Arthenior - Piactér
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Pegazus fogadó (új) Polgárnegyed (új) Romváros és Meredély (új) | Piactér | Erdőszéli tisztás (új) Kovácsműhely (új) |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 523 (10441. - 10448. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása:
10448. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2025-05-17 17:38:48
Üzenet elküldve: 2025-05-17 17:38:48
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 18
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 18
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//Nyílt//
//Wrojth Wenkroft//
*Rábólint a törpe ajánlatára, hogy hagyják maguk mögött a rejtett fegyverzet témáját. Jó. Helyes. Ha valaki fegyvert akar hordani, hordja nyíltan. Ha használni is akarja, használja úgy, hogy a környezete számíthat rá. Mint a darázs: mindenki tudja hogy fullánkja van, így is állnak hozzá.*
- Nos, anyagi oldalról nézve.. *Halkan hümment, hüvelykjeit elgondolkodva akasztja a bőrköténye szélébe.* A mágnesérc, legalábbis egy akkora, amelyik a feladathoz kéne, közel százötven aranyba kerül. Tudom, tudom, igazi rablás! De szóltam, hogy drága!
*Felemeli kezeit, mintha már előre hárítani szeretné a felháborodást.*
- A kereskedőkaravánnal való utazás viszonylag olcsó. Sőt, tulajdonképpen ingyenes, mert nincs szó többről, mint hogy a kereskedők vagy megbízottjaik együvé tömörülnek, és úgy utaznak. Ami pénzbe kerül, az a védelem. Egy kisebb karaván mellé is legalább két zsoldost fogadnak fel, nagyobbhoz, vagy értékesebb portékával haladóhoz többet is. Az ő költségük van szétosztva a karavánt alkotók között. Emellett költségként jelentkezhet az alkalmi fogadóban megszállás, kiegészítő ellátmány vételezése, hasonlók. Ezeket előre nem lehet pontosan kalkulálni. Én jelen esetben megbízok majd valakit, hogy menjen el az áruért, nem személyesen szerzem be. Úgy szokás, hogy a megbízottaknak előre száz arany van fizetve, amihez ők hozzányúlnak szükség esetén. Az út végén a maradékkal természetesen elszámolnak. Megtörténik a megbízott díjazása, ezt a maradék pénzből szokás rendezni, és ha szükséges, utólag kipótlásra kerül. Az egyedi fegyvertok elkészítésének, azaz az én munkámnak a költsége száztíz arany. Ez legfeljebb tíz százalékban alkudható. Így tehát előre láthatóan összesen négyszáz aranyról van szó.
*A szeme se rebben, ahogy kimondja a végösszeget. Előre szólt, hogy a mágnesérces megoldás drága.*
//Wrojth Wenkroft//
*Rábólint a törpe ajánlatára, hogy hagyják maguk mögött a rejtett fegyverzet témáját. Jó. Helyes. Ha valaki fegyvert akar hordani, hordja nyíltan. Ha használni is akarja, használja úgy, hogy a környezete számíthat rá. Mint a darázs: mindenki tudja hogy fullánkja van, így is állnak hozzá.*
- Nos, anyagi oldalról nézve.. *Halkan hümment, hüvelykjeit elgondolkodva akasztja a bőrköténye szélébe.* A mágnesérc, legalábbis egy akkora, amelyik a feladathoz kéne, közel százötven aranyba kerül. Tudom, tudom, igazi rablás! De szóltam, hogy drága!
*Felemeli kezeit, mintha már előre hárítani szeretné a felháborodást.*
- A kereskedőkaravánnal való utazás viszonylag olcsó. Sőt, tulajdonképpen ingyenes, mert nincs szó többről, mint hogy a kereskedők vagy megbízottjaik együvé tömörülnek, és úgy utaznak. Ami pénzbe kerül, az a védelem. Egy kisebb karaván mellé is legalább két zsoldost fogadnak fel, nagyobbhoz, vagy értékesebb portékával haladóhoz többet is. Az ő költségük van szétosztva a karavánt alkotók között. Emellett költségként jelentkezhet az alkalmi fogadóban megszállás, kiegészítő ellátmány vételezése, hasonlók. Ezeket előre nem lehet pontosan kalkulálni. Én jelen esetben megbízok majd valakit, hogy menjen el az áruért, nem személyesen szerzem be. Úgy szokás, hogy a megbízottaknak előre száz arany van fizetve, amihez ők hozzányúlnak szükség esetén. Az út végén a maradékkal természetesen elszámolnak. Megtörténik a megbízott díjazása, ezt a maradék pénzből szokás rendezni, és ha szükséges, utólag kipótlásra kerül. Az egyedi fegyvertok elkészítésének, azaz az én munkámnak a költsége száztíz arany. Ez legfeljebb tíz százalékban alkudható. Így tehát előre láthatóan összesen négyszáz aranyról van szó.
*A szeme se rebben, ahogy kimondja a végösszeget. Előre szólt, hogy a mágnesérces megoldás drága.*
10447. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2025-05-17 11:16:03
Üzenet elküldve: 2025-05-17 11:16:03
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 860
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 860
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Egy régi hobbi//
*Nori szerencsére nem tartozik az éles eszű emberismerők közé, így az elfnek nem kell attól tartania, hogy a feketeség meg fog sértődni a lekezelő stílus miatt, és esetlegesen valós veszélyként fenyegetné a lánynál lévő, különleges penge. Logikus az az eszmefuttatás is, melyet a kalapos nőszemély a hullák és az élők összehasonlítására tesz, de nem neki. Ő hitetlenkedve kezdi csóválni a fejét.*
- Nem értem, miért akarsz megijeszteni. Amúgy meg ne legyél abban olyan biztos, hogy egy hulla nem tudja elvágni a torkod. Halottak, büdösek, de a megfelelő kezekben ugyanúgy képesek bármire, akár ölni is. Mit gondolsz, mégis hogyan akarom megkérdezni apámat? *Nem, továbbra sem lett meggyőzve arról, hogy nincs is szüksége arra, hogy halottakkal társalogjon, hiába Bubó kisasszony bármiféle próbálkozása arra, hogy elriassza ettől a lányt.*
- Az egyik. Köszönöm. *Válaszolja a nevének dicséretére, talán kissé értelmetlenül, de annál sokatmondóbban. Azt pedig még az ő agya is képes felfogni, hogy az éj leple alatt kevesen óhajtanak a temetőben mászkálni, mert attól, hogy számára nem ijesztőek a sírok, általában mozdulatlanul, békésen nyugvó lakói, a legtöbbeknek még bizony, hogy azok.*
- Ühüm. *Ért végre egyet valamivel végre feleselés nélkül. Míg piacot közben lassacskán maguk mögött hagyják, a figyelem addig a sebhelyére terelődik, amit annak az orvosnak is megmutatott már, akivel a Sellőházban találkoztak, de ő sem tudott vele mit kezdeni. Azóta is átkozza magát, hogy akkor, amikor kapta, nem a megfelelő módon látta el a sebet.*
- Tőrszúrás. Ki gondolta volna, hogy egy tündér nem csak ficánkolni tud, hanem ártani is képes, ha fegyvert adnak a kezébe, de ne aggódj! Megbüntettem érte. *Megint csak össze-vissza, mégis árulkodva oszt meg néhány gondolatot a körülményekről, ahogy a sebhelyet szerezte. Meg még nem mutatja egyelőre, azt majd csak akkor, ha odaértek, ahova mennek, de… hová is mennek?*
- Mi számít neked nyugodtabb helynek? *Kapja fel a fejét az elfre kíváncsian.*
//Egy régi hobbi//
*Nori szerencsére nem tartozik az éles eszű emberismerők közé, így az elfnek nem kell attól tartania, hogy a feketeség meg fog sértődni a lekezelő stílus miatt, és esetlegesen valós veszélyként fenyegetné a lánynál lévő, különleges penge. Logikus az az eszmefuttatás is, melyet a kalapos nőszemély a hullák és az élők összehasonlítására tesz, de nem neki. Ő hitetlenkedve kezdi csóválni a fejét.*
- Nem értem, miért akarsz megijeszteni. Amúgy meg ne legyél abban olyan biztos, hogy egy hulla nem tudja elvágni a torkod. Halottak, büdösek, de a megfelelő kezekben ugyanúgy képesek bármire, akár ölni is. Mit gondolsz, mégis hogyan akarom megkérdezni apámat? *Nem, továbbra sem lett meggyőzve arról, hogy nincs is szüksége arra, hogy halottakkal társalogjon, hiába Bubó kisasszony bármiféle próbálkozása arra, hogy elriassza ettől a lányt.*
- Az egyik. Köszönöm. *Válaszolja a nevének dicséretére, talán kissé értelmetlenül, de annál sokatmondóbban. Azt pedig még az ő agya is képes felfogni, hogy az éj leple alatt kevesen óhajtanak a temetőben mászkálni, mert attól, hogy számára nem ijesztőek a sírok, általában mozdulatlanul, békésen nyugvó lakói, a legtöbbeknek még bizony, hogy azok.*
- Ühüm. *Ért végre egyet valamivel végre feleselés nélkül. Míg piacot közben lassacskán maguk mögött hagyják, a figyelem addig a sebhelyére terelődik, amit annak az orvosnak is megmutatott már, akivel a Sellőházban találkoztak, de ő sem tudott vele mit kezdeni. Azóta is átkozza magát, hogy akkor, amikor kapta, nem a megfelelő módon látta el a sebet.*
- Tőrszúrás. Ki gondolta volna, hogy egy tündér nem csak ficánkolni tud, hanem ártani is képes, ha fegyvert adnak a kezébe, de ne aggódj! Megbüntettem érte. *Megint csak össze-vissza, mégis árulkodva oszt meg néhány gondolatot a körülményekről, ahogy a sebhelyet szerezte. Meg még nem mutatja egyelőre, azt majd csak akkor, ha odaértek, ahova mennek, de… hová is mennek?*
- Mi számít neked nyugodtabb helynek? *Kapja fel a fejét az elfre kíváncsian.*
10446. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2025-05-16 10:15:17
Üzenet elküldve: 2025-05-16 10:15:17
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Nyílt//
//Gilas Abac//
* Az Abachoz hasonló gondolkodásmód nemes, bár ostoba. Még jó, hogy nem elegyednek eszmei vitákba, mert a végén csak felesleges tüzet szítanának egymás között, holott a törpnek nem ez a célja! Nemesebb lenne a törpénél ezekkel a gondolatokkal mögötte? Igen! Előbb fogja feldobni a bakancsát, mint a törpe? Elképzelhető, de kérdéses, mivel a törp folyton a bajt keresi, így nem lenne meglepő, ha másnap emberére is találna! Bármennyire is szeretne vitát nyitni a gnómmal, hogy rávegye a szerkezet megalkotására, úgy gondolja, hogy innen már csak lejjebb eshet, mint vevő!
Csak egy sóhaj hagyja el az ajkait, hogy ezzel is nyugtassa magát egy újabb dühkitöréstől, bár ettől még messze áll, mivel nézeteltérésről nincsen szó, csak munkát utasítják vissza. Márpedig bárki visszautasíthat bármit! Jobban felidegesítené, ha már elfogadás után utasítaná el, de mivel erre nem került sor, így nem is olyan bosszús. Csak amolyan szokásos szinten. *
- Felejtsük is el akkor!
* Zárja rövidre az ötletét, majd egy pillanattal később folytatja. *
- Térjünk vissza a mágnesérc kérdésére. Szóval három hat, ezen felül milyennek ígérkezik anyagi szinten, lehet valamit tudni, szükség van előlegre?
* Most, hogy a szaftosabb témát hidegre rakták, eljött az idő, hogy az anyagiakról is vitába bocsátkozzanak. *
- Gondolom ha fennakadásokba ütközne a beszerzés, vagy a szállítás, akkor az jelentősen emelné az időt és béreket.
//Gilas Abac//
* Az Abachoz hasonló gondolkodásmód nemes, bár ostoba. Még jó, hogy nem elegyednek eszmei vitákba, mert a végén csak felesleges tüzet szítanának egymás között, holott a törpnek nem ez a célja! Nemesebb lenne a törpénél ezekkel a gondolatokkal mögötte? Igen! Előbb fogja feldobni a bakancsát, mint a törpe? Elképzelhető, de kérdéses, mivel a törp folyton a bajt keresi, így nem lenne meglepő, ha másnap emberére is találna! Bármennyire is szeretne vitát nyitni a gnómmal, hogy rávegye a szerkezet megalkotására, úgy gondolja, hogy innen már csak lejjebb eshet, mint vevő!
Csak egy sóhaj hagyja el az ajkait, hogy ezzel is nyugtassa magát egy újabb dühkitöréstől, bár ettől még messze áll, mivel nézeteltérésről nincsen szó, csak munkát utasítják vissza. Márpedig bárki visszautasíthat bármit! Jobban felidegesítené, ha már elfogadás után utasítaná el, de mivel erre nem került sor, így nem is olyan bosszús. Csak amolyan szokásos szinten. *
- Felejtsük is el akkor!
* Zárja rövidre az ötletét, majd egy pillanattal később folytatja. *
- Térjünk vissza a mágnesérc kérdésére. Szóval három hat, ezen felül milyennek ígérkezik anyagi szinten, lehet valamit tudni, szükség van előlegre?
* Most, hogy a szaftosabb témát hidegre rakták, eljött az idő, hogy az anyagiakról is vitába bocsátkozzanak. *
- Gondolom ha fennakadásokba ütközne a beszerzés, vagy a szállítás, akkor az jelentősen emelné az időt és béreket.
10445. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2025-05-15 22:31:11
Üzenet elküldve: 2025-05-15 22:31:11
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Akaratlan önismeret//
* Aelthar már egy ideje a piactér peremén áll, háttal egy oszlopnak, karba tett kézzel. A szeme időről időre a tömegen siklik át, de az, akit várt, nem jött. Az üzenet világos volt, találkozzunk a harmadik harangszóra. Mostanra a negyedik is elhangzott.
A félvér állkapcsa megfeszül, szeme szűk résre szűkül, ahogy elfordítja a fejét. Nem jellemző rá, hogy könnyen bízik másokban. Most mégis vár, és cserébe semmit nem kap. Vagy talán csak játszanak vele. A Velyrien-vér a mélyben már forrong. Vagy inkább a fattyú vére?
Mélyet sóhajt, hátralép az árnyékból, de a tömeg megzavarja. Egy kisebb gyerek, alig tíz tél körüli, futva próbál átvágni előtte. Valószínűleg egyenesen a pékbódé felé. Egy pillanatra elveszti az egyensúlyát, és kis híján nekicsapódik Aeltharnak.
A férfi mozdulata ösztönös. Túl gyors, túl határozott. Egyik kezével elkapja a gyerek vállát, a másikkal pedig már a pengét is előrántja, és a gyerek mellkasának szegezi.
A piactér megdermed.
A gyerek szemei rémülten kerekednek el, és még Aelthar is csak másodpercek múltán fogja fel, mit tett. Visszahúzza a fegyvert, szemein szégyen és düh villan át egyszerre, de hangja élesen szól. *
– Legközelebb nézz a lábad elé.
* A gyerek ijedten elszalad. Aelthar pedig áll, még mindig ökölbe szorított kézzel, és egyre mélyebbre süllyed saját árnyékában. *
A hozzászólás írója (Aelthar Velyrien) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2025.05.15 22:31:57
//Akaratlan önismeret//
* Aelthar már egy ideje a piactér peremén áll, háttal egy oszlopnak, karba tett kézzel. A szeme időről időre a tömegen siklik át, de az, akit várt, nem jött. Az üzenet világos volt, találkozzunk a harmadik harangszóra. Mostanra a negyedik is elhangzott.
A félvér állkapcsa megfeszül, szeme szűk résre szűkül, ahogy elfordítja a fejét. Nem jellemző rá, hogy könnyen bízik másokban. Most mégis vár, és cserébe semmit nem kap. Vagy talán csak játszanak vele. A Velyrien-vér a mélyben már forrong. Vagy inkább a fattyú vére?
Mélyet sóhajt, hátralép az árnyékból, de a tömeg megzavarja. Egy kisebb gyerek, alig tíz tél körüli, futva próbál átvágni előtte. Valószínűleg egyenesen a pékbódé felé. Egy pillanatra elveszti az egyensúlyát, és kis híján nekicsapódik Aeltharnak.
A férfi mozdulata ösztönös. Túl gyors, túl határozott. Egyik kezével elkapja a gyerek vállát, a másikkal pedig már a pengét is előrántja, és a gyerek mellkasának szegezi.
A piactér megdermed.
A gyerek szemei rémülten kerekednek el, és még Aelthar is csak másodpercek múltán fogja fel, mit tett. Visszahúzza a fegyvert, szemein szégyen és düh villan át egyszerre, de hangja élesen szól. *
– Legközelebb nézz a lábad elé.
* A gyerek ijedten elszalad. Aelthar pedig áll, még mindig ökölbe szorított kézzel, és egyre mélyebbre süllyed saját árnyékában. *
A hozzászólás írója (Aelthar Velyrien) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2025.05.15 22:31:57
10444. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2025-05-15 19:27:08
Üzenet elküldve: 2025-05-15 19:27:08
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 18
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 18
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//Nyílt//
//Wrojth Wenkroft//
*Verekedés, késelés, balhé, hirig. Kocsmai egyet nem értés, leszámolás, bandaharc. Sosem szerette az ilyesmit, kerülte ezeket a helyzeteket, és lehetőségeihez mérten azokat is, akik ezekben vettek részt. Ha valaki néha az útjában állt, nos, egy gnóm mesternek megvannak a maga módszerei. (A politika! Ne is gondoljon senki másra!)
Látja a törpén hogy az megütközik a szavain, de nem is nagyon számított másra. Tudja maga is, hogy nem egy habos-babos rózsaszín világban élnek, de ez nem jelenti azt, hogy neki is be kell hódolnia a körülötte dívó szokásoknak.*
- Én is úgy sejtem, hogy nem piknikezni kíván az úr. *Rábólint. Jól gondolta.* Viszont az ilyesféle eszközök elkészítésében tényleg nem kívánok segíteni. Köszönöm, ha megérti.
*Állával a Piactér túloldala felé bök, amerre a Kovácsműhely van.*
- Ha nem is pont rugós kést, de valami érdekeset biztos talál a kovácsoknál. Higgye el nekem uram, ügyes fickók. Talán kicsit kapzsik, de hát rájuk a Selyemrévi munkákhoz nem volt akkora szükség, érthető ha azért megpróbálnak több bevételhez jutni. Ha megmondja nekik, hogy Gilas Abac mester küldte hozzájuk, talán engednek is az árból kicsit.
//Wrojth Wenkroft//
*Verekedés, késelés, balhé, hirig. Kocsmai egyet nem értés, leszámolás, bandaharc. Sosem szerette az ilyesmit, kerülte ezeket a helyzeteket, és lehetőségeihez mérten azokat is, akik ezekben vettek részt. Ha valaki néha az útjában állt, nos, egy gnóm mesternek megvannak a maga módszerei. (A politika! Ne is gondoljon senki másra!)
Látja a törpén hogy az megütközik a szavain, de nem is nagyon számított másra. Tudja maga is, hogy nem egy habos-babos rózsaszín világban élnek, de ez nem jelenti azt, hogy neki is be kell hódolnia a körülötte dívó szokásoknak.*
- Én is úgy sejtem, hogy nem piknikezni kíván az úr. *Rábólint. Jól gondolta.* Viszont az ilyesféle eszközök elkészítésében tényleg nem kívánok segíteni. Köszönöm, ha megérti.
*Állával a Piactér túloldala felé bök, amerre a Kovácsműhely van.*
- Ha nem is pont rugós kést, de valami érdekeset biztos talál a kovácsoknál. Higgye el nekem uram, ügyes fickók. Talán kicsit kapzsik, de hát rájuk a Selyemrévi munkákhoz nem volt akkora szükség, érthető ha azért megpróbálnak több bevételhez jutni. Ha megmondja nekik, hogy Gilas Abac mester küldte hozzájuk, talán engednek is az árból kicsit.
10443. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2025-05-15 14:32:27
Üzenet elküldve: 2025-05-15 14:32:27
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Nyílt//
//Gilas Abac//
* Az a fránya pénz! Az egyetlen dolog, ami akadályozza az átlagpolgárok mindennapjait. Bárcsak neki is lenne egy padlásnyi, amivel természetesen nem tudna mit csinálni, de legalább nem is kéne gondolkodnia azon, hogy honnan fog szerezni. Szerencséjére van annyi pénze, hogy az előlegeket rendezni tudja, –legalábbis reméli– aztán a három hat alatt kitalál valamit, hogy több pénzhez jusson. *
- Örülök, hogy megértjük egymást. Igen kettő, hogyha eljön az idő, akkor választhassak.
* Hogy mégis miért nem lenne elég egy kemény boxer? Esetleg egy kinyitható vipera? Nos, azért, mert sok helyen kötelező fegyverleadás szerepel a házirendben. Ez persze nem azt jelenti, hogy ő akar lenni az egyetlen, aki egy kocsmai bunyó keretein belül pengét ragad, hanem, hogy ha kialakul egy ilyen bunyó, ne adj isten egy patkánnyal, vagy éppen valakivel, akinek nem kell leadnia a fegyvert, akkor felvegye a versenyt. Nincs is rosszabb annál, ha valaki puszta kézzel harcol egy kardpárbajban!
A hirtelen megjegyzés meglepi. Eleinte kikerekednek a szemei, majd a magyarázat közben kíváncsian figyel előre. Legszívesebben egy egyszerű kérdést tenne fel a gnómnak „Kell a munka vagy sem?” De tudja, hogy ezzel csak magát lőné lábon és kereshetne magának valaki mást, aki ért az ilyen dolgokhoz, így csak vesz egy mély levegőt és egy sóhajt követve próbálja elővenni a legjobb énjét. *
- Megértem… Azonban nem piknikezni tervezek a kikötőben! Sajnos nem mindenki engedheti meg magának ezt a fajta életstílust. Valakitől elvették, valakinek sosem adatott meg. Én is szeretnék egy olyan világban élni, ahol nincs szükség kardokra, de sajnos attól még messze vagyunk.
* Valóban mesébe illő lenne, ha másnap már kardok nélkül és egy békésebb világba ébrednének, azonban az nem lenne a valóság! A valóság pedig az, hogy a fajok fele kapzsi, a másik fele pedig haszonleső! Persze vannak kivételek, ám azok igencsak alacsony számban vannak jelen. *
- Megértem, hogy ha nem akar nekem segíteni, és nem is fogom rákényszeríteni, azonban minden segítségre szükségem lehet, ha visszateszem oda a lábam!
//Gilas Abac//
* Az a fránya pénz! Az egyetlen dolog, ami akadályozza az átlagpolgárok mindennapjait. Bárcsak neki is lenne egy padlásnyi, amivel természetesen nem tudna mit csinálni, de legalább nem is kéne gondolkodnia azon, hogy honnan fog szerezni. Szerencséjére van annyi pénze, hogy az előlegeket rendezni tudja, –legalábbis reméli– aztán a három hat alatt kitalál valamit, hogy több pénzhez jusson. *
- Örülök, hogy megértjük egymást. Igen kettő, hogyha eljön az idő, akkor választhassak.
* Hogy mégis miért nem lenne elég egy kemény boxer? Esetleg egy kinyitható vipera? Nos, azért, mert sok helyen kötelező fegyverleadás szerepel a házirendben. Ez persze nem azt jelenti, hogy ő akar lenni az egyetlen, aki egy kocsmai bunyó keretein belül pengét ragad, hanem, hogy ha kialakul egy ilyen bunyó, ne adj isten egy patkánnyal, vagy éppen valakivel, akinek nem kell leadnia a fegyvert, akkor felvegye a versenyt. Nincs is rosszabb annál, ha valaki puszta kézzel harcol egy kardpárbajban!
A hirtelen megjegyzés meglepi. Eleinte kikerekednek a szemei, majd a magyarázat közben kíváncsian figyel előre. Legszívesebben egy egyszerű kérdést tenne fel a gnómnak „Kell a munka vagy sem?” De tudja, hogy ezzel csak magát lőné lábon és kereshetne magának valaki mást, aki ért az ilyen dolgokhoz, így csak vesz egy mély levegőt és egy sóhajt követve próbálja elővenni a legjobb énjét. *
- Megértem… Azonban nem piknikezni tervezek a kikötőben! Sajnos nem mindenki engedheti meg magának ezt a fajta életstílust. Valakitől elvették, valakinek sosem adatott meg. Én is szeretnék egy olyan világban élni, ahol nincs szükség kardokra, de sajnos attól még messze vagyunk.
* Valóban mesébe illő lenne, ha másnap már kardok nélkül és egy békésebb világba ébrednének, azonban az nem lenne a valóság! A valóság pedig az, hogy a fajok fele kapzsi, a másik fele pedig haszonleső! Persze vannak kivételek, ám azok igencsak alacsony számban vannak jelen. *
- Megértem, hogy ha nem akar nekem segíteni, és nem is fogom rákényszeríteni, azonban minden segítségre szükségem lehet, ha visszateszem oda a lábam!
10442. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2025-05-15 13:54:55
Üzenet elküldve: 2025-05-15 13:54:55
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 18
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 18
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//Nyílt//
//Wrojth Wenkroft//
- Akkor a kereskedőkaraván. *Nyugtázóan bólint. Nem áll szándékában ennyi időt folyamatosan úton lenni különben, de szerencsére mindig akad valaki, aki egy bizonyos összegért bevállalja a dolgot. Csak egy megbízólevél kell és egy megrendelőlap, amiket a megfelelő ember kezébe ad át. És persze: arany. A szállítónak is, az mágnesércért is, a sápszedőknek is.. bizony nem olcsó bármit is messziről beszerezni. Újdonat kliense hamarosan a saját bőrén tapasztalja majd ezt meg. Pontosabban – a zsebén.*
- Igen, hallottam én is arról, hogy mostanában nem szerencsés a Kikötőben kószálni. Megértem, hogy a biztonságára törekszik. *Bár hogy ehhez miért nem elég egy vaskos, bronzból készült boxer, azt nem tudja.* Két vázlat?
*Meglepett-kíváncsian húzza fel a szemöldökét a törpe újabb kívánságára. Annak hallatán a tarkóján is feláll kissé a szőr.*
- Értem, uram, értem, mit szeretne. *Hüvelyk- és mutatóujja között megdörgöli a fülcimpáját, ami nála a finom egyet nem értés jele.* Viszont, ha szabadna megjegyeznem..
*Kissé kihúzza magát, bár a törpe még így is fél fejjel magasabb nála. És neki köszönhetően most már egy éles kardja is van. Rossz alkualap, kifejezetten rossz.*
- Bár nem vagyok kovács, és nem vagyok járatos az önvédelmi fegyverek terén sem, abban viszonylag biztos vagyok, hogy egy rejtett, mechanikusan kipattintható penge már nem önvédelemre való. Bár a megvalósítás valóban illene a portfóliómba, ám tudja, uram, jómagam pacifista volnék, így elveimmel ellenkezik, hogy bárkit is támogassak az olyan vállalkozásában, ami.. nos, ami nem az önvédelemről szól. *Szavait apró szusszanással zárja. Ha tetszik a törpének, ha nem, ez az ő véleménye.*
//Wrojth Wenkroft//
- Akkor a kereskedőkaraván. *Nyugtázóan bólint. Nem áll szándékában ennyi időt folyamatosan úton lenni különben, de szerencsére mindig akad valaki, aki egy bizonyos összegért bevállalja a dolgot. Csak egy megbízólevél kell és egy megrendelőlap, amiket a megfelelő ember kezébe ad át. És persze: arany. A szállítónak is, az mágnesércért is, a sápszedőknek is.. bizony nem olcsó bármit is messziről beszerezni. Újdonat kliense hamarosan a saját bőrén tapasztalja majd ezt meg. Pontosabban – a zsebén.*
- Igen, hallottam én is arról, hogy mostanában nem szerencsés a Kikötőben kószálni. Megértem, hogy a biztonságára törekszik. *Bár hogy ehhez miért nem elég egy vaskos, bronzból készült boxer, azt nem tudja.* Két vázlat?
*Meglepett-kíváncsian húzza fel a szemöldökét a törpe újabb kívánságára. Annak hallatán a tarkóján is feláll kissé a szőr.*
- Értem, uram, értem, mit szeretne. *Hüvelyk- és mutatóujja között megdörgöli a fülcimpáját, ami nála a finom egyet nem értés jele.* Viszont, ha szabadna megjegyeznem..
*Kissé kihúzza magát, bár a törpe még így is fél fejjel magasabb nála. És neki köszönhetően most már egy éles kardja is van. Rossz alkualap, kifejezetten rossz.*
- Bár nem vagyok kovács, és nem vagyok járatos az önvédelmi fegyverek terén sem, abban viszonylag biztos vagyok, hogy egy rejtett, mechanikusan kipattintható penge már nem önvédelemre való. Bár a megvalósítás valóban illene a portfóliómba, ám tudja, uram, jómagam pacifista volnék, így elveimmel ellenkezik, hogy bárkit is támogassak az olyan vállalkozásában, ami.. nos, ami nem az önvédelemről szól. *Szavait apró szusszanással zárja. Ha tetszik a törpének, ha nem, ez az ő véleménye.*
10441. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2025-05-15 08:49:25
Üzenet elküldve: 2025-05-15 08:49:25
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Nyílt//
//Gilas Abac//
* A háromhatnyi várakozás nem hangzik annyira rossznak. Főleg, hogy ezúttal nem a tengeren kell levárni az idő végeztét, hanem igazából bárhol, ahol kedve tartja. Nem siet sehová s addig legalább van ideje jobban felkészülni a jövő meglepetéseire. *
- Maradjunk akkor a karavánnál, az előlegeknek köszönhetően nem kell fukarkodnom, azonban nem tesznek tehetőssé.
* Csak ne jöjjön közbe semmi a három hat alatt, míg várakozik, különben szerencsétlen gnóm még itt szorongatná a mágnesércet az idők végezetéig, míg a törp testét valamelyik árokban teszik nyugovóra. *
- Na, igen. A kikötőről nekem is van egy két történetem! Durva dolgok mennek ott manapság! Tulajdonképpen pont oda kell ez a szerkezet! Na, nem pont egy ottani suhancnak, csak nekem, mint plusz biztonság. Főleg azok után amik történtek!
* Na, ja! Arra mondjuk tényleg nem számított, hogy tömeges mészárlásba törnek ki a patkányok, míg ő a tengeren vakarja a tökeit. *
- Rendben, azonban két vázlatot szeretnék! Az egyik egy sima mozdulatokra alapuló szerkezet lenne, a másik pedig egy rúgós, fogaskerekes megoldás lenne. Az utóbbiban annyi lenne a különbség, hogy egy egyszerű zsinór meghúzásával törne elő, aztán ugyan annak újbóli meghúzásával vissza is menne.
* Ha nem lenne elég pénze, majd elveszi Lazziartól! Ha már úgyis szereti szórni a pénzt, legalább szórhatja hasznos dolgokra is! *
- Nem aggódok a pénz miatt. Munkavállalóim szívesen állják a cechet! Persze azért nekik is van határaik, de ha túllépnénk, akkor kipótlom. Mit gondol, mennyi időbe telhet az egész, több mint a mágnesérc beszerzési ideje, vagy kevesebb?
* És persze az árat sem lenne rossz tudni! De talán jobb is, ha nem tudja meg s inkább részletekben fizet a már elkészült dolgok után. Úgy nem tűnik drágábbnak, mint egybe. *
//Gilas Abac//
* A háromhatnyi várakozás nem hangzik annyira rossznak. Főleg, hogy ezúttal nem a tengeren kell levárni az idő végeztét, hanem igazából bárhol, ahol kedve tartja. Nem siet sehová s addig legalább van ideje jobban felkészülni a jövő meglepetéseire. *
- Maradjunk akkor a karavánnál, az előlegeknek köszönhetően nem kell fukarkodnom, azonban nem tesznek tehetőssé.
* Csak ne jöjjön közbe semmi a három hat alatt, míg várakozik, különben szerencsétlen gnóm még itt szorongatná a mágnesércet az idők végezetéig, míg a törp testét valamelyik árokban teszik nyugovóra. *
- Na, igen. A kikötőről nekem is van egy két történetem! Durva dolgok mennek ott manapság! Tulajdonképpen pont oda kell ez a szerkezet! Na, nem pont egy ottani suhancnak, csak nekem, mint plusz biztonság. Főleg azok után amik történtek!
* Na, ja! Arra mondjuk tényleg nem számított, hogy tömeges mészárlásba törnek ki a patkányok, míg ő a tengeren vakarja a tökeit. *
- Rendben, azonban két vázlatot szeretnék! Az egyik egy sima mozdulatokra alapuló szerkezet lenne, a másik pedig egy rúgós, fogaskerekes megoldás lenne. Az utóbbiban annyi lenne a különbség, hogy egy egyszerű zsinór meghúzásával törne elő, aztán ugyan annak újbóli meghúzásával vissza is menne.
* Ha nem lenne elég pénze, majd elveszi Lazziartól! Ha már úgyis szereti szórni a pénzt, legalább szórhatja hasznos dolgokra is! *
- Nem aggódok a pénz miatt. Munkavállalóim szívesen állják a cechet! Persze azért nekik is van határaik, de ha túllépnénk, akkor kipótlom. Mit gondol, mennyi időbe telhet az egész, több mint a mágnesérc beszerzési ideje, vagy kevesebb?
* És persze az árat sem lenne rossz tudni! De talán jobb is, ha nem tudja meg s inkább részletekben fizet a már elkészült dolgok után. Úgy nem tűnik drágábbnak, mint egybe. *
10440. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2025-05-14 20:31:34
Üzenet elküldve: 2025-05-14 20:31:34
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 18
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 18
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//Nyílt//
//Wrojth Wenkroft//
*Jobbra-balra ingatja a fejét egy kicsit, végül bólint.*
- Három hat. Nagyjából. Az előhegységektől kezdve már lassabban lehet csak haladni. *De ezt nagyjából mindenki tudja is, aki valaha utazott már. Ez nem is érdekli most. A törpe gondolatát annál inkább érdekesnek tartja: hogy szemlátomást bármennyi pénzt megérne neki egy akkora mágnesérc, amit még a tenyerében is könnyűszerrel elrejthetne.* Igencsak drágább lenne. Még az sem kizárt, hogy drágább lenne, mint maga az áru.
*Hirtelen nem is jutna eszébe semmi, amiért ennyire sokat fizetne, csak mihamarabb a kezei közé kaphassa. Talán az anyja áfonyás pitéje.. na igen, az többet ér bárminél. De mire egy lovasfutár ideérne vele, már rég is ehetetlenné válna. Kár. Pedig tényleg finom, ha friss.*
- Ez így igaz, a helyiek ritkán utaznak. Legfelejbb a Szántóföldekig, páran a Kikötőig is. Mindenki vevő a hírekre. *Aprót legyint. Szívesen mesél amúgy is, ha van- és tud miről.* Ha módosítani kéne a rögzítési ponton, az gond nélkül kivitelezhető. Csak annyi, hogy oldható kötéssel kell a fegyverövhöz rögzíteni a mágnesércet. Mondjuk csavarral, vagy valamilyen csatos megoldással. Nem probléma.
*Az összehajtott rongyot eltűnteti a köténye egyik zsebében, és fél lépésnyit közelebb húzódik, hogy lássa, amit a törpe mutat és magyaráz neki. Ujjai elgondolkodva simulnak a szakállára ahogy figyel, aprókat bólint.*
- Jól van, értem, mit szeretne. Nagyjából. *A törpére pislant. Érti, mit akar. Nem különösebben tetszik neki.* Viszont tényleg nem vagyok kovács. El tudom készíteni a rajzot, hogy milyennek kell lennie a pengének, de elkészíteni nem tudom. Nincsen hozzá eszközöm.
*Kissé megpödri a bajuszát.*
- De ha az megvan, onnantól nem probléma. Viszont jó ha tudja, hogy ha egy alvállalkozóra is szükség van, az plusz költséget jelent majd. És plusz időt, természetesen.
//Wrojth Wenkroft//
*Jobbra-balra ingatja a fejét egy kicsit, végül bólint.*
- Három hat. Nagyjából. Az előhegységektől kezdve már lassabban lehet csak haladni. *De ezt nagyjából mindenki tudja is, aki valaha utazott már. Ez nem is érdekli most. A törpe gondolatát annál inkább érdekesnek tartja: hogy szemlátomást bármennyi pénzt megérne neki egy akkora mágnesérc, amit még a tenyerében is könnyűszerrel elrejthetne.* Igencsak drágább lenne. Még az sem kizárt, hogy drágább lenne, mint maga az áru.
*Hirtelen nem is jutna eszébe semmi, amiért ennyire sokat fizetne, csak mihamarabb a kezei közé kaphassa. Talán az anyja áfonyás pitéje.. na igen, az többet ér bárminél. De mire egy lovasfutár ideérne vele, már rég is ehetetlenné válna. Kár. Pedig tényleg finom, ha friss.*
- Ez így igaz, a helyiek ritkán utaznak. Legfelejbb a Szántóföldekig, páran a Kikötőig is. Mindenki vevő a hírekre. *Aprót legyint. Szívesen mesél amúgy is, ha van- és tud miről.* Ha módosítani kéne a rögzítési ponton, az gond nélkül kivitelezhető. Csak annyi, hogy oldható kötéssel kell a fegyverövhöz rögzíteni a mágnesércet. Mondjuk csavarral, vagy valamilyen csatos megoldással. Nem probléma.
*Az összehajtott rongyot eltűnteti a köténye egyik zsebében, és fél lépésnyit közelebb húzódik, hogy lássa, amit a törpe mutat és magyaráz neki. Ujjai elgondolkodva simulnak a szakállára ahogy figyel, aprókat bólint.*
- Jól van, értem, mit szeretne. Nagyjából. *A törpére pislant. Érti, mit akar. Nem különösebben tetszik neki.* Viszont tényleg nem vagyok kovács. El tudom készíteni a rajzot, hogy milyennek kell lennie a pengének, de elkészíteni nem tudom. Nincsen hozzá eszközöm.
*Kissé megpödri a bajuszát.*
- De ha az megvan, onnantól nem probléma. Viszont jó ha tudja, hogy ha egy alvállalkozóra is szükség van, az plusz költséget jelent majd. És plusz időt, természetesen.
10439. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2025-05-14 14:51:38
Üzenet elküldve: 2025-05-14 14:51:38
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Nyílt//
//Gilas Abac//
- Három hat?
* Ismétli meglepődve. Fogalma sincs milyen messze van a város, így eddig nem is nagyon gondolkodott el az onnan érkező áruk beszerzési idejéről. *
- Az biztos drágább lenne, de legalább futár is el tudná hozni az apró ércet. Egy kis szívesség itt, egy kis erszény amott, és mindjárt mindenki jobban jár! De ha más nincs…
* Eléggé informáltnak tűnik a másik a világ egy másik pontján megtalálható városról. Bár aki kereskedésre adja a fejét annak nem árt ha egy kicsit bővebb tudással rendelkezik a világ többi részén elterülő városok kereskedelmi, illetve egyéb dolgairól. *
- Csak nyugodtan. Nem mindennapi, hogy egy másik városról hallok. Az itteniek többsége a várost sem hagyja el, így nem is tudnak sok mindent. Egyelőre ennél nem kell változtatni, maximum később, ha új kardnál kéne igazítani, de azért majd aggódunk akkor! Igen, legyen ez, és akkor térjünk át arra, amihez feltétlenül szükségem lenne tervezés és tudásra!
* Megköszörüli torkát, majd felhúzza ruhájának az ujját, ezzel is felfedve alkarvédőjét. Ezen látszik, hogy sokkal jobb minőségű, mint a kardja, bár mivel páncélja egy részét alkotja, ezért nem olyan meglepő. Elé tartja kezét, hogy szabad kezével tudja mutogatni, hogy mire gondolt. Mutató és hüvelykujját ráhelyezi a csuklójára, majd a magyarázata közben szemléltetéshez mutatja, hogy hogyan képzelte el. *
- Szeretnék készíteni egy egyedi alkarvédőt. Az lenne benne a csavar, hogy az alkarvédő alja nem éppen védekezésre lenne tervezve, hanem egy kisebb penge kapna benne helyet. Arra gondoltam, hogy a pengét belül egy apró fémdarab tartaná helyén, amit egy egyszerű mozdulatot kihasználva ki lehetne nyitni és itt a tetején lenne benn egy menet, amitől nem esne ki. Aztán amíg a kezemet ökölbe szorítom, addig az előbb említett menet miatt nem fog tudni visszacsúszni. Végezetül meg ha simán lazítok rajta és felfordítom, akkor egyszerűen visszacsúszna a nyugalmi helyzetbe.
* Magyarázatot befejezve figyeli a gnóm reakcióját. Ha eddig nem nézte hülyének, akkor most már biztos! Ha emlékezne az álmára, akkor jobb leírást is tudna adni, bár minél több idő telik el, annál kevesebbre emlékszik. Bárcsak tudna írni, akkor már maga vetette volna papírra az egészet s csak a tervrajzokat adta volna át. Sajnos mindenkinek megvannak a hátrányai, a törpnek pedig ez. *
//Gilas Abac//
- Három hat?
* Ismétli meglepődve. Fogalma sincs milyen messze van a város, így eddig nem is nagyon gondolkodott el az onnan érkező áruk beszerzési idejéről. *
- Az biztos drágább lenne, de legalább futár is el tudná hozni az apró ércet. Egy kis szívesség itt, egy kis erszény amott, és mindjárt mindenki jobban jár! De ha más nincs…
* Eléggé informáltnak tűnik a másik a világ egy másik pontján megtalálható városról. Bár aki kereskedésre adja a fejét annak nem árt ha egy kicsit bővebb tudással rendelkezik a világ többi részén elterülő városok kereskedelmi, illetve egyéb dolgairól. *
- Csak nyugodtan. Nem mindennapi, hogy egy másik városról hallok. Az itteniek többsége a várost sem hagyja el, így nem is tudnak sok mindent. Egyelőre ennél nem kell változtatni, maximum később, ha új kardnál kéne igazítani, de azért majd aggódunk akkor! Igen, legyen ez, és akkor térjünk át arra, amihez feltétlenül szükségem lenne tervezés és tudásra!
* Megköszörüli torkát, majd felhúzza ruhájának az ujját, ezzel is felfedve alkarvédőjét. Ezen látszik, hogy sokkal jobb minőségű, mint a kardja, bár mivel páncélja egy részét alkotja, ezért nem olyan meglepő. Elé tartja kezét, hogy szabad kezével tudja mutogatni, hogy mire gondolt. Mutató és hüvelykujját ráhelyezi a csuklójára, majd a magyarázata közben szemléltetéshez mutatja, hogy hogyan képzelte el. *
- Szeretnék készíteni egy egyedi alkarvédőt. Az lenne benne a csavar, hogy az alkarvédő alja nem éppen védekezésre lenne tervezve, hanem egy kisebb penge kapna benne helyet. Arra gondoltam, hogy a pengét belül egy apró fémdarab tartaná helyén, amit egy egyszerű mozdulatot kihasználva ki lehetne nyitni és itt a tetején lenne benn egy menet, amitől nem esne ki. Aztán amíg a kezemet ökölbe szorítom, addig az előbb említett menet miatt nem fog tudni visszacsúszni. Végezetül meg ha simán lazítok rajta és felfordítom, akkor egyszerűen visszacsúszna a nyugalmi helyzetbe.
* Magyarázatot befejezve figyeli a gnóm reakcióját. Ha eddig nem nézte hülyének, akkor most már biztos! Ha emlékezne az álmára, akkor jobb leírást is tudna adni, bár minél több idő telik el, annál kevesebbre emlékszik. Bárcsak tudna írni, akkor már maga vetette volna papírra az egészet s csak a tervrajzokat adta volna át. Sajnos mindenkinek megvannak a hátrányai, a törpnek pedig ez. *
10438. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2025-05-14 13:31:27
Üzenet elküldve: 2025-05-14 13:31:27
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 18
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 18
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//Nyílt//
//Wrojth Wenkroft//
*Kinek mi a prioritás, ugye. Ő a maga részéről jobban szereti, ha az alapvető eszközei, amik a munkája elvégzéséhez szükségesek, mind jó minőségűek és jó állapotúak. Ha a törpe úgy látja jónak, hogy a kard, amire valószínűleg olykor az életét bízza rá, csupán másodlagos valami nagyobb cél mellett – hát, az az ő döntése.*
- Úgy valahogy. Gyalogszerrel érte menve van három hat is. Kereskedőkaravánnal tartva sem sokkal rövidebb. Váltott lovakkal vágtában haladva jelentősen rövidebb idő lenne, de úgy csak a hírvivő futárok járnak, nem igaz? Ráadásul az roppantul megemelné az árat is. *Előhúz a kötény egyik zsebéből egy pedánsan összehajtogatott tiszta (jó, fogjuk rá, hogy tiszta) kendőt, és nekiáll módszeresen ledörgölni a kosz- és olajfoltokat a kezéről.* A kereslet? Nos, mágnesércet általában nem sok mindenre használnak. Leginkább csak a tudósok, pár kovács és néhány gnóm kísérletező foglalkozik velük. A bányákból viszonylag könnyen elérhető, vastelérek környékén akadnak rájuk. Persze ettől függetlenül megkérik az árát. Pirtianes.. a kereskedelmi kamara vezetője hadtápos volt. Folyamatosan azt figyeli, hogy mivel tudná még jobban megduzzasztani a kamarás zsebeit. Az meg persze amit csak tud, a kaszárnyáknak csurgat. Eh.. elkanyarodtam a tárgytól, nézze el nekem, jóuram.
*Határozottan ráz párat a kendőn, majd a levegőben maga előtt tartva, ügyes ujjakkal szépen újra összehajtja azt.*
- Elkészíteni viszont nem nagy kunszt. Legalábbis ha semmi különöset nem kíván mellé a leendő tulajdonosa. Ezt választaná? *Kíváncsian összehúzott szemöldökei alól pislant a törpe arcára.* A mágnesérces rögzítést? Csak hogy jól értem-e, uram.
//Wrojth Wenkroft//
*Kinek mi a prioritás, ugye. Ő a maga részéről jobban szereti, ha az alapvető eszközei, amik a munkája elvégzéséhez szükségesek, mind jó minőségűek és jó állapotúak. Ha a törpe úgy látja jónak, hogy a kard, amire valószínűleg olykor az életét bízza rá, csupán másodlagos valami nagyobb cél mellett – hát, az az ő döntése.*
- Úgy valahogy. Gyalogszerrel érte menve van három hat is. Kereskedőkaravánnal tartva sem sokkal rövidebb. Váltott lovakkal vágtában haladva jelentősen rövidebb idő lenne, de úgy csak a hírvivő futárok járnak, nem igaz? Ráadásul az roppantul megemelné az árat is. *Előhúz a kötény egyik zsebéből egy pedánsan összehajtogatott tiszta (jó, fogjuk rá, hogy tiszta) kendőt, és nekiáll módszeresen ledörgölni a kosz- és olajfoltokat a kezéről.* A kereslet? Nos, mágnesércet általában nem sok mindenre használnak. Leginkább csak a tudósok, pár kovács és néhány gnóm kísérletező foglalkozik velük. A bányákból viszonylag könnyen elérhető, vastelérek környékén akadnak rájuk. Persze ettől függetlenül megkérik az árát. Pirtianes.. a kereskedelmi kamara vezetője hadtápos volt. Folyamatosan azt figyeli, hogy mivel tudná még jobban megduzzasztani a kamarás zsebeit. Az meg persze amit csak tud, a kaszárnyáknak csurgat. Eh.. elkanyarodtam a tárgytól, nézze el nekem, jóuram.
*Határozottan ráz párat a kendőn, majd a levegőben maga előtt tartva, ügyes ujjakkal szépen újra összehajtja azt.*
- Elkészíteni viszont nem nagy kunszt. Legalábbis ha semmi különöset nem kíván mellé a leendő tulajdonosa. Ezt választaná? *Kíváncsian összehúzott szemöldökei alól pislant a törpe arcára.* A mágnesérces rögzítést? Csak hogy jól értem-e, uram.
10437. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2025-05-14 10:15:41
Üzenet elküldve: 2025-05-14 10:15:41
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Nyílt//
//Gilas Abac//
* Kezeit maga előtt összefonva hallgatja a másikat, ahogyan az próbálja javítani az itteni kovácsinasokról kialakított képét, ami valljuk be őszintén, nincs neki. Eddig azt sem tudta, hogy van erre kovács s nemsokára valami pegazust is fel kell keresnie, aminek őszintén nem örül, bár rosszabb is lehetne a helyzet. *
- Sok olyan van! Nekem se ártana befektetnem jobb vasba, de annak egyelőre várnia kell, most nagyobb projektben gondolkodom, ahhoz jobban fog kelleni a mesteri tervezés! De mindent a maga idejében, haladjunk szép sorjában!
* Tisztában van vele, hogy a pengéje leharcolt és még vajazásra sem lehetne alkalmazni. Pusztán elrettentés gyanánt hordozza még magával azt az őskövületet. Egy rozsdás vas a hátán, vagy elrettenti a többséget, vagy elhiteti velük, hogy semmit sem ér. Itt kezdődnek a problémák, mert lehet akármilyen rozsdás valakinek a pengéje, a gazdája képessége mellett még az is tündökölhet. Elég ha az előbbit megvalósul, az utóbbit pedig szereti helyben hagyni.
Érdeklődve hallgatja a másikat, ahogyan a mágnesércről beszél. Egyik kezével dús szakállába kap, hogy meg cirógathassa azt, miközben elképzeli, hogy hogyan is nézne ez ki rajta. Szemei kicsit összehúzódnak a beszállítást hallatán. *
- Nem hangzik rosszul! Bár gondolom a beszállítás hatokba is telhet. Nagy a kereset az ilyen ércekre?
* Úgy tűnik megtalálta a nyertest! Döntéséhez hozzájárul, hogy ilyen megoldást még nem látott, sem a városban, sem a kikötőben. Ez még hozzáillően egyedi megoldás is lehet errefelé! Nem is beszélve az előnyökről, hangtalan viselet, gyors előrántás, nem törik le, ha rosszul veszi elő. *
- És ezen felül még lesz elkészítési idő is.
//Gilas Abac//
* Kezeit maga előtt összefonva hallgatja a másikat, ahogyan az próbálja javítani az itteni kovácsinasokról kialakított képét, ami valljuk be őszintén, nincs neki. Eddig azt sem tudta, hogy van erre kovács s nemsokára valami pegazust is fel kell keresnie, aminek őszintén nem örül, bár rosszabb is lehetne a helyzet. *
- Sok olyan van! Nekem se ártana befektetnem jobb vasba, de annak egyelőre várnia kell, most nagyobb projektben gondolkodom, ahhoz jobban fog kelleni a mesteri tervezés! De mindent a maga idejében, haladjunk szép sorjában!
* Tisztában van vele, hogy a pengéje leharcolt és még vajazásra sem lehetne alkalmazni. Pusztán elrettentés gyanánt hordozza még magával azt az őskövületet. Egy rozsdás vas a hátán, vagy elrettenti a többséget, vagy elhiteti velük, hogy semmit sem ér. Itt kezdődnek a problémák, mert lehet akármilyen rozsdás valakinek a pengéje, a gazdája képessége mellett még az is tündökölhet. Elég ha az előbbit megvalósul, az utóbbit pedig szereti helyben hagyni.
Érdeklődve hallgatja a másikat, ahogyan a mágnesércről beszél. Egyik kezével dús szakállába kap, hogy meg cirógathassa azt, miközben elképzeli, hogy hogyan is nézne ez ki rajta. Szemei kicsit összehúzódnak a beszállítást hallatán. *
- Nem hangzik rosszul! Bár gondolom a beszállítás hatokba is telhet. Nagy a kereset az ilyen ércekre?
* Úgy tűnik megtalálta a nyertest! Döntéséhez hozzájárul, hogy ilyen megoldást még nem látott, sem a városban, sem a kikötőben. Ez még hozzáillően egyedi megoldás is lehet errefelé! Nem is beszélve az előnyökről, hangtalan viselet, gyors előrántás, nem törik le, ha rosszul veszi elő. *
- És ezen felül még lesz elkészítési idő is.
10436. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2025-05-13 20:12:18
Üzenet elküldve: 2025-05-13 20:12:18
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 18
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 18
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//Nyílt//
//Wrojth Wenkroft//
*Tapp-tapp-tapp-tapp.
A lába ütemesen jár a pedálon, a köszörűkő pontos és szépen szabályozott fordulattal pörög. A kőnek finoman nekitolt penge egyre apróbb szikrákat vet ahogy a csorbulatok eltűnnek róla, az élszalag büszke fénnyel ragyogva veri vissza a délutáni napfényt. Amúgy halbelezőkéshez is gyengének tartja a fémet amiből a fegyver készült, ki az ördög csinál ekkora széntartalommal fegyveracélt..?! De mivel ez a vevő kívánsága, így legjobb tudása szerint hozza rendbe az eszközt.*
- Ugyan-ugyan.. *Az orra alá dörmög, szinte csitítgatón.* Azért nem olyan rosszak az itteni kovácsok. Lent Wegtoren-ben mondjuk jobbak, legalábbis nagyon ügyesen öntenek bronzból sablont, amiből aztán olyan kardot csiszolnak, ami egy acéllal is felveszi a versenyt. ~Ezzel legalábbis biztosan.~
*További véleményét még mindig inkább megtartja magának. Elhúzza a köszörűkőtől a fegyvert, a fény felé emeli a pengét, fél szemmel hunyorogva vizsgálja végig, egyenetlenség után kutatva. Közben, mivel gnómként remekül multi-funkcionál, hallgatja a törpe kérését. Szinte felhorkant azt hallva. Hiszen ehhez nem kell gnómikus tervezés! A legegyszerűbb kovács is megtenné.*
- Ezt kétféleképpen is meg lehet oldani. *A fegyver felett a törpére pislant, majd újra a köszörűbakra teszi a fegyvert. Tapp-tapp-tapp-tapp. Apró, fényes szikrák pattannak fel.* A keresztvas egy erősebb mágnesérccel is rögzíthető a fegyverszíjhoz. Egy mozdulattal, könnyen kihúzható a kard ebben az esetben. Viszont a mágnesvasérc nem olcsó dolog, Pirtianes-ből kell hozatni, ha szükség van rá.
*Felengedi a pedált, a köszörűkő forgása lassúvá válik mígnem megáll a szerkezet. Ekkor már egy kellemes illatú olajba mártott ronggyal törölgeti a pengét, amitől az még fényesebbé válik.*
- Az olcsóbb megoldás egy támasztókampó. Valahogy így tartaná a kardot, nézze csak..! *Maga elé emeli a fegyvert, mutató és középső ujjából V-t formáz, ujjait behajlítja, és vigyázva hogy ne vágja meg magát, az így kapott nyeregbe akasztja a keresztvasat.* Minden további nélkül, azonnal előrántható így is a fegyver. Az élvédelem miatt, és hogy ne csörögjön az egész mozgás közben, a támasztókampót vékony bőrrel be lehet vonni.
*A törpe felé nyújtja a megélezett kardot, a pengéről felszáll a kissé fenyőgyantára emlékeztető ballisztol-illat.*
- Ez persze olcsóbb megoldás is. A döntés persze az öné, uram.
//Wrojth Wenkroft//
*Tapp-tapp-tapp-tapp.
A lába ütemesen jár a pedálon, a köszörűkő pontos és szépen szabályozott fordulattal pörög. A kőnek finoman nekitolt penge egyre apróbb szikrákat vet ahogy a csorbulatok eltűnnek róla, az élszalag büszke fénnyel ragyogva veri vissza a délutáni napfényt. Amúgy halbelezőkéshez is gyengének tartja a fémet amiből a fegyver készült, ki az ördög csinál ekkora széntartalommal fegyveracélt..?! De mivel ez a vevő kívánsága, így legjobb tudása szerint hozza rendbe az eszközt.*
- Ugyan-ugyan.. *Az orra alá dörmög, szinte csitítgatón.* Azért nem olyan rosszak az itteni kovácsok. Lent Wegtoren-ben mondjuk jobbak, legalábbis nagyon ügyesen öntenek bronzból sablont, amiből aztán olyan kardot csiszolnak, ami egy acéllal is felveszi a versenyt. ~Ezzel legalábbis biztosan.~
*További véleményét még mindig inkább megtartja magának. Elhúzza a köszörűkőtől a fegyvert, a fény felé emeli a pengét, fél szemmel hunyorogva vizsgálja végig, egyenetlenség után kutatva. Közben, mivel gnómként remekül multi-funkcionál, hallgatja a törpe kérését. Szinte felhorkant azt hallva. Hiszen ehhez nem kell gnómikus tervezés! A legegyszerűbb kovács is megtenné.*
- Ezt kétféleképpen is meg lehet oldani. *A fegyver felett a törpére pislant, majd újra a köszörűbakra teszi a fegyvert. Tapp-tapp-tapp-tapp. Apró, fényes szikrák pattannak fel.* A keresztvas egy erősebb mágnesérccel is rögzíthető a fegyverszíjhoz. Egy mozdulattal, könnyen kihúzható a kard ebben az esetben. Viszont a mágnesvasérc nem olcsó dolog, Pirtianes-ből kell hozatni, ha szükség van rá.
*Felengedi a pedált, a köszörűkő forgása lassúvá válik mígnem megáll a szerkezet. Ekkor már egy kellemes illatú olajba mártott ronggyal törölgeti a pengét, amitől az még fényesebbé válik.*
- Az olcsóbb megoldás egy támasztókampó. Valahogy így tartaná a kardot, nézze csak..! *Maga elé emeli a fegyvert, mutató és középső ujjából V-t formáz, ujjait behajlítja, és vigyázva hogy ne vágja meg magát, az így kapott nyeregbe akasztja a keresztvasat.* Minden további nélkül, azonnal előrántható így is a fegyver. Az élvédelem miatt, és hogy ne csörögjön az egész mozgás közben, a támasztókampót vékony bőrrel be lehet vonni.
*A törpe felé nyújtja a megélezett kardot, a pengéről felszáll a kissé fenyőgyantára emlékeztető ballisztol-illat.*
- Ez persze olcsóbb megoldás is. A döntés persze az öné, uram.
10435. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2025-05-13 16:23:15
Üzenet elküldve: 2025-05-13 16:23:15
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Baljós kezdetek//
*A bűntudatot hírből sem ismeri, így nem tud osztozni mostohája érzésében. Ha a törpe egyedül akar most lenni, hát legyen. Már pár napot amúgy is egymás mellett töltöttek. Az hiányozna, hogy valamelyiknél elszakadjon a cérna, és nyíljon a bicska. Lehet jobb is, hogy most egy kis pihenőt adnak egymásnak. Talán több és jobb ötletük is támad majd a tervükhöz.*
-Inkább te rondíts bele mint a városőrség.
*Fűzi hozzá nemlétező bajusza alatt. Nem hatja meg a kérlelő pofi. A fejmosás éppen nem kavarog most gondolatai között, de nincs kizárva, hogy valahol sunyi módon bujkál, hogy majd azt mostoha orra alá dörgölje. A kiöltött nyelvre pedig csak közelebb hajolva megcsattintja fogait egy ördögi vigyorral.*
-Vigyázz, mert leharapom.
*Húzódik szája félmosolyra, amit az aggodalmas tekintet vált le. Megkönnyebbülten halja, hogy Rinét nem viselte meg annyira a találka mint azt ő gondolta. Ennek feltétlenül örül. Abban reménykedik csupán, hogy az általa kitervelt gaztettek nem fogják majd a lányt kiábrándítani magából. Mert az bizony csak olaj lenne most a tűzre.*
-Nem kell szabadkozni, van egy olyan érzésem más miatt hagyott magunkra Wrojth. Pusztán reménykedem benne nem értett félre semmit.
*Szemöldökét összeráncolva fordítja tekintetét arra, amerre a törpe tűnt el szemük előtt.*
-Rine ne aggódj annyit. *Legyint egyet szabad kezével.* Ellesz egy darabig, addig meg majd leissza magát, könnyebb lesz vele szót értenem. Van időnk.
*Nyugtatja mostoháját, már ha egyáltalán szükség van rá. Arc kifejezése azonban gyorsan átvált egy komiszabb mosolyra ismét amihez egy sanda szempár is társul.*
-Különben is, ki fogja megítélni, hogy áll rajtad a ruha.
*Vonja fel vállait kérdőn a költői kérdésre. Majd felemeli kezét intve, hogy induljanak végül a piactérre. Bal kezében továbbra is tartja a kis rekeszt az üvegekkel, hóna alatt pedig a szerencsedoboz, aminek tartalma még azóta is rejtély. Majd kiderítik mi rejlik benne, amint hazaértek. Már az ő elméjét is csikargatja belülről a kíváncsiság.
A piac zaját már távolról megismeri, a fűszerek és egyéb egzotikus áruk illata pedig már távolról is betölti az utcákat. Ennek köszönhető, hogy még a vak is odatalál a piactérre ha koldulni akar magának pár szelet kenyérrevalót.
Biztos léptekkel már haladna beljebb a kőfalak által takart kelme rengetegbe, amikor Rine hirtelen megtorpanása őt is megállásra kényszeríti.*
-Hogy mi?
*Néz a másikra értetlenül a sárga szempár. Még kell neki párat pislognia mire felfogja mit is mondott neki Rine, de már jön a kislányos könyörgés a másiktól. Hogy ő majd ellátja törődik vele, meg a hasonlók. Amit utána a testiség is követ, fel sem eszmél és a lány arca az ő vállába fúródva dörgölőzik mint egy macska, a szeme is úgy csillog könyörgően.*
-Hm. Itt a város közepén biztos nem fog Komisz sorsára jutni.
*Vakarja meg tarkóját elmerengve. Szegény jószág, emlékszik, hogy sírt miatta régen Rine, mert amaz odaszaladt egy malacait kísérő nőstény vaddisznóhoz. Nem volt szép látvány az biztos. Gondolkodik még egy keveset, egyik szemöldöke felszaladva nézi a könyörgő szempárokat.*
-Rendben, de most csak ruhákat nézünk, már csak az kéne, hogy a pórázzal kirántsa a kezedből a frissen vásárolt kelméket.
*Most még szerencséje van Rinének, hogy Lazziart valamelyest elvakítja a rózsaszín köd meg a jókedv, csak a végén meg ne bánja ezt a döntést.*
-Na gyere te nagylány.
*Mondja gúnyolódva, csakhogy érezze a törődést a másik, bele is csíp annak oldalába gyengéden, ha már elengedte azt a kezét amit eddig a dörgölőzéshez fogott.
Beljebb lépve már az árúsok hadai közé keresi a kelméket árulókat. Valóban nincs jó szeme hozzá, de talán Rine majd kisegíti ebben. Oda is lép az egyik sátorhoz ahol pár szép darab ki is van rakva.*
-Ehhez mit szólsz?
*Nézi még amíg mellé nem lép az árúnak, és ahogy az várható is volt, egy majdnem borzasztó darabra esett a választása. Csak a színe miatt tetszett neki, de mint szabásában biztos nem nézne ki jól Rinén. A lány értő szemei hamar rájönnének, a rosszabb vonalait, még ha kevés is van belőle, emelné ki a lánynak, amit nagy valószínűséggel nem akarna magának.*
*A bűntudatot hírből sem ismeri, így nem tud osztozni mostohája érzésében. Ha a törpe egyedül akar most lenni, hát legyen. Már pár napot amúgy is egymás mellett töltöttek. Az hiányozna, hogy valamelyiknél elszakadjon a cérna, és nyíljon a bicska. Lehet jobb is, hogy most egy kis pihenőt adnak egymásnak. Talán több és jobb ötletük is támad majd a tervükhöz.*
-Inkább te rondíts bele mint a városőrség.
*Fűzi hozzá nemlétező bajusza alatt. Nem hatja meg a kérlelő pofi. A fejmosás éppen nem kavarog most gondolatai között, de nincs kizárva, hogy valahol sunyi módon bujkál, hogy majd azt mostoha orra alá dörgölje. A kiöltött nyelvre pedig csak közelebb hajolva megcsattintja fogait egy ördögi vigyorral.*
-Vigyázz, mert leharapom.
*Húzódik szája félmosolyra, amit az aggodalmas tekintet vált le. Megkönnyebbülten halja, hogy Rinét nem viselte meg annyira a találka mint azt ő gondolta. Ennek feltétlenül örül. Abban reménykedik csupán, hogy az általa kitervelt gaztettek nem fogják majd a lányt kiábrándítani magából. Mert az bizony csak olaj lenne most a tűzre.*
-Nem kell szabadkozni, van egy olyan érzésem más miatt hagyott magunkra Wrojth. Pusztán reménykedem benne nem értett félre semmit.
*Szemöldökét összeráncolva fordítja tekintetét arra, amerre a törpe tűnt el szemük előtt.*
-Rine ne aggódj annyit. *Legyint egyet szabad kezével.* Ellesz egy darabig, addig meg majd leissza magát, könnyebb lesz vele szót értenem. Van időnk.
*Nyugtatja mostoháját, már ha egyáltalán szükség van rá. Arc kifejezése azonban gyorsan átvált egy komiszabb mosolyra ismét amihez egy sanda szempár is társul.*
-Különben is, ki fogja megítélni, hogy áll rajtad a ruha.
*Vonja fel vállait kérdőn a költői kérdésre. Majd felemeli kezét intve, hogy induljanak végül a piactérre. Bal kezében továbbra is tartja a kis rekeszt az üvegekkel, hóna alatt pedig a szerencsedoboz, aminek tartalma még azóta is rejtély. Majd kiderítik mi rejlik benne, amint hazaértek. Már az ő elméjét is csikargatja belülről a kíváncsiság.
A piac zaját már távolról megismeri, a fűszerek és egyéb egzotikus áruk illata pedig már távolról is betölti az utcákat. Ennek köszönhető, hogy még a vak is odatalál a piactérre ha koldulni akar magának pár szelet kenyérrevalót.
Biztos léptekkel már haladna beljebb a kőfalak által takart kelme rengetegbe, amikor Rine hirtelen megtorpanása őt is megállásra kényszeríti.*
-Hogy mi?
*Néz a másikra értetlenül a sárga szempár. Még kell neki párat pislognia mire felfogja mit is mondott neki Rine, de már jön a kislányos könyörgés a másiktól. Hogy ő majd ellátja törődik vele, meg a hasonlók. Amit utána a testiség is követ, fel sem eszmél és a lány arca az ő vállába fúródva dörgölőzik mint egy macska, a szeme is úgy csillog könyörgően.*
-Hm. Itt a város közepén biztos nem fog Komisz sorsára jutni.
*Vakarja meg tarkóját elmerengve. Szegény jószág, emlékszik, hogy sírt miatta régen Rine, mert amaz odaszaladt egy malacait kísérő nőstény vaddisznóhoz. Nem volt szép látvány az biztos. Gondolkodik még egy keveset, egyik szemöldöke felszaladva nézi a könyörgő szempárokat.*
-Rendben, de most csak ruhákat nézünk, már csak az kéne, hogy a pórázzal kirántsa a kezedből a frissen vásárolt kelméket.
*Most még szerencséje van Rinének, hogy Lazziart valamelyest elvakítja a rózsaszín köd meg a jókedv, csak a végén meg ne bánja ezt a döntést.*
-Na gyere te nagylány.
*Mondja gúnyolódva, csakhogy érezze a törődést a másik, bele is csíp annak oldalába gyengéden, ha már elengedte azt a kezét amit eddig a dörgölőzéshez fogott.
Beljebb lépve már az árúsok hadai közé keresi a kelméket árulókat. Valóban nincs jó szeme hozzá, de talán Rine majd kisegíti ebben. Oda is lép az egyik sátorhoz ahol pár szép darab ki is van rakva.*
-Ehhez mit szólsz?
*Nézi még amíg mellé nem lép az árúnak, és ahogy az várható is volt, egy majdnem borzasztó darabra esett a választása. Csak a színe miatt tetszett neki, de mint szabásában biztos nem nézne ki jól Rinén. A lány értő szemei hamar rájönnének, a rosszabb vonalait, még ha kevés is van belőle, emelné ki a lánynak, amit nagy valószínűséggel nem akarna magának.*
10434. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2025-05-13 13:22:55
Üzenet elküldve: 2025-05-13 13:22:55
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Nyílt//
//Gilas Abac//
* A borotva fésűnek biztos hasznát venné, mind a közeljövőben, mind a távoliban. Praktikus, hatékony és mindenekfelett biztos drágább is, mint társai! Ha ezért jött volna, akkor pénzt nem sajnálva kettőt is venne, egyet otthonra, egyet a munkák mellé! A gnóm balszerencséjére nem ezért jött, de arról mindjárt többet is megoszt a törp, elvégre ha magában tartja, akkor álom marad örökre. *
- Hogy miért nem?
* Ismétli, miközben megvakarja dús szakállát, közben látványosan elgondolkozik. Nem tudta, hogy van kovács a környéken, de most már ezzel is tisztában van! Ám nem hagyja, hogy olyan könnyen kiismerje a gnóm, így egy kis időt hagyva válaszol. *
- Ha csak élezni kéne, akkor talán jobb lenne, azonban én készíteni is szeretnék néhány dolgot, amihez szerintem nincsenek elegen ott, vagy legalábbis azok, akik elkészítenék, azok selyemrévben ténferegnek, a maradék szedett vetett bagázs meg csak tartja a frontot.
* Legyint egyet a kezével, majd vesz egy mély levegőt. *
- Először is, szükségem lenne egy egyedi hüvelyre a kardomnak. Jobb szeretem a hátamon hordani, mintsem az oldalamon, azonban meglehetősen macerás elővenni, ha a helyzet megkívánja.
* Kezével próbálja megmutatni, hogy mire gondol. *
- Nagyjából hatvan centi lehet maga a hüvely arra gondoltam, hogy megmaradna az alján egy olyan tíz, tizenöt, centi, amiben fog majd piheni a kard, és egészen addig nem fogja tartani semmi, míg el nem érünk markolathoz, ahol valaminek meg kéne tartania, hogy ne essen le, de mégis könnyen elővehető legyen!
* Álmában egyszerűnek tűnt, kíváncsi, hogy a másiknak mi a véleménye erről. Egyelőre csak ezt vázolja fel. A másik fegyver, amit szeretne, na, ahhoz kell majd gondolkodni! Nem szeretné, ha az egyik ötlete simán félvállról lenne véve, bár a gnómok nem arról híresek, ő mégis fél egy ilyen helyzettől. *
//Gilas Abac//
* A borotva fésűnek biztos hasznát venné, mind a közeljövőben, mind a távoliban. Praktikus, hatékony és mindenekfelett biztos drágább is, mint társai! Ha ezért jött volna, akkor pénzt nem sajnálva kettőt is venne, egyet otthonra, egyet a munkák mellé! A gnóm balszerencséjére nem ezért jött, de arról mindjárt többet is megoszt a törp, elvégre ha magában tartja, akkor álom marad örökre. *
- Hogy miért nem?
* Ismétli, miközben megvakarja dús szakállát, közben látványosan elgondolkozik. Nem tudta, hogy van kovács a környéken, de most már ezzel is tisztában van! Ám nem hagyja, hogy olyan könnyen kiismerje a gnóm, így egy kis időt hagyva válaszol. *
- Ha csak élezni kéne, akkor talán jobb lenne, azonban én készíteni is szeretnék néhány dolgot, amihez szerintem nincsenek elegen ott, vagy legalábbis azok, akik elkészítenék, azok selyemrévben ténferegnek, a maradék szedett vetett bagázs meg csak tartja a frontot.
* Legyint egyet a kezével, majd vesz egy mély levegőt. *
- Először is, szükségem lenne egy egyedi hüvelyre a kardomnak. Jobb szeretem a hátamon hordani, mintsem az oldalamon, azonban meglehetősen macerás elővenni, ha a helyzet megkívánja.
* Kezével próbálja megmutatni, hogy mire gondol. *
- Nagyjából hatvan centi lehet maga a hüvely arra gondoltam, hogy megmaradna az alján egy olyan tíz, tizenöt, centi, amiben fog majd piheni a kard, és egészen addig nem fogja tartani semmi, míg el nem érünk markolathoz, ahol valaminek meg kéne tartania, hogy ne essen le, de mégis könnyen elővehető legyen!
* Álmában egyszerűnek tűnt, kíváncsi, hogy a másiknak mi a véleménye erről. Egyelőre csak ezt vázolja fel. A másik fegyver, amit szeretne, na, ahhoz kell majd gondolkodni! Nem szeretné, ha az egyik ötlete simán félvállról lenne véve, bár a gnómok nem arról híresek, ő mégis fél egy ilyen helyzettől. *
10433. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2025-05-13 12:01:59
Üzenet elküldve: 2025-05-13 12:01:59
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 18
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 18
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//Nyílt//
//Wrojth Wenkroft//
*Torka már kezd kissé reszelősnek érződni attól, hogy portékáját és szaktudását fennhangon hirdeti. Ez általában igen jó jele annak, hogy érdemes szünetet tartania.*
- Uram! Egy könnyű, réz csizmahúzót ajánlhatok esetleg? Hátvakaróként is funkcionál a kialakított vakarantyúval! *Persze nehezen állja meg, hogy ne próbálkozzon.* Hölgyem! Micsoda loknik..! Nem érdekelné esetleg egy beépített parázstartós hajcsavaró készlet? Hideg napokon zsebre rakható kézmelegítőként is funkcionál! Csak berakja a muffjába, és máris érezheti az izzást!
*Minden problémára talál megoldást! Még azokra a problémákra is, amik egyelőre nem léteznek. Csípőre teszi a kezeit, tekintetét körbe-járatja a Piactéren. Előbb-utóbb úgy is akad valaki, aki vevő lesz egy igazán modern csecsebecsére..! Már épp újra teleszívná a tüdejét, hogy elbődüljön (az egyik elhaladó elf számára szeretett volna fültisztító pálcákat ajánlani, a hosszú fülek megérdemlik a törődést, meg bizony), ám a szó a torkán akad, ahogy balkönyök felől ráköszönnek. Szusszanásszerűen fújja ki a levegőt míg oda fordul, tekintete cikázva méri fel az új érdeklődőt.* ~Eléggé ütött-kopott fickó. Micsoda bevert orra van, nahát! A kutya rágja meg a csizmasarkam, ha nem valami zsoldos, vagy katonaféle.~
- Üdvözlöm, jóuram! *Felölti üzletszerű mosolyát, ami ezúttal annak is szól, hogy az érdeklődő csupán fél fejjel magasabb nála. Legalább nem kell úgy hátra szegnie a fejét beszéd közben.* Márhogy.. kardot élezni? Én? Miért nem viszi az úr.. tudja..?
*A Piactér felett elnéz a Kovácsműhely irányába, majd visszafordul a törpe felé. Szokatlan kérés. Egy zseb- vagy szalonnázókést, mókusnyúzót, disznóölőt vagy tőrt bármikor megélez, de a kard, na, az általában egy kovács kezébe való. De azért vállat von kissé és bólint.*
- De adja csak az úr, persze, hadd nézzem azt a kardot..! *Átveszi a felé nyújtott fegyvert. Bár nem ért hozzá, annyit meg tud állapítani, hogy az aránytalanul hosszú a törpe karjához mérten, legalábbis szemre. A markolatgomb súlyozását rossznak érzi, a penge folyamatosan előre bukik a kezében. Nem is csoda, hogy inkább csak húsbárdnak érzi a gazdája, mintsem igazi fegyvernek. Megtartja magának fitymáló gondolatait, és inkább kocsija hátsó részéhez lép. Oda van felrögzítve a köszörű: lábhajtányos szerkezet, homokkőből faragott köszörűkővel. Keresztbe felfekteti a tálcára a kardot, jobb lába rutinosan találja meg a hajtánypedált, amit oda sem figyelve tapos a pontosan megfelelő ütemre. A köszörűkő felpörög, a finoman nekitolt acél magas széntartalomról árulkodó szikrákat köp válaszul.* ~Trehány fegyver!~ *A gondolat az övé marad, a szemöldökei közé húzódó függőleges árkok az élszögre való koncentrációtól elmélyülnek. Fél szemét közben a kocsin tartja és a törpén, de különben hagyja, hadd nézelődjön az alak. Hátha meglát valami érdekeset! Van például egy fényesre polírozott beretvája, amivel a fejét tudná simára húzni. A beretva nyelébe bicskaszerűen kihajtható szakállfésű van szerkesztve. Kicsit kontraintuitív, de amúgy remek eszköz.*
- Hm? *Felpislant a pengéről, amikor a törpe ismét megszólal. Bajsza alatt szájzugai apró, gyors mosolyra rándulnak, de szervilis, barátságos arckifejezéssel bólint, visszafordulva a köszörűkő felé. Egyelőre még nem végzett a feladattal.* Néhány felszerelés? A dolgok megkönnyítésére? Nohát, uram, jó helyen jár! Mondja csak, amíg a kardon dolgozom - mit szeretne?
//Wrojth Wenkroft//
*Torka már kezd kissé reszelősnek érződni attól, hogy portékáját és szaktudását fennhangon hirdeti. Ez általában igen jó jele annak, hogy érdemes szünetet tartania.*
- Uram! Egy könnyű, réz csizmahúzót ajánlhatok esetleg? Hátvakaróként is funkcionál a kialakított vakarantyúval! *Persze nehezen állja meg, hogy ne próbálkozzon.* Hölgyem! Micsoda loknik..! Nem érdekelné esetleg egy beépített parázstartós hajcsavaró készlet? Hideg napokon zsebre rakható kézmelegítőként is funkcionál! Csak berakja a muffjába, és máris érezheti az izzást!
*Minden problémára talál megoldást! Még azokra a problémákra is, amik egyelőre nem léteznek. Csípőre teszi a kezeit, tekintetét körbe-járatja a Piactéren. Előbb-utóbb úgy is akad valaki, aki vevő lesz egy igazán modern csecsebecsére..! Már épp újra teleszívná a tüdejét, hogy elbődüljön (az egyik elhaladó elf számára szeretett volna fültisztító pálcákat ajánlani, a hosszú fülek megérdemlik a törődést, meg bizony), ám a szó a torkán akad, ahogy balkönyök felől ráköszönnek. Szusszanásszerűen fújja ki a levegőt míg oda fordul, tekintete cikázva méri fel az új érdeklődőt.* ~Eléggé ütött-kopott fickó. Micsoda bevert orra van, nahát! A kutya rágja meg a csizmasarkam, ha nem valami zsoldos, vagy katonaféle.~
- Üdvözlöm, jóuram! *Felölti üzletszerű mosolyát, ami ezúttal annak is szól, hogy az érdeklődő csupán fél fejjel magasabb nála. Legalább nem kell úgy hátra szegnie a fejét beszéd közben.* Márhogy.. kardot élezni? Én? Miért nem viszi az úr.. tudja..?
*A Piactér felett elnéz a Kovácsműhely irányába, majd visszafordul a törpe felé. Szokatlan kérés. Egy zseb- vagy szalonnázókést, mókusnyúzót, disznóölőt vagy tőrt bármikor megélez, de a kard, na, az általában egy kovács kezébe való. De azért vállat von kissé és bólint.*
- De adja csak az úr, persze, hadd nézzem azt a kardot..! *Átveszi a felé nyújtott fegyvert. Bár nem ért hozzá, annyit meg tud állapítani, hogy az aránytalanul hosszú a törpe karjához mérten, legalábbis szemre. A markolatgomb súlyozását rossznak érzi, a penge folyamatosan előre bukik a kezében. Nem is csoda, hogy inkább csak húsbárdnak érzi a gazdája, mintsem igazi fegyvernek. Megtartja magának fitymáló gondolatait, és inkább kocsija hátsó részéhez lép. Oda van felrögzítve a köszörű: lábhajtányos szerkezet, homokkőből faragott köszörűkővel. Keresztbe felfekteti a tálcára a kardot, jobb lába rutinosan találja meg a hajtánypedált, amit oda sem figyelve tapos a pontosan megfelelő ütemre. A köszörűkő felpörög, a finoman nekitolt acél magas széntartalomról árulkodó szikrákat köp válaszul.* ~Trehány fegyver!~ *A gondolat az övé marad, a szemöldökei közé húzódó függőleges árkok az élszögre való koncentrációtól elmélyülnek. Fél szemét közben a kocsin tartja és a törpén, de különben hagyja, hadd nézelődjön az alak. Hátha meglát valami érdekeset! Van például egy fényesre polírozott beretvája, amivel a fejét tudná simára húzni. A beretva nyelébe bicskaszerűen kihajtható szakállfésű van szerkesztve. Kicsit kontraintuitív, de amúgy remek eszköz.*
- Hm? *Felpislant a pengéről, amikor a törpe ismét megszólal. Bajsza alatt szájzugai apró, gyors mosolyra rándulnak, de szervilis, barátságos arckifejezéssel bólint, visszafordulva a köszörűkő felé. Egyelőre még nem végzett a feladattal.* Néhány felszerelés? A dolgok megkönnyítésére? Nohát, uram, jó helyen jár! Mondja csak, amíg a kardon dolgozom - mit szeretne?
10432. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2025-05-13 09:42:25
Üzenet elküldve: 2025-05-13 09:42:25
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Nyílt//
//Gilas Abac//
* Zsebre dugott kézzel és savanyú arccal szeli a kis utcákat. Szemei lesütve fel nem pillant az útról, közben egy kavicsot rugdos, hogy azzal is kicsit elterelje az igen fantáziadús gondolatait. Nem tetszik neki a helyzet, mármint eddig sem volt rózsás, de társának a partnere nem tűnik jó bűntársnak. Csak reméli, hogy Lazziar tudja, hogy mit csinál! Kész tragédia lenne, ha el kéne tennie a kettőjüket láb alól, ha esetleg véletlenül „megtérülnének”.
Rövid útja a piacra viszi a törpét, ahol amint belép kiegyenesedik, azonban a kezét nem veszi ki a zsebeiből. Lassú léptekkel barangol a kofák között reménykedve, hogy lát, vagy vall valami érdekeset, amivel nem csak a seggét törölheti, hanem el is kezdhet valamit.
Miközben egy standnál tekinti a fegyvereket. Néhányat még meg is emel. Teszteli a súlyukat és fogásukat. Lendíteni már nem mer vele, még a végén lecsapna valakit, aztán még őt vinnék be, pedig nem az ő hibája lenne! Nem tud dönteni két kard között, de nem is kell, ugyanis meghall valamit, ami váratlanul éri. *
~ Tervezés és kivitelezés, gnóm szaktudással? ~
* A kardok, amiket eddig tartott, hamar visszakerülnek a helyükre, majd törp egyből keresni kezdi ezt a bizonyos gnóm kereskedőt. Nincs nehéz dolga a következő sorban meg is pillantja. Megközelíti, majd ismerősei meglepődésére a megszokottnál illedelmesebben köszön, mint ahhoz már hozzászoktak. *
- Üdvözlet!
* Aprót biccent a gnóm irányába, majd folytatja. *
- Szeretném, ha megélezné a kardomat! Mostanában olyan az érzése, mintha semmit se vágna, csak zúzna.
* Ha belemegy, le is veszi a hátáról a masszív kardját és átnyújtja a gnómnak. Van pár ötlete, amiben a gnóm szaktudását hasznosítaná, de egyelőre szeretné tesztelni az állóvizet. Míg el van foglalva a kardjával, addig körbenéz, hátha lát valami érdekeset, majd egy rövid idő múlva folytatja. *
- Szeretnék megtervezi néhány felszerelést, ami megkönnyítene néhány dolgot az életemben!
//Gilas Abac//
* Zsebre dugott kézzel és savanyú arccal szeli a kis utcákat. Szemei lesütve fel nem pillant az útról, közben egy kavicsot rugdos, hogy azzal is kicsit elterelje az igen fantáziadús gondolatait. Nem tetszik neki a helyzet, mármint eddig sem volt rózsás, de társának a partnere nem tűnik jó bűntársnak. Csak reméli, hogy Lazziar tudja, hogy mit csinál! Kész tragédia lenne, ha el kéne tennie a kettőjüket láb alól, ha esetleg véletlenül „megtérülnének”.
Rövid útja a piacra viszi a törpét, ahol amint belép kiegyenesedik, azonban a kezét nem veszi ki a zsebeiből. Lassú léptekkel barangol a kofák között reménykedve, hogy lát, vagy vall valami érdekeset, amivel nem csak a seggét törölheti, hanem el is kezdhet valamit.
Miközben egy standnál tekinti a fegyvereket. Néhányat még meg is emel. Teszteli a súlyukat és fogásukat. Lendíteni már nem mer vele, még a végén lecsapna valakit, aztán még őt vinnék be, pedig nem az ő hibája lenne! Nem tud dönteni két kard között, de nem is kell, ugyanis meghall valamit, ami váratlanul éri. *
~ Tervezés és kivitelezés, gnóm szaktudással? ~
* A kardok, amiket eddig tartott, hamar visszakerülnek a helyükre, majd törp egyből keresni kezdi ezt a bizonyos gnóm kereskedőt. Nincs nehéz dolga a következő sorban meg is pillantja. Megközelíti, majd ismerősei meglepődésére a megszokottnál illedelmesebben köszön, mint ahhoz már hozzászoktak. *
- Üdvözlet!
* Aprót biccent a gnóm irányába, majd folytatja. *
- Szeretném, ha megélezné a kardomat! Mostanában olyan az érzése, mintha semmit se vágna, csak zúzna.
* Ha belemegy, le is veszi a hátáról a masszív kardját és átnyújtja a gnómnak. Van pár ötlete, amiben a gnóm szaktudását hasznosítaná, de egyelőre szeretné tesztelni az állóvizet. Míg el van foglalva a kardjával, addig körbenéz, hátha lát valami érdekeset, majd egy rövid idő múlva folytatja. *
- Szeretnék megtervezi néhány felszerelést, ami megkönnyítene néhány dolgot az életemben!
10431. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2025-05-13 07:24:49
Üzenet elküldve: 2025-05-13 07:24:49
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 44
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 44
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Baljós kezdetek//
*Kissé bűntudatosan pillant a törpe után. Nem tudja levakarni az érzést magáról, hogy most egy jó nyálasat köpött a két férfi levesébe. Pedig aztán ez egyáltalán nem volt sem szándéka, sem pedig terve. Persze nem bánja, hogy ennyi idő után ismét fivére mellett lehet, de bizony neki ráér akkor is, ha Lazziar időben kicsit szabadabb. Mert most úgy tűnik, hogy van bőven dolga a kettősnek, amit nem szeretne, hogy miatta késlekedjen. De most lenyeli a békát és megküzd a lelkiismeretével is, addig amíg valóban jó ötlet, hogy bátyja elszakadjon egy rövid időre a törpe társaságától. Úgy is tervben van, hogy hamarosan szabadjára ereszti. Persze nem könnyű szívvel, mert egyáltalán nem tetszik neki, hogy valami igencsak rosszban sántikálnak, de ahogy már annyiszor, most is csak azzal tudja magát nyugtatni, hogy Lazziar ilyen és bizony neki feltett szándéka, hogy így is fogadja el őt.
Kissé megszeppenten pislog fel fivérére a dolgok megbeszélése miatt. Hiába a csábos mosoly, valahogy érzi a veséjében, hogy ott bujkál még a fejmosás amiatt, hogy legutóbb is távozóra fogta.*
- Nem akartam belerondítani a dolgotokba.
*Dünnyögi az orra alatt, miközben a törpe távozását figyeli. Amikor amaz pedig eltűnik a szemei elől fivéréhez fordul.*
- Tényleg nem.
*Húzza el kicsit a száját. A bűnbánó pofit viszont hamarosan felváltja a durcás arc, amikor Lazziar a füleire pöckölve piszkálódik. Noha ajkai mosolykezdeménybe rezdülnek, mégis tartja magát, hogy eljátssza a vérig sértettséget.*
- Nem vagyok kislány Lazziar. Akkor fekszem le, amikor akarok.
*És azzal ki is ölti rá a nyelvét, ami valljuk be őszintén nem éppen a felnőtt nők szokása. A kérdésig viszont elárasztja némi jókedv.*
- Persze, hogy jól.
*Vágja rá azonnal és határozottan, majd egy hosszú sóhajjal ismét abba az irányba pillant, amerre Wrojth távozott.*
- Nagyjából. Nem akartam belerondítani a dolgotokba. Tényleg nem kell kíséret a ruhák miatt.
*Hagyja, hogy irányba fordítsák, majd lassan meg is indul, hogy maga mögött hagyja a romos házakat. A piac látványa és illatai sokkal derítőbb képét festik a városnak, mint ez a romos negyed.*
- És mielőtt belekezdenél, hogy nincs így, valamennyire így van. De, ha már így alakult, akkor igyekszem gyors lenni, megengedem, hogy hazakísérj, azután pedig mehetsz is a barátod után.
*Erőltet magára egy komisznak szánt vigyort, ami apránként mosolyba vált át, amint elé tárul a piac boltíves bejárata. Az orrába már be is kúszik a különféle áruk illata és a nyüzsgésnek indult tömeg zsivaja pedig a füleibe. Szívesen nézelődne, de nem szegi meg az ígéretét, így indul is, hogy a ruhák felé vegye az irányt. De közben azért ott motoszkál benne, hogy amúgy is el akart látogatni a piacra, méghozzá céllal. Egy ideig alsó ajkát rágcsálja, míg érik benne a mersz, hogy a kérdést feltegye, de végül hirtelen megfékezi a lépteit és sűrű szempillarebegtetések közepette sandít fel mostohájára.*
- Ha pónim nem is, kutyám lehet?
*Az az egy plusz dolog már nem akkora kitérő. Feltéve, ha egyáltalán beteheti a négy mancsát egy kis barát a Glynmaris-lakba.*
- Figyelek rá. Etetem és itatom. Feltakarítok utána sűrűn, ha bepiszkít vagy nagyon hullana a szőre. De rászoktatom, hogy bírja ki, amíg elviszem egy sétára.
*Azzal pedig nem rest bepróbálkozni azzal, hogy tud ő úgy csinálni, mintha olyan aranyos lenne. Mindkét kezével mostohája karjára ölel, arcát pedig annak felsőjének ujjába fúrja, amíg a nagy kék szemeivel nem pillant fel újból a férfira.*
- Ha nem is most. De majd egyszer.
*Kissé bűntudatosan pillant a törpe után. Nem tudja levakarni az érzést magáról, hogy most egy jó nyálasat köpött a két férfi levesébe. Pedig aztán ez egyáltalán nem volt sem szándéka, sem pedig terve. Persze nem bánja, hogy ennyi idő után ismét fivére mellett lehet, de bizony neki ráér akkor is, ha Lazziar időben kicsit szabadabb. Mert most úgy tűnik, hogy van bőven dolga a kettősnek, amit nem szeretne, hogy miatta késlekedjen. De most lenyeli a békát és megküzd a lelkiismeretével is, addig amíg valóban jó ötlet, hogy bátyja elszakadjon egy rövid időre a törpe társaságától. Úgy is tervben van, hogy hamarosan szabadjára ereszti. Persze nem könnyű szívvel, mert egyáltalán nem tetszik neki, hogy valami igencsak rosszban sántikálnak, de ahogy már annyiszor, most is csak azzal tudja magát nyugtatni, hogy Lazziar ilyen és bizony neki feltett szándéka, hogy így is fogadja el őt.
Kissé megszeppenten pislog fel fivérére a dolgok megbeszélése miatt. Hiába a csábos mosoly, valahogy érzi a veséjében, hogy ott bujkál még a fejmosás amiatt, hogy legutóbb is távozóra fogta.*
- Nem akartam belerondítani a dolgotokba.
*Dünnyögi az orra alatt, miközben a törpe távozását figyeli. Amikor amaz pedig eltűnik a szemei elől fivéréhez fordul.*
- Tényleg nem.
*Húzza el kicsit a száját. A bűnbánó pofit viszont hamarosan felváltja a durcás arc, amikor Lazziar a füleire pöckölve piszkálódik. Noha ajkai mosolykezdeménybe rezdülnek, mégis tartja magát, hogy eljátssza a vérig sértettséget.*
- Nem vagyok kislány Lazziar. Akkor fekszem le, amikor akarok.
*És azzal ki is ölti rá a nyelvét, ami valljuk be őszintén nem éppen a felnőtt nők szokása. A kérdésig viszont elárasztja némi jókedv.*
- Persze, hogy jól.
*Vágja rá azonnal és határozottan, majd egy hosszú sóhajjal ismét abba az irányba pillant, amerre Wrojth távozott.*
- Nagyjából. Nem akartam belerondítani a dolgotokba. Tényleg nem kell kíséret a ruhák miatt.
*Hagyja, hogy irányba fordítsák, majd lassan meg is indul, hogy maga mögött hagyja a romos házakat. A piac látványa és illatai sokkal derítőbb képét festik a városnak, mint ez a romos negyed.*
- És mielőtt belekezdenél, hogy nincs így, valamennyire így van. De, ha már így alakult, akkor igyekszem gyors lenni, megengedem, hogy hazakísérj, azután pedig mehetsz is a barátod után.
*Erőltet magára egy komisznak szánt vigyort, ami apránként mosolyba vált át, amint elé tárul a piac boltíves bejárata. Az orrába már be is kúszik a különféle áruk illata és a nyüzsgésnek indult tömeg zsivaja pedig a füleibe. Szívesen nézelődne, de nem szegi meg az ígéretét, így indul is, hogy a ruhák felé vegye az irányt. De közben azért ott motoszkál benne, hogy amúgy is el akart látogatni a piacra, méghozzá céllal. Egy ideig alsó ajkát rágcsálja, míg érik benne a mersz, hogy a kérdést feltegye, de végül hirtelen megfékezi a lépteit és sűrű szempillarebegtetések közepette sandít fel mostohájára.*
- Ha pónim nem is, kutyám lehet?
*Az az egy plusz dolog már nem akkora kitérő. Feltéve, ha egyáltalán beteheti a négy mancsát egy kis barát a Glynmaris-lakba.*
- Figyelek rá. Etetem és itatom. Feltakarítok utána sűrűn, ha bepiszkít vagy nagyon hullana a szőre. De rászoktatom, hogy bírja ki, amíg elviszem egy sétára.
*Azzal pedig nem rest bepróbálkozni azzal, hogy tud ő úgy csinálni, mintha olyan aranyos lenne. Mindkét kezével mostohája karjára ölel, arcát pedig annak felsőjének ujjába fúrja, amíg a nagy kék szemeivel nem pillant fel újból a férfira.*
- Ha nem is most. De majd egyszer.
10430. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2025-05-12 08:55:09
Üzenet elküldve: 2025-05-12 08:55:09
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 18
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 18
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//Nyílt//
//Adoaver Droverson//
*Sok okból léphet valaki arra az útra, hogy mesternek tanuljon. Egyrészt érdekelheti a szakma. Másrészt érdekelheti az üzlet. Harmadrészt érdekelheti a pénz. Negyedrészt: a hírnév miatt. És még lehetne sorolni, tovább, mint ahány ujja csak van egy valóban szakértő gnómnak. Gilas Abac elsősorban és leginkább valóban a szakmája szeretete miatt fejlesztette magát mesteri szintre. Szeret új dolgokat alkotni – hasznosakat, érdekeseket, olyanokat, amikre még más nem is gondolt. Másrészt, ha őszinték akarunk lenni, a hírnév és az azzal járó megbecsülés miatt. Az elismerés, amit az elégedett vevőitől kap, olyan érzés számára, mintha a legsimább langyos hájjal kenegetnék. A pénz? Na, a pénz valahol a sor végén van csupán. Nem arról van szó, hogy megveti az aranyakat vagy azt a kényelmet amit az aranyakon lehet megvásárolni, nem ám – de az arany a hírnévvel együtt jön, és csak az aranyak miatt csinálni valamit egészen olyan lenne, mintha prostituáltnak állna a gnóm fia.*
- A megrendelőlap egyedi. *Megrázza a fejét.* Bár lemásolható, de mi végre? Nincs előre fizetve a megrendelt áru. Kinek lenne érdeke hamisítani egy elismervényt, csak hogy aztán kifizesse a terméket, nem igaz?
*Az állítás egyszerű igazsága mellett valóban ott van az a tény is, hogy különben remekül eszébe véste az embert, így emlékezne rá akkor is, ha az történetesen az átvételi elismervény nélkül jelenne meg nála egy hat múlva.*
- Szarvasliget? Azt hiszem tudom, merre van. Köszönöm az invitációt! *Kissé meghajtja magát, honi városa udvarias szokásai-szabályai szerint. Még az sem kizárt, hogy élni fog a lehetőséggel. Miért is ne? Bár egy istálló felújítása nem kifejezetten az ő szakterülete -ott egy ács vagy kőműves több eredményt érne el-, de ha szabad kezet adnak neki benne, akkor éppen lenne pár ötlete, hogy mivel lehetne egy istállót modernné tenni. Önetető, önitató, rotációs hátvakaró, vízleöntéses patamosóvályú.. hm, talán, talán, miért is ne?*
- A viszont látásra, fiatalúr! *Ismét meghajtja magát, viszonozva az ember gesztusát, és még pár szusszantás idejéig figyeli távolodó alakját. Mikor a köpönyegbe burkolt alak már beleveszik a Piacon ringó többi váll és fej és fonott kosara közé, ellöki magát a kocsijától, mély levegőt vesz, és ismét kiengedi a hangját.*
- Vasárut tessék! Szögek, csavarok, ácskapcsok! Bádogholmit tessék! Fazekak, lábasok, serpenyők! Üstfoltozás! Késélezés! Tervezés és kivitelezés, gnóm szaktudással!
//Adoaver Droverson//
*Sok okból léphet valaki arra az útra, hogy mesternek tanuljon. Egyrészt érdekelheti a szakma. Másrészt érdekelheti az üzlet. Harmadrészt érdekelheti a pénz. Negyedrészt: a hírnév miatt. És még lehetne sorolni, tovább, mint ahány ujja csak van egy valóban szakértő gnómnak. Gilas Abac elsősorban és leginkább valóban a szakmája szeretete miatt fejlesztette magát mesteri szintre. Szeret új dolgokat alkotni – hasznosakat, érdekeseket, olyanokat, amikre még más nem is gondolt. Másrészt, ha őszinték akarunk lenni, a hírnév és az azzal járó megbecsülés miatt. Az elismerés, amit az elégedett vevőitől kap, olyan érzés számára, mintha a legsimább langyos hájjal kenegetnék. A pénz? Na, a pénz valahol a sor végén van csupán. Nem arról van szó, hogy megveti az aranyakat vagy azt a kényelmet amit az aranyakon lehet megvásárolni, nem ám – de az arany a hírnévvel együtt jön, és csak az aranyak miatt csinálni valamit egészen olyan lenne, mintha prostituáltnak állna a gnóm fia.*
- A megrendelőlap egyedi. *Megrázza a fejét.* Bár lemásolható, de mi végre? Nincs előre fizetve a megrendelt áru. Kinek lenne érdeke hamisítani egy elismervényt, csak hogy aztán kifizesse a terméket, nem igaz?
*Az állítás egyszerű igazsága mellett valóban ott van az a tény is, hogy különben remekül eszébe véste az embert, így emlékezne rá akkor is, ha az történetesen az átvételi elismervény nélkül jelenne meg nála egy hat múlva.*
- Szarvasliget? Azt hiszem tudom, merre van. Köszönöm az invitációt! *Kissé meghajtja magát, honi városa udvarias szokásai-szabályai szerint. Még az sem kizárt, hogy élni fog a lehetőséggel. Miért is ne? Bár egy istálló felújítása nem kifejezetten az ő szakterülete -ott egy ács vagy kőműves több eredményt érne el-, de ha szabad kezet adnak neki benne, akkor éppen lenne pár ötlete, hogy mivel lehetne egy istállót modernné tenni. Önetető, önitató, rotációs hátvakaró, vízleöntéses patamosóvályú.. hm, talán, talán, miért is ne?*
- A viszont látásra, fiatalúr! *Ismét meghajtja magát, viszonozva az ember gesztusát, és még pár szusszantás idejéig figyeli távolodó alakját. Mikor a köpönyegbe burkolt alak már beleveszik a Piacon ringó többi váll és fej és fonott kosara közé, ellöki magát a kocsijától, mély levegőt vesz, és ismét kiengedi a hangját.*
- Vasárut tessék! Szögek, csavarok, ácskapcsok! Bádogholmit tessék! Fazekak, lábasok, serpenyők! Üstfoltozás! Késélezés! Tervezés és kivitelezés, gnóm szaktudással!
10429. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2025-05-11 17:52:15
Üzenet elküldve: 2025-05-11 17:52:15
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 329
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 329
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//Nyílt//
//Adoaver Droverson//
*Nem éppen egy horribilis összeg, még így se, örül hogy mindketten így gondolják. Bár hobbijának természete miatt nem teheti meg, hogy kedve szerint szórja szét a vagyonát minden városi bevásárláson, de azt is jól tudja, mikor kell engedni, és még tovább is adni. Márpedig van egy olyan sejtése, bőven meg fogja érni az a további kisebb költség. Különben is, ha tudná a gnóm árus hogy honnan is kapja a pénzét, akkor szemöldöke se rezzenne a bőkezűségre. És hogy mennyibe kerül kinyitni azokat a köteteket a mágustoronyban...*
- Aláírások? Másolatok, más dokumentum? *Hamarabb végeztek az üzlet papírra vésésével, mielőtt lement volna a nap, ez pedig ritkaszámba megy savanyú tapasztalatai alapján, úgyhogy meglepődik. De nem fog szomorkodni rajta.*
- Részemről a megtiszteltetés, Abac uram, és nagy reményekkel várom az egy hat leteltét. És ha van ideje, látogassa meg a Szarvasligetet: Ha megunja a hangos kocsmai szobákat, nálunk ki tudja szellőztetni gondolatait. Na meg az istállóra ráférne egy kis felújítás, de ez már a jövő kérdése és üzlete. A viszontlátásra!
*Rájön, hogy mindezen barátkozás és érdekes figura ellenére még mindig a gnómot tartaná fel azzal, ha további kérdésekkel foglalja el, amik nem kifejezetten a rendelésével kapcsolatosak; nem is beszélve arról, hogy amíg ő vele beszél, szinte biztosan valaki más látóterét blokkolja el a kisember és portékái elől, és a közelben maradni pedig túlzottan unalmas lenne számára beszélgetőtárs nélkül. Na meg milyen benyomást keltene mindenki számára, ha üzletelés közben valamilyen köpenyes idegen végig stíröli a vásárlót a tudata nélkül? Nem, itt az egyedüli megoldás az ha továbbáll, és hagyja Abac urat egymagában végezni azt, amiért kitolta azt a súlyosnak kinéző kocsit. Így-is úgy is látni fogja őt később, tehát akár egy listával is előkészülhetne addig, hogy mivel fogja akkor pazarolni az idejét. Persze nem fog szó szerint így cselekedni.
Távozásként enyhén meghajol, majd köpenyét fejére visszahúzva eltávolodik az ezermester standjától, vissza a piac embertömegének a törzsébe, amiből a sikátorok és sarkok felé alakulnak ki a gallyak, ahogy a gnóm irányába is. ezen a tudat alatt kialakult főfolyóban megindul, hogy némi késés után csak elérje az itteni rezidenciáját, és onnan visszainduljon Szarvasligetbe.*
//Adoaver Droverson//
*Nem éppen egy horribilis összeg, még így se, örül hogy mindketten így gondolják. Bár hobbijának természete miatt nem teheti meg, hogy kedve szerint szórja szét a vagyonát minden városi bevásárláson, de azt is jól tudja, mikor kell engedni, és még tovább is adni. Márpedig van egy olyan sejtése, bőven meg fogja érni az a további kisebb költség. Különben is, ha tudná a gnóm árus hogy honnan is kapja a pénzét, akkor szemöldöke se rezzenne a bőkezűségre. És hogy mennyibe kerül kinyitni azokat a köteteket a mágustoronyban...*
- Aláírások? Másolatok, más dokumentum? *Hamarabb végeztek az üzlet papírra vésésével, mielőtt lement volna a nap, ez pedig ritkaszámba megy savanyú tapasztalatai alapján, úgyhogy meglepődik. De nem fog szomorkodni rajta.*
- Részemről a megtiszteltetés, Abac uram, és nagy reményekkel várom az egy hat leteltét. És ha van ideje, látogassa meg a Szarvasligetet: Ha megunja a hangos kocsmai szobákat, nálunk ki tudja szellőztetni gondolatait. Na meg az istállóra ráférne egy kis felújítás, de ez már a jövő kérdése és üzlete. A viszontlátásra!
*Rájön, hogy mindezen barátkozás és érdekes figura ellenére még mindig a gnómot tartaná fel azzal, ha további kérdésekkel foglalja el, amik nem kifejezetten a rendelésével kapcsolatosak; nem is beszélve arról, hogy amíg ő vele beszél, szinte biztosan valaki más látóterét blokkolja el a kisember és portékái elől, és a közelben maradni pedig túlzottan unalmas lenne számára beszélgetőtárs nélkül. Na meg milyen benyomást keltene mindenki számára, ha üzletelés közben valamilyen köpenyes idegen végig stíröli a vásárlót a tudata nélkül? Nem, itt az egyedüli megoldás az ha továbbáll, és hagyja Abac urat egymagában végezni azt, amiért kitolta azt a súlyosnak kinéző kocsit. Így-is úgy is látni fogja őt később, tehát akár egy listával is előkészülhetne addig, hogy mivel fogja akkor pazarolni az idejét. Persze nem fog szó szerint így cselekedni.
Távozásként enyhén meghajol, majd köpenyét fejére visszahúzva eltávolodik az ezermester standjától, vissza a piac embertömegének a törzsébe, amiből a sikátorok és sarkok felé alakulnak ki a gallyak, ahogy a gnóm irányába is. ezen a tudat alatt kialakult főfolyóban megindul, hogy némi késés után csak elérje az itteni rezidenciáját, és onnan visszainduljon Szarvasligetbe.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10041-10060 , 10061-10080 , 10081-10100 , 10101-10120 , 10121-10140 , 10141-10160 , 10161-10180 , 10181-10200 , 10201-10220 , 10221-10240 , 10241-10260 , 10261-10280 , 10281-10300 , 10301-10320 , 10321-10340 , 10341-10360 , 10361-10380 , 10381-10400 , 10401-10420 , 10421-10440 , 10429-10448