Arthenior - Pegazus fogadó
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 876 (17501. - 17520. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
17520. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2022-05-31 19:34:37
Üzenet elküldve: 2022-05-31 19:34:37
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 184
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 184
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Engedjük ki a gőzt//
//A hozzászólás 16+ elemeket tartalmaz//
* Tisztában van, hogy innia kell, nem szándékozik vissza fogni magát. Kísérőjét mellé csúsztatja a nővére, s amint eléri, le is húzza gyorsan. *
- Ahh, már szomjas voltam.
* Dől hátra elégedetten, miközben boros poharából is nagy kortyokat csúsztat le a torkán. Az első kör sajnálatára kevés alkohollal járt, de az első kérdésre jól válaszolt, a másodikkal pedig tisztában volt, így tudta elérni csak, hogy ihasson. Alesian és Lillyss is igaznak véli az ő történetét, csalódott mosolyt húz ajkaira. *
- Nem igaz, csak kitaláltam.
* Dől hátra szét tárt kézzel, poharából újra néhány nagyobb kortyot hörpint. Csalódottan néz a pálinkás üvegre. ~ Még a végén a tündér issza meg az egészet. ~ Lillyssnek míg csak egyet kellett innia, a kis tündérnek mind három kőrben rövidet kell fogyasztania. ~ Pillanatok alatt le fog dőlni a székről. ~ Húz egy gúnyos mosolyt, de valahol mélyen csalódott a helyzet egyszerűségében. *
- Te jössz Lillyss, vagy mondjam én a következőt?
* Türelmesen megvárja míg testvére elmondja az ő kérdését csak azután mondja el a sajátját. ~ Talán egymás után is ihatok ha jól válaszolok. ~ Állapítja meg. Míg a másik kettő keveset akar inni, ő leborítaná az egész üveggel. Az előnye is megvan a helyzetnek, de egy üveg pálinka után talán már holnap sem lenne számára. Alesianra mutatva egy mosolyt húz az arcára. *
- Egyszer sikerült egy baltával kettévágnom egy barbár fejét. Teljesen a nyakáig!
* Mutatja be a saját nyakához mérve távolságot. *
- Igaz vagy hamis?
//Engedjük ki a gőzt//
//A hozzászólás 16+ elemeket tartalmaz//
* Tisztában van, hogy innia kell, nem szándékozik vissza fogni magát. Kísérőjét mellé csúsztatja a nővére, s amint eléri, le is húzza gyorsan. *
- Ahh, már szomjas voltam.
* Dől hátra elégedetten, miközben boros poharából is nagy kortyokat csúsztat le a torkán. Az első kör sajnálatára kevés alkohollal járt, de az első kérdésre jól válaszolt, a másodikkal pedig tisztában volt, így tudta elérni csak, hogy ihasson. Alesian és Lillyss is igaznak véli az ő történetét, csalódott mosolyt húz ajkaira. *
- Nem igaz, csak kitaláltam.
* Dől hátra szét tárt kézzel, poharából újra néhány nagyobb kortyot hörpint. Csalódottan néz a pálinkás üvegre. ~ Még a végén a tündér issza meg az egészet. ~ Lillyssnek míg csak egyet kellett innia, a kis tündérnek mind három kőrben rövidet kell fogyasztania. ~ Pillanatok alatt le fog dőlni a székről. ~ Húz egy gúnyos mosolyt, de valahol mélyen csalódott a helyzet egyszerűségében. *
- Te jössz Lillyss, vagy mondjam én a következőt?
* Türelmesen megvárja míg testvére elmondja az ő kérdését csak azután mondja el a sajátját. ~ Talán egymás után is ihatok ha jól válaszolok. ~ Állapítja meg. Míg a másik kettő keveset akar inni, ő leborítaná az egész üveggel. Az előnye is megvan a helyzetnek, de egy üveg pálinka után talán már holnap sem lenne számára. Alesianra mutatva egy mosolyt húz az arcára. *
- Egyszer sikerült egy baltával kettévágnom egy barbár fejét. Teljesen a nyakáig!
* Mutatja be a saját nyakához mérve távolságot. *
- Igaz vagy hamis?
17519. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2022-05-31 19:27:53
Üzenet elküldve: 2022-05-31 19:27:53
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Vendaar//
- Az ízlésemmel semmi baj. A felhozatal a satnya.
*Legyinti le a férfit. Igazából ezt nem teljesen gondolja így, mert ennek az "ismerkedésnek" azért motoszkált valami olyasmi a hátterében, hogy eléggé vonzó férfi annak ellenére, hogy mégis csak egy kormos.*
- Nálatok az is szokás, hogy a föld alatt éltek, nem?
*Jön is a gonosz replika, mert azért nem hazudtolja meg női mivoltát, hogy egy cseppet talán megsértődött. Ha a férfi nyugalomra vágyik hát legyen. ~Remélem azért lenyeli a kanalat is.~ Zsörtölődik magában, majd már a pultnál foglal újból helyet. Ahol igencsak kedvetlenül kezdi a körmével piszkálgatni a pult lapját. Talán neki is eljött az idő, hogy eltegye magát pár órára. Vagy éppenséggel meg is látogathatná a fürdőt. Ami nem is hangzik olyan bugyuta ötletnek. Persze egyedül ahhoz sincs sok kedve, de mára ez adatott meg neki, hát ezzel a lehetőséggel él. Jobb, mint a másik fickó itt a pultnál, aki csapni kezdi neki a szelet.
Természetesen elég rossz időben, mert most nem éppen rózsás a hangulata, így csak egy villámló pillantással tudja jutalmazni a fölösleges fáradozást. Amikor pedig a férfi befogja ismét a fogadóst inti magához.*
- A fürdő... fizetős?
*Billenti félre a fejét, majd a nemleges fejrázás igencsak felpezsdíti, így a széles mosoly ismét felvirul az arcán. Persze azt elmondja a férfi, hogy egyéb extrák azok, de nélkülük is ki tud kapcsolódni. Így le is huppan a székről, majd batyuját felkapva indul meg a fürdő ajtaja felé. Ahogy benyit meg is csapja orrát a nehéz, illatos és párás levegő, ami most sokkal jobban esik neki, mint a dohos fogadói légkör. Még egy utolsó pillantást vet a sötét kis barátja felé, s ha nézi őt, ha nem egy nyílt nyelvöltést követően el is tűnik az ajtó mögött. Ez egy remek lehetőség, hogy a sötételf gyáva nyúl módjára már eloldaloghasson előle, de éppenséggel a fürdőben is csatlakozhat, ha nem fél attól, hogy a lány a víz alá nyomja, hogy könnyítsen sértettségén.*
- Az ízlésemmel semmi baj. A felhozatal a satnya.
*Legyinti le a férfit. Igazából ezt nem teljesen gondolja így, mert ennek az "ismerkedésnek" azért motoszkált valami olyasmi a hátterében, hogy eléggé vonzó férfi annak ellenére, hogy mégis csak egy kormos.*
- Nálatok az is szokás, hogy a föld alatt éltek, nem?
*Jön is a gonosz replika, mert azért nem hazudtolja meg női mivoltát, hogy egy cseppet talán megsértődött. Ha a férfi nyugalomra vágyik hát legyen. ~Remélem azért lenyeli a kanalat is.~ Zsörtölődik magában, majd már a pultnál foglal újból helyet. Ahol igencsak kedvetlenül kezdi a körmével piszkálgatni a pult lapját. Talán neki is eljött az idő, hogy eltegye magát pár órára. Vagy éppenséggel meg is látogathatná a fürdőt. Ami nem is hangzik olyan bugyuta ötletnek. Persze egyedül ahhoz sincs sok kedve, de mára ez adatott meg neki, hát ezzel a lehetőséggel él. Jobb, mint a másik fickó itt a pultnál, aki csapni kezdi neki a szelet.
Természetesen elég rossz időben, mert most nem éppen rózsás a hangulata, így csak egy villámló pillantással tudja jutalmazni a fölösleges fáradozást. Amikor pedig a férfi befogja ismét a fogadóst inti magához.*
- A fürdő... fizetős?
*Billenti félre a fejét, majd a nemleges fejrázás igencsak felpezsdíti, így a széles mosoly ismét felvirul az arcán. Persze azt elmondja a férfi, hogy egyéb extrák azok, de nélkülük is ki tud kapcsolódni. Így le is huppan a székről, majd batyuját felkapva indul meg a fürdő ajtaja felé. Ahogy benyit meg is csapja orrát a nehéz, illatos és párás levegő, ami most sokkal jobban esik neki, mint a dohos fogadói légkör. Még egy utolsó pillantást vet a sötét kis barátja felé, s ha nézi őt, ha nem egy nyílt nyelvöltést követően el is tűnik az ajtó mögött. Ez egy remek lehetőség, hogy a sötételf gyáva nyúl módjára már eloldaloghasson előle, de éppenséggel a fürdőben is csatlakozhat, ha nem fél attól, hogy a lány a víz alá nyomja, hogy könnyítsen sértettségén.*
17518. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2022-05-31 15:19:14
Üzenet elküldve: 2022-05-31 15:19:14
ÚJ
![>Vendaar Radanos [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/937_sotetelf_ferfi.jpg)
Rang: Játékos
IC üzenetek: 26
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 26
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Adell//
* Nem mondhatni, hogy nem nézi le a másikat, mert de. Neki csak egy idegesítő légy, amit szíve szerint hirtelen agyoncsapna. Mégis, most először mosolyra húzódnak az ajkai, vélhetően ez nem túl jó előjel mielőtt megszólalna. *
- Ezek szerint még az ízlésed is satnya. * Vitathatatlan, hogy nem tartja magát különösen szépnek, ellenben sötételf mércével nem a csúnyák közé tartozik. Ezzel inkább a másik kedvét akarja még jobban elvenni a kedves ismerkedéstől. *
- Szóval ismerkedtél volna. Nálunk úgy szokás, hogy ha ismerkedni akarunk, hogy bemutatkozunk a másiknak. Nem csak és kizárólag az idegeire megyünk. * Észre sem vette, hogy mikor váltott át tegeződésre, gyaníthatóan még most sem, mert akkor visszatérne a magázódás formájához. Ettől függetlenül még a meglátását igaznak véli és a dobolást is abbahagyja az ujjaival. Éjszín bőre elrejti arcvonásai nagy részét, de azért lehet rajta látni, ha a vele szemben ülő kifejezetten erre figyel, hogy úgy-ahogy elégedett a válasszal. Kiugrasztotta a wargot a bokorból, így egy kicsit megnyugszik, hogy mégsem az lehet a másik feladata, hogy információkat szedjen ki, vagy ráállították volna valami régi sérelem miatt. Már csak a leves hiányzik, hogy teljes legyen számára a mai nap kezdete. *
- Én is. * A hangja közönyös, nem gúnyos, nem akar visszavágni a másiknak. Egyszerűen Vendaar ilyen, nincs hozzászokva, hogy bárki lesz olyan bátor, hogy ok nélkül társalogni akarjon vele. Mégis valahol kedveli a korcs igyekezetét, hiszen elég sokáig tartott, hogy feladja. Ez dicsérendő. *
- Köszönöm, szép napot neked is. * Mondja, majd figyeli a ringó csípők távozását, aki egészen addig megy, míg a pulthoz nem ér. A sötételf figyelme viszont nem sokáig tart a lányon, hiszen megérkezik a levese, amit elé tesznek, ő pedig biccentéssel fogadja azt. Fölé hajol és mélyet szippant az illatból. ~ Ez nagyon jó lett. ~ Állapítja meg magának, majd felveszi a fából faragott kanalat és jóízűen enni kezd. Néha odapillant a pulthoz, figyelni a kéretlen barátkozni vágyót, hogy most milyen más prédát szemel ki magának. *
* Nem mondhatni, hogy nem nézi le a másikat, mert de. Neki csak egy idegesítő légy, amit szíve szerint hirtelen agyoncsapna. Mégis, most először mosolyra húzódnak az ajkai, vélhetően ez nem túl jó előjel mielőtt megszólalna. *
- Ezek szerint még az ízlésed is satnya. * Vitathatatlan, hogy nem tartja magát különösen szépnek, ellenben sötételf mércével nem a csúnyák közé tartozik. Ezzel inkább a másik kedvét akarja még jobban elvenni a kedves ismerkedéstől. *
- Szóval ismerkedtél volna. Nálunk úgy szokás, hogy ha ismerkedni akarunk, hogy bemutatkozunk a másiknak. Nem csak és kizárólag az idegeire megyünk. * Észre sem vette, hogy mikor váltott át tegeződésre, gyaníthatóan még most sem, mert akkor visszatérne a magázódás formájához. Ettől függetlenül még a meglátását igaznak véli és a dobolást is abbahagyja az ujjaival. Éjszín bőre elrejti arcvonásai nagy részét, de azért lehet rajta látni, ha a vele szemben ülő kifejezetten erre figyel, hogy úgy-ahogy elégedett a válasszal. Kiugrasztotta a wargot a bokorból, így egy kicsit megnyugszik, hogy mégsem az lehet a másik feladata, hogy információkat szedjen ki, vagy ráállították volna valami régi sérelem miatt. Már csak a leves hiányzik, hogy teljes legyen számára a mai nap kezdete. *
- Én is. * A hangja közönyös, nem gúnyos, nem akar visszavágni a másiknak. Egyszerűen Vendaar ilyen, nincs hozzászokva, hogy bárki lesz olyan bátor, hogy ok nélkül társalogni akarjon vele. Mégis valahol kedveli a korcs igyekezetét, hiszen elég sokáig tartott, hogy feladja. Ez dicsérendő. *
- Köszönöm, szép napot neked is. * Mondja, majd figyeli a ringó csípők távozását, aki egészen addig megy, míg a pulthoz nem ér. A sötételf figyelme viszont nem sokáig tart a lányon, hiszen megérkezik a levese, amit elé tesznek, ő pedig biccentéssel fogadja azt. Fölé hajol és mélyet szippant az illatból. ~ Ez nagyon jó lett. ~ Állapítja meg magának, majd felveszi a fából faragott kanalat és jóízűen enni kezd. Néha odapillant a pulthoz, figyelni a kéretlen barátkozni vágyót, hogy most milyen más prédát szemel ki magának. *
17517. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2022-05-31 11:59:52
Üzenet elküldve: 2022-05-31 11:59:52
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 136
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 136
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Mordokhai Elladur//
//Fürdőház//
*A Holdudvart nehéz és igencsak fájó szívvel hagyja maga mögött. Bár még hagyott hátra pár megjegyzést a férfitól, amire a kényelmes és kellemes vízben majd még vissza kell, hogy térjen. Ahogyan eddig sem lépett vissza egy kis szurkálódástól, úgy nem most fog visszavonulót fújni. Pusztán csak szeretne minél hamarabb túlesni azon, hogy... Hogy min is? Azon, hogy ki kellett szakadnia a férfi karjaiból, ami ott kint az udvaron olyan érzés volt, mint egy tőrdöfés a szívébe. Ma annyiszor barangolt el a való világtól és annyiszor kellett visszazuhannia belé, de mind közül ez volt a legkellemetlenebb. Persze nem akar túlzottan beleromantizálni a dolgokba, mert annak mindig pofára esés a vége, de most valahogy jó érzés, hogy élvezheti egy férfi társaságát szinte majdnem józanul. Amin még a hűvös levegő is segített, egyszóval büszke lehet magára.
A fogadón nem kíván lassan áthaladni, csupán csak négylábú barátját ellenőrzi le gyorsan. Nem érzi most szükségét a zsivajnak és a tömegnek. Fene sem tudja mennyi időt tölthettek el kint, de hamar megszokta a békés csendet, amit itt a fürdőházban is szeretne magáénak tudni.
A vetkőzést hamar elintézi, legalább is magához képest, csupán csak a törölközővel való dilemma tart a kelleténél tovább. De végül ezen is túljut, így már a fehér szövetbe bugyolálva sétál is ki. Nem hazudtolja meg a női nemet azzal, hogy Mordokhai után ér ki. Nem is tervez emiatt szabadkozni, mert valószínűleg a férfinak sem okozott meglepetést, hogy neki kellett várni a nőre. Így még egy bocsánatkérő mosollyal sem bajlódik, mikor végre mellé lép.*
- Azt hittem már sosem leszel kész.
*Sóhajt fel drámaian, azután széles vigyorral lapogatja meg finoman a férfi vállát, miközben igyekszik uralkodni magán, hogy tüzetesebben megvizsgálja a meztelen felsőtestet.*
- Indulhatunk kedveském.
*Fog kétoldalt a törölközőre, amit kissé oldalra húz, hogy egy ügyetlen pukedlit ejtsen meg, majd kuncogva egyenesedik vissza, hogy a medencék és kádas szobák között keressen valami számukra megfelelőt. Ami az ő részéből kimerül abban, hogy legyen üres. A medencék mindegyikében vannak már elegen, s egyelőre a külön kádas szobákkal sincs nagy sikere. Ami kezdi kicsit lelombozni, s már épp azon tűnődik, hogy a tisztáson a hűvös vízzel jobban járt volna, mikor végre úgy fest megsajnálják az istenek.*
- Itt vagy te kis huncut.
*Fékezi is le a lépteit, majd maga mellé nyúlva fog a férfi csuklójára, s olyan hévvel rántja be magával a szobába, mintha csak az életük múlt volna azon, hogy ezt megtalálják.*
- Azt hiszem ez az utolsó színtere a jól megérdemelt pihenésnek.
*Ereszti el a férfit, majd a kádhoz lépve mártja bele a kezét. Kellemes meleg, ami most pont tökéletes ahhoz, hogy lustuljon egy kicsit.*
- Na lássuk a wargot.
*Bontja szét magán a törölközőt, amit egyszerűen hagy a földre esni, mintha csak otthon lenne. Természetesen ahogy közszemlére teszi pőre valóját, kerüli a férfi pillantását, akár egy igazi szűz lány. Ami elég röhejesnek hat magát ismerve. Lehet, hogy nem ártott volna még pár pohárka pálinkát legurítani, de most már késő bánat. Inkább a vízbe helyezi magát, azután nyakig belemerülve sandít ki a férfira.*
- Na ne kéresd magad kisasszony.
*Vonogatja meg a szemöldökeit, mint valami kéjenc nagyúr, csak hogy visszataláljon a kissé kötözködős önmagához.*
//Fürdőház//
*A Holdudvart nehéz és igencsak fájó szívvel hagyja maga mögött. Bár még hagyott hátra pár megjegyzést a férfitól, amire a kényelmes és kellemes vízben majd még vissza kell, hogy térjen. Ahogyan eddig sem lépett vissza egy kis szurkálódástól, úgy nem most fog visszavonulót fújni. Pusztán csak szeretne minél hamarabb túlesni azon, hogy... Hogy min is? Azon, hogy ki kellett szakadnia a férfi karjaiból, ami ott kint az udvaron olyan érzés volt, mint egy tőrdöfés a szívébe. Ma annyiszor barangolt el a való világtól és annyiszor kellett visszazuhannia belé, de mind közül ez volt a legkellemetlenebb. Persze nem akar túlzottan beleromantizálni a dolgokba, mert annak mindig pofára esés a vége, de most valahogy jó érzés, hogy élvezheti egy férfi társaságát szinte majdnem józanul. Amin még a hűvös levegő is segített, egyszóval büszke lehet magára.
A fogadón nem kíván lassan áthaladni, csupán csak négylábú barátját ellenőrzi le gyorsan. Nem érzi most szükségét a zsivajnak és a tömegnek. Fene sem tudja mennyi időt tölthettek el kint, de hamar megszokta a békés csendet, amit itt a fürdőházban is szeretne magáénak tudni.
A vetkőzést hamar elintézi, legalább is magához képest, csupán csak a törölközővel való dilemma tart a kelleténél tovább. De végül ezen is túljut, így már a fehér szövetbe bugyolálva sétál is ki. Nem hazudtolja meg a női nemet azzal, hogy Mordokhai után ér ki. Nem is tervez emiatt szabadkozni, mert valószínűleg a férfinak sem okozott meglepetést, hogy neki kellett várni a nőre. Így még egy bocsánatkérő mosollyal sem bajlódik, mikor végre mellé lép.*
- Azt hittem már sosem leszel kész.
*Sóhajt fel drámaian, azután széles vigyorral lapogatja meg finoman a férfi vállát, miközben igyekszik uralkodni magán, hogy tüzetesebben megvizsgálja a meztelen felsőtestet.*
- Indulhatunk kedveském.
*Fog kétoldalt a törölközőre, amit kissé oldalra húz, hogy egy ügyetlen pukedlit ejtsen meg, majd kuncogva egyenesedik vissza, hogy a medencék és kádas szobák között keressen valami számukra megfelelőt. Ami az ő részéből kimerül abban, hogy legyen üres. A medencék mindegyikében vannak már elegen, s egyelőre a külön kádas szobákkal sincs nagy sikere. Ami kezdi kicsit lelombozni, s már épp azon tűnődik, hogy a tisztáson a hűvös vízzel jobban járt volna, mikor végre úgy fest megsajnálják az istenek.*
- Itt vagy te kis huncut.
*Fékezi is le a lépteit, majd maga mellé nyúlva fog a férfi csuklójára, s olyan hévvel rántja be magával a szobába, mintha csak az életük múlt volna azon, hogy ezt megtalálják.*
- Azt hiszem ez az utolsó színtere a jól megérdemelt pihenésnek.
*Ereszti el a férfit, majd a kádhoz lépve mártja bele a kezét. Kellemes meleg, ami most pont tökéletes ahhoz, hogy lustuljon egy kicsit.*
- Na lássuk a wargot.
*Bontja szét magán a törölközőt, amit egyszerűen hagy a földre esni, mintha csak otthon lenne. Természetesen ahogy közszemlére teszi pőre valóját, kerüli a férfi pillantását, akár egy igazi szűz lány. Ami elég röhejesnek hat magát ismerve. Lehet, hogy nem ártott volna még pár pohárka pálinkát legurítani, de most már késő bánat. Inkább a vízbe helyezi magát, azután nyakig belemerülve sandít ki a férfira.*
- Na ne kéresd magad kisasszony.
*Vonogatja meg a szemöldökeit, mint valami kéjenc nagyúr, csak hogy visszataláljon a kissé kötözködős önmagához.*
17516. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2022-05-31 11:21:25
Üzenet elküldve: 2022-05-31 11:21:25
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Vendaar//
*Adell azon kevesek közé tartozik, aki magasról tojik arra, hogy kit milyen fajnak szültek. Számára, ha valaki érdekes, akkor ráragad és ennyi. Ahogy most a kormos esetében is így van. Igaz, hogy azt nem tudná megmagyarázni, hogy mi is az, ami ennyire megfogta benne.*
- Jaa, hát én azt nem mondtam, hogy szívesen segítenék a problémáidon. Nekem is van azért ízlésem.
*Emeli fel védekezőleg a kezeit, majd le is ereszti mikor megérkezik a felszolgáló. A kérdő tekintetre csak nemlegesen megrázza a fejét. Reggelizett, szóval még odébb van, hogy újra akarjon bármit is. Meg az a fránya arany sem veti fel, szóval óvatosan kell vele bánni.*
- Tudok válaszolni. Előbb is tudtam volna, ha akartam volna, de fölösleges műveletnek gondoltam. Nem tudom mire gondolhatsz, kikkel találkozhattál ez idáig, de el kell mesélnem, hogy nem csak a mesékben léteznek olyan figurák, akik egyszerűen csak ismerkedni szeretnének, mert újak a városban és jól jön a társaság.
*Forgatja meg a szemeit, mint akinek az fut át a fejében, hogy ez miért nem volt már az elejétől elég egyértelmű. A kormos azt jól láthatja, hogy ártani nem sokat tudna neki, azt pedig a leány fújja már kívülről, hogy mélyebb fiú-lány kapcsolatra pedig nem nagyon szoktak fél-elfeket összeszedni. Szóval miért is próbálkozna be egy kormosnál? Viszont nem sok kedve van egyedül lenni, a többi vendég pedig nem igazán ragadta meg magának. Azt ugyan nem gondolta volna, hogy ennyire a férfi agyára fog menni. De ez a veszély minden ismerkedésnél a levegőben lóg, mert ő ilyen, ez ellen pedig nem tud, de ha tudna sem akarna tenni, mert akkor már nem lenne saját maga.*
- Sajnálom, hogy raboltam az időd és feszegettem az idegeidet.
*Dünnyögi egy hosszabb hallgatás után, majd székestől hátrébb tolja magát és fel is állva hajol meg egy aprót.*
- Jó étvágyat a leveshez kiskirályom.
*Jegyzi meg az eddigiekhez mérten elég undok hangsúllyal, majd hátat fordítva battyog vissza a pulthoz, hogy ott foglaljon helyet. Kikéne vennie egy szobát, de spórolnia sem ártana. Idefele jövet mintha látott volna egy istállót. Végül is a szalmán sem rossz aludni, ha a félvér már sok mindenhez hozzászokott.*
*Adell azon kevesek közé tartozik, aki magasról tojik arra, hogy kit milyen fajnak szültek. Számára, ha valaki érdekes, akkor ráragad és ennyi. Ahogy most a kormos esetében is így van. Igaz, hogy azt nem tudná megmagyarázni, hogy mi is az, ami ennyire megfogta benne.*
- Jaa, hát én azt nem mondtam, hogy szívesen segítenék a problémáidon. Nekem is van azért ízlésem.
*Emeli fel védekezőleg a kezeit, majd le is ereszti mikor megérkezik a felszolgáló. A kérdő tekintetre csak nemlegesen megrázza a fejét. Reggelizett, szóval még odébb van, hogy újra akarjon bármit is. Meg az a fránya arany sem veti fel, szóval óvatosan kell vele bánni.*
- Tudok válaszolni. Előbb is tudtam volna, ha akartam volna, de fölösleges műveletnek gondoltam. Nem tudom mire gondolhatsz, kikkel találkozhattál ez idáig, de el kell mesélnem, hogy nem csak a mesékben léteznek olyan figurák, akik egyszerűen csak ismerkedni szeretnének, mert újak a városban és jól jön a társaság.
*Forgatja meg a szemeit, mint akinek az fut át a fejében, hogy ez miért nem volt már az elejétől elég egyértelmű. A kormos azt jól láthatja, hogy ártani nem sokat tudna neki, azt pedig a leány fújja már kívülről, hogy mélyebb fiú-lány kapcsolatra pedig nem nagyon szoktak fél-elfeket összeszedni. Szóval miért is próbálkozna be egy kormosnál? Viszont nem sok kedve van egyedül lenni, a többi vendég pedig nem igazán ragadta meg magának. Azt ugyan nem gondolta volna, hogy ennyire a férfi agyára fog menni. De ez a veszély minden ismerkedésnél a levegőben lóg, mert ő ilyen, ez ellen pedig nem tud, de ha tudna sem akarna tenni, mert akkor már nem lenne saját maga.*
- Sajnálom, hogy raboltam az időd és feszegettem az idegeidet.
*Dünnyögi egy hosszabb hallgatás után, majd székestől hátrébb tolja magát és fel is állva hajol meg egy aprót.*
- Jó étvágyat a leveshez kiskirályom.
*Jegyzi meg az eddigiekhez mérten elég undok hangsúllyal, majd hátat fordítva battyog vissza a pulthoz, hogy ott foglaljon helyet. Kikéne vennie egy szobát, de spórolnia sem ártana. Idefele jövet mintha látott volna egy istállót. Végül is a szalmán sem rossz aludni, ha a félvér már sok mindenhez hozzászokott.*
17515. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2022-05-31 09:44:47
Üzenet elküldve: 2022-05-31 09:44:47
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 26
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 26
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Adell//
* Nem tudja hova tenni ezt a nőt. Most már biztos benne, hogy csak fél-elf, egy elf sem alacsonyodik le ilyen beszélgetésbe, főleg nem vele. Talán a két faj utálja legjobban egymást mind közül, és mindenki szerencséjére Vendaar egy igazi sötételf, aki pontosan jól megfelel a sztereotípiáknak. *
- Ez most egy ilyen vicc akart lenni? Ha. Ha. * Sóhajt bele az utolsó szóba, mert tényleg úgy tűnik neki, hogy a másik csak szórakozik vele, vagy teszteli. De mire fel? Mennyi idő kell ahhoz, hogy elvágja a torkát egy fél-elfnek? Úgy tűnik, hogy nem tágít a másik, sőt még jobban húzogatni akarja idegszálait pontosan addig, amíg el nem szakadnak. Mindenesetre már közel jár hozzá.
- Semmi közöd hozzá, korcs. Egyébként is ha ilyen igényem lenne éppen, biztosan egy csendesebbet valakit keresnék, nem olyan félrebeszélőset, mint ez. * Egyértelműen rámutat a vele szemben ülőre, csak, hogy kétség se maradjon, hogy kire gondol. A félvér szerencséjére épp akkor érkezik meg segéd, és kérdőn néz Vendaarra. *
- Egy Őzragu levest hozzál. * A férfi bólint és még vár egy kicsit, hátha kér az fél-elf lány is valamit és nem csak a sötételftől kapott 11 aranyat kell elvinnie.
Majd újra ránéz a hóhajúra is. * - Más nem kell, eriggy. * A felszolgáló biccent és elindul, hogy beszóljon a konyhára. Vendaar pedig újra ránéz a vöröses szőke hajú nőstényre. *
- Nos, mit akar tőlem, még egyszer megkérdezem. Ha erre sem tud válaszolni, nyugodtan elmehet. Ez nem eldöntendő kérés volt, remélem világos. * Dől hátra és továbbra is metsző szemekkel nézi az egyébként szemrevaló korcsot. *
* Nem tudja hova tenni ezt a nőt. Most már biztos benne, hogy csak fél-elf, egy elf sem alacsonyodik le ilyen beszélgetésbe, főleg nem vele. Talán a két faj utálja legjobban egymást mind közül, és mindenki szerencséjére Vendaar egy igazi sötételf, aki pontosan jól megfelel a sztereotípiáknak. *
- Ez most egy ilyen vicc akart lenni? Ha. Ha. * Sóhajt bele az utolsó szóba, mert tényleg úgy tűnik neki, hogy a másik csak szórakozik vele, vagy teszteli. De mire fel? Mennyi idő kell ahhoz, hogy elvágja a torkát egy fél-elfnek? Úgy tűnik, hogy nem tágít a másik, sőt még jobban húzogatni akarja idegszálait pontosan addig, amíg el nem szakadnak. Mindenesetre már közel jár hozzá.
- Semmi közöd hozzá, korcs. Egyébként is ha ilyen igényem lenne éppen, biztosan egy csendesebbet valakit keresnék, nem olyan félrebeszélőset, mint ez. * Egyértelműen rámutat a vele szemben ülőre, csak, hogy kétség se maradjon, hogy kire gondol. A félvér szerencséjére épp akkor érkezik meg segéd, és kérdőn néz Vendaarra. *
- Egy Őzragu levest hozzál. * A férfi bólint és még vár egy kicsit, hátha kér az fél-elf lány is valamit és nem csak a sötételftől kapott 11 aranyat kell elvinnie.
Majd újra ránéz a hóhajúra is. * - Más nem kell, eriggy. * A felszolgáló biccent és elindul, hogy beszóljon a konyhára. Vendaar pedig újra ránéz a vöröses szőke hajú nőstényre. *- Nos, mit akar tőlem, még egyszer megkérdezem. Ha erre sem tud válaszolni, nyugodtan elmehet. Ez nem eldöntendő kérés volt, remélem világos. * Dől hátra és továbbra is metsző szemekkel nézi az egyébként szemrevaló korcsot. *
17514. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2022-05-31 08:06:05
Üzenet elküldve: 2022-05-31 08:06:05
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 26
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 26
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
// Betérés a fogadóba //
* Meggyőzi magát, hogy nem, nem lenne szép dolog a szemeit forgatni. *
- Férfi, aki ritkán iszik. Nahááát. Még a végén átgondolom ezt a házasság-dolgot. * Kacsint a férfire, de persze esze ágában sincs. Kényelmesen hátradől a széken és keresztbecsapja a lábát. Azért a biztonság kedvéért tisztázza a helyzetet. *
- Ne aggódj, Kedves Fiúúú, nincsenek titkos szándékaim. Nem foglak megragadni, megkötözni és magammal cipelni az oltár elé, ha ettől tartasz.
* Most már belefér a szemforgatás is. *
- Óóó? Ez a csodás jellemzés is a kedvemért? Igazán nem kellett volna. * Legyint egyet, nem veszi komolyan egy pillanatig sem. Na jó, a ravasz azért tetszik neki. Vidáman elkacarászik, de az alkoholmámoros jókedve egy darabig stagnál majd ezen a szinten. Éppen eleget ivott ahhoz, hogy jól érezze magát és kicsit szabadabban fogalmazzon, de a gondolkodás és a beszéd egyáltalán nem okoz gondot neki még. Nincs semmi nyakatekert női bűverő a szavai mögött, csak egyszerűen jól érzi magát. *
- Kéremszépen. Nincs nekem semmi bajom. Ha nem tudnád, már pelenkás korom óta szííívom magamba az alkohol kipárolgásait jóóóatyámon keresztül. Megleszek, ne aggódj.
~ Rendes tőle, hogy így vigyáz. Vagy csak tőlem fél ennyire, hogy valamit teszek? ~
* Az ágybacipelős gondolatai elég hamar elillantak. Szemlátomást a férfi finoman hárítja a bensőségesebb női társaságot. *
- A piacot említettük. Nekem nem változtak a terveim, Na ééés, neked?
* A kis iszogatós összejövetel, ha nem csalnak az érzékelői, hamarosan véget ér. Nem mondhatni, hogy csalódott, de azért a fáradt gőzt nem engedte még ki teljesen. De kezdetnek megteszi. *
- Itt éjszakázol a fogadóban?
* Meggyőzi magát, hogy nem, nem lenne szép dolog a szemeit forgatni. *
- Férfi, aki ritkán iszik. Nahááát. Még a végén átgondolom ezt a házasság-dolgot. * Kacsint a férfire, de persze esze ágában sincs. Kényelmesen hátradől a széken és keresztbecsapja a lábát. Azért a biztonság kedvéért tisztázza a helyzetet. *
- Ne aggódj, Kedves Fiúúú, nincsenek titkos szándékaim. Nem foglak megragadni, megkötözni és magammal cipelni az oltár elé, ha ettől tartasz.
* Most már belefér a szemforgatás is. *
- Óóó? Ez a csodás jellemzés is a kedvemért? Igazán nem kellett volna. * Legyint egyet, nem veszi komolyan egy pillanatig sem. Na jó, a ravasz azért tetszik neki. Vidáman elkacarászik, de az alkoholmámoros jókedve egy darabig stagnál majd ezen a szinten. Éppen eleget ivott ahhoz, hogy jól érezze magát és kicsit szabadabban fogalmazzon, de a gondolkodás és a beszéd egyáltalán nem okoz gondot neki még. Nincs semmi nyakatekert női bűverő a szavai mögött, csak egyszerűen jól érzi magát. *
- Kéremszépen. Nincs nekem semmi bajom. Ha nem tudnád, már pelenkás korom óta szííívom magamba az alkohol kipárolgásait jóóóatyámon keresztül. Megleszek, ne aggódj.
~ Rendes tőle, hogy így vigyáz. Vagy csak tőlem fél ennyire, hogy valamit teszek? ~
* Az ágybacipelős gondolatai elég hamar elillantak. Szemlátomást a férfi finoman hárítja a bensőségesebb női társaságot. *
- A piacot említettük. Nekem nem változtak a terveim, Na ééés, neked?
* A kis iszogatós összejövetel, ha nem csalnak az érzékelői, hamarosan véget ér. Nem mondhatni, hogy csalódott, de azért a fáradt gőzt nem engedte még ki teljesen. De kezdetnek megteszi. *
- Itt éjszakázol a fogadóban?
17513. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2022-05-30 19:53:51
Üzenet elküldve: 2022-05-30 19:53:51
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 225
OOC üzenetek: 46
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 225
OOC üzenetek: 46
Játékstílus: Vakmerő
//Rocha Burcqar//
//Holdudvar, majdan Fürdőház//
- Való igaz, elnézést kérek, elfelejtettem a közismert tényt, hogy a hölgyek fizikailag képtelenek a gyaloglásra, így számukra a ló az egyetlen módja a közlekedésnek.
*Kuncog, ahogy folytatódik véget nem érő szócsatájuk. Természetesen hazudna, ha azt mondaná, hogy az esetek nagy többségében nem preferálja a lóháton közlekedést. Szereti megfuttatni jelenleg az istállóban pihenő Csellengőjét, de egy lovat sem lehet a végtelenségig hajtani, így hát gyakorta dönt a gyaloglás mellett, ha úgy ítéli meg, hogy négylábú társának pihenésre van szüksége. *
- Vacsorát, hát hogyne, az nagy segítségemre lesz abban, hogy átvészeljem a következő hónapot.
*Villant gúnyos vigyort, persze ez már tényleg csak merő piszkálódás Mordokhai részéről, ha már egyszer a lány akarva-akaratlanul olyan jól adja a zsoldos szolgálataiért fizetni nem akaró munkaadót. Valójában a férfiban is egyre erősebben ég a vágy, hogy újra útra keljen, s annyi év magányos barangolása után rendkívül tudna örülni egy kellemes útitársnak.
Mi sem támasztja alá ezt jobban, mint a megnyugvás, amire egymás karjaiban lelnek rá, s érzi a lányon, amivel magának is nehezére esik megbirkózni, hogy nem nagyon akaródzik visszatérni a civilizációba, a világba, ami nem sokkal ezelőtt mintha nem is létezett volna.*
- Nos, te követted el azt a hibát, hogy arra próbáltál rábízni valamit, aki csak megy amerre a lába viszi, bármiféle terv és ami még fontosabb, társaság nélkül. Elszoktam tőle, hogy valaki a kezembe helyezi a döntést.
*Nevet a lányra, akinek látszólag szintén sikerült elfogadnia, hogy bármennyire is szeretnének, nem éjszakázhatnak kinn a padon. Ennek ellenére különös fájdalom hasít a férfiba, ahogy végül kibontakoznak egymás karjából, mintha valamit végérvényesen elveszített volna. Bosszankodva hessegeti el a kellemetlenkedő gondolatokat magától. Ma éjjel nem hagyja magát becsapni saját elméje által.*
- Legyen hát.
*Biccent a fürdőre. Ami azt illeti neki sincs ellenére a gondolat, több okból sem. Egyrészt mert a meleg víz gondolata számára is igen csábító, másrészt mert a Fürdőház csendes nyugalma sokkal jobban vonzza, mint a fogadó zsibongása és díszes népsége.*
- Igazán kedves tőled, de azért emlékeztetnélek rá, hogy nem az én ruhám szárad odafenn, így hacsak nem szeretnél vizesen hazamenni, úgy nem csak nekem érdekem, hogy szórakoztass még egy kicsit.
*Szurkálódik még egy kicsit, hogy aztán a fogadóba érve beigazolódjon korábbi gondolatmenete, miszerint egy porcikája sem vágyik ebbe a közegbe jelen pillanatban, így hát amennyire csak lehet, megszaporázza lépteit Rocha mögött.*
- Az attól függ melyikünk fog pucérkodni.
*Viszonozza a vigyort, ahogy visszagondol egy-egy napra, melyet katonaként vagy zsoldosként töltött el, akik között nem kimondottan opció a szégyenlősködés, és nem is vár senkit a sátrában eldugva egy meleg fürdő.
Ahogy az öltöző felé veszi az irányt, hálát ad amiért eddig húzták, halasztották a dolgot, ezen az órán már aligha fog ide betérni valaki. Háta mögött egyre távolodik zsivaj, hogy helyét kellemes, ámde enyhén kísérteties csönd vegye át. Ruháitól lassú, kimért mozdulatokkal szabadul, mintha fejben valahol egészen máshol lenne. Bal keze ösztönös mozdulattal tapad a mellkasára, a húsba vágott hálószerű motívumra, a közepébe égetett pókra, s érzi, ahogy valami sötét megrohanja az elméjét. Végül hatalmas sóhajjal fújja ki a levegőt, izmai ellazulnak, ő pedig megcsóválja fejét, arcára fanyar mosoly húzódik. Végül derekára csavar egy törölközőt, ezzel az őt tarkító millió hegnek legalább a negyedét eltakarva, s megindul a megbeszélt találka helyre, hogy ott várja Rochát, esetleg csatlakozzon hozzá, amennyiben nála hamarabb végzett.*
//Holdudvar, majdan Fürdőház//
- Való igaz, elnézést kérek, elfelejtettem a közismert tényt, hogy a hölgyek fizikailag képtelenek a gyaloglásra, így számukra a ló az egyetlen módja a közlekedésnek.
*Kuncog, ahogy folytatódik véget nem érő szócsatájuk. Természetesen hazudna, ha azt mondaná, hogy az esetek nagy többségében nem preferálja a lóháton közlekedést. Szereti megfuttatni jelenleg az istállóban pihenő Csellengőjét, de egy lovat sem lehet a végtelenségig hajtani, így hát gyakorta dönt a gyaloglás mellett, ha úgy ítéli meg, hogy négylábú társának pihenésre van szüksége. *
- Vacsorát, hát hogyne, az nagy segítségemre lesz abban, hogy átvészeljem a következő hónapot.
*Villant gúnyos vigyort, persze ez már tényleg csak merő piszkálódás Mordokhai részéről, ha már egyszer a lány akarva-akaratlanul olyan jól adja a zsoldos szolgálataiért fizetni nem akaró munkaadót. Valójában a férfiban is egyre erősebben ég a vágy, hogy újra útra keljen, s annyi év magányos barangolása után rendkívül tudna örülni egy kellemes útitársnak.
Mi sem támasztja alá ezt jobban, mint a megnyugvás, amire egymás karjaiban lelnek rá, s érzi a lányon, amivel magának is nehezére esik megbirkózni, hogy nem nagyon akaródzik visszatérni a civilizációba, a világba, ami nem sokkal ezelőtt mintha nem is létezett volna.*
- Nos, te követted el azt a hibát, hogy arra próbáltál rábízni valamit, aki csak megy amerre a lába viszi, bármiféle terv és ami még fontosabb, társaság nélkül. Elszoktam tőle, hogy valaki a kezembe helyezi a döntést.
*Nevet a lányra, akinek látszólag szintén sikerült elfogadnia, hogy bármennyire is szeretnének, nem éjszakázhatnak kinn a padon. Ennek ellenére különös fájdalom hasít a férfiba, ahogy végül kibontakoznak egymás karjából, mintha valamit végérvényesen elveszített volna. Bosszankodva hessegeti el a kellemetlenkedő gondolatokat magától. Ma éjjel nem hagyja magát becsapni saját elméje által.*
- Legyen hát.
*Biccent a fürdőre. Ami azt illeti neki sincs ellenére a gondolat, több okból sem. Egyrészt mert a meleg víz gondolata számára is igen csábító, másrészt mert a Fürdőház csendes nyugalma sokkal jobban vonzza, mint a fogadó zsibongása és díszes népsége.*
- Igazán kedves tőled, de azért emlékeztetnélek rá, hogy nem az én ruhám szárad odafenn, így hacsak nem szeretnél vizesen hazamenni, úgy nem csak nekem érdekem, hogy szórakoztass még egy kicsit.
*Szurkálódik még egy kicsit, hogy aztán a fogadóba érve beigazolódjon korábbi gondolatmenete, miszerint egy porcikája sem vágyik ebbe a közegbe jelen pillanatban, így hát amennyire csak lehet, megszaporázza lépteit Rocha mögött.*
- Az attól függ melyikünk fog pucérkodni.
*Viszonozza a vigyort, ahogy visszagondol egy-egy napra, melyet katonaként vagy zsoldosként töltött el, akik között nem kimondottan opció a szégyenlősködés, és nem is vár senkit a sátrában eldugva egy meleg fürdő.
Ahogy az öltöző felé veszi az irányt, hálát ad amiért eddig húzták, halasztották a dolgot, ezen az órán már aligha fog ide betérni valaki. Háta mögött egyre távolodik zsivaj, hogy helyét kellemes, ámde enyhén kísérteties csönd vegye át. Ruháitól lassú, kimért mozdulatokkal szabadul, mintha fejben valahol egészen máshol lenne. Bal keze ösztönös mozdulattal tapad a mellkasára, a húsba vágott hálószerű motívumra, a közepébe égetett pókra, s érzi, ahogy valami sötét megrohanja az elméjét. Végül hatalmas sóhajjal fújja ki a levegőt, izmai ellazulnak, ő pedig megcsóválja fejét, arcára fanyar mosoly húzódik. Végül derekára csavar egy törölközőt, ezzel az őt tarkító millió hegnek legalább a negyedét eltakarva, s megindul a megbeszélt találka helyre, hogy ott várja Rochát, esetleg csatlakozzon hozzá, amennyiben nála hamarabb végzett.*
17512. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2022-05-30 19:31:25
Üzenet elküldve: 2022-05-30 19:31:25
ÚJ
Rang: Kitiltott felhasználó
IC üzenetek: 26
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 26
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
// Betérés a fogadóba //
*Öklére támaszkodva hallgatja, amit Kat egyre jobban elhúzza szavait. Érdekes, érdekes. Nem mondaná, hogy olyan sokat ittak volna, hiszen ő is épp csak kezd becsípni. Bár magáról tudja, hogy mennyit bírhat és azért evett is előtte rendesen. Ámde a lány saját szavai szerint nagy játékos ebben az ivós kérdezősködésben. Nem hazudhatott, elvileg, vagyis még bírnia kellene a piát. Inkább visszább fogja magát az ivásba, arra az esetre, a ha lány kifáradt volna. Padló részegen csak nem hagyja itt. Nem feltűnően messzire, de eltolja maga elől a maradék sört.*
- Kedves vagyok, leginkább ez mondható rám, igen. Legalábbis igyekszem. Még akkor is, ha a neveltetésemtől igyekszem megszabadulni. S igen, valóban ez a ritka ivásaimnak egyike. Csak és kizárólag a te és a játék kedvéért ittam egy korsó sörnél többet.
*Ez mondjuk igaz. Nem is tervezett többet inni, csupán így alakult és kész, viszont nem is bánta meg. Legalábbis eddig nem.*
- Az udvarlás azért megy, ha nagyon akarom, de most csak bókoltam. A kedvedért.
*Nem. Nem lehet, hogy berúgott a lány. Azért a majdnem leánykérésére adott választ megjegyzi.*
- Hát persze hogy látom, nem vagyok vagy. Szép formás vagy, meg kell hagyni. Na meg okos és szerintem ravasz is.
*Lehet most akaratlanul buktatja le a lányt, vagy sem, de legalább lesz valahogy. A szája azért csak elszalad, de részben betudja az alkoholnak. Részben pedig lehet, csak játék ez is.*
- A házias dolgokat szeretem igen, bár nem egészen úgy, ahogy mondod. Viszont több alkoholt már ne rendeljünk. Nem ennél még inkább valamit? A vitézi felajánlásomra is inkább térjünk vissza holnap, ha kialudtuk magunkat. Persze eszemben sincs visszavonni az ígéretem, de majd józanabb állapotban megbeszéljük, merre is mennél.
*Még mindig nem tudja eldönteni, hogy játék vagy az alkohol maga műveli ezt a lánnyal, mindenesetre óvatos. Vannak bizonyos dolgok, amiket képtelen megtenni és az egyik az, már jó ideje, hogy nem iszik többet annál, amennyit tényleg bír. A másik pedig az, hogy nem fog egy majdnem ismeretlen nőt leitatni és szobára vinni. Legfeljebb csak azért, hogy kialudják magukat.*
*Öklére támaszkodva hallgatja, amit Kat egyre jobban elhúzza szavait. Érdekes, érdekes. Nem mondaná, hogy olyan sokat ittak volna, hiszen ő is épp csak kezd becsípni. Bár magáról tudja, hogy mennyit bírhat és azért evett is előtte rendesen. Ámde a lány saját szavai szerint nagy játékos ebben az ivós kérdezősködésben. Nem hazudhatott, elvileg, vagyis még bírnia kellene a piát. Inkább visszább fogja magát az ivásba, arra az esetre, a ha lány kifáradt volna. Padló részegen csak nem hagyja itt. Nem feltűnően messzire, de eltolja maga elől a maradék sört.*
- Kedves vagyok, leginkább ez mondható rám, igen. Legalábbis igyekszem. Még akkor is, ha a neveltetésemtől igyekszem megszabadulni. S igen, valóban ez a ritka ivásaimnak egyike. Csak és kizárólag a te és a játék kedvéért ittam egy korsó sörnél többet.
*Ez mondjuk igaz. Nem is tervezett többet inni, csupán így alakult és kész, viszont nem is bánta meg. Legalábbis eddig nem.*
- Az udvarlás azért megy, ha nagyon akarom, de most csak bókoltam. A kedvedért.
*Nem. Nem lehet, hogy berúgott a lány. Azért a majdnem leánykérésére adott választ megjegyzi.*
- Hát persze hogy látom, nem vagyok vagy. Szép formás vagy, meg kell hagyni. Na meg okos és szerintem ravasz is.
*Lehet most akaratlanul buktatja le a lányt, vagy sem, de legalább lesz valahogy. A szája azért csak elszalad, de részben betudja az alkoholnak. Részben pedig lehet, csak játék ez is.*
- A házias dolgokat szeretem igen, bár nem egészen úgy, ahogy mondod. Viszont több alkoholt már ne rendeljünk. Nem ennél még inkább valamit? A vitézi felajánlásomra is inkább térjünk vissza holnap, ha kialudtuk magunkat. Persze eszemben sincs visszavonni az ígéretem, de majd józanabb állapotban megbeszéljük, merre is mennél.
*Még mindig nem tudja eldönteni, hogy játék vagy az alkohol maga műveli ezt a lánnyal, mindenesetre óvatos. Vannak bizonyos dolgok, amiket képtelen megtenni és az egyik az, már jó ideje, hogy nem iszik többet annál, amennyit tényleg bír. A másik pedig az, hogy nem fog egy majdnem ismeretlen nőt leitatni és szobára vinni. Legfeljebb csak azért, hogy kialudják magukat.*
17511. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2022-05-30 19:18:23
Üzenet elküldve: 2022-05-30 19:18:23
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Vendaar//
//A hozzászólás 16+ elemeket tartalmaz//
*A lánynak egy nagy hátránya van, legalábbis saját bevallása szerint, hogy ha valakiben társra talál nagyszájúság szempontjából, akkor előszeretettel veszi fel jobban a kesztyűt. Aki pedig még ilyen mogorva is mellé, annál már szereti jobban feszegetni a határokat. Talán a saját szerencséjét teszteli. Talán ez valami fétis. Még maga sem tudja pontosan, de az biztos, hogy nem most akarja magától megszabadítani a kormost. Ha nem is sokáig fog a nyakán lógni, azért hagy még egy kis időt magunka erre a bájos ismerkedésre.*
- Igen, azt egyből láttam, amikor odaengedtél a pulthoz. Csodálom, hogy még nem emeltek neked szobrot azon a főtéren.
*Bök a fejével abba az irányba amerre a tér rémlik neki. Azután pedig az asztalra könyökölve támasztja állát az ökleire, s szinte pislogás nélkül bámul a másik arcába. Újabb idegesítőnek titulált szokás a sok közül, de ennyi mellett ezt már ki tartja számon? A kérdést viszont egyelőre figyelmen kívül hagyja. Főleg mert maga sem tudja. Ő félvér, akit alapból szinte mindenhol rühellnek, ez alól valószínűleg ezek a kormosok sem kivételek. Viszont, ha tetszik, ha nem a másiknak, ez bizony egy közös pont, ugyanis ők sem szívesen látott vendégek akárhol. De erről nem most fogja felvilágosítani. Inkább igyekszik igen komoly arcot vágni, időnként hümmögve is párat, mint aki komoly vizsgálódásban van éppen benne.*
- Te figyelj már. *veszi is bizalmasra a hangját, még egy fokkal közelebb is hajol.* Mindig ilyen morcos vagy? Talán dugnod kéne egy jót. Állítólag az a férfiaknál is segít.
*Szinte suttogja a jó tanácsot, de a hozzá járó komoly ábrázat hamar elfoszlik az arcáról, hogy a helyébe lépjen egy igazán mocsok vigyor.*
//A hozzászólás 16+ elemeket tartalmaz//
*A lánynak egy nagy hátránya van, legalábbis saját bevallása szerint, hogy ha valakiben társra talál nagyszájúság szempontjából, akkor előszeretettel veszi fel jobban a kesztyűt. Aki pedig még ilyen mogorva is mellé, annál már szereti jobban feszegetni a határokat. Talán a saját szerencséjét teszteli. Talán ez valami fétis. Még maga sem tudja pontosan, de az biztos, hogy nem most akarja magától megszabadítani a kormost. Ha nem is sokáig fog a nyakán lógni, azért hagy még egy kis időt magunka erre a bájos ismerkedésre.*
- Igen, azt egyből láttam, amikor odaengedtél a pulthoz. Csodálom, hogy még nem emeltek neked szobrot azon a főtéren.
*Bök a fejével abba az irányba amerre a tér rémlik neki. Azután pedig az asztalra könyökölve támasztja állát az ökleire, s szinte pislogás nélkül bámul a másik arcába. Újabb idegesítőnek titulált szokás a sok közül, de ennyi mellett ezt már ki tartja számon? A kérdést viszont egyelőre figyelmen kívül hagyja. Főleg mert maga sem tudja. Ő félvér, akit alapból szinte mindenhol rühellnek, ez alól valószínűleg ezek a kormosok sem kivételek. Viszont, ha tetszik, ha nem a másiknak, ez bizony egy közös pont, ugyanis ők sem szívesen látott vendégek akárhol. De erről nem most fogja felvilágosítani. Inkább igyekszik igen komoly arcot vágni, időnként hümmögve is párat, mint aki komoly vizsgálódásban van éppen benne.*
- Te figyelj már. *veszi is bizalmasra a hangját, még egy fokkal közelebb is hajol.* Mindig ilyen morcos vagy? Talán dugnod kéne egy jót. Állítólag az a férfiaknál is segít.
*Szinte suttogja a jó tanácsot, de a hozzá járó komoly ábrázat hamar elfoszlik az arcáról, hogy a helyébe lépjen egy igazán mocsok vigyor.*
17510. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2022-05-30 19:07:53
Üzenet elküldve: 2022-05-30 19:07:53
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 26
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 26
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Adell//
* Lefelé jövet úgy látta, hogy a lány - talán elf, félelf lehet, mert most volt egy kis ideje távolabbról is megszemlélni - leszállt róla és új beszélgetőtársat talált. Azért a biztonság kedvéért - meg mert nem akart zavarni, hazugság! - nem kéri számon a másikat, jó messzi ül el tőle. Kiélvezi a pillanatot egy kicsit, és tulajdonképpen végiggondolja, hogy nem biztos, hogy jó, hogy ennyire megtisztálkodott, hiszen vissza akar menni a lerombolt épületek közé. Most már késő bánat, warg gondolat, ahogy a híres mondás tartja, ezért csak tovább vár. Meglepetésére nem az jön oda hozzá, akire vár, azaz a felszolgálók egyike, hanem a vöröses szőke korcs. *
- Csak azért nem dobtam át az asztalon, mert jólnevelt vagyok. * Jegyzi meg, amikor a lány a válla fölött sajátos módján beköszön. Ellazítja a markát is a tőrön, amit közben fogott meg és a negyedig kihúzott penge hangosan siklik vissza a hüvelyébe. ~ Meg azért, mert nincs kedvem egy korcsért a városőrökkel szórakozni. ~ Úgy tűnik, hogy a vele szemben közben helyet foglaló bolond lehet, bátor, vagy naiv. Nem hiszi róla, hogy túl magabiztos, habár... nem ismeri őt. De a bolond mindenképpen helytálló lehet. *
- Ha lehet, kerüljük el a jövőben a fogdosós jeleneteket. Mit akarsz tőlem, nőstény? * Megunta a várakozást, és kezd újra az idegeire menni a félvér. Nem érti pontosan, hogy miért nem hagyta még itt, de lehet, hogy nem sokáig fogja magát vissza, és itt hagyja a másikat. Mert a kérdése csak látszat, valójában nemigen kíváncsi rá. Illetve annyira igen, hogy miért megy az idegeire. Talán így teszteli valaki? Vagy próbálják becserkészni valami régi úgy miatt? Metsző szemeivel a elffajzatot tanulmányozza, miközben mutatóujjával hangtalanul és ritmusosan dobol az asztal szélén. *
* Lefelé jövet úgy látta, hogy a lány - talán elf, félelf lehet, mert most volt egy kis ideje távolabbról is megszemlélni - leszállt róla és új beszélgetőtársat talált. Azért a biztonság kedvéért - meg mert nem akart zavarni, hazugság! - nem kéri számon a másikat, jó messzi ül el tőle. Kiélvezi a pillanatot egy kicsit, és tulajdonképpen végiggondolja, hogy nem biztos, hogy jó, hogy ennyire megtisztálkodott, hiszen vissza akar menni a lerombolt épületek közé. Most már késő bánat, warg gondolat, ahogy a híres mondás tartja, ezért csak tovább vár. Meglepetésére nem az jön oda hozzá, akire vár, azaz a felszolgálók egyike, hanem a vöröses szőke korcs. *
- Csak azért nem dobtam át az asztalon, mert jólnevelt vagyok. * Jegyzi meg, amikor a lány a válla fölött sajátos módján beköszön. Ellazítja a markát is a tőrön, amit közben fogott meg és a negyedig kihúzott penge hangosan siklik vissza a hüvelyébe. ~ Meg azért, mert nincs kedvem egy korcsért a városőrökkel szórakozni. ~ Úgy tűnik, hogy a vele szemben közben helyet foglaló bolond lehet, bátor, vagy naiv. Nem hiszi róla, hogy túl magabiztos, habár... nem ismeri őt. De a bolond mindenképpen helytálló lehet. *
- Ha lehet, kerüljük el a jövőben a fogdosós jeleneteket. Mit akarsz tőlem, nőstény? * Megunta a várakozást, és kezd újra az idegeire menni a félvér. Nem érti pontosan, hogy miért nem hagyta még itt, de lehet, hogy nem sokáig fogja magát vissza, és itt hagyja a másikat. Mert a kérdése csak látszat, valójában nemigen kíváncsi rá. Illetve annyira igen, hogy miért megy az idegeire. Talán így teszteli valaki? Vagy próbálják becserkészni valami régi úgy miatt? Metsző szemeivel a elffajzatot tanulmányozza, miközben mutatóujjával hangtalanul és ritmusosan dobol az asztal szélén. *
17509. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2022-05-30 18:47:52
Üzenet elküldve: 2022-05-30 18:47:52
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Vendaar//
*Amíg eszeget, majd eltökélten várakozik már van ideje megfigyelni a vendégeket. Ki marad, ki megy, jönnek újak és mennek is. Délutánig jócskán cserélődik a hadsereg. Hol szerencsésebb, hogy pár értelmes szót tud váltani valakivel, hol inkább el lehet kárhoztatva mikor a lehetetlen alakok találják meg. Mint ez a ficsúr is, aki untalanul támasztja a pult lapját és arról áradozik, hogy miért is lenne ő a legmegfelelőbb szerető a félvér számár. Adell igyekszik kizárni a ficsúrtól áradó zajokat, de úgy néz ki, most emberére akadt, mert amaz szörnyen kezdi idegesíteni. Magában már annyi szitkot és átkot szórt rá, hogy csoda az, hogy még egyáltalán lélegzik. Bár az valóban meglepő, hogy a torka még mindig nem száradt ki ennyi szövegelés múltán sem. Közben persze időnként továbbra is az emeletet vizslatja, mert ő szavatartó leány ám. Amikor pedig sötét barátja megjelenik egyből ki is virul. Még az sem lombozza le, hogy amaz egy távolabbi asztalnál, neki háttal foglal helyet. Legalább ott kényelmesebben ellehetnek. Így széles mosollyal fordul a ficsúr felé miután lepattan a székéről.*
- Örültem a találkozásnak, de tudod szerintem nagyobb kolbászt reggeliztem, mint ami a nadrágodban van. Így nem olyan csábító.
*Sajnálkozó sóhajjal tárja is szét a karjait, hogy ezzel így ő nem nagyon tud mit kezdeni, majd egy kuncogás után csókot dob és faképnél is hagyja a tátottszájú pojácát. Noha a férfinak a borral már nem igen tud szolgálni, ugyanis a másik után azt is megitta, bizonyára a remek társasága mindenért kárpótolni fogja.
Szépen lassan settenkedik mögé, majd a válla fölött áthajolva kocogtatja meg a vállát, miközben oldalról bámul bele az arcába.*
- Kipihented magad? Milyen jó most már az illatod.
*Szippant is mélyet a levegőbe, azután engedélyt nem kérve és nem is várva, teljes természetességgel foglal helyet vele szemben. A lábait keresztbe pakolva dől hátra a széken, majd karba tett kezekkel ingatja meg a fejét.*
- Azért elég jól húztad a lóbőrt.
*Amíg eszeget, majd eltökélten várakozik már van ideje megfigyelni a vendégeket. Ki marad, ki megy, jönnek újak és mennek is. Délutánig jócskán cserélődik a hadsereg. Hol szerencsésebb, hogy pár értelmes szót tud váltani valakivel, hol inkább el lehet kárhoztatva mikor a lehetetlen alakok találják meg. Mint ez a ficsúr is, aki untalanul támasztja a pult lapját és arról áradozik, hogy miért is lenne ő a legmegfelelőbb szerető a félvér számár. Adell igyekszik kizárni a ficsúrtól áradó zajokat, de úgy néz ki, most emberére akadt, mert amaz szörnyen kezdi idegesíteni. Magában már annyi szitkot és átkot szórt rá, hogy csoda az, hogy még egyáltalán lélegzik. Bár az valóban meglepő, hogy a torka még mindig nem száradt ki ennyi szövegelés múltán sem. Közben persze időnként továbbra is az emeletet vizslatja, mert ő szavatartó leány ám. Amikor pedig sötét barátja megjelenik egyből ki is virul. Még az sem lombozza le, hogy amaz egy távolabbi asztalnál, neki háttal foglal helyet. Legalább ott kényelmesebben ellehetnek. Így széles mosollyal fordul a ficsúr felé miután lepattan a székéről.*
- Örültem a találkozásnak, de tudod szerintem nagyobb kolbászt reggeliztem, mint ami a nadrágodban van. Így nem olyan csábító.
*Sajnálkozó sóhajjal tárja is szét a karjait, hogy ezzel így ő nem nagyon tud mit kezdeni, majd egy kuncogás után csókot dob és faképnél is hagyja a tátottszájú pojácát. Noha a férfinak a borral már nem igen tud szolgálni, ugyanis a másik után azt is megitta, bizonyára a remek társasága mindenért kárpótolni fogja.
Szépen lassan settenkedik mögé, majd a válla fölött áthajolva kocogtatja meg a vállát, miközben oldalról bámul bele az arcába.*
- Kipihented magad? Milyen jó most már az illatod.
*Szippant is mélyet a levegőbe, azután engedélyt nem kérve és nem is várva, teljes természetességgel foglal helyet vele szemben. A lábait keresztbe pakolva dől hátra a széken, majd karba tett kezekkel ingatja meg a fejét.*
- Azért elég jól húztad a lóbőrt.
17508. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2022-05-30 18:26:34
Üzenet elküldve: 2022-05-30 18:26:34
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 26
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 26
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Adell//
* Nem alszik nyugtalanul és nem félt akkor sem már attól, hogy elvágják a torkát, amikor ledobta magát az ágyra. Elmúltak már azok az idők, amikor ő középpontban volt, és akkor nem is járt ennyire nyíltan az utcákon. A délutáni nap fénye betűz az ablakon, és ez felébreszti a nyugodtan, egyenletes légzéssel alvó sötételfet. Bosszúsan nyitja ki a szemét, a kezével eltakarva azt elbotorkál a függönyig, amit behúz a forró napkorong elől. Mogorván duzzog egy kicsit magában, hogy hogyan lehetett ilyen figyelmetlen, mikor ez az egyik, amit nagyon utál a felszíni létben: nem bírja a közvetlen napfényt. Ráadásul nem is volt olyan jó idő a napokban, hogy indokolt legyen ez az orvtámadás, de aztán csak legyint egyet magában. Sóhajtva körülnéz, és próbálja megszokni, hogy sötétebb vagy, néhány karikát lát a napfény miatt, még mindig. Már nem a legfiatalabb, így kell jó pár másodperc, hogy a szeme hozzászokjon a megváltozott fényviszonyokhoz. Végül kisétál az ajtóhoz, a kulcsot elfordítja, ezzel nyitván a reteszt és már rá is helyezi a súlyát a kilincsre, hogy az ajtó kinyíljon. Mikor kilép, látja, hogy a dézsa oda van készítve, a mutatóujjával leellenőrzi a hőfokot: még langyos. Megfelel neki, így hát kissé leguggol és felemeli a dézsát, ami inkább mozsdódézsa, mint fürdő, de ez is megteszi. Beviszi a kis szobába, leteszi az ágy mellé és visszazárja az ajtót. Nem egyszer szállt meg itt mostanában és úgy tűnik az alvási szokásait nagyjából kiismerték, ami azt jelzi, hogy kevesebbet kellene itt aludnia. Van még számos fogadó a városban, azokat is ki kellene próbálnia. A ruhájától megszabadul, majd jól átmossa magát a dézsa oldalára szerelt, kis tartóban lévő szappannal. Egészen sok kosz jön le róla, és mintha valamilyen illata is lenne már, ami nem az a büdös, ami eddig volt. Nem szereti ezt a szagot, még a bűz is jobb, legalább nem találják meg kéretlen kérdezők. Kivéve ma. A zsákjából előkerül egy tisztának mondható törölköző, és egy váltás ruha is, tudja, hogy lassan el kell mennie a mosónőhöz, aki olcsón dolgozik neki. Talán vennie kellene egy harmadik ruhát is, manapság már nem olyan óvatos azzal, hogy vigyáz a ruháira és magára. Törölközés után felöltözik, és elteszi a használt ruháját. A tükörhöz lép, jól megmossa az arcát, a haját pedig bevizezi, majd megigazítja. Nem hinné el róla senki, hogy egy nemes sötételf, de ő sem hiszi ezt magáról és ez így van jól. Végül megnézi, hogy mindent elpakolt-e és elindul lefelé a fogadóba. Egy evés talán belefér még, mielőtt visszamenne keresgélni. Mivel elég jó megfigyelő, azonnal kiszúrja a kotnyeles nőstényt, persze nem nehéz, ha valaki különleges színű hajjal rendelkezik. Igyekszik úgy tenni, mintha nem venné észre, és leül egy üres asztalhoz, háttal neki. Már csak azt várja, hogy a kiszolgáló odajöjjön majd hozzá, mert bár csak egy kósza terv volt, a sajttál kevés volt, vagy csak arra elég, hogy a napokig tartó éhezés után sikítva követeljen újabb falatokat. *
* Nem alszik nyugtalanul és nem félt akkor sem már attól, hogy elvágják a torkát, amikor ledobta magát az ágyra. Elmúltak már azok az idők, amikor ő középpontban volt, és akkor nem is járt ennyire nyíltan az utcákon. A délutáni nap fénye betűz az ablakon, és ez felébreszti a nyugodtan, egyenletes légzéssel alvó sötételfet. Bosszúsan nyitja ki a szemét, a kezével eltakarva azt elbotorkál a függönyig, amit behúz a forró napkorong elől. Mogorván duzzog egy kicsit magában, hogy hogyan lehetett ilyen figyelmetlen, mikor ez az egyik, amit nagyon utál a felszíni létben: nem bírja a közvetlen napfényt. Ráadásul nem is volt olyan jó idő a napokban, hogy indokolt legyen ez az orvtámadás, de aztán csak legyint egyet magában. Sóhajtva körülnéz, és próbálja megszokni, hogy sötétebb vagy, néhány karikát lát a napfény miatt, még mindig. Már nem a legfiatalabb, így kell jó pár másodperc, hogy a szeme hozzászokjon a megváltozott fényviszonyokhoz. Végül kisétál az ajtóhoz, a kulcsot elfordítja, ezzel nyitván a reteszt és már rá is helyezi a súlyát a kilincsre, hogy az ajtó kinyíljon. Mikor kilép, látja, hogy a dézsa oda van készítve, a mutatóujjával leellenőrzi a hőfokot: még langyos. Megfelel neki, így hát kissé leguggol és felemeli a dézsát, ami inkább mozsdódézsa, mint fürdő, de ez is megteszi. Beviszi a kis szobába, leteszi az ágy mellé és visszazárja az ajtót. Nem egyszer szállt meg itt mostanában és úgy tűnik az alvási szokásait nagyjából kiismerték, ami azt jelzi, hogy kevesebbet kellene itt aludnia. Van még számos fogadó a városban, azokat is ki kellene próbálnia. A ruhájától megszabadul, majd jól átmossa magát a dézsa oldalára szerelt, kis tartóban lévő szappannal. Egészen sok kosz jön le róla, és mintha valamilyen illata is lenne már, ami nem az a büdös, ami eddig volt. Nem szereti ezt a szagot, még a bűz is jobb, legalább nem találják meg kéretlen kérdezők. Kivéve ma. A zsákjából előkerül egy tisztának mondható törölköző, és egy váltás ruha is, tudja, hogy lassan el kell mennie a mosónőhöz, aki olcsón dolgozik neki. Talán vennie kellene egy harmadik ruhát is, manapság már nem olyan óvatos azzal, hogy vigyáz a ruháira és magára. Törölközés után felöltözik, és elteszi a használt ruháját. A tükörhöz lép, jól megmossa az arcát, a haját pedig bevizezi, majd megigazítja. Nem hinné el róla senki, hogy egy nemes sötételf, de ő sem hiszi ezt magáról és ez így van jól. Végül megnézi, hogy mindent elpakolt-e és elindul lefelé a fogadóba. Egy evés talán belefér még, mielőtt visszamenne keresgélni. Mivel elég jó megfigyelő, azonnal kiszúrja a kotnyeles nőstényt, persze nem nehéz, ha valaki különleges színű hajjal rendelkezik. Igyekszik úgy tenni, mintha nem venné észre, és leül egy üres asztalhoz, háttal neki. Már csak azt várja, hogy a kiszolgáló odajöjjön majd hozzá, mert bár csak egy kósza terv volt, a sajttál kevés volt, vagy csak arra elég, hogy a napokig tartó éhezés után sikítva követeljen újabb falatokat. *
17507. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2022-05-30 17:17:18
Üzenet elküldve: 2022-05-30 17:17:18
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Vendaar//
*Általában véve Adellnél nem tudatos a piszkálódás, főleg nem annak igencsak túlzásba vitele. Ő ilyen, s emellé amilyen egyszerű időnként még az sem hozza lázba, hogy akit éppen bosszant az ember, elf, félvér, ork vagy példának okáért egy sötételf. Persze nem olyan sültbolond, hogy ne legyen tisztában az útja során elébe álló veszedelmekről. Egész egyszerűen csak igyekszik figyelmen kívül hagyni őket és rettegés helyett kiélvezni minden pillanatot, vagy így vagy úgy. A nem létező vita lezárására csak megvonja a vállát. Sejti, hogy mire célozhat a kormos, de nem árul zsákbamacskát, ha elárulja, hogy nem igazán érdekli. Már ez a kis csetepaté is egész felvillanyozta. Jobb még ez is, mint az ide zötykölődés a szekéren azzal a vén kujonnal.
Az már inkább csalódással tölti el, hogy nem fogadják el az italt, sőt a férfi még távozóra is fogja. Pont mikor társaságra lelt volna. De azért hagynak neki némi reménysugarat, hogy nem lesz végig egyedül ezen a vadidegen helyen. Még akkor sem, ha partnerben ezt a mogorva melákot leli meg.*
- Úgy sincs tervem. Ráérek várni.
*Vigyorodik el szélesen. És valóban így is van. Ha a férfi reménykedik a menekülésben, az valószínűleg nem fog bekövetkezni. Most rögtön nem akar tovább állni semerre, kiélvezi a pihenést a fogadóban, így ha nem is teljesen biztos, de igencsak elképzelhető, hogy később összefuthatnak.
De most hagyja a melákot nyugovóra térni, ő maga pedig felhuppan a székre, ha már szabaddá tették a számára, s amint megérkezik a reggelije kényelmesen neki is lát. Még az sem szegi kedvét, hogy a bort is egymagában issza, méghozzá mind a kettőt. Hagyja telni az időt, időnként fel-fel pillantva az emelet irányába. Türelme akár a végtelen tenger, szinte feneketlen.*
*Általában véve Adellnél nem tudatos a piszkálódás, főleg nem annak igencsak túlzásba vitele. Ő ilyen, s emellé amilyen egyszerű időnként még az sem hozza lázba, hogy akit éppen bosszant az ember, elf, félvér, ork vagy példának okáért egy sötételf. Persze nem olyan sültbolond, hogy ne legyen tisztában az útja során elébe álló veszedelmekről. Egész egyszerűen csak igyekszik figyelmen kívül hagyni őket és rettegés helyett kiélvezni minden pillanatot, vagy így vagy úgy. A nem létező vita lezárására csak megvonja a vállát. Sejti, hogy mire célozhat a kormos, de nem árul zsákbamacskát, ha elárulja, hogy nem igazán érdekli. Már ez a kis csetepaté is egész felvillanyozta. Jobb még ez is, mint az ide zötykölődés a szekéren azzal a vén kujonnal.
Az már inkább csalódással tölti el, hogy nem fogadják el az italt, sőt a férfi még távozóra is fogja. Pont mikor társaságra lelt volna. De azért hagynak neki némi reménysugarat, hogy nem lesz végig egyedül ezen a vadidegen helyen. Még akkor sem, ha partnerben ezt a mogorva melákot leli meg.*
- Úgy sincs tervem. Ráérek várni.
*Vigyorodik el szélesen. És valóban így is van. Ha a férfi reménykedik a menekülésben, az valószínűleg nem fog bekövetkezni. Most rögtön nem akar tovább állni semerre, kiélvezi a pihenést a fogadóban, így ha nem is teljesen biztos, de igencsak elképzelhető, hogy később összefuthatnak.
De most hagyja a melákot nyugovóra térni, ő maga pedig felhuppan a székre, ha már szabaddá tették a számára, s amint megérkezik a reggelije kényelmesen neki is lát. Még az sem szegi kedvét, hogy a bort is egymagában issza, méghozzá mind a kettőt. Hagyja telni az időt, időnként fel-fel pillantva az emelet irányába. Türelme akár a végtelen tenger, szinte feneketlen.*
17506. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2022-05-30 15:24:21
Üzenet elküldve: 2022-05-30 15:24:21
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 26
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 26
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Adell//
* Nem nagyon szokták felpiszkálni a sötételfet, már csak azért sem, mert az ami. Megvető, vagy éppen félős pillantásokkal szokott találkozni, de szórakozni senki sem akar vele, mint ahogy ez a nőstény teszi vele. Beszólogat, láthatóan hányaveti módon tekint a világra, nem tisztelve senkit, de még a jó ételt sem. Természetesen ebben vannak hasonlóságuk kettőjük között, de ami nagy különbség az a harsányság, és az óvatosság. Ez utóbbi jócskán hiányzik a vöröses szőkében, Vendaarból pedig buzog mindez. A harsányság viszont pont fordított arányban jelenik meg bennük, azaz, semmiképpen nem egymáshoz rendeltetett a sorsuk látszólag, meg kezd is az idegeire menni a hóhajú gégemetszőnek. Csak fúj egyet arra, hogy ennek a nőnek ő a barátja lesz, maximum azt tudja elképzelni, hogy az ágyban lelik egymás örömét meg, mert azt elismeri ő is, hogy szemrevaló egy nőstény a mellette igyekvő. *
- Nem csak a sajt. * Zárja le a vitát, már ha ezt annak lehet hívni, nem pedig parttalan beszélgetésnek. Az álláspontjuk ennél nem is lehetne különbözőbb, és ezzel fel is tette az i-re a pontot a fiatal leány, Vendaar távozni készül. Átadja a széket, de a másik nem figyel, így beveri a térdét az egzotikus arcú leányzó. Az ő arckifejezése nem árulkodik arról az elégtételről, amit most érez. Ezzel ő lezártnak tekinti az egészet, hiszen mindenki megkapta a jussát, de újdonsült ismeretsége nem így gondolja. Főleg, mert éktelen káromkodásba kezd, miközben rá pillant. A felismerés csak bónusz, amit az "ugribugris" kétszínű szemeiben vél felfedezni. Az újabb hozzá intézett szavakra megfordul, a bocsánatkérés sajátos formáját végül elfogadja egy bólintással. *
- Ha délután visszajössz, rendelhetsz nekem egyet, most nem érek rá. * Szól, és egy apró, de pengeéles mosolyt villant fel, amolyan elijesztő jelleggel. Habár azt mondta, hogy nyugodtan megvárhatják, reméli, hogy nem így fog történni. Végül a nagy kályha melletti falépcsőn elindul felfelé a szobájába, fáradt léptei nyikordulnak a viseletes lépcsőfokokon. Habár ebből semmi sem hallatszik, hiszen elnyomja a fogadó zaja a lépteit. Még visszapillant a lányra az emeleten, aztán megkeresi a szobáját. Miután belép, belülről bezárja az ajtó és csak bedől az ágyba, hogy kialussza a pár napos fáradalmakat. Biztos benne, hogy reggel ruhát cserél majd és rendel egy dézsát is fürdeni. Hamar elnyomja az álom. *
* Nem nagyon szokták felpiszkálni a sötételfet, már csak azért sem, mert az ami. Megvető, vagy éppen félős pillantásokkal szokott találkozni, de szórakozni senki sem akar vele, mint ahogy ez a nőstény teszi vele. Beszólogat, láthatóan hányaveti módon tekint a világra, nem tisztelve senkit, de még a jó ételt sem. Természetesen ebben vannak hasonlóságuk kettőjük között, de ami nagy különbség az a harsányság, és az óvatosság. Ez utóbbi jócskán hiányzik a vöröses szőkében, Vendaarból pedig buzog mindez. A harsányság viszont pont fordított arányban jelenik meg bennük, azaz, semmiképpen nem egymáshoz rendeltetett a sorsuk látszólag, meg kezd is az idegeire menni a hóhajú gégemetszőnek. Csak fúj egyet arra, hogy ennek a nőnek ő a barátja lesz, maximum azt tudja elképzelni, hogy az ágyban lelik egymás örömét meg, mert azt elismeri ő is, hogy szemrevaló egy nőstény a mellette igyekvő. *
- Nem csak a sajt. * Zárja le a vitát, már ha ezt annak lehet hívni, nem pedig parttalan beszélgetésnek. Az álláspontjuk ennél nem is lehetne különbözőbb, és ezzel fel is tette az i-re a pontot a fiatal leány, Vendaar távozni készül. Átadja a széket, de a másik nem figyel, így beveri a térdét az egzotikus arcú leányzó. Az ő arckifejezése nem árulkodik arról az elégtételről, amit most érez. Ezzel ő lezártnak tekinti az egészet, hiszen mindenki megkapta a jussát, de újdonsült ismeretsége nem így gondolja. Főleg, mert éktelen káromkodásba kezd, miközben rá pillant. A felismerés csak bónusz, amit az "ugribugris" kétszínű szemeiben vél felfedezni. Az újabb hozzá intézett szavakra megfordul, a bocsánatkérés sajátos formáját végül elfogadja egy bólintással. *
- Ha délután visszajössz, rendelhetsz nekem egyet, most nem érek rá. * Szól, és egy apró, de pengeéles mosolyt villant fel, amolyan elijesztő jelleggel. Habár azt mondta, hogy nyugodtan megvárhatják, reméli, hogy nem így fog történni. Végül a nagy kályha melletti falépcsőn elindul felfelé a szobájába, fáradt léptei nyikordulnak a viseletes lépcsőfokokon. Habár ebből semmi sem hallatszik, hiszen elnyomja a fogadó zaja a lépteit. Még visszapillant a lányra az emeleten, aztán megkeresi a szobáját. Miután belép, belülről bezárja az ajtó és csak bedől az ágyba, hogy kialussza a pár napos fáradalmakat. Biztos benne, hogy reggel ruhát cserél majd és rendel egy dézsát is fürdeni. Hamar elnyomja az álom. *
17505. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2022-05-30 14:56:46
Üzenet elküldve: 2022-05-30 14:56:46
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Vendaar//
//A hozzászólás 16+ elemeket tartalmaz//
*Az, hogy a férfi tiltakozik a barát ellen még annyira nem is lepi meg. Az már inkább, hogy a szaglón nem akad fent. Tehát evidens mindkettejük számára, hogy a buké nem csak a különböző sajtfalatok felől érkezik. Persze ő sem egy illatozó virágágyás, szóval ezt nem is róhatja fel a sajtfalatozónak. Meg igazából nem is ezen akar fennakadni, hanem inkább a baglyos jelzőre rándul egyet a szemöldöke. Épp csak annyira, hogy a másik sejthesse, hogy ez a becenév nem éppen nyerte el a hölgyemény tetszését. De most túl éhes ahhoz, hogy bosszúból térdkalácson akarja rúgni, így egy mély sóhajjal túl is teszi magát a dolgon.*
- Még nem, de majd leszel.
*Villant fel egy kósza mosolyt. A hideg futkározik a hátán a jólnevelt magázódástól, így ő maga a férfival ellentétben nem él ezzel a lehetőséggel. Bár valószínűleg az érkezése után amúgy sem várnák el tőle ezt az illemtudást. Meg ne is akarják, mert ő bizony amióta világ a világ szarik az illemre. Senkinek sem készül tetszelegni, így fölösleges is futkosni efféle magasztos köröket.*
- Ejnye, de morgósak lettünk. Megmenekült a sajt, nem?
*Vonja meg könnyedén a vállait a fenyegetésre, amit valóban nem könyvel el annak. Naiv? Talán, de inkább túlságosan érdektelen ahhoz, hogy komolyabban szeressen foglalkozni a dologgal, hogy valakit esetleg odáig bosszantson, hogy amaz alaposabban helyben hagyja. Pedig párszor már rászolgált, de ez idáig valahogy mindig megúszta a dolgot.*
- Ebben a tömegben én sem látom magam. nem várhatom el szegény fogadóstól, hogy fáradtan majd ő vegyen észre csak úgy magától.
*Jön is az elmés, komoly logikára épült replika, miközben tovább kalimpálódzik. Egészen addig, amíg a fogadós meg nem érkezik elé. Miután amaz hallatott egy fáradt sóhajt, s szinte segélykérő pillantást vet Vendaar felé a leány már akasztja is le övéről az erszényt. Hiába, Aelltől az istenek sem tudják megvédeni egyik pór halandót sem. De erre idővel talán Arthenior is rájön, mert azt kétli, hogy valaha is valaki be tudja majd törni. Ahhoz túlságosan tojik mindenre a világon, köztük lényegében magára is.
No, de az étel nem rendeli meg magát, így készül is felpillantani a fogadósra, mikoris az udvariasságnak szánt székátadás balul sül el, mert a lányka ficergése közben sikerül is térddel megcélozni a fa ülőalkalmatosságot.*
- Hogy egy csapat ork cakkozza ki a rohadt...
*Sziszegi is, miközben lehajolva dörzsöl a sajgó térdére. Persze igyekszik magára erőltetni, hogy a férfi részéről ez nem volt szándékos, de nehéz nem villámló szemekkel rápillantania. Ekkor pedig tudatosul benne, hogy kivel, mivel is van dolga valójában. Pár pillanatig lassan pislog párat, még a száját is kezdi eltátani, mint ki teljes ledöbbenésében igyekszik lereagálni a felismerés tényét, de végül a szájtátás egy hosszú ásításba fordul. Ezzel pedig tova is siklik, hogy kikérje azt, ami neki jár. A térde miatt ráér utána is sajnáltatnia magát.*
- Na szóval abból a fergeteges 15 aranyas Sült kolbászból kérnék egy jó nagy darabot először.
*Tartja fel a mutatóujját, majd lassan mellé párosítja a középsőt is.*
- Mellé egy nagy Szelet kenyeret a 2 aranyas fajtából.
*Végezetül pedig jön a gyűrűs ujja, ami mellé már párosul is egy komisz mosoly.*
- Harmadszor pedig két nagy pohár Almabor szeretnék nekem és a melák barátomnak. *A többi arannyal együtt a 24 darabot is lepakolja a fogadós elé.*
*Amikor amaz távozóra fogja, hogy elintézze a rendelést széles mosoly kíséretében fordul kormos kis barátja felé.*
- Vedd fájdalomdíjnak, hogy majdnem kiborítottam azt a fenomenális sajttálat. Remélem megfelel.
*Húzza is ki magát büszkén, mint aki most óriási kegyet gyakorolt azzal, hogy hajlik a bocsánatkérésre. Még akkor is, ha csak a maga módján intézi azt el.*
//A hozzászólás 16+ elemeket tartalmaz//
*Az, hogy a férfi tiltakozik a barát ellen még annyira nem is lepi meg. Az már inkább, hogy a szaglón nem akad fent. Tehát evidens mindkettejük számára, hogy a buké nem csak a különböző sajtfalatok felől érkezik. Persze ő sem egy illatozó virágágyás, szóval ezt nem is róhatja fel a sajtfalatozónak. Meg igazából nem is ezen akar fennakadni, hanem inkább a baglyos jelzőre rándul egyet a szemöldöke. Épp csak annyira, hogy a másik sejthesse, hogy ez a becenév nem éppen nyerte el a hölgyemény tetszését. De most túl éhes ahhoz, hogy bosszúból térdkalácson akarja rúgni, így egy mély sóhajjal túl is teszi magát a dolgon.*
- Még nem, de majd leszel.
*Villant fel egy kósza mosolyt. A hideg futkározik a hátán a jólnevelt magázódástól, így ő maga a férfival ellentétben nem él ezzel a lehetőséggel. Bár valószínűleg az érkezése után amúgy sem várnák el tőle ezt az illemtudást. Meg ne is akarják, mert ő bizony amióta világ a világ szarik az illemre. Senkinek sem készül tetszelegni, így fölösleges is futkosni efféle magasztos köröket.*
- Ejnye, de morgósak lettünk. Megmenekült a sajt, nem?
*Vonja meg könnyedén a vállait a fenyegetésre, amit valóban nem könyvel el annak. Naiv? Talán, de inkább túlságosan érdektelen ahhoz, hogy komolyabban szeressen foglalkozni a dologgal, hogy valakit esetleg odáig bosszantson, hogy amaz alaposabban helyben hagyja. Pedig párszor már rászolgált, de ez idáig valahogy mindig megúszta a dolgot.*
- Ebben a tömegben én sem látom magam. nem várhatom el szegény fogadóstól, hogy fáradtan majd ő vegyen észre csak úgy magától.
*Jön is az elmés, komoly logikára épült replika, miközben tovább kalimpálódzik. Egészen addig, amíg a fogadós meg nem érkezik elé. Miután amaz hallatott egy fáradt sóhajt, s szinte segélykérő pillantást vet Vendaar felé a leány már akasztja is le övéről az erszényt. Hiába, Aelltől az istenek sem tudják megvédeni egyik pór halandót sem. De erre idővel talán Arthenior is rájön, mert azt kétli, hogy valaha is valaki be tudja majd törni. Ahhoz túlságosan tojik mindenre a világon, köztük lényegében magára is.
No, de az étel nem rendeli meg magát, így készül is felpillantani a fogadósra, mikoris az udvariasságnak szánt székátadás balul sül el, mert a lányka ficergése közben sikerül is térddel megcélozni a fa ülőalkalmatosságot.*
- Hogy egy csapat ork cakkozza ki a rohadt...
*Sziszegi is, miközben lehajolva dörzsöl a sajgó térdére. Persze igyekszik magára erőltetni, hogy a férfi részéről ez nem volt szándékos, de nehéz nem villámló szemekkel rápillantania. Ekkor pedig tudatosul benne, hogy kivel, mivel is van dolga valójában. Pár pillanatig lassan pislog párat, még a száját is kezdi eltátani, mint ki teljes ledöbbenésében igyekszik lereagálni a felismerés tényét, de végül a szájtátás egy hosszú ásításba fordul. Ezzel pedig tova is siklik, hogy kikérje azt, ami neki jár. A térde miatt ráér utána is sajnáltatnia magát.*
- Na szóval abból a fergeteges 15 aranyas Sült kolbászból kérnék egy jó nagy darabot először.
*Tartja fel a mutatóujját, majd lassan mellé párosítja a középsőt is.*
- Mellé egy nagy Szelet kenyeret a 2 aranyas fajtából.
*Végezetül pedig jön a gyűrűs ujja, ami mellé már párosul is egy komisz mosoly.*
- Harmadszor pedig két nagy pohár Almabor szeretnék nekem és a melák barátomnak. *A többi arannyal együtt a 24 darabot is lepakolja a fogadós elé.*
*Amikor amaz távozóra fogja, hogy elintézze a rendelést széles mosoly kíséretében fordul kormos kis barátja felé.*
- Vedd fájdalomdíjnak, hogy majdnem kiborítottam azt a fenomenális sajttálat. Remélem megfelel.
*Húzza is ki magát büszkén, mint aki most óriási kegyet gyakorolt azzal, hogy hajlik a bocsánatkérésre. Még akkor is, ha csak a maga módján intézi azt el.*
17504. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2022-05-30 13:59:22
Üzenet elküldve: 2022-05-30 13:59:22
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 26
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 26
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Adell//
* Az első sajt egészen megalapozta a jókedvét, már ha nála lehet ilyen kijelentéssel élni. De valóban, nem vágott már olyan szörnyű arcot, mint eddig, a finom étel varázslatosan békítette meg háborgó lelkét és gyomrát, amit a pár nap kutatás után elhagyagolt. A következő tétel, valamilyen krémsajt lehetett, lágyan omlott szét a fogai között, és enyhén pikáns utóízt hagyott maga után. Az emberek és egyéb népek pedig egyre csak jöttek és kezdett megtelni a fogadó. Ez a tény már önmagában is eléggé lehangoló számára, nem szereti a tömeget, ha nem is viszolyog az egésztől, próbál kimaradni belőle. *
- Nem vagyok a barátja. * Szólal meg mély baritonján, vészjóslóan. Az újonnan jött fiatal leányzó, aki megpróbál beszédbe elegyedni vele. Egyszerűbb lett volna, ha csak szimplán helyet kér, de neki még meg kellett jegyeznie, hogy Vendaar melák. A sötételf felvonja erre a bal szemöldökét. Főleg, mert ahogy megpróbál befurakodni a helyére, ami a kapatos szomszédja csinált neki, és egy jóirányzott mozdulattal meglöki a sajttálát. *
- Ésszel legyél fülesbagoly. * Mordul rá, miközben megállítja a pörgő tálat, amit az ifjú nőstény majdnem felborít. Már úgy gondolja, hogy mára vége a megpróbáltatásoknak, el is fordul tulajdonképpen, mikor újra hozzászól a másik. *
- Maga is vigyázzon, mielőtt egy éhes vendég felszecskázza, mikor kiborítja a drága aranyon vásárolt ételét. * Figyelmezteti a lányt, aki minden bizonnyal nem veszi komolyan a fenyegetést. Pedig kellene. Nem valószínű, hogy vérbe fordult volna az egész, de egy leckéztetés erejéig biztosan "megforgatta" volna a tányérdöntögetőt. A következő jelenetnél már-már feladja az evést is, mert látja, hogy jómodor nem nagyon szorult a szegény teremtésbe. *
- Jön az majd hívás nélkül is. * Szól kettőt, miközben elfogyasztja a sajttálat, amit üresen beljebb tol a közben feléjük igyekvő vendéglős felé. Úgy véli ebből elég volt éppen ennyi, így lemászik a székről, és lábbal közelebb csusszantja a kalimpáló nő felé, már csak az udvariasság kedvéért is. Az mondjuk nem zavarja, ha esetleg beveri az érkező székbe a lábát a nyugalma megzavarója. *
* Az első sajt egészen megalapozta a jókedvét, már ha nála lehet ilyen kijelentéssel élni. De valóban, nem vágott már olyan szörnyű arcot, mint eddig, a finom étel varázslatosan békítette meg háborgó lelkét és gyomrát, amit a pár nap kutatás után elhagyagolt. A következő tétel, valamilyen krémsajt lehetett, lágyan omlott szét a fogai között, és enyhén pikáns utóízt hagyott maga után. Az emberek és egyéb népek pedig egyre csak jöttek és kezdett megtelni a fogadó. Ez a tény már önmagában is eléggé lehangoló számára, nem szereti a tömeget, ha nem is viszolyog az egésztől, próbál kimaradni belőle. *
- Nem vagyok a barátja. * Szólal meg mély baritonján, vészjóslóan. Az újonnan jött fiatal leányzó, aki megpróbál beszédbe elegyedni vele. Egyszerűbb lett volna, ha csak szimplán helyet kér, de neki még meg kellett jegyeznie, hogy Vendaar melák. A sötételf felvonja erre a bal szemöldökét. Főleg, mert ahogy megpróbál befurakodni a helyére, ami a kapatos szomszédja csinált neki, és egy jóirányzott mozdulattal meglöki a sajttálát. *
- Ésszel legyél fülesbagoly. * Mordul rá, miközben megállítja a pörgő tálat, amit az ifjú nőstény majdnem felborít. Már úgy gondolja, hogy mára vége a megpróbáltatásoknak, el is fordul tulajdonképpen, mikor újra hozzászól a másik. *
- Maga is vigyázzon, mielőtt egy éhes vendég felszecskázza, mikor kiborítja a drága aranyon vásárolt ételét. * Figyelmezteti a lányt, aki minden bizonnyal nem veszi komolyan a fenyegetést. Pedig kellene. Nem valószínű, hogy vérbe fordult volna az egész, de egy leckéztetés erejéig biztosan "megforgatta" volna a tányérdöntögetőt. A következő jelenetnél már-már feladja az evést is, mert látja, hogy jómodor nem nagyon szorult a szegény teremtésbe. *
- Jön az majd hívás nélkül is. * Szól kettőt, miközben elfogyasztja a sajttálat, amit üresen beljebb tol a közben feléjük igyekvő vendéglős felé. Úgy véli ebből elég volt éppen ennyi, így lemászik a székről, és lábbal közelebb csusszantja a kalimpáló nő felé, már csak az udvariasság kedvéért is. Az mondjuk nem zavarja, ha esetleg beveri az érkező székbe a lábát a nyugalma megzavarója. *
17503. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2022-05-30 12:24:05
Üzenet elküldve: 2022-05-30 12:24:05
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Vendaar//
*Lassan valóban utoléri a reggel, mire ráfog a Pegazus kilincsére. Nem egészen így tervezte az utat, de meglepetések nélkül nincs kalandos utazás, legyen az kellemes avagy kellemetlen. A lényeg, hogy helyben vagy, így a vékony ujjak szaporán fonódnak a kilincsre, hogy a hozzá tartozó apró kezek betolják gazdájuk előtt a vaskos faajtót. Már távolról hallatszott a zsivaj, így nem éri nagy meglepetésként, hogy már ezen a korai órán is ekkora a forgalom. Na nem mintha zavarná, csak kissé talán megnehezíti a könnyed pihenését. Röpke pillanat és már puffan is be mögötte az ajtó, az újonnan érkező leány pedig mélyet szippant a fogadói levegőből. Hogy azután kelletlenül köszörülje meg a torkát. Noha már megszokta a fogadók sajátos "illatát", ami sokszor áll a pia és pipafüst szagából, melybe egyvelegként belekerül még a másnapos, néhol izzadt férfitest bukéja, a romantikára vágyó, időnként kétesnek tűnő hölgyek parfümével. Nem akar ő finnyáskodni, csupán csak kellemetlenül érintette a tiszta város levegője után. S mivel nem kényeskedni tért be ide így nem is szándékozik sokáig keresni a különböző szagok forrását. Legalábbis nem most. Mindent szépen sorjában. A vendégek ráérnek még a vizslatásra, előbb gyomrának és torkának szükségleteit szeretné lerendezni. Evés közben úgy is bőven lesz még ideje a többiekre is. Szóval a köszönést sem viszi túlzásba. Biccent egy aprót, aki vette vette, aki nem, hát valószínűleg az sem fog miatta fortyogni. Egyenesen a pulthoz viszi az útja, ahol szintén nincsenek kevesen. Ami már az ő szempontjából bosszantóbb, hiszen ha nincs pult, akkor rendelni sem tud. Úgy pedig fennáll a veszélye, hogy éhen marad. Az éhség pedig nem csinál belőle úri hölgyet. Így csak egyetlen módja van arra, hogy helyet szerezzen magának. Előveszi legbájosabb énjét és valakit szépen megkér, hogy távozzon egy kicsit odébb, szorítsanak már neki is helyet. Meg is van a szerencsés áldozat, aki megismerheti milyen is, amikor ő igazán kedves, így sikerül kiválasztania talán a legsötétebbnek és kétesebbnek tűnő fazont az egész kálváriából. Egy gyors torokköszörülés, ahogy megállítja mögötte a lépteit, mély levegő után pedig bájos mosolyt ölt magára.*
- Héé, kissé szagló barátom. *Kocogtatja is meg kiszemeltjének vállát.* Te melák... *Na nem mintha Adell olyan törpe lenne, de azt mindenki láthatja, hogy a pacák magasabb, mint ő, így bizony melák, vita lezárva.* Ideférek én is. Légyszi, légyszi.
*Talán fölösleges is ez a kedves kis gesztus, hogy ő ilyen finoman kér magának helyet, ugyanis a mellettük pultot támasztó másik hapsi, akinek már eléggé borvirágos az arca vihogva húzódik egy hangyányit arrébb. Ez sem sok a boldogságához, így a megbolygatott "barátjának" karja alatt furakodik jobban oda, minek hála az éppen fogyasztott sajttál kissé meginog. De Adell nagy segítség, így bátran néz szembe a bajjal és végig figyeli, hogy a tál lerepül e a pultról. Szerencsés ez a férfi, mert nemhogy a remek társaságát élvezheti mostantól, de még a tálja is megmenekült.*
- Vigyázz jobban legközelebb, mert a végén éhen maradsz.
*Ölt fel egy mosolyt, de ahelyett, hogy a megháborgatott férfira nézne a pultos után kezd kutakodni. Amikor pedig észreveszi ráhajol a pultra és kezével kalimpálva igyekszik magára hívni a figyelmet, olyan hevességgel, hogy csoda, hogy nem esik át a pulton.*
- Hééé, héhé fogadós barátom. Jönnél ide is egy percre?
*Azzal már nem is foglalkozik, hogy mormog e valaki az érkezése miatt, az sem hatja meg, hogy a másik fickó majd beledöglik a visszafojtott röhögésbe. Éhes. Ő ezen szeretne változtatni.*
*Lassan valóban utoléri a reggel, mire ráfog a Pegazus kilincsére. Nem egészen így tervezte az utat, de meglepetések nélkül nincs kalandos utazás, legyen az kellemes avagy kellemetlen. A lényeg, hogy helyben vagy, így a vékony ujjak szaporán fonódnak a kilincsre, hogy a hozzá tartozó apró kezek betolják gazdájuk előtt a vaskos faajtót. Már távolról hallatszott a zsivaj, így nem éri nagy meglepetésként, hogy már ezen a korai órán is ekkora a forgalom. Na nem mintha zavarná, csak kissé talán megnehezíti a könnyed pihenését. Röpke pillanat és már puffan is be mögötte az ajtó, az újonnan érkező leány pedig mélyet szippant a fogadói levegőből. Hogy azután kelletlenül köszörülje meg a torkát. Noha már megszokta a fogadók sajátos "illatát", ami sokszor áll a pia és pipafüst szagából, melybe egyvelegként belekerül még a másnapos, néhol izzadt férfitest bukéja, a romantikára vágyó, időnként kétesnek tűnő hölgyek parfümével. Nem akar ő finnyáskodni, csupán csak kellemetlenül érintette a tiszta város levegője után. S mivel nem kényeskedni tért be ide így nem is szándékozik sokáig keresni a különböző szagok forrását. Legalábbis nem most. Mindent szépen sorjában. A vendégek ráérnek még a vizslatásra, előbb gyomrának és torkának szükségleteit szeretné lerendezni. Evés közben úgy is bőven lesz még ideje a többiekre is. Szóval a köszönést sem viszi túlzásba. Biccent egy aprót, aki vette vette, aki nem, hát valószínűleg az sem fog miatta fortyogni. Egyenesen a pulthoz viszi az útja, ahol szintén nincsenek kevesen. Ami már az ő szempontjából bosszantóbb, hiszen ha nincs pult, akkor rendelni sem tud. Úgy pedig fennáll a veszélye, hogy éhen marad. Az éhség pedig nem csinál belőle úri hölgyet. Így csak egyetlen módja van arra, hogy helyet szerezzen magának. Előveszi legbájosabb énjét és valakit szépen megkér, hogy távozzon egy kicsit odébb, szorítsanak már neki is helyet. Meg is van a szerencsés áldozat, aki megismerheti milyen is, amikor ő igazán kedves, így sikerül kiválasztania talán a legsötétebbnek és kétesebbnek tűnő fazont az egész kálváriából. Egy gyors torokköszörülés, ahogy megállítja mögötte a lépteit, mély levegő után pedig bájos mosolyt ölt magára.*
- Héé, kissé szagló barátom. *Kocogtatja is meg kiszemeltjének vállát.* Te melák... *Na nem mintha Adell olyan törpe lenne, de azt mindenki láthatja, hogy a pacák magasabb, mint ő, így bizony melák, vita lezárva.* Ideférek én is. Légyszi, légyszi.
*Talán fölösleges is ez a kedves kis gesztus, hogy ő ilyen finoman kér magának helyet, ugyanis a mellettük pultot támasztó másik hapsi, akinek már eléggé borvirágos az arca vihogva húzódik egy hangyányit arrébb. Ez sem sok a boldogságához, így a megbolygatott "barátjának" karja alatt furakodik jobban oda, minek hála az éppen fogyasztott sajttál kissé meginog. De Adell nagy segítség, így bátran néz szembe a bajjal és végig figyeli, hogy a tál lerepül e a pultról. Szerencsés ez a férfi, mert nemhogy a remek társaságát élvezheti mostantól, de még a tálja is megmenekült.*
- Vigyázz jobban legközelebb, mert a végén éhen maradsz.
*Ölt fel egy mosolyt, de ahelyett, hogy a megháborgatott férfira nézne a pultos után kezd kutakodni. Amikor pedig észreveszi ráhajol a pultra és kezével kalimpálva igyekszik magára hívni a figyelmet, olyan hevességgel, hogy csoda, hogy nem esik át a pulton.*
- Hééé, héhé fogadós barátom. Jönnél ide is egy percre?
*Azzal már nem is foglalkozik, hogy mormog e valaki az érkezése miatt, az sem hatja meg, hogy a másik fickó majd beledöglik a visszafojtott röhögésbe. Éhes. Ő ezen szeretne változtatni.*
17502. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2022-05-30 11:48:37
Üzenet elküldve: 2022-05-30 11:48:37
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 26
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 26
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Adell//
*A vaskilincset lenyomva érkezik meg a helyre, és ahogy kinyílik az ajtó, egyből mellbevágja a fogadó atmoszférája. Amott elfek húzódva a sarokba csendesen beszélgetnek a reggelijük mellett, néhol a tegnap esti dajdajozást próbálják enyhíteni egyesek, a kályha mellett kobzos pihen, kutyája a lábához telepedve őrzi gazdája épségét, de inkább az erszényét. A készülő reggeli illata belengi már a az egész fogadót, a sötételfnek hirtelen kordul meg a gyomra, szerencséjére nem túl hangosan. A kézilány már sepreget, az emeleten évszázados ajtó nyikordul: ébredezik Arthenior. *
- Egy Szobát egy éjszakára. * A 17 arany szinte észrevétlenül pihen meg a pulton, miközben a sötételf a fogadós bágyadt tekintetébe néz. ~ Hosszú éjszakája lehetett ~ Állaptíja meg magában, és valóban, a fogadós egy ásítás kiséretében söpri be az aranyat a szobáért, és fordul a kulcsszekrény felé. Ismeri a sötételfet, tudja jól, hogy milyen szobára van szüksége, és pár pillanat gondolkodás után leakaszt egyet a sok közül. Úgy tűnik, most nincs nagy forgalom a kulcsok sokaságából kiindulva. *
- Itt is van, uram. * Egy apró, hányaveti mosoly, amit inkább kötelességből kap Vendaar, mint szívből jövő háláért. Már fordulna el a vendéglős, amikor a sötételf nem várt módon megszólal. *
- Hozzon nekem még egy sajttálat. * A Nem főtt ételért kifizet még 8 aranyat a fehér hajú férfi. Felül a pultra, miközben a kocsmáros besétála konyhába és ő pásztázza tovább az idegeneket. Valójában csak némi szakmai ártalom, ahogy az idősödő törpének a kissé kicsorbult fejszéjén megakad a szeme, vagy a vándorfélén, aki nem számít tmadásra a keresztbe tett lábai miatt. Mellette halkan koppan valami a pulton: néhány szelet sajttal megrakott fatányér érkezett. A két férfi összebólint, ezzel kölcsönösen megspórolva a köszönést, de úgy néz ki, ezzel egyiküknek sincs baja. Odanézés nélkül nyúl bele a tálba és tör egy darabot az első sajtból. Nem akar túl sokat enni, de már éhes, és úgy nem fog tudni aludni. Lassan falatozni kezd, miközben figyeli az ébredező fogadó forgatagát. *
*A vaskilincset lenyomva érkezik meg a helyre, és ahogy kinyílik az ajtó, egyből mellbevágja a fogadó atmoszférája. Amott elfek húzódva a sarokba csendesen beszélgetnek a reggelijük mellett, néhol a tegnap esti dajdajozást próbálják enyhíteni egyesek, a kályha mellett kobzos pihen, kutyája a lábához telepedve őrzi gazdája épségét, de inkább az erszényét. A készülő reggeli illata belengi már a az egész fogadót, a sötételfnek hirtelen kordul meg a gyomra, szerencséjére nem túl hangosan. A kézilány már sepreget, az emeleten évszázados ajtó nyikordul: ébredezik Arthenior. *
- Egy Szobát egy éjszakára. * A 17 arany szinte észrevétlenül pihen meg a pulton, miközben a sötételf a fogadós bágyadt tekintetébe néz.
~ Hosszú éjszakája lehetett ~ Állaptíja meg magában, és valóban, a fogadós egy ásítás kiséretében söpri be az aranyat a szobáért, és fordul a kulcsszekrény felé. Ismeri a sötételfet, tudja jól, hogy milyen szobára van szüksége, és pár pillanat gondolkodás után leakaszt egyet a sok közül. Úgy tűnik, most nincs nagy forgalom a kulcsok sokaságából kiindulva. *- Itt is van, uram. * Egy apró, hányaveti mosoly, amit inkább kötelességből kap Vendaar, mint szívből jövő háláért. Már fordulna el a vendéglős, amikor a sötételf nem várt módon megszólal. *
- Hozzon nekem még egy sajttálat. * A Nem főtt ételért kifizet még 8 aranyat a fehér hajú férfi.
Felül a pultra, miközben a kocsmáros besétála konyhába és ő pásztázza tovább az idegeneket. Valójában csak némi szakmai ártalom, ahogy az idősödő törpének a kissé kicsorbult fejszéjén megakad a szeme, vagy a vándorfélén, aki nem számít tmadásra a keresztbe tett lábai miatt. Mellette halkan koppan valami a pulton: néhány szelet sajttal megrakott fatányér érkezett. A két férfi összebólint, ezzel kölcsönösen megspórolva a köszönést, de úgy néz ki, ezzel egyiküknek sincs baja. Odanézés nélkül nyúl bele a tálba és tör egy darabot az első sajtból. Nem akar túl sokat enni, de már éhes, és úgy nem fog tudni aludni. Lassan falatozni kezd, miközben figyeli az ébredező fogadó forgatagát. *
17501. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2022-05-30 08:20:42
Üzenet elküldve: 2022-05-30 08:20:42
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 26
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 26
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
// Betérés a fogadóba //
// A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz! //
- Aaaaj, ez igazán kedves tőleeeed.
* Mintha már kezdené kicsikét nyújtani a szavakat az ital hatására. Legszívesebben meglapogatná a másik feje tetejét, amit szintén betud az alkohol hatásának. *
- Lenyűűűgözően csábítóóó ajánlatnak hangzik. Nem is kell neked kerítőnőőő, remek érzékkel bocsátod áruba az erényeidet. Ez most akkor a ritka ivásaid egyike? * Suttogásra fogja a hangját. * Ne vedd sértésnek, de elég rutinosnak tűűűnsz.
* Csak mókázik, messziről kiszagolja, ha valakinek komolyabb gondjai adódnak a szesszel. Családi ártalom. *
- Ha ilyesfelé vetődnének a gondolataimmm, mint a házasodás, megesküszömmm, neked szólok előszööör. A saját jó tulajdonságaimat fel sem sorolom, hiszen bárki láthatja. * Színpadias mozdulattal, enyhén meghajol ültében. *
- Ugye, hogy ugyeee?
* Elbűvölő képet festett le a majdnem-jövőjéről Morganus, látta is megannyiszor otthon ezt a képet, csak az anyja volt a főszereplő. *
- Virágoskert? Aaazt hiszem, az sem az én világom. * Elszörnyedve mered a férfira, majd elneveti magát. * Valószínűleg kis idő múlva aranyosss kis halott virágok kornyadoznának az ááágyásokban. De lááátom én már, neked ilyen feleség kellene. * Játékosan megfenyegeti őt az ujjával. * Kedves kishööölgy, aki romantikusan dúúúdolgat, miközben rendezgeti a virágait és természetesen meleg vacsorával és széttárt lábakkal vár minden esteee.
* Lehetséges, hogy kezd kicsit elszabadulni a szája. *
- Hűűűha. Mit tettem, hogy kiérdemeltem egy vitéz ifjú kíséretét? Mármint, nyilvánvaló érdemeimen kívül.
* Bevallható, nagy hatást tettek rá az imént elhangzott szavak. Legszívesebben magával cipelné egy fenti szobába. De inkább csak somolyogva kortyol egy újabbat. Nem mintha úrinő lenne, vagy ilyesmi. *
// A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz! //
- Aaaaj, ez igazán kedves tőleeeed.
* Mintha már kezdené kicsikét nyújtani a szavakat az ital hatására. Legszívesebben meglapogatná a másik feje tetejét, amit szintén betud az alkohol hatásának. *
- Lenyűűűgözően csábítóóó ajánlatnak hangzik. Nem is kell neked kerítőnőőő, remek érzékkel bocsátod áruba az erényeidet. Ez most akkor a ritka ivásaid egyike? * Suttogásra fogja a hangját. * Ne vedd sértésnek, de elég rutinosnak tűűűnsz.
* Csak mókázik, messziről kiszagolja, ha valakinek komolyabb gondjai adódnak a szesszel. Családi ártalom. *
- Ha ilyesfelé vetődnének a gondolataimmm, mint a házasodás, megesküszömmm, neked szólok előszööör. A saját jó tulajdonságaimat fel sem sorolom, hiszen bárki láthatja. * Színpadias mozdulattal, enyhén meghajol ültében. *
- Ugye, hogy ugyeee?
* Elbűvölő képet festett le a majdnem-jövőjéről Morganus, látta is megannyiszor otthon ezt a képet, csak az anyja volt a főszereplő. *
- Virágoskert? Aaazt hiszem, az sem az én világom. * Elszörnyedve mered a férfira, majd elneveti magát. * Valószínűleg kis idő múlva aranyosss kis halott virágok kornyadoznának az ááágyásokban. De lááátom én már, neked ilyen feleség kellene. * Játékosan megfenyegeti őt az ujjával. * Kedves kishööölgy, aki romantikusan dúúúdolgat, miközben rendezgeti a virágait és természetesen meleg vacsorával és széttárt lábakkal vár minden esteee.
* Lehetséges, hogy kezd kicsit elszabadulni a szája. *
- Hűűűha. Mit tettem, hogy kiérdemeltem egy vitéz ifjú kíséretét? Mármint, nyilvánvaló érdemeimen kívül.
* Bevallható, nagy hatást tettek rá az imént elhangzott szavak. Legszívesebben magával cipelné egy fenti szobába. De inkább csak somolyogva kortyol egy újabbat. Nem mintha úrinő lenne, vagy ilyesmi. *
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10041-10060 , 10061-10080 , 10081-10100 , 10101-10120 , 10121-10140 , 10141-10160 , 10161-10180 , 10181-10200 , 10201-10220 , 10221-10240 , 10241-10260 , 10261-10280 , 10281-10300 , 10301-10320 , 10321-10340 , 10341-10360 , 10361-10380 , 10381-10400 , 10401-10420 , 10421-10440 , 10441-10460 , 10461-10480 , 10481-10500 , 10501-10520 , 10521-10540 , 10541-10560 , 10561-10580 , 10581-10600 , 10601-10620 , 10621-10640 , 10641-10660 , 10661-10680 , 10681-10700 , 10701-10720 , 10721-10740 , 10741-10760 , 10761-10780 , 10781-10800 , 10801-10820 , 10821-10840 , 10841-10860 , 10861-10880 , 10881-10900 , 10901-10920 , 10921-10940 , 10941-10960 , 10961-10980 , 10981-11000 , 11001-11020 , 11021-11040 , 11041-11060 , 11061-11080 , 11081-11100 , 11101-11120 , 11121-11140 , 11141-11160 , 11161-11180 , 11181-11200 , 11201-11220 , 11221-11240 , 11241-11260 , 11261-11280 , 11281-11300 , 11301-11320 , 11321-11340 , 11341-11360 , 11361-11380 , 11381-11400 , 11401-11420 , 11421-11440 , 11441-11460 , 11461-11480 , 11481-11500 , 11501-11520 , 11521-11540 , 11541-11560 , 11561-11580 , 11581-11600 , 11601-11620 , 11621-11640 , 11641-11660 , 11661-11680 , 11681-11700 , 11701-11720 , 11721-11740 , 11741-11760 , 11761-11780 , 11781-11800 , 11801-11820 , 11821-11840 , 11841-11860 , 11861-11880 , 11881-11900 , 11901-11920 , 11921-11940 , 11941-11960 , 11961-11980 , 11981-12000 , 12001-12020 , 12021-12040 , 12041-12060 , 12061-12080 , 12081-12100 , 12101-12120 , 12121-12140 , 12141-12160 , 12161-12180 , 12181-12200 , 12201-12220 , 12221-12240 , 12241-12260 , 12261-12280 , 12281-12300 , 12301-12320 , 12321-12340 , 12341-12360 , 12361-12380 , 12381-12400 , 12401-12420 , 12421-12440 , 12441-12460 , 12461-12480 , 12481-12500 , 12501-12520 , 12521-12540 , 12541-12560 , 12561-12580 , 12581-12600 , 12601-12620 , 12621-12640 , 12641-12660 , 12661-12680 , 12681-12700 , 12701-12720 , 12721-12740 , 12741-12760 , 12761-12780 , 12781-12800 , 12801-12820 , 12821-12840 , 12841-12860 , 12861-12880 , 12881-12900 , 12901-12920 , 12921-12940 , 12941-12960 , 12961-12980 , 12981-13000 , 13001-13020 , 13021-13040 , 13041-13060 , 13061-13080 , 13081-13100 , 13101-13120 , 13121-13140 , 13141-13160 , 13161-13180 , 13181-13200 , 13201-13220 , 13221-13240 , 13241-13260 , 13261-13280 , 13281-13300 , 13301-13320 , 13321-13340 , 13341-13360 , 13361-13380 , 13381-13400 , 13401-13420 , 13421-13440 , 13441-13460 , 13461-13480 , 13481-13500 , 13501-13520 , 13521-13540 , 13541-13560 , 13561-13580 , 13581-13600 , 13601-13620 , 13621-13640 , 13641-13660 , 13661-13680 , 13681-13700 , 13701-13720 , 13721-13740 , 13741-13760 , 13761-13780 , 13781-13800 , 13801-13820 , 13821-13840 , 13841-13860 , 13861-13880 , 13881-13900 , 13901-13920 , 13921-13940 , 13941-13960 , 13961-13980 , 13981-14000 , 14001-14020 , 14021-14040 , 14041-14060 , 14061-14080 , 14081-14100 , 14101-14120 , 14121-14140 , 14141-14160 , 14161-14180 , 14181-14200 , 14201-14220 , 14221-14240 , 14241-14260 , 14261-14280 , 14281-14300 , 14301-14320 , 14321-14340 , 14341-14360 , 14361-14380 , 14381-14400 , 14401-14420 , 14421-14440 , 14441-14460 , 14461-14480 , 14481-14500 , 14501-14520 , 14521-14540 , 14541-14560 , 14561-14580 , 14581-14600 , 14601-14620 , 14621-14640 , 14641-14660 , 14661-14680 , 14681-14700 , 14701-14720 , 14721-14740 , 14741-14760 , 14761-14780 , 14781-14800 , 14801-14820 , 14821-14840 , 14841-14860 , 14861-14880 , 14881-14900 , 14901-14920 , 14921-14940 , 14941-14960 , 14961-14980 , 14981-15000 , 15001-15020 , 15021-15040 , 15041-15060 , 15061-15080 , 15081-15100 , 15101-15120 , 15121-15140 , 15141-15160 , 15161-15180 , 15181-15200 , 15201-15220 , 15221-15240 , 15241-15260 , 15261-15280 , 15281-15300 , 15301-15320 , 15321-15340 , 15341-15360 , 15361-15380 , 15381-15400 , 15401-15420 , 15421-15440 , 15441-15460 , 15461-15480 , 15481-15500 , 15501-15520 , 15521-15540 , 15541-15560 , 15561-15580 , 15581-15600 , 15601-15620 , 15621-15640 , 15641-15660 , 15661-15680 , 15681-15700 , 15701-15720 , 15721-15740 , 15741-15760 , 15761-15780 , 15781-15800 , 15801-15820 , 15821-15840 , 15841-15860 , 15861-15880 , 15881-15900 , 15901-15920 , 15921-15940 , 15941-15960 , 15961-15980 , 15981-16000 , 16001-16020 , 16021-16040 , 16041-16060 , 16061-16080 , 16081-16100 , 16101-16120 , 16121-16140 , 16141-16160 , 16161-16180 , 16181-16200 , 16201-16220 , 16221-16240 , 16241-16260 , 16261-16280 , 16281-16300 , 16301-16320 , 16321-16340 , 16341-16360 , 16361-16380 , 16381-16400 , 16401-16420 , 16421-16440 , 16441-16460 , 16461-16480 , 16481-16500 , 16501-16520 , 16521-16540 , 16541-16560 , 16561-16580 , 16581-16600 , 16601-16620 , 16621-16640 , 16641-16660 , 16661-16680 , 16681-16700 , 16701-16720 , 16721-16740 , 16741-16760 , 16761-16780 , 16781-16800 , 16801-16820 , 16821-16840 , 16841-16860 , 16861-16880 , 16881-16900 , 16901-16920 , 16921-16940 , 16941-16960 , 16961-16980 , 16981-17000 , 17001-17020 , 17021-17040 , 17041-17060 , 17061-17080 , 17081-17100 , 17101-17120 , 17121-17140 , 17141-17160 , 17161-17180 , 17181-17200 , 17201-17220 , 17221-17240 , 17241-17260 , 17261-17280 , 17281-17300 , 17301-17320 , 17321-17340 , 17341-17360 , 17361-17380 , 17381-17400 , 17401-17420 , 17421-17440 , 17441-17460 , 17461-17480 , 17481-17500 , 17501-17520 , 17521-17540 , 17541-17560 , 17561-17580 , 17581-17600 , 17601-17620 , 17621-17640 , 17641-17660 , 17661-17680 , 17681-17700 , 17701-17720 , 17721-17740 , 17741-17760 , 17761-17780 , 17781-17800 , 17801-17820 , 17821-17840 , 17841-17860 , 17861-17880 , 17881-17900 , 17901-17920 , 17921-17940 , 17941-17960 , 17961-17980 , 17981-18000 , 18001-18020 , 18021-18040 , 18041-18060 , 18061-18080 , 18081-18100 , 18101-18120 , 18121-18140 , 18141-18160 , 18161-18180 , 18181-18200 , 18201-18220 , 18221-18240 , 18241-18260 , 18261-18280 , 18281-18300 , 18301-18320 , 18321-18340 , 18341-18360 , 18361-18380 , 18381-18400 , 18401-18420 , 18421-18440 , 18441-18460 , 18461-18480 , 18481-18500 , 18501-18520 , 18521-18540 , 18541-18560 , 18561-18580 , 18581-18600 , 18601-18620 , 18621-18640 , 18641-18660 , 18661-18680 , 18681-18700 , 18701-18720 , 18721-18740 , 18741-18760 , 18761-18780 , 18781-18800 , 18801-18820 , 18821-18840 , 18841-18860 , 18861-18880 , 18874-18893