Arthenior - Pegazus fogadó
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 84 (1661. - 1680. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
1680. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-10-24 22:47:24
Üzenet elküldve: 2020-10-24 22:47:24
Rang: Játékos
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Vakmerő
//Liny//
* A törpe a piactéren nézelődve méregeti a lehetőségeit, hogyan tovább. A piacról nyíló Pegazus fogadót válassza, vagy előbb a várost nézze meg? Végül úgy dönt, hogy fiatal még az idő a város nézés még várhat, de az sosem árt, ha tele a hasa. Tehát a fogadó nyer a kínálkozó lehetőségek közül.
Betérve szomorúan tapasztalja, hogy nincs üres asztal. Tehát vagy vár, ami nem igazán jellemző rá, vagy lehuppan valaki asztalához.
Nos az ilyesfajta alkalmatlankodás már sokkal inkább reá vall… Tehát körülnéz, hogy mik a lehetőségek. Mikor szemével végigpásztázza a helyiséget figyelme egy egyedül ücsörgő elf leánykán akad meg. A törpe tehát nem is ácsorog tovább az ajtóban, egyenesen arrafelé veszi az irányt, majd odaérve se szó, se beszéd leül az asztalhoz egyenesen a leánnyal szemben, majd így szól: *
- Szervusz jányom. Nagy szemtelenség, hogy egy ilyen aprócska valami, mint te egyedül foglaljon el egy ilyen nagy asztalt, mint ez. Szóval úgy gondoltam megoszthatod velem ezt az asztalt. Meg különben is. Jobb egy ilyen okos törpe ragyogó társasága, mint az, hogy itt egyedül lógatod az orrod! No, ha már így megismerkedtünk megmondhatnád nekem mit lehet itt enni!
A hozzászólás írója (Wertus Askander) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.10.24 22:49:16
* A törpe a piactéren nézelődve méregeti a lehetőségeit, hogyan tovább. A piacról nyíló Pegazus fogadót válassza, vagy előbb a várost nézze meg? Végül úgy dönt, hogy fiatal még az idő a város nézés még várhat, de az sosem árt, ha tele a hasa. Tehát a fogadó nyer a kínálkozó lehetőségek közül.
Betérve szomorúan tapasztalja, hogy nincs üres asztal. Tehát vagy vár, ami nem igazán jellemző rá, vagy lehuppan valaki asztalához.
Nos az ilyesfajta alkalmatlankodás már sokkal inkább reá vall… Tehát körülnéz, hogy mik a lehetőségek. Mikor szemével végigpásztázza a helyiséget figyelme egy egyedül ücsörgő elf leánykán akad meg. A törpe tehát nem is ácsorog tovább az ajtóban, egyenesen arrafelé veszi az irányt, majd odaérve se szó, se beszéd leül az asztalhoz egyenesen a leánnyal szemben, majd így szól: *
- Szervusz jányom. Nagy szemtelenség, hogy egy ilyen aprócska valami, mint te egyedül foglaljon el egy ilyen nagy asztalt, mint ez. Szóval úgy gondoltam megoszthatod velem ezt az asztalt. Meg különben is. Jobb egy ilyen okos törpe ragyogó társasága, mint az, hogy itt egyedül lógatod az orrod! No, ha már így megismerkedtünk megmondhatnád nekem mit lehet itt enni!
A hozzászólás írója (Wertus Askander) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.10.24 22:49:16
1679. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-10-24 22:13:34
Üzenet elküldve: 2020-10-24 22:13:34
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 91
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 91
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Fényfohász//
*Szegény Viel ugyan hiába mosolyog Titthyre bátorítón, sajnos ez nem fog semmin sem változtatni. Hát még a kijelentése, hogy meglesznek. Ezt az ezüsthajú bizonyára pozitív értelmében jelentette ki. Mondjuk Titthy is úgy számol, hogy meglesznek. Árnyék talán majd megpróbál közeledni hozzá, a tündér meg próbál majd távolodni tőle. Viel kedvéért elviseli a bozontos kutya társaságát, mert egyébként az ezüsthajút már most barátjának tekinti. Meg egyébként nem gyűlöli a kutyákat, csak bizalmatlanul kezeli őket. De erről senki sem tehet. Illetve de: az a kutya, amelyik gyerekkorában alaposan megharapta valami miatt.
Árnyék feltápászkodik, így felfoghatóvá válik valódi mérete. Ami - valljuk be őszintén - nem túl kecsegtető. Na mindegy, amúgy sem foglalkozik vele túl sokat, így parázni egyáltalán nem szükséges. A tányérral kapcsolatos kijelentésre azért már elmosolyodik.*
- Rendben.* Ezek után meg ő is megindul kifelé a pajtából. Viel a Pega bejáratától néhány lépésre találhatja meg az apró termetű virágból születettet. Tulajdonképpen a feltett kérdés kicsit olyan, mintha tőle várnának egy ideális megoldást.*
- Hm, nem tudom.* Legyint a kezével, de aztán mégis tesz egy javaslatot:*
- Menjünk előbb szerintem a piacra. Az közelebb van.
*Ha már betérnek oda, ő is szét fog nézni, hátha talál valami olyat, amit megvehet akármilyen célból.*
*Szegény Viel ugyan hiába mosolyog Titthyre bátorítón, sajnos ez nem fog semmin sem változtatni. Hát még a kijelentése, hogy meglesznek. Ezt az ezüsthajú bizonyára pozitív értelmében jelentette ki. Mondjuk Titthy is úgy számol, hogy meglesznek. Árnyék talán majd megpróbál közeledni hozzá, a tündér meg próbál majd távolodni tőle. Viel kedvéért elviseli a bozontos kutya társaságát, mert egyébként az ezüsthajút már most barátjának tekinti. Meg egyébként nem gyűlöli a kutyákat, csak bizalmatlanul kezeli őket. De erről senki sem tehet. Illetve de: az a kutya, amelyik gyerekkorában alaposan megharapta valami miatt.
Árnyék feltápászkodik, így felfoghatóvá válik valódi mérete. Ami - valljuk be őszintén - nem túl kecsegtető. Na mindegy, amúgy sem foglalkozik vele túl sokat, így parázni egyáltalán nem szükséges. A tányérral kapcsolatos kijelentésre azért már elmosolyodik.*
- Rendben.* Ezek után meg ő is megindul kifelé a pajtából. Viel a Pega bejáratától néhány lépésre találhatja meg az apró termetű virágból születettet. Tulajdonképpen a feltett kérdés kicsit olyan, mintha tőle várnának egy ideális megoldást.*
- Hm, nem tudom.* Legyint a kezével, de aztán mégis tesz egy javaslatot:*
- Menjünk előbb szerintem a piacra. Az közelebb van.
*Ha már betérnek oda, ő is szét fog nézni, hátha talál valami olyat, amit megvehet akármilyen célból.*
1678. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-10-19 15:05:03
Üzenet elküldve: 2020-10-19 15:05:03
Rang: Játékos
IC üzenetek: 217
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 217
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
// Csak egy ajánlatnak indult //
* Ígéretéhez hűen a lány a fogadóhoz megy, bár előtte azért egy pár cuccot magához vesz a rejtekről. A Pegazusba érve integet a kocsmárosnak, mivel azóta nap óta nagyon jóban vannak. Az egyik félreeső asztal mellé lecsüccsen és rendel két pohár Bort. A 22 aranyat átadja a pincérnőnek és türelmesen várakozik
. Hosszú és kecses pipáját veszi ez idő alatt kézbe, hogy egy kis átlagos dohánnyal megtömködje. Az egyik gyertya lángja segítségével aztán begyújtja és vidám füstkarikákat ereget. Ha időközben betoppanna a férfi is, akkor int neki, hogy jöjjön ide. Lábával a széket is kirúgja, hogy ezzel is jelezze neki, hogy nyugodtan üljön le. Amint ez megtörténik felé nyújtja az egyik kupát.*
- Már vártalak. Igyunk egyet arra, hogy végre kettesben vagyunk.* Leszámítva a fogadóban lévőket, de úgyis csak képletesen értette.*
// Csak egy ajánlatnak indult //
* Ígéretéhez hűen a lány a fogadóhoz megy, bár előtte azért egy pár cuccot magához vesz a rejtekről. A Pegazusba érve integet a kocsmárosnak, mivel azóta nap óta nagyon jóban vannak. Az egyik félreeső asztal mellé lecsüccsen és rendel két pohár Bort. A 22 aranyat átadja a pincérnőnek és türelmesen várakozik
. Hosszú és kecses pipáját veszi ez idő alatt kézbe, hogy egy kis átlagos dohánnyal megtömködje. Az egyik gyertya lángja segítségével aztán begyújtja és vidám füstkarikákat ereget. Ha időközben betoppanna a férfi is, akkor int neki, hogy jöjjön ide. Lábával a széket is kirúgja, hogy ezzel is jelezze neki, hogy nyugodtan üljön le. Amint ez megtörténik felé nyújtja az egyik kupát.*- Már vártalak. Igyunk egyet arra, hogy végre kettesben vagyunk.* Leszámítva a fogadóban lévőket, de úgyis csak képletesen értette.*
1677. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-10-09 13:10:21
Üzenet elküldve: 2020-10-09 13:10:21
Rang: Játékos
IC üzenetek: 219
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 219
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Megfontolt
//Fényfohász//
*Viel kénytelen Árnyékra koncentrálni az etetés alatt, nehogy baja essen a tányérnak. Nem szeretné, hogy az állat kiüsse a kezéből. Még ha meg is fizetnék, a fogadós kedvességéért ez önmagában nem lenne elég ár. Éppen ezért azt se veszi észre, hogy Titthy éppen valami máson mélázik, mikor megtalálja a kérdésével. Mikor hátrapillant, és az arcát vizslatja, sem úgy tűnik, mintha rajongással töltené el az eb látványa. Viel bátorítón mosolyog rá.*
- Meglesztek, én tudom. *Szögezi le, és oldalba veregeti a kutyát szabad kezével. Árnyék indulásra készen pattan fel ültéből. Óriás termete eddig se volt titok, de azért még így is meglepő lehet az avatatlan szemnek. Titthyre csak egy pillantást vet, fülel kicsit a szavaira, de nem közeledik a lány felé. Az idegen környezet tele van furcsa illatokkal, hangokkal és alakokkal, Viel újdonsült barátja is csak egynek tűnik a sok városlakó közül, akikkel már találkozott a piacon, meg még ki tudja, hány helyen – Viel legnagyobb sajnálatára Árnyék nem tud mesélni, pedig érdekes történetei lehetnek. Ő most csakis Viel biztonságáért felel. Meg is indul az ajtó felé szorosan a lába mellett, mintha csak pórázon vezetnék őt.*
- Visszaviszem a tányért. *Indítványozza az ezüsthajú tündérlány, meglobogtatva a holmit. Először úgy közelíti meg a fogadó ajtaját, hogy Árnyék is az oldalán sétál, de aztán észbe kap.* Ül! *Mondja neki. Mást mondani sem kell, szinte szoborrá dermed. Viel beszalad, és már jön is ki, persze ezúttal tányér nélkül.*
- Gyere! *A combjára csap, ez valami jelzés lehet, hogy Árnyék zárkózzon fel mellé. Együtt megkeresik Titthyt.* Nos, hogyan tovább? Szerinted a templomba, vagy a piacra menjünk előbb? Bármelyik is, gyorsan lezavarjuk, és már mehetünk is haza.
*Haza, ezt olyan jól esik kimondani. Mintha még Árnyék is felkapná a szóra a buksi fejét, de lehet, hogy csak az egyik mellettük elzötyögő szekérre figyelt fel.*
*Viel kénytelen Árnyékra koncentrálni az etetés alatt, nehogy baja essen a tányérnak. Nem szeretné, hogy az állat kiüsse a kezéből. Még ha meg is fizetnék, a fogadós kedvességéért ez önmagában nem lenne elég ár. Éppen ezért azt se veszi észre, hogy Titthy éppen valami máson mélázik, mikor megtalálja a kérdésével. Mikor hátrapillant, és az arcát vizslatja, sem úgy tűnik, mintha rajongással töltené el az eb látványa. Viel bátorítón mosolyog rá.*
- Meglesztek, én tudom. *Szögezi le, és oldalba veregeti a kutyát szabad kezével. Árnyék indulásra készen pattan fel ültéből. Óriás termete eddig se volt titok, de azért még így is meglepő lehet az avatatlan szemnek. Titthyre csak egy pillantást vet, fülel kicsit a szavaira, de nem közeledik a lány felé. Az idegen környezet tele van furcsa illatokkal, hangokkal és alakokkal, Viel újdonsült barátja is csak egynek tűnik a sok városlakó közül, akikkel már találkozott a piacon, meg még ki tudja, hány helyen – Viel legnagyobb sajnálatára Árnyék nem tud mesélni, pedig érdekes történetei lehetnek. Ő most csakis Viel biztonságáért felel. Meg is indul az ajtó felé szorosan a lába mellett, mintha csak pórázon vezetnék őt.*
- Visszaviszem a tányért. *Indítványozza az ezüsthajú tündérlány, meglobogtatva a holmit. Először úgy közelíti meg a fogadó ajtaját, hogy Árnyék is az oldalán sétál, de aztán észbe kap.* Ül! *Mondja neki. Mást mondani sem kell, szinte szoborrá dermed. Viel beszalad, és már jön is ki, persze ezúttal tányér nélkül.*
- Gyere! *A combjára csap, ez valami jelzés lehet, hogy Árnyék zárkózzon fel mellé. Együtt megkeresik Titthyt.* Nos, hogyan tovább? Szerinted a templomba, vagy a piacra menjünk előbb? Bármelyik is, gyorsan lezavarjuk, és már mehetünk is haza.
*Haza, ezt olyan jól esik kimondani. Mintha még Árnyék is felkapná a szóra a buksi fejét, de lehet, hogy csak az egyik mellettük elzötyögő szekérre figyelt fel.*
1676. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-10-05 22:02:04
Üzenet elküldve: 2020-10-05 22:02:04
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 91
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 91
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Fényfohász//
*Tulajdonképpen egészen bátran kijelenthető, hogy eget rengető csodának kell történnie ahhoz, hogy Titthy jó barátságba kerüljön egy kutyával, függetlenül a mérettől. A virágból született egyelőre még azt sem tudja, hogy miként történik majd az utazás. De nem tartja lehetetlen feladatnak az ügyet, csak legfeljebb nem kutyaháton fog utazni.
Válaszul a biccentésre kacsint egy aprót, mintha csak azt akarná mondani: ugyan, semmiség. Vagy: ez csak természetes. Titthy amolyan csendes megfigyelő szerepet tölt be, míg az etetés történik. Látványra tényleg nem túl bizalomgerjesztő, s az apró szárnyas lány még inkább bizalmatlanságot érez az Árnyéknak nevezett állat iránt. Igyekszik is távolságot tartani tőle, bár mindössze néhány lépéssel áll odébb, s onnét figyeli újdonsült ismerőse minden mozdulatát. Ám nyilvánvaló, hogy Viel és Árnyék nagy barátságban van egymással, vannak is erről árulkodó jelek. Titthy türelmesen kivár mindent, elvégre nem siet ő sehová sem. Idejük, mint a tenger. Bár a tündér felől füvet is rágcsálhatna az eb, az sem csökkentene bizalmatlanságán. Kis ideig nézegeti a párost, majd töprengve fel s alá kezd járkálni az istállóban. Újító találmányán töri a fejét, ezzel is legalább hasznosan tölti el az időt, amíg Vielre vár. Még azt sem veszi észre, amikor az ezüst hajú bemutatásképp szól Árnyékról. Kis idő múlva a kérdés kizökkenti, s kissé hirtelen pördül meg, majdnem el is veszti egyensúlyát, de a közeli fal segít visszanyerni.*
- Hát ööö...* Szól, de egyébbel nem egészíti ki. Kezével bizonytalan mozdulatot tesz, arcáról pedig leolvasható, hogy nem különösebben hatódott meg Árnyék látványától, s igen csekély módon képes megbízni a bundás állatban. Látja ő, hogy ártatlan, mint a ma született bárány, de ez biza nem változtat semmin.*
*Tulajdonképpen egészen bátran kijelenthető, hogy eget rengető csodának kell történnie ahhoz, hogy Titthy jó barátságba kerüljön egy kutyával, függetlenül a mérettől. A virágból született egyelőre még azt sem tudja, hogy miként történik majd az utazás. De nem tartja lehetetlen feladatnak az ügyet, csak legfeljebb nem kutyaháton fog utazni.
Válaszul a biccentésre kacsint egy aprót, mintha csak azt akarná mondani: ugyan, semmiség. Vagy: ez csak természetes. Titthy amolyan csendes megfigyelő szerepet tölt be, míg az etetés történik. Látványra tényleg nem túl bizalomgerjesztő, s az apró szárnyas lány még inkább bizalmatlanságot érez az Árnyéknak nevezett állat iránt. Igyekszik is távolságot tartani tőle, bár mindössze néhány lépéssel áll odébb, s onnét figyeli újdonsült ismerőse minden mozdulatát. Ám nyilvánvaló, hogy Viel és Árnyék nagy barátságban van egymással, vannak is erről árulkodó jelek. Titthy türelmesen kivár mindent, elvégre nem siet ő sehová sem. Idejük, mint a tenger. Bár a tündér felől füvet is rágcsálhatna az eb, az sem csökkentene bizalmatlanságán. Kis ideig nézegeti a párost, majd töprengve fel s alá kezd járkálni az istállóban. Újító találmányán töri a fejét, ezzel is legalább hasznosan tölti el az időt, amíg Vielre vár. Még azt sem veszi észre, amikor az ezüst hajú bemutatásképp szól Árnyékról. Kis idő múlva a kérdés kizökkenti, s kissé hirtelen pördül meg, majdnem el is veszti egyensúlyát, de a közeli fal segít visszanyerni.*
- Hát ööö...* Szól, de egyébbel nem egészíti ki. Kezével bizonytalan mozdulatot tesz, arcáról pedig leolvasható, hogy nem különösebben hatódott meg Árnyék látványától, s igen csekély módon képes megbízni a bundás állatban. Látja ő, hogy ártatlan, mint a ma született bárány, de ez biza nem változtat semmin.*
1675. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-10-04 21:49:55
Üzenet elküldve: 2020-10-04 21:49:55
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Mert kell egy kis nyugalom//
*Wherä - ha nem is tipikusan - de olyan lány, aki könnyen beéri kicsivel is. Ha igényesebb helyre téved be, ha nem, nem változtat életén különösebbet. Neki többet ér egy barátság, mint sok pénz. Csak hát sajnos az a probléma, hogy alig állnak vele szóba. Egészen pontosan eddig egyetlen személlyel alakult ki komolyabb kapcsolata, nem is oly régen, s így már nem mondhatja magát teljesen magányosnak.
A mélységi ma kifejezetten abból a célból lép be a Pegazus ajtaján, hogy valami rendkívülit, nem megszokottat csináljon itt - sokak mérhetetlen nagy örömére. De hisz abban, hogy valakit jó kedvre tud majd deríteni produkciójával. Most nagyon jó a kedve, ugrálni tudna örömében, s egyébként gyakorta feltörő pesszimista gondolatai is nyugton vannak belül. Ritka alkalmak egyike, amikor teljesen optimistán képes látni a dolgokat.
A pultoshoz odalépve 6 Vízzel teli poharat kér, amíg pedig megkapja őket, 12 aranyat a pultra helyez. A férfi persze nagyot néz, hogy ugyan minek neki ennyi víz, de Wherä cseppet sem zavartatja magát, még magyarázatot sem ad szokatlan kérésére. Na mindegy, végül megkapja őket. Egyébként kikötötte, hogy talpaspohárba kéri a vizet. A pultos minden poharat egy tálcára rak, majd a mélységi kérésére kiviszi azt az egyik asztalhoz, ami elég jól látható helyen van. Ezután a lány mindegyik pohárból különböző mennyiséget iszik, így az eredmény 6 olyan pohár, amelynek mindegyikében különböző mennyiségű víz van. Még otthon kikísérletezte saját ugyanilyen magas poharaival, hogy egészen pontosan mennyit kell meginnia minden pohárból, hogy a végeredmény úgymond hangolt állapot legyen. Kényelmesen elhelyezi a poharakat, melyek tartalma balról jobbra növekszik. Wherával szemben állva jobbról balra látható ugyanez. Ezek után a lány megnedvesíti két kezének egy-egy ujját az egyik pohár vizével, majd két különböző pohár száján körbe-körbe kezdi mozgatni ujját. Az eredmény egy jól hallható hang, amit jellegzetesen az üvegpoharak adnak ki magukból ilyen mozdulat esetén. Két különböző hangon rezegnek, de szépen szólnak együtt. Legalábbis a fülnek kellemes a hangzás. Kis idő múlva egyik kezét egy másik pohárra téve ugyanilyen mozgást csinál, csak már más hangzás áll elő. Egy ideig így mozgatja kezét egyik pohárról a másikra, ráadásul teljesen improvizatív módon. Rengeteg meglepett pillantást kap, de még csak most jön a műsor java. Ekkor nyílik ki a fogadó ajtaja, s egy bájos, fehér bőrű leányzó lép be. Gyorsan rendel, majd a mélységi irányába közeledik, s valahol a közelben foglal helyet. Wherä hamar ki is szúrja, hová ült az idegen. Ez idő alatt amúgy nem tétlenkedik, két kisujjnyi vastag pálcát vesz elő, s csak úgy véletlenszerűen ütögetni kezdi velük a poharak oldalát. Úgy fest az egész, mintha bénázna, de ez bizony csak ámítás. Ugyanis hamarosan már észrevehető, hogy szabályos tempóban ütögeti az üvegeket, amiből dallam formálódik. Természetesen most is improvizál. Kis idő múlva már bonyolultabb ritmusokat játszik. Fokozatosan egyre nehezít, miközben némileg elcsendesednek a Pegazusbéli vendégek. Wherä érzékeli, hogy egyre több szempár szegeződik rá, de ő csak játszik tovább, immáron elég virtuózan. Sőt, most már nem csak a poharakon muzsikál, de időnként a botokat is összeüti, továbbá a tálcát és az asztalt is beveti, ezek azonban inkább ritmikai elemek, mint dallamiak.*
//Mert kell egy kis nyugalom//
*Wherä - ha nem is tipikusan - de olyan lány, aki könnyen beéri kicsivel is. Ha igényesebb helyre téved be, ha nem, nem változtat életén különösebbet. Neki többet ér egy barátság, mint sok pénz. Csak hát sajnos az a probléma, hogy alig állnak vele szóba. Egészen pontosan eddig egyetlen személlyel alakult ki komolyabb kapcsolata, nem is oly régen, s így már nem mondhatja magát teljesen magányosnak.
A mélységi ma kifejezetten abból a célból lép be a Pegazus ajtaján, hogy valami rendkívülit, nem megszokottat csináljon itt - sokak mérhetetlen nagy örömére. De hisz abban, hogy valakit jó kedvre tud majd deríteni produkciójával. Most nagyon jó a kedve, ugrálni tudna örömében, s egyébként gyakorta feltörő pesszimista gondolatai is nyugton vannak belül. Ritka alkalmak egyike, amikor teljesen optimistán képes látni a dolgokat.
A pultoshoz odalépve 6 Vízzel teli poharat kér, amíg pedig megkapja őket, 12 aranyat a pultra helyez.
A férfi persze nagyot néz, hogy ugyan minek neki ennyi víz, de Wherä cseppet sem zavartatja magát, még magyarázatot sem ad szokatlan kérésére. Na mindegy, végül megkapja őket. Egyébként kikötötte, hogy talpaspohárba kéri a vizet. A pultos minden poharat egy tálcára rak, majd a mélységi kérésére kiviszi azt az egyik asztalhoz, ami elég jól látható helyen van. Ezután a lány mindegyik pohárból különböző mennyiséget iszik, így az eredmény 6 olyan pohár, amelynek mindegyikében különböző mennyiségű víz van. Még otthon kikísérletezte saját ugyanilyen magas poharaival, hogy egészen pontosan mennyit kell meginnia minden pohárból, hogy a végeredmény úgymond hangolt állapot legyen. Kényelmesen elhelyezi a poharakat, melyek tartalma balról jobbra növekszik. Wherával szemben állva jobbról balra látható ugyanez. Ezek után a lány megnedvesíti két kezének egy-egy ujját az egyik pohár vizével, majd két különböző pohár száján körbe-körbe kezdi mozgatni ujját. Az eredmény egy jól hallható hang, amit jellegzetesen az üvegpoharak adnak ki magukból ilyen mozdulat esetén. Két különböző hangon rezegnek, de szépen szólnak együtt. Legalábbis a fülnek kellemes a hangzás. Kis idő múlva egyik kezét egy másik pohárra téve ugyanilyen mozgást csinál, csak már más hangzás áll elő. Egy ideig így mozgatja kezét egyik pohárról a másikra, ráadásul teljesen improvizatív módon. Rengeteg meglepett pillantást kap, de még csak most jön a műsor java. Ekkor nyílik ki a fogadó ajtaja, s egy bájos, fehér bőrű leányzó lép be. Gyorsan rendel, majd a mélységi irányába közeledik, s valahol a közelben foglal helyet. Wherä hamar ki is szúrja, hová ült az idegen. Ez idő alatt amúgy nem tétlenkedik, két kisujjnyi vastag pálcát vesz elő, s csak úgy véletlenszerűen ütögetni kezdi velük a poharak oldalát. Úgy fest az egész, mintha bénázna, de ez bizony csak ámítás. Ugyanis hamarosan már észrevehető, hogy szabályos tempóban ütögeti az üvegeket, amiből dallam formálódik. Természetesen most is improvizál. Kis idő múlva már bonyolultabb ritmusokat játszik. Fokozatosan egyre nehezít, miközben némileg elcsendesednek a Pegazusbéli vendégek. Wherä érzékeli, hogy egyre több szempár szegeződik rá, de ő csak játszik tovább, immáron elég virtuózan. Sőt, most már nem csak a poharakon muzsikál, de időnként a botokat is összeüti, továbbá a tálcát és az asztalt is beveti, ezek azonban inkább ritmikai elemek, mint dallamiak.*
1674. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-10-04 13:07:47
Üzenet elküldve: 2020-10-04 13:07:47
Rang: Játékos
IC üzenetek: 115
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 115
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
// Nyílt //
* Belépve a Pegazus fogadóba ugyanaz az érzés jön belőle elő, mint ifjonti korában mikor jó sokat vedelt. Ez a gondolat csak addig marad meg fejében még arra a következtetésre nem jut, hogy otthon is iszogathat a saját hordó söréből. De marad a fogadóban egy jó kis étkezésre. Kér a pultostól egy jó kis Babfőzeléket, amiért 9 aranya Hamar végez az adagjával. Azt nézi kivel lehetne elütni az időt. Szeretne maga mellé valamilyen beszélgető társat. Ott ül a helyén egy jó darabig, és várja a jószerencsét. Ami valljuk be Brudonál ritka vendég. *
* Belépve a Pegazus fogadóba ugyanaz az érzés jön belőle elő, mint ifjonti korában mikor jó sokat vedelt. Ez a gondolat csak addig marad meg fejében még arra a következtetésre nem jut, hogy otthon is iszogathat a saját hordó söréből. De marad a fogadóban egy jó kis étkezésre. Kér a pultostól egy jó kis Babfőzeléket, amiért 9 aranya
Hamar végez az adagjával. Azt nézi kivel lehetne elütni az időt. Szeretne maga mellé valamilyen beszélgető társat. Ott ül a helyén egy jó darabig, és várja a jószerencsét. Ami valljuk be Brudonál ritka vendég. *
1673. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-10-03 12:24:42
Üzenet elküldve: 2020-10-03 12:24:42
Rang: Játékos
IC üzenetek: 108
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 108
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Kis kitérő//
//Zárás//
*Úgy dönt, hogy iszik még egy sört.
Egy Ullamar sört rendel még 12 aranyért.
Talán a fáradtságnak köszönheti, de tény, hogy úgy érzi, valahogy egyre jobban megárt neki az ital. A lány hangja is mind távolabbról szól, aki melléült és megszólította, de azért figyel rá, amennyire erejéből telik, és valamit mond is neki, ha már úgy alakult, hogy pont vele szeretett volna beszélgetni.
Úgy ítéli meg, hogy egész érdekes dolgokról beszél neki, ahogyan a pálinka egyre jobban megoldja a nyelvét. Éppen csak az a kár, hogy nem fog emlékezni nagy valószínűséggel holnap az egészre.
~ Talán kezdek elpuhulni itt. Mégiscsak el kellene hagyni a várost. ~ fordul meg eközben a fejében, de aztán lassan eszébe jut az is, hogy végül is soha nem arról volt híres már törzsében sem, hogy hímeket iszik asztal alá, így talán megbocsáthat most magának azért, amiért kissé túl hamar kezd megártani a pia. Még az is kehet, hogy csak a sör erősebb.
~ Itt legalább nem kell figyelni. ~ állapítja meg magában közben kicsit kábán, bár pontosan tudja, hogy ez talán nem igazán igaz. Mégis, elkényelmesíti a tudat, hogy jó ideje él már Arthenorban, és ez alatt még csak verekednie sem kellett, nem hogy az életéért harcolni.
Mindegy is. Ha már így alakult két Pálinka úgy érzi belefér, még úgy is, ha 36 arany az ára.
A sör után kifejezetten jól esik, úgy érzi viszont, hogy sok mást ez a nap már nem tartogat a számára.
Miután kurtán elköszön, határozott léptekkel elindul hazafelé, köszönhetően annak, hogy az italt és a részegséget inkább a fejében érzi, mint a testében.
Ha már a Pegazusba tett kis kitérője hosszabbra sikeredett a kelleténél, most már tényleg nem árt véget vetni ennek a napnak.*
A hozzászólás írója (Vivrithari Voggarogh) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.10.03 12:28:28
//Zárás//
*Úgy dönt, hogy iszik még egy sört.
Egy Ullamar sört rendel még 12 aranyért.
Talán a fáradtságnak köszönheti, de tény, hogy úgy érzi, valahogy egyre jobban megárt neki az ital. A lány hangja is mind távolabbról szól, aki melléült és megszólította, de azért figyel rá, amennyire erejéből telik, és valamit mond is neki, ha már úgy alakult, hogy pont vele szeretett volna beszélgetni.
Úgy ítéli meg, hogy egész érdekes dolgokról beszél neki, ahogyan a pálinka egyre jobban megoldja a nyelvét. Éppen csak az a kár, hogy nem fog emlékezni nagy valószínűséggel holnap az egészre.
~ Talán kezdek elpuhulni itt. Mégiscsak el kellene hagyni a várost. ~ fordul meg eközben a fejében, de aztán lassan eszébe jut az is, hogy végül is soha nem arról volt híres már törzsében sem, hogy hímeket iszik asztal alá, így talán megbocsáthat most magának azért, amiért kissé túl hamar kezd megártani a pia. Még az is kehet, hogy csak a sör erősebb.
~ Itt legalább nem kell figyelni. ~ állapítja meg magában közben kicsit kábán, bár pontosan tudja, hogy ez talán nem igazán igaz. Mégis, elkényelmesíti a tudat, hogy jó ideje él már Arthenorban, és ez alatt még csak verekednie sem kellett, nem hogy az életéért harcolni.
Mindegy is. Ha már így alakult két Pálinka úgy érzi belefér, még úgy is, ha 36 arany az ára.
A sör után kifejezetten jól esik, úgy érzi viszont, hogy sok mást ez a nap már nem tartogat a számára.
Miután kurtán elköszön, határozott léptekkel elindul hazafelé, köszönhetően annak, hogy az italt és a részegséget inkább a fejében érzi, mint a testében.
Ha már a Pegazusba tett kis kitérője hosszabbra sikeredett a kelleténél, most már tényleg nem árt véget vetni ennek a napnak.*
A hozzászólás írója (Vivrithari Voggarogh) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.10.03 12:28:28
1672. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-10-01 16:58:27
Üzenet elküldve: 2020-10-01 16:58:27
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Mert kell egy kis nyugalom//
*Az ismeretlen vizekre evezés hamar egy fogadó felé tereli. A városok legnagyobb gyűjtőpontja általában úgy is egy fogadó vagy a piac. De most csak egyszerűen pihenni kíván, amihez a legjobb módot épp ez jelenti. Szerencsére nem kellett sok útbaigazítás, hogy megtalálja a helyet. Így hamarosan a vaskos faajtó nyikorogva fel is tárul, hogy a tétova szőkeség beléphessen rajta. A nyüzsgésnek és a zsivajnak hála a köszönéssel nem igazán törődik. Minden vendég elég elfoglaltnak tűnik a saját kis asztaltársaságával. Persze az illemet követve aprót biccent, de vékonyka hangját már úgy sem nagyon hallaná meg senki.
Most még azzal sem húzza az időt, hogy gyorsan körbekémlelje a helyet. Nem akarja hamar távozóra fogni, így lesz elég ideje jobban felmérni, hogy pontosan hová is csöppent. Útja egyenesen a pulthoz viszi, ahol már muszáj lesz kinyitnia a száját. Szomjas és valamit falni is tudna, utána lábait pihentetné egy asztalnál. Így egy gyors rendelés után, majd szépen kerít magának egy szabad kis helyet, ahova bevackolhatja magát. Egy nagy pohár Gyümölcstea rendelésével előkészít 5 aranyat. Majd kikér egy adagra való Sült szalonnát, amiért kiszámolja a következő 11 aranyat. Végül két Szelet kenyeret rendel az egész mellé, s újabb 4 arany leszámolásával az egészet a fogadós elé tolja.
Mire a rendelése megérkezik kis is szúrja a megfelelő helyet. Egy üres asztalkát, ahol nincs szem előtt, s ő sem zavar majd senkit. A megkapott szalonnával és a teával már kényelmesen, s sokkal enyhültebben ballag is, hogy helyet foglalhasson.*
//Mert kell egy kis nyugalom//
*Az ismeretlen vizekre evezés hamar egy fogadó felé tereli. A városok legnagyobb gyűjtőpontja általában úgy is egy fogadó vagy a piac. De most csak egyszerűen pihenni kíván, amihez a legjobb módot épp ez jelenti. Szerencsére nem kellett sok útbaigazítás, hogy megtalálja a helyet. Így hamarosan a vaskos faajtó nyikorogva fel is tárul, hogy a tétova szőkeség beléphessen rajta. A nyüzsgésnek és a zsivajnak hála a köszönéssel nem igazán törődik. Minden vendég elég elfoglaltnak tűnik a saját kis asztaltársaságával. Persze az illemet követve aprót biccent, de vékonyka hangját már úgy sem nagyon hallaná meg senki.
Most még azzal sem húzza az időt, hogy gyorsan körbekémlelje a helyet. Nem akarja hamar távozóra fogni, így lesz elég ideje jobban felmérni, hogy pontosan hová is csöppent. Útja egyenesen a pulthoz viszi, ahol már muszáj lesz kinyitnia a száját. Szomjas és valamit falni is tudna, utána lábait pihentetné egy asztalnál. Így egy gyors rendelés után, majd szépen kerít magának egy szabad kis helyet, ahova bevackolhatja magát. Egy nagy pohár Gyümölcstea rendelésével előkészít 5 aranyat.
Majd kikér egy adagra való Sült szalonnát, amiért kiszámolja a következő 11 aranyat. Végül két Szelet kenyeret rendel az egész mellé, s újabb 4 arany leszámolásával az egészet a fogadós elé tolja. Mire a rendelése megérkezik kis is szúrja a megfelelő helyet. Egy üres asztalkát, ahol nincs szem előtt, s ő sem zavar majd senkit. A megkapott szalonnával és a teával már kényelmesen, s sokkal enyhültebben ballag is, hogy helyet foglalhasson.*
1671. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-09-29 20:35:30
Üzenet elküldve: 2020-09-29 20:35:30
Rang: Játékos
IC üzenetek: 219
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 219
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Megfontolt
//Fényfohász//
- A józan ész tényleg azt súgja, hogy féljünk tőlük. *Ismeri be Viel, ezzel együtt pedig nyilvánvalóan azért sem haragszik, hogyha Titthy és Árnyék nem lesznek feltétlenül legjobb barátok. Neki már az is elég, ha elsőre csak együtt utaznak, aztán ki tudja, lehet, hogy a tündér még meg is kedveli a nagy, hálás ebet.* De Árnyék igazán nem olyan, mint a vadállatok. Már eleve hátasnak árulták a piacon, szóval mondhatni, körülbelül olyan jámbornak képezték, mint egy lovat. Csak sokkal kisebb!
*Egy biccentéssel megköszöni a lánynak, hogy segít az ajtóval, így épségben kijut az épületből a szelet husival. Az istállóba már egyszerűbben bejut, és a lábával kinyitja az egyik rekeszt. Nem volt zárva, de nem is volt szükség rá, Árnyék már ennyiből is értette, hogy nem szabad kimenni, mivel azonnal oda is siet a lányhoz. Elsőre tényleg rémisztő lehet még a legnagyobb állatbarát számára is, óriási, a fekete bundája pedig a földet söpri, lábai nagyokat dobbannak a döngölt padlón. Mozgása azonban éppen emiatt kicsit lomha, „mackós”, ha úgy tetszik. A félhomályban két kicsi gombszeme ki se látszik, csak a rózsaszín nyelvből lehet sejteni, hova való pontosan a finom sülthús.*
- Hát szia, Árnyék! *Kiáltja a lány boldogan. Nagy szimatolás hallatszik, persze az állatot mindenekelőtt a tányér izgatja. Viel nem tudja elég magasra tartani, hogy ne lásson bele, na meg persze hogy ne dugja bele az orrát.* Jól van, jól van, mindjárt kapsz belőle!
*A tündér rámosolyog Titthyre, és reméli, hogy a lány ennyitől még nem rettent el. Abban biztos lehet, hogy Árnyék számára a hús jóval finomabb falat, mint bármelyik tündér. Kivesz egy darabot, és hamm, az eb el is tünteti, majd megnyalja a száját. Boldogan szuszog, és csapkodó farokkal várja a folytatást.*
- Nos, ő Árnyék. Nagy bohóc, de jó fiú. És a jó fiúknak jár a husi. *Vakargatja meg a füle tövét, ott, ahol a legjobban szereti. Ezután jönnek az újabb meg újabb húsfalatok, és sorra eltűnnek a feneketlen pocakban.* Régóta vár már rám szegény.
*Árnyék egyelőre gyakorlatilag tudomást sem vesz Titthyről, úgyhogy a lány biztonságos távolságból szemlélheti meg az ebet. Viel reméli, hogy közelebb mer jönni, vagy ha nem, legalább arra rájön, hogy nincs mitől tartania.*
- Na, mit szólsz, Titthy? *Mosolyog.*
- A józan ész tényleg azt súgja, hogy féljünk tőlük. *Ismeri be Viel, ezzel együtt pedig nyilvánvalóan azért sem haragszik, hogyha Titthy és Árnyék nem lesznek feltétlenül legjobb barátok. Neki már az is elég, ha elsőre csak együtt utaznak, aztán ki tudja, lehet, hogy a tündér még meg is kedveli a nagy, hálás ebet.* De Árnyék igazán nem olyan, mint a vadállatok. Már eleve hátasnak árulták a piacon, szóval mondhatni, körülbelül olyan jámbornak képezték, mint egy lovat. Csak sokkal kisebb!
*Egy biccentéssel megköszöni a lánynak, hogy segít az ajtóval, így épségben kijut az épületből a szelet husival. Az istállóba már egyszerűbben bejut, és a lábával kinyitja az egyik rekeszt. Nem volt zárva, de nem is volt szükség rá, Árnyék már ennyiből is értette, hogy nem szabad kimenni, mivel azonnal oda is siet a lányhoz. Elsőre tényleg rémisztő lehet még a legnagyobb állatbarát számára is, óriási, a fekete bundája pedig a földet söpri, lábai nagyokat dobbannak a döngölt padlón. Mozgása azonban éppen emiatt kicsit lomha, „mackós”, ha úgy tetszik. A félhomályban két kicsi gombszeme ki se látszik, csak a rózsaszín nyelvből lehet sejteni, hova való pontosan a finom sülthús.*
- Hát szia, Árnyék! *Kiáltja a lány boldogan. Nagy szimatolás hallatszik, persze az állatot mindenekelőtt a tányér izgatja. Viel nem tudja elég magasra tartani, hogy ne lásson bele, na meg persze hogy ne dugja bele az orrát.* Jól van, jól van, mindjárt kapsz belőle!
*A tündér rámosolyog Titthyre, és reméli, hogy a lány ennyitől még nem rettent el. Abban biztos lehet, hogy Árnyék számára a hús jóval finomabb falat, mint bármelyik tündér. Kivesz egy darabot, és hamm, az eb el is tünteti, majd megnyalja a száját. Boldogan szuszog, és csapkodó farokkal várja a folytatást.*
- Nos, ő Árnyék. Nagy bohóc, de jó fiú. És a jó fiúknak jár a husi. *Vakargatja meg a füle tövét, ott, ahol a legjobban szereti. Ezután jönnek az újabb meg újabb húsfalatok, és sorra eltűnnek a feneketlen pocakban.* Régóta vár már rám szegény.
*Árnyék egyelőre gyakorlatilag tudomást sem vesz Titthyről, úgyhogy a lány biztonságos távolságból szemlélheti meg az ebet. Viel reméli, hogy közelebb mer jönni, vagy ha nem, legalább arra rájön, hogy nincs mitől tartania.*
- Na, mit szólsz, Titthy? *Mosolyog.*
1670. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-09-24 21:53:41
Üzenet elküldve: 2020-09-24 21:53:41
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 91
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 91
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Fényfohász//
*Viel nem veszi magára a figyelmeztetést, s ez azért levesz Titthy válláról egy terhet. A virágból született abszolút joggal feltételezhetné, hogy a tavernából errefelé jövet útjába ejtette Szarvasligetet, de a valóságban nem így történt. Magyarázatképpen meg is szólal, látva az ezüsthajú meglepettségét:*
- Arthenior közelében járatos vagyok.
*Titthy oldalát igazán furdalja a kíváncsiság, hogy miféle lény lehet az az Árnyék. Rögtön le is kerül a lepel a titokról, s amennyire várta ezt a pillanatot, olyannyira elmegy a kedve. Nincs túl jó barátságban a kutyákkal, hát még, ha nagyok. Nem lepi meg, hogy Viel utazásra használja az állatot, ritkán ugyan, de már hallott efféle közlekedésről. Mondjuk az igazat megvallva a kutyagolás gondolatárért sem rajong kimondottan.*
- Sajnálom, én nem igazán szeretem a kutyákat. Igyekszem távol tartani magam tőlük.* Közelebb hajolva folytatja:*
- Kiskoromban egyszer megharapott egy kutya, elég csúnyán. Azóta... félek tőlük.* Az utolsó két szót kissé bátortalanul mondja ki, előtte még meg is áll egy pillanatra annak reményében, hogy eszébe jut erre valami szebb kifejezés. De hát nem, így maradnia kell az egyszerű formulánál. Kutyák ellenérzéseitől függetlenül azonban mégis szívesen tartana Viellel, legfeljebb majd kicsit távolabbról szemléli meg a nagy állatot.*
- Jövök.* Mosolyodik el, s szavait megerősítve fel is áll az asztaltól. Különben meg társának segítségre van szüksége, egyedül ugyanis nehézkesen boldogulna az ajtóval. Előre is megy, hogy kitárja azt, s csak az után csukja vissza, hogy Viel kilépett a fogadóból.*
*Viel nem veszi magára a figyelmeztetést, s ez azért levesz Titthy válláról egy terhet. A virágból született abszolút joggal feltételezhetné, hogy a tavernából errefelé jövet útjába ejtette Szarvasligetet, de a valóságban nem így történt. Magyarázatképpen meg is szólal, látva az ezüsthajú meglepettségét:*
- Arthenior közelében járatos vagyok.
*Titthy oldalát igazán furdalja a kíváncsiság, hogy miféle lény lehet az az Árnyék. Rögtön le is kerül a lepel a titokról, s amennyire várta ezt a pillanatot, olyannyira elmegy a kedve. Nincs túl jó barátságban a kutyákkal, hát még, ha nagyok. Nem lepi meg, hogy Viel utazásra használja az állatot, ritkán ugyan, de már hallott efféle közlekedésről. Mondjuk az igazat megvallva a kutyagolás gondolatárért sem rajong kimondottan.*
- Sajnálom, én nem igazán szeretem a kutyákat. Igyekszem távol tartani magam tőlük.* Közelebb hajolva folytatja:*
- Kiskoromban egyszer megharapott egy kutya, elég csúnyán. Azóta... félek tőlük.* Az utolsó két szót kissé bátortalanul mondja ki, előtte még meg is áll egy pillanatra annak reményében, hogy eszébe jut erre valami szebb kifejezés. De hát nem, így maradnia kell az egyszerű formulánál. Kutyák ellenérzéseitől függetlenül azonban mégis szívesen tartana Viellel, legfeljebb majd kicsit távolabbról szemléli meg a nagy állatot.*
- Jövök.* Mosolyodik el, s szavait megerősítve fel is áll az asztaltól. Különben meg társának segítségre van szüksége, egyedül ugyanis nehézkesen boldogulna az ajtóval. Előre is megy, hogy kitárja azt, s csak az után csukja vissza, hogy Viel kilépett a fogadóból.*
1669. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-09-22 16:43:13
Üzenet elküldve: 2020-09-22 16:43:13
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 544
OOC üzenetek: 76
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 544
OOC üzenetek: 76
Játékstílus: Vakmerő
//Ukrom//
*Azért sehogyan sem könnyű orknak lenni! Amelyik gonosznak mutatja magát, tűzzel-vassal üldözik, amelyik jóságosnak, azt meg nyűgös kérésekkel. Szegény Ukrom is: épp csak a kisujját mutatta meg merő véletlenségből ennek az éhenkórász lányszerzetesnek, amaz meg mindjárt az egész karját fixírozza, hogyan tudná leharapni. Szerencsére egy csirkesült meg a két korsó tej után Nawanthirishardipandra már nem olyan éhes, hogy ne tudná e tragédiát átérezni, és nagylelkűen hagyja, hogy a szürkebőrű kibújjon a hurokból. Pedig egy karleharapást köztudottan vérszívás követ, aminél aztán a lány semmit nem szeret jobban.
A fenti sorsdrámából kívülről annyi látszik, hogy Nawanthiri elneveti magát, és kezét a zsoldos alkarjára téve megpróbálja megnyugtatni:*
- Tényleg nem fogok a nyakadra járni, ne félj! Csak most már nem vagy idegen: az erdő mélye óta együtt jöttünk, találtunk egy halott banyát, kiszabadítottunk egy manót és majdnem megfojtottak minket a kukacok. *elveszi a kezét* A szerzetes senkihez nem tartozik. A mestereit is elhagyja, ha már mindent megtanult, de azért nem felejti el őket, és azokat sem, akikkel útja közben találkozott. Talán lesz még olyan láda, amit nem tudsz kinyitni *elfordítja a tekintetét, szomorkásan elmosolyodik* vagy olyan bilincs.
*Ezután már nem sok szó esik köztük. Míg az ork szedelőzik, Nawanthiri a vállára veszi a zsákjait. Visszabiccent az orknak, hogy indulhatnak, fogja a kalapját, és eltűnnek az esti szürkületben.*
*Azért sehogyan sem könnyű orknak lenni! Amelyik gonosznak mutatja magát, tűzzel-vassal üldözik, amelyik jóságosnak, azt meg nyűgös kérésekkel. Szegény Ukrom is: épp csak a kisujját mutatta meg merő véletlenségből ennek az éhenkórász lányszerzetesnek, amaz meg mindjárt az egész karját fixírozza, hogyan tudná leharapni. Szerencsére egy csirkesült meg a két korsó tej után Nawanthirishardipandra már nem olyan éhes, hogy ne tudná e tragédiát átérezni, és nagylelkűen hagyja, hogy a szürkebőrű kibújjon a hurokból. Pedig egy karleharapást köztudottan vérszívás követ, aminél aztán a lány semmit nem szeret jobban.
A fenti sorsdrámából kívülről annyi látszik, hogy Nawanthiri elneveti magát, és kezét a zsoldos alkarjára téve megpróbálja megnyugtatni:*
- Tényleg nem fogok a nyakadra járni, ne félj! Csak most már nem vagy idegen: az erdő mélye óta együtt jöttünk, találtunk egy halott banyát, kiszabadítottunk egy manót és majdnem megfojtottak minket a kukacok. *elveszi a kezét* A szerzetes senkihez nem tartozik. A mestereit is elhagyja, ha már mindent megtanult, de azért nem felejti el őket, és azokat sem, akikkel útja közben találkozott. Talán lesz még olyan láda, amit nem tudsz kinyitni *elfordítja a tekintetét, szomorkásan elmosolyodik* vagy olyan bilincs.
*Ezután már nem sok szó esik köztük. Míg az ork szedelőzik, Nawanthiri a vállára veszi a zsákjait. Visszabiccent az orknak, hogy indulhatnak, fogja a kalapját, és eltűnnek az esti szürkületben.*
1668. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-09-22 09:35:35
Üzenet elküldve: 2020-09-22 09:35:35
Rang: Játékos
IC üzenetek: 503
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 503
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Nawanthiri//
*Csendesen bólint Nawanthiri válaszára, zavart kérdésével kapcsolatban. Ugyan most egy segítőkész, jótakaró szürkebőrű személyiségét festette magára, ami az utolsó dolog lett volna, amit akart csinálni, de az legalább jót jelent, ha messziről érkezett társa már nem óvakodik segítségét kérni. Valamelyest nyugtatja tüzes lelkét.* - Nem céloztam semmi konkrétra. Csak... *Itt most meg kell válogatnia szavait. Megásta a saját sírját, így jobb, ha minél előbb ki is ugrik belőle.* -...Ha van valami. Ami főleg kettőnket érintene. Esetleg ha az a manó visszatérne. Vagy a boszorkány egyik barátja. *A továbbiakat megjegyzés nélkül hallgatja végig, mindössze egyetértően bólintgat egy-két helyen. Nem rúg be tőle, mi? Miért inná csak az íz miatt? Elveszi az alkohol lényegét, azt a kis hangulatváltoztatót is, ami a leginkább felvizezett, hitványul elkészített sörökben is található. De kicsoda ő, hogy megkérdőjelezné társa furcsa ízlését. Valamint nincs szíve elvenni amaz lelkességét a löttyel kapcsolatban. Még ő sem olyan szívtelen.
Minden más kérdés elhangzása nélkül, teli hassal, bár még továbbra is táskás szemekkel (már tudja, hová fog tartani a műhely után; ide vissza, aludni a vendégszobában), feláll székéről, ellenőrzi, hogy minden fölszerelése, és erszénye is a helyén van, majd indulásként az ajtó felé biccent, szemkontaktust tartva fel Nawanthirivel. Asztalokat kerülgetve tart a kijárat felé, és társával együtt, ki is lép az ajtón, a kovácsműhely felé tartva. Van egy felvételre váró rendelése.*
*Csendesen bólint Nawanthiri válaszára, zavart kérdésével kapcsolatban. Ugyan most egy segítőkész, jótakaró szürkebőrű személyiségét festette magára, ami az utolsó dolog lett volna, amit akart csinálni, de az legalább jót jelent, ha messziről érkezett társa már nem óvakodik segítségét kérni. Valamelyest nyugtatja tüzes lelkét.* - Nem céloztam semmi konkrétra. Csak... *Itt most meg kell válogatnia szavait. Megásta a saját sírját, így jobb, ha minél előbb ki is ugrik belőle.* -...Ha van valami. Ami főleg kettőnket érintene. Esetleg ha az a manó visszatérne. Vagy a boszorkány egyik barátja. *A továbbiakat megjegyzés nélkül hallgatja végig, mindössze egyetértően bólintgat egy-két helyen. Nem rúg be tőle, mi? Miért inná csak az íz miatt? Elveszi az alkohol lényegét, azt a kis hangulatváltoztatót is, ami a leginkább felvizezett, hitványul elkészített sörökben is található. De kicsoda ő, hogy megkérdőjelezné társa furcsa ízlését. Valamint nincs szíve elvenni amaz lelkességét a löttyel kapcsolatban. Még ő sem olyan szívtelen.
Minden más kérdés elhangzása nélkül, teli hassal, bár még továbbra is táskás szemekkel (már tudja, hová fog tartani a műhely után; ide vissza, aludni a vendégszobában), feláll székéről, ellenőrzi, hogy minden fölszerelése, és erszénye is a helyén van, majd indulásként az ajtó felé biccent, szemkontaktust tartva fel Nawanthirivel. Asztalokat kerülgetve tart a kijárat felé, és társával együtt, ki is lép az ajtón, a kovácsműhely felé tartva. Van egy felvételre váró rendelése.*
1667. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-09-22 07:59:21
Üzenet elküldve: 2020-09-22 07:59:21
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 544
OOC üzenetek: 76
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 544
OOC üzenetek: 76
Játékstílus: Vakmerő
//Ukrom//
*A szürkebőrű leszállítja a tejet, aztán nagy egyetértésben pusztítják tovább, ami előttük van.*
- Mondtad, hogy itt gyakran megtalállak. *próbálja meg kevésbé misztikusan megfogalmazni, mire is kíváncsi* Mindennel nem akarok a nyakadra járni, de azon kívül *tárja szét a kezét egy félszeg somoly kíséretében* hogy bármilyen ajtót kibontasz, alig tudok rólad valamit. Rajtad kívül viszont senkit nem ismerek a városban. Mivel kereshetlek föl?
- Akkor a kovács után meg is nézem azt a tisztást. *volna min meditálnia, az ork elmondása alapján pedig az a hely sokkal alkalmasabb rá, mint a fogadó. Edzőhelyet azonban muszáj lesz kerítenie, mert egy csendes tisztás nem a legjobb arra, hogy tucatszám vagdosson földhöz nehéz dolgokat, saját magát is beleértve. No de mi az a feketeleves?*
- Sötétbarna, keserű innivaló. Éber és vidám leszel tőle, de nem rúgsz be! *a hangnem alapján Nawanthiri nagyfogyasztónak, vagy legalábbis nagy rajongónak tűnik* Wegtoreni Kalmár... *bólogat, hogy megjegyezte a nevet* igen, ott lennie kell. A Wegtoren melletti erdőben nőttem fel. Ez volt az egyik dolog, amiért bejártunk a városba.
*A stírölésre nemet int: több kérdése nincs, csak még két ujjnyi a tejből. Megissza, és akár indulhatnak is.*
*A szürkebőrű leszállítja a tejet, aztán nagy egyetértésben pusztítják tovább, ami előttük van.*
- Mondtad, hogy itt gyakran megtalállak. *próbálja meg kevésbé misztikusan megfogalmazni, mire is kíváncsi* Mindennel nem akarok a nyakadra járni, de azon kívül *tárja szét a kezét egy félszeg somoly kíséretében* hogy bármilyen ajtót kibontasz, alig tudok rólad valamit. Rajtad kívül viszont senkit nem ismerek a városban. Mivel kereshetlek föl?
- Akkor a kovács után meg is nézem azt a tisztást. *volna min meditálnia, az ork elmondása alapján pedig az a hely sokkal alkalmasabb rá, mint a fogadó. Edzőhelyet azonban muszáj lesz kerítenie, mert egy csendes tisztás nem a legjobb arra, hogy tucatszám vagdosson földhöz nehéz dolgokat, saját magát is beleértve. No de mi az a feketeleves?*
- Sötétbarna, keserű innivaló. Éber és vidám leszel tőle, de nem rúgsz be! *a hangnem alapján Nawanthiri nagyfogyasztónak, vagy legalábbis nagy rajongónak tűnik* Wegtoreni Kalmár... *bólogat, hogy megjegyezte a nevet* igen, ott lennie kell. A Wegtoren melletti erdőben nőttem fel. Ez volt az egyik dolog, amiért bejártunk a városba.
*A stírölésre nemet int: több kérdése nincs, csak még két ujjnyi a tejből. Megissza, és akár indulhatnak is.*
1666. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-09-22 06:01:28
Üzenet elküldve: 2020-09-22 06:01:28
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 93
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 93
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
*Igen frissen ébred. Pár percig még fekszik az ágyban. Szívesen maradna még, de nem lenne okos ötlet főleg, hogy a szobát is csak az éjszakára vette ki, így ha akarja ha nem muszáj lesz elhagynia a kényelmes ágyat. A mosdótál vizéből gyorsan megmosakszik. A víz hideg, így ez is felfrissíti. Az szoba kulcsát az ajtóban hagyta, így csak elfordítja a kulcsot a zárban és az ajtó már nyitva is. Amint kilép az ajtón újra bezárja. A pultnál leadja a kulcsot és rendel magának valami reggelit. Elsőnek egy pohár Bort rendel 10 aranyért, majd egy tál Főtt ételt és át is adja a érte a 12 aranyat. Keres egy üres asztalt magának, majd ahogy kihozzák a reggelijét csendben nekikezd annak elfogyasztásához. Nem sieti el a reggelijét. Szép lassan eszik és igen fürkészve a bejárati ajtót. Még mindig nem tartja lehetetlennek, hogy a kalmárban megismert zene tanonc őt keresi a kis tréfája után. Közben elfogyasztja reggelijét és bár jöttek és mentek is vendégek az a bizonyos személy szerencsére nem volt közöttük. Ahogy kiissza poharából az utolsó kortyokat visszaviszi a poharat, tálat és evőeszközöket a pulthoz, majd jóllakva távozik a fogadóból.*
majd egy tál Főtt ételt és át is adja a érte a 12 aranyat. Keres egy üres asztalt magának, majd ahogy kihozzák a reggelijét csendben nekikezd annak elfogyasztásához. Nem sieti el a reggelijét. Szép lassan eszik és igen fürkészve a bejárati ajtót. Még mindig nem tartja lehetetlennek, hogy a kalmárban megismert zene tanonc őt keresi a kis tréfája után. Közben elfogyasztja reggelijét és bár jöttek és mentek is vendégek az a bizonyos személy szerencsére nem volt közöttük. Ahogy kiissza poharából az utolsó kortyokat visszaviszi a poharat, tálat és evőeszközöket a pulthoz, majd jóllakva távozik a fogadóból.*
1665. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-09-21 21:58:47
Üzenet elküldve: 2020-09-21 21:58:47
Rang: Játékos
IC üzenetek: 503
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 503
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Nawanthiri//
*Mindenféle panaszkodásra utaló jel nélkül áll föl, hogy Nawanthirinek vásároljon még egy pohár Tejet 6 aranyért. Gyorsan visszaviszi, és leül gyorsan lebirkózni a harmadik adagot. Legalább lesz a lánynak mit kortyolgatnia, míg az ork végez.*
- Miről beszélsz..? *Felel kérdéssel a lány misztikus hozzászólására. Mindezt félvállról, félig teli szájjal, alig figyelve, mivel az ételre koncentrál, és ital nélkül kissé többet kell rágnia a szokásosnál. Nem mintha ez túlzottan visszatartaná, csak kettő felnőtt adaggal a bendőjében lassabb tempóban halad. Van kifogása gondolkodni a válaszokon is emiatt, úgyhogy még talán jobban is jár, mint nélkülük.*
- Az első kettő kérdésre egy helyet tudok mondani. Ha a piacnál jó helyen jutsz ki az átkozott ember-labirintusból, nem sokkal a kovács mellett, van egy mesterséges tisztás. Fákkal együtt, csendesebb is, mint a legelhagyatottabb könyvtár. Bábukat nem találsz, se céltáblákat, de önelmélet az erősít. *Elgondolkodik, hogy vajon miért kér pont "erős" fákat, de hamar elveti a rejtélyt. Nem rá vonatkozik. Aztán a harmadik kérdés...* ~ Feketeleves? Az mégis mi? ~ *Próbál visszaemlékezni, hogy vajon hallott e olyan egzotikus italról, esetleg növényről, de nem jut eszébe semmi. Csalódottan rázza meg fejét.* - Gőzöm sincs. Van pár bolt és egy komolyabb üzletlak ebben a pöcegödörben, nemes egyszerűséggel a Wegtoreni Kalmár. Ott a világ másik végéről is raknak le cuccokat, talán ott találsz valamit. - *Most már valóban végez kajájával; egy halk böfögéssel dől hátra, hogy legyen hely hátradőlni, kinyújtózni, és ami a legfontosabb, pár másodperce emészteni. Ezután egy olyan nézéssel stíröli társát, ami azt sugallja: "Egyéb kérdés?".*
*Mindenféle panaszkodásra utaló jel nélkül áll föl, hogy Nawanthirinek vásároljon még egy pohár Tejet 6 aranyért
. Gyorsan visszaviszi, és leül gyorsan lebirkózni a harmadik adagot. Legalább lesz a lánynak mit kortyolgatnia, míg az ork végez.*- Miről beszélsz..? *Felel kérdéssel a lány misztikus hozzászólására. Mindezt félvállról, félig teli szájjal, alig figyelve, mivel az ételre koncentrál, és ital nélkül kissé többet kell rágnia a szokásosnál. Nem mintha ez túlzottan visszatartaná, csak kettő felnőtt adaggal a bendőjében lassabb tempóban halad. Van kifogása gondolkodni a válaszokon is emiatt, úgyhogy még talán jobban is jár, mint nélkülük.*
- Az első kettő kérdésre egy helyet tudok mondani. Ha a piacnál jó helyen jutsz ki az átkozott ember-labirintusból, nem sokkal a kovács mellett, van egy mesterséges tisztás. Fákkal együtt, csendesebb is, mint a legelhagyatottabb könyvtár. Bábukat nem találsz, se céltáblákat, de önelmélet az erősít. *Elgondolkodik, hogy vajon miért kér pont "erős" fákat, de hamar elveti a rejtélyt. Nem rá vonatkozik. Aztán a harmadik kérdés...* ~ Feketeleves? Az mégis mi? ~ *Próbál visszaemlékezni, hogy vajon hallott e olyan egzotikus italról, esetleg növényről, de nem jut eszébe semmi. Csalódottan rázza meg fejét.* - Gőzöm sincs. Van pár bolt és egy komolyabb üzletlak ebben a pöcegödörben, nemes egyszerűséggel a Wegtoreni Kalmár. Ott a világ másik végéről is raknak le cuccokat, talán ott találsz valamit. - *Most már valóban végez kajájával; egy halk böfögéssel dől hátra, hogy legyen hely hátradőlni, kinyújtózni, és ami a legfontosabb, pár másodperce emészteni. Ezután egy olyan nézéssel stíröli társát, ami azt sugallja: "Egyéb kérdés?".*
1664. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-09-21 17:48:53
Üzenet elküldve: 2020-09-21 17:48:53
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 544
OOC üzenetek: 76
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 544
OOC üzenetek: 76
Játékstílus: Vakmerő
//Ukrom//
*Elmosolyodik, mikor a zsoldos elébe tolja a sültet. Nem fogadja el, de unalom vagy türelmetlenség sem látszik rajta. Ha viszont a tej elfogyott, gátlástalanul kér még egyet Ukrom kontójára.*
- Veled tartok. *bólint rá a kovácsműhelyre* Ha keresnélek, mivel... *itt elbizonytalanodik egy pillanatra* mivel fordulhatok hozzád? Azt már tudom, hogy bezárt ajtókkal bármikor... *hunyorít nagy ravaszdin a tejeskorsó mögül, miközben iszik egyet. A városnézés ötletén csak a fejét csóválja.* Ilyet nem is kérnék. A farkas húst eszik, a kabóca álmokat. *Füle mögé igazítja a haját.* Csak három dolgot mondj meg, kérlek: *kiteszi maga elé a nyitott bal tenyerét. Ahogy sorolja a pontokat, úgy számolja őket a hüvelykujjával a mutatóujja percein* hol lehet jól edzeni, hol vannak Artheniorban erős fák, és lehet-e valahol feketelevest inni?
*Elmosolyodik, mikor a zsoldos elébe tolja a sültet. Nem fogadja el, de unalom vagy türelmetlenség sem látszik rajta. Ha viszont a tej elfogyott, gátlástalanul kér még egyet Ukrom kontójára.*
- Veled tartok. *bólint rá a kovácsműhelyre* Ha keresnélek, mivel... *itt elbizonytalanodik egy pillanatra* mivel fordulhatok hozzád? Azt már tudom, hogy bezárt ajtókkal bármikor... *hunyorít nagy ravaszdin a tejeskorsó mögül, miközben iszik egyet. A városnézés ötletén csak a fejét csóválja.* Ilyet nem is kérnék. A farkas húst eszik, a kabóca álmokat. *Füle mögé igazítja a haját.* Csak három dolgot mondj meg, kérlek: *kiteszi maga elé a nyitott bal tenyerét. Ahogy sorolja a pontokat, úgy számolja őket a hüvelykujjával a mutatóujja percein* hol lehet jól edzeni, hol vannak Artheniorban erős fák, és lehet-e valahol feketelevest inni?
1663. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-09-21 14:22:45
Üzenet elküldve: 2020-09-21 14:22:45
Rang: Játékos
IC üzenetek: 503
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 503
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Nawanthiri//
//érintőlegesen? Titthy, Viel, Yzoldinea, Merchen, Lykrit, Hesgrim//
*Probléma nélkül leadatott társa kérelme is, ennek felettébb örül; legalább az első benyomás jól sikerült. Nem aludnak az istállóban. Gyorsan kifizeti 21 aranyért a Csirkesültet és hozzá az egy darabTejet 6 aranyért.
Ő a maga morcos, de ezt elengedve kifejezéstelen tekintetével néz körbe, mindenféle hozzászólás vagy hosszabb szemkontaktus fenntartása nélkül, mikor sikerül mindkettőjüknek véglegesen leülni. Szokásosan színes társaság, bár neki nincs éppen joga ilyenre gondolni.
Békésen koccint Nawanthirivel, de mire ő bekajálja az első sültjét, a lány már kis híján végzett az ő rendelésével. Ezt megkoronázva még meg is köszöni neki, meglehetősen udvarias módon. Éhes volt, így hát persze, hogy hármat rendelt, de nem gondolta, hogy társa farkasétvágyával csak egyetlen adaggal próbál magán segíteni. Így hát egy kis gondolkozás, és egy jó nagy korty sör után közelebb tolja második adagját vasgyúró társa asztalfeléhez, míg lassan elkezdi a harmadikat fogyasztani. Mindezt természetesen puszta kézzel.
És valóban, nem véletlenül választotta ezt a fogadót a város tucatjai közül: Az étel kitűnő, az alkohol hozzá meg testvéri hangulatot teremt. Kár, hogy a lánynak láthatóan más ízlése van. Még a szobákban is csak elvétve lehet találni bolhákat az ágyaknál. Elvétve.
Eltart egy ideig, míg végez, ugyanis ő jobb időkben (vagyis amikor nem a semmi kellős közepén vannak, egy mocsárban, éjszaka) sosem sietteti a jó étket. Miután valóban az utolsó falatot nyeli le, és hozzá öblítésként az utolsó korty Ullamart, hangzik a kérdés. Felhúzza szemöldökét, mintha zavarná a kérdés.*
- Senki sem köt fatörzshöz. Ha továbbra is velem tartasz a kovácsműhelyhez, akkor nemsokára indulhatunk. Utána elválnak útjaink. Épp nincs nagy dolgom sehol, úgyhogy engem gyakran találsz itt. Ha várost szeretnél nézni, abban nem sok segítségre vagyok. Pár templom, gazdagnegyed, valahol egy otthon minden fajta csoportú, vallású népnek. Csak körbe kell nézni, és kérdezni. Órákig sorolhatnám. -
//érintőlegesen? Titthy, Viel, Yzoldinea, Merchen, Lykrit, Hesgrim//
*Probléma nélkül leadatott társa kérelme is, ennek felettébb örül; legalább az első benyomás jól sikerült. Nem aludnak az istállóban. Gyorsan kifizeti 21 aranyért a Csirkesültet
és hozzá az egy darabTejet 6 aranyért. Ő a maga morcos, de ezt elengedve kifejezéstelen tekintetével néz körbe, mindenféle hozzászólás vagy hosszabb szemkontaktus fenntartása nélkül, mikor sikerül mindkettőjüknek véglegesen leülni. Szokásosan színes társaság, bár neki nincs éppen joga ilyenre gondolni.
Békésen koccint Nawanthirivel, de mire ő bekajálja az első sültjét, a lány már kis híján végzett az ő rendelésével. Ezt megkoronázva még meg is köszöni neki, meglehetősen udvarias módon. Éhes volt, így hát persze, hogy hármat rendelt, de nem gondolta, hogy társa farkasétvágyával csak egyetlen adaggal próbál magán segíteni. Így hát egy kis gondolkozás, és egy jó nagy korty sör után közelebb tolja második adagját vasgyúró társa asztalfeléhez, míg lassan elkezdi a harmadikat fogyasztani. Mindezt természetesen puszta kézzel.
És valóban, nem véletlenül választotta ezt a fogadót a város tucatjai közül: Az étel kitűnő, az alkohol hozzá meg testvéri hangulatot teremt. Kár, hogy a lánynak láthatóan más ízlése van. Még a szobákban is csak elvétve lehet találni bolhákat az ágyaknál. Elvétve.
Eltart egy ideig, míg végez, ugyanis ő jobb időkben (vagyis amikor nem a semmi kellős közepén vannak, egy mocsárban, éjszaka) sosem sietteti a jó étket. Miután valóban az utolsó falatot nyeli le, és hozzá öblítésként az utolsó korty Ullamart, hangzik a kérdés. Felhúzza szemöldökét, mintha zavarná a kérdés.*
- Senki sem köt fatörzshöz. Ha továbbra is velem tartasz a kovácsműhelyhez, akkor nemsokára indulhatunk. Utána elválnak útjaink. Épp nincs nagy dolgom sehol, úgyhogy engem gyakran találsz itt. Ha várost szeretnél nézni, abban nem sok segítségre vagyok. Pár templom, gazdagnegyed, valahol egy otthon minden fajta csoportú, vallású népnek. Csak körbe kell nézni, és kérdezni. Órákig sorolhatnám. -
1662. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-09-21 12:48:07
Üzenet elküldve: 2020-09-21 12:48:07
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 544
OOC üzenetek: 76
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 544
OOC üzenetek: 76
Játékstílus: Vakmerő
//Ukrom//
//érintőlegesen: Titthy, Viel, Yzoldinea, Merchen, Lykrit, Hesgrim//
*Készséggel átengedi az orknak a vezetést: ő van itthon, csak jobban tudja, mi-merre-hány lépés. Annyit mindenesetre észrevesz, hogy több járókelő megbámulja őket, Ukrom útjából pedig mindenki látványosan kitér.*
~Itt félnek az orkoktól?~
*Az eszébe sem jut, hogy a termetével meg az idegenszerű ruháival maga is furcsa látvány lehet. Ebben a boldog tudatlanságban jól visszabámul minden bámulóra, többnyire amíg azok el nem fordítják a tekintetüket.
A fogadóba lépve őt is megcsapja a meleg, majd rögtön utána a hang- és szagzavar. Mintha a világ összes vendége ebbe a fogadóba járna: a többségük ember vagy valamelyik hegyesfülű nép sarja, de akad köztük gnóm, sőt tündér is, akiket a lány még soha nem látott. Őket sem mulasztja el alaposan megbámulni, pláne a tündérek szitakötőszárnyait. Ha már szitakötők: megüti a fülét valami fura zümmögés, ami idegen a fogadó alapzajától. Egy kicsit forgatnia kell a fejét, mire megtalálja a két pásztorkutyányi göbzit, akik közül a kék nagyon akar valamit a piros kollégájától.
Idáig jut a nézelődésben, amikor Ukrom elhalad mellette a söntés felé. A lány még az asztalukig sem jutott el, mert a sok látnivaló közepette lépni is elfelejtett. Gyorsan lerakja a zsákjait a vonatkozó asztalhoz, falnak támasztja a teherhordó rudat, aztán iparkodik a pulthoz. Eltrafikálnak egy darabig a fogadóssal, mire sikerül egy csirkesültben meg egy korsó tejben megállapodni, amit majd a szürkebőrű kifizet, amikor odajut. Ha minden készen áll, koccint Ukrommal, és nekilát a sültnek. A biztonság kedvéért körbepillant, mi itt a szokás, de ha a göbziken kívül csak egyvalakit is lát, aki nem használ evőeszközt, ő sem fogja erőltetni. Az étel amúgy kitűnő: meleg, omlós, fűszeres. Nawanthiri arcáról ugyan semmit nem lehet leolvasni, de sokat elárul, hogy perceken belül csak tisztára szopogatott csontok maradnak előtte.*
- Ez nagyon finom volt, köszönöm a meghívást! *hangsúly gyanánt még meg is hajtja magát egy picit, azután elégedetten hátradől. Egyikük sem az a fecsegő fajta, így a maga részéről elnézegeti a fogadó nyüzsgését, amíg Ukrom a csirkéket pusztítja. Amikor már úgy látja, a zsoldosnak is kezd kigömbölyödni a világ, felteszi neki a kéttalléros kérdést:*
- És most hogyan tovább?
//érintőlegesen: Titthy, Viel, Yzoldinea, Merchen, Lykrit, Hesgrim//
*Készséggel átengedi az orknak a vezetést: ő van itthon, csak jobban tudja, mi-merre-hány lépés. Annyit mindenesetre észrevesz, hogy több járókelő megbámulja őket, Ukrom útjából pedig mindenki látványosan kitér.*
~Itt félnek az orkoktól?~
*Az eszébe sem jut, hogy a termetével meg az idegenszerű ruháival maga is furcsa látvány lehet. Ebben a boldog tudatlanságban jól visszabámul minden bámulóra, többnyire amíg azok el nem fordítják a tekintetüket.
A fogadóba lépve őt is megcsapja a meleg, majd rögtön utána a hang- és szagzavar. Mintha a világ összes vendége ebbe a fogadóba járna: a többségük ember vagy valamelyik hegyesfülű nép sarja, de akad köztük gnóm, sőt tündér is, akiket a lány még soha nem látott. Őket sem mulasztja el alaposan megbámulni, pláne a tündérek szitakötőszárnyait. Ha már szitakötők: megüti a fülét valami fura zümmögés, ami idegen a fogadó alapzajától. Egy kicsit forgatnia kell a fejét, mire megtalálja a két pásztorkutyányi göbzit, akik közül a kék nagyon akar valamit a piros kollégájától.
Idáig jut a nézelődésben, amikor Ukrom elhalad mellette a söntés felé. A lány még az asztalukig sem jutott el, mert a sok látnivaló közepette lépni is elfelejtett. Gyorsan lerakja a zsákjait a vonatkozó asztalhoz, falnak támasztja a teherhordó rudat, aztán iparkodik a pulthoz. Eltrafikálnak egy darabig a fogadóssal, mire sikerül egy csirkesültben meg egy korsó tejben megállapodni, amit majd a szürkebőrű kifizet, amikor odajut. Ha minden készen áll, koccint Ukrommal, és nekilát a sültnek. A biztonság kedvéért körbepillant, mi itt a szokás, de ha a göbziken kívül csak egyvalakit is lát, aki nem használ evőeszközt, ő sem fogja erőltetni. Az étel amúgy kitűnő: meleg, omlós, fűszeres. Nawanthiri arcáról ugyan semmit nem lehet leolvasni, de sokat elárul, hogy perceken belül csak tisztára szopogatott csontok maradnak előtte.*
- Ez nagyon finom volt, köszönöm a meghívást! *hangsúly gyanánt még meg is hajtja magát egy picit, azután elégedetten hátradől. Egyikük sem az a fecsegő fajta, így a maga részéről elnézegeti a fogadó nyüzsgését, amíg Ukrom a csirkéket pusztítja. Amikor már úgy látja, a zsoldosnak is kezd kigömbölyödni a világ, felteszi neki a kéttalléros kérdést:*
- És most hogyan tovább?
1661. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-09-21 11:49:26
Üzenet elküldve: 2020-09-21 11:49:26
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 93
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 93
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
*Fáradtan és egy kicsit bódultan jelenik meg a fogadóban. Már inkább egy puha ágyban feküdne és húzná a lóbőrt. Azért a pegazusig tartó úton figyelt arra, hogy ne kövesse senki és ezt a fogadóban sem óhajtja elfelejteni, de már inkább egy ágyban feküdne, így lehetséges, hogy ébersége lankad. A pultnál kivesz egy Szobát és átadja a 15 aranyat. Ahogy megkapja a szobája kulcsát elindul az emelet felé. Még mielőtt felmenne azért tesz egy gyors pillantás az ajtó felé, hogy tényleg biztosra menjen, hogy nem követi senki. Szobájába belépve első dolga, hogy az ajtót bezárja. Most már nagyobb biztonságban érzi magát, így amint lefekszik az ágyba gyorsan elnyomja az álom.*
Ahogy megkapja a szobája kulcsát elindul az emelet felé. Még mielőtt felmenne azért tesz egy gyors pillantás az ajtó felé, hogy tényleg biztosra menjen, hogy nem követi senki. Szobájába belépve első dolga, hogy az ajtót bezárja. Most már nagyobb biztonságban érzi magát, így amint lefekszik az ágyba gyorsan elnyomja az álom.*1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7417-7436