Kikötő - Világítótorony
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 42 (821. - 839. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása:
839. hozzászólás ezen a helyszínen: Világítótorony
Üzenet elküldve: 2022-07-04 14:41:46
Üzenet elküldve: 2022-07-04 14:41:46
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 306
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 306
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
// Újra úton //
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
- Hahaha. Na nem mond.* Reméli, hogy csak viccnek szánta a férfi ezt, de igazából kinézi belőle.*
- Egzotikus hímek...* Inkább be sem fejezi a mondatott.*
- Nem elüldöztem, hanem elcsábítottam. A kezemből evett.* Vág vissza a szájasnak. Jól tereli a szót a volt sellő, ami nem is csoda, egy ilyen rutinos szakmabelinél. A megtévesztéshez ért, ez főleg kiderül, amikor orvul letámadja a lány ajkait. Nem a szöszi stílusában teszi ezt, hanem egy kimért és módszeres csókkal dolgozza meg. A lényegen ez persze nem változtat, mert így is meg úgyis forrong a dühtől a lány. Az pedig még csak olajozza a tüzet. Felhergeli a lovagnőt, mint ahogy a bikát is felszokták. A közös, hogy mind a kettő a vörös színre támad. Éppen csak befejezi a monológját, már indul is az első ökölcsapás a másik arca felé.*
- Te rohadék!* Csat! Ököllel a másik bal orcájára. A következő pedig egy bal horog gyomorba. Jól ki is neveti.*
- Na mi van? Elakadt a szavad? Kutya!* Ezek után kezd el védekezni Dalaf, amire lefitymáló sértegetés a válasz.*
- Na mi van? Mégis csak harcolnál? Élvezni fogom, hogy egy kis tiszteletet verhetek beléd.* Lódul neki megint. Viszont ez a verekedés megint nem úgy kezdődik, ahogy ő eltervezte. Pont, mint a pusztán. Következő csapása már nem talál be, meg az azt követő se, de még az utána lévő se. Nagyon ügyesen tér ki előle a férfi, ami csak még dühösebbé teszi.*
- Áll meg te!!! Légy férfi, ne táncol!* Csak még hevesebben megy rá, eddig eredmény nélkül. Ettől elég hamar le is pilled. Ostoba módon nem osztotta be az erejét, ami nem az jelenti, hogy kidől, csak, hogy liheg, meg a lendülete megtörik.*
- Megöllek!!* Indul el felé rohanva, nem titkolt szándékkal, hogy felborítsa a kurafit. Azt még nem tudja, hogy igazán mit tenne vele, ha legyűrné, de majd akkor gondolkodik rajta, ha sikerült neki. Mert az elf gyors, mint a sikló, és fürge, mint a hal.*
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
- Hahaha. Na nem mond.* Reméli, hogy csak viccnek szánta a férfi ezt, de igazából kinézi belőle.*
- Egzotikus hímek...* Inkább be sem fejezi a mondatott.*
- Nem elüldöztem, hanem elcsábítottam. A kezemből evett.* Vág vissza a szájasnak. Jól tereli a szót a volt sellő, ami nem is csoda, egy ilyen rutinos szakmabelinél. A megtévesztéshez ért, ez főleg kiderül, amikor orvul letámadja a lány ajkait. Nem a szöszi stílusában teszi ezt, hanem egy kimért és módszeres csókkal dolgozza meg. A lényegen ez persze nem változtat, mert így is meg úgyis forrong a dühtől a lány. Az pedig még csak olajozza a tüzet. Felhergeli a lovagnőt, mint ahogy a bikát is felszokták. A közös, hogy mind a kettő a vörös színre támad. Éppen csak befejezi a monológját, már indul is az első ökölcsapás a másik arca felé.*
- Te rohadék!* Csat! Ököllel a másik bal orcájára. A következő pedig egy bal horog gyomorba. Jól ki is neveti.*
- Na mi van? Elakadt a szavad? Kutya!* Ezek után kezd el védekezni Dalaf, amire lefitymáló sértegetés a válasz.*
- Na mi van? Mégis csak harcolnál? Élvezni fogom, hogy egy kis tiszteletet verhetek beléd.* Lódul neki megint. Viszont ez a verekedés megint nem úgy kezdődik, ahogy ő eltervezte. Pont, mint a pusztán. Következő csapása már nem talál be, meg az azt követő se, de még az utána lévő se. Nagyon ügyesen tér ki előle a férfi, ami csak még dühösebbé teszi.*
- Áll meg te!!! Légy férfi, ne táncol!* Csak még hevesebben megy rá, eddig eredmény nélkül. Ettől elég hamar le is pilled. Ostoba módon nem osztotta be az erejét, ami nem az jelenti, hogy kidől, csak, hogy liheg, meg a lendülete megtörik.*
- Megöllek!!* Indul el felé rohanva, nem titkolt szándékkal, hogy felborítsa a kurafit. Azt még nem tudja, hogy igazán mit tenne vele, ha legyűrné, de majd akkor gondolkodik rajta, ha sikerült neki. Mert az elf gyors, mint a sikló, és fürge, mint a hal.*
838. hozzászólás ezen a helyszínen: Világítótorony
Üzenet elküldve: 2022-07-03 18:09:31
Üzenet elküldve: 2022-07-03 18:09:31
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 104
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 104
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
// Újra úton //
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
- Egy macska dédelgetése igenis férfias dolog! Sőt! Megkéne köszönnie azt a látványt. *mosolyodik el*
- Amúgy is mondtam önnek, hogy az egy találkozó volt, méghozzá az egzotikus hímeké. Én pedig még foglalkoztam volna azzal a macskát, ha nem üldözi el, de megbocsátok, mert még nem voltunk összeszokva. *Sokáig gyakorolta azt a módszert amit most is használ. Elrejt magából valamit és humorral nyugtatja a fejét. Na meg tereli a témát, például a másik terveivel. ~Nemes? Mi a fene... Most már biztos, hogy megőrült, meg én is, hogy itt vagyok vele~ És lehet, hogy mégis megéri, mert nem is olyan soká Dalaf már Nix ajkait birtokolja, úgy ahogy azt egy szerető tenné. Nem tör be és nem ficánkol, mint egy veszett hal, céltudatosan és egyre inkább csókol az a rövid idő alatt, míg el nem húzódik. Nem érzi kevésnek. A kis művelete jobban is sikerült mint várta. A nő lefagyott, már-már megadta magát és közben mégis, olyan pirossá pirul és ahogy ellöki magától... Igen, ezt a tüzet szereti ő! Ám nem állhat csak úgy egy helyben, még ha nem is tervezi bántani a másikat. Tudja, hogy verést fog kapni, de akkor az olyan legyen, mint amilyet akar. Feltűri inge ujját és két gombot gyorsan ki is lazít az ingén, majd a nőre mosolyog. A haját inkább most nem bontja ki, az fájna. Helyette inkább felkészül az rá váró támadásra.*
- Maga nem nemesnek való, soha nem is lesz az. Méghozzá azért, mert alig várja, hogy egy hím kurvára mászhasson. A verekedés csak kifogás. Nem igaz? Talán azt akarja, hogy már most lefeküdjek? Ne aggódjon, ha végeztünk még elmegyünk abba a kertbe, nem kell magát visszafognia! Sőt! Megengedem, hogy ingyen rám ülhessen. *Ha meg is ütik, ő azért ezt végig mondja. Egy olyan két ütés után fog csak először védekezni, de akkor igazán gyorsan. A támadástól függ a módja. ~Ez izgalmas lesz~ vannak még trükkök a tarsolyában. A sértett nő pedig alig különbözik egy sértett férfitől, úgyhogy imádja. Persze nem a személyt, csak a jelenetet. Bár Nixet sem gyűlöli úgy, mint ahogy gondolatban szidja, de akkor is idegesíti a szöszi fennhordott orra. Ha azt lejjebb csalja, még jóban is lehetnek. Ha egyenrangúan bánnak majd vele, onnantól tisztelné a másikat.*
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
- Egy macska dédelgetése igenis férfias dolog! Sőt! Megkéne köszönnie azt a látványt. *mosolyodik el*
- Amúgy is mondtam önnek, hogy az egy találkozó volt, méghozzá az egzotikus hímeké. Én pedig még foglalkoztam volna azzal a macskát, ha nem üldözi el, de megbocsátok, mert még nem voltunk összeszokva. *Sokáig gyakorolta azt a módszert amit most is használ. Elrejt magából valamit és humorral nyugtatja a fejét. Na meg tereli a témát, például a másik terveivel. ~Nemes? Mi a fene... Most már biztos, hogy megőrült, meg én is, hogy itt vagyok vele~ És lehet, hogy mégis megéri, mert nem is olyan soká Dalaf már Nix ajkait birtokolja, úgy ahogy azt egy szerető tenné. Nem tör be és nem ficánkol, mint egy veszett hal, céltudatosan és egyre inkább csókol az a rövid idő alatt, míg el nem húzódik. Nem érzi kevésnek. A kis művelete jobban is sikerült mint várta. A nő lefagyott, már-már megadta magát és közben mégis, olyan pirossá pirul és ahogy ellöki magától... Igen, ezt a tüzet szereti ő! Ám nem állhat csak úgy egy helyben, még ha nem is tervezi bántani a másikat. Tudja, hogy verést fog kapni, de akkor az olyan legyen, mint amilyet akar. Feltűri inge ujját és két gombot gyorsan ki is lazít az ingén, majd a nőre mosolyog. A haját inkább most nem bontja ki, az fájna. Helyette inkább felkészül az rá váró támadásra.*
- Maga nem nemesnek való, soha nem is lesz az. Méghozzá azért, mert alig várja, hogy egy hím kurvára mászhasson. A verekedés csak kifogás. Nem igaz? Talán azt akarja, hogy már most lefeküdjek? Ne aggódjon, ha végeztünk még elmegyünk abba a kertbe, nem kell magát visszafognia! Sőt! Megengedem, hogy ingyen rám ülhessen. *Ha meg is ütik, ő azért ezt végig mondja. Egy olyan két ütés után fog csak először védekezni, de akkor igazán gyorsan. A támadástól függ a módja. ~Ez izgalmas lesz~ vannak még trükkök a tarsolyában. A sértett nő pedig alig különbözik egy sértett férfitől, úgyhogy imádja. Persze nem a személyt, csak a jelenetet. Bár Nixet sem gyűlöli úgy, mint ahogy gondolatban szidja, de akkor is idegesíti a szöszi fennhordott orra. Ha azt lejjebb csalja, még jóban is lehetnek. Ha egyenrangúan bánnak majd vele, onnantól tisztelné a másikat.*
837. hozzászólás ezen a helyszínen: Világítótorony
Üzenet elküldve: 2022-07-03 15:26:42
Üzenet elküldve: 2022-07-03 15:26:42
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 306
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 306
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
// Újra úton //
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
- Látogasd, ha van rá elég aranyad. Wegtorn sokat ad, de el is vesz, mint egy hálátlan szerető.* Mosolyodik el gonoszan. Az a hely nagy lehetőségek, vagy még nagyobb bukások színpada. Lehet ez a vörös hamar egy kis cellában végezné valaki magán lakosztályában. Vagy éppen az egyik legbefutottabb örömfiúvá válna. Ezt senki nem tudhatja előre.*
- Nem is tudom. Eddig még nem tettél semmi férfiasat, hacsak egy macska dédelgetése nem számít férfias dolognak.* Szurkálódik. Szándékosan provokálja a vörös ördögöt, aztán majd kiderül, hogy mi sül ki belőle.*
- Igazán? Mégis mennyit kerestél a vörös bundáddal egy éjszaka alatt a Sellőházban? Főleg ennyi munkával. Láttam az árlistát.* Vág vissza, hiszen nem is ő volna, ha nem emlékeztetné nagyvonalúságára.*
- Kicsi?* Ez még mindig sérti a fülét, de a hízelgés már tetszik neki.*
- Persze, hogy nem. Úgy, hogy jól véss az emlékezetedbe, mert ilyen emberrel nem mindennap találkozhatsz.* Húzza kis magát a pillanat erejéig.*
- A kaland az életem. Nemesi rangot harcolok ki magamnak, de még előtte bejárom a vidéket. Mire vágyhat még egy magamfajta lovag szerinted?* De már csak legyint. Nem várja, hogy megértse a férfi, pedig ez az egyik oka annak, hogy a Vérkertbe vágyakozik. El is hívja, miközben tovább provokálja, plusz sértegeti egyben.*
- Inkább nem akarom tudni, hogy miféle beteges gondolatok futottak át az agyadon. Jobb, ha megyünk inkább.* Mire leérnek persze a lánynak már új gondolata támad. Megmérettetésre vágyik, ami egy kis öklözésben öltene formát. Valljuk be, hogy nem éppen olyan válaszra várt, mint amit Dalaf add neki. A csodálkozás ki is ül az arcára.*
- Na mi van? Feltámadt benned a férfi?* Gúnyolódik rajta.*
- Jól van, legyen. Kezet rá!* Ezzel a szokással már találkozott, hogy harc vagy egyéb baráti fogadások előtt kézrátétellel szentesítik a dolgot. Nem is gondol semmi rosszra, pedig jó lett volna ha így tesz. Az elf aljas módon támad rá, és még csak nem is ütés formájában történik ez meg. A szemtelen fráter húsos, nedves ajkai közzé fúrja be magát. A meglepetéstől kikerekedik a lány szeme, és egy rövid pillanatig le is fagy. Ez idő alatt szabadon garázdálkodhat szájában a másik ficánkoló nyelve. Tagadhatatlanul jól forog a vörös nyelve és még határozottan magához is rántja a lovagnőt, ami kedvére is lenne. A forróság rögtön elönti a testét. Az egész olyan gyorsan történik, hogy már csak arra lesz figyelmes, hogy ott szemtelenül beszél hozzá. Lángvörös arccal löki el magától, majd köp ki oldalra.*
- Te... te kis...* Nehezen jönnek a szavak nyelvére.* Elnézőbb lettem volna, ha megütsz, de majd most adok én neked okot a félelemre. Gyere csak ide.* Indul el felé ökölbe szorított kézzel. Még nem tudja mit fog csinálni vele, de majdcsak kitalálja.*
- Tedd fel a kezed vörös, most légy férfi!* Büszkesége csorbát szenvedett, de ezt szándékában áll kiköszörülni. Ráadásul elfogadta az öklözéses ajánlatát, így még csak szabadkozni se szabadkozhat.*
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
- Látogasd, ha van rá elég aranyad. Wegtorn sokat ad, de el is vesz, mint egy hálátlan szerető.* Mosolyodik el gonoszan. Az a hely nagy lehetőségek, vagy még nagyobb bukások színpada. Lehet ez a vörös hamar egy kis cellában végezné valaki magán lakosztályában. Vagy éppen az egyik legbefutottabb örömfiúvá válna. Ezt senki nem tudhatja előre.*
- Nem is tudom. Eddig még nem tettél semmi férfiasat, hacsak egy macska dédelgetése nem számít férfias dolognak.* Szurkálódik. Szándékosan provokálja a vörös ördögöt, aztán majd kiderül, hogy mi sül ki belőle.*
- Igazán? Mégis mennyit kerestél a vörös bundáddal egy éjszaka alatt a Sellőházban? Főleg ennyi munkával. Láttam az árlistát.* Vág vissza, hiszen nem is ő volna, ha nem emlékeztetné nagyvonalúságára.*
- Kicsi?* Ez még mindig sérti a fülét, de a hízelgés már tetszik neki.*
- Persze, hogy nem. Úgy, hogy jól véss az emlékezetedbe, mert ilyen emberrel nem mindennap találkozhatsz.* Húzza kis magát a pillanat erejéig.*
- A kaland az életem. Nemesi rangot harcolok ki magamnak, de még előtte bejárom a vidéket. Mire vágyhat még egy magamfajta lovag szerinted?* De már csak legyint. Nem várja, hogy megértse a férfi, pedig ez az egyik oka annak, hogy a Vérkertbe vágyakozik. El is hívja, miközben tovább provokálja, plusz sértegeti egyben.*
- Inkább nem akarom tudni, hogy miféle beteges gondolatok futottak át az agyadon. Jobb, ha megyünk inkább.* Mire leérnek persze a lánynak már új gondolata támad. Megmérettetésre vágyik, ami egy kis öklözésben öltene formát. Valljuk be, hogy nem éppen olyan válaszra várt, mint amit Dalaf add neki. A csodálkozás ki is ül az arcára.*
- Na mi van? Feltámadt benned a férfi?* Gúnyolódik rajta.*
- Jól van, legyen. Kezet rá!* Ezzel a szokással már találkozott, hogy harc vagy egyéb baráti fogadások előtt kézrátétellel szentesítik a dolgot. Nem is gondol semmi rosszra, pedig jó lett volna ha így tesz. Az elf aljas módon támad rá, és még csak nem is ütés formájában történik ez meg. A szemtelen fráter húsos, nedves ajkai közzé fúrja be magát. A meglepetéstől kikerekedik a lány szeme, és egy rövid pillanatig le is fagy. Ez idő alatt szabadon garázdálkodhat szájában a másik ficánkoló nyelve. Tagadhatatlanul jól forog a vörös nyelve és még határozottan magához is rántja a lovagnőt, ami kedvére is lenne. A forróság rögtön elönti a testét. Az egész olyan gyorsan történik, hogy már csak arra lesz figyelmes, hogy ott szemtelenül beszél hozzá. Lángvörös arccal löki el magától, majd köp ki oldalra.*
- Te... te kis...* Nehezen jönnek a szavak nyelvére.* Elnézőbb lettem volna, ha megütsz, de majd most adok én neked okot a félelemre. Gyere csak ide.* Indul el felé ökölbe szorított kézzel. Még nem tudja mit fog csinálni vele, de majdcsak kitalálja.*
- Tedd fel a kezed vörös, most légy férfi!* Büszkesége csorbát szenvedett, de ezt szándékában áll kiköszörülni. Ráadásul elfogadta az öklözéses ajánlatát, így még csak szabadkozni se szabadkozhat.*
836. hozzászólás ezen a helyszínen: Világítótorony
Üzenet elküldve: 2022-07-02 22:48:16
Üzenet elküldve: 2022-07-02 22:48:16
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 104
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 104
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
// Újra úton //
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*~Szóval férfiakat akar meghálni. Belegondolva illik hozzá. Talán egyszer megtudja, hogy játékokkal megteheti, de én inkább nem tudatnám vele, a végén megerőszakol~*
- Talán magam is megkéne látogatnom azt a helyet, ha olyan elfogadó. Az sose baj. *~Amúgy is jobban szeretem a kedves embereket, bár ha maga onnan jött... Lehet rossz döntés volna~ és bizony biztosan az volna, mert ez a nő egy Dalaf gyűlölő bunkó. ~Megkéne, hogy dugjam aztán nem lenne ekkora a szája~*
- Ha csak az első benyomás volt a probléma, akkor mostanra biztosan rájött, hogy férfiként azonosítom magamat.*Próbál meg udvarias maradni. *
- 200 arany semmi egy jó házra, nem fogom a Szegénynegyedben felnevelni a lányomat. Nem azért dolgoztam ennyit. Ennyiért jó ablakokat sem kapok.*töri le kicsit a nő adakozási gondolatait*
- Bár sok kicsi sokra megy. Magából pedig biztosan nem találok többet. *~Hála az égnek~ Nemsokára Nix egy igencsak érdekes mondatot vet fel, amit Dalaf gyorsan ki is használ, hogy őrült módjára kérdezésbe fogjon*
- Tényleg? Mi mindent akar még megtenni? *Reméli valami mocskos utalást kap, de valószínűleg nem az lesz a sorsra. Sőt! Talán nem is lesz boldogabb sem, mint az ezt követő percekben, mikor sokkolják, majd a fejéhez vágják, hogy „sír” és mintha mi sem történt volna a másik már saját nevét tisztogatja.*
- Sose tudhatom, hogy kinek milyen fantáziái vannak. Halálról vagy éppen másról. *zárja le a témát és inkább nem részletezi mire is gondolt az imént. Talán jobban vagy épp... rosszabbul járhatott volna ha folytatja, mert az ezt követő megszólalás rendesen megijeszti az agya döntésekért felelős részét. ~Oh hogy bassza meg. Ez a nő egy kibaszott vadállat egyszer már majdnem megölt és most senki nem szedné le rólam. Ráadásul úgyse fog soha megbecsülni, öngyilkos küldetés lenne. Nem verek nőket, így biztosan nem. Nem számít, hogy jó esélyei vannak vagy sem. Vajon felizgatná a dolog? Bizonyára nem, hamarabb lesz oda a... Akkor sem mondhatok simán nemet. Idegesít ez a nagy mellű lufnya. Francba! Akkor is veszélyes. Soha nem is gyakoroltam a harcot. Viszont elf vagyok és gyors, de akkor is őrültség. Ráadásul megijeszteni sem tudom, mert rohadt magas. Franc tudja min nevelték. Francos büszkeség, félre kéne már tennem. Miért gondolkodok még? Megüthet, nem érdekel, de nem... nekem akkor is sok bántani egy 190 magas, barbár nőt. Bár miben más mint elfenekelni? Basszus... Tudom mit kell tennem~*
- Rendben, döntöttem, de még ne üssön, kezet akarok rázni. *Látszólag ki is nyújtja a kezét és közelebb lépdel a nőhöz, akit ha megfogja a kezét vagy csak elég közel engedi magához egy gyors és hirtelen mozdulattal megkísérel megcsókolni a férfi. Határozottan készen áll a halálra. Ezek után még a derekát is megpróbálja elkapni Nixnek, hogy még közelebb húzza, akár a csókon kívül is. Ha sikerül a csók azt bizony komolyan gondolja. Ebben biztosan elég jó is nem úgy mint a pusztakezes harcban. Ha nem sikerül, akkor is ugyanazt fogja suttogni*
- Nem félek tőled szöszi, de nem ütlek meg. Te viszont gyere csak... cica. *Ez nem csábítás volt, támadás*
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*~Szóval férfiakat akar meghálni. Belegondolva illik hozzá. Talán egyszer megtudja, hogy játékokkal megteheti, de én inkább nem tudatnám vele, a végén megerőszakol~*
- Talán magam is megkéne látogatnom azt a helyet, ha olyan elfogadó. Az sose baj. *~Amúgy is jobban szeretem a kedves embereket, bár ha maga onnan jött... Lehet rossz döntés volna~ és bizony biztosan az volna, mert ez a nő egy Dalaf gyűlölő bunkó. ~Megkéne, hogy dugjam aztán nem lenne ekkora a szája~*
- Ha csak az első benyomás volt a probléma, akkor mostanra biztosan rájött, hogy férfiként azonosítom magamat.*Próbál meg udvarias maradni. *
- 200 arany semmi egy jó házra, nem fogom a Szegénynegyedben felnevelni a lányomat. Nem azért dolgoztam ennyit. Ennyiért jó ablakokat sem kapok.*töri le kicsit a nő adakozási gondolatait*
- Bár sok kicsi sokra megy. Magából pedig biztosan nem találok többet. *~Hála az égnek~ Nemsokára Nix egy igencsak érdekes mondatot vet fel, amit Dalaf gyorsan ki is használ, hogy őrült módjára kérdezésbe fogjon*
- Tényleg? Mi mindent akar még megtenni? *Reméli valami mocskos utalást kap, de valószínűleg nem az lesz a sorsra. Sőt! Talán nem is lesz boldogabb sem, mint az ezt követő percekben, mikor sokkolják, majd a fejéhez vágják, hogy „sír” és mintha mi sem történt volna a másik már saját nevét tisztogatja.*
- Sose tudhatom, hogy kinek milyen fantáziái vannak. Halálról vagy éppen másról. *zárja le a témát és inkább nem részletezi mire is gondolt az imént. Talán jobban vagy épp... rosszabbul járhatott volna ha folytatja, mert az ezt követő megszólalás rendesen megijeszti az agya döntésekért felelős részét. ~Oh hogy bassza meg. Ez a nő egy kibaszott vadállat egyszer már majdnem megölt és most senki nem szedné le rólam. Ráadásul úgyse fog soha megbecsülni, öngyilkos küldetés lenne. Nem verek nőket, így biztosan nem. Nem számít, hogy jó esélyei vannak vagy sem. Vajon felizgatná a dolog? Bizonyára nem, hamarabb lesz oda a... Akkor sem mondhatok simán nemet. Idegesít ez a nagy mellű lufnya. Francba! Akkor is veszélyes. Soha nem is gyakoroltam a harcot. Viszont elf vagyok és gyors, de akkor is őrültség. Ráadásul megijeszteni sem tudom, mert rohadt magas. Franc tudja min nevelték. Francos büszkeség, félre kéne már tennem. Miért gondolkodok még? Megüthet, nem érdekel, de nem... nekem akkor is sok bántani egy 190 magas, barbár nőt. Bár miben más mint elfenekelni? Basszus... Tudom mit kell tennem~*
- Rendben, döntöttem, de még ne üssön, kezet akarok rázni. *Látszólag ki is nyújtja a kezét és közelebb lépdel a nőhöz, akit ha megfogja a kezét vagy csak elég közel engedi magához egy gyors és hirtelen mozdulattal megkísérel megcsókolni a férfi. Határozottan készen áll a halálra. Ezek után még a derekát is megpróbálja elkapni Nixnek, hogy még közelebb húzza, akár a csókon kívül is. Ha sikerül a csók azt bizony komolyan gondolja. Ebben biztosan elég jó is nem úgy mint a pusztakezes harcban. Ha nem sikerül, akkor is ugyanazt fogja suttogni*
- Nem félek tőled szöszi, de nem ütlek meg. Te viszont gyere csak... cica. *Ez nem csábítás volt, támadás*
835. hozzászólás ezen a helyszínen: Világítótorony
Üzenet elküldve: 2022-07-02 21:05:23
Üzenet elküldve: 2022-07-02 21:05:23
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 306
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 306
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
// Újra úton //
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
- Ezt elhiszem. Én biztos nem csinálnám.* Ritka pillanatok egyike, hogy mutat némi megértést, de azért még csiszolhatna rajta. De ez nem is lényeges, hiszem hamarosan már a pikánsabb részletekről mesél neki a férfi, amit véletlenül kotyogott ki. Rengeteg kérdése van, amire amúgy már kapott választ. Szinte issza azokat a szavakat. Nagyon be van lelkesedve. Ezt le se tagadhatná.*
- Jaj, de irigy vagyok. Nagy kár, hogy nem férfinak születtem. Én aztán is kipróbáltam volna mindent.* Tényleg irigy rá, de csak férfi mivolta miatt. Nem szívesen lenne, amúgy törékeny kis elf fiúcska.*
- Wegtorenben megtehettem volna, de itt? Nem én, csak elrontaná a hírem. Otthon sokkal elfogadóbbak.* Hárít gyorsan. Ami talán végszó is lesz ezen beszélgetésükben. Helyette megint sértő megjegyzést tesz, még ha ez neki nem is számít annak.*
- Gyengébb vagy, ráadásul ilyen női munkát végeztél, ráadásól szinte már nőiesnek tűnik a finom tested. Ez az oka, hogy a férfi partnereid uralkodni akartak rajtad.* Rántja meg a vállait. Ő aztán kimondja azt amit igazságnak vél.*
- Ha még találsz pár olyat, mint én, akkor mehetsz is. Ma már kétszáz aranyat kerestél rajtam. Nem is rossz.* Biztos, hogy van ebben egy olyan is, hogy emlékeztesse mennyit fizetett neki. Nem csupán viccelődött vele.*
- Én viszont még nem életem eleget.* Húzza fel, majd a csendbe vész. Amikor megtöri már határozott céljai vannak.*
- Jaj, ne sírjál már. Itt is kidobhatnálak, ha meg akarnálak ölni. Az én istenem pedig nem Sa'Tereth, hogy feláldozzalak, vagy tán olyannak tűnök? Abba pedig inkább bele sem gondolnék, hogy milyen perverzségre gondoltál.* El is indul lefelé, de lent megáll majd.*
- Fent nehezteltél, amiért női jelzővel illettelek. Nem akarod megmutatni, hogy milyen férfi vagy?* Pillant rá, de mielőtt félre értené felemeli a kezeit.*
- Bokszoljunk egyet. Csak ütünk párat és kész. Na mit szólsz vörös cica?* Cukkolja, mert borzasztóan kíváncsi, hogy mennyi mennyire tökös az exsellő.*
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
- Ezt elhiszem. Én biztos nem csinálnám.* Ritka pillanatok egyike, hogy mutat némi megértést, de azért még csiszolhatna rajta. De ez nem is lényeges, hiszem hamarosan már a pikánsabb részletekről mesél neki a férfi, amit véletlenül kotyogott ki. Rengeteg kérdése van, amire amúgy már kapott választ. Szinte issza azokat a szavakat. Nagyon be van lelkesedve. Ezt le se tagadhatná.*
- Jaj, de irigy vagyok. Nagy kár, hogy nem férfinak születtem. Én aztán is kipróbáltam volna mindent.* Tényleg irigy rá, de csak férfi mivolta miatt. Nem szívesen lenne, amúgy törékeny kis elf fiúcska.*
- Wegtorenben megtehettem volna, de itt? Nem én, csak elrontaná a hírem. Otthon sokkal elfogadóbbak.* Hárít gyorsan. Ami talán végszó is lesz ezen beszélgetésükben. Helyette megint sértő megjegyzést tesz, még ha ez neki nem is számít annak.*
- Gyengébb vagy, ráadásul ilyen női munkát végeztél, ráadásól szinte már nőiesnek tűnik a finom tested. Ez az oka, hogy a férfi partnereid uralkodni akartak rajtad.* Rántja meg a vállait. Ő aztán kimondja azt amit igazságnak vél.*
- Ha még találsz pár olyat, mint én, akkor mehetsz is. Ma már kétszáz aranyat kerestél rajtam. Nem is rossz.* Biztos, hogy van ebben egy olyan is, hogy emlékeztesse mennyit fizetett neki. Nem csupán viccelődött vele.*
- Én viszont még nem életem eleget.* Húzza fel, majd a csendbe vész. Amikor megtöri már határozott céljai vannak.*
- Jaj, ne sírjál már. Itt is kidobhatnálak, ha meg akarnálak ölni. Az én istenem pedig nem Sa'Tereth, hogy feláldozzalak, vagy tán olyannak tűnök? Abba pedig inkább bele sem gondolnék, hogy milyen perverzségre gondoltál.* El is indul lefelé, de lent megáll majd.*
- Fent nehezteltél, amiért női jelzővel illettelek. Nem akarod megmutatni, hogy milyen férfi vagy?* Pillant rá, de mielőtt félre értené felemeli a kezeit.*
- Bokszoljunk egyet. Csak ütünk párat és kész. Na mit szólsz vörös cica?* Cukkolja, mert borzasztóan kíváncsi, hogy mennyi mennyire tökös az exsellő.*
834. hozzászólás ezen a helyszínen: Világítótorony
Üzenet elküldve: 2022-06-29 21:04:07
Üzenet elküldve: 2022-06-29 21:04:07
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 104
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 104
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
// Újra úton //
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
- Jól gondolja, de ez soha nem is volt titok. A sellő lét fárasztó, sokszor visszataszító, megalázó, netalán veszélyes volt. A magánéletem teljesen külön áll tőle a kezdetektől fogva. *Ahogy az a téma is amit ezt követően kezdenek el boncolgatni, Dalaf pedig nem tudja nem észrevenni mennyire is furcsa miatta a kezdetektől a nő. ~Mint aki szívott valamit~ jut egyből eszébe az a Sellőházban is használt „ellazító” szer. Azt kellett volna a kezdetektől a nő arcába fújnia, biztosan megkönnyítette volna a dolgát. Mindeközben más feltételes módot is felhoz a szöszi. ~Én is kíváncsi lettem volna rá~ ezt nem is tagadhatja. Sőt! Konkrétan még a nő előtt ki is mondta. Inkább folytatja is a betekintés nyújtást, mígnem a másik kicsikét félreérti az olaj jelenlétét a mesélt aktus során. ~Valójában csak egy helyre jutott, bár így belegondolva csöpögött... Azt hiszem illúzió romboló lenne, ha most kijavítanám őt.~ Sőt! Az ajkait elnézve, talán az élete is múlhat ezen a hallgatáson. ~Igazán... furcsa. Még mindig nem tudom eldönteni ki a fenéhez vonzódik vagy talán pont nem ez a némber~ de hát van még mondanivalója, így nem állhat meg a szavakkal, de a túlrégóta rajta ragadt „vendég” ezúttal megzavarja ijesztő lelkesedéssel. Szerencsére eredeti mondandójában a kérdések legtöbbje már szerepelt, így csak a végét változtatja még meg a következőkkel*
- Elég sokáig dolgoztam a szakmában, így konkrétan elkerülhetetlen volt a női változat. Bár nem panaszkodom. Ami a kérdést illeti maga az érzés ugyanolyan, de közben egyáltalán nem. Teljesen más egy férfira ráfeküdni, egyetlenegy szituációban látni megnyílni és érzelmesnek lenni, felfedezni, hogy képes érzelmeket kifejezni az arca. Azt mondanám elég... varázslatos látvány és mindeközben valahogy mégis ugyanazok az erős, vad hímek maradnak. Ráadásul jobban is élvezik, azt hallottam a testi felépítésünk eltérése miatt. Persze ez nem veszi el a nők varázsát, de talán mégis jobbnak nevezném. A partnerem akiről meséltem úgy fogalmazott, hogy olyan érzés mintha egyetlenegyszer kiürülne a feje és átadná magát az életnek anélkül, hogy a végén még mindig irányítani akarná, majd pedig amint ez az érzés véget ér ismét meg kell küzdenie az egójával és annak sérelmeivel, csak már boldog és elégedett az a bizonyos része. Ha ennyire érdekli a dolog és nem sértem meg vele, talán találnia kéne két férfit, akit megnézhet.*Gondolatmenetét azonban hamar eltereli egy újdonságnak valószínűleg nem szánt megjegyzés*
- Nőként kezelt?! Elnézést tudtam, hogy nem tisztel, de hogy még a nőként is... ~Egyáltalán hogy bánhat így valakivel aki a szemében nőnek számít? Átkozott irányításmámiás, tömött vállú lovas k... ami pedig a folyó dolgokat illeti, valójában kimondottan izgalmas és nem csak két hely van hozzá, hogy hol végezzen a partner. Emlékszem amikor a hasába masszíroztam annak a szőkének... Mi a fene most meg kezet nyújt?~ *azért elfogadja, már csak a tapasztalat megszerzésének kedvéért is*
- Éltem én eleget, nem kell nekem több férfi meg a keresésükkel kezdődő gondjaik. Én már csak a nyugdíjat tervezgetem nagy túlzással *nevet fel*
- Mi elfek amúgy is halottak lennénk már emberként ilyen korral. *Ezzel szépem bele is vesznek a csendbe. Dalaf gondolatai elkalandoznak arra mikorra is láthatja újból kislányát, végig járja lelkiszemével a leendő házukat és érzi az anyjának adott ölelést, amivel köszönetet mond mindenért. Ebből a gyönyörű képből rázza fel a másik a hangja. ~Hogy hová akar menni és kérdem én mi a faszért?! Átkozott némber, megint azokkal a lenéző szemeivel jön itt nekem miközben halottakat akar háborgatni! Azonban még soha nem voltam efféle helyen és a mágia, a fenébe is érdekes lehet, de gyerekem van!~*
- Ott akarja elrejteni a holttestemet? *mered a nőre jó hosszú ideig komoly tekintettel*
- Elkísérem, de az ön lelkén szárad, ha a lányom árván nő fel. Csakhogy tudja, ha úgy adódik én nagyon gonosz halott leszek. Oh és azért jobb leszögezni, nem vállalok pajzán dolgokat efféle helyeken.
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
- Jól gondolja, de ez soha nem is volt titok. A sellő lét fárasztó, sokszor visszataszító, megalázó, netalán veszélyes volt. A magánéletem teljesen külön áll tőle a kezdetektől fogva. *Ahogy az a téma is amit ezt követően kezdenek el boncolgatni, Dalaf pedig nem tudja nem észrevenni mennyire is furcsa miatta a kezdetektől a nő. ~Mint aki szívott valamit~ jut egyből eszébe az a Sellőházban is használt „ellazító” szer. Azt kellett volna a kezdetektől a nő arcába fújnia, biztosan megkönnyítette volna a dolgát. Mindeközben más feltételes módot is felhoz a szöszi. ~Én is kíváncsi lettem volna rá~ ezt nem is tagadhatja. Sőt! Konkrétan még a nő előtt ki is mondta. Inkább folytatja is a betekintés nyújtást, mígnem a másik kicsikét félreérti az olaj jelenlétét a mesélt aktus során. ~Valójában csak egy helyre jutott, bár így belegondolva csöpögött... Azt hiszem illúzió romboló lenne, ha most kijavítanám őt.~ Sőt! Az ajkait elnézve, talán az élete is múlhat ezen a hallgatáson. ~Igazán... furcsa. Még mindig nem tudom eldönteni ki a fenéhez vonzódik vagy talán pont nem ez a némber~ de hát van még mondanivalója, így nem állhat meg a szavakkal, de a túlrégóta rajta ragadt „vendég” ezúttal megzavarja ijesztő lelkesedéssel. Szerencsére eredeti mondandójában a kérdések legtöbbje már szerepelt, így csak a végét változtatja még meg a következőkkel*
- Elég sokáig dolgoztam a szakmában, így konkrétan elkerülhetetlen volt a női változat. Bár nem panaszkodom. Ami a kérdést illeti maga az érzés ugyanolyan, de közben egyáltalán nem. Teljesen más egy férfira ráfeküdni, egyetlenegy szituációban látni megnyílni és érzelmesnek lenni, felfedezni, hogy képes érzelmeket kifejezni az arca. Azt mondanám elég... varázslatos látvány és mindeközben valahogy mégis ugyanazok az erős, vad hímek maradnak. Ráadásul jobban is élvezik, azt hallottam a testi felépítésünk eltérése miatt. Persze ez nem veszi el a nők varázsát, de talán mégis jobbnak nevezném. A partnerem akiről meséltem úgy fogalmazott, hogy olyan érzés mintha egyetlenegyszer kiürülne a feje és átadná magát az életnek anélkül, hogy a végén még mindig irányítani akarná, majd pedig amint ez az érzés véget ér ismét meg kell küzdenie az egójával és annak sérelmeivel, csak már boldog és elégedett az a bizonyos része. Ha ennyire érdekli a dolog és nem sértem meg vele, talán találnia kéne két férfit, akit megnézhet.*Gondolatmenetét azonban hamar eltereli egy újdonságnak valószínűleg nem szánt megjegyzés*
- Nőként kezelt?! Elnézést tudtam, hogy nem tisztel, de hogy még a nőként is... ~Egyáltalán hogy bánhat így valakivel aki a szemében nőnek számít? Átkozott irányításmámiás, tömött vállú lovas k... ami pedig a folyó dolgokat illeti, valójában kimondottan izgalmas és nem csak két hely van hozzá, hogy hol végezzen a partner. Emlékszem amikor a hasába masszíroztam annak a szőkének... Mi a fene most meg kezet nyújt?~ *azért elfogadja, már csak a tapasztalat megszerzésének kedvéért is*
- Éltem én eleget, nem kell nekem több férfi meg a keresésükkel kezdődő gondjaik. Én már csak a nyugdíjat tervezgetem nagy túlzással *nevet fel*
- Mi elfek amúgy is halottak lennénk már emberként ilyen korral. *Ezzel szépem bele is vesznek a csendbe. Dalaf gondolatai elkalandoznak arra mikorra is láthatja újból kislányát, végig járja lelkiszemével a leendő házukat és érzi az anyjának adott ölelést, amivel köszönetet mond mindenért. Ebből a gyönyörű képből rázza fel a másik a hangja. ~Hogy hová akar menni és kérdem én mi a faszért?! Átkozott némber, megint azokkal a lenéző szemeivel jön itt nekem miközben halottakat akar háborgatni! Azonban még soha nem voltam efféle helyen és a mágia, a fenébe is érdekes lehet, de gyerekem van!~*
- Ott akarja elrejteni a holttestemet? *mered a nőre jó hosszú ideig komoly tekintettel*
- Elkísérem, de az ön lelkén szárad, ha a lányom árván nő fel. Csakhogy tudja, ha úgy adódik én nagyon gonosz halott leszek. Oh és azért jobb leszögezni, nem vállalok pajzán dolgokat efféle helyeken.
833. hozzászólás ezen a helyszínen: Világítótorony
Üzenet elküldve: 2022-06-29 17:37:35
Üzenet elküldve: 2022-06-29 17:37:35
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 306
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 306
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
// Újra úton //
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
* Saját határai emlegetésére, csak megemeli a szemöldökét. Nem fog fennakadni ezen most.*
- Csak nem kényelmetlenebb téma a sellőlét, a magánéletinél?* Kérdez rá, de a válasz már nem változtat továbbiakon. Kérdése mélyebb sebet ejt, mint bármely penge, és jobban fáj, mint égő vas. Cserébe pénzt ígér neki, ami ugyan nem minden, de mégis elég jó motiváló eszköz.*
~ Ez az! ~* Majdnem felkiált örömében. Mellé is guggol, de még közelebb is hajol, hogy még véletlenül se hagyjon ki egyetlen kósza mondatott se. Szinte remeg a gyönyörtől, ahogy hallja miket mond a vörös. Még az ajkába is harap.*
- Jaj, a férfiak és az ő irányítási vágyuk. Én mondjuk kifejezetten szeretem ezt a harcot. Egy férfi legyen heves és vad.* Nem valami érzéki típus, sejtheti Dalaf, ha nem szűz a lány, akkor olyan, mint egy állat az ágyban. Vagyis ott is olyan. Tovább folytatódik a mesélés, amitől még inkább lázba jön a szöszi. Vörös lesz az arca, ami látható, de még be is nedvesedik ezektől a szavaktól, ami nem látható. Izeg mozog fészkelődik, mint aki be van sózva. Magától értetődik, hogy arra vágyakozik, hogy fojtassa tovább.*
- Ó, pedig kíváncsi lettem volna kis úri fiúcskára.* Csalódottan konyul le a kis szája egy pillanatra, de folytatja tovább.*
- Olajtól csúszós testek.* Harap megint ajkaiba, miközben igyekszik nem megzavarni Dalafot, de mégis kiszalad a sok kérdés.*
- Benne voltál? Nőben is voltál már így? Melyik a jobb? Volt ő is benned? Milyen volt?* A végére az is kiderül, hogy ez már elmúlt. De a végére még mond valamit az elf, amiben Nixa magára ismer.*
- Aztán majdnem egy nő ölt meg. Egy faszfej, aki megpróbált nőként kezelni.* Dobja oda ezeket a szavakat. aztán látványosan elfintorodik.*
- Ble. Milyen megalázó. A hajadba markol és ledominál, mint valami állatott. Aztán meg vagy az arcodra vagy a szádba folyik. Undorító. Nőknél ez más, de férfiaknál.* Fel is tápászkodik, ez mindig kiborítja. Viszont tartja a szavát. Egy újabb 100 aranyas erszény gazdája leszDalaf a tűzdémon.
*
- Megdolgoztál érte, a végén még összeszedsz tőlem egy házra valót.* Nyújtja a kezét, hogy felhúzza a férfit. Talán mégiscsak nézi valamibe. Viszont ezután a kilátó széléhez sétál és újból a tengert kezdi el kémlelni.*
- Nincs hozzá közöm, de talán mégse kéne elengedni ezt a dolgot. Talán alkalmi kapcsolatokat létesíthetnél, ha találsz valakit. A házasság csak problémákat szül, de az életet szabad még élvezni, de ez a te dolgod.* Tova sétál a másik oldalra, ami a kikötőre néz. Azt kezdi el szótlanul nézni. Elmerül a hely látképében egy jó darabig. Majd csak nagy sokára szólal meg.*
- Sokat hallottam már a Vérkertről. Látni akarom azt a helyet. Van elég bátorságod eljönni velem oda?* Pillantása kihívó, mintha nem nézni ki ebből a mihaszna elfből, hogy ilyesmit meg mer csinálni.*
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
* Saját határai emlegetésére, csak megemeli a szemöldökét. Nem fog fennakadni ezen most.*
- Csak nem kényelmetlenebb téma a sellőlét, a magánéletinél?* Kérdez rá, de a válasz már nem változtat továbbiakon. Kérdése mélyebb sebet ejt, mint bármely penge, és jobban fáj, mint égő vas. Cserébe pénzt ígér neki, ami ugyan nem minden, de mégis elég jó motiváló eszköz.*
~ Ez az! ~* Majdnem felkiált örömében. Mellé is guggol, de még közelebb is hajol, hogy még véletlenül se hagyjon ki egyetlen kósza mondatott se. Szinte remeg a gyönyörtől, ahogy hallja miket mond a vörös. Még az ajkába is harap.*
- Jaj, a férfiak és az ő irányítási vágyuk. Én mondjuk kifejezetten szeretem ezt a harcot. Egy férfi legyen heves és vad.* Nem valami érzéki típus, sejtheti Dalaf, ha nem szűz a lány, akkor olyan, mint egy állat az ágyban. Vagyis ott is olyan. Tovább folytatódik a mesélés, amitől még inkább lázba jön a szöszi. Vörös lesz az arca, ami látható, de még be is nedvesedik ezektől a szavaktól, ami nem látható. Izeg mozog fészkelődik, mint aki be van sózva. Magától értetődik, hogy arra vágyakozik, hogy fojtassa tovább.*
- Ó, pedig kíváncsi lettem volna kis úri fiúcskára.* Csalódottan konyul le a kis szája egy pillanatra, de folytatja tovább.*
- Olajtól csúszós testek.* Harap megint ajkaiba, miközben igyekszik nem megzavarni Dalafot, de mégis kiszalad a sok kérdés.*
- Benne voltál? Nőben is voltál már így? Melyik a jobb? Volt ő is benned? Milyen volt?* A végére az is kiderül, hogy ez már elmúlt. De a végére még mond valamit az elf, amiben Nixa magára ismer.*
- Aztán majdnem egy nő ölt meg. Egy faszfej, aki megpróbált nőként kezelni.* Dobja oda ezeket a szavakat. aztán látványosan elfintorodik.*
- Ble. Milyen megalázó. A hajadba markol és ledominál, mint valami állatott. Aztán meg vagy az arcodra vagy a szádba folyik. Undorító. Nőknél ez más, de férfiaknál.* Fel is tápászkodik, ez mindig kiborítja. Viszont tartja a szavát. Egy újabb 100 aranyas erszény gazdája leszDalaf a tűzdémon.
*- Megdolgoztál érte, a végén még összeszedsz tőlem egy házra valót.* Nyújtja a kezét, hogy felhúzza a férfit. Talán mégiscsak nézi valamibe. Viszont ezután a kilátó széléhez sétál és újból a tengert kezdi el kémlelni.*
- Nincs hozzá közöm, de talán mégse kéne elengedni ezt a dolgot. Talán alkalmi kapcsolatokat létesíthetnél, ha találsz valakit. A házasság csak problémákat szül, de az életet szabad még élvezni, de ez a te dolgod.* Tova sétál a másik oldalra, ami a kikötőre néz. Azt kezdi el szótlanul nézni. Elmerül a hely látképében egy jó darabig. Majd csak nagy sokára szólal meg.*
- Sokat hallottam már a Vérkertről. Látni akarom azt a helyet. Van elég bátorságod eljönni velem oda?* Pillantása kihívó, mintha nem nézni ki ebből a mihaszna elfből, hogy ilyesmit meg mer csinálni.*
832. hozzászólás ezen a helyszínen: Világítótorony
Üzenet elküldve: 2022-06-28 23:12:24
Üzenet elküldve: 2022-06-28 23:12:24
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 104
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 104
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
// Újra úton //
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
~Még mindig a Sellőháznál van leragadva, meg sem lep a dolog. Élvezi, ha fölényeskedhet, vagyis fizethet~
- Azt hittem a magánéletemről beszélünk, nem a Sellő létről. Ott azért a legtöbb vendég tényleg nem térdelni jött, bár láttam már olyat, aki élvezi. Ha nem lennék régóta a szakmában még meg is sértené a férfiasságomat, hogy ennyire undorodik az ötlettől, de így mint mondtam csak betudom a saját határainak. *~Már csak az érdekelne arról mit gondol, hogy máshová dugják belé a dolgot, de a végén meghalok, ha megkérdezem~ ezzel valószínűleg le is tudják a témát, amit egy újabb követ. Dalaf persze nem először válaszol hasonlóra, de a szöszitől ez igencsak meglepő a számára. Sőt! A végére még profihoz nem méltó módon merül a gondolataiba és ezzel elrontja a gyorsan tervezett lezárását. a fejében pedig jókora káromlások indulnak meg míg ezt realizálja. ~Kétkapura, hogy mi? Ő ezt meg honnan... Oh hogy az a kurva élet! Ezt hangosan kimondtam~ a nő pedig ijesztően lelkes. ~Komolyan mi a fene... Már az sem lepne meg, ha benyögi, hogy valami durva nőfaló. Szabadidejében meg kikötöz néhány férfit~*
- Hatalmas szerencséje, hogy valamire való házat akarok venni... ~Perverz nőszemély~
- Viszont én ehhez már inkább leülnék *pontosabb szó hozzá az ezt követő földre roskadás ~Na Dalaf most találd ki hol kezdjed~*
- Kezdem az általánosítással. A férfiak általában szégyentelen, nagyravágyó lények, beteges irányítási kényszerrel. Ritka az, ha valamelyik behódol a másiknak. Általában véget nem érő dominancia harcot érdemes elképzelnie, amolyan agresszív adok-kapok játékkal. Általában senki nem vallja be, hogy élvez mondjuk pont térdelni is, de valójában megőrjíti őket. Ami nem is csoda, általában az épp kiszolgált fél igazán mocskos szavakkal bátorít és pontosan tudja, hogy erre minden férfi izgul. Utána nem igazán szokott senki összebújni, néha elhangzik egy-két vicc, hogy mennyivel könnyebb lenne egy férfivel összeházasodni, de nem gondolják komolyan. Kimarad a romantika. *Itt megáll és megvárja a nő reakcióját*
- Én nem voltam túl sok férfival, mert valljuk be egy sem jár a kapudra játszok táblával, plusz a legtöbb nem éppen vonzó lény és egy idő után kipróbáltad, de nem kell amit ad. Mégis ismertem egy kivételt és hülye voltam, hogy nem használtam ki. Elég fiatal voltam még, ahogy ő is. Annak a háznak volt az örököse, ahol lovászfiúként dolgoztam. Amolyan kedves, soha nem dolgozott fiú volt. Az a lágy úri beütéssel, aki mindig óvatosan kíváncsiskodott mi van a szobáján kívül. Röviden, összebarátkoztunk és életemben először észrevettem, hogy egy másik hím felfigyelt rám, szörnyen titkolta. Vele én irányítottam és ő annyira ügyetlen volt, de lágy. Hosszan csókolóztam vele a pajtában, az ölembe ültettem és csak tapogatóztunk. A dolgok egyszerűen nem mentek soha tovább és ennyi. Vége lett. Utána még forrt bennem a kíváncsiság és akkor ismertem meg az általánosított fajta férfiakat. Egyszer egybe teljesen bele is temetkeztem, de nem nevezném kivételnek. Ugyanolyan típus volt, mint a többi. Még úgy is engedett magába, hogy ő akart irányítani. Konkrétan magára locsolt egy folyékony franc tudja már mit, akkor nem érdekelt, csak tudtam, hogy kell és megragadta a kezemet, benne volt az ujjam és aztán tovább marcangoltuk egymást. *itt rásandít a nőre, hogy tovább részletezze e, majd ha úgy látja, hogy igen, akkor folytatja*
- A férfiak sokkal szűkebbek, de ugyanolyan forróak. Viszont jobban bírják a fájdalmat és van egy pont bennük, ami aztán ráveszi őket a többire, de ezt nem akarnád bárkivel megtenni. Csak aki tiszta és valamennyivel... más? Nem tudom megfogalmazni. Szóval végül teljesen rám nehezedett és az a súly az hiányzik a nőkkel... én pedig már nem csak az ujjammal élveztem őt. Aztán mikor kezdte elveszteni a fejét és a büszkeségét lenyomtam és talán egy kissé a matracba veszett. *itt büszkén elvigyorodik*
- Más érzés mint egy nővel, bármit is csinálsz, de én nagyon régen még a tapasztalatok elején úgy döntöttem, hogy ez elég volt. Nem akarok meghalni, erőszak áldozata lenni, pletykákat hallgatni vagy faszfejekkel véletlen összekerülni. Sok férfi akart már az évek során nőként kezelni, ami kiborító. Egynek sem hagynám. Nem érdekel, ha vonzónak találják, hogy hosszú a hajam vagy lágyabb a bőröm. Nem adják meg sem a tiszteletet sem a törődést, ezért nem is engedtem soha egyet sem, hogy végig vigye rajtam a dolgokat. Amúgy nem érezném, hogy elvenne a férfiasságomból. A térdelés viszont nagyon is rendben van, szeretem ahogy remegnek és a hajamba kapnak vagy könyörögnek, hogy folytassam, ez a kézimunkára is igaz. Ráadásul a hangjuk mély, a nyakhoz hajolva libabőrt okoz. Néha még kacérkodom a gondolatukkal, de az semmiség. Oh és nincs típusom, de engem sem vonzanak azok, akik a hölgyek szemében is csúnyák vagy taszítóak. Van még kérdése? *mert ő megpróbált minél gyorsabban túl lenni rajta*
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
~Még mindig a Sellőháznál van leragadva, meg sem lep a dolog. Élvezi, ha fölényeskedhet, vagyis fizethet~
- Azt hittem a magánéletemről beszélünk, nem a Sellő létről. Ott azért a legtöbb vendég tényleg nem térdelni jött, bár láttam már olyat, aki élvezi. Ha nem lennék régóta a szakmában még meg is sértené a férfiasságomat, hogy ennyire undorodik az ötlettől, de így mint mondtam csak betudom a saját határainak. *~Már csak az érdekelne arról mit gondol, hogy máshová dugják belé a dolgot, de a végén meghalok, ha megkérdezem~ ezzel valószínűleg le is tudják a témát, amit egy újabb követ. Dalaf persze nem először válaszol hasonlóra, de a szöszitől ez igencsak meglepő a számára. Sőt! A végére még profihoz nem méltó módon merül a gondolataiba és ezzel elrontja a gyorsan tervezett lezárását. a fejében pedig jókora káromlások indulnak meg míg ezt realizálja. ~Kétkapura, hogy mi? Ő ezt meg honnan... Oh hogy az a kurva élet! Ezt hangosan kimondtam~ a nő pedig ijesztően lelkes. ~Komolyan mi a fene... Már az sem lepne meg, ha benyögi, hogy valami durva nőfaló. Szabadidejében meg kikötöz néhány férfit~*
- Hatalmas szerencséje, hogy valamire való házat akarok venni... ~Perverz nőszemély~
- Viszont én ehhez már inkább leülnék *pontosabb szó hozzá az ezt követő földre roskadás ~Na Dalaf most találd ki hol kezdjed~*
- Kezdem az általánosítással. A férfiak általában szégyentelen, nagyravágyó lények, beteges irányítási kényszerrel. Ritka az, ha valamelyik behódol a másiknak. Általában véget nem érő dominancia harcot érdemes elképzelnie, amolyan agresszív adok-kapok játékkal. Általában senki nem vallja be, hogy élvez mondjuk pont térdelni is, de valójában megőrjíti őket. Ami nem is csoda, általában az épp kiszolgált fél igazán mocskos szavakkal bátorít és pontosan tudja, hogy erre minden férfi izgul. Utána nem igazán szokott senki összebújni, néha elhangzik egy-két vicc, hogy mennyivel könnyebb lenne egy férfivel összeházasodni, de nem gondolják komolyan. Kimarad a romantika. *Itt megáll és megvárja a nő reakcióját*
- Én nem voltam túl sok férfival, mert valljuk be egy sem jár a kapudra játszok táblával, plusz a legtöbb nem éppen vonzó lény és egy idő után kipróbáltad, de nem kell amit ad. Mégis ismertem egy kivételt és hülye voltam, hogy nem használtam ki. Elég fiatal voltam még, ahogy ő is. Annak a háznak volt az örököse, ahol lovászfiúként dolgoztam. Amolyan kedves, soha nem dolgozott fiú volt. Az a lágy úri beütéssel, aki mindig óvatosan kíváncsiskodott mi van a szobáján kívül. Röviden, összebarátkoztunk és életemben először észrevettem, hogy egy másik hím felfigyelt rám, szörnyen titkolta. Vele én irányítottam és ő annyira ügyetlen volt, de lágy. Hosszan csókolóztam vele a pajtában, az ölembe ültettem és csak tapogatóztunk. A dolgok egyszerűen nem mentek soha tovább és ennyi. Vége lett. Utána még forrt bennem a kíváncsiság és akkor ismertem meg az általánosított fajta férfiakat. Egyszer egybe teljesen bele is temetkeztem, de nem nevezném kivételnek. Ugyanolyan típus volt, mint a többi. Még úgy is engedett magába, hogy ő akart irányítani. Konkrétan magára locsolt egy folyékony franc tudja már mit, akkor nem érdekelt, csak tudtam, hogy kell és megragadta a kezemet, benne volt az ujjam és aztán tovább marcangoltuk egymást. *itt rásandít a nőre, hogy tovább részletezze e, majd ha úgy látja, hogy igen, akkor folytatja*
- A férfiak sokkal szűkebbek, de ugyanolyan forróak. Viszont jobban bírják a fájdalmat és van egy pont bennük, ami aztán ráveszi őket a többire, de ezt nem akarnád bárkivel megtenni. Csak aki tiszta és valamennyivel... más? Nem tudom megfogalmazni. Szóval végül teljesen rám nehezedett és az a súly az hiányzik a nőkkel... én pedig már nem csak az ujjammal élveztem őt. Aztán mikor kezdte elveszteni a fejét és a büszkeségét lenyomtam és talán egy kissé a matracba veszett. *itt büszkén elvigyorodik*
- Más érzés mint egy nővel, bármit is csinálsz, de én nagyon régen még a tapasztalatok elején úgy döntöttem, hogy ez elég volt. Nem akarok meghalni, erőszak áldozata lenni, pletykákat hallgatni vagy faszfejekkel véletlen összekerülni. Sok férfi akart már az évek során nőként kezelni, ami kiborító. Egynek sem hagynám. Nem érdekel, ha vonzónak találják, hogy hosszú a hajam vagy lágyabb a bőröm. Nem adják meg sem a tiszteletet sem a törődést, ezért nem is engedtem soha egyet sem, hogy végig vigye rajtam a dolgokat. Amúgy nem érezném, hogy elvenne a férfiasságomból. A térdelés viszont nagyon is rendben van, szeretem ahogy remegnek és a hajamba kapnak vagy könyörögnek, hogy folytassam, ez a kézimunkára is igaz. Ráadásul a hangjuk mély, a nyakhoz hajolva libabőrt okoz. Néha még kacérkodom a gondolatukkal, de az semmiség. Oh és nincs típusom, de engem sem vonzanak azok, akik a hölgyek szemében is csúnyák vagy taszítóak. Van még kérdése? *mert ő megpróbált minél gyorsabban túl lenni rajta*
831. hozzászólás ezen a helyszínen: Világítótorony
Üzenet elküldve: 2022-06-28 17:57:59
Üzenet elküldve: 2022-06-28 17:57:59
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 306
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 306
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
// Újra úton //
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
* Elkanyarodik a beszélgetés nem csak az út. Nixa pofátlanul bombázza olyan kérdésekkel a férfit, amihez nem biztos, hogy volna bármi köze. Aztán pedig megbotránkozik a hallottak egyik részén.*
- Térdeljen a férfi, de én nem fogok. Mondhatsz amit akarsz, de én nem fogom senki farkát a számba venni. Pfee! Én, ha fizetnék egy sellőért, akkor szolgáltatást veszek.* Szúrja oda kurtán, éppen csak azt nem mondja ki, hogy nem tartja magával egyenrangúnak a megvásárolt hímet. Közben elindulnak felfelé is. Itt éri a vöröst az ő legpofátlanabb kérdése. Azért látható rajta, hogy meglepődött. Most az egyszer egy pillanatra el is szégyelli magát, egy pillanatra, mert sokkal kíváncsibb a válaszra, de csalódást okoznak neki.*
- Ezt sajnálattal hallom. Pedig biztos kapós lettél volna.* Húzza el a száját, mert ez a kérdés nagyon foglalkoztatta. Wylnurana istennőnek hála, viszont a férfi csak elszólja magát ott fent. Hirtelen nem fogja fel a hallottakat a lovagnő, annyira megbabonázza a látvány, ami odafent éri. Pedig szólna, csak ez a látvány még őt is magával ragadja egy időre. Mintha meg sem hallotta volna, de hallotta ő. Amint pedig szóhoz jut máris letámadja, mint valami csintalan gyermek.*
- Wáó! Szóval mégis két kapura játszol? Ez olyan izgalmas.* Lelkendezik.* Két nő tudja, hogy mire van szüksége. Ez a férfiaknál, hogy megy? Te szoktad csinálni, vagy neked csinálják. Mondd el! Fizetek is érte.* Csak úgy csillognak a szemei, közben meg csúnyán belegázol a másik magánszférájába, de legalább nem olyan merev, mint szokott.*
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
* Elkanyarodik a beszélgetés nem csak az út. Nixa pofátlanul bombázza olyan kérdésekkel a férfit, amihez nem biztos, hogy volna bármi köze. Aztán pedig megbotránkozik a hallottak egyik részén.*
- Térdeljen a férfi, de én nem fogok. Mondhatsz amit akarsz, de én nem fogom senki farkát a számba venni. Pfee! Én, ha fizetnék egy sellőért, akkor szolgáltatást veszek.* Szúrja oda kurtán, éppen csak azt nem mondja ki, hogy nem tartja magával egyenrangúnak a megvásárolt hímet. Közben elindulnak felfelé is. Itt éri a vöröst az ő legpofátlanabb kérdése. Azért látható rajta, hogy meglepődött. Most az egyszer egy pillanatra el is szégyelli magát, egy pillanatra, mert sokkal kíváncsibb a válaszra, de csalódást okoznak neki.*
- Ezt sajnálattal hallom. Pedig biztos kapós lettél volna.* Húzza el a száját, mert ez a kérdés nagyon foglalkoztatta. Wylnurana istennőnek hála, viszont a férfi csak elszólja magát ott fent. Hirtelen nem fogja fel a hallottakat a lovagnő, annyira megbabonázza a látvány, ami odafent éri. Pedig szólna, csak ez a látvány még őt is magával ragadja egy időre. Mintha meg sem hallotta volna, de hallotta ő. Amint pedig szóhoz jut máris letámadja, mint valami csintalan gyermek.*
- Wáó! Szóval mégis két kapura játszol? Ez olyan izgalmas.* Lelkendezik.* Két nő tudja, hogy mire van szüksége. Ez a férfiaknál, hogy megy? Te szoktad csinálni, vagy neked csinálják. Mondd el! Fizetek is érte.* Csak úgy csillognak a szemei, közben meg csúnyán belegázol a másik magánszférájába, de legalább nem olyan merev, mint szokott.*
830. hozzászólás ezen a helyszínen: Világítótorony
Üzenet elküldve: 2022-06-16 01:00:13
Üzenet elküldve: 2022-06-16 01:00:13
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 29
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 29
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
* Az utolsó kikötői hajót is maga után hagyja és néhány perc néma sétálást követően eléri a világítótornyot. Nem settenkedik, de próbál feltűnésmentes maradni, hiszen kikapcsolódni jött ide, nem ismeretlen alakokkal bájologni. Főleg nem egy ilyen nap után. Úgyhogy keres magának egy csendesebb zugot, ami legalább részben szélárnyékban van, hogy a tengeri fuvallat ne fújja arcába a sós vízcseppeket és ténylegesen el tudjon lazulni. Ha ezt a helyet megtalálta, hátát egy nagyobb sziklának támasztva leül és a végtelennek tűnő tengert és a fölötte repkedő tengeri madarakat kezdi pásztázni.
~ Talán mégiscsak be kéne próbálkoznom valamelyik bűnbandánál. Csakhogy… Semmihez sem értek. A Patkányoknak nem kellenék, legfeljebb ágyasnak. Biztos akad még más is, aki társakat keres ebben a nyomorult porfészekben! ~ Tűnődik magában. A kék égen vitorlázó madarakat figyeli és sikoltozásukat hallgatva eszébe jut egy régi mondóka. Nem emlékszik, hogy kitől és mikor hallotta, de olyan sok lehetőség nincs, ezért önkéntelenül is anyjával azonosítja az éneket. Magában dünnyögve próbálja felidézni a szövegét, de csak foszlányok ugranak be. Ellenben a dallama tisztán megmaradt, legalábbis nincs, aki kijavítsa, így jónak tűnik. *
Szép kék égen sirály száll…
…Bontsad már a vitorlát…
…Erős szélben feszülne…
…Elhajóznánk messzire.
~ Talán mégiscsak be kéne próbálkoznom valamelyik bűnbandánál. Csakhogy… Semmihez sem értek. A Patkányoknak nem kellenék, legfeljebb ágyasnak. Biztos akad még más is, aki társakat keres ebben a nyomorult porfészekben! ~ Tűnődik magában. A kék égen vitorlázó madarakat figyeli és sikoltozásukat hallgatva eszébe jut egy régi mondóka. Nem emlékszik, hogy kitől és mikor hallotta, de olyan sok lehetőség nincs, ezért önkéntelenül is anyjával azonosítja az éneket. Magában dünnyögve próbálja felidézni a szövegét, de csak foszlányok ugranak be. Ellenben a dallama tisztán megmaradt, legalábbis nincs, aki kijavítsa, így jónak tűnik. *
Szép kék égen sirály száll…
…Bontsad már a vitorlát…
…Erős szélben feszülne…
…Elhajóznánk messzire.
829. hozzászólás ezen a helyszínen: Világítótorony
Üzenet elküldve: 2022-06-15 16:11:14
Üzenet elküldve: 2022-06-15 16:11:14
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 104
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 104
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
// Újra úton //
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*~A sós tengeri levegő mi?~*
- Belegondolva lehet benne valami. *mosolyodik el, majd belevágnak egy igencsak pikás témába. Nem tudja nem észrevenni, hogy a nő bizony az ajkába is beleharap. Hirtelen egy ingatag másodpercben még az is átfut a fején, hogy a másiknak tetszhet amit mondott. Azonban ez a gondolat hamar elveszik. ~Undorító és megalázó, hogy mi van? Oh Dalaf, hogy most ne ölesd meg magadat~*
- A férfi is térdelhet. Jó párszor én is leszoktam. Az egész akkor válik megalázóvá, ha nem tiszteled a másikat. Az én partnereim azonban akkor és ott egyenlőek velem, teljesen mindegy ki térdel vagy irányít. Egyszer egy idősebb kolléganőm mondta azt, hogy valójában annál van a gyeplő, aki adott esetben engedelmesnek tűnik. Hiszen ha ő nem akarja, az egész megáll. Legalábbis nálam így van és így is kéne lennie. Azok már az ön saját határai, hogy mit tart „gusztustalannak”. Szerinte megérinteni bárhogy is a másikat soha nem lesz az, bár ez csak az én nézőpontom. Mindez amúgy is csakakkor nyer igazán értelmet, ha egyszer megkedvel valakit. Lehet ezért beszélget a legtöbb sellő is a vendégeikkel. Kell ott a nyilvánvaló illúzió. Még ha csak a hatoda is a rendesnek. Kis szerencsével. *Arra inkább nem reagál, hogy a szöszi mit tud elképzelni vagy mit sem. Azonban valami még átfut a fején még, ha magában is tartja azt. ~Egyre biztosabb vagyok benne, hogy szűz. Ami azért bevallom meglep. Olyan magabiztosnak tűnt egészen eddig, de ha belegondolok így is logikus. Senki nem elég jó hozzá. Túl büszke is. Talán, ha férfi lenne más lenne az egész~*
- Rendben, menjünk hát. *engedelmesen követi a másikat. Majd majdhogy félrenyeli saját nyálát is az ezt követő kérdés végett. ~Nem kell tudnia, csak bajom lenne belőle. Meg amúgy is maga a kérdés a többire nem tér ki. ~*
- Soha nem volt férfi vendégem a Sellőházban. Sőt! Azzal a feltétellel egyeztem meg velük, hogy egyet sem szolgálok ki. *Nem hazudott. A másik pedig már más végett merül áhítat alá. A saját gondolatai is elkalandoznak.*
- Ez nem az a világ, ahol megengedhetem, hogy szeressem őket. *motyogja maga elé és észre sem veszi, hogy mindezt hangosan kimondta. Rég elengedte már ezt az egészet. Egyszer régen talán még kedvelt is valakit az a néhány hím közül, talán pont hogy az elsőt, de az régen volt és vége van már. Ő pedig ugyanannyira boldog az asszonyokkal is, csak legalább nem kell annyira féltenie magát miatta az utcán. Na meg esetleg a másikat. Miért keresne bonyodalmakat? Ha nagyon akarná a dolgot, akkor is ott lenne a fantáziája. Ebben a változásban ő sem hisz. Még a jóságos férfiakban sem nagyon. *
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*~A sós tengeri levegő mi?~*
- Belegondolva lehet benne valami. *mosolyodik el, majd belevágnak egy igencsak pikás témába. Nem tudja nem észrevenni, hogy a nő bizony az ajkába is beleharap. Hirtelen egy ingatag másodpercben még az is átfut a fején, hogy a másiknak tetszhet amit mondott. Azonban ez a gondolat hamar elveszik. ~Undorító és megalázó, hogy mi van? Oh Dalaf, hogy most ne ölesd meg magadat~*
- A férfi is térdelhet. Jó párszor én is leszoktam. Az egész akkor válik megalázóvá, ha nem tiszteled a másikat. Az én partnereim azonban akkor és ott egyenlőek velem, teljesen mindegy ki térdel vagy irányít. Egyszer egy idősebb kolléganőm mondta azt, hogy valójában annál van a gyeplő, aki adott esetben engedelmesnek tűnik. Hiszen ha ő nem akarja, az egész megáll. Legalábbis nálam így van és így is kéne lennie. Azok már az ön saját határai, hogy mit tart „gusztustalannak”. Szerinte megérinteni bárhogy is a másikat soha nem lesz az, bár ez csak az én nézőpontom. Mindez amúgy is csakakkor nyer igazán értelmet, ha egyszer megkedvel valakit. Lehet ezért beszélget a legtöbb sellő is a vendégeikkel. Kell ott a nyilvánvaló illúzió. Még ha csak a hatoda is a rendesnek. Kis szerencsével. *Arra inkább nem reagál, hogy a szöszi mit tud elképzelni vagy mit sem. Azonban valami még átfut a fején még, ha magában is tartja azt. ~Egyre biztosabb vagyok benne, hogy szűz. Ami azért bevallom meglep. Olyan magabiztosnak tűnt egészen eddig, de ha belegondolok így is logikus. Senki nem elég jó hozzá. Túl büszke is. Talán, ha férfi lenne más lenne az egész~*
- Rendben, menjünk hát. *engedelmesen követi a másikat. Majd majdhogy félrenyeli saját nyálát is az ezt követő kérdés végett. ~Nem kell tudnia, csak bajom lenne belőle. Meg amúgy is maga a kérdés a többire nem tér ki. ~*
- Soha nem volt férfi vendégem a Sellőházban. Sőt! Azzal a feltétellel egyeztem meg velük, hogy egyet sem szolgálok ki. *Nem hazudott. A másik pedig már más végett merül áhítat alá. A saját gondolatai is elkalandoznak.*
- Ez nem az a világ, ahol megengedhetem, hogy szeressem őket. *motyogja maga elé és észre sem veszi, hogy mindezt hangosan kimondta. Rég elengedte már ezt az egészet. Egyszer régen talán még kedvelt is valakit az a néhány hím közül, talán pont hogy az elsőt, de az régen volt és vége van már. Ő pedig ugyanannyira boldog az asszonyokkal is, csak legalább nem kell annyira féltenie magát miatta az utcán. Na meg esetleg a másikat. Miért keresne bonyodalmakat? Ha nagyon akarná a dolgot, akkor is ott lenne a fantáziája. Ebben a változásban ő sem hisz. Még a jóságos férfiakban sem nagyon. *
828. hozzászólás ezen a helyszínen: Világítótorony
Üzenet elküldve: 2022-06-15 14:49:12
Üzenet elküldve: 2022-06-15 14:49:12
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 306
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 306
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
// Újra úton //
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
- Biztos a sós tengeri levegőtől lesznek ilyenek.* Bazsalyog az orra alatt. Ebből a levegőből pedig bőven van itt. Nixa tüdejét csordultig szívja vele, főleg, ahogy a sós bércek mellett lépkednek. Lehet ettől a levegődtől nem csak veszélyesek, de kíváncsiak is lesznek a nők errefelé, Nixomia biztosan, mert a férfi szexuális vágyairól faggatja. Dalaf pedig mesél, tehetne is mást, amikor azért fogadta fel, hogy szórakoztassa az úton. Nem várt sokat tőle, de mégis meglepő választ kap. Kíváncsian hallgatja végig, sőt még alsó ajkaiba is bele harap önkéntelenül is egy kicsit, ahogy bővebben elkezdi a vörös kifejteni.A térdepeléses résznél arca kicsit megrándul, de mégsem vág bele. Kivárja, amíg befejezi. Mintha az arca kicsit még bele is pirult volna a hallottakba, vagy ez csak az emelkedő miatt van?*
- Megalázó, hogy egy nő térdepeljen bármelyik férfi lábai előtt. Ahogyan az is , hogy a szájába vegye. Gusztustalan.* Vág fancsali pofát.* Amiket meg itt elsoroltál, hát elég nehéz elképzelni egy ilyen nyegle elftől.* Kételkedve pillant rá, hogy végig mérje, pedig ezt már biztos megtette párszor. Erről jut eszébe egy gondolat, amire rögtön lángvörös lesz az arca. El is fordítja rögtön a fejét, hogy tengert kezdje el fürkészni. Utána meg már a lovát kell kikötnie. Addig szótlan marad.*
- Menjünk fel a toronyba, látni szeretném a panorámát.* Szól és egyben indul el befelé. Látszik, hogy egy kérdés most még kikívánkozik belőle, amit végül fel is tesz felfelé menet.*
- Aztán ööö... ott a Sellőházban volt dolgod másokkal is, mármint tudod nem nőkkel, hanem olyan másfajta igényekkel?* Valamiért ez a kérdés elég nehezen kívánkozott ki belőle, pedig tőle biztosan kitelt volna egy olyan fapofás bunkó megjegyzés. Valamiért ez a kérdés különösen izgatja a lány fantáziáját. Ha kap is választ az út végén majd minden mellékvágányra kerül, mert a láng mellé érve a panoráma látványa fog előtérbe kerülni, ami egy pár pillanatra magával ragadja. Csak nézi a békésen hullámzó tenger némán.*
- Oly nyugodt, és békés, de mégis tud vad és szeszélyes lenni.* Szól áhítattól ittas hangon.*
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
- Biztos a sós tengeri levegőtől lesznek ilyenek.* Bazsalyog az orra alatt. Ebből a levegőből pedig bőven van itt. Nixa tüdejét csordultig szívja vele, főleg, ahogy a sós bércek mellett lépkednek. Lehet ettől a levegődtől nem csak veszélyesek, de kíváncsiak is lesznek a nők errefelé, Nixomia biztosan, mert a férfi szexuális vágyairól faggatja. Dalaf pedig mesél, tehetne is mást, amikor azért fogadta fel, hogy szórakoztassa az úton. Nem várt sokat tőle, de mégis meglepő választ kap. Kíváncsian hallgatja végig, sőt még alsó ajkaiba is bele harap önkéntelenül is egy kicsit, ahogy bővebben elkezdi a vörös kifejteni.A térdepeléses résznél arca kicsit megrándul, de mégsem vág bele. Kivárja, amíg befejezi. Mintha az arca kicsit még bele is pirult volna a hallottakba, vagy ez csak az emelkedő miatt van?*
- Megalázó, hogy egy nő térdepeljen bármelyik férfi lábai előtt. Ahogyan az is , hogy a szájába vegye. Gusztustalan.* Vág fancsali pofát.* Amiket meg itt elsoroltál, hát elég nehéz elképzelni egy ilyen nyegle elftől.* Kételkedve pillant rá, hogy végig mérje, pedig ezt már biztos megtette párszor. Erről jut eszébe egy gondolat, amire rögtön lángvörös lesz az arca. El is fordítja rögtön a fejét, hogy tengert kezdje el fürkészni. Utána meg már a lovát kell kikötnie. Addig szótlan marad.*
- Menjünk fel a toronyba, látni szeretném a panorámát.* Szól és egyben indul el befelé. Látszik, hogy egy kérdés most még kikívánkozik belőle, amit végül fel is tesz felfelé menet.*
- Aztán ööö... ott a Sellőházban volt dolgod másokkal is, mármint tudod nem nőkkel, hanem olyan másfajta igényekkel?* Valamiért ez a kérdés elég nehezen kívánkozott ki belőle, pedig tőle biztosan kitelt volna egy olyan fapofás bunkó megjegyzés. Valamiért ez a kérdés különösen izgatja a lány fantáziáját. Ha kap is választ az út végén majd minden mellékvágányra kerül, mert a láng mellé érve a panoráma látványa fog előtérbe kerülni, ami egy pár pillanatra magával ragadja. Csak nézi a békésen hullámzó tenger némán.*
- Oly nyugodt, és békés, de mégis tud vad és szeszélyes lenni.* Szól áhítattól ittas hangon.*
827. hozzászólás ezen a helyszínen: Világítótorony
Üzenet elküldve: 2022-06-12 18:22:58
Üzenet elküldve: 2022-06-12 18:22:58
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 104
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 104
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
// Újra úton //
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*~Egy dolog érdekelne? Tényleg? Egyetlenegy? Talán a férfiak már nem is tudják, hogy vágyhatnának másra, de ha még is megtennék, önök miatt nem kapnák meg. Pedig van aki tenne érte. Meglepően sok tenne érte. ~*
- Noha még nem vágták el egy szeretőm nyakát sem, így sem szeretem ezt a helyet. Tudja, errefelé a nők a szokásosnál is veszélyesebbek *Finom célzásként rá is somolyog a szöszire. Végig hallgatja a nő istenítését, természetesen saját maga felé, majd végre valahára nyugodt szívvel kezd szégyentelen gondolataiba. Mindarra azonban egyáltalán nem számít, hogy Nix faarcot vágva képes rákérdezni a szexuális szokásaira és vágyaira. Az meg egyenesen megsérti amit ezek után feltételeznek róla. Fel is nevet rajta. *
- Elvesztené a fogadást. Nem tagadom, vannak érzelmeim, de azok nem tesznek egy unalmas, papucs fószerré, aki harmatként kezeli a partnereit. Ha ennyire érdekli mesélek, de ne pofozzon meg. Szeretem a pimasz nőket. ~A pimasz férfiakat is~ Az egész akkor válik izgalmassá, ha van benne harc. Vadság. Csábítás, pimaszság, játék. Szeretek csókolózni, a falhoz szorítani egy meleg testet és magamköré tekerni a lábait. Harapjon meg, markoljon a hajamba és a fallal szemben találja magát. Szeretek büntetni. Fenekelni, harapni, nyomokat hagyni a másik testén. Időnként meg is kötözöm őket. Jó csomót kötök, de nem veszem el a másik erejét. Mindig is olyanokkal voltam együtt, ha nem dolgoztam, akik még előttem térdelve is szemtelenek maradtak. Tudni akarom, hogy a másik mit akar, el is várom, hogy elmondja mit érez és mikor. Szeretek örömöt okozni, amíg az nem lesz egyoldalú. A Sellőház előtt durvább igényeket szolgáltam ki, olyanokat, akik szerettek engedelmeskedni, néhányan élvezték a fájdalmat is. Gyertya, ostor... Ezért nem rajongok a magánéletemben. Én akarom érezni a másikat. A férfiasságom nem múlik azon, hogy felül vagyok e, de én szeretek irányítani. Tudja milyen szórakoztató mikor az orgazmus határán áll meg a kényeztetéssel? Azok a dühös, esdekelő arcok. Az ilyen partnereim tudták, hogy mire számítsanak. Végül nem maradtak elégedetlenek. Sőt! A várakoztatás csak jobbá teszi a dolgokat. Ha lekéne önnek írnom a kedvenceimből egy estét... A faltól tartana az ágyig. Rengeteg csókkal, szócsatával, némi paranccsal, harapással, teljes közelséggel. Szemkontaktus és hevesség jellemezné. Magával ez nem működne. Túlságosan szeretünk irányítani. Vagy tévedek? Egyébként megérkeztünk. *A férfi most aztán nagyon elégedett*
- Ha gondolja még kérdezhet.
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*~Egy dolog érdekelne? Tényleg? Egyetlenegy? Talán a férfiak már nem is tudják, hogy vágyhatnának másra, de ha még is megtennék, önök miatt nem kapnák meg. Pedig van aki tenne érte. Meglepően sok tenne érte. ~*
- Noha még nem vágták el egy szeretőm nyakát sem, így sem szeretem ezt a helyet. Tudja, errefelé a nők a szokásosnál is veszélyesebbek *Finom célzásként rá is somolyog a szöszire. Végig hallgatja a nő istenítését, természetesen saját maga felé, majd végre valahára nyugodt szívvel kezd szégyentelen gondolataiba. Mindarra azonban egyáltalán nem számít, hogy Nix faarcot vágva képes rákérdezni a szexuális szokásaira és vágyaira. Az meg egyenesen megsérti amit ezek után feltételeznek róla. Fel is nevet rajta. *
- Elvesztené a fogadást. Nem tagadom, vannak érzelmeim, de azok nem tesznek egy unalmas, papucs fószerré, aki harmatként kezeli a partnereit. Ha ennyire érdekli mesélek, de ne pofozzon meg. Szeretem a pimasz nőket. ~A pimasz férfiakat is~ Az egész akkor válik izgalmassá, ha van benne harc. Vadság. Csábítás, pimaszság, játék. Szeretek csókolózni, a falhoz szorítani egy meleg testet és magamköré tekerni a lábait. Harapjon meg, markoljon a hajamba és a fallal szemben találja magát. Szeretek büntetni. Fenekelni, harapni, nyomokat hagyni a másik testén. Időnként meg is kötözöm őket. Jó csomót kötök, de nem veszem el a másik erejét. Mindig is olyanokkal voltam együtt, ha nem dolgoztam, akik még előttem térdelve is szemtelenek maradtak. Tudni akarom, hogy a másik mit akar, el is várom, hogy elmondja mit érez és mikor. Szeretek örömöt okozni, amíg az nem lesz egyoldalú. A Sellőház előtt durvább igényeket szolgáltam ki, olyanokat, akik szerettek engedelmeskedni, néhányan élvezték a fájdalmat is. Gyertya, ostor... Ezért nem rajongok a magánéletemben. Én akarom érezni a másikat. A férfiasságom nem múlik azon, hogy felül vagyok e, de én szeretek irányítani. Tudja milyen szórakoztató mikor az orgazmus határán áll meg a kényeztetéssel? Azok a dühös, esdekelő arcok. Az ilyen partnereim tudták, hogy mire számítsanak. Végül nem maradtak elégedetlenek. Sőt! A várakoztatás csak jobbá teszi a dolgokat. Ha lekéne önnek írnom a kedvenceimből egy estét... A faltól tartana az ágyig. Rengeteg csókkal, szócsatával, némi paranccsal, harapással, teljes közelséggel. Szemkontaktus és hevesség jellemezné. Magával ez nem működne. Túlságosan szeretünk irányítani. Vagy tévedek? Egyébként megérkeztünk. *A férfi most aztán nagyon elégedett*
- Ha gondolja még kérdezhet.
826. hozzászólás ezen a helyszínen: Világítótorony
Üzenet elküldve: 2022-05-21 21:12:37
Üzenet elküldve: 2022-05-21 21:12:37
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 10
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 10
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
*A szél fogást keres a papíron, ám Aashryn határozottan tartja meg azt, hogy ismét átfuthassa a sorokat csak hogy felfrissítse memóriáját. Talán nem olyan szerencsés egy ilyen hosszú út után rögtön egy másiknak neki vágni, ideálisabb volna először megismerkednie ezzel a közeggel, ám ez egy olyan lehetőség, amit vétek lenne kihagynia.
Gondosan összehajtja a pergament és csizmájának szárába csúsztatja, majd szapora léptekkel elindul, mielőtt még bármiről is lekésne, és a hajó nélküle kötne ki.*
Gondosan összehajtja a pergament és csizmájának szárába csúsztatja, majd szapora léptekkel elindul, mielőtt még bármiről is lekésne, és a hajó nélküle kötne ki.*
825. hozzászólás ezen a helyszínen: Világítótorony
Üzenet elküldve: 2022-04-11 22:22:30
Üzenet elküldve: 2022-04-11 22:22:30
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 275
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 275
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
*Múltkor talán még nem így nézett ki ez a hely. Vagy de? Zopal rég nem mondható már helyinek ha valaha az is volt. Az itteni őrök egy ismeretlen orkot látnak benne akinek feleslegesen díszes a páncélja és eléggé viseletes. Hát igen. Megkopott a ráfestett pokolkutya, de olcsón megúszta így is a hajótörését. Mindenesetre azért jött ide mert úgy tudta az a mágustorony valahol itt van. De nem látja. Mikor rákérdez ki is lesz röhögve, hogy már rég nem itt van. Átköltözött a Lihanech tó mellé. Na, persze. Majd másutt is rá fog kérdezni mert ez elég hihetetlenül hangzik. Egy egész torony csak úgy átköltözött. Ott is hagyja ezeket a beképzelt barmokat.*
824. hozzászólás ezen a helyszínen: Világítótorony
Üzenet elküldve: 2021-12-30 19:35:36
Üzenet elküldve: 2021-12-30 19:35:36
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
//A pöttöm és az óriás//
*A világítótorony aljánál állva hatalmas szemekkel bámul fel az építményre. Amúgy sem magasodik ki a méretével, de most itt tényleg kis törpének érzi magát. Valahogy itt is kettősek az érzelmei. A sziklákkal kerített toronyhoz vezető út veszélyesnek és nehéznek tűnik, viszont a környékét körbeölelő rendezett kert sokkal barátságosabbá varázsolja az egészet.*
- Mindig igazam van. Kivéve, ha nem, de általában akkor is.
*Bájmosollyal pillázik a férfira, de a mosoly lassan el is oszlik az arcáról, ahogy mélyen elgondolkodik a lovak témájában.*
- Festett lovak?
*Billenti félre a fejét. Nem igazán érti, hogy miért üzlet az, ha fehérként adnak el egy fekete lovat. Vagy éppen fordítva. De az üzleti ügyekhez abszolúte nem konyít, így sokáig nem is tűnődik a dolgon. Inkább a férfiba karolva ballag lassan fel a toronyba, hogy ő is élvezhesse a kilátást. Már amennyire kedveli a magasságot.*
- Azért elég ijesztő.
*Szusszan fel, ahogy elnéz a messzeségbe. Kicsit jobban a karjára markol, mint aki fél attól hogy lezuhan. Még ez valamennyire igaz is, így kis testével is jobban Rorkiréhoz simul.*
- A szamarak is édesek. Olyan kéne, csak azt mondják, hogy nagyon csökönyösek. Én meg nem vagyok valami határozott teremtés.
*Kuncog fel halkan, majd kissé már bátrabban engedi el a férfi karját. Lassacskán a félelem tovaszáll, s már csak a kilátást élvezi, meg ahogy a sós levegő összekócolja szőke hajzuhatagát.*
- Szinte már romantikus idefent.
*Nevet fel halkan, ahogy sunyi mosollyal pillant fel a férfira.*
- Olyan hely, ahol lehet utódokat nemzeni suttyomban, ha nem lennének őrök.
*Vigyorodik el szélesen, mint aki komolyan gondolja a kiejtett szavakat.*
*A világítótorony aljánál állva hatalmas szemekkel bámul fel az építményre. Amúgy sem magasodik ki a méretével, de most itt tényleg kis törpének érzi magát. Valahogy itt is kettősek az érzelmei. A sziklákkal kerített toronyhoz vezető út veszélyesnek és nehéznek tűnik, viszont a környékét körbeölelő rendezett kert sokkal barátságosabbá varázsolja az egészet.*
- Mindig igazam van. Kivéve, ha nem, de általában akkor is.
*Bájmosollyal pillázik a férfira, de a mosoly lassan el is oszlik az arcáról, ahogy mélyen elgondolkodik a lovak témájában.*
- Festett lovak?
*Billenti félre a fejét. Nem igazán érti, hogy miért üzlet az, ha fehérként adnak el egy fekete lovat. Vagy éppen fordítva. De az üzleti ügyekhez abszolúte nem konyít, így sokáig nem is tűnődik a dolgon. Inkább a férfiba karolva ballag lassan fel a toronyba, hogy ő is élvezhesse a kilátást. Már amennyire kedveli a magasságot.*
- Azért elég ijesztő.
*Szusszan fel, ahogy elnéz a messzeségbe. Kicsit jobban a karjára markol, mint aki fél attól hogy lezuhan. Még ez valamennyire igaz is, így kis testével is jobban Rorkiréhoz simul.*
- A szamarak is édesek. Olyan kéne, csak azt mondják, hogy nagyon csökönyösek. Én meg nem vagyok valami határozott teremtés.
*Kuncog fel halkan, majd kissé már bátrabban engedi el a férfi karját. Lassacskán a félelem tovaszáll, s már csak a kilátást élvezi, meg ahogy a sós levegő összekócolja szőke hajzuhatagát.*
- Szinte már romantikus idefent.
*Nevet fel halkan, ahogy sunyi mosollyal pillant fel a férfira.*
- Olyan hely, ahol lehet utódokat nemzeni suttyomban, ha nem lennének őrök.
*Vigyorodik el szélesen, mint aki komolyan gondolja a kiejtett szavakat.*
823. hozzászólás ezen a helyszínen: Világítótorony
Üzenet elküldve: 2021-12-30 15:12:24
Üzenet elküldve: 2021-12-30 15:12:24
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 303
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 303
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//A pöttöm és az óriás//
*Igazából Rorkir tényleg kissé ellentétes figura, legalábbis a külseje és a személyisége, bár lehet, hogy csak Ester bájos mosolya lágyítja így meg a férfi szívét. A szavakra csak bólint, s ahogy elkezdi megmászni a lépcsőket, remélhetőleg nem egyedül akkor érzi csak meg igazán.*
-Ügyesek ezek az építész mesterek. Miket ki nem találnak.
*Azért ez messze nagyobb teljesítmény, mint egy fakunyhó felhúzása, vagy kisebb házaké.*
-Igazad lehet.
*S amint érzi, hogy a karjába fonódik a másik egy pillanatra megáll, majd egy széles mosoly kíséretében tovább indul felfelé.*
-Szerintem bármivel át tudnak vágni. Hallottál már festett lovakról? Vagy egyszerűen csak az áráról hazudnak.
*Megvonja vállait, annyira nem ért a kereskedéshez, sőt igazából semennyire. De gond nélkül el tudja képzelni. Ahogy felérnek pedig igencsak gyönyörű látványban lehet részük. Rorkir el is csodálkozik, ami bizony kiül az arcára, tagadhatatlanul.*
-MIcsoda kilátás!
*Innen egész messzire ellátni, most úgy rémlik neki, mintha talán egyszer járt már volna itt, de nem biztos benne. Mindenesetre ez egy remek élmény, csak úgy szívja orrba a friss tengeri levegőt.*
-Szerintem olyan hátasból sok akad. Azt hiszem láttam mindenféle állatot, talán még nagyobbra nőtt ebet is, amit hátasként használhatnak a kisebb népek.
*Persze egy agyaras farkast vagy wargot ő is szívesen megülne, de az ő méreteire aligha találni ilyet.*
-Sőt még kos is akad ott, meg gwuffok meg mindenfélék. Biztosan találsz olyat, ami kedvedre való.
*Igazából Rorkir tényleg kissé ellentétes figura, legalábbis a külseje és a személyisége, bár lehet, hogy csak Ester bájos mosolya lágyítja így meg a férfi szívét. A szavakra csak bólint, s ahogy elkezdi megmászni a lépcsőket, remélhetőleg nem egyedül akkor érzi csak meg igazán.*
-Ügyesek ezek az építész mesterek. Miket ki nem találnak.
*Azért ez messze nagyobb teljesítmény, mint egy fakunyhó felhúzása, vagy kisebb házaké.*
-Igazad lehet.
*S amint érzi, hogy a karjába fonódik a másik egy pillanatra megáll, majd egy széles mosoly kíséretében tovább indul felfelé.*
-Szerintem bármivel át tudnak vágni. Hallottál már festett lovakról? Vagy egyszerűen csak az áráról hazudnak.
*Megvonja vállait, annyira nem ért a kereskedéshez, sőt igazából semennyire. De gond nélkül el tudja képzelni. Ahogy felérnek pedig igencsak gyönyörű látványban lehet részük. Rorkir el is csodálkozik, ami bizony kiül az arcára, tagadhatatlanul.*
-MIcsoda kilátás!
*Innen egész messzire ellátni, most úgy rémlik neki, mintha talán egyszer járt már volna itt, de nem biztos benne. Mindenesetre ez egy remek élmény, csak úgy szívja orrba a friss tengeri levegőt.*
-Szerintem olyan hátasból sok akad. Azt hiszem láttam mindenféle állatot, talán még nagyobbra nőtt ebet is, amit hátasként használhatnak a kisebb népek.
*Persze egy agyaras farkast vagy wargot ő is szívesen megülne, de az ő méreteire aligha találni ilyet.*
-Sőt még kos is akad ott, meg gwuffok meg mindenfélék. Biztosan találsz olyat, ami kedvedre való.
822. hozzászólás ezen a helyszínen: Világítótorony
Üzenet elküldve: 2021-11-05 01:08:09
Üzenet elküldve: 2021-11-05 01:08:09
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
*Most, hogy dolgavégeztével tekint szét, jóval barátságosabbnak hat a Kikötő világa is. Nagyot szippant a sós, tengeri levegőből, ahogy felcaplat a kaptatón. A hátán lógó lándzsa bizony megfelelő helyre került. Ugyanakkor egy ilyen fegyver mit sem ér a megfelelő mágia nélkül, mit tárolni képes...
Ez azonban a jövő zenéje. Neki a jelennel van most dolga. Ez pedig Arthenior. Nem csodálkozik rajta túlságosan, hogy Bredoc nem küldött harcosokat. Nem is óhajtja számon kérni a férfit. Ugyanakkor ha nem egyedül lenne, könnyűszerrel érhetnének el változást a Kikötőben.
Megrántja vállán a pajzsot és a lándzsát, majd elindul lefelé. Hosszú út áll előtte, s nagyon reméli, megvan még a ló, amit a Sellőháznál hagyott. Nem szívesen kutyagolna a városig.*
Ez azonban a jövő zenéje. Neki a jelennel van most dolga. Ez pedig Arthenior. Nem csodálkozik rajta túlságosan, hogy Bredoc nem küldött harcosokat. Nem is óhajtja számon kérni a férfit. Ugyanakkor ha nem egyedül lenne, könnyűszerrel érhetnének el változást a Kikötőben.
Megrántja vállán a pajzsot és a lándzsát, majd elindul lefelé. Hosszú út áll előtte, s nagyon reméli, megvan még a ló, amit a Sellőháznál hagyott. Nem szívesen kutyagolna a városig.*
821. hozzászólás ezen a helyszínen: Világítótorony
Üzenet elküldve: 2021-10-18 21:24:55
Üzenet elküldve: 2021-10-18 21:24:55
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
*Nagyot sóhajtva, némán fürkészi a végeláthatatlan horizontot. Valahogy sosem szívelte a tengert. Most még is gyönyörű, ahogy a nap utolsó sugarai narancsfényű ragyogásba öltöztetik a víztükröt. Eszébe jut, hogy talán utoljára tárul szeme elé ez a látvány... A gondolatot azonban gyorsan elhessegeti. Egy bajnok sosem gondolhat saját vesztére, különben idő előtt utoléri. Egy ilyen harcban elég egy kihagyás, egy rossz mozdulat, és mindennek vége.
Na nem az életét félti. Volt ideje megtanulni élete során, hogy ne tegye. A becsületét annál inkább. Noha nincsenek már embertömegek a lelátókon, akiknek meg óhajtana felelni, még is... Életében csak egyetlen egyszer állt a vesztes oldalon, s nem kívánja többször megízlelni. Ott és akkor meg kellett volna haljon, ám talán a sors fintorából fakadóan még sem tette. Most itt van és megmérkőzhet a Kikötő Bajnokával. Nem hagyna ki egy ilyen lehetőséget.*
Na nem az életét félti. Volt ideje megtanulni élete során, hogy ne tegye. A becsületét annál inkább. Noha nincsenek már embertömegek a lelátókon, akiknek meg óhajtana felelni, még is... Életében csak egyetlen egyszer állt a vesztes oldalon, s nem kívánja többször megízlelni. Ott és akkor meg kellett volna haljon, ám talán a sors fintorából fakadóan még sem tette. Most itt van és megmérkőzhet a Kikötő Bajnokával. Nem hagyna ki egy ilyen lehetőséget.*
820. hozzászólás ezen a helyszínen: Világítótorony
Üzenet elküldve: 2021-07-20 16:43:37
Üzenet elküldve: 2021-07-20 16:43:37
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 5
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 5
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Nyílt//
*Théor felébred egy hordóhalom alól.*
~A fejem... Nagyon fáj.~
*Lelöki magáról a sok korhadt hordót, amik kisebb zajjal szétgurulnak a földön némelyikből kifolyik valami ismeretlen folyadék, amire egy Wyward figyel fel és egyből odafut inni a nedűt. Reggel van, csend, nem hallatszik a kikötő nyüzsgése, csak a Wyward léptei a nedűben.*
~Hm, milyen érdekes lény, hogy élvezi az egyszerű életet, nem úgy, mint mi, akik mindennél többre vágynak.~
*Gondolatát befejezve Théor felkel megigazítja koszos ruháját, és a távolba merengve dúdol magában egy vidám dallamot, amit gyerekkorában hallott az egyik bálon. Eszébe jut a tegnap este és ezzel együtt megszűnik a vidám dúdolása és egyből a zsebeihez nyúl, és szerencséjére semmi nem hiányzik. Théor felnevet miután mindene megvan és kezdi úgy érezni, hogy kitisztul, ezért nyújtózkodni kezd a reggeli edzéséhez.*
A hozzászólást Mátrix (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2021.07.20 19:28:24, a következő indokkal:
Írásjelek pótlása
*Théor felébred egy hordóhalom alól.*
~A fejem... Nagyon fáj.~
*Lelöki magáról a sok korhadt hordót, amik kisebb zajjal szétgurulnak a földön némelyikből kifolyik valami ismeretlen folyadék, amire egy Wyward figyel fel és egyből odafut inni a nedűt. Reggel van, csend, nem hallatszik a kikötő nyüzsgése, csak a Wyward léptei a nedűben.*
~Hm, milyen érdekes lény, hogy élvezi az egyszerű életet, nem úgy, mint mi, akik mindennél többre vágynak.~
*Gondolatát befejezve Théor felkel megigazítja koszos ruháját, és a távolba merengve dúdol magában egy vidám dallamot, amit gyerekkorában hallott az egyik bálon. Eszébe jut a tegnap este és ezzel együtt megszűnik a vidám dúdolása és egyből a zsebeihez nyúl, és szerencséjére semmi nem hiányzik. Théor felnevet miután mindene megvan és kezdi úgy érezni, hogy kitisztul, ezért nyújtózkodni kezd a reggeli edzéséhez.*
A hozzászólást Mátrix (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2021.07.20 19:28:24, a következő indokkal:
Írásjelek pótlása
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 820-839