Arthenior - Pegazus fogadó
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 208 (4141. - 4160. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
4160. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2023-03-16 09:05:20
Üzenet elküldve: 2023-03-16 09:05:20
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 37
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 37
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Violettyne//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
//Fürdőház//
- Hallgass ide, kotlóalja. Csak a szádat jártatod. Igazából nincs is akkora mellényed.
* Hiszen melyik leány vagy asszony, esetleg leányasszony ne vágyna Daioryn ölelő karjaiba? Ugye?
Kész csoda, hogy van még annyi lélekjelenléte, hogy felfogja, nem feltétlenül magukban vannak. Nem mintha annyira ellenére volna a nyilvános bujálkodás, volt benne része nem egyszer, hanem százszor, míg az arénák harcosaként küzdött. Ott ilyesmivel kényeztették a viadorokat.
Párás szemmel pillant a lány szemeibe, majd felvonja a szemöldökét. *
- Biztosan ezt akarod?
* Meglátása szerint nem, így hagyja, hogy kibontakozzon a karjai közül. Türelmetlenül csoszog a vízben, sietni, rohanni szeretne. A medence sekély részéhez gázol, majd férfiúi teljes pompájában egyenesedik fel a habok közül. A vörös szavaira megtorpan és visszafordul. Kérdőn néz rá. *
- Miért.
* Az érkező válaszra a szemöldökei a magasba szaladnak. *
- Ez igaz? Még szerencse, hogy mezítláb vagyok, mert most ijedtemben lecsináltam a sarkamat! És nagyon utálok csizmát pucolni!
* Hangjába álságos kesergést csempész, majd gúnyos vigyorral fejezi be, szívére tett kézzel. Egy pillanatig átfut az agyán, hogy valóban megteheti ezt vele, de elhessegeti a gondolatot. *
- Én is úgy gondolom.
* Vigyorog továbbra is, majd a fehér törölközővel nem bajlódva délcegen kivándorol a fürdőből egyenest az öltözőkig. Ott septiben nadrágot, inget ránt magára, majd beleugrik a csizmájába. Összeszedi a maradék cók-mókját, hogy már a falnak támaszkodva, összefont karral várhassa hölgyét.
Ha amaz megérkezik, komótosan végigpillant rajta, elidőzve a neki tetsző részeken. Másként pillant már rá, hiszen mindketten pontosan tudják mit hagytak félbe az imént a vízben. Sárga szeme sistergő parázs, ajka a bajsza alatt cinkos félmosolyra húzódik. *
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
//Fürdőház//
- Hallgass ide, kotlóalja. Csak a szádat jártatod. Igazából nincs is akkora mellényed.
* Hiszen melyik leány vagy asszony, esetleg leányasszony ne vágyna Daioryn ölelő karjaiba? Ugye?
Kész csoda, hogy van még annyi lélekjelenléte, hogy felfogja, nem feltétlenül magukban vannak. Nem mintha annyira ellenére volna a nyilvános bujálkodás, volt benne része nem egyszer, hanem százszor, míg az arénák harcosaként küzdött. Ott ilyesmivel kényeztették a viadorokat.
Párás szemmel pillant a lány szemeibe, majd felvonja a szemöldökét. *
- Biztosan ezt akarod?
* Meglátása szerint nem, így hagyja, hogy kibontakozzon a karjai közül. Türelmetlenül csoszog a vízben, sietni, rohanni szeretne. A medence sekély részéhez gázol, majd férfiúi teljes pompájában egyenesedik fel a habok közül. A vörös szavaira megtorpan és visszafordul. Kérdőn néz rá. *
- Miért.
* Az érkező válaszra a szemöldökei a magasba szaladnak. *
- Ez igaz? Még szerencse, hogy mezítláb vagyok, mert most ijedtemben lecsináltam a sarkamat! És nagyon utálok csizmát pucolni!
* Hangjába álságos kesergést csempész, majd gúnyos vigyorral fejezi be, szívére tett kézzel. Egy pillanatig átfut az agyán, hogy valóban megteheti ezt vele, de elhessegeti a gondolatot. *
- Én is úgy gondolom.
* Vigyorog továbbra is, majd a fehér törölközővel nem bajlódva délcegen kivándorol a fürdőből egyenest az öltözőkig. Ott septiben nadrágot, inget ránt magára, majd beleugrik a csizmájába. Összeszedi a maradék cók-mókját, hogy már a falnak támaszkodva, összefont karral várhassa hölgyét.
Ha amaz megérkezik, komótosan végigpillant rajta, elidőzve a neki tetsző részeken. Másként pillant már rá, hiszen mindketten pontosan tudják mit hagytak félbe az imént a vízben. Sárga szeme sistergő parázs, ajka a bajsza alatt cinkos félmosolyra húzódik. *
4159. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2023-03-15 23:39:30
Üzenet elküldve: 2023-03-15 23:39:30
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Daioryn//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
//Fürdőház//
*Ebben a kor témában valószínűleg nem fognak dűlőre jutni. Igazából nem is akar, így hagyja veszni a témát. Így inkább el is engedi, ez egyszer legyen a férfinak igaza.*
- Akkor nem lennék önmagam.
*Szusszan fel egy félmosoly társaságában. Nem kukacoskodik tovább, mert való igaz, hogy sok viszonyítási alapja ez idáig nem volt. Ám arra az egyre bizony nem lehetett panasza. Azzal a férfival úgy gondolta már aranyfoglalatba kerül az élete. Röpke pár, de boldog év, amely testileg és lelkileg egyaránt kielégüléssel biztosította, hogy azután az élet kegyetlenül elmarja a boldogságról szőtt álmait és megfertőzze a jövőjét.*
- Félszeg módon? Félúton összekevertél valakivel?
*Félrebillentett fejjel vonja fel a szemöldökeit. Ideje, hogy megmutassa nem az ő módszere a leányos, félszeg mód. Bármennyire is gyűlöli most magát ezért, akkor is az idegen ajkak nyugtatásához nyúl. Beleveszik az ölelésbe, a csókba. A derékre került lábakkal szorosan magához vonja a férfit, közben kezei készülnek minden porcikán finoman végig cirógatni. Hogy ismerkedjen, kicsit emlékezzen milyen a törődő karok közé veszni. Még akkor is, ha jelen esetben egyikőjük sem tartozik törődéssel a másiknak. Nem célja most hátráltatni a férfit. Minden simogatásba belesimul, vágyakozva tapad az ajkaira, s nehezére esik magát annyira visszafogni, hogy ne rántsa magával a férfit a fürdő kövére. Ám az Öreg hirtelen megtorpanása szinte pofonként éri. A szemei kipattannak, hirtelen kapja el ajkairól a sajátjait. Azután eszmél csak rá, hogy hol is vannak valójában.*
- Nincs itt még senki.
*Mormogja halkan, de végül egy megadó sóhajjal húzza el kezeit, s engedi le lábait. Nem vágyik ő leányos romantikára. Abból már rég kinőtt. Ám talán igaz, hogy azért ez sem a legmegfelelőbb hely.*
- Bátor vagy.
*Támaszkodik meg maga mellett a kezein, majd hátrébb is löki magát, hogy lassan felkelhessen már a fürdő padlóján.*
- Vállalod a veszélyt. Hisz ki tudja. Mire kiérek az ajtón meggondolom magam és mind a ketten alaposan hoppon maradunk.
*Arca komoly, de mélyen belül megint csak vigyorog. Az Öreg nem pontosított, de valószínűleg egy emeleti szobára gondolt. Milyen szerencse, hogy épp kivett egyet. Milyen megnyerő a Pegazusban megcsalni a régmúlt emlékét.*
- Gondolom kint találkozunk.
*Int hátra miután lassú léptekkel indul meg a medencétől kifelé, célba véve az öltözőket.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
//Fürdőház//
*Ebben a kor témában valószínűleg nem fognak dűlőre jutni. Igazából nem is akar, így hagyja veszni a témát. Így inkább el is engedi, ez egyszer legyen a férfinak igaza.*
- Akkor nem lennék önmagam.
*Szusszan fel egy félmosoly társaságában. Nem kukacoskodik tovább, mert való igaz, hogy sok viszonyítási alapja ez idáig nem volt. Ám arra az egyre bizony nem lehetett panasza. Azzal a férfival úgy gondolta már aranyfoglalatba kerül az élete. Röpke pár, de boldog év, amely testileg és lelkileg egyaránt kielégüléssel biztosította, hogy azután az élet kegyetlenül elmarja a boldogságról szőtt álmait és megfertőzze a jövőjét.*
- Félszeg módon? Félúton összekevertél valakivel?
*Félrebillentett fejjel vonja fel a szemöldökeit. Ideje, hogy megmutassa nem az ő módszere a leányos, félszeg mód. Bármennyire is gyűlöli most magát ezért, akkor is az idegen ajkak nyugtatásához nyúl. Beleveszik az ölelésbe, a csókba. A derékre került lábakkal szorosan magához vonja a férfit, közben kezei készülnek minden porcikán finoman végig cirógatni. Hogy ismerkedjen, kicsit emlékezzen milyen a törődő karok közé veszni. Még akkor is, ha jelen esetben egyikőjük sem tartozik törődéssel a másiknak. Nem célja most hátráltatni a férfit. Minden simogatásba belesimul, vágyakozva tapad az ajkaira, s nehezére esik magát annyira visszafogni, hogy ne rántsa magával a férfit a fürdő kövére. Ám az Öreg hirtelen megtorpanása szinte pofonként éri. A szemei kipattannak, hirtelen kapja el ajkairól a sajátjait. Azután eszmél csak rá, hogy hol is vannak valójában.*
- Nincs itt még senki.
*Mormogja halkan, de végül egy megadó sóhajjal húzza el kezeit, s engedi le lábait. Nem vágyik ő leányos romantikára. Abból már rég kinőtt. Ám talán igaz, hogy azért ez sem a legmegfelelőbb hely.*
- Bátor vagy.
*Támaszkodik meg maga mellett a kezein, majd hátrébb is löki magát, hogy lassan felkelhessen már a fürdő padlóján.*
- Vállalod a veszélyt. Hisz ki tudja. Mire kiérek az ajtón meggondolom magam és mind a ketten alaposan hoppon maradunk.
*Arca komoly, de mélyen belül megint csak vigyorog. Az Öreg nem pontosított, de valószínűleg egy emeleti szobára gondolt. Milyen szerencse, hogy épp kivett egyet. Milyen megnyerő a Pegazusban megcsalni a régmúlt emlékét.*
- Gondolom kint találkozunk.
*Int hátra miután lassú léptekkel indul meg a medencétől kifelé, célba véve az öltözőket.*
4158. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2023-03-15 22:52:16
Üzenet elküldve: 2023-03-15 22:52:16
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 37
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 37
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Violettyne//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
//Fürdőház//
- Dehogynem. Mindent. Én aztán tudom, hidd el.
* A küzdővermek, a zsoldos évek, léha leányok, majd egy vörös hajú asszony és egy derék fiúcska... ki kívánhatna szebb-kalandosabb életet magának? De oly gyorsan ködbe vesznek azok az évek. Maga alá temette őket a gyász. *
- Na, helyes. Képzeld azt!
* Legyint a férfi. *
- Ne zsémbelj, kérlek! Nem bizonygatok semmit. Puszta tényeket közlök, nyelvelő.
* Magabiztosan húzza ki magát, férfiúi mivoltának és állítólagos fölényének teljes tudatában. Ki tudja, hogy ennek a leánynak eddig micsoda hervadt pössentőjű ficsúrral akadt dolga. Nem ám, mint az ő félelmetes, szűztipró bájpóznája! De nem ám! *
- Te invitáltál, amolyan leányos, félszeg, célozgató módon. Ahogy a nők szokták.
* Ismét legyint és vállat von. *
- Nosza.
* Tárja szét a karját, amolyan "tessék, itt vagyok" módon. A csitri végre elnémul. Daioryn sem élvezheti sokáig a csendesült világ békességét, mert a leány végre a tettek mezejére lép. Összesimítják arcukat, csókban forrnak egybe. A férfi felnyalábolja a hosszú combokat és maga köré kanyarintja őket, miközben karjával átkarolja a leányt. Kézzel-lábbal ölelkeznek. Halkan felsóhajt, megszólalni képtelenül.
A férfi letesz a szavakról. Érintéssel, simogatással, csókkal beszél a benne viharzó gondolatokról, ha a másik hagyja őt kibontakozni. *
- Ne itt.
* Sóhajtja. Azért mégsem egy kocsmai felszolgálóval hetyeg, hát adják meg a módját. Különben is, még bizonyítania kell ama bizonyos rátermettségét is. *
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
//Fürdőház//
- Dehogynem. Mindent. Én aztán tudom, hidd el.
* A küzdővermek, a zsoldos évek, léha leányok, majd egy vörös hajú asszony és egy derék fiúcska... ki kívánhatna szebb-kalandosabb életet magának? De oly gyorsan ködbe vesznek azok az évek. Maga alá temette őket a gyász. *
- Na, helyes. Képzeld azt!
* Legyint a férfi. *
- Ne zsémbelj, kérlek! Nem bizonygatok semmit. Puszta tényeket közlök, nyelvelő.
* Magabiztosan húzza ki magát, férfiúi mivoltának és állítólagos fölényének teljes tudatában. Ki tudja, hogy ennek a leánynak eddig micsoda hervadt pössentőjű ficsúrral akadt dolga. Nem ám, mint az ő félelmetes, szűztipró bájpóznája! De nem ám! *
- Te invitáltál, amolyan leányos, félszeg, célozgató módon. Ahogy a nők szokták.
* Ismét legyint és vállat von. *
- Nosza.
* Tárja szét a karját, amolyan "tessék, itt vagyok" módon. A csitri végre elnémul. Daioryn sem élvezheti sokáig a csendesült világ békességét, mert a leány végre a tettek mezejére lép. Összesimítják arcukat, csókban forrnak egybe. A férfi felnyalábolja a hosszú combokat és maga köré kanyarintja őket, miközben karjával átkarolja a leányt. Kézzel-lábbal ölelkeznek. Halkan felsóhajt, megszólalni képtelenül.
A férfi letesz a szavakról. Érintéssel, simogatással, csókkal beszél a benne viharzó gondolatokról, ha a másik hagyja őt kibontakozni. *
- Ne itt.
* Sóhajtja. Azért mégsem egy kocsmai felszolgálóval hetyeg, hát adják meg a módját. Különben is, még bizonyítania kell ama bizonyos rátermettségét is. *
4157. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2023-03-15 22:09:14
Üzenet elküldve: 2023-03-15 22:09:14
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Daioryn//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
//Fürdőház//
- Azt hiszed fiatalon semmit sem lehet megélni?
*Csattan is fel azonnal. Támad akár a vadmacska, akit egy félkegyelmű készül bottal piszkálgatni. Azután inkább fújtat egyet, hogy mérge csihadjon egy kissé, majd csak halkan mormogva folytatja tovább.*
- Ne haragudj! Elfelejtettem, hogy te felülmúlhatatlan vagy, Arthenior bölcse.
*Teszi hozzá igencsak epésen, amit most kivételesen nem piszkálódásnak szán, hanem valós támadásnak. Igen nagyon bosszantó, hogy az Öreg folyamatosan a fiatalabb korát froclizza. Ha így gondolja, ha nem a Vörösnek olyan, mintha kora miatt kevesebbet érne.
Persze valóban nem rossz ez a kis szópárbaj kettejük között. Így néha legalább elfelejti magát gyűlölni amiatt, hogy egyre inkább kezdi megkívánni a Vénséget. Bár az kérdéses, hogy mikor is fordult ebbe a verembe a helyzete. Nem hiába mered inkább rendületlenül a szakállas pofázmányra, ahelyett, hogy tekintete lejjebb vándoroljon. Egészen a víz alá.*
- Talán, ha nem akarnád bizonygatni mekkora nagy erő lapul is a lábad között, akkor nem érezném, hogy ez egy remek támadási felület. *Vonja fel a szemöldökeit.* És nem piszkálnálak vele.
*Dünnyögi vissza. Nem is érti, hogy ez a másik számára miért is nem totálisan egyértelmű. Legalábbis igyekszik magának bemagyarázni ezt. Sokkal jobban hangzik, mintha azt kellene ecsetelnie, hogy valahol mélyen befúrta magát egy gondolat, hogy érdemes lehet kipróbálni azt a férfiúi erőt. Igyekszik fesztelennek látszani, könnyednek és nemtörődömnek, de belül majd szét hasad a mellkasa a hevesen dobogó szívétől. Amin nem segít az sem, hogy nehezen tudja eldönteni, pontosan melyik érzelemtől is ennyire zaklatott. A csók sem könnyít a helyzetén. Csak nő benne a vágy és vele együtt az önutálat is. Apránként pedig belopódzik egy újabb gondolat az elméjébe.*
~ Senkinek sem tartozol semmivel. Miért ne? ~
*Ez egész reálisan hangzik és mégis riasztóan. Most aztán komolyan kezdi bánni, hogy nem lett inkább vízbe fojtva. Mennyire megkönnyítené a dolgát.*
~ Te ostoba Vén fajankó... ~
*Igen kellemetlennek érzi, hogy most olyan tanácstalan és pipogya, akár egy szűzlány az első éjszakán.*
- Na ugye, hogy te követtél és nem én hívtalak.
*Csap is már vidorabban a medence szélére. Hogy mennyire éteri öröm, amikor kiderül, hogy csak neki volt igaza. A tuskója meg hogy játszotta az eszét.
Noha a pillanatnyi öröm majdnem kielégítő, de nem elég. Erről akkor győződik meg, amikor felpillant ismét a férfi arcára.
Újabb néma pillanat áll be, majd sóhajtva ingatja meg a fejét.*
- Én tökéletesen el vagyok engedve.
*Nyúl fel végül jobbjával, hogy a férfi tarkójára fogva húzza le magához egy újabb csókra. Olyan perzselő hevességgel forr az ajkaira, mint a szénakazalban kigyulladt tűz. Még ő is elenged egy megkönnyebbült sóhajt, mikor érzi arcán a szakáll simítását, ajkain pedig a férfiét. Csak a fejében ne cikáznának a gondolatok.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
//Fürdőház//
- Azt hiszed fiatalon semmit sem lehet megélni?
*Csattan is fel azonnal. Támad akár a vadmacska, akit egy félkegyelmű készül bottal piszkálgatni. Azután inkább fújtat egyet, hogy mérge csihadjon egy kissé, majd csak halkan mormogva folytatja tovább.*
- Ne haragudj! Elfelejtettem, hogy te felülmúlhatatlan vagy, Arthenior bölcse.
*Teszi hozzá igencsak epésen, amit most kivételesen nem piszkálódásnak szán, hanem valós támadásnak. Igen nagyon bosszantó, hogy az Öreg folyamatosan a fiatalabb korát froclizza. Ha így gondolja, ha nem a Vörösnek olyan, mintha kora miatt kevesebbet érne.
Persze valóban nem rossz ez a kis szópárbaj kettejük között. Így néha legalább elfelejti magát gyűlölni amiatt, hogy egyre inkább kezdi megkívánni a Vénséget. Bár az kérdéses, hogy mikor is fordult ebbe a verembe a helyzete. Nem hiába mered inkább rendületlenül a szakállas pofázmányra, ahelyett, hogy tekintete lejjebb vándoroljon. Egészen a víz alá.*
- Talán, ha nem akarnád bizonygatni mekkora nagy erő lapul is a lábad között, akkor nem érezném, hogy ez egy remek támadási felület. *Vonja fel a szemöldökeit.* És nem piszkálnálak vele.
*Dünnyögi vissza. Nem is érti, hogy ez a másik számára miért is nem totálisan egyértelmű. Legalábbis igyekszik magának bemagyarázni ezt. Sokkal jobban hangzik, mintha azt kellene ecsetelnie, hogy valahol mélyen befúrta magát egy gondolat, hogy érdemes lehet kipróbálni azt a férfiúi erőt. Igyekszik fesztelennek látszani, könnyednek és nemtörődömnek, de belül majd szét hasad a mellkasa a hevesen dobogó szívétől. Amin nem segít az sem, hogy nehezen tudja eldönteni, pontosan melyik érzelemtől is ennyire zaklatott. A csók sem könnyít a helyzetén. Csak nő benne a vágy és vele együtt az önutálat is. Apránként pedig belopódzik egy újabb gondolat az elméjébe.*
~ Senkinek sem tartozol semmivel. Miért ne? ~
*Ez egész reálisan hangzik és mégis riasztóan. Most aztán komolyan kezdi bánni, hogy nem lett inkább vízbe fojtva. Mennyire megkönnyítené a dolgát.*
~ Te ostoba Vén fajankó... ~
*Igen kellemetlennek érzi, hogy most olyan tanácstalan és pipogya, akár egy szűzlány az első éjszakán.*
- Na ugye, hogy te követtél és nem én hívtalak.
*Csap is már vidorabban a medence szélére. Hogy mennyire éteri öröm, amikor kiderül, hogy csak neki volt igaza. A tuskója meg hogy játszotta az eszét.
Noha a pillanatnyi öröm majdnem kielégítő, de nem elég. Erről akkor győződik meg, amikor felpillant ismét a férfi arcára.
Újabb néma pillanat áll be, majd sóhajtva ingatja meg a fejét.*
- Én tökéletesen el vagyok engedve.
*Nyúl fel végül jobbjával, hogy a férfi tarkójára fogva húzza le magához egy újabb csókra. Olyan perzselő hevességgel forr az ajkaira, mint a szénakazalban kigyulladt tűz. Még ő is elenged egy megkönnyebbült sóhajt, mikor érzi arcán a szakáll simítását, ajkain pedig a férfiét. Csak a fejében ne cikáznának a gondolatok.*
4156. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2023-03-15 21:31:49
Üzenet elküldve: 2023-03-15 21:31:49
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 37
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 37
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Violettyne//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
//Fürdőház//
- Mert te jobban tudod?! Te még gyereknek is éretlen vagy.
* Bosszúsan fújtat egyet, mint egy bika és két kézzel hátrakotorja arcába tapadt tincseit. Segélykérőn a plafonra és az azontúli égre tekint, de ahogy korábban, most sem siet a segítségére semmiféle istenség.
Valahol a lelke sötét bugyrában el kell ismernie, szórakoztatja őt a lány éles nyelve és gúnyolódása. Hiába az ellenkezés és a fájó pontra tapintás, vagy inkább ütlegelés, Daioryn mégiscsak megéri a lány lehiggadását. *
- Igazából az a bizonyos több tél, elég meggyőző érv, hidd el nekem cinka.
* Lehet, hogy a vörös háta mögött sem épp habos-babos múlt áll, de az évek tapasztalata a férfinak kedvez, annak minden bújával és örömével együtt. *
- Azért, mert állandóan kétségbe vonod. Nem érzed, milyen egyhangú?
* Háborog tovább a harcos. Könnyebb inkább zsörtölődnie és bosszankodnia, minthogy arra koncentráljon, hogy pőrén és anyaszülten társalognak egymással, igen feszes testi közelségben. Márpedig a férfit emésztő feszültséget és idegességet csak egy úton kívánja orvosolni. Meg is teszi. Majdnem felsóhajt megkönnyebbülésében, hogy végre, rendezték a köztük lévő indulatot és lám, mily kellemes módon! Lehet fel is sóhajtott, ténylegesen. Bele a csókba. *
~ Vagy ez, vagy megölöm. Akkor már inkább ez. ~
* Vallja rém gyakorlatiasan. Amikor kettészakadnak, elhúzódik, kinyitja az időközben behunyódott karvalytekintetét. A vörös szavaira csak morran egyet. *
~ Idegesítő vakarék. ~
- Nekem hiába szónokolsz, engem nem tudsz megetetni az ártatlanság szépen csengő szavaival. Pontosan tudtad, hogy ez lesz.
~ Nahát, így a legperzselőbb vágy közepette sem lehet kéjtevékenységet folytatni! ~
- Mindig is volt szó róla. Onnantól, hogy követtelek ide.
* Nyöszörög a szenvedő és magában esdekel, hogy ugyan, ne most gondolja meg magát ez az ál-szende királykisasszony. Mikor az ő ágyéka sajog. De minimum parázslik. *
- Már teljesen elkápráztattál, szóval nyugodtan elengedheted magad.
* Biztosítja teljes meggyőződéssel és nyugodt arccal néz rá. *
~ De hamar. Mentem megtébolyodom! ~
* Ragadozó pillantással végigméri a leányt. *
~ Netán megdöglöm. ~
* A harcos figyeli a lányt, hunyorgón, erősen. A bátorítás legkisebb jelére újult erővel szándékozik támadni. *
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
//Fürdőház//
- Mert te jobban tudod?! Te még gyereknek is éretlen vagy.
* Bosszúsan fújtat egyet, mint egy bika és két kézzel hátrakotorja arcába tapadt tincseit. Segélykérőn a plafonra és az azontúli égre tekint, de ahogy korábban, most sem siet a segítségére semmiféle istenség.
Valahol a lelke sötét bugyrában el kell ismernie, szórakoztatja őt a lány éles nyelve és gúnyolódása. Hiába az ellenkezés és a fájó pontra tapintás, vagy inkább ütlegelés, Daioryn mégiscsak megéri a lány lehiggadását. *
- Igazából az a bizonyos több tél, elég meggyőző érv, hidd el nekem cinka.
* Lehet, hogy a vörös háta mögött sem épp habos-babos múlt áll, de az évek tapasztalata a férfinak kedvez, annak minden bújával és örömével együtt. *
- Azért, mert állandóan kétségbe vonod. Nem érzed, milyen egyhangú?
* Háborog tovább a harcos. Könnyebb inkább zsörtölődnie és bosszankodnia, minthogy arra koncentráljon, hogy pőrén és anyaszülten társalognak egymással, igen feszes testi közelségben. Márpedig a férfit emésztő feszültséget és idegességet csak egy úton kívánja orvosolni. Meg is teszi. Majdnem felsóhajt megkönnyebbülésében, hogy végre, rendezték a köztük lévő indulatot és lám, mily kellemes módon! Lehet fel is sóhajtott, ténylegesen. Bele a csókba. *
~ Vagy ez, vagy megölöm. Akkor már inkább ez. ~
* Vallja rém gyakorlatiasan. Amikor kettészakadnak, elhúzódik, kinyitja az időközben behunyódott karvalytekintetét. A vörös szavaira csak morran egyet. *
~ Idegesítő vakarék. ~
- Nekem hiába szónokolsz, engem nem tudsz megetetni az ártatlanság szépen csengő szavaival. Pontosan tudtad, hogy ez lesz.
~ Nahát, így a legperzselőbb vágy közepette sem lehet kéjtevékenységet folytatni! ~
- Mindig is volt szó róla. Onnantól, hogy követtelek ide.
* Nyöszörög a szenvedő és magában esdekel, hogy ugyan, ne most gondolja meg magát ez az ál-szende királykisasszony. Mikor az ő ágyéka sajog. De minimum parázslik. *
- Már teljesen elkápráztattál, szóval nyugodtan elengedheted magad.
* Biztosítja teljes meggyőződéssel és nyugodt arccal néz rá. *
~ De hamar. Mentem megtébolyodom! ~
* Ragadozó pillantással végigméri a leányt. *
~ Netán megdöglöm. ~
* A harcos figyeli a lányt, hunyorgón, erősen. A bátorítás legkisebb jelére újult erővel szándékozik támadni. *
4155. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2023-03-15 19:58:37
Üzenet elküldve: 2023-03-15 19:58:37
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Daioryn//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
//Fürdőház//
*A vörös olyan érzésekkel van eltelve, hogy ő semmibe sem tudja magát boldogan belevetni. Olyan üresnek érzi magát. Vagy csak mélyen, legbelül tökéletesen jól érzi, s kívánja a végeláthatatlan önsajnáltatást. Valószínűleg így áll a helyzet, de neki már fel sem tűnik.*
- Te meg akkor viselkedj felnőttként!
*Rikácsolja vissza, mert hát ő nem az a fajta, aki ne venné fel a kesztyűt továbbra is. Ha eddig is ezt az utat követte, most miért éppen itt fújna visszavonulót?*
- Azt Öreg, te már nem fogod megérni.
*Horkan ahogy tovább kalapálja a hátát. A heveségben az sem tűnik fel neki, hogy az idegesítő nevetés tova tűnik, miután megtalálja célozni azt a sérülést. Kár, hogy nem tudatosul benne a dolog, mert most igazán ki tudna élvezni egy kis kárörömöt. Amikor medencét ér, akkor azért már nyugodnak a kedélyek.*
- Már miért ne akarhatnék?
*Játssza egy ideig a sértődöttet, majd sóhajtva forgatja meg a szemeit.*
- Azért mert több tél van mögötted, nem tudhatsz mindent jobban.
*Jön az újabb testi épségét módosító fenyegetés, amire már ismét csak a szemeit forgatja meg. A kérdésre is csak egy halk morranással rándít vállat.*
- Mindig visszakanyarodunk a férfias mivoltodhoz.
*Húzza össze a szemeit a kacsintásra. Mikor már meri állni a tekintetét továbbra is igyekszik fenntartani a vérig sértett ábrázatot. De ezt is megunja egyszer, s próbálja csökkenteni a marcangoló feszültséget. Nem sok sikerrel. A férfi közelsége, pillantása és elviselhetetlen modora kezdi kissé megbomlasztani az elméjét. Olyan gondolatok hadával ostromolja, amivel nehezen tud megbirkózni.
Mit érdekli őt a kor? Annak különbsége? Mindamellett, hogy a maga éveivel sokan mondanák már vénlánynak. Pedig csak özvegy.
Özvegy és ennek ellenére még mindig azt érzi, hogy hűséggel tartozik. Noha talán már neki is ideje lenne új útra lépni. Akkor talán nem lenne ennyire megkeseredve. Éppen ezért ez a szikra is most egyszeriben kellemes és számára undorítóan riasztó. Marja magát belülről, hogy fékezze az indulatait, de egy része mégis kívánná, hogy márpedig fogja magát az Öreg és teperje le itt helyben.
Válaszolni sem tud időben, mert mire felocsúdik ajkain már a férfiét érzi. A legrémisztőbb az egészben pedig az, hogy olyan szenvedéllyel viszonozza, mintha élete múlna egyetlen csókon. Már karolna a nyakára, simulna a testéhez, de ehelyett csak újfent a medence peremébe mar. Mikor pedig elszakadnak pihegve hunyja le a szemeit.*
- Volt szó róla, hogy egyáltalán kellene?
*Kérdez vissza végül, mikor fülének zúgása alábbhagy, hogy ismét beengedje a valóságot.
Ennek az egésznek nem kéne számítania, hisz akárhogy is, még mindig idegenek egymásnak. Holnap tán nem is látja újra a másikat. Szabad, fiatal, akinek ki kéne élveznie a lehetőséget. S belülről mégis marcangolja a bűntudat.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
//Fürdőház//
*A vörös olyan érzésekkel van eltelve, hogy ő semmibe sem tudja magát boldogan belevetni. Olyan üresnek érzi magát. Vagy csak mélyen, legbelül tökéletesen jól érzi, s kívánja a végeláthatatlan önsajnáltatást. Valószínűleg így áll a helyzet, de neki már fel sem tűnik.*
- Te meg akkor viselkedj felnőttként!
*Rikácsolja vissza, mert hát ő nem az a fajta, aki ne venné fel a kesztyűt továbbra is. Ha eddig is ezt az utat követte, most miért éppen itt fújna visszavonulót?*
- Azt Öreg, te már nem fogod megérni.
*Horkan ahogy tovább kalapálja a hátát. A heveségben az sem tűnik fel neki, hogy az idegesítő nevetés tova tűnik, miután megtalálja célozni azt a sérülést. Kár, hogy nem tudatosul benne a dolog, mert most igazán ki tudna élvezni egy kis kárörömöt. Amikor medencét ér, akkor azért már nyugodnak a kedélyek.*
- Már miért ne akarhatnék?
*Játssza egy ideig a sértődöttet, majd sóhajtva forgatja meg a szemeit.*
- Azért mert több tél van mögötted, nem tudhatsz mindent jobban.
*Jön az újabb testi épségét módosító fenyegetés, amire már ismét csak a szemeit forgatja meg. A kérdésre is csak egy halk morranással rándít vállat.*
- Mindig visszakanyarodunk a férfias mivoltodhoz.
*Húzza össze a szemeit a kacsintásra. Mikor már meri állni a tekintetét továbbra is igyekszik fenntartani a vérig sértett ábrázatot. De ezt is megunja egyszer, s próbálja csökkenteni a marcangoló feszültséget. Nem sok sikerrel. A férfi közelsége, pillantása és elviselhetetlen modora kezdi kissé megbomlasztani az elméjét. Olyan gondolatok hadával ostromolja, amivel nehezen tud megbirkózni.
Mit érdekli őt a kor? Annak különbsége? Mindamellett, hogy a maga éveivel sokan mondanák már vénlánynak. Pedig csak özvegy.
Özvegy és ennek ellenére még mindig azt érzi, hogy hűséggel tartozik. Noha talán már neki is ideje lenne új útra lépni. Akkor talán nem lenne ennyire megkeseredve. Éppen ezért ez a szikra is most egyszeriben kellemes és számára undorítóan riasztó. Marja magát belülről, hogy fékezze az indulatait, de egy része mégis kívánná, hogy márpedig fogja magát az Öreg és teperje le itt helyben.
Válaszolni sem tud időben, mert mire felocsúdik ajkain már a férfiét érzi. A legrémisztőbb az egészben pedig az, hogy olyan szenvedéllyel viszonozza, mintha élete múlna egyetlen csókon. Már karolna a nyakára, simulna a testéhez, de ehelyett csak újfent a medence peremébe mar. Mikor pedig elszakadnak pihegve hunyja le a szemeit.*
- Volt szó róla, hogy egyáltalán kellene?
*Kérdez vissza végül, mikor fülének zúgása alábbhagy, hogy ismét beengedje a valóságot.
Ennek az egésznek nem kéne számítania, hisz akárhogy is, még mindig idegenek egymásnak. Holnap tán nem is látja újra a másikat. Szabad, fiatal, akinek ki kéne élveznie a lehetőséget. S belülről mégis marcangolja a bűntudat.*
4154. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2023-03-15 19:20:13
Üzenet elküldve: 2023-03-15 19:20:13
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 37
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 37
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Violettyne//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
//Fürdőház//
* Ami őt illeti, boldogan és lelkesen dagonyázik a saját keserűségében és önsajnálatában, a nyomorúságos életének végeztéig. Roppant kielégítő életútnak találja. *
- Fontosabb hát. Ki nem állhatom mások
társaságát. Csak magamat bírom elviselni, és olykor még ebben is szünetet tartok.
* Szögezi le emelt hangon. *
– Ne rikácsolj velem! Menj a patvarba!
* Bömböl a harcos, csak a megszokás kedvéért, főleg hogy amaz nem is rikácsol. Legszívesebben meg is fenyegetné az ujjával, de azt meglehetősen gyerekesnek gondolná. *
- Szólj, ha feladod.
* Mondja Daioryn, reagálva a lány vergődésére. Bosszantásait hessegetéssel, legyezgetéssel hárítja. Csendesen elneveti magát. Egészen addig nevet, míg a némber egyik püfölése el nem találja a nemrégiben szerzett sérülése nyomát. Néhány pillanatig csillagokat, tüzeket lát. Ekkor kissé megtorpan a nevetgélésben és igazít egyet a terhén. *
- Nem érdekel.
* Hörgi. Pedig hát igenis érdekli. Bár csak tompultan, mert fájdalmánál mi sem erősebb. Megmozgatja a vállízületét, napnyugtát, napkeltét, holdfogyatkozást, csillaghullást és üstököshadakat lát egyszerre. Majd néhány pillanatig csak farkasszemet néznek egymással. *
- Az se rossz ötlet. De ilyet nem akarhatsz!
* Ellenkezik. *
- Kitépem a nyelvedet. Van okod kétkedni férfias mivoltomban?
* Szemöldökfelvonva, már-már rosszindulatúan méregeti a vöröst. Majd csúfondárosan, egyszersmind bátorítóan rákacsint. Körülnéz a teremben, és mivel még mindig maguk vannak ott, gyanítja, hogy a gerjedelem végül mégis erősebbnek bizonyul nála. Összeszorított foggal, ökölbe zárt kézzel harcol önmagával.
Azzal próbálja hűteni férfias reakcióit, hogy eme leány akár az ő gyermeke is lehetne. Ilyen kebles, faros, cserfes, élettől duzzadó, mint ez a nemszűz, akinek szemlátomást csakis a test gyönyörein, a hancúrozáson jár az esze?
Sürgős tisztázásra szorul, hogy mármost neki valóban lehet-e ekkora lánya, végtére ágyastársait is ebből a korosztályból szokta választani, és hát ugye... Nem mintha oly nagy ritkaság volna, hogy apák a leányaikkal hálnak, ám az ő ízlése ettől jócskán eltér.
Legjobb volna, ha a feledés homálykamrájába söpörné az egészet és továbbra is vígan kerülgetheti a zsenge hajadonokat.
Végigsimít a arcán. Ujjbeggyel, óvatosan megtapogatja homlokára tapadt tincseket is, elvégre olyan a bőre, akár a porcelán. Végigsimít a haján. A harcos ránéz. Tekintete beszédes. *
- Nem akarlak lerohanni.
* Suttogja a harcos. Daioryn a két tenyere közé fogja a lány arcát. Lehajol, és megcsókolja. Hosszan, fulladtan csókolja őt, mintha sosem telhetne el a másik ízeivel. Később, levegőből fogyottan a homlokához támasztja a sajátját. *
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
//Fürdőház//
* Ami őt illeti, boldogan és lelkesen dagonyázik a saját keserűségében és önsajnálatában, a nyomorúságos életének végeztéig. Roppant kielégítő életútnak találja. *
- Fontosabb hát. Ki nem állhatom mások
társaságát. Csak magamat bírom elviselni, és olykor még ebben is szünetet tartok.
* Szögezi le emelt hangon. *
– Ne rikácsolj velem! Menj a patvarba!
* Bömböl a harcos, csak a megszokás kedvéért, főleg hogy amaz nem is rikácsol. Legszívesebben meg is fenyegetné az ujjával, de azt meglehetősen gyerekesnek gondolná. *
- Szólj, ha feladod.
* Mondja Daioryn, reagálva a lány vergődésére. Bosszantásait hessegetéssel, legyezgetéssel hárítja. Csendesen elneveti magát. Egészen addig nevet, míg a némber egyik püfölése el nem találja a nemrégiben szerzett sérülése nyomát. Néhány pillanatig csillagokat, tüzeket lát. Ekkor kissé megtorpan a nevetgélésben és igazít egyet a terhén. *
- Nem érdekel.
* Hörgi. Pedig hát igenis érdekli. Bár csak tompultan, mert fájdalmánál mi sem erősebb. Megmozgatja a vállízületét, napnyugtát, napkeltét, holdfogyatkozást, csillaghullást és üstököshadakat lát egyszerre. Majd néhány pillanatig csak farkasszemet néznek egymással. *
- Az se rossz ötlet. De ilyet nem akarhatsz!
* Ellenkezik. *
- Kitépem a nyelvedet. Van okod kétkedni férfias mivoltomban?
* Szemöldökfelvonva, már-már rosszindulatúan méregeti a vöröst. Majd csúfondárosan, egyszersmind bátorítóan rákacsint. Körülnéz a teremben, és mivel még mindig maguk vannak ott, gyanítja, hogy a gerjedelem végül mégis erősebbnek bizonyul nála. Összeszorított foggal, ökölbe zárt kézzel harcol önmagával.
Azzal próbálja hűteni férfias reakcióit, hogy eme leány akár az ő gyermeke is lehetne. Ilyen kebles, faros, cserfes, élettől duzzadó, mint ez a nemszűz, akinek szemlátomást csakis a test gyönyörein, a hancúrozáson jár az esze?
Sürgős tisztázásra szorul, hogy mármost neki valóban lehet-e ekkora lánya, végtére ágyastársait is ebből a korosztályból szokta választani, és hát ugye... Nem mintha oly nagy ritkaság volna, hogy apák a leányaikkal hálnak, ám az ő ízlése ettől jócskán eltér.
Legjobb volna, ha a feledés homálykamrájába söpörné az egészet és továbbra is vígan kerülgetheti a zsenge hajadonokat.
Végigsimít a arcán. Ujjbeggyel, óvatosan megtapogatja homlokára tapadt tincseket is, elvégre olyan a bőre, akár a porcelán. Végigsimít a haján. A harcos ránéz. Tekintete beszédes. *
- Nem akarlak lerohanni.
* Suttogja a harcos. Daioryn a két tenyere közé fogja a lány arcát. Lehajol, és megcsókolja. Hosszan, fulladtan csókolja őt, mintha sosem telhetne el a másik ízeivel. Később, levegőből fogyottan a homlokához támasztja a sajátját. *
4153. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2023-03-15 18:21:44
Üzenet elküldve: 2023-03-15 18:21:44
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Daioryn//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
//Fürdőház//
*Mekkora meglepetés érné mindkettőjüket, ha kiderülne, hogy jobban hasonlítanak egymásra, mint azt most gondolnák. Valószínűleg. De elég makacs természetnek tűnik a páros ahhoz, hogy nyíltan a felszínre köpnék ezeket a dolgokat. Így maguk és a nyilvánosság előtt is maradnak olyanok, mint a felperzselő tűz és a viharos tenger jeges vize.
Megjegyzésével nem igyekszik jobb belátásra bírni a másikat, hisz a vörösnek is megvan a saját keserűséggel jutalmazó béklyója. Ennek ellenére büszke pillantásokat vet az Öregre, mikor amaz egy szóval azonnal színt vall.*
- Nem te vagy vele egyedül. Csak mindenkinek fontosabb a saját keserűsége.
*Olybá tűnik, hogy mindketten önzéssel vannak a világ felé. Ebben igaza volt a Vénségnek.*
~ Nem érdekel mások sorsa. ~
*Az ember talán megengedhet magának annyit, hogy saját bánatát előrébb valónak tartja másokénál. Így különösebben ő sem foglalkozik a férfiéval, ahogy ő sem a vörösével. Így nem épp Violëtt az ideális egy kis fiatalító ismerkedésre. Hisz húsa és vére még valóban hamvas és ifjú, belül viszont túltesz egy megkeseredett vénasszonyon is. Legalábbis ő így érzi magán.*
- Veled is az a baj, hogy állandóan csak ígérgetsz.
*Válaszolja nyugodtan a nyaktekerésre. A Vénség gondolataiban már valószínűleg ezer meg egyszer távozott a túlvilágra, de most még él, ha nem is virul. Olyan, mint a kiszáradt rózsakóró a kert szegletében. Jobb, ha lekaszálják, de a lusta paraszt csak halogatja a munkát.
Már épp kigondolna valami frappánsat válaszol a Démonkirállyal köttettetett házasságára, de mire nyitná a száját már a magasba penderül, hogy elfoglalja nem kívánt helyét a férfi vállán. Meglepettségében még a sikkantás is benne ragad először, de a végére azért elkezdi csapkodni a hátát, hátha szabadul. Még azzal a veszéllyel is számol, hogy így egyenesen a vízbe fog bukni.*
- Eressz te! Nem otthon vagy!
*Hörgi, de mire erősebb tiltakozásba kezdene, addigra hátsó fele már újfent a medence szélén kap helyet. Kitűri az arcára tapadt vörös tincseket, majd szűk szemekkel sandít fel a férfira. Egy ideig még pislákol benne a méreg, de végül kisóhajtja, ahogy a kérdés is megérkezik.*
- Volt már itt vízbe fojtásról és nyaktekerésről is szó.
*Ismét csak a vállát vonva pillant el. Szégyenlősség? Azzal már kissé elkésett. De most mégsem tudja állni a másik tekintetét.*
- Legyél kicsit kreatívabb.
*Ereszt el egy újabb, mélyebbről jövő sóhajt, ahogy csak visszaemeli rá a tekintetét, miközben vékony ujjai a medence szélébe markolnak, mintha attól tartana, hogy valami óriási mélységbe fog lezuhanni.*
- Vagy ebben is segítsek?
*Erőltet magára egy újabb vigyort, mintha minden rendben lenne, s kezeivel átfog a férfi arcára, finoman megnyomkodva, mintha csak egy anya próbálná édesgetni gyermekét. Másnak tán komikus lehet a helyzet, de a vörös most csak a belülről szurkáló feszültségtől készül megszabadulni. S mi lehetne jobb módszer annál, minthogy továbbra is az Öreget bosszantsa?*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
//Fürdőház//
*Mekkora meglepetés érné mindkettőjüket, ha kiderülne, hogy jobban hasonlítanak egymásra, mint azt most gondolnák. Valószínűleg. De elég makacs természetnek tűnik a páros ahhoz, hogy nyíltan a felszínre köpnék ezeket a dolgokat. Így maguk és a nyilvánosság előtt is maradnak olyanok, mint a felperzselő tűz és a viharos tenger jeges vize.
Megjegyzésével nem igyekszik jobb belátásra bírni a másikat, hisz a vörösnek is megvan a saját keserűséggel jutalmazó béklyója. Ennek ellenére büszke pillantásokat vet az Öregre, mikor amaz egy szóval azonnal színt vall.*
- Nem te vagy vele egyedül. Csak mindenkinek fontosabb a saját keserűsége.
*Olybá tűnik, hogy mindketten önzéssel vannak a világ felé. Ebben igaza volt a Vénségnek.*
~ Nem érdekel mások sorsa. ~
*Az ember talán megengedhet magának annyit, hogy saját bánatát előrébb valónak tartja másokénál. Így különösebben ő sem foglalkozik a férfiéval, ahogy ő sem a vörösével. Így nem épp Violëtt az ideális egy kis fiatalító ismerkedésre. Hisz húsa és vére még valóban hamvas és ifjú, belül viszont túltesz egy megkeseredett vénasszonyon is. Legalábbis ő így érzi magán.*
- Veled is az a baj, hogy állandóan csak ígérgetsz.
*Válaszolja nyugodtan a nyaktekerésre. A Vénség gondolataiban már valószínűleg ezer meg egyszer távozott a túlvilágra, de most még él, ha nem is virul. Olyan, mint a kiszáradt rózsakóró a kert szegletében. Jobb, ha lekaszálják, de a lusta paraszt csak halogatja a munkát.
Már épp kigondolna valami frappánsat válaszol a Démonkirállyal köttettetett házasságára, de mire nyitná a száját már a magasba penderül, hogy elfoglalja nem kívánt helyét a férfi vállán. Meglepettségében még a sikkantás is benne ragad először, de a végére azért elkezdi csapkodni a hátát, hátha szabadul. Még azzal a veszéllyel is számol, hogy így egyenesen a vízbe fog bukni.*
- Eressz te! Nem otthon vagy!
*Hörgi, de mire erősebb tiltakozásba kezdene, addigra hátsó fele már újfent a medence szélén kap helyet. Kitűri az arcára tapadt vörös tincseket, majd szűk szemekkel sandít fel a férfira. Egy ideig még pislákol benne a méreg, de végül kisóhajtja, ahogy a kérdés is megérkezik.*
- Volt már itt vízbe fojtásról és nyaktekerésről is szó.
*Ismét csak a vállát vonva pillant el. Szégyenlősség? Azzal már kissé elkésett. De most mégsem tudja állni a másik tekintetét.*
- Legyél kicsit kreatívabb.
*Ereszt el egy újabb, mélyebbről jövő sóhajt, ahogy csak visszaemeli rá a tekintetét, miközben vékony ujjai a medence szélébe markolnak, mintha attól tartana, hogy valami óriási mélységbe fog lezuhanni.*
- Vagy ebben is segítsek?
*Erőltet magára egy újabb vigyort, mintha minden rendben lenne, s kezeivel átfog a férfi arcára, finoman megnyomkodva, mintha csak egy anya próbálná édesgetni gyermekét. Másnak tán komikus lehet a helyzet, de a vörös most csak a belülről szurkáló feszültségtől készül megszabadulni. S mi lehetne jobb módszer annál, minthogy továbbra is az Öreget bosszantsa?*
4152. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2023-03-15 18:20:22
Üzenet elküldve: 2023-03-15 18:20:22
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 302
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 302
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
// Függőségek kötelékében //
// A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz! //
*Emlékszik rá, mikor a serdülőkor gömbölyded formákat kezdett kerekíteni rá, Cressys nem szívesen vitte magával azokra az üzleti megbeszélésekre, melyeken előtte minden alkalommal csendes megfigyelőként lelkesen részt vett. "Minden férfi ugyanolyan" indokolta kurtán "csak egy dolgot akarnak a nőktől", de persze akkor még nem sejtette, hogy az elsőre atyai féltésnek tűnhető általánosítás alól egykori gyámja sem képezett kivételt. Ám az évek során megtanulta, hogy eme közhelyes bölcsesség sokkalta inkább fegyver, mint óvó intelem. Néha veszélyes, kétélű kard persze, mellyel könnyen megvághatja magát az ember lánya, ha nem vigyáz, de attól még igencsak hatásos fegyver.
Íme erről a bizonyosság itt terpeszkedik türelmetlenül előtte. Az óhaj előbb-utóbb szóra bírja az edzettebb fickókat is, de ebben a ritka kivételes esetben most neki is figyelnie kell, hogy észnél maradjon. A Velasco'rra meglehetősen dörzsölt fajta, s nem mellesleg a wegtorenit is kitartóan környékezi a vágy.*
- Ó, bocsásson meg Kapitány úr *rebegteti meg ártatlanul pilláit, mint aki igazán röstelli a dolgot* - Elfelejtettem kivel is beszélek.
*Árulkodó a viharszín tekintet, felvillan benne egy pillanatra az a harag, amelyet a fedélzeten is látott, miközben bosszúállón fonódtak az ujjak a torkára szorítva.
A legkevésbé sem tetszik neki ez a már-már parancsoló hangnem, de leküzdi most a sebesen kibukni készülő sértést a torkán. A felfortyanó méreg épp csak felbukkan a zöld szemekben, de könnyű volna összetéveszteni egy szenvedélyes pillantással. Elvégre sokszor járnak kéz a kézben, szokatlan párosuk talán a legékesebb példája.
Meglepheti a kikötőit, de egy pikírt replika vagy látványos szemforgatás nélkül végül megadja neki, amire annyira vágyik. Finoman, már-már incselkedve cirógat nyelve hegye tovább csigázva Nolent, miközben zöldjei kíváncsian kapaszkodnak az éhes pillantásokba. Puha ajkai ráérős, odaadó kényeztetésbe kezdenek miután kijátszadozta magát. Annak ellenére, hogy mindkettőjük előtt nyilvánvaló, miért is tesz a férfi kedvére, egy pillanatig sem tűnik úgy, hogy minél előbb le akarná tudni a dolgot. Sőt, lelkesedése arról árulkodik, bizony valahol maga is élvezi. Pillái felett néha felsandít, s figyelmesen hallgatja, milyen mozdulatok csalnak elő mélyebb sóhajokat a borízű ajkakból. Mielőtt azonban az édes gyönyör kapuját átléphetné a kikötői, Daya alávalóan húzódik el hüvelykjével megtörölve szája sarkát.*
- Szeretnéd, hogy folytassam, nem igaz? *súgja kissé rekedtesen* - Annak viszont már megvan az ára.
*Igyekszik határozottnak tűnni a sóvárgástól ködössé vált zöldek mögött, ha nem éri tetten kapitánya a tekintetet, az csupán a kéjes bódulatnak köszönhető.*
// A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz! //
*Emlékszik rá, mikor a serdülőkor gömbölyded formákat kezdett kerekíteni rá, Cressys nem szívesen vitte magával azokra az üzleti megbeszélésekre, melyeken előtte minden alkalommal csendes megfigyelőként lelkesen részt vett. "Minden férfi ugyanolyan" indokolta kurtán "csak egy dolgot akarnak a nőktől", de persze akkor még nem sejtette, hogy az elsőre atyai féltésnek tűnhető általánosítás alól egykori gyámja sem képezett kivételt. Ám az évek során megtanulta, hogy eme közhelyes bölcsesség sokkalta inkább fegyver, mint óvó intelem. Néha veszélyes, kétélű kard persze, mellyel könnyen megvághatja magát az ember lánya, ha nem vigyáz, de attól még igencsak hatásos fegyver.
Íme erről a bizonyosság itt terpeszkedik türelmetlenül előtte. Az óhaj előbb-utóbb szóra bírja az edzettebb fickókat is, de ebben a ritka kivételes esetben most neki is figyelnie kell, hogy észnél maradjon. A Velasco'rra meglehetősen dörzsölt fajta, s nem mellesleg a wegtorenit is kitartóan környékezi a vágy.*
- Ó, bocsásson meg Kapitány úr *rebegteti meg ártatlanul pilláit, mint aki igazán röstelli a dolgot* - Elfelejtettem kivel is beszélek.
*Árulkodó a viharszín tekintet, felvillan benne egy pillanatra az a harag, amelyet a fedélzeten is látott, miközben bosszúállón fonódtak az ujjak a torkára szorítva.
A legkevésbé sem tetszik neki ez a már-már parancsoló hangnem, de leküzdi most a sebesen kibukni készülő sértést a torkán. A felfortyanó méreg épp csak felbukkan a zöld szemekben, de könnyű volna összetéveszteni egy szenvedélyes pillantással. Elvégre sokszor járnak kéz a kézben, szokatlan párosuk talán a legékesebb példája.
Meglepheti a kikötőit, de egy pikírt replika vagy látványos szemforgatás nélkül végül megadja neki, amire annyira vágyik. Finoman, már-már incselkedve cirógat nyelve hegye tovább csigázva Nolent, miközben zöldjei kíváncsian kapaszkodnak az éhes pillantásokba. Puha ajkai ráérős, odaadó kényeztetésbe kezdenek miután kijátszadozta magát. Annak ellenére, hogy mindkettőjük előtt nyilvánvaló, miért is tesz a férfi kedvére, egy pillanatig sem tűnik úgy, hogy minél előbb le akarná tudni a dolgot. Sőt, lelkesedése arról árulkodik, bizony valahol maga is élvezi. Pillái felett néha felsandít, s figyelmesen hallgatja, milyen mozdulatok csalnak elő mélyebb sóhajokat a borízű ajkakból. Mielőtt azonban az édes gyönyör kapuját átléphetné a kikötői, Daya alávalóan húzódik el hüvelykjével megtörölve szája sarkát.*
- Szeretnéd, hogy folytassam, nem igaz? *súgja kissé rekedtesen* - Annak viszont már megvan az ára.
*Igyekszik határozottnak tűnni a sóvárgástól ködössé vált zöldek mögött, ha nem éri tetten kapitánya a tekintetet, az csupán a kéjes bódulatnak köszönhető.*
4151. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2023-03-15 17:20:59
Üzenet elküldve: 2023-03-15 17:20:59
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 37
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 37
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Violettyne//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
//Fürdőház//
* Mintha a leány tudva tudná mi aggasztja őt, és tudat alatt is próbálná szavaival rábeszélni a cselekvésre. Talán jobb volna ha tényleg nem hangoztatná a vörös fiatal mivoltát, még a végén rosszul érezné magát, ha ténylegesen történik valami közöttük. Hallott már oly szerencsétlenekről, akiket férfiasságuk gyakorlása közben szörnyű megrázkódtatás ért, minek következtében soha – SOHA! – többé nem voltak képesek kéjgerendájuk feltámasztására. Még rágondolni is borzalom. Így hát abbahagyja a leány korának firtatását és igyekszik más szemmel nézni őt. *
– Szörnyen.
* Leheli halkan, hisz tényleg így van. Na, de. Talán van aki megfiatalítja, ha csak egy kis időre is. *
- Jóképű? Stimmel. Idegen? Ez is stimmel, hisz nem tudjuk egymás nevét sem.
* Kárörvendő vigyor. Neki is indul a némber, de nincs idő hálát nyilvánítani neki, ugyanis az aljas nőszemély hozzádörgölőzik hátulról. A férfi hátraforul, rávicsorít. *
- Kitekerem a nyakadat! Ugribugri szédelgő!
* De nem teszi. A csitri ügyes kézzel dömöckölni kezdi a hátát, miután kellőképpen az őrületbe kergette és az úti célja felől érdeklődik. *
– Veled meg a lánchordta, kóboréletű, beste Démonkirály keljen egybe, és sikongattasson, míg csak élsz! Ki eresztett ki a tyúkudvarból? Ott a helyed, ott kodácsolj!
* Hörgi Daioryn. A harcos fejcsóválva felnyalábolja és a vállára hajítja a fehérszemélyt, egy hirtelen mozdulattal. Vízcseppek fröcsögnek szerteszét. Az esetleges tiltakozást nyugodtan, ám de vasmarokkal tűri. A vállán átvetett nőszemélyt cipelve megfordul és a medence széléhez gázol a vízben. *
- Te kis bajcsináló.
* Sóhajtva felülteti a medenceszélre a férfiöröm fehérnépet, nyíltan felmérve mindazt amit a látvány kínál. Ujjaival a csempébe kapar kínjában. Szívesebben kapargatná a cudar csitri szemét jelen pillanatban, hogy ilyen helyzetbe hozta őt. *
- Most mit tegyek veled, ha?
* Teszi fel a költői kérdést. Daioryn válaszképpen a szíven szúrt sárkány hangját hallatja. *
~ Érezni akartam? Hát most érzékeltem. Elég is volt. Köszönöm, már meghalhatok. ~
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
//Fürdőház//
* Mintha a leány tudva tudná mi aggasztja őt, és tudat alatt is próbálná szavaival rábeszélni a cselekvésre. Talán jobb volna ha tényleg nem hangoztatná a vörös fiatal mivoltát, még a végén rosszul érezné magát, ha ténylegesen történik valami közöttük. Hallott már oly szerencsétlenekről, akiket férfiasságuk gyakorlása közben szörnyű megrázkódtatás ért, minek következtében soha – SOHA! – többé nem voltak képesek kéjgerendájuk feltámasztására. Még rágondolni is borzalom. Így hát abbahagyja a leány korának firtatását és igyekszik más szemmel nézni őt. *
– Szörnyen.
* Leheli halkan, hisz tényleg így van. Na, de. Talán van aki megfiatalítja, ha csak egy kis időre is. *
- Jóképű? Stimmel. Idegen? Ez is stimmel, hisz nem tudjuk egymás nevét sem.
* Kárörvendő vigyor. Neki is indul a némber, de nincs idő hálát nyilvánítani neki, ugyanis az aljas nőszemély hozzádörgölőzik hátulról. A férfi hátraforul, rávicsorít. *
- Kitekerem a nyakadat! Ugribugri szédelgő!
* De nem teszi. A csitri ügyes kézzel dömöckölni kezdi a hátát, miután kellőképpen az őrületbe kergette és az úti célja felől érdeklődik. *
– Veled meg a lánchordta, kóboréletű, beste Démonkirály keljen egybe, és sikongattasson, míg csak élsz! Ki eresztett ki a tyúkudvarból? Ott a helyed, ott kodácsolj!
* Hörgi Daioryn. A harcos fejcsóválva felnyalábolja és a vállára hajítja a fehérszemélyt, egy hirtelen mozdulattal. Vízcseppek fröcsögnek szerteszét. Az esetleges tiltakozást nyugodtan, ám de vasmarokkal tűri. A vállán átvetett nőszemélyt cipelve megfordul és a medence széléhez gázol a vízben. *
- Te kis bajcsináló.
* Sóhajtva felülteti a medenceszélre a férfiöröm fehérnépet, nyíltan felmérve mindazt amit a látvány kínál. Ujjaival a csempébe kapar kínjában. Szívesebben kapargatná a cudar csitri szemét jelen pillanatban, hogy ilyen helyzetbe hozta őt. *
- Most mit tegyek veled, ha?
* Teszi fel a költői kérdést. Daioryn válaszképpen a szíven szúrt sárkány hangját hallatja. *
~ Érezni akartam? Hát most érzékeltem. Elég is volt. Köszönöm, már meghalhatok. ~
4150. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2023-03-15 16:30:13
Üzenet elküldve: 2023-03-15 16:30:13
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Daioryn//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
//Fürdőház//
*Tudna mesélni, miért nem hozza lázba, hogy harcos e avagy sem, akivel éppen most dolga van. De ez nem az a hely. Sem idő, hogy a múlt árnyait ennél jobban meg akarja zargatni. Így is elég nehéz vele együtt élni.*
- Csak fiatalabb, mint te.
*Sóhajt fel kissé elkínozottan, de végül beletörődik a "sorsába", s csak lelegyinti a férfit, akár ha egy félbolondra hagyná rá a hülyeséget.*
- Meg vagy keseredve.
*Jelenti ki szinte csevegő hangnemben, mintha a világ legtermészetesebb dolgáról szólott volna. Pedig a keserűség, amit az élet adott a legnehezebben feldolgozható dolgok egyike. Ő már csak tudja. Arról nem is beszél már inkább, hogy megéri e másokkal törődni vagy valóban a férfinak van e igaza. Hisz maga sem tudja melyik a helyes út. Van e egyáltalán. Kell e egyáltalán, hogy legyen. Ezek mind olyan mély gondolatok, amivel nincs lelkiereje törődni. Élete során nem kellett törődnie senkivel. Mindig volt helyette valaki, aki ezt megtette, ha szükséges volt. De a balga szerelem, a házasság rákényszerítette, hogy foglalkozzon másokkal is. Vagyis egy valaki mással. Tragikus vég lett érte a hála, így talán valóbban a Vénembernek van igaza. Noha ezt nem fogja hangoztatni.*
- Ha neked attól jobb lesz.
*Ránt ismét egyet a vállain, mintha nem is érdekelné, hogy vízbe lesz e fojtva. Lényegében így is van.
Valószínűleg ketten nem fognak egyhamar dűlőre jutni egymással.*
~ Hát miért ne élvezzem ki, hogy kihozzhatom a béketűrésből? ~
*Pofon lesz a vége? Csonttörés vagy valóban vízbe fojtás. Igazából baszik rá.*
~ Megfogadom a tanácsod Öreg! ~
*Hát nem foglalkozik azzal, hogy mennyire tépkedi a másik tűréshatárát. Nem kezdi el érdekelni a sorsa. Ám a magáéval sem most fog elkezdeni foglalkozni.*
- Noha valami jóképű idegenhez szívesebben vakkantanék, de sajnos igen, most te maradtál nekem.
*Nyúl a tégelybe, hogy kanyarítson belőle egy adaggal, majd szorosabban a férfi mögé lép. Szándékosan? Igen. Le akarja törni azt a magasztos férfiúi hiúságot? Ezt a hatalmas magabiztosságot? Valószínűleg. Így először domborulataival simul a férfi hátának, természetesen csak azért, hogy jobban a füléhez nyújtózhasson.*
- Túl késő. Ez a szikra, ami közöttünk van már máglyává nőtte ki magát.
*Susogja bele, inkább síron túli hangon, mintsem valami kívánatos búgással. Így inkább hathat fenyegetésnek, sem mint annak, hogy felszítsa a vágyat.
Azzal pedig hátrébb is lép, mint aki jól végezte dolgát, s csak ravasz mosollyal lát munkához. Finom, mégis határozott mozdulatokkal dörgölve be a hátat, az izmokat is kezelésbe véve.*
- És merre visz az utad ezután?
*Vált csevegő hangnemre, mintha világi barátok lennének egy kósza összejövetelen.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
//Fürdőház//
*Tudna mesélni, miért nem hozza lázba, hogy harcos e avagy sem, akivel éppen most dolga van. De ez nem az a hely. Sem idő, hogy a múlt árnyait ennél jobban meg akarja zargatni. Így is elég nehéz vele együtt élni.*
- Csak fiatalabb, mint te.
*Sóhajt fel kissé elkínozottan, de végül beletörődik a "sorsába", s csak lelegyinti a férfit, akár ha egy félbolondra hagyná rá a hülyeséget.*
- Meg vagy keseredve.
*Jelenti ki szinte csevegő hangnemben, mintha a világ legtermészetesebb dolgáról szólott volna. Pedig a keserűség, amit az élet adott a legnehezebben feldolgozható dolgok egyike. Ő már csak tudja. Arról nem is beszél már inkább, hogy megéri e másokkal törődni vagy valóban a férfinak van e igaza. Hisz maga sem tudja melyik a helyes út. Van e egyáltalán. Kell e egyáltalán, hogy legyen. Ezek mind olyan mély gondolatok, amivel nincs lelkiereje törődni. Élete során nem kellett törődnie senkivel. Mindig volt helyette valaki, aki ezt megtette, ha szükséges volt. De a balga szerelem, a házasság rákényszerítette, hogy foglalkozzon másokkal is. Vagyis egy valaki mással. Tragikus vég lett érte a hála, így talán valóbban a Vénembernek van igaza. Noha ezt nem fogja hangoztatni.*
- Ha neked attól jobb lesz.
*Ránt ismét egyet a vállain, mintha nem is érdekelné, hogy vízbe lesz e fojtva. Lényegében így is van.
Valószínűleg ketten nem fognak egyhamar dűlőre jutni egymással.*
~ Hát miért ne élvezzem ki, hogy kihozzhatom a béketűrésből? ~
*Pofon lesz a vége? Csonttörés vagy valóban vízbe fojtás. Igazából baszik rá.*
~ Megfogadom a tanácsod Öreg! ~
*Hát nem foglalkozik azzal, hogy mennyire tépkedi a másik tűréshatárát. Nem kezdi el érdekelni a sorsa. Ám a magáéval sem most fog elkezdeni foglalkozni.*
- Noha valami jóképű idegenhez szívesebben vakkantanék, de sajnos igen, most te maradtál nekem.
*Nyúl a tégelybe, hogy kanyarítson belőle egy adaggal, majd szorosabban a férfi mögé lép. Szándékosan? Igen. Le akarja törni azt a magasztos férfiúi hiúságot? Ezt a hatalmas magabiztosságot? Valószínűleg. Így először domborulataival simul a férfi hátának, természetesen csak azért, hogy jobban a füléhez nyújtózhasson.*
- Túl késő. Ez a szikra, ami közöttünk van már máglyává nőtte ki magát.
*Susogja bele, inkább síron túli hangon, mintsem valami kívánatos búgással. Így inkább hathat fenyegetésnek, sem mint annak, hogy felszítsa a vágyat.
Azzal pedig hátrébb is lép, mint aki jól végezte dolgát, s csak ravasz mosollyal lát munkához. Finom, mégis határozott mozdulatokkal dörgölve be a hátat, az izmokat is kezelésbe véve.*
- És merre visz az utad ezután?
*Vált csevegő hangnemre, mintha világi barátok lennének egy kósza összejövetelen.*
4149. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2023-03-15 16:06:39
Üzenet elküldve: 2023-03-15 16:06:39
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 37
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 37
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Violettyne//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
//Fürdőház//
- Mi sem természetesebb.
* Egyre inkább felháborítja a gondolat, hogy ez a pendelyes kölyökleány egyáltalán nem tart tőle. Tőle, az egykori nagy harcostól, megtermett férfembertől. Sőt, mi több. Mulat rajta. Semmibe nézi őt!
Egyelőre nem győzi meg Daiorynt, meg nem is igen érti miről beszél a leány. Az ilyesféle érzékeny női hangulatváltozásokra nemigen fogékony. *
~ Csak mutatnád azokat a "bájokat". ~
* A férfi rámered, szemet forgat, majd megcsóválja a fejét. *
- Pimasz vakarék! Nos, de: gyerek vagy.
* Elhallgat. A hirtelen támadt bölcselkedése a lánynak, valahogy megakasztja. Némán felsóhajt. *
- Nem érdekel mások sorsa. Ébredj fel!
* Nyögi elkínzottan. Csak a magáé és csak is az.
Épp ezért nem is érti, mit keres a mocskos mancsa a másik derekán. Biztosan pillanatnyi elmezavar okozta. Emlékezteti magát harcossá avatására. Megtanulta, miként viselje el a gyötrelmeket, hogy körömtépkedés közben, karóba húzva, kerékbe törve se jajgasson. De most kedve lenne.
Úgy véli, igaza volt hajdan, amikor lenézte az ócska, léha kéjeket. Csakhogy a sorsa nem hálálta meg a jámbor felfogását. Az egyetlen szeretett nő meghalt, elhagyta őt. Ezzel megölve a hitét is. *
~ Nem érdekel! Rajtam már nem fog semmi magasztos! Az a dolgom, hogy éljek! ~
* Rútul elbánt vele az élet... Akkor meg már ne használja ki a röpke élvezeteket? Legalább.
A szégyentelen fehérnép feléfordul, ugyancsak közel. A férfit gondolkodóba ejti a szorosság. *
- Vízbe öllek.
* Morran inkább válaszul és egy pillanatra benne reked a szufla, ahogy elkapja tekintetét a cudar igencsak nőies testéről. *
- Hozzám beszélsz?
* Nyögi levegőfogyottan. A csitri gyanúsan elcsendesedett az utóbbi pár percben, már-már azon töpreng, megbántotta-e valamivel. Ő!
A kérdezett az ajka elé simítja mutatóujját, mert nem meri elkiabálni megkönnyebbülését, és félszegen bólint. *
– Jaj, cinka! Ha már eddig gyaláztál, nehogy hirtelen belém szeress!
* Könyörög és hátat fordít. Hagyja, hadd közeledjen a másik. *
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
//Fürdőház//
- Mi sem természetesebb.
* Egyre inkább felháborítja a gondolat, hogy ez a pendelyes kölyökleány egyáltalán nem tart tőle. Tőle, az egykori nagy harcostól, megtermett férfembertől. Sőt, mi több. Mulat rajta. Semmibe nézi őt!
Egyelőre nem győzi meg Daiorynt, meg nem is igen érti miről beszél a leány. Az ilyesféle érzékeny női hangulatváltozásokra nemigen fogékony. *
~ Csak mutatnád azokat a "bájokat". ~
* A férfi rámered, szemet forgat, majd megcsóválja a fejét. *
- Pimasz vakarék! Nos, de: gyerek vagy.
* Elhallgat. A hirtelen támadt bölcselkedése a lánynak, valahogy megakasztja. Némán felsóhajt. *
- Nem érdekel mások sorsa. Ébredj fel!
* Nyögi elkínzottan. Csak a magáé és csak is az.
Épp ezért nem is érti, mit keres a mocskos mancsa a másik derekán. Biztosan pillanatnyi elmezavar okozta. Emlékezteti magát harcossá avatására. Megtanulta, miként viselje el a gyötrelmeket, hogy körömtépkedés közben, karóba húzva, kerékbe törve se jajgasson. De most kedve lenne.
Úgy véli, igaza volt hajdan, amikor lenézte az ócska, léha kéjeket. Csakhogy a sorsa nem hálálta meg a jámbor felfogását. Az egyetlen szeretett nő meghalt, elhagyta őt. Ezzel megölve a hitét is. *
~ Nem érdekel! Rajtam már nem fog semmi magasztos! Az a dolgom, hogy éljek! ~
* Rútul elbánt vele az élet... Akkor meg már ne használja ki a röpke élvezeteket? Legalább.
A szégyentelen fehérnép feléfordul, ugyancsak közel. A férfit gondolkodóba ejti a szorosság. *
- Vízbe öllek.
* Morran inkább válaszul és egy pillanatra benne reked a szufla, ahogy elkapja tekintetét a cudar igencsak nőies testéről. *
- Hozzám beszélsz?
* Nyögi levegőfogyottan. A csitri gyanúsan elcsendesedett az utóbbi pár percben, már-már azon töpreng, megbántotta-e valamivel. Ő!
A kérdezett az ajka elé simítja mutatóujját, mert nem meri elkiabálni megkönnyebbülését, és félszegen bólint. *
– Jaj, cinka! Ha már eddig gyaláztál, nehogy hirtelen belém szeress!
* Könyörög és hátat fordít. Hagyja, hadd közeledjen a másik. *
4148. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2023-03-15 15:22:50
Üzenet elküldve: 2023-03-15 15:22:50
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Daioryn//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
//Fürdőház//
- Ilyen szépen még sosem hívtak.
*Pillázik párat szendén, majd egy unott sóhajjal legyinti le a férfit.
Ám, hogy ne legyen teljes mértékben igaza most visszafogja a szőrszálhasogatást és nem firtatja tovább a férfi korával járó testi problémákat. Főleg, ami a férfiasságot érinti. Egyelőre már így is épp eléggé beletiport abba a férfiúi hiúságba, hogy elégedett lehessen magával.*
- Halott?
*Vonja fel a szemöldökeit, ahogy a vizet bámulja egy ideig csendesen. Azután csak egy kósza vigyorba húzza az ajkait, s egyszerűen csak megrándítja a vállát.*
- Az senki sem mondta. Csak jó lenne közelebb lenni hozzá.
*Sandít a férfira a szeme sarkából.*
- Nem tudnám megtenni a világgal, hogy idő előtt megfosszam bájos természetemtől.
*Legyint nagyvonalúan, ahogy a szemeit lehunyva dönti hátra a fejét.*
- Tudom, hogy az élet szar. A nagy uraságokon kívül ezt mindenki tudja. Nem vagyok már gyerek, hogy ezt meg kelljen bennem erősítened.
*Dörmögi, ahogy igyekszik nyugodni a víz melegségétől. De ez a téma valahogy nem engedi, hogy felhőtlenül élvezhesse ki a lustálkodást.*
- Mindenkinek megvan a maga sebe Vénember, ami miatt néha kívánja, hogy legyen már vége. Van egy olyan érzésem, hogy tudod miről beszélek.
*Pillant lustán a férfira, majd ellöki magát a medence szélétől, hogy ő is mosakodásnak lásson. Ha már egyszer azért jött ide.
Úgy tűnik halott dolog az, hogy az Öregtől várjon segítséget a háta ügyében. A város mindig is tele volt ilyen segítőkész férfiakkal, meg sem lepődik. Azon viszont már inkább, hogy épp a Nagypofájúnak nincs annyi vér a tagjában, hogy a hátára maszatoljon egy adagot a kencéből. Még szerencse, hogy háttal áll a férfinak, mert az arcán most éktelen széles és mocsokul otromba vigyor terül szét. Már épp engedné le a haját, hogy hagyja is az egészet a fenébe, mikor megérzi magán az érdes tenyeret. Az érintésre önkénytelenül rezdül aprót, majd egy kelletlen szusszantással kezd babrálni a haja végével.
A parancsra elcsitul. Egész idő alatt szótlanul ácsorog, ami csak annyiban kellemetlen, hogy ez a röpke idő most szinte óráknak hat. Rég engedte, hogy hozzá érjenek. Férfinak pedig főleg tabu tárgyát képezte. Talán ennek a hiánya most az, hogy a Vénséggel mégis kivételt tesz. Vagy valami elkorcsosult szimpátia? A végén igaza lesz az Öregnek?*
~Kétlem...~
*Nyugtatja magát, de a fejében elhangzó kijelentés annyira nem magabiztos, mint amennyire azt annak szánja. Talán meg is könnyebbül, mikor már nem érzi magán a simító tenyereket. Akkor a haját visszaengedve nyújtóztatja ki a tagjait, hogy mire visszafordul a férfihoz az arcára ismét csak a semmitmondó tekintet telepedjen. Ám a szemében játszó különös csillogás talán árulkodó lehet. Bár az ilyen férfiak túl bugyuták, hogy ilyesmit nőkön észrevegyenek.*
- Lekötelezel.
*Szól végül csendesen, ahogy most ő maga is kissé arrébb húzódik, s minden szemérem nélkül kiül a medence szélére. Nem akar most a melegvízbe visszaülni. Kell egy kis hűvös önmaga nyugtatására. Meg amúgy is jobb onnan a kilátás a fürdő minden szegletére. Főleg arra a távoli sarokra, amit most a smaragdok igen eltökélten szemrevételeznek.*
- A tiédet nem kell?
*Kérdi végül, miközben azon reménykedik, hogy nemleges lesz a válasz. Nem mintha nem akarná viszonozni a nehezen megejtett jó cselekedetet. A probléma abban gyökerezik, hogy éppen túlságosan is hozzányúlkálna a másikhoz.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
//Fürdőház//
- Ilyen szépen még sosem hívtak.
*Pillázik párat szendén, majd egy unott sóhajjal legyinti le a férfit.
Ám, hogy ne legyen teljes mértékben igaza most visszafogja a szőrszálhasogatást és nem firtatja tovább a férfi korával járó testi problémákat. Főleg, ami a férfiasságot érinti. Egyelőre már így is épp eléggé beletiport abba a férfiúi hiúságba, hogy elégedett lehessen magával.*
- Halott?
*Vonja fel a szemöldökeit, ahogy a vizet bámulja egy ideig csendesen. Azután csak egy kósza vigyorba húzza az ajkait, s egyszerűen csak megrándítja a vállát.*
- Az senki sem mondta. Csak jó lenne közelebb lenni hozzá.
*Sandít a férfira a szeme sarkából.*
- Nem tudnám megtenni a világgal, hogy idő előtt megfosszam bájos természetemtől.
*Legyint nagyvonalúan, ahogy a szemeit lehunyva dönti hátra a fejét.*
- Tudom, hogy az élet szar. A nagy uraságokon kívül ezt mindenki tudja. Nem vagyok már gyerek, hogy ezt meg kelljen bennem erősítened.
*Dörmögi, ahogy igyekszik nyugodni a víz melegségétől. De ez a téma valahogy nem engedi, hogy felhőtlenül élvezhesse ki a lustálkodást.*
- Mindenkinek megvan a maga sebe Vénember, ami miatt néha kívánja, hogy legyen már vége. Van egy olyan érzésem, hogy tudod miről beszélek.
*Pillant lustán a férfira, majd ellöki magát a medence szélétől, hogy ő is mosakodásnak lásson. Ha már egyszer azért jött ide.
Úgy tűnik halott dolog az, hogy az Öregtől várjon segítséget a háta ügyében. A város mindig is tele volt ilyen segítőkész férfiakkal, meg sem lepődik. Azon viszont már inkább, hogy épp a Nagypofájúnak nincs annyi vér a tagjában, hogy a hátára maszatoljon egy adagot a kencéből. Még szerencse, hogy háttal áll a férfinak, mert az arcán most éktelen széles és mocsokul otromba vigyor terül szét. Már épp engedné le a haját, hogy hagyja is az egészet a fenébe, mikor megérzi magán az érdes tenyeret. Az érintésre önkénytelenül rezdül aprót, majd egy kelletlen szusszantással kezd babrálni a haja végével.
A parancsra elcsitul. Egész idő alatt szótlanul ácsorog, ami csak annyiban kellemetlen, hogy ez a röpke idő most szinte óráknak hat. Rég engedte, hogy hozzá érjenek. Férfinak pedig főleg tabu tárgyát képezte. Talán ennek a hiánya most az, hogy a Vénséggel mégis kivételt tesz. Vagy valami elkorcsosult szimpátia? A végén igaza lesz az Öregnek?*
~Kétlem...~
*Nyugtatja magát, de a fejében elhangzó kijelentés annyira nem magabiztos, mint amennyire azt annak szánja. Talán meg is könnyebbül, mikor már nem érzi magán a simító tenyereket. Akkor a haját visszaengedve nyújtóztatja ki a tagjait, hogy mire visszafordul a férfihoz az arcára ismét csak a semmitmondó tekintet telepedjen. Ám a szemében játszó különös csillogás talán árulkodó lehet. Bár az ilyen férfiak túl bugyuták, hogy ilyesmit nőkön észrevegyenek.*
- Lekötelezel.
*Szól végül csendesen, ahogy most ő maga is kissé arrébb húzódik, s minden szemérem nélkül kiül a medence szélére. Nem akar most a melegvízbe visszaülni. Kell egy kis hűvös önmaga nyugtatására. Meg amúgy is jobb onnan a kilátás a fürdő minden szegletére. Főleg arra a távoli sarokra, amit most a smaragdok igen eltökélten szemrevételeznek.*
- A tiédet nem kell?
*Kérdi végül, miközben azon reménykedik, hogy nemleges lesz a válasz. Nem mintha nem akarná viszonozni a nehezen megejtett jó cselekedetet. A probléma abban gyökerezik, hogy éppen túlságosan is hozzányúlkálna a másikhoz.*
4147. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2023-03-15 13:42:46
Üzenet elküldve: 2023-03-15 13:42:46
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 97
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 97
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Egy apró hazugság//
- Ellenvetés?
*Úgy tesz mintha elgondolkodna ezen a felvetésen, amit annyira bájosnak talál. Az a nagy szerencséje, hogy vöröske nem ismeri, így azt feltételezi róla, hogy bármenyire is érdekelné ha miatta rúgnának ki egy szerencsétlen ártatlant. De még nagyobb szerencséje, hogy nem jó ember, így az ennél nagyobb szörnyűségek amit a múltban művelt sem okoznak neki álmatlan éjszakákat.*
- Nem, aligha lenne.
*Ha már nyújtja a hölgy a kezecskéjét, akkor persze nem utasítja el és eleget tesz az elvárásnak. Az ápolt kis kezek igen vonzóak, már volna is ötlete rá, hogy milyen hasznukat tudná venni.*
- Nos, elsőre nemesi származásúnak tűnsz, de ha nem is, olyannak akinek tehetős volt a családja.
*Kezd bele óvatosan, beszéd közben folyamatosan az elfet méregeti, hogy mit reagál kijelentésére.*
- Az ilyen mindent megkapó leányok igen sokszor unatkoznak, túl magasan van már nekik a léc.
*Igyekszik óvatosan fogalmazni, nehogy a végén óvatlanul megsértse a kis madárkát és kiröppenjen kezei közül.*
- Azt feltételezem, hogy kedveled az izgalmat, a váratlan helyzeteket, mindent ami nem hétköznapi. Persze tévedhetek, s javíts ki ha így volna.
*Most ő is kortyol egyet, közben megérkezik az étel is amit rendelt, amit egy rövid köszönettel intéz el. A sietősen távozni készülő lányt viszont megállítja egy kézmozdulattal, és kérdőn Nimivensára pillant.*
- Még egy bort esetleg?
*Az sem zavarja ha a vöröske pohara még nem üres, neki most jól esik az ital, főleg ha azzal partnerét is oldottabb helyzetbe tudja hozni.*
- A kihívás, ó az egyáltalán nem zavar.
*Íriszeiben elégedettség és mohóság csillan meg miközben az étel gondos felszeletelésébe kezd.*
- Ha könnyen kapható nőt keresnék, akkor csak kinyitnám az erszényemet a polgárnegyedben.
*Igazából kudarc esetén így is fog tenni, mert ha valaki ilyen étvággyal rendelkezik mint ő, akkor bizony nemleges választ is kap eleget.*
- Ellenvetés?
*Úgy tesz mintha elgondolkodna ezen a felvetésen, amit annyira bájosnak talál. Az a nagy szerencséje, hogy vöröske nem ismeri, így azt feltételezi róla, hogy bármenyire is érdekelné ha miatta rúgnának ki egy szerencsétlen ártatlant. De még nagyobb szerencséje, hogy nem jó ember, így az ennél nagyobb szörnyűségek amit a múltban művelt sem okoznak neki álmatlan éjszakákat.*
- Nem, aligha lenne.
*Ha már nyújtja a hölgy a kezecskéjét, akkor persze nem utasítja el és eleget tesz az elvárásnak. Az ápolt kis kezek igen vonzóak, már volna is ötlete rá, hogy milyen hasznukat tudná venni.*
- Nos, elsőre nemesi származásúnak tűnsz, de ha nem is, olyannak akinek tehetős volt a családja.
*Kezd bele óvatosan, beszéd közben folyamatosan az elfet méregeti, hogy mit reagál kijelentésére.*
- Az ilyen mindent megkapó leányok igen sokszor unatkoznak, túl magasan van már nekik a léc.
*Igyekszik óvatosan fogalmazni, nehogy a végén óvatlanul megsértse a kis madárkát és kiröppenjen kezei közül.*
- Azt feltételezem, hogy kedveled az izgalmat, a váratlan helyzeteket, mindent ami nem hétköznapi. Persze tévedhetek, s javíts ki ha így volna.
*Most ő is kortyol egyet, közben megérkezik az étel is amit rendelt, amit egy rövid köszönettel intéz el. A sietősen távozni készülő lányt viszont megállítja egy kézmozdulattal, és kérdőn Nimivensára pillant.*
- Még egy bort esetleg?
*Az sem zavarja ha a vöröske pohara még nem üres, neki most jól esik az ital, főleg ha azzal partnerét is oldottabb helyzetbe tudja hozni.*
- A kihívás, ó az egyáltalán nem zavar.
*Íriszeiben elégedettség és mohóság csillan meg miközben az étel gondos felszeletelésébe kezd.*
- Ha könnyen kapható nőt keresnék, akkor csak kinyitnám az erszényemet a polgárnegyedben.
*Igazából kudarc esetén így is fog tenni, mert ha valaki ilyen étvággyal rendelkezik mint ő, akkor bizony nemleges választ is kap eleget.*
4146. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2023-03-14 19:42:25
Üzenet elküldve: 2023-03-14 19:42:25
Rang: Játékos
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Vakmerő
//A Király visszatér a Sárvár-bálba//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*A díszes bagázs összeállni látszik, s Brok képére is elégedett vigyor ül ki. Kerüli Kar tekintetét, még véletlenül sem akar vele összenézni, vagy valami gyanús körülményre okot adni. Sokkal inkább visszabiccent az orknak, mintha a főhajtás neki szólt volna, meg persze Elseket sem átall hátulról alaposan megvizslatni. Veszélyes a kiscsaj stílusa, az tény, ezt meg is állapítja magában. Ha kiszúrják stírölését csupán zavart vigyorral vonja meg vállát, s vakarja meg tarkóját, amolyan "hát... fasziból vagyok, vagy mi..." tekintettel.
A Király is közvetlenebb modorra vált, amit nem bán.*
- Úgy van, Brok... *helyesel Sig bemutatására* vagy Tönk... vagy Brok a Tönk. *Röhög fel órmótlanul. Ennyi ész jutott, most mit csináljon?*
- De hova megyünk be? *Kérdezi meghökkent tekintettel, mert esküdni merne rá, hogy csak "a városról" szólt a fáma, helyszín nem hangzott el. Bár az is lehet, hogy igazából nagy eséllyel máris elfelejtette. Így gyorsan azt is hozzáteszi.*
- Mindegy! Aki kijön _onnan_ letépem a fejét... *Ígéri meg, jelezvén, hogy értette a parancsot.* Áhh! A Pegába! Hö-hö!
*Mutatja foghíjas vigyorát, s akkorát csap a homlokára, hogy zeng tőle az utca, el is foglalja méltó helyét az ajtóban, mikor odaérnek és kiderül a turpisság.*
- Megbaszunk mindenkit! A nőket kétszer! *Dörmögve csap bele tenyerébe tompa puffanással az öklével, tekintete összeszűkül, s a vigyor helyét sokkal inkább valami átszellemült tompaság váltja fel. Amolyan nem törődöm, olyan veszélyes fajta, arra, aki nem vele van. Fejével csak int a többieknek, hogy mehetnek befelé, az ajtó biztosítva.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*A díszes bagázs összeállni látszik, s Brok képére is elégedett vigyor ül ki. Kerüli Kar tekintetét, még véletlenül sem akar vele összenézni, vagy valami gyanús körülményre okot adni. Sokkal inkább visszabiccent az orknak, mintha a főhajtás neki szólt volna, meg persze Elseket sem átall hátulról alaposan megvizslatni. Veszélyes a kiscsaj stílusa, az tény, ezt meg is állapítja magában. Ha kiszúrják stírölését csupán zavart vigyorral vonja meg vállát, s vakarja meg tarkóját, amolyan "hát... fasziból vagyok, vagy mi..." tekintettel.
A Király is közvetlenebb modorra vált, amit nem bán.*
- Úgy van, Brok... *helyesel Sig bemutatására* vagy Tönk... vagy Brok a Tönk. *Röhög fel órmótlanul. Ennyi ész jutott, most mit csináljon?*
- De hova megyünk be? *Kérdezi meghökkent tekintettel, mert esküdni merne rá, hogy csak "a városról" szólt a fáma, helyszín nem hangzott el. Bár az is lehet, hogy igazából nagy eséllyel máris elfelejtette. Így gyorsan azt is hozzáteszi.*
- Mindegy! Aki kijön _onnan_ letépem a fejét... *Ígéri meg, jelezvén, hogy értette a parancsot.* Áhh! A Pegába! Hö-hö!
*Mutatja foghíjas vigyorát, s akkorát csap a homlokára, hogy zeng tőle az utca, el is foglalja méltó helyét az ajtóban, mikor odaérnek és kiderül a turpisság.*
- Megbaszunk mindenkit! A nőket kétszer! *Dörmögve csap bele tenyerébe tompa puffanással az öklével, tekintete összeszűkül, s a vigyor helyét sokkal inkább valami átszellemült tompaság váltja fel. Amolyan nem törődöm, olyan veszélyes fajta, arra, aki nem vele van. Fejével csak int a többieknek, hogy mehetnek befelé, az ajtó biztosítva.*
4145. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2023-03-14 14:31:35
Üzenet elküldve: 2023-03-14 14:31:35
Rang: Játékos
IC üzenetek: 140
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 140
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//A Király visszatér a Sárvár-bálba//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Még a Sárvárosban minden a helyére kerül. Ksier, azaz Brok, ezt észben kell tartani majd, pedig szokatlanul szótlanul követi az eseményeket. Lám, újabb hasznos készségre derül fény, ha kell, tud hallgatni. Az erőviszonyok még nem rendeződtek, de majdan egy konfliktusban és az abban betöltött szerepük és hasznuk után bizonyosan jól átrendeződik majd. A csitrinek és az orknak egyelőre annyi előnye van, hogy hamarabb benyaltak a Királynak, azaz inkább az Őrült Királynak. Érdekes, hogy nem csak a páncélos illeti magában ilyen jelzővel a csatabárdos férfit.
Előre engedik a hármast, hisz ők tudják merre akarnak mennyi és hogyan akarnak megérkezni. Balthazardot kantáron vezetve követné őket kissé lemaradva. Így is elég feltűnők már. Az ork lány megjelenése még mindig csak ismerős számára, de ennek kiderítését egyelőre elnapolja, hisz hamarosan máson kell majd gondolkodnia, ha megérkeznek. Ahogy a Király elhalad mellette és barátian megveregeti a vállát, azaz a vállvért acélját, nem mozdul el, csak a szeme szűkül össze kissé.*
- Sig. Ő meg Brok. *Mutatja be magukat. Lassan annyi nevet kell megjegyeznie, hogy bele fog zavarodni. Később a tervre is fény derül, amit a Király oszt meg velük dohogva.*
- Kerek terv. *Válaszolja a felé forduló fickónak. Egyszerű terv. Nem is annyira terv, inkább részek.*
- Akarsz halottakat vagy csak eltörünk pár orrot? *Kérdi dörmögve miután Ksier megkapta a megtisztelő figyelő posztot.
A Pegazus elé érve természetesen hagyja, hogy a Király és háreme menjenek előre, utolsóként vagy Ksier előtt lép majd be az ajtón, hisz választ is vár. Hátha kapnak még pár instrukciót vagy hasonlókat. Ksierre pillant, talán neki is van valami hozzáfűzni valója a dolgokhoz.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Még a Sárvárosban minden a helyére kerül. Ksier, azaz Brok, ezt észben kell tartani majd, pedig szokatlanul szótlanul követi az eseményeket. Lám, újabb hasznos készségre derül fény, ha kell, tud hallgatni. Az erőviszonyok még nem rendeződtek, de majdan egy konfliktusban és az abban betöltött szerepük és hasznuk után bizonyosan jól átrendeződik majd. A csitrinek és az orknak egyelőre annyi előnye van, hogy hamarabb benyaltak a Királynak, azaz inkább az Őrült Királynak. Érdekes, hogy nem csak a páncélos illeti magában ilyen jelzővel a csatabárdos férfit.
Előre engedik a hármast, hisz ők tudják merre akarnak mennyi és hogyan akarnak megérkezni. Balthazardot kantáron vezetve követné őket kissé lemaradva. Így is elég feltűnők már. Az ork lány megjelenése még mindig csak ismerős számára, de ennek kiderítését egyelőre elnapolja, hisz hamarosan máson kell majd gondolkodnia, ha megérkeznek. Ahogy a Király elhalad mellette és barátian megveregeti a vállát, azaz a vállvért acélját, nem mozdul el, csak a szeme szűkül össze kissé.*
- Sig. Ő meg Brok. *Mutatja be magukat. Lassan annyi nevet kell megjegyeznie, hogy bele fog zavarodni. Később a tervre is fény derül, amit a Király oszt meg velük dohogva.*
- Kerek terv. *Válaszolja a felé forduló fickónak. Egyszerű terv. Nem is annyira terv, inkább részek.*
- Akarsz halottakat vagy csak eltörünk pár orrot? *Kérdi dörmögve miután Ksier megkapta a megtisztelő figyelő posztot.
A Pegazus elé érve természetesen hagyja, hogy a Király és háreme menjenek előre, utolsóként vagy Ksier előtt lép majd be az ajtón, hisz választ is vár. Hátha kapnak még pár instrukciót vagy hasonlókat. Ksierre pillant, talán neki is van valami hozzáfűzni valója a dolgokhoz.*
4144. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2023-03-14 10:23:43
Üzenet elküldve: 2023-03-14 10:23:43
Rang: Játékos
IC üzenetek: 37
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 37
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Egy apró hazugság//
*Figyelmesen hallgatja a másik szavait, majd egy kérdés furakszik be gondolataiba.*
-Szóval semmi ellenvetése nem lenne, amennyiben a tulaj tudomást szerezne az esetről és elbocsájtaná a lányt?
*Szája szélében megbújik egy ravaszkás mosoly, közben készséggel nyújtja kacsóját kéz csókra. Eddigi elf évei alatt sokféle társaságban megfordult már, többször megfigyelőként inkább, mint aktív résztvevőként. Úgy gondolja Xidros viselkedése és megjelenése nőcsábász mivoltára utalnak, amely izgalmas társalgás lehetőségét sejtetik. Kortyol a borból, melyre a férfi invitálta, majd hátradől székében.*
- Szórakoztatni? Nos rendben. Mit gondolsz, mi az ami engem szórakoztatna?
*Kíváncsian félre biccenti a fejét.*
- Úgy sejtem, hogy nem igazán szoktak a hölgyek neked nemet mondani. Jó magamat viszont nem tartom könnyen kaphatónak. Vajon vállalod ezen kihívást?
A hozzászólás írója (Nimivensa Leisinguard) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2023.03.14 10:24:12
*Figyelmesen hallgatja a másik szavait, majd egy kérdés furakszik be gondolataiba.*
-Szóval semmi ellenvetése nem lenne, amennyiben a tulaj tudomást szerezne az esetről és elbocsájtaná a lányt?
*Szája szélében megbújik egy ravaszkás mosoly, közben készséggel nyújtja kacsóját kéz csókra. Eddigi elf évei alatt sokféle társaságban megfordult már, többször megfigyelőként inkább, mint aktív résztvevőként. Úgy gondolja Xidros viselkedése és megjelenése nőcsábász mivoltára utalnak, amely izgalmas társalgás lehetőségét sejtetik. Kortyol a borból, melyre a férfi invitálta, majd hátradől székében.*
- Szórakoztatni? Nos rendben. Mit gondolsz, mi az ami engem szórakoztatna?
*Kíváncsian félre biccenti a fejét.*
- Úgy sejtem, hogy nem igazán szoktak a hölgyek neked nemet mondani. Jó magamat viszont nem tartom könnyen kaphatónak. Vajon vállalod ezen kihívást?
A hozzászólás írója (Nimivensa Leisinguard) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2023.03.14 10:24:12
4143. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2023-03-14 00:32:34
Üzenet elküldve: 2023-03-14 00:32:34
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 97
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 97
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Egy apró hazugság//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Örömmel veszi tudomásul, hogy nem küldik el, bár nem is feltétlenül számított rá, mindenesetre egy hálás biccentést követően helyet foglal a korábban már kiszemel ülőhelyen.*
- Áh, hibák bármikor bárhol megesnek.
*Legyint rá könnyedén, majd gyorsan megigazgatja ujjain lévő gyűrűit, hogy tökéletes rendezettségről tanúskodjanak.*
- A különbség csak abban van, hogy hogyan reagálnak rájuk.
*Ő maga, aki számtalan vendéglátóhelyen megfordult már, s látott már tányértöréseket vagy elrontott rendeléseket dögivel, az egyetlen különbség amit tapasztalt az az, hogy a nívósabb helyeken aligha elnézőek ilyen téren, s igen hamar kipenderítik az ügyetlenkedő alkalmazottakat.
A bemutatkozást hallva még jobban kihúzza magát ültében, már fel is készül arra, hogy kezet csókoljon a hölgynek.*
- Elragadó.
*Hangzik el tőle örömtelien, mit sem törve lelkesedésén az a tény, hogy tetten érték. Modortalan módon nincs kedve felugrálni, hogy illő bemutatkozást produkáljon, ezért csak egy jelzésértékű meghajlással - éppen egy leheletnyit előrébb dől felsőtestével, majd vissza - prezentálja magát.*
- Xidros Phamerus, részemről az öröm kedves hölgyem.
*Lelkesen meg is emeli italát a hölgy felé, majd egy nagyot kortyol belé.*
- Amiatt viszont vérzik a szívem, hogy apró közjátékom rossz hazugságnak lett titulálva.
*Fejcsóválva jelzi a vöröske felé, hogy milyen mélyen lesújtja őt mindez.*
- Nem szándékoztam hazudni, főleg nem egy elfnek, csupán *Bizony jól meg kell fontolnia, hogy milyen megfogalmazást választ, ezért egy leheletnyit el is tűnődik, amit egy újabb kortyolással egészít ki.* én magam is kedvelem az érdekes jelenségeket, és az érdekes helyzeteket. Hölgyem, te pedig olyannak tűnsz nekem, akit folyamatosan szórakoztatni kell.
~ Azt pedig biztos nem honorálnád, ha azt mondanám, hogy megbasználak itt az asztalon. ~
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Örömmel veszi tudomásul, hogy nem küldik el, bár nem is feltétlenül számított rá, mindenesetre egy hálás biccentést követően helyet foglal a korábban már kiszemel ülőhelyen.*
- Áh, hibák bármikor bárhol megesnek.
*Legyint rá könnyedén, majd gyorsan megigazgatja ujjain lévő gyűrűit, hogy tökéletes rendezettségről tanúskodjanak.*
- A különbség csak abban van, hogy hogyan reagálnak rájuk.
*Ő maga, aki számtalan vendéglátóhelyen megfordult már, s látott már tányértöréseket vagy elrontott rendeléseket dögivel, az egyetlen különbség amit tapasztalt az az, hogy a nívósabb helyeken aligha elnézőek ilyen téren, s igen hamar kipenderítik az ügyetlenkedő alkalmazottakat.
A bemutatkozást hallva még jobban kihúzza magát ültében, már fel is készül arra, hogy kezet csókoljon a hölgynek.*
- Elragadó.
*Hangzik el tőle örömtelien, mit sem törve lelkesedésén az a tény, hogy tetten érték. Modortalan módon nincs kedve felugrálni, hogy illő bemutatkozást produkáljon, ezért csak egy jelzésértékű meghajlással - éppen egy leheletnyit előrébb dől felsőtestével, majd vissza - prezentálja magát.*
- Xidros Phamerus, részemről az öröm kedves hölgyem.
*Lelkesen meg is emeli italát a hölgy felé, majd egy nagyot kortyol belé.*
- Amiatt viszont vérzik a szívem, hogy apró közjátékom rossz hazugságnak lett titulálva.
*Fejcsóválva jelzi a vöröske felé, hogy milyen mélyen lesújtja őt mindez.*
- Nem szándékoztam hazudni, főleg nem egy elfnek, csupán *Bizony jól meg kell fontolnia, hogy milyen megfogalmazást választ, ezért egy leheletnyit el is tűnődik, amit egy újabb kortyolással egészít ki.* én magam is kedvelem az érdekes jelenségeket, és az érdekes helyzeteket. Hölgyem, te pedig olyannak tűnsz nekem, akit folyamatosan szórakoztatni kell.
~ Azt pedig biztos nem honorálnád, ha azt mondanám, hogy megbasználak itt az asztalon. ~
4142. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2023-03-13 22:13:42
Üzenet elküldve: 2023-03-13 22:13:42
Rang: Játékos
IC üzenetek: 37
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 37
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Egy apró hazugság//
*Landaír távozása után a lány már azon töpreng, hogy ideje lenne visszavonulnia, azonban a fogadó zsúfolt közegében egy férfi kelti fel figyelmét. A titokzatos idegen felé kezd közeledni, majd úgy tűnik szeretne vele beszélgetést is kezdeményezni.*
- Köszönöm! Elfogadom az italt.
*Kezével könnyedén a vele szemben elhelyezkedő székre mutat, jelezve nem bánja az asztal társaságot.*
- Úgy hittem profibb itt a kiszolgálás annál, hogy ilyen hibát vétsenek.
*Utal ezzel az italokra, majd egy apró mosoly jelenik meg szája szélén.*
- Nimivensa Leisinguard vagyok. Most, hogy bemutatkoztam és nem vagyok idegen. Elmondhatnád, hogy miért van szükséged ilyen rossz hazugságra ahhoz, hogy szóba állj velem.
*Ravasz mosoly jelenik meg a szája szélén és kíváncsi a másik reakciójára.*
- Figyeltelek egy kis ideig a pultnál, bár nem hallottam a csevejt, jó megfigyelő vagyok.
*Landaír távozása után a lány már azon töpreng, hogy ideje lenne visszavonulnia, azonban a fogadó zsúfolt közegében egy férfi kelti fel figyelmét. A titokzatos idegen felé kezd közeledni, majd úgy tűnik szeretne vele beszélgetést is kezdeményezni.*
- Köszönöm! Elfogadom az italt.
*Kezével könnyedén a vele szemben elhelyezkedő székre mutat, jelezve nem bánja az asztal társaságot.*
- Úgy hittem profibb itt a kiszolgálás annál, hogy ilyen hibát vétsenek.
*Utal ezzel az italokra, majd egy apró mosoly jelenik meg szája szélén.*
- Nimivensa Leisinguard vagyok. Most, hogy bemutatkoztam és nem vagyok idegen. Elmondhatnád, hogy miért van szükséged ilyen rossz hazugságra ahhoz, hogy szóba állj velem.
*Ravasz mosoly jelenik meg a szája szélén és kíváncsi a másik reakciójára.*
- Figyeltelek egy kis ideig a pultnál, bár nem hallottam a csevejt, jó megfigyelő vagyok.
4141. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2023-03-13 19:03:11
Üzenet elküldve: 2023-03-13 19:03:11
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 97
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 97
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Érkezvén//
*Xidros eredményes nap után semmi másra nem vágyik csupán egy jó italra, és egy mutatós nőre, amire legjobb esélyei egy fogadóban lehetnek. Amint belép céltudatosan a pulthoz sétál, ott pedig vált néhány szót a személyzettel, akiket láthatóan ismer már. Az egyik ifjú, egyébként nem túl csinos felszolgáló lány fenekét is megsimítja diszkréten, amit csak a szemfülesebbek vehetnek észre, nem úgy mint a leány mesterkélt kuncogását. Talán bosszantja az érintés, talán hízelgőnek véli, a férfi viszont ezen nem tépelődik, mert nem érné be sótlan és száraz hússal ha közben szaftos ínyencséget is szerezhet magának.
Gyorsan de alaposan körbepillant és egy vöröslő hajkorona ragadja meg tekintetét, a vibráló színek mellett mindenki fakónak tűnik számára és egyből felkelti a férfi érdeklődését. Egy elégedett mosollyal arcán fordul a pulthoz, hogy rendeljen.*
- Kedvesem, kérlek önts nekem kettő pohárAlmabort.* Szavait követi jogos fizetés 20 arany képében.
*Ezt követően még válogat, de csak röviden, hiszen kár lenne elszalasztani ezt a remek lehetőséget döntésképtelenség miatt.*
- No meg egy adag Sült kolbász is jól esne, köszönöm. *Megtoldja még korábbi rendelését *13 arannyal, majd hátat fordít a személyzetnek.*
- Kérlek amint készen van, hozd az asztalomhoz.
*Egy megnyerő mosollyal zár, majd a két poharat felkapja, s határozott léptekkel Nimivensa asztalához toppan, ekkor pedig mosolya bocsánatkérőbb jelleget ölt magára.*
- Ne haragudjon, hogy megzavarom hölgyem.
*Egy biccentéssel fejezi ki tiszteletét az ismeretlen felé, majd a poharakat az asztallapra helyezi.*
- Képzelje csak, a botor leányzó elrontotta rendelésemet és rögvest két pohárral töltött nekem, amit igazán sajnálnék ha kárba menne és örömmel megosztanék egy ilyen pompázatos teremtéssel.
*Egyik kezével Nimi felé tolja az egyik poharat, a másikkal pedig előtte lévő széktámláján támaszkodik türelmetlenül várva az engedélyt arra, hogy leülhessen végre.*
- Már amennyiben kegyednek nem volna ellenére.
*Xidros eredményes nap után semmi másra nem vágyik csupán egy jó italra, és egy mutatós nőre, amire legjobb esélyei egy fogadóban lehetnek. Amint belép céltudatosan a pulthoz sétál, ott pedig vált néhány szót a személyzettel, akiket láthatóan ismer már. Az egyik ifjú, egyébként nem túl csinos felszolgáló lány fenekét is megsimítja diszkréten, amit csak a szemfülesebbek vehetnek észre, nem úgy mint a leány mesterkélt kuncogását. Talán bosszantja az érintés, talán hízelgőnek véli, a férfi viszont ezen nem tépelődik, mert nem érné be sótlan és száraz hússal ha közben szaftos ínyencséget is szerezhet magának.
Gyorsan de alaposan körbepillant és egy vöröslő hajkorona ragadja meg tekintetét, a vibráló színek mellett mindenki fakónak tűnik számára és egyből felkelti a férfi érdeklődését. Egy elégedett mosollyal arcán fordul a pulthoz, hogy rendeljen.*
- Kedvesem, kérlek önts nekem kettő pohárAlmabort.* Szavait követi jogos fizetés 20 arany képében.
*Ezt követően még válogat, de csak röviden, hiszen kár lenne elszalasztani ezt a remek lehetőséget döntésképtelenség miatt.* - No meg egy adag Sült kolbász is jól esne, köszönöm. *Megtoldja még korábbi rendelését *13 arannyal, majd hátat fordít a személyzetnek.*
- Kérlek amint készen van, hozd az asztalomhoz.
*Egy megnyerő mosollyal zár, majd a két poharat felkapja, s határozott léptekkel Nimivensa asztalához toppan, ekkor pedig mosolya bocsánatkérőbb jelleget ölt magára.*
- Ne haragudjon, hogy megzavarom hölgyem.
*Egy biccentéssel fejezi ki tiszteletét az ismeretlen felé, majd a poharakat az asztallapra helyezi.*
- Képzelje csak, a botor leányzó elrontotta rendelésemet és rögvest két pohárral töltött nekem, amit igazán sajnálnék ha kárba menne és örömmel megosztanék egy ilyen pompázatos teremtéssel.
*Egyik kezével Nimi felé tolja az egyik poharat, a másikkal pedig előtte lévő széktámláján támaszkodik türelmetlenül várva az engedélyt arra, hogy leülhessen végre.*
- Már amennyiben kegyednek nem volna ellenére.
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7417-7436