Arthenior - Pegazus fogadó
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 276 (5501. - 5520. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
5520. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-11-08 19:52:31
Üzenet elküldve: 2024-11-08 19:52:31
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 30
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 30
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Szeszélyek//
*Az a kacér vigyor igencsak megerősíti amúgy sem gyenge lábakon álló magabiztosságát. Bár a mondás úgy tartja, hogy magasról lehet nagyot zuhanni, így óvatosan kezeli az ork reakcióit. Nem sok kedve van ahhoz, hogy megint elbízza magát, azután pedig szépen koppanjon egy nagyot. Főleg, hogy újfajta játékot űz, mert a repertoárban eddig még zöldbőrű nem szerepelt. Valahol tartott is egy efféle találkozástól. Egészen addig a pontig, amíg nem pillantotta meg azokat a delejező vörös szemeket. Persze az sem elhanyagolható, hogy igazán szórakoztató társaság is egyben a férfi. Ritkán akad össze olyannal, aki ilyen jól forgatja a szavakat és egyáltalán nem untatja a beszéddel. Bár bizonyosan változna itt pár dolog, ha felfedné milyen mesterséget is űz pontosan. Mert vannak, akik megijednek, megundorodnak vagy egyszerűen elbízva magukat rövidre zárják az ismerkedést, hogy a fogadó szobájában lökjék magukat a cél felé. Neki pedig most igencsak ínyére van, hogy nem ráncigálja fel senki sem a durva fogadói ágyba.*
- Talán később a szavadon is foglak.
*Komisz mosollyal viszonozza azt a kacér vigyort, hogy azután eltűnjön a férfi mögött. A gyengéd masszírozásnak talán a külső szemeknek annyi a célja, hogy jó színben tüntesse fel magát az ork előtt. Hogy beédesgesse magát, akár csábítson. Pedig jelen állásban valami újdonság akadt a keze közé, amit a lehetőségekhez mérten szeretne megismerni. Így a gyúrásba oltott mozdulatok inkább kitapasztalás saját maga számára, sem, mint igazi, önzetlen kényeztetés egy fáradt orknak. De a végére elégedett mosollyal konstatálja, hogy tetszetős, amire rátalált.*
- Talán azon a zártkörű leckén erre is fényt deríthetnénk.
*Harapja be alsó ajkát, cseppet sem szégyenkezve a különösen kétértelmű megjegyzés miatt. A végén azért felkuncog, majd tovább hallgatja a férfit. A pálinka a másik tetszését is elnyeri. Szerencse, mert itt igen jóízű italt mérnek. A bornál minden bizonnyal jobbat. Így amint megkapja a saját poharát ráfogva emeli meg a férfi felé.*
- Akkor igyunk a szerencsés véletlenekre és a jó kézügyességre.
*Kacsint, majd egy jól megszokott gyors mozdulattal hajtja le az italt. Az égető érzés azonnal szétterjed a torkában, végül a gyomrában kezdi kifejteni a hatását. De a keserű, erős nedű nem grimaszt vagy fintort csal ki a nőből, hanem egy egész testét beborító libabőrt követő elégedett sóhajt. A megürült pohár halkan koppan a pult lapján, miközben kényelmesen nyalja le ajkairól a pálinka utolsó cseppjét is.*
- Akár ihattunk volna a kellemes találkozásokra is.
*Búgja, miközben közelebb lép, testével szinte a másikénak simulva. Ujjai az ingre simítanak, hogy szórakozottan játszanak egy-egy gombjával.*
- Vagy a zártkörű leckékre.
*Mosolyodik el komiszul, ahogy újból felkeresi azokat az izzó rubinszíneket.*
//Szeszélyek//
*Az a kacér vigyor igencsak megerősíti amúgy sem gyenge lábakon álló magabiztosságát. Bár a mondás úgy tartja, hogy magasról lehet nagyot zuhanni, így óvatosan kezeli az ork reakcióit. Nem sok kedve van ahhoz, hogy megint elbízza magát, azután pedig szépen koppanjon egy nagyot. Főleg, hogy újfajta játékot űz, mert a repertoárban eddig még zöldbőrű nem szerepelt. Valahol tartott is egy efféle találkozástól. Egészen addig a pontig, amíg nem pillantotta meg azokat a delejező vörös szemeket. Persze az sem elhanyagolható, hogy igazán szórakoztató társaság is egyben a férfi. Ritkán akad össze olyannal, aki ilyen jól forgatja a szavakat és egyáltalán nem untatja a beszéddel. Bár bizonyosan változna itt pár dolog, ha felfedné milyen mesterséget is űz pontosan. Mert vannak, akik megijednek, megundorodnak vagy egyszerűen elbízva magukat rövidre zárják az ismerkedést, hogy a fogadó szobájában lökjék magukat a cél felé. Neki pedig most igencsak ínyére van, hogy nem ráncigálja fel senki sem a durva fogadói ágyba.*
- Talán később a szavadon is foglak.
*Komisz mosollyal viszonozza azt a kacér vigyort, hogy azután eltűnjön a férfi mögött. A gyengéd masszírozásnak talán a külső szemeknek annyi a célja, hogy jó színben tüntesse fel magát az ork előtt. Hogy beédesgesse magát, akár csábítson. Pedig jelen állásban valami újdonság akadt a keze közé, amit a lehetőségekhez mérten szeretne megismerni. Így a gyúrásba oltott mozdulatok inkább kitapasztalás saját maga számára, sem, mint igazi, önzetlen kényeztetés egy fáradt orknak. De a végére elégedett mosollyal konstatálja, hogy tetszetős, amire rátalált.*
- Talán azon a zártkörű leckén erre is fényt deríthetnénk.
*Harapja be alsó ajkát, cseppet sem szégyenkezve a különösen kétértelmű megjegyzés miatt. A végén azért felkuncog, majd tovább hallgatja a férfit. A pálinka a másik tetszését is elnyeri. Szerencse, mert itt igen jóízű italt mérnek. A bornál minden bizonnyal jobbat. Így amint megkapja a saját poharát ráfogva emeli meg a férfi felé.*
- Akkor igyunk a szerencsés véletlenekre és a jó kézügyességre.
*Kacsint, majd egy jól megszokott gyors mozdulattal hajtja le az italt. Az égető érzés azonnal szétterjed a torkában, végül a gyomrában kezdi kifejteni a hatását. De a keserű, erős nedű nem grimaszt vagy fintort csal ki a nőből, hanem egy egész testét beborító libabőrt követő elégedett sóhajt. A megürült pohár halkan koppan a pult lapján, miközben kényelmesen nyalja le ajkairól a pálinka utolsó cseppjét is.*
- Akár ihattunk volna a kellemes találkozásokra is.
*Búgja, miközben közelebb lép, testével szinte a másikénak simulva. Ujjai az ingre simítanak, hogy szórakozottan játszanak egy-egy gombjával.*
- Vagy a zártkörű leckékre.
*Mosolyodik el komiszul, ahogy újból felkeresi azokat az izzó rubinszíneket.*
5519. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-11-08 19:20:11
Üzenet elküldve: 2024-11-08 19:20:11
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 413
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 413
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Szeszélyek//
* Csak megkapja a megerősítést előbbi állítására. Bár valahogy ez a megerősítés most nem hozza lázba, mint ahogyan azt először tette, de ez lehet csak azért van, mert már túltárgyalták ezt a részt. *
- Talán később tarthatok egy zártkörű leckét.
* Egy sokatmondó kacér vigyor váltja az ork hétköznapi vigyorát. Aztán mikor a másik változtat a taktikáin és ezúttal mögötte és két kézzel kezdi dögönyözni a hátát, akkor már végképp elengedi magát. Élvezi a helyzetet, amibe került, enyhe nyögések is hallhatóak az orktól. *
- Kegyed elég tehetséges a kezeivel. Kíváncsi vagyok, hogy mire jók még!
* Már most megérte ellátogatni a pegazusba, és még nincs vége az estének! Kényelmében kicsit késik is a válasszal. *
- Legtöbben ezért járnak, vagy tévednék? Valaki ünnepel, valaki meg... felejteni szeretne. Most csak a véletlennek, vagy a jó lapjárásaimnak köszönhető, hogy ünneplek.
* Meg kell hagynia, hogy női társa kellően jól forgatja a szavakat. Aki pont azt mondja, amit egy férfi hallani szeretne, az könnyen az ujjai köré csavarhat bárkit. Jelen esetben nem bánja, hogy most ő a szerencsés nyertes. Viszont minden jónak egyszer vége kell, hogy legyen. *
- Tökéletes. * int, hogy felkeltse a pultos figyelmét. * Két Pálinkát uram. Itt a 34 arany
. Mire igyunk kedvesem?
* Kérdezi miközben az egyiket Mili elé tolja. *
//Szeszélyek//
* Csak megkapja a megerősítést előbbi állítására. Bár valahogy ez a megerősítés most nem hozza lázba, mint ahogyan azt először tette, de ez lehet csak azért van, mert már túltárgyalták ezt a részt. *
- Talán később tarthatok egy zártkörű leckét.
* Egy sokatmondó kacér vigyor váltja az ork hétköznapi vigyorát. Aztán mikor a másik változtat a taktikáin és ezúttal mögötte és két kézzel kezdi dögönyözni a hátát, akkor már végképp elengedi magát. Élvezi a helyzetet, amibe került, enyhe nyögések is hallhatóak az orktól. *
- Kegyed elég tehetséges a kezeivel. Kíváncsi vagyok, hogy mire jók még!
* Már most megérte ellátogatni a pegazusba, és még nincs vége az estének! Kényelmében kicsit késik is a válasszal. *
- Legtöbben ezért járnak, vagy tévednék? Valaki ünnepel, valaki meg... felejteni szeretne. Most csak a véletlennek, vagy a jó lapjárásaimnak köszönhető, hogy ünneplek.
* Meg kell hagynia, hogy női társa kellően jól forgatja a szavakat. Aki pont azt mondja, amit egy férfi hallani szeretne, az könnyen az ujjai köré csavarhat bárkit. Jelen esetben nem bánja, hogy most ő a szerencsés nyertes. Viszont minden jónak egyszer vége kell, hogy legyen. *
- Tökéletes. * int, hogy felkeltse a pultos figyelmét. * Két Pálinkát uram. Itt a 34 arany
. Mire igyunk kedvesem? * Kérdezi miközben az egyiket Mili elé tolja. *
5518. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-11-08 18:28:15
Üzenet elküldve: 2024-11-08 18:28:15
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 109
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 109
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Hattyúvágta//
*Minden pillanatát megérte a komiszsága. Corad elvörösödő képét látva hatalmas elégedettség lesz úrrá rajta. Igazán kellemes a bosszú ilyen mód való tálalása. Persze valamennyire magával is kitol közben, mert az arcára ülő pír tökéletesen megmutatja, hogy ez az új fajta helyzet és szerep bizony számára is izgatóbb. Szerencsére ezt maga mögé tudja kényszeríteni, mert sokkal édesebb elfoglaltság most a fiú bosszantása. Persze őszinte szeretetbe csomagolva.
Jól ki tudja olvasni az összeszűkült szemek üzenetét, ennek ellenére egy cseppet sem veszít erejéből számára a móka.
De Corad terve más. A lába hamar rabságba esik, aminek hála sem a ténykedést nem tudja folytatni, sem kiszabadulni nem tud a szorításból. Erőlködni pedig nem akar, mert a végén magukra borítja az asztalt.
Sajnos most így kénytelen megvárni amíg a rendelés lezárul, a fogadós pedig távozóra fogja.
Corad vigyorát nem rest azonnal viszonozni, de végül inkább ismét az ártatlan bárány szerepébe bújik.*
- Miért? Mit csinálok?
*Vonja fel értetlenül a szemöldökeit, mindeközben alig bírja leküzdeni, hogy a szája ne görbüljön fel ismét egy komisz mosolyba.
Ez a titkos kis játék számára épp, hogy lelkesítőbb, mint pár elcsattanó csók vagy édes simítás a fürdőben. Ahol állítólag pajzánabb dolgokat is láttak már a falak. Abban mi az élvezet, az izgalom?*
- Ennyi amúgy is jár nekem.
*Ölti ki nyelvét a fiúra, ahogy nyugtot hagy a lábával, de azért még nem húzza vissza. Még ez a kevéske érintés is jólesik tőle.*
- A tervekre visszatérve... Akár a piacra is mehetünk. Tegnap csak részben volt szerencsés a bevásárlásom.
*Sóhajtja, ahogy magában elengedi az intimebb elfoglaltság gondolatát. A fürdőben sem állt kötélnek a fiú, most itt is úgy fest, hogy nem igazán kapható a mókára. Igazából fogalma sincs hogyan működik a férfi szervezet. Lehet, hogy órák vagy napok kellenek ahhoz, hogy újra késztetést érezzenek valami meghittebb tevékenységhez. Vagy Coradnak van szüksége több időre.*
*Minden pillanatát megérte a komiszsága. Corad elvörösödő képét látva hatalmas elégedettség lesz úrrá rajta. Igazán kellemes a bosszú ilyen mód való tálalása. Persze valamennyire magával is kitol közben, mert az arcára ülő pír tökéletesen megmutatja, hogy ez az új fajta helyzet és szerep bizony számára is izgatóbb. Szerencsére ezt maga mögé tudja kényszeríteni, mert sokkal édesebb elfoglaltság most a fiú bosszantása. Persze őszinte szeretetbe csomagolva.
Jól ki tudja olvasni az összeszűkült szemek üzenetét, ennek ellenére egy cseppet sem veszít erejéből számára a móka.
De Corad terve más. A lába hamar rabságba esik, aminek hála sem a ténykedést nem tudja folytatni, sem kiszabadulni nem tud a szorításból. Erőlködni pedig nem akar, mert a végén magukra borítja az asztalt.
Sajnos most így kénytelen megvárni amíg a rendelés lezárul, a fogadós pedig távozóra fogja.
Corad vigyorát nem rest azonnal viszonozni, de végül inkább ismét az ártatlan bárány szerepébe bújik.*
- Miért? Mit csinálok?
*Vonja fel értetlenül a szemöldökeit, mindeközben alig bírja leküzdeni, hogy a szája ne görbüljön fel ismét egy komisz mosolyba.
Ez a titkos kis játék számára épp, hogy lelkesítőbb, mint pár elcsattanó csók vagy édes simítás a fürdőben. Ahol állítólag pajzánabb dolgokat is láttak már a falak. Abban mi az élvezet, az izgalom?*
- Ennyi amúgy is jár nekem.
*Ölti ki nyelvét a fiúra, ahogy nyugtot hagy a lábával, de azért még nem húzza vissza. Még ez a kevéske érintés is jólesik tőle.*
- A tervekre visszatérve... Akár a piacra is mehetünk. Tegnap csak részben volt szerencsés a bevásárlásom.
*Sóhajtja, ahogy magában elengedi az intimebb elfoglaltság gondolatát. A fürdőben sem állt kötélnek a fiú, most itt is úgy fest, hogy nem igazán kapható a mókára. Igazából fogalma sincs hogyan működik a férfi szervezet. Lehet, hogy órák vagy napok kellenek ahhoz, hogy újra késztetést érezzenek valami meghittebb tevékenységhez. Vagy Coradnak van szüksége több időre.*
5517. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-11-08 15:30:31
Üzenet elküldve: 2024-11-08 15:30:31
Rang: Játékos
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
// Az ork, a félvér és az óriás //
* Böröngőnek teljesen igaza van. A többi már nem is érdekli. Amíg jól lakik, addig neki nincsenek különösebb igényei. Habár Harga megjegyzésén elgondolkodik, végül egy óriáshoz képest kecses böffentésnél többet nem tesz hozzá a beszélgetés folytatásához. Ez a véleménye.
Aztán idővel áttérnek a konkrét ügyre, amiért a fél-elf meghívta őket egy egész kiadós vacsorára. Már azon kívül, hogy szerette volna visszakapni a faragványait. Figyelmesen hallgatja Wynpeiros tervét és a sok pénz hallatán megcsillan a szeme. Ma ugyan nem lakott jól saját pénzből, de nem is költött, csak a századrészét a nemesi rang árának. Így egyetlen megkopaszított nemesért legalább egy-két hatig el tudnának éldegélni a fogadóban. Legalábbis úgy gondolja. Konkrét számításokat nem végzett és nem is fog. Ehhez pedig elég lenne néhány embert megverni? Böröngő nem gonosz, de annál okosabb, így belátja, hogy ez a terv hibátlan. Izgatottságát azonban még nem veri nagy dobra, hátha Hargának van valamilyen meglátása. Tény, hogy mégis inkább a zöldbőrűnek hinne üzleti kérdésekben, mint a saját fejének. Úgyhogy egyelőre csak vállat von, leissza a söre felét és csapatuk női tagja felé fordul a válaszát várva. *
* Böröngőnek teljesen igaza van. A többi már nem is érdekli. Amíg jól lakik, addig neki nincsenek különösebb igényei. Habár Harga megjegyzésén elgondolkodik, végül egy óriáshoz képest kecses böffentésnél többet nem tesz hozzá a beszélgetés folytatásához. Ez a véleménye.
Aztán idővel áttérnek a konkrét ügyre, amiért a fél-elf meghívta őket egy egész kiadós vacsorára. Már azon kívül, hogy szerette volna visszakapni a faragványait. Figyelmesen hallgatja Wynpeiros tervét és a sok pénz hallatán megcsillan a szeme. Ma ugyan nem lakott jól saját pénzből, de nem is költött, csak a századrészét a nemesi rang árának. Így egyetlen megkopaszított nemesért legalább egy-két hatig el tudnának éldegélni a fogadóban. Legalábbis úgy gondolja. Konkrét számításokat nem végzett és nem is fog. Ehhez pedig elég lenne néhány embert megverni? Böröngő nem gonosz, de annál okosabb, így belátja, hogy ez a terv hibátlan. Izgatottságát azonban még nem veri nagy dobra, hátha Hargának van valamilyen meglátása. Tény, hogy mégis inkább a zöldbőrűnek hinne üzleti kérdésekben, mint a saját fejének. Úgyhogy egyelőre csak vállat von, leissza a söre felét és csapatuk női tagja felé fordul a válaszát várva. *
5516. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-11-08 14:01:52
Üzenet elküldve: 2024-11-08 14:01:52
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 30
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 30
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Szeszélyek//
- A piszkos elég találó.
*Tűnődik el kissé, de minduntalan ugyan arra a megállapításra jut, hogy az ő szakmája sokszor hagy kívánnivalót maga után. Ismételten visszakanyarodva oda, hogy ha nem akar éhen veszni, akkor nem válogat sűrűn.*
- Látod kedves Cagon, ezt én is őszintén remélem.
*Mosolyodik el sokat sejtetőn, ám az kérdéses, hogy feltűnik-e az orknak. Igencsak mély gondolkodásúnak tűnik, arról nem is beszélve, hogy elf nők valószínűleg ritkán igyekeznek közel férkőzni egy ilyen hímhez. Így a rejtett utalások, a sejtelmes viselkedés nem biztos, hogy a megfelelő út, ha valami kellemesnek ígérkező szórakozással szeretné nyugtatni az egyébként pocsék napját.*
- Örömmel venném, ha ilyen mesterem lenne.
*Kacsint játékosan, majd az ünneplő csapat irányába pillant. Érez magában némi féltékenységet, hisz úgy fest rajta kívül ma mindenki ünnepelni érkezett. Ő meg csak a rossz szájízt és a kellemetlen emlékeket igyekszik kiöblíteni az alkohollal. De nem ad lehetőséget magának arra, hogy kedvét szegje a dolog. Inkább ellép a pulttól, hogy az ork mögé libbenjen és mindkét vállára felsimítson a kezeivel. Való igaz, hogy a finom ujjakat jobban megterheli a keményebb bőr és erősebb izomzat. De a kellemes szórakozás ígérete miatt ezen hamar túl tudja magát tenni.*
- És mondd csak, jó kedvedben mindig italozni jársz el vagy más kellemes módon is szoktál szórakozni?
*Dorombolja a férfi háta mögül, miközben a férfitól érkező kérdésre a poharára pillant. Már alig van pár korty az alján. Kérdéses, hogy mennyire szeretné józannak tudni a fejét, de talán egy ital még nem jelenti a világ végét.*
- Talán egy pálinkát.
*A kezei hamarosan abbahagyják a munkát az ork vállakon, hogy visszatérjen a helyére. A pohárból kiüríti a maradék kortyokat, majd újból felkeresi a vörös szemeket.*
- Mondjuk teljesen megértem. Ha sikeres a napom, akkor én is itt kötök ki. Egy jó ital, finom étel, akár egy forró fürdő kellemes kikapcsolódás. Bár, amint láthatod sikertelenség esetén is nagyjából ez a módszer.
*Kuncog fel halkan, közben az ork fürkészése alatt a megürült poharával játszik. Egyre inkább kíváncsi, hogy az ilyen férfiakat el lehet-e csábítania egy magafajtának egy kis szórakozásra. Ez a kíváncsiság pedig odáig nő, hogy most még foglalkozásához sem méri a dolgot, egyszerűen csak önös érdek vezérli. Valahogy nagyok a reményei aziránt, hogy milyen elégedettséggel szolgálhat számára egy ork. Az pedig még az arany szerzésének lehetőségét is elfeledteti vele.*
//Szeszélyek//
- A piszkos elég találó.
*Tűnődik el kissé, de minduntalan ugyan arra a megállapításra jut, hogy az ő szakmája sokszor hagy kívánnivalót maga után. Ismételten visszakanyarodva oda, hogy ha nem akar éhen veszni, akkor nem válogat sűrűn.*
- Látod kedves Cagon, ezt én is őszintén remélem.
*Mosolyodik el sokat sejtetőn, ám az kérdéses, hogy feltűnik-e az orknak. Igencsak mély gondolkodásúnak tűnik, arról nem is beszélve, hogy elf nők valószínűleg ritkán igyekeznek közel férkőzni egy ilyen hímhez. Így a rejtett utalások, a sejtelmes viselkedés nem biztos, hogy a megfelelő út, ha valami kellemesnek ígérkező szórakozással szeretné nyugtatni az egyébként pocsék napját.*
- Örömmel venném, ha ilyen mesterem lenne.
*Kacsint játékosan, majd az ünneplő csapat irányába pillant. Érez magában némi féltékenységet, hisz úgy fest rajta kívül ma mindenki ünnepelni érkezett. Ő meg csak a rossz szájízt és a kellemetlen emlékeket igyekszik kiöblíteni az alkohollal. De nem ad lehetőséget magának arra, hogy kedvét szegje a dolog. Inkább ellép a pulttól, hogy az ork mögé libbenjen és mindkét vállára felsimítson a kezeivel. Való igaz, hogy a finom ujjakat jobban megterheli a keményebb bőr és erősebb izomzat. De a kellemes szórakozás ígérete miatt ezen hamar túl tudja magát tenni.*
- És mondd csak, jó kedvedben mindig italozni jársz el vagy más kellemes módon is szoktál szórakozni?
*Dorombolja a férfi háta mögül, miközben a férfitól érkező kérdésre a poharára pillant. Már alig van pár korty az alján. Kérdéses, hogy mennyire szeretné józannak tudni a fejét, de talán egy ital még nem jelenti a világ végét.*
- Talán egy pálinkát.
*A kezei hamarosan abbahagyják a munkát az ork vállakon, hogy visszatérjen a helyére. A pohárból kiüríti a maradék kortyokat, majd újból felkeresi a vörös szemeket.*
- Mondjuk teljesen megértem. Ha sikeres a napom, akkor én is itt kötök ki. Egy jó ital, finom étel, akár egy forró fürdő kellemes kikapcsolódás. Bár, amint láthatod sikertelenség esetén is nagyjából ez a módszer.
*Kuncog fel halkan, közben az ork fürkészése alatt a megürült poharával játszik. Egyre inkább kíváncsi, hogy az ilyen férfiakat el lehet-e csábítania egy magafajtának egy kis szórakozásra. Ez a kíváncsiság pedig odáig nő, hogy most még foglalkozásához sem méri a dolgot, egyszerűen csak önös érdek vezérli. Valahogy nagyok a reményei aziránt, hogy milyen elégedettséggel szolgálhat számára egy ork. Az pedig még az arany szerzésének lehetőségét is elfeledteti vele.*
5515. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-11-08 13:23:04
Üzenet elküldve: 2024-11-08 13:23:04
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 108
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 108
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Hattyúvágta//
*Tulajdonképpen egészen jót derül L'szka újdonsült bátorságán. Neki fejben nem áll össze a kép, hogy a lány mindezt amolyan puha bosszúként csinálhatja, csak azért, mert a fürdőben végül a fürdésen kívül nem történt más. Ő csak simán úgy veszi, hogy a vöröshajú most másra is éhes, nem csak a ragulevesre. És ezt igazából nem is bánja. Ha jóllaktak az étellel, akkor minden további nélkül, engedelmesen tesz majd L'szka másfajta éhsége ellen is.*
- Igen, abban biztos vagyok, hogy kitalálunk valamit. *-mosolyodik el, tenyerében ismét a lány vádlijával, combjához simult lábfejével. Kár lenne tagadni, hogy ez a szemtelenkedés hidegen hagyná. Ez neki is új, eddig sosem gondolt arra, hogy egy kecses női láb mi mindenre jó még azon kívül, hogy álljanak rajta.
Amikor a fogadós melléjük érkezik, mosolya egy pillanatra élesebbé változik, látva ahogy L'szka rögtön zavarba jön.*
- Igen, én tojást.. *-összeszűkülnek a szemei látván a mosolyt az asztal túloldalán-* …kérek sütve, és pár szelet kenyerehehhh…
*Összerezdül, ahogy a már említett kecses láb a becses pontjára tapint, szó szerint. Kitágult szemekkel és arcára kúszó vörösséggel néz L'szkára. „Ezért még számolunk!”, üzeni a tekintete. Megköszörüli a torkát, és újra a fogadósra néz.*
- Elnézést! Szóval a tojás mellé kenyeret is kérek. A kisasszony pedig *-apró ujjmozdulattal int a vöröshajú felé, miközben próbál nem arra gondolni, hogy hol vannak a kisasszony lábujjai. Kissé összeszorítja a combjait, hogy azok szorításában megállítsa a tapogatódzást.-* egy tányér őzragulevest kíván, ugyancsak kenyérrel. Ezt kérnénk. Köszönjük!
*Udvarias mosollyal figyeli az elforduló fogadóst, majd az gyors átmenettel vált vigyorrá, ahogy tekintete L'szkára siklik.*
- Te…! *-szűri a fogai között-* Nem hiszem el, hogy mit csinálsz!
*Ellazítja a combjait, ujjai az ölében lévő lábfejre siklanak cirógatva. Ha nem nyilvános helyen lennének, még talán kifejezetten tetszene is neki a dolog.*
*Tulajdonképpen egészen jót derül L'szka újdonsült bátorságán. Neki fejben nem áll össze a kép, hogy a lány mindezt amolyan puha bosszúként csinálhatja, csak azért, mert a fürdőben végül a fürdésen kívül nem történt más. Ő csak simán úgy veszi, hogy a vöröshajú most másra is éhes, nem csak a ragulevesre. És ezt igazából nem is bánja. Ha jóllaktak az étellel, akkor minden további nélkül, engedelmesen tesz majd L'szka másfajta éhsége ellen is.*
- Igen, abban biztos vagyok, hogy kitalálunk valamit. *-mosolyodik el, tenyerében ismét a lány vádlijával, combjához simult lábfejével. Kár lenne tagadni, hogy ez a szemtelenkedés hidegen hagyná. Ez neki is új, eddig sosem gondolt arra, hogy egy kecses női láb mi mindenre jó még azon kívül, hogy álljanak rajta.
Amikor a fogadós melléjük érkezik, mosolya egy pillanatra élesebbé változik, látva ahogy L'szka rögtön zavarba jön.*
- Igen, én tojást.. *-összeszűkülnek a szemei látván a mosolyt az asztal túloldalán-* …kérek sütve, és pár szelet kenyerehehhh…
*Összerezdül, ahogy a már említett kecses láb a becses pontjára tapint, szó szerint. Kitágult szemekkel és arcára kúszó vörösséggel néz L'szkára. „Ezért még számolunk!”, üzeni a tekintete. Megköszörüli a torkát, és újra a fogadósra néz.*
- Elnézést! Szóval a tojás mellé kenyeret is kérek. A kisasszony pedig *-apró ujjmozdulattal int a vöröshajú felé, miközben próbál nem arra gondolni, hogy hol vannak a kisasszony lábujjai. Kissé összeszorítja a combjait, hogy azok szorításában megállítsa a tapogatódzást.-* egy tányér őzragulevest kíván, ugyancsak kenyérrel. Ezt kérnénk. Köszönjük!
*Udvarias mosollyal figyeli az elforduló fogadóst, majd az gyors átmenettel vált vigyorrá, ahogy tekintete L'szkára siklik.*
- Te…! *-szűri a fogai között-* Nem hiszem el, hogy mit csinálsz!
*Ellazítja a combjait, ujjai az ölében lévő lábfejre siklanak cirógatva. Ha nem nyilvános helyen lennének, még talán kifejezetten tetszene is neki a dolog.*
5514. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-11-08 13:19:19
Üzenet elküldve: 2024-11-08 13:19:19
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 413
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 413
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Szeszélyek//
- Talán más nevet használnál rá? Végül is annyi szó létezik, lehet, hogy a piszkos, nem éppen a megfelelő kifejezés, de mit tudhatok én? Én csak egy hétköznapi ork vagyok.
* Legjobbkor jön elő a filozófus énje. Pont mikor mással kéne foglalkozni, és nem az olyan unalmas témákkal, mint a munka és társai. Mint például a másik orcáján lévő érzelmek kibogozása. Kis csinos arcát egész nap eltudná nézni. Főleg egy ilyen nehéz mozgalmas nap után. Ilyenkor bánja, hogy nem tanult meg festeni. Különben már felkérte volna, hogy legyen a múzsája. *
- Kár. De ha már így alakult, remélem, kitudod hozni a legtöbbet az estédből.
* Kicsit meglepi a másik érintése. Nagyon nem ehhez van szokva. Az ork inkább ahhoz van szokva, hogy „menny innen, vagy megverünk”. Bár ha így fogadnák mindenhol, biztos nem panaszkodna, ahogyan most sem fog. Csak tűri, ahogyan a lány megdolgoztatja az izmait. Kellemes érzéssel tölti el, még úgy is, hogy kemény ork bőréhez híven, talán egy kicsit erősebben kell nyomnia, mint ahogyan azt megszokta. *
- Majd egyszer megtaníthatlak. A lényeg, hogy sose lássák, hogy rossz lapjaid vannak.
* Kacér mosoly kíséri az ajánlatát. Bár lehet ezt a képességet már elsajátította másik. *
- Mondhatni. Azok ott. * bök a háta mögé az ünneplő részeges bagázsra. * Nem tudom mit ünnepelnek, de biztos valami nagy dolog történt. Ami engem illet, én is sikerrel zártam a minap egy üzletet. Szóval én most nagyon jó kedvemben vagyok.
* Emeli szájához a korsóját, hogy a maradéktalanul eltüntesse a tartalmát. Utána rákönyököl az asztalra és féloldalasan a nő felé fordul *
- Meghívhatlak valamire kedves Mili?
//Szeszélyek//
- Talán más nevet használnál rá? Végül is annyi szó létezik, lehet, hogy a piszkos, nem éppen a megfelelő kifejezés, de mit tudhatok én? Én csak egy hétköznapi ork vagyok.
* Legjobbkor jön elő a filozófus énje. Pont mikor mással kéne foglalkozni, és nem az olyan unalmas témákkal, mint a munka és társai. Mint például a másik orcáján lévő érzelmek kibogozása. Kis csinos arcát egész nap eltudná nézni. Főleg egy ilyen nehéz mozgalmas nap után. Ilyenkor bánja, hogy nem tanult meg festeni. Különben már felkérte volna, hogy legyen a múzsája. *
- Kár. De ha már így alakult, remélem, kitudod hozni a legtöbbet az estédből.
* Kicsit meglepi a másik érintése. Nagyon nem ehhez van szokva. Az ork inkább ahhoz van szokva, hogy „menny innen, vagy megverünk”. Bár ha így fogadnák mindenhol, biztos nem panaszkodna, ahogyan most sem fog. Csak tűri, ahogyan a lány megdolgoztatja az izmait. Kellemes érzéssel tölti el, még úgy is, hogy kemény ork bőréhez híven, talán egy kicsit erősebben kell nyomnia, mint ahogyan azt megszokta. *
- Majd egyszer megtaníthatlak. A lényeg, hogy sose lássák, hogy rossz lapjaid vannak.
* Kacér mosoly kíséri az ajánlatát. Bár lehet ezt a képességet már elsajátította másik. *
- Mondhatni. Azok ott. * bök a háta mögé az ünneplő részeges bagázsra. * Nem tudom mit ünnepelnek, de biztos valami nagy dolog történt. Ami engem illet, én is sikerrel zártam a minap egy üzletet. Szóval én most nagyon jó kedvemben vagyok.
* Emeli szájához a korsóját, hogy a maradéktalanul eltüntesse a tartalmát. Utána rákönyököl az asztalra és féloldalasan a nő felé fordul *
- Meghívhatlak valamire kedves Mili?
5513. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-11-08 10:14:57
Üzenet elküldve: 2024-11-08 10:14:57
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 109
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 109
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Hattyúvágta//
*A kérdésre csak ártatlanul húzza fel a szemöldökeit. Mintha nem értené mire is gondol pontosan a másik. Hogy ő mesterkedne bármiben is? Ki gondolna ilyet egy olyan lányról, aki most alacsony rétegben helyezkedik el, ám évekkel ezelőtt bizony tisztes neveltetést kapott. Tudja mi az illő és mi nem az. Hát merne ő bármilyen körmönfont és illetlen praktikához folyamodni, hogy kicsit felkavarja kettejük között az álló vizet? Hát persze, hogy igen. Hiszen az illendőséget a tegnap estével maga mögött hagyta, amikor az asztalon...*
- Mégis minek tűnik? Várom a fogadóst, hogy rendelhessünk.
*Billenti félre a fejét, miközben továbbra is játszik az arcán a tettetett ártatlanság. Bár igaz, hogy a hirtelen partnerként fellépő ujjak simítása egy pillanatra kizökkentik ebből a jól felépített szerepből.*
- Tengernyi időnk van. *Vonja meg a vállait, miközben lábujja már igencsak a comb belső felén rakoncátlankodik.* Majdcsak kitalálunk valamit közösen.
*A komisz mosolyt nem átall viszonozni, de a fogadós hirtelen érkezése alaposan kizökkenti a kis játékából. A lába megdermed a művelet közepén, viszont eszében sincs elhúzni a helyéről. De hiába a kezdeti pajkosság, azt most bizony egy cseppnyi zavar és halovány pír váltja fel, ahogy lesüti a szemeit. A torkát megköszörüli, majd Coradra sandítva szusszan aprót.*
- Akkor neked rántotta?
*Billenti félre a fejét, miközben ajkai ismét abba a mosolyba húzódnak, amiből tökéletesen ki lehet következtetni, hogy rosszban sántikál. A mosolyt pedig rögvest követi is a művelet, ahogy a fiú ölében pihenő láb tovább siklik, egyenesen a combjai közé, gyengéd simítással találva rá az ágyékára. A diadalittas vigyort pedig nagyon nehezére esik közben visszafogni.*
*A kérdésre csak ártatlanul húzza fel a szemöldökeit. Mintha nem értené mire is gondol pontosan a másik. Hogy ő mesterkedne bármiben is? Ki gondolna ilyet egy olyan lányról, aki most alacsony rétegben helyezkedik el, ám évekkel ezelőtt bizony tisztes neveltetést kapott. Tudja mi az illő és mi nem az. Hát merne ő bármilyen körmönfont és illetlen praktikához folyamodni, hogy kicsit felkavarja kettejük között az álló vizet? Hát persze, hogy igen. Hiszen az illendőséget a tegnap estével maga mögött hagyta, amikor az asztalon...*
- Mégis minek tűnik? Várom a fogadóst, hogy rendelhessünk.
*Billenti félre a fejét, miközben továbbra is játszik az arcán a tettetett ártatlanság. Bár igaz, hogy a hirtelen partnerként fellépő ujjak simítása egy pillanatra kizökkentik ebből a jól felépített szerepből.*
- Tengernyi időnk van. *Vonja meg a vállait, miközben lábujja már igencsak a comb belső felén rakoncátlankodik.* Majdcsak kitalálunk valamit közösen.
*A komisz mosolyt nem átall viszonozni, de a fogadós hirtelen érkezése alaposan kizökkenti a kis játékából. A lába megdermed a művelet közepén, viszont eszében sincs elhúzni a helyéről. De hiába a kezdeti pajkosság, azt most bizony egy cseppnyi zavar és halovány pír váltja fel, ahogy lesüti a szemeit. A torkát megköszörüli, majd Coradra sandítva szusszan aprót.*
- Akkor neked rántotta?
*Billenti félre a fejét, miközben ajkai ismét abba a mosolyba húzódnak, amiből tökéletesen ki lehet következtetni, hogy rosszban sántikál. A mosolyt pedig rögvest követi is a művelet, ahogy a fiú ölében pihenő láb tovább siklik, egyenesen a combjai közé, gyengéd simítással találva rá az ágyékára. A diadalittas vigyort pedig nagyon nehezére esik közben visszafogni.*
5512. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-11-08 09:20:55
Üzenet elküldve: 2024-11-08 09:20:55
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 108
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 108
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Hattyúvágta//
*Igazából nem kell magyarázkodnia L'szkának azzal kapcsolatban, hogy mit kíván enni. Ha őzragu levest akar, akkor azt kap. Régen is mindig azt kapta, amit csak kért. Neki is eszébe jut pár dolog régről, de -magán is meglepődve- most nem feszül meg belül miatta. Talán a fürdő lazította el, talán a tegnap este tett arról, hogy ne legyen benne feszültség, ki tudja? Most nem a múlton akar rágódni. Itt van neki a jelen, amivel törődhet, és a jelen jobban tetszik neki.
Tekintete végigsiklik a lányon. Szájzugai kicsit felkunkorodnak ahogy a kissé kihívó könyöklést látja.*
- Zavarban? Dehogy. *-rázza meg a fejét. De korai volt talán a válasza, hiszen az asztal alatt most L'szka lába simul az övéhez, de nem ám csak úgy, röviden. Jobb szemöldöke feljebb rezzen ahogy a cirógatás egyre célzottabbá válik, és érzi, hogy az asztal alatt a talp és a lábujjak már egyre konkrétabb cél felé tartanak.*
- Mit csinálsz? *-somolyog. Az asztal alá nyúl, ujjait rásimítja L'szka tapogatózó lábára, majd amennyire csak különösebb feltűnés nélkül tud, végigcirógatja a vádliig. Meglepi ez: a lány újdonat bátorsága. De ha az játszani akar vele, akkor legyen, szíves-örömest viszonozza neki.*
- És mondd csak, *-szólal meg újra, miközben kissé előre dőlve épp eléri L'szka térdhajlatát az asztal alatt-* miután megreggeliztünk, mit szeretnél kezdeni a nappal?
*Engedi, hogy egy apró mosoly üljön az arcára, abból is egy félreérthetetlenül komisz fajta.*
- Hm? Van valami terved?
*Ekkor csapódik melléjük a fogadós, vállán átvetett ronggyal, nyúzott arccal. Neki szemlátomást már nem annyira reggel van, mint inkább a délelőtt közepe, talán a vége. Tenyerein pár már üres tányért és poharat-kupát egyensúlyoz azzal az ügyességgel, ami egy fogadós sajátja.*
- Üdv néktek! *-köszön, hangjából a fáradtság mellett azért némi szervilis kedvesség is csendül.-* Mit ennétek, innátok?
*Igazából nem kell magyarázkodnia L'szkának azzal kapcsolatban, hogy mit kíván enni. Ha őzragu levest akar, akkor azt kap. Régen is mindig azt kapta, amit csak kért. Neki is eszébe jut pár dolog régről, de -magán is meglepődve- most nem feszül meg belül miatta. Talán a fürdő lazította el, talán a tegnap este tett arról, hogy ne legyen benne feszültség, ki tudja? Most nem a múlton akar rágódni. Itt van neki a jelen, amivel törődhet, és a jelen jobban tetszik neki.
Tekintete végigsiklik a lányon. Szájzugai kicsit felkunkorodnak ahogy a kissé kihívó könyöklést látja.*
- Zavarban? Dehogy. *-rázza meg a fejét. De korai volt talán a válasza, hiszen az asztal alatt most L'szka lába simul az övéhez, de nem ám csak úgy, röviden. Jobb szemöldöke feljebb rezzen ahogy a cirógatás egyre célzottabbá válik, és érzi, hogy az asztal alatt a talp és a lábujjak már egyre konkrétabb cél felé tartanak.*
- Mit csinálsz? *-somolyog. Az asztal alá nyúl, ujjait rásimítja L'szka tapogatózó lábára, majd amennyire csak különösebb feltűnés nélkül tud, végigcirógatja a vádliig. Meglepi ez: a lány újdonat bátorsága. De ha az játszani akar vele, akkor legyen, szíves-örömest viszonozza neki.*
- És mondd csak, *-szólal meg újra, miközben kissé előre dőlve épp eléri L'szka térdhajlatát az asztal alatt-* miután megreggeliztünk, mit szeretnél kezdeni a nappal?
*Engedi, hogy egy apró mosoly üljön az arcára, abból is egy félreérthetetlenül komisz fajta.*
- Hm? Van valami terved?
*Ekkor csapódik melléjük a fogadós, vállán átvetett ronggyal, nyúzott arccal. Neki szemlátomást már nem annyira reggel van, mint inkább a délelőtt közepe, talán a vége. Tenyerein pár már üres tányért és poharat-kupát egyensúlyoz azzal az ügyességgel, ami egy fogadós sajátja.*
- Üdv néktek! *-köszön, hangjából a fáradtság mellett azért némi szervilis kedvesség is csendül.-* Mit ennétek, innátok?
5511. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-11-08 07:38:42
Üzenet elküldve: 2024-11-08 07:38:42
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 109
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 109
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Hattyúvágta//
- Laktató és finom.
*Nevet fel halkan, miközben megvonja a vállát. Corad az egyik, aki a legjobban tudhatja azt, hogy neki aztán mindegy a napszak. Ő az éjszaka kellős közepén is képes volt megkívánni egy bögre forró tej mellé pár mézes piskótát. És meg is kapta. De az emlék újra keserű szájízt hagy maga után, így inkább nem is kezdi el firtatni a dolgot.*
- Arról nem is beszélve. Bár azért annyira nem húztuk el a fürdést.
*Ingatja meg a fejét. Ahogy a fiú lába az övéhez ér egy apró nyelésen kívül máshogy nem reagál rá. Pedig aztán megint felrémlik benne, hogy a reggelt személy szerint meghittebbé, aktívabbá és kielégítőbbé tervezte tenni.
Corad kérdésére először felvonja a szemöldökeit, de csakhamar arcára ül egy komisz vigyor, miközben az asztalra könyököl és öklein megtámassza az állát.*
- Nocsak. Zavarban vagyunk?
*Húzza össze sunyin a szemeit, miközben az asztal alatt most az ő lábszára simul végig Coradén. Hosszabban elidőzve, fel és alá, miközben az arcára olyan ártatlan mimikát varázsol, hogy akár szűz papnőnek is elmehetne vele Eeyr templomába. A terítő pedig tökéletes segítője most a komiszkodásban. A műveletet abbahagyja, de éppen csak addig, hogy lenyúlva oldja ki az egyik csizmáját, amit azután leszenved magáról, hogy mezítlábasként vegye fel előző tevékenységének fonalát. Hogy mindezt kényelmesen tehesse kissé hátrébb húzódik ültében, így a puha talp és lábujjak már a fiú combjára komiszkodhatnak. Természetesen mindehhez továbbra is hihetetlen mesterkélt ártatlansággal pislog a fiúra, annak reakcióit várva és figyelve. Komisz bosszú ez, hogy a fürdőben hoppon maradt? Talán az is közrejátszik, de úgy néz ki, hogy számára a bosszantás valami kifacsart szeretetnyelvvé lépett elő.*
- Laktató és finom.
*Nevet fel halkan, miközben megvonja a vállát. Corad az egyik, aki a legjobban tudhatja azt, hogy neki aztán mindegy a napszak. Ő az éjszaka kellős közepén is képes volt megkívánni egy bögre forró tej mellé pár mézes piskótát. És meg is kapta. De az emlék újra keserű szájízt hagy maga után, így inkább nem is kezdi el firtatni a dolgot.*
- Arról nem is beszélve. Bár azért annyira nem húztuk el a fürdést.
*Ingatja meg a fejét. Ahogy a fiú lába az övéhez ér egy apró nyelésen kívül máshogy nem reagál rá. Pedig aztán megint felrémlik benne, hogy a reggelt személy szerint meghittebbé, aktívabbá és kielégítőbbé tervezte tenni.
Corad kérdésére először felvonja a szemöldökeit, de csakhamar arcára ül egy komisz vigyor, miközben az asztalra könyököl és öklein megtámassza az állát.*
- Nocsak. Zavarban vagyunk?
*Húzza össze sunyin a szemeit, miközben az asztal alatt most az ő lábszára simul végig Coradén. Hosszabban elidőzve, fel és alá, miközben az arcára olyan ártatlan mimikát varázsol, hogy akár szűz papnőnek is elmehetne vele Eeyr templomába. A terítő pedig tökéletes segítője most a komiszkodásban. A műveletet abbahagyja, de éppen csak addig, hogy lenyúlva oldja ki az egyik csizmáját, amit azután leszenved magáról, hogy mezítlábasként vegye fel előző tevékenységének fonalát. Hogy mindezt kényelmesen tehesse kissé hátrébb húzódik ültében, így a puha talp és lábujjak már a fiú combjára komiszkodhatnak. Természetesen mindehhez továbbra is hihetetlen mesterkélt ártatlansággal pislog a fiúra, annak reakcióit várva és figyelve. Komisz bosszú ez, hogy a fürdőben hoppon maradt? Talán az is közrejátszik, de úgy néz ki, hogy számára a bosszantás valami kifacsart szeretetnyelvvé lépett elő.*
5510. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-11-08 05:42:28
Üzenet elküldve: 2024-11-08 05:42:28
Rang: Játékos
IC üzenetek: 456
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 456
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Fürdőház//
//A nemes lovag esete a kóbor zsoldossal//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* Újra összegabalyodnak és Nixomia most sem adja át teljesen az irányítást, mert az összekulcsolt lábaival plusz erőt add a lökéseknek. Egy elég erős heves aktus zajlik le köztük. Rendesen neki feszül a másik a lovagnőnek. Belemarkol ahol éri, pont ahogy Nixomia is teszi, mert ahol bele tud oda ő is bele fog, ha más nem abba a karba, ami őt ragadta meg. Fel van izgulva, plusz néhány perce egyszer már megtapasztalhatta a gyönyörök tetőfokát. Könnyen bele fog tudni csúszni a másik. Azért az intenzív aktus őt is megizzassza, pláne ebben a meleg környezetben. Arca kipirul, haja összetapad a nedvesség meg az izzadság keverékétől. Élvezettel nyögdécsel és biztatja obszcén szavakkal is a másikat, hogy lökjön erősebbeket. A férfi kitartása meg is fogja hozni a gyümölcsét. Kicsivel hamarabb megéli majd újfent a gyönyöröket, mire beleremeg az egész teste. Az összekulcsolt lábak is megenyhülnek. Ha még rátempózik a férfi, akkor pont ki fogja élvezni a lány is a ráadást. Érezni akarja magában a másik forró nedvét. Ha ez megtörténik, akkor elégedetten fog pihegni a medence partján. Most még elégedettnek is mondhatja magát, rég volt már rendes aktusa.*
//Fürdőház//
//A nemes lovag esete a kóbor zsoldossal//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* Újra összegabalyodnak és Nixomia most sem adja át teljesen az irányítást, mert az összekulcsolt lábaival plusz erőt add a lökéseknek. Egy elég erős heves aktus zajlik le köztük. Rendesen neki feszül a másik a lovagnőnek. Belemarkol ahol éri, pont ahogy Nixomia is teszi, mert ahol bele tud oda ő is bele fog, ha más nem abba a karba, ami őt ragadta meg. Fel van izgulva, plusz néhány perce egyszer már megtapasztalhatta a gyönyörök tetőfokát. Könnyen bele fog tudni csúszni a másik. Azért az intenzív aktus őt is megizzassza, pláne ebben a meleg környezetben. Arca kipirul, haja összetapad a nedvesség meg az izzadság keverékétől. Élvezettel nyögdécsel és biztatja obszcén szavakkal is a másikat, hogy lökjön erősebbeket. A férfi kitartása meg is fogja hozni a gyümölcsét. Kicsivel hamarabb megéli majd újfent a gyönyöröket, mire beleremeg az egész teste. Az összekulcsolt lábak is megenyhülnek. Ha még rátempózik a férfi, akkor pont ki fogja élvezni a lány is a ráadást. Érezni akarja magában a másik forró nedvét. Ha ez megtörténik, akkor elégedetten fog pihegni a medence partján. Most még elégedettnek is mondhatja magát, rég volt már rendes aktusa.*
5509. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-11-07 23:27:43
Üzenet elküldve: 2024-11-07 23:27:43
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 264
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 264
Játékstílus: Megfontolt
//Várt váratlan//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Csókok, cirógatások, illő, illetlen történetek töltik meg a szobát. Azt, összerakta már a doki, hogy a félvér nagyban különbözik attól a másik lánytól. Nem arra vágyik, hogy legyen mellette valaki, aki mellett jól néz ki és akit használhat. Nem csak dísznek akarja őt. Ezért kérte történetet tőle és azok a kékek ezért szokták őt fürkészni. A pockok kapcsán megtudja, hogy azok valami patkányszerűségek és nincs hozzájuk sok köze. Nem akad fenn a dolgon. Közben az ő keze is elkalandozik a másikon. Végigsimít a háton, eljátszadozik azokkal a fekete fürtökkel. És habár nem most történt és nem a félvér volt az, de akkori teljesítménye ennek a lánynak se okoz csalódást. Erre is csak ő lehet képes. A régi beceneve is felmerül. Nem szerette. A doki jobb. Egy orvos élet és halál ura. Több mint mások. De elviselte.*
-Talán.
*A másik csókjaira és főleg a füle ingerlésére szokásához híven felmorran körmeit finoman végighúzza a másik gerince vonalán. A következő kérdésen elgondolkozik.*
-A legrosszabbat?*Megforgatta benne az ujját vagy tengervizet locsolt nyílt sebre, de azt inkább nem mondaná el.*Oh! Volt egy ork a hajón. Egy igazi hegyomlás. Ránézni is fájt, szagolni rosszabb volt. Na, ő egyszer beivott és elaludt egy székben. Adta magát a helyzet mégse foglalkozott vele senki. Nem mertek. Na, majd én! Kötelet kerítettem a kezét a szék karjához, lábát szék lábához, de magát az egészet is a hátára kötöztem. Majd vártam. Elbújtunk, hogy ne lásson és kockáztunk a többiekkel mikor egyszer csak elkezdett jó mély hangon bömbölni! "Megöllek! Engedjetek el és megöllek titeket. Basszátok meg! Hugyoznom kell! Hallotok gecik?" Nem ment oda senki, de alig bírtuk visszatartani a röhögésünket. Mikor elkezdett valami folyni ott a padlón akkor szakadt ki belőlünk a dolog. Mire még hangosabban üvöltött és szitkozódott. A kapitány, aki velünk volt miután összeszedte magát kioldozta és a legártatlanabb pofával kérdezte meg tőle, hogy "Mégis mi történt veled? Na, ne aggódj majd én megkeresem a bűnösöket. Itt senki nem űzhet ilyen gonosz tréfát az én egyik legjobb emberemmel. Majd én rendet teszek." Nem lett belőle semmi, de ha kiderül, hogy én voltam akkor biztos agyon is ütött volna az-az állat.
*Röhög a dolgon. Azért döbbenet, hogy Loq ezek után még ki se mosatta, azt a nadrágot. Biztos benne, hogy ha befosott volna az se zavartatja.*
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Csókok, cirógatások, illő, illetlen történetek töltik meg a szobát. Azt, összerakta már a doki, hogy a félvér nagyban különbözik attól a másik lánytól. Nem arra vágyik, hogy legyen mellette valaki, aki mellett jól néz ki és akit használhat. Nem csak dísznek akarja őt. Ezért kérte történetet tőle és azok a kékek ezért szokták őt fürkészni. A pockok kapcsán megtudja, hogy azok valami patkányszerűségek és nincs hozzájuk sok köze. Nem akad fenn a dolgon. Közben az ő keze is elkalandozik a másikon. Végigsimít a háton, eljátszadozik azokkal a fekete fürtökkel. És habár nem most történt és nem a félvér volt az, de akkori teljesítménye ennek a lánynak se okoz csalódást. Erre is csak ő lehet képes. A régi beceneve is felmerül. Nem szerette. A doki jobb. Egy orvos élet és halál ura. Több mint mások. De elviselte.*
-Talán.
*A másik csókjaira és főleg a füle ingerlésére szokásához híven felmorran körmeit finoman végighúzza a másik gerince vonalán. A következő kérdésen elgondolkozik.*
-A legrosszabbat?*Megforgatta benne az ujját vagy tengervizet locsolt nyílt sebre, de azt inkább nem mondaná el.*Oh! Volt egy ork a hajón. Egy igazi hegyomlás. Ránézni is fájt, szagolni rosszabb volt. Na, ő egyszer beivott és elaludt egy székben. Adta magát a helyzet mégse foglalkozott vele senki. Nem mertek. Na, majd én! Kötelet kerítettem a kezét a szék karjához, lábát szék lábához, de magát az egészet is a hátára kötöztem. Majd vártam. Elbújtunk, hogy ne lásson és kockáztunk a többiekkel mikor egyszer csak elkezdett jó mély hangon bömbölni! "Megöllek! Engedjetek el és megöllek titeket. Basszátok meg! Hugyoznom kell! Hallotok gecik?" Nem ment oda senki, de alig bírtuk visszatartani a röhögésünket. Mikor elkezdett valami folyni ott a padlón akkor szakadt ki belőlünk a dolog. Mire még hangosabban üvöltött és szitkozódott. A kapitány, aki velünk volt miután összeszedte magát kioldozta és a legártatlanabb pofával kérdezte meg tőle, hogy "Mégis mi történt veled? Na, ne aggódj majd én megkeresem a bűnösöket. Itt senki nem űzhet ilyen gonosz tréfát az én egyik legjobb emberemmel. Majd én rendet teszek." Nem lett belőle semmi, de ha kiderül, hogy én voltam akkor biztos agyon is ütött volna az-az állat.
*Röhög a dolgon. Azért döbbenet, hogy Loq ezek után még ki se mosatta, azt a nadrágot. Biztos benne, hogy ha befosott volna az se zavartatja.*
5508. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-11-07 21:53:12
Üzenet elküldve: 2024-11-07 21:53:12
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 30
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 30
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Szeszélyek//
*A név a nő meglátása szerint pusztán egy olyan eszköz, amit más adott a kezükbe, hogy azután azt szinte napi szinten használják. Hogy éppen azt használják-e vagy az érdek egy maguk által kitalált fantáziára hagyatkozik azt ugye a helyzet adja. Most az ő helyzetében a neve valós, de kár lenne mélyebb gondolatokba süppedni, hogy valami jelentést fedezzenek fel benne. Egy szürke semmiség, amit a név gazdája igyekszik színesíteni.*
- Cagon.
*Biccent aprót, ahogy maga is elismétli a nevet. De az előbbihez tartva magát bizony ő csak arra kíváncsi, hogy saját ajkai közül milyen csengése van annak a frissen megismert névnek. Szerencsére ínyére van, amit hall.*
- Piszkos? Akár nevezhetjük annak is.
*Gyomor időnként kell hozzá, az tény. De veszélyes játék az ő szakmájában, ha válogatós az elf lánya. Egy-egy lecsúszott üzlet és huss, oda a reggeli vagy a szép ruha. Nincs fürdőzés a Pegazusban, sem pedig kellemes ízű mézsör. Persze azért mindenkivel ő sem áll szóba, igyekszik magának olyan kört kiépíteni, ami jövedelmező és egyben szórakoztató is.*
- Illetők?
*Most az orkhoz hasonlóan az ő szemöldökei szaladnak feljebb, de végül egy kósza mosoly kíséretében ingatja meg a fejét.*
- Szó sincs ilyenről.
*Szinte szórakozottan pillant a férfi nyakának ívére, lassan átvándorolva a vállaira. A hatalmas és erőt fitogtató férfiaktól hamar el tud gyengülni.*
- Nem került sor arra, hogy érdemes legyen fizetni. Az üzlet nem jött össze.
*Kuncog halkan, miközben keze elszakad a poharától, hogy helyette a hím karján simítson fel egészen a vállon előbb nyomkodott pontig. Ujjai erősebb, de élvezhető nyomással kezdenek dolgozni, mint ahogy a szajhák kezdik a masszázst, hogy ellazítsák az aktuális ügyfelet. Ahogy ő is tenné, ha az igény megkövetelné. De most pusztán csak erősíteni akarja a férfiban a tényt, hogy felesleges a kakaskodás, hisz nincs ellenfele hozzá.*
- Így bármennyire is imponáló, ezt az erőt most nem kell rám fordítanod.
*Kacsint játékosan, miközben visszahúzza a kezét, hogy ismét a poharat markolva kortyoljon pár nagyobbat. Igyekezett magát türtőztetni, de igazán jólesik már, ahogy az alkohol gyengéden égeti végig az útját. Noha a fejébe szálló kellemes bizsergés még várat magára.*
- Azt hiszem te merészebb kártyás vagy, mint én. Persze azt sem mondanám, hogy jómagam nyílt lapokkal játszana.
*Söpri hátra az előre tolakodó tincseit, majd egy újabb korty után koppan a pohár a pulton.*
- Szóval az üzlet hozott ide?
*Pillant ismét a férfira, miközben újra a vörösen izzó szemeket keresi fel.*
//Szeszélyek//
*A név a nő meglátása szerint pusztán egy olyan eszköz, amit más adott a kezükbe, hogy azután azt szinte napi szinten használják. Hogy éppen azt használják-e vagy az érdek egy maguk által kitalált fantáziára hagyatkozik azt ugye a helyzet adja. Most az ő helyzetében a neve valós, de kár lenne mélyebb gondolatokba süppedni, hogy valami jelentést fedezzenek fel benne. Egy szürke semmiség, amit a név gazdája igyekszik színesíteni.*
- Cagon.
*Biccent aprót, ahogy maga is elismétli a nevet. De az előbbihez tartva magát bizony ő csak arra kíváncsi, hogy saját ajkai közül milyen csengése van annak a frissen megismert névnek. Szerencsére ínyére van, amit hall.*
- Piszkos? Akár nevezhetjük annak is.
*Gyomor időnként kell hozzá, az tény. De veszélyes játék az ő szakmájában, ha válogatós az elf lánya. Egy-egy lecsúszott üzlet és huss, oda a reggeli vagy a szép ruha. Nincs fürdőzés a Pegazusban, sem pedig kellemes ízű mézsör. Persze azért mindenkivel ő sem áll szóba, igyekszik magának olyan kört kiépíteni, ami jövedelmező és egyben szórakoztató is.*
- Illetők?
*Most az orkhoz hasonlóan az ő szemöldökei szaladnak feljebb, de végül egy kósza mosoly kíséretében ingatja meg a fejét.*
- Szó sincs ilyenről.
*Szinte szórakozottan pillant a férfi nyakának ívére, lassan átvándorolva a vállaira. A hatalmas és erőt fitogtató férfiaktól hamar el tud gyengülni.*
- Nem került sor arra, hogy érdemes legyen fizetni. Az üzlet nem jött össze.
*Kuncog halkan, miközben keze elszakad a poharától, hogy helyette a hím karján simítson fel egészen a vállon előbb nyomkodott pontig. Ujjai erősebb, de élvezhető nyomással kezdenek dolgozni, mint ahogy a szajhák kezdik a masszázst, hogy ellazítsák az aktuális ügyfelet. Ahogy ő is tenné, ha az igény megkövetelné. De most pusztán csak erősíteni akarja a férfiban a tényt, hogy felesleges a kakaskodás, hisz nincs ellenfele hozzá.*
- Így bármennyire is imponáló, ezt az erőt most nem kell rám fordítanod.
*Kacsint játékosan, miközben visszahúzza a kezét, hogy ismét a poharat markolva kortyoljon pár nagyobbat. Igyekezett magát türtőztetni, de igazán jólesik már, ahogy az alkohol gyengéden égeti végig az útját. Noha a fejébe szálló kellemes bizsergés még várat magára.*
- Azt hiszem te merészebb kártyás vagy, mint én. Persze azt sem mondanám, hogy jómagam nyílt lapokkal játszana.
*Söpri hátra az előre tolakodó tincseit, majd egy újabb korty után koppan a pohár a pulton.*
- Szóval az üzlet hozott ide?
*Pillant ismét a férfira, miközben újra a vörösen izzó szemeket keresi fel.*
5507. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-11-07 21:09:57
Üzenet elküldve: 2024-11-07 21:09:57
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 413
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 413
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Szeszélyek//
- Mili.
* Ismételi, kóstolgatja e név jelentését, és mintha értelmet keresne a név mögött. Rossz szokása, hogy elég sok dolgot túlgondol, mint kéne. De mindenkinek megvannak a saját hóbortjai. Sőt, ha a megfelelő lapokat játsszák ki, akkor másokéra is fényt lehet deríteni. A lány széles mosolya mögött, mintha valami egyebet vélne felfedezni, de ezt betudja annak, hogy fáradt és nem keres mögötte jeleket. *
- Cagon.
* Bemutatkozik, majd kezét a szívéhez teszi és egy enyhe meghajlást produkál. Már amennyire azt ülve lehet. Utána egy röpke pillanat erejére szemeivel felméri a nőt. A szempárok hamar visszakerülnek az arcára. Érdekelve hallgatja a nő minden szavát. Néha még bólogat is ezzel jelezve, hogy átérzi, amit mond. Végén meg már csak hümment egyet, majd megemeli poharát egy újabb korty leküldéséhez*
- Szóval piszkos munka.
* Hangoztatja el a gondolatait, majd iszik. Kérdően pislant a nő irányába. Egyik szemöldöke kicsit feljebb, mint a másik. Legyen bármilyen munka, bármilyen könnyű, bármilyen nehéz a fizetség elmulasztását egyenest halálbüntetéssel tolerálná. Na jó, talán nem menne el ilyen messzire, de azért ez már tényleg vérlázító! *
- Sajnálattal hallom. Talán beszélgessek ezekkel az illetőkkel? Hátha kitalálunk valamit ha összedugjuk a fejünket.
* Közben egyik kezével a nyakához nyúl, hogy egy kicsit megnyomkodja a vállát, majd fejét a másik irányba hajtja, de úgy, hogy amazt egy roppanás kísérje. Ezzel is utalva, hogy nem éppen egy kedves összejövetelről lenne szó. *
- Ha jók a lapjaid, akkor mindenhol kedvez a szerencse!
* Rubinjai csak most tűnnek igazán izzónak. *
- Ha meg rossz a lapjárás… * Megvonja a vállait. * Akkor kell igazán blöffölni!
* Széles vigyor kerül az arcára, miközben figyeli a lány reakcióját. Lehet elbeszélnek egymás mellett, de az is lehet, hogy ugyan arra gondolnak. *
//Szeszélyek//
- Mili.
* Ismételi, kóstolgatja e név jelentését, és mintha értelmet keresne a név mögött. Rossz szokása, hogy elég sok dolgot túlgondol, mint kéne. De mindenkinek megvannak a saját hóbortjai. Sőt, ha a megfelelő lapokat játsszák ki, akkor másokéra is fényt lehet deríteni. A lány széles mosolya mögött, mintha valami egyebet vélne felfedezni, de ezt betudja annak, hogy fáradt és nem keres mögötte jeleket. *
- Cagon.
* Bemutatkozik, majd kezét a szívéhez teszi és egy enyhe meghajlást produkál. Már amennyire azt ülve lehet. Utána egy röpke pillanat erejére szemeivel felméri a nőt. A szempárok hamar visszakerülnek az arcára. Érdekelve hallgatja a nő minden szavát. Néha még bólogat is ezzel jelezve, hogy átérzi, amit mond. Végén meg már csak hümment egyet, majd megemeli poharát egy újabb korty leküldéséhez*
- Szóval piszkos munka.
* Hangoztatja el a gondolatait, majd iszik. Kérdően pislant a nő irányába. Egyik szemöldöke kicsit feljebb, mint a másik. Legyen bármilyen munka, bármilyen könnyű, bármilyen nehéz a fizetség elmulasztását egyenest halálbüntetéssel tolerálná. Na jó, talán nem menne el ilyen messzire, de azért ez már tényleg vérlázító! *
- Sajnálattal hallom. Talán beszélgessek ezekkel az illetőkkel? Hátha kitalálunk valamit ha összedugjuk a fejünket.
* Közben egyik kezével a nyakához nyúl, hogy egy kicsit megnyomkodja a vállát, majd fejét a másik irányba hajtja, de úgy, hogy amazt egy roppanás kísérje. Ezzel is utalva, hogy nem éppen egy kedves összejövetelről lenne szó. *
- Ha jók a lapjaid, akkor mindenhol kedvez a szerencse!
* Rubinjai csak most tűnnek igazán izzónak. *
- Ha meg rossz a lapjárás… * Megvonja a vállait. * Akkor kell igazán blöffölni!
* Széles vigyor kerül az arcára, miközben figyeli a lány reakcióját. Lehet elbeszélnek egymás mellett, de az is lehet, hogy ugyan arra gondolnak. *
5506. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-11-07 19:08:33
Üzenet elküldve: 2024-11-07 19:08:33
Rang: Játékos
IC üzenetek: 300
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 300
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Szeszélyes társaság//
*Kedvére van a nő tetszelgése, picit sajnálja, hogy egy csepp őszinteség nincs bennük, azon kívül, amit egy kurtizántól el lehet várni. Sebaj, ki ő, hogy valami jónak elrontója legyen.*
-Ugyan kérlek, ez csak még szórakoztatóbbá teszi.
*Húzódik a félmosoly egy rövid kacajjal egyetemben. Majd hátradőlve, ahogy figyelte a lépcsőt végre meg is pillantja a várva várt párost.
Nem is lepi meg, piperkőc a tegnapi stílusát megtartva, már beszédbe és parancsosztogatásba kezd. Azokat a finom mozdulatokat amiket Milihez intéz, enyhén megvető tekintettel konstatálja. Az egy dolog, hogy valaki kurtizán, na de pont egy vágott fülűvel. Ennél már csak egy ork lehetne rosszabb ügyfél a nő számára. Majd meghallva az utasítást egyik szemöldöke magasabbra húzódik.*
~Na és még én költsek a ruhákra is? Pfff~
*Formálódik ki a gondolat a fejében. Majd egy másik sokkalta jobb ötlete támad. Ha lát rá megfelelő alkalmat talán végre is hajtja.
Már szóra nyitná a száját, de az ajtó nyitódása zökkenti ki belőle amire odafordítja a tekintetét. Megpillantja az utca kölyköt. Talán még ismerősnek is tűnik számára, mintha már látta volna azt valahol a polgár negyedben szaladgálni a többivel. Deja vu érzés, hiszen maga is kapott egy levelet, de most Merrint keresték meg. Aki a levelet megpillantva meglepően hosszúra fogva búcsúzkodást, már ami a férfinél alapvetőlegesen megszokott, távozik is. Értetlensége hamar kiül az arcára, és Milihez hasonlóan ő sem tudja ezt mire vélni. De, nem törődik vele, biztos benne, a piperkőc nem fog sokat mozdulni a vérebe nélkül, biztos még látni fogja. Megvonja a vállát, elhúzza a száját egy pillanatra egy hümmentéssel. Majd ismét kényelmesen hátradőlve a székben kezd bele mondatába amit a kisfiú levélátadása akasztott meg.*
-Na, ha majd befejezted a pofád tömését, elárulnád meddig akarsz minket a sötétben hagyva tapogatózni?
*Pillant fél szemmel hanyagul Shorenaihoz, mert bizony ő szeretné látni a kép egészét, nem pedig arra várni mikor veri be kis lábujját valamibe amiben roppantul nem lenne érdemes. Szereti a kockázatot és a veszélyt. De beleszaladni a kardélbe, pusztán öngyilkosság mintsem a másik kettő.*
*Kedvére van a nő tetszelgése, picit sajnálja, hogy egy csepp őszinteség nincs bennük, azon kívül, amit egy kurtizántól el lehet várni. Sebaj, ki ő, hogy valami jónak elrontója legyen.*
-Ugyan kérlek, ez csak még szórakoztatóbbá teszi.
*Húzódik a félmosoly egy rövid kacajjal egyetemben. Majd hátradőlve, ahogy figyelte a lépcsőt végre meg is pillantja a várva várt párost.
Nem is lepi meg, piperkőc a tegnapi stílusát megtartva, már beszédbe és parancsosztogatásba kezd. Azokat a finom mozdulatokat amiket Milihez intéz, enyhén megvető tekintettel konstatálja. Az egy dolog, hogy valaki kurtizán, na de pont egy vágott fülűvel. Ennél már csak egy ork lehetne rosszabb ügyfél a nő számára. Majd meghallva az utasítást egyik szemöldöke magasabbra húzódik.*
~Na és még én költsek a ruhákra is? Pfff~
*Formálódik ki a gondolat a fejében. Majd egy másik sokkalta jobb ötlete támad. Ha lát rá megfelelő alkalmat talán végre is hajtja.
Már szóra nyitná a száját, de az ajtó nyitódása zökkenti ki belőle amire odafordítja a tekintetét. Megpillantja az utca kölyköt. Talán még ismerősnek is tűnik számára, mintha már látta volna azt valahol a polgár negyedben szaladgálni a többivel. Deja vu érzés, hiszen maga is kapott egy levelet, de most Merrint keresték meg. Aki a levelet megpillantva meglepően hosszúra fogva búcsúzkodást, már ami a férfinél alapvetőlegesen megszokott, távozik is. Értetlensége hamar kiül az arcára, és Milihez hasonlóan ő sem tudja ezt mire vélni. De, nem törődik vele, biztos benne, a piperkőc nem fog sokat mozdulni a vérebe nélkül, biztos még látni fogja. Megvonja a vállát, elhúzza a száját egy pillanatra egy hümmentéssel. Majd ismét kényelmesen hátradőlve a székben kezd bele mondatába amit a kisfiú levélátadása akasztott meg.*
-Na, ha majd befejezted a pofád tömését, elárulnád meddig akarsz minket a sötétben hagyva tapogatózni?
*Pillant fél szemmel hanyagul Shorenaihoz, mert bizony ő szeretné látni a kép egészét, nem pedig arra várni mikor veri be kis lábujját valamibe amiben roppantul nem lenne érdemes. Szereti a kockázatot és a veszélyt. De beleszaladni a kardélbe, pusztán öngyilkosság mintsem a másik kettő.*
5505. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-11-07 18:56:58
Üzenet elküldve: 2024-11-07 18:56:58
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1261
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1261
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
//Várt váratlan//
*Nem akar már ezen gondolkodni, hiszen kibukott belőle a válasz, még ha az igazi lényeget csak saját magának is ismerte be. Meg lett fejtve, így elteszi egy másik helyre belül. De az a csók a nyakára igen jól esik, végigfut rajta a borzongás és egy elégedett sóhaj is kiszökik az ajkán, miközben végigsimítja a másik mellkasát. És a következő pillanatban máris az elfen fekve találja magát. Létezik tökéletes nap.
Hallgat, nevet, agyal. Szüntelenül forognak a kerekek és igen érdekes számára, hogy mit lehet kihozni a szőkéből. Ő nem lenne ilyen aljas, bár minél több idő telik el mellette, annál jobb volna tudni, hogy néha bizony az ő öle várja majd a férfit, ha úgy alakul. Nem tudná elképzelni, hogy valakire úgy ráakaszkodjon, sőt, azt sem, hogy egyáltalán tényleg legyen valaki... más az értékrend, ha akarna is hasonlót, az nem egy olyan helyzet lenne, amilyet hallott. *
- Egy rágcsáló... igen aranyos kis dög az. De Édes nem, azt hiszem semmi köze hozzád. *Nevetgél, főleg, amikor lelki szemei elé kerül a kép a kis szőrös állatkáról. Még mindig nem tudja hová tenni, de nem is kell, pedig becenevek néha igen árulkodóak tudnak lenni, jelen esetben talán csak azt hivatott megmutatni, hogy milyen is volt az a lány. *
- Nem csalódtam.
*Cirógatja végig, nem tudja róla levenni a kezét. Az újabb kis történetek tovább mulattatják. Bár cseppet sem az ő világa és szórakozni sem biztos, hogy tudna ilyen formán, értékelni még bírja. De még egy név elhangzik.*
- Nyápic? Rád aztán aggattak neveket. Talán nekem is ki kéne találnom valamit... *Persze nem gondolja komolyan. Végül vissza is bújik hozzá és végigcsókolna a nyakán, egészen a hegyes fülekig, majd újra csak felfelé görbül az ajka, ahogy elereszti a finom bőrt.*
- De valahogy biztos vagyok benne, hogy te is megérted a pénzed. Inkább azt mondd el, te mivel ugrattad őket? Ne fogd vissza magad, tudni akarom a legrosszabbat.
*Nem akar már ezen gondolkodni, hiszen kibukott belőle a válasz, még ha az igazi lényeget csak saját magának is ismerte be. Meg lett fejtve, így elteszi egy másik helyre belül. De az a csók a nyakára igen jól esik, végigfut rajta a borzongás és egy elégedett sóhaj is kiszökik az ajkán, miközben végigsimítja a másik mellkasát. És a következő pillanatban máris az elfen fekve találja magát. Létezik tökéletes nap.
Hallgat, nevet, agyal. Szüntelenül forognak a kerekek és igen érdekes számára, hogy mit lehet kihozni a szőkéből. Ő nem lenne ilyen aljas, bár minél több idő telik el mellette, annál jobb volna tudni, hogy néha bizony az ő öle várja majd a férfit, ha úgy alakul. Nem tudná elképzelni, hogy valakire úgy ráakaszkodjon, sőt, azt sem, hogy egyáltalán tényleg legyen valaki... más az értékrend, ha akarna is hasonlót, az nem egy olyan helyzet lenne, amilyet hallott. *
- Egy rágcsáló... igen aranyos kis dög az. De Édes nem, azt hiszem semmi köze hozzád. *Nevetgél, főleg, amikor lelki szemei elé kerül a kép a kis szőrös állatkáról. Még mindig nem tudja hová tenni, de nem is kell, pedig becenevek néha igen árulkodóak tudnak lenni, jelen esetben talán csak azt hivatott megmutatni, hogy milyen is volt az a lány. *
- Nem csalódtam.
*Cirógatja végig, nem tudja róla levenni a kezét. Az újabb kis történetek tovább mulattatják. Bár cseppet sem az ő világa és szórakozni sem biztos, hogy tudna ilyen formán, értékelni még bírja. De még egy név elhangzik.*
- Nyápic? Rád aztán aggattak neveket. Talán nekem is ki kéne találnom valamit... *Persze nem gondolja komolyan. Végül vissza is bújik hozzá és végigcsókolna a nyakán, egészen a hegyes fülekig, majd újra csak felfelé görbül az ajka, ahogy elereszti a finom bőrt.*
- De valahogy biztos vagyok benne, hogy te is megérted a pénzed. Inkább azt mondd el, te mivel ugrattad őket? Ne fogd vissza magad, tudni akarom a legrosszabbat.
5504. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-11-07 18:56:29
Üzenet elküldve: 2024-11-07 18:56:29
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 544
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 544
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Ünnepi vacsora//
*Nia csak elégedetten figyeli a sürgés-forgást, ami elindul körülöttük. Hiába, a pénz beszél, az ötven arany pedig egyetlen felszolgáló több napi bére lehet. Így hát hamar megkapják a fogadó egyik, szerintük legjobbnak vélt asztalát, ahová már Orthus vezeti őt oda és húzza is ki neki a széket annak udvarias rendje és módja szerint. *
- Bezárt? Valóban? Nem is tudtam, de kár érte. Amíg Kósza Pintynek hívták, nem állt közel a hely a szívemhez, amióta Wegtoreni Kalmárként üzemel, azóta pedig nem volt lehetőségem meglátogatni. *Most pedig úgy tűnik, hogy nem is lesz, de valószínűleg nem forgatja fel fenekestül az életét ez az elszalasztott lehetőség.
Az étlap elsőre neki sem nyeri el a tetszését, van rajta olyan is, aminek jobban örült volna, ha a nevét sem látja, mint a babfőzelék. Soha többé nem akar főzeléket látni, de azért akad néhány fogás, ami így vagy úgy felkelti az érdeklődését.*
- Az Őzragu leves előételnek egész kecsegtető *jegyzi meg, mikor ahhoz ér a listában, aztán nézelődik tovább.*
- Ullamar sör. Az az Ullamar? Mármint, ha jól emlékszem, hét évvel ezelőtt Arthenior vizei mind mérgezőek voltak, és egy Ullamar nevű ork oldotta meg a problémát. Vajon az ő tiszteletére nevezték el így ezt az italt? *Az elmúlt legalább negyven életévét tanulással töltötte, úgyhogy semmi meglepő nincs abban, hogy Alenia lexikális tudása is kiemelkedő, ezt most az Ullamar-ról szóló ismeretei segítségével meg is tudja mutatni. Mondjuk ettől függetlenül nem kívánkozik sört inni, hisz soha az életében nem ivott még egy korty alkoholt sem. Nem zárkózik el előle, de nem is feltétlenül kívánja.*
- A Vadak Vére vajon miféle ételt jelenthet? Ön tudja? *pillant kíváncsian társára, most rajta a sor, hogy remekeljen.*
//Ünnepi vacsora//
*Nia csak elégedetten figyeli a sürgés-forgást, ami elindul körülöttük. Hiába, a pénz beszél, az ötven arany pedig egyetlen felszolgáló több napi bére lehet. Így hát hamar megkapják a fogadó egyik, szerintük legjobbnak vélt asztalát, ahová már Orthus vezeti őt oda és húzza is ki neki a széket annak udvarias rendje és módja szerint. *
- Bezárt? Valóban? Nem is tudtam, de kár érte. Amíg Kósza Pintynek hívták, nem állt közel a hely a szívemhez, amióta Wegtoreni Kalmárként üzemel, azóta pedig nem volt lehetőségem meglátogatni. *Most pedig úgy tűnik, hogy nem is lesz, de valószínűleg nem forgatja fel fenekestül az életét ez az elszalasztott lehetőség.
Az étlap elsőre neki sem nyeri el a tetszését, van rajta olyan is, aminek jobban örült volna, ha a nevét sem látja, mint a babfőzelék. Soha többé nem akar főzeléket látni, de azért akad néhány fogás, ami így vagy úgy felkelti az érdeklődését.*
- Az Őzragu leves előételnek egész kecsegtető *jegyzi meg, mikor ahhoz ér a listában, aztán nézelődik tovább.*
- Ullamar sör. Az az Ullamar? Mármint, ha jól emlékszem, hét évvel ezelőtt Arthenior vizei mind mérgezőek voltak, és egy Ullamar nevű ork oldotta meg a problémát. Vajon az ő tiszteletére nevezték el így ezt az italt? *Az elmúlt legalább negyven életévét tanulással töltötte, úgyhogy semmi meglepő nincs abban, hogy Alenia lexikális tudása is kiemelkedő, ezt most az Ullamar-ról szóló ismeretei segítségével meg is tudja mutatni. Mondjuk ettől függetlenül nem kívánkozik sört inni, hisz soha az életében nem ivott még egy korty alkoholt sem. Nem zárkózik el előle, de nem is feltétlenül kívánja.*
- A Vadak Vére vajon miféle ételt jelenthet? Ön tudja? *pillant kíváncsian társára, most rajta a sor, hogy remekeljen.*
5503. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-11-07 18:09:33
Üzenet elküldve: 2024-11-07 18:09:33
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 615
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 615
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Ünnepi vacsora//
*A beígért busás borravaló vélhetően megteszi a hatását, mert hamar teljesítik a szokatlan kérést, és az egyik félreeső, de kellemes asztalkát sebtiben előkészítik a számukra: kerül rá terítő, talán egy gyertya is, és kedvükre helyet foglalhatnak ott.
Ebben már természetesen ismét Orthus segédkezik, amikor kihúz egy széket Alenia számára, és betolja mögötte, ő maga pedig a szomszédos széken foglal helyet.
Hamar kerül eléjük menü, amit Orthus kissé savanyú ábrázattal tanulmányoz át. Elég egyszerű itt a kínálat. Hétköznapi ételek, talán csak az italválaszték nyújt némi egzotikumot.*
- Sajnálatos, hogy a Wegtoreni kalmár bezárt. Úgy tudom, ott többféle ételből választhattunk volna. De sebaj. Válasszon kedvére, és bízza rám a rendelést!
*mondja Aleniának, majd várja a válaszát, és közben ő maga is választ valamit.*
//Ünnepi vacsora//
*A beígért busás borravaló vélhetően megteszi a hatását, mert hamar teljesítik a szokatlan kérést, és az egyik félreeső, de kellemes asztalkát sebtiben előkészítik a számukra: kerül rá terítő, talán egy gyertya is, és kedvükre helyet foglalhatnak ott.
Ebben már természetesen ismét Orthus segédkezik, amikor kihúz egy széket Alenia számára, és betolja mögötte, ő maga pedig a szomszédos széken foglal helyet.
Hamar kerül eléjük menü, amit Orthus kissé savanyú ábrázattal tanulmányoz át. Elég egyszerű itt a kínálat. Hétköznapi ételek, talán csak az italválaszték nyújt némi egzotikumot.*
- Sajnálatos, hogy a Wegtoreni kalmár bezárt. Úgy tudom, ott többféle ételből választhattunk volna. De sebaj. Válasszon kedvére, és bízza rám a rendelést!
*mondja Aleniának, majd várja a válaszát, és közben ő maga is választ valamit.*
5502. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-11-07 17:27:17
Üzenet elküldve: 2024-11-07 17:27:17
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 264
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 264
Játékstílus: Megfontolt
//Várt váratlan//
*Figyeli a folyamatot ahogy lassan megszületik a válasz. Türelmesen kivárja mert kíváncsi rá. Amit mikor meghall akkor magában értelmezi.*
~Hiba lett volna.~
-Már értem.
*Ad egy csókot a lány nyakára. Aztán elkezd mesélni. Kényelembe helyezi magát, egy meztelen félvér a takarója ő pedig mesél egy másik nőről. Egy kimondottan kellemetlen nőről akit lehet utálni és sajnálni szegény elfet amiért el kellett viselnie. Viszont a célját elérte a történet. Sikerült megnevettetnie vele a félvért. Mikor az kérdez tőle akkor felé fordul és vár. Majd elhúzza a száját mikor meghallja mi ütötte meg a másik fülét.*
-Az. Nem tudom miért pont ahhoz a kis szőrös döghöz hasonlított. Talán vízi állat? Üssenek agyon fogalmam sincs.
*Kapott már ezért megjegyzéseket, de elf létére nem ért az állatokhoz. Ez így is fog maradni. Ha lehetne szárazföldön hajóval utazni akkor lóhátra se ülne. Kerülné messzire azokat a veszedelmes bestiákat. Arra, hogy később befejezte-e amit elkezdett közvetlen hangnemben válaszol.*
-Be.
*Ha rajta múlt akkor amit elkezdett ő be is fejezte. Ez az egyik szabálya. Mikor a nő magánál van a dolog kezdetén ha utána be is ájul nem disznóság befejezni. Ezek a bölcsességek kár, hogy nincsenek leírva. A cimborák segítőkészségére elvigyorodik.*
-Hogyne. Csupa jó szándékú alak. Nem kellett sose a szomszédba menni a hülyeségért. Volt, hogy valahonnan szereztek egy kürtöt~Lopták.~elbújtak a budi mögött, aztán mikor leült trónolni a kormányosunk akkor mögüle jó hangosan belefújtak egyet. Az öreg szabályosan kiugrott az ajtón úgy meglepődött. Nekem meg mindig volt a rendelőmben egy veder. Míg aludtam abba belecsempésztek egy kis polipot. Mikor észrevettem majdnem megállt a szívem azok meg röhögték mikor vittem a vödröt kiönteni a fedélzetre. "Mi van Nyápic? Felnőttek a piócáid?""Mi van? Már horgászod a betegeid?"*Nevet fel a régi meséken ő is.*Hülyék.
*Figyeli a folyamatot ahogy lassan megszületik a válasz. Türelmesen kivárja mert kíváncsi rá. Amit mikor meghall akkor magában értelmezi.*
~Hiba lett volna.~
-Már értem.
*Ad egy csókot a lány nyakára. Aztán elkezd mesélni. Kényelembe helyezi magát, egy meztelen félvér a takarója ő pedig mesél egy másik nőről. Egy kimondottan kellemetlen nőről akit lehet utálni és sajnálni szegény elfet amiért el kellett viselnie. Viszont a célját elérte a történet. Sikerült megnevettetnie vele a félvért. Mikor az kérdez tőle akkor felé fordul és vár. Majd elhúzza a száját mikor meghallja mi ütötte meg a másik fülét.*
-Az. Nem tudom miért pont ahhoz a kis szőrös döghöz hasonlított. Talán vízi állat? Üssenek agyon fogalmam sincs.
*Kapott már ezért megjegyzéseket, de elf létére nem ért az állatokhoz. Ez így is fog maradni. Ha lehetne szárazföldön hajóval utazni akkor lóhátra se ülne. Kerülné messzire azokat a veszedelmes bestiákat. Arra, hogy később befejezte-e amit elkezdett közvetlen hangnemben válaszol.*
-Be.
*Ha rajta múlt akkor amit elkezdett ő be is fejezte. Ez az egyik szabálya. Mikor a nő magánál van a dolog kezdetén ha utána be is ájul nem disznóság befejezni. Ezek a bölcsességek kár, hogy nincsenek leírva. A cimborák segítőkészségére elvigyorodik.*
-Hogyne. Csupa jó szándékú alak. Nem kellett sose a szomszédba menni a hülyeségért. Volt, hogy valahonnan szereztek egy kürtöt~Lopták.~elbújtak a budi mögött, aztán mikor leült trónolni a kormányosunk akkor mögüle jó hangosan belefújtak egyet. Az öreg szabályosan kiugrott az ajtón úgy meglepődött. Nekem meg mindig volt a rendelőmben egy veder. Míg aludtam abba belecsempésztek egy kis polipot. Mikor észrevettem majdnem megállt a szívem azok meg röhögték mikor vittem a vödröt kiönteni a fedélzetre. "Mi van Nyápic? Felnőttek a piócáid?""Mi van? Már horgászod a betegeid?"*Nevet fel a régi meséken ő is.*Hülyék.
5501. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-11-07 17:20:46
Üzenet elküldve: 2024-11-07 17:20:46
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 30
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 30
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Szeszélyek//
*Noha nem is a zavarás volt a cél, úgy tűnik, hogy nem is bolygatta fel a férfi italozását, hogy beleszólt a mondandójába. Szeret csevegni és a társaságot is, hát éppen ezért miért is ne akarná felhívni magára a figyelmet. Tudatos? Vagy már az elméje magától működik úgy, hogy tudassa a közelében lévőkkel, hogy megérkezett? Talán erre még ő maga sem tudja a választ.*
- Mili.
*Mosolyodik el, ahogy oldalra pillant. Arca rögvest elárulja meglepettségét, mégis az a mosoly csak szélesebbé válik. Újból felrémlik benne az izgalmakkal kecsegtető olvasztótégely. S lám, éppen egy hatalmas, zöld férfi mellé érkezett meg.*
- Soknak éppen nem mondanám. Inkább...
*Eltűnődve csücsörít be ajkával, ahogy azon gondolkodik hogyan is írja megfelelően körül a mai nap fárasztó csalódottságát. Az eredménytelenséget. Az unalmat.*
- Kihagyható. Ha fizikailag nem terhelt is meg, egy ital jól esik felejteni.
*Apránként pedig érkezik az ő itala is, így a könyöklésből kiegyenesedik és két keze közé fogja a poharat. Pillantását mégsem tudja levenni azokról a rubinszín szemekről.*
- Még ha haszonnal járt volna.
*Húzza el ajkait, de azért csak ráfog rendesen a pohárra, hogy ő maga is megemelhesse a férfi felé. Hisz végül is újfent igaz, amit mond. Csak éppen az ő napja nem alakult túl szerencsésen. Legalábbis eddig, mert most tagadhatatlanul tetszik neki az újonnan kialakult helyzet. Ez idáig nem igazán hozta össze a sors ork hímekkel, újdonsült pulttársa pedig igazán érdekesen fest. Persze mélyen azért uralkodik rajta valamennyi félsz, hisz azért csak kényszerű hagyatkozni pletykákra és mesékre. De talán éppen a mai italozása közben erősítik meg benne azt, amit igyekszik jómaga is tényként kezelni. Hogy ne hagyatkozzon ostoba előítéletekre. Ha pedig téved, akkor jó lecke lesz a mai este.*
- De ezek szerint itt valahol kedvezett a szerencse.
*Pillant vissza a férfira, miközben a jól megérdemelt italába kortyol.*
//Szeszélyek//
*Noha nem is a zavarás volt a cél, úgy tűnik, hogy nem is bolygatta fel a férfi italozását, hogy beleszólt a mondandójába. Szeret csevegni és a társaságot is, hát éppen ezért miért is ne akarná felhívni magára a figyelmet. Tudatos? Vagy már az elméje magától működik úgy, hogy tudassa a közelében lévőkkel, hogy megérkezett? Talán erre még ő maga sem tudja a választ.*
- Mili.
*Mosolyodik el, ahogy oldalra pillant. Arca rögvest elárulja meglepettségét, mégis az a mosoly csak szélesebbé válik. Újból felrémlik benne az izgalmakkal kecsegtető olvasztótégely. S lám, éppen egy hatalmas, zöld férfi mellé érkezett meg.*
- Soknak éppen nem mondanám. Inkább...
*Eltűnődve csücsörít be ajkával, ahogy azon gondolkodik hogyan is írja megfelelően körül a mai nap fárasztó csalódottságát. Az eredménytelenséget. Az unalmat.*
- Kihagyható. Ha fizikailag nem terhelt is meg, egy ital jól esik felejteni.
*Apránként pedig érkezik az ő itala is, így a könyöklésből kiegyenesedik és két keze közé fogja a poharat. Pillantását mégsem tudja levenni azokról a rubinszín szemekről.*
- Még ha haszonnal járt volna.
*Húzza el ajkait, de azért csak ráfog rendesen a pohárra, hogy ő maga is megemelhesse a férfi felé. Hisz végül is újfent igaz, amit mond. Csak éppen az ő napja nem alakult túl szerencsésen. Legalábbis eddig, mert most tagadhatatlanul tetszik neki az újonnan kialakult helyzet. Ez idáig nem igazán hozta össze a sors ork hímekkel, újdonsült pulttársa pedig igazán érdekesen fest. Persze mélyen azért uralkodik rajta valamennyi félsz, hisz azért csak kényszerű hagyatkozni pletykákra és mesékre. De talán éppen a mai italozása közben erősítik meg benne azt, amit igyekszik jómaga is tényként kezelni. Hogy ne hagyatkozzon ostoba előítéletekre. Ha pedig téved, akkor jó lecke lesz a mai este.*
- De ezek szerint itt valahol kedvezett a szerencse.
*Pillant vissza a férfira, miközben a jól megérdemelt italába kortyol.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7417-7436