Kikötő - Dokkok és kikötő
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!

Ez a helyszín a vakmerő (PvP) zónába tartozik (ld. szabályzat / Játékstílusok / 6.)!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 219 (4361. - 4371. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása:

4371. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2019-10-13 12:19:08
 ÚJ
>Svornt Strinton avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 6

Játékstílus: Megfontolt

* Edzés után újra visszaindul a dokkok felé. Nem siet sehova, ezért kényelmes léptekkel halad. Pestis megunja a repkedést és inkább rátelepszik a férfi vállára.*
– Mi van te semmire kellő? Elfáradtál mi? Majd nemsokára kapsz valami kaját is meglásd!
– Kár! Kaja, kaja.* Válaszol neki a hollója. A homokos part lassan elfogy a lába alól és újra a deszkát tapossa. Most célirányosan a lakóházak felé indul. Itt-ott megáll szétnézni és meghallgatni néhány pletykát. A környéket uraló bandáról is kérdez egy-két dolgot. Főleg arra kíváncsi, hogy hova kell mennie, ha valamit akar tőlük. Nem kell ez ügyben sokat bajlódnia, mert hamar kiderül, hogy az a fehérre meszelt ház lesz az amit keres. Oda megy hát, de nem megy most még be. Ma már nem foglalkozik ezzel, mert már késő van hozzá. Lassan kezd már szürkülni és a helyiek hazafelé, illetve az ivók irányába kezdenek elmozdulni. A kalóz is sodródik az árral, ami valószínűleg elviszi majd a Rumos Rókalyukig.*


4370. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2019-10-12 16:50:13
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (Mimóza)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 23
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Szelíd

//A kacat árus//

*Az árus is éppen annyira elégedett, ha a vásárló is az. Örömmel látja, hogy ezúttal nem kellett hosszasan rábeszélnie senkit ahhoz, hogy pár arannyal gazdagabb legyen. Mivel kap némi bónuszt is, ezért örömmel áll fel lép oda, hogy felsegítse Svornt csonkjára a kampót. Még veszi a fáradtságot is, hogy ellenőrizze annak stabilitását, picit megrángatja több oldalról is. Biztosnak tűnik, így ezzel a férfinak feltehetően nem lesz több gondja.*
- Jó veled üzletelni, cimbora. Remélem lesz rá még alkalmunk.
*Az ezüst szakállgyűrűs markát nyújtja a másiknak, hogy átadhassa azokat is, majd utána erős markával jól hátba veregeti.*
- Ezt meg fűzesd be valami csinos fehérnépekkel. A Sellőházban akad egy pár, azt is mondják igen...készségesek.
*Vigyorogva a másikra kacsint, majd visszaül korábbi helyére. Kezével még hanyagul int egyet Svorntnak, ezzel az elköszönés kérdését is elintézve.*


4369. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2019-10-10 20:29:03
 ÚJ
>Svornt Strinton avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 6

Játékstílus: Megfontolt

// A kacatos //

* Bár kézbe nem tudja venni azokat a gyűrűket, de így is jól látja őket. A kérdésre, hogy mennyibe lesznek, kap egy szép kis ajánlatot.*
– Jól van tedd ezeket félre nekem!* Ezután előhozakodik a kampóval. A malackának kicsit zokon esik maga a feltételezés is, hogy nem minőségi árut árul. Egy aprócska fenyegetést is kap. Maga a férfi nem tűnik egy nagy harcosnak, de gyanítja, hogy akadnak neki haverjai is. Nem lehet egy teljesen csóringer alak sem, mert annyira nem néz ki ágról szakadtnak. Hátramegy és egy kis matatás után egy kampóval tér vissza. Egész pofás darabot hoz neki. Bár nem teljesen új, de a célnak megfelel majd. Hangja is kellemesem cseng. Az hidegen hagyja, hogy előzőleg kinek a kezét ékesítette.*
– Úgy látom, hogy igazad volt az áruddal kapcsolatban. Ez itt tökéletes lesz nekem.* Ez a kalóz felől egy gyenge dicséretnek is nevezhető. A kampó árát meg se próbálja lealkudni, mivel jelenleg nincs szüksége a pénzre. Vagy összejön neki a következő munkája és akkor majd lesz pénze bőven vagy otthagyja a fogát. Utóbbi esetben biztosra venné, hogy a holmija egy ehhez hasonló helyen kötne ki.*
– Jól van megveszem ezt meg azokat a szakállgyűrűket is. De ha már otthagyom ezt a sok pénzt legalább a kampót segítsen felvenni!* A beszédet befejezve elővesz egy erszényt amiben 100 arany lapul. Átadja az árus Mesélő (Mimóza) részére .*
– Ezt itt száz arany, hogy kerek legyen az összeg.* Azzal felé nyújtaná a hiányos bal kezét, hogy felkerülhessen rá a pótlás. Reményei szerint ehhez kap némi segítséget is. Ha nem akkor elvenné az összes dolgot, amit vett és távozna. Majd felrakja valahogy magának akkor.*
– Viszlát!* Köszönne el, majd távozna.*


4368. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2019-10-10 17:40:03
 ÚJ
>Sywerna Cruelitia Divrine avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 5
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

*Az esti órákban ér be a kikötőbe, mikor a csipkézett tetejű házakra rátelepszik a sötét és kellemes homály kúszik ki a falak között, talán az erdő irányából, talán máshonnan. Nem tudhatja. A holdak az égen két szemre emlékeztetik, esetleg egy férfira és egy nőre. Méregeti őket egymáshoz, hogy megállapítsa, melyik melyik. A női hold összeütközik a képzeletében a férfival, majd egy új, sokkal szebb és nagyobb égitest keletkezik. Szemeit becsukva mosolyodik el az egyszerre apokaliptikus és újjáéledést hirdető vízión, azon a kettősségen, amit olyannyira szeret. Szemeit kinyitná, de a hűs, sós illatú tengeri szél feltámad, hullámok őrjöngő morajlását vonszolva ki, egészen a partokig. A kellemesen ingadozó víztömeg a füleinek kellemes: egy váltakozó, erősödő, majd halkuló ritmust érez benne felfedezni. Amikor teljesen kiélvezte a természeti gyönyöröket, maga elé húzza kezét a holló számára.*
-Kedves barátom: szeretnél röpködni egyet? *Teszi fel a kérdést, igen lágy hangon. Eldobja a madarat, hogy kinyújtóztassa egy kicsit elgémberedett szárnyait. A fekete szárnyas csillagokat takar ki, mintha csak az éjszaka legsötétebb pontja lenne. Eközben a házak felé indul gazdája, hogy minél hamarabb az oltárhoz tudjon érni.*


4367. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2019-10-09 23:49:19
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (Mimóza)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 23
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Szelíd

//A kacat árus//

*Árusunk nem ma kezdte, legalábbis ő magában nagyon bölcsen ezt állapítja meg. Egyébként meg csupán kellő rámenősség, némi szemfülesség, és szerencse kell. Meg a nagy számok törvénye alapján, ha elég embert szólít meg, egy biztosan megáll majd érdeklődve. Ez az egy is eljött ma.*
- Ezeket? Hüm, hát ezüstből vannak.
*Bezárja kézfejét, amíg gyorsan kalkulálgat, csak azért, hogy nehogy lába kéljen az apróságoknak, akár Svornt, akár más, akár pedig egy sirály által.*
- Mivel szimpatikus fickó vagy, ezért huszonhat aranyért megkapod őket.
*Akárhogy is számolgatja valóban kedvező ár a három szakállgyűrűért. Főleg azért, mert az ilyen pici tárgyakkal nem szeret foglalkozni, sokkal nehezebb rájuk vigyázni annyi zsebmetsző között, mint amennyi a Kikötőben tud tanyázni. Egyébként az sem kizárt, hogy valóban Svornt megnyerő a számára, ezért is a baráti ár, de a valós okot csak az árus tudja egyedül.*
- Én nem árulok vackokat, cimbora! De ha sokat szájalsz lehet kettőre lesz abból szükséged.
*Morogja orra alatt, és megint kiköp oldalra, ezúttal valaki más járókelő lába elé.*
- Akad, akad.
*Kicsit matat, zörög, majd hamarosan Svornt elé tartja az említett kampót.*
- Nemrég szedték le a gazdájáról, aszondják rettegett kalóz volt, de sok mindent mondanak a népek. Már nem olyan fényes, kicsit karcos, de semmi baja nincsen.
*Próbaként meg is pöccinti virsli ujjával a fémet, ami szép, egyenletes hangot hallat. Nem adja persze oda a tárgyat, nehogy elfussanak vele, de Svornt megnézheti közelebbről, ha szeretné.*
- Hetven arany az ára, ha szeretnéd.

A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.10.09 23:49:57


4366. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2019-10-09 18:21:01
 ÚJ
>Nythrim Traderra sen'Sylvistryl avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 10
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Előre//

*A válaszok tetszenek neki. Kiforgathatóak, a vörös hajú ellen felhasználhatóak a későbbiekben. A besértődött tündérkével nem foglalkozik. ~ Egye sak a saját baja, ha ezt kívánja! ~ A félvér azonban... a félvér. A félvér felkeltette az érdeklődését. Mi a neve, honnan jött, mik a céljai és leginkább: milyen mágiát kedvel? Elementáris, vagy szakrális? Ha szakrális, melyik istent imádja? De még nem tart itt, ezeket a későbbiekre tartogatja, fondorlatainak hálójába így eshetik a légy. Egyelőre egyetért az aranyszeművel a javaslatában.*
-Igen, én is elhagynám, jelenleg. *Mutatja ki, hogy később viszont céljai vannak a hellyel, vagy annak közelével. Visszaplaccsog átázott topánkáival a ló hátára, mégis inkább megbánva, hogy a félelf miatt leszállt a hátasról. Valamivel barátibbnak, legalábbis együttműködőbbnek tűnhet a stílusa. Megzabolázza a patást, majd megszólal.*
-Induljunk ki innen! *Részéről így is cselekszik, az erdőség felé tart. Ekkor kezd el kérdezősködni, bizonyos mennyiségű út megtétele után.*
-Részemről bemutatkoztam, de ti ezt elszalasztottátok. Pótoljátok be, most! *Azért kijön még az utasító hangnem. A csuklyás felé fordul ezután, kikérdezve azt.*
-A magánügyet nem fogadom el. Milyen mágiát használsz? Szakrális, vagy elementáris? Előbbinél melyik istent, vagy isteneket tiszteled? Honnan jöttél? Mi a célod? *Teszi fel a rengeteg megválaszolandót, miközben lassan tényleg a rengetegbe érnek.*


4365. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2019-10-09 12:52:22
 ÚJ
>Vanellarya Rhaentess avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Szelíd

//Előre//

*A másik kettő közjátékát látva csak szemét forgatja. ~ Jól van már, elég lesz. ~ és ebbe a gondolatba egy csepp féltékenység is belevegyül. Úgy érzi, a másik kettő megélt egy olyan pillanatot, amelyből ő kimaradt, így egy lépés hátrányt szenvedett két „ellenfelével” szemben. Felmerülhet a kérdés, hogy miért nem viselkedik kedvesebben a többiekkel, ha ennyire igényli azok törődését. Erre létezik egy egyszerű, Vanna-féle válasz: az nem lenne őszinte. Ha így tenne, hazugságokra alapulna bárminemű kapcsolata. Sokkal inkább szeretné, ha mások igaz valójáért kedvelnék meg, még akkor is, ha ez a nehezebb út. Például emiatt nincs semmi értelme mosolyt erőltetni magára, ha a mosoly nem szívből fakad. Így most szemöldökét ráncolja, részint a féltékenysége miatt, részint pedig mert ~ Fogadó? ~ Vannának egyáltalán nem tetszik az ötlet. Számára egy ilyen helyen szinte kizárt, hogy bármi érdekes lenne. Részeg, büdös emberek és nagy ricsaj. Sehol egy növény, sehol egy állat, sőt, még rendesen levegő sincs. No de sebaj, úgy látja, a másik kettőnek sem túlságosan szimpatikus ez a környék. Valószínű az itteni fogadók sem nyerik majd el ennél jobban a tetszésüket és hamar tovább állnak majd. Fogja még ő virágos rétre csalni ezeket, csak ki kell várnia, míg a másik kettő kitombolja nevetséges vágyait. ~ Jól van, igyatok egy kupával, dalolásszatok egyet, vagy akármi, amit az ilyen bolondos emberek szoktak. Majd addig akkor leszek én a csősz, ha már ilyen birkák vagytok. ~ és a képzeletbeli őz-sün páros bégetni kezd. ~ Majd figyelek rá, hogy ne akarjatok leugorni egy nagy szikláról, vagy ne fulladjatok meg a hányásotokban. Szépen vagyunk, nekem kell vigyázni két nálamnál nagyobb mamlaszra. ~ puffog magában. A fogadókat látogató közönséggel kapcsolatban nem sok szép emléke van, valójában ez is az oka jelenlegi duzzogásának. Tulajdonképpen attól tart, hogy a másik kettő is olyan undorítóan lealjasodik majd, mint egyesek szoktak. Ez a félelme pedig részben dühvé alakul benne, aminek hatására ingerülten fel is pattan törökülésből. ~ Egyébként is milyen hülye szó az, hogy fogadó? Mit jelent ez egyáltalán? Hogy ott lehet fogadni? Mire fogadni? Ki tud tovább megmaradni abban a bűzben? Vagy talán azt jelentené, hogy „hülyéket befogadó”? ~ és e szivárványos gondolatok közepette megindul a többiek után. Hisztije miatt egy szót sem szól, talán mintha egy halk, de dacos „Hát jó!” hagyná csak el a száját. Akármilyen hülyeségnek is tűnik úti céljuk, voltaképpen úgysincs hova jobb helyre mennie. Apró lábait dühösen pakolja egymás után, minden lépésnél toppantva egyet, út közben pedig – hacsak meg nem szólítják – végig néma marad.*


4364. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2019-10-09 10:20:41
 ÚJ
>Lyndrya Farwel avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 9
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Szelíd

//Előre//

* A percek csak peregnek végig szemei előtt. Kezdi érezni, hogy most valami magabiztosság átjárja őt, mert a gúnyos szavak után ontja ki végre magából, ami ott bujkált. Szokás szerint figyeli a reakciókat, hisz már nem hajtja le fejét az Arany hölgy előtt, hanem bátran néz szembe vele. Látja még a hatáskörben lévő tündért, aki arcának mintája láttán teljesen meglepődök és ezt nem rest kiültetni arcára sem. Egy nagyon kis apró reakciót mutat erre, de nem lehet benne felfedezni, hogy örül e neki vagy sem. Ezek után történik meg az egyik legmeglepőbb dolog számára. Az Arany hölgy felhagyja a lovát és leereszkedik eme földi mocsokba közéjük, amit meg is említ szavaiban és arckifejezése is erről tanúskodik. Követi őt szemeivel, ahogyan idelépdel hozzá és közben eltűnik a legnagyobb veszélyforrás, ami eddig szabadlábon volt. Szavaira, amikor jelzővel illetik kissé felnevet halkan*
- Lehetséges, hogy kissé hóbortos vagyok, de tisztán viselem ezt szívem jogán. A kalózokat pedig a legnagyobb körben szeretem elkerülni, s eme kikötőtől a legtávolabb akarok majd elhelyezkedni, így reményeim szerintem semmi problémám nem lesz velük.*Ejti ki kissé dallamosabb hangsúllyal s, amint a hölgy elindult kancájához ő is megtesz pár lépést ezzel biztosítva, hogy álljanak tovább inkább egy épület védelmező falai közé.*


4363. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2019-10-09 06:01:31
 ÚJ
>Nythrim Traderra sen'Sylvistryl avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 10
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Előre//

*Érdekes fordulatok veszik kezdetüket! Elsősorban a félvér megvillogtatja végre az aranysárga szemeit, sőt; hátrál is! Ezt nem hagyhatja annyiban, közbeszól érte.*
-Na mi van? Máris megijedt a mágusunk? *Ekkor már nyargalná a lovat, hogy fejetlenítse a vörhenyest, amikor az beszélni kezd. Nythrim meglepődik, ez az arcán is látszik. Jobb reakciót ki sem találhatott volna a félelf. Ahogyan és amiről fecseg, az egykori önmagára emlékezteti. Aki még félt azoktól, akik őt... hát... akik _azt_ tették vele. A megrökönyödésén kívül más nem látszik rajta, de belül megszánja a lányt. Igen; teljes lénye már amellett kötelezi el magát, hogy ők ketten bizony társak lesznek (a másik akarata ellenére is, akár). Olyat tesz, amit eddig nem: leszáll a lóról. És milyen rosszul teszi, mivel azonnal felvisít a sáros pallók bársonnyal való találkozásakor.*
-Fúj, ez ritka undorító! *A wegtoreni kövezet szinte össze sem hasonlítható a Kikötő járásra kijelölt részeivel. Közelebb topog a másikhoz, közben arcára hányás előtti fintor és a szokásos cinikusság ül ki egyszerre, miközben a szablyát teszi vissza hüvelyébe. Megáll a lány előtt, ott kezd bele, meglepően őszintén, de hangsúlyba még mindig valamennyire lekezelően.*
-Nem akarlak bántani, míg te nem adsz okot rá. Nem vagyok rosszabb ezeknél. Egyáltalán nem. Te viszont annál inkább tűnsz hóbortosnak! *Nevet fel magában.* Vigyázz itt, kislány a tőrfogdosással, még a végén egy kapitány is megelégeli, én pedig a helyedben nem kerülnék a matrózai ölébe. *Borzong meg megint. Az eddig ignorált virágbanszületett felé fordul, közönyös arccal.*
-Nem, nem értek hozzájuk. Szerintem induljunk és keressünk valami fogadót, ott folytassuk a csevejt. *Visszalép a kancájához, azzal részéről folytatja a kiegészült csapat útját a Lakónegyedbe.*


4362. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2019-10-08 20:47:38
 ÚJ
>Vanellarya Rhaentess avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Szelíd

//Előre//

*Vanna mindössze annyit érzékel a felékesített hölgy belső utazásából, hogy valami nincs rendben a másikkal. Mintha valami megváltozott volna. Nem egészen tudja, hogy mi, de ösztönei jeleznek valamit. Azután a másik hátrálni kezd, ezzel alátámasztva előérzetét. A rá és a hajnalhajúra zúduló szózáport némán hallgatja, közben elmélyülten gondolkodik. Nem is annyira a szavak mondandóját, mint inkább a másikban végigjátszódó folyamatokat igyekszik szemmel követni. Természetesen nem lát a másik fejébe, így nem tudhatja, mit él át, de nagyon igyekszik megérteni, érezni a másikból áradó kisugárzást. Mindig is szeretett más állatokat (azon belül embereket is) megfigyelni, hogy megérthesse őket. Persze nem mindig koronázta törekvéseit siker, hiszen ami Vanna szerint igaz, azzal a világegyetem többi része nem feltétlen ért egyet – ezekről a félreértésekről bőven tudna mesélni.
Mikor a szabja hegye felé irányul, felismerésre jut. ~ Aha, tudom már mi vagy. Sün! ~ és gondolatait, úgy véli, alá is támasztja a másik arrogáns viselkedése. ~ Engem jobban bököd, mert én piszkáltam meg. Nem baj, Tüsi, majd fogod te még a hasadat mutogatni nekem a tüskéid helyett. ~ tűzi ki maga elé a kihívást. Ezután a következtetés után már nem is igazán érdekli mit mond a másik, olyan boldog vélt sikerétől. Egyedül a „róka” szóra kapja fel a fejét ~ Nem is állhatnál távolabb a valóságtól. ~ mosolyog a megjegyzésen.
Azért Tüske, a sün, gombóc üzemmódban lefolytatott monológja alatt mégis olyan arrogánsan viselkedik, hogy Vannának majdnem kibújik a fúvócsöve a kis rejtett zsebéből. Már el is tervezte, melyik előtte lévő kaviccsal lőne célba a szúrósszívű hölgyeményre. ~ Erre ugyan nem pazarlok nyilat. De ha egy kavicsot találna az arcában, talán az is elég lenne hozzá, hogy végre lehiggadjon, mert ez a hiszti már... ~ füstölög magában. ~ Tolvajok? ~ és a szó hallatán egy különös mosoly kúszik ajkaira. Azonban továbbra is csak csendesen szemlélődik.
Figyelme ezúttal a rókának félrediagnosztizált nőre terelődik, aki továbbra is olyan higgadtan, kimérten igyekszik viselkedni. Vannát váratlan fordulatként éri az arany mintázat, amely szeme elé tárul. Szeme elkerekedik, sőt, még a száját is eltátja kissé. Eközben képzeletében az egyszerű őzekre jellemző fehér foltok arany mintázattá változnak. ~ Foltos. ~ nevezi el magában. Ezután amaz elteszi fegyverét, folytatva az eddig játszódó csiki-csukira emlékeztető békülést. Vanna patthelyzetben érzi magukat, a levegőben pedig számára túl sok feszültség kering, amit nem is bír tovább.*
- Na, befejeztétek? Senki nem fog bántani senkit, ha magatokba néztek, ti is tudjátok. *Csattan fel egy ingerült kamasz hangnemében.* Unalmasak vagytok. Foglalkozzunk már inkább végre a lényeggel. *Majd egy apró hatásszünet után drámai hangon folytatja.* Nincs virág a hajamban! *Mondja, és szavaiból kicsendül egy cseppnyi valós borzalom. Majd hozzáteszi.* Te, büszke Nidril sen'hosszúnév például segíthetnél kiválasztani a hozzám legjobban illőt. Látszik rajtad, hogy értesz az ilyesmihez.
*Reméli, hogy ezzel a bókkal sikerült a másik lelkének megfelelő zugába lehelni egy csepp vidámságot. Bár szavaival nyugtatni igyekszik, egyéb cselekedetnek nem érzi szükségét célja (a virágszerzés) eléréséhez. Sőt, egyáltalán nem érzi nem ideillőnek panaszát hajának hiányos mivoltáról. Annyira már tapasztalt, hogy tudja (vagy tudni vélje), ebből most nem lesz balhé, de ugyanakkor annyira még gyerek, hogy ne mindig tudja, melyik helyzetben mit „megfelelő” mondania. Erre rátesz egy lapáttal türelmetlensége, valamint az, hogy az udvariaskodást, illemszabályokat színjátéknak tartotta mindig is, ezért nem is igazán szándékozott elsajátítani őket. Egyszerűbbnek és természetesebbnek érezte az egyenességet. Ha nem lesz csetepaté akkor meg ugyan minek húzni az időt ilyen felesleges formaságokkal, mint békülés? A veszély elhárult, kész. Ideje továbblépni.*


A hozzászólás írója (Vanellarya Rhaentess) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.10.08 20:48:13


4361. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2019-10-08 18:20:05
 ÚJ
>Lyndrya Farwel avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 9
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Szelíd

//Előre//

*Egyre jobban kezdi elönteni a félelem, ahogy az Arany hölgy mindenre reagál. Nem lát bele a fejébe, de jelen esetben nem is szeretne. Tudja, hogy egy felsőbbségbe kötött bele, pedig a hölgy nem is tudja az igazat. Viszont azt gondolja, hogy talán bizalmatlan és fél ő is úgy ahogy saját maga is. Mikor a lovas hátrálni kezd, ő is tesz pár lépést hátra, hogy még nagyobb tér legyen köztük és kienged egy halk sóhajt mely kissé reszketegre is sikerül a jóvoltából. Azt a részt mely rávonatkozott kis híján elengedi füle mellett, csak a többes szám maradt meg.* ~ Ha tudná a hölgy, hogy mennyire elütök a többi "mágustól", akkor sem hagyna már meg élve~* gondolja magában. Kicsit úgy érzi magát, mint akinek a karma ismét bevág, de most olyannyira, hogy itt leli vesztét. Egyáltalán nem ezért tett meg ilyen hosszú utat ezidáig, hogy azonnal partra szállás után életét veszítse. A gúnynevet már magára sem veszi, megszokta már, hogy ha nem is haja miatt, de a minták amik bőrét fedik, amiatt mindig megszólják. Újból megpróbálkozik a dolgoknak, hátha egy kis sikerrel jár.*
- Én nem ismerem a repkedő virágot. Most járok először ezen a földön. Ha pedig tolvaj volnék, hidd el nálad magasabb rangú embert rabolnék ki. Nekem csak a lovad tűnt fel először, s aztán a viseleted. Gondoltam a közeledben maradok, mert te tűntél az egyetlen normális embernek itt ebben a lepukkant térben. Mint védelmi célból, fogtam csak a tőröm markolatát, de nem rántottam elő. *Mondja, majd újból egy nagyot sóhajt, s végre kissé felengedve magát, megmerészel egy következő szintet lépni, s felemeli teljesen fejét közben lecsúsztatva hátra magáról a csuklyát. Haja leomlik még jobban vállaira, oldalt egy fonás indul el neki hátra benne, szemei arany színben villannak fel, s arcát is láttatni meri az arany mintával jobb oldalán.*
- De látom butaságot gondoltam, mert te veszélyesebbnek tűnsz, mint a sarkon ólálkodó részeg legények. Az, hogy a kis repkedő kék virág mit akar tőled, nem az én ügyem, azt már magatok közt kell lebonyolítanotok. De ha megbocsátasz én nem fogok holmi felesleges dolgokért harcba keveredni. *Felel már magabiztosabban és, hogy biztosítsa szavait lecsatolja derekáról a tőrt, majd ledobva földre zsákját belesuvasztja a fegyvert, s újból felveszi holmiját hátára*

A hozzászólás írója (Lyndrya Farwel) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.10.08 18:27:09


4360. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2019-10-08 17:54:16
 ÚJ
>Nythrim Traderra sen'Sylvistryl avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 10
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Előre//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//

*Nem tetszik neki ez a két alak, egyre jobban. Nem mutat kifelé semmit, de bekerítve érzi magát, ezt pedig nem igazán szokása díjazni. Azokra a pillanatokra emlékezteti... azokra... pontosan mindre... egyenként... teljesen hasonlóan, csupán a koncepció más, de a végkimenetel ugyanaz marad. A szégyen és az utána mardosó, elviselhetetlen fájdalom, lélekben biztosan, de ha olyanra kerülne a sor... ott is. Igen, ott lent is fájna. Akár a karjai, a lábai. Az ajkai. Mindene. Beleborzong az érzésbe, amire visszagondol, s a hozzá közel állók akár ezt észre is vehetik, de csupán ennyi jelét mutatja annak, milyen mélyen is járt ez alatt a néhány pillanat alatt. ~ Most itt vagyok. Erre kell koncentrálnom ~ Erősíti meg magát és gondolkozni kezd. ~ Adjam a tudtukra? Nem! Előtte hátrálok a lóval ha igaz lenne. ~ Persze egy szavát sem hiszi, sem a félvérnek, sem a tündérnek. A lóval lassan kezd el az ellentétes irányba farolni, a szablyát élesen a másik kettő felé tartja. Szemeiben ugyanakkor még mindig a gunyor és a szórakozottság látszódik, cinizmusban fürödve, a reakcióival teljesen ellentétesnek tűnve. Megint lehet azt gondolni róla; hogy ő csupán játszik, még ha ez nem is igaz. Tervei alapján először reagál, aztán fűzi hozzá a saját mondani valóját. Enyhén megköszörüli a torkát, majd iróniával bőlében itatott szavaival elsőnek a vörhenyest pécézi ki.*
-Ó, szóval magánügy! Hát ilyet sem hallottam még. *Hegyezi állát kicsit jobban az égnek, felsőbbrendűségét éreztetni vágyóan. A tündérke vezetői elképzelései kifejezetten lelkének irányítás mániás részéig hatoltak, ezt próbálja nonverbálisan megcáfolni.*
-Nem igazán találkoztam még olyan mágussal, aki nem tért ki, gőggel tele, saját hitére. Azon meg nevetnem kell, amit mondtál. "Nem foglak bántani, őőőh"... *Figuráza ki szemeit az égnek szegezve a lányt.* Tudod a tőrrántogatást nem szokták egy kedves gesztusnak venni. *Most hogy végzett a "könnyebbikkel", jöhet a fekete leves, amire a fegyvert is rászegezi: a virágbanszületett. Na ezt élvezni fogja! Kifejezetten kedveli az oktondi szárnyasok kioktatását. ~ Horgászcsalinak még jó is lehetne, de így! ~ Előkészítve a beszédet, nyomatékosító hatást elérni kívánva, finoman megköszörüli a torkát, ezután cseppet megrázza a fejét, pár, rakoncátlan tincset helyére rázván, melyeket nem kevesebbel gyanúsít meg, mint hibátlannak titulált külsejét szabotáló, "hálátlan szálakat". A ceremóniát befejezve, félig összehúzott szemhéjakkal oktatja ki a kígyónyelvű nőszemély az ifjoncot.*
-Te meg... "te"... a hősnő esetleg daliáns lovagasszony tetszik lenni, hogy vezetőt kellene választani? Meg egyáltalán te, poros, mocskos, semmit sem érő kölök: hogyan mersz hozzám intézni bármennyi szót? Egyáltalán rámnézni? Példát vehetnél a rókaképűről. *Int szemeivel az egyzserre sunyinak és hajszínét kifejezően megszólított társukra.*
-Hogy mit vittem véghez? *Itt elkacagja magát és ez a kacaj olyan világrengetően unszimpatikus lehet a legközönyösebb személyek íriszében is, hogy kedve támadhat az illetőnek kezével sűrűn, egymás után, csattanósan megérinteni a nő kikent orcáit. Persze a hölgyemény ilyenre nem számít most: fegyverrel van. Amint befejezte a mulatozást, folytatja.*
-Na ide figyelj. Tudod te ki áll előtted? Tudod? *Kihúzza magát és már a lenézés legfelső határait súrolja dagályos viselkedése.*
-Nythrim Traderra sen'Sylvistryl vagyok. "Örvendek a szerencsének." *Szúrja oda gunyorosan. Szünetet tart, azzal elmondja saját véleményét is, végre.*
-Tudjátok, én mit gondolok? Ti összejátszatok. Tolvajok vagytok; enyves kezű banditák, akik ki akarnak fosztani! A legrosszabb fajta a tiétek: alig szálltam le a hajóról és már kinéztetek magatoknak! *Hüledezik, az eddigiekkel eléggé kontrasztot alkotva, komikus látványt keltve.*
-Mit tudtok felhozni mentségetekre, mielőtt harcolunk? *Szegezi szúrós tekintetű szemeit a két ellenre. Ha egyáltalán meg akarják győzni, ahhoz erős érvek és a téma boncolgatása, megcáfolása kell. Wegtorenben is eléggé bizalmatlan volt a népekkel, itt meg, új helyen, ahol az első pillanatokban történik vele valami... Szinte már említésre sem méltó.*

A hozzászólás írója (Nythrim Traderra sen'Sylvistryl) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.10.08 18:36:26


4359. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2019-10-08 13:24:01
 ÚJ
>Vanellarya Rhaentess avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Szelíd

//Előre//

*Kissé meglepődik a szablyával kardoskodó nő gúnyos frázisain, nem igazán tudja mire vélni őket. A szavaival bocsánatot kér, de a hangjából méreg csöpög. ~Szóval hazudik.~ ráncolja össze szemöldökét. Az ezt követő szidalmazást fel sem veszi. Igen, az előbb úgy volt, most meg most van. Ez teljesen természetes. Nem ő tehet róla, ha más ezt nem éri fel ép ésszel. Még a szúnyog jelzőn sem akad fenn, hiszen Vanna lélekben szitakötőnek érzi magát, tehát a szúnyog tulajdonképpen csak egy távoli rokon. Sőt, ha a lovagiatlan lovas gonosz szándékkal vezeti a lánynak Fülöpöt, akkor ismételten csalódnia kell, hiszen ez a gesztus sem kongat meg Vannában egy vészharangot sem, hogy sértődöttnek kellene éreznie magát. Igazából még nyugtatólag is hat rá, emiatt le is ereszkedik a földre. A szárnyai már amúgy sem bírták volna sokkal tovább ezt a heves csapkodást.
Azért persze nem áll ott némán.*
- Azért, mert úgy gondolom kettőtök közül ő a vezető. *Reagál az egyetlen dologra, amire úgy érzi, válaszolnia kell.
Azután mikor látja hogyan vonja a másik kérdőre a mágust ~Óóó, mágus! De jó! Tudtam én, hogy különleges!~ magában elkönyveli, ez a kutya inkább ugat, mint harap. Eközben rádöbben, a nagy felhajtásban topánkája még mindig a kezében himbálódzik. Különösebb hezitálás nélkül a lehető legnagyobb természetességgel letelepszik a földre, visszaveszi a lábára, majd rutinszerűen ellenőrzi megvan-e minden cókmókja. Közben természetesen hallgatja, figyeli mit tesz és mond a másik kettő, de teljesen nyugodtan teszi mindezt. Úgy érzi, fegyveres konfliktusra nem fog sor kerülni.
A magát harcos amazonnak képzelő hölgy Vanna szerint csak tetteti, hogy bármit is tudna az általa felsorolt mágikus dolgokról (a nevükön kívül), ezért kissé mulattatja is a kérdezősködés. De látva, a napszemű mennyire megszeppen, úgy érzi, ideje ismét felszólalnia. A válaszhoz fel sem tápászkodik, sőt, kényelmesen törökülésbe hajtogatja lábait és a földről kiált fel a többiekhez. Ilyen társaságban apró termete ellenére sem érzi azt, hogy szükséges lenne a középpontban állnia ahhoz, hogy figyeljenek rá. Szavait a magas lóról beszélő hölgyhöz intézi.*
- Na és te? Miben hiszel, mit csinálsz, ki vagy te? Mily dicső tetteket vittél véghez, amitől úgy érzed, többet érsz, mint akár egy egyszerű kavics az út szélén?


4358. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2019-10-08 07:28:32
 ÚJ
>Lyndrya Farwel avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 9
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Szelíd

//Előre//

*Mint, aki a saját kivégzésére vár, úgy érzi éppenséggel magát. Néha aprót nyel és minden másodperc sokkal lassabbnak tűnik neki. Mégis erős meglepődöttség és kis értetlenség keveredik az arcára, amikor a tündér lányka, most őt kezdi el védeni. Érdekesnek találja, de mégis melegséggel járja át szívét abban a pillanatban, egészen addig, amíg a másik hölgy újra hozzá nem szól. Figyeli, a hangsúlyt és a megvetést, amit a tündér felé tanúsít és nagyon nem tetszik neki, ahogy enyhe piszkálódást mutat felé. Ha lehet még jobban kihúzza magát, de feje még mindig lejjebb hajtva marad, hogy arca egyes pontjai fedve legyenek, s csak haja lobbanjon ki szemei fényével együtt.*
- Sajnálom, de ezek a kérdések már valamennyire személyes jellegűek, s nem ismerem magát annyira, hogy nyugodt szívvel megválaszoljam. De egy biztos, attól sem kell félnie, hogy bármilyen mágiát is alkalmazok magán. Tanulási fázisban vagyok *Válaszol higgadt hangon, de ahogy eszébe jutnak dolgok, a beszédének végét egyre csökkenő hanggal mondja, s fejét is lejjebb billenti, ahogy enyhén bezárkózik a világ előtt. Jelenleg nem érzi úgy magát ebben a környezetben, hogy tárt karokkal fogadja a természet energiáját. Csak mocsok, por és gúny veszi körbe őt.*


4357. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2019-10-08 05:56:21
 ÚJ
>Nythrim Traderra sen'Sylvistryl avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 10
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Előre//

*A vörhenyes nő tincsei rakoncátlanul kimásztak csukjája alól, így könnyebb belelátnia az ellenséges attitűdöt. A fegyverrel megindul a nő felé, lassan baktatva az állattal. Nythrim hallgatja a félvért, majd fejét oldalra fordítva szólna, ha a mitugrász tündérkét nem kapott volna el egy röpke hangulatingadozás. Alapból nem kedveli a virágbanszületetteket, ez pedig csupán erősítette már meglévő ellenszenvét a kislány fele. ~ Az előbb még figyelmeztetett; most meg ő akar birokra kelni? ~ Egy arrogáns, nagyon lekezelő mosolyt ejt meg az ifjonc felé és ironikusan szól hozzá.*
- Ó, bocsásson meg, hősnő, hogy nem lettem kedvére való vitéz. *Nevet gunyorosan az arcába, azzal a viccet félre téve, elkomorodva beszél.*
-Az előbb még figyelmeztetsz, most meg elém állsz? Döntsd már el, mit akarsz és állj ki. Miért nézed annyira a lovamat, te nagyra nőtt szúnyog?!*Azzal a hátassal kicsit a lány vállát söpörve, a szablyát továbbiakban is szorongatva, elindul a magát mágusnak nevező nő felé.*
-Úgy, szóval mágus vagy. És mégis miféle? Elementáris, vagy szakrális? Melyiket kevelnéd jobban a három közül: Eeyr, Sa'Tereth vagy holdmágia? Melyiket tartod a legszimpatikusabb varázslatnak és miért? *Gonoszló, lekicsinylő arc dukál a kikérdezés mellé, persze ez a hirtelen figyelmeztetés és a heves reakciók mellett akár megérthető is lehet. A félvérrel semmi baja nincsen, a szárnyas bajkeverővel már annál inkább. ~ Érthetetlen, miért szeretnek ezek ennyire drámázni. Azt hiszik, mulathatnak rajtunk? ~ Ezt egy válvonással honorálja magában, s várja a válaszokat a félelftől. A szablya továbbra is keze ügyében van, ha nem is ráfogva a másikra.*


4356. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2019-10-07 21:49:42
 ÚJ
>Vanellarya Rhaentess avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Szelíd

//Előre//

*Megkönnyebbülten látja, hogy a lóbitorlóban legalább annyi életösztön van, hogy szemre vegye támadóját. Nem volt benne biztos, hogy számíthat rá ugyanis. Azonban mikor látja, hogyan reagál a veszélyesnek ítélt jövevény, azonnal megváltozik a fejében alkotott kép. Kukucskáló vörös tincsei hadilobogónak is beillenének, de ezzel teljesen ellentétes üzenetet közvetít minden más porcikája. Ahogy leszegi fejét, majd tisztelettudóan felemeli és előbukkannak arany szemei, Vanna egészen biztos benne, hogy nem ártó szándékkal közeledett. A szavai is erről tanúskodnak, de azoknak nem hisz. A szavait bárhogy alakíthatja az ember, azonban a test csak azt mutatja, ami igaz. Nem hazudik.
Az elé táruló jelenet a fejében átalakul, és máshogy fogalmazódik meg benne. Képzeletében egy kecses őzsuta hajt fejet egy nagy, szőrös… ~ Minek is? ~ próbálkozik megfelelő állatot találni, de nem jut eszébe olyan állat, amely ennyire rátartian viselkedne (ráadásul hozzá társuló valós fenyegetés és erő nélkül).
Az előbbi gondolatmenetet gyorsan rövidre zárja, majd sebesen megindul, hogy a két nő közé kerüljön. Teljesen biztos benne, hogy ez a helyes cselekedet. Az aranyló szempár is erről tanúskodik, véleménye szerint. ~ Ő a szemén hordja azt, amit a másik csak a ruhájával igyekszik utánozni ~ gondolja menet közben. Az utolsó néhány méteren már elemelkedik a talajtól, végül szemtől szembe kerül a nővel, akinek testén annyi ékesség éktelenkedik. Ott marad a levegőben, körülbelül kétarasznyira a földtől, hogy minél közelebb lehessen Fülöp szemeihez.*
- Tedd el azt a fegyvert! Nem kell kötekedni valakivel csak azért, mert nagyobb vagy * mondja határozottan, miközben igyekszik ellenállni a kísértésnek, hogy a releváns területre mutasson.* Láthatod, hogy nem akar bántani.
*Mondandója befejeztével hátrapillant a mögötte állóra. ~ Ne félj, őzike, megvédlek! ~ ereszt meg egy magabiztos mosolyt felé, majd újra előre fordul. Nagy levegőt vesz, majd lassan kifújja, hogy jobban tudjon koncentrálni. Felkészülten várja a lovas reakcióját, és reméli, hogy ha nem is tudta lebeszélni őt a támadásról, Fülöpöt legalább megállíthatja. Kettejük közül amúgy is egyértelműen ő volt az értelmesebb.*


4355. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2019-10-07 20:13:36
 ÚJ
>Lyndrya Farwel avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 9
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Szelíd

//Előre//

*Csendben figyel és minden mozdulatot memorizál. Tudja és látja előre, hogy ennek semmi jó következménye nem lesz, ha nem cselekszik semmit. A telt keblű, arannyal borított hölgy, fordul meg lovával először a kiáltás után, s alig pár másodperc alatt szemben találja magát egy meglehetősen jó állapotban lévő fegyverrel. A penge éleivel szemezik egy ideig, talán még egy apró nyelést is megejt, amíg meg nem üti fülét a hang is mellé. Leszegett fejét megemeli, s arany tekintetével egészen a hölgy derekáig néz csak. Nem meri feljebb emelni, hisz pontosan nem tudja, hogy a hölgy milyen rangot képvisel így nem is szeretne szórakozni vele.*
- Ugyan, semmi ilyesmi nem volnék. Egy egyszerű mágus vagyok, aki ide utazott, s őszintén bevallom nem valami barátságosan néz ki ez a dokk. Szóval kérem ne tévessze meg fegyverem Önt. *Feleli kissé mély, de mégis lágy orgánummal.*


4354. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2019-10-07 15:46:10
 ÚJ
>Nythrim Traderra sen'Sylvistryl avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 10
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Előre//

*A mólón baktat a belsőbb részei felé a dokkoknak, komótosan, bár ez nem eléggé pontos megfogalmazás. Az igazat megvalva, baktattatja a lovat, hogy még mindig elkerülje lábai beszennyezését ezzel a mocskos hellyel. Pár utcagyerek figyelme ráterelődik, bár ez nem igazán zavarja, sőt, kifejezetten elnyeri a tetszését és még inkább kihúzza magát, hogy a legelőkelőbb, legarrogánsabb és leglekicsinylőbb formáját láthassa a temérdek kölyök. Volt már nagyobb problémája is, plusz megérti a kicsik reakcióját, valószínűleg nem látnak minden egyes nap arany díszekkel cifrázott, finom kelmékben, izmos ló hátán ülő nőt. Nyugodtan, hasonló kiállásban haladna a lakónegyed felé, ha egy tündérke nem figyelmeztetné valamire. A kislánynak nézhető virágbanszületett a háta mögé mutat, szóval bal kezével megfordíttatja a lovat a kantárral, közben jobbjával kihúzza a szablyáját és hasraütés szerűen megfordul. A fegyver egy köpenyes nőstény előtt áll meg, akinek... az oldalán egy csont tőr van? Ha nem is fogdossa már a fegyvert, Nythrim koponyájában kezd összeállni egy kép, s először szorítkozik gondolkodásra ezen a helyen. ~ Úgy! Szóval le akartál szúrni! De vajon miért? Lopnál, vagy megbízatást kaptál az egyik otthoni ellenemtől? ~ Szűkre összehúzott, szikrát szóró szemei kíséretében, nagyon lekezelő, megvető hangnemben szól a másikhoz. A jóságost egyelőre figyelmen kívül hagyja.*
-Mondd csak; tolvaj volnál, vagy orgyilkos? *Azzal készen áll bármelyik percben a patást megnyargalva harcba bocsátkozni. Keze erősen markolja a kardfélét, tekintete éber és válaszokat keres, miközben a lányt fürkészi, figyeli, mennyi mindent leshet le róla.*


4353. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2019-10-07 15:16:40
 ÚJ
>Ormronym Zuunkered avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 18
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

//Orm, Gyldwa//

*A lány megjegyzésén csak furcsán felhahotázik, hogy esőként fröcsög a nyál a szájából mindenfelé, körítve szaftos csirkecafatokkal.*
-Jah! Mintha még nem láttak volna… *Aztán eszéhez kap és odafagy a röhögés a pofájára.*
-Hé! No! Nézegessék csak a saját sápadt nőstényeiket, ne téged! *Horkan fel a lány szavaira.*
-Csak visszafogottan, nem nyúlkapiszka. *Zárja le a témát, kifejtve a saját álláspontját. Lassan haladnak a sötét utcákon, immár kisebb feltűnést keltve, ahogy az éjszaka leple kezdi elfedni nem elhanyagolható termetüket. Néha megállnak egy-egy kivilágítót kapunál, ahol látják, hogy többen is járkálnak ki és be, hiszen bár olvasni azt nem igen tudnak, de egy szállást még ilyenkor is megismernek. A lányt előre küldi tárgyalni, ő meg hátul marad figyelni, így talán nagyobb eséllyel indulnak a siker felé vezető úton. Már mikor közeledik hozzájuk, látja, hogy furcsa szemmel kacsingatnak a húga felé, néhányan meg azonnal arrébb is állnak, mintha tartanának tőle.
~Beszari az összes! Nem is értem minek akar ezekkel foglalkozni. ~ Azonban, minden csótányok lepte helyen ugyan az a végeredmény, egy csukott ajtó és néha félelemteljes, kétségbeesett kiabálás.*
-LÓDULJ INNEN MÍG SZÉPEN MONDOM! *Visítja az idős nő szinte már becsukva az ajtót szegény lányra. Ezt már Orm se nézi tétlen és odasétál majd egy bődületeset csap is a tömör fatákolmányra.*
-Te se álltál sorba, mikor a JÓMODORT osztogatták errefölé! *Kiabálja le az ajtót, majd int a lánynak, hogy induljon, ma már nincs több kedve próbálkozni, és ahogy látja a húga arcát, annak se.*
-Csak van valami elhagyatott odú errefelé. *Indulnak meg az elhagyatottabb, bár cseppet sem csendesebb raktárak mögött, hátha szerencséjük lesz az egyikkel. Nem is telik bele sok idő és meglelik a tömegtől legtávolabb eső, bedeszkázott ablakú és bejáratú építményt.*
-Tökéletes. *Majd óvatosan körbe mustrál, egy orkot még néhány deszka nem állított meg semmiben és most sem fog. Határozott mozdulattal feszíti fel, hogy beférjenek, majd látszatra vissza is üti a helyére, bár kétséges, hogy az első kikötői széltől nem fog-e ismét leválni.*
-Itt aszunk, aztán holnap munkát keresünk. *Nyilvánítja ki a piszok egyszerű, de annál tartalmasabb haditervet, majd néhány zsákot összekészít, hogy legalább a lány valami puhán hajthassa a fejét álomra, rá is takar eggyel, merthogy nem miatta fog megfázni.*
-Jóccakát. *Ül le egy kisebb zsák társaságában az egyik elkorhadt hordónak támasztva a hátát.*




4352. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2019-10-07 11:24:48
 ÚJ
>Lyndrya Farwel avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 9
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Szelíd

//Előre//

*Kíváncsian vizsgálja meg a hátast, s nagyon gyönyörű jószágnak tartja őt. Lágyan elmosolyodik, hisz mindig is szívesen dédelgette az állatokat, szereti őket megfigyelni mert így kiismeri viselkedésüket, hogy majd a későbbiekben jól viszonyuljon hozzájuk.
Nagyon belemerül a vizsgálódásba, s csak arra eszmél fel, hogy valaki egy vészkiálltást ejt meg a közelében. Fejét erre felkapja s arany szemeivel a hangot kutatja, amikor megakad tekintete egy tündér lányon, aki épp őt figyeli. Először nem kapcsol, hogy mi folyik éppen, majd egy kis villany kigyúl fejében, s hamar elemeli kezét a tőrtöl mely oldalán lapul. Jobban fejébe húzza a csuklyát, s megáll egy helyben, kezeit leengedve teste mellé, kihúzza egyenesbe hátát, s elhárítja, hogy gonosznak tűnjön. Tekintete csillog, tetoválása nem látszik a csuklya árnyéka miatt, s csak normális hölgyhöz méltóan óvatosan és kíváncsian figyeli most mit tesz majd a két személy. Nem akar már az első nap indokolatlanul rácsok mögé kerülni.*


1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4352-4371