Arthenior - Pegazus fogadó
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 41 (801. - 820. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
820. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-04-25 11:36:24
Üzenet elküldve: 2020-04-25 11:36:24
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 138
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 138
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//A nem olyan régmúlt hajnala//
*Más talán hasonló helyzetben nem mesélne szívesen a családjáról, de Aldo lazán kezeli a múltbeli sérelmeket. Emlékek csupán, távoli képek, amelyek ugyanúgy a részei, hozzá tartoznak, akár a sebhely az arcán. S a maguk módján még értékesek is, hiszen általuk fejlődni, tanulni lehet, vagy gyökeresen változtatni egy életvitelen. Így az elf szájából, az ő szavaival nem is hat a történet szomorúnak, vagy fájdalmasnak. Olyan, mintha mesélne, számára semleges históriákat, vagy száraz tényeket közölne.*
- Akár lehetett volna idill is, de a kis Aldo gondoskodott mindig az ellenkezőjéről.
*Mosolyodik el a csókra, mert ez a kedves, szelíd gesztus, bár szokatlan számára, azért rendkívül jól esik.*
- E nélkül is az lennék.
*Néz megjátszott komolysággal az aranybarna szemekbe.*
- Senkinek sincs. Mindenkinek megvannak a maga küzdelmei, problémákat bármiből lehet csinálni.
*Hát igen, ki gondolta volna, hogy egy tehetős, elf nemesi családba született fiú utálni fogja az életet, ahol mindene megvan, s mindene meglehet. S eldobja mindezt egy olyan útért, ahol csak egy szegénynegyedi, takaros, de kopott kis házra futja.*
- Van egy olyan érzésem, hogy a te gyerekkorod sem volt egy leányálom.
//A nem olyan régmúlt hajnala//
*Más talán hasonló helyzetben nem mesélne szívesen a családjáról, de Aldo lazán kezeli a múltbeli sérelmeket. Emlékek csupán, távoli képek, amelyek ugyanúgy a részei, hozzá tartoznak, akár a sebhely az arcán. S a maguk módján még értékesek is, hiszen általuk fejlődni, tanulni lehet, vagy gyökeresen változtatni egy életvitelen. Így az elf szájából, az ő szavaival nem is hat a történet szomorúnak, vagy fájdalmasnak. Olyan, mintha mesélne, számára semleges históriákat, vagy száraz tényeket közölne.*
- Akár lehetett volna idill is, de a kis Aldo gondoskodott mindig az ellenkezőjéről.
*Mosolyodik el a csókra, mert ez a kedves, szelíd gesztus, bár szokatlan számára, azért rendkívül jól esik.*
- E nélkül is az lennék.
*Néz megjátszott komolysággal az aranybarna szemekbe.*
- Senkinek sincs. Mindenkinek megvannak a maga küzdelmei, problémákat bármiből lehet csinálni.
*Hát igen, ki gondolta volna, hogy egy tehetős, elf nemesi családba született fiú utálni fogja az életet, ahol mindene megvan, s mindene meglehet. S eldobja mindezt egy olyan útért, ahol csak egy szegénynegyedi, takaros, de kopott kis házra futja.*
- Van egy olyan érzésem, hogy a te gyerekkorod sem volt egy leányálom.
819. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-04-25 10:40:16
Üzenet elküldve: 2020-04-25 10:40:16
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Egy fekete dália//
*Úgy néz ki most szerencséje van, nem úgy mint azzal a piactéri zaklatóval. Új asztaltársasága csinos és helyes, s egyelőre nem akarja olyan badarságokkal traktálni, hogy egy bűnszervezet tagja lenne.*
- Nem-nem.
*Rázza is meg megerősítésként a fejét, majd egy gyors korty a teájából és figyelme ismét Ysára irányul.*
- Igazából alig érkeztem a városba.
*Az, hogy a nő nem egyedül jött, sőt utána egy férfi felé is int nem is igazán lepte meg. Bájos, fiatal nőnek tűnik, az ilyen lányoknak pedig mindig akad egy szemrevaló kísérő is.*
- Az remek, egy jó barát társaságánál nem sok jobb akad.
*Mosolyodik is el szélesebben, ahogy a férfi felé hunyorog, de a következő megjegyzésre visszakapja tekintetét a nő felé.*
- Mélységi?
*Kérdez is vissza, miközben érdeklődve még fejét is félrebillenti kissé. A nő szavaira csak hosszan felsóhajt, majd a széken hátradőlve pihenteti kezeit az ölében.*
- Ezeket a dolgokat sosem fogom megérteni. Az, hogy valaki egy kicsit más, mint az átlag miért baj. Mondjuk ez az "átlag" is csak nézőpont kérdése. A sötételfeknek bizonyára mi nem vagyunk átlagosak, az orkoknak is gondlom a saját faja az átlag, s mégis minden faj között vannak olyan kivételek, akik képesek elfogadni a másikat. Persze, ahogy említetted erre ellenpélda még inkább akad. De sajnos mi halandó lények elég ostobák vagyunk, kevés az, aki képes az elfogadásra, és inkább szítja a feszültséget.
*Ingatja meg a fejét, majd észbe kapva pislog is a nőre. Majd egy zavart mosollyal túrja is hátra a fekete hajzuhatagot.*
- Bocsánat, kissé elkalandoztam. Csak hát ebben a témában ódákat tudnék zengeni. De nem akarlak traktálni az ilyen badarságaimmal, mert sosem érnénk a végére.
*Nevet is fel zavartan, majd, hogy kicsit elhallgattassa magát a maradék teához kap, s be is kortyolja hamarost.*
- A lényeg, hogy engem nem igazán izgat, hogy ki mélységi, vagy ork, tündér, és még a többiek. Nekem nincs különbség, csak legyen jó partner.
*Kuncog is, ahogy végül a kiürült pohár koppan is az asztalon.*
*Úgy néz ki most szerencséje van, nem úgy mint azzal a piactéri zaklatóval. Új asztaltársasága csinos és helyes, s egyelőre nem akarja olyan badarságokkal traktálni, hogy egy bűnszervezet tagja lenne.*
- Nem-nem.
*Rázza is meg megerősítésként a fejét, majd egy gyors korty a teájából és figyelme ismét Ysára irányul.*
- Igazából alig érkeztem a városba.
*Az, hogy a nő nem egyedül jött, sőt utána egy férfi felé is int nem is igazán lepte meg. Bájos, fiatal nőnek tűnik, az ilyen lányoknak pedig mindig akad egy szemrevaló kísérő is.*
- Az remek, egy jó barát társaságánál nem sok jobb akad.
*Mosolyodik is el szélesebben, ahogy a férfi felé hunyorog, de a következő megjegyzésre visszakapja tekintetét a nő felé.*
- Mélységi?
*Kérdez is vissza, miközben érdeklődve még fejét is félrebillenti kissé. A nő szavaira csak hosszan felsóhajt, majd a széken hátradőlve pihenteti kezeit az ölében.*
- Ezeket a dolgokat sosem fogom megérteni. Az, hogy valaki egy kicsit más, mint az átlag miért baj. Mondjuk ez az "átlag" is csak nézőpont kérdése. A sötételfeknek bizonyára mi nem vagyunk átlagosak, az orkoknak is gondlom a saját faja az átlag, s mégis minden faj között vannak olyan kivételek, akik képesek elfogadni a másikat. Persze, ahogy említetted erre ellenpélda még inkább akad. De sajnos mi halandó lények elég ostobák vagyunk, kevés az, aki képes az elfogadásra, és inkább szítja a feszültséget.
*Ingatja meg a fejét, majd észbe kapva pislog is a nőre. Majd egy zavart mosollyal túrja is hátra a fekete hajzuhatagot.*
- Bocsánat, kissé elkalandoztam. Csak hát ebben a témában ódákat tudnék zengeni. De nem akarlak traktálni az ilyen badarságaimmal, mert sosem érnénk a végére.
*Nevet is fel zavartan, majd, hogy kicsit elhallgattassa magát a maradék teához kap, s be is kortyolja hamarost.*
- A lényeg, hogy engem nem igazán izgat, hogy ki mélységi, vagy ork, tündér, és még a többiek. Nekem nincs különbség, csak legyen jó partner.
*Kuncog is, ahogy végül a kiürült pohár koppan is az asztalon.*
818. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-04-25 10:22:44
Üzenet elküldve: 2020-04-25 10:22:44
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 136
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 136
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//A nem olyan régmúlt hajnala//
*Apró mosollyal nyugtázza, hogy a férfi is benne van még egy kis éjszakai cseverészésben. Bár furcsa a számára, hogy még együtt vannak. Ha tehette másokkal vagy hamar befordult, s álomra hajtotta a fejét, vagy szedte is a holmiját és amilyen gyorsan csak tehette ballagott is hazafelé. Nem akart a kelleténél tovább maradni. De most nem akaródzik sem az alvást választania, haza menni meg maximum, ha Aldo is vele tart. De a kellemes élmény utáni lustaság nem hajtja, hogy ruhába bújjon is haza induljon. Kényelmes most az ágy és Aldo testének melegét élveznie.
Közben meg még a heg történetét is hallgathatja. Először azt gondolta valami régi harc büszke jelképe a vágás, de amikor megtudja az igaz történetet egy kissé összeszorul a szíve.*
- Szóval nagy volt a családi idill, hm?
*Húzza el kissé a száját, majd felkönyökölve hajol is a férfi arca felé és finoman végig csókol a vágás hegén. Az azért megnyugtató, hogy a férfi számára ez nem tragédia, hanem inkább egy új élet jelképe.*
- Egyébként részemről teljesen szívdöglesztő vagy vele.
*Kacsint is rá, ahogy vigyorogva kényelmesen visszafekszik mellé a vállára hajtva a fejét.*
- Szóval nem volt egy egyszerű fiatalkorod.
*Szusszanva hunyja le a szemeit, ahogy már a férfi oldalát kezdi kényelmesen cirógatni.*
//A nem olyan régmúlt hajnala//
*Apró mosollyal nyugtázza, hogy a férfi is benne van még egy kis éjszakai cseverészésben. Bár furcsa a számára, hogy még együtt vannak. Ha tehette másokkal vagy hamar befordult, s álomra hajtotta a fejét, vagy szedte is a holmiját és amilyen gyorsan csak tehette ballagott is hazafelé. Nem akart a kelleténél tovább maradni. De most nem akaródzik sem az alvást választania, haza menni meg maximum, ha Aldo is vele tart. De a kellemes élmény utáni lustaság nem hajtja, hogy ruhába bújjon is haza induljon. Kényelmes most az ágy és Aldo testének melegét élveznie.
Közben meg még a heg történetét is hallgathatja. Először azt gondolta valami régi harc büszke jelképe a vágás, de amikor megtudja az igaz történetet egy kissé összeszorul a szíve.*
- Szóval nagy volt a családi idill, hm?
*Húzza el kissé a száját, majd felkönyökölve hajol is a férfi arca felé és finoman végig csókol a vágás hegén. Az azért megnyugtató, hogy a férfi számára ez nem tragédia, hanem inkább egy új élet jelképe.*
- Egyébként részemről teljesen szívdöglesztő vagy vele.
*Kacsint is rá, ahogy vigyorogva kényelmesen visszafekszik mellé a vállára hajtva a fejét.*
- Szóval nem volt egy egyszerű fiatalkorod.
*Szusszanva hunyja le a szemeit, ahogy már a férfi oldalát kezdi kényelmesen cirógatni.*
817. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-04-25 09:57:01
Üzenet elküldve: 2020-04-25 09:57:01
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 704
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 704
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Tűz és hó//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- Bár nem szokásom, de ilyen szép lányoknak, ha kérik, kevesebbért is nyerítek. * Sóhajt beletörődve a helyzetbe, mintha komoly szívességet tenne a másiknak ezzel. Na nem mintha komolyan gondolná, erről szó sincs.
A felsorolás tényleg nem számon kérő, vagy rosszalló dolog, csupán megágyazni szeretett volna vele a bóknak, kissé viccesebbé tenni a felvezetést. Nem gondolja, hogy ilyen dolgokkal megvásárolná a másik társaságát, távol áll tőle bármi ilyesmi, és soha nem is fizetne egy éjszakáért. Viszont nem olyan hatást ér el, amilyet szeretett volna, kissé meglepődve húzza össze a szemeit, úgy pillant Daesysre, két hosszú pillanatig, mielőtt mosolyogva megpöckölné pisze orrocskáját. *
- Ugyan, téged az szinte lehetetlen. * Jelenti ki könnyedén, és részéről ezzel el is intézték ezt a témát, nem akar tovább puhatolózni. Sőt, még meg is jegyzi magában, hogy óvatosan bánjon a szem témával, mert az láthatóan érzékenyen érinti a másikat.
Örül neki, hogy a kis jelenet, amit okoztak nincs ellenére a tolvajlánynak, sőt, még mintha élvezné is a hirtelen figyelmet. De Pashtra nem perdül táncra, egyrészt, mert nem tud, másrészt, mert nem akar. Inkább csak vigyorogva vezeti ki a Holdudvarba. *
- Lehet, hogy rossz helyen van tőle a súlypontom, és néhány mozdulatot másképp kell majd csináljak, de még sose edzettem így. Kíváncsi leszek, hogy mennyit ront a helyzetemen. * Mosolyog a fiú, és ahogy kiérnek az udvarra, magához húzza Daesyst. *
- Viszont a páncélom talán túlzott előnyt jelentene. Attól félek ettől meg kellene szabaduljak. * Súgja a lányik fülébe, és megperdül, hogy hozzáférhessen a hátán lévő csathoz. * Ha azt kilazítod, le tudom venni a mellrészt, és utána már csak a páncélingtől kell megszabaduljak. De ne félj, van alatta posztó, korán van még ahhoz, hogy mutogassam neked a testem. * Teszi hozzá, háttal állva várva, hogy a kalózlány neki áll vetkőztetni, vagy valami mást tervez. Utóbbi sem lepné meg, bár ismeretségük még friss, de úgy látja, hogy nem áll távol a lánytól az, hogy különféle helyzetekben a váratlant és a meglepőt válassza. *
//Tűz és hó//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- Bár nem szokásom, de ilyen szép lányoknak, ha kérik, kevesebbért is nyerítek. * Sóhajt beletörődve a helyzetbe, mintha komoly szívességet tenne a másiknak ezzel. Na nem mintha komolyan gondolná, erről szó sincs.
A felsorolás tényleg nem számon kérő, vagy rosszalló dolog, csupán megágyazni szeretett volna vele a bóknak, kissé viccesebbé tenni a felvezetést. Nem gondolja, hogy ilyen dolgokkal megvásárolná a másik társaságát, távol áll tőle bármi ilyesmi, és soha nem is fizetne egy éjszakáért. Viszont nem olyan hatást ér el, amilyet szeretett volna, kissé meglepődve húzza össze a szemeit, úgy pillant Daesysre, két hosszú pillanatig, mielőtt mosolyogva megpöckölné pisze orrocskáját. *
- Ugyan, téged az szinte lehetetlen. * Jelenti ki könnyedén, és részéről ezzel el is intézték ezt a témát, nem akar tovább puhatolózni. Sőt, még meg is jegyzi magában, hogy óvatosan bánjon a szem témával, mert az láthatóan érzékenyen érinti a másikat.
Örül neki, hogy a kis jelenet, amit okoztak nincs ellenére a tolvajlánynak, sőt, még mintha élvezné is a hirtelen figyelmet. De Pashtra nem perdül táncra, egyrészt, mert nem tud, másrészt, mert nem akar. Inkább csak vigyorogva vezeti ki a Holdudvarba. *
- Lehet, hogy rossz helyen van tőle a súlypontom, és néhány mozdulatot másképp kell majd csináljak, de még sose edzettem így. Kíváncsi leszek, hogy mennyit ront a helyzetemen. * Mosolyog a fiú, és ahogy kiérnek az udvarra, magához húzza Daesyst. *
- Viszont a páncélom talán túlzott előnyt jelentene. Attól félek ettől meg kellene szabaduljak. * Súgja a lányik fülébe, és megperdül, hogy hozzáférhessen a hátán lévő csathoz. * Ha azt kilazítod, le tudom venni a mellrészt, és utána már csak a páncélingtől kell megszabaduljak. De ne félj, van alatta posztó, korán van még ahhoz, hogy mutogassam neked a testem. * Teszi hozzá, háttal állva várva, hogy a kalózlány neki áll vetkőztetni, vagy valami mást tervez. Utóbbi sem lepné meg, bár ismeretségük még friss, de úgy látja, hogy nem áll távol a lánytól az, hogy különféle helyzetekben a váratlant és a meglepőt válassza. *
816. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-04-25 02:28:55
Üzenet elküldve: 2020-04-25 02:28:55
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 195
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 195
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Tűz és hó//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- Nehéz visszautasítani ezt az ajánlatot, de sajnos nincs ezer aranyam. Anélkül meg nem lenne vicces.
*Kedvére való, hogy korábbi mulatságos megjegyzéseik bizonyos időközönként visszatérnek beszélgetésük során, és arra is kíváncsi, hogy még hányszor tudják elsütni nagyjából ugyanazt a viccet anélkül, hogy unalmas lenne.*
- Szerintem is igazam van, de annak örülök, hogy helyesen látod a helyzetet.
*Persze előtte a felsorolt lista mindegyik tételénél egy aprócska grimaszt vágott le. Daesys nem mellesleg rendelkezik azzal a felfogással, hogy ugyan jót tett vele Pashthra, amiért ténylegesen hálás, de nem érzi azt, hogy emiatt adós lenne. Elvégre ezeket a fiatal férfi önként adta neki, így viszonzást sem várhat érte. Ha egyébként nem szórakoztatná a kialakuló helyzet azért sem érezne bűntudatot, hogyha felállna és minden további nélkül kisétálna.
Szemei hosszú leírása valójában kizökkenti kis színdarabjából, amiben annyira szeret szerepelni. Kivételesen elhallgat, még arca is megkomolyodik, de nem szomorodik el. Kíváncsian figyel, és kicsit meg is lepődik. Az egész zárásaként haloványan elmosolyog, jóval visszafogottabban, mint eddig az este folyamán bármikor.*
- Még a végén zavarba hozol.
*Egész különös érzés járja át, hiszen íriszei valóban különösek, és két felmenője furcsa egyvelegét képezik. A velük való viszonya pedig igen összetett, és emiatt is érinti talán mélyebben az észrevétel.*
- Lehet. Nem ez lenne az első eset.
*Megrántja vállait mielőtt még útnak erednek a látványos fogadtatás mellett. Annyira nem zavarja a nem kívánt figyelem, hogy örömében még meg is pördül tengelye körül, mielőtt Pashthra karon ragadja és másik irányba vezeti. Természetesen követi őt, hiszen Daesys sosem járt a Pegazusban, és nem ismeri annak esetleges lehetőségeit.*
- Egyébként erősen javaslom, hogy vegyél pár nagy levegőt. Az állapotod nekem kedvez, és nem biztos, hogy szeretnéd, hogy én nyerjek.
//Tűz és hó//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- Nehéz visszautasítani ezt az ajánlatot, de sajnos nincs ezer aranyam. Anélkül meg nem lenne vicces.
*Kedvére való, hogy korábbi mulatságos megjegyzéseik bizonyos időközönként visszatérnek beszélgetésük során, és arra is kíváncsi, hogy még hányszor tudják elsütni nagyjából ugyanazt a viccet anélkül, hogy unalmas lenne.*
- Szerintem is igazam van, de annak örülök, hogy helyesen látod a helyzetet.
*Persze előtte a felsorolt lista mindegyik tételénél egy aprócska grimaszt vágott le. Daesys nem mellesleg rendelkezik azzal a felfogással, hogy ugyan jót tett vele Pashthra, amiért ténylegesen hálás, de nem érzi azt, hogy emiatt adós lenne. Elvégre ezeket a fiatal férfi önként adta neki, így viszonzást sem várhat érte. Ha egyébként nem szórakoztatná a kialakuló helyzet azért sem érezne bűntudatot, hogyha felállna és minden további nélkül kisétálna.
Szemei hosszú leírása valójában kizökkenti kis színdarabjából, amiben annyira szeret szerepelni. Kivételesen elhallgat, még arca is megkomolyodik, de nem szomorodik el. Kíváncsian figyel, és kicsit meg is lepődik. Az egész zárásaként haloványan elmosolyog, jóval visszafogottabban, mint eddig az este folyamán bármikor.*
- Még a végén zavarba hozol.
*Egész különös érzés járja át, hiszen íriszei valóban különösek, és két felmenője furcsa egyvelegét képezik. A velük való viszonya pedig igen összetett, és emiatt is érinti talán mélyebben az észrevétel.*
- Lehet. Nem ez lenne az első eset.
*Megrántja vállait mielőtt még útnak erednek a látványos fogadtatás mellett. Annyira nem zavarja a nem kívánt figyelem, hogy örömében még meg is pördül tengelye körül, mielőtt Pashthra karon ragadja és másik irányba vezeti. Természetesen követi őt, hiszen Daesys sosem járt a Pegazusban, és nem ismeri annak esetleges lehetőségeit.*
- Egyébként erősen javaslom, hogy vegyél pár nagy levegőt. Az állapotod nekem kedvez, és nem biztos, hogy szeretnéd, hogy én nyerjek.
815. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-04-25 02:09:55
Üzenet elküldve: 2020-04-25 02:09:55
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 704
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 704
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Tűz és hó//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- Aligha gondolom, hogy hosszú távon kielégítő a hóhajú fiúcskával való mókázás. * Gondolkodik el Pash a félrebillentett arcot figyelve, aki elfogadja a felkínált csirkét, amiben valóban nem volt mögöttes szándék, csak ösztönösen jött a felajánlás, ha már úgyis ilyen közel volt a villához a másik szája. A következő mondatra ő is vigyorogva válaszol. *
- Ha gondolod, megtanítalak lovagolni. Ezer aranyért még nyerítek is hozzá, ha szeretnéd. * Bár megpróbál komoly arckifejezést vágni, amihez korábban se volt sok szerencséje, most már végképp képtelen letörölni arcáról a vigyort. *
- Nos, szeretnék veled vitatkozni, de nem tudok. * Gondolkodik el az ifjú harcos látványos módon. * Végül is, miután megpróbáltál meglopni, hagytad, hogy elhívjalak a város legdrágább ivójába, ahol engedted, hogy szépeket mondjak neked, egy egész finom ételt, és sört fizessek neked... nos nem, valóban igazad van. * Bólint határozottan, mint aki levonta a megfelelő következtetést. *
- Úgy tűnik, hogy nekem kell szépet mondanom neked. Például olyanokat, hogy a tiéd a legszebb zöld szem, amit csak láttam. Nem tiszta zöld, nem próbál meg behódolni, és tökéletes látszatot kelteni. Vannak benne kis barna foltok, amiket tökéletlenségnek lehetne mondani, de szerintem inkább különlegessé, és gyönyörűvé teszik. Bárkinek lehet smaragd színű szeme, de a tiéd inkább olyan, mint a legszebb tisztás, amin már nyílnak a virágok. * Gondolkodik hangosan, miközben az említett íriszt nézi, aminek elemzésébe fogott. Tekintete valóban arról árulkodik, hogy igyekszik alaposan megnézni, hogy a lehető legjobban tudja körülírni. *
- Nem tudhatod, hogy miféle kívánságok lesznek azok. Lehet, hogy pont te bíztad el magad. * Nevet a hihetetlen felvetésen, mert mind a ketten tudják, hogy Daesys egyáltalán nem téved, amikor arra gondol, amire. A hirtelen felállásra, mármint a kalózlányéra, kicsit meglepődik, de végül ránt egyet a vállán, és eltolja magát az asztaltól. Ahogy felkel, és követni kezdi a lányt, hangos nevetés, tapsolás, és még élénk füttyszó is hallatszódik a tömegből. Hiába, a harcos öltözékének megvan az a hátránya, hogy elég beszédes fajta. Vigyorogva bólint néhány kajánul nevető arcnak, és felzárkózik Daesys mellé. *
- Gyere, erre menjünk. * Fogja meg a kezét, és kezdi vezetni a Holdudvar felé határozottan. *
//Tűz és hó//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- Aligha gondolom, hogy hosszú távon kielégítő a hóhajú fiúcskával való mókázás. * Gondolkodik el Pash a félrebillentett arcot figyelve, aki elfogadja a felkínált csirkét, amiben valóban nem volt mögöttes szándék, csak ösztönösen jött a felajánlás, ha már úgyis ilyen közel volt a villához a másik szája. A következő mondatra ő is vigyorogva válaszol. *
- Ha gondolod, megtanítalak lovagolni. Ezer aranyért még nyerítek is hozzá, ha szeretnéd. * Bár megpróbál komoly arckifejezést vágni, amihez korábban se volt sok szerencséje, most már végképp képtelen letörölni arcáról a vigyort. *
- Nos, szeretnék veled vitatkozni, de nem tudok. * Gondolkodik el az ifjú harcos látványos módon. * Végül is, miután megpróbáltál meglopni, hagytad, hogy elhívjalak a város legdrágább ivójába, ahol engedted, hogy szépeket mondjak neked, egy egész finom ételt, és sört fizessek neked... nos nem, valóban igazad van. * Bólint határozottan, mint aki levonta a megfelelő következtetést. *
- Úgy tűnik, hogy nekem kell szépet mondanom neked. Például olyanokat, hogy a tiéd a legszebb zöld szem, amit csak láttam. Nem tiszta zöld, nem próbál meg behódolni, és tökéletes látszatot kelteni. Vannak benne kis barna foltok, amiket tökéletlenségnek lehetne mondani, de szerintem inkább különlegessé, és gyönyörűvé teszik. Bárkinek lehet smaragd színű szeme, de a tiéd inkább olyan, mint a legszebb tisztás, amin már nyílnak a virágok. * Gondolkodik hangosan, miközben az említett íriszt nézi, aminek elemzésébe fogott. Tekintete valóban arról árulkodik, hogy igyekszik alaposan megnézni, hogy a lehető legjobban tudja körülírni. *
- Nem tudhatod, hogy miféle kívánságok lesznek azok. Lehet, hogy pont te bíztad el magad. * Nevet a hihetetlen felvetésen, mert mind a ketten tudják, hogy Daesys egyáltalán nem téved, amikor arra gondol, amire. A hirtelen felállásra, mármint a kalózlányéra, kicsit meglepődik, de végül ránt egyet a vállán, és eltolja magát az asztaltól. Ahogy felkel, és követni kezdi a lányt, hangos nevetés, tapsolás, és még élénk füttyszó is hallatszódik a tömegből. Hiába, a harcos öltözékének megvan az a hátránya, hogy elég beszédes fajta. Vigyorogva bólint néhány kajánul nevető arcnak, és felzárkózik Daesys mellé. *
- Gyere, erre menjünk. * Fogja meg a kezét, és kezdi vezetni a Holdudvar felé határozottan. *
814. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-04-25 01:48:12
Üzenet elküldve: 2020-04-25 01:48:12
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 195
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 195
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Tűz és hó//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- Kedvemre? Az attól függ miben. A Hóhajú fiúcska is mókás volt.
*Billenti félre fejét, és pillant fel az említett személyre, aki olyan drasztikusan megváltozott. A felkínált falatot nem utasítja el, finoman húzza le a villáról és kezdi el majszolgatni. Egészen kedvesnek találja ezt a gesztust, mindenféle mögöttes szándék nélkül.*
- Felvágós! Főleg mert én egyébként sem tudok. Nincs lovam, ugyebár.
*Végig igyekszik elnyomni mosolyát, de egyszerűen képtelen rá, mintha kötelező tartozéka lenne arcának a kis vigyor mindig visszaköveteli helyét ott.*
- És a nem Hóhajú fiúcska nem hiszi el? Ezzel azt akarod mondani, hogy nem mondok igazat? Csak mert az mélységesen sértene, csak hogy tudd.
*Szemöldökeit mérgesen összevonja az utánzásra, de még jó pár pillanatig nem szól, mert szájában egy nagyobb falatot rág nagyon bőszen.*
- Nem mondok! A szép szavakat ki kell ám érdemelni. Te ki érdemelted? Mert én nem hiszem, és ebben az esetben én döntök.
*Kicsit sem zavarja a tény, hogyha Pashthra nem, akkor valószínűleg senki nem érdemelné ki. Lelkesen eszeget, és iszogat tovább, és reménykedik benne, hogy érkezik ellenvélemény is felvetésére.*
- Másnap reggelig az összeset?
*Horkant fel röviden, kétkedését leginkább piszkálódásnak szánva, holott valóban úgy hiszi, hogy reggelig nem bírná az ifjú katona, ha ugyanarra gondolnak mind a ketten.*
- Kicsit már túlzottan is elbíztad magadat, de jó, legyen. Elfogadom.
*Ki is végzi tányérján lévő utolsó falatot, és egy pár jó nagy korttyal öblíti le, majd hirtelen felállva nyikorogva tolja ki székét maga mögött, és pillant le Pashthrára.*
- Akkor hát lássuk mit tudsz.
*Ha pedig senki sem akadályozza meg őt benne, akkor zavartalanul elindul a fogadó bejárata felé, mert nem hiszi, hogy kifejezetten örülnének a jelenlévők, ha itt folytatnák a kis műsorukat.*
//Tűz és hó//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- Kedvemre? Az attól függ miben. A Hóhajú fiúcska is mókás volt.
*Billenti félre fejét, és pillant fel az említett személyre, aki olyan drasztikusan megváltozott. A felkínált falatot nem utasítja el, finoman húzza le a villáról és kezdi el majszolgatni. Egészen kedvesnek találja ezt a gesztust, mindenféle mögöttes szándék nélkül.*
- Felvágós! Főleg mert én egyébként sem tudok. Nincs lovam, ugyebár.
*Végig igyekszik elnyomni mosolyát, de egyszerűen képtelen rá, mintha kötelező tartozéka lenne arcának a kis vigyor mindig visszaköveteli helyét ott.*
- És a nem Hóhajú fiúcska nem hiszi el? Ezzel azt akarod mondani, hogy nem mondok igazat? Csak mert az mélységesen sértene, csak hogy tudd.
*Szemöldökeit mérgesen összevonja az utánzásra, de még jó pár pillanatig nem szól, mert szájában egy nagyobb falatot rág nagyon bőszen.*
- Nem mondok! A szép szavakat ki kell ám érdemelni. Te ki érdemelted? Mert én nem hiszem, és ebben az esetben én döntök.
*Kicsit sem zavarja a tény, hogyha Pashthra nem, akkor valószínűleg senki nem érdemelné ki. Lelkesen eszeget, és iszogat tovább, és reménykedik benne, hogy érkezik ellenvélemény is felvetésére.*
- Másnap reggelig az összeset?
*Horkant fel röviden, kétkedését leginkább piszkálódásnak szánva, holott valóban úgy hiszi, hogy reggelig nem bírná az ifjú katona, ha ugyanarra gondolnak mind a ketten.*
- Kicsit már túlzottan is elbíztad magadat, de jó, legyen. Elfogadom.
*Ki is végzi tányérján lévő utolsó falatot, és egy pár jó nagy korttyal öblíti le, majd hirtelen felállva nyikorogva tolja ki székét maga mögött, és pillant le Pashthrára.*
- Akkor hát lássuk mit tudsz.
*Ha pedig senki sem akadályozza meg őt benne, akkor zavartalanul elindul a fogadó bejárata felé, mert nem hiszi, hogy kifejezetten örülnének a jelenlévők, ha itt folytatnák a kis műsorukat.*
813. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-04-25 01:22:52
Üzenet elküldve: 2020-04-25 01:22:52
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 704
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 704
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Tűz és hó//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* A fiú örül neki, hogy nem feszegetik a városi őrség témát, meg annak is, hogy nincs rajta vörös köpeny, ami megzavarná az egész helyzetet. A hunyorogva érkező kérdésre felnevet, és szinte lerázza magáról a bizonytalanságot. *
- Óvatosan az ilyen kérdésekkel, mert még a végén visszajön. Nem hiszem, hogy a fiúcska kellőképp a kedvedre tudna tenni, de persze ha csak szórakozni szeretnél vele, és nem rajta, akkor visszahívhatjuk. * Teszi meg az ajánlatot, és bár tekintete kérdő, a mozdulatai kicsit sem azok. Határozottan, de mégis kap be egy újabb csirkefalatot, miközben továbbra is tartja a szemkontaktust a lánnyal, hiába húzódott az közelebb. Ha Daesys elég ideig marad ilyen közel, akkor a következő falat a villa hegyéről az ő szájában landol, már ha engedi, hogy Pash így tegyen. Ha nem, akkor csak csukott ajkaihoz nyomja hozzá finoman. *
- Olyan ez, mint a lovagolás. Nem lehet elfelejteni. * Nevet a felvetésre, de igazából fogalma sincs, hogy mikor lett ennyire nyugodt, és határozott a nők közelében. Persze Latamie mellett is ilyen volt, és Daesys illetve Latamie pedig annyival tér el az összes többi lánytól, akivel beszélt, hogy ha közvetve is, de mindketten hozzáértek odalent. De nem hiszi, hogy ez lenne a titok nyitja, bár most hirtelen nem tud másra gondolni. *
- A Hóhajú fiúcska talán még el is hinné. * Utal vissza arra, amikor az előző, bénán dadogó előadását külön személyként emlegették. * De folytasd csak, mondj még ilyen szépeket nekem. Szeretem.
* Ismétli el a nő szavait, a saját képére formálva. A megjegyzésre, hogy mennyi minden fér a másikba felnevet, de hirtelen nem jut eszébe riposzt, úgyhogy csak iszik egy kortyot az italából. A fogadáson viszont elgondolkodik. *
- De csak egy éjszaka. * Teszi még hozzá, és határozottan bólint. * Vagyis nem lehet olyat kérni, hogy csináld ezt és ezt minden este több haton keresztül. De nem egy kívánság. Másnap reggelig az összeset. * Alkudozik kaján vigyorral, mert egy dologban biztos, méghozzá abban, hogy ha ilyen tétről van szó, vívásban nem maradhat alul. *
A hozzászólás írója (Pashthra Shungo'rol) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.04.25 01:38:12
//Tűz és hó//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* A fiú örül neki, hogy nem feszegetik a városi őrség témát, meg annak is, hogy nincs rajta vörös köpeny, ami megzavarná az egész helyzetet. A hunyorogva érkező kérdésre felnevet, és szinte lerázza magáról a bizonytalanságot. *
- Óvatosan az ilyen kérdésekkel, mert még a végén visszajön. Nem hiszem, hogy a fiúcska kellőképp a kedvedre tudna tenni, de persze ha csak szórakozni szeretnél vele, és nem rajta, akkor visszahívhatjuk. * Teszi meg az ajánlatot, és bár tekintete kérdő, a mozdulatai kicsit sem azok. Határozottan, de mégis kap be egy újabb csirkefalatot, miközben továbbra is tartja a szemkontaktust a lánnyal, hiába húzódott az közelebb. Ha Daesys elég ideig marad ilyen közel, akkor a következő falat a villa hegyéről az ő szájában landol, már ha engedi, hogy Pash így tegyen. Ha nem, akkor csak csukott ajkaihoz nyomja hozzá finoman. *
- Olyan ez, mint a lovagolás. Nem lehet elfelejteni. * Nevet a felvetésre, de igazából fogalma sincs, hogy mikor lett ennyire nyugodt, és határozott a nők közelében. Persze Latamie mellett is ilyen volt, és Daesys illetve Latamie pedig annyival tér el az összes többi lánytól, akivel beszélt, hogy ha közvetve is, de mindketten hozzáértek odalent. De nem hiszi, hogy ez lenne a titok nyitja, bár most hirtelen nem tud másra gondolni. *
- A Hóhajú fiúcska talán még el is hinné. * Utal vissza arra, amikor az előző, bénán dadogó előadását külön személyként emlegették. * De folytasd csak, mondj még ilyen szépeket nekem. Szeretem.
* Ismétli el a nő szavait, a saját képére formálva. A megjegyzésre, hogy mennyi minden fér a másikba felnevet, de hirtelen nem jut eszébe riposzt, úgyhogy csak iszik egy kortyot az italából. A fogadáson viszont elgondolkodik. *
- De csak egy éjszaka. * Teszi még hozzá, és határozottan bólint. * Vagyis nem lehet olyat kérni, hogy csináld ezt és ezt minden este több haton keresztül. De nem egy kívánság. Másnap reggelig az összeset. * Alkudozik kaján vigyorral, mert egy dologban biztos, méghozzá abban, hogy ha ilyen tétről van szó, vívásban nem maradhat alul. *
A hozzászólás írója (Pashthra Shungo'rol) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.04.25 01:38:12
812. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-04-25 01:02:53
Üzenet elküldve: 2020-04-25 01:02:53
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 195
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 195
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Tűz és hó//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- Áh, úgy tűnik.
*Daesys látszólag bedől Pashthra érvelésének, és gyakorlatilag sincs oka másképp gondolkodni, főleg mert rájön, hogy valójában majdnem mindegy, hogy a fiatal férfi városőr vagy sem. Ha akart volna ártani neki, akkor már megtette volna, de nem tette és ezért még mindig az adósa.*
- Te...
*Hunyorogva néz Pashthrára, aki mintha minden egyes levegővételével újabb magabiztosságot szívna magába. A kérdést elengedi a füle mellett, és csak döbbenten néz rá, de valahol örömtelien.*
- Ki vagy te, és mikor etted meg a kedves Hóhajú fiúcskát? Vajon él e még ott bent?
*Kérdezi, miközben ökölbe szorított kézzel kopogtatja meg a páncélt, és hajol közelebb mintha választ várna. Nyilvánvalóan ez a helyzet is félreérthetőnek tekinthető, különösen az előző bevezetés után, és természetesen ahogy azok az apró húzások, úgy ez sem teljesen véletlen.*
- Mindenesetre elég jól megy a gyakorlás. Már most sokkal ügyesebb vagy, mint az elején.
*Nem próbálkozik meg azzal, hogy ostoba tanácsokat adjon, amiket valójában a másik is tud. Hiszen a „próbálj ne agyalni” aligha segített már valaha bárkin is, és ezúttal sem lenne másképp, márpedig jobbat ő sem tudna mondani, hiszen neki sosem voltak ilyen gondjai.*
- Aww, ez a felettébb már tetszik. Egészen meg is hat. Ha így folytatod még akár beléd is tudnék szeretni.
*Újra mellkasára teszi kezét, jelezve mennyire meghatja ez a figyelmesség, ezt követően pedig nevet, hogy biztosítsa a másikat afelől, hogy viccel a szerelmet illetően.*
- De azért ne bízd el magad, és édesgess csak tovább. Szeretem.
*Beszéd közben villájával hevesen gesztikulál, sőt a drámaiság kedvéért még Pashthrára is szegezi, hogy nyomatékosítsa szavait, majd táncszerű módon kezdi el vállait felváltva megmozgatni ezzel is mindenki tudtára adva, hogy milyen jól érzi magát a bőrében.*
- Ó, meglepődnél mennyi fér belém.
*Jegyzi meg a röpke meglepetés után, hogy mi hagyja el az előbb hebegő férfi száját.*
- De akkor már emeljük a tétet fogadássá. Mit szólsz? Akit legyűrnek a gyakorlás során, az teljesíti a másik kívánságát, nyilván nem veszélyes és értelmes keretek között.
//Tűz és hó//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- Áh, úgy tűnik.
*Daesys látszólag bedől Pashthra érvelésének, és gyakorlatilag sincs oka másképp gondolkodni, főleg mert rájön, hogy valójában majdnem mindegy, hogy a fiatal férfi városőr vagy sem. Ha akart volna ártani neki, akkor már megtette volna, de nem tette és ezért még mindig az adósa.*
- Te...
*Hunyorogva néz Pashthrára, aki mintha minden egyes levegővételével újabb magabiztosságot szívna magába. A kérdést elengedi a füle mellett, és csak döbbenten néz rá, de valahol örömtelien.*
- Ki vagy te, és mikor etted meg a kedves Hóhajú fiúcskát? Vajon él e még ott bent?
*Kérdezi, miközben ökölbe szorított kézzel kopogtatja meg a páncélt, és hajol közelebb mintha választ várna. Nyilvánvalóan ez a helyzet is félreérthetőnek tekinthető, különösen az előző bevezetés után, és természetesen ahogy azok az apró húzások, úgy ez sem teljesen véletlen.*
- Mindenesetre elég jól megy a gyakorlás. Már most sokkal ügyesebb vagy, mint az elején.
*Nem próbálkozik meg azzal, hogy ostoba tanácsokat adjon, amiket valójában a másik is tud. Hiszen a „próbálj ne agyalni” aligha segített már valaha bárkin is, és ezúttal sem lenne másképp, márpedig jobbat ő sem tudna mondani, hiszen neki sosem voltak ilyen gondjai.*
- Aww, ez a felettébb már tetszik. Egészen meg is hat. Ha így folytatod még akár beléd is tudnék szeretni.
*Újra mellkasára teszi kezét, jelezve mennyire meghatja ez a figyelmesség, ezt követően pedig nevet, hogy biztosítsa a másikat afelől, hogy viccel a szerelmet illetően.*
- De azért ne bízd el magad, és édesgess csak tovább. Szeretem.
*Beszéd közben villájával hevesen gesztikulál, sőt a drámaiság kedvéért még Pashthrára is szegezi, hogy nyomatékosítsa szavait, majd táncszerű módon kezdi el vállait felváltva megmozgatni ezzel is mindenki tudtára adva, hogy milyen jól érzi magát a bőrében.*
- Ó, meglepődnél mennyi fér belém.
*Jegyzi meg a röpke meglepetés után, hogy mi hagyja el az előbb hebegő férfi száját.*
- De akkor már emeljük a tétet fogadássá. Mit szólsz? Akit legyűrnek a gyakorlás során, az teljesíti a másik kívánságát, nyilván nem veszélyes és értelmes keretek között.
811. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-04-25 00:27:01
Üzenet elküldve: 2020-04-25 00:27:01
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 704
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 704
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Tűz és hó//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* A fiú élvezi a helyzetet, de a hirtelen kérdés meglepi őt. Összehúzott szemmel néz a másikra, mint aki nagyon gondolkodik, majd elneveti magát. *
- Ha ennek a városnak olyan őrei vannak, akik vacsorázni visznek egy tolvajt akit elkapnak, akkor szörnyű lehet a közbiztonság, nem? Gondoltam megpróbálok bókolni, hogy még egy városőrt is elcsábítanál. Úgy tűnik, hogy túl jól sikerült. * Ironikus módon kezdi a beszédet, a végére pedig már zavartan nevetgél, és egész büszke magára, hogy egy szóval se tagadta a dolgot, de azért mégis úgy tűnhet, mintha cáfolná. A csóknál nem fog gyanút, de azért a lány arca alapján gyanakszik rá, hogy kezd lehullani gondos kis álcája. Úgy kalkulál, hogy ha tovább tagadná, azzal csak még gyanúsabb lenne, úgyhogy hagyja is a dolgot, amit véleménye szerint egész ügyesen megmagyarázott. *
- Miért is? * Kérdez vissza, ahogy ő is kényelmesen helyezkedik el, már amennyire ez ebben a helyzetben, ilyen ruházatban, és egy asztalnál ülve lehetséges. *
- Örülök, hogy tetszik. Remélem az ízére se lesz rossz szavad. * Mondja Pash, és a kalózlány jól számol, mert ahogy végez az italokat is meghozzák, egy másik felszolgáló, aki feltűnően kíváncsian pislog az asztal alá. Láthatóan bosszús lesz, amiért semmi izgalmasat nem lát, és csalódottan távozik az asztalról, a két üres korsóval, amiknek a helyén az új, itallal telieket hagyja. *
- Erről beszélek, hogy még gyakorolnom kell, mint látod. Harc közben könnyen kiürítem a fejem, mintha víz alá dugnám, elhallgatnak a felesleges hangok, megszűnik minden, ami nem fontos. Viszont ahogy vége, hirtelen minden újra zajos, elvonja a figyelmem. Hirtelen mindent át kell gondoljak, annyi különböző eredménye lehet mindennek, amikkel próbálok számolni. Megjegyzem az kicsit sem segít a helyzeten, hogy _felettébb_ csinos vagy. * Változtat a szóhasználaton, abban a reményben, hogy ebbe már nem fog belekötni a másik. *
- Őszintén örülök, hogy ízlik. * Mosolyog barátságosan, és vág magának egy falatot, amit jóízűen kap be. * De ne edd túlságosan tele magad, mozgalmas éjszaka vár rád. * Vár egy kicsit, majd a hatásszünet végén hozzáteszi, fel se nézve az ételből. * Tudod, megígértem, hogy harcolunk egy kicsit. Persze ha te máshogy szeretnél magad alá gyűrni, azt se ellenzem.
//Tűz és hó//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* A fiú élvezi a helyzetet, de a hirtelen kérdés meglepi őt. Összehúzott szemmel néz a másikra, mint aki nagyon gondolkodik, majd elneveti magát. *
- Ha ennek a városnak olyan őrei vannak, akik vacsorázni visznek egy tolvajt akit elkapnak, akkor szörnyű lehet a közbiztonság, nem? Gondoltam megpróbálok bókolni, hogy még egy városőrt is elcsábítanál. Úgy tűnik, hogy túl jól sikerült. * Ironikus módon kezdi a beszédet, a végére pedig már zavartan nevetgél, és egész büszke magára, hogy egy szóval se tagadta a dolgot, de azért mégis úgy tűnhet, mintha cáfolná. A csóknál nem fog gyanút, de azért a lány arca alapján gyanakszik rá, hogy kezd lehullani gondos kis álcája. Úgy kalkulál, hogy ha tovább tagadná, azzal csak még gyanúsabb lenne, úgyhogy hagyja is a dolgot, amit véleménye szerint egész ügyesen megmagyarázott. *
- Miért is? * Kérdez vissza, ahogy ő is kényelmesen helyezkedik el, már amennyire ez ebben a helyzetben, ilyen ruházatban, és egy asztalnál ülve lehetséges. *
- Örülök, hogy tetszik. Remélem az ízére se lesz rossz szavad. * Mondja Pash, és a kalózlány jól számol, mert ahogy végez az italokat is meghozzák, egy másik felszolgáló, aki feltűnően kíváncsian pislog az asztal alá. Láthatóan bosszús lesz, amiért semmi izgalmasat nem lát, és csalódottan távozik az asztalról, a két üres korsóval, amiknek a helyén az új, itallal telieket hagyja. *
- Erről beszélek, hogy még gyakorolnom kell, mint látod. Harc közben könnyen kiürítem a fejem, mintha víz alá dugnám, elhallgatnak a felesleges hangok, megszűnik minden, ami nem fontos. Viszont ahogy vége, hirtelen minden újra zajos, elvonja a figyelmem. Hirtelen mindent át kell gondoljak, annyi különböző eredménye lehet mindennek, amikkel próbálok számolni. Megjegyzem az kicsit sem segít a helyzeten, hogy _felettébb_ csinos vagy. * Változtat a szóhasználaton, abban a reményben, hogy ebbe már nem fog belekötni a másik. *
- Őszintén örülök, hogy ízlik. * Mosolyog barátságosan, és vág magának egy falatot, amit jóízűen kap be. * De ne edd túlságosan tele magad, mozgalmas éjszaka vár rád. * Vár egy kicsit, majd a hatásszünet végén hozzáteszi, fel se nézve az ételből. * Tudod, megígértem, hogy harcolunk egy kicsit. Persze ha te máshogy szeretnél magad alá gyűrni, azt se ellenzem.
810. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-04-25 00:11:09
Üzenet elküldve: 2020-04-25 00:11:09
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 195
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 195
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Tűz és hó//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Örül, hogy terve úgy alakul, ahogy azt ő pontosan szerette volna, és Pashthra nem rontja el azt viszonzással. Daesysnek így alkalma nyílik egészen közelről szemlélni a fiatal harcos arcának változásait, amik annyira felhergelik őt, hogy kedve lenne a határokat addig kitolni, és olyan kitartóan munkálkodni, míg végleg lefegyverzi a fiút. De ehhez belátja nem próbálkozott kellőképpen, csupán egy kósza gondolat, és lehet ki sem tudná vitelezni ezt ízléses határok között.
De van ami kizökkenti őt a fülledt pillanatból, és Daesys hirtelen gyanút kezd fogni.*
- Várj csak! Te Városőr vagy?
*Apró intő jelek ugyan voltak, de mindazokat a játék részeként tekintette, ez viszont jócskán kijózanítja a heves pillanatban, amit Pashthra hirtelen egy csókkal pecsétel meg. Daesys nem lelkesedik annyira, mint az előbbi simogatásoknál, éppen csak kötelező módon viszonozza a közeledést ahhoz, hogy ne sértse meg a másikat. Meglepettségében még akkor sem húzza el a kezét, amikor megérkezik a két tányér finom étel, és a felszolgáló zavartan szalad el asztaluktól.*
- Elég érdekes fordulatot vett a történetem.
*Mondja maga elé függetlenül a fiatal férfi válaszától, majd elfordul tőle, és kezei is az asztallap fölé kerülnek, hogy ezúttal az evőeszközöket markolják meg.*
- Uhh.
*Közelebb hajolva beleszimatol a levegőbe, amit megtölt az édes étel illata, ezzel egyidejűleg gyomra fájdalmasan megkordul.*
- Ez valami csodálatosan néz ki. Menten elsírom magamat.
*Úgy tesz, mintha pillanatokkal ezelőtt nem történt volna látszólag semmi, helyette gyorsan legurítja az utolsó korty sörét is, hogy mire megérkezik a következő már csak el kelljen vinni az üres korsót.*
- Tudod, valójában sokkal összeszedettebb vagy, amikor nem gondolkodsz.
*Jegyzi meg, miközben szájához emeli villájára feltűzött falatját. Hangosan felsóhajt ahogy megérzi a finom étek összetett ízeit kibontakozni ízlelőbimbóin.*
- Az istenekre! Ez tényleg nagyon finom.
*Szemei olyan áhítattal csillannak meg a fogadó meleg fényében, hogy akár tényleg tűnhet úgy, mintha megkönnyezné, ami teljesen érthető lenne, hiszen egy kezén meg tudná számolni mikor evett bármi olyat is, aminek nem volt szörnyű íze.*
//Tűz és hó//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Örül, hogy terve úgy alakul, ahogy azt ő pontosan szerette volna, és Pashthra nem rontja el azt viszonzással. Daesysnek így alkalma nyílik egészen közelről szemlélni a fiatal harcos arcának változásait, amik annyira felhergelik őt, hogy kedve lenne a határokat addig kitolni, és olyan kitartóan munkálkodni, míg végleg lefegyverzi a fiút. De ehhez belátja nem próbálkozott kellőképpen, csupán egy kósza gondolat, és lehet ki sem tudná vitelezni ezt ízléses határok között.
De van ami kizökkenti őt a fülledt pillanatból, és Daesys hirtelen gyanút kezd fogni.*
- Várj csak! Te Városőr vagy?
*Apró intő jelek ugyan voltak, de mindazokat a játék részeként tekintette, ez viszont jócskán kijózanítja a heves pillanatban, amit Pashthra hirtelen egy csókkal pecsétel meg. Daesys nem lelkesedik annyira, mint az előbbi simogatásoknál, éppen csak kötelező módon viszonozza a közeledést ahhoz, hogy ne sértse meg a másikat. Meglepettségében még akkor sem húzza el a kezét, amikor megérkezik a két tányér finom étel, és a felszolgáló zavartan szalad el asztaluktól.*
- Elég érdekes fordulatot vett a történetem.
*Mondja maga elé függetlenül a fiatal férfi válaszától, majd elfordul tőle, és kezei is az asztallap fölé kerülnek, hogy ezúttal az evőeszközöket markolják meg.*
- Uhh.
*Közelebb hajolva beleszimatol a levegőbe, amit megtölt az édes étel illata, ezzel egyidejűleg gyomra fájdalmasan megkordul.*
- Ez valami csodálatosan néz ki. Menten elsírom magamat.
*Úgy tesz, mintha pillanatokkal ezelőtt nem történt volna látszólag semmi, helyette gyorsan legurítja az utolsó korty sörét is, hogy mire megérkezik a következő már csak el kelljen vinni az üres korsót.*
- Tudod, valójában sokkal összeszedettebb vagy, amikor nem gondolkodsz.
*Jegyzi meg, miközben szájához emeli villájára feltűzött falatját. Hangosan felsóhajt ahogy megérzi a finom étek összetett ízeit kibontakozni ízlelőbimbóin.*
- Az istenekre! Ez tényleg nagyon finom.
*Szemei olyan áhítattal csillannak meg a fogadó meleg fényében, hogy akár tényleg tűnhet úgy, mintha megkönnyezné, ami teljesen érthető lenne, hiszen egy kezén meg tudná számolni mikor evett bármi olyat is, aminek nem volt szörnyű íze.*
809. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-04-24 23:33:46
Üzenet elküldve: 2020-04-24 23:33:46
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 704
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 704
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Tűz és hó//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* A férfi anatómia sokak szerint lehet furcsa. Pashnak viszont nagy szerencséje van, mert azzal, hogy az agya kevesebb vért ad, visszafog a működéséből, és ahelyett, hogy mindent túlgondolna, egyszerű dolgokra kezd koncentrálni, mint harc közben. A legfontosabb, hogy figyelj oda az ellenfeledre, mutasd magad magabiztosnak. A lényeg, hogy ne hagyj magadon támadási lehetőséget, hitesd el a másikkal, hogy jobb vagy, még ha ez nem is igaz. Ismerd ki az ellenfeled, tudd meg, hogy mik az erősségei, találd meg azt, ami alapján felismerheted a mozdulatait, hogy meg tudd jósolni a következő támadását. Járj előtte mindig egy lépéssel, szorítsd sarokba, fegyverezd le. Ha lehet, hagyatkozz a tanultakra, az egyszerű, de célravezető mozdulatokra. Na ez utóbbi lehet, hogy nem teljesen igaz, de a többit igyekszik most kamatoztatni, csak egy egészen új, bizarr terepen. *
- Nem vagyok biztos benne, hogy szerelem volt... De ő volt az első nő az életemben. Gyakorlatilag kihasznált, a saját eszközének tartott, de nem mondom, hogy azért nem jutott nekem is az élvezetből. * Beszéd közben végig Daesys szemébe néz, már nem kapja el a pillantását, nem zavartatja magát, ahogy arca se pirul ki. Tárgyilagosan beszél az exéről, nyilvánvaló, hogy nem jelent már számára semmit. Persze ez cseppet sem igaz, de jelenleg, ebben a helyzetben, szinte eszébe se jut a másik nő. Tudatalattija pedig nem kap elég vörösvérsejtet ahhoz, hogy komoly működésbe kezdjen. Ilyenkor nagyon könnyű elnyomni a fájdalmas, és nem kívánt emlékeket. A tolvajlány hirtelen közeledésére meg se mozdul, csak tekintetével követi, és egy vékony mosoly jelzi, hogy nincs ellenére a dolog. Meg se próbálja leplezni az asztal alatt egyértelmű izgalom jeleit, mert belátja, hogy nem lenne értelme, még mielőtt megmozdulna. Egy ölbe ejtett kéz épp olyan árulkodó, mint a csúcsosodó nadrág. Szótlanul figyeli, hallgatja a demonstrációt, közben végig tartva a szemkontaktust. Nem mozdul, nem karolja át a másikat, vagy húzza magához, és nem is kezdi el simogatni, ahogy ő teszi vele. Végtére is, Pash most egy városi őr, akit éppen elcsábítanak. Neki nem dolga az, hogy viszonozza ezt a fajta cselekvést. Persze ettől függetlenül élvezi a dolgot, ezt az arcára kiülő mosoly egyértelműen elárulja, ahogy szemének csillogása is árulkodó jel lehet. Ezen kívül egyre rohamosabb tempóban fogy a mézsör is, a rögtönzött kis történet végére már üresen koppan a korsó az asztal lapján. *
- Hát persze, hogy te sose tennél ilyet. Miért is tennél? Hiszen te már az előtt lefegyverzed az őrt, hogy a zárkába vinne. Még vacsorát is kapsz tőle, nem igaz? * Kérdezi halkan, a szokásosnál valamivel mélyebb hangon, és most először mozdul. Határozott mozdulattal igyekszik csókot lopni, remélhetőleg több sikerrel, mint ahogy a kalózlány próbálta megfosztani erszényétől. Ha sikerül, akkor egy nem túl hosszú, de elég magabiztos, nem túl izgatott, de nem is túl unalmas csókban lehet része a másiknak. És akár sikerül, akár nem, mindketten felfigyelhetnek arra, ahogy két tányér koppan az asztalon. *
- Elnézést, hogy megvárakoztattuk önöket. Én... * hirtelen elhallgat a felszolgáló, felfedezve, hogy mi történik az asztal alatt. Vöröslő fejjel, levegőt kapkodva, és szaporán szedve a lábát távozik, meghagyva a fiataloknak, hogy elgondolkodjanak rajta, vajon nem túl gyakori errefelé az ilyen, vagy a felszolgáló új még a szakmában. *
- Elnézést! Szeretnénk két újabb korsó Mézsört! * Kiált a nő után kajánul vigyorogva, és előre odakészíti a 28 aranyat az asztalra. *
//Tűz és hó//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* A férfi anatómia sokak szerint lehet furcsa. Pashnak viszont nagy szerencséje van, mert azzal, hogy az agya kevesebb vért ad, visszafog a működéséből, és ahelyett, hogy mindent túlgondolna, egyszerű dolgokra kezd koncentrálni, mint harc közben. A legfontosabb, hogy figyelj oda az ellenfeledre, mutasd magad magabiztosnak. A lényeg, hogy ne hagyj magadon támadási lehetőséget, hitesd el a másikkal, hogy jobb vagy, még ha ez nem is igaz. Ismerd ki az ellenfeled, tudd meg, hogy mik az erősségei, találd meg azt, ami alapján felismerheted a mozdulatait, hogy meg tudd jósolni a következő támadását. Járj előtte mindig egy lépéssel, szorítsd sarokba, fegyverezd le. Ha lehet, hagyatkozz a tanultakra, az egyszerű, de célravezető mozdulatokra. Na ez utóbbi lehet, hogy nem teljesen igaz, de a többit igyekszik most kamatoztatni, csak egy egészen új, bizarr terepen. *
- Nem vagyok biztos benne, hogy szerelem volt... De ő volt az első nő az életemben. Gyakorlatilag kihasznált, a saját eszközének tartott, de nem mondom, hogy azért nem jutott nekem is az élvezetből. * Beszéd közben végig Daesys szemébe néz, már nem kapja el a pillantását, nem zavartatja magát, ahogy arca se pirul ki. Tárgyilagosan beszél az exéről, nyilvánvaló, hogy nem jelent már számára semmit. Persze ez cseppet sem igaz, de jelenleg, ebben a helyzetben, szinte eszébe se jut a másik nő. Tudatalattija pedig nem kap elég vörösvérsejtet ahhoz, hogy komoly működésbe kezdjen. Ilyenkor nagyon könnyű elnyomni a fájdalmas, és nem kívánt emlékeket. A tolvajlány hirtelen közeledésére meg se mozdul, csak tekintetével követi, és egy vékony mosoly jelzi, hogy nincs ellenére a dolog. Meg se próbálja leplezni az asztal alatt egyértelmű izgalom jeleit, mert belátja, hogy nem lenne értelme, még mielőtt megmozdulna. Egy ölbe ejtett kéz épp olyan árulkodó, mint a csúcsosodó nadrág. Szótlanul figyeli, hallgatja a demonstrációt, közben végig tartva a szemkontaktust. Nem mozdul, nem karolja át a másikat, vagy húzza magához, és nem is kezdi el simogatni, ahogy ő teszi vele. Végtére is, Pash most egy városi őr, akit éppen elcsábítanak. Neki nem dolga az, hogy viszonozza ezt a fajta cselekvést. Persze ettől függetlenül élvezi a dolgot, ezt az arcára kiülő mosoly egyértelműen elárulja, ahogy szemének csillogása is árulkodó jel lehet. Ezen kívül egyre rohamosabb tempóban fogy a mézsör is, a rögtönzött kis történet végére már üresen koppan a korsó az asztal lapján. *
- Hát persze, hogy te sose tennél ilyet. Miért is tennél? Hiszen te már az előtt lefegyverzed az őrt, hogy a zárkába vinne. Még vacsorát is kapsz tőle, nem igaz? * Kérdezi halkan, a szokásosnál valamivel mélyebb hangon, és most először mozdul. Határozott mozdulattal igyekszik csókot lopni, remélhetőleg több sikerrel, mint ahogy a kalózlány próbálta megfosztani erszényétől. Ha sikerül, akkor egy nem túl hosszú, de elég magabiztos, nem túl izgatott, de nem is túl unalmas csókban lehet része a másiknak. És akár sikerül, akár nem, mindketten felfigyelhetnek arra, ahogy két tányér koppan az asztalon. *
- Elnézést, hogy megvárakoztattuk önöket. Én... * hirtelen elhallgat a felszolgáló, felfedezve, hogy mi történik az asztal alatt. Vöröslő fejjel, levegőt kapkodva, és szaporán szedve a lábát távozik, meghagyva a fiataloknak, hogy elgondolkodjanak rajta, vajon nem túl gyakori errefelé az ilyen, vagy a felszolgáló új még a szakmában. *
- Elnézést! Szeretnénk két újabb korsó Mézsört! * Kiált a nő után kajánul vigyorogva, és előre odakészíti a 28 aranyat az asztalra. *
808. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-04-24 23:12:13
Üzenet elküldve: 2020-04-24 23:12:13
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 195
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 195
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Tűz és hó//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Pashthra váratlanul találja meg a hangját, ami Daesyst meg is lepi, hiszen eddig pirulgatott és minduntalan kijavítgatta önmagát. Természetesen hízeleg számára ez a hirtelen jött figyelem, és nem is tervezi, hogy letörje a másik lelkesedését. Némán mosolyogva nézi végig a jelenetet, amit pontosan nem is ért, de ezt megtartja magának.*
- Latamie? Az kicsoda? Valami ifjúkori szerelmed?
*Kérdezi valódi kíváncsisággal, de szemernyi sértettség nélkül. Talán zavarnia kellene, hogy társaságában egy másik nő kerül terítékre, de nem érez semmit Pashthra iránt, és feltételezi fordítva sincs így, ezért egyáltalán nincs benne területvédelmező ösztön. Az pedig sosem zavarta büszkeségét, hogy nem ő a tökéletes nő valaki számára.*
- Igen? És miket tanított neked ez a Latamie?
*Kérdezi feltámadt érdeklődéssel, főleg mert újra szívesen vész el Pashthra mimikáját figyelve. Érdekli, hogy kihátrál a kérdés alól, és ha nem, akkor miként válaszol rá.*
- Egyébként milyen önző. Veled nem is foglalkozott. Nem szép dolog ám.
*Ingatja meg rosszallóan fejét, de valójában nem ítélve el a név szerint számára ismeretlen nőt, mert Daesys sem maga a megtestesült odaadás, így lehet a másik helyzetében ő is kihasználta volna a lelkes fiút.*
- Na-na, ahhoz még édesgetned kell, és nem mondom el a módját, azt akarom, hogy találd ki te magad.
*Szemeiben megbújó ravaszkás fény, és ajkain pihenő huncut mosoly arról árulkodik, hogy ez nem egy egyértelmű elutasítás, sokkal inkább egy hosszú játékba való meghívás.*
- Hüm.
*Elgondolkodik, és közben újabbakat kortyol. Majd a korsóját váratlanul Pashthra mellé tolja, és ő is hamarosan csatlakozik italához, és helyet foglal a fiatal férfi melletti széken.*
- Nos, fontos az, hogy elesettnek tűnj, és megsajnáljanak, az mindig beválik. A férfiak szeretik védelmezni a nőket.
*Egyik kezében a saját korsóját fogja, és beszéd közben időnként megáll, hogy aprót kortyoljon belőle. Teljesen hétköznapi okfejtésnek tűnhet, de Pashthra számára aligha lesz az, hiszen Daesys szabad kézfeje a térdén pihen meg, és ahogy folytatja, szép komótosan elkezd felfelé vándorolni.*
- Nagyon hatásos tud lenni a sírás is. Aztán ki kell találni egy hihető hazugságot arról, hogy milyen rossz sorod van egy bántalmazó férfi mellett, lehet ez egy apa, vagy egy férj is. Ettől jobb embernek érezheti magát az őr, és te sem leszel a szemében egy gaz bűnelkövető, csak egy szegény áldozat.
*Ujjai rövidesen megtalálják a lehetőséget, és kikerülve a sodronyinget tovább haladnak egészen a célig. Ott némileg megtorpan Daesys, aki elégedett pillant társára, most először mutatva bármi érdeklődést beszéd közben, majd ugyanolyan tárgyilagosan folytatja.*
- De persze ez elhanyagolható, a lényeg a kiszolgáltatottság és a látszólagos vigasztalhatatlanság.
*Kezével aprócska, finom simításokat végez, inkább csak tovább borzolva a kedélyeket, főleg mert érintésein sokat tompít a bőrnadrág maga.*
- Az őr meg persze hoz pokrócot, vizet, kenyeret, mindent amit csak az epekedő hölgy kívánhat. Ha pedig kinyílik a cella ajtaja, akkor bizony vigaszt is nyújthat neki. Miért ne tenné? Még a legszilárdabb férfi akarat is megtörhető pár esdeklő pillantással és némi mellkashoz bújással.
*Mozdulatai fokozatosan vállnak intenzívebbé, ahogy íriszei is megállapodnak Pashthra arcán annak visszajelzéseit fürkészve, amik reményei szerint pozitívak.*
- Aztán ki ne szólna pár jó szót egy ilyen elveszett lányért, aki azért is végtelenül hálás, hogy a lábát is széttehette?
*A történetben akár némi rosszindulatú kritika is felfedezhető lenne a férfi nemmel szemben, valójában nem több az egész egy improvizált mesénél.*
- De persze én sosem tennék ilyet.
//Tűz és hó//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Pashthra váratlanul találja meg a hangját, ami Daesyst meg is lepi, hiszen eddig pirulgatott és minduntalan kijavítgatta önmagát. Természetesen hízeleg számára ez a hirtelen jött figyelem, és nem is tervezi, hogy letörje a másik lelkesedését. Némán mosolyogva nézi végig a jelenetet, amit pontosan nem is ért, de ezt megtartja magának.*
- Latamie? Az kicsoda? Valami ifjúkori szerelmed?
*Kérdezi valódi kíváncsisággal, de szemernyi sértettség nélkül. Talán zavarnia kellene, hogy társaságában egy másik nő kerül terítékre, de nem érez semmit Pashthra iránt, és feltételezi fordítva sincs így, ezért egyáltalán nincs benne területvédelmező ösztön. Az pedig sosem zavarta büszkeségét, hogy nem ő a tökéletes nő valaki számára.*
- Igen? És miket tanított neked ez a Latamie?
*Kérdezi feltámadt érdeklődéssel, főleg mert újra szívesen vész el Pashthra mimikáját figyelve. Érdekli, hogy kihátrál a kérdés alól, és ha nem, akkor miként válaszol rá.*
- Egyébként milyen önző. Veled nem is foglalkozott. Nem szép dolog ám.
*Ingatja meg rosszallóan fejét, de valójában nem ítélve el a név szerint számára ismeretlen nőt, mert Daesys sem maga a megtestesült odaadás, így lehet a másik helyzetében ő is kihasználta volna a lelkes fiút.*
- Na-na, ahhoz még édesgetned kell, és nem mondom el a módját, azt akarom, hogy találd ki te magad.
*Szemeiben megbújó ravaszkás fény, és ajkain pihenő huncut mosoly arról árulkodik, hogy ez nem egy egyértelmű elutasítás, sokkal inkább egy hosszú játékba való meghívás.*
- Hüm.
*Elgondolkodik, és közben újabbakat kortyol. Majd a korsóját váratlanul Pashthra mellé tolja, és ő is hamarosan csatlakozik italához, és helyet foglal a fiatal férfi melletti széken.*
- Nos, fontos az, hogy elesettnek tűnj, és megsajnáljanak, az mindig beválik. A férfiak szeretik védelmezni a nőket.
*Egyik kezében a saját korsóját fogja, és beszéd közben időnként megáll, hogy aprót kortyoljon belőle. Teljesen hétköznapi okfejtésnek tűnhet, de Pashthra számára aligha lesz az, hiszen Daesys szabad kézfeje a térdén pihen meg, és ahogy folytatja, szép komótosan elkezd felfelé vándorolni.*
- Nagyon hatásos tud lenni a sírás is. Aztán ki kell találni egy hihető hazugságot arról, hogy milyen rossz sorod van egy bántalmazó férfi mellett, lehet ez egy apa, vagy egy férj is. Ettől jobb embernek érezheti magát az őr, és te sem leszel a szemében egy gaz bűnelkövető, csak egy szegény áldozat.
*Ujjai rövidesen megtalálják a lehetőséget, és kikerülve a sodronyinget tovább haladnak egészen a célig. Ott némileg megtorpan Daesys, aki elégedett pillant társára, most először mutatva bármi érdeklődést beszéd közben, majd ugyanolyan tárgyilagosan folytatja.*
- De persze ez elhanyagolható, a lényeg a kiszolgáltatottság és a látszólagos vigasztalhatatlanság.
*Kezével aprócska, finom simításokat végez, inkább csak tovább borzolva a kedélyeket, főleg mert érintésein sokat tompít a bőrnadrág maga.*
- Az őr meg persze hoz pokrócot, vizet, kenyeret, mindent amit csak az epekedő hölgy kívánhat. Ha pedig kinyílik a cella ajtaja, akkor bizony vigaszt is nyújthat neki. Miért ne tenné? Még a legszilárdabb férfi akarat is megtörhető pár esdeklő pillantással és némi mellkashoz bújással.
*Mozdulatai fokozatosan vállnak intenzívebbé, ahogy íriszei is megállapodnak Pashthra arcán annak visszajelzéseit fürkészve, amik reményei szerint pozitívak.*
- Aztán ki ne szólna pár jó szót egy ilyen elveszett lányért, aki azért is végtelenül hálás, hogy a lábát is széttehette?
*A történetben akár némi rosszindulatú kritika is felfedezhető lenne a férfi nemmel szemben, valójában nem több az egész egy improvizált mesénél.*
- De persze én sosem tennék ilyet.
807. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-04-24 22:51:18
Üzenet elküldve: 2020-04-24 22:51:18
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 382
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 382
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Szőke virágszál//
*Valamicskét Wilhorp is érzékel Odenravia jeleiből, mintha kicsit megváltozott volna a nő viselkedése, de sokra nem jön rá. Nem gondolatolvasó és nem is önjelölt nőszakértő, mert bár sok mindent könnyedén elrabol, a női szívek egyáltalán nem tartoznak a könnyebb prédái közé. Mikor már látja, hogy nem tilosban ül, akkor helyezkedik még a széken, ő is rendesen odaül az immár közös asztalhoz. Jobbját az asztalon nyugtatja, baljával pedig a szék karfájára könyököl. Szemei a nő arcát fürkészik és keresik a másik tekintetét.*
– Ennek örülök. És persze nagyon örvendek a találkozásnak kedves Odenravia. *Egy apró biccentéssel fejet hajt az elfnek üdvözlés gyanánt. Az imént hallott nevet valóban hosszúnak találja, de ezt egyelőre esze ágában sincs a másik orra alá dörgölni. A saját vezetékneve sem a legrövidebb, épp csak egy kicsit bonyolultabb a másikénál.*
– Szeretem a fogadót, de együtt mindig jobb itt, mint egyedül. Remélem, hogy nem voltam túlságosan tolakodó, eszem ágában sem volt udvariatlannak mutatkozni. És kegyed hogy-hogy itt van? Kitalálom, csak nemrég érkezett a városba, igaz? *kérdi magabiztosan. Kockáztat egy kicsit a találgatással, reméli, hogy bejön.*
*Valamicskét Wilhorp is érzékel Odenravia jeleiből, mintha kicsit megváltozott volna a nő viselkedése, de sokra nem jön rá. Nem gondolatolvasó és nem is önjelölt nőszakértő, mert bár sok mindent könnyedén elrabol, a női szívek egyáltalán nem tartoznak a könnyebb prédái közé. Mikor már látja, hogy nem tilosban ül, akkor helyezkedik még a széken, ő is rendesen odaül az immár közös asztalhoz. Jobbját az asztalon nyugtatja, baljával pedig a szék karfájára könyököl. Szemei a nő arcát fürkészik és keresik a másik tekintetét.*
– Ennek örülök. És persze nagyon örvendek a találkozásnak kedves Odenravia. *Egy apró biccentéssel fejet hajt az elfnek üdvözlés gyanánt. Az imént hallott nevet valóban hosszúnak találja, de ezt egyelőre esze ágában sincs a másik orra alá dörgölni. A saját vezetékneve sem a legrövidebb, épp csak egy kicsit bonyolultabb a másikénál.*
– Szeretem a fogadót, de együtt mindig jobb itt, mint egyedül. Remélem, hogy nem voltam túlságosan tolakodó, eszem ágában sem volt udvariatlannak mutatkozni. És kegyed hogy-hogy itt van? Kitalálom, csak nemrég érkezett a városba, igaz? *kérdi magabiztosan. Kockáztat egy kicsit a találgatással, reméli, hogy bejön.*
806. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-04-24 22:08:07
Üzenet elküldve: 2020-04-24 22:08:07
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 704
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 704
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Tűz és hó//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- Én sem. * Hazudja mély meggyőződéssel Pash, és egy pillanatra még el is hiszi. Pedig bizonyos is lehetne benne, hiszen eddig inkább csak fellángolásokat tapasztalt meg, de persze ezt a harcos még nem tudhatja. Egy dolog biztos, hogy ő is egy gyönyörű hölgy mellett képzeli el magát boldogan. *
- Örülnék. * Vágja rá rögtön, és csak utána gondolkodik el azon, hogy mennyire szánalmasnak tűnhet így. Ezt gyorsan orvosolni próbálja. *
- Elnézést! Már vagy ezer meg egy éve, hogy megrendeltünk a csirkénket. Tán most kotlott a tojós tyúk, és meg kell várni, amíg kikelnek a csibék? * Kérdezi, egyébként nem szokott ilyen udvariatlan lenni, vagy mogorva a kiszolgáló személyzettel, de hirtelen zavarában szeretné másra irányítani a figyelmet, mint a szerinte igen szembetűnő dudorra, ami még fáj is ott az asztal alatt, ahogy bőr feszül bőrnek. Csak az egyik Pash előbőre, a másik pedig a bőrnadrágja. *
- Hé. Nem volt túl sok alkalmam még gyakorolni a bókolást. Most hogy belegondolok, Latamievel még beszélgetni se nagyon beszélgettünk, nem igazán tanított meg ilyesmire. * Gondolkodik el, és néhány élcelődésen és csipkelődésen kívül csak parancsok jutnak az eszébe. * Csak azzal volt elfoglalva, hogy a testi örömök legyenek meg. Le se szarta a bókolást.
* Így kimondva kicsit szomorúnak is tűnhet, de a harcoson nem látszik, hogy bántaná a dolog, vagy rosszul esne neki. Az egy ilyen kapcsolat volt, többet tanult a nők testéről, mint bárhol bárhol. Még ha nem is volt rá sok alkalma, azért egy életre bevéste az eszébe, amit akkor tanult. Na persze azt nem tudja, hogy nem ugyan az jön be minden nőnek, abba pedig bele se gondol, hogy lehet vannak, akikkel teljesen máshogy kell bánni. És máshol. *
- Persze, és tartom is hozzá magam. De neki kell vetkőzni, nem megy fel csak úgy ruhára, szóval azt hiszem, hogy szükségünk lesz egy szobára, ahol nem zavarnak minket. * Gondolkodik el, és a szeme sarkából a lányt lesi, hogy mennyire lát át ügyes kis tervén. Pash nem csak hajszínben, de ravaszságban is távol áll egy rókától. A puszi meglepi, de kis önbizalommal is eltölti, úgyhogy hebegés habogás, vagy pironkodás helyett egy sokkal magabiztosabb srác néz vissza a kalózlányra. *
- Mondhatjuk, hogy ez szakmai ártalom. Zsoldosként igen rövid pályafutásom lenne, ha nem tudnék jól bánni a kardommal. Hmm... * Kacsint pajkosan a másikra a kétértelmű mondatot elmondva. *
- Na és ha azt mondanám, hogy városőr vagyok, akkor milyen módszerekkel találnád fel magad? * Dől előre az asztalon, kíváncsian várva a választ. *
//Tűz és hó//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- Én sem. * Hazudja mély meggyőződéssel Pash, és egy pillanatra még el is hiszi. Pedig bizonyos is lehetne benne, hiszen eddig inkább csak fellángolásokat tapasztalt meg, de persze ezt a harcos még nem tudhatja. Egy dolog biztos, hogy ő is egy gyönyörű hölgy mellett képzeli el magát boldogan. *
- Örülnék. * Vágja rá rögtön, és csak utána gondolkodik el azon, hogy mennyire szánalmasnak tűnhet így. Ezt gyorsan orvosolni próbálja. *
- Elnézést! Már vagy ezer meg egy éve, hogy megrendeltünk a csirkénket. Tán most kotlott a tojós tyúk, és meg kell várni, amíg kikelnek a csibék? * Kérdezi, egyébként nem szokott ilyen udvariatlan lenni, vagy mogorva a kiszolgáló személyzettel, de hirtelen zavarában szeretné másra irányítani a figyelmet, mint a szerinte igen szembetűnő dudorra, ami még fáj is ott az asztal alatt, ahogy bőr feszül bőrnek. Csak az egyik Pash előbőre, a másik pedig a bőrnadrágja. *
- Hé. Nem volt túl sok alkalmam még gyakorolni a bókolást. Most hogy belegondolok, Latamievel még beszélgetni se nagyon beszélgettünk, nem igazán tanított meg ilyesmire. * Gondolkodik el, és néhány élcelődésen és csipkelődésen kívül csak parancsok jutnak az eszébe. * Csak azzal volt elfoglalva, hogy a testi örömök legyenek meg. Le se szarta a bókolást.
* Így kimondva kicsit szomorúnak is tűnhet, de a harcoson nem látszik, hogy bántaná a dolog, vagy rosszul esne neki. Az egy ilyen kapcsolat volt, többet tanult a nők testéről, mint bárhol bárhol. Még ha nem is volt rá sok alkalma, azért egy életre bevéste az eszébe, amit akkor tanult. Na persze azt nem tudja, hogy nem ugyan az jön be minden nőnek, abba pedig bele se gondol, hogy lehet vannak, akikkel teljesen máshogy kell bánni. És máshol. *
- Persze, és tartom is hozzá magam. De neki kell vetkőzni, nem megy fel csak úgy ruhára, szóval azt hiszem, hogy szükségünk lesz egy szobára, ahol nem zavarnak minket. * Gondolkodik el, és a szeme sarkából a lányt lesi, hogy mennyire lát át ügyes kis tervén. Pash nem csak hajszínben, de ravaszságban is távol áll egy rókától. A puszi meglepi, de kis önbizalommal is eltölti, úgyhogy hebegés habogás, vagy pironkodás helyett egy sokkal magabiztosabb srác néz vissza a kalózlányra. *
- Mondhatjuk, hogy ez szakmai ártalom. Zsoldosként igen rövid pályafutásom lenne, ha nem tudnék jól bánni a kardommal. Hmm... * Kacsint pajkosan a másikra a kétértelmű mondatot elmondva. *
- Na és ha azt mondanám, hogy városőr vagyok, akkor milyen módszerekkel találnád fel magad? * Dől előre az asztalon, kíváncsian várva a választ. *
805. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-04-24 21:55:58
Üzenet elküldve: 2020-04-24 21:55:58
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 174
OOC üzenetek: 93
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 174
OOC üzenetek: 93
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Learon és Myr//
*Ki tudja, Myr esetlegesen zsoldos munkából is biztosan meg tudna élni, de azért, ha már dolgozni kíván, akkor nyilván egy tisztességesebb munkát vállal. Neki sincs baja a zsoldosokkal, de valahogy nem érzi közel magához a munkának ezen részét.*
- Köszönöm szépen. Reméljük, lesz.* S megjegyzésére elmosolyodik. ~Hát ez az, minden pásztor tud egy kicsit zenélni. Fura is lenne, ha éppen Learon nem tudna.~ Szemügyre is veszi a faragott furulyát, amit a férfi az imént vett elő.*
- Takaros kis hangszer.
*Bár Myr nem ért a zenélés művészetéhez, ő inkább a bájitalkeverések területén van otthon, de magát a zenét hallgatni mégis szereti. De ugyan, ki ne szeretné a jó zenét? S hogy őszinték legyünk, a gnóm valóban szívesen meghallgatná, milyen dallamokat is tud Learon fújni, de azért egy fogadóban mégsem túl szokványos a zenélés.*
- Én örülnék neki, de a vendégek nem biztos.* Lágyan el is mosolyodik.*
- De ha gondolja, nyugodtan játsszon. Engem nem zavarna. Zenekedvelő lény vagyok, bár jó magam nem értek a hangszerekhez.
*Mintha csak sokat beszélt volna, elhallgat, s kíváncsi, hogy Learon végül belekezd-e furulyázni.*
~Hátha a vendégek se bánnák annyira.~
//Learon és Myr//
*Ki tudja, Myr esetlegesen zsoldos munkából is biztosan meg tudna élni, de azért, ha már dolgozni kíván, akkor nyilván egy tisztességesebb munkát vállal. Neki sincs baja a zsoldosokkal, de valahogy nem érzi közel magához a munkának ezen részét.*
- Köszönöm szépen. Reméljük, lesz.* S megjegyzésére elmosolyodik. ~Hát ez az, minden pásztor tud egy kicsit zenélni. Fura is lenne, ha éppen Learon nem tudna.~ Szemügyre is veszi a faragott furulyát, amit a férfi az imént vett elő.*
- Takaros kis hangszer.
*Bár Myr nem ért a zenélés művészetéhez, ő inkább a bájitalkeverések területén van otthon, de magát a zenét hallgatni mégis szereti. De ugyan, ki ne szeretné a jó zenét? S hogy őszinték legyünk, a gnóm valóban szívesen meghallgatná, milyen dallamokat is tud Learon fújni, de azért egy fogadóban mégsem túl szokványos a zenélés.*
- Én örülnék neki, de a vendégek nem biztos.* Lágyan el is mosolyodik.*
- De ha gondolja, nyugodtan játsszon. Engem nem zavarna. Zenekedvelő lény vagyok, bár jó magam nem értek a hangszerekhez.
*Mintha csak sokat beszélt volna, elhallgat, s kíváncsi, hogy Learon végül belekezd-e furulyázni.*
~Hátha a vendégek se bánnák annyira.~
804. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-04-24 21:42:26
Üzenet elküldve: 2020-04-24 21:42:26
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Szőke virágszál//
*Ahogy ott üldögél a szék lapján, szinte fel sem fogja a valóságot. Elbűvöli, hogy a meglátásai szerint a férfi szemet vetett rá az imént, és egyszerűen csak a világon túl jár. Árgus szemekkel figyeli ahogy a másik egyre inkább közeledik hozzá, de csak akkor fogja fel az események folyamának sodrását, amikor már a céljához ért a fiatal férfi. A benne élő előkelő kisasszony kissé fel is háborodik az etikai szabályszegés mivoltán, de az új élményekért dübörgő kalitkába zárt szíve minden bizonytalan és rosszindulatú suttogást elhomályosít. *
- Persze* pusztán ennyit képes a kicserepesedett ajkaira venni, pedig éppen az imént ivott. Nem is érti miféle izgatottság száguldozik az ereiben vagy ez egyáltalán honnan jött, de már keresztbe tett lábakkal ül enyhén kihúzva magát, mintha csak látná maga előtt az egykori megkeseredett nevelőjét, aki mindig a tökéletes nőiességről szónokolt, mégis most ingben mulatozik az egykoron finom hölgy akiből, még mindig él egy darab Odenrában. *
- Odenravia Beulistuxa volnék. *mutatkozik be ő maga is, és az életében sokadszorra szidja tovább vezeték nevének szörnyű hangzását. ~Sosem illett hozzám~ gondolja magában morcosan, aztán egy nagy mosollyal az arcán néz a fél- elf várva- várt szemeibe aztán, úgy címez hozzá egy első kérdést*
- Minek köszönhetem, hogy csatlakozott hozzám, Wilhorp?
*Ahogy ott üldögél a szék lapján, szinte fel sem fogja a valóságot. Elbűvöli, hogy a meglátásai szerint a férfi szemet vetett rá az imént, és egyszerűen csak a világon túl jár. Árgus szemekkel figyeli ahogy a másik egyre inkább közeledik hozzá, de csak akkor fogja fel az események folyamának sodrását, amikor már a céljához ért a fiatal férfi. A benne élő előkelő kisasszony kissé fel is háborodik az etikai szabályszegés mivoltán, de az új élményekért dübörgő kalitkába zárt szíve minden bizonytalan és rosszindulatú suttogást elhomályosít. *
- Persze* pusztán ennyit képes a kicserepesedett ajkaira venni, pedig éppen az imént ivott. Nem is érti miféle izgatottság száguldozik az ereiben vagy ez egyáltalán honnan jött, de már keresztbe tett lábakkal ül enyhén kihúzva magát, mintha csak látná maga előtt az egykori megkeseredett nevelőjét, aki mindig a tökéletes nőiességről szónokolt, mégis most ingben mulatozik az egykoron finom hölgy akiből, még mindig él egy darab Odenrában. *
- Odenravia Beulistuxa volnék. *mutatkozik be ő maga is, és az életében sokadszorra szidja tovább vezeték nevének szörnyű hangzását. ~Sosem illett hozzám~ gondolja magában morcosan, aztán egy nagy mosollyal az arcán néz a fél- elf várva- várt szemeibe aztán, úgy címez hozzá egy első kérdést*
- Minek köszönhetem, hogy csatlakozott hozzám, Wilhorp?
803. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-04-24 21:30:23
Üzenet elküldve: 2020-04-24 21:30:23
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 154
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 154
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
// Csavargó bárdok //
// Zárás //
* Zrina hamarabb távozik a fürdőből, mint Xaras. Nem érzi túl jól magát. Amint a szobába ér rögtön le is dől az ágyra. Szemét becsukva pihentet. Ekkor történik egy fehér villanás. A fejében egy látomás jelenik meg. Egy hang azt parancsolja neki, hogy térjen vissza Wegtorenbe, hogy Teysus papjaként hirdesse az igét. Felocsúdva a lány teljesen össze van zavarodva. Nincs tovább maradása. Összepakolja holmiját és ír egy levelet Xarasnak, hogy mennyire sajnálja. Egy kis erszényben 500 aranyat hagy Xaras Nodraelor részére. Úgy érzi ennyi jár a tanításért meg az együtt eltöltött időért neki. Fájó szívvel indul el, hogy elhagyj a várost.*
// Zárás //
* Zrina hamarabb távozik a fürdőből, mint Xaras. Nem érzi túl jól magát. Amint a szobába ér rögtön le is dől az ágyra. Szemét becsukva pihentet. Ekkor történik egy fehér villanás. A fejében egy látomás jelenik meg. Egy hang azt parancsolja neki, hogy térjen vissza Wegtorenbe, hogy Teysus papjaként hirdesse az igét. Felocsúdva a lány teljesen össze van zavarodva. Nincs tovább maradása. Összepakolja holmiját és ír egy levelet Xarasnak, hogy mennyire sajnálja. Egy kis erszényben 500 aranyat hagy Xaras Nodraelor részére
. Úgy érzi ennyi jár a tanításért meg az együtt eltöltött időért neki. Fájó szívvel indul el, hogy elhagyj a várost.*
802. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-04-24 21:21:31
Üzenet elküldve: 2020-04-24 21:21:31
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 382
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 382
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Szőke virágszál//
*Az előbb megpillantott hölgyeménnyel szemben Wilhorp nem izeg-mozog ültében. Bár meg kell hagyni, a maga lassú lazasága sem éppen elegáns, sőt szinte lefolyik már a székről. Mikor viszonzásra talál a mosolya rendezi a testtartását, kiegyenesedik, majd újra Odenravia felé fordul. Kivár egy pillanatig, majd annak a magabiztosságával ül át a nő asztalához, mint akit tényleg hívtak.*
– Szabad, ugye? Wilhorp vagyok, kisasszony. És kegyed? *kérdi udvariasságot mímelve annak ellenére, hogy épp csak az előbb tolakodott ide az asztalhoz. Ha Odenravia jobban megnézi Wilhorpot, akkor egy fiatalabb felnőttnek saccolhatja, aki a ruhái alapján nem is túl gazdag, nem is túl szegény.*
*Az előbb megpillantott hölgyeménnyel szemben Wilhorp nem izeg-mozog ültében. Bár meg kell hagyni, a maga lassú lazasága sem éppen elegáns, sőt szinte lefolyik már a székről. Mikor viszonzásra talál a mosolya rendezi a testtartását, kiegyenesedik, majd újra Odenravia felé fordul. Kivár egy pillanatig, majd annak a magabiztosságával ül át a nő asztalához, mint akit tényleg hívtak.*
– Szabad, ugye? Wilhorp vagyok, kisasszony. És kegyed? *kérdi udvariasságot mímelve annak ellenére, hogy épp csak az előbb tolakodott ide az asztalhoz. Ha Odenravia jobban megnézi Wilhorpot, akkor egy fiatalabb felnőttnek saccolhatja, aki a ruhái alapján nem is túl gazdag, nem is túl szegény.*
801. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-04-24 21:13:23
Üzenet elküldve: 2020-04-24 21:13:23
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 195
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 195
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Tűz és hó//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Mutatóujját állára helyezve párat hümentve gondolkodik el. Valójában fogalma sincs, hogy volt e valaha igazán szerelmes, de emlékei szerint még senki sem fogta meg őt ennyire. Ugyanígy konkrét tulajdonságok sincsenek, amik tetszenének neki, bár azt megállapítja magában, hogy a nemesi ficsúrokat biztosan nem bírná elviselni.*
- Hát ezt csak úgy mondtam, igazából fogalmam sincs. A nyalka legényeket nem szeretem, de ezt leszámítva gőzöm sincs. Azt hiszem szerelmes sem voltam még férfiba.
*Persze ami késik nem múlik, de Daesys valószínűbbnek tartja azt, hogy gyönyörű hölgyek között inkább találja meg azt a társat, akiért ostobaságokat is megtenne, és akire nem sajnálná idejét szánni.
Elnézegeti Pashthrát, aki aranyosnak tűnik, de az arca nem igazán rejti magában azt, amit Daesys egy férfi esetében vonzónak tart. Suta viselkedését is inkább kedvesnek mondaná, mint vonzónak.*
- Szóval örülnél neki?
*Még a kezében lévő korsót is le kell raknia, mert olyan jóízű kacagásban tör ki, hogy fél, hogy esetleg elejtené vagy kilöttyintené a finom sört.*
- Szörnyen hazudsz. Meg szörnyen bókolsz, vagy mi akar ez lenni.
*Nyilván ezt is kedves megjegyzésnek szánja, és nem bántásnak, ahogy korábban eddig is mindent kedveskedésnek szánt, nem is sejtve azt, hogy egyik kijelentésével enyhén megbántotta asztaltársát.*
- De persze szívesen segítek neked, elvégre megígérted, hogy felpróbálhatom.
*Csak bólogat a halk megjegyzésre miszerint Pashthra tud normálisan is beszélni, de mosolya árulkodik kétségeiről efelől, ezt pedig korsója mögé rejti miközben egy újabb kortyra emeli ajkaihoz.*
- Én is csodálom, pedig így elsőre édesnek tűnsz.
*Ereszt meg egy bókot, majd lerakja italát az asztalra, és közelebb hajol. Kezével Pashthra állát fogja meg gyengéden, hogy ne tudja elfordítani arcát, majd egy könnyed puszit nyom járomcsontjára.*
- Igen, finom is vagy.
*Jegyzi meg diadalom ittasan, és visszadől helyére, hogy páholyból vehesse szemügyre Pashthra arcának változásait, abban reménykedve, hogy határozott válaszreakciók szemtanúja lehet.*
- Érdekes gondolatmenet, és igazad is lehet. Még sosem töprengtem ezen, de úgy látom te igen. Sokat foglalkoztat a harc? Gyermek korod óta ennyire leköt?
*Valójában cseppet sem bánja a kekeckedést, és a fiatal férfi szerencséjére nem is zárkózott ilyen téren, mert éppen ilyen hangulattal ébredt, és mert már jó ideje magányosan töltötte el estéit. Talán ez is az oka annak, hogy adja alá a lovat, vagy az, hogy mókásnak találja az ifjú katona esetlenségét.*
- Már megint csak egészen szép vagy? Az előbb még meglepően az voltam.
*Hunyorog az erőltetett színjátékra, és Pashthra szerencséjére nincs semmi a kezében, amivel esetleg megdobhatná, pedig biztos benne, hogy nagyon vicces lenne a páncélja kongása.*
- Ó, biztos vagyok benne, hogy fel tudnám találni magamat. Megvannak a módszerei egy meglepően szép lánynak. De nyilvánvalóan nem szeretnék egy cellában rohadni, főleg ha ilyen nagyon szigorúak és kegyetlenek az őrök.
//Tűz és hó//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Mutatóujját állára helyezve párat hümentve gondolkodik el. Valójában fogalma sincs, hogy volt e valaha igazán szerelmes, de emlékei szerint még senki sem fogta meg őt ennyire. Ugyanígy konkrét tulajdonságok sincsenek, amik tetszenének neki, bár azt megállapítja magában, hogy a nemesi ficsúrokat biztosan nem bírná elviselni.*
- Hát ezt csak úgy mondtam, igazából fogalmam sincs. A nyalka legényeket nem szeretem, de ezt leszámítva gőzöm sincs. Azt hiszem szerelmes sem voltam még férfiba.
*Persze ami késik nem múlik, de Daesys valószínűbbnek tartja azt, hogy gyönyörű hölgyek között inkább találja meg azt a társat, akiért ostobaságokat is megtenne, és akire nem sajnálná idejét szánni.
Elnézegeti Pashthrát, aki aranyosnak tűnik, de az arca nem igazán rejti magában azt, amit Daesys egy férfi esetében vonzónak tart. Suta viselkedését is inkább kedvesnek mondaná, mint vonzónak.*
- Szóval örülnél neki?
*Még a kezében lévő korsót is le kell raknia, mert olyan jóízű kacagásban tör ki, hogy fél, hogy esetleg elejtené vagy kilöttyintené a finom sört.*
- Szörnyen hazudsz. Meg szörnyen bókolsz, vagy mi akar ez lenni.
*Nyilván ezt is kedves megjegyzésnek szánja, és nem bántásnak, ahogy korábban eddig is mindent kedveskedésnek szánt, nem is sejtve azt, hogy egyik kijelentésével enyhén megbántotta asztaltársát.*
- De persze szívesen segítek neked, elvégre megígérted, hogy felpróbálhatom.
*Csak bólogat a halk megjegyzésre miszerint Pashthra tud normálisan is beszélni, de mosolya árulkodik kétségeiről efelől, ezt pedig korsója mögé rejti miközben egy újabb kortyra emeli ajkaihoz.*
- Én is csodálom, pedig így elsőre édesnek tűnsz.
*Ereszt meg egy bókot, majd lerakja italát az asztalra, és közelebb hajol. Kezével Pashthra állát fogja meg gyengéden, hogy ne tudja elfordítani arcát, majd egy könnyed puszit nyom járomcsontjára.*
- Igen, finom is vagy.
*Jegyzi meg diadalom ittasan, és visszadől helyére, hogy páholyból vehesse szemügyre Pashthra arcának változásait, abban reménykedve, hogy határozott válaszreakciók szemtanúja lehet.*
- Érdekes gondolatmenet, és igazad is lehet. Még sosem töprengtem ezen, de úgy látom te igen. Sokat foglalkoztat a harc? Gyermek korod óta ennyire leköt?
*Valójában cseppet sem bánja a kekeckedést, és a fiatal férfi szerencséjére nem is zárkózott ilyen téren, mert éppen ilyen hangulattal ébredt, és mert már jó ideje magányosan töltötte el estéit. Talán ez is az oka annak, hogy adja alá a lovat, vagy az, hogy mókásnak találja az ifjú katona esetlenségét.*
- Már megint csak egészen szép vagy? Az előbb még meglepően az voltam.
*Hunyorog az erőltetett színjátékra, és Pashthra szerencséjére nincs semmi a kezében, amivel esetleg megdobhatná, pedig biztos benne, hogy nagyon vicces lenne a páncélja kongása.*
- Ó, biztos vagyok benne, hogy fel tudnám találni magamat. Megvannak a módszerei egy meglepően szép lánynak. De nyilvánvalóan nem szeretnék egy cellában rohadni, főleg ha ilyen nagyon szigorúak és kegyetlenek az őrök.
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7417-7436