Arthenior - Tanácsháza
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Arthenior főtere (új)
TanácsházaNincs "kisebb" helyszín
<< Előző oldal - Mostani oldal: 11 (201. - 212. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása:

212. hozzászólás ezen a helyszínen: Tanácsháza
Üzenet elküldve: 2023-11-29 17:12:40
 ÚJ
>Orthus Morthimer avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 214
OOC üzenetek: 10

Játékstílus: Megfontolt

//Rögös utak//

*Viszonozza Even Alrishul mosolyát, úgy felel neki.*
- Természetesen, nagy előny lehet. Amennyiben nem várják el, hogy a megbízott tartsa távol magát az újjáépítés üzleti részétől. Én egyenes embernek tartom magam: ha az a megbízás feltétele, hogy maradjak ki az üzleti lehetőségből, nem vállalom. És a cinkos összemosolygásnak se vagyok híve, amikor valamit csak névleg nem szabad megtenni mondván, hogy úgyse kéri számon senki. Még nem volt olyan rég a legutóbbi "számonkérés", hogy ne emlékezzek rá.
*mutat rá. Érezhető, hogy Alrishul már szeretné lezárni a beszélgetést, ezért így felel.*
- Hálásan köszönöm az idejét és nem is zavarom tovább. Nemsokára megküldetek egy tervezetet és bízom abban, hogy mihamarabb egyeztethetünk a megvalósításáról.
*mondja búcsúzóul, és hagyja a Tanácstagot a dolgára menni.
Ahogy kifelé tart és a beszélgetésen elhangzottakat mérlegeli, nem igazán tudja eldönteni, hogy elégedett-e a beszélgetés irányával, vagy sem.
Kétségtelen, hogy a szegénynegyed újjáépítése hatalmas üzleti lehetőség. És létfontosságú is, hiszen a sárváros most egy gennyes fekélyként éktelenkedik a város közepén, meggátolva annak megerősödését. De továbbra is meggyőződése, hogy sokkal nagyobb biztonságra lesz szüksége a város mostani és leendő vagyonos polgárainak. A falak ebben nagyon sokat segítenének. Sokkal biztosabb, hogy száz év múlva is stabilan állnak majd a helyükön, mint például az a városőrség, amely tétlenül nézte végig a lázadást. Ha nem látná azt, hogy a saját elképzelését hogyan szolgálhatná ez a megbízás, meglehet, nem is gondolkozna rajta. De Orthus ráér. Nem a saját erszénye megtömésében gondolkozik, hanem egy dinasztiában.*


211. hozzászólás ezen a helyszínen: Tanácsháza
Üzenet elküldve: 2023-11-28 20:17:53
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (Atlasz)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 259
OOC üzenetek: 28

Játékstílus: Szelíd

//Rögös utak//

*A falak dolgára több szót nem fecsérel. Kisebb gondjuk is nagyobb, mint külső fenyegetéstől tartani; hisz itt van rögtön Sárváros problémája. A következőkre viszont elmosolyodik.*
-Drága jó uram, maga kereskedő. Bizonyára nem most jött le a falvédőről, ahogy a Gazdagnegyedben volt szokás mondani. A fejlődés sosem állhat az üzlet útjába. Épp ellenkezőleg! Fellendítik egymást. Csak nem gondolja, hogy e pozíció e téren inkább hátrány, mint előny? *Sokatmondóan elmosolyodik, majd ismét kipillant az ablakon.*
-A sakktáblán a királynő már mozgásban van, Orthus. Merem remélni, hogy hamarosan jó híreket hallunk Sárvárosból. Akarom mondani a leendő Gazdagnegyedből. Addig is, mint a felügyelő, ha akad tervezete a városrész illetően, küldje el egy futárral nekem. Most pedig, ha nincs más... *Láthatóan tényleg azt várja, van-e még bármi Orthus tarsolyában.*
-Tudja, sok a dolgom. Itt van mindjárt az a fránya kapitány... Nem gondoltam volna, hogy egy krenkatauri börtönőr fogja nekem megszabni, mennyiért hajlandó átengedni a rabok által kitermelt drágaköveket. *Felciccent, miközben az ajtó felé veszi az irányt, lehetőleg Orthust is terelgetve.*


210. hozzászólás ezen a helyszínen: Tanácsháza
Üzenet elküldve: 2023-11-28 17:37:57
 ÚJ
>Orthus Morthimer avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 214
OOC üzenetek: 10

Játékstílus: Megfontolt

//Rögös utak//

*Meghallgatja a Tanácstag szavait és arcán nem nagyon látni érzelmet. Pókerarc az övé, mert a kereskedőnek értenie kell ehhez. Csak azt követően szólal meg, hogy Even Alrishul a mondandója végére ért.*
- Valóban ismerem városunknak ezt a... hitvallását a falakkal kapcsolatban. De nem vagyok meggyőződve arról, hogy nem kell-e felülvizsgálni. Nem vagyok rest beismerni, hogy a félelem, amelyet említett, igenis megvan bennem. Nem is annyira önmagamért: a lázadást túléltem, vagyonom nagyjából megmaradt, és most el fog telni némi idő, mire újra hasonló zavargás egyáltalán előfordulhat. De az bizonyos, hogy sor fog kerülni rá. Ami egyszer megtörtént, az másodszorra is meg fog, aztán harmadszorra, negyedszerre is. Ez immáron sajnos városunk kultúrájának részévé vált. És ha innen nézzük, a félelem igenis jogos.
~ Figyelmen kívül hagyni pedig vétkes hanyagság. ~
*teszi hozzá, de csak fejben, mert ezt a Tanácstag akár kritikaként magára vehetné.*
- De természetesen elfogadom, hogy vannak más szempontok is. És egyetértek abban, hogy a Sárváros léte is hatalmas probléma. Talán a legjelentősebb városunkban.
*némi mérlegelés idejére elhallgat, majd így folytatja.*
- S hogy a kérdésére is válaszoljak: igen, úgy hiszem ismerek erre alkalmas személyt, önmagamat. Azonban van itt egy fontos szempont, amelyet mindenképpen tisztázni szeretnék. Én első sorban kereskedő vagyok. A pénz embere. S mint ilyen, szeretek befektetni. Ha a nemesi negyed újjáépül - akár új, a városnak üdvösebb szerepkörben -, az hatalmas üzleti lehetőség. A telkek felértékelődése, az építkezések költségei, megannyi kiváló alkalom a vagyon gyarapítására.
Szabad-e a felügyelőnek is élni e lehetőséggel saját vagyona gyarapítására? Még ha csak olyan mértékben is, mint bármely más polgárnak, nem visszaélve a pozíciójával?
*kérdi. Jó ideje figyelemmel kíséri ugyanis a levitézlett nemesi negyed sorsának alakulását, és már rég eldöntötte, hogy ha lehetősége lesz befektetni (mit szépítsük: nyerészkedni) a negyed visszahódításába és feltámasztásába, akkor bizony élni fog a lehetőséggel. Az Even által felkínált pozíció azonban esetleg rákényszerítheti, hogy ebből kimaradjon.*


209. hozzászólás ezen a helyszínen: Tanácsháza
Üzenet elküldve: 2023-11-28 09:28:33
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (Atlasz)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 259
OOC üzenetek: 28

Játékstílus: Szelíd

//Rögös utak//

-Részvétem miatta. *Szól a közlésre, ámbár sok részvét nem hallatszik ki szavai mögül.
A következőket figyelmesen hallgatja. Orthus bő lére ereszti, de be kell látni, hogy e magvas gondolatokat aligha lehetne sűrűbbre fogni.*
-Nehéz lenne mindenre válasszal szolgálnom arra, amit előhozott, Morthimer úr. Mégis megpróbálom, s a végén ajánlattal élek majd. *Megköszörüli torkát, mielőtt belekezdene. Látszik rajta, hogy felkészült férfi, s pontosan tudja, mit akar és mit fog mondani.*
-Nem maga az első, ki falakat óhajtana húzni. Ám ki az, ki falakat épít? Aki fél. Egy birodalom akkor húz falakat maga köré, mikor retteg. Mikor érzi, közelít a vége. Aztán ha e falak állnak, nem is látnak már messzebb annál. Arthenior nem ez a város. *Megrázza fejét.*
-De nem teszek úgy, mintha nem tudnám, miről beszél. A hajdan volt Gazdagnegyed hiánya bizony érvágás a városnak. Mondjon bármit a tisztelt köznép, a tőkéjük nélkül nincs haladás! Elárulom Önnek, kedves Orthus... *Némileg tompít hangján.*
-A város szívében éktelenkedő mocsok kipucolása már nem csak napirendi pont. S ha ez megvan, úgy az egykori Gazdagnegyed is visszatérhet a térképre. És itt jön a képbe a már említett ajánlatom. *Feláll a székből, hogy az ablakhoz sétáljon.*
-Ebből van nekünk kevés. Tenni akaróból. Tudja, valóban nem haladhat sehova e város olyan emberek nélkül, kik előre óhajtják vinni az ügyét. Az ökör húzta szekér sem mászik előre egy tapodtat sem ökör nélkül, nem igaz? *Fordul hátra válla felett, ám mosolynak nincs nyoma ábrázatán.*
-Mondjuk úgy, hogy ha elkezdődnek a nagy építkezések e Gazdagnegyeddel... Szükség van egy felügyelőre. Egy vizionistára. Ki segít a városnak a Sárváros mocskán megépíteni az új nemesi negyedet. Falak helyett pedig híd köti majd össze az árok felett e helyet Artheniorral. Mit gondol Orthus, ismer ilyen elszánt embert? *Szembefordul a férfival, kíváncsian vizslatva amazt.*


208. hozzászólás ezen a helyszínen: Tanácsháza
Üzenet elküldve: 2023-11-27 18:28:19
 ÚJ
>Orthus Morthimer avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 214
OOC üzenetek: 10

Játékstílus: Megfontolt

//Rögös utak//

*A tanácstag udvarias kérdésére csak egy picit halványul el az arcán honoló protokolláris mosoly.*
- Sajnos elveszítettük, nem egészen egy éve már. Anyámat követte a sírba. Így immáron én vagyok a Morthimer ház feje.
~És egyetlen tagja.~
*feleli, miközben követi Even Alrishult az irodájába.*
- Hálás vagyok, hogy így is időt szakít rám, és igyekszem tömör lenni. Úgy vélem, az ügyem mégis inkább Önre tartozik.
*teszi hozzá. Belépve nem akad fenn a helyiség puritánságán. Ő maga se a cicomák embere. Ezt híven tanúsítja, hogy egyetlen ékszere a pecsétgyűrűje. És az öltözete is konzervatív, ugyanakkor a legkiválóbb minőség.*
- Így van, továbbra is a kereskedés a fő tevékenységünk, habár némileg változtatnunk kellett az ügyfélkörünkön, sajnos.
*teszi hozzá. Mivel Even tudott az atyjáról, így nyilván azzal is tisztában volt, hogy a Morthimerek csak a nemesekkel üzleteltek. Értelemszerűen, amíg voltak nemesek.*
- Nos igyekszem tömör lenni, habár nem olyan téma ez, amit gyorsan át lehet beszélni és végképp nem olyan, amit gyorsan el lehet intézni. Arról van szó, hogy kereskedőként és vagyonos emberként komoly aggodalom gyötör. A lázadás rámutatott arra, hogy senki nincs biztonságban, ha a közrend nem megfelelő. Mivel ez így van, az emberek nem mernek hosszú távra, akár nemzedékek távlatában gondolkozni és tervezni. Az én meggyőződésem az, hogy egy város csak akkor képes fejlődni, ha vagyonos családok szilárd támaszt tudnak nyújtani neki a vagyonukkal és elköteleződésükkel. Hogy ezeket a családokat nemesnek hívjuk vagy sem, az szinte másodlagos. A fontos az, hogy legyenek ilyenek, és a várost az otthonuknak tekintsék. Úgy érzem, most nincs meg ez a bizalom. És ez opportunizmust szül: aki meggazdagszik, nem fektet be. Hosszú távon nem köti le a vagyonát. Ez inkább amolyan rablógazdálkodás csupán, amiben a sikeres ember nem épít, csak elvesz és kiélvez, mert nem tudja, meddig teheti meg. És ezen változtatni szeretnék.
*mondja. Talán kissé dagályosan fejtette ki az érveit, de olyan témát próbál felvezetni, amit meg kell alapozni rendesen.*
- Ezért mindegyre azon töröm a fejem, mit kellene tenni azért, hogy Arthenior újra olyan hellyé váljon, amelytől mindenki függ és amelynek fennhatósága megkérdőjelezhetetlen egykori területén. Nem csak szavakkal, hanem tettekkel, és vagyonnal. Ebben a furcsán átalakult városban immáron én is a vagyonosok körébe tartozom, és hogy ez nem társul nemesi kutyabőrrel, az immáron nem számít. Készen állok a vagyonommal is hozzájárulni a város felemelkedéséhez, ha azt látom, hogy olyasmire fordítják, ami valóban elősegíti ezt a felemelkedést.
Önhöz fordultam, mert úgy érzem, ennek a városnak mindenek előtt megkérdőjelezhetetlen és megingathatatlan közrendre van szüksége. Az meghozná a biztonságérzetet, az pedig magával hozná a vagyon megtelepedését.
Belátom, ez nem olyan terület, amihez én magam bármit is konyítok. De hogy ne csak dagályos kortesbeszédet tartsak, egy konkrét javaslatom is lenne. Úgy hiszem, ennek a városnak falakra van szüksége. Akár többre is, amelyek nem csak a külső ellenségtől védik a város egészét, de ha úgy fordul a helyzet, a vagyont is megvédik a zűrzavartól.
Ráadásul egy ilyen nagy szabású építkezés sok szempontból fellendítené a város kereskedelmét. De ami még fontosabb: azt sugallaná, hogy... haladunk valamerre. Célt adna, jövőképet. Úgy érzem, erre most szükségünk lenne.
*rövid szünet után így folytatja.*
- Mint mondtam, én a közrend és védelem dolgához nem értek. Így ha az elképzelésemnek olyan akadálya van, amit én nem látok, kérem ne habozzon elmondani. De lássa kérem, hogy a szándék megvan. És biztos vagyok benne, hogy nem csak bennem.


207. hozzászólás ezen a helyszínen: Tanácsháza
Üzenet elküldve: 2023-11-27 13:08:57
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (Atlasz)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 259
OOC üzenetek: 28

Játékstílus: Szelíd

//Rögös utak//

-Morthimer, igen... *A gnóm kezébe löki az almát, aki azt ügyetlenül elkapja.*
-Hogy szolgál atyja egészsége? Régen láttam... Menjen most, Khazida, van egy csekély időm az úrra. Mondja meg Krashag úrnak, hogy ne számítson a szavazatomra a Pegazus fogadó támogatását illetően. Hess-hess! *Legyezi meg a gnómot, s immáron minden figyelme a kereskedőé.*
-Belső biztonság. Ez érdekes. *Összekulcsolja maga mögött kezeit, majd komótosan Orthushoz sétál.*
-Mindenekelőtt azonban a Városőrség az illetékes kisebb ügyekben. De hallgatom, kedves Orthus. *Jobbját nyújtja a férfi felé, majd ajtóhoz lép, hogy kitárja előtte. Szűk, egyszerű kis iroda tárul fel előttük, ám asztalnak nyoma sincs benne. Két, egymás felé néző karosszéknek azonban igen. Ha mással nem is, hellyel kínálja Orthust.*
-Mondja csak, kedves Orthus, még mindig kereskedéssel foglalkozik a családja? Egyébként nincs sok időm, jó uram, így legyen kérem tömör. *Hangja nem ellenséges, sokkal inkább tárgyilagos. Érdeklődve emeli pillantását Orthusra.*



206. hozzászólás ezen a helyszínen: Tanácsháza
Üzenet elküldve: 2023-11-26 19:04:11
 ÚJ
>Orthus Morthimer avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 214
OOC üzenetek: 10

Játékstílus: Megfontolt

//Rögös utak//

*Olybá tűnik, hogy valami igencsak félresikerülhetett, mert ő abban a hiszemben volt, hogy előre sikerült időpontot egyeztetnie erre a találkozóra. Cselédjét, Theparda Minoreát küldte el a hivatalba, hogy a Tanácstag valamelyik beosztottjával időpontot egyeztessen. A leány pedig pontos időponttal tért vissza, méghozzá közeli napra, amiért még dicséretet is kapott Orthustól.
Amit Morthimer nem tudott, hogy Theparda - aki nagyon félénk és önállótlan teremtés - csak az előtérig jutott, ott pedig nem Alrishul egyik beosztottjával beszélt, csak az egyik hivatalnokkal. Aki történetesen tudott arról, hogy a Tanácstag a mai napon a hivatalában lesz. És még az időpontját is tudta. Theparda pedig, amilyen bátortalan, úgy érezte, ennyivel már teljesítette a feladatát. Orthust azonban nem jelentette be.
Persze Orthus erről most még nem tud. Persze, ismerve cselédjét gyanítja, hogy valami ilyesmi lehet a háttérben. De ugyanúgy azt se tartja kizártnak, hogy Even Alrishul egyszerűen megvárakoztatja. A nemesek régebben is gyakran csinálták ezt. Még azok is, akik generációk alatt úgy elkótyavetyélték a vagyonukat, hogy az övékhez képest a Morthimer ház vagyona fejedelmi volt. Éppen ezért Orthus a rá jellemző higgadtsággal ül az előtérben és várakozik, bosszúságát tökéletesen leplezve.
Végül feltűnik a tanácstag, Orthus pedig felkel ültéből, hogy úgy fogadja. Even első szavaiból mindjárt kiderül, hogy fogalma sincs, ki jött hozzá látogatóba. Ez nagyjából el is dönti, hogy hol volt a hiba.*
- Orthus Morthimer, szolgálatára! Elnézését kérem, úgy tűnik, nem kapott előre értesítést arról, hogy fel szeretném keresni. Tudna rám most némi időt szakítani? A város ügyeivel, első sorban a belső biztonságával lenne kapcsolatos az ügy.
*mondja.*


205. hozzászólás ezen a helyszínen: Tanácsháza
Üzenet elküldve: 2023-11-26 17:47:45
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (Atlasz)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 259
OOC üzenetek: 28

Játékstílus: Szelíd

//Rögös utak//

*Orthust természetesen megmotozzák, s miután előállt azzal, kihez is érkezett, az iroda ajtaja elé vezetik. Arthenior közigazgatásának szívében jár. Hosszú folyosók, taláros hivatalnokok, vaskos, molyrágta pergamenkötegek, irodák, amit csak egy ilyen helyen el lehet képzelni.
Amint a kereskedő az iroda elé ér, a hivatalnok magára hagyja, s itt jó két fertályórányi várakozás vár reá, hisz híján van a megbeszélt találkozóknak. Legalább kalauza bedőlt neki. Szerencséjére a férfi, akit keres, épp a Tanácsházán tartózkodik. Ritka alkalmak egyike. Nagyokat is pislog, mikor meglátja Orthust az irodája előtt. Egy almát falatozik épp, miközben jobbján egy aprócska gnómleány jegyzeteli szavait. Komótosan nyeli le a falatot, miközben megközelíti Orthust. Vaskos prémkabátot visel, az értő szem rögtön kiszúrja, hogy értékes holmiról van szó. Továbbá azt is, hogy a férfi nemrégiben érkezhetett. Homlokráncolva fürkészi hívatlan vendégét egy darabig, de végső soron jobbnak látja megtudakolni, kihez is van szerencséje.*
-Az úr pedig?


204. hozzászólás ezen a helyszínen: Tanácsháza
Üzenet elküldve: 2023-11-26 16:25:48
 ÚJ
>Orthus Morthimer avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 214
OOC üzenetek: 10

Játékstílus: Megfontolt

//Találkozó Even Alrishulral//

*Orthus Morthimer lóháton érkezik a Tanácsháza épületéhez. Tekintettel arra, hogy komoly ügyben és nagy hatalmú személlyel van találkozója, a szokásosnál elegánsabb, a jómódot jobban sugalló az öltözete: fényesre suvickolt fekete csizma, fekete nadrág, Térdig érő őzbarna felöltő, alatta zöld bársonymellény, és fodros fehér ing.
Lovát a Tanácsháza menti egyik béristállóban hagyja, majd a bejárathoz lép.
Tart magánál fegyvert, egy díszes tőrt, de ezt azonnal leadja az őröknek a bejáratnál, illetve ha szükséges, aláveti magát motozásnak is.
Az ajtón belépve elgondolkodik, járt-e már valaha a Tanácsházán és megdöbbenve állapítja meg, hogy talán még sosem. Ennek megfelelően nem is tudja, hogy merre kellene menni. Ám ebben segítségére van a Hivatalsegéd, akivel közli a nevét, és hogy Even Alrishul tanácstaggal van megbeszélt találkozója.
Miközben valaki a tanácstag irodájához (vagy ahhoz a helyiséghez, ahol fogadni tudják) vezeti, összeszedi fejben, hogy pontosan mit is tud Alrishulról. Több mint tíz éve érkezett meg a városba és érkezése kisebb szenzációval ért fel. Az artheniori nemesség ugyanis igen ritkán bővült új tagokkal, főleg "külhoniakkal". A Tanácstag azonban családjának múltja és tetemes vagyona révén szinte azonnal bekerült az elitbe, sőt, a városban is meghatározó tisztségre tett szert.
A Morthimer családot az időtájt Orthus apja vezette még, akinek leghőbb vágya volt, hogy saját, közrendű vérvonalát nemesi rangra emelje. Ezt a célt egyébként még Orthus nagyapja fogalmazta meg, és talán Orthus lehetett volna az, akivel a cél megvalósul.
Így apját némileg feszélyezte a tudat, hogy amiért ők generációk óta küzdenek, az valakinek azonnal megadatik. Ugyanakkor viszont, mivel a Morthimer ház arra szakosodott, hogy a nemességnek egzotikus ritka holmikat (ruhák, műkincsek, mágikus tárgyak, olykor rabszolgák) szerezzen be, Even Alrishul érkezésével egy új potenciális vevő is színre lépett.
Amennyire Orthus fel tudja idézni, az apja végül sose üzletelt a tanácstaggal. Bár ki tudja, akkortájt ő maga más városokat járt üzleti kapcsolatokat építve, Artheniorban egzotikusnak számító portékákat kutatva.
Aztán öt éve kitört a lázadás és elsodort szinte minden nemest. Mire eloszlott a füst és nagyjából megnyugodtak a kedélyek, szinte döbbenten fedezték fel, hogy legalább egy nemes a helyén, sőt, a hivatalában maradt. Ám a nemességgel együtt átmenetileg a Morthimerek fő üzleti tevékenysége is megszűnt, így azóta nem volt oka találkozni a tanácstaggal.
Most azonban más a helyzet. Orthus újraértelmezte családja célkitűzését, ám ahhoz, hogy ezt a célt valaha (akár egy következő, vagy azt követő generációval) elérjék, el kell kezdeni felkészíteni a terepet, elhinteni a magokat. Ezért jött most találkozni azzal a Tanácstaggal, aki a város biztonságáért felel, és akivel nemesi rangja és vállalt elvei miatt talán a legjobban szót is ért.*


203. hozzászólás ezen a helyszínen: Tanácsháza
Üzenet elküldve: 2023-01-26 19:37:22
 ÚJ
>Wulfrixen Walfaccon [KKK] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 43
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Vakmerő

//A király visszatér//

-Köszönöm!
*Hálálkodik Sephnek, de nem adja át pontosan az üzenetet, hisz mégis csak ma csatlakozott, ennyire feltétlenül nem bízik meg benne. Úgy gondolja jobb lenne, ha ez az információ a belsőbb körben maradna, már amennyire ez lehetséges. ~Bár valószínűleg hamar szárnyra kél a pletyka.~ A tanácsházán pedig a már jól megszokott rutint követve bejelentkezik, várakozik és elsőkörben az újonc könnyű acélvért, illetve a tabard és a medál iránti igényt adja le. Másodsorban pedig szól az üzenetről, illetve hogy ha minden igaz Bredoc parancsnok hamarosan szintén idejön, legyenek kedvesek várják őt. Azzal pedig vissza is indul a kaszárnyába, mert papírra akarja vetni az üzenetet, amíg még a fejében van.*


202. hozzászólás ezen a helyszínen: Tanácsháza
Üzenet elküldve: 2022-12-07 17:12:28
 ÚJ
>Dofeaën Blöödfingär, a Röhögős avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 18
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Szelíd

*Végre ideérkezvén, elindul a lépcsőn felfelé.*
-Kérjük a fegyvereit, uram!
*Fordul hozzá az egyik díszes ruhákba öltöztetett őr, ellenvetést nem tűrő hangon. Ez persze nem éri meglepetésként, hisz ő is olyan helyről származik, ahol a protokoll és az etikett, az szent és sérthetetlen. Mindettől függetlenül, nehéz szívvel adja le csatabárdját, harci kalapácsát és pajzsát. További vizsgálódás után az őrök továbbengedik.
Beérve, ámulva csodálja az épület belső díszítését, ami mesébe illő. Áhítattal a szemében botorkál oda a pulpitushoz, ami előtt ilyen korai órában szerencsére nincs sor.*
-Miben segíthetek? *Mormolja a megszokott kérdést a Hivatalsegéd. De mivel válasz nem, érkezik folytatja.*
-KHM... Miben segíthetek? *Ismétli meg, most már hangosabban. Na erre már Dofeaën is felkapja a fejét.*
-Jajjj... Igen... Höhöhö... *Válaszolja kissé zavartan.*
-Csak elméláztam a hely szépségében. A nevem Dofeaën Blöödgingär a Röh... khm... Szóval Dofeaën Blöödfingär, LOVAG.
*Az utolsó szót olyan hangosan, és kissé sipákolósan ejtve, hogy a teremben mindenki a fülére kapta a kezét. Kivéve a Hivatalsegédet.*
-Iratok? *Papírjait átnyújtja, a szolgának, aki azt olyan mély hajbókolás közepette vette el, hogy hirtelen nemes úrnak érezte magát.*
-Hmmm... Látom Dofeaën uram, nem kis hírnévvel rendelkező mestere volt. Velem is sokszor, mondjuk úgy vitázott. Ha Ön fele annyi törp, és fele annyi lovag, mint a fele annak, ami ide le van írva, akkor vélhetően nem lesznek gondjaink egymással. Mit akar?
*Dörmögi színtelen hangon a Hivatalsegéd. A nyilvánvaló sértésnek álcázott próbatételen hamar átlátott hősünk, és mintha sem történt volna válaszol is.*
-Mélyen tisztelt uram, köszönöm megelőlegezett bizalmát. Két panasszal szeretnék élni. Az egyik csak formalitás, kellemetlenség, höhöhö... A Taverna a Három Baráthoz sajnos láthatólag évek óta zárva, mégis az útbaigazító táblák kint vannak. Szeretném kérni, azokat vegyék le, nehogy mások is, úgy mint jómagam, pórul járjanak, hogy azt hiszik végre pihenhetnek és melegedhetnek, és a végén jön az arculcsapás, höhöhö...
-Ezt nem is tudtam, köszönöm jelzésed! Felvetésed jogos, és természetesen utána járunk. Mi a Másik panaszod? *Feleli a kopaszodó öreg úr, a Hivatalsegéd. Kezével sürgetésre inti a törpe lovagot.*
-Höhöhö... Igen, a másik, hogy a városba beérve volt egy Paulusz, ja nem Paulo, nevű városőr, aki éjfél után nem sokkal, nem a főutakon irányított el, hanem a házak között javasolt nekem útvonalat. A szeme is úgy állt, hogy arra tippeltem rosszaságon töri a fejét, és aki vélhetően másokkal összedolgozik.
*Elkomorodik az arca a Hivatalsegédnek.*
-Sajnos több ilyen hírt kaptunk az elmúlt időben. Köszönöm, hogy jelezte, a nyomozás már folyik egy ideje, de ennek a Paulonak a neve még nem merült fel. Még egyszer köszönjük. Ha ennyi, távozhat!
*Már épp fordul a kijárat felé, mikor eszébe jut.*
-Jajjj... höhöhö... Majdnem elfejtettem! Van egy városőr a főtéren Fikus néven, ő nagyon segítőkész és barátságos volt. Szeretném, ha jegyzőkönyvbe vennék hivatalos elismerésem. Megérdemelne valami kis jutalmat, ezzel is bátorítva a hozzá hasonló városőröket.
-Rendben, utánanézünk, de ha ennyi volt, akkor most már tényleg távozhat.
*Néz rá komoran és szúrósan a Hivatalsegéd úgy, mintha ő ette volna meg az ebédjét.*
~Én kérek elnézést, mintha nem ez lenne a dolgod.~
*A lépcsőn lefele, miután visszakapta felszereléseit, már azon gondolkodott, miként és hol panaszolja be a Hivatalsegédet, de végül legyint egyet és és ismét halad tovább útján.*
~Á, biztos csak rossz napja van. Na de ha legközelebb is ilyen lesz akkor már más a tészta.~
-Höhöhö... Apropó, merre találom a Kaszárnyát? Úgy tudom, ott lehet kicsit gyakorolni a fegyverforgatást, és kicsit formába hozni magam.
*Kérdi a városőrtől, aki épp a fegyvereit és pajzsát adja vissza neki.*
-Természetesen. *Feleli az, és készségesen útbaigazítja őt.*


201. hozzászólás ezen a helyszínen: Tanácsháza
Üzenet elküldve: 2022-08-05 12:54:21
 ÚJ
>Garsin Elthur avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 489
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Vakmerő

//Ösztöndíjasok//

*Összerezzen és meglepetten fordul hátra a kopogtatásra, aztán mikor a csapatnyi gnóm bevonul és munkához lát, lassanként visszasüpped a korábbi állapotába.
Valóban nem látszik rajta türelmetlenség, még figyeli is, ahogy a két gnóm a zárakkal bajlódik, majd a méricskélést. Sőt, mintha rá is bambulna a jelenetre, mert mikor felé nyújtják az erszényt, kell egy pillanat, mire érte nyúl.*
- Köszönöm! - *Eszmél föl. Aztán látva, hogy Gaerralos így tesz, darabos mozdulatokkal maga is elpakolja a pénzt és a papírt a zsákja mélyére.
Mire pedig ebből ocsúdik, már a búcsúkörnél tartanak. Gaer elnyújtott mondatára, vagy pillantására ezúttal nem figyel föl, már csak arra, hogy a férfi éppen fölállni készül. Erre hasonlóképpen tesz és a figyelme is visszatér a beszélgetésre, hogy ne legyen udvariatlan.*
- Köszönjük! Szép napot! - *Hajt fejet az ügyintéző felé, majd az őrmestert követve távozik. Kifelé menet tekintete idegesen cikázik az összegyűlteken, s noha a Tanácsháza ajtaján kilépve legalább a tömegből kiérnek, nem mondhatni, hogy elérné a megkönnyebbülés.
Lesétál a lépcsőkön, tesz pár lépést, de Gaerralos felé sem néz, noha őt követi. A férfi a benti szórakozott, avagy zavart viselkedését tapasztalhatja, mintha nem volna itt egészében.
Aztán az után a néhány lépés után hirtelen megtorpan, körülnéz, majd sietve megindul egy irányba, minden figyelmeztetés nélkül. Két ház közötti, gazzal benőtt kis zugnál áll meg, majd fél karral a falnak támaszkodva öklendezik és ki is ad magából valamennyit. Persze, a férfi ezt csak akkor láthatja, ha megvárta.
Miután csillapult az inger, pár hosszú pillanatig még áll a falnak támaszkodva, görnyedten, mélyeket lélegezve, aztán az erőlködéstől kijött könnyeit, meg a száját törölgetve, meglehetősen sápadtan indul, hogy folytassa az utat.*
- Bocsánat. - *Sóhajt csak ennyit, ha Gaer megvárta.*


200. hozzászólás ezen a helyszínen: Tanácsháza
Üzenet elküldve: 2022-08-02 12:53:10
 ÚJ
>Gaerralos Ruuhrijehr avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 308
OOC üzenetek: 13

Játékstílus: Vakmerő

//Ösztöndíjasok//

*A köszönetre csak biccent, magában már tervezgetve, hogy miképpen delegálhatja majd ezt a problémát, amennyiben túl hamar elszólítják a kötelezettségek, hogy rendezze az italok ügyét. Nem tudja, hogy milyen italból hányra lesz szükség, ám a most elhangzott információt képes továbbítani Wulfrixennek, aki már nagyobb valószínűséggel fog informált döntést hozni, és kétségkívül szabadabban is osztja be idejét, mint a most már felettébb nagyszámú feladattal megbízott veterán.
A holtak ügyére áttérve gyors döntést hoz, és igényét láthatólag nem tartják lehetetlennek. Habár a vizsgálat maga is fontos dolog, egy ilyen lista már egyéb ügyek helyén kezelésében is jelentős szerepet vállalna. Elvégre ha azonnal megtudhatják, hogy egy látszólag független ügy valamely szereplője nemrégiben tért vissza a halálból, az igencsak kibővíti az opcióikat.*
-Köszönjük.
*Biccent az ígéretre. Az pedig, hogy erőforrásaikat mikor tudják majd egy valódi vizsgálatra fordítani, már egy teljesen más kérdés, nem is az ő dolga... Sőt, meglehet, hogy jó részéből ki is fog maradni a toronybeli kutatásának köszönhetően.*
-Valóban.
*Persze ő ezt kevésbé tudja, mint a fiú, kinek hozzáférése van a város levéltárához, ám potenciálisan majd a toronyba érve ennek is utánaolvas... Ha lesz egy cseppnyi ideje az egyéb elfoglaltságai mellett.
Egy rövid pillantást vetve Garsinra látja, hogy amaz mintha kissé magába süllyedt volna, habár nem aggasztó módon, csak úgy, hogy az odafigyelés mellett nem fordít energiát még a beszélgetésben való nonverbális részvételre sem. Konstatálva tehát, hogy ez inkább egy döntés, mintsem egy problémás, megoldandó viselkedésjegy, nem teszi szóvá a dolgot... Más esetekben persze, ahol fontos az odafigyelés, vagy épp a szilárd magabiztosság mutatása, talán máshogy cselekedne.
Mintha csak a kérdésére vártak volna, megérkeznek a nem különösebben rejtélyes ládikát hordozó gnómok, és a beszélgetést egy kis szünet váltja fel. A maga részéről sem a csönd, sem a várakozás nem zavaró tényezők, és Garsint is úgy ismeri, mint akinek nem okoz különösebb nehézséget egy ilyen epizód kivárása. Látván pedig, hogy mindenki gyakorlott módon teszi a dolgát, az az egyetlen potenciális ingerültségforrás sincs jelen, melyet Gaerralos számára az inkompetencia és az ügyetlenkedés képvisel.
Ezután jön az érmék lemérése, leszámolása, mialatt Gaerralos kinyitja táskáját, hogy aztán egy biccentéssel eltehesse a selyemerszényt. Még kivárja, hogy Garsin is átvegye a maga aranyát, mielőtt felszólalna.*
-Köszönjük.
*A maga részéről ennyi elég hálálkodásnak is, és most már csak az írnoktól való udvarias búcsúvétel van hátra.*
-Nem tesz semmit. Úgy látom, itt végeztünk.
*Kicsit elhúzza a mondat végét, Garsinra pillantva, ám nem tűnik valószínűnek, hogy amaz most hozakodna elő valami mással, amit eddig nem tudott megemlíteni. Ahogy feláll, egy pillanatra belül elgondolkozik azon, hogy kézfogással zárja az ügyet, ám nem néz ki úgy a hivatalnok, mint aki ezt igényelné.*
-Értékeljük a segítségét, és további hasznos munkát kívánok Önnek.
*Mond búcsút végül, ha már eljött a távozás ideje, hiszen odakint, a tömegben már kissé körülményesebb lenne az általános udvariassági körök lefutása. Ezután, ha kinyílik neki az ajtó, a fiatal írnok kíséretével, vagy anélkül is, de Garsinnal együtt vág neki, hogy átpréseljék magukat a visszatérő holtak miatti zavarodottságuk miatt jelenlévő polgárokon a Tanácsháza kijáratáig.*


199. hozzászólás ezen a helyszínen: Tanácsháza
Üzenet elküldve: 2022-08-02 09:13:08
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (Mimóza)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 157
OOC üzenetek: 8

Játékstílus: Szelíd

//Ösztöndíjasok//

- Rendben, és köszönjük.
*A fiú tudomásul veszi Gaerralos döntését a bájitalokat illetően, amit ismét lázas írás követ, természetesen továbbra is figyel.
A felvetésre, hogy az adminisztrált feltámadottakról listát készítsenek láthatóan meglepődik, holott valóban logikus, hogy ezt az Alakulatra bízzák.*
- Rendben. Amint teljes a lista, mindenképpen küldünk egy másolatot róla. Biztos hasznos információkra bukkannak majd a kikérdezés során.
*Nincs oka nem megbízni a város védelmét szolgáló alakulatban, ezért nem látja okát, hogy miért kellene előttük bizalmasan kezelni ezeket az információkat. Jó eséllyel a végén egyébként is a Warg Agyar Alakulathoz került volna az ügy, Gaerralos csupán meggyorsította ezt a folyamatot.*
- Mindenképpen aggasztó ez a jelenség, valóban. Főleg mert ehhez hasonlót még nem is tapasztaltunk. Vagyis írásos feljegyzések nincsenek róla.
*Az Őrmester az aranyat is szóvá teszi végül, amire az ifjú már éppen válaszolna, amikor az ajtón kopogtatnak. Választ sem várva lép be egy csapat gnóm. Kettejük egy díszes, méretes, és nehéznek tűnő ládikát cipel két oldalról fogva, a harmadik pedig tekintélyes papír mennyiséggel a kezében érkezik. A fiatal fiú egy sóhaj kíséretében maga alá húzza a széket, majd hagyja, hogy az aprónép az orra alá tolja egyik papírost a másik után. Ujjával a megfelelő helyekre bök, ahova a fiú fürgén jegyzi fel a szükséges információkat. Valahova csupán egy aláírás, egy pecsét kerül, máshol több adatot jegyeznek be. A procedúra olajozottsága ellenére eltart egy ideig, láthatóan igen körülményes, de lassan a végére érnek. Amíg a tinta szárad a két gnóm apró kulcsokat vesz elő, és a ládika több zárjának kinyitásával bajlódnak. A sok apró lyuk, és kattanás olyannak tűnik, mintha ezernyi kis zárat kellene elforgatni. Természetesen erről szó sincs, csupán fokozottan ügyelnek a város vagyonának őrzésére.
A fiatal fiú feláll a helyéről, hogy a két selyem erszényt magához vegye. Ekkor kezdődik a számolgatás és a méricskélés. Szúrópróba szerűen pár érmét a mérlegre raknak, másik oldalára picike súlyt helyeznek.*
- Rendben vannak.
*Konstatálják a gnómok, miközben a fiú az aranyakat számolja. Utána a papírokat cipelő gnóm leellenőrzi munkáját, és ő is leszámolja az összeget.*
- Pontos.
*Feleli kurtán a gnóm, és egy lepecsételt papírral együtt Gaerralos Ruuhrijehrnek átnyújtja a megígért 750 aranyat. Ezt követi Garsin jussa, amivel ugyanezt a procedúrát végzik el.*
- Ez is rendben van.
*Nyugtázza ismételten a gnóm, és rövidesen Garsin Elthur is megkapja a neki járó 750 aranyat az ezt igazoló papírral együtt. *
- Köszönöm szépen!
*A gnómok ügyet sem vetnek a fiú hálás szavaira, elvégre csak a munkájukat végezték. Alaposan visszazárják a ládikát, ami valamivel könnyebb így, bár súlyát többnyire nem az arany teszi ki.*
- Nos, köszönöm a türelmet...
*Az írnok megint kissé zavarban van, az istenek tudják miért, talán csak a felelősség, ami mostanság a nyakába szakadt.*
- Akkor ennyi volna, igaz?


198. hozzászólás ezen a helyszínen: Tanácsháza
Üzenet elküldve: 2022-07-30 01:17:59
 ÚJ
>Garsin Elthur avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 489
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Vakmerő

//Ösztöndíjasok//

*Magában együttérzőn, de némi derűvel figyeli az ügyintéző zavarát. Ő már ismeri Gaerralos szigorú fellépését, s nagyjából meg is szokta, ám teljesen megérti, hogy az egyébként is ideges természetű ifjú nehézséggel fogadja a férfi határozottságát, mert ez magának is gondot okozott.
Nincs szükség rá, hogy ő bármit is szóljon, az őrmester jól forgatja a szavakat és mindent észben tart, aminek utána kell járniuk és amit el kell intézniük.
Figyelni azért jól figyel mindenre, mert akadnak itt hírek is. Előbb fosztogatásról, aztán... föltámadottakról.
Utóbbi, ha nem is éri teljes újdonságként Garsint, de mindeddig ez inkább volt számára pletyka, vagy ájtatos mese Eeyr híveitől. Míg elvolt a Mágustoronyban, elég sokat hagyott ki. Épp csak elkapott pillantása egy-egy takaróba csavart, pucéran várakozót a kaszárnya udvarán a pletykákat alátámasztandó. Ám eddig hitte is, meg nem is... Azonban hallani most, ahogy a két férfi tényként kezeli ezeket az eseteket, meg összekapcsolni ezt a kinti tömeggel egy teljesen más nézőpontot ad.
Illetve bőven ad okot a csendes emésztésére az elhangzottaknak.
Ezen a ponton egyenesen ki is száll a beszélgetésből. Bár marad a székében és olykor föl is pillant, mikor az egyik vagy másik fél hangja magára vonja a figyelmét, de többnyire csak néz maga elé némán.*


197. hozzászólás ezen a helyszínen: Tanácsháza
Üzenet elküldve: 2022-07-29 23:28:15
 ÚJ
>Gaerralos Ruuhrijehr avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 308
OOC üzenetek: 13

Játékstílus: Vakmerő

//Ösztöndíjasok//

*Gaerralos számára bizony még csak nem is kérdéses, hogy nem kell várnia. Akárhogy is, de hozzászokott ahhoz, hogy személye valamiféle jelentőséggel bír, és még ha nem is lenne külső jele a tisztségnek, melyet betölt, úgy tartja magát, hogy tekintélyt parancsoljon jelenléte.
A mormogásból nem könnyű kiszűrni a szavakat, és a fiú megérkezésével már van más, amivel foglalkoznia kell. Úgy tűnik, Garsin felismeri a fiatal hivatalnokot, lehetett már vele itt dolga. Ha jól tippel, ez azt jelenti, hogy hármójukból a másik kettő teljesen tisztában van az előzőleg megbeszéltekkel, ami megkönnyítheti a folyamatot.
Nem a legmagabiztosabb alak az ügyintéző, ez lesüt róla. Mivel pedig nincs érdekében, hogy a másik zavara késleltesse a dolgát, tesz egy apró mentális feljegyzést, hogy fogalmazzon egyértelműen, és ne helyezzen túl sok nyomást a fiúra.
Úgy tűnik, a figyelemmegosztással nincs problémája, ahogy gyors, precíz betűkkel látja el az előtte levő pergament. Gaerralosra viszont inkább a beszélt szavai tartoznak, így figyelme fő részét arra fordítja.*
-Ez sajnálatos hír.
*Reagál a rablás hírére. Habár nem teszi hozzá, tudja, hogy az Alakulat többi tagja épp ennek az ügynek jár utána. Erősebb benne viszont a pirtianesi berögződés, mint hogy ennek megemlítésével saját magukra hárítsa a felelősséget a haramiák ittlétéért.*
-Úgy hiszem, számunkra ez megfelelő lesz. A bürokráciai rendszer szükségtelen terhelése érdekében gyanúm szerint a beszerzést majd mi fogjuk intézni, ám ez még nem garantált.
*Jön a kimért válasz, melyet témaváltás követ. Mint kiderül, egy olyan ügyről van szó, mellyel eddig még nem igazán foglalkozott más elfoglaltságai révén, habár az alapokat tudja.*
-Nem kétlem, hogy megnövekedett készültséget igénylő helyzet ez. Ennek kapcsán egy kérésem is lenne Önökhöz. Amennyiben lehetséges, úgy küldjék el periodikusan az Alakulatnak az ismert feltámadottak listáját. Ha a nyilvántartásukban létezik ilyen, úgy rövid személyleírásokkal együtt.
*Máshol, más helyzetben azonnal azt célozta volna meg, hogy minden visszatért legyen felismerhetővé téve... ám ehelyett pótmegoldásként ezt választja.*
-Persze tudom, hogy ez viszonylag körülményes feladat, és ha hivatalos, írásos kérelemre van szükségük a végrehajtásához, úgy azt is elintézhetem... bár egy pecsétes irathoz szükséges fordulnom egyet, jómagam csak őrmesteri jogkörben adhatok be egy ilyen kérelmet.
*Teszi hozzá, még mielőtt a fiú tudatná velük azt az egyértelmű tényt, hogy ő ehhez túl kevés, és egy ilyen kérelemnek megvan a maga módja.*
-Nem jó dolog bízni a csodákban. Valami nagy erő tett egy befektetést, és ki tudja, az miképpen fog neki kifizetődni. Én nem csak a haramiáktól tartok... hanem azoktól is, kik most özvegyeiket boldogítják.
*Ominózus kijelentés, kérdéses is, hogy miért pont egy szerencsétlen fiatal aktakukacot szórakoztat vele. Garsin már tudhatja, hogy felettesének van egy kevés vonzódása a drámaisághoz. Mindenesetre ahogy rajtakapja magát, vissza hátradől a székében, és finoman megköszörüli a torkát.*
-Úgy hiszem, hátravan még a pénz dolga.
*Szólal meg, ha úgy tűnik, nincs más egyéb megtárgyalandó ügy. Ha a kezükben a pénz, úgy azt is ők határozhatják meg, hogy mikor távoznak. És míg a maga részéről egyelőre nem siet sehová, jó, ha nem ragadnak itt túl sokáig.*


196. hozzászólás ezen a helyszínen: Tanácsháza
Üzenet elküldve: 2022-07-29 10:55:10
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (Mimóza)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 157
OOC üzenetek: 8

Játékstílus: Szelíd

//Ösztöndíjasok//

*Gaerralos fülelése eredménytelenül zárul, mert a folyamatos halk beszéd egyenletes morajlásából senkinek a szavai nem tűnnek ki különösebben.
Annak rendje és módja szerint megérkeznek, és a fiatal ügyintéző megkapja a levelet, aki annak vizsgálgatásával kezd el foglalatoskodni, hiszen Gaerralos határozott fellépése némileg zavarba hozza őt, ezzel pedig nyer magának némi időt.*
- I-igen, utána kérdeztem annak is.
*Miközben az ügyintéző beszél közben egy pergamenre is serényen ír valamit. Ha beszéde bizonytalan is, de írásán ez nem vehető ki. Gyorsan és határozottan tölti meg a papírt szavakkal, majd egy pecséttel zárja le. Feláll az asztaltól, és egy kis fiókszerű rekeszbe dobja.*
- Sajnos a Lihanechből érkező ellátmányt megtámadták pár éjszakával ezelőtt, így a varázsitalok jelentős része megsemmisült. A raktárunk ennek okán közel üres.
*A fiatal férfi arcán mintha szégyen jelenne meg amiatt, hogy minduntalan, csak rossz híreket kell közölnie.*
- Ezért olyan felvetéssel tudunk élni, hogy mivel a Tanács és a Warg alakulat jó viszonyt ápol a wegtoreni báróval, ezért vele szereznénk be a szükséges italokat. Úgy tudjuk a kereskedőknek akad még a készletén elég, vagy kapcsolataik okán könnyen hozzáférnek.
*Hagyja, hogy Gaerralos esetleg kifejezze ellenérveit, bár ezen a helyzeten ő sajnos úgysem tud változtatni.*
- Működhet ez úgy is, hogy mi szerezzük be az italokat a wegtoreni kereskedőktől, vagy Önök, és mi csak kifizetjük azokat. Oh, és ez fejenként egy alap bájitalt jelent.
*Visszaül helyére, közben a kis rekesz felé pillantgat, ahol korábban ledobta levelét.*
- Igen, nos, az...
*A fiatal fiú ajkai harapdálásával próbálja enyhíteni a téma okozta feszültséget, több kevesebb sikerrel.*
- Sok "gonddal" jár az a számtalan ember, aki visszatért. A Tanács még nem is találkozott ilyen problémával. Ott vannak a halotti papírok számtalan emberről, akik élnek, ami egy csoda. Sok özvegynek jelent ez vigaszt. De... aggasztó is.
*Kicsit közelebb hajol, most hogy nem csupán hivatalos ügyben beszélnek, hanem személyes aggályait is megosztaná Gaerralosszal.*
- Ne-nem biztos, hogy csak jó emberek tértek vissza a halálból. Jó eséllyel szörnyű gyilkosok is, akik ki tudja hol táboroznak most.
*Visszadől székében, megint megköszörüli torkát.*
- De persze ezt nem tudhatjuk. Egyelőre.


195. hozzászólás ezen a helyszínen: Tanácsháza
Üzenet elküldve: 2022-07-25 17:03:37
 ÚJ
>Garsin Elthur avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 489
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Vakmerő

//Ösztöndíjasok//

*Meglepi a benti sürgés, majd az is, ahogy az emberek ennek ellenére utat engednek nekik, előnyben részesítve párosukat. Tapasztalta már korábban is ezt a magától értetődő tiszteletet, amivel a legtöbben a jelvényeik felé fordulnak, de megszoknia elég nehéz.
A maga részéről természetesebbnek venné, hogy kivárja a sorát, mint mindenki más. Ezért figyeli is Gaerralost, hogy miképpen cselekszik, ám a férfi habozás nélkül halad előre, hát követi őt. Cserébe egy-egy fejhajtással köszöni meg mások előzékenységét.
Mikor felbukkan az ügyintéző, akivel korábban beszélt, egyből felismeri. Még el is mosolyodik egy kissé. Továbbra is Adoaverre emlékezteti az ideges ifjú.*
- Jó napot! - *Biccent.
Az invitálásra aztán az őrmesterrel együtt követi a hivatalnokot. Közben zavartan nézelődik és hallgatózik maga is, hátha kiderül, hogy mi a nagy felbolydulás oka. Bár nem biztos benne, hogy nem ez az általános és csak ő érkezett egy nyugalmasabb napon legutóbb.
A szobában leül, de csak csendes résztvevője a beszélgetésnek. Fölöslegesen nem szól közbe. Mikor Gaerralos rá pillant is csak azt láthatja, hogy töprengve oda-odapillant az ajtóra, ami felől beárad a zsongás. Könnyű lehet kitalálni, hogy ha volna kérdése, az alighanem ugyanaz volna, amit a férfi utóbb föl is tesz...*


194. hozzászólás ezen a helyszínen: Tanácsháza
Üzenet elküldve: 2022-07-25 13:19:41
 ÚJ
>Gaerralos Ruuhrijehr avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 308
OOC üzenetek: 13

Játékstílus: Vakmerő

//Ösztöndíjasok//

*Feltűnik neki a nagy tömeg, melyet, habár távolról sem gyakori látogatója ennek a helynek, egyértelműen szokatlannak ítél meg. Ezen az érzésen már csak növel a helyenkénti zavarodottság, és az írnokok folyamatos sürgés-forgása. Számukra viszont mindez nem jelent akadályt, valami, amit a tabardjuknak és az amulettüknek egyaránt köszönhetnek.
Ahogy megteszik az utat a pulpitushoz, nyitva tartja a fülét annak reményében, hogy talán elkap pár mondatfoszlányt, melyek magyarázatul szolgálhatnának a Tanácsháza iránti megnövekedett érdeklődésre. Céljukhoz elérve viszont már inkább a kopaszra figyel, egészen addig, amíg hirtelen valaki a szavába nem vág. Még elmondja a mondatából hátramaradó utolsó két szót, és csak utána emeli pillantását az ifjúra.*
-Önnek is.
*Viszonozza a köszöntést, majd a felkérés közben Garsin felé pillant, hátha szemei a felismerés szikrájával találkoznak. Végül biccent, és szó nélkül követi az ideges fiút. Nem okoz neki problémát a tempó tartása, hiszen magassága, újonnan ép lábai, és persze a katonai gyakorlat is elősegítik a gyors sétát.
Nem sokkal később már egy irodában folytathatják az ügyintézést, csak távolról hallva a tömeg hangjait. Körülnéz, majd az utasítást követve leül.*
-Megvan.
*Válaszol kurtán, átnyújtva a kezében tartott levelet, majd ha amaz azonnal megpróbálja azt átböngészni, úgy időt hagy erre, mielőtt újból megszólalna.*
-Ezen felül arról is szeretnénk érdeklődni, hogy a varázsitalok ügyében van-e valamiféle fejlemény. Sokat jelentene a tudás, hogy az eredeti megállapodás szerint oszthatjuk be az erőforrásainkat, avagy változással kell számolnunk.
*Hangja tárgyilagos, egyenletes, ám szavait óvatosan válogatja meg, és bár nem beszél nyíltan elégedetlenségről, szóhasználata szuggesztív.
Garsinra pillant, hogy felmérje, amaz várja-e az alkalmat a beszélgetésben, hogy feltegyen egy saját kérdést, vagy megemlítsen valamit. Amennyiben a válasz igennek tűnik, úgy hagyja, hogy a társa átvegye a szót. Ha pedig a végén még nem került szóba a téma, úgy feltesz egy saját kérdést is.*
-Egyebek terén ha szabad kérdeznem, mi az oka a nagy fennforgásnak odakint?


193. hozzászólás ezen a helyszínen: Tanácsháza
Üzenet elküldve: 2022-07-25 07:45:37
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (Mimóza)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 157
OOC üzenetek: 8

Játékstílus: Szelíd

//Ösztöndíjasok//

*Gaerralos és Garsin észreveheti, hogy borzalmasan sok ember várakozik éppen a Tanácsházán, a sor több helyen is kígyózik. Többen már nem győzik az álldogálást, és már a földön ülve pihennek. De legalább az épületben kellemesen hűvös van a tikkasztó hőséghez képest, amivel az ember Arthenior utcáin szembesül.
A polgárok az amulettet látva arrébb oldalognak, ezzel utat engedve a párosnak. Aki nem is ismeri fel a címert, azt is van némileg tájékozottabb barátja, hogy oldalba lökve jelezze teendőjét. Eközben az írnokok sürögnek, forognak, gyors lépésben sietnek ide-oda, egyeseket egy zavarodott artheniori polgár is követ.
Gaerralos ahogy előrébb lép, már kézbe is veszi az irányítást, ám nem ér mondata végéhez, már lép is oda egy ideges ifjú. Garsin felismerheti a múltkor ügyében eljáró fiút.*
- Jó-jó napot!
*Megköszörüli torkát, kicsit jobban kihúzza magát, közben töretlenül szorítja magához a súlyos papírköteget, és könyveket.*
- Kérem kövessenek. Keresünk egy csendesebb helyet.
*Fejével előzetesen abba az irányba biccent amerre rövidesen elindul. Visszafogja sietős lépteit, hogy ne kelljen szaladnia a katonáknak, de még így is meg kell szaporázniuk lépteiket, ha nem akarnak lemaradni.
Ha Garsin megjegyezte a múltkori utat, akkor már ismerős lehet számára. A fiú egy díszes kulccsal nyitja ki az irodát, belép, majd az ajtó mellett beinvitálja a többieket.*
- Foglaljanak helyet.
*Rövidesen bezárja az ajtót, ami némi nyugalmat hoz nekik, de még így is visszafogottan hallani a tömeg okozta morajlást.*
- Meglett tehát minden szükséges papír?


1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 193-212