Arthenior - Pegazus fogadó
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 161 (3201. - 3220. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
3220. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2022-04-19 08:13:18
Üzenet elküldve: 2022-04-19 08:13:18
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 26
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 26
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
// Betérés a fogadóba //
- Óriások… na, igen. Vannak érdekesek köztük. Olyan megingathatatlan típusok, igaz? * Amolyan lassan járj, tovább érsz. *
- Olyasmi. Nem szeretek nyugton maradni a fenekemen. * Somolyog. * Nem egyhamar lesz az, hogy megállapodok egy helyen. Valaminek, vagy valakinek nagyon érdekesnek kell lennie ahhoz, hogy akár egy hétig is lekössön egy adott helyen.
* A lány úgy érzi, ennyi beszélgetés, közös falatozás után nyugodtan lazíthatnak a szabályokon és tegeződhetnek. Sokkal egyszerűbb. *
- Hűha, valakinek nagy étvágya van. Csak nem óriások a rokonaid Wegtorenből? * Ő maga beéri kevéssel is, el lett volna a ragujával, jó darabig. *
- És mik a terveid? Éppen valahonnan jössz, vagy valahová tartasz?
* Érdekelnék az útitervei, hátha kedvet kap ő is egy hasonló célhoz. Közben nagyot kortyol a söréből, és hálásan felsóhajt. Ez azért hiányzott neki. Jól esik végre egy kis lazulás, szívesen feledésbe inná a mostanában felbukkanó negatív gondolatait. Viszont, ökör iszik magában, így a söre felett rápislant az asztaltársaságára, vajon kinézni-e belőle, hogy szomjasabb-e az átlagnál. *
~ Éhesebb, az egyszer biztos. ~
* Ő akkor, a maga részéről belekezd a dologba, aztán majd elválik, tartják-e vele a lépést, vagy folytatja-e egyedül. *
- Óriások… na, igen. Vannak érdekesek köztük. Olyan megingathatatlan típusok, igaz? * Amolyan lassan járj, tovább érsz. *
- Olyasmi. Nem szeretek nyugton maradni a fenekemen. * Somolyog. * Nem egyhamar lesz az, hogy megállapodok egy helyen. Valaminek, vagy valakinek nagyon érdekesnek kell lennie ahhoz, hogy akár egy hétig is lekössön egy adott helyen.
* A lány úgy érzi, ennyi beszélgetés, közös falatozás után nyugodtan lazíthatnak a szabályokon és tegeződhetnek. Sokkal egyszerűbb. *
- Hűha, valakinek nagy étvágya van. Csak nem óriások a rokonaid Wegtorenből? * Ő maga beéri kevéssel is, el lett volna a ragujával, jó darabig. *
- És mik a terveid? Éppen valahonnan jössz, vagy valahová tartasz?
* Érdekelnék az útitervei, hátha kedvet kap ő is egy hasonló célhoz. Közben nagyot kortyol a söréből, és hálásan felsóhajt. Ez azért hiányzott neki. Jól esik végre egy kis lazulás, szívesen feledésbe inná a mostanában felbukkanó negatív gondolatait. Viszont, ökör iszik magában, így a söre felett rápislant az asztaltársaságára, vajon kinézni-e belőle, hogy szomjasabb-e az átlagnál. *
~ Éhesebb, az egyszer biztos. ~
* Ő akkor, a maga részéről belekezd a dologba, aztán majd elválik, tartják-e vele a lépést, vagy folytatja-e egyedül. *
3219. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2022-04-19 06:43:44
Üzenet elküldve: 2022-04-19 06:43:44
Rang: Játékos
IC üzenetek: 188
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 188
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Engedjük ki a gőzt//
* A rövid szófukar történet nem igazán lepi meg a mélységit, ismeri már annyira öccsét, hogy nem a szavak embere. Az ironikus inkább az nála, hogy a bevezetéstől kezdve a zárásig összesen néhány szó távolság található minden alkalommal. *
- Köszönöm szépen.
* Köszöni meg doromboló hangján, hogy aztán ő is hangosan megköszönje társaságukat borával. *
- Egészségetekre!
* Amint ki issza a tündér az italt a mélységi már nyúl is a pálinkáért, hogy újra töltse neki. Egy gonosz mosoly húzódik a száján, nem ismeri egyáltalán a férfit, hogy tudja milyen lesz részegen a viselkedése, de van egy olyan megérzése, hogy egy komédiás biztos mulatságos hatást kelthet. Természetesen magának is újra tölti a poharát, de óvatosan a borból tölt inkább magának. Tekintete egyenlőre két iszogató társán állapodik meg, eleget ivott már ahhoz, hogy jó kedvel csapjon a közepébe. *
- Szomorúan hallom! Pedig már azt hittem, hogy végre észhez tértél.
* A tündér gúnyos viccére felnevet Lillyss poharát ki löttyintve az asztalhoz csapja, de utána le is húzza. *
- Tudtam én, hogy mulatságos vagy Alesian, de én ezt a viccet fekete cserepekkel ismerem ...
* Kacsint rá a picurra, hogy ha megitta az italát ismételten újra töltse a poharát. *
- Igyál csak! Amennyi jól esik, bőven van aranyunk, hogy jól érezhessük magunkat.
* Kacsint rá a kis tündérre, hogy aztán egy keveset igyon a borából. Limmen megosztja vendégükkel a tharg úrnő újjá éledését. Nem okoz nagy meglepetést számára, hogy azonnal többet szeretne tudni a másik. *
- Állítólag eléggé ijesztő kinézete van, nagyon jó történet alap az biztos! 6 ujjú borostyán szemű nőstény aki tele van tetoválásokkal.
* Ki is rázza a hideg, csak egy pillanatra gondol bele, hogy elcsúfítaná testét mindenféle ronda tetoválással. *
//Engedjük ki a gőzt//
* A rövid szófukar történet nem igazán lepi meg a mélységit, ismeri már annyira öccsét, hogy nem a szavak embere. Az ironikus inkább az nála, hogy a bevezetéstől kezdve a zárásig összesen néhány szó távolság található minden alkalommal. *
- Köszönöm szépen.
* Köszöni meg doromboló hangján, hogy aztán ő is hangosan megköszönje társaságukat borával. *
- Egészségetekre!
* Amint ki issza a tündér az italt a mélységi már nyúl is a pálinkáért, hogy újra töltse neki. Egy gonosz mosoly húzódik a száján, nem ismeri egyáltalán a férfit, hogy tudja milyen lesz részegen a viselkedése, de van egy olyan megérzése, hogy egy komédiás biztos mulatságos hatást kelthet. Természetesen magának is újra tölti a poharát, de óvatosan a borból tölt inkább magának. Tekintete egyenlőre két iszogató társán állapodik meg, eleget ivott már ahhoz, hogy jó kedvel csapjon a közepébe. *
- Szomorúan hallom! Pedig már azt hittem, hogy végre észhez tértél.
* A tündér gúnyos viccére felnevet Lillyss poharát ki löttyintve az asztalhoz csapja, de utána le is húzza. *
- Tudtam én, hogy mulatságos vagy Alesian, de én ezt a viccet fekete cserepekkel ismerem ...
* Kacsint rá a picurra, hogy ha megitta az italát ismételten újra töltse a poharát. *
- Igyál csak! Amennyi jól esik, bőven van aranyunk, hogy jól érezhessük magunkat.
* Kacsint rá a kis tündérre, hogy aztán egy keveset igyon a borából. Limmen megosztja vendégükkel a tharg úrnő újjá éledését. Nem okoz nagy meglepetést számára, hogy azonnal többet szeretne tudni a másik. *
- Állítólag eléggé ijesztő kinézete van, nagyon jó történet alap az biztos! 6 ujjú borostyán szemű nőstény aki tele van tetoválásokkal.
* Ki is rázza a hideg, csak egy pillanatra gondol bele, hogy elcsúfítaná testét mindenféle ronda tetoválással. *
3218. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2022-04-18 21:05:43
Üzenet elküldve: 2022-04-18 21:05:43
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 258
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 258
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Engedjük ki a gőzt//
~ Picur? ~* Megsértődne, de a szép lányoktól ezt nem veszi zokon. Így ezt Lillyssnek is elnézi.*
- Tündér komédiás vagyok, nekem a hivatásom, hogy aranyos legyek.* Kacsint rá. Itt még szemezett a gondolattal, hogy bepróbálkozzon, de az érkező alakkal történt incidens elveszi a kedvét ettől. Főleg, hogy az öcskös is megjegyzést fűz hozzá. De jöhet az első kor pia, ami majd oldja a hangulatot.*
- Milyen szép név. Egészen dallamos és lágy. Illik hozzád.* A férfi nevét nem emlegeti, de az furcsa is volna, ha ilyesmit tenne.*
- Pedig nekem nem ezt sikerült leszűrnöm. Ő róla meg pláne.* Biccent a páncélos öcsi felé. A testvéries csipkelődés megy is a két fél között, ami megszokott. Alesian is művelte rendesen, amikor még a családjával élt együtt. Nem szól bele, csak figyeli a két felet, majd aztán felhozza azt a nőt, akiről beszéltek legutóbb. Ez kicsit felkavarja az állóvizet, és még közben tömény is kerül a poharába. Le is rántja a húzós italt.*
~ Brrr. ~* Borzong bele az italba.*
- Szóval vörös? Azokkal mindig csak a baj van. Én már csak tudom, de hát a mondás is úgy tartja, hogy minél rozsdásabb a tető, annál nedvesebb a pince.* Kaján mosollyal az arcán vigyorog rá a férfira. De aztán hamar rettentően érdekes információ birtokába jut.*
- Komolyan mondod? Egy pucér tharg úrnő? Ezt nevezem én szaftos pletykának.* Dörzsöli össze a tenyerét, mert ez már valami.*
- Tudtam én, hogy jó kis titkot rejtesz. Hallottam kósza híreket, de ez jobb, mint gondoltam.* Teljesen be van lelkesedve.*
- Na mesélj még egy kicsit erről!* Hirtelen a bögyös tesóról meg is feledkezik, pedig azt észrevette, hogy eléggé igényli a figyelmet. Ráadásul még mellei is csak úgy feszülnek ma, de ez a pletyi még ennél is fontosabb. Úgy tűnik Teysus rákacsintott a kis tündérrel és ezt a szerencsét igyekszik meglovagolni.*
//Engedjük ki a gőzt//
~ Picur? ~* Megsértődne, de a szép lányoktól ezt nem veszi zokon. Így ezt Lillyssnek is elnézi.*
- Tündér komédiás vagyok, nekem a hivatásom, hogy aranyos legyek.* Kacsint rá. Itt még szemezett a gondolattal, hogy bepróbálkozzon, de az érkező alakkal történt incidens elveszi a kedvét ettől. Főleg, hogy az öcskös is megjegyzést fűz hozzá. De jöhet az első kor pia, ami majd oldja a hangulatot.*
- Milyen szép név. Egészen dallamos és lágy. Illik hozzád.* A férfi nevét nem emlegeti, de az furcsa is volna, ha ilyesmit tenne.*
- Pedig nekem nem ezt sikerült leszűrnöm. Ő róla meg pláne.* Biccent a páncélos öcsi felé. A testvéries csipkelődés megy is a két fél között, ami megszokott. Alesian is művelte rendesen, amikor még a családjával élt együtt. Nem szól bele, csak figyeli a két felet, majd aztán felhozza azt a nőt, akiről beszéltek legutóbb. Ez kicsit felkavarja az állóvizet, és még közben tömény is kerül a poharába. Le is rántja a húzós italt.*
~ Brrr. ~* Borzong bele az italba.*
- Szóval vörös? Azokkal mindig csak a baj van. Én már csak tudom, de hát a mondás is úgy tartja, hogy minél rozsdásabb a tető, annál nedvesebb a pince.* Kaján mosollyal az arcán vigyorog rá a férfira. De aztán hamar rettentően érdekes információ birtokába jut.*
- Komolyan mondod? Egy pucér tharg úrnő? Ezt nevezem én szaftos pletykának.* Dörzsöli össze a tenyerét, mert ez már valami.*
- Tudtam én, hogy jó kis titkot rejtesz. Hallottam kósza híreket, de ez jobb, mint gondoltam.* Teljesen be van lelkesedve.*
- Na mesélj még egy kicsit erről!* Hirtelen a bögyös tesóról meg is feledkezik, pedig azt észrevette, hogy eléggé igényli a figyelmet. Ráadásul még mellei is csak úgy feszülnek ma, de ez a pletyi még ennél is fontosabb. Úgy tűnik Teysus rákacsintott a kis tündérrel és ezt a szerencsét igyekszik meglovagolni.*
3217. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2022-04-18 20:03:51
Üzenet elküldve: 2022-04-18 20:03:51
Rang: Játékos
IC üzenetek: 184
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 184
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Engedjük ki a gőzt//
* Egy jó darabig csak figyelni tudja a történéseket, természetesen az alatt nem felejti el minden alkalommal újra tölteni a poharát, a 4 üveg bőven elég számukra egy ideig. ~ Mintha? Talán? Tényleg csapja neki a szelet? ~ Húz egy mosolyt a szájára. Hamar figyelmezteti is a kis tündért, amit sajnos nem vesz komolyan, Lillyss pedig ellenségesen reagál rá. Nem lepődik meg rajta, hisz nem várhat tőle mást ezzel kapcsolatban. Nővére a szokásos tempóban fogyasztja a fogadó vendégeit, ő pedig csak élvezheti előnyét ennek a közhelyes játéknak. *
- Egészségetekre!
* Emeli velük a poharat, hogy aztán egy húzásra a pálinkát ki igya belőle. A lötty teljesen átmelegíti a belsőjét, ami kellemes hidegrázást hoz ki belőle. *
- Huhh! Igyál törpe! * Lillyss felé pillant. * - Múltkor jöttem kicsit iszogatni és véletlen össze futottam vele.
* Az almabor után tölti is neki a pálinkát, hogy legalább a régi ígéretét teljesíthesse. A nő említésére elgondolkozó tekintet ül ki, de miután rádöbben, hogy mire gondolhatott Alesian az undor veszi át a szerepet. *
- Tévedsz nővérem, éppen a drága vöröske miatt idegeskedtem. Már akkor is megvolt vele a gondom, de engedjük is el a szükségtelen problémákat! Igyunk inkább!
* Kiállt fel a többiek felé, és ha a másik két fél kezébe veszi a poharat akkor meghúzza a annak tartalmát. *
- Most már elmondhatom, hogy mi történt velem akkor Alesian. Tharg föld halott úrnője ébredt fel meztelenül a fogadó közelében, és erről ment a nagy káosz.
* Eléggé sokan látták úgyis a helyzetet, most pedig már nem szükséges aggódni a nő miatt, hisz bőven messze van Arthenior területén kívül. *
//Engedjük ki a gőzt//
* Egy jó darabig csak figyelni tudja a történéseket, természetesen az alatt nem felejti el minden alkalommal újra tölteni a poharát, a 4 üveg bőven elég számukra egy ideig. ~ Mintha? Talán? Tényleg csapja neki a szelet? ~ Húz egy mosolyt a szájára. Hamar figyelmezteti is a kis tündért, amit sajnos nem vesz komolyan, Lillyss pedig ellenségesen reagál rá. Nem lepődik meg rajta, hisz nem várhat tőle mást ezzel kapcsolatban. Nővére a szokásos tempóban fogyasztja a fogadó vendégeit, ő pedig csak élvezheti előnyét ennek a közhelyes játéknak. *
- Egészségetekre!
* Emeli velük a poharat, hogy aztán egy húzásra a pálinkát ki igya belőle. A lötty teljesen átmelegíti a belsőjét, ami kellemes hidegrázást hoz ki belőle. *
- Huhh! Igyál törpe! * Lillyss felé pillant. * - Múltkor jöttem kicsit iszogatni és véletlen össze futottam vele.
* Az almabor után tölti is neki a pálinkát, hogy legalább a régi ígéretét teljesíthesse. A nő említésére elgondolkozó tekintet ül ki, de miután rádöbben, hogy mire gondolhatott Alesian az undor veszi át a szerepet. *
- Tévedsz nővérem, éppen a drága vöröske miatt idegeskedtem. Már akkor is megvolt vele a gondom, de engedjük is el a szükségtelen problémákat! Igyunk inkább!
* Kiállt fel a többiek felé, és ha a másik két fél kezébe veszi a poharat akkor meghúzza a annak tartalmát. *
- Most már elmondhatom, hogy mi történt velem akkor Alesian. Tharg föld halott úrnője ébredt fel meztelenül a fogadó közelében, és erről ment a nagy káosz.
* Eléggé sokan látták úgyis a helyzetet, most pedig már nem szükséges aggódni a nő miatt, hisz bőven messze van Arthenior területén kívül. *
3216. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2022-04-18 18:19:08
Üzenet elküldve: 2022-04-18 18:19:08
Rang: Játékos
IC üzenetek: 188
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 188
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Engedjük ki a gőzt//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* A pultnál továbbra is álldogálnak néhányan, csapatként vetik a tekintetüket mélységire, azután pedig újra összenéznek. Élvezi a műsort, de annyira nem szórakoztatja, hogy tényleg ügyet is csináljon belőle. A Szék háttáblájának dőlve ki is húzza magát, hogy ezzel is melleinek méreteit fitogtassa és ezzel több figyelmet vonjon el a közönségénél. Limmen biztosítja a kis tündért, hogy nem fűzi őket párkapcsolati viszony. Egy pillanatra fel is rándul a szemöldöke Lillyssnek. ~ Én és Limmen? Alkalmankénti kalandra az a méretes dorong talán még jó is lenne, de utána nem tudna a szemembe nézni. ~ Játszik egy pillanatra a gondolattal, de hamar el is veti mivel a tündér újabb bókkal próbálkozik nála. ~ Ismerem ezt a játékot kicsi fiú. ~ Veti rá a tüzes tekintetét a vendégükre. *
- Aranyos picur vagy.
* Kacag fel a mélységi doromboló hangján. Ezután már csak rendeznie kell a nem kívánt vendéget, amit könnyedén ki is vitelez, csak a tőrével szükséges éreztetnie a marcona alkatúval, hogy a herélést könnyedén megoldja itt helyben. *
- Parancsolj...
* Tölti ki a poharába az almabort, majd húzza oda a tündér elé. Kíváncsi rá, hogy egy ilyen kis csöppség, miként ismerhette meg nagyra nőtt testvérét. *
- Honnan ismertétek meg egymást?
* Az ifjú megköszöni az italt utána pedig koccintásra emeli a poharát. Lillyss követi a példáját. *
- Egészségetekre.
* Mondja kissé unottan, tekintete csak újra eltéved más asztalok mögött ülő férfiak felé. A pohár tartalmát gyorsan lehúzza, de nem mulasztja újra tölteni sem. A dicséretre csak fél mosollyal válaszol. *
- Minél nagyobb, annál nagyobbat esik pofára. Nem mondanám magam olyan nagy harcosnak.
* Kacag harcos megnevezésen. Mindig is jól bánt a fegyverivel, de soha nem gondolta túl magát ezen. *
- Lillyss Mirrenna'or Ilrinek neveznek, ahogyan azt a mamlaszt pedig * Mutat öccsére. * - Limmen'or Ilrinek.
* Limmen gúnyos megnevezésére felszisszen utána meg a bor dugóját a fejének pöccenti, ha a másik fél is úgy akarja. *
- Már megmondtam neked, hogy ne hívj így!
* Förmed rá az öccsére. Már volt rá nem egyszer példa, hogy ezzel a megnevezéssel illette nővérét, de védelmére szóljon nem fogyasztja el áldozatai testét, csak szimplán a pénztárcájuk tartalmát. A poharát újra borral tölti meg, hogy utána továbbra is az érdemleges jelöltek között nézelődhessen a teremben. ~ Eléggé silány a választék ma. ~ Sóhajt fel a szabad életű, de talán pont a hosszan tartó távolléte okozhatta ezt a problémát. A törpék továbbra is jelen vannak, azoktól mindig is számíthatott egy italra, de a többiektől? Az már egy érdekes kérdés. A tündér kérdésére felcsillan a szeme. Az öcsikéje egy nő miatt volt bánatos? Talán még is van bennük egy csepp a közös vérből? Izgatott tekintettel fordul Limmen felé, hogy többet tudhasson meg erről a különlegesen rejtélyes nőről. *
- Igen? Sikerült megoldani? Nem is mondtad, hogy van egy rajongód! * Vág duzzogó képet, de inkább kebleit próbálja jobban kidülleszteni. Lamellás vértjét már a műhelyben feszesre húzta. Sajnos a régi felszerelése nagyobb látványt nyújtott a jelenlévőknek. Sokkal könnyebben ki tudta dülleszteni a mellét, hogy azok nagy méretei miatt a páncél peremén kikandikáljanak. De az új felszerelés csak formás testalkatára hívja már fel a figyelmet. Meg természetesen erszénye vastagságára. *
//Engedjük ki a gőzt//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* A pultnál továbbra is álldogálnak néhányan, csapatként vetik a tekintetüket mélységire, azután pedig újra összenéznek. Élvezi a műsort, de annyira nem szórakoztatja, hogy tényleg ügyet is csináljon belőle. A Szék háttáblájának dőlve ki is húzza magát, hogy ezzel is melleinek méreteit fitogtassa és ezzel több figyelmet vonjon el a közönségénél. Limmen biztosítja a kis tündért, hogy nem fűzi őket párkapcsolati viszony. Egy pillanatra fel is rándul a szemöldöke Lillyssnek. ~ Én és Limmen? Alkalmankénti kalandra az a méretes dorong talán még jó is lenne, de utána nem tudna a szemembe nézni. ~ Játszik egy pillanatra a gondolattal, de hamar el is veti mivel a tündér újabb bókkal próbálkozik nála. ~ Ismerem ezt a játékot kicsi fiú. ~ Veti rá a tüzes tekintetét a vendégükre. *
- Aranyos picur vagy.
* Kacag fel a mélységi doromboló hangján. Ezután már csak rendeznie kell a nem kívánt vendéget, amit könnyedén ki is vitelez, csak a tőrével szükséges éreztetnie a marcona alkatúval, hogy a herélést könnyedén megoldja itt helyben. *
- Parancsolj...
* Tölti ki a poharába az almabort, majd húzza oda a tündér elé. Kíváncsi rá, hogy egy ilyen kis csöppség, miként ismerhette meg nagyra nőtt testvérét. *
- Honnan ismertétek meg egymást?
* Az ifjú megköszöni az italt utána pedig koccintásra emeli a poharát. Lillyss követi a példáját. *
- Egészségetekre.
* Mondja kissé unottan, tekintete csak újra eltéved más asztalok mögött ülő férfiak felé. A pohár tartalmát gyorsan lehúzza, de nem mulasztja újra tölteni sem. A dicséretre csak fél mosollyal válaszol. *
- Minél nagyobb, annál nagyobbat esik pofára. Nem mondanám magam olyan nagy harcosnak.
* Kacag harcos megnevezésen. Mindig is jól bánt a fegyverivel, de soha nem gondolta túl magát ezen. *
- Lillyss Mirrenna'or Ilrinek neveznek, ahogyan azt a mamlaszt pedig * Mutat öccsére. * - Limmen'or Ilrinek.
* Limmen gúnyos megnevezésére felszisszen utána meg a bor dugóját a fejének pöccenti, ha a másik fél is úgy akarja. *
- Már megmondtam neked, hogy ne hívj így!
* Förmed rá az öccsére. Már volt rá nem egyszer példa, hogy ezzel a megnevezéssel illette nővérét, de védelmére szóljon nem fogyasztja el áldozatai testét, csak szimplán a pénztárcájuk tartalmát. A poharát újra borral tölti meg, hogy utána továbbra is az érdemleges jelöltek között nézelődhessen a teremben. ~ Eléggé silány a választék ma. ~ Sóhajt fel a szabad életű, de talán pont a hosszan tartó távolléte okozhatta ezt a problémát. A törpék továbbra is jelen vannak, azoktól mindig is számíthatott egy italra, de a többiektől? Az már egy érdekes kérdés. A tündér kérdésére felcsillan a szeme. Az öcsikéje egy nő miatt volt bánatos? Talán még is van bennük egy csepp a közös vérből? Izgatott tekintettel fordul Limmen felé, hogy többet tudhasson meg erről a különlegesen rejtélyes nőről. *
- Igen? Sikerült megoldani? Nem is mondtad, hogy van egy rajongód! * Vág duzzogó képet, de inkább kebleit próbálja jobban kidülleszteni. Lamellás vértjét már a műhelyben feszesre húzta. Sajnos a régi felszerelése nagyobb látványt nyújtott a jelenlévőknek. Sokkal könnyebben ki tudta dülleszteni a mellét, hogy azok nagy méretei miatt a páncél peremén kikandikáljanak. De az új felszerelés csak formás testalkatára hívja már fel a figyelmet. Meg természetesen erszénye vastagságára. *
3215. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2022-04-18 16:20:59
Üzenet elküldve: 2022-04-18 16:20:59
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 258
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 258
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Engedjük ki a gőzt//
* Az a nő határozottan provokálja a férfi népet, nem csak a megjelenésével, de még a viselkedésével is. Formás farát végig riszálja, ami csak mintha suttogná, hogy harapj belém. A kedélyek kicsit alább hagynak, amikor a behemót barátja is megjelenik, de csak rá kell nézni az asztalnál ücsörgő démonra. Még így is incselkedik a mohó szemekkel. Alesian viszont nem óhajt egy akkora benga állattal összetűzésbe kerülni, mint amilyen az a páncélos is, aki kíséri, de mégis oly ismerős számára. A felismerés, mint fénylő gyertyaláng világítja meg elméjét. Eddig csak egy oka lett volna, hogy az asztalhoz menjen, ami a lány, de most már rögtön kettő is akad. Valamit félbehagytak a férfival, amit jó volna befejezni. Így hát hamarosan az asztal mellett köt ki. Az ismerőssel kezd, amire láthatóan a bögyös meg is lepődik.*
- Örülök, hogy még nem felejtett el uram.* Vigyorog rá boldogan, mint egy kisgyermek. Közben rögtön tolakodó kérdésével ostromolja meg, ami a nővel kapcsolatos. Fel is mordul a páncélos, amire egy picit meghökken a tündér. Hát még a válaszra, amit kap. A nőre néz, majd vissza a bengára.*
- Komolyan? Nem gondoltam volna.* A nyelve hegyén van pár szemtelen csipkelődés, de inkább nem kísérti meg a szerencséjét két mélységivel. A nő felé fordul, hogy bemutatkozzon, ami kézcsókban fog kiteljesedni. Egy gyöngéd, néhány pillanatig kitartott csókot lehel a finom kesztyűs kézre. Látszik rajta, hogy igényli figyelmet, hát ezzel meg is adta neki. Most, hogy ilyen közel van hozzá jobban érzi intenzív citrusos illatát. Felnézve rá pedig megcsodálhatja a ritkaság számba menő női praktikák ízléses tömkelegét.*
~ Úgy tűnik jól fizető munkájuk lehet, ha telik ilyen szépítőszerekre. ~* Állapítja meg magában az egyértelműt.*
- Túloznék?* Emeli meg szemöldökét, hogy látványosan végig mérje innen magának ezt a kormos cicamicát.*
- Nem hiszem, hogy túlzás lenne a kijelentésem hölgyem.* Hízeleg neki még egy kört. Csintalan szemében kacér láng gyúl. Most, hogy kiderült, csak testvéri viszony fűzi őket szabadabb mer kacérkodni.*
- Köszönöm!* Fogadja el a meghívást. Máris felmászik az egyik székre, ami szabadon árválkodik. Éppen csak leteszi valagát a székre, amikor megérkezik egy másik behemót. Tipikusan az a fajta, akivel csak a baj van. Alesiannak nincs velük nagyobb baja, mert remek meggyőző képessége van, amit most is szívesen bemutatott volna, ha Lillyss nem cselekedik hamarabb. A kis tündér csak döbbenten figyeli az eseményeket. Aztán még az a bolond páncélos is jön az ostoba viccével, amin valamiért nem tud nevetni.*
- Ehhehehe!* Csak ezt a keserű kuncogásnak nevezet akármit tudja kipréselni magából.*
~ Ez is tuti olyan, mint az a kormos némber matriarcha volt. Nem egy gyöngéd szerető az biztos. ~* Fut át agyán, mert egyszer már volt dolga mélységivel, ráadásul egy olyan rangosabbal, még Pirtianesben, de azt sose felejti. Kemény szerető volt.*
~ Talán lehet, hogy nem kellene bepróbálkoznom. ~* Fut át agyán a gondolat, de betartani az ilyen nem olyan egyszerű.*
- Jó lesz az almabor is. Köszönöm!* Fogadja el az italt, főleg, ha még ki is töltik neki a pohárba.*
- Egészség!* Emeli poharát, majd aztán a lényegre tér, miután megízlelte a gyümölcsös bort.*
- Nem volt ez semmi, amit itt az előbb leművelt. Pedig milyen nagydarab volt. Tán a kisasszony is ilyen harcos szerzet volna, mint a testvére?* Kíváncsiskodik egy kicsit, majd aztán még egy kicsit.*
- Esetleg a kisasszonynak megtudhatnám a becses nevét? Az urat más ismerem, bár legutóbb a bemutatkozásig nem jutottunk el.* Itt eszébe jut megint, hogy mit hagytak félve.*
- Tényleg, sikerült lerendezni azt a nő ügyet? Nagyon érdekelne. *Ő már csak ilyen, sokat beszél és gyorsan.*
//Engedjük ki a gőzt//
* Az a nő határozottan provokálja a férfi népet, nem csak a megjelenésével, de még a viselkedésével is. Formás farát végig riszálja, ami csak mintha suttogná, hogy harapj belém. A kedélyek kicsit alább hagynak, amikor a behemót barátja is megjelenik, de csak rá kell nézni az asztalnál ücsörgő démonra. Még így is incselkedik a mohó szemekkel. Alesian viszont nem óhajt egy akkora benga állattal összetűzésbe kerülni, mint amilyen az a páncélos is, aki kíséri, de mégis oly ismerős számára. A felismerés, mint fénylő gyertyaláng világítja meg elméjét. Eddig csak egy oka lett volna, hogy az asztalhoz menjen, ami a lány, de most már rögtön kettő is akad. Valamit félbehagytak a férfival, amit jó volna befejezni. Így hát hamarosan az asztal mellett köt ki. Az ismerőssel kezd, amire láthatóan a bögyös meg is lepődik.*
- Örülök, hogy még nem felejtett el uram.* Vigyorog rá boldogan, mint egy kisgyermek. Közben rögtön tolakodó kérdésével ostromolja meg, ami a nővel kapcsolatos. Fel is mordul a páncélos, amire egy picit meghökken a tündér. Hát még a válaszra, amit kap. A nőre néz, majd vissza a bengára.*
- Komolyan? Nem gondoltam volna.* A nyelve hegyén van pár szemtelen csipkelődés, de inkább nem kísérti meg a szerencséjét két mélységivel. A nő felé fordul, hogy bemutatkozzon, ami kézcsókban fog kiteljesedni. Egy gyöngéd, néhány pillanatig kitartott csókot lehel a finom kesztyűs kézre. Látszik rajta, hogy igényli figyelmet, hát ezzel meg is adta neki. Most, hogy ilyen közel van hozzá jobban érzi intenzív citrusos illatát. Felnézve rá pedig megcsodálhatja a ritkaság számba menő női praktikák ízléses tömkelegét.*
~ Úgy tűnik jól fizető munkájuk lehet, ha telik ilyen szépítőszerekre. ~* Állapítja meg magában az egyértelműt.*
- Túloznék?* Emeli meg szemöldökét, hogy látványosan végig mérje innen magának ezt a kormos cicamicát.*
- Nem hiszem, hogy túlzás lenne a kijelentésem hölgyem.* Hízeleg neki még egy kört. Csintalan szemében kacér láng gyúl. Most, hogy kiderült, csak testvéri viszony fűzi őket szabadabb mer kacérkodni.*
- Köszönöm!* Fogadja el a meghívást. Máris felmászik az egyik székre, ami szabadon árválkodik. Éppen csak leteszi valagát a székre, amikor megérkezik egy másik behemót. Tipikusan az a fajta, akivel csak a baj van. Alesiannak nincs velük nagyobb baja, mert remek meggyőző képessége van, amit most is szívesen bemutatott volna, ha Lillyss nem cselekedik hamarabb. A kis tündér csak döbbenten figyeli az eseményeket. Aztán még az a bolond páncélos is jön az ostoba viccével, amin valamiért nem tud nevetni.*
- Ehhehehe!* Csak ezt a keserű kuncogásnak nevezet akármit tudja kipréselni magából.*
~ Ez is tuti olyan, mint az a kormos némber matriarcha volt. Nem egy gyöngéd szerető az biztos. ~* Fut át agyán, mert egyszer már volt dolga mélységivel, ráadásul egy olyan rangosabbal, még Pirtianesben, de azt sose felejti. Kemény szerető volt.*
~ Talán lehet, hogy nem kellene bepróbálkoznom. ~* Fut át agyán a gondolat, de betartani az ilyen nem olyan egyszerű.*
- Jó lesz az almabor is. Köszönöm!* Fogadja el az italt, főleg, ha még ki is töltik neki a pohárba.*
- Egészség!* Emeli poharát, majd aztán a lényegre tér, miután megízlelte a gyümölcsös bort.*
- Nem volt ez semmi, amit itt az előbb leművelt. Pedig milyen nagydarab volt. Tán a kisasszony is ilyen harcos szerzet volna, mint a testvére?* Kíváncsiskodik egy kicsit, majd aztán még egy kicsit.*
- Esetleg a kisasszonynak megtudhatnám a becses nevét? Az urat más ismerem, bár legutóbb a bemutatkozásig nem jutottunk el.* Itt eszébe jut megint, hogy mit hagytak félve.*
- Tényleg, sikerült lerendezni azt a nő ügyet? Nagyon érdekelne. *Ő már csak ilyen, sokat beszél és gyorsan.*
3214. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2022-04-18 13:06:35
Üzenet elküldve: 2022-04-18 13:06:35
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 302
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 302
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Függőségek kötelékében//
*Egy bosszúszomjas kis hang, melyet szándékosan enged hangoskodni most az összes többi felett, azt szajkózza, hogy elégedettnek kellene lennie a kikötői állapotát látva. Hogy ezután a végtelenül hitvány húzás után minden egyes ökölcsapást megérdemelt, akárki is legyen, aki így helybenhagyta. Akármennyire is szeretne most derűsen belesüppedni a kárörvendés ingoványába, valójában képtelen rá, ez pedig igencsak bosszantja.*
- Nem szoktál verekedni. *próbálja aggodalmát hűvös megjegyzéssel palástolni. Nem kérdez, de valójában magyarázatot vár, ez egészen egyértelműen kiderül hangjából. Igazán maga alatt lehetett a férfi, ha ilyesmibe bonyolódott, nem az a fajta, aki erővel intézi a dolgait. Ez sokkal inkább vallana Rhymornra.
A pillanatnyi elmezavar okozta gyengédséget sikerül szerencsére száműzni a bosszúsan felé vetülő pillantásokat látva. Képén ártatlan kifejezés ül, mintha valóban csupán a véletlen vezérelte volna a mozdulatot, de zöldjeiben ott dereng az elégedettség. Mosolya csak szélesedik a vádat menteni kívánó nyilvánvaló hazugságra.*
- Bosszú? *csaknem el is kuncogja magát, ahogy Nolenhez hasonló merengéssel próbálja ízlelgetni a szót* - Bosszú lett volna a pirtianesiek kezén hagyni *dorombol tovább kevélyen, egy pillanatra lehunyt szemmel kiélvezve a finom érintést, mielőtt józanságot erőltetne magára. Mennyivel könnyebb lenne a dolga, ha az ilyesmi teljesen hidegen hagyná.* - Eladni Cressys valamelyik haragosának vagy Antorac elé dobni.
*Kikezdhetetlenül cáfol rá az álságos revans vágyra, de tisztában van vele, a Velasco'rra túlságosan büszke ahhoz, hogy belássa. Nem is várja el tőle, már a tudat is puszta elégedettséggel tölti el, hogy sikerült fogást találnia rajta. Azt szende értetlenség köntösébe bújtatott aljasságot, amit magára ölt a székben, most képtelenség volna megtörni.*
- Tőlem? *ezen látszólag elgondolkodik, de az egész csak hitvány színjáték* - A kis papírosod alapján nem én vagyok az, aki a feltételeket szabja.
*Meglepő lehet ez a hirtelen jött engedelmesség, szinte már számítani lehet valamiféle galádságra, mely nem is várat sokat magára. Szórakozottan játszik inge gombjával, tekintete pimaszul villanva figyeli a mandulavágású pillantásokat.*
- Sajnos nem vagyok gondolatolvasó Velasco'rra, így kénytelen leszel elmondani, mit is vársz tőlem. *finoman provokál, mintha fogalma sem lenne róla, mi lenne a kikötői terve vele. Ó, pedig vannak ám sejtései, de esze ágában sincs megkönnyíteni a férfi dolgát.*
*Egy bosszúszomjas kis hang, melyet szándékosan enged hangoskodni most az összes többi felett, azt szajkózza, hogy elégedettnek kellene lennie a kikötői állapotát látva. Hogy ezután a végtelenül hitvány húzás után minden egyes ökölcsapást megérdemelt, akárki is legyen, aki így helybenhagyta. Akármennyire is szeretne most derűsen belesüppedni a kárörvendés ingoványába, valójában képtelen rá, ez pedig igencsak bosszantja.*
- Nem szoktál verekedni. *próbálja aggodalmát hűvös megjegyzéssel palástolni. Nem kérdez, de valójában magyarázatot vár, ez egészen egyértelműen kiderül hangjából. Igazán maga alatt lehetett a férfi, ha ilyesmibe bonyolódott, nem az a fajta, aki erővel intézi a dolgait. Ez sokkal inkább vallana Rhymornra.
A pillanatnyi elmezavar okozta gyengédséget sikerül szerencsére száműzni a bosszúsan felé vetülő pillantásokat látva. Képén ártatlan kifejezés ül, mintha valóban csupán a véletlen vezérelte volna a mozdulatot, de zöldjeiben ott dereng az elégedettség. Mosolya csak szélesedik a vádat menteni kívánó nyilvánvaló hazugságra.*
- Bosszú? *csaknem el is kuncogja magát, ahogy Nolenhez hasonló merengéssel próbálja ízlelgetni a szót* - Bosszú lett volna a pirtianesiek kezén hagyni *dorombol tovább kevélyen, egy pillanatra lehunyt szemmel kiélvezve a finom érintést, mielőtt józanságot erőltetne magára. Mennyivel könnyebb lenne a dolga, ha az ilyesmi teljesen hidegen hagyná.* - Eladni Cressys valamelyik haragosának vagy Antorac elé dobni.
*Kikezdhetetlenül cáfol rá az álságos revans vágyra, de tisztában van vele, a Velasco'rra túlságosan büszke ahhoz, hogy belássa. Nem is várja el tőle, már a tudat is puszta elégedettséggel tölti el, hogy sikerült fogást találnia rajta. Azt szende értetlenség köntösébe bújtatott aljasságot, amit magára ölt a székben, most képtelenség volna megtörni.*
- Tőlem? *ezen látszólag elgondolkodik, de az egész csak hitvány színjáték* - A kis papírosod alapján nem én vagyok az, aki a feltételeket szabja.
*Meglepő lehet ez a hirtelen jött engedelmesség, szinte már számítani lehet valamiféle galádságra, mely nem is várat sokat magára. Szórakozottan játszik inge gombjával, tekintete pimaszul villanva figyeli a mandulavágású pillantásokat.*
- Sajnos nem vagyok gondolatolvasó Velasco'rra, így kénytelen leszel elmondani, mit is vársz tőlem. *finoman provokál, mintha fogalma sem lenne róla, mi lenne a kikötői terve vele. Ó, pedig vannak ám sejtései, de esze ágában sincs megkönnyíteni a férfi dolgát.*
3213. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2022-04-18 08:46:21
Üzenet elküldve: 2022-04-18 08:46:21
Rang: Játékos
IC üzenetek: 184
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 184
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Engedjük ki a gőzt//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* A mélységi tekintete elsötétül. ~ Most cukkolni akar megint? Ez is rég volt már. ~ Húzza el a száját, de utána újra nővére tekintetét keresi. *
- Miből gondolod, hogy sokat fejlődtem?
* Csap nagy kezével az asztalra, hogy utána a kitöltött rövidet lehúzza. Az élet sok problémát teremt az emberek elé, főleg ha valaki egy nősténnyel próbál beszélgetni. Tekintete a bátortalan próbálkozókat figyeli, akik oda sereglettek a pulthoz. *
- Nem értem mire jó neked ez, hogy feleslegesen így meghülyíted őket.
* Nem tartja természet ellenesnek azt, hogy sok rajongója van a nővérének, hisz formás testével és bájos ravasz arcával sok hódolót tudhatott magának, de ez sok a fogadón belül teljesedhetett ki. A nagyvilágban, bármennyire is '' csinos '' mégis csak egy kormosnak tartják. ~ Az alkohol szabad gondolkozást ad úgy látszik. ~ Rántja meg vállát a gondolatra. Egy kis tündér jelenik meg a közelében, akire az elején a szemét ráncolja, de miután ő hozzá kezd el beszélni be is ugrik neki a kis növésű. *
- Áhh, te vagy az. Emlékszem igen.
* Bólint a megjegyzésre, de közben már italát pótolja. Egy ideig csak hallgatja a komédiást, csak azután kezdi el a szemöldökét felküldeni a plafonra. *
- Hah? * Mordul egy mélységeset. * - Miről beszélsz te meg? * Meglepettsége után mélységi társára mutat. * - Ő a nővérem.
* Vág meglepett fejet, de utána meg hallgathatja az ömlengését a kis tündérnek. ~ Páratlan szépség... ~ Hangosan cöccent hallatára, de utána a nevetését sem tudja vissza fojtani. ~ Ebből a légy piszokból is is csak vacsora lesz látom. ~ Egy pillanatig elgondolkozik a helyzeten, de mikor a kézcsókot meglátja egy kis vörös színű csík is fut az arcára. *
- Alig ismerem a tökmagot.
* Lillyss hellyel kínálja a kis lényt, ami nem nagyon lepi meg. *
- Persze, ígéret szép szó. Szolgáld ki magad tökmag.
* A poharas kérvényre egy méretes nagy bunkó jelenik meg. Egy pillanatig ökölbe szorított kézzel kezd el ülni, de amint rájön, hogy nővére tudja kezelni a problémát, megnyugszik. Már nem először látott ilyet, és nem is ez lesz az utolsó. Megtanulta már kezelni az ilyen kérőket. A kis tündér felé fordul. *
- Vigyázz a nővéremmel, egy fekete özvegyet csodálhatsz meg benne. Megkapja amit akar, utána felzabál a picsába.
* A viccétől az asztalt csapkodva kacag, egyáltalán nem zavartatva magát, hogy nem volt vicces. *
//Engedjük ki a gőzt//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* A mélységi tekintete elsötétül. ~ Most cukkolni akar megint? Ez is rég volt már. ~ Húzza el a száját, de utána újra nővére tekintetét keresi. *
- Miből gondolod, hogy sokat fejlődtem?
* Csap nagy kezével az asztalra, hogy utána a kitöltött rövidet lehúzza. Az élet sok problémát teremt az emberek elé, főleg ha valaki egy nősténnyel próbál beszélgetni. Tekintete a bátortalan próbálkozókat figyeli, akik oda sereglettek a pulthoz. *
- Nem értem mire jó neked ez, hogy feleslegesen így meghülyíted őket.
* Nem tartja természet ellenesnek azt, hogy sok rajongója van a nővérének, hisz formás testével és bájos ravasz arcával sok hódolót tudhatott magának, de ez sok a fogadón belül teljesedhetett ki. A nagyvilágban, bármennyire is '' csinos '' mégis csak egy kormosnak tartják. ~ Az alkohol szabad gondolkozást ad úgy látszik. ~ Rántja meg vállát a gondolatra. Egy kis tündér jelenik meg a közelében, akire az elején a szemét ráncolja, de miután ő hozzá kezd el beszélni be is ugrik neki a kis növésű. *
- Áhh, te vagy az. Emlékszem igen.
* Bólint a megjegyzésre, de közben már italát pótolja. Egy ideig csak hallgatja a komédiást, csak azután kezdi el a szemöldökét felküldeni a plafonra. *
- Hah? * Mordul egy mélységeset. * - Miről beszélsz te meg? * Meglepettsége után mélységi társára mutat. * - Ő a nővérem.
* Vág meglepett fejet, de utána meg hallgathatja az ömlengését a kis tündérnek. ~ Páratlan szépség... ~ Hangosan cöccent hallatára, de utána a nevetését sem tudja vissza fojtani. ~ Ebből a légy piszokból is is csak vacsora lesz látom. ~ Egy pillanatig elgondolkozik a helyzeten, de mikor a kézcsókot meglátja egy kis vörös színű csík is fut az arcára. *
- Alig ismerem a tökmagot.
* Lillyss hellyel kínálja a kis lényt, ami nem nagyon lepi meg. *
- Persze, ígéret szép szó. Szolgáld ki magad tökmag.
* A poharas kérvényre egy méretes nagy bunkó jelenik meg. Egy pillanatig ökölbe szorított kézzel kezd el ülni, de amint rájön, hogy nővére tudja kezelni a problémát, megnyugszik. Már nem először látott ilyet, és nem is ez lesz az utolsó. Megtanulta már kezelni az ilyen kérőket. A kis tündér felé fordul. *
- Vigyázz a nővéremmel, egy fekete özvegyet csodálhatsz meg benne. Megkapja amit akar, utána felzabál a picsába.
* A viccétől az asztalt csapkodva kacag, egyáltalán nem zavartatva magát, hogy nem volt vicces. *
3212. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2022-04-17 23:31:14
Üzenet elküldve: 2022-04-17 23:31:14
Rang: Játékos
IC üzenetek: 188
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 188
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Engedjük ki a gőzt//
* Az üveget kezében tartja míg másikkal az asztalra könyökől egy gúnyos félmosoly keretében. Lábait keresztbe téve felveszi a teljesen látványos '' izgalomra vágyok pozícióját. '' Limmen szavait mégis érdeklődve hallgatja. *
- Énse tudom, de igazad van.
* Szeme közben nem téveszti a férfiakat, fájlaló lábúak között is akad még bátor aki a pulthoz sereglett. Tudja jól, hogy most mi fog történni, és tekintetében a gonosz elvárás szikrája gyúl. ~ Kíváncsi vagyok, hogy a törpök megpróbálják-e. ~ Kuncog magában, de tekintetével próbálja követni Limment. *
- Ne is foglalkozz velem, mond csak nyugodtan. * Kuncog tovább. * - Nee.Neeh..Nemm Nem téged nevetlek ki, csak eszembe jutott, hogy ez az egész milyen ironikus. De büszke vagyok rád öcsém, sokat fejlődtél.
* Biccent elismerően Limmen felé. Nem áll szándékában lerombolni azt az önbizalmat amit szerzett, így mindenképp támogatni fogja a döntéseiben. ~ Milyen furcsa, hogy ellene beszélnek állandóan, mégis önállósodik. ~ A fogadó vendégei már dél környékén sokat öntöttek a garatra, ahogy látja, meg is érkezik az első bátor jelentkező. Meglepetésére testvéréhez beszél, és nem hozzá. Meglepettségét és érdeklődését nem tudja le tagadni, a kis szerzet kapcsán. Jobban meg is nézi a tündért magának. Limmen válaszaitól függetlenül mikor Lillyss felé fordul egy pillanatra láng gyűlik a szemében. *
- Ön túloz.
* Adja elő magát, de eszében sincs ártatlannak mutatnia magát. Az a hajó már a feszes nadrággal együtt eltűnt. A kéz csókot elfogadja és hagyja is a férfinak, de tekintetével mosolyogva Limmen reakcióját várja. ~ Durran vagy robban? Ez itt a kérdés. ~ Kacag fel a kis tündér előtt. Kezével int a mellette lévő székre. *
- Limmen barátja az én barátom is. Fogyasszon csak az italokból.
* Kesztyűjét lassan lehúzva az asztalra teszi, majd újaival segít nyelvének egy hangos füttyért. *
- Poharat!
* Int az egyik pultos lány felé, de a személyzet helyett egy nagyobb termetű marcona külsejű alak jelenik meg a pohár és egy üveg almabor társaságában. Minden kérdés nélkül foglalja el az egyik helyet Lillyss bal oldalán. A szakállas termetes férfin már érezhető, hogy nem az első italát fogyasztotta el a fogadóba látogatása óta. Néhány asztallal arrébb még biztató társaságot is kap, akik hangos kiáltásokkal és füttyökkel próbálják biztatni a tetovált férfit. *
- Szervusz szépségem. Mit szhóná ha fömennénk egyh kicshit szhórakozni. ehh?
* Tekintete csak egy pillanatra állapodik meg a tisztátlan férfin, az almabort az asztal közepére húzza, majd mosolyogva ránéz a férfire. *
- Nagyon bájos ajánlat, deh..... * Néz végig a férfin. * - De nem vagy az esetem. De mindenképp köszönöm az italt.
* Fordulna is vissza Lillyss a tündérhez és Limmen társaságához, de erre a férfi késztetést érez, hogy a vállánál fogva vissza fordítsa a mélységit, amire egy gyors mozdulattal egyik dobótőrét az ágyékához szorítja, nem látványosan. *
- Ahogy jeleztem. * Nyomja a tökeinek a kését. * - Nem * Nyom még egyet a tőrön. * - Vagy * Fordítja meg a pengét, hogy érezze mivel van dolga. * - Az esetem.
* Nem is kell több a részeges fickónak, a lassított szavak olyan tisztán jutnak el az agy helyéig, hogy tekintetére teljesen kiül a páncik. *
- Kísértheted a szerencsédet, de választhatod a békés iszogatást is haverjaiddal.
* Kacsint rá gonosz fénnyel a szemében a férfire, aki inkább látványosan vissza vonulót fúj. Az orra alatt azért mégis dünnyög valamit, de azt már nem nagyon hallja Lillyss. A többiekhez vissza fordulva ugyanazzal a mosollyal jelzi. *
- Szereztem poharat is, és még piát is.
* Kacag fel gúnyosan a mélységi, és a tündér elé tolja a poharat. *
- Melyikből szeretnél kérni?
* Néz rá ártatlanul, de mégis azzal a gonosz csillogással, amit az ablakokon beáramló fény csak jobban megvilágít. *
//Engedjük ki a gőzt//
* Az üveget kezében tartja míg másikkal az asztalra könyökől egy gúnyos félmosoly keretében. Lábait keresztbe téve felveszi a teljesen látványos '' izgalomra vágyok pozícióját. '' Limmen szavait mégis érdeklődve hallgatja. *
- Énse tudom, de igazad van.
* Szeme közben nem téveszti a férfiakat, fájlaló lábúak között is akad még bátor aki a pulthoz sereglett. Tudja jól, hogy most mi fog történni, és tekintetében a gonosz elvárás szikrája gyúl. ~ Kíváncsi vagyok, hogy a törpök megpróbálják-e. ~ Kuncog magában, de tekintetével próbálja követni Limment. *
- Ne is foglalkozz velem, mond csak nyugodtan. * Kuncog tovább. * - Nee.Neeh..Nemm Nem téged nevetlek ki, csak eszembe jutott, hogy ez az egész milyen ironikus. De büszke vagyok rád öcsém, sokat fejlődtél.
* Biccent elismerően Limmen felé. Nem áll szándékában lerombolni azt az önbizalmat amit szerzett, így mindenképp támogatni fogja a döntéseiben. ~ Milyen furcsa, hogy ellene beszélnek állandóan, mégis önállósodik. ~ A fogadó vendégei már dél környékén sokat öntöttek a garatra, ahogy látja, meg is érkezik az első bátor jelentkező. Meglepetésére testvéréhez beszél, és nem hozzá. Meglepettségét és érdeklődését nem tudja le tagadni, a kis szerzet kapcsán. Jobban meg is nézi a tündért magának. Limmen válaszaitól függetlenül mikor Lillyss felé fordul egy pillanatra láng gyűlik a szemében. *
- Ön túloz.
* Adja elő magát, de eszében sincs ártatlannak mutatnia magát. Az a hajó már a feszes nadrággal együtt eltűnt. A kéz csókot elfogadja és hagyja is a férfinak, de tekintetével mosolyogva Limmen reakcióját várja. ~ Durran vagy robban? Ez itt a kérdés. ~ Kacag fel a kis tündér előtt. Kezével int a mellette lévő székre. *
- Limmen barátja az én barátom is. Fogyasszon csak az italokból.
* Kesztyűjét lassan lehúzva az asztalra teszi, majd újaival segít nyelvének egy hangos füttyért. *
- Poharat!
* Int az egyik pultos lány felé, de a személyzet helyett egy nagyobb termetű marcona külsejű alak jelenik meg a pohár és egy üveg almabor társaságában. Minden kérdés nélkül foglalja el az egyik helyet Lillyss bal oldalán. A szakállas termetes férfin már érezhető, hogy nem az első italát fogyasztotta el a fogadóba látogatása óta. Néhány asztallal arrébb még biztató társaságot is kap, akik hangos kiáltásokkal és füttyökkel próbálják biztatni a tetovált férfit. *
- Szervusz szépségem. Mit szhóná ha fömennénk egyh kicshit szhórakozni. ehh?
* Tekintete csak egy pillanatra állapodik meg a tisztátlan férfin, az almabort az asztal közepére húzza, majd mosolyogva ránéz a férfire. *
- Nagyon bájos ajánlat, deh..... * Néz végig a férfin. * - De nem vagy az esetem. De mindenképp köszönöm az italt.
* Fordulna is vissza Lillyss a tündérhez és Limmen társaságához, de erre a férfi késztetést érez, hogy a vállánál fogva vissza fordítsa a mélységit, amire egy gyors mozdulattal egyik dobótőrét az ágyékához szorítja, nem látványosan. *
- Ahogy jeleztem. * Nyomja a tökeinek a kését. * - Nem * Nyom még egyet a tőrön. * - Vagy * Fordítja meg a pengét, hogy érezze mivel van dolga. * - Az esetem.
* Nem is kell több a részeges fickónak, a lassított szavak olyan tisztán jutnak el az agy helyéig, hogy tekintetére teljesen kiül a páncik. *
- Kísértheted a szerencsédet, de választhatod a békés iszogatást is haverjaiddal.
* Kacsint rá gonosz fénnyel a szemében a férfire, aki inkább látványosan vissza vonulót fúj. Az orra alatt azért mégis dünnyög valamit, de azt már nem nagyon hallja Lillyss. A többiekhez vissza fordulva ugyanazzal a mosollyal jelzi. *
- Szereztem poharat is, és még piát is.
* Kacag fel gúnyosan a mélységi, és a tündér elé tolja a poharat. *
- Melyikből szeretnél kérni?
* Néz rá ártatlanul, de mégis azzal a gonosz csillogással, amit az ablakokon beáramló fény csak jobban megvilágít. *
3211. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2022-04-17 23:04:05
Üzenet elküldve: 2022-04-17 23:04:05
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 136
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 136
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Mordokhai Elladur//
*Azért lelki szemei előtt lejátszódik a kép, ahol ő és Mordokhai egymást támogatva próbálnak talpon vagy széken maradni. Volt rá precedens, hogy ennyire sikerült magát szétcsapni, de az ifjoncabb éveinek gyümölcse volt. Mostanság eléggé tartózkodó életet él, legalábbis magához képest. Attól pedig nem fél, hogy a fogadós kitenné a szűrüket. Amíg persze nem tesznek kárt semmiben, hiszen minél többet isznak, annál több a bevétel is. De azért nem tervez ekkora kirohanást mára. Elég pocsék lezárása lenne a napnak, ha az estére már nem emlékezne egy fikarcnyit sem. Eme gondolataiból a kacsintás és a cseppet sem szerény kérdés vezeti ki. Amire nem kezd el házsártoskodni, csupán csak egy pajkosabb mosoly keretében emeli fel a kezeit, ártatlanságát és tudatlanságát bizonygatva.*
- Én nem tudhatom hatalmasságodat, hisz nem volt lehetőségem rendesen ellenőrizni.
*Viszonozza a kacsintást, majd halk kuncogás keretében tér is a szobába. Mondhatni azért zavarba jön attól, hogy bizonyosan túl nyíltan bámulhatott, hiszen a humorral kevert magyarázat hamar meg is érkezik. Egy pillanatra sem ijed meg tőle, nagyjából magában össze tudja rakni a kalandor életet és a hozzá tartozó történeteket, amik igen gyakran járhatnak ilyesfajta sebhelyekkel. Így csak mosolyogva rántja meg a vállait, ahogy inkább ő maga is szárazba öltözik.*
- A kalandorok kiváltsága vagy átka? Életben vagy és ez a lényeg. Aztán meg lehet, hogy csak azért mert gyorsan szaladsz.
*Szúrja oda vigyorogva, majd elkészülve perdül a férfi felé. A szigorú pillantásra és intelemre először felszaladnak a szemöldökei, majd magát meg sem hazudtoló színpadiassággal biccenti le az ajkait.*
- Ne haragudj apuci. Legközelebb jobban odafigyelek.
*Teszi is szívére a kezét heves bólogatások közepette. Igaz, ami igaz, ha már Mordokhai ennyire kedves vele jár annyi, hogy nem teszi kényelmetlenné az ő helyzetét sem. Így a vizes ruha elpakolása alapvetően neki is eszébe juthatott volna. De a száraz ruha és az evés-ivás gondolata ezt az illemtudást most gyorsan kiűzte a fejéből.*
- Ne haragudj.
*teszi azért hozzá, hogy ne legyen undok és tiszteletlen. Nem szeretné megkockáztatni, hogy tanító jelleggel visszakényszerítsék a vizes göncébe. Így most minden szavával igyekszik társa kedvére tenni.*
- De ágyon aludni? Olyan unalmas vagy.
*Csak odadöfi még vigyorogva, de azért elég halkan a gonosz kis megjegyzést. Közben pedig a kérdés eldöntetett. Jöhet a vacsora. Meg persze az alkohol, mert abból már nem ad lejjebb egy fikarcnyit sem. Visszaballag a fogadótérbe, majd a kiválasztott asztalhoz ülve tűnődik el egy pillanatra. Először is a piát azt beígérte, szóval azt kell gondosan kiválasztania, meg hát úgy tűnik, hogy a vacsorát meg neki állják. Testvéries munkamegosztással pedig neki is áll a rendelésnek, amit a kis helyeske felszolgálólány az asztalukhoz érkezik.*
- Ha szereted a leveseket, akkor az őzragut feltétlenül meg kell kóstolnod. Vagy majd kapsz az enyémből, mert én azt választom.
*Válaszol is a kérdésre. Szerencsére az étel kérdésében nem sokat szokott gondolkodni.
Közben pedig övéről leakasztja az erszényét és pár aranyat ki is számol az asztalra, majd a lányka elé kezdi tologatni.*
- Én az italt állom az elején, szóval egyszer kérünk két pohár Pálinkát. *Számolja le gondosan a 38 aranyat.*
*Még egyszer visszahúzza a kezét, jelezve, hogy még egyáltalán nem végzett. Azután a markában tartva azt a pár darab aranyat mélyen eltűnődve hümmög párat, még a fejét is ingatja mellé, hogy jobban látszódjon mennyire is odakoncentrál.*
- Meg Aranyom csapj mellé még két korsó Ullamar sört is. *Teszi végül a lányka markába a 26 aranyat, s teljes elégedettséggel dől hátra a széken.*
*Most már az ölébe pakolja a kezeit, jelezve, hogy egyelőre ő maga végzett a rendeléssel. Reméli, hogy partnerének sem lesz ellenélre az ital. Ha igen, akkor sem fog kárba veszni, mert ő majd elkortyolgatja azt. Amíg pedig Mordokhai elintézi a vacsora kérdését csendben marad. De amint a lányka távozik az asztaltól sárga szemei ismét a férfira szegeződnek. Közelebb hajolva könyököl az asztal lapjára, s ujjait összekulcsolva támasztja meg állát a kézfején.*
- Nos akkor eljött az ideje a nyugodt, komoly és felnőttekhez méltó társalgásnak. Már meggyónhatod minden bűnödet és mesélhetsz magadról. Úgy is érdekesebb vagy, mint én.
*Billenti félre kissé a fejét. Nem akar pofátlan lenni, de kíváncsiságát muszáj kielégítenie, így belecsap a lecsóba.*
- Miért nincs melletted egy kalandor asszony? Jóképű vagy, humoros és kedves. Meg a nők többsége állítólag szereti a veszélyes férfiakat.
*Enged is meg itt egy teljes fogsoros vigyort. Amivel persze csak azt igyekszik kompenzálni, hogy valóban komolyan gondolta, amit mondott. Csak azt nem akarja, hogy ebben Mordokhai is biztos legyen. Azt érti, vagy legalábbis nagyjából sejti, hogy a férfinek még nem érkezett el a letelepedés ideje, nem is nagyon tudná elképzelni, de sok asszony van, aki szintén a kalandnak él. De olyat sem lát a férfi közelében.*
- Meg hol van az a híres Vörös? Annyit meséltél róla. A végén még őt is meg akarom majd ismerni, ha így folytatod.
*Kuncog fel halkan, s ha társa belekezd a mesébe ő füleit hegyezve hallgatja minden egyes szavát. Hiszen egy kalandokban jártas férfi sokkal több mesélni valóval szolgálhat, mint amennyivel a lány rendelkezik.*
*Azért lelki szemei előtt lejátszódik a kép, ahol ő és Mordokhai egymást támogatva próbálnak talpon vagy széken maradni. Volt rá precedens, hogy ennyire sikerült magát szétcsapni, de az ifjoncabb éveinek gyümölcse volt. Mostanság eléggé tartózkodó életet él, legalábbis magához képest. Attól pedig nem fél, hogy a fogadós kitenné a szűrüket. Amíg persze nem tesznek kárt semmiben, hiszen minél többet isznak, annál több a bevétel is. De azért nem tervez ekkora kirohanást mára. Elég pocsék lezárása lenne a napnak, ha az estére már nem emlékezne egy fikarcnyit sem. Eme gondolataiból a kacsintás és a cseppet sem szerény kérdés vezeti ki. Amire nem kezd el házsártoskodni, csupán csak egy pajkosabb mosoly keretében emeli fel a kezeit, ártatlanságát és tudatlanságát bizonygatva.*
- Én nem tudhatom hatalmasságodat, hisz nem volt lehetőségem rendesen ellenőrizni.
*Viszonozza a kacsintást, majd halk kuncogás keretében tér is a szobába. Mondhatni azért zavarba jön attól, hogy bizonyosan túl nyíltan bámulhatott, hiszen a humorral kevert magyarázat hamar meg is érkezik. Egy pillanatra sem ijed meg tőle, nagyjából magában össze tudja rakni a kalandor életet és a hozzá tartozó történeteket, amik igen gyakran járhatnak ilyesfajta sebhelyekkel. Így csak mosolyogva rántja meg a vállait, ahogy inkább ő maga is szárazba öltözik.*
- A kalandorok kiváltsága vagy átka? Életben vagy és ez a lényeg. Aztán meg lehet, hogy csak azért mert gyorsan szaladsz.
*Szúrja oda vigyorogva, majd elkészülve perdül a férfi felé. A szigorú pillantásra és intelemre először felszaladnak a szemöldökei, majd magát meg sem hazudtoló színpadiassággal biccenti le az ajkait.*
- Ne haragudj apuci. Legközelebb jobban odafigyelek.
*Teszi is szívére a kezét heves bólogatások közepette. Igaz, ami igaz, ha már Mordokhai ennyire kedves vele jár annyi, hogy nem teszi kényelmetlenné az ő helyzetét sem. Így a vizes ruha elpakolása alapvetően neki is eszébe juthatott volna. De a száraz ruha és az evés-ivás gondolata ezt az illemtudást most gyorsan kiűzte a fejéből.*
- Ne haragudj.
*teszi azért hozzá, hogy ne legyen undok és tiszteletlen. Nem szeretné megkockáztatni, hogy tanító jelleggel visszakényszerítsék a vizes göncébe. Így most minden szavával igyekszik társa kedvére tenni.*
- De ágyon aludni? Olyan unalmas vagy.
*Csak odadöfi még vigyorogva, de azért elég halkan a gonosz kis megjegyzést. Közben pedig a kérdés eldöntetett. Jöhet a vacsora. Meg persze az alkohol, mert abból már nem ad lejjebb egy fikarcnyit sem. Visszaballag a fogadótérbe, majd a kiválasztott asztalhoz ülve tűnődik el egy pillanatra. Először is a piát azt beígérte, szóval azt kell gondosan kiválasztania, meg hát úgy tűnik, hogy a vacsorát meg neki állják. Testvéries munkamegosztással pedig neki is áll a rendelésnek, amit a kis helyeske felszolgálólány az asztalukhoz érkezik.*
- Ha szereted a leveseket, akkor az őzragut feltétlenül meg kell kóstolnod. Vagy majd kapsz az enyémből, mert én azt választom.
*Válaszol is a kérdésre. Szerencsére az étel kérdésében nem sokat szokott gondolkodni.
Közben pedig övéről leakasztja az erszényét és pár aranyat ki is számol az asztalra, majd a lányka elé kezdi tologatni.*
- Én az italt állom az elején, szóval egyszer kérünk két pohár Pálinkát. *Számolja le gondosan a 38 aranyat.*
*Még egyszer visszahúzza a kezét, jelezve, hogy még egyáltalán nem végzett. Azután a markában tartva azt a pár darab aranyat mélyen eltűnődve hümmög párat, még a fejét is ingatja mellé, hogy jobban látszódjon mennyire is odakoncentrál.*
- Meg Aranyom csapj mellé még két korsó Ullamar sört is. *Teszi végül a lányka markába a 26 aranyat, s teljes elégedettséggel dől hátra a széken.*
*Most már az ölébe pakolja a kezeit, jelezve, hogy egyelőre ő maga végzett a rendeléssel. Reméli, hogy partnerének sem lesz ellenélre az ital. Ha igen, akkor sem fog kárba veszni, mert ő majd elkortyolgatja azt. Amíg pedig Mordokhai elintézi a vacsora kérdését csendben marad. De amint a lányka távozik az asztaltól sárga szemei ismét a férfira szegeződnek. Közelebb hajolva könyököl az asztal lapjára, s ujjait összekulcsolva támasztja meg állát a kézfején.*
- Nos akkor eljött az ideje a nyugodt, komoly és felnőttekhez méltó társalgásnak. Már meggyónhatod minden bűnödet és mesélhetsz magadról. Úgy is érdekesebb vagy, mint én.
*Billenti félre kissé a fejét. Nem akar pofátlan lenni, de kíváncsiságát muszáj kielégítenie, így belecsap a lecsóba.*
- Miért nincs melletted egy kalandor asszony? Jóképű vagy, humoros és kedves. Meg a nők többsége állítólag szereti a veszélyes férfiakat.
*Enged is meg itt egy teljes fogsoros vigyort. Amivel persze csak azt igyekszik kompenzálni, hogy valóban komolyan gondolta, amit mondott. Csak azt nem akarja, hogy ebben Mordokhai is biztos legyen. Azt érti, vagy legalábbis nagyjából sejti, hogy a férfinek még nem érkezett el a letelepedés ideje, nem is nagyon tudná elképzelni, de sok asszony van, aki szintén a kalandnak él. De olyat sem lát a férfi közelében.*
- Meg hol van az a híres Vörös? Annyit meséltél róla. A végén még őt is meg akarom majd ismerni, ha így folytatod.
*Kuncog fel halkan, s ha társa belekezd a mesébe ő füleit hegyezve hallgatja minden egyes szavát. Hiszen egy kalandokban jártas férfi sokkal több mesélni valóval szolgálhat, mint amennyivel a lány rendelkezik.*
3210. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2022-04-17 21:48:03
Üzenet elküldve: 2022-04-17 21:48:03
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 258
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 258
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Engedjük ki a gőzt//
* Mi mást csinálhatna egy magafajta tündér, mint hogy a fogadó népét szórakoztatja aprópénzért, potya piáért, meg elismerésért, ami akkor a legédesebb, ha szép lányoktól jön.*
- ... és azok a nők. Amilyen szépek olyan veszedelmesek.* Éppen wegtoreni utazásait ecseteli a lelkes hallgatóságnak. A sivatagi törzsek asszonyairól szóló élménybeszámolója mindig nagy sikert arat. Szeret a társaság középpontjában lenni, mint ahogy most is. A figyelmet nem megszerezni nehéz, hanem fenntartani. Elég néha valami apróság, hogy egy pillanat töredéke alatt maradjon hallgatóság nélkül. Ez az apróság jelenleg két mélységi személyében érkezik. Az ajtó kinyílik és egy igen dekoratív kormos cica lép be rajta. Nem kérdés, hogy az ő szeme is megakad rajta.*
~ Ejha! Ezt nevezem én finom falatnak. ~* Nem csak ő, mert a férfinép figyelme rögtön megakad rajta. Tekintetével leköveti a nő útját a pultig, majd aztán az asztalhoz. Két ujját a szájába veszi ő is, hogy csatlakozzon a fütyörésző tömegnek. Normál esetben nem tenne ilyet egy mélységire, mert ismeri már a fajtájukat. Velük jobb vigyázni, de most túl sokan vannak egy nyilvános helyen, hogy ebből bármi baja legyen. Mellette sétálhat el Lillyss, mivel a tündér pont a söntésnél foglalt helyet. Csak annyira bámulja meg, mint a többi férfi, csak neki ehhez még helyezkednie is kell, mert a sok ostoba tulok pont elé áll.*
~ Ez egy igazi kis dög lehet. ~* Egyértelmű tudatában a nő azzal, hogy mennyire tetszetős a hímek számára, amit még szóvá is tesz nekik. Alesian is, mint jó néhányan már rendelné is azt az italt, de ekkor jelenik meg az a nagydarab. Az, hogy olykor kitakarják ilyenkor áldássá változik. Ha teheti kerüli a csizmákat, főleg a vaslat verziót. A páncélosra pillantva mégis elfogja egy érzés.*
~ Olyan ismerős nekem ez az alak valahonnan. ~* Tűnődik el, de így hirtelen nem tud arcot is társítani a páncélhoz. A találkozás nem hagyott benne nagyon nyomot, így az emléke már megkopott ennek a férfinak. Tekintetével követi az asztalhoz, ahol lekerül róla a sisak.*
~ Teysus csípjen meg, ha ez nem az a melák, aki úgy ott hagyott a múltkor. Ezek szerint tényleg nő ügy volt a dologban. ~* Már rémlik neki a morcos kormos, akinek nő baja volt, legalábbis erre a következtetésre jutott.*
~ Szóval ez a nő volt a baja? ~* A fogadó rendje kezd visszaállni a rendes kerékvágásba. Akár folytathatná is a mesélést, de nincs kedve hozzá. Most már nagyon is érdekli a két sötételf. Lepattan a székéről megigazítja magán a göncét, ha már ilyen tetszetős nőstényt közelít meg. Kihúzza magát és az asztalukhoz masírozik.*
- Maga aztán mindig fel tudja hívni magára a figyelmet. Őszintén szólva nem gondoltam volna, hogy valaha is látom még azután, hogy olyan hirtelen elviharzott.* Enyhe szemrehányást lehet kihallani a hangjából, de ezt csak a hangulat kedvéért teszi.*
- Ugye emlékszik még rám? Én vagyok a komédiás, akivel egy ital mellett beszélgetünk a khm problémájáról. Ahogy látom megoldódott azóta.* Kacsint rá a férfira, mert számára egyértelmű, hogy a nő az ő partnere.*
- Hölgyem! Páratlan szépsége felüdülés ezen szürke napokon. Tökvirág Alesian szolgálatára!*Hajol meg illendően és lép egy lépést előre a nő felé. Nem titkolt szándéka, hogy kezet csókoljon, ha ezt engedik neki. A férfinak már jelzet burkoltan, hogy még lóg neki egy itallal. A bemutatkozás után kelletlenül, de kénytelen lesz majd felé fordulni. Látta mit művelt a többi férfival, nem szeretne a sorsukra jutni. Diszkréten várja, hogy beteljesítse az ígéretét, amit múltkor tett neki. Valószínűleg érdekes információkkal szolgálhat neki, de ha más nem a legutóbbi italmeghívását visszanyerheti.*
//Engedjük ki a gőzt//
* Mi mást csinálhatna egy magafajta tündér, mint hogy a fogadó népét szórakoztatja aprópénzért, potya piáért, meg elismerésért, ami akkor a legédesebb, ha szép lányoktól jön.*
- ... és azok a nők. Amilyen szépek olyan veszedelmesek.* Éppen wegtoreni utazásait ecseteli a lelkes hallgatóságnak. A sivatagi törzsek asszonyairól szóló élménybeszámolója mindig nagy sikert arat. Szeret a társaság középpontjában lenni, mint ahogy most is. A figyelmet nem megszerezni nehéz, hanem fenntartani. Elég néha valami apróság, hogy egy pillanat töredéke alatt maradjon hallgatóság nélkül. Ez az apróság jelenleg két mélységi személyében érkezik. Az ajtó kinyílik és egy igen dekoratív kormos cica lép be rajta. Nem kérdés, hogy az ő szeme is megakad rajta.*
~ Ejha! Ezt nevezem én finom falatnak. ~* Nem csak ő, mert a férfinép figyelme rögtön megakad rajta. Tekintetével leköveti a nő útját a pultig, majd aztán az asztalhoz. Két ujját a szájába veszi ő is, hogy csatlakozzon a fütyörésző tömegnek. Normál esetben nem tenne ilyet egy mélységire, mert ismeri már a fajtájukat. Velük jobb vigyázni, de most túl sokan vannak egy nyilvános helyen, hogy ebből bármi baja legyen. Mellette sétálhat el Lillyss, mivel a tündér pont a söntésnél foglalt helyet. Csak annyira bámulja meg, mint a többi férfi, csak neki ehhez még helyezkednie is kell, mert a sok ostoba tulok pont elé áll.*
~ Ez egy igazi kis dög lehet. ~* Egyértelmű tudatában a nő azzal, hogy mennyire tetszetős a hímek számára, amit még szóvá is tesz nekik. Alesian is, mint jó néhányan már rendelné is azt az italt, de ekkor jelenik meg az a nagydarab. Az, hogy olykor kitakarják ilyenkor áldássá változik. Ha teheti kerüli a csizmákat, főleg a vaslat verziót. A páncélosra pillantva mégis elfogja egy érzés.*
~ Olyan ismerős nekem ez az alak valahonnan. ~* Tűnődik el, de így hirtelen nem tud arcot is társítani a páncélhoz. A találkozás nem hagyott benne nagyon nyomot, így az emléke már megkopott ennek a férfinak. Tekintetével követi az asztalhoz, ahol lekerül róla a sisak.*
~ Teysus csípjen meg, ha ez nem az a melák, aki úgy ott hagyott a múltkor. Ezek szerint tényleg nő ügy volt a dologban. ~* Már rémlik neki a morcos kormos, akinek nő baja volt, legalábbis erre a következtetésre jutott.*
~ Szóval ez a nő volt a baja? ~* A fogadó rendje kezd visszaállni a rendes kerékvágásba. Akár folytathatná is a mesélést, de nincs kedve hozzá. Most már nagyon is érdekli a két sötételf. Lepattan a székéről megigazítja magán a göncét, ha már ilyen tetszetős nőstényt közelít meg. Kihúzza magát és az asztalukhoz masírozik.*
- Maga aztán mindig fel tudja hívni magára a figyelmet. Őszintén szólva nem gondoltam volna, hogy valaha is látom még azután, hogy olyan hirtelen elviharzott.* Enyhe szemrehányást lehet kihallani a hangjából, de ezt csak a hangulat kedvéért teszi.*
- Ugye emlékszik még rám? Én vagyok a komédiás, akivel egy ital mellett beszélgetünk a khm problémájáról. Ahogy látom megoldódott azóta.* Kacsint rá a férfira, mert számára egyértelmű, hogy a nő az ő partnere.*
- Hölgyem! Páratlan szépsége felüdülés ezen szürke napokon. Tökvirág Alesian szolgálatára!*Hajol meg illendően és lép egy lépést előre a nő felé. Nem titkolt szándéka, hogy kezet csókoljon, ha ezt engedik neki. A férfinak már jelzet burkoltan, hogy még lóg neki egy itallal. A bemutatkozás után kelletlenül, de kénytelen lesz majd felé fordulni. Látta mit művelt a többi férfival, nem szeretne a sorsukra jutni. Diszkréten várja, hogy beteljesítse az ígéretét, amit múltkor tett neki. Valószínűleg érdekes információkkal szolgálhat neki, de ha más nem a legutóbbi italmeghívását visszanyerheti.*
3209. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2022-04-17 19:28:34
Üzenet elküldve: 2022-04-17 19:28:34
Rang: Játékos
IC üzenetek: 184
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 184
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Engedjük ki a gőzt//
* Nővére után lép be a fogadó káoszába, az asztalok nagy része tele van, ahogyan álló vendégek is bőven akadnak a tűznél. Kellemesen melegedett fel utóbbi időben a város, de még az éjszakák hűvösek, ahogyan a reggelek is az erősen párásak levegőtől. A pultnál Lillyss mellett megáll és megvárja, hogy kikérje a kívánt alkoholt. Amint megjegyzi, hogy az ő feladata mi lesz már gondolkodás nélkül bólint rá. Két üveg Pálinkát is kikér a pulttól. Egészen borsos 38 aranyat fizet értük. *
- Azért megvárhatnál!
* Förmed utána, hogy aztán a két üveget megfogva elinduljon utána. A férfiak a szokásos módon reagálnak a nővérére, ami kis ingert hoz ki belőle. Szemével vizslatja a nagyszájúakat, és nem haboz teljes súlyával rálépni a bámészkodók lábára, aki túlságosan sokáig meresztette nővérére a tekintetét és útban van, az sajnos vállalja a teljes páncélzat súlyát a lábujjain. Hangos ordítás hagyja el néhány férfi száját, de utána lefegyverzi a mélységi egy határozott pillantással. Páncélzata még mindig rémisztően hat az emberekre. Az asztalhoz érve helyet foglal mellette, elveszi a kínált üveg bort. A két pálinkás üveget az asztal közepére csúsztatja.*
- Ezekkel úgy érzem jó darabig el leszünk.
* Mondja gyermeteg izgalommal, de utána sisakját az asztalra helyezi és még egyszer tekintetét végig futtatja a bámészkodókon. A bort kibontva gyorsan meg is húzza. *
- Aztyan csak a munkáját végzi, de nem értem miért harap ennyire rád.
* Mutat rá Lillyssre páncélozott kesztyűben, de utána eszébe jutnak a szerzetes szavai. *
- Szerintem hagyjuk most a problémákat, dolgozzunk meg a helyünkért és akkor nem lesz gond.
* Mondja felnőttes gondolkozással a termetes mélységi, a kereskedőházban sokat tanult az önállóságról, így talán nővérével is szabadabban fog gondolkozni. *
- Szerintem rendben van, bőven van munka, ahhoz képest pedig sokan vagyunk, mégis van mit csinálni.
* Rántja meg vállát, miközben a pálinkából tölt magának egy keveset. *
- Ahh.... * Sóhajt fel Limmen. * - Az a nő? Engedjük el! Nincs értelme Lillyss, inkább beszéljük át a történéseket és, hogy mire fogjuk a fizetésünket költeni!
* Csap rá az asztalra határozottan és mosolyogva, szemében egy kis pénzsóvárság tűnik fel, de elégedetten tapasztalja, hogy nővére is ugyanannyira boldog az együtt léttől mint ő maga is. *
//Engedjük ki a gőzt//
* Nővére után lép be a fogadó káoszába, az asztalok nagy része tele van, ahogyan álló vendégek is bőven akadnak a tűznél. Kellemesen melegedett fel utóbbi időben a város, de még az éjszakák hűvösek, ahogyan a reggelek is az erősen párásak levegőtől. A pultnál Lillyss mellett megáll és megvárja, hogy kikérje a kívánt alkoholt. Amint megjegyzi, hogy az ő feladata mi lesz már gondolkodás nélkül bólint rá. Két üveg Pálinkát is kikér a pulttól. Egészen borsos 38 aranyat fizet értük.
*- Azért megvárhatnál!
* Förmed utána, hogy aztán a két üveget megfogva elinduljon utána. A férfiak a szokásos módon reagálnak a nővérére, ami kis ingert hoz ki belőle. Szemével vizslatja a nagyszájúakat, és nem haboz teljes súlyával rálépni a bámészkodók lábára, aki túlságosan sokáig meresztette nővérére a tekintetét és útban van, az sajnos vállalja a teljes páncélzat súlyát a lábujjain. Hangos ordítás hagyja el néhány férfi száját, de utána lefegyverzi a mélységi egy határozott pillantással. Páncélzata még mindig rémisztően hat az emberekre. Az asztalhoz érve helyet foglal mellette, elveszi a kínált üveg bort. A két pálinkás üveget az asztal közepére csúsztatja.*
- Ezekkel úgy érzem jó darabig el leszünk.
* Mondja gyermeteg izgalommal, de utána sisakját az asztalra helyezi és még egyszer tekintetét végig futtatja a bámészkodókon. A bort kibontva gyorsan meg is húzza. *
- Aztyan csak a munkáját végzi, de nem értem miért harap ennyire rád.
* Mutat rá Lillyssre páncélozott kesztyűben, de utána eszébe jutnak a szerzetes szavai. *
- Szerintem hagyjuk most a problémákat, dolgozzunk meg a helyünkért és akkor nem lesz gond.
* Mondja felnőttes gondolkozással a termetes mélységi, a kereskedőházban sokat tanult az önállóságról, így talán nővérével is szabadabban fog gondolkozni. *
- Szerintem rendben van, bőven van munka, ahhoz képest pedig sokan vagyunk, mégis van mit csinálni.
* Rántja meg vállát, miközben a pálinkából tölt magának egy keveset. *
- Ahh.... * Sóhajt fel Limmen. * - Az a nő? Engedjük el! Nincs értelme Lillyss, inkább beszéljük át a történéseket és, hogy mire fogjuk a fizetésünket költeni!
* Csap rá az asztalra határozottan és mosolyogva, szemében egy kis pénzsóvárság tűnik fel, de elégedetten tapasztalja, hogy nővére is ugyanannyira boldog az együtt léttől mint ő maga is. *
3208. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2022-04-17 18:52:03
Üzenet elküldve: 2022-04-17 18:52:03
Rang: Játékos
IC üzenetek: 188
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 188
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Engedjük ki a gőzt//
* Hosszú napok teltek el a kereskedőházban, Aztyanék szervezetten különválasztották a testvéreket, de végül a sok komoly munka után egy pihenőnap is jár idővel. El is határozta a nővér, hogy öccsével útra indul egy távolabbi fogadóba, hogy egy kis változatosság üdítő hatást nyújtson a fáradalmas időszaknak. Még a szobájában igényesen rendbe szedte magát, a fürdés után citrus olajjal kente be testét, hogy utána szemceruzától kezdve a szemfestékig mindent használjon. A szabad nap alatt szándékában áll kicsit kiengedni a fáradt gőzt. Enyhén púderrel is ellátta az arcát, hogy tökéletes sötét bőrét kicsit kiemelhesse, a pirosító és a fekete rúzs már csak ráadásként kellett. ~ A pirosítóval mindig vigyázni kell. ~ A készülődés után jellegzetes mosolyával és fenék riszálásával lép be a fogadóba, hogy aztán a pultoshoz léphessen kiengedett és kifésült hajával. Nem tartja szükségesnek a köpenyét fejére húzni, így a szükséges arany hímzést és kicsinosított felszerelését emeli csak ki, no meg persze vad és tüzes tekintetét. *
- Szép napot! Szeretnék kérni két üveg bort!
* Két üveg Bort kér ki a fogadóstól, amiért összesen 22 aranyat fizet a pultnál. *
- Te fizeted a rövideket!
* Mondja remélhetőleg öccsének, aki követte őt a fogadóig. Szemrevételezve az asztalokat, talál egy ablakhoz közeli asztalt ami szabadon áll. El is indul mosolyogva a két üveggel a kezében, örömmel tapasztalja, hogy bájai továbbra is tarolnak a férfi jelenlévő között, kellemes füttyszót hallatnak az utána forduló férfiak. Fenekét az egyik szabad székre automatikusan teszi le, hogy utána könyökölve szemrevételezze az falni való áldozatokat. *
- Füttyöket is örömmel elfogadom! De a rövideket is szívesen elfogyasztom.
* Dorombolja hangosan férfi közönségének.Ha Limmen is helyet foglalt, akkor az egyik üveget felé tolja, hogy aztán a sajátját kibontva meghúzza. *
- Ahh, ez már komolyan mondom hiányzott!
* Mondja határozottan testvére tekintetét keresve. *
- Állandóan különválasztanak minket! Nem mintha ez akkora nagy gond lenne, de azért néha nem ártana a kis öcsikémet is látni!
* Kacagva csapja le az üveget az asztalra, hogy aztán tovább szemezzen az új rajongókkal. Szemét most egyedien jobban kihúzta, így egy ívet hagyva neki egzotikus küllemet kölcsönzött számára a smink. *
- Na mesélj, mi a véleményed a kereskedőházról?
* Könyököl le az asztalra, hogy rá meredjen ártatlan ici-pici öcsikéjéhez, akinek a keze akkora, hogy az ő feje is talán beleférne. *
- Szerintem mindenki teljesen normális, de az a vöröske kissé gyanús.
* Az üveget markolászva türelmesen hallgatja mosolyogva testvérét. *
//Engedjük ki a gőzt//
* Hosszú napok teltek el a kereskedőházban, Aztyanék szervezetten különválasztották a testvéreket, de végül a sok komoly munka után egy pihenőnap is jár idővel. El is határozta a nővér, hogy öccsével útra indul egy távolabbi fogadóba, hogy egy kis változatosság üdítő hatást nyújtson a fáradalmas időszaknak. Még a szobájában igényesen rendbe szedte magát, a fürdés után citrus olajjal kente be testét, hogy utána szemceruzától kezdve a szemfestékig mindent használjon. A szabad nap alatt szándékában áll kicsit kiengedni a fáradt gőzt. Enyhén púderrel is ellátta az arcát, hogy tökéletes sötét bőrét kicsit kiemelhesse, a pirosító és a fekete rúzs már csak ráadásként kellett. ~ A pirosítóval mindig vigyázni kell. ~ A készülődés után jellegzetes mosolyával és fenék riszálásával lép be a fogadóba, hogy aztán a pultoshoz léphessen kiengedett és kifésült hajával. Nem tartja szükségesnek a köpenyét fejére húzni, így a szükséges arany hímzést és kicsinosított felszerelését emeli csak ki, no meg persze vad és tüzes tekintetét. *
- Szép napot! Szeretnék kérni két üveg bort!
* Két üveg Bort kér ki a fogadóstól, amiért összesen 22 aranyat fizet a pultnál.
*- Te fizeted a rövideket!
* Mondja remélhetőleg öccsének, aki követte őt a fogadóig. Szemrevételezve az asztalokat, talál egy ablakhoz közeli asztalt ami szabadon áll. El is indul mosolyogva a két üveggel a kezében, örömmel tapasztalja, hogy bájai továbbra is tarolnak a férfi jelenlévő között, kellemes füttyszót hallatnak az utána forduló férfiak. Fenekét az egyik szabad székre automatikusan teszi le, hogy utána könyökölve szemrevételezze az falni való áldozatokat. *
- Füttyöket is örömmel elfogadom! De a rövideket is szívesen elfogyasztom.
* Dorombolja hangosan férfi közönségének.Ha Limmen is helyet foglalt, akkor az egyik üveget felé tolja, hogy aztán a sajátját kibontva meghúzza. *
- Ahh, ez már komolyan mondom hiányzott!
* Mondja határozottan testvére tekintetét keresve. *
- Állandóan különválasztanak minket! Nem mintha ez akkora nagy gond lenne, de azért néha nem ártana a kis öcsikémet is látni!
* Kacagva csapja le az üveget az asztalra, hogy aztán tovább szemezzen az új rajongókkal. Szemét most egyedien jobban kihúzta, így egy ívet hagyva neki egzotikus küllemet kölcsönzött számára a smink. *
- Na mesélj, mi a véleményed a kereskedőházról?
* Könyököl le az asztalra, hogy rá meredjen ártatlan ici-pici öcsikéjéhez, akinek a keze akkora, hogy az ő feje is talán beleférne. *
- Szerintem mindenki teljesen normális, de az a vöröske kissé gyanús.
* Az üveget markolászva türelmesen hallgatja mosolyogva testvérét. *
3207. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2022-04-17 17:02:13
Üzenet elküldve: 2022-04-17 17:02:13
Rang: Kitiltott felhasználó
IC üzenetek: 26
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 26
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
// Betérés a fogadóba //
- Szép hely és nagyon eltérő a többitől. No meg, kedvelem az óriásokat, érdekes figurák. Itt, Artheniorban is találkoztam pár óriással. Az egyikük egészen értelmes példány volt, kettő amolyan lovag féle, harcosok. Egy pedig borzasztóan együgyű volt szegény. De ennek ellenére remek társaság, örömét lelte a vicces történetekben.
*Mesél kicsit a benyomásairól, kellemesebben telhet az idő és az étel is fogyóban van. Nemesi család sarjaként látta ezeket a helyeket, de nem akként él, már jó ideje.*
- Szóval maga is kalandozó lélek. Helyes. Jobb is, ha az ember elébb körülnéz a nagy világban, mielőtt még egy konkrét hely mellett tenné le a szavazatát. Szerintem minden város, sőt, a városokon belüli területek is különböző lehetőségeket nyújtanak. Kinek mihez van kedve.
*Katlaelle megkívánja a sört, s mielőtt még udvariasan felajánlana egy kóstolót belőle, már rendel is egy kört. A két korsóból egy neki jut, s koccintanak is hozzá, ami meglepi. Tegeződésre is váltanak.*
- Köszönöm és egészségedre! Az új utakra és látnivalókra.
*Adja vissza a köszöntést, jobban is érzi magát. Viszont egy nagyon nagy gondja van. Éhes. Fiatal még és felmenőit tekintve is van még hová nőnie, szóval kell az energia. Egy tál étel nem lesz elég.*
- Ez így nem maradhat, nekem két korsó söröm van, egy tál étel mellé. Mindkettőnknek kevés.
*Némi válogatás után dönt. Két adag Rántottát kér még, 12 aranyért.Két adag Sült kolbászt, a rántotta mellé, 30 aranyért.* *
- Csak hogy legyen, ami a sört kicsit tompítja.
*Még mit nem, nem hagyhatja, hogy a meghívás viszonzatlan maradjon. Így illik is, no meg tényleg éhes, mint a farkas.*
- Szép hely és nagyon eltérő a többitől. No meg, kedvelem az óriásokat, érdekes figurák. Itt, Artheniorban is találkoztam pár óriással. Az egyikük egészen értelmes példány volt, kettő amolyan lovag féle, harcosok. Egy pedig borzasztóan együgyű volt szegény. De ennek ellenére remek társaság, örömét lelte a vicces történetekben.
*Mesél kicsit a benyomásairól, kellemesebben telhet az idő és az étel is fogyóban van. Nemesi család sarjaként látta ezeket a helyeket, de nem akként él, már jó ideje.*
- Szóval maga is kalandozó lélek. Helyes. Jobb is, ha az ember elébb körülnéz a nagy világban, mielőtt még egy konkrét hely mellett tenné le a szavazatát. Szerintem minden város, sőt, a városokon belüli területek is különböző lehetőségeket nyújtanak. Kinek mihez van kedve.
*Katlaelle megkívánja a sört, s mielőtt még udvariasan felajánlana egy kóstolót belőle, már rendel is egy kört. A két korsóból egy neki jut, s koccintanak is hozzá, ami meglepi. Tegeződésre is váltanak.*
- Köszönöm és egészségedre! Az új utakra és látnivalókra.
*Adja vissza a köszöntést, jobban is érzi magát. Viszont egy nagyon nagy gondja van. Éhes. Fiatal még és felmenőit tekintve is van még hová nőnie, szóval kell az energia. Egy tál étel nem lesz elég.*
- Ez így nem maradhat, nekem két korsó söröm van, egy tál étel mellé. Mindkettőnknek kevés.
*Némi válogatás után dönt. Két adag Rántottát kér még, 12 aranyért.
Két adag Sült kolbászt, a rántotta mellé, 30 aranyért.* *- Csak hogy legyen, ami a sört kicsit tompítja.
*Még mit nem, nem hagyhatja, hogy a meghívás viszonzatlan maradjon. Így illik is, no meg tényleg éhes, mint a farkas.*
3206. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2022-04-17 15:13:53
Üzenet elküldve: 2022-04-17 15:13:53
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Előfeledések//
* Ő mondjuk nem örül tudatlanságának, ez később még bajt is hozhat fejére. Így igyekszik inkább minél több információt szerezni, elősként Myla elmondásából. Meg is rendeli a nő adagját s közben azon töpreng, hogy elegendő lesz-e így az étel? Egy pohár Gyümölcslevet 8 aranyért. Egy Csirkesültet, 21 aranyért. Igen, ez így kissé kevésnek tűnik, kezd igazán éhes lenni. Kér még Őzragu levest, két adaggal, 22 aranyért. Most már elégnek kell lennie. Ha maradna esetleg belőle valami, elcsomagoltatja későbbre. Leginkább a lánynak, mert úgy tűnik, igencsak pórul járt. Valamint mintha már hallott volna, holmi egyenlőség napjáról és egy "alakról", akiről nem beszélnek. Meghallja azt is, amit Mylael ki sem mond. Az ilyen zavargások az utcákon kezdődnek, a házakban folytatják s végül az utcákon ér véget. A köztes folyamatban pedig a "résztvevők" elvesztik emberi mivoltukat. Értelmetlen és barbár cselekedet. *
- A thargokról már hallottam azért. Más vidékről származnak, ha jól tudom, barbár népek. Nem tudom milyenné váltak a letelepedésük óta, alkalmazkodtak-e valamennyire a városhoz?
* Időközben a kért ételek és a két gyümölcslé is megérkezik. A ragura mutat. *
- Kértem még, ha nem haragszik meg érte. Kezdek éhes lenni és a csirke nem biztos, hogy elegendő lesz. Nyugodtan egyen, már kifizettem. Ha marad, majd elcsomagoltatjuk.
* Ha marad persze. De a pontosabb információkért érdemes némi pénzt áldozni és legalább segíthet is valamicskét. *
* Ő mondjuk nem örül tudatlanságának, ez később még bajt is hozhat fejére. Így igyekszik inkább minél több információt szerezni, elősként Myla elmondásából. Meg is rendeli a nő adagját s közben azon töpreng, hogy elegendő lesz-e így az étel? Egy pohár Gyümölcslevet 8 aranyért.
Egy Csirkesültet, 21 aranyért. Igen, ez így kissé kevésnek tűnik, kezd igazán éhes lenni. Kér még Őzragu levest, két adaggal, 22 aranyért. Most már elégnek kell lennie. Ha maradna esetleg belőle valami, elcsomagoltatja későbbre. Leginkább a lánynak, mert úgy tűnik, igencsak pórul járt. Valamint mintha már hallott volna, holmi egyenlőség napjáról és egy "alakról", akiről nem beszélnek. Meghallja azt is, amit Mylael ki sem mond. Az ilyen zavargások az utcákon kezdődnek, a házakban folytatják s végül az utcákon ér véget. A köztes folyamatban pedig a "résztvevők" elvesztik emberi mivoltukat. Értelmetlen és barbár cselekedet. *- A thargokról már hallottam azért. Más vidékről származnak, ha jól tudom, barbár népek. Nem tudom milyenné váltak a letelepedésük óta, alkalmazkodtak-e valamennyire a városhoz?
* Időközben a kért ételek és a két gyümölcslé is megérkezik. A ragura mutat. *
- Kértem még, ha nem haragszik meg érte. Kezdek éhes lenni és a csirke nem biztos, hogy elegendő lesz. Nyugodtan egyen, már kifizettem. Ha marad, majd elcsomagoltatjuk.
* Ha marad persze. De a pontosabb információkért érdemes némi pénzt áldozni és legalább segíthet is valamicskét. *
3205. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2022-04-17 08:47:34
Üzenet elküldve: 2022-04-17 08:47:34
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 26
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 26
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
// Betérés a fogadóba //
* Csak megvonja a vállát és folytatja tovább az evést. Lassan egyébként is végez a tányér tartalmával. A férfi szavaira azért közben odafigyel. *
- Szóval Wegtoren, hah? A kultúra és fény dicső városa. Én is jártam arrafelé, össze sem hasonlítható mással. Szép lehet az az időszak.
* Gyakran küldik a vagyonosabb családok a gyermekeiket Wegtorenbe, hogy ragadjon rájuk valami az ottani atmoszférából. Ezek szerint a férfi nem éppen a legszegényebb családok sarja. Legalábbis erre tud következtetni. Ő is járt ott nemrégiben, az egyik kedvenc helyei közé tartozik, bár nem egészen érezte soha magát odavalónak. *
- Nos, nem éppen. Az ifjú hölgy, átutazóban van. * Mondjuk, mindig ezt feleli erre a kérdésre. Mert éppenséggel valahonnan jött és valahová tart. Mindig. Állandó mozgásban van. * De eredetileg a környékről származom.
~ Névtelen tanya, a Szántóföldek környékén. Említésre sem méltó. ~
* De a családját nem látogatja meg az egészen biztos. Alkoholista apa, megannyi poronty. Valószínűleg mióta eljött, születhetett akár egy újabb is, őket ismerve. Hadd gyarapítsa csak az éhes szájakat, amiket olyan bajos volt betömni. *
- Egészen kiszáradtam ebbe a hosszú mondatba. És az a sör nem néz ki rosszul. * Feleli hirtelen és int a fogadósnak egy hasonlóért. Kettőt is kér, ne mondják hogy udvariatlan. Ullamar sör, épp úgy megteszi, mint bármelyik másik. Odacsúsztatja érte a 26 aranyat. *
- Tessék, egészségedre.
* Odatolja a férfi elé a másikat. *
- Az új ismeretségekre.
* Csak megvonja a vállát és folytatja tovább az evést. Lassan egyébként is végez a tányér tartalmával. A férfi szavaira azért közben odafigyel. *
- Szóval Wegtoren, hah? A kultúra és fény dicső városa. Én is jártam arrafelé, össze sem hasonlítható mással. Szép lehet az az időszak.
* Gyakran küldik a vagyonosabb családok a gyermekeiket Wegtorenbe, hogy ragadjon rájuk valami az ottani atmoszférából. Ezek szerint a férfi nem éppen a legszegényebb családok sarja. Legalábbis erre tud következtetni. Ő is járt ott nemrégiben, az egyik kedvenc helyei közé tartozik, bár nem egészen érezte soha magát odavalónak. *
- Nos, nem éppen. Az ifjú hölgy, átutazóban van. * Mondjuk, mindig ezt feleli erre a kérdésre. Mert éppenséggel valahonnan jött és valahová tart. Mindig. Állandó mozgásban van. * De eredetileg a környékről származom.
~ Névtelen tanya, a Szántóföldek környékén. Említésre sem méltó. ~
* De a családját nem látogatja meg az egészen biztos. Alkoholista apa, megannyi poronty. Valószínűleg mióta eljött, születhetett akár egy újabb is, őket ismerve. Hadd gyarapítsa csak az éhes szájakat, amiket olyan bajos volt betömni. *
- Egészen kiszáradtam ebbe a hosszú mondatba. És az a sör nem néz ki rosszul. * Feleli hirtelen és int a fogadósnak egy hasonlóért. Kettőt is kér, ne mondják hogy udvariatlan. Ullamar sör, épp úgy megteszi, mint bármelyik másik. Odacsúsztatja érte a 26 aranyat.
*- Tessék, egészségedre.
* Odatolja a férfi elé a másikat. *
- Az új ismeretségekre.
3204. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2022-04-16 19:50:19
Üzenet elküldve: 2022-04-16 19:50:19
Rang: Játékos
IC üzenetek: 196
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 196
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//Függőségek kötelékében//
- Valóban *közli bicskanyitogató slendriánsággal átlépve a változatosságra tett érvelés cáfolatán.
Megragadja a pillanatot, amikor a lány ujjai óvatos féltéssel érintik a sajgó bordáit. Megragadja és alaposan megszemléli, falhoz állítva végigmotozza és elméje egy szegletében elraktározva megfigyelésre elkülöníti. Nem rohanhat a megérzései után, mert egyszer (egyszer-kétszer) már bebizonyosodott, hogy Dayaneer kapcsán a megérzései vakon és süketen rángatott, esendő koloncként navigálhatják csupán.
Összeszorítja a fogait, amikor beszáll a dézsába, de még így is kicsusszan némi elhaló nyögés, ahogy akkor is, amikor a dézsába ereszkedik. Próbál minél kevésbé nyomorult képet mutatni magáról, de a nagyobb mozdulatokkal eléggé megkínlódik. Szerencsére kárpótolja a kényeztető szolgálat, amit a wegtoreni igen kecsegtetően kezd. Egyszeriben tökéletesen érthető igénnyé válik, hogy ilyesmire mutatós személyzetet tartson egy tehetős férfi. Épp bele is süppedne a jómódú elit aranyéletébe, amikor Daya mozdulata nyomán élesen felsajdul az egyik zúzódása. Hátrakapja a lányra a pillantását, és látszik rajta, hogy nem boldog a kicsinyes húzástól. Ebben a helyzetben most egyedül neki van jogköre ilyesmire. Dayaneer viszont ért hozzá, hogyan simítsa el az általa keltett hullámokat. Sajnos nagyon is tisztában van vele, hogy bizonyos dolgokkal szemben eléggé védtelen a Velasco'rra, akkor is, ha épp paprikás a kedve. A simuló domborulatok, a cirógató ujjacskák hamar enyhülésre bírják a kemény pillantást.
Csendben tűri a fülébe doromboló szavak élét. Igyekezett úgy intézni a dolgokat, hogy derüljön fény az üzletnél a kilétére és hogy a feszült sietséggel megmozgatott szálak se legyenek hozzá köthetőek, de így utólag már valóban nem olyan nehéz összerakni a dolgokat.*
- Sóvárgás *ízlelgeti a szót, finoman végigsimítva ujjával a lány vizes karján.* - Vagy lehet, hogy csak bosszú *hümment, mintha az egész csupán súlytalan filozofálgatás lenne.*
- Hogy mihez kezdek vele, az nagyban múlik rajtad, Bíborkéz Dayaneer *fordul hátra a lányra pillantva. Komolyan csendül a hangja. Ez az ügy kicsit sem egyszerű közöttük. Sok arcát mutatta már, és rendkívül képlékeny matéria. Az arrébb vonuló lány feddő figyelmet kap a karjait a dézsa szélén támasztó férfitól. Bizony, ő igen kegyes úr és esendő is a szíve dolgaiban. A wegtoreni büszkesége talán ágál, de az esze bizonyosan tisztán látja, hogy a helyzete tulajdonképpen egészen szerencsésnek mondható. Minden eszköze megvan hozzá, hogy kicsalja a Velasco'rrától azt az írást és végre új lappal kezdhesse. A kikötői viszont, nagyon úgy tűnik, hogy ezt az utat nem engedi lerövidíteni.*
- Valóban *közli bicskanyitogató slendriánsággal átlépve a változatosságra tett érvelés cáfolatán.
Megragadja a pillanatot, amikor a lány ujjai óvatos féltéssel érintik a sajgó bordáit. Megragadja és alaposan megszemléli, falhoz állítva végigmotozza és elméje egy szegletében elraktározva megfigyelésre elkülöníti. Nem rohanhat a megérzései után, mert egyszer (egyszer-kétszer) már bebizonyosodott, hogy Dayaneer kapcsán a megérzései vakon és süketen rángatott, esendő koloncként navigálhatják csupán.
Összeszorítja a fogait, amikor beszáll a dézsába, de még így is kicsusszan némi elhaló nyögés, ahogy akkor is, amikor a dézsába ereszkedik. Próbál minél kevésbé nyomorult képet mutatni magáról, de a nagyobb mozdulatokkal eléggé megkínlódik. Szerencsére kárpótolja a kényeztető szolgálat, amit a wegtoreni igen kecsegtetően kezd. Egyszeriben tökéletesen érthető igénnyé válik, hogy ilyesmire mutatós személyzetet tartson egy tehetős férfi. Épp bele is süppedne a jómódú elit aranyéletébe, amikor Daya mozdulata nyomán élesen felsajdul az egyik zúzódása. Hátrakapja a lányra a pillantását, és látszik rajta, hogy nem boldog a kicsinyes húzástól. Ebben a helyzetben most egyedül neki van jogköre ilyesmire. Dayaneer viszont ért hozzá, hogyan simítsa el az általa keltett hullámokat. Sajnos nagyon is tisztában van vele, hogy bizonyos dolgokkal szemben eléggé védtelen a Velasco'rra, akkor is, ha épp paprikás a kedve. A simuló domborulatok, a cirógató ujjacskák hamar enyhülésre bírják a kemény pillantást.
Csendben tűri a fülébe doromboló szavak élét. Igyekezett úgy intézni a dolgokat, hogy derüljön fény az üzletnél a kilétére és hogy a feszült sietséggel megmozgatott szálak se legyenek hozzá köthetőek, de így utólag már valóban nem olyan nehéz összerakni a dolgokat.*
- Sóvárgás *ízlelgeti a szót, finoman végigsimítva ujjával a lány vizes karján.* - Vagy lehet, hogy csak bosszú *hümment, mintha az egész csupán súlytalan filozofálgatás lenne.*
- Hogy mihez kezdek vele, az nagyban múlik rajtad, Bíborkéz Dayaneer *fordul hátra a lányra pillantva. Komolyan csendül a hangja. Ez az ügy kicsit sem egyszerű közöttük. Sok arcát mutatta már, és rendkívül képlékeny matéria. Az arrébb vonuló lány feddő figyelmet kap a karjait a dézsa szélén támasztó férfitól. Bizony, ő igen kegyes úr és esendő is a szíve dolgaiban. A wegtoreni büszkesége talán ágál, de az esze bizonyosan tisztán látja, hogy a helyzete tulajdonképpen egészen szerencsésnek mondható. Minden eszköze megvan hozzá, hogy kicsalja a Velasco'rrától azt az írást és végre új lappal kezdhesse. A kikötői viszont, nagyon úgy tűnik, hogy ezt az utat nem engedi lerövidíteni.*
3203. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2022-04-16 11:37:39
Üzenet elküldve: 2022-04-16 11:37:39
Rang: Kitiltott felhasználó
IC üzenetek: 26
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 26
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
// Betérés a fogadóba //
*Kóstolgatás nélkül unalmas és egyhangú lenne az élet. Végül is, nem fog itt és most térdre rogyni és megkérni a vöröske kezét. Szaftos szájára sem nyom csókot. Csak nézelődnek, méricskélnek. Nem is reagálja túl viccesnek szánt megjegyzését, épp csak a kanál dermed meg kissé kezében. ~Hmm, nem egy finomkodó úrinő. Mázli.~ Nem kedveli a kényeskedőket. A tojáshéjban nevelkedő, kényes fülű nőciket nem bírja. Visszavág s egész kellemes modorban, ami azt illeti.*
- Nem, azt azért nem. Balkézről nem. A lehetőségek kizárják az ilyesmit, a lehetőségek, amivel számolni lehet, kizárják.
*Megjegyzi asztaltársa nevét, a ragú mellett kicsit ízlelgeti annak kiejtését, miközben kezet fognak. ~Nem rossz, nem rossz.~*
- 12 évesen pár évet Wegtorenben töltöttem, majd még pár évet az úriasabb szomszédoknál. Bár ott kellemesebb volt az idő.
*Már a ragu felénél jár, behozta a lemaradt Katlaelle mellett, s most inkább a sörére koncentrál. No meg a pimasznak tűnő vörösre.*
- Mióta van a városunkban ifjú hölgy? Látogatóban családnál, vagy valami hasonló?
*Kérdezősködik, bár sejti, hogy túl őszinte választ nem fog kapni. De minden füllentésnek a fele igaz. Így ebből is le tud talán szűrni valamicske információt a lányról.*
*Kóstolgatás nélkül unalmas és egyhangú lenne az élet. Végül is, nem fog itt és most térdre rogyni és megkérni a vöröske kezét. Szaftos szájára sem nyom csókot. Csak nézelődnek, méricskélnek. Nem is reagálja túl viccesnek szánt megjegyzését, épp csak a kanál dermed meg kissé kezében. ~Hmm, nem egy finomkodó úrinő. Mázli.~ Nem kedveli a kényeskedőket. A tojáshéjban nevelkedő, kényes fülű nőciket nem bírja. Visszavág s egész kellemes modorban, ami azt illeti.*
- Nem, azt azért nem. Balkézről nem. A lehetőségek kizárják az ilyesmit, a lehetőségek, amivel számolni lehet, kizárják.
*Megjegyzi asztaltársa nevét, a ragú mellett kicsit ízlelgeti annak kiejtését, miközben kezet fognak. ~Nem rossz, nem rossz.~*
- 12 évesen pár évet Wegtorenben töltöttem, majd még pár évet az úriasabb szomszédoknál. Bár ott kellemesebb volt az idő.
*Már a ragu felénél jár, behozta a lemaradt Katlaelle mellett, s most inkább a sörére koncentrál. No meg a pimasznak tűnő vörösre.*
- Mióta van a városunkban ifjú hölgy? Látogatóban családnál, vagy valami hasonló?
*Kérdezősködik, bár sejti, hogy túl őszinte választ nem fog kapni. De minden füllentésnek a fele igaz. Így ebből is le tud talán szűrni valamicske információt a lányról.*
3202. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2022-04-16 10:27:51
Üzenet elküldve: 2022-04-16 10:27:51
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 26
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 26
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
// Betérés a fogadóba //
* Csendben végiggusztálják egymást, valószínűleg tisztában is vannak ezzel a ténnyel mindketten. Nem tulajdonít nagy jelentőséget a dolognak, látott ő már sokakat a férfinemből, sejthető, hogy a másik is látott már elég nőszemélyt. Több kell egy megnyerő arcnál, hogy komolyabb véleményt formálhasson. Egy darabig csendben fogyasztja a raguját, de most már igyekszik lassabban csinálni, elvégre asztaltársasága akadt. *
- Ó? * Hangsúlya félig kérdő, egy csepp gunyorossággal. *
~ Merész szavak. ~
* Meg is áll a szája előtt egy pillanatra a kanala. Pironkodni bizony nem fog, tudna ő olyat mondani, amitől az „erősebbik nem” szeme is meg tudna rebbenni. Sok mindent összeszed az ember a vándoroktól az utakon. Mondhatni, edzett füle van. Megtanulta, az ilyesmire, vagy mg ennél durvábbakra jobb nem reagálni, vagy ha mégis, akkor az nagyobbat kell hogy üssön. *
- Biztos? Lehet balkézről is. * Csendes derűvel ráhunyorog a férfire. * Katlaelle.
* Átnyújtja jobb kezét az asztal felett egy kézfogásra. *
- Mit jelent, hogy javarészt?
* Megüti fülét ez a kifejezés. Ha a félmondat mögött egy érdekesebb történet van, ő szívesen meghallgatja. Odavan a történetekért. *
* Csendben végiggusztálják egymást, valószínűleg tisztában is vannak ezzel a ténnyel mindketten. Nem tulajdonít nagy jelentőséget a dolognak, látott ő már sokakat a férfinemből, sejthető, hogy a másik is látott már elég nőszemélyt. Több kell egy megnyerő arcnál, hogy komolyabb véleményt formálhasson. Egy darabig csendben fogyasztja a raguját, de most már igyekszik lassabban csinálni, elvégre asztaltársasága akadt. *
- Ó? * Hangsúlya félig kérdő, egy csepp gunyorossággal. *
~ Merész szavak. ~
* Meg is áll a szája előtt egy pillanatra a kanala. Pironkodni bizony nem fog, tudna ő olyat mondani, amitől az „erősebbik nem” szeme is meg tudna rebbenni. Sok mindent összeszed az ember a vándoroktól az utakon. Mondhatni, edzett füle van. Megtanulta, az ilyesmire, vagy mg ennél durvábbakra jobb nem reagálni, vagy ha mégis, akkor az nagyobbat kell hogy üssön. *
- Biztos? Lehet balkézről is. * Csendes derűvel ráhunyorog a férfire. * Katlaelle.
* Átnyújtja jobb kezét az asztal felett egy kézfogásra. *
- Mit jelent, hogy javarészt?
* Megüti fülét ez a kifejezés. Ha a félmondat mögött egy érdekesebb történet van, ő szívesen meghallgatja. Odavan a történetekért. *
3201. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2022-04-15 22:23:15
Üzenet elküldve: 2022-04-15 22:23:15
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Tavyth//
*Kissé bűntudat kapja el. Nem igazán akar minden lépésével beletaposni a férfi lelkivilágába, de valahogy csak úgy jön magától a dolog. Meg egyébként is teljes őszinteséggel beszél. Tényleg utálta Tavyt azért, hogy otthagyta. De amint magát kezdte hibáztatni az egészért, valahogy lassan elmúlt az érzés és már inkább csak a hiány és az üresség mardosta. Most pedig már csak a sajnálat dolgozik benne. Kissé a gondolataiba mélyed, így nem zavartatja magát a tömeg miatt. Valahogy ezekben a pillanatokban olyan, mintha az egész városban csak ők ketten lennének. Ez az érzés pedig olyan boldogsággal tölti el, hogy semmi kedve most borús dolgokkal foglalkozni. Ahogyan a tömegen sem akar végig vágtázni. Tavyth mellett szorosan sétál, időnként az arcát fürkészi apró mosollyal. Főleg akkor kuncog fel, amikor művészete kerül sorra.*
- Talán kéne találnunk neked valami ihlet forrást. Tudod egy múzsát.
*Vonogatja meg a szemöldökeit, miközben finoman meglöki a csípőjével. Nehezére esik elhinni, hogy nem járt eddig sikerrel a városban. Ő maga imádta a zenéjét. A munka nélküli estéken, a szabad ég alatt rengeteg dalt hallgatott tőle. Csak úgy romantikusan a tűz mellett elterülve, ahogy a csillagokat bámulta. Ha volt mersze még ő maga is becsatlakozott egy-egy dalba, annak ellenére, hogy saját hangját nem szívesen hallgatta. Most pedig az elkeseredett dalnokot kell figyelnie, aki nagy reményekkel indult útnak, hogy azután csalódnia kelljen.
A levél témája sem vonja be arannyal a hangulatát. Inkább a szomorúsága nő, miközben a férfi arcát fürkészi. Az érzelmei vegyesek, a szíve nehéz. Egy része úgy érzi haragudnia kéne rá, a másik viszont inkább óvná a félvért a világ valóságának kegyetlenségétől. Végül a szív győz és egy kósza mosoly kíséretében fogja tenyerei közé az arcát.*
- Inkább csak buta, hogy ilyeneket mondasz. Nem vagy szánalmas azért, mert az álmaidat akarod követni. Csak... ne add fel azért, mert még nem jártál sikerrel.
*Von aprót a vállain, majd egy kedves mosoly kíséretében nyom egy csókot az orra hegyére. Végül elengedve pillant a fogadó ajtajára. Nem rossz, hogy tisztázzák a dolgokat, próbálják ellátni a múlt sebeit. Viszont ha már így egymásra találtak most inkább az örömben fürdene, mintsem a bánatban. Így megrázza magát és egy határozott mozdulattal nyomja le a kilincset.*
- Tudod most inkább valami kellemesebb programot kéne keresnünk az önostorozásnál. Valami mást, amit mind a ketten kiélvezhetünk.
*Sejtelmes mosoly kíséretében nyit be végül a Pegazusba. Az útból félreáll, s csak akkor indul tovább a pult felé, amikor már Tavyth is csatlakozik hozzá.*
*Kissé bűntudat kapja el. Nem igazán akar minden lépésével beletaposni a férfi lelkivilágába, de valahogy csak úgy jön magától a dolog. Meg egyébként is teljes őszinteséggel beszél. Tényleg utálta Tavyt azért, hogy otthagyta. De amint magát kezdte hibáztatni az egészért, valahogy lassan elmúlt az érzés és már inkább csak a hiány és az üresség mardosta. Most pedig már csak a sajnálat dolgozik benne. Kissé a gondolataiba mélyed, így nem zavartatja magát a tömeg miatt. Valahogy ezekben a pillanatokban olyan, mintha az egész városban csak ők ketten lennének. Ez az érzés pedig olyan boldogsággal tölti el, hogy semmi kedve most borús dolgokkal foglalkozni. Ahogyan a tömegen sem akar végig vágtázni. Tavyth mellett szorosan sétál, időnként az arcát fürkészi apró mosollyal. Főleg akkor kuncog fel, amikor művészete kerül sorra.*
- Talán kéne találnunk neked valami ihlet forrást. Tudod egy múzsát.
*Vonogatja meg a szemöldökeit, miközben finoman meglöki a csípőjével. Nehezére esik elhinni, hogy nem járt eddig sikerrel a városban. Ő maga imádta a zenéjét. A munka nélküli estéken, a szabad ég alatt rengeteg dalt hallgatott tőle. Csak úgy romantikusan a tűz mellett elterülve, ahogy a csillagokat bámulta. Ha volt mersze még ő maga is becsatlakozott egy-egy dalba, annak ellenére, hogy saját hangját nem szívesen hallgatta. Most pedig az elkeseredett dalnokot kell figyelnie, aki nagy reményekkel indult útnak, hogy azután csalódnia kelljen.
A levél témája sem vonja be arannyal a hangulatát. Inkább a szomorúsága nő, miközben a férfi arcát fürkészi. Az érzelmei vegyesek, a szíve nehéz. Egy része úgy érzi haragudnia kéne rá, a másik viszont inkább óvná a félvért a világ valóságának kegyetlenségétől. Végül a szív győz és egy kósza mosoly kíséretében fogja tenyerei közé az arcát.*
- Inkább csak buta, hogy ilyeneket mondasz. Nem vagy szánalmas azért, mert az álmaidat akarod követni. Csak... ne add fel azért, mert még nem jártál sikerrel.
*Von aprót a vállain, majd egy kedves mosoly kíséretében nyom egy csókot az orra hegyére. Végül elengedve pillant a fogadó ajtajára. Nem rossz, hogy tisztázzák a dolgokat, próbálják ellátni a múlt sebeit. Viszont ha már így egymásra találtak most inkább az örömben fürdene, mintsem a bánatban. Így megrázza magát és egy határozott mozdulattal nyomja le a kilincset.*
- Tudod most inkább valami kellemesebb programot kéne keresnünk az önostorozásnál. Valami mást, amit mind a ketten kiélvezhetünk.
*Sejtelmes mosoly kíséretében nyit be végül a Pegazusba. Az útból félreáll, s csak akkor indul tovább a pult felé, amikor már Tavyth is csatlakozik hozzá.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7417-7436