Arthenior - Pegazus fogadó
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 568 (11341. - 11360. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
11360. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2017-06-16 23:25:23
Üzenet elküldve: 2017-06-16 23:25:23
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 10
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 10
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Nyílt//
- Nem, nem bánok.
*Halványan elmosolyodik, majd azon kezd el gondolkozni, hogy mit kezdhetne ezzel az elffel, vagy hogy érdemes-e egyáltalán foglalkozni vele. Nem jut döntésre a kérdést illetően, így inkább abba marad, hogy beszélget vele, és majd kiderül, hogy mi haszna lehet. Ingyen ital, esetleg étel, ha nem pattan le rögtön.*
~Rögtön kérdéssel kezdi, ha pedig nem tudok rá válaszolni tuti, hogy megpattan.~
*Meghallja a kérdést, és egy pillanatig azt hiszi, hogy az ingyen italnak lőttek, mikor eszébe nem jut valami.*
- Térképek... hmm.
*Úgy teszik, mintha gondolkodna, közben aprót kortyol az italából, az ajkaira kerül cseppeket pedig lenyalogatja.*
- Talán igen.
*Újra elmosolyodik.*
- A piacon, az egyik árus, mintha készítene hasonlókat.
*Aztán eszébe jut egy jobb ötlet.*
~Lássuk csak, mennyire lehet lehúzni.~
- Vándor vagyok, elég sok helyen jártam már, szinte úgy ismerem a környéket, mint a tenyeremet. Mit keresel, kedves idegen? Lehet, hogy tudom, merre van.
- Nem, nem bánok.
*Halványan elmosolyodik, majd azon kezd el gondolkozni, hogy mit kezdhetne ezzel az elffel, vagy hogy érdemes-e egyáltalán foglalkozni vele. Nem jut döntésre a kérdést illetően, így inkább abba marad, hogy beszélget vele, és majd kiderül, hogy mi haszna lehet. Ingyen ital, esetleg étel, ha nem pattan le rögtön.*
~Rögtön kérdéssel kezdi, ha pedig nem tudok rá válaszolni tuti, hogy megpattan.~
*Meghallja a kérdést, és egy pillanatig azt hiszi, hogy az ingyen italnak lőttek, mikor eszébe nem jut valami.*
- Térképek... hmm.
*Úgy teszik, mintha gondolkodna, közben aprót kortyol az italából, az ajkaira kerül cseppeket pedig lenyalogatja.*
- Talán igen.
*Újra elmosolyodik.*
- A piacon, az egyik árus, mintha készítene hasonlókat.
*Aztán eszébe jut egy jobb ötlet.*
~Lássuk csak, mennyire lehet lehúzni.~
- Vándor vagyok, elég sok helyen jártam már, szinte úgy ismerem a környéket, mint a tenyeremet. Mit keresel, kedves idegen? Lehet, hogy tudom, merre van.
11359. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2017-06-16 22:55:51
Üzenet elküldve: 2017-06-16 22:55:51
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
*A nap már narancs árnyalatú sugarakkal érinti a földet. A főtérről lassanként tűnnek elfele az emberek. Mindenki kezd behúzódni a saját szállására -már akinek van- legyen az egy ház, vagy pedig egy fogadó. Ahogy pedig a főtér ürül, a Pegazus épp úgy telik meg. Ahogy hősünk benyit az ajtón, ismerős látvány fogadja.*
~Mintha már egy éve lett volna. Pedig csak pár napja lehetett. Na jó.. talán volt az 1-2 hét is. Túl gyorsan telik az idő odakint.~
*Odalép a pulthoz. Rendel magának egy Csirkesültet.* ~Most megengedhetem magamnak..~ *Ki is fizeti érte a 19 aranyat.
Vár pár percet, amíg megkapja. Ekkor szétnéz, hátha talál egy üres asztalt. Szerencséje van, a sarokban éppen áll egy üresen. Fogja az ételt, majd odaballag és leül.*
~Hát akkor, jó étvágyat!~
*Még friss, forró, ezért megfújja, csak utána kezdi el enni. Nagyon ízlik neki. Már egy ideje csak a saját maga által elkészített ételt evett. Amibe nem csak a környezet hiányossága, hanem az is belejátszott, hogy ő maga nem tud túl jól főzni. El tudja készíteni az eledelt, nem is rossz, bőven jó a túléléshez. De azért távol áll egy fogadóban, hozzá értő emberek által elkészített vacsorától. Ahogy rágja a sültet, elgondolkodik magán.*
~Ma is szinte ugyan ott tartok, mint több hete. Akkor is épp a vadonból tértem vissza. Azon töprengtem, hogy hőssé válok. Ott is volt az a lány.. Kár, hogy végül nem tudtam neki segíteni. De hát nem is rajtam múlott. Van, amin nem lehet változtatni. Én azért minden tőlem telhetőt megpróbáltam.~
*Ahogy gondolkodik, lassanként a csirke is elfogy. Hősünk ott marad még a helyén. Figyeli a vendégeket.*
~Pontosan így történt minden akkor is.. Ennyire reménytelen lennék? Ennyire nem tudok találni olyat, akinek tudnék segíteni? Mert az egy dolog, hogy nem tudtam valakinek megtalálni a múltját, de hogy senki nem szorul védelemre?~
*Kissé felkavarognak az érzelmek Kevrilben. Szerencsétlennek érzi magát. Szinte már el van keseredve -bár ez talán túlzás- .*
~Azért én bízom benne, hogy jönni fog valaki, akinek tényleg szüksége van rám. Csak ne egy újabb emlék vesztett lány legyen, aki a múltját próbálja kideríteni..~
~Mintha már egy éve lett volna. Pedig csak pár napja lehetett. Na jó.. talán volt az 1-2 hét is. Túl gyorsan telik az idő odakint.~
*Odalép a pulthoz. Rendel magának egy Csirkesültet.* ~Most megengedhetem magamnak..~ *Ki is fizeti érte a 19 aranyat.
Vár pár percet, amíg megkapja. Ekkor szétnéz, hátha talál egy üres asztalt. Szerencséje van, a sarokban éppen áll egy üresen. Fogja az ételt, majd odaballag és leül.*~Hát akkor, jó étvágyat!~
*Még friss, forró, ezért megfújja, csak utána kezdi el enni. Nagyon ízlik neki. Már egy ideje csak a saját maga által elkészített ételt evett. Amibe nem csak a környezet hiányossága, hanem az is belejátszott, hogy ő maga nem tud túl jól főzni. El tudja készíteni az eledelt, nem is rossz, bőven jó a túléléshez. De azért távol áll egy fogadóban, hozzá értő emberek által elkészített vacsorától. Ahogy rágja a sültet, elgondolkodik magán.*
~Ma is szinte ugyan ott tartok, mint több hete. Akkor is épp a vadonból tértem vissza. Azon töprengtem, hogy hőssé válok. Ott is volt az a lány.. Kár, hogy végül nem tudtam neki segíteni. De hát nem is rajtam múlott. Van, amin nem lehet változtatni. Én azért minden tőlem telhetőt megpróbáltam.~
*Ahogy gondolkodik, lassanként a csirke is elfogy. Hősünk ott marad még a helyén. Figyeli a vendégeket.*
~Pontosan így történt minden akkor is.. Ennyire reménytelen lennék? Ennyire nem tudok találni olyat, akinek tudnék segíteni? Mert az egy dolog, hogy nem tudtam valakinek megtalálni a múltját, de hogy senki nem szorul védelemre?~
*Kissé felkavarognak az érzelmek Kevrilben. Szerencsétlennek érzi magát. Szinte már el van keseredve -bár ez talán túlzás- .*
~Azért én bízom benne, hogy jönni fog valaki, akinek tényleg szüksége van rám. Csak ne egy újabb emlék vesztett lány legyen, aki a múltját próbálja kideríteni..~
11358. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2017-06-16 14:14:45
Üzenet elküldve: 2017-06-16 14:14:45
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 635
OOC üzenetek: 102
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 635
OOC üzenetek: 102
Játékstílus: Vakmerő
*Lassan elérkezik az ebédidő, így az udvarról a fogadóba cuccol át. Az első üres székre le is veti magát, közvetlenül a hátsó ajtó mellett, az asztalra teszi a kis táskáját, és végigböngészi az étlapot. Alig pár napja járt itt, de már elfelejtette, miből is lehet pontosan választani. Nincs sok pénze, úgyhogy ne is kérhetné azt, mint legutóbb, mikor Nori fizette neki a vacsorát. Egyszerű, laktató ételt keres, amivel kihúzhatja vacsoraidőig úgy, hogy egész nap a várost járja. Először a rántottán akad meg a szeme, de aztán eszébe jut a reggel, amikor rántottát rendelt. Borzalmasan rosszul volt, kavargott a gyomra, fájt a feje, minden baja volt, így már az étel említésétől is elmegy az étvágya. Keres inkább valami mást, ami nem ébreszt benne undort. Végül az 5 aranyas Puliszka mellett dönt. Int az egyik felszolgálónak, leadja a rendelését, és hamarosan meg is kapja a gőzölgő, finom illatú ebédjét. Ráérősen kezdi lapátolni a szájába a puliszkát, tekintetével a vendégeket pásztázza. Új ismerősét, a kis fekete lányt keresi, akiről még ő is tudja, hogy apró, pedig egy fejjel magasabb nála. De hiába nézelődik, nem látja sehol. Lemondóan sóhajt, majd visszaereszkedik a tányérba. Lehet ő is itt hagyta? Senki sem bír mellette maradni, mindenki megunja, eldobja, elfelejti... Talán a Namos házban szerencséje lesz. Habár annak örülne a legjobban, ha csak egy ember figyelne fel rá. A lányok harsányak és fecsegősek, megfájdul a feje tőlük, a sötételf vagy fél-elf, nem is emlékszik a fajára viszont mogorva és keserű, még Nolie-t is kizökkenti a közömbös hangulatából, és letargiába taszítja. Bato az egyetlen, aki megérti őt. Talán. Reménykedik, hogy megértheti.
Megrázza a buksiját, nem akar ezen gondolkodni. Valahogy túl kell élnie a következő pár napot, mielőtt visszamegy a házba.*
Int az egyik felszolgálónak, leadja a rendelését, és hamarosan meg is kapja a gőzölgő, finom illatú ebédjét. Ráérősen kezdi lapátolni a szájába a puliszkát, tekintetével a vendégeket pásztázza. Új ismerősét, a kis fekete lányt keresi, akiről még ő is tudja, hogy apró, pedig egy fejjel magasabb nála. De hiába nézelődik, nem látja sehol. Lemondóan sóhajt, majd visszaereszkedik a tányérba. Lehet ő is itt hagyta? Senki sem bír mellette maradni, mindenki megunja, eldobja, elfelejti... Talán a Namos házban szerencséje lesz. Habár annak örülne a legjobban, ha csak egy ember figyelne fel rá. A lányok harsányak és fecsegősek, megfájdul a feje tőlük, a sötételf vagy fél-elf, nem is emlékszik a fajára viszont mogorva és keserű, még Nolie-t is kizökkenti a közömbös hangulatából, és letargiába taszítja. Bato az egyetlen, aki megérti őt. Talán. Reménykedik, hogy megértheti.Megrázza a buksiját, nem akar ezen gondolkodni. Valahogy túl kell élnie a következő pár napot, mielőtt visszamegy a házba.*
11357. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2017-06-16 11:51:29
Üzenet elküldve: 2017-06-16 11:51:29
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 38
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 38
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Nyílt//
*A nap eddig nem vészes, Vickem úgy gondolja sikerült viszonylag jó asztaltársat választania. Habár ez leginkább akkor fog majd rendesen kiderülni, hogyha felteszi a kérdést, ami foglalkoztatja. Mondjuk talán célszerűbb lett volna a kocsmárost megkérdeznie, de most már mindegy. Sosem baj, hogyha az ember, illetve az elf állandóan új ismertségeket köt. Ki tudja mikor lesz erre szüksége.*
- Reméltem nem bánsz egy kis társaságot.
*Felei, habár nem igazán érdekli, hogy lebuktatta e magát. Ha megkérdezik nem állítja magáról, hogy nemes, egyszerűen csak szereti azt a látszatot kelteni. Ha pedig utána próbálna érdeklődni másoknál, nem valószínű, hogy bárki bármi hasznosat tudna mondani.*
- Igazából lenne egy kérdésem. Nem rég érkeztem a környékre és nem ismerem ki magam. Nem tudod honnan tudnék valami térképet venni vagy esetleg tudnál segíteni abban, hogy megtaláljam a célom?
*Kérdezi kedvesen, minden hátsószándék nélkül.*
*A nap eddig nem vészes, Vickem úgy gondolja sikerült viszonylag jó asztaltársat választania. Habár ez leginkább akkor fog majd rendesen kiderülni, hogyha felteszi a kérdést, ami foglalkoztatja. Mondjuk talán célszerűbb lett volna a kocsmárost megkérdeznie, de most már mindegy. Sosem baj, hogyha az ember, illetve az elf állandóan új ismertségeket köt. Ki tudja mikor lesz erre szüksége.*
- Reméltem nem bánsz egy kis társaságot.
*Felei, habár nem igazán érdekli, hogy lebuktatta e magát. Ha megkérdezik nem állítja magáról, hogy nemes, egyszerűen csak szereti azt a látszatot kelteni. Ha pedig utána próbálna érdeklődni másoknál, nem valószínű, hogy bárki bármi hasznosat tudna mondani.*
- Igazából lenne egy kérdésem. Nem rég érkeztem a környékre és nem ismerem ki magam. Nem tudod honnan tudnék valami térképet venni vagy esetleg tudnál segíteni abban, hogy megtaláljam a célom?
*Kérdezi kedvesen, minden hátsószándék nélkül.*
11356. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2017-06-16 00:23:32
Üzenet elküldve: 2017-06-16 00:23:32
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 10
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 10
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Nyílt//
*Csendben ücsörög, egyik kezével az asztalon támaszkodik, a másikkal pedig a borospoharat forgatja, még meg nem jelenik egy idegen. Köszön, bókol, megkérdezheti, hogy leülhet-e, de meg sem várja a választ, már helyet is foglal. A nő megemelt szemöldökkel néz fel, köszön és méri fel az alakot.*
~Férfi, vagy valami hasonló. Már pozitívum. Lássuk... túl magas, elegáns, mintha igazi úrielf lenne.~
- Neked is szép napot, égig érő herceg.
*Abból ítélve, hogy meg sem várta, hogy a lány válaszoljon, és elmondja neki, hogy leülhet, szabad a hely, hanem udvariatlanul helyet foglalt, Amaniran szerint az úriasság csak látszat.*
~Már most bakizott, lebuktatta saját magát. Csak nem te is szélhámos vagy? Vagy csak egy túlbuzgó kölyök. Ki tudja.~
*Sajnos ezt még nem tudja eldönteni.*
- Foglalj, de már láthatóan döntöttél helyettem.
*Csendben ücsörög, egyik kezével az asztalon támaszkodik, a másikkal pedig a borospoharat forgatja, még meg nem jelenik egy idegen. Köszön, bókol, megkérdezheti, hogy leülhet-e, de meg sem várja a választ, már helyet is foglal. A nő megemelt szemöldökkel néz fel, köszön és méri fel az alakot.*
~Férfi, vagy valami hasonló. Már pozitívum. Lássuk... túl magas, elegáns, mintha igazi úrielf lenne.~
- Neked is szép napot, égig érő herceg.
*Abból ítélve, hogy meg sem várta, hogy a lány válaszoljon, és elmondja neki, hogy leülhet, szabad a hely, hanem udvariatlanul helyet foglalt, Amaniran szerint az úriasság csak látszat.*
~Már most bakizott, lebuktatta saját magát. Csak nem te is szélhámos vagy? Vagy csak egy túlbuzgó kölyök. Ki tudja.~
*Sajnos ezt még nem tudja eldönteni.*
- Foglalj, de már láthatóan döntöttél helyettem.
11355. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2017-06-15 14:38:07
Üzenet elküldve: 2017-06-15 14:38:07
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 38
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 38
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Nyílt//
~Így kéne csinálnom minden este.~
*Gondolja magában, ahogy átvág a gazdagnegyed utcáin, a várost még a hajnal fénye festi melegre. Kicsit még érzi a reggeli hűst, annak ellenére, hogy tisztességesen fel van öltözve. Kicsit piszkosnak érzi magát, mivel az esti hancúrozás után nem fürdött le, de ettől függetlenül az öltözéke makulátlan, még világos haját is megpróbálta értékelhető állapotba rendezni. Ezek az ezüst tincsek a magán szívéhez legközelebb álló értékei, nos, a férfiassága után persze.
Energikus léptekkel keresi a helyes utat, amit előző este már megtett egyszer, csak a másik irányba. Úgy gondolja gyorsan iszik valamit, talán valami ételt is bevág, mielőtt komolyabban útnak indul. A szokványos mutatványok mellé most már valami komolyabbal is szeretne foglalkozni, ezért pedig tenni kell. Vagyis nem ülhet állandóan egy helyben, ugyanabban a fogadóban, a végén még megtalálnák.
Remélhetőleg egy ideig utoljára tér be a pegazusba. A korai óra ellenére már lebzselnek ott néhányan. Kér egy pohár Vizet 2 aranyért, amit készségesen ki is fizet.
Körbenéz a fogadó népén, és egy tündérkén esik meg a tekintete. Ez a faj nem éppen a zsánere, pont ezért választja őt egy rövid beszélgetés erejéig.*
- Szép napot kívánok lepkeszárnyú szépség! Helyet foglalhatok melletted?
*Kérdezi fennkölten, majd meg se várja a választ, kihúzza a szomszédos széket és lehuppan, kezében az egyszerű vízzel. Még vár egy kicsit, míg felteheti az első kérdését.*
~Így kéne csinálnom minden este.~
*Gondolja magában, ahogy átvág a gazdagnegyed utcáin, a várost még a hajnal fénye festi melegre. Kicsit még érzi a reggeli hűst, annak ellenére, hogy tisztességesen fel van öltözve. Kicsit piszkosnak érzi magát, mivel az esti hancúrozás után nem fürdött le, de ettől függetlenül az öltözéke makulátlan, még világos haját is megpróbálta értékelhető állapotba rendezni. Ezek az ezüst tincsek a magán szívéhez legközelebb álló értékei, nos, a férfiassága után persze.
Energikus léptekkel keresi a helyes utat, amit előző este már megtett egyszer, csak a másik irányba. Úgy gondolja gyorsan iszik valamit, talán valami ételt is bevág, mielőtt komolyabban útnak indul. A szokványos mutatványok mellé most már valami komolyabbal is szeretne foglalkozni, ezért pedig tenni kell. Vagyis nem ülhet állandóan egy helyben, ugyanabban a fogadóban, a végén még megtalálnák.
Remélhetőleg egy ideig utoljára tér be a pegazusba. A korai óra ellenére már lebzselnek ott néhányan. Kér egy pohár Vizet 2 aranyért, amit készségesen ki is fizet.
Körbenéz a fogadó népén, és egy tündérkén esik meg a tekintete. Ez a faj nem éppen a zsánere, pont ezért választja őt egy rövid beszélgetés erejéig.*
- Szép napot kívánok lepkeszárnyú szépség! Helyet foglalhatok melletted?
*Kérdezi fennkölten, majd meg se várja a választ, kihúzza a szomszédos széket és lehuppan, kezében az egyszerű vízzel. Még vár egy kicsit, míg felteheti az első kérdését.*
11354. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2017-06-14 11:13:19
Üzenet elküldve: 2017-06-14 11:13:19
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 515
OOC üzenetek: 152
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 515
OOC üzenetek: 152
Játékstílus: Vakmerő
//Artheniori kiruccanás//
*Nos a helyzet az, hogy Soreylnek igen csak kikerekedik a szeme mikor meglátja a hirdetést. Ő nincs nagyon benne ezekben az ügyekben, ezt leginkább a vezérség intézi. Más szóval a férfinak fogalma sem volt, hogy toborzó röpiratokkal van tele a város, és kis otthonuknak a híre eljutott olyan messzire, hogy egy vándor csatahajadon ennyire szikrázó szemekkel csapjon le rá. Kisebb meglepődöttsége után határozottan rávágja.*
-Igen ez az. És mint ide is van írva, jöhet bárki.
*A "Jöhet bárki!" bátorító kifejezésként inkább Bómdinak szólt. Nehéz dolga lehet most dönteni a menni, és maradni közt. Folyik tovább a beszélgetés. Minden kérdésre kielégítően válaszol Vicknek, és szinte olyan lelkesen ahogy azt feltették. Eljön a pont, ahol úgy érzi mind a kettőt megnyerte magának és a klánnak. Helyesen.*
~A Hydrának kilenc feje van.~
*Mondja Perchipfell a férfi agyában.*
~És sokat levágtak belőle, és lám újranő.~
*Kontráz rá a férfi. Nagyon egy hullámhosszon vannak most, és egy jóleső izgatott mosoly kúszik a férfi arcára sandán. Bómdi az ajtóban, várja hogy a kovácshoz induljunk. Mi tagadás a férfi is. Még régen megígérte neki a kovács, hogyha elegendő pénze lesz, és elég ügyes, akkor kicsit megedzi neki Perchit. Tetszett neki a kard, és megengedte, hogy ezt a kardot kovácsolná mesterkarddá. Már kíváncsi, hogy elég tapasztalt kardforgató e, és elég e a pénze. Majd kiderül. Izgatott ujjaival átöleli a kupa fülét. Hamar a korsó fenekére tud nézni. Érdekes, de ő néha odafigyel hogy ne legyen sörhabos a körszakálla. Lecsapja a kupát az asztalra. Aztán kifizeti a tartozását, és rendel még hozzá útravalót. Elsőnek volt egy Ullamar sör 11aranyért, aztán Vick Bora 10ért. és ehhez még rendel öt Szelet húst. Nem tudja megéri e a 45 aranyat. Mindazonáltal hosszú lesz az út Vadvédig, és még csak nem is sejti, hogy mennyit ehet a nagyfiú. Még Banya tetemes adagjából is van nála, de jobb félni mint megijedni. Pillanatok alatt az asztalra csapja a megfelelő összeget, elcsomagolja a húsokat, és már csak egy dolog hiányzik. A hátára csattintja Percipfellt, és megindul egyenest a többieknek. Az oldalába érkezik Vick első kérdése, amire ránéz. Végigmustrálja. Egy pillanatra mintha nem is mustrálná, hanem csak legeltetné rajta a szemét. Elmosolyodik, és biztatón bólint.*
- Ha a szíved a helyén van, akkor semmi olyan, amit ne tudnál könnyűszerrel megoldani.
*És azzal kinyitja az ajtót, és előre engedi a többieket. Bót mert ő a túravezető, Vick pedig hölgy. Rögtön kint teremnek Arthenior főterén, és addigra Soreyl már bele is kezdett a hosszú mesélésbe hogy mi célból is vannak az erdőben, mi a Venár, hogy ő miért szeretne az lenni. Nagyon jól esik neki, hogy végre nem csak a pallosával beszélhet. És ez minden szaván látszik.*
*Nos a helyzet az, hogy Soreylnek igen csak kikerekedik a szeme mikor meglátja a hirdetést. Ő nincs nagyon benne ezekben az ügyekben, ezt leginkább a vezérség intézi. Más szóval a férfinak fogalma sem volt, hogy toborzó röpiratokkal van tele a város, és kis otthonuknak a híre eljutott olyan messzire, hogy egy vándor csatahajadon ennyire szikrázó szemekkel csapjon le rá. Kisebb meglepődöttsége után határozottan rávágja.*
-Igen ez az. És mint ide is van írva, jöhet bárki.
*A "Jöhet bárki!" bátorító kifejezésként inkább Bómdinak szólt. Nehéz dolga lehet most dönteni a menni, és maradni közt. Folyik tovább a beszélgetés. Minden kérdésre kielégítően válaszol Vicknek, és szinte olyan lelkesen ahogy azt feltették. Eljön a pont, ahol úgy érzi mind a kettőt megnyerte magának és a klánnak. Helyesen.*
~A Hydrának kilenc feje van.~
*Mondja Perchipfell a férfi agyában.*
~És sokat levágtak belőle, és lám újranő.~
*Kontráz rá a férfi. Nagyon egy hullámhosszon vannak most, és egy jóleső izgatott mosoly kúszik a férfi arcára sandán. Bómdi az ajtóban, várja hogy a kovácshoz induljunk. Mi tagadás a férfi is. Még régen megígérte neki a kovács, hogyha elegendő pénze lesz, és elég ügyes, akkor kicsit megedzi neki Perchit. Tetszett neki a kard, és megengedte, hogy ezt a kardot kovácsolná mesterkarddá. Már kíváncsi, hogy elég tapasztalt kardforgató e, és elég e a pénze. Majd kiderül. Izgatott ujjaival átöleli a kupa fülét. Hamar a korsó fenekére tud nézni. Érdekes, de ő néha odafigyel hogy ne legyen sörhabos a körszakálla. Lecsapja a kupát az asztalra. Aztán kifizeti a tartozását, és rendel még hozzá útravalót. Elsőnek volt egy Ullamar sör 11aranyért,
aztán Vick Bora 10ért. és ehhez még rendel öt Szelet húst. Nem tudja megéri e a 45 aranyat. Mindazonáltal hosszú lesz az út Vadvédig, és még csak nem is sejti, hogy mennyit ehet a nagyfiú. Még Banya tetemes adagjából is van nála, de jobb félni mint megijedni. Pillanatok alatt az asztalra csapja a megfelelő összeget, elcsomagolja a húsokat, és már csak egy dolog hiányzik. A hátára csattintja Percipfellt, és megindul egyenest a többieknek. Az oldalába érkezik Vick első kérdése, amire ránéz. Végigmustrálja. Egy pillanatra mintha nem is mustrálná, hanem csak legeltetné rajta a szemét. Elmosolyodik, és biztatón bólint.*- Ha a szíved a helyén van, akkor semmi olyan, amit ne tudnál könnyűszerrel megoldani.
*És azzal kinyitja az ajtót, és előre engedi a többieket. Bót mert ő a túravezető, Vick pedig hölgy. Rögtön kint teremnek Arthenior főterén, és addigra Soreyl már bele is kezdett a hosszú mesélésbe hogy mi célból is vannak az erdőben, mi a Venár, hogy ő miért szeretne az lenni. Nagyon jól esik neki, hogy végre nem csak a pallosával beszélhet. És ez minden szaván látszik.*
11353. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2017-06-13 13:51:33
Üzenet elküldve: 2017-06-13 13:51:33
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 49
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 49
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Artheniori kiruccanás//
*Amint Velsie felfogja Soreyl szavait, agyában szöget üt egy név, és szélsebesen kezdenek forogni a gondolatai.Szeme felcsillan a felismeréstől.*
~Sylweran? Sylweran a vezér? Ez hihetetlen! Akkor rossz hely nem lehet.~
*Azért visszakérdez, hogy bizonyos legyen benne, hiszen az is lehet, hogy elkalandozó gondolatai tréfálták meg és nem is jól értette a nevet.*
-Sylweran a vezér? Egész véletlen nem egy magas, fehér hajó elf férfiről van szó?
*Mielőtt választ kaphatna még gyorsan tisztázza, hogy személyesen nem ismeri az említett férfit, nehogy a páncélos félre értse.*
-Róla még Pirtianesban is mesélnek hihetetlen sztorikat.
*Ez a lelkes érdeklődés remélhetőleg elég is, hogy Soreyl belekezdjen a részletesebb mesélésbe, és mikor Velsie újabb ismerős nevet hall, szája elkerekedik és mutatóujját felemelve a táskájáért nyúl, ahonnan rövid kotorászás után egy gyűrött hirdetést vesz elő és lelkesen mosolyogva Soreyl felé mutatja.*
-Ez az a Vadvéd, amiről a hirdetés szól?! Éppen ezt a helyet keresem!
~Mégis megfordul a szerencsém! Ezt el sem hiszem!~
*Nem szokása ennyire felvillanyozódni és az a csillogó szemű, lelkes mosoly sem túl gyakori, amiben most Soreyl fürödhet, akinek minden szavát issza a lány, mint szomjazó a sivatag közepén az oázis vizét. Annyi rossz dolog és szerencsétlenség történt vele az utóbbi időben, hogy szinte hihetetlen, hogy most így elé sodorja az élet a megfelelő férfit.*
~Talán már túl szép is, hogy igaz legyen.~
*Villan be a gondolat, és ehhez mérten meg is nyugtatja magát, hiszen az előtte ülő férfi bármit mondhat. Talán semmi nem igaz az egészből. Így aztán jobb, ha óvatos marad, és vár. Minél többet mesél azonban a páncélos, annál gyorsabban ver a lány szíve, és minden gondolata egyet kíván.*
~Legyen igaz! Csak legyen igaz, amit mesél!~
*Láthatóan Bónak sem kell több meggyőzés, és váratlan módon mintha ő is kedvet kapna a helyhez, hogy mindent itt hagyva az erdőbe vonuljon.*
~Végül is... méhészkedni az erdőben is lehet. És ha elég nagy a hely, talán jut neki egy földdarab valahol, amit békésen művelgethet.~
*Nem is kell más az óriásnak, lehajtja sörét és pár öles lépéssel már az ajtónál is terem, hogy várakozón fordulhasson vissza feléjük.*
-Megyünk!
*Szól oda neki intve, hogy egy pillanat és indulhatnak is, majd megint a páncélosra mosolyog.*
-Ha végeztél, elkísérünk a kovácshoz, közben pedig mesélhetnél még erről a helyről. Komolyan érdekel, de mondd csak... mit kell tenni a csatlakozásért? mit vártok az újaktól?
*Mert persze minden szépen csengő ajánlatnál eljön egyszer az a bizonyos DE. Velsie szeretné még most tisztázni, hogy ő nem rabszolga, ~egy életre elég volt...~ és nem is balek, aki bármit elhisz bárkinek. És persze az sem utolsó szempont, hogy miért dolgoznak ott az erdőben, milyen ügyet szolgálnak, ha szolgálnak egyáltalán, mert a sok kecsegtető, és színes leírásból amit hallanak, ez még nem tűnt ki.*
~Az is lehet hogy csak kivonultak a városból és vadászgatnak, meg mulatoznak az erdő mélyén. Biztos nem rossz élet az sem, de nem hinném, hogy nekem való.~
-Mi a venárok célja? Miért dolgoztok?
*Szinte minden figyelmével Soreylre koncentrál, csak Bóra vet néha egy-egy pillantást, és ha elindulnak, hát ő is megy az óriás után.*
*Amint Velsie felfogja Soreyl szavait, agyában szöget üt egy név, és szélsebesen kezdenek forogni a gondolatai.Szeme felcsillan a felismeréstől.*
~Sylweran? Sylweran a vezér? Ez hihetetlen! Akkor rossz hely nem lehet.~
*Azért visszakérdez, hogy bizonyos legyen benne, hiszen az is lehet, hogy elkalandozó gondolatai tréfálták meg és nem is jól értette a nevet.*
-Sylweran a vezér? Egész véletlen nem egy magas, fehér hajó elf férfiről van szó?
*Mielőtt választ kaphatna még gyorsan tisztázza, hogy személyesen nem ismeri az említett férfit, nehogy a páncélos félre értse.*
-Róla még Pirtianesban is mesélnek hihetetlen sztorikat.
*Ez a lelkes érdeklődés remélhetőleg elég is, hogy Soreyl belekezdjen a részletesebb mesélésbe, és mikor Velsie újabb ismerős nevet hall, szája elkerekedik és mutatóujját felemelve a táskájáért nyúl, ahonnan rövid kotorászás után egy gyűrött hirdetést vesz elő és lelkesen mosolyogva Soreyl felé mutatja.*
-Ez az a Vadvéd, amiről a hirdetés szól?! Éppen ezt a helyet keresem!
~Mégis megfordul a szerencsém! Ezt el sem hiszem!~
*Nem szokása ennyire felvillanyozódni és az a csillogó szemű, lelkes mosoly sem túl gyakori, amiben most Soreyl fürödhet, akinek minden szavát issza a lány, mint szomjazó a sivatag közepén az oázis vizét. Annyi rossz dolog és szerencsétlenség történt vele az utóbbi időben, hogy szinte hihetetlen, hogy most így elé sodorja az élet a megfelelő férfit.*
~Talán már túl szép is, hogy igaz legyen.~
*Villan be a gondolat, és ehhez mérten meg is nyugtatja magát, hiszen az előtte ülő férfi bármit mondhat. Talán semmi nem igaz az egészből. Így aztán jobb, ha óvatos marad, és vár. Minél többet mesél azonban a páncélos, annál gyorsabban ver a lány szíve, és minden gondolata egyet kíván.*
~Legyen igaz! Csak legyen igaz, amit mesél!~
*Láthatóan Bónak sem kell több meggyőzés, és váratlan módon mintha ő is kedvet kapna a helyhez, hogy mindent itt hagyva az erdőbe vonuljon.*
~Végül is... méhészkedni az erdőben is lehet. És ha elég nagy a hely, talán jut neki egy földdarab valahol, amit békésen művelgethet.~
*Nem is kell más az óriásnak, lehajtja sörét és pár öles lépéssel már az ajtónál is terem, hogy várakozón fordulhasson vissza feléjük.*
-Megyünk!
*Szól oda neki intve, hogy egy pillanat és indulhatnak is, majd megint a páncélosra mosolyog.*
-Ha végeztél, elkísérünk a kovácshoz, közben pedig mesélhetnél még erről a helyről. Komolyan érdekel, de mondd csak... mit kell tenni a csatlakozásért? mit vártok az újaktól?
*Mert persze minden szépen csengő ajánlatnál eljön egyszer az a bizonyos DE. Velsie szeretné még most tisztázni, hogy ő nem rabszolga, ~egy életre elég volt...~ és nem is balek, aki bármit elhisz bárkinek. És persze az sem utolsó szempont, hogy miért dolgoznak ott az erdőben, milyen ügyet szolgálnak, ha szolgálnak egyáltalán, mert a sok kecsegtető, és színes leírásból amit hallanak, ez még nem tűnt ki.*
~Az is lehet hogy csak kivonultak a városból és vadászgatnak, meg mulatoznak az erdő mélyén. Biztos nem rossz élet az sem, de nem hinném, hogy nekem való.~
-Mi a venárok célja? Miért dolgoztok?
*Szinte minden figyelmével Soreylre koncentrál, csak Bóra vet néha egy-egy pillantást, és ha elindulnak, hát ő is megy az óriás után.*
11352. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2017-06-11 23:53:27
Üzenet elküldve: 2017-06-11 23:53:27
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 10
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 10
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Nyílt//
*Úgy suhan át a szikrázó fényű főtéren, minta lebegne. Mosolyogva benyit a fogadóba, becsukja maga után az ajtót, majd kecses mozdulatokkal a pulthoz sétál. Szóba elegyedik a fogadóssal, mosolyog és bókol neki, majd végül szépen lassan kikér egy Bort 9 aranyért, nyájasan megköszöni, majd a hátát nekidönti a pultnak, lassan belekortyol az italba, és csillogó szemekkel nézi körbe-körbe a fogadó népét. Végül gondol egyet, újabb pici korttyal öblögeti át jó alaposan a száját, majd mikor lenyelte odasétál egy asztalhoz.*
*Úgy suhan át a szikrázó fényű főtéren, minta lebegne. Mosolyogva benyit a fogadóba, becsukja maga után az ajtót, majd kecses mozdulatokkal a pulthoz sétál. Szóba elegyedik a fogadóssal, mosolyog és bókol neki, majd végül szépen lassan kikér egy Bort 9
aranyért, nyájasan megköszöni, majd a hátát nekidönti a pultnak, lassan belekortyol az italba, és csillogó szemekkel nézi körbe-körbe a fogadó népét. Végül gondol egyet, újabb pici korttyal öblögeti át jó alaposan a száját, majd mikor lenyelte odasétál egy asztalhoz.*
11351. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2017-06-11 21:38:34
Üzenet elküldve: 2017-06-11 21:38:34
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 39
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 39
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Artheniori kiruccanás//
*A lány neve megüti az óriás fülét, erre fordul oldalra, majd az övé is elhagyja a vörös száját, így kezd értelmet nyerni a két mondattal ezelőtti nonszensz. Bizonyosságot nem nyer a dolog, de a jövőben talán tudja majd ehhez a feltételezéshez kapcsolni azt a bizonyos szót. A problémán hamar túllép persze, nem azért, mert öt másodpercnél tovább ne emlékezne a dolgokra. Épp ellenkezőleg. Nincs rossz memóriája a meláknak, leginkább a figyelmét nem tudja annyi felé osztani, amennyi felé illene. Az ilyen esetek kapcsán szoktak meglepődni, hogy tud egyszerre sétálni és levegőt venni. Bezzeg mikor Bó hallotta ezt, arra is büszkén felelt, hogy neki bizony az is megy. De még hogy! Olyan simán eljut a piactérre a kovácshoz, hogy közben nem csak levegőt venni, de még néhány szót szólni is lesz kapacitása. Ilyen ez az óriás virtus, s ezzel a fejében már kel is fel a székéből, hogy a csapatot vezetvén utat törjön a kijelölt célig.*
-Kell munkás és van sör.
*Ismétli meg az elhangzottakat, a dolgot alaposan fontolóra véve. Nem tervezte maga mögött hagyni a várost, de Bunkó nélkül sokkal-sokkal nehezebb dolga van. Egyedül, szégyen-nem szégyen, nehezen boldogul ebben a kavalkádban, bárki új arccal kerül szembe, gyakorlatilag vajmi kevés esély van arra, hogy kellőképpen megértik egymást, így aztán jó lenne egy kompánia, ahol békében, biztonságban és zavartalanul tudná végezni a munkáját. Itt még jönnek az adószedők is, akikkel volt már néhány összetűzése, mert a tiszteknek nincs türelme hozzá, azok meg elvitték a kaptárat is, így sajnos oda vannak a zümik, amiket oly sokáig nevelgettek Rhurggal. Egy stabil munka mindenképpen jól jönne most neki, egy stabil, elnéző és türelmes környezet. Gondterhelten vakargatja a fejét, bár az ilyen döntéseknek nem szokott nagy feneket keríteni. Most is viszonylag hamar dűlőre jut a saját gondolataival, és még indulás előtt kevéssé érthető beleegyezését adja, hisz az összes, körülbelül három befolyásoló tényezőt számba vett Bó.*
-A munka jó.
*És már fordul az ajtóra, ha pedig a másik kettő követi őt, át is lépi a küszöböt.*
*A lány neve megüti az óriás fülét, erre fordul oldalra, majd az övé is elhagyja a vörös száját, így kezd értelmet nyerni a két mondattal ezelőtti nonszensz. Bizonyosságot nem nyer a dolog, de a jövőben talán tudja majd ehhez a feltételezéshez kapcsolni azt a bizonyos szót. A problémán hamar túllép persze, nem azért, mert öt másodpercnél tovább ne emlékezne a dolgokra. Épp ellenkezőleg. Nincs rossz memóriája a meláknak, leginkább a figyelmét nem tudja annyi felé osztani, amennyi felé illene. Az ilyen esetek kapcsán szoktak meglepődni, hogy tud egyszerre sétálni és levegőt venni. Bezzeg mikor Bó hallotta ezt, arra is büszkén felelt, hogy neki bizony az is megy. De még hogy! Olyan simán eljut a piactérre a kovácshoz, hogy közben nem csak levegőt venni, de még néhány szót szólni is lesz kapacitása. Ilyen ez az óriás virtus, s ezzel a fejében már kel is fel a székéből, hogy a csapatot vezetvén utat törjön a kijelölt célig.*
-Kell munkás és van sör.
*Ismétli meg az elhangzottakat, a dolgot alaposan fontolóra véve. Nem tervezte maga mögött hagyni a várost, de Bunkó nélkül sokkal-sokkal nehezebb dolga van. Egyedül, szégyen-nem szégyen, nehezen boldogul ebben a kavalkádban, bárki új arccal kerül szembe, gyakorlatilag vajmi kevés esély van arra, hogy kellőképpen megértik egymást, így aztán jó lenne egy kompánia, ahol békében, biztonságban és zavartalanul tudná végezni a munkáját. Itt még jönnek az adószedők is, akikkel volt már néhány összetűzése, mert a tiszteknek nincs türelme hozzá, azok meg elvitték a kaptárat is, így sajnos oda vannak a zümik, amiket oly sokáig nevelgettek Rhurggal. Egy stabil munka mindenképpen jól jönne most neki, egy stabil, elnéző és türelmes környezet. Gondterhelten vakargatja a fejét, bár az ilyen döntéseknek nem szokott nagy feneket keríteni. Most is viszonylag hamar dűlőre jut a saját gondolataival, és még indulás előtt kevéssé érthető beleegyezését adja, hisz az összes, körülbelül három befolyásoló tényezőt számba vett Bó.*
-A munka jó.
*És már fordul az ajtóra, ha pedig a másik kettő követi őt, át is lépi a küszöböt.*
11350. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2017-06-11 00:24:55
Üzenet elküldve: 2017-06-11 00:24:55
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 844
OOC üzenetek: 1416
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 844
OOC üzenetek: 1416
Játékstílus: Vakmerő
// Eawy Dynomyl //
* Még, hogy tündérmese?! Ha ezt Mofi hallaná, összeütné a szárnyait mérgében, pedig ő aztán nem egy könnyen mérgelődő típus! Szerencsére Morwon sem hallja, így nem sértődik meg, s ebből következik, hogy továbbra is a nővel marad, hogy csevegjenek. Mondjuk a másik sokkal passzívabb résztvevője a beszélgetésnek és ez most már kezd feltűnni Morwonnak is. Arról persze fogalma sincs, hogy milyen iszonyú dolgok kínozhatják a félvért - ha lenne, bizonyára megosztaná tapasztalatait arról, hogy ő is mennyire utálja, amikor fáj a feje... Illetve ezen kívül elkezdene kérdezősködni arról, hogy milyen félig leégett arccal élni... Talán jobb is, hogy óriásunk csak efféle felületes vizsgáló, nem megy bele a részletekbe általában. A következő felszólításra bólint egyet, majd maga elé rakja kezeit és töprengeni kezd. *
- A bal kezemen egyszer volt egy kis seb, tudom, hogy az a bal... De már nincs ott a seb... Vagy mégis? * Vizsgálni kezdi a jobb kezét, hátha megleli rajta a sebet, de mivel nem találja, ezért megállapítja, hogy biztosan a másik a bal. Így hát alig két-három másodperces néma csend után balra áll. Aki ismeri Morwont tudja, hogy igen ritka az ilyen eset, hogy véletlenül pont jó felé mozdul az ilyen felkérések hallatán - azonban most valahogy mégis sikerült; bizonyára csak véletlenül. *
- Az kár. Igazából nekem sem erre van dolgom, szóval mehetnénk együtt is. Te hová tartasz? * Érdeklődik a lánytól, miután félreállt, így már szabad járást biztosít neki, hogy akár el is induljon. Ha ez megtörténik, természetesen Morwon is követi őt és séta közben mondja neki a dolgait. *
* Még, hogy tündérmese?! Ha ezt Mofi hallaná, összeütné a szárnyait mérgében, pedig ő aztán nem egy könnyen mérgelődő típus! Szerencsére Morwon sem hallja, így nem sértődik meg, s ebből következik, hogy továbbra is a nővel marad, hogy csevegjenek. Mondjuk a másik sokkal passzívabb résztvevője a beszélgetésnek és ez most már kezd feltűnni Morwonnak is. Arról persze fogalma sincs, hogy milyen iszonyú dolgok kínozhatják a félvért - ha lenne, bizonyára megosztaná tapasztalatait arról, hogy ő is mennyire utálja, amikor fáj a feje... Illetve ezen kívül elkezdene kérdezősködni arról, hogy milyen félig leégett arccal élni... Talán jobb is, hogy óriásunk csak efféle felületes vizsgáló, nem megy bele a részletekbe általában. A következő felszólításra bólint egyet, majd maga elé rakja kezeit és töprengeni kezd. *
- A bal kezemen egyszer volt egy kis seb, tudom, hogy az a bal... De már nincs ott a seb... Vagy mégis? * Vizsgálni kezdi a jobb kezét, hátha megleli rajta a sebet, de mivel nem találja, ezért megállapítja, hogy biztosan a másik a bal. Így hát alig két-három másodperces néma csend után balra áll. Aki ismeri Morwont tudja, hogy igen ritka az ilyen eset, hogy véletlenül pont jó felé mozdul az ilyen felkérések hallatán - azonban most valahogy mégis sikerült; bizonyára csak véletlenül. *
- Az kár. Igazából nekem sem erre van dolgom, szóval mehetnénk együtt is. Te hová tartasz? * Érdeklődik a lánytól, miután félreállt, így már szabad járást biztosít neki, hogy akár el is induljon. Ha ez megtörténik, természetesen Morwon is követi őt és séta közben mondja neki a dolgait. *
11349. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2017-06-11 00:12:21
Üzenet elküldve: 2017-06-11 00:12:21
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 26
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 26
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Morwon Loree Dedion//
*Nem elég, hogy lassacskán elviselhetetlen fejfájás gyötri, éhezik, rosszul érzi magát a szakadt ruhái miatt, és el is van fáradva a bolyongástól, most jön ez a felnőtt testbe bújtatott kisgyerek is, aki nem bír egy pillanatra sem elhallgatni. De ez még hagyján, hisz nem elég, hogy sokat beszél, még teljesen követhetetlenül is hablatyol mindenféle óriáslányokról, meg kalácsból épített falvakról. Valóban, mintha valami tündérmeséből csöppent volna ide a szószátyár óriás.
A szőke lány nem nagyon tudja mi tévő lehetne jelen helyzetben, sőt újabb és újabb gyötrő migrén rohamok támadják meg ép idegszálait. Nehéz így gondolkozni, illetve Morwon sem mutat semmiféle együttérzést a csapzott leányzóval kapcsolatban. Mondjuk ennek talán az a legnagyobb oka, hogy olyan magasságból szinte bolhapiszoknak tűnik a törékeny szőkeség.*
-Morwon, igaz? Kérlek, állj egy kicsit jobbra!
*Mivel a lehető legtermészetesebb módon nem sikerült megkérnie az óriást, hogy engedje át, így inkább úgy dönt egyszerűbben fogalmazza meg saját egyszerű kívánságát. Mindeközben a halántékát kezdi óvatosan masszírozni, úgy hogy az égési sérülése véletlen se váljon láthatóvá.*
-Sajnálom, de dolgom van, és nem bent!
*Valójában csak menekülni akar a pipa- és alkoholszag állott bűzétől, meg egy kis friss levegőt szívni mielőtt kitalálna valamit. Mert még mindig ezernyi problémája van, mi megoldásra vár. Először is kell egy név... Név nélkül mindenki furcsán nézne rá, pont ahogy Aniyä is tette. Arra a tekintetre pedig nincs többé szüksége.*
*Nem elég, hogy lassacskán elviselhetetlen fejfájás gyötri, éhezik, rosszul érzi magát a szakadt ruhái miatt, és el is van fáradva a bolyongástól, most jön ez a felnőtt testbe bújtatott kisgyerek is, aki nem bír egy pillanatra sem elhallgatni. De ez még hagyján, hisz nem elég, hogy sokat beszél, még teljesen követhetetlenül is hablatyol mindenféle óriáslányokról, meg kalácsból épített falvakról. Valóban, mintha valami tündérmeséből csöppent volna ide a szószátyár óriás.
A szőke lány nem nagyon tudja mi tévő lehetne jelen helyzetben, sőt újabb és újabb gyötrő migrén rohamok támadják meg ép idegszálait. Nehéz így gondolkozni, illetve Morwon sem mutat semmiféle együttérzést a csapzott leányzóval kapcsolatban. Mondjuk ennek talán az a legnagyobb oka, hogy olyan magasságból szinte bolhapiszoknak tűnik a törékeny szőkeség.*
-Morwon, igaz? Kérlek, állj egy kicsit jobbra!
*Mivel a lehető legtermészetesebb módon nem sikerült megkérnie az óriást, hogy engedje át, így inkább úgy dönt egyszerűbben fogalmazza meg saját egyszerű kívánságát. Mindeközben a halántékát kezdi óvatosan masszírozni, úgy hogy az égési sérülése véletlen se váljon láthatóvá.*
-Sajnálom, de dolgom van, és nem bent!
*Valójában csak menekülni akar a pipa- és alkoholszag állott bűzétől, meg egy kis friss levegőt szívni mielőtt kitalálna valamit. Mert még mindig ezernyi problémája van, mi megoldásra vár. Először is kell egy név... Név nélkül mindenki furcsán nézne rá, pont ahogy Aniyä is tette. Arra a tekintetre pedig nincs többé szüksége.*
11348. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2017-06-10 23:48:55
Üzenet elküldve: 2017-06-10 23:48:55
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 844
OOC üzenetek: 1416
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 844
OOC üzenetek: 1416
Játékstílus: Vakmerő
// Eawy Dynomyl //
* Morwon nem az a fajta, akinek bármiféle előítélete is lenne másokkal szemben - kivételt képeznek ez alól immár a démonok, illetve enyhe ellenérzés van benne a halottakkal és a városi nemesekkel szemben is. Ennek köszönhető az is, hogy tulajdonképpen azt sem veszi észre, hogy kihez beszél. Egy kicsi ember, azt látja - de, hogy miféléből való, arról sejtése sincs. Persze mikor már nézi egy ideje, megállapítja, hogy ember, vagy elf, vagy fél-elf, vagy démon, vagy sötételf. Legalábbis ezek közül tippelne egyet, ha megkérdeznék tőle. Az lenne már csak az igazi csoda, ha egy démon volna, aki egy fél-sötételf testébe költözött.
Aztán mikor amaz megszólal, Morwon azt is megállapítja, hogy alighanem egy nővel van dolga, ráadásul - mint kiderült - már le is taperolta valahogyan. *
- Öhm, bocsán... Várj, meg sem fogtalak! * Kiált fel tiltakozóan. *
- Erről jut eszembe, ma találkoztam egy óriáslyánnyal, neki One a neve... Nem, Ona. Szóval találkoztam véle és azt beszéltük, hogy össze kén' költöznünk odahaza Kalácsfalván, csak ő nem akart, mert félt, hogy... Nem tom', mindegy. * Még vállat is von hozzá. Most nem akar és nem is tud belegondolni, hogy miért is nem akartak összeköltözni alaból. Vagyis, hogy Ona miért nem akart összeköltözni vele. Hiszen, ha elkezdene rajta gondolkodni, akkor nem tudna beszélni. Sajnos ez fordítva is igaz, tehát amikor beszél, nem tud gondolkodni. *
- Szóval azt mondtam neki, hogy nem fogok rámászni, amíg nem akarja... Ja igen, ettől félt, asszem'. * Magyarázza megállás nélkül. Bár a lány nem válaszol Morwon felmerülő kérdésére, ami a nevével kapcsolatos, de ez nem is nagyon zavarja az óriást, hiszen már azt is rég elfelejtette talán, hogy valaha is volt ilyen kérdése. *
- Te is mesélhetnél vajmi érdekeset, nem iszun' meg odabenn egy sört, vagy valamit?
* Morwon nem az a fajta, akinek bármiféle előítélete is lenne másokkal szemben - kivételt képeznek ez alól immár a démonok, illetve enyhe ellenérzés van benne a halottakkal és a városi nemesekkel szemben is. Ennek köszönhető az is, hogy tulajdonképpen azt sem veszi észre, hogy kihez beszél. Egy kicsi ember, azt látja - de, hogy miféléből való, arról sejtése sincs. Persze mikor már nézi egy ideje, megállapítja, hogy ember, vagy elf, vagy fél-elf, vagy démon, vagy sötételf. Legalábbis ezek közül tippelne egyet, ha megkérdeznék tőle. Az lenne már csak az igazi csoda, ha egy démon volna, aki egy fél-sötételf testébe költözött.
Aztán mikor amaz megszólal, Morwon azt is megállapítja, hogy alighanem egy nővel van dolga, ráadásul - mint kiderült - már le is taperolta valahogyan. *
- Öhm, bocsán... Várj, meg sem fogtalak! * Kiált fel tiltakozóan. *
- Erről jut eszembe, ma találkoztam egy óriáslyánnyal, neki One a neve... Nem, Ona. Szóval találkoztam véle és azt beszéltük, hogy össze kén' költöznünk odahaza Kalácsfalván, csak ő nem akart, mert félt, hogy... Nem tom', mindegy. * Még vállat is von hozzá. Most nem akar és nem is tud belegondolni, hogy miért is nem akartak összeköltözni alaból. Vagyis, hogy Ona miért nem akart összeköltözni vele. Hiszen, ha elkezdene rajta gondolkodni, akkor nem tudna beszélni. Sajnos ez fordítva is igaz, tehát amikor beszél, nem tud gondolkodni. *
- Szóval azt mondtam neki, hogy nem fogok rámászni, amíg nem akarja... Ja igen, ettől félt, asszem'. * Magyarázza megállás nélkül. Bár a lány nem válaszol Morwon felmerülő kérdésére, ami a nevével kapcsolatos, de ez nem is nagyon zavarja az óriást, hiszen már azt is rég elfelejtette talán, hogy valaha is volt ilyen kérdése. *
- Te is mesélhetnél vajmi érdekeset, nem iszun' meg odabenn egy sört, vagy valamit?
11347. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2017-06-10 23:33:42
Üzenet elküldve: 2017-06-10 23:33:42
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 26
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 26
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Morwon Loree Dedion//
*Nem elég, hogy így is jól feltöltötték már a részeges férfiak, és nők a fogadó szabad ülőhelyeit, de még mindig van olyan utcai járókelő, kinek szüksége van a bent uralkodó állapotok alapos ismeretére. Na meg néhány pofa hófehér habtakaróval beborított sör is jó, ha van a kézben ilyenkor. Amiért pedig Eawynek nem jelent túl nagy örömöt az elfogyni nem akaró új vendégek jelenléte, az nem más, minthogy egy az óriások közt is óriásinak nevezhető sötétbarna hajkoronát a koponyáján viselő úriember szólítja le. Amilyen kegyetlennek, és félelmetesnek tűnik először, annyira komikussá válik első megszólalása. Bár meg kell hagyni, abban igaza van, hogy kevésbé lát jól úgy, ha eltakarja az egyik íriszét.
Nagyot nyel mielőtt válaszolna. A szemét takaró textíliát pedig idegesen kezdi gyűrögetni. Nem számított arra, hogy rögtön leszólítják, ahogy maga mögött hagyja a Sors által küldött segítőjét, de ahol emberek vannak, ott bizony szükséges érintkezni is velük. S mivel ez a gigászi hím túl széles ahhoz, hogy megkerülje úgy, mintha észre sem vette volna, kénytelen szóba állni vele. Halkan beszél, alig nyitja ki résnyire párnácskákra hasonlító ajkait.*
-Elnézést Uram, elengedne?
*Nem néz a másik szemébe, egyrészt mert hamar elfáradna a nyaka, másrészt pedig szégyelli is magát, amiért ennyire udvariatlan. De most nincs ideje mindenféle jöttmenttel, mint amilyen ő is, szóba állni. Valahonnan pénzt kell szereznie, amiből ételt, és új ruhákat vehet, a másik pedig épp az ajtóban áll.*
*Nem elég, hogy így is jól feltöltötték már a részeges férfiak, és nők a fogadó szabad ülőhelyeit, de még mindig van olyan utcai járókelő, kinek szüksége van a bent uralkodó állapotok alapos ismeretére. Na meg néhány pofa hófehér habtakaróval beborított sör is jó, ha van a kézben ilyenkor. Amiért pedig Eawynek nem jelent túl nagy örömöt az elfogyni nem akaró új vendégek jelenléte, az nem más, minthogy egy az óriások közt is óriásinak nevezhető sötétbarna hajkoronát a koponyáján viselő úriember szólítja le. Amilyen kegyetlennek, és félelmetesnek tűnik először, annyira komikussá válik első megszólalása. Bár meg kell hagyni, abban igaza van, hogy kevésbé lát jól úgy, ha eltakarja az egyik íriszét.
Nagyot nyel mielőtt válaszolna. A szemét takaró textíliát pedig idegesen kezdi gyűrögetni. Nem számított arra, hogy rögtön leszólítják, ahogy maga mögött hagyja a Sors által küldött segítőjét, de ahol emberek vannak, ott bizony szükséges érintkezni is velük. S mivel ez a gigászi hím túl széles ahhoz, hogy megkerülje úgy, mintha észre sem vette volna, kénytelen szóba állni vele. Halkan beszél, alig nyitja ki résnyire párnácskákra hasonlító ajkait.*
-Elnézést Uram, elengedne?
*Nem néz a másik szemébe, egyrészt mert hamar elfáradna a nyaka, másrészt pedig szégyelli is magát, amiért ennyire udvariatlan. De most nincs ideje mindenféle jöttmenttel, mint amilyen ő is, szóba állni. Valahonnan pénzt kell szereznie, amiből ételt, és új ruhákat vehet, a másik pedig épp az ajtóban áll.*
11346. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2017-06-10 23:03:48
Üzenet elküldve: 2017-06-10 23:03:48
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 844
OOC üzenetek: 1416
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 844
OOC üzenetek: 1416
Játékstílus: Vakmerő
// Eawy Dynomyl //
* Áthalad az egész városon és Morwon lévén első célja mi más is lenne, mint a Pegazus fogadó? Na ugye! Így történt hát, hogy óriásunk egész negyedeken vágott át, csak, hogy végre elérjen idáig. Itt pedig mit kell tapasztalnia? Hát nem túl sok jót? Először, hogy egy csomóan akarnak ki-be járkálni a fogadó ajtaján - szám szerint egy valaki, az is épp kimenőben van - és ez még magában nem is lenne nagy probléma, azonban mindegyikük a szemüket eltakarva közlekednek, ami nem a legmegfelelőbb módja a nézésnek, a látásnak. Szóvá is teszi ezt a bölcs és segítőkész óriás, Morwon. *
- Hé! Ha eltakarod a szemed, akkor nem látsz a szemeddel. Vagy te igen? Én olyankor nem, nézd... * S azzal ott helyben el is takarja két szép szemét a méretes macsával, mutatva, hogy mennyire nem lát. *
- Tiszta fekete. * Éppen ezért nem is marad úgy sokáig, hamar leengedi kezét és ismét megszólal. *
- De amúgy attól, mert te nem látsz másokat, mások látnak téged! * Ezt még az édesanyja tanította Morwonnak, amikor kicsi volt és szemeit eltakarva próbált elbújni előle. Akkor még nem értette meg, de közelítve a harminchoz kezdi sejteni, hogyan is megy ez. *
- Amúgy én Morwon vagyok, te ki vagy?
* Áthalad az egész városon és Morwon lévén első célja mi más is lenne, mint a Pegazus fogadó? Na ugye! Így történt hát, hogy óriásunk egész negyedeken vágott át, csak, hogy végre elérjen idáig. Itt pedig mit kell tapasztalnia? Hát nem túl sok jót? Először, hogy egy csomóan akarnak ki-be járkálni a fogadó ajtaján - szám szerint egy valaki, az is épp kimenőben van - és ez még magában nem is lenne nagy probléma, azonban mindegyikük a szemüket eltakarva közlekednek, ami nem a legmegfelelőbb módja a nézésnek, a látásnak. Szóvá is teszi ezt a bölcs és segítőkész óriás, Morwon. *
- Hé! Ha eltakarod a szemed, akkor nem látsz a szemeddel. Vagy te igen? Én olyankor nem, nézd... * S azzal ott helyben el is takarja két szép szemét a méretes macsával, mutatva, hogy mennyire nem lát. *
- Tiszta fekete. * Éppen ezért nem is marad úgy sokáig, hamar leengedi kezét és ismét megszólal. *
- De amúgy attól, mert te nem látsz másokat, mások látnak téged! * Ezt még az édesanyja tanította Morwonnak, amikor kicsi volt és szemeit eltakarva próbált elbújni előle. Akkor még nem értette meg, de közelítve a harminchoz kezdi sejteni, hogyan is megy ez. *
- Amúgy én Morwon vagyok, te ki vagy?
11345. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2017-06-10 14:40:48
Üzenet elküldve: 2017-06-10 14:40:48
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 515
OOC üzenetek: 152
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 515
OOC üzenetek: 152
Játékstílus: Vakmerő
//Artheniori kiruccanás//
~Szóval Vick.~
*Bólint magában Soreyl. Nagyon furcsa, kissé bűntudatos érzés járja át, valami keserűséggel felkeverve. Egy pillanatra elbambul, és keresi magában a válaszait, a miértekre, és lassan talál is. Szomorúsága nem nagyon ül ki az arcára, de mélyen elgondolkozik a férfi. Egy pillanatra teljesen elfelejtette Niavit. Mintha az iránytűje nem akadt volna fel az ég felé, vagy ha soha nem is találkoztak volna. Lehet, hogy a másfél korsó söre, vagy a levegőváltozás, netán Vick, vöröses szépsége terelte el gondolatait.*
~Valld be Soreyl! Ha nem lenne bűntudatod, még jól is esik a gondolat. Kifejezetten jól.~
*Mondja a pallos Soreylnek. Sajnos a férfinak ezzel maximálisan egyet kell értenie. Az hogy nem minden rá emlékezteti, most nagyon jól is esik neki. És különösen a társaság. Perchipfellnek sikerült is elhessegetni a rossz érzést, és álmatlan gyöngeséget a lovag feje fölött. Az elálmékodásából egy csodás alkalom lehetősége rántja ki. A csatahajadon finom felajánlására, mintha tarkón ütötték volna, felébred, és izgatott kedvességgel kezdi mondani.*
-Munka az van. Mindkettőtöknek, csak messze. Az erdő egyik tisztásán van a tábor. Harcosok, és munkások kellenek. Sylweran a vezér, nagyon jó ember. Jó az étel, jó a sör, és mindenki kedves.
*Próbál Bónak is megfelelő fogalmazásban beszélni. És úgy, hogy felkeltse az ő érdeklődését is. Ha nagyon kíváncsiak, és érdeklik őket a részletek, akkor bevezeti őket azokba. A venárok életébe, banya főzési tudományába, Sylweran vezetői képességébe, és talán azt is elmeséli, hogyan mentették meg az életét, mikor Jezabiel rátalált, a folyó mentén, és Vadvédbe fogadták. Ha tovább hallgatják a monológot, akkor beszél Vadvédről, az emberekről, a gyakorlásokról, és kiképzésekről. Egyik érvet ennek, a másikat meg annak címzi, és ezt egyértelműsíti is. Az "Egész disznó nyárson, sörrel, vacsorára" inkább Bót illeti, míg a Sylweran-féle gyakorlatok, és kiképzések, amiben Soreyl odáig fejlődött, hogy már képes vele felvenni a versenyt, az pedig Vicket. Reméli megfogja mind a kettőt.*
~Egy ilyen jóravaló teremtést mint Bó, és egy ilyen talpraesett, veszélyes harcosnak tűnő hölgyet, nem utasítana vissza senki a klánban. Elkél néhány jó kéz mindenhova. Arról nem is beszélve, hogy vörös. Ez már magában egy érv.~
*Gondolja magában, és összenevetnek lélekben Perchivel a tréfán. Van valami a nőben, ami őt megfogta. Már csak az ajánlat kell, hogy őt fogja meg. Onnantól pedig minden alakul, ahogy alakul. Még Niavi temetését, is meg kell szervezi, és neki már titkon máson jár az esze. Nehéz éjszakája lesz a férfinak, mikor magára marad a gondolataival, de most nem ezzel törődik. Csak a két teremtéssel.*
~Szóval Vick.~
*Bólint magában Soreyl. Nagyon furcsa, kissé bűntudatos érzés járja át, valami keserűséggel felkeverve. Egy pillanatra elbambul, és keresi magában a válaszait, a miértekre, és lassan talál is. Szomorúsága nem nagyon ül ki az arcára, de mélyen elgondolkozik a férfi. Egy pillanatra teljesen elfelejtette Niavit. Mintha az iránytűje nem akadt volna fel az ég felé, vagy ha soha nem is találkoztak volna. Lehet, hogy a másfél korsó söre, vagy a levegőváltozás, netán Vick, vöröses szépsége terelte el gondolatait.*
~Valld be Soreyl! Ha nem lenne bűntudatod, még jól is esik a gondolat. Kifejezetten jól.~
*Mondja a pallos Soreylnek. Sajnos a férfinak ezzel maximálisan egyet kell értenie. Az hogy nem minden rá emlékezteti, most nagyon jól is esik neki. És különösen a társaság. Perchipfellnek sikerült is elhessegetni a rossz érzést, és álmatlan gyöngeséget a lovag feje fölött. Az elálmékodásából egy csodás alkalom lehetősége rántja ki. A csatahajadon finom felajánlására, mintha tarkón ütötték volna, felébred, és izgatott kedvességgel kezdi mondani.*
-Munka az van. Mindkettőtöknek, csak messze. Az erdő egyik tisztásán van a tábor. Harcosok, és munkások kellenek. Sylweran a vezér, nagyon jó ember. Jó az étel, jó a sör, és mindenki kedves.
*Próbál Bónak is megfelelő fogalmazásban beszélni. És úgy, hogy felkeltse az ő érdeklődését is. Ha nagyon kíváncsiak, és érdeklik őket a részletek, akkor bevezeti őket azokba. A venárok életébe, banya főzési tudományába, Sylweran vezetői képességébe, és talán azt is elmeséli, hogyan mentették meg az életét, mikor Jezabiel rátalált, a folyó mentén, és Vadvédbe fogadták. Ha tovább hallgatják a monológot, akkor beszél Vadvédről, az emberekről, a gyakorlásokról, és kiképzésekről. Egyik érvet ennek, a másikat meg annak címzi, és ezt egyértelműsíti is. Az "Egész disznó nyárson, sörrel, vacsorára" inkább Bót illeti, míg a Sylweran-féle gyakorlatok, és kiképzések, amiben Soreyl odáig fejlődött, hogy már képes vele felvenni a versenyt, az pedig Vicket. Reméli megfogja mind a kettőt.*
~Egy ilyen jóravaló teremtést mint Bó, és egy ilyen talpraesett, veszélyes harcosnak tűnő hölgyet, nem utasítana vissza senki a klánban. Elkél néhány jó kéz mindenhova. Arról nem is beszélve, hogy vörös. Ez már magában egy érv.~
*Gondolja magában, és összenevetnek lélekben Perchivel a tréfán. Van valami a nőben, ami őt megfogta. Már csak az ajánlat kell, hogy őt fogja meg. Onnantól pedig minden alakul, ahogy alakul. Még Niavi temetését, is meg kell szervezi, és neki már titkon máson jár az esze. Nehéz éjszakája lesz a férfinak, mikor magára marad a gondolataival, de most nem ezzel törődik. Csak a két teremtéssel.*
11344. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2017-06-09 15:51:08
Üzenet elküldve: 2017-06-09 15:51:08
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 49
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 49
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Artheniori kiruccanás//
-Oh, én nem...
~azért mondtam.~
*Kezdene szabadkozni, de a csapos villámgyors, ha pénzt szagol, így már elé is kerül az ital. Hálás mosolyt villant a páncélosra majd nagyot kortyol az olajosan sűrű borból. Nem csak a színe, de az íze is azonnal elvarázsolja a lányt. Bizsergő melegség járja át a száját, torkát, gyomrát a nedű nyomán, ami aztán szétárad benne az utolsó ujjpercéig, és kellemesen ellazítja idegesen feszült izmait.*
-Hmm... Ez csodás. Köszönöm.
*Mondja, immáron sokkal őszintébben a másiknak. A nevet elismétli magában, mielőtt ő maga is bemutatkozna.*
~Soreyl... érdekes hangzása van, de kellemes.~
*Átfut az agyán, hogy a kedveltebbik becenevét mondja, de édesen bársonyos bor ide vagy oda, a szép szavú idegen, mégis csak idegen.*
-Vick.
*Bóra pillant, aki látszólag észre sem vette a bemutatkozást, így gyorsan őt is mellészövi a sajátjának.*
-Hatalmas barátom pedig Bómdi.
*Soreyl válaszán Velsie elgondolkodik és agyában keresi a választ, hogy mégis mi lehet az erdő dél-keleti részén, de az utóbbi napokban, amiket itt töltött, örült, hogy Arthenior városát kezdte megismerni, amennyire csak lehetséges, nem kérdezősködött a város közvetlen környezetén túlról. Így most csak bólint az információra, de nem sokat tud vele kezdeni. Szerencsére a másik nem is várja a felismerést a lánytól, hanem az óriásra tér át, aki végre megint felveszi a beszélgetés fonalát és büszke vidámsággal, készségesen vállalja is az újabb kalauzolást. Velsie maga is elmosolyodik a melák büszkeségét és őszinte örömét látva, hogy valamit ért, tud, és segíthet is.*
~Kedves teremtés ez a Bó.~
*Ennyi kis együtt töltött idő után is ez a pár őszinte megnyilvánulás elég volt, hogy a szívébe zárja az óriást. Éppen ezért úgy dönt, velük marad a kovácsig, nehogy a kedvesnek tűnő idegenről kiderüljön, hogy álságos tolvaj, aki bántaná Bót. Na nem mintha a férfi a ő segítségére vagy védelmére lenne szorulva, de Velsie lelkét ez nyugtatja meg. Az újabb kérdésre Bó válaszán csak elvigyorodik, de egy újabb korty borba rejti a mosolyt, ami hamar le is hervad arcáról, mert a kérdés valójában neki szólt.*
~Csak nem hagyja annyiban... Hát jó, úgysem az a lényeg honnan jöttem, hanem hogy miért, azt pedig nem kérdezte, hát nem kötöm az orrára. Ha nem válaszolnék, az gyanúsabb lenne.~
-Pirtianesből jöttem, hogy új életet kezdjek itt. De egyelőre valami munka jól jönne egy harcos nő számára.
*Mosolyog féloldalasan és közben egyik szemöldökét is felhúzza, hogy nyomatékosítsa a célzást, hogy ha a másik bármi ilyesmiről tud, ne tartsa magában. Azt persze nem kell tudnia, hogy életbevágó lenne egy jó munka és fizetség, mert lassan elfogy a pénze és nem lesz már mit ennie sem. Ráadásul megbolondul, ha nem csinálhatja amire nevelték. Karddal akar szolgálni valakit, vagy valamit. Egy ügyet, ami elég nemes rá, egy vezetőt, aki elég érdemes rá. Ha őszinte akar lenni, máshoz nem is ért a kardforgatáson és a verekedésen kívül. Furcsa lehet ez egy nőtől, de az ő osztaga csupa lányból állt, zsenge, 20 éves lánykákból, akiket elvettek a családjuktól és kemény kiképzés árán harcos amazonná nevelték őket. Még a férfiaknál is félelmetesebbek voltak, mert nem ismertek könyörületet, ha az volt a feladatuk. Velsienek az eltelt 35 év során több vezére akadt, akikre őszintén felnézett, és szívvel lélekkel követte őket. Fiatal kora ellenére azonban volt alkalma látni a világ mocskát is, amit az elmúlt év tetézett csak igazán, amit egy undorító, kapzsi kéjenc rabságában eltöltve kellett végig szenvednie. Erről persze mélyen hallgat, és észre sem veszi, hogy egyébként is elhallgatott és poharát olyan szorosan markolja, hogy az kis híján összeroppan kifehéredő ujjai alatt, ezért feleszmélve rendbe teszi arcát, amire ki tudja mi minden ült ki a múltban tett kirándulása nyomán, és egy lendülettel megissza a maradék bort, amitől valamivel jobban érzi magát. A kortyok között gondosan visszazár mindent a lelkébe, és újra őszinte érdeklődéssel tekint a két férfire felváltva, hogy felmérje, indulnak-e már, vagy még diskurálnak egy ideig. Azt sem vette észre, ha időközben a páncélos válaszolt neki, így rá különösen figyel.*
-Oh, én nem...
~azért mondtam.~
*Kezdene szabadkozni, de a csapos villámgyors, ha pénzt szagol, így már elé is kerül az ital. Hálás mosolyt villant a páncélosra majd nagyot kortyol az olajosan sűrű borból. Nem csak a színe, de az íze is azonnal elvarázsolja a lányt. Bizsergő melegség járja át a száját, torkát, gyomrát a nedű nyomán, ami aztán szétárad benne az utolsó ujjpercéig, és kellemesen ellazítja idegesen feszült izmait.*
-Hmm... Ez csodás. Köszönöm.
*Mondja, immáron sokkal őszintébben a másiknak. A nevet elismétli magában, mielőtt ő maga is bemutatkozna.*
~Soreyl... érdekes hangzása van, de kellemes.~
*Átfut az agyán, hogy a kedveltebbik becenevét mondja, de édesen bársonyos bor ide vagy oda, a szép szavú idegen, mégis csak idegen.*
-Vick.
*Bóra pillant, aki látszólag észre sem vette a bemutatkozást, így gyorsan őt is mellészövi a sajátjának.*
-Hatalmas barátom pedig Bómdi.
*Soreyl válaszán Velsie elgondolkodik és agyában keresi a választ, hogy mégis mi lehet az erdő dél-keleti részén, de az utóbbi napokban, amiket itt töltött, örült, hogy Arthenior városát kezdte megismerni, amennyire csak lehetséges, nem kérdezősködött a város közvetlen környezetén túlról. Így most csak bólint az információra, de nem sokat tud vele kezdeni. Szerencsére a másik nem is várja a felismerést a lánytól, hanem az óriásra tér át, aki végre megint felveszi a beszélgetés fonalát és büszke vidámsággal, készségesen vállalja is az újabb kalauzolást. Velsie maga is elmosolyodik a melák büszkeségét és őszinte örömét látva, hogy valamit ért, tud, és segíthet is.*
~Kedves teremtés ez a Bó.~
*Ennyi kis együtt töltött idő után is ez a pár őszinte megnyilvánulás elég volt, hogy a szívébe zárja az óriást. Éppen ezért úgy dönt, velük marad a kovácsig, nehogy a kedvesnek tűnő idegenről kiderüljön, hogy álságos tolvaj, aki bántaná Bót. Na nem mintha a férfi a ő segítségére vagy védelmére lenne szorulva, de Velsie lelkét ez nyugtatja meg. Az újabb kérdésre Bó válaszán csak elvigyorodik, de egy újabb korty borba rejti a mosolyt, ami hamar le is hervad arcáról, mert a kérdés valójában neki szólt.*
~Csak nem hagyja annyiban... Hát jó, úgysem az a lényeg honnan jöttem, hanem hogy miért, azt pedig nem kérdezte, hát nem kötöm az orrára. Ha nem válaszolnék, az gyanúsabb lenne.~
-Pirtianesből jöttem, hogy új életet kezdjek itt. De egyelőre valami munka jól jönne egy harcos nő számára.
*Mosolyog féloldalasan és közben egyik szemöldökét is felhúzza, hogy nyomatékosítsa a célzást, hogy ha a másik bármi ilyesmiről tud, ne tartsa magában. Azt persze nem kell tudnia, hogy életbevágó lenne egy jó munka és fizetség, mert lassan elfogy a pénze és nem lesz már mit ennie sem. Ráadásul megbolondul, ha nem csinálhatja amire nevelték. Karddal akar szolgálni valakit, vagy valamit. Egy ügyet, ami elég nemes rá, egy vezetőt, aki elég érdemes rá. Ha őszinte akar lenni, máshoz nem is ért a kardforgatáson és a verekedésen kívül. Furcsa lehet ez egy nőtől, de az ő osztaga csupa lányból állt, zsenge, 20 éves lánykákból, akiket elvettek a családjuktól és kemény kiképzés árán harcos amazonná nevelték őket. Még a férfiaknál is félelmetesebbek voltak, mert nem ismertek könyörületet, ha az volt a feladatuk. Velsienek az eltelt 35 év során több vezére akadt, akikre őszintén felnézett, és szívvel lélekkel követte őket. Fiatal kora ellenére azonban volt alkalma látni a világ mocskát is, amit az elmúlt év tetézett csak igazán, amit egy undorító, kapzsi kéjenc rabságában eltöltve kellett végig szenvednie. Erről persze mélyen hallgat, és észre sem veszi, hogy egyébként is elhallgatott és poharát olyan szorosan markolja, hogy az kis híján összeroppan kifehéredő ujjai alatt, ezért feleszmélve rendbe teszi arcát, amire ki tudja mi minden ült ki a múltban tett kirándulása nyomán, és egy lendülettel megissza a maradék bort, amitől valamivel jobban érzi magát. A kortyok között gondosan visszazár mindent a lelkébe, és újra őszinte érdeklődéssel tekint a két férfire felváltva, hogy felmérje, indulnak-e már, vagy még diskurálnak egy ideig. Azt sem vette észre, ha időközben a páncélos válaszolt neki, így rá különösen figyel.*
11343. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2017-06-09 08:13:08
Üzenet elküldve: 2017-06-09 08:13:08
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 39
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 39
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Artheniori kiruccanás//
*Velsanrick kifejtése rövid és lényegre törő. Nem mellesleg minden szót ismer belőle, és nincsenek sok feleslegesnek érződő betűvel megcifrázva, mint ahogy azok a csicsás kalmárok szokták. Kivéve azt a kedves nénit akitől mindig vásárolnak Bunkóval. Ő soha nem akarja becsapni tekervényes mondatokkal. A gondolatra újabb mosoly ül ki az arcára. Ezzel a kifejezéssel fordul a lány felé, és biccent neki a megállapításra, amiről bár sejti, nincs megbizonyosodva arról, hogy a lovag mondandójának az egyszerűsített változata. Abban ugyanis nem szerepelt munka, csak út. Bár Bó magas, a metaforák így is elszállnak fölötte, és még csak nem is elég gyors a melák, hogy elkapja őket, így aztán nagyon sok mindent csak egy mosollyal ráhagy. Szerencsére soha nem érezte szükségét, hogy mindent megértsen, ami körülötte zajlik. Ha így volna, valószínűleg már megőrült volna. Pontosan ezen oknál fogva reagál úgy, ahogy, amikor a lovag a rájuk bízza a nevét. Bó tisztában van a hiányosságaival, így mikor valami idegennek ható szót hall, megtanult már nem foglalkozni vele. Egész más a helyzet persze, ha egy mondatban szerepel a szóval a név, nevem, vagy a hívnak, ezeket már jól ismeri, most azonban ezek hiányában akár a lépesméz kacifántosabb nevét is szajkózhatja a férfi, az óriásnak egyre megy. Egy mosollyal nyugtázza a dolgot, majd újra a szájához emeli a korsóját, és két korty híján az egész sörét felissza. Visszafordul oldalra, hisz láthatóan a kacifántos nyelvezetű figura próbál velük társalogni, és modortalanság volna hátat fordítani, mikor hozzá beszélnek. Gyakran amúgy is az arckifejezések segítségével állapítja meg, hogy a másik most mégis mit szeretne. Sokat segít, főleg, ha a másik nagyzol a szótárával. Szerencsére vagy kapcsol a férfi, vagy most nem jut eszébe semmi kacifántos, egy egészen félreérthetetlen kérdést szegez neki.*
-Tudom.
*Válaszolja boldogan, lassan szélesedő mosollyal.*
-Meg.
*A felhívásra a maradék két kortyot is felhajtja, ami alatt egy újabb kérdést hall a férfi felől, amiben bár vannak felesleges szavak, Bó mégis megérti, hogy mit szeretne. Legalábbis ezt hiszi. Azt pláne nem tudja, hogy nem neki szólt.*
-Nem messze. Arra e.
*Mutat ujjával a Pegazus velük szemközti falára, amerre körülbelül légvonalban a piactér helyezkedik el.*
*Velsanrick kifejtése rövid és lényegre törő. Nem mellesleg minden szót ismer belőle, és nincsenek sok feleslegesnek érződő betűvel megcifrázva, mint ahogy azok a csicsás kalmárok szokták. Kivéve azt a kedves nénit akitől mindig vásárolnak Bunkóval. Ő soha nem akarja becsapni tekervényes mondatokkal. A gondolatra újabb mosoly ül ki az arcára. Ezzel a kifejezéssel fordul a lány felé, és biccent neki a megállapításra, amiről bár sejti, nincs megbizonyosodva arról, hogy a lovag mondandójának az egyszerűsített változata. Abban ugyanis nem szerepelt munka, csak út. Bár Bó magas, a metaforák így is elszállnak fölötte, és még csak nem is elég gyors a melák, hogy elkapja őket, így aztán nagyon sok mindent csak egy mosollyal ráhagy. Szerencsére soha nem érezte szükségét, hogy mindent megértsen, ami körülötte zajlik. Ha így volna, valószínűleg már megőrült volna. Pontosan ezen oknál fogva reagál úgy, ahogy, amikor a lovag a rájuk bízza a nevét. Bó tisztában van a hiányosságaival, így mikor valami idegennek ható szót hall, megtanult már nem foglalkozni vele. Egész más a helyzet persze, ha egy mondatban szerepel a szóval a név, nevem, vagy a hívnak, ezeket már jól ismeri, most azonban ezek hiányában akár a lépesméz kacifántosabb nevét is szajkózhatja a férfi, az óriásnak egyre megy. Egy mosollyal nyugtázza a dolgot, majd újra a szájához emeli a korsóját, és két korty híján az egész sörét felissza. Visszafordul oldalra, hisz láthatóan a kacifántos nyelvezetű figura próbál velük társalogni, és modortalanság volna hátat fordítani, mikor hozzá beszélnek. Gyakran amúgy is az arckifejezések segítségével állapítja meg, hogy a másik most mégis mit szeretne. Sokat segít, főleg, ha a másik nagyzol a szótárával. Szerencsére vagy kapcsol a férfi, vagy most nem jut eszébe semmi kacifántos, egy egészen félreérthetetlen kérdést szegez neki.*
-Tudom.
*Válaszolja boldogan, lassan szélesedő mosollyal.*
-Meg.
*A felhívásra a maradék két kortyot is felhajtja, ami alatt egy újabb kérdést hall a férfi felől, amiben bár vannak felesleges szavak, Bó mégis megérti, hogy mit szeretne. Legalábbis ezt hiszi. Azt pláne nem tudja, hogy nem neki szólt.*
-Nem messze. Arra e.
*Mutat ujjával a Pegazus velük szemközti falára, amerre körülbelül légvonalban a piactér helyezkedik el.*
11342. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2017-06-08 22:37:41
Üzenet elküldve: 2017-06-08 22:37:41
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 515
OOC üzenetek: 152
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 515
OOC üzenetek: 152
Játékstílus: Vakmerő
Artheniori kiruccanás//
*Egyre jobban kezdi érdekelni a dolog. Már hogy hogy fújta össze a párost a szél. Mondjuk hogy az óriást taszigálja ahhoz orkán kell, vagy hihetetlen vihar. De talán nem mekkora erő van a dolog mögött. A szűkszavú nagy ember jóravaló teremtésnek tűnik a maga módján, hanem Soreyl valami mesterkéltséget tapasztal a nő kedvességében. Nem gyanúsat, csak mint amikor az ember kissé óvatos valami miatt.*
~Ide figyelj te ember. Talpig vértben, egy óriási pengével a hátadon, most akarod leitatni. Miért ne lenne óvatos?~
*Magyarázza Perchi elképzeléseit a háttérben. Ezzel az indokkal a férfi meg is elégszik s mindent betud ennek a ténynek. Tényleg nem lehet bizalomgerjesztő. Az óriásról nem gondolkodik az udvariatlanság tekintetében, azonnal rájön hogy nyelvi problémákkal küzd.*
~Talán a tolmácsa a nő?~
*Tesz fel a kérdést a pallos, mire azonnal nemleges választ kap, tekintve hogy a piacon ismerkedtek meg. Soreyl bólint, és készségesen mosolyog.*
-Megértem. Bár északon, csak így lehet kibírni a hideget, de mi sem egyszerűbb.
*Mondja kedvesen, és int a telt arcú úrnak, hogy mérjen ki egy pohár mézbort, és bólint, hogy a frissiben nyitott számlájához írja. Az úti cél kérdésében viszont kissé zavarba jön. Nem kapott utasítást vezérétől arra vonatkozóan, hogy miről beszélhet és miről nem. Bár a "honnan"nem volt kérdés, azért rövid gondolkozás után beleszövi válaszába. Hanem az úr megszólításra felvonja kissé a szemöldökét, majd elmosolyodik.*
-Soreyl, kérlek titeket.
*Az óriás felé néz, és biztató bólintás után megismétli a nevét.*
-Soreyl.
*Legutoljára a nevelője mondta neki hogy uram. Mióta kikerült apja házából az a becses megnevezése neve híján, hogy "Hé te ott!". És nem is tudja melyiket szereti jobban. Bemutatkozásával le is zárták ezt a kérdéskört. Ha a bemutatkozás körbeér, csak akkor válaszol.*
-Én is messzebbről jöttem most ide. Artheniorban piszok jó kovács van. Az erdő dél-keleti részéről jöttem, de északról származom.
*Mondja, elsősorban a csatahajadonnak. A kicsit is helyismeretben jártas emberfia tudja Artheniorban, hogy arra erdőméllye van, ami nem egy vidám környék még ha annak is tetszik elsőre. Aztán Bóhoz fordul, hogy ki ne maradjon a beszélgetésből.*
-Tudod hol a kovács?
*Igenlő válasz esetén, tovább kérdezősködik.*
-Megmutatod?
*Kérdi barátságosan, és olyan egyszerűen ahogy tudja. Még nem tudja, hogy mit ért meg, és mit nem, de egyáltalán nem látszik ettől zavartnak. Közvetlenül társalog vele is. Olykor bátorítón biccent. Ha a városi kalauzolásra is pozitív a visszajelzés, akkor még hozzá teszi.*
-Ezt még igyuk meg.
*És elmosolyodik. Kíváncsiságát eddig élénken leplezve, mintha csak most jutna eszébe, visszafordul a hölgy felé.*
-És mondd csak. Merre van az a messze?
*Érdeklődik, s úgy tesz, mintha egy mellékes társalgási téma volna. Holott igencsak felkeltette az érdeklődését.*
*Egyre jobban kezdi érdekelni a dolog. Már hogy hogy fújta össze a párost a szél. Mondjuk hogy az óriást taszigálja ahhoz orkán kell, vagy hihetetlen vihar. De talán nem mekkora erő van a dolog mögött. A szűkszavú nagy ember jóravaló teremtésnek tűnik a maga módján, hanem Soreyl valami mesterkéltséget tapasztal a nő kedvességében. Nem gyanúsat, csak mint amikor az ember kissé óvatos valami miatt.*
~Ide figyelj te ember. Talpig vértben, egy óriási pengével a hátadon, most akarod leitatni. Miért ne lenne óvatos?~
*Magyarázza Perchi elképzeléseit a háttérben. Ezzel az indokkal a férfi meg is elégszik s mindent betud ennek a ténynek. Tényleg nem lehet bizalomgerjesztő. Az óriásról nem gondolkodik az udvariatlanság tekintetében, azonnal rájön hogy nyelvi problémákkal küzd.*
~Talán a tolmácsa a nő?~
*Tesz fel a kérdést a pallos, mire azonnal nemleges választ kap, tekintve hogy a piacon ismerkedtek meg. Soreyl bólint, és készségesen mosolyog.*
-Megértem. Bár északon, csak így lehet kibírni a hideget, de mi sem egyszerűbb.
*Mondja kedvesen, és int a telt arcú úrnak, hogy mérjen ki egy pohár mézbort, és bólint, hogy a frissiben nyitott számlájához írja. Az úti cél kérdésében viszont kissé zavarba jön. Nem kapott utasítást vezérétől arra vonatkozóan, hogy miről beszélhet és miről nem. Bár a "honnan"nem volt kérdés, azért rövid gondolkozás után beleszövi válaszába. Hanem az úr megszólításra felvonja kissé a szemöldökét, majd elmosolyodik.*
-Soreyl, kérlek titeket.
*Az óriás felé néz, és biztató bólintás után megismétli a nevét.*
-Soreyl.
*Legutoljára a nevelője mondta neki hogy uram. Mióta kikerült apja házából az a becses megnevezése neve híján, hogy "Hé te ott!". És nem is tudja melyiket szereti jobban. Bemutatkozásával le is zárták ezt a kérdéskört. Ha a bemutatkozás körbeér, csak akkor válaszol.*
-Én is messzebbről jöttem most ide. Artheniorban piszok jó kovács van. Az erdő dél-keleti részéről jöttem, de északról származom.
*Mondja, elsősorban a csatahajadonnak. A kicsit is helyismeretben jártas emberfia tudja Artheniorban, hogy arra erdőméllye van, ami nem egy vidám környék még ha annak is tetszik elsőre. Aztán Bóhoz fordul, hogy ki ne maradjon a beszélgetésből.*
-Tudod hol a kovács?
*Igenlő válasz esetén, tovább kérdezősködik.*
-Megmutatod?
*Kérdi barátságosan, és olyan egyszerűen ahogy tudja. Még nem tudja, hogy mit ért meg, és mit nem, de egyáltalán nem látszik ettől zavartnak. Közvetlenül társalog vele is. Olykor bátorítón biccent. Ha a városi kalauzolásra is pozitív a visszajelzés, akkor még hozzá teszi.*
-Ezt még igyuk meg.
*És elmosolyodik. Kíváncsiságát eddig élénken leplezve, mintha csak most jutna eszébe, visszafordul a hölgy felé.*
-És mondd csak. Merre van az a messze?
*Érdeklődik, s úgy tesz, mintha egy mellékes társalgási téma volna. Holott igencsak felkeltette az érdeklődését.*
11341. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2017-06-08 15:20:48
Üzenet elküldve: 2017-06-08 15:20:48
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 49
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 49
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Artheniori kiruccanás//
*Úgy tűnik, végül érdeklődését a páncélos férfi is észreveszi, mert gondol egyet és feléjük fordulva kedvesen megszólítja a párost. Jobban mondva inkább csak Bómdit, hiszen a lány nem iszik, pláne nem sört.*
~Nem is értem hogy nyakalhatják ezt naphosszat egyesek. Szörnyű íze van, ezek meg önként isszák.~
*Bó láthatóan zavarba jön a szokatlanul hosszú és választékos kérdéstől, amin a lány elősör elmosolyodik, aztán, bár nem kérdezték, az óriás segítségére siet.*
-Igen, bizonyára jól esik neki, különösen a tikkasztó melegben a földmunka után.
*Egészíti ki a férfi válaszát, majd Bóhoz fordulva kedves mosollyal lerövidíti neki is és bólint, jelezvén, hogy nem mondott butaságot.*
-Munka után jó a sör.
*Nem cifrázza és még a ragokat is igyekszik hanyagolni, hiszen a szavakat bizonyára érti, összeraknia pedig így talán könnyebb. A következő kérdést is szépen veszi az óriás, de hogy ne tűnjön udvariatlannak itt is kiegészíti a válaszát.*
-Ma nem volt olyan hosszú, éppen csak a piacon futottunk össze, és idáig jutottunk. Újdonsült barátom idevalósi, jómagam messziről jöttem, új élet reményében.
~Ennyi bőven elég, talán sok is. Még óvatosnak kell lennem, amíg meg nem bizonyosodom róla, hogy nem követnek idáig.~
*Ugyanakkor nem szalaszthatja el a lehetőséget, hogy megtudjon valamit. Az udvarias meghívás azonban kissé sarokba szorítja.*
~Nem akarom megsérteni, de nem is szeretném elfogadni. Sört legalábbis biztosan nem iszok.~
-Nagyon kedves tőled, de nem vagyok sör ivó. Én az édes nedűkre esküszöm, mint a bor.
*Mosolyog a férfire ritka mosolyával, majd még frissen, vissza is kérdez a korábbi kérdése nyomán.*
-És a te utad honnan hova visz jó uram?
*Érdeklődve néz a férfire, közben azonban a kényelmetlenül feszengő óriást sem hagyja figyelmen kívül, és finom mozdulattal, de határozottan meglapogatja a másik vállát, biztatva, hogy továbbra is vegyen csak részt bátran a beszélgetésben.*
*Úgy tűnik, végül érdeklődését a páncélos férfi is észreveszi, mert gondol egyet és feléjük fordulva kedvesen megszólítja a párost. Jobban mondva inkább csak Bómdit, hiszen a lány nem iszik, pláne nem sört.*
~Nem is értem hogy nyakalhatják ezt naphosszat egyesek. Szörnyű íze van, ezek meg önként isszák.~
*Bó láthatóan zavarba jön a szokatlanul hosszú és választékos kérdéstől, amin a lány elősör elmosolyodik, aztán, bár nem kérdezték, az óriás segítségére siet.*
-Igen, bizonyára jól esik neki, különösen a tikkasztó melegben a földmunka után.
*Egészíti ki a férfi válaszát, majd Bóhoz fordulva kedves mosollyal lerövidíti neki is és bólint, jelezvén, hogy nem mondott butaságot.*
-Munka után jó a sör.
*Nem cifrázza és még a ragokat is igyekszik hanyagolni, hiszen a szavakat bizonyára érti, összeraknia pedig így talán könnyebb. A következő kérdést is szépen veszi az óriás, de hogy ne tűnjön udvariatlannak itt is kiegészíti a válaszát.*
-Ma nem volt olyan hosszú, éppen csak a piacon futottunk össze, és idáig jutottunk. Újdonsült barátom idevalósi, jómagam messziről jöttem, új élet reményében.
~Ennyi bőven elég, talán sok is. Még óvatosnak kell lennem, amíg meg nem bizonyosodom róla, hogy nem követnek idáig.~
*Ugyanakkor nem szalaszthatja el a lehetőséget, hogy megtudjon valamit. Az udvarias meghívás azonban kissé sarokba szorítja.*
~Nem akarom megsérteni, de nem is szeretném elfogadni. Sört legalábbis biztosan nem iszok.~
-Nagyon kedves tőled, de nem vagyok sör ivó. Én az édes nedűkre esküszöm, mint a bor.
*Mosolyog a férfire ritka mosolyával, majd még frissen, vissza is kérdez a korábbi kérdése nyomán.*
-És a te utad honnan hova visz jó uram?
*Érdeklődve néz a férfire, közben azonban a kényelmetlenül feszengő óriást sem hagyja figyelmen kívül, és finom mozdulattal, de határozottan meglapogatja a másik vállát, biztatva, hogy továbbra is vegyen csak részt bátran a beszélgetésben.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10041-10060 , 10061-10080 , 10081-10100 , 10101-10120 , 10121-10140 , 10141-10160 , 10161-10180 , 10181-10200 , 10201-10220 , 10221-10240 , 10241-10260 , 10261-10280 , 10281-10300 , 10301-10320 , 10321-10340 , 10341-10360 , 10361-10380 , 10381-10400 , 10401-10420 , 10421-10440 , 10441-10460 , 10461-10480 , 10481-10500 , 10501-10520 , 10521-10540 , 10541-10560 , 10561-10580 , 10581-10600 , 10601-10620 , 10621-10640 , 10641-10660 , 10661-10680 , 10681-10700 , 10701-10720 , 10721-10740 , 10741-10760 , 10761-10780 , 10781-10800 , 10801-10820 , 10821-10840 , 10841-10860 , 10861-10880 , 10881-10900 , 10901-10920 , 10921-10940 , 10941-10960 , 10961-10980 , 10981-11000 , 11001-11020 , 11021-11040 , 11041-11060 , 11061-11080 , 11081-11100 , 11101-11120 , 11121-11140 , 11141-11160 , 11161-11180 , 11181-11200 , 11201-11220 , 11221-11240 , 11241-11260 , 11261-11280 , 11281-11300 , 11301-11320 , 11321-11340 , 11341-11360 , 11361-11380 , 11381-11400 , 11401-11420 , 11421-11440 , 11441-11460 , 11461-11480 , 11481-11500 , 11501-11520 , 11521-11540 , 11541-11560 , 11561-11580 , 11581-11600 , 11601-11620 , 11621-11640 , 11641-11660 , 11661-11680 , 11681-11700 , 11701-11720 , 11721-11740 , 11741-11760 , 11761-11780 , 11781-11800 , 11801-11820 , 11821-11840 , 11841-11860 , 11861-11880 , 11881-11900 , 11901-11920 , 11921-11940 , 11941-11960 , 11961-11980 , 11981-12000 , 12001-12020 , 12021-12040 , 12041-12060 , 12061-12080 , 12081-12100 , 12101-12120 , 12121-12140 , 12141-12160 , 12161-12180 , 12181-12200 , 12201-12220 , 12221-12240 , 12241-12260 , 12261-12280 , 12281-12300 , 12301-12320 , 12321-12340 , 12341-12360 , 12361-12380 , 12381-12400 , 12401-12420 , 12421-12440 , 12441-12460 , 12461-12480 , 12481-12500 , 12501-12520 , 12521-12540 , 12541-12560 , 12561-12580 , 12581-12600 , 12601-12620 , 12621-12640 , 12641-12660 , 12661-12680 , 12681-12700 , 12701-12720 , 12721-12740 , 12741-12760 , 12761-12780 , 12781-12800 , 12801-12820 , 12821-12840 , 12841-12860 , 12861-12880 , 12881-12900 , 12901-12920 , 12921-12940 , 12941-12960 , 12961-12980 , 12981-13000 , 13001-13020 , 13021-13040 , 13041-13060 , 13061-13080 , 13081-13100 , 13101-13120 , 13121-13140 , 13141-13160 , 13161-13180 , 13181-13200 , 13201-13220 , 13221-13240 , 13241-13260 , 13261-13280 , 13281-13300 , 13301-13320 , 13321-13340 , 13341-13360 , 13361-13380 , 13381-13400 , 13401-13420 , 13421-13440 , 13441-13460 , 13461-13480 , 13481-13500 , 13501-13520 , 13521-13540 , 13541-13560 , 13561-13580 , 13581-13600 , 13601-13620 , 13621-13640 , 13641-13660 , 13661-13680 , 13681-13700 , 13701-13720 , 13721-13740 , 13741-13760 , 13761-13780 , 13781-13800 , 13801-13820 , 13821-13840 , 13841-13860 , 13861-13880 , 13881-13900 , 13901-13920 , 13921-13940 , 13941-13960 , 13961-13980 , 13981-14000 , 14001-14020 , 14021-14040 , 14041-14060 , 14061-14080 , 14081-14100 , 14101-14120 , 14121-14140 , 14141-14160 , 14161-14180 , 14181-14200 , 14201-14220 , 14221-14240 , 14241-14260 , 14261-14280 , 14281-14300 , 14301-14320 , 14321-14340 , 14341-14360 , 14361-14380 , 14381-14400 , 14401-14420 , 14421-14440 , 14441-14460 , 14461-14480 , 14481-14500 , 14501-14520 , 14521-14540 , 14541-14560 , 14561-14580 , 14581-14600 , 14601-14620 , 14621-14640 , 14641-14660 , 14661-14680 , 14681-14700 , 14701-14720 , 14721-14740 , 14741-14760 , 14761-14780 , 14781-14800 , 14801-14820 , 14821-14840 , 14841-14860 , 14861-14880 , 14881-14900 , 14901-14920 , 14921-14940 , 14941-14960 , 14961-14980 , 14981-15000 , 15001-15020 , 15021-15040 , 15041-15060 , 15061-15080 , 15081-15100 , 15101-15120 , 15121-15140 , 15141-15160 , 15161-15180 , 15181-15200 , 15201-15220 , 15221-15240 , 15241-15260 , 15261-15280 , 15281-15300 , 15301-15320 , 15321-15340 , 15341-15360 , 15361-15380 , 15381-15400 , 15401-15420 , 15421-15440 , 15441-15460 , 15461-15480 , 15481-15500 , 15501-15520 , 15521-15540 , 15541-15560 , 15561-15580 , 15581-15600 , 15601-15620 , 15621-15640 , 15641-15660 , 15661-15680 , 15681-15700 , 15701-15720 , 15721-15740 , 15741-15760 , 15761-15780 , 15781-15800 , 15801-15820 , 15821-15840 , 15841-15860 , 15861-15880 , 15881-15900 , 15901-15920 , 15921-15940 , 15941-15960 , 15961-15980 , 15981-16000 , 16001-16020 , 16021-16040 , 16041-16060 , 16061-16080 , 16081-16100 , 16101-16120 , 16121-16140 , 16141-16160 , 16161-16180 , 16181-16200 , 16201-16220 , 16221-16240 , 16241-16260 , 16261-16280 , 16281-16300 , 16301-16320 , 16321-16340 , 16341-16360 , 16361-16380 , 16381-16400 , 16401-16420 , 16421-16440 , 16441-16460 , 16461-16480 , 16481-16500 , 16501-16520 , 16521-16540 , 16541-16560 , 16561-16580 , 16581-16600 , 16601-16620 , 16621-16640 , 16641-16660 , 16661-16680 , 16681-16700 , 16701-16720 , 16721-16740 , 16741-16760 , 16761-16780 , 16781-16800 , 16801-16820 , 16821-16840 , 16841-16860 , 16861-16880 , 16881-16900 , 16901-16920 , 16921-16940 , 16941-16960 , 16961-16980 , 16981-17000 , 17001-17020 , 17021-17040 , 17041-17060 , 17061-17080 , 17081-17100 , 17101-17120 , 17121-17140 , 17141-17160 , 17161-17180 , 17181-17200 , 17201-17220 , 17221-17240 , 17241-17260 , 17261-17280 , 17281-17300 , 17301-17320 , 17321-17340 , 17341-17360 , 17361-17380 , 17381-17400 , 17401-17420 , 17421-17440 , 17441-17460 , 17461-17480 , 17481-17500 , 17501-17520 , 17521-17540 , 17541-17560 , 17561-17580 , 17581-17600 , 17601-17620 , 17621-17640 , 17641-17660 , 17661-17680 , 17681-17700 , 17701-17720 , 17721-17740 , 17741-17760 , 17761-17780 , 17781-17800 , 17801-17820 , 17821-17840 , 17841-17860 , 17861-17880 , 17881-17900 , 17901-17920 , 17921-17940 , 17941-17960 , 17961-17980 , 17981-18000 , 18001-18020 , 18021-18040 , 18041-18060 , 18061-18080 , 18081-18100 , 18101-18120 , 18121-18140 , 18141-18160 , 18161-18180 , 18181-18200 , 18201-18220 , 18221-18240 , 18241-18260 , 18261-18280 , 18281-18300 , 18301-18320 , 18321-18340 , 18341-18360 , 18361-18380 , 18381-18400 , 18401-18420 , 18421-18440 , 18441-18460 , 18461-18480 , 18481-18500 , 18501-18520 , 18521-18540 , 18541-18560 , 18561-18580 , 18581-18600 , 18601-18620 , 18621-18640 , 18641-18660 , 18661-18680 , 18681-18700 , 18701-18720 , 18721-18740 , 18741-18760 , 18761-18780 , 18781-18800 , 18801-18820 , 18821-18840 , 18841-18860 , 18861-18880