Kikötő - Világítótorony
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 19 (361. - 364. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása:
364. hozzászólás ezen a helyszínen: Világítótorony
Üzenet elküldve: 2025-10-18 15:08:15
Üzenet elküldve: 2025-10-18 15:08:15
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//A Világítótoronyhoz//
*Nem mondhatná, hogy Akaaruush Twarshagwi szavai túlzottan megnyugtatnák. Legalább a kürtről szeretett volna megtudni valamivel többet. De egyelőre nem sikerült.
Így csak egyetértőn bólint az ork szavaira.*
- Ja, a sötételfek sötét népek. Egyikben se lehet megbízni. Nem'tom, miért pont egy olyat fogadott be az a Hódító.
*Akaaruush Twarshagwi aztán kijelenti, hogy ő indul vissza. Hát, jó messzire eljöttek azért, hogy bizalmasan beszélgessenek, de ehhez képest nem tudott meg sokat arról, amit tudni akart. Na nem Akaaruush-t hibáztatja ezért. Az ork meglepően nyitott, ő még fajtabélivel se lenne ennyire bizalmas. Főleg olyan fajtabélivel nem, aki annyira embernek néz ki, mint Goba. De nem egyformák. Goba alvilági figura. Tudja jól, hogy nem mindenki gondolkodik úgy a dolgokról, mint ő. Van, hogy emiatt naiv birkának is tartja azokat, akikből hiányzik az örökös gyanakvás és bizalmatlanság minden és mindenki iránt.
Egy biccentéssel búcsúztatja a másikat.*
- Mindjárt én is a nyomotokban leszek.
*feleli, habár egyáltalán nem biztos, hogy tényleg így is tesz. El kell gondolkoznia a dolgairól.
Hátrahagyta a várost, a számára ismerős közeget, ahol őt embernek hiszik és így - legalább ilyen okból - nem zaklatják. Még visszamehetne abba az életbe. Senki se tudná meg, elkódorgott egy-két napra, senkit se izgat. De vissza akar menni abba az életbe? Akar-e rusnya emberférfi lenni, aki mások megbízásából ver be orrokat, tör el csontokat, zúz be koponyákat? Azért, hogy aztán ugyanannyira kevéssé tartozzon közéjük? Együtt tudna élni azzal, hogy adódott egy lehetőség, és ő nem élt vele? Akar-e a rossz oldalon állni, amikor az orkok hada új világot épít a régi romjain? Bizony, sok kérdés merül fel benne, és nem lett meg a válasz, amit akart. Az a nagyon kevés élelme viszont fogyóban van, és nincs még hol álomra hajtania a fejét.
Végül úgy dönt: még mindig nem tud eleget ahhoz, hogy eldöntse, mihez is kezdjen. Még nem határozhatja el magát. Addig nem, amíg meg nem tudja, mi a kürtszó, miért hívta, merre viszi. Mert az a kürtszó és az érzés, amit elültetett benne, nagyon is valós. Remény, küldetés, cél. Anélkül, hogy tudná, pontosan mi is az, ezeket a ritkán megélt érzéseket plátálta a szívébe. Ezt nem akarja elengedni. Ez az, ami miatt még mindig itt van. És már tudja: ezért nem fog visszamenni Artheniorba. Nem. Az orkok közé megy. A végére jár a dolgoknak. Óvatos lesz, gondja lesz rá, hogy az emberek ne tudják őt könnyen az orkokhoz és tetteikhez kötni. De velük tart és teszi, amit kell, öli és pusztítja, akit kell. Legalább addig, amíg meg nem érti, mi végre is kezdték el ezt az egészet.*
*Nem mondhatná, hogy Akaaruush Twarshagwi szavai túlzottan megnyugtatnák. Legalább a kürtről szeretett volna megtudni valamivel többet. De egyelőre nem sikerült.
Így csak egyetértőn bólint az ork szavaira.*
- Ja, a sötételfek sötét népek. Egyikben se lehet megbízni. Nem'tom, miért pont egy olyat fogadott be az a Hódító.
*Akaaruush Twarshagwi aztán kijelenti, hogy ő indul vissza. Hát, jó messzire eljöttek azért, hogy bizalmasan beszélgessenek, de ehhez képest nem tudott meg sokat arról, amit tudni akart. Na nem Akaaruush-t hibáztatja ezért. Az ork meglepően nyitott, ő még fajtabélivel se lenne ennyire bizalmas. Főleg olyan fajtabélivel nem, aki annyira embernek néz ki, mint Goba. De nem egyformák. Goba alvilági figura. Tudja jól, hogy nem mindenki gondolkodik úgy a dolgokról, mint ő. Van, hogy emiatt naiv birkának is tartja azokat, akikből hiányzik az örökös gyanakvás és bizalmatlanság minden és mindenki iránt.
Egy biccentéssel búcsúztatja a másikat.*
- Mindjárt én is a nyomotokban leszek.
*feleli, habár egyáltalán nem biztos, hogy tényleg így is tesz. El kell gondolkoznia a dolgairól.
Hátrahagyta a várost, a számára ismerős közeget, ahol őt embernek hiszik és így - legalább ilyen okból - nem zaklatják. Még visszamehetne abba az életbe. Senki se tudná meg, elkódorgott egy-két napra, senkit se izgat. De vissza akar menni abba az életbe? Akar-e rusnya emberférfi lenni, aki mások megbízásából ver be orrokat, tör el csontokat, zúz be koponyákat? Azért, hogy aztán ugyanannyira kevéssé tartozzon közéjük? Együtt tudna élni azzal, hogy adódott egy lehetőség, és ő nem élt vele? Akar-e a rossz oldalon állni, amikor az orkok hada új világot épít a régi romjain? Bizony, sok kérdés merül fel benne, és nem lett meg a válasz, amit akart. Az a nagyon kevés élelme viszont fogyóban van, és nincs még hol álomra hajtania a fejét.
Végül úgy dönt: még mindig nem tud eleget ahhoz, hogy eldöntse, mihez is kezdjen. Még nem határozhatja el magát. Addig nem, amíg meg nem tudja, mi a kürtszó, miért hívta, merre viszi. Mert az a kürtszó és az érzés, amit elültetett benne, nagyon is valós. Remény, küldetés, cél. Anélkül, hogy tudná, pontosan mi is az, ezeket a ritkán megélt érzéseket plátálta a szívébe. Ezt nem akarja elengedni. Ez az, ami miatt még mindig itt van. És már tudja: ezért nem fog visszamenni Artheniorba. Nem. Az orkok közé megy. A végére jár a dolgoknak. Óvatos lesz, gondja lesz rá, hogy az emberek ne tudják őt könnyen az orkokhoz és tetteikhez kötni. De velük tart és teszi, amit kell, öli és pusztítja, akit kell. Legalább addig, amíg meg nem érti, mi végre is kezdték el ezt az egészet.*
363. hozzászólás ezen a helyszínen: Világítótorony
Üzenet elküldve: 2025-10-18 07:38:46
Üzenet elküldve: 2025-10-18 07:38:46
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 65
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 65
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//A Világítótoronyhoz//
//Zárás//
*Úgy képzeli el magát, mint egy idős, agg öreg, aki valami hihetetlen mesébe kezd bele a fiataloknak, akik majd ámulattal hallgatják és kérdésekkel zaklatják a meséje közben, hogy ez meg azt a jelenetet magyarázza el jobban. Goba és Dagurzakh nem szakítják félbe, habár azt érzi, hogy hosszú mondandója végül kétszer is ugyanoda lyukadt ki. Sajnos ő sem tud többet. Éppen abban bízik, hogy az első feladat sikeres elvégzése után többet is megtudhatnak majd. Azért a kérdésekre megpróbál válaszolni. Elsőnek Dagurzakh kérdésével kezdi.*
-Fogalmam sincs, hogy ki fújta meg. Lehet a Hódító, lehet valami szellem. Nem tudom. Én is ugyan arra gondolok mint te, hogy csak is ő fújhatta meg.
*Utána Gobához fordul.*
-Számunkra megéri követni őket. A többi népnek? Már nem biztos. Minior felgyújtása csak a kezdet lehetett. Személy szerint én izgatottan várom a jövőt. A dicső harcokat. Csak ha a Vádló nem egy mélységi lenne. Nem bízok bennük.
*Felnéz az égre. A délután nagy része már elment.*
-Lassan ideje vissza indulnunk. Én előre megyek. Az erődnél találkozunk.
*Azzal feláll, leporolja nadrágját és a dokkok felé veszi az irányt. Több kérdésre nem válaszol. Az erőd biztonságában inkább.*
//Zárás//
*Úgy képzeli el magát, mint egy idős, agg öreg, aki valami hihetetlen mesébe kezd bele a fiataloknak, akik majd ámulattal hallgatják és kérdésekkel zaklatják a meséje közben, hogy ez meg azt a jelenetet magyarázza el jobban. Goba és Dagurzakh nem szakítják félbe, habár azt érzi, hogy hosszú mondandója végül kétszer is ugyanoda lyukadt ki. Sajnos ő sem tud többet. Éppen abban bízik, hogy az első feladat sikeres elvégzése után többet is megtudhatnak majd. Azért a kérdésekre megpróbál válaszolni. Elsőnek Dagurzakh kérdésével kezdi.*
-Fogalmam sincs, hogy ki fújta meg. Lehet a Hódító, lehet valami szellem. Nem tudom. Én is ugyan arra gondolok mint te, hogy csak is ő fújhatta meg.
*Utána Gobához fordul.*
-Számunkra megéri követni őket. A többi népnek? Már nem biztos. Minior felgyújtása csak a kezdet lehetett. Személy szerint én izgatottan várom a jövőt. A dicső harcokat. Csak ha a Vádló nem egy mélységi lenne. Nem bízok bennük.
*Felnéz az égre. A délután nagy része már elment.*
-Lassan ideje vissza indulnunk. Én előre megyek. Az erődnél találkozunk.
*Azzal feláll, leporolja nadrágját és a dokkok felé veszi az irányt. Több kérdésre nem válaszol. Az erőd biztonságában inkább.*
362. hozzászólás ezen a helyszínen: Világítótorony
Üzenet elküldve: 2025-10-17 11:20:55
Üzenet elküldve: 2025-10-17 11:20:55
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//A Világítótoronyhoz//
*Akaaruush belekezd hosszú beszédébe. Dagurzakh csendben hallgatja végig a másik szavait. Eltöpreng a hallottakon. Az a jókedv, ami előbb még bajkeverésre ösztönözte, most nyomát sem mutatja. Ráncolt homlokkal próbálja feldolgozni a hallottakat. A történet végeztével egy ideig csak ül. Magában gondolkozik a hallottakon. Goba szólal meg elsőnek. Az első mondata remekül összefoglalja Akaaruush szavait. Még meg is mosolyogja Goba szavait. A kérdés a kürtszóról viszont már érdekesebb. Akaaruushtól nem tudták meg, hogy orkok fújták-e meg.*
-Gobának igaza van. Az a kürtszó különleges volt. Ezt mind éreztük. De mondtad, hogy ez a kürt hol van, mert nem emlékszem rá? Valószínűleg a Angrhulnál kell lennie nem?
*Veti fel az ötleteket. Valami titkot szimatol. Van valami fontos amit nem tudnak. Még Akaaruush sem. Egy olyan dolog, ami a Légiót előnyhöz juttatná.
~De mi lehet az?~
Őrültebbnél őröltebb gondolatok cikáznak a fejében, a lehetőségeken gondolkozva.*
*Akaaruush belekezd hosszú beszédébe. Dagurzakh csendben hallgatja végig a másik szavait. Eltöpreng a hallottakon. Az a jókedv, ami előbb még bajkeverésre ösztönözte, most nyomát sem mutatja. Ráncolt homlokkal próbálja feldolgozni a hallottakat. A történet végeztével egy ideig csak ül. Magában gondolkozik a hallottakon. Goba szólal meg elsőnek. Az első mondata remekül összefoglalja Akaaruush szavait. Még meg is mosolyogja Goba szavait. A kérdés a kürtszóról viszont már érdekesebb. Akaaruushtól nem tudták meg, hogy orkok fújták-e meg.*
-Gobának igaza van. Az a kürtszó különleges volt. Ezt mind éreztük. De mondtad, hogy ez a kürt hol van, mert nem emlékszem rá? Valószínűleg a Angrhulnál kell lennie nem?
*Veti fel az ötleteket. Valami titkot szimatol. Van valami fontos amit nem tudnak. Még Akaaruush sem. Egy olyan dolog, ami a Légiót előnyhöz juttatná.
~De mi lehet az?~
Őrültebbnél őröltebb gondolatok cikáznak a fejében, a lehetőségeken gondolkozva.*
361. hozzászólás ezen a helyszínen: Világítótorony
Üzenet elküldve: 2025-10-16 19:57:13
Üzenet elküldve: 2025-10-16 19:57:13
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//A Világítótoronyhoz//
*Gobától nagyon távol van az a balhékereső mentalitás, ami Dagurzakh-ot mozgatja. Ő már rég nem vakmerő. Bizonyos értelemben talán gyáva is. De az biztos, hogy ok nélkül nem kockáztat.
Szerencsére Dagurzakh is letesz a szándékáról, és láthatóan pont ugyanazok a kérdések izgatják, amik Gobát is.
Meg is lepődik, hogy milyen keveset is tudnak arról, mibe is vágták a fejszéjüket, hogy hova csatlakoztak. ÉS Akaaruush szavai se nyugtatják meg túlzottan. Leginkább azért, mert az ork maga is érezhetően kétségek között van.*
- 'Szal ez a Vádló valami mélységi bige, akinek az apja ork, és az ő nevében csinál mindent... De nem igazán tudjuk, hogy miért?
*kérdi kissé bizalmatlanul. Szeretett volna egy ennél sokkal meggyőzőbb célt és csoportot találni. Épp elég bizalmatlan anélkül is, hogy ne tudjon szinte semmit a vezetőikről és a célokról.*
- Na de a Kürtszó! Az... az valami különleges volt, nem? És hozzájuk vezetett. Én éreztem a... a hívást, amikor a kürtszót hallottam. És hogyha ezt a kürtöt ők fújták meg, akkor csak nem hiába kell őket követni, nem?
*kérdi. Vágyik rá, hogy valamivel több bizonyosságot kapjon, hogy úgy érezze, ez az egész valami jó felé vezet a számára.*
*Gobától nagyon távol van az a balhékereső mentalitás, ami Dagurzakh-ot mozgatja. Ő már rég nem vakmerő. Bizonyos értelemben talán gyáva is. De az biztos, hogy ok nélkül nem kockáztat.
Szerencsére Dagurzakh is letesz a szándékáról, és láthatóan pont ugyanazok a kérdések izgatják, amik Gobát is.
Meg is lepődik, hogy milyen keveset is tudnak arról, mibe is vágták a fejszéjüket, hogy hova csatlakoztak. ÉS Akaaruush szavai se nyugtatják meg túlzottan. Leginkább azért, mert az ork maga is érezhetően kétségek között van.*
- 'Szal ez a Vádló valami mélységi bige, akinek az apja ork, és az ő nevében csinál mindent... De nem igazán tudjuk, hogy miért?
*kérdi kissé bizalmatlanul. Szeretett volna egy ennél sokkal meggyőzőbb célt és csoportot találni. Épp elég bizalmatlan anélkül is, hogy ne tudjon szinte semmit a vezetőikről és a célokról.*
- Na de a Kürtszó! Az... az valami különleges volt, nem? És hozzájuk vezetett. Én éreztem a... a hívást, amikor a kürtszót hallottam. És hogyha ezt a kürtöt ők fújták meg, akkor csak nem hiába kell őket követni, nem?
*kérdi. Vágyik rá, hogy valamivel több bizonyosságot kapjon, hogy úgy érezze, ez az egész valami jó felé vezet a számára.*
360. hozzászólás ezen a helyszínen: Világítótorony
Üzenet elküldve: 2025-10-16 13:28:48
Üzenet elküldve: 2025-10-16 13:28:48
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 65
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 65
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
/A Világítótoronyhoz//
*Háttal áll a többieknek. Csukott szemmel hallgatja Gobát és Dagurzakhot. Annak örül, hogy a trió közül ketten ismeretesek a Kikötőben. Akkor tulajdonképpen végeztek is itt. Gobának válaszolni akart, de Dagurzakh megzavarta, így viszont, hogy mind a ketten feltették ugyanazt a kérdést, mind a kettejüknek kielégítheti a kíváncsiságát. Lassan fordul meg. A délutáni nap lágyan világítja meg Akaaruush testét, ahogy az előbújik egy termetes felhő mögül. Ahogy társai, úgy ő is kényelembe helyezi magát a földön.*
-Hol is kezdjem?
*Töpreng el, ahogy az égre néz és próbálja összeszedni azt amit tud. Ami sajnos nem sok.*
-Az erődöt egy Vádló nevezetű mélységi nő vezeti. Az ő nevét nem tudom, de az apja az Angrhul, a Hódító névre hallgat. Angrhul egyesítette az ork törzseket. Lánya, bár nem vér szerinti, mégis elkötelezett az orkok ügye mellett. Megmutatta, hogy hogyan fogadta örökbe Angrhul.
*Ezzel talán eleget is mondott a Vádlóról és a Hódítóról. Főleg azért, mert ez amit ő is tud.*
-A Vádló Radogoth kürtjéről beszélt. Hogy annak a hangját lehetett hallani. Ennél többet nem tudok. Mielőtt beavatott volna, egy feladatra küldött. Felégetni Miniort. Ezt meg is tettük. Most várunk.
*Akaaruusht látványosan zavarja valami és ennek hangot is ad.*
-A probléma az, hogy nem tudom pontosan, mit is akarhatnak. Ahogy meglátjátok az erődöt belülről és megismerkedtek az orkkokkal, rögtön látni fogjátok, hogy az egységtől távol állunk. A kérdés, hogy a Hódító hogyan akarja ezt elérni? Ha magamból indulok ki, csak az tarthatja össze az orkokat, hogy látnak egy halvány reménysugarat egy egységes ork hazára. Még akkor is ha az vérrel volt öntözve.
*Mondja utalva a falu felégetésére és a lakosok lemészárlására.*
-A kérdés, hogy Angrhul és a lánya mit akar pontosan? A hatalom könnyen megrészegít bárkit, és ha mellette áll egy olyan erős és kegyetlen sereg, mint az orkok, ráadásul egyesülve, akkor a legnagyobb hatalmat tartja a kezében. Vajon Angrhul képes uralkodni magán? Meg a másik kérdésem. Vajon merre lehet? Mert az erődben nincs.
*Kiöntötte szíve bánatát és kérdéseit a társainak.*
-Ha van kérdésetek, akkor azt meghallgatom és a legjobb tudásom szerint válaszolok, de ha lehet minél hamarabb induljunk. Még így is éjszakára fogunk visszaérni.
*Háttal áll a többieknek. Csukott szemmel hallgatja Gobát és Dagurzakhot. Annak örül, hogy a trió közül ketten ismeretesek a Kikötőben. Akkor tulajdonképpen végeztek is itt. Gobának válaszolni akart, de Dagurzakh megzavarta, így viszont, hogy mind a ketten feltették ugyanazt a kérdést, mind a kettejüknek kielégítheti a kíváncsiságát. Lassan fordul meg. A délutáni nap lágyan világítja meg Akaaruush testét, ahogy az előbújik egy termetes felhő mögül. Ahogy társai, úgy ő is kényelembe helyezi magát a földön.*
-Hol is kezdjem?
*Töpreng el, ahogy az égre néz és próbálja összeszedni azt amit tud. Ami sajnos nem sok.*
-Az erődöt egy Vádló nevezetű mélységi nő vezeti. Az ő nevét nem tudom, de az apja az Angrhul, a Hódító névre hallgat. Angrhul egyesítette az ork törzseket. Lánya, bár nem vér szerinti, mégis elkötelezett az orkok ügye mellett. Megmutatta, hogy hogyan fogadta örökbe Angrhul.
*Ezzel talán eleget is mondott a Vádlóról és a Hódítóról. Főleg azért, mert ez amit ő is tud.*
-A Vádló Radogoth kürtjéről beszélt. Hogy annak a hangját lehetett hallani. Ennél többet nem tudok. Mielőtt beavatott volna, egy feladatra küldött. Felégetni Miniort. Ezt meg is tettük. Most várunk.
*Akaaruusht látványosan zavarja valami és ennek hangot is ad.*
-A probléma az, hogy nem tudom pontosan, mit is akarhatnak. Ahogy meglátjátok az erődöt belülről és megismerkedtek az orkkokkal, rögtön látni fogjátok, hogy az egységtől távol állunk. A kérdés, hogy a Hódító hogyan akarja ezt elérni? Ha magamból indulok ki, csak az tarthatja össze az orkokat, hogy látnak egy halvány reménysugarat egy egységes ork hazára. Még akkor is ha az vérrel volt öntözve.
*Mondja utalva a falu felégetésére és a lakosok lemészárlására.*
-A kérdés, hogy Angrhul és a lánya mit akar pontosan? A hatalom könnyen megrészegít bárkit, és ha mellette áll egy olyan erős és kegyetlen sereg, mint az orkok, ráadásul egyesülve, akkor a legnagyobb hatalmat tartja a kezében. Vajon Angrhul képes uralkodni magán? Meg a másik kérdésem. Vajon merre lehet? Mert az erődben nincs.
*Kiöntötte szíve bánatát és kérdéseit a társainak.*
-Ha van kérdésetek, akkor azt meghallgatom és a legjobb tudásom szerint válaszolok, de ha lehet minél hamarabb induljunk. Még így is éjszakára fogunk visszaérni.
359. hozzászólás ezen a helyszínen: Világítótorony
Üzenet elküldve: 2025-10-16 10:36:42
Üzenet elküldve: 2025-10-16 10:36:42
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//A Világítótoronyhoz//
*Goba szavára hirtelen áll meg. Rosszallóan néz a férfira amiért elrontja a szórakozását. Ő is rengeteg időt töltött itt, csak szeretett volna egy nagyot sétálni és talán bajt keverni is. Csakhogy Gobának abban is igaza van, hogy nincs szükségük felesleges figyelemfelkeltésre. Durcásan, mint egy kisgyerek, huppan le a fűbe, karjait összefonva.*
-Akkor meg mesélj nekünk Akaaruush. Pontosan kik ezek a Vádlók, meg Hódítók?
*Teszi fel ő is jóval Goba után a kérdést. Ha már nem mászkálhat, legalább legyen már felvilágosítva a dolgokról.*
*Goba szavára hirtelen áll meg. Rosszallóan néz a férfira amiért elrontja a szórakozását. Ő is rengeteg időt töltött itt, csak szeretett volna egy nagyot sétálni és talán bajt keverni is. Csakhogy Gobának abban is igaza van, hogy nincs szükségük felesleges figyelemfelkeltésre. Durcásan, mint egy kisgyerek, huppan le a fűbe, karjait összefonva.*
-Akkor meg mesélj nekünk Akaaruush. Pontosan kik ezek a Vádlók, meg Hódítók?
*Teszi fel ő is jóval Goba után a kérdést. Ha már nem mászkálhat, legalább legyen már felvilágosítva a dolgokról.*
358. hozzászólás ezen a helyszínen: Világítótorony
Üzenet elküldve: 2025-10-15 22:20:40
Üzenet elküldve: 2025-10-15 22:20:40
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
// Hajnalhasadás – Hullanézőbe //
- Vádló? Az meg kicsoda?
*kérdi, mert hiszen Goba végül - még - nem jutott el az orkok táborába, így nem is ismeri a légió vezetőit. Ugyanígy azt se tudja, hogy Akaaruush Twarshagwi miért nem bízik bennük.
Azt, hogy a Kikötőt fel akarják mérni, már megérti. Végül is nem rossz ötlet ismerni egy helyet, amit esetleg feldúlnának a jövőben. Goba persze még azt se tudja, hányan vannak, hogy ezt érdemes lenne-e egyáltalán megpróbálni.
Közben csatlakozik hozzájuk Dagurzakh, aki mindjárt el is indulna nézelődni. Ő azonban így szól.*
- Felesleges szétnézni. Meg veszélyes is.
*mondja, majd így folytatja.*
- Azért felesleges, mer' én már jártam itt párszor, úgyhogy el tudom magyarázni, mi merre van. Annál többet, mint amit már most tudok, nem fogunk megtudni azzal, ha elkezdünk nézelődni.
*kezd bele, majd így viszi tovább a szót.*
- És azért veszélyes, mert mostanság az orkokat nem látják szívesen sehol, a pletykák miatt. A Kikötő urai a Patkányok. És ők szemrebbenés nélkül legyilkolnak két bóklászó orkot. Vagy csak fogságba ejtenek és kínozni kezdenek, hogy minél többet beszéljünk nekik a Légióról. Ha ezek itt ugyanolyan keveset tudnak, mint az arthenioriak, akkor akarnak majd tudakozódni. És ők biztosan nem fognak válogatni az eszközökben, hogy megtudják, amire kíváncsiak. Szóval jobb lenne nem a szemük elé kerülni.
*magyarázza.*
- Vádló? Az meg kicsoda?
*kérdi, mert hiszen Goba végül - még - nem jutott el az orkok táborába, így nem is ismeri a légió vezetőit. Ugyanígy azt se tudja, hogy Akaaruush Twarshagwi miért nem bízik bennük.
Azt, hogy a Kikötőt fel akarják mérni, már megérti. Végül is nem rossz ötlet ismerni egy helyet, amit esetleg feldúlnának a jövőben. Goba persze még azt se tudja, hányan vannak, hogy ezt érdemes lenne-e egyáltalán megpróbálni.
Közben csatlakozik hozzájuk Dagurzakh, aki mindjárt el is indulna nézelődni. Ő azonban így szól.*
- Felesleges szétnézni. Meg veszélyes is.
*mondja, majd így folytatja.*
- Azért felesleges, mer' én már jártam itt párszor, úgyhogy el tudom magyarázni, mi merre van. Annál többet, mint amit már most tudok, nem fogunk megtudni azzal, ha elkezdünk nézelődni.
*kezd bele, majd így viszi tovább a szót.*
- És azért veszélyes, mert mostanság az orkokat nem látják szívesen sehol, a pletykák miatt. A Kikötő urai a Patkányok. És ők szemrebbenés nélkül legyilkolnak két bóklászó orkot. Vagy csak fogságba ejtenek és kínozni kezdenek, hogy minél többet beszéljünk nekik a Légióról. Ha ezek itt ugyanolyan keveset tudnak, mint az arthenioriak, akkor akarnak majd tudakozódni. És ők biztosan nem fognak válogatni az eszközökben, hogy megtudják, amire kíváncsiak. Szóval jobb lenne nem a szemük elé kerülni.
*magyarázza.*
357. hozzászólás ezen a helyszínen: Világítótorony
Üzenet elküldve: 2025-10-15 09:39:33
Üzenet elküldve: 2025-10-15 09:39:33
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//A Világítótoronyhoz//
*Be kell látnia, hogy igazán szép a látvány a tengerre innen. Jobb időben még néhány sziget körvonalait is ki lehet venni, vagy ha nagyon jó a szemed. Bármennyire is szép látvány a tenger, Dagurzakh csak távolról szeret gyönyörködni benne. Nincs az a mennyiségű arany, amiért felszállna egy hajóra.
Beérve társait ő is Goba példáját követi és leül a földre. A hideg talaj kellemetlen érzése egy jó ideig még megmarad, amíg a föld át nem veszi ülepe forróságát.*
-Remek kérdés Goba.
*Ért egyet a férfival. Akaaruush válaszában viszont semmi nincs aminek örülne. A Légió pont egy olyan szervezetnek tűnik mint a többi. Vezetők akik mindent ellopnak, titkolóznak és nem a saját bőrüket viszik a vásárra. Mondjuk ebben az esetben orkokkal. Az kicsit más helyzetet teremt. Egy ork nem fogja olyan könnyen adni magát, szóval Dagurzakh inkább kíváncsian várja a fejleményeket.*
-Ha felderítést akarsz, akkor ne itt lopd a napot. Gyere Goba! Nézzünk szét, hátha tényleg kelleni fog a helyismeret.
*Azzal nagy levegőt vesz és feláll.*
-Elnézünk a Lakónegyedbe. Ott van mit felderíteni. Kész labirintus az a hely.
*Mondja mosolyogva, nem is törődve azzal, hogy a férfi egyáltalán vele akar-e menni. Ő csak úgy elindul. Megvan ő egyedül is. Gobán van a döntés, hogy ő is merengve bámul a távolba, vagy jár egy keveset. Mondjuk amekkora utat megtettek, talán inkább az ülést választja.*
*Be kell látnia, hogy igazán szép a látvány a tengerre innen. Jobb időben még néhány sziget körvonalait is ki lehet venni, vagy ha nagyon jó a szemed. Bármennyire is szép látvány a tenger, Dagurzakh csak távolról szeret gyönyörködni benne. Nincs az a mennyiségű arany, amiért felszállna egy hajóra.
Beérve társait ő is Goba példáját követi és leül a földre. A hideg talaj kellemetlen érzése egy jó ideig még megmarad, amíg a föld át nem veszi ülepe forróságát.*
-Remek kérdés Goba.
*Ért egyet a férfival. Akaaruush válaszában viszont semmi nincs aminek örülne. A Légió pont egy olyan szervezetnek tűnik mint a többi. Vezetők akik mindent ellopnak, titkolóznak és nem a saját bőrüket viszik a vásárra. Mondjuk ebben az esetben orkokkal. Az kicsit más helyzetet teremt. Egy ork nem fogja olyan könnyen adni magát, szóval Dagurzakh inkább kíváncsian várja a fejleményeket.*
-Ha felderítést akarsz, akkor ne itt lopd a napot. Gyere Goba! Nézzünk szét, hátha tényleg kelleni fog a helyismeret.
*Azzal nagy levegőt vesz és feláll.*
-Elnézünk a Lakónegyedbe. Ott van mit felderíteni. Kész labirintus az a hely.
*Mondja mosolyogva, nem is törődve azzal, hogy a férfi egyáltalán vele akar-e menni. Ő csak úgy elindul. Megvan ő egyedül is. Gobán van a döntés, hogy ő is merengve bámul a távolba, vagy jár egy keveset. Mondjuk amekkora utat megtettek, talán inkább az ülést választja.*
356. hozzászólás ezen a helyszínen: Világítótorony
Üzenet elküldve: 2025-10-15 05:34:42
Üzenet elküldve: 2025-10-15 05:34:42
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 65
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 65
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//A Világítótoronyhoz//
*Merengése bizonytalanságának ad csak több teret, hogy meghódítsa azt. Nem tudja, hogy amit tesz, azt egyáltalán jó célért teszi-e. Persze ha a fajtársaidért teszed, akkor jó. Lelkiismeretét nem zavarja, ha ehhez ártatlanok élete is szükséges. Orkként ehhez hozzá van szokva. Meg ráadásul a vérében van. Ellenben a Hódító és a Vádló az, akikben nem tud teljesen megbízni. Hisz a Hódítót nem is látták még, a Vádló meg egy mélységi nő. Még ha ork nevelte is, akkor sem bízik benne. Persze ha ismerné a Hódítót akkor igen, de így nem. Egyetlen dolog tartja a Légiónál, az meg az orkok. Meg hogy együtt egy új otthonért küzdjenek. Persze ezt nem fogják ingyen megkapni. Vér lesz az ára, de vajon ki fogja a legtöbbet folyatni, Az orkok, vagy a többi nép?
Merengésében észre sem vette, hogy Goba is itt van. Meglepetten néz a földön ülő férfira.*
-Fogalmam sincs mit akarhat a Vádló, de nemsokára megindul a Légió. Gondoltam körbe nézek, hátha erre akarna jönni. Az erdőség este remek lopakodást biztosít, ellenben kétlem, hogy a Kikötő harc nélkül adná magát. Szóval tulajdonképpen csak megpróbálom kitalálni, hogy mi lehet a célunk.
*Mondja hosszasan és lassan. Még az elején Gobára néz, de a mondandója közepe felé, újra a távolba mered és megint csend ül rájuk. Csak a szél süvítése és a tenger morajlása töri meg azt.*
*Merengése bizonytalanságának ad csak több teret, hogy meghódítsa azt. Nem tudja, hogy amit tesz, azt egyáltalán jó célért teszi-e. Persze ha a fajtársaidért teszed, akkor jó. Lelkiismeretét nem zavarja, ha ehhez ártatlanok élete is szükséges. Orkként ehhez hozzá van szokva. Meg ráadásul a vérében van. Ellenben a Hódító és a Vádló az, akikben nem tud teljesen megbízni. Hisz a Hódítót nem is látták még, a Vádló meg egy mélységi nő. Még ha ork nevelte is, akkor sem bízik benne. Persze ha ismerné a Hódítót akkor igen, de így nem. Egyetlen dolog tartja a Légiónál, az meg az orkok. Meg hogy együtt egy új otthonért küzdjenek. Persze ezt nem fogják ingyen megkapni. Vér lesz az ára, de vajon ki fogja a legtöbbet folyatni, Az orkok, vagy a többi nép?
Merengésében észre sem vette, hogy Goba is itt van. Meglepetten néz a földön ülő férfira.*
-Fogalmam sincs mit akarhat a Vádló, de nemsokára megindul a Légió. Gondoltam körbe nézek, hátha erre akarna jönni. Az erdőség este remek lopakodást biztosít, ellenben kétlem, hogy a Kikötő harc nélkül adná magát. Szóval tulajdonképpen csak megpróbálom kitalálni, hogy mi lehet a célunk.
*Mondja hosszasan és lassan. Még az elején Gobára néz, de a mondandója közepe felé, újra a távolba mered és megint csend ül rájuk. Csak a szél süvítése és a tenger morajlása töri meg azt.*
355. hozzászólás ezen a helyszínen: Világítótorony
Üzenet elküldve: 2025-10-14 19:24:05
Üzenet elküldve: 2025-10-14 19:24:05
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//A Világítótoronyhoz//
*Kell neki pár perc, hogy utolérje Akaaruush Twarshagwit. Jócskán kifárasztotta az út, ami idáig vezetett. Látja, hogy az ork csöndben bámul maga elé, nem érti, hogy mit néz. Aztán rájön, hogy mereng. Hát, ha így, akkor így. Nem bánja, hogy egy kicsit csöndben vannak, van ideje kilihegni magát. Ehhez ő történetesen le is teszi a seggét a földre. Eleget menetelt egész álló nap, ha végre ülhet egy kicsit, hát fog.
Mivel Akaaruush továbbra is hallgatag és el van mélyedve a gondolataiban, Goba akaratlanul is átveszi az ő elrévedős hangulatát, és bámulni kezdi a tengert. Mi tagadás, lenyűgöző látvány. Semmi kedve nem lenne kipróbálni magát egy hajó fedélzetén, de innen távolról szívesen elnézegeti őket. Meg aztán azt is tudja, hogy mind rakásig van tömve jóféle portékákkal, amik egy vagyont érnek. Na nem mintha kedve lenne bármivel próbálkozni a Patkányok területén. Semmi kedve ahhoz, hogy a levágott feje egy karóra tűzve aszalódjon napokig a dokkoknál, a heréivel a szájában. De nem lenne rossz egy ilyen helyen fejesnek lenni.
Végül azért csak megelégeli a nagy csöndet, meg úgy-ahogy ki is pihente magát, úgyhogy így szól.*
- Na, minek is jöttünk ide? Van itt valami dolgod? Valami feladat az orkoknak?
*Kell neki pár perc, hogy utolérje Akaaruush Twarshagwit. Jócskán kifárasztotta az út, ami idáig vezetett. Látja, hogy az ork csöndben bámul maga elé, nem érti, hogy mit néz. Aztán rájön, hogy mereng. Hát, ha így, akkor így. Nem bánja, hogy egy kicsit csöndben vannak, van ideje kilihegni magát. Ehhez ő történetesen le is teszi a seggét a földre. Eleget menetelt egész álló nap, ha végre ülhet egy kicsit, hát fog.
Mivel Akaaruush továbbra is hallgatag és el van mélyedve a gondolataiban, Goba akaratlanul is átveszi az ő elrévedős hangulatát, és bámulni kezdi a tengert. Mi tagadás, lenyűgöző látvány. Semmi kedve nem lenne kipróbálni magát egy hajó fedélzetén, de innen távolról szívesen elnézegeti őket. Meg aztán azt is tudja, hogy mind rakásig van tömve jóféle portékákkal, amik egy vagyont érnek. Na nem mintha kedve lenne bármivel próbálkozni a Patkányok területén. Semmi kedve ahhoz, hogy a levágott feje egy karóra tűzve aszalódjon napokig a dokkoknál, a heréivel a szájában. De nem lenne rossz egy ilyen helyen fejesnek lenni.
Végül azért csak megelégeli a nagy csöndet, meg úgy-ahogy ki is pihente magát, úgyhogy így szól.*
- Na, minek is jöttünk ide? Van itt valami dolgod? Valami feladat az orkoknak?
354. hozzászólás ezen a helyszínen: Világítótorony
Üzenet elküldve: 2025-10-14 16:45:31
Üzenet elküldve: 2025-10-14 16:45:31
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 65
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 65
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//A Világítótoronyhoz//
*Aggodalma a népek összetartásából fakad. Az orkok már egyszer elbuktam, miért ez lenne most a kivétel? Ahogy láthatta még az orkok között sincs egyetértés, így pedig nem ér sokat a jövő. Még ha el is érnék amit a Hódító akar, egység nélkül az egész szét fog esni, vagy ellenségeik kihasználhatják a saját javukra.
A dokkoktól rögtön a távolban is látszódó Világítótorony felé veszi az irányt. Mikor megérkezett el akart ide nézni, de nem tette meg. Helyette egy olcsó kocsmában töltötte az idejét, míg nem elindult Arthenior irányába. Most viszont kihasználja az alkalmat, hogy itt van. A tenger hangos morajlása és a sós levegő ellazítják és csak néz a tenger irányába. Gondolataiba merülve áll. Úgy mint a sziklák, amiket a tenger viharos hullámai egyre csak tépáznak, de ők mégis bátran állják a sarat. Vajon ő is ilyen? Egyáltalán tud ilyen lenni? Képes lesz azokban a nehézségekben ami előttük áll, bátran és rendíthetetlenül helytállni? Erre csak a jövőben fog választ kapni és csak remélheti, hogy nem fog magának csalódást okozni.*
*Aggodalma a népek összetartásából fakad. Az orkok már egyszer elbuktam, miért ez lenne most a kivétel? Ahogy láthatta még az orkok között sincs egyetértés, így pedig nem ér sokat a jövő. Még ha el is érnék amit a Hódító akar, egység nélkül az egész szét fog esni, vagy ellenségeik kihasználhatják a saját javukra.
A dokkoktól rögtön a távolban is látszódó Világítótorony felé veszi az irányt. Mikor megérkezett el akart ide nézni, de nem tette meg. Helyette egy olcsó kocsmában töltötte az idejét, míg nem elindult Arthenior irányába. Most viszont kihasználja az alkalmat, hogy itt van. A tenger hangos morajlása és a sós levegő ellazítják és csak néz a tenger irányába. Gondolataiba merülve áll. Úgy mint a sziklák, amiket a tenger viharos hullámai egyre csak tépáznak, de ők mégis bátran állják a sarat. Vajon ő is ilyen? Egyáltalán tud ilyen lenni? Képes lesz azokban a nehézségekben ami előttük áll, bátran és rendíthetetlenül helytállni? Erre csak a jövőben fog választ kapni és csak remélheti, hogy nem fog magának csalódást okozni.*
353. hozzászólás ezen a helyszínen: Világítótorony
Üzenet elküldve: 2025-09-30 13:33:40
Üzenet elküldve: 2025-09-30 13:33:40
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Dzsurzum//
*Dagurzakh egy pillanatra elgondolkodik a felajánláson. Vastag ujjaival megvakarja fejét mérlegelve, vajon jó ötlet-e most az ivás. Végül egy vigyor kúszik az arcára, s mély, rekedtes hangon válaszol.*
– Egy ital sosem rossz, főleg ha ork társaságában tölthetem. Rég volt, hogy magamfajtával koccintottam.
*Felpattan, s várja, hogy Dzsurzum is felkeljen és mutassa az utat, a Kikötő valamelyik kocsmájába.*
– Mutasd az utat, Dzsurzum. Azt mondják, a tenger szele mellé még jobban csúszik a bor, vagy a sör.
*Léptei nehezek, de a mozgásában ott lüktet a tettrekészség. Közben féloldalt pillant a másikra.*
– Különben hallottál mostanában valamit a pusztákról? Furcsa szóbeszédek járnak, és az én fülem nem hagyja nyugodni az ilyesmit.
A hozzászólás írója (Dagurzakh, a Gyáva) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2025.09.30 13:33:55
*Dagurzakh egy pillanatra elgondolkodik a felajánláson. Vastag ujjaival megvakarja fejét mérlegelve, vajon jó ötlet-e most az ivás. Végül egy vigyor kúszik az arcára, s mély, rekedtes hangon válaszol.*
– Egy ital sosem rossz, főleg ha ork társaságában tölthetem. Rég volt, hogy magamfajtával koccintottam.
*Felpattan, s várja, hogy Dzsurzum is felkeljen és mutassa az utat, a Kikötő valamelyik kocsmájába.*
– Mutasd az utat, Dzsurzum. Azt mondják, a tenger szele mellé még jobban csúszik a bor, vagy a sör.
*Léptei nehezek, de a mozgásában ott lüktet a tettrekészség. Közben féloldalt pillant a másikra.*
– Különben hallottál mostanában valamit a pusztákról? Furcsa szóbeszédek járnak, és az én fülem nem hagyja nyugodni az ilyesmit.
A hozzászólás írója (Dagurzakh, a Gyáva) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2025.09.30 13:33:55
352. hozzászólás ezen a helyszínen: Világítótorony
Üzenet elküldve: 2025-09-30 10:11:20
Üzenet elküldve: 2025-09-30 10:11:20
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 7
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 7
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Dagurzakh//
*A jövevény elfogadja a meghívást és leül mellé. Még be is mutatkozik.*
-Dzsurzum. Örvendek.
*Mutatkozik be ő is.*
-Én is ugyan ezért jöttem ide. A szél, a csend. Olyan nyugtató hatással van az orkra. Még egy régi barátommal is összefutottam. Szóval meglepetéseket is tud okozni ez a hely.
*Nagyot szív abból a friss, tengeri levegőből.*
-Még itt szoktam mozogni is. Futás, testedzés. Nagy a hely és jó a levegő.
*Ad magáról még több információt az idegennek.*
-Mit szólnál egy italhoz?
*Kérdezi a másiktól, hátha annak van kedve egy ital mellett beszélni.*
*A jövevény elfogadja a meghívást és leül mellé. Még be is mutatkozik.*
-Dzsurzum. Örvendek.
*Mutatkozik be ő is.*
-Én is ugyan ezért jöttem ide. A szél, a csend. Olyan nyugtató hatással van az orkra. Még egy régi barátommal is összefutottam. Szóval meglepetéseket is tud okozni ez a hely.
*Nagyot szív abból a friss, tengeri levegőből.*
-Még itt szoktam mozogni is. Futás, testedzés. Nagy a hely és jó a levegő.
*Ad magáról még több információt az idegennek.*
-Mit szólnál egy italhoz?
*Kérdezi a másiktól, hátha annak van kedve egy ital mellett beszélni.*
351. hozzászólás ezen a helyszínen: Világítótorony
Üzenet elküldve: 2025-09-30 09:54:12
Üzenet elküldve: 2025-09-30 09:54:12
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Dzsurzum//
*Örömmel fogadja az üdvözlést. Rég találkozott már egy másik orkkal. Ha belegondol tényleg. Errefelé nem nyüzsögnek. Kivéve ha hinni lehet a pletykáknak.*
-Csak mászkálok. Szeretek ide eljönni néha-néha. Kiszellőztetni a fejem egy kicsit.
*Hangos huppanással ér földet, ahogy a férfi mellé leül a fűbe.*
-Meg hát gondoltam hátha találkozok erre valamilyen érdekes alakkal.
*Szeretne rákérdezni, hogy mit tud a másik az ork pletykákról, de még nem akarja feltenni. Még csak most találkoztak. Lehet van valami titkos kód, amiről ő nem tud.*
-Dagurzakhnak hívnak.
*Mutatkozik be a másiknak.*
-Na és te mi járatban erre felé?
*Örömmel fogadja az üdvözlést. Rég találkozott már egy másik orkkal. Ha belegondol tényleg. Errefelé nem nyüzsögnek. Kivéve ha hinni lehet a pletykáknak.*
-Csak mászkálok. Szeretek ide eljönni néha-néha. Kiszellőztetni a fejem egy kicsit.
*Hangos huppanással ér földet, ahogy a férfi mellé leül a fűbe.*
-Meg hát gondoltam hátha találkozok erre valamilyen érdekes alakkal.
*Szeretne rákérdezni, hogy mit tud a másik az ork pletykákról, de még nem akarja feltenni. Még csak most találkoztak. Lehet van valami titkos kód, amiről ő nem tud.*
-Dagurzakhnak hívnak.
*Mutatkozik be a másiknak.*
-Na és te mi járatban erre felé?
350. hozzászólás ezen a helyszínen: Világítótorony
Üzenet elküldve: 2025-09-29 13:26:20
Üzenet elküldve: 2025-09-29 13:26:20
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 7
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 7
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Dagurzakh//
*Lábai kinyújtva, kezeivel támasztja magát, nehogy hátra essen. Így ül elveszve a gondolataiban. Fejében olyan sok dolog forog. Hova menjen? Mit csináljon? Tervei nincsenek. Az óriással is a véletlen hozta össze, de nem is maradt a másik sokáig. Így újra a magány lett a társasága. Amíg egy köszönést nem hall. Hátra fordul. Egy orkot lát. Méghozzá íjjal. Érdeklődve húzza fel szemöldökét és kel fel a földről, hogy kézfogással üdvözölje a másikat.*
-Szép napot. Mi járatban erre, ahol a madár is megfordul?
*Kuncog a szellemességén. Ritkán jut eszébe valami eszes megszólalás.*
-Foglalj csak helyet. Ahol akarsz.
*Karjait széttárja mutatva, hogy a földre nyugodtan ülhet. Azzal ő vissza veszi régi helyét és figyelmesen hallgatja, hogy mégis mit csinál itt a másik.*
*Lábai kinyújtva, kezeivel támasztja magát, nehogy hátra essen. Így ül elveszve a gondolataiban. Fejében olyan sok dolog forog. Hova menjen? Mit csináljon? Tervei nincsenek. Az óriással is a véletlen hozta össze, de nem is maradt a másik sokáig. Így újra a magány lett a társasága. Amíg egy köszönést nem hall. Hátra fordul. Egy orkot lát. Méghozzá íjjal. Érdeklődve húzza fel szemöldökét és kel fel a földről, hogy kézfogással üdvözölje a másikat.*
-Szép napot. Mi járatban erre, ahol a madár is megfordul?
*Kuncog a szellemességén. Ritkán jut eszébe valami eszes megszólalás.*
-Foglalj csak helyet. Ahol akarsz.
*Karjait széttárja mutatva, hogy a földre nyugodtan ülhet. Azzal ő vissza veszi régi helyét és figyelmesen hallgatja, hogy mégis mit csinál itt a másik.*
349. hozzászólás ezen a helyszínen: Világítótorony
Üzenet elküldve: 2025-09-29 11:39:30
Üzenet elküldve: 2025-09-29 11:39:30
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Dzsurzum//
*A szél hangosan és dühösen süvít végig a tájon. Jobbja felől pedig a tenger morajlása kíséri. Arra a helyre érkezik amit a legjobban szeret a Kikötőben. Talán a Sellőházat leszámítva. Itt viszont nyugodtan a gondolataiba merülhet. Senki nem zavarja. Nem mintha bárki zavarná. Hacsak nem részeg bolondokról van szó. Azok szeretik nagyobb fába ütni a fejszéjüket. Dagurzakh persze áll elébük. Néha-néha kell neki egy kis csete-paté, amelyben megmozgathatja rozsdás izmait.
Nehéz léptekkel közlekedik. A távolban egy magányos személyt vesz észre. Már távolról látja, hogy fajtársát látja. Ami még feltűnik neki az a ruházata. Dagurzakh sem hord nehéz páncélzatot, de ez az alak egyenesen csak vászon ruházatot hord. Az izmai alapján arra tud csak gondolni, hogy egy dokkmunkás lehet, vagy valamelyik hajón matróz. Ilyen izmokkal legalább is. Fegyver nincs nála, szóval katona nem lehet.
~Hacsak nem szabadságon.~*
-Szép napot barátom!
*Kiáltja a földön ülő férfinak.*
*A szél hangosan és dühösen süvít végig a tájon. Jobbja felől pedig a tenger morajlása kíséri. Arra a helyre érkezik amit a legjobban szeret a Kikötőben. Talán a Sellőházat leszámítva. Itt viszont nyugodtan a gondolataiba merülhet. Senki nem zavarja. Nem mintha bárki zavarná. Hacsak nem részeg bolondokról van szó. Azok szeretik nagyobb fába ütni a fejszéjüket. Dagurzakh persze áll elébük. Néha-néha kell neki egy kis csete-paté, amelyben megmozgathatja rozsdás izmait.
Nehéz léptekkel közlekedik. A távolban egy magányos személyt vesz észre. Már távolról látja, hogy fajtársát látja. Ami még feltűnik neki az a ruházata. Dagurzakh sem hord nehéz páncélzatot, de ez az alak egyenesen csak vászon ruházatot hord. Az izmai alapján arra tud csak gondolni, hogy egy dokkmunkás lehet, vagy valamelyik hajón matróz. Ilyen izmokkal legalább is. Fegyver nincs nála, szóval katona nem lehet.
~Hacsak nem szabadságon.~*
-Szép napot barátom!
*Kiáltja a földön ülő férfinak.*
348. hozzászólás ezen a helyszínen: Világítótorony
Üzenet elküldve: 2025-09-26 13:51:21
Üzenet elküldve: 2025-09-26 13:51:21
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 7
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 7
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Ökölbarát//
//Zárás//
*Párbajuk felfrissíti Dzsurzumot. Egy baráti viaskodás mindig jót tesz a testtel. Olyan mintha az ork egy hideg vizes fürdőt venne. Mondjuk Dzsurzum azt utálja. Pedig tagadhatatlanok a hatásai. De az ő forró testének a hideg víz sokkal rosszabbnak hat. Nem tart sokáig a viadal. Bánatára barátjának dolga akad. Nem akar másra akaszkodni, szóval hagyja, hogy hagy menjen.*
-Ahogy mondod. Majd ég találkozunk.
*Egy rövid ideig nézi, ahogy az óriás távolodik. Utána leül a földre, bámulva a tenger hullámait, ahogy a sziklafalnak ütközik.*
//Zárás//
*Párbajuk felfrissíti Dzsurzumot. Egy baráti viaskodás mindig jót tesz a testtel. Olyan mintha az ork egy hideg vizes fürdőt venne. Mondjuk Dzsurzum azt utálja. Pedig tagadhatatlanok a hatásai. De az ő forró testének a hideg víz sokkal rosszabbnak hat. Nem tart sokáig a viadal. Bánatára barátjának dolga akad. Nem akar másra akaszkodni, szóval hagyja, hogy hagy menjen.*
-Ahogy mondod. Majd ég találkozunk.
*Egy rövid ideig nézi, ahogy az óriás távolodik. Utána leül a földre, bámulva a tenger hullámait, ahogy a sziklafalnak ütközik.*
347. hozzászólás ezen a helyszínen: Világítótorony
Üzenet elküldve: 2025-09-26 12:34:57
Üzenet elküldve: 2025-09-26 12:34:57
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 3
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 3
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Ökölbarát//
//Zárás//
*Harci pózba vágja magát. Készül az ork támadására. Nagyon jól tudja, hogy ezek az orkok kitartó és erős alakok. Főleg ha dühbe gurulnak. Akkor aztán semmi nem állhatja útjukat. Ennek persze megvan a hátulütője. Gyorsan ki is fáradnak. Ezt kell Ghrulnak kihasználnia. Az ork első csapása a hasát célozza. Magassága könnyű célponttá teszi lábait és hasát, amelyet az ellenfél könnyen tud támadni. Ez látszódik Dzsurzumon is. Erre számít. Kicsit összekuporodik, karjaival védi a csapást, ami fájdalmasan ütközik alkarjának.
Az ő ellentámadása fentről érkezik, a férfi fejét célozva.
A bunyó nem tart sokáig és konkrét nyertese sincs. Az ork láthatóan fejlődött az évek alatt. Sokkal kitartóbb egy alak lett.*
-Nekem most mennem kell. Majd még találkozunk.
*Azzal ott hagyja a férfit és a saját dolgára indul.*
//Zárás//
*Harci pózba vágja magát. Készül az ork támadására. Nagyon jól tudja, hogy ezek az orkok kitartó és erős alakok. Főleg ha dühbe gurulnak. Akkor aztán semmi nem állhatja útjukat. Ennek persze megvan a hátulütője. Gyorsan ki is fáradnak. Ezt kell Ghrulnak kihasználnia. Az ork első csapása a hasát célozza. Magassága könnyű célponttá teszi lábait és hasát, amelyet az ellenfél könnyen tud támadni. Ez látszódik Dzsurzumon is. Erre számít. Kicsit összekuporodik, karjaival védi a csapást, ami fájdalmasan ütközik alkarjának.
Az ő ellentámadása fentről érkezik, a férfi fejét célozva.
A bunyó nem tart sokáig és konkrét nyertese sincs. Az ork láthatóan fejlődött az évek alatt. Sokkal kitartóbb egy alak lett.*
-Nekem most mennem kell. Majd még találkozunk.
*Azzal ott hagyja a férfit és a saját dolgára indul.*
346. hozzászólás ezen a helyszínen: Világítótorony
Üzenet elküldve: 2025-09-24 21:50:42
Üzenet elküldve: 2025-09-24 21:50:42
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 50
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 50
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Füstös//
* Nem zavarja, hogy ellépnek mellőle, már megszokta, hogy a városban is mindig úgy kerülik, mint a pestist. Nem tudja, hogy áporodott testszag, vagy a mocsok miatt vált ki ilyen reakciót másokból, de már rég feladta, hogy ezt fejtegesse. Mégis ez egy pofonként emlékezteti arra, hogy még aki kedves, se fogadja el természetesen. Az emiatt érzett szomorúság mégis csepp a tengerben ahhoz képest, amikor kiderül, hogy az egész mutatványa felesleges volt. Most még annak sem tud örülni, hogy nevetést vált ki valaki másból, hiszen ő ennél sokkal többet szeretett volna elérni, de természetesen még ehhez is béna. *
- Örülök, hogy legalább egy. * Sóhajt elégedetten, majd a szétszaggatott és barmolt ruhájára néz. Kibontja a zsákszerűséget, amit kókányolt, és elkezdi nézni, hogy mennyire illik vissza a helyére. Láthatóan nem elégedetten a helyzettel. *
- Nem kell nekem ing, ezt vissza fogom tudni varrni. Van tűm, és szerzek cérnát. Nézd, itt szoktam megbontani. * Lép ezúttal közelebb, és hasán felemeli a ruhát, mutatva az alját, amit már megbontott. Látszik, hogy többször kezdte el itt visszafejteni az anyagot, és bemutató jelleggel meg is húzza a kilógó cérnát, ami szaladni kezd körbe, utat engedve akaratának. *
- Ha ezt levágom, akkor ezzel vissza tudom varrni. Nincs ennek semmi baja. * Legyint, de nem kezd neki annak, hogy itt helyben megjavítsa a ruhát, mert a hosszúéltű jól hallható nyomát adja, hogy bizony menne már. *
- Mondtam, hogy meghívlak, és állom a szavam. Csak nem tudom, hogy hol érdemes itt a kikötőben enni. Te tudsz valami jó helyet? * Teszi fel a vidám kérdést, és igyekszik nem a szerény erszényére gondolni, ami laposabb, mint a tetvek a városi őrség barakkjában. *
- És egyébként milyen áron mozog errefelé az étel? * Teszi hozzá mégis, mert nem árt tudja, hogy mire készüljön. Abban bízik, hogy ha mást nem, legalább a nőnek tud rendelni, ez a legkevesebb, amit megtehet az ördögvigyor megosztása után. *
//Füstös//
* Nem zavarja, hogy ellépnek mellőle, már megszokta, hogy a városban is mindig úgy kerülik, mint a pestist. Nem tudja, hogy áporodott testszag, vagy a mocsok miatt vált ki ilyen reakciót másokból, de már rég feladta, hogy ezt fejtegesse. Mégis ez egy pofonként emlékezteti arra, hogy még aki kedves, se fogadja el természetesen. Az emiatt érzett szomorúság mégis csepp a tengerben ahhoz képest, amikor kiderül, hogy az egész mutatványa felesleges volt. Most még annak sem tud örülni, hogy nevetést vált ki valaki másból, hiszen ő ennél sokkal többet szeretett volna elérni, de természetesen még ehhez is béna. *
- Örülök, hogy legalább egy. * Sóhajt elégedetten, majd a szétszaggatott és barmolt ruhájára néz. Kibontja a zsákszerűséget, amit kókányolt, és elkezdi nézni, hogy mennyire illik vissza a helyére. Láthatóan nem elégedetten a helyzettel. *
- Nem kell nekem ing, ezt vissza fogom tudni varrni. Van tűm, és szerzek cérnát. Nézd, itt szoktam megbontani. * Lép ezúttal közelebb, és hasán felemeli a ruhát, mutatva az alját, amit már megbontott. Látszik, hogy többször kezdte el itt visszafejteni az anyagot, és bemutató jelleggel meg is húzza a kilógó cérnát, ami szaladni kezd körbe, utat engedve akaratának. *
- Ha ezt levágom, akkor ezzel vissza tudom varrni. Nincs ennek semmi baja. * Legyint, de nem kezd neki annak, hogy itt helyben megjavítsa a ruhát, mert a hosszúéltű jól hallható nyomát adja, hogy bizony menne már. *
- Mondtam, hogy meghívlak, és állom a szavam. Csak nem tudom, hogy hol érdemes itt a kikötőben enni. Te tudsz valami jó helyet? * Teszi fel a vidám kérdést, és igyekszik nem a szerény erszényére gondolni, ami laposabb, mint a tetvek a városi őrség barakkjában. *
- És egyébként milyen áron mozog errefelé az étel? * Teszi hozzá mégis, mert nem árt tudja, hogy mire készüljön. Abban bízik, hogy ha mást nem, legalább a nőnek tud rendelni, ez a legkevesebb, amit megtehet az ördögvigyor megosztása után. *
345. hozzászólás ezen a helyszínen: Világítótorony
Üzenet elküldve: 2025-09-24 20:58:39
Üzenet elküldve: 2025-09-24 20:58:39
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 462
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 462
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Füstös//
*A fiú földet ér, Ril pedig csupán annyival nyugtázza e tényt, hogy lép egyet hátrébb, hogy amaz ne legyen túlságosan a közelében. Nem láttatja, hogy ez a másik miatt van, maga miatt van szüksége a térre. Túlságosan a bőre alá mászott annak szeme színe és a kibontakozni teljességgel nem képes gondolatok miatti bizsergés. Hangyák ezreit érzi, de nem rezdül a kéz, hogy leseperje magáról, pedig kívánja a mozdulatot.*
- Tudom.
*Egy félmosolyt enged meg, miközben kirázza a hideg. Tenyerébe vájja apró körmét, ahogy ökölbe szorul keze. Ha tudná mi baja van, tenne ellene, de ez nem hasonlít ahhoz, mikor valakit kedvel, de még ahhoz sem, mikor valakit alig bír elviselni. Csak a szemeket nézi ismét, a halovány örömöt bennük, ahogy az, amit ő annyira szeret, valaki másról tükröződik vissza. Valami sárgáról, ami nem óarany, de mégsem lehet egészen biztos benne, hogy nincs közük egymáshoz. Lélektükrei a fülekre vándorolnak, melyet nem tud megfigyelni a piszkosszőke hajtól. Így nem tudja meglelni azt, amit kutat.
Növények. Sziklamászás. Még a szerek kedvelése is; hasonlóságok, összefüggések. Tébolyba taszítja az elméjét, ha tovább mereng, s kivételesen örül, hogy a kérdés félbeszakítja a gondolatmenetet.*
- Mh.
*Rendszeresen. A fiúnak is ezt kellene tenni, akkor nem lenne ilyen ványadt. Mint aki hatok óta csak vízen él, s mégis… ő akarja meghívni. Semmi nem passzol semmihez, mégis minden egybevág. Halkan morran fel, hogy ténylegesen tűnjenek el végre a képsorok.
Segítségére van Samyrn. Annyira szerencsétlennek tűnik, hogy előcsalja a nevetést a hosszúéletűből. Egyetlen hangnyi nevetés, s másodperccel később, mintha el sem hangzott volna soha.*
- Egy azért megmenekült. *Hangjából hiányzik a biztatás, s azt ő maga sem vette észre, hogy táskája helyett amellé ejtette a földre, miközben igyekezett instruálni a kezdő sziklamászót. A félvéren lévő felsőrész már nem is emlékezteti arra, hogy az egykoron ruhanemű volt. Elfordítja a fejét, így intve állával, hogy menjenek, s meg is teszi az első lépéseket.*
- Gyakorlás kérdése. Ha tudod mit csinálsz, kevesebb baleset ér.
*Válla felett pillant vissza a szőkére.*
- Jöhetsz velem legközelebb.
*A felajánláson kellett volna gondolkodnia inkább, akkor nem szökik ki ajkain egyetlen szó sem belőle. *
- De most már ennem kell. Neked meg egy kurva ing.
//Füstös//
*A fiú földet ér, Ril pedig csupán annyival nyugtázza e tényt, hogy lép egyet hátrébb, hogy amaz ne legyen túlságosan a közelében. Nem láttatja, hogy ez a másik miatt van, maga miatt van szüksége a térre. Túlságosan a bőre alá mászott annak szeme színe és a kibontakozni teljességgel nem képes gondolatok miatti bizsergés. Hangyák ezreit érzi, de nem rezdül a kéz, hogy leseperje magáról, pedig kívánja a mozdulatot.*
- Tudom.
*Egy félmosolyt enged meg, miközben kirázza a hideg. Tenyerébe vájja apró körmét, ahogy ökölbe szorul keze. Ha tudná mi baja van, tenne ellene, de ez nem hasonlít ahhoz, mikor valakit kedvel, de még ahhoz sem, mikor valakit alig bír elviselni. Csak a szemeket nézi ismét, a halovány örömöt bennük, ahogy az, amit ő annyira szeret, valaki másról tükröződik vissza. Valami sárgáról, ami nem óarany, de mégsem lehet egészen biztos benne, hogy nincs közük egymáshoz. Lélektükrei a fülekre vándorolnak, melyet nem tud megfigyelni a piszkosszőke hajtól. Így nem tudja meglelni azt, amit kutat.
Növények. Sziklamászás. Még a szerek kedvelése is; hasonlóságok, összefüggések. Tébolyba taszítja az elméjét, ha tovább mereng, s kivételesen örül, hogy a kérdés félbeszakítja a gondolatmenetet.*
- Mh.
*Rendszeresen. A fiúnak is ezt kellene tenni, akkor nem lenne ilyen ványadt. Mint aki hatok óta csak vízen él, s mégis… ő akarja meghívni. Semmi nem passzol semmihez, mégis minden egybevág. Halkan morran fel, hogy ténylegesen tűnjenek el végre a képsorok.
Segítségére van Samyrn. Annyira szerencsétlennek tűnik, hogy előcsalja a nevetést a hosszúéletűből. Egyetlen hangnyi nevetés, s másodperccel később, mintha el sem hangzott volna soha.*
- Egy azért megmenekült. *Hangjából hiányzik a biztatás, s azt ő maga sem vette észre, hogy táskája helyett amellé ejtette a földre, miközben igyekezett instruálni a kezdő sziklamászót. A félvéren lévő felsőrész már nem is emlékezteti arra, hogy az egykoron ruhanemű volt. Elfordítja a fejét, így intve állával, hogy menjenek, s meg is teszi az első lépéseket.*
- Gyakorlás kérdése. Ha tudod mit csinálsz, kevesebb baleset ér.
*Válla felett pillant vissza a szőkére.*
- Jöhetsz velem legközelebb.
*A felajánláson kellett volna gondolkodnia inkább, akkor nem szökik ki ajkain egyetlen szó sem belőle. *
- De most már ennem kell. Neked meg egy kurva ing.
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 345-364