//Második szál//
//Tűz volna?//
*Nincs is könnyebben tévútra vivő helyzet, mint mikor két bizalmatlan ember méregeti egymást. Kényes játék ez. Vak tétekkel játszanak, de minden körrel újra felelni kell a hívásra, tartani vagy emelni. Mert kiszállni, na azt látványosan egyikük se tervezi.
Élvezi a férfi tekintetét. Rég volt már része ilyesmiben. Tűzzel játszik, ez nem kétséges, és sejtése szerint nem is akármilyennel. A zsigereiben érzi.*
- Most már tudom *mosolyodik a válaszra. Nem volt biztos magában, de így most már...
Elképesztő, hogy a wegtoreni milyen marcona büszkeséggel tudja viselni az önsajnálat rozsdaette koronáját is.*
- Életben vagy *mondja.* - Ez olyasmi, amit a regnáló bajnokon kívül csak nagyon, nagyon kevesek mondhatnak el magukról a trónfosztottak közül. És én emlékszem rád, Denjaar Krultos, Láng Fattya. *Finoman súlyozza a mondatot. Incselkedőn rejtélyes nyomatékot ad e momentum jelentőségének. Állja a pillantást. Nem feszül neki, inkább csak sütkérezik benne, ahogy egy ilyen cserfes fruskától nem is meglepő. A csibére azért feddőn szűkül a tekintete, de nem veszi sértésnek, sőt, mintha mulattatná is. Figyelmeztetnie kell magát, hogy legyen óvatosabb, hiszen bár tud egyet s mást a férfiról, de abban nem lehet biztos, hogy nem-e zsíros fejpénz hajtotta arra, hogy maga mögött hagyja a szolgálatot.*
- Nos, ha valaki a Wegtoren Aranya Kereskedőház neves berkeibe sorolhatja magát, nem árt, ha jól kufárkodik *vonja meg a vállát. Az, hogy leszögezi, a Báró embere, nem feltétlenül jelent biztos védelmet, de jelenleg ennél több nincs a kezében. Faramuci helyzet, hiszen Wegtoren egykori bajnoka is bírja a város nemesi címét. A Tűz Városában ezek a dolgok meglehetősen árnyalt súllyal kerülnek latba.
Tudja, hogy adós még a nevével, de inkább kivár vele.*
- Igazából cserealapnak kell. Valaki érdeklődött. És én belementem, hogy diszkréten kipuhatolom, miért távozott a Városi Őrség híres-hírhedt kapitánya. Hogy akadnak-e barátai, közismert ellenségei, vagy miegymás *legyint finoman.* - Egyszóval, hogy mit hagyott az Őrség nyakán távoztában.
*Ennél pontosabban aligha lehetne első kézből származó információt szerezni, az már biztos. A puhatolás része viszont legfeljebb annyiban áll meg, hogy mindeme dolgokat egész közel hajolva, bizalmasan halkra fogott hangon kérdi meg egy az egyben.*
~A Báró Úr... ~ - Cha'yss *könnyedén ejti, pedig nehezen jön a nyelvére ez a megszólítás* - például szívesen fogalmaz úgy, hogy a kapitány személyes jó barátja. *Tűnődve hümment.* - Azt persze nem tudom, hogy ez a barátság Denjaar Krultosnak szól-e vagy csak a kapitánynak. *A férfira pillant, mintha tőle várná a választ még erre is.*