer pontos időt mutat, neki is lehet néha szerencséje, már ha esze ne igazán van. *
-Na szépen vagyunk kedves uram mondhatom. Pedig még farkam sincs.
~Talán ez is valami furcsa városi megszólítás lehet. Talán a legjobb ha én is használom! ~
-A bátyámat keresem cicám.
*Vigyorog még jobban megvillantva szemfogait. *
-Nem láttátok esetleg? Jó nagydarab, magas is meg zöld is, ugye.
2698. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-11-24 23:55:56
Üzenet elküldve: 2021-11-24 23:55:56
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 46
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 46
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Natu mester//
*Még szerencse, hogy az öreg hamarabb magyarázza meg a dolgokat, minthogy teljesen eljusson Nys tudatáig az imént elhangzott. Így a totális elképedés nem ül ki az arcára, csupán csak lassan pillázik párat, azután már barna szemei az említett tökökre irányulnak. Természetesen arra is rendesen rácsodálkozik, mert ezek a tökök sem tűnnek úgy, mintha mindenkinél alapvető kellék lenne.*
- Hogy?
*Tár is vissza gyorsan a beszélgetéshez, majd igyekszik elismételni magában, amit a mester mondott.*
- Te is feltámadtál?
*Vonja fel a szemöldökeit kíváncsian, amiről leolvashatja az öreg, hogy várja ám a folytatást. A továbbira viszont nemlegesen rázza meg a fejét.*
- Nem, nem. Azt a történetet épp ő mesélte el nekem.
*Mosolyodik el kissé, majd ábrándos pofival tekint is el a semmibe. Onnan a nyakában ébredező menyét csipogása zökkenti ki. Így aprót rázva a fején tér is vissza a valóságba.*
- Jól van Myd. Mindjárt.
*Csitítgatja is a bujkáló állatot, majd újból a mesterre szegezi tekintetét.*
- Szóval akár el is mesélheted a te történeted.
*Bólogat is szavaira biztatóan. Sosem volt a mesék ellen, főleg, ha kiderült idő közben, hogy a mese igaz. Sajnos ritkán adatik meg az érdekes és jó társaság. Így még akkor sem árt kihasználni, ha ilyen furcsa figurákkal találkozik, mint Natu mester. Kár lenne tagadni, hogy nem találja különlegesnek az öreget. Még az sem botránkoztatja meg túlzottan, hogy már egy hordó piával akarná lehúzni. Főleg, hogy hamar kiderül, hogy ismét csak egy viccnek lett volna megint az áldozata. De végül az öreg most nem él a jóindulatával, ő pedig annyira azért nem hülye, hogy erőszakoskodjon.
Inkább kihasználja, hogy ismét megjelenik náluk a fogadós. Mydaw is egyre jobban ficereg a nyakában, a lány pedig sejti, hogy a szőrmók már várja a reggelit. Így 5 aranyért rendel maguknak csipegetni valót egy Gyümölcstál képében. Majd, hogy ő se maradjon szomjas a bor fogytával, még rendelését megtoldja egy pohár Almaborral, amiért lepakol még 11 aranyat. .
Idő közben és az alkohol fogyásával nem kerüli el figyelmét a mesteren beállt változás. Talán mégis lehet valami ebben a részeges ököl mester izében, amiről az öreg beszélt.*
- Mindenhogy érdekesen hangzik.
*Vonja meg a vállait, jelezvén, hogy ehhez nem igazán konyít, így a mester akárhogy is nevezheti neki a dolgot, úgy is el fogja hinni.*
- Ez csak olyan vicces mondás... azt hiszem. Valahol hallottam.
*Legyint is a dolog érdektelenségére. Lényegében lényegtelen is lenne a lényeget elmagyarázni. Főleg, hogy nem is igazán tudná, meg nem is nagyon akarja. Főleg mert nem tudja. Csak jól hangzik és kész.*
- Csak azok, akik jól bírják a piát?
*Szaladnak fel ismét a szemöldökei kíváncsian. Na nem mintha meg akarná tanulni. Bár biztos nem lenne hátrányára a dolog. De ő és a harc az olyan messze van tőle, mint innen a csillagos ég.
A megérkező gyümölcstáltól talán jobban felcsillan a szeme, mint a bortól. Mydaw is izgatottabb lesz, így kis gazdája ki is pakolja a nyakából, letéve a tányér mellé. Amíg a menyét csipeget ő a bort kortyolja, csak néha-néha lopva pár szem szőlőt vagy almát menyét orra elől.*
- Dehogy vagyok.
*Motyogja szőlővel teli szájjal, amit gyorsan leöblít egy nagy korty borral, ezzel ki is ürítve a poharát. Így le is cseréli gyorsan a telire, hogy abból is lekortyolgasson párat.*
- Olyan vagyok, mint a ma született bárány. Bár a bátyáim azt mondták, hogy előző életemben biztos, hogy valami démon fattya lehettem.
*Vigyorodik el büszkén, azután csak legyint, hogy kivételesen most ő volt az, aki élt a vicc fegyverével.*
- Nem igazán értek semmi olyanhoz, ami kell a bebűnözéshez. Sem a harc, sem a lopás, sem a menekülés nem az én asztalom.
*Ingatja meg a fejét kissé kedvtelenül.*
*Még szerencse, hogy az öreg hamarabb magyarázza meg a dolgokat, minthogy teljesen eljusson Nys tudatáig az imént elhangzott. Így a totális elképedés nem ül ki az arcára, csupán csak lassan pillázik párat, azután már barna szemei az említett tökökre irányulnak. Természetesen arra is rendesen rácsodálkozik, mert ezek a tökök sem tűnnek úgy, mintha mindenkinél alapvető kellék lenne.*
- Hogy?
*Tár is vissza gyorsan a beszélgetéshez, majd igyekszik elismételni magában, amit a mester mondott.*
- Te is feltámadtál?
*Vonja fel a szemöldökeit kíváncsian, amiről leolvashatja az öreg, hogy várja ám a folytatást. A továbbira viszont nemlegesen rázza meg a fejét.*
- Nem, nem. Azt a történetet épp ő mesélte el nekem.
*Mosolyodik el kissé, majd ábrándos pofival tekint is el a semmibe. Onnan a nyakában ébredező menyét csipogása zökkenti ki. Így aprót rázva a fején tér is vissza a valóságba.*
- Jól van Myd. Mindjárt.
*Csitítgatja is a bujkáló állatot, majd újból a mesterre szegezi tekintetét.*
- Szóval akár el is mesélheted a te történeted.
*Bólogat is szavaira biztatóan. Sosem volt a mesék ellen, főleg, ha kiderült idő közben, hogy a mese igaz. Sajnos ritkán adatik meg az érdekes és jó társaság. Így még akkor sem árt kihasználni, ha ilyen furcsa figurákkal találkozik, mint Natu mester. Kár lenne tagadni, hogy nem találja különlegesnek az öreget. Még az sem botránkoztatja meg túlzottan, hogy már egy hordó piával akarná lehúzni. Főleg, hogy hamar kiderül, hogy ismét csak egy viccnek lett volna megint az áldozata. De végül az öreg most nem él a jóindulatával, ő pedig annyira azért nem hülye, hogy erőszakoskodjon.
Inkább kihasználja, hogy ismét megjelenik náluk a fogadós. Mydaw is egyre jobban ficereg a nyakában, a lány pedig sejti, hogy a szőrmók már várja a reggelit. Így 5 aranyért rendel maguknak csipegetni valót egy Gyümölcstál képében.
Majd, hogy ő se maradjon szomjas a bor fogytával, még rendelését megtoldja egy pohár Almaborral, amiért lepakol még 11 aranyat. .Idő közben és az alkohol fogyásával nem kerüli el figyelmét a mesteren beállt változás. Talán mégis lehet valami ebben a részeges ököl mester izében, amiről az öreg beszélt.*
- Mindenhogy érdekesen hangzik.
*Vonja meg a vállait, jelezvén, hogy ehhez nem igazán konyít, így a mester akárhogy is nevezheti neki a dolgot, úgy is el fogja hinni.*
- Ez csak olyan vicces mondás... azt hiszem. Valahol hallottam.
*Legyint is a dolog érdektelenségére. Lényegében lényegtelen is lenne a lényeget elmagyarázni. Főleg, hogy nem is igazán tudná, meg nem is nagyon akarja. Főleg mert nem tudja. Csak jól hangzik és kész.*
- Csak azok, akik jól bírják a piát?
*Szaladnak fel ismét a szemöldökei kíváncsian. Na nem mintha meg akarná tanulni. Bár biztos nem lenne hátrányára a dolog. De ő és a harc az olyan messze van tőle, mint innen a csillagos ég.
A megérkező gyümölcstáltól talán jobban felcsillan a szeme, mint a bortól. Mydaw is izgatottabb lesz, így kis gazdája ki is pakolja a nyakából, letéve a tányér mellé. Amíg a menyét csipeget ő a bort kortyolja, csak néha-néha lopva pár szem szőlőt vagy almát menyét orra elől.*
- Dehogy vagyok.
*Motyogja szőlővel teli szájjal, amit gyorsan leöblít egy nagy korty borral, ezzel ki is ürítve a poharát. Így le is cseréli gyorsan a telire, hogy abból is lekortyolgasson párat.*
- Olyan vagyok, mint a ma született bárány. Bár a bátyáim azt mondták, hogy előző életemben biztos, hogy valami démon fattya lehettem.
*Vigyorodik el büszkén, azután csak legyint, hogy kivételesen most ő volt az, aki élt a vicc fegyverével.*
- Nem igazán értek semmi olyanhoz, ami kell a bebűnözéshez. Sem a harc, sem a lopás, sem a menekülés nem az én asztalom.
*Ingatja meg a fejét kissé kedvtelenül.*
2697. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-11-24 23:43:52
Üzenet elküldve: 2021-11-24 23:43:52
Rang: Játékos
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Nyílt//
//Vuyren és Flhet'cher//
//A hozzászólás +16-os jelenteket tartalmaz//
*Nem olyan sokba telik bele, hogy a mélységi visszatérjen, egészen új ruhakölteményben. Ilyenje bizony nincs egy erdei koszcsimbóknak, minden bizonnyal valahonnan szerezte, a szinte rá szabott nemesi ruhát. Azóta a pipája tömése majdnem leéget, de még rágcsálja az annak csutorát. Nem állt neki igazából vedelni. Csak olyan úri módon. Még egy kupával sem nyelt le ez idő alatt. Visszaérkeztében a nőstény arról érdeklődik hol tartottak a beszélgetésben.*
-Fogalmam sincs.
*Mondja szórakozottan, miközben felemeli egy koccintásra a borát.*
-Csinatos.
*Bök az orrával a ruhára, és mire a következő kortyot inná, hallja, látja, hogy kihúzódik az asztalnál egy szék. Abban a szent pillanatban egy fájdalmas arcot vág, és jól hallhatóan egy szócskát szűr ki a fogai között.*
-Picsábaaa.
*Jelezvén, hogy nincs kedve ehhez most, de halad az árral. Nem zavartatja magát. Lehörpinti ami maradt neki, és az asztalra koppintja az üres poharat. A hirtelen semmiből jött ork nő, Vuyrennel kezd diskurálni, aki hajlandó is válaszolni az ilyenekre, amire Flecser csak nemlegesen ingatja a fejét. Annak a ténye, hogy az még fel is ajánlja az arcfestéket, vagy annyit jelent, hogy rohadt érdekes humora van, vagy azt, hogy a zöld, még soha nem látott feketét. Flecser hangosan felröhög. Ugyan jót tesz a kedvének Vuyren, de nem vállalná be, hogy elmondja min derült olyan jót, ennek ellenére az a kép megy a fejében, hogy a nőstény bizonnyal hosszúéletűnek született, pusztán sötételfre sütötte magát a napon, mint egy disznót a nyárs felett. Aztán a mélységi meg is kérdezi, ezzel őt is bevonva a beszélgetésbe, nem mintha eddig meghívót várt volna.*
-Nem. Élveztem a lőrém, mer akkor még tudtam.
*Mondja karcos hangján, egy tenyérbemászó mosollyal az arcán, ami már az orknak szól, majd felé fordul.*
-Neked is szevasz cicám.
*Teszi hozzá. Flecser sem egy nagy köszöngetős, hajlongós, de elég öntelt ahhoz, hogy megszólja, ha úgy érzi ki van hagyva valamiből.*
-Segíthetünk valamiben?
*Kérdezi a megfelelő mennyiségű nihil iróniával.*
//Vuyren és Flhet'cher//
//A hozzászólás +16-os jelenteket tartalmaz//
*Nem olyan sokba telik bele, hogy a mélységi visszatérjen, egészen új ruhakölteményben. Ilyenje bizony nincs egy erdei koszcsimbóknak, minden bizonnyal valahonnan szerezte, a szinte rá szabott nemesi ruhát. Azóta a pipája tömése majdnem leéget, de még rágcsálja az annak csutorát. Nem állt neki igazából vedelni. Csak olyan úri módon. Még egy kupával sem nyelt le ez idő alatt. Visszaérkeztében a nőstény arról érdeklődik hol tartottak a beszélgetésben.*
-Fogalmam sincs.
*Mondja szórakozottan, miközben felemeli egy koccintásra a borát.*
-Csinatos.
*Bök az orrával a ruhára, és mire a következő kortyot inná, hallja, látja, hogy kihúzódik az asztalnál egy szék. Abban a szent pillanatban egy fájdalmas arcot vág, és jól hallhatóan egy szócskát szűr ki a fogai között.*
-Picsábaaa.
*Jelezvén, hogy nincs kedve ehhez most, de halad az árral. Nem zavartatja magát. Lehörpinti ami maradt neki, és az asztalra koppintja az üres poharat. A hirtelen semmiből jött ork nő, Vuyrennel kezd diskurálni, aki hajlandó is válaszolni az ilyenekre, amire Flecser csak nemlegesen ingatja a fejét. Annak a ténye, hogy az még fel is ajánlja az arcfestéket, vagy annyit jelent, hogy rohadt érdekes humora van, vagy azt, hogy a zöld, még soha nem látott feketét. Flecser hangosan felröhög. Ugyan jót tesz a kedvének Vuyren, de nem vállalná be, hogy elmondja min derült olyan jót, ennek ellenére az a kép megy a fejében, hogy a nőstény bizonnyal hosszúéletűnek született, pusztán sötételfre sütötte magát a napon, mint egy disznót a nyárs felett. Aztán a mélységi meg is kérdezi, ezzel őt is bevonva a beszélgetésbe, nem mintha eddig meghívót várt volna.*
-Nem. Élveztem a lőrém, mer akkor még tudtam.
*Mondja karcos hangján, egy tenyérbemászó mosollyal az arcán, ami már az orknak szól, majd felé fordul.*
-Neked is szevasz cicám.
*Teszi hozzá. Flecser sem egy nagy köszöngetős, hajlongós, de elég öntelt ahhoz, hogy megszólja, ha úgy érzi ki van hagyva valamiből.*
-Segíthetünk valamiben?
*Kérdezi a megfelelő mennyiségű nihil iróniával.*
2696. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-11-24 23:00:59
Üzenet elküldve: 2021-11-24 23:00:59
Rang: Játékos
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//Nyílt//
//Vuyren és Flhet'cher//
//A hozzászólás +16-os jelenteket tartalmaz//
~ Egy ork tesó, az lenne csak az igazi meglepetés... ~
* Gondolja Vuyren, mikor az oly' rég várt ellazult, kellemes estéjének első pillanatában berobban az arcába egy vadidegen ork nő. Meg is bánja hirtelen, hogy az összes fegyverét a szobájában hagyta. Flecser megmagyarázhatatlan befolyásának tulajdonítja, hogy immár teljesen elment a józan esze, és elhitte akár egy pillanatra is, hogy lesz egy nyugodt vacsorája balhé nélkül. *
- Szép estét, úgyszintén. Nem festék, és még csak nem is kosz. Mindig ilyen. Egyszer szénné égtem egy nyáron, azóta se fakult ki.
* Mondja faarccal, a kedvesség legkisebb szikrája nélkül. Miközben az ork turkál, körülnéz alaposan, hogy felmérje, egyedül van-e a meglehetősen tolakodó nőszemély, és hogy milyen kijáratok vannak közel, ha esetleg forróbbra alakulna a helyzet, mint amivel még fegyvertelenül elbánik. Az ügyetlenkedés láttán sem lankad a gyanakvása, ősrégi trükk, közvetlen a színlelt sérülés után jön a sorban. A felé nyújtott tégelyért pedig nem nyúl, sőt a kupáját is közelebb húzza magához. *
- Igazán figyelmes vagy, de nincs most szükségem erre. Ha holnap kellene, majd szavadon foglak.
~ Ennyire ne nézz madárnak, aranyom. Akár a tőröd is nyújthatnád, hogy legyek már kedves elvágni a torkomat helyetted. ~
* Flecserhez fordul *
- Vedelés közben rendeltél vacsorát?
* Bár a férfival korábban sokkal semlegesebb hangnemet ütött meg, fenyegetve érzi magát a fegyverei nélkül, és hangjából kihallatszik a feszültsége. *
//Vuyren és Flhet'cher//
//A hozzászólás +16-os jelenteket tartalmaz//
~ Egy ork tesó, az lenne csak az igazi meglepetés... ~
* Gondolja Vuyren, mikor az oly' rég várt ellazult, kellemes estéjének első pillanatában berobban az arcába egy vadidegen ork nő. Meg is bánja hirtelen, hogy az összes fegyverét a szobájában hagyta. Flecser megmagyarázhatatlan befolyásának tulajdonítja, hogy immár teljesen elment a józan esze, és elhitte akár egy pillanatra is, hogy lesz egy nyugodt vacsorája balhé nélkül. *
- Szép estét, úgyszintén. Nem festék, és még csak nem is kosz. Mindig ilyen. Egyszer szénné égtem egy nyáron, azóta se fakult ki.
* Mondja faarccal, a kedvesség legkisebb szikrája nélkül. Miközben az ork turkál, körülnéz alaposan, hogy felmérje, egyedül van-e a meglehetősen tolakodó nőszemély, és hogy milyen kijáratok vannak közel, ha esetleg forróbbra alakulna a helyzet, mint amivel még fegyvertelenül elbánik. Az ügyetlenkedés láttán sem lankad a gyanakvása, ősrégi trükk, közvetlen a színlelt sérülés után jön a sorban. A felé nyújtott tégelyért pedig nem nyúl, sőt a kupáját is közelebb húzza magához. *
- Igazán figyelmes vagy, de nincs most szükségem erre. Ha holnap kellene, majd szavadon foglak.
~ Ennyire ne nézz madárnak, aranyom. Akár a tőröd is nyújthatnád, hogy legyek már kedves elvágni a torkomat helyetted. ~
* Flecserhez fordul *
- Vedelés közben rendeltél vacsorát?
* Bár a férfival korábban sokkal semlegesebb hangnemet ütött meg, fenyegetve érzi magát a fegyverei nélkül, és hangjából kihallatszik a feszültsége. *
2695. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-11-24 21:57:00
Üzenet elküldve: 2021-11-24 21:57:00
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 258
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 258
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
//Zsákmányállat//
- Ami történt megtörtént. * Vonja meg a vállát egyszerűen, így, hogy sikerült kialkudjon egy kupa bort cserébe, már nem is bánja a dolgot. Láthatóan a hangulata is sokat javult, már ha valaki igazán jó abban, hogy olvasson egy teljesen érzelemmentes arcban. Mert továbbra is így néz maga elé, hangszíne sem változik. *
- Akkor bizony sértegetve lennék. Juj, de rossz lenne nekem. * Jegyzi meg cinikusan, láthatóan nem olyan, mint beszélgető partnere, nem hullámzik a színészi előadása, nem csapdos az érzelmek között, egyszerűen csak Ishala. *
- De miért siessem el a bort, csak azért, hogy nem létező képességeid fitogtathasd? * Kérdez vissza, és kortyol egy finomat a borból, láthatóan megforgatja a szájában a vörös nedűt, mielőtt lenyelné. Elégedetten cuppant is hozzá. *
- Idebent meleg van, finom az ital, és ha el mész, akkor a társaság is csak tovább javul. Úgy látom, hogy én csak nyerhetek azzal, ha itt maradok. * Tárja szét karjait, és csóválja meg fejét, ami még mindig egy kifejezésektől mentes arcnak ad otthont. *
- Vagy azért tartsak veled, hogy elijeszthesd a vadakat, és üres kézzel térjek haza?
- Ami történt megtörtént. * Vonja meg a vállát egyszerűen, így, hogy sikerült kialkudjon egy kupa bort cserébe, már nem is bánja a dolgot. Láthatóan a hangulata is sokat javult, már ha valaki igazán jó abban, hogy olvasson egy teljesen érzelemmentes arcban. Mert továbbra is így néz maga elé, hangszíne sem változik. *
- Akkor bizony sértegetve lennék. Juj, de rossz lenne nekem. * Jegyzi meg cinikusan, láthatóan nem olyan, mint beszélgető partnere, nem hullámzik a színészi előadása, nem csapdos az érzelmek között, egyszerűen csak Ishala. *
- De miért siessem el a bort, csak azért, hogy nem létező képességeid fitogtathasd? * Kérdez vissza, és kortyol egy finomat a borból, láthatóan megforgatja a szájában a vörös nedűt, mielőtt lenyelné. Elégedetten cuppant is hozzá. *
- Idebent meleg van, finom az ital, és ha el mész, akkor a társaság is csak tovább javul. Úgy látom, hogy én csak nyerhetek azzal, ha itt maradok. * Tárja szét karjait, és csóválja meg fejét, ami még mindig egy kifejezésektől mentes arcnak ad otthont. *
- Vagy azért tartsak veled, hogy elijeszthesd a vadakat, és üres kézzel térjek haza?
2694. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-11-24 21:23:27
Üzenet elküldve: 2021-11-24 21:23:27
Rang: Játékos
IC üzenetek: 106
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 106
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Nysity//
-Nagy bizony. Mint a tököm!
*Persze, mielőtt nagyon félremenne a gondolatmenet megkoccintja a botján fityegő két ivótököt, amikben gyakran valami jóféle bor van. Csak hát most éppen üresek. *
-A halál. Igen. Bár egyszer én magam is feltámadtam, azt hiszem.
*Kicsit meg is simítja kopasz fejét, mert látszik rajta, hogy ebben inkább csak nem biztos, mintsem hogy viccelődne.*
-Talan pont rólam hallottál! Meséld el. Ha van kedved persze...
*Nem arról híres ő, hogy erőszakoskodna, főleg egy fiatal leánnyal. Arról, hogy Arthenior különb-e, vagy sem, ő sem igazán tud dönteni. Nem régóta van itt, és nem is innen származik. Viszont talán most egy meglepően komoly bölcsesség hagyhatja el az örökké szomjas száját. *
-Végül is itt is emberek élnek.
*Vonja meg a vállát. Ezzel nehéz mit kezdeni, s ha valakinek van egy csepp esze, akkor nem is akar. Persze Natu mester szerint. Natu mester szerint pedig sok minden van valahogy, és ezt igencsak nehéz lenne elvitatni tőle. Egyenként külön örül, hogy nem egyedül kell bosszankodnia egy kicsit, és persze az ingyen ital sem esik rosszul a mester szívének. Ám amikor azt hallja, hogy még egy körre a vendége lehet ennek a kedvesnek itt, azonnal felcsillan a szeme, és a pultosra rivall. *
-Egy hordó sört!
*Némi habozás után folytatja. *
-A hölgy fizet.
*Majd pedig igyekszik visszafogni zsiván nevetését, de nem igazán sikerül neki. *
-Na csak vicceltem ám.
*Azzal pedig egy Almabort kér, és szánakozva ugyan, de kifizeti mind a 12 aranyat. Először csak beleszagol, aztán le is hajt valamennyit belőle. *
-Mindjárt jobb az ember kedve!
*Látszik is rajta, hogy minél inkább iszik, annál emberibb az ábrázata. Annyira nem is tűnik öregnek, a keze sem remeg, és a szemeit sem fedi homály. Arca pedig tele élettel. *
-Vagy iszákos ököl, ahogy szimpatikusabb.
*Bólogat is hozzá, és ha meglenne az a különleges képessége, hogy a másik fejébe lásson, most valószínűleg jót derülne rajta. *
-Bebünözök? Az mi az? Hogy lehet bebűnözni, vagy ki?
*Igazából ez is elég, hogy jókedvűen, talán kicsit harsányan is elkezdjen kacagni. *
-Ez egy harci stílus. Nem.
*Korrigálja magát gyorsan. *
-Ez egy életmód, egy harcművészet. És igen kevesen tudják csak elsajátítani.
*Újabb korty a finom almaborból. Aztán eszébe jut valami, amit nem is rest megkérdezni. *
-Te ilyen bebűnöző vagy? Nem zavar ha igen.
-Nagy bizony. Mint a tököm!
*Persze, mielőtt nagyon félremenne a gondolatmenet megkoccintja a botján fityegő két ivótököt, amikben gyakran valami jóféle bor van. Csak hát most éppen üresek. *
-A halál. Igen. Bár egyszer én magam is feltámadtam, azt hiszem.
*Kicsit meg is simítja kopasz fejét, mert látszik rajta, hogy ebben inkább csak nem biztos, mintsem hogy viccelődne.*
-Talan pont rólam hallottál! Meséld el. Ha van kedved persze...
*Nem arról híres ő, hogy erőszakoskodna, főleg egy fiatal leánnyal. Arról, hogy Arthenior különb-e, vagy sem, ő sem igazán tud dönteni. Nem régóta van itt, és nem is innen származik. Viszont talán most egy meglepően komoly bölcsesség hagyhatja el az örökké szomjas száját. *
-Végül is itt is emberek élnek.
*Vonja meg a vállát. Ezzel nehéz mit kezdeni, s ha valakinek van egy csepp esze, akkor nem is akar. Persze Natu mester szerint. Natu mester szerint pedig sok minden van valahogy, és ezt igencsak nehéz lenne elvitatni tőle. Egyenként külön örül, hogy nem egyedül kell bosszankodnia egy kicsit, és persze az ingyen ital sem esik rosszul a mester szívének. Ám amikor azt hallja, hogy még egy körre a vendége lehet ennek a kedvesnek itt, azonnal felcsillan a szeme, és a pultosra rivall. *
-Egy hordó sört!
*Némi habozás után folytatja. *
-A hölgy fizet.
*Majd pedig igyekszik visszafogni zsiván nevetését, de nem igazán sikerül neki. *
-Na csak vicceltem ám.
*Azzal pedig egy Almabort kér, és szánakozva ugyan, de kifizeti mind a 12 aranyat.
Először csak beleszagol, aztán le is hajt valamennyit belőle. *-Mindjárt jobb az ember kedve!
*Látszik is rajta, hogy minél inkább iszik, annál emberibb az ábrázata. Annyira nem is tűnik öregnek, a keze sem remeg, és a szemeit sem fedi homály. Arca pedig tele élettel. *
-Vagy iszákos ököl, ahogy szimpatikusabb.
*Bólogat is hozzá, és ha meglenne az a különleges képessége, hogy a másik fejébe lásson, most valószínűleg jót derülne rajta. *
-Bebünözök? Az mi az? Hogy lehet bebűnözni, vagy ki?
*Igazából ez is elég, hogy jókedvűen, talán kicsit harsányan is elkezdjen kacagni. *
-Ez egy harci stílus. Nem.
*Korrigálja magát gyorsan. *
-Ez egy életmód, egy harcművészet. És igen kevesen tudják csak elsajátítani.
*Újabb korty a finom almaborból. Aztán eszébe jut valami, amit nem is rest megkérdezni. *
-Te ilyen bebűnöző vagy? Nem zavar ha igen.
2693. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-11-24 17:21:00
Üzenet elküldve: 2021-11-24 17:21:00
Rang: Játékos
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Nyílt//
//Vuyren és Flhet'cher//
*Mivel bátyuskáját ezidáig nem ette elő a fene sehonnan, hiába kereste úgy dönt, hogy ebbe a csinos fogadóban tér be ahelyett, hogy az utcákat járná vég nélkül. Na meg egyébként is szórakozni jött ide a kikötőből! Megismerni az emberek világát, ami eddig oly távolinak, mégis kínzóan közelinek hatott a hegyek biztonságos távlatából. A hűvösebb időkre való tekintettel már egy prémesebb köpeny is borítja testét, amit alaposan a nyakába húzva tart egészen addig, amíg a Pegazus kellemes melege meg nem csapja. Akkor aztán rögtön jobban érzi magát, és el is kezd nézelődni. Egyedül semmiképp nem akarna meginni vagy megenni semmit. Az új barátok, vagy éppen ellenségem szerzésének csábító lehetősége pedig még inkább ebbe az irányba tereli. Pár apró lépés a fogadótér közepére, hogy alaposan rálásson mindenre. ~Hát az meg mi az ott az ottan hmm? ~ Hunyorítja össze szemeit, ahogy meglát egy feketebőrű leányt lehuppanni az egyik asztalhoz egy pipázó férfi mellé. Mindenféle etikettet vagy visszafogottságot mellőzve lép oda. *
-Szervusztok! Te csatába készülsz nővérem ezzel a festékkel?
*Kérdezi a nőt, miközben egyik kezével a saját arcán meghúzgálja a bőrt. Sosem látott még sötételfet, de nem csak hogy nem látott, nem is tud a létezésükről. Igazából egész sok mindenről nem tud. Kicsit olyan kisugárzása lehet, mint egy nőies testbe zárt túlságosan közvetlen kislánynak.*
-Adjak kölcsön egy kis fehéret?
*Teszi hozzá a korábbihoz, miközben ügyetlenül turkálni kezd a szütyőjében. Olyannyira igyekszik megtalálni azt, amit keres, hogy pár vacak ki is esik a földre, aminek nyilvánvalóan nem kellett volna. *
-Jajj!
*Szörnyülködik, miközben gyorsan összekapja a holmikat, majd egy tincset kisimítva az arcából nyújtja barátságosan a másik felé a tégelyt, amiben a kétes eredetű fehér színű valami található. Az, amivel Gyldwa arca is festve van. *
//Vuyren és Flhet'cher//
*Mivel bátyuskáját ezidáig nem ette elő a fene sehonnan, hiába kereste úgy dönt, hogy ebbe a csinos fogadóban tér be ahelyett, hogy az utcákat járná vég nélkül. Na meg egyébként is szórakozni jött ide a kikötőből! Megismerni az emberek világát, ami eddig oly távolinak, mégis kínzóan közelinek hatott a hegyek biztonságos távlatából. A hűvösebb időkre való tekintettel már egy prémesebb köpeny is borítja testét, amit alaposan a nyakába húzva tart egészen addig, amíg a Pegazus kellemes melege meg nem csapja. Akkor aztán rögtön jobban érzi magát, és el is kezd nézelődni. Egyedül semmiképp nem akarna meginni vagy megenni semmit. Az új barátok, vagy éppen ellenségem szerzésének csábító lehetősége pedig még inkább ebbe az irányba tereli. Pár apró lépés a fogadótér közepére, hogy alaposan rálásson mindenre. ~Hát az meg mi az ott az ottan hmm? ~ Hunyorítja össze szemeit, ahogy meglát egy feketebőrű leányt lehuppanni az egyik asztalhoz egy pipázó férfi mellé. Mindenféle etikettet vagy visszafogottságot mellőzve lép oda. *
-Szervusztok! Te csatába készülsz nővérem ezzel a festékkel?
*Kérdezi a nőt, miközben egyik kezével a saját arcán meghúzgálja a bőrt. Sosem látott még sötételfet, de nem csak hogy nem látott, nem is tud a létezésükről. Igazából egész sok mindenről nem tud. Kicsit olyan kisugárzása lehet, mint egy nőies testbe zárt túlságosan közvetlen kislánynak.*
-Adjak kölcsön egy kis fehéret?
*Teszi hozzá a korábbihoz, miközben ügyetlenül turkálni kezd a szütyőjében. Olyannyira igyekszik megtalálni azt, amit keres, hogy pár vacak ki is esik a földre, aminek nyilvánvalóan nem kellett volna. *
-Jajj!
*Szörnyülködik, miközben gyorsan összekapja a holmikat, majd egy tincset kisimítva az arcából nyújtja barátságosan a másik felé a tégelyt, amiben a kétes eredetű fehér színű valami található. Az, amivel Gyldwa arca is festve van. *
2692. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-11-24 14:28:36
Üzenet elküldve: 2021-11-24 14:28:36
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 46
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 46
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Natu mester//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmazhat! (De nem biztos, hogy fog - Ez fog egy keveset. -)//
*Úgy várja az életigazság fényre kerülését, mint ifjú tanonc mestere élesen okos szavait. De mikor a szavak kibuknak a férfiból magában csak homlokon csapja magát, de kívülről csak egy mély sóhaj szakad fel belőle.*
- Hát ez... nagy igazság.
*Jegyzi meg egyszerűen, de nem olyan arcot vág mellé, mint aki komolyan is gondolja. Pedig lényegét tekintve azért van benne ráció.*
- Meg a halál, nem? Legalábbis az is biztos. Bár. Amilyen történetet hallottam legutóbb még az sem olyan biztos.
*Vakar is eltűnődve az állára, miközben a mester válla fölött bámul el a semmibe, s igyekszik felidézni a történetet, amit még tharg földön meséltek el neki. Azután csak aprót ráz a fején, hogy visszazökkenjen, s aprót legyintve engedi el gyorsan a dolgot.*
- Azt hiszem igazad lehet. Manapság egyre több a töketlen szarházi, akinek nincs elég vér a szerszámában, viszont arra van esze, hogy az elesettek helyzetét kihasználja. De azt hittem... úgy hallottam, hogy Arthenior ennél azért biztonságosabb.
*Pillant is vissza az öregre, mint választ várva, hogy ha ezt ezek szerint nem tudta jól, akkor bátran javítsa ki. Hiszen ő nem idevalósi. Csak hallomásból ismeri a várost. Szinte a Pegazus az egyetlen szeglet, amit ezidáig felfedezett. Az pedig édes kevés, hogy teljes képet fessen az egészről.
Mindenesetre azért annak örül, hogy ő legalább a tisztes kivétel ebben az ügyben. Szeret segíteni, még akkor is, ha csak ilyen apróságról is van szó. Aztán meg annak ellenére, hogy elég fura figura az újonnan szerzett ivótársa nagyon úgy fest, hogy nem lesznek unalmas percei vele. Mert nagyon nem olyannak tűnik, mint a többi öreg, akik órákat képesek zengni olyan történeteket, amikre már nem is emlékeznek biztosan, hogy megtörtént velük. Meg persze még a monológ is általában unalmas körítésekkel van tele.*
- Ugyan. Egyelőre jól elvagyok a borral. De, ha te innál még valamit egy körre a vendégem vagy.
*Ajánlja fel szolgálatait nagylelkűen. Aztán meg az is lehet, hogy erre a nagy jótékonykodásra majd jól rába... ltázik, de ez legyen az ő baja. Ma bal lábbal kelt fel minden bizonnyal, így annyira nem tragédia, ha egy kis jószívűséggel kompenzálja azt és egyben így megnyugtatja a lelkivilágát is.*
- Az ivászat mestere?
*Szaladnak is tovább a témákban. Arcára pedig olyan meglepettség és hitetlenkedés ül ki, mintha valamelyik istenség jelenését pillantotta volna meg Natu mester mögött. Már épp kezdene akadékoskodni, hogy olyan biztos nem létezik, hacsak nem arra céloz, hogy jól bírja a piát, mikor is jön már a magyarázat szinte azonnal. Az öreg tekintetét követve ő is elpillant a pult végébe, ahol nehéz eldönteni, hogy az úriembernek nem nevezhető pacák kapaszkodik a pultba vagy a pult támogatja inkább őt.*
- Részeges ököl mestere?
*Legyen tudatlanságának számlájára írva a tény, hogy ő ezt elsőre úgy képzelte el, hogy nem a férfi a észeges, hanem az ökle. Már látja is a szemei előtt, ahogy csorgatja a piát a kézfejére, hogy az minél hatékonyabb mestere legyen a dolognak. Ez az elmélkedés pedig gyorsan vigyort is csal az arcára, annak ellenére, hogy azért annyira nem hülye, hogy ne jöjjön rá, hogy valószínűleg nem egészen így gondolta az öreg.*
- Létezik ilyen? Bepiálsz és bebűnözöl?
*Vonja fel a szemöldökeit értetlenkedve. Közben annak a veszélyét is vállalva, hogy valószínűleg totális idiótának fogja gondolni a mester. De, ha egyszer ilyenről még tényleg nem hallott.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmazhat! (De nem biztos, hogy fog - Ez fog egy keveset. -)//
*Úgy várja az életigazság fényre kerülését, mint ifjú tanonc mestere élesen okos szavait. De mikor a szavak kibuknak a férfiból magában csak homlokon csapja magát, de kívülről csak egy mély sóhaj szakad fel belőle.*
- Hát ez... nagy igazság.
*Jegyzi meg egyszerűen, de nem olyan arcot vág mellé, mint aki komolyan is gondolja. Pedig lényegét tekintve azért van benne ráció.*
- Meg a halál, nem? Legalábbis az is biztos. Bár. Amilyen történetet hallottam legutóbb még az sem olyan biztos.
*Vakar is eltűnődve az állára, miközben a mester válla fölött bámul el a semmibe, s igyekszik felidézni a történetet, amit még tharg földön meséltek el neki. Azután csak aprót ráz a fején, hogy visszazökkenjen, s aprót legyintve engedi el gyorsan a dolgot.*
- Azt hiszem igazad lehet. Manapság egyre több a töketlen szarházi, akinek nincs elég vér a szerszámában, viszont arra van esze, hogy az elesettek helyzetét kihasználja. De azt hittem... úgy hallottam, hogy Arthenior ennél azért biztonságosabb.
*Pillant is vissza az öregre, mint választ várva, hogy ha ezt ezek szerint nem tudta jól, akkor bátran javítsa ki. Hiszen ő nem idevalósi. Csak hallomásból ismeri a várost. Szinte a Pegazus az egyetlen szeglet, amit ezidáig felfedezett. Az pedig édes kevés, hogy teljes képet fessen az egészről.
Mindenesetre azért annak örül, hogy ő legalább a tisztes kivétel ebben az ügyben. Szeret segíteni, még akkor is, ha csak ilyen apróságról is van szó. Aztán meg annak ellenére, hogy elég fura figura az újonnan szerzett ivótársa nagyon úgy fest, hogy nem lesznek unalmas percei vele. Mert nagyon nem olyannak tűnik, mint a többi öreg, akik órákat képesek zengni olyan történeteket, amikre már nem is emlékeznek biztosan, hogy megtörtént velük. Meg persze még a monológ is általában unalmas körítésekkel van tele.*
- Ugyan. Egyelőre jól elvagyok a borral. De, ha te innál még valamit egy körre a vendégem vagy.
*Ajánlja fel szolgálatait nagylelkűen. Aztán meg az is lehet, hogy erre a nagy jótékonykodásra majd jól rába... ltázik, de ez legyen az ő baja. Ma bal lábbal kelt fel minden bizonnyal, így annyira nem tragédia, ha egy kis jószívűséggel kompenzálja azt és egyben így megnyugtatja a lelkivilágát is.*
- Az ivászat mestere?
*Szaladnak is tovább a témákban. Arcára pedig olyan meglepettség és hitetlenkedés ül ki, mintha valamelyik istenség jelenését pillantotta volna meg Natu mester mögött. Már épp kezdene akadékoskodni, hogy olyan biztos nem létezik, hacsak nem arra céloz, hogy jól bírja a piát, mikor is jön már a magyarázat szinte azonnal. Az öreg tekintetét követve ő is elpillant a pult végébe, ahol nehéz eldönteni, hogy az úriembernek nem nevezhető pacák kapaszkodik a pultba vagy a pult támogatja inkább őt.*
- Részeges ököl mestere?
*Legyen tudatlanságának számlájára írva a tény, hogy ő ezt elsőre úgy képzelte el, hogy nem a férfi a észeges, hanem az ökle. Már látja is a szemei előtt, ahogy csorgatja a piát a kézfejére, hogy az minél hatékonyabb mestere legyen a dolognak. Ez az elmélkedés pedig gyorsan vigyort is csal az arcára, annak ellenére, hogy azért annyira nem hülye, hogy ne jöjjön rá, hogy valószínűleg nem egészen így gondolta az öreg.*
- Létezik ilyen? Bepiálsz és bebűnözöl?
*Vonja fel a szemöldökeit értetlenkedve. Közben annak a veszélyét is vállalva, hogy valószínűleg totális idiótának fogja gondolni a mester. De, ha egyszer ilyenről még tényleg nem hallott.*
2691. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-11-24 13:35:47
Üzenet elküldve: 2021-11-24 13:35:47
Rang: Játékos
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Nyílt//
//Rion//
*Sajnos apja neveltetéséből fakadóan jellemző rá a lekezelés. Természetesen a saját társasági körükben jól neveltnek és illedelmesnek mutatja magát, szemben azzal, amikor kiszakad a családi házból. Amikor a "köznép" közé kikerül már nem erőlteti a színjátékot. Noha nem kellemetlenkedő vagy igazából lenéző alak, hanem igenis kedvesnek tartja magát, csak hát a sok éves színlelés, amit a család és annak barátai felé, közös néven a felsőbb réteg felé kellett mutatnia az megterhelte lelkivilágát, így már nem igazán tudja, hogy másokat hogyan is kezeljen helyesen.
Ennek áldozata lett a fél-elf fiú is, amit bizonyosan sajnálna is, ha valóban eljutna a tudatáig, hogy akaratlanul is mennyire lenéző volt vele. De az arcáról leolvasott megrökönyödés inkább csak abban gondolkodtatja el, hogy elképzelhető, hogy valami zavar lehet a fél-elf fejében. Így már nem csak a gonosz vigyor, hanem a szánakozó tekintet is fel-fel üti magát az arcán.
Az élet talán majd egyszer helyre teszi, hogy megtanuljon rendesen viselkedni másokkal. De most csak ennyire futja. És ezzel a nemtörődöm, lekezelő viselkedéssel még egész szépen vissza is fogja magát.
Ó, pedig, ha belelátna a fiú gondolataiba. Akkor az elkényeztetett, gazdag negyedi fruskából bizonyosan előbújna a démon. De a fiú nagy szerencséjére még nem sajátította el a gondolatolvasás technikáját. Persze, ha egyáltalán létezik ilyen.*
- Szóval úgy gondolod, hogy erre lehet esély?
*Billenti félre a fejét, miközben egyik oldalon a füle mögé tűri a világos tincseket. Arca először teljes komolyságot ölt magára, de végül, akár egy elmeháborodott, vált élesen széles mosolyra.*
- Legyen úgy. Derítsük ki.
*Löki el magát a pulttól, majd poharát megmarkolja egyik kezével, míg a másikkal a fiú csuklóját ragadja meg és indul is el az asztalok felé. Pár lépés múltán viszont megtorpan, s hátra pillantva néz rá kérdőn.*
- Hol is van az asztalod?
//Rion//
*Sajnos apja neveltetéséből fakadóan jellemző rá a lekezelés. Természetesen a saját társasági körükben jól neveltnek és illedelmesnek mutatja magát, szemben azzal, amikor kiszakad a családi házból. Amikor a "köznép" közé kikerül már nem erőlteti a színjátékot. Noha nem kellemetlenkedő vagy igazából lenéző alak, hanem igenis kedvesnek tartja magát, csak hát a sok éves színlelés, amit a család és annak barátai felé, közös néven a felsőbb réteg felé kellett mutatnia az megterhelte lelkivilágát, így már nem igazán tudja, hogy másokat hogyan is kezeljen helyesen.
Ennek áldozata lett a fél-elf fiú is, amit bizonyosan sajnálna is, ha valóban eljutna a tudatáig, hogy akaratlanul is mennyire lenéző volt vele. De az arcáról leolvasott megrökönyödés inkább csak abban gondolkodtatja el, hogy elképzelhető, hogy valami zavar lehet a fél-elf fejében. Így már nem csak a gonosz vigyor, hanem a szánakozó tekintet is fel-fel üti magát az arcán.
Az élet talán majd egyszer helyre teszi, hogy megtanuljon rendesen viselkedni másokkal. De most csak ennyire futja. És ezzel a nemtörődöm, lekezelő viselkedéssel még egész szépen vissza is fogja magát.
Ó, pedig, ha belelátna a fiú gondolataiba. Akkor az elkényeztetett, gazdag negyedi fruskából bizonyosan előbújna a démon. De a fiú nagy szerencséjére még nem sajátította el a gondolatolvasás technikáját. Persze, ha egyáltalán létezik ilyen.*
- Szóval úgy gondolod, hogy erre lehet esély?
*Billenti félre a fejét, miközben egyik oldalon a füle mögé tűri a világos tincseket. Arca először teljes komolyságot ölt magára, de végül, akár egy elmeháborodott, vált élesen széles mosolyra.*
- Legyen úgy. Derítsük ki.
*Löki el magát a pulttól, majd poharát megmarkolja egyik kezével, míg a másikkal a fiú csuklóját ragadja meg és indul is el az asztalok felé. Pár lépés múltán viszont megtorpan, s hátra pillantva néz rá kérdőn.*
- Hol is van az asztalod?
2690. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-11-24 10:15:12
Üzenet elküldve: 2021-11-24 10:15:12
Rang: Játékos
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Nyílt//
//Onyawantha//
*Rion arcán nem vet árnyékot a lekezelő megszólítás, bár nem érti mivel érdemelte ki. Elf oldalról örökölt egójának hála, az pedig eszébe sem jut, milyen sután kezdte az egészet.
Szóval más irányban próbálja magában helyre tenni a dolgot, mert az ugye rendben, hogy igen fiatal, és rendben, hogy fajtáját tekintve fél-elf, de nem gondolta volna, hogy errefelé divat az ilyenféle megkülönböztetés, pedig mi más lehetne az ok?
Lehet, hogy a hölgy finom külsője valami őrült szekta tagságot takar, amitől felsőbbrendűnek érzi magát? Mert akkor éppen ideje lenne sarkon fordulni és borzasztóan bátran kereket oldani.
Kicsit újra végig méri a dámát, aki kocsisokat megszégyenítő lazasággal támaszkodik mindkét könyökével a pultnak, mégis szemérmesen vagy talán éppen, hogy kihívóan fonja egymás fölött át a bokáit a mozdulattal odavonzva a tekintetet. Tehát mégis inkább nyitott a Néni!
~Lehet, hogy hivatásos? Ejnye Rion, miért mindig ilyeneken akad meg a szemed?!~ Korholja magát, de az elegáns tartás és a továbbra is férfias vonásait pásztázó gyönyörű szemek arra sarkalják, hogy még ne somfordáljon vissza megsemmisülten és porig sújtva az asztalához. Lazára veszi hát ő is a figurát, leheletnyi félmosolyt kunkorít az ajka sarkába és tesz egy újabb próbát, ezúttal talán képes valami értelmes mondatot is kipréselni magából.*
- Esetleg, lehet bennünk még más is „közös”, ha már így összefutottunk ezen a csodás helyen? Lenne kedved mondjuk az asztalomnál kideríteni?
*Valóban lehetne udvariasabb, vagy kevésbé két értelmű, de arra majd ráér, ha kétségeit eloszlatja a szépség.*
//Onyawantha//
*Rion arcán nem vet árnyékot a lekezelő megszólítás, bár nem érti mivel érdemelte ki. Elf oldalról örökölt egójának hála, az pedig eszébe sem jut, milyen sután kezdte az egészet.
Szóval más irányban próbálja magában helyre tenni a dolgot, mert az ugye rendben, hogy igen fiatal, és rendben, hogy fajtáját tekintve fél-elf, de nem gondolta volna, hogy errefelé divat az ilyenféle megkülönböztetés, pedig mi más lehetne az ok?
Lehet, hogy a hölgy finom külsője valami őrült szekta tagságot takar, amitől felsőbbrendűnek érzi magát? Mert akkor éppen ideje lenne sarkon fordulni és borzasztóan bátran kereket oldani.
Kicsit újra végig méri a dámát, aki kocsisokat megszégyenítő lazasággal támaszkodik mindkét könyökével a pultnak, mégis szemérmesen vagy talán éppen, hogy kihívóan fonja egymás fölött át a bokáit a mozdulattal odavonzva a tekintetet. Tehát mégis inkább nyitott a Néni!
~Lehet, hogy hivatásos? Ejnye Rion, miért mindig ilyeneken akad meg a szemed?!~ Korholja magát, de az elegáns tartás és a továbbra is férfias vonásait pásztázó gyönyörű szemek arra sarkalják, hogy még ne somfordáljon vissza megsemmisülten és porig sújtva az asztalához. Lazára veszi hát ő is a figurát, leheletnyi félmosolyt kunkorít az ajka sarkába és tesz egy újabb próbát, ezúttal talán képes valami értelmes mondatot is kipréselni magából.*
- Esetleg, lehet bennünk még más is „közös”, ha már így összefutottunk ezen a csodás helyen? Lenne kedved mondjuk az asztalomnál kideríteni?
*Valóban lehetne udvariasabb, vagy kevésbé két értelmű, de arra majd ráér, ha kétségeit eloszlatja a szépség.*
2689. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-11-24 00:07:27
Üzenet elküldve: 2021-11-24 00:07:27
Rang: Játékos
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//Nyílt//
//Vuyren és Flhet'cher//
//A hozzászólás +16-os jelenteket tartalmaz//
*Vuyren azért pakolt le, mert az eleddig oldalán cipelt táska, egy brutálisan nagy nyeregtáska, amiben benne van a fél élete. Emellett hosszú évek óta ez az első, hogy valakire rá meri bízni a táskáját. Ezzel Flecser nyilván nincsen tisztában, sőt még a lányban sem tudatosult a hirtelen jött bizalom mértéke. Immáron a kulccsal a birtokában, ismét nyakába nyalábolja a cuccait, és a szobájáig meg sem áll. Ott is csak addig tart szünetet a jövés-menésben, míg előkotor egy törölközőnek használt lepedőt, és egy városi tartózkodásra alkalmasabb kulturált női ruhát. Utóbbi egy fekete anyagú, A-vonalú, bokáig érő hosszú ruha, világoskék díszvarrással a szegélyeinél. A hosszú ujjú, csónaknyakú ruhadarab mellkasrészén köldökig érő fűző könnyiti a be- és kibújást. Ezekkel a kezében, a madarat a szobában hagyva, a fürdőház felé indul. Nem sok időt veszteget mosakodással. A viseltes ruháinak állapotát nem áll neki feljavítani a legalább tűrhető szintre. Tisztálkodás után, a nyirkos pamutba bugyolálja a szennyest, és visszatér Flecserhez, a fogadótérbe. Egy megkönnyebbült sóhajjal levetődik a Flecser melletti székre, és a szabadon levő kupát megmarkolva, rákérdez.*
-Hol is tartottunk?
//Vuyren és Flhet'cher//
//A hozzászólás +16-os jelenteket tartalmaz//
*Vuyren azért pakolt le, mert az eleddig oldalán cipelt táska, egy brutálisan nagy nyeregtáska, amiben benne van a fél élete. Emellett hosszú évek óta ez az első, hogy valakire rá meri bízni a táskáját. Ezzel Flecser nyilván nincsen tisztában, sőt még a lányban sem tudatosult a hirtelen jött bizalom mértéke. Immáron a kulccsal a birtokában, ismét nyakába nyalábolja a cuccait, és a szobájáig meg sem áll. Ott is csak addig tart szünetet a jövés-menésben, míg előkotor egy törölközőnek használt lepedőt, és egy városi tartózkodásra alkalmasabb kulturált női ruhát. Utóbbi egy fekete anyagú, A-vonalú, bokáig érő hosszú ruha, világoskék díszvarrással a szegélyeinél. A hosszú ujjú, csónaknyakú ruhadarab mellkasrészén köldökig érő fűző könnyiti a be- és kibújást. Ezekkel a kezében, a madarat a szobában hagyva, a fürdőház felé indul. Nem sok időt veszteget mosakodással. A viseltes ruháinak állapotát nem áll neki feljavítani a legalább tűrhető szintre. Tisztálkodás után, a nyirkos pamutba bugyolálja a szennyest, és visszatér Flecserhez, a fogadótérbe. Egy megkönnyebbült sóhajjal levetődik a Flecser melletti székre, és a szabadon levő kupát megmarkolva, rákérdez.*
-Hol is tartottunk?
2688. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-11-23 21:19:04
Üzenet elküldve: 2021-11-23 21:19:04
Rang: Játékos
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Nyílt//
//Vuyren és Flhet'cher//
//A hozzászólás +16-os jelenteket tartalmaz//
*A hollós-varjús mandró mand-nő igazából. Erre rájött a vadász egy ideje, de hogy mand-jány, az eddig számára is rejtély volt. Ahogy a kisebb műsorszerű lepakolást végzi a mélységi, egy egészen kicsit megbámulja tapintattal a férfi. Barna szemeiben, és irbisz lyuggatta arcán látni, hogy nem férfiként nézi meg, csupán egyszerű városi nézelődőként. Aztán valahogy lekerül minden.*
~De fészkes francnak?~
*Kérdezi magában Flecser teljes joggal, mert amint minden holmi földet ér, közli hogy ő addig viszont nem akar se inni se beszélgetni amíg nem intézte el a szobáját, és a szagát.*
-Érthető.
*Mondja karcos hangján, és mélyet szív az édes dohányba, mikor a két kupa bort is meghozzák.*
-Nem várlak meg vele.
*Emeli fel a sajátját, és az udvariasság szikrája nélkül meghúzza mint ijedt ló a szekeret. Azzal a mélységi valamit mókol a pultnál Flecser pedig több mint élvezi a jól megérdemelt, borát és pipázgat olykor, miközben azon gondolkodik, milyen okból várja hogy a madaras nőstény visszatérjen. Mert nem tudja miért. De izgatottan várja.*
//Vuyren és Flhet'cher//
//A hozzászólás +16-os jelenteket tartalmaz//
*A hollós-varjús mandró mand-nő igazából. Erre rájött a vadász egy ideje, de hogy mand-jány, az eddig számára is rejtély volt. Ahogy a kisebb műsorszerű lepakolást végzi a mélységi, egy egészen kicsit megbámulja tapintattal a férfi. Barna szemeiben, és irbisz lyuggatta arcán látni, hogy nem férfiként nézi meg, csupán egyszerű városi nézelődőként. Aztán valahogy lekerül minden.*
~De fészkes francnak?~
*Kérdezi magában Flecser teljes joggal, mert amint minden holmi földet ér, közli hogy ő addig viszont nem akar se inni se beszélgetni amíg nem intézte el a szobáját, és a szagát.*
-Érthető.
*Mondja karcos hangján, és mélyet szív az édes dohányba, mikor a két kupa bort is meghozzák.*
-Nem várlak meg vele.
*Emeli fel a sajátját, és az udvariasság szikrája nélkül meghúzza mint ijedt ló a szekeret. Azzal a mélységi valamit mókol a pultnál Flecser pedig több mint élvezi a jól megérdemelt, borát és pipázgat olykor, miközben azon gondolkodik, milyen okból várja hogy a madaras nőstény visszatérjen. Mert nem tudja miért. De izgatottan várja.*
2687. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-11-23 18:25:37
Üzenet elküldve: 2021-11-23 18:25:37
Rang: Játékos
IC üzenetek: 106
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 106
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Nysity//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmazhat! (De nem biztos, hogy fog)//
*Egyik szemöldökét talán a szokottnál jobban felhúzva néz a másikra a kijelentése hallatán.*
-Na na. Nem úgy van az. Ebben az életben csak kettő dolog biztos.
*Kicsit közelebb is hajol, miután megitta a bor maradékát, hogy megoszthassa az egyik legnagyobb bölcsességet a jóakarójával.*
-Az adó, és hogy anyánk nem szűz!
*Hörögve neveti el magát, persze a halkabb fajtából eresztve egyet, inkább csak amolyan kuncogás.*
-Dee de bizony nagy dolog, nagyobb mint amit a legtöbb embertől várhatnál.
*És itt látszik rajta, hogy igazából milyen hirtelen tud megkomolyodni, és az, amit mond, az is tud értelmes is lenni.*
-Manapság ha összeesnél az utcán, meg se kérdeznék, hogy jól vagy-e, valószínűleg kizsebelnének, majd még rúgnának is beléd vagy kettőt.
*Kemény időket élünk manapság, bár igaz, hogy Natu mester már 50 éve ezt mondja, és mindig egyre rosszabb. Talán a korral jár.*
-Hadd fizessem meg a tartozásom no. Én is meghívhatlak valamire, igaz?
*Bár az erszényének nem fog tetszeni, ennyi jóérzés még akad az öregben.*
-Natu mester, ahogy mondod.
*Kicsit ki is húzza magát a megtisztelő címre, amit ugyan nem saját maga adott saját magának, de előszeretettel használja.*
-Nos Nysity örülök, hogy kérdezed! Én az ivászat mestere vagyok!
*Csillogó szemekkel avatja be a nagy titokba, miközben üres poharára pillant, hátha maradt benne még egy pár csepp.*
-Na de nem úgy, mint a sok bolond. Nem ám!
*Néz el a pult sarkába, ahol szinte a nap bármelyik szakában lehet találni egy-két lelketlen alakot, akik már nem is isszák az italt, sokkal inkább az ital issza őket.*
-Nem. Én a részeges ököl mestere vagyok!
*Talán, sőt biztos nevetségesen hangozhat az egyszerű, avatatlan halandónak ez a stílus. Főleg, hogy akár viccelődésnek is könnyen fel lehet fogni, ez már csak Nysityn múlik ugyebár.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmazhat! (De nem biztos, hogy fog)//
*Egyik szemöldökét talán a szokottnál jobban felhúzva néz a másikra a kijelentése hallatán.*
-Na na. Nem úgy van az. Ebben az életben csak kettő dolog biztos.
*Kicsit közelebb is hajol, miután megitta a bor maradékát, hogy megoszthassa az egyik legnagyobb bölcsességet a jóakarójával.*
-Az adó, és hogy anyánk nem szűz!
*Hörögve neveti el magát, persze a halkabb fajtából eresztve egyet, inkább csak amolyan kuncogás.*
-Dee de bizony nagy dolog, nagyobb mint amit a legtöbb embertől várhatnál.
*És itt látszik rajta, hogy igazából milyen hirtelen tud megkomolyodni, és az, amit mond, az is tud értelmes is lenni.*
-Manapság ha összeesnél az utcán, meg se kérdeznék, hogy jól vagy-e, valószínűleg kizsebelnének, majd még rúgnának is beléd vagy kettőt.
*Kemény időket élünk manapság, bár igaz, hogy Natu mester már 50 éve ezt mondja, és mindig egyre rosszabb. Talán a korral jár.*
-Hadd fizessem meg a tartozásom no. Én is meghívhatlak valamire, igaz?
*Bár az erszényének nem fog tetszeni, ennyi jóérzés még akad az öregben.*
-Natu mester, ahogy mondod.
*Kicsit ki is húzza magát a megtisztelő címre, amit ugyan nem saját maga adott saját magának, de előszeretettel használja.*
-Nos Nysity örülök, hogy kérdezed! Én az ivászat mestere vagyok!
*Csillogó szemekkel avatja be a nagy titokba, miközben üres poharára pillant, hátha maradt benne még egy pár csepp.*
-Na de nem úgy, mint a sok bolond. Nem ám!
*Néz el a pult sarkába, ahol szinte a nap bármelyik szakában lehet találni egy-két lelketlen alakot, akik már nem is isszák az italt, sokkal inkább az ital issza őket.*
-Nem. Én a részeges ököl mestere vagyok!
*Talán, sőt biztos nevetségesen hangozhat az egyszerű, avatatlan halandónak ez a stílus. Főleg, hogy akár viccelődésnek is könnyen fel lehet fogni, ez már csak Nysityn múlik ugyebár.*
2686. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-11-23 10:11:58
Üzenet elküldve: 2021-11-23 10:11:58
Rang: Játékos
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//Nyílt//
//Vuyren és Flhet'cher//
//A hozzászólás +16-os jelenteket tartalmaz//
- Két lábon.
* Válaszolja Vuyren a roppant prózai kérdésre, miközben lepakolja az egyik székre a tarisznyáját. Közelebbről megnézve látszik, hogy nem is tarisznya az, hanem egy oldalnyi nyeregtáska, abból a méretes fajtából, amiben egy heti hideg élelem abrakkal, sátorral elfér kényelmesen. Mivel a táska minden oldalról lelóg a székről, végül is inkább a földre pakolja, közvetlen az asztal és Flecser lábai mellé. A hátán hordott tegezt, és a köpenyét is lekanyarítja a válláról. A mozdulat felriasztja a válláról a varjút, aki méltatlankodva letelepszik a táska tetejére, és nekilát helyére rendezni a tollait eme atrocitás után. Így kibugyolálás után láthatóvá válik Vuyren nem kifejezetten nőies, majdhogynem kislányos alkata, egyszerű, viseltes ruházata. Eltekintve a magasságától, nem sok jel utal rá, hogy felnőtt lenne. Átlagos szélességű vállai, keskeny dereka, fiúsan szűk csípője, hosszú, szálkásan izmos lábai összességében egy hosszútávfutó benyomását keltik. Egyedül hátközépig érő, hófehér hajfonata, és kecses, mozgékony kezei árulkodnak női mivoltáról. Ahogy befejezi a lepakolást, immár olyan 30 kilóval könnyebben Flecserhez fordul. *
- Bővebben is kifejtem később, de legelőször a szobám intézném el, mert Újhold nem bírja sokáig ekkora tömegben. Felviszem a holmimmal együtt, aztán megfürdöm, hogy kényelmesen beszélgethessünk vacsora közben. Kis türelmet kérek. Addig esetleg megrendelnéd az ennivalót is?
* Bár megegyezésük szerint Flecser a szállásra és a vacsorára is meghívta, ez teljesen kimegy mostanra a fejéből. Még beszéd közben az övére fűzött erszénybe nyúl, és kivesz belőle egy marék aranyat. Megszámolás nélkül a társa elé teszi az asztalra, és választ sem várva a pult felé veszi az irányt - feltételezi, ott tud szobát kivenni, de legalább is felvilágosítást kérni e téren. Minden porcikája langyos, illatos vízbe vágyik, és a madarat is szeretné biztonságban tudni, mielőtt valaki kekeckedni kezdene ennek ürügyén. Mikor a pulthoz ér, bal kezével a jobb vállára paskol kettőt, jelezve Újholdnak, hogy tartson vele. Így a madár pont akkor érkezik szokásos helyére, mikor a csapos Vuyrenre néz. *
- Jó estét, szobát szeretnék kivenni magamnak, és a tollas barátomnak, két éjszakára kezdetnek. Jól nevelt madár, beltéren nem piszkít, nem károg. Fürdővel és napi két étkezéssel, ha lenne kedves.
~ Remélem, nincs rácsozva az ablak, különben nem fog tudni kedve szerint jönni-menni. ~
* Míg a csapos intézkedik, körbenéz a helyiségben. Mivel Flecser nem osztotta meg vele az éjszakára vonatkozó terveit, eszébe sem jut neki is szobát kérni. Ki is fizeti a 34 aranyat, a két napi Szoba árát, ezután megkapja a kulcsot, két lépéssel megint az asztaluk mellett terem, felnyalábolja a cuccait, és ha csak a vadász meg nem állítja, szó nélkül eltűnik a szobája irányába. *
//Vuyren és Flhet'cher//
//A hozzászólás +16-os jelenteket tartalmaz//
- Két lábon.
* Válaszolja Vuyren a roppant prózai kérdésre, miközben lepakolja az egyik székre a tarisznyáját. Közelebbről megnézve látszik, hogy nem is tarisznya az, hanem egy oldalnyi nyeregtáska, abból a méretes fajtából, amiben egy heti hideg élelem abrakkal, sátorral elfér kényelmesen. Mivel a táska minden oldalról lelóg a székről, végül is inkább a földre pakolja, közvetlen az asztal és Flecser lábai mellé. A hátán hordott tegezt, és a köpenyét is lekanyarítja a válláról. A mozdulat felriasztja a válláról a varjút, aki méltatlankodva letelepszik a táska tetejére, és nekilát helyére rendezni a tollait eme atrocitás után. Így kibugyolálás után láthatóvá válik Vuyren nem kifejezetten nőies, majdhogynem kislányos alkata, egyszerű, viseltes ruházata. Eltekintve a magasságától, nem sok jel utal rá, hogy felnőtt lenne. Átlagos szélességű vállai, keskeny dereka, fiúsan szűk csípője, hosszú, szálkásan izmos lábai összességében egy hosszútávfutó benyomását keltik. Egyedül hátközépig érő, hófehér hajfonata, és kecses, mozgékony kezei árulkodnak női mivoltáról. Ahogy befejezi a lepakolást, immár olyan 30 kilóval könnyebben Flecserhez fordul. *
- Bővebben is kifejtem később, de legelőször a szobám intézném el, mert Újhold nem bírja sokáig ekkora tömegben. Felviszem a holmimmal együtt, aztán megfürdöm, hogy kényelmesen beszélgethessünk vacsora közben. Kis türelmet kérek. Addig esetleg megrendelnéd az ennivalót is?
* Bár megegyezésük szerint Flecser a szállásra és a vacsorára is meghívta, ez teljesen kimegy mostanra a fejéből. Még beszéd közben az övére fűzött erszénybe nyúl, és kivesz belőle egy marék aranyat. Megszámolás nélkül a társa elé teszi az asztalra, és választ sem várva a pult felé veszi az irányt - feltételezi, ott tud szobát kivenni, de legalább is felvilágosítást kérni e téren. Minden porcikája langyos, illatos vízbe vágyik, és a madarat is szeretné biztonságban tudni, mielőtt valaki kekeckedni kezdene ennek ürügyén. Mikor a pulthoz ér, bal kezével a jobb vállára paskol kettőt, jelezve Újholdnak, hogy tartson vele. Így a madár pont akkor érkezik szokásos helyére, mikor a csapos Vuyrenre néz. *
- Jó estét, szobát szeretnék kivenni magamnak, és a tollas barátomnak, két éjszakára kezdetnek. Jól nevelt madár, beltéren nem piszkít, nem károg. Fürdővel és napi két étkezéssel, ha lenne kedves.
~ Remélem, nincs rácsozva az ablak, különben nem fog tudni kedve szerint jönni-menni. ~
* Míg a csapos intézkedik, körbenéz a helyiségben. Mivel Flecser nem osztotta meg vele az éjszakára vonatkozó terveit, eszébe sem jut neki is szobát kérni. Ki is fizeti a 34 aranyat, a két napi Szoba árát, ezután
megkapja a kulcsot, két lépéssel megint az asztaluk mellett terem, felnyalábolja a cuccait, és ha csak a vadász meg nem állítja, szó nélkül eltűnik a szobája irányába. *
2685. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-11-23 08:29:37
Üzenet elküldve: 2021-11-23 08:29:37
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 46
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 46
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Natu mester//
*Halk sóhajjal hallgatja a kárálást. De nem ellenkezik vele, hisz lényegében az öregnek végül is igaza van. Csak hát az idősek előszeretettel tolják túl a drámázást, ami időnként elég fárasztó tud lenni. ha igazuk van, de ha nincs akkor is, csak az még rosszabb. Így Nys hagyja, hogy kiforrongja magát a mester. Legalább utána talán csend lesz.*
- Sajnos több, mint valószínű.
*Bólint is saját igazára, majd a vállait megvonva veszi is tárgytalannak a témát. Kár érte szót fecsérelni, hiszen attól nem fog változni semmi. Maximum a fogadós is megunja a panaszkodást és közli velük, hogy ha nem tetszik, akkor akár el is húzhatják a csíkot. Amit pedig a lány újként a városban nem igazán szeretne.
Legalább a bor úgy fest, hogy felvidítja az öreget. így már megérte az adakozás. Na nem mintha olyan nagy dolog lenne egy pohár bor. Szerencsére, főleg pedig az öreg szerencséjére most még csörög bőven arany az erszényében. Így miért ne férne bele, hogy segítsen egy rászorulón?*
- Ugyan. Nem nagy dolog.
*Mosolyodik el kissé, miközben legyintget is a kezével. Jelezve, hogy valóban nem kell nagy dobra verni ezt a kis kedvességet. Nys amúgy sem önző alkat, most meg még talán jobban is esik sérült kis lelkivilágának a jótékonykodás.*
- Natu mester?
*Ismétli kissé meglepetten. Eddig nem nagyon mutatkozott be senki sem mesterként neki. Így nem igazán tudja magában hova rendezni a dolgot.*
- Az én nevem Nysity. Örvendek.
*Biccent, majd a kíváncsiság csak nem hagyja nyugodni. Kortyol párat a borból, majd a pult lapjára könyökölve támasztja meg állát az öklein, úgy kezdi el fürkészni a mestert.*
- Ha szabad kíváncsiskodnom minek a mestere?
*Még fejét is félrebillenti kissé, akár az izgatott kisgyerek az esti mese előtt.*
*Halk sóhajjal hallgatja a kárálást. De nem ellenkezik vele, hisz lényegében az öregnek végül is igaza van. Csak hát az idősek előszeretettel tolják túl a drámázást, ami időnként elég fárasztó tud lenni. ha igazuk van, de ha nincs akkor is, csak az még rosszabb. Így Nys hagyja, hogy kiforrongja magát a mester. Legalább utána talán csend lesz.*
- Sajnos több, mint valószínű.
*Bólint is saját igazára, majd a vállait megvonva veszi is tárgytalannak a témát. Kár érte szót fecsérelni, hiszen attól nem fog változni semmi. Maximum a fogadós is megunja a panaszkodást és közli velük, hogy ha nem tetszik, akkor akár el is húzhatják a csíkot. Amit pedig a lány újként a városban nem igazán szeretne.
Legalább a bor úgy fest, hogy felvidítja az öreget. így már megérte az adakozás. Na nem mintha olyan nagy dolog lenne egy pohár bor. Szerencsére, főleg pedig az öreg szerencséjére most még csörög bőven arany az erszényében. Így miért ne férne bele, hogy segítsen egy rászorulón?*
- Ugyan. Nem nagy dolog.
*Mosolyodik el kissé, miközben legyintget is a kezével. Jelezve, hogy valóban nem kell nagy dobra verni ezt a kis kedvességet. Nys amúgy sem önző alkat, most meg még talán jobban is esik sérült kis lelkivilágának a jótékonykodás.*
- Natu mester?
*Ismétli kissé meglepetten. Eddig nem nagyon mutatkozott be senki sem mesterként neki. Így nem igazán tudja magában hova rendezni a dolgot.*
- Az én nevem Nysity. Örvendek.
*Biccent, majd a kíváncsiság csak nem hagyja nyugodni. Kortyol párat a borból, majd a pult lapjára könyökölve támasztja meg állát az öklein, úgy kezdi el fürkészni a mestert.*
- Ha szabad kíváncsiskodnom minek a mestere?
*Még fejét is félrebillenti kissé, akár az izgatott kisgyerek az esti mese előtt.*
2684. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-11-22 22:34:36
Üzenet elküldve: 2021-11-22 22:34:36
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 617
OOC üzenetek: 156
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 617
OOC üzenetek: 156
Játékstílus: Vakmerő
//Kaliris//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz! //
*Ha Eeyr kicsit is kedveli Bredocot, meghagyja neki ezt az időtlen pillanatot, hogy kiélvezhesse azt, mert valószínű, hogy egy darabig ismét a kérges páncélt kell, hogy magára öltse. Persze ez nem a vértet jelenti, sokkal inkább egy belső falat, ami mögé szinte kötelessége elbújnia, s csak ilyenkor lehet önmagának ez a része szabad. Szólni egy darabig nehezen tud, nem is akarná elrontani a pillanatot, inkább csak hagyja, hogy házába vésse névjegyét Kaliris. Ezt egy valamirevaló férfinek kutyakötelessége állnia, s egyébként is kicsit büszke is magára, hogy ezek szerint sikerült jó élményt szereznie. Majd pedig maga is elalél az ölelő karok és csókok tengerében.*
-Tudod tényleg jó ez a fürdőzés. Hamarabb is jöhettem volna.
*Mondja halkan egy pajzán mosollyal az arcán. Nagyot szusszan, ahogy egy szabad kezével kinyújtózik a borért, s tölt magának, a pohárral pedig udvariasan először kedvesét kínálja meg. Végül vagy így vagy úgy, de magának is megment némi nedüt, amit elégedetlen önt le a torkán.*
-Remélem nem bánod.
*Teszi fel a kérdést, ami inkább amolyan kijelentés. Tudja ugyan ő azt magáról nagyon jól, hogy sosem erőszakoskodna, de még az esélyét sem szeretné megadni az esetleges kétségnek. *
-Mert én egyáltalán nem.
*Teszi hozzá gyorsan a sajátját a dologhoz, ahogy egy vizes tincset fésül ujjával Kaliris füle mögé. *
-Azért hazakísérhetlek majd? Csak hogy tudjam biztos minden rendben van.
*Persze a hivatása jó kifogás. *
-Vagy talán csak szeretném tudni hol laksz, hogy legközelebb meg tudjalak lépni.
*És valószínűleg ez utóbbi közelebb áll az igazsághoz. Persze emlékszik, hogy miket is mesélt korábban de ennek ellenére is úgy gondolja, hogy egy próbát megér. Viszont ami talán majdnem olyan fontos az az, hogy ügyesen a törölközőjébe fonva hozta magával a pipáját is, előre megtömve természetesen, hisz egy jó fürdőzéshez így tudta elképzelni a teljes élményt. Már persze azt, hogy így összemelegednek Rissel, arról legfeljebb csak fantáziált, de így ezek után nem is álmodhatna szebb szabadnapról. Ha látja, hogy nem nagyon zavarja a másikat, akkor meg is gyújtja és hamar a kellemes dióillat lengheti körbe őket. *
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz! //
*Ha Eeyr kicsit is kedveli Bredocot, meghagyja neki ezt az időtlen pillanatot, hogy kiélvezhesse azt, mert valószínű, hogy egy darabig ismét a kérges páncélt kell, hogy magára öltse. Persze ez nem a vértet jelenti, sokkal inkább egy belső falat, ami mögé szinte kötelessége elbújnia, s csak ilyenkor lehet önmagának ez a része szabad. Szólni egy darabig nehezen tud, nem is akarná elrontani a pillanatot, inkább csak hagyja, hogy házába vésse névjegyét Kaliris. Ezt egy valamirevaló férfinek kutyakötelessége állnia, s egyébként is kicsit büszke is magára, hogy ezek szerint sikerült jó élményt szereznie. Majd pedig maga is elalél az ölelő karok és csókok tengerében.*
-Tudod tényleg jó ez a fürdőzés. Hamarabb is jöhettem volna.
*Mondja halkan egy pajzán mosollyal az arcán. Nagyot szusszan, ahogy egy szabad kezével kinyújtózik a borért, s tölt magának, a pohárral pedig udvariasan először kedvesét kínálja meg. Végül vagy így vagy úgy, de magának is megment némi nedüt, amit elégedetlen önt le a torkán.*
-Remélem nem bánod.
*Teszi fel a kérdést, ami inkább amolyan kijelentés. Tudja ugyan ő azt magáról nagyon jól, hogy sosem erőszakoskodna, de még az esélyét sem szeretné megadni az esetleges kétségnek. *
-Mert én egyáltalán nem.
*Teszi hozzá gyorsan a sajátját a dologhoz, ahogy egy vizes tincset fésül ujjával Kaliris füle mögé. *
-Azért hazakísérhetlek majd? Csak hogy tudjam biztos minden rendben van.
*Persze a hivatása jó kifogás. *
-Vagy talán csak szeretném tudni hol laksz, hogy legközelebb meg tudjalak lépni.
*És valószínűleg ez utóbbi közelebb áll az igazsághoz. Persze emlékszik, hogy miket is mesélt korábban de ennek ellenére is úgy gondolja, hogy egy próbát megér. Viszont ami talán majdnem olyan fontos az az, hogy ügyesen a törölközőjébe fonva hozta magával a pipáját is, előre megtömve természetesen, hisz egy jó fürdőzéshez így tudta elképzelni a teljes élményt. Már persze azt, hogy így összemelegednek Rissel, arról legfeljebb csak fantáziált, de így ezek után nem is álmodhatna szebb szabadnapról. Ha látja, hogy nem nagyon zavarja a másikat, akkor meg is gyújtja és hamar a kellemes dióillat lengheti körbe őket. *
2683. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-11-22 19:00:20
Üzenet elküldve: 2021-11-22 19:00:20
Rang: Játékos
IC üzenetek: 106
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 106
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Nysity//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*A mester igazán forrankodik a dolgon, hisz mégis micsoda arcátlanság ilyen áron adni az éltető nedűt? Ami nélkül élni sem lehet! Vagyis hát lehet, de minek, ahogy azt egy régi-régi kalóz közmondás tartja. Natu pedig igazán egyet tud ezzel érteni. Bosszankodásában hamarabb zavarja meg egy fiatal, törékeny lányka, amit először nem is vesz észre, csupán a hangját hallja, ahogy beleoktalankodik a mérgelődésébe. Nagy sóhajjal fogadja a dolgot, és nem szándékozik elárulni, hogy éppen a zsebeiben kezdett volna turkálni némi aranyért, hogy kifizesse ezt a borzalmasan sokat. Az istennője rákacsinthatott, hisz erre nincs szüksége egyelőre.*
-Fogadó fogadó, aztán fogadni se lehet, miféle fogadó az ilyen.
*Keres teljesen logikátlan támadási felületet, ha már az itallal nem igazán tud dűlőre jutni.*
-Ehh. A franc bele, igazad lehet leány.
*Mondja keserű szájízzel, miközben remegő kezeivel keres támaszt a pulton, hogy a másik felé tudjon fordulni. Jól meg is nézi magának, s igazán szemrevaló teremtés meg kell hagyni. Talán ha lenne benne pár liter, még el is vinné magával valami csendesebb helyre, de most sokkal nagyobb gondjai vannak. Szomjas.*
-Teeeee, te leány! Az istennő küldött téged!
*Szomorkás arca és bágyadt szemeibe szinte azonnal élet költözik, ahogy a kedvenc borát kapja kézhez, ami nem más, mint az ingyen bor. Mintha kívül is zárná egy pár pillanatra a másikat, s minden érzékét az italnak szentelné, majd egy jókorát húz belőle, mielőtt elégedetten húzná ki magát. Így már kicsit emberibbnek hat az ábrázata, s mintha rögtön fiatalodna legalább 20 esztendőt.*
-Van még tisztelet ezen a földön! Egé'sség!
*Majd a maradék felét is megissza.*
-Natu mesterhez van szerencséd, szolgálatodra meg minden, hehhehe.
*Röhög vöröslő arcával, és leginkább az látszik rajta, hogy egyáltalán nem részeg a bortól, inkább csak ez lehet az alapállapota, amiből kizökkenti a józanság kegyetlen mivolta, amíg néha alszik egy-egy órácskát.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*A mester igazán forrankodik a dolgon, hisz mégis micsoda arcátlanság ilyen áron adni az éltető nedűt? Ami nélkül élni sem lehet! Vagyis hát lehet, de minek, ahogy azt egy régi-régi kalóz közmondás tartja. Natu pedig igazán egyet tud ezzel érteni. Bosszankodásában hamarabb zavarja meg egy fiatal, törékeny lányka, amit először nem is vesz észre, csupán a hangját hallja, ahogy beleoktalankodik a mérgelődésébe. Nagy sóhajjal fogadja a dolgot, és nem szándékozik elárulni, hogy éppen a zsebeiben kezdett volna turkálni némi aranyért, hogy kifizesse ezt a borzalmasan sokat. Az istennője rákacsinthatott, hisz erre nincs szüksége egyelőre.*
-Fogadó fogadó, aztán fogadni se lehet, miféle fogadó az ilyen.
*Keres teljesen logikátlan támadási felületet, ha már az itallal nem igazán tud dűlőre jutni.*
-Ehh. A franc bele, igazad lehet leány.
*Mondja keserű szájízzel, miközben remegő kezeivel keres támaszt a pulton, hogy a másik felé tudjon fordulni. Jól meg is nézi magának, s igazán szemrevaló teremtés meg kell hagyni. Talán ha lenne benne pár liter, még el is vinné magával valami csendesebb helyre, de most sokkal nagyobb gondjai vannak. Szomjas.*
-Teeeee, te leány! Az istennő küldött téged!
*Szomorkás arca és bágyadt szemeibe szinte azonnal élet költözik, ahogy a kedvenc borát kapja kézhez, ami nem más, mint az ingyen bor. Mintha kívül is zárná egy pár pillanatra a másikat, s minden érzékét az italnak szentelné, majd egy jókorát húz belőle, mielőtt elégedetten húzná ki magát. Így már kicsit emberibbnek hat az ábrázata, s mintha rögtön fiatalodna legalább 20 esztendőt.*
-Van még tisztelet ezen a földön! Egé'sség!
*Majd a maradék felét is megissza.*
-Natu mesterhez van szerencséd, szolgálatodra meg minden, hehhehe.
*Röhög vöröslő arcával, és leginkább az látszik rajta, hogy egyáltalán nem részeg a bortól, inkább csak ez lehet az alapállapota, amiből kizökkenti a józanság kegyetlen mivolta, amíg néha alszik egy-egy órácskát.*
2682. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-11-22 11:19:43
Üzenet elküldve: 2021-11-22 11:19:43
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 46
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 46
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Natu mester//
*Hát az ittléte eddig igazából egész tűrhető, eltekintve attól az aprócska malőrtől, ami egy hangyányit a kedvét szegte. Pedig az ideérkezésének estéje olyan biztatóan indult, mikor társaságot szerzett magának. Vagyis helyesebben az a társaság szerezte meg őt magának, de a végkimenetel szempontjából ez igazából irreleváns. A Hollónak bizonyára fontosabb, sürgős, halaszthatatlan dolga akadt. Ez mentség lenne a hirtelen távozására.
De mindegy is. Kár ezen keseregnie és hagyni, hogy ilyen hamar kedvét szegje a várostól egy ilyen aprócska kis ballépés. Így újból a pultot célozza meg, az legalább biztos pont ebben a kócerájban. Bár az igaz, hogy amennyire úgy érzi, hogy túllépett azon a gyászmadáron, arcára akkor is a sértettség ül ki. Így borongós hangulattal és persze útitársával a nyakában áll is meg a söntésnél.
Talán szerencsére sokáig nem hagyják, hogy az önsajnáltatásba temesse magát. A vén csóka kiabálása hamar kizökkenti a borúból, hogy figyelmét teljesen az kösse le. Kissé megkuncogja a helyzetet, főleg az arcot, amit a fogadós vág az öreg károgására. De végül is, ami igaz az igaz. Bár sokat ők, mint kisemberek nem tehetnek az ügy érdekében. Manapság semmi sem olcsó, legalábbis a fogadókban. De ugye az üzemeltetőnek az arany hoz hasznot, nem pedig a jó szíve.*
- Hát, bácsi, sajnos ez szerintem más fogadókban sem működik másként.
*Szól is bele engedély nélkül az eszmecserébe. De, hogy lássa az öreg és magának is bebizonyíthassa, hogy ez a világ azért nem olyan undok magához is inti a fogadóst. A férfi úgy tűnik kicsit megkönnyebbülten veszi a lány érkezését, így ott is hagyja a vénembert, hátha amaz idő közben túlteszi magát ezen a sérelmén.
Rendel is két pohár Borocskát, amiért elővarázsol az erszényéből 20 aranyat. Tényleg nem kevés arany olyanért, amit megiszik az ember, azután pedig az árnyékszék mélyére tünteti. Már aki hajlandó odáig elmenni vele, hisz látott már olyan férfiakat, akik egy egyszerű bokor mellett intézték el ezen dolgukat. De igazából a téma szempontjából ez most annyira nem is lényegi gondolat. Csak kissé mókás.
Amikor pedig kiérkezik a két pohár, az egyiket az öreg felé tolja.*
- Tessék. Igaz nem egy mézsör, de talán ez is megteszi.
*Mosolyodik el kissé, miközben aprót von a vállain, jelezvén, hogy ennyit tudott tenni az ügy érdekében.*
- Egészség!
*Emeli meg felé poharát, miután ráfogott, majd tekintetét visszafordítva előre aprót kortyol a savanykás italból. Sosem kezdi alkohollal a napot, meg amúgy is jobban kultiválna egy egyszerű gyümölcslevet. Jobban szereti, ha az erősebb italok előtt valami szilárdat juttat a gyomrába, de most valahogy jól esik a testének az alkohol okozta kellemes tompulás.*
*Hát az ittléte eddig igazából egész tűrhető, eltekintve attól az aprócska malőrtől, ami egy hangyányit a kedvét szegte. Pedig az ideérkezésének estéje olyan biztatóan indult, mikor társaságot szerzett magának. Vagyis helyesebben az a társaság szerezte meg őt magának, de a végkimenetel szempontjából ez igazából irreleváns. A Hollónak bizonyára fontosabb, sürgős, halaszthatatlan dolga akadt. Ez mentség lenne a hirtelen távozására.
De mindegy is. Kár ezen keseregnie és hagyni, hogy ilyen hamar kedvét szegje a várostól egy ilyen aprócska kis ballépés. Így újból a pultot célozza meg, az legalább biztos pont ebben a kócerájban. Bár az igaz, hogy amennyire úgy érzi, hogy túllépett azon a gyászmadáron, arcára akkor is a sértettség ül ki. Így borongós hangulattal és persze útitársával a nyakában áll is meg a söntésnél.
Talán szerencsére sokáig nem hagyják, hogy az önsajnáltatásba temesse magát. A vén csóka kiabálása hamar kizökkenti a borúból, hogy figyelmét teljesen az kösse le. Kissé megkuncogja a helyzetet, főleg az arcot, amit a fogadós vág az öreg károgására. De végül is, ami igaz az igaz. Bár sokat ők, mint kisemberek nem tehetnek az ügy érdekében. Manapság semmi sem olcsó, legalábbis a fogadókban. De ugye az üzemeltetőnek az arany hoz hasznot, nem pedig a jó szíve.*
- Hát, bácsi, sajnos ez szerintem más fogadókban sem működik másként.
*Szól is bele engedély nélkül az eszmecserébe. De, hogy lássa az öreg és magának is bebizonyíthassa, hogy ez a világ azért nem olyan undok magához is inti a fogadóst. A férfi úgy tűnik kicsit megkönnyebbülten veszi a lány érkezését, így ott is hagyja a vénembert, hátha amaz idő közben túlteszi magát ezen a sérelmén.
Rendel is két pohár Borocskát, amiért elővarázsol az erszényéből 20 aranyat.
Tényleg nem kevés arany olyanért, amit megiszik az ember, azután pedig az árnyékszék mélyére tünteti. Már aki hajlandó odáig elmenni vele, hisz látott már olyan férfiakat, akik egy egyszerű bokor mellett intézték el ezen dolgukat. De igazából a téma szempontjából ez most annyira nem is lényegi gondolat. Csak kissé mókás.Amikor pedig kiérkezik a két pohár, az egyiket az öreg felé tolja.*
- Tessék. Igaz nem egy mézsör, de talán ez is megteszi.
*Mosolyodik el kissé, miközben aprót von a vállain, jelezvén, hogy ennyit tudott tenni az ügy érdekében.*
- Egészség!
*Emeli meg felé poharát, miután ráfogott, majd tekintetét visszafordítva előre aprót kortyol a savanykás italból. Sosem kezdi alkohollal a napot, meg amúgy is jobban kultiválna egy egyszerű gyümölcslevet. Jobban szereti, ha az erősebb italok előtt valami szilárdat juttat a gyomrába, de most valahogy jól esik a testének az alkohol okozta kellemes tompulás.*
2681. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-11-22 10:55:42
Üzenet elküldve: 2021-11-22 10:55:42
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 38
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 38
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Bredoc//
//Fürdőház//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Ahogy az idő telik és a vágy egyre jobban elködösíti az elméjét és nem utolsó sorban pedig most olyan élményben van része, amit határozottan megismételne majd nem egyszer a későbbiekben az ő bátorsága és határozottsága is végre kezd színre lépni. Persze ez kimondottan a tapasztalt férfi segítségnek írható fel, de ezt most nem bánja, hogy szinte teljesen Bredoc a vezér kettejük romantikájában. Talán legközelebb, ha a férfinak sem lesz ellenére, majd ügyesebb lesz és megmutatja, hogy ő is milyen odaadó tud lenni, ha már van egy alap tudás a kezében. ~És a combjaim között.~ Jegyzi meg pajzánul magának, amit gondolatban meg is vigyorog.
Kérdésére szóban nem érkezik válasz, de a feszülő férfi testből és a sóhajokból arra mer következtetni, hogy sem a hely, sem a pozíció nincs Bredoc ellenére.
Nevének ejtésére kissé megemeli a fejét, hogy smaragdjait a férfira emelhesse. Ahogy a hideg szemekbe kap bepillantást valami különös kettősséget vél felfedezni. Mintha a jeges táj tetején lobbanna máglyatűz. Talán ilyen lehet egy férfi tekintete, mikor izzik benne a kéj?*
- Te...?
*Sóhajtja halkan a férfi ajkaira, ahogy közelebb nyújtózik hozzá, de mikor nem következik folytatás szabad utat ad magának, s forrón tapad a szakállal körített ajkakra. A teste egyre gyakrabban feszül meg, ahogyan a levegőt is szaporábban kapkodja. Már nehezen megy a számára, hogy ő is igyekezzen a férfi kedvére tenni. Bredoc mozdulatai, érintése, csókjai a testén, s nem utolsó sorban pedig ékességének munkája a testében már nem sok időt ad neki. A gyorsabb tempó pillanatok alatt juttatja el a gyönyör kapujába, amit számára már képtelenség lenne nem átlépni. Egy kéjes elégedettséggel fűszerezett nyögéssel adja át magát az érzésnek, miközben erősen a férfi lapockáira markol, talán azt sem kizárva, hogy felületesen még a bőrt is felkarmolja.*
- Bredoc...
*Jön is percek múlva az újabb buja nyögésbe fulladt sóhaj, mikor kedvese is követi. Az érzéstől még egyszer megfeszül, újból a lapockákba kapaszkodva, majd a mellkasnak borulva bújik meg a kusza, vörös hajzuhatag alatt. Saját teste apránként lassul, viszont szíve még mindig hevesen dübörög a mellkasában, ahogy a levegőt is szaporán szedi. Ha Bredoc hangot adna gondolatainak bizonyára teljes mértékben egyet értene vele. Az álomszerű megismerkedésük koronája lett az, hogy most a férfi karjai között piheghet. De, ha ez valóban csak egy álomban adatik meg neki, akkor bevállalja, hogy sosem akar belőle felébredni.*
- Bredoc.
*Ismétli meg újból a parancsnok nevét. Annyi mindent mondana, mondhatna most, de csupán csak kedvesének neve az ami most fontos a számára. Lassan kissé kiegyenesedve pillant újból fel rá az arcára tapadó vörös tincsek alól. Ajkain halvány, de kedvességgel és teljes elégedettséggel vegyített mosoly játszik, ahogy jobbjának ujjaival felcirógat a szakállon keresztül, hogy tenyerébe foghassa arcát. Hogy azután gyengéd csókot lehelhessen ajkaira.*
//Fürdőház//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Ahogy az idő telik és a vágy egyre jobban elködösíti az elméjét és nem utolsó sorban pedig most olyan élményben van része, amit határozottan megismételne majd nem egyszer a későbbiekben az ő bátorsága és határozottsága is végre kezd színre lépni. Persze ez kimondottan a tapasztalt férfi segítségnek írható fel, de ezt most nem bánja, hogy szinte teljesen Bredoc a vezér kettejük romantikájában. Talán legközelebb, ha a férfinak sem lesz ellenére, majd ügyesebb lesz és megmutatja, hogy ő is milyen odaadó tud lenni, ha már van egy alap tudás a kezében. ~És a combjaim között.~ Jegyzi meg pajzánul magának, amit gondolatban meg is vigyorog.
Kérdésére szóban nem érkezik válasz, de a feszülő férfi testből és a sóhajokból arra mer következtetni, hogy sem a hely, sem a pozíció nincs Bredoc ellenére.
Nevének ejtésére kissé megemeli a fejét, hogy smaragdjait a férfira emelhesse. Ahogy a hideg szemekbe kap bepillantást valami különös kettősséget vél felfedezni. Mintha a jeges táj tetején lobbanna máglyatűz. Talán ilyen lehet egy férfi tekintete, mikor izzik benne a kéj?*
- Te...?
*Sóhajtja halkan a férfi ajkaira, ahogy közelebb nyújtózik hozzá, de mikor nem következik folytatás szabad utat ad magának, s forrón tapad a szakállal körített ajkakra. A teste egyre gyakrabban feszül meg, ahogyan a levegőt is szaporábban kapkodja. Már nehezen megy a számára, hogy ő is igyekezzen a férfi kedvére tenni. Bredoc mozdulatai, érintése, csókjai a testén, s nem utolsó sorban pedig ékességének munkája a testében már nem sok időt ad neki. A gyorsabb tempó pillanatok alatt juttatja el a gyönyör kapujába, amit számára már képtelenség lenne nem átlépni. Egy kéjes elégedettséggel fűszerezett nyögéssel adja át magát az érzésnek, miközben erősen a férfi lapockáira markol, talán azt sem kizárva, hogy felületesen még a bőrt is felkarmolja.*
- Bredoc...
*Jön is percek múlva az újabb buja nyögésbe fulladt sóhaj, mikor kedvese is követi. Az érzéstől még egyszer megfeszül, újból a lapockákba kapaszkodva, majd a mellkasnak borulva bújik meg a kusza, vörös hajzuhatag alatt. Saját teste apránként lassul, viszont szíve még mindig hevesen dübörög a mellkasában, ahogy a levegőt is szaporán szedi. Ha Bredoc hangot adna gondolatainak bizonyára teljes mértékben egyet értene vele. Az álomszerű megismerkedésük koronája lett az, hogy most a férfi karjai között piheghet. De, ha ez valóban csak egy álomban adatik meg neki, akkor bevállalja, hogy sosem akar belőle felébredni.*
- Bredoc.
*Ismétli meg újból a parancsnok nevét. Annyi mindent mondana, mondhatna most, de csupán csak kedvesének neve az ami most fontos a számára. Lassan kissé kiegyenesedve pillant újból fel rá az arcára tapadó vörös tincsek alól. Ajkain halvány, de kedvességgel és teljes elégedettséggel vegyített mosoly játszik, ahogy jobbjának ujjaival felcirógat a szakállon keresztül, hogy tenyerébe foghassa arcát. Hogy azután gyengéd csókot lehelhessen ajkaira.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7417-7436