Arthenior - Pegazus fogadó
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 254 (5061. - 5080. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
5080. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-09-22 15:27:04
Üzenet elküldve: 2024-09-22 15:27:04
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1218
OOC üzenetek: 118
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1218
OOC üzenetek: 118
Játékstílus: Megfontolt
//Merlana Naerice//
- Nagyon kedves a felajánlásod és elnézést, a stílusom lehet túl száraz. Nem kötöm meg a kezed a városi ügyek intézésében és akkor hasonlóan is gondolkodunk. Az elején és radikális ötletek esetén örülnék, ha előre tájékoztatva lennék, csak hogy a félreértéseket elkerüljük, de nem kívánok tevékenységeid akadálya lenni, amíg abból direkt hátrányom nem származik. Inkább közös üzletfeleknek nevezném magunkat.
*Nestar nem kíván senki felett felügyelőt játszani, így amint megtalálják a közös hangot és stabilizálódik az üzlet, ő megy is majd vissza a kis laborjába szórakozni az újonnan szerzett üvegcséivel. Azt még nem tudja, hogy mennyi figyelmet kell majd szánnia erre, reméli, hogy nem sokat. A tervet illetően, akkor el is jutnak a jelenbe és amiért itt van.*
- Először keresni kell még pár partnert a wegtoreni utazáshoz. Onnan hozunk majd egy kisebb, könnyűszerkezetes, folyami utazáshoz hasznos hajót. Amit itt nem találunk meg, azt ott tudjuk pótolni, de szeretnék minél többel elindulni. Megszervezni egy karavánutat oda és a hajónkkal, valamint rajta az első bájitalszállítmánnyal visszatérünk. És amivel még megtöltenéd. Amikor ez a hajó már le van dokkolva a tharg birtokokon, akkor már merek tovább spekulálni. És nyilván, ha bármire hasznosnak látod, akkor a sajátodként használhatod majd, üzletkötésre. Az én szállítmányaim elég ritkásak lesznek.
*Tehát úgy a hajó megszerzésénél tart, bár az első lépésen már kicsit túlment, inkább az első fázisról beszélt. Habár a pénzt feltételezettnek vették, az még egy említetlen tényező lesz.*
- Nagyon kedves a felajánlásod és elnézést, a stílusom lehet túl száraz. Nem kötöm meg a kezed a városi ügyek intézésében és akkor hasonlóan is gondolkodunk. Az elején és radikális ötletek esetén örülnék, ha előre tájékoztatva lennék, csak hogy a félreértéseket elkerüljük, de nem kívánok tevékenységeid akadálya lenni, amíg abból direkt hátrányom nem származik. Inkább közös üzletfeleknek nevezném magunkat.
*Nestar nem kíván senki felett felügyelőt játszani, így amint megtalálják a közös hangot és stabilizálódik az üzlet, ő megy is majd vissza a kis laborjába szórakozni az újonnan szerzett üvegcséivel. Azt még nem tudja, hogy mennyi figyelmet kell majd szánnia erre, reméli, hogy nem sokat. A tervet illetően, akkor el is jutnak a jelenbe és amiért itt van.*
- Először keresni kell még pár partnert a wegtoreni utazáshoz. Onnan hozunk majd egy kisebb, könnyűszerkezetes, folyami utazáshoz hasznos hajót. Amit itt nem találunk meg, azt ott tudjuk pótolni, de szeretnék minél többel elindulni. Megszervezni egy karavánutat oda és a hajónkkal, valamint rajta az első bájitalszállítmánnyal visszatérünk. És amivel még megtöltenéd. Amikor ez a hajó már le van dokkolva a tharg birtokokon, akkor már merek tovább spekulálni. És nyilván, ha bármire hasznosnak látod, akkor a sajátodként használhatod majd, üzletkötésre. Az én szállítmányaim elég ritkásak lesznek.
*Tehát úgy a hajó megszerzésénél tart, bár az első lépésen már kicsit túlment, inkább az első fázisról beszélt. Habár a pénzt feltételezettnek vették, az még egy említetlen tényező lesz.*
5079. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-09-22 13:07:13
Üzenet elküldve: 2024-09-22 13:07:13
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 717
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 717
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Nestar Erefiz//
*Nestar kijavítja őt, de nem úgy tűnik, hogy ez kedvét szegné Merlaná-nak, sőt, eddigi barátságos mosolya sejtelmesen kiszélesedik, és egy határozott bólintással jelzi, hogy tudomásul vette az elhangzottakat, majd végül meg is szólal.*
- Nincs ezzel semmi gond. Maradjon kettőnk között, de nekem sem célom áldozatokat hozni a városért. Azt akarom, hogy a város hozzon áldozatokat értem.
*Nagy pálfordulásnak hangozhat ez az előbbi mondataihoz képest, de úgy érzi, a férfi társaságában játszhat nyílt lapokkal. Nem érdekli őt igazán a város, csak addig, amíg azon kölcsönösen hasznos tevékenység nyomán növelheti a saját renoméját.
Nestar közben előadja további aggályait is, melyek Merlana részéről teljesen érthetőek.*
- Értem, és megértem. Az ötlet az Öné, úgyhogy, ha igényt tart a segítségemre, csak úgy fogok cselekedni, ahogy az Önnek megfelel. Ha ehhez a város vezetőitől való távolságtartás szükséges, akkor úgy. Egyébként értettem, hogy független szervezetről van szó. Elnézést, ha félreérthetően mondtam, de nem kérni akarom a város segítségét, hanem felajánlani a mi segítségünket nekik. Ezt terjeszthetjük a döntéshozók elé, de csak miután már sikerült elindítanunk az üzletet. A megvalósításhoz nem várhatunk tőlük segítséget, mert azt később valóban számonkérhetik rajtunk. Ami az egyéneket illeti, igyekszem megtalálni a megfelelő személyeket a városban, akik hasznos kapcsolatot jelenthetnek számunkra. Tudom is, hol kezdjem.
*A cél egyértelmű. Ő maga is adni akar a városnak, és nem kapni tőle, hogy majd Arthenior legyen a lekötelezett fél, és ezért cserébe ő követelhessen magának különféle előjogokat. Legalábbis ez a jól hangzó terve, de a lánynak van még egy hatalmas hibája a fiatalság bolondság elvén. Mindig túl sokat akar egyszerre. Túl nagyot álmodik, túl nagy lépést akar tenni a cél eléréséhez, és sokszor emiatt szembesül nem várt problémákkal, de szerencsére Nestar-nak helyén van az esze, és figyelmezteti rá, hogy egyelőre járjanak két lábbal a földön.*
- Rendben, akkor mi lenne az első lépés? Mármint, tegyük fel, hogy az anyagi forrás rendelkezésre áll. Mit akar tenni először? *Kérdezi lelkesen, mert ha együtt fognak dolgozni, szüksége van a terv részleteire. Az meg persze szerinte nem lehetőség, hogy a férfi megköszöni a beszélgetést, elutasítja a segítségét, majd illedelmesen távozik.*
*Nestar kijavítja őt, de nem úgy tűnik, hogy ez kedvét szegné Merlaná-nak, sőt, eddigi barátságos mosolya sejtelmesen kiszélesedik, és egy határozott bólintással jelzi, hogy tudomásul vette az elhangzottakat, majd végül meg is szólal.*
- Nincs ezzel semmi gond. Maradjon kettőnk között, de nekem sem célom áldozatokat hozni a városért. Azt akarom, hogy a város hozzon áldozatokat értem.
*Nagy pálfordulásnak hangozhat ez az előbbi mondataihoz képest, de úgy érzi, a férfi társaságában játszhat nyílt lapokkal. Nem érdekli őt igazán a város, csak addig, amíg azon kölcsönösen hasznos tevékenység nyomán növelheti a saját renoméját.
Nestar közben előadja további aggályait is, melyek Merlana részéről teljesen érthetőek.*
- Értem, és megértem. Az ötlet az Öné, úgyhogy, ha igényt tart a segítségemre, csak úgy fogok cselekedni, ahogy az Önnek megfelel. Ha ehhez a város vezetőitől való távolságtartás szükséges, akkor úgy. Egyébként értettem, hogy független szervezetről van szó. Elnézést, ha félreérthetően mondtam, de nem kérni akarom a város segítségét, hanem felajánlani a mi segítségünket nekik. Ezt terjeszthetjük a döntéshozók elé, de csak miután már sikerült elindítanunk az üzletet. A megvalósításhoz nem várhatunk tőlük segítséget, mert azt később valóban számonkérhetik rajtunk. Ami az egyéneket illeti, igyekszem megtalálni a megfelelő személyeket a városban, akik hasznos kapcsolatot jelenthetnek számunkra. Tudom is, hol kezdjem.
*A cél egyértelmű. Ő maga is adni akar a városnak, és nem kapni tőle, hogy majd Arthenior legyen a lekötelezett fél, és ezért cserébe ő követelhessen magának különféle előjogokat. Legalábbis ez a jól hangzó terve, de a lánynak van még egy hatalmas hibája a fiatalság bolondság elvén. Mindig túl sokat akar egyszerre. Túl nagyot álmodik, túl nagy lépést akar tenni a cél eléréséhez, és sokszor emiatt szembesül nem várt problémákkal, de szerencsére Nestar-nak helyén van az esze, és figyelmezteti rá, hogy egyelőre járjanak két lábbal a földön.*
- Rendben, akkor mi lenne az első lépés? Mármint, tegyük fel, hogy az anyagi forrás rendelkezésre áll. Mit akar tenni először? *Kérdezi lelkesen, mert ha együtt fognak dolgozni, szüksége van a terv részleteire. Az meg persze szerinte nem lehetőség, hogy a férfi megköszöni a beszélgetést, elutasítja a segítségét, majd illedelmesen távozik.*
5078. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-09-22 12:07:59
Üzenet elküldve: 2024-09-22 12:07:59
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1261
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1261
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
//Várt váratlan//
//Fürdőház//
*Soha nem érdekelte. Hogy mindez dac, vagy észérvek, esetleg a nővérei részletes beszámolója, az nem tisztázott, de már nem is fontos. Most máshogy alakult, nem megfelelni kell, hanem azt tenni, amit akar. De a kérdésekből érzi, hogy a másiknak nem olyan tiszta ez.*
- Egyik sem. Tényleg nem. *Nem tudja hová ragozza.*
- Előtted... *Hunyorog kicsit, maga sem tudja miért kezd bele, talán már a bor segíti benne.*-... egyetlen valaki volt, egyetlen egyszer. *Nevet fel halkan, amilyen fájdalmasnak tűnt akkor, most éppolyan nevetséges.*
- Nem sikerült jól, de legalább az én szar döntésem volt, nem másé.
*Talán ennyivel tudná legjobban magyarázni, ha kell egyáltalán.
Jó a kérdése a másiknak. Csak a válla fölött pillant rá közben vissza, még mielőtt megfordulna egyáltalán, s mosolya, nézése, sugározza a választ. Nem kell kimondani sem. Nem számít. Ha számítana más véleménye, akkor el sem indult volna.
Éhezi a tudást a másikról. Persze van, ami jobban, van ami kevésbé, de minden érdekli. Igazából a szökés ténye a legjobban, még ha nem is úgy tűnik. Nem sűrűn mennek el onnan, ahol jó, így elég oka lehetett rá és sokszor tud úgy alakulni, hogy az kifizetődő is legyen. *
- Akkor te is helyesen tetted.
*Nem akar túl mélyre vájkálni, talán lesz még olyan idő, hogy többet tudjon meg, talán nem. Most épp elég, hogy végre vannak történetek, van név, nem csak az örömök. Így kicsit teljesebb és neki is megmutatja, hogy jól gondolja azt, amit.
Emlékszik még, hogy mennyi mindent mesélt, mihez ért a férfi, s arra is, hogy nem városi, így hát kevésbé értette, de legalább, most tisztult a kép. Lassan csak összeáll még egy szelet, még ha kifejezetten nem is kereste. *
- A Ligetben? Luni már említette azt a helyet, onnan ismered?
*Bár biztos nem lehet semmiben, de azért jó összefűzni a szálakat. Nem tervezne az elf nyakán maradni, az sincs tervben, hogy az övén maradjon valaki, de édes a gondolat, hogy elérhető a közelség, ha mindketten éppen úgy akarják, a rezidenciás terveken túl. Meg is pecsételi a ki nem mondott gondolatot azzal, hogy egy kicsit közelebb húzódik, élvezi a másik ajkait is a bőrén. Túl jó most, a bor is túl jó. Ilyen örömöket meglelni benne sem utolsó... valahogy már az első perctől motiválóerő a férfi, még ha nélküle is éppúgy vannak tervei, jó tudni, hogy egyesek anélkül is haladnak, hogy nem kell mellé a család.
Hátradőlve, a víz takarásából néz vissza a zöldekbe.*
- Olyat csinálok, amit szeretek és van végre terem tanulni, nem szólhat bele senki, hogy mit. Éppen olyan mellett vagyok, aki mellett akarok, és ebbe sem. Szerintem alakulnak a dolgaim.
*Mosolyodik el, majd néz végig a másikon, miközben újabbat kortyol, mintha csak azt szeretné, hogy jöjjön közelebb. De ő maga nem mozdul, úgyis övék ez az este. Már nincs miért türelmetlennek lennie.*
//Fürdőház//
*Soha nem érdekelte. Hogy mindez dac, vagy észérvek, esetleg a nővérei részletes beszámolója, az nem tisztázott, de már nem is fontos. Most máshogy alakult, nem megfelelni kell, hanem azt tenni, amit akar. De a kérdésekből érzi, hogy a másiknak nem olyan tiszta ez.*
- Egyik sem. Tényleg nem. *Nem tudja hová ragozza.*
- Előtted... *Hunyorog kicsit, maga sem tudja miért kezd bele, talán már a bor segíti benne.*-... egyetlen valaki volt, egyetlen egyszer. *Nevet fel halkan, amilyen fájdalmasnak tűnt akkor, most éppolyan nevetséges.*
- Nem sikerült jól, de legalább az én szar döntésem volt, nem másé.
*Talán ennyivel tudná legjobban magyarázni, ha kell egyáltalán.
Jó a kérdése a másiknak. Csak a válla fölött pillant rá közben vissza, még mielőtt megfordulna egyáltalán, s mosolya, nézése, sugározza a választ. Nem kell kimondani sem. Nem számít. Ha számítana más véleménye, akkor el sem indult volna.
Éhezi a tudást a másikról. Persze van, ami jobban, van ami kevésbé, de minden érdekli. Igazából a szökés ténye a legjobban, még ha nem is úgy tűnik. Nem sűrűn mennek el onnan, ahol jó, így elég oka lehetett rá és sokszor tud úgy alakulni, hogy az kifizetődő is legyen. *
- Akkor te is helyesen tetted.
*Nem akar túl mélyre vájkálni, talán lesz még olyan idő, hogy többet tudjon meg, talán nem. Most épp elég, hogy végre vannak történetek, van név, nem csak az örömök. Így kicsit teljesebb és neki is megmutatja, hogy jól gondolja azt, amit.
Emlékszik még, hogy mennyi mindent mesélt, mihez ért a férfi, s arra is, hogy nem városi, így hát kevésbé értette, de legalább, most tisztult a kép. Lassan csak összeáll még egy szelet, még ha kifejezetten nem is kereste. *
- A Ligetben? Luni már említette azt a helyet, onnan ismered?
*Bár biztos nem lehet semmiben, de azért jó összefűzni a szálakat. Nem tervezne az elf nyakán maradni, az sincs tervben, hogy az övén maradjon valaki, de édes a gondolat, hogy elérhető a közelség, ha mindketten éppen úgy akarják, a rezidenciás terveken túl. Meg is pecsételi a ki nem mondott gondolatot azzal, hogy egy kicsit közelebb húzódik, élvezi a másik ajkait is a bőrén. Túl jó most, a bor is túl jó. Ilyen örömöket meglelni benne sem utolsó... valahogy már az első perctől motiválóerő a férfi, még ha nélküle is éppúgy vannak tervei, jó tudni, hogy egyesek anélkül is haladnak, hogy nem kell mellé a család.
Hátradőlve, a víz takarásából néz vissza a zöldekbe.*
- Olyat csinálok, amit szeretek és van végre terem tanulni, nem szólhat bele senki, hogy mit. Éppen olyan mellett vagyok, aki mellett akarok, és ebbe sem. Szerintem alakulnak a dolgaim.
*Mosolyodik el, majd néz végig a másikon, miközben újabbat kortyol, mintha csak azt szeretné, hogy jöjjön közelebb. De ő maga nem mozdul, úgyis övék ez az este. Már nincs miért türelmetlennek lennie.*
5077. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-09-21 21:19:48
Üzenet elküldve: 2024-09-21 21:19:48
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 264
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 264
Játékstílus: Megfontolt
//Várt váratlan//
//Fürdőház//
*A doki is egész nap töltögetett magába. A szabónál is ivott egy borocskát, a lány szobájában pálinkázott, itt is a borocska fogy. Hiába saját maga szerint ő a nyári vedelőverseny valódi bajnoka, de ennek lesz majd hatása rá is. Viszont nem érdekli. Jobban leköti az egész helyzet kényelme és a félvér szavai.*
-Egyik sem?
*Nehéz elhinni, hogy senki nem érdekelte volna a másikat. Hacsak tényleg nem valami olyan okból kerülte őket amit még ő se tud. Vagy lehet nem is gondolt még komolyabban bele. A következő vallomás hallatán is visszakérdez a férfi.*
-Ostoba volnál?*Néz a kupájába.*Akik ezt gondolják azoknak számít a véleménye?
*Szívesen látná most a másik arcát. Viszont a téma változik és az elf múltja kerül előtérbe. A megszökés úgy néz ki kevésbé érdekli a lányt minthogy csak a véletlennek köszönhető, hogy a férfiből orvos lett vagy akarta is ezt az utat.*
-Így alakult. Ha egy pék vesz magához akkor most az lennék. De ha már ilyen lehetőség adódott akkor kihasználtam. Nem mindig megbecsült, de olyan szakma ez amiből meg lehet élni.
*Aki, nem kékvérűnek születik az nem úszkál a lehetőségekben. Az elf még így is szerencsésnek számít, hogy volt lehetőége tanulni és tud írni és olvasni. Majd egy kicsit félre lesz értve. A városban szar volt dolgozni igen. Nem fejti ki miért mert nem akarja elborzasztani a lányt. Csakhogy az a múlt.*
-Terv? Az már nem kell mert nem a városban dolgozok hanem azon kívül. Nyugodtabb és*Keresi kicsit a szót.*egészségesebb környezet.
*Odaadja a poharát és az így felszabadult keze végig simít a közelébe került félvér vállán. Egy tincset hátra simítva bejárja az öltözői kalandjuk nyomait. Megállapítja, hogy szép munkát végzett. Majd visszaveszi a kupát és tekintetével a kékeket el nem engedve kortyol bele miközben a másik is eljátszadozik rajta. Mikor a lány közelebb hajol akkor ő is ráhajol arra a nyakra, de előbb még annak fülébe búg.*
-Megtalálom benne az örömöt.
*Most például kimondottan élvezi a helyzetét. Ahogy fogy majd a bor úgy majd egyre jobban. Mikor a lány hátradől akkor a zöldek végig pásztázzák még mielőtt a doki higgadtabban folytatná a beszélgetést.*
-Veled mi a helyzet? Mit érzel megtaláltad a helyed? Vagy egyáltalán jó irányban keresed?
*Néz azokba a kékekbe.*
~Igazán hozhattam volna a pipámat.~
//Fürdőház//
*A doki is egész nap töltögetett magába. A szabónál is ivott egy borocskát, a lány szobájában pálinkázott, itt is a borocska fogy. Hiába saját maga szerint ő a nyári vedelőverseny valódi bajnoka, de ennek lesz majd hatása rá is. Viszont nem érdekli. Jobban leköti az egész helyzet kényelme és a félvér szavai.*
-Egyik sem?
*Nehéz elhinni, hogy senki nem érdekelte volna a másikat. Hacsak tényleg nem valami olyan okból kerülte őket amit még ő se tud. Vagy lehet nem is gondolt még komolyabban bele. A következő vallomás hallatán is visszakérdez a férfi.*
-Ostoba volnál?*Néz a kupájába.*Akik ezt gondolják azoknak számít a véleménye?
*Szívesen látná most a másik arcát. Viszont a téma változik és az elf múltja kerül előtérbe. A megszökés úgy néz ki kevésbé érdekli a lányt minthogy csak a véletlennek köszönhető, hogy a férfiből orvos lett vagy akarta is ezt az utat.*
-Így alakult. Ha egy pék vesz magához akkor most az lennék. De ha már ilyen lehetőség adódott akkor kihasználtam. Nem mindig megbecsült, de olyan szakma ez amiből meg lehet élni.
*Aki, nem kékvérűnek születik az nem úszkál a lehetőségekben. Az elf még így is szerencsésnek számít, hogy volt lehetőége tanulni és tud írni és olvasni. Majd egy kicsit félre lesz értve. A városban szar volt dolgozni igen. Nem fejti ki miért mert nem akarja elborzasztani a lányt. Csakhogy az a múlt.*
-Terv? Az már nem kell mert nem a városban dolgozok hanem azon kívül. Nyugodtabb és*Keresi kicsit a szót.*egészségesebb környezet.
*Odaadja a poharát és az így felszabadult keze végig simít a közelébe került félvér vállán. Egy tincset hátra simítva bejárja az öltözői kalandjuk nyomait. Megállapítja, hogy szép munkát végzett. Majd visszaveszi a kupát és tekintetével a kékeket el nem engedve kortyol bele miközben a másik is eljátszadozik rajta. Mikor a lány közelebb hajol akkor ő is ráhajol arra a nyakra, de előbb még annak fülébe búg.*
-Megtalálom benne az örömöt.
*Most például kimondottan élvezi a helyzetét. Ahogy fogy majd a bor úgy majd egyre jobban. Mikor a lány hátradől akkor a zöldek végig pásztázzák még mielőtt a doki higgadtabban folytatná a beszélgetést.*
-Veled mi a helyzet? Mit érzel megtaláltad a helyed? Vagy egyáltalán jó irányban keresed?
*Néz azokba a kékekbe.*
~Igazán hozhattam volna a pipámat.~
5076. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-09-21 19:52:54
Üzenet elküldve: 2024-09-21 19:52:54
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 615
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 615
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Politika//
*Rövid időn belül újra a Pegazus fogadóban van, ám ezúttal nem azért, hogy annak tulajdonosával találkozzon, hanem egy megbeszélt találkozó okán, egy bizonyos Diynomit Dedhor N'athorral.
Mostanában sokakkal ismerkedik meg, azonban ez egyáltalán nincs ellenére, mert sose lehet tudni, melyik ismeretség mikor és hogyan bizonyulhat hasznosnak.
Belép a fogadóba és körülnéz. Nem tudja, kit kell keresnie, még a faját se tudja az illetőnek, de azzal szerencséje van, hogy a fogadó vendégei most többnyire párosával ülnek. Kivéve egy személyt, aki kinézetre is úgy néz ki, mint aki hivatalos megbeszélésre érkezett. Elsőre nem tudná megmondani, milyen fajhoz tartozik, csak annyit, hogy biztosan nem ember. De ez nem szokta Orthust zavarni (vagyis hát bizonyos fajokkal szemben vannak előítéletei, de Diynomit ezek egyikéhez se tartozik, annyi bizonyos).
Morthimer elegáns, de egyáltalán nem hivalkodó öltözetet visel, és mindössze két ékszer látható rajta: a családja címerével ellátott arany pecsétgyűrű, illetve a városi tanácstól kapott prefektusi kitűzője.
Remélve, hogy jól tippelt, odalép az ifjú gnóm asztalához és megszólítja:*
- Üdvözlöm! Netán ön lenne Diynomit Dedhor N'athor?
//Politika//
*Rövid időn belül újra a Pegazus fogadóban van, ám ezúttal nem azért, hogy annak tulajdonosával találkozzon, hanem egy megbeszélt találkozó okán, egy bizonyos Diynomit Dedhor N'athorral.
Mostanában sokakkal ismerkedik meg, azonban ez egyáltalán nincs ellenére, mert sose lehet tudni, melyik ismeretség mikor és hogyan bizonyulhat hasznosnak.
Belép a fogadóba és körülnéz. Nem tudja, kit kell keresnie, még a faját se tudja az illetőnek, de azzal szerencséje van, hogy a fogadó vendégei most többnyire párosával ülnek. Kivéve egy személyt, aki kinézetre is úgy néz ki, mint aki hivatalos megbeszélésre érkezett. Elsőre nem tudná megmondani, milyen fajhoz tartozik, csak annyit, hogy biztosan nem ember. De ez nem szokta Orthust zavarni (vagyis hát bizonyos fajokkal szemben vannak előítéletei, de Diynomit ezek egyikéhez se tartozik, annyi bizonyos).
Morthimer elegáns, de egyáltalán nem hivalkodó öltözetet visel, és mindössze két ékszer látható rajta: a családja címerével ellátott arany pecsétgyűrű, illetve a városi tanácstól kapott prefektusi kitűzője.
Remélve, hogy jól tippelt, odalép az ifjú gnóm asztalához és megszólítja:*
- Üdvözlöm! Netán ön lenne Diynomit Dedhor N'athor?
5075. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-09-21 16:34:24
Üzenet elküldve: 2024-09-21 16:34:24
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1261
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1261
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
//Várt váratlan//
//Fürdőház//
*Noha bizonyos helyzetekben jobban is járt, hogy ő egy nemestől származó fattyú, mégsem olyan egyszerű minden. Nélkülöznie vagyont nem kellett, s rejtegetni sem rejtegették, el sem zavarták otthonról, de hogy nem oda való, azt mindig tudta. Hogy nemkívánatos, azt is. Ezt a drága édesanyja nem átallott kifejezni nem is olyan régen szavakkal is. Egy hiba eredménye. Egy hiba. Olyan hiba, akit nem engedhettek túl okossá cseperedni, mert az a hiba még nagyobbat ártana annál, mint ami. Hogy a szerencse mégis miért találta meg, azt nem tudja, más nem erre vágyik, csak a kényelemre. Újabb korty bor, mielőtt válaszolna. Egyre jobban érzi a jótékony hatását, nem csak a víz lazítja.*
- Untattak, lázadtam, talán mind igaz. De leginkább csak egyáltalán nem érdekeltek. *Vonja meg a vállát. Sosem gondolt arra, hogy egyáltalán lehet mellette valaki majd. Nem akarta egyetlen porcikája sem.*
- Másnak mindent megérne az a kényelem, én tudom. Néha, mintha hallanám a gondolatokat, de sokan ki is mondják, hogy ostoba vagyok, hogy eljöttem.
*Nem fűzi tovább, inkább foglalkozik a pohara ürülő tartalmával. Na meg a Dokival. A szökés szóra fel is kapja a fejét. Nem ugyanazon okok vezérelték, de legalább ez ismerős.*
- De akartad is ezt tanulni, vagy ez is csak így alakult?
*Neki érdekes kérdés. Ő nem tanulhatott egyáltalán többet annál, mint hogy hogyan tűnjön úgy okosnak, hogy közben buta, mint a föld, de emellett igen szép és ügyesen forgatja a szavakat. Persze, hogy a könyvekben talált menedéket.*
- Akkor mi a terv, ha itt olyan szar?
*Néz végig a másikon, majd közelebb húzódik, hogy kivegye a kezéből azt a kupát, ideje megtölteni újra mindkettőt. Arra, hogy valótlant állítana nem gondol, most nem annak van a helye. Nem érezné szükségességét, de mindenki annyit takargat magából, amennyit akar. Ha nem akar megosztani mindent, annak is meg van az oka. De bármit is hallana, nem élne vissza vele.
Visszakapja az elf a poharát, s amikor így lesz egy szabad keze, végre végigsimít annak vizes mellkasán az ujjai hegyével.*
- Talán csak sokat képzelek rólad, de úgy tűnik bárhol megállod a helyed. Remélem örömöd is van benne.
*Lehel egy csókot arra a nyakra, mert nem bírja ki, de aztán kissé elhúzódik, hogy hátradőlhessen. Nem bír ellenállni annak, ha valakit ennyire okosnak lát, mindegy hogyan jutott el addig, hogy megszerezze azt, amivel érvényesül. Az sem érdekelné, ha ezért sok olyan dolgot kellett tegyen, ami talán nem helyénvaló. Néha szükséges. És bár nem úgy tűnik, tőle sem állna távol. *
//Fürdőház//
*Noha bizonyos helyzetekben jobban is járt, hogy ő egy nemestől származó fattyú, mégsem olyan egyszerű minden. Nélkülöznie vagyont nem kellett, s rejtegetni sem rejtegették, el sem zavarták otthonról, de hogy nem oda való, azt mindig tudta. Hogy nemkívánatos, azt is. Ezt a drága édesanyja nem átallott kifejezni nem is olyan régen szavakkal is. Egy hiba eredménye. Egy hiba. Olyan hiba, akit nem engedhettek túl okossá cseperedni, mert az a hiba még nagyobbat ártana annál, mint ami. Hogy a szerencse mégis miért találta meg, azt nem tudja, más nem erre vágyik, csak a kényelemre. Újabb korty bor, mielőtt válaszolna. Egyre jobban érzi a jótékony hatását, nem csak a víz lazítja.*
- Untattak, lázadtam, talán mind igaz. De leginkább csak egyáltalán nem érdekeltek. *Vonja meg a vállát. Sosem gondolt arra, hogy egyáltalán lehet mellette valaki majd. Nem akarta egyetlen porcikája sem.*
- Másnak mindent megérne az a kényelem, én tudom. Néha, mintha hallanám a gondolatokat, de sokan ki is mondják, hogy ostoba vagyok, hogy eljöttem.
*Nem fűzi tovább, inkább foglalkozik a pohara ürülő tartalmával. Na meg a Dokival. A szökés szóra fel is kapja a fejét. Nem ugyanazon okok vezérelték, de legalább ez ismerős.*
- De akartad is ezt tanulni, vagy ez is csak így alakult?
*Neki érdekes kérdés. Ő nem tanulhatott egyáltalán többet annál, mint hogy hogyan tűnjön úgy okosnak, hogy közben buta, mint a föld, de emellett igen szép és ügyesen forgatja a szavakat. Persze, hogy a könyvekben talált menedéket.*
- Akkor mi a terv, ha itt olyan szar?
*Néz végig a másikon, majd közelebb húzódik, hogy kivegye a kezéből azt a kupát, ideje megtölteni újra mindkettőt. Arra, hogy valótlant állítana nem gondol, most nem annak van a helye. Nem érezné szükségességét, de mindenki annyit takargat magából, amennyit akar. Ha nem akar megosztani mindent, annak is meg van az oka. De bármit is hallana, nem élne vissza vele.
Visszakapja az elf a poharát, s amikor így lesz egy szabad keze, végre végigsimít annak vizes mellkasán az ujjai hegyével.*
- Talán csak sokat képzelek rólad, de úgy tűnik bárhol megállod a helyed. Remélem örömöd is van benne.
*Lehel egy csókot arra a nyakra, mert nem bírja ki, de aztán kissé elhúzódik, hogy hátradőlhessen. Nem bír ellenállni annak, ha valakit ennyire okosnak lát, mindegy hogyan jutott el addig, hogy megszerezze azt, amivel érvényesül. Az sem érdekelné, ha ezért sok olyan dolgot kellett tegyen, ami talán nem helyénvaló. Néha szükséges. És bár nem úgy tűnik, tőle sem állna távol. *
5074. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-09-21 15:27:27
Üzenet elküldve: 2024-09-21 15:27:27
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1218
OOC üzenetek: 118
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1218
OOC üzenetek: 118
Játékstílus: Megfontolt
//Merlana Naerice//
- Ezt örömmel hallom! Bár ez nem éppen a városért való áldozat lenne, hanem csak egy kölcsönösen hasznos tevékenység.
*Nem akarja, hogy félreértsék, Nestarnak egyáltalán nem szívügye a város sorsa, ha így lenne, akkor már visszatért volna. Ő csak kénytelen elrendezni a szállítmányait, mert úgy tűnik, hogy kevés az elszántság rizikós vállalkozásokba fektetni. Ellenben egy dolgon fennakad, bár Merlana kapcsolatai meglepően magasra nyúlnak, Nestar maga nem bizonyos abban, hogy mennyire akar a városhoz elkötődni.*
- Tisztelettel, én a politikához nem igazán értek, de pontosan mit terjeszteni a döntéshozókhoz? Segítséget ajánlhatunk és rá is áldozhatunk erőforrást, hogy javítsa a társadalmi helyzetünk a városban, de nem vagyok bizonyos abban, mennyire mélyen akarok befolyni a belügyekbe. A "városhoz" nem érzek hűséget és nem is találom kényelmesnek a gondolatot, hogy ennyire rájuk szorítkozzunk a tervezet megvalósításában. Egyénekkel, akik a városban fontosak, örömmel, de egy kartávolságot szeretnék tartani, mint független szervezet. Ezt nem tudom szebben megfogalmazni, de nem akarom, hogy a sikerességünk megfenyegethető legyen a támogatások megvonásával és így alá legyünk rendelve a város politikai ingadozásainak. Részben ez a szabadság, amiért szeretnék erősen rákölteni, hogy mi dönthessünk, hogy kinek és milyen feltételekkel üzletelünk és nem fordítva. Nem tudom, mennyire volt kiérthető vagy éppen realisztikus.
*Lényegében nem akarja feladni a hajójának a szabad irányítását a város számára attól félve, hogy anyagilag tönkreteszik, így nem kíván a tanács támogatására szorulni. Ettől függetlenül, Merlana kifigyelheti, hogy rengeteg feltételes módot használt és már a közös hajózásukként referenciál az ötletre, hisz amihez nem ért, ott örömmel figyel a szakértők véleményére, ami, ha Merlana igazat állít mindenről, amiről eddig szó volt, akkor bizonyosan annak számít, Nestarhoz képest.*
- Ezt örömmel hallom! Bár ez nem éppen a városért való áldozat lenne, hanem csak egy kölcsönösen hasznos tevékenység.
*Nem akarja, hogy félreértsék, Nestarnak egyáltalán nem szívügye a város sorsa, ha így lenne, akkor már visszatért volna. Ő csak kénytelen elrendezni a szállítmányait, mert úgy tűnik, hogy kevés az elszántság rizikós vállalkozásokba fektetni. Ellenben egy dolgon fennakad, bár Merlana kapcsolatai meglepően magasra nyúlnak, Nestar maga nem bizonyos abban, hogy mennyire akar a városhoz elkötődni.*
- Tisztelettel, én a politikához nem igazán értek, de pontosan mit terjeszteni a döntéshozókhoz? Segítséget ajánlhatunk és rá is áldozhatunk erőforrást, hogy javítsa a társadalmi helyzetünk a városban, de nem vagyok bizonyos abban, mennyire mélyen akarok befolyni a belügyekbe. A "városhoz" nem érzek hűséget és nem is találom kényelmesnek a gondolatot, hogy ennyire rájuk szorítkozzunk a tervezet megvalósításában. Egyénekkel, akik a városban fontosak, örömmel, de egy kartávolságot szeretnék tartani, mint független szervezet. Ezt nem tudom szebben megfogalmazni, de nem akarom, hogy a sikerességünk megfenyegethető legyen a támogatások megvonásával és így alá legyünk rendelve a város politikai ingadozásainak. Részben ez a szabadság, amiért szeretnék erősen rákölteni, hogy mi dönthessünk, hogy kinek és milyen feltételekkel üzletelünk és nem fordítva. Nem tudom, mennyire volt kiérthető vagy éppen realisztikus.
*Lényegében nem akarja feladni a hajójának a szabad irányítását a város számára attól félve, hogy anyagilag tönkreteszik, így nem kíván a tanács támogatására szorulni. Ettől függetlenül, Merlana kifigyelheti, hogy rengeteg feltételes módot használt és már a közös hajózásukként referenciál az ötletre, hisz amihez nem ért, ott örömmel figyel a szakértők véleményére, ami, ha Merlana igazat állít mindenről, amiről eddig szó volt, akkor bizonyosan annak számít, Nestarhoz képest.*
5073. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-09-21 13:46:06
Üzenet elküldve: 2024-09-21 13:46:06
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 717
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 717
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Nestar Erefiz//
- Igazán köszönöm!
*Ő nem az a fajta, aki bárkibe is belé fogja fojtani a szót, mert a szó a legdrágább kincs a világon. Olykor véletlenül elejtett félmondatok is elegek ahhoz, hogy meg lehessen váltani miattuk a világot, nem véletlen hát, hogy egy ígéretesnek hangzó üzleti tervet meg akar hallgatni, főleg egy olyan ember részéről, aki egykoron az Arthenior-t vezető személyek közt volt nyilvántartva.
A téma kifejtését valóban kíváncsi, érdeklődő tekintettel hallgatja végig. Nem szól bele, csak néha bólint egyet, jelezve, hogy figyel és érti, amiről szó van. Csak akkor szólal meg újra, mikor Nestar elegendő szünetet hagy a mondandója után, és meggyőződött arról, hogy mindent elmondott, amit akart.*
- Nos, jómagam nem vagyok kereskedő, csak a két szép szememért kapok kedvezőbb ajánlatokat a kufároktól, nem ismerem a tharg törzset és a kikötő sötét világát is magam mögött hagytam már, de ha az Ön elképzelésének megvalósítása segít abban, hogy Arhenior újra felemelkedhessen, akkor szívügyemnek érzem, hogy segítsek benne.
*Habár valójában nem a szív, hanem az érdek motiválja, hiszen sokkal könnyebb lesz a város felső rétegébe kerülnie, ha sikerül letennie valamit az asztalra, és a város neki (is) köszönheti újbóli felvirágzását, de attól még a segítő szándékot komolyan gondolja.*
- Márpedig egészen biztos vagyok benne, hogy a folyami kereskedelem újraépítéséből az egész város profitálni tudna. Sárvárost például újraépítik, egy városnegyed felépítése pedig rengeteg nyersanyagba kerül. Ugyan puszta szerencse, de történetesen ismerem a prefektust, akit megbíztak az építkezés felügyeletével, úgyhogy az első kapcsolata rajtam keresztül meg is lehetne Arthenior-ral. A prefektus talán a város legjobb kereskedője, és jól ismeri a jelenlegi vezetőséget is, úgyhogy ezen a szálon már a döntéshozók elé is tudjuk tárni az ötletet.
Az építkezés csak egyetlen ok, amiért véleményem szerint a város üdvözölné az ilyesfajta törekvést. A nemesek visszatértével előbb-utóbb biztos vagyok benne, hogy a luxuscikkekre is újra igény lesz.
A legénység kérdése… *Hosszasan gondolkozik, hogy erre mit mondjon. A furcsa csend miatt egyértelmű, hogy mérlegel, de ajkai végre újra szóra nyílnak.*
…abban nem tudok segíteni. A várost viszont a kapcsolataimon keresztül megpróbálhatom megnyerni az ügynek, ha szeretné, és talán még az anyagi részébe is be tudok szállni, ha arról van szó.
*Nem biztos, hogy a saját pénzéből, de ez legyen az ő titka. Igazából kifejezetten lelkes lett, meg akarja ragadni a lehetőséget, hogy valami nagyot alkosson végre, aminek köszönhetően végre tényleg egész Arthenior megismerheti a nevét.
Elégedetten kortyol egyet a poharából. Nehéz munka vár rá, de az elérhető eredmény magáért beszél.*
- Igazán köszönöm!
*Ő nem az a fajta, aki bárkibe is belé fogja fojtani a szót, mert a szó a legdrágább kincs a világon. Olykor véletlenül elejtett félmondatok is elegek ahhoz, hogy meg lehessen váltani miattuk a világot, nem véletlen hát, hogy egy ígéretesnek hangzó üzleti tervet meg akar hallgatni, főleg egy olyan ember részéről, aki egykoron az Arthenior-t vezető személyek közt volt nyilvántartva.
A téma kifejtését valóban kíváncsi, érdeklődő tekintettel hallgatja végig. Nem szól bele, csak néha bólint egyet, jelezve, hogy figyel és érti, amiről szó van. Csak akkor szólal meg újra, mikor Nestar elegendő szünetet hagy a mondandója után, és meggyőződött arról, hogy mindent elmondott, amit akart.*
- Nos, jómagam nem vagyok kereskedő, csak a két szép szememért kapok kedvezőbb ajánlatokat a kufároktól, nem ismerem a tharg törzset és a kikötő sötét világát is magam mögött hagytam már, de ha az Ön elképzelésének megvalósítása segít abban, hogy Arhenior újra felemelkedhessen, akkor szívügyemnek érzem, hogy segítsek benne.
*Habár valójában nem a szív, hanem az érdek motiválja, hiszen sokkal könnyebb lesz a város felső rétegébe kerülnie, ha sikerül letennie valamit az asztalra, és a város neki (is) köszönheti újbóli felvirágzását, de attól még a segítő szándékot komolyan gondolja.*
- Márpedig egészen biztos vagyok benne, hogy a folyami kereskedelem újraépítéséből az egész város profitálni tudna. Sárvárost például újraépítik, egy városnegyed felépítése pedig rengeteg nyersanyagba kerül. Ugyan puszta szerencse, de történetesen ismerem a prefektust, akit megbíztak az építkezés felügyeletével, úgyhogy az első kapcsolata rajtam keresztül meg is lehetne Arthenior-ral. A prefektus talán a város legjobb kereskedője, és jól ismeri a jelenlegi vezetőséget is, úgyhogy ezen a szálon már a döntéshozók elé is tudjuk tárni az ötletet.
Az építkezés csak egyetlen ok, amiért véleményem szerint a város üdvözölné az ilyesfajta törekvést. A nemesek visszatértével előbb-utóbb biztos vagyok benne, hogy a luxuscikkekre is újra igény lesz.
A legénység kérdése… *Hosszasan gondolkozik, hogy erre mit mondjon. A furcsa csend miatt egyértelmű, hogy mérlegel, de ajkai végre újra szóra nyílnak.*
…abban nem tudok segíteni. A várost viszont a kapcsolataimon keresztül megpróbálhatom megnyerni az ügynek, ha szeretné, és talán még az anyagi részébe is be tudok szállni, ha arról van szó.
*Nem biztos, hogy a saját pénzéből, de ez legyen az ő titka. Igazából kifejezetten lelkes lett, meg akarja ragadni a lehetőséget, hogy valami nagyot alkosson végre, aminek köszönhetően végre tényleg egész Arthenior megismerheti a nevét.
Elégedetten kortyol egyet a poharából. Nehéz munka vár rá, de az elérhető eredmény magáért beszél.*
5072. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-09-21 03:41:58
Üzenet elküldve: 2024-09-21 03:41:58
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1218
OOC üzenetek: 118
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1218
OOC üzenetek: 118
Játékstílus: Megfontolt
//Merlana Naerice//
- Rengeteg szerencsét kívánok hozzá.
*Nem sajnálja mástól a sikereket, még ha a magaskultúra nem igazán érinti a köreit. Olvasáson kívül kevés szórakozást tudna elképzelni magának, ha egyáltalán lenne elszórható aranya rá.*
- Én amiatt aggódtam, hogy csak megpróbálnák elvenni a hajót erővel, mert nem tudom, hogy az egyszerű banditáknál hány lépéssel állnak fentebb. A szerződéses megállapodás részleteinek betartatásáig nem jutottam el fejben.
*Ebből kiderülhet, hogy Nestar nem igazán tapasztalt a kikötői állapotokat illetően. A kérdésére érdekes válasz érkezik, általában nem szoktak örülni a hosszas, monoton beszédeinek, de úgy tűnik, hogy ha nem alkímia a téma, akkor könnyebben emészthető.*
- Nos, a helyzet szomorú és tapasztalhattad is. A város éppen hogy csak kétlábra áll, érdemben elvesztett mindent, ami a folyóhatároláson túl van, a Kikötő... beszéltük és a thargok nem bíznak a város alkalmasságában. Emiatt nem sikerült visszaállítani a régen még virágzó folyami kereskedelmet. Én jó viszonyt ápolok a törzzsel, egymás segítségére voltunk a háború óta, amikor szükség volt rá. Így a kölcsönös együttműködés jegyében biztonságosan dokkolhatnánk le az általuk felügyelt vízpartokon, bár messzebb a tényleges erődtől és előnyben részesítésükért cserébe valamennyi védelemre is számíthatunk.
*Ez egy nagyon lazán szószerű átadása Yagnar szavainak, de egy eléggé elmosott jelentésű kijelentés, hogy érdemben minden értelmét elveszítse.*
- A tengeri utat Wegtorenig megteheti a part mentén, így nem szükséges a legnagyobb tengerészeti tapasztalat. Természetesen a városig feljuthatna a hajó és bár kell majd földet mérni, de én lehetségesnek látom, hogy még a szakadék előtti részen valahol lepakolhat a hídnál, érdemben egy közeli kövezett úttal a Polgárnegyeden át a piacig. Ez a város szerepén túl végre pislákolna egy kis fényt a kereskedelembe a két fél között. Három, ha Wegtorent számoljuk. Azonban egy szabad hajó még további lehetőséget is nyújthat, de egyelőre az álmaimat a megoldhatóságra szabom. Ugyanis, hogy őszinte legyek, ebből nagyjából semmit nem tudok garantálni, csak szerény anyagi források megszerzését az elindításra. Van pár eladható, értékes mágikus italom, ami nálam csak porosodik, mert a megrendelője eltűnt a lázadáskor. Ahogy mondtam, nekem csak az italszállítmányok kellenének, és bár hajó fenntartását állom, de a saját igényeimmel nem tudnám telerakodni és útra küldeni elég gyakori időközönként. Ehhez kellenének kereskedők és természetesen, hajó minimális kezelésére alkalmas személyek.
*És itt valahol meg is akad a lehetőségek felvázolásában, ugyanis a pénzen kívül tényleg nem nagyon tud hozzátenni a projekthez.*
- Viszont ahogy ki lehet olvasni a sorok között, elgondoláson és lehetséges pénzforráson túl nem sokkal rendelkezem egyelőre. De ha csak az ezen múlva, akkor attól nem kell félni, azt könnyedén megoldom, beszámítható időn belül. De ehhez nyilván több kell, és a város nekem már csak ismeretlenekből áll, pár kolléga kivételével. Az üzleti része a munkásságomnak a Dwirinthalen-házra volt hagyva, ők jártak el régen a nevemben. Ezt most magamnak kell intéznem.
*Nem fárassza Merlanát a részletekkel a törzsi dolgokat illetően, a lényeg, hogy nem állhat egy másik nemesi ház szolgálatába anélkül, hogy megharagítani Yagnart és ha az épségének megóvásáról van szó, akkor inkább a thargokra teszi a voksát. Ezért is maradt ő meg és tűnt el a Dwirinthalenek nagyja, mert Nestar nem volt Artheniorban a lázadáskor. De ez is csak egy részlet a rengetegből és még rengeteg másik is előkerülhetne, de azért valamennyire próbál szűrni a lényegre.*
- Rengeteg szerencsét kívánok hozzá.
*Nem sajnálja mástól a sikereket, még ha a magaskultúra nem igazán érinti a köreit. Olvasáson kívül kevés szórakozást tudna elképzelni magának, ha egyáltalán lenne elszórható aranya rá.*
- Én amiatt aggódtam, hogy csak megpróbálnák elvenni a hajót erővel, mert nem tudom, hogy az egyszerű banditáknál hány lépéssel állnak fentebb. A szerződéses megállapodás részleteinek betartatásáig nem jutottam el fejben.
*Ebből kiderülhet, hogy Nestar nem igazán tapasztalt a kikötői állapotokat illetően. A kérdésére érdekes válasz érkezik, általában nem szoktak örülni a hosszas, monoton beszédeinek, de úgy tűnik, hogy ha nem alkímia a téma, akkor könnyebben emészthető.*
- Nos, a helyzet szomorú és tapasztalhattad is. A város éppen hogy csak kétlábra áll, érdemben elvesztett mindent, ami a folyóhatároláson túl van, a Kikötő... beszéltük és a thargok nem bíznak a város alkalmasságában. Emiatt nem sikerült visszaállítani a régen még virágzó folyami kereskedelmet. Én jó viszonyt ápolok a törzzsel, egymás segítségére voltunk a háború óta, amikor szükség volt rá. Így a kölcsönös együttműködés jegyében biztonságosan dokkolhatnánk le az általuk felügyelt vízpartokon, bár messzebb a tényleges erődtől és előnyben részesítésükért cserébe valamennyi védelemre is számíthatunk.
*Ez egy nagyon lazán szószerű átadása Yagnar szavainak, de egy eléggé elmosott jelentésű kijelentés, hogy érdemben minden értelmét elveszítse.*
- A tengeri utat Wegtorenig megteheti a part mentén, így nem szükséges a legnagyobb tengerészeti tapasztalat. Természetesen a városig feljuthatna a hajó és bár kell majd földet mérni, de én lehetségesnek látom, hogy még a szakadék előtti részen valahol lepakolhat a hídnál, érdemben egy közeli kövezett úttal a Polgárnegyeden át a piacig. Ez a város szerepén túl végre pislákolna egy kis fényt a kereskedelembe a két fél között. Három, ha Wegtorent számoljuk. Azonban egy szabad hajó még további lehetőséget is nyújthat, de egyelőre az álmaimat a megoldhatóságra szabom. Ugyanis, hogy őszinte legyek, ebből nagyjából semmit nem tudok garantálni, csak szerény anyagi források megszerzését az elindításra. Van pár eladható, értékes mágikus italom, ami nálam csak porosodik, mert a megrendelője eltűnt a lázadáskor. Ahogy mondtam, nekem csak az italszállítmányok kellenének, és bár hajó fenntartását állom, de a saját igényeimmel nem tudnám telerakodni és útra küldeni elég gyakori időközönként. Ehhez kellenének kereskedők és természetesen, hajó minimális kezelésére alkalmas személyek.
*És itt valahol meg is akad a lehetőségek felvázolásában, ugyanis a pénzen kívül tényleg nem nagyon tud hozzátenni a projekthez.*
- Viszont ahogy ki lehet olvasni a sorok között, elgondoláson és lehetséges pénzforráson túl nem sokkal rendelkezem egyelőre. De ha csak az ezen múlva, akkor attól nem kell félni, azt könnyedén megoldom, beszámítható időn belül. De ehhez nyilván több kell, és a város nekem már csak ismeretlenekből áll, pár kolléga kivételével. Az üzleti része a munkásságomnak a Dwirinthalen-házra volt hagyva, ők jártak el régen a nevemben. Ezt most magamnak kell intéznem.
*Nem fárassza Merlanát a részletekkel a törzsi dolgokat illetően, a lényeg, hogy nem állhat egy másik nemesi ház szolgálatába anélkül, hogy megharagítani Yagnart és ha az épségének megóvásáról van szó, akkor inkább a thargokra teszi a voksát. Ezért is maradt ő meg és tűnt el a Dwirinthalenek nagyja, mert Nestar nem volt Artheniorban a lázadáskor. De ez is csak egy részlet a rengetegből és még rengeteg másik is előkerülhetne, de azért valamennyire próbál szűrni a lényegre.*
5071. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-09-20 22:04:34
Üzenet elküldve: 2024-09-20 22:04:34
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 220
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 220
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Politika//
*A tömör faajtókat könnyedén nyitva lép be a Pegazusba egy daliásnak mondható gnóm. Tartása egyenes és jól öltözött. Dús, vörös haja most is, mint mindig hátra van fésülve, melyen még egy díszes kalap is van. Kíváncsi szemekkel méri fel a benti teret, mielőtt bentebb lépne. Egy elegáns lenvászon fehér ingben van, amihez illő kravátli van a nyakában. Egy hosszú, szűk szabású, fekete vászonnadrágot és egy pár sötétbarna, bőrcsizma van a lábán. Minden holmija minőségi darab, látható, hogy tehetős. Oldalán még egy díszes kard és díszes tőr, bár ezek többnyire tényleg díszek. Harci tudásban inkább átlagosnak mondható, mint jó harcosnak. Legutóbb még télen járt itt, s akkor a meleg kályha szele csapta meg. Most kellemes étel illata csapja meg az orrát. Elképzelhető, hogy valamit még enni is fog, persze ez függ majd a társaságától. Egy bizonyos Orthus Morthimer-hez lesz szerencséje, aki legjobb tudása szerint a városi Tanács egyik megbízott prefektusa. Sok jót hallott a férfiról, s épp ezért kérte tőle a találkozót, hogy építhesse politikai kapcsolatait. Egy ideig Lihanech-ben élt, s még csak nemrég tért vissza Artheniorba. Sok dolgot még csak hírből ismer ezért különösen hasznos, hogy olyasvalakivel beszélhet, aki a Tanács dolgaival mondhatni napirenden van. Balra veszi az irányt az ajtóból, hogy az egyik üres asztalt elfoglalhassa. Kihúz egy széket magának, majd leül, s a kalapját pedig az asztalra teszi. Ahogy leül, egy barna, bőr oldaltáska kerül elő, melyet a szék háttámlájára aggat. Egy kisebb könyvet vesz ki a táskából, amiben személyes jegyzetei, bizonyos kutatásai vannak feljegyezve. Mielőtt belekezdene a jegyzetei átnézésében, még éles szemeivel végig tekint a fogadóban lévőkön s nyugodtan állapítja meg, hogy a nemes még nem érkezett meg. Egyelőre még nem rendel semmit csupán elmélyed a jegyzeteiben.*
A hozzászólás írója (Diynomit Dedhor N'athor) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2024.09.20 22:05:04
//Politika//
*A tömör faajtókat könnyedén nyitva lép be a Pegazusba egy daliásnak mondható gnóm. Tartása egyenes és jól öltözött. Dús, vörös haja most is, mint mindig hátra van fésülve, melyen még egy díszes kalap is van. Kíváncsi szemekkel méri fel a benti teret, mielőtt bentebb lépne. Egy elegáns lenvászon fehér ingben van, amihez illő kravátli van a nyakában. Egy hosszú, szűk szabású, fekete vászonnadrágot és egy pár sötétbarna, bőrcsizma van a lábán. Minden holmija minőségi darab, látható, hogy tehetős. Oldalán még egy díszes kard és díszes tőr, bár ezek többnyire tényleg díszek. Harci tudásban inkább átlagosnak mondható, mint jó harcosnak. Legutóbb még télen járt itt, s akkor a meleg kályha szele csapta meg. Most kellemes étel illata csapja meg az orrát. Elképzelhető, hogy valamit még enni is fog, persze ez függ majd a társaságától. Egy bizonyos Orthus Morthimer-hez lesz szerencséje, aki legjobb tudása szerint a városi Tanács egyik megbízott prefektusa. Sok jót hallott a férfiról, s épp ezért kérte tőle a találkozót, hogy építhesse politikai kapcsolatait. Egy ideig Lihanech-ben élt, s még csak nemrég tért vissza Artheniorba. Sok dolgot még csak hírből ismer ezért különösen hasznos, hogy olyasvalakivel beszélhet, aki a Tanács dolgaival mondhatni napirenden van. Balra veszi az irányt az ajtóból, hogy az egyik üres asztalt elfoglalhassa. Kihúz egy széket magának, majd leül, s a kalapját pedig az asztalra teszi. Ahogy leül, egy barna, bőr oldaltáska kerül elő, melyet a szék háttámlájára aggat. Egy kisebb könyvet vesz ki a táskából, amiben személyes jegyzetei, bizonyos kutatásai vannak feljegyezve. Mielőtt belekezdene a jegyzetei átnézésében, még éles szemeivel végig tekint a fogadóban lévőkön s nyugodtan állapítja meg, hogy a nemes még nem érkezett meg. Egyelőre még nem rendel semmit csupán elmélyed a jegyzeteiben.*
A hozzászólás írója (Diynomit Dedhor N'athor) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2024.09.20 22:05:04
5070. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-09-20 20:43:33
Üzenet elküldve: 2024-09-20 20:43:33
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 264
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 264
Játékstílus: Megfontolt
//Várt váratlan//
//Fürdőház//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Jó egy kicsit lehiggadni és rápihenni az este folytatására. Meg legalább a dokinak van lehetősége többet megtudni a kicsit azért számára is titokzatos lányról. Hallgatja azokat a szavakat és ha nem háttal lenne neki akkor a kékeket is figyelné hátha azokból is kiolvasna még valamit. Tanul is újdonságot. Egy kékvérű fattyú kevésbé fattyú mint a sima fattyak. Érdekes dolog ez. Ahogy az is, hogy a másik elzavarta maga körül a férfiakat. Ami, azért is elég érthetetlen az elf számára mert ő mióta megismerte a lányt azóta van mellette mindig valaki.*
-Mert? Untattak, jobbra vágytál vagy ez valamilyen lázadás volt?
*Hogy tud úgy nézni a másik amitől a legfickósabb ember is lekonyul elhiszi az elf. Látta miképp viselkedett azzal a sehonnai monte...monte... Monty-val. Mondjuk az a fickó alapból rosszul is kezdett. És rosszabbul folytatta. Kár is rá több gondolatot szánni. Csakhogy így a doki lesz az, aki szóba kerül. A következő kérdés még kevésbé vészes. Sőt, kimondottan hétköznapi történet. Ehhez méltóan válaszol rá.*
-Megszöktem. Ha nem teszem meg akkor valószínűleg a mesterem halálra dolgoztat. Nekik jól jött egy orvos a hajón még ha csak egy zöldfülű kölyök is, nekem meg nem ártott a tapasztalat.
*A tanoncok és az inasok sorsa általában mindenütt hasonló. Bár nem mindenki szökik meg. Van, aki úgy éli le az egész életét, a szerencsésebbek amilyen az elf is lett volna és több év kalózkodás után, de lett is, mesterré válnak és saját műhelyt vagy ebben az esetben rendelőt nyitnak. A lány következő kérdése erre is irányul. A dokinak van rá hihető hazugsága amivel már készült az ilyen kérdésekre úgyhogy gondolkozás nélkül érkezik a válasz.*
-Így alakult. Magamra maradtam és itt kaptam lehetőséget. Saját rendelő. Saját fizetés, saját magam által beszerzett és elegendő mennyiségű felszerelés. Tudod egy egyszerű vágott sebre hányféle gyógymódot ismerek? Varázsital, tiszta szesz, ecet, propolisz, forrasztófű és még sorolhatnám és nem azért tudom ezeket mert annyira szorgalmas voltam hanem mert sokszor azzal kellett dolgoznom amit kaptam vagy be tudtam szerezni. Szóval nem hangzott rosszul, hogy kipróbáljam milyen a városban dolgozni. Aztán rájöttem, hogy szar.
//Fürdőház//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Jó egy kicsit lehiggadni és rápihenni az este folytatására. Meg legalább a dokinak van lehetősége többet megtudni a kicsit azért számára is titokzatos lányról. Hallgatja azokat a szavakat és ha nem háttal lenne neki akkor a kékeket is figyelné hátha azokból is kiolvasna még valamit. Tanul is újdonságot. Egy kékvérű fattyú kevésbé fattyú mint a sima fattyak. Érdekes dolog ez. Ahogy az is, hogy a másik elzavarta maga körül a férfiakat. Ami, azért is elég érthetetlen az elf számára mert ő mióta megismerte a lányt azóta van mellette mindig valaki.*
-Mert? Untattak, jobbra vágytál vagy ez valamilyen lázadás volt?
*Hogy tud úgy nézni a másik amitől a legfickósabb ember is lekonyul elhiszi az elf. Látta miképp viselkedett azzal a sehonnai monte...monte... Monty-val. Mondjuk az a fickó alapból rosszul is kezdett. És rosszabbul folytatta. Kár is rá több gondolatot szánni. Csakhogy így a doki lesz az, aki szóba kerül. A következő kérdés még kevésbé vészes. Sőt, kimondottan hétköznapi történet. Ehhez méltóan válaszol rá.*
-Megszöktem. Ha nem teszem meg akkor valószínűleg a mesterem halálra dolgoztat. Nekik jól jött egy orvos a hajón még ha csak egy zöldfülű kölyök is, nekem meg nem ártott a tapasztalat.
*A tanoncok és az inasok sorsa általában mindenütt hasonló. Bár nem mindenki szökik meg. Van, aki úgy éli le az egész életét, a szerencsésebbek amilyen az elf is lett volna és több év kalózkodás után, de lett is, mesterré válnak és saját műhelyt vagy ebben az esetben rendelőt nyitnak. A lány következő kérdése erre is irányul. A dokinak van rá hihető hazugsága amivel már készült az ilyen kérdésekre úgyhogy gondolkozás nélkül érkezik a válasz.*
-Így alakult. Magamra maradtam és itt kaptam lehetőséget. Saját rendelő. Saját fizetés, saját magam által beszerzett és elegendő mennyiségű felszerelés. Tudod egy egyszerű vágott sebre hányféle gyógymódot ismerek? Varázsital, tiszta szesz, ecet, propolisz, forrasztófű és még sorolhatnám és nem azért tudom ezeket mert annyira szorgalmas voltam hanem mert sokszor azzal kellett dolgoznom amit kaptam vagy be tudtam szerezni. Szóval nem hangzott rosszul, hogy kipróbáljam milyen a városban dolgozni. Aztán rájöttem, hogy szar.
5069. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-09-20 18:41:27
Üzenet elküldve: 2024-09-20 18:41:27
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 717
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 717
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Nestar Erefiz//
*Mosolya azonnal őszintébbé válik, ahogy kiderül, hogy nem tévedett. Valóban Nestar Erefiz-hez van szerencséje, úgyhogy nem is habozik ő sem azonnal bemutatkozni.
A következő szavakra már csak egy sokatmondó félmosollyal reagál. Felemelő érzés hallani, hogy az ő neve is kering már a népek között, de reakciója mégis inkább a férfi mondandója többi részének szól.*
- Ahogy a jólét a nemeseivel együtt visszatér a városba, és ahogy egyre többen emelkednek fel, úgy nő az igény az előkelőbb szórakozási formák iránt is, mint a színház, és annál többen akarnak az esténként megrendezett fogadásokon énekesnőt hallgatni. Hogy őszinte legyek, nekem az a célom, hogy ezt a hullámot meglovagolva magam is azon dolgozzak, hogy az embereknek legyen igényük a hozzám hasonlók tehetségére.
*Nyilván, hisz, ha az emberek akarják őt, akkor ő egyre gazdagabb lesz, egyre több, addig zárt ajtó nyílik meg előtte, egyre könnyebben lépkedhet feljebb a ranglétrán, és egyre inkább reménykedhet abban, hogy egyszer csak a tetején találja majd magát.
Az üzlet szó említésére felcsillan a szeme. Természetesen ez a szó számára már szorosan összeforrt Orthus Morthimer nevével, úgyhogy az első gondolata az, hogy pártfogóját ajánlja Nestar-nak, bármilyen ügyről is van szó, de végül úgy dönt, hogy még nem dobja be a kereskedő nevét, inkább gyűjti még egy kicsit a kincset érő információt.
Az első érdekes darabka a kirakósban a Dwirinthalen ház. Híres, arthenior-i nemesekhez köthető a név, de a lázadás során mind eltűntek, a kúriájukat pedig lerombolták, ha jól tudja. Tovább hallgatva Nestar-t, valóban egy kereskedelmi ügy körvonalazódik a mondandójából. Érdekes. Pont az ilyen lehetőségekre mondhatta neki Orthus, hogy tartsa nyitva a csinos kis fülecskéit.*
- Nos, a Kikötővel én sem javaslom, hogy bármilyen üzletet kössön. Már csak azért sem, mert az ott kötött megállapodások során valaki mindig hazudik. Ott a becsületesség, legyen bármilyen jó alkusz is valaki, csak veszíthet. *Teszi hozzá, amit kereskedelmi szaktudás hiányában, de a kikötőt egykor túlélő személyként hozzátehet.*
- Nem, egyáltalán nem untat, sőt, kíváncsivá tett. Igazából pont azon gondolkozom, hogy én esetleg tudnék-e segíteni a célja elérésében. Kérem, meséljen még!
*Fülei nyitva, ahogy kell. Minél többet akar megtudni a férfi terveiről, mert elég érdekesnek hangzik ahhoz, akár még ő is profitálhasson belőle. Még nem biztos benne, de egy próbát megér.*
*Mosolya azonnal őszintébbé válik, ahogy kiderül, hogy nem tévedett. Valóban Nestar Erefiz-hez van szerencséje, úgyhogy nem is habozik ő sem azonnal bemutatkozni.
A következő szavakra már csak egy sokatmondó félmosollyal reagál. Felemelő érzés hallani, hogy az ő neve is kering már a népek között, de reakciója mégis inkább a férfi mondandója többi részének szól.*
- Ahogy a jólét a nemeseivel együtt visszatér a városba, és ahogy egyre többen emelkednek fel, úgy nő az igény az előkelőbb szórakozási formák iránt is, mint a színház, és annál többen akarnak az esténként megrendezett fogadásokon énekesnőt hallgatni. Hogy őszinte legyek, nekem az a célom, hogy ezt a hullámot meglovagolva magam is azon dolgozzak, hogy az embereknek legyen igényük a hozzám hasonlók tehetségére.
*Nyilván, hisz, ha az emberek akarják őt, akkor ő egyre gazdagabb lesz, egyre több, addig zárt ajtó nyílik meg előtte, egyre könnyebben lépkedhet feljebb a ranglétrán, és egyre inkább reménykedhet abban, hogy egyszer csak a tetején találja majd magát.
Az üzlet szó említésére felcsillan a szeme. Természetesen ez a szó számára már szorosan összeforrt Orthus Morthimer nevével, úgyhogy az első gondolata az, hogy pártfogóját ajánlja Nestar-nak, bármilyen ügyről is van szó, de végül úgy dönt, hogy még nem dobja be a kereskedő nevét, inkább gyűjti még egy kicsit a kincset érő információt.
Az első érdekes darabka a kirakósban a Dwirinthalen ház. Híres, arthenior-i nemesekhez köthető a név, de a lázadás során mind eltűntek, a kúriájukat pedig lerombolták, ha jól tudja. Tovább hallgatva Nestar-t, valóban egy kereskedelmi ügy körvonalazódik a mondandójából. Érdekes. Pont az ilyen lehetőségekre mondhatta neki Orthus, hogy tartsa nyitva a csinos kis fülecskéit.*
- Nos, a Kikötővel én sem javaslom, hogy bármilyen üzletet kössön. Már csak azért sem, mert az ott kötött megállapodások során valaki mindig hazudik. Ott a becsületesség, legyen bármilyen jó alkusz is valaki, csak veszíthet. *Teszi hozzá, amit kereskedelmi szaktudás hiányában, de a kikötőt egykor túlélő személyként hozzátehet.*
- Nem, egyáltalán nem untat, sőt, kíváncsivá tett. Igazából pont azon gondolkozom, hogy én esetleg tudnék-e segíteni a célja elérésében. Kérem, meséljen még!
*Fülei nyitva, ahogy kell. Minél többet akar megtudni a férfi terveiről, mert elég érdekesnek hangzik ahhoz, akár még ő is profitálhasson belőle. Még nem biztos benne, de egy próbát megér.*
5068. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-09-20 16:08:47
Üzenet elküldve: 2024-09-20 16:08:47
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1261
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1261
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
//Várt váratlan//
//Fürdőház//
*Élvezi a forró víz minden egyes cseppjét, ugyanúgy, ahogy a vörösbornak, amit igen ritkán iszik. A vörös nem a kedvence, de ez a legkevesebb, jól érzi magát és nem is adna teret semmi lehangolónak. Ha mesél is, ha úgy is tűnik néhány dologról, mint ami nem feltétlenül kellemes téma, benne nem okoz már rossz érzést, szívesen oszt meg néhány dolgot a férfival, bár nem szeret magáról sokat beszélni. Nem is tenné, ha nem lenne érdeklődés, az ilyenre figyel. A kérdés megmosolyogtatja. Mennyi emlék tud felszakadni, régen mennyire utált a helyzetben lenni, most pedig mókásnak találja, hogyan keveredett ki.*
- Nem, egyik sem. Tudod, az nem az a világ volt, ahol kimondhatta bárki is, hogy félvér vagyok. Egy név, vagy a vagyon elég ahhoz, hogy ezt el lehessen felejteni. Ha nem lenne nyilvánvaló, akkor még velem is elhitették volna, hogy az az apám, aki. *Csóválja a fejét, de nem rosszall... kikeveredett belőle és ez a lényeg. *
- Persze senki nem hülye, a nővéreim kapták a jobbakat. *Forgatja a szemeit, neki azok a "jobbak" sem kellettek volna soha. Sosem erre vágyott, de a szerelemre sem. Ez így most idilli, ez most tökéletes. Azt tesz, amit akar, azzal, akivel. Bár igen kevesekkel érezte eddig jól magát, de legalább ő választja meg.*
- Én meg... hát én elértem, hogy a nem túl rosszak se akarjanak velem foglalkozni.
*Nem nevet fel, de szívesen megtenné. Eszébe jut, amikor Nori-nak mesélte, hogyan gyújtotta be "véletlenül" egy férfi ingujját, aki éppen közeledni próbált. Játék volt minden neki és dac, játék, ahogy most, mégsem ugyanaz. A zöldeket tényleg élvezi magán, még ha egy ponton el is fordul, hogy újabb kortyot igyon és megpihenhessen a peremnek dőlve.
De a másik szavai is éppolyan érdekesek, így nem tart sokáig, újra rajta legelteti azokat a jégkékeket.*
- De hogyan keveredtél hajóra?
*Minden tetszik. Ahogy mesél, ahogy mozog a száj, ahogy nedvesre festi a bőrt a víz. Bármeddig el tudna itt lenni most úgy érzi. Wegtoren. Ezt a várost ma már hallotta, igen érdekesen hangzik. Azokra a hiányos öltözékekre a szeme sem rebben, az ilyesmi nem okoz benne semmit, sokkal inkább érdekelné, hogy ő hogyan festene egy olyanban.*
- Érdekes városnak hangzik, talán egyszer eljutok oda is. De, ha az olyan jó hely, miért nem ott vagy? Vagyis inkább... hogyhogy már nem hajón? Ha le is égett az, amin voltál... nem ismerem ezt a világot, de hajóorvos attól még lehetnél máshol is. Bár, akkor nehezebben bukkantam volna rád.
*Szélesedik a mosoly, de most nem közelít, hiába kóstolna újra bele a másik ajkaiba. Tényleg nem ismerős neki az az élet, még más sem nagyon. Sokat kell még tapasztalnia. És nagyon szívesen hallgatja a történeteit.*
//Fürdőház//
*Élvezi a forró víz minden egyes cseppjét, ugyanúgy, ahogy a vörösbornak, amit igen ritkán iszik. A vörös nem a kedvence, de ez a legkevesebb, jól érzi magát és nem is adna teret semmi lehangolónak. Ha mesél is, ha úgy is tűnik néhány dologról, mint ami nem feltétlenül kellemes téma, benne nem okoz már rossz érzést, szívesen oszt meg néhány dolgot a férfival, bár nem szeret magáról sokat beszélni. Nem is tenné, ha nem lenne érdeklődés, az ilyenre figyel. A kérdés megmosolyogtatja. Mennyi emlék tud felszakadni, régen mennyire utált a helyzetben lenni, most pedig mókásnak találja, hogyan keveredett ki.*
- Nem, egyik sem. Tudod, az nem az a világ volt, ahol kimondhatta bárki is, hogy félvér vagyok. Egy név, vagy a vagyon elég ahhoz, hogy ezt el lehessen felejteni. Ha nem lenne nyilvánvaló, akkor még velem is elhitették volna, hogy az az apám, aki. *Csóválja a fejét, de nem rosszall... kikeveredett belőle és ez a lényeg. *
- Persze senki nem hülye, a nővéreim kapták a jobbakat. *Forgatja a szemeit, neki azok a "jobbak" sem kellettek volna soha. Sosem erre vágyott, de a szerelemre sem. Ez így most idilli, ez most tökéletes. Azt tesz, amit akar, azzal, akivel. Bár igen kevesekkel érezte eddig jól magát, de legalább ő választja meg.*
- Én meg... hát én elértem, hogy a nem túl rosszak se akarjanak velem foglalkozni.
*Nem nevet fel, de szívesen megtenné. Eszébe jut, amikor Nori-nak mesélte, hogyan gyújtotta be "véletlenül" egy férfi ingujját, aki éppen közeledni próbált. Játék volt minden neki és dac, játék, ahogy most, mégsem ugyanaz. A zöldeket tényleg élvezi magán, még ha egy ponton el is fordul, hogy újabb kortyot igyon és megpihenhessen a peremnek dőlve.
De a másik szavai is éppolyan érdekesek, így nem tart sokáig, újra rajta legelteti azokat a jégkékeket.*
- De hogyan keveredtél hajóra?
*Minden tetszik. Ahogy mesél, ahogy mozog a száj, ahogy nedvesre festi a bőrt a víz. Bármeddig el tudna itt lenni most úgy érzi. Wegtoren. Ezt a várost ma már hallotta, igen érdekesen hangzik. Azokra a hiányos öltözékekre a szeme sem rebben, az ilyesmi nem okoz benne semmit, sokkal inkább érdekelné, hogy ő hogyan festene egy olyanban.*
- Érdekes városnak hangzik, talán egyszer eljutok oda is. De, ha az olyan jó hely, miért nem ott vagy? Vagyis inkább... hogyhogy már nem hajón? Ha le is égett az, amin voltál... nem ismerem ezt a világot, de hajóorvos attól még lehetnél máshol is. Bár, akkor nehezebben bukkantam volna rád.
*Szélesedik a mosoly, de most nem közelít, hiába kóstolna újra bele a másik ajkaiba. Tényleg nem ismerős neki az az élet, még más sem nagyon. Sokat kell még tapasztalnia. És nagyon szívesen hallgatja a történeteit.*
5067. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-09-20 12:21:03
Üzenet elküldve: 2024-09-20 12:21:03
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
*A nap fénypontjának nevezheti ezt a pillanatot. A Pegazusba belépve látja, hogy nem ő az egyetlen, de ez nem meglepő. Egy híres fogadóról beszélünk, amely épp a város bejáratánál helyezkedik el, a város legjobb pontján. A bejövő és kimenő embereknek is épp a szeme előtt van. Nem lehet csak úgy elhagyni. Keres magának egy asztalt. A fogadós kisvártatva ott terem, készen rá, hogy felvegye a rendelését. Rendel egy tál Őzragu levest, 11 aranyért. 
Rendel még mellé 2 Szelet kenyeret 4 aranyért. Várnia kell az ételre, de addig figyeli a fogadó vendégeit. Mindenféle alak megfordul Artheniorban, ezért sem meglepő, hogy velük itt lehet a leghamarabb találkozni. Nemsokára a rendelése is megérkezik, amelyet megköszön és nyomban hozzá is lát az elfogyasztásához. A meleg leves óvatosan fújja, hogy nehogy a meleg leves megsüsse a száját vagy ajkát. Nagyjából egy húsz percig eszik. A fogadós elviszi az üres tányért. Saját kulacsából iszik vizet. ~Lehet a folyónál megtöltöm vízzel.~ Gondolkodik el.*
Rendel még mellé 2 Szelet kenyeret 4 aranyért. Várnia kell az ételre, de addig figyeli a fogadó vendégeit. Mindenféle alak megfordul Artheniorban, ezért sem meglepő, hogy velük itt lehet a leghamarabb találkozni. Nemsokára a rendelése is megérkezik, amelyet megköszön és nyomban hozzá is lát az elfogyasztásához. A meleg leves óvatosan fújja, hogy nehogy a meleg leves megsüsse a száját vagy ajkát. Nagyjából egy húsz percig eszik. A fogadós elviszi az üres tányért. Saját kulacsából iszik vizet. ~Lehet a folyónál megtöltöm vízzel.~ Gondolkodik el.*
5066. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-09-20 00:43:05
Üzenet elküldve: 2024-09-20 00:43:05
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1218
OOC üzenetek: 118
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1218
OOC üzenetek: 118
Játékstílus: Megfontolt
//Merlana Naerice//
- Örvendek a találkozásnak, természetesen!
*Telt az idő, nem siettette magába a falatokat és a rövid időre, amíg a nép nyüzsgése újonnan éri, el is fogadja, de figyelmét nem kötötte le, hogy már megfogyatkozott a népessége a helynek kissé, bár még így sem ő tűnik a legérdemesebb társaságnak.*
- Igen, én lennék az, és önben kit tisztelhetek?
*Azt jól sejti, hogy rég nem ismeri már a várost, még ha járni eljárt ide, nem sokat időzött a polgári környéken kívüli részén.*
- Öröm hallani, hogy a művészeti igények visszatérnek a közízlésben. Minthogyha már hallottam volna a nevét, de sajnos, ahogy hallotta, sose volt időm szórakozásra maradni.
*Sajnos Nestar kénytelen őszintétlennek lenni, ugyanis grandiózusabb dolgokból is kimaradt távoli szigetelt laborjában és ezt nem róhatja fel a másiknak.*
- És bár szívesen segítek, ha kell, magam éppen üzleti ügyre keresek... aki megoldaná a gondom.
*Nem tudja, hogy Merlanát mennyire érdekli ez és az énekes szerencsétlenségére, nem is gondol erre, mielőtt folytatja.*
- A lázadás előtt rengeteg karaván járt a Dwirinthalen-házhoz, a nemesi ház ahol dolgoztam és rengeteg, jó minőségű, valamint olcsó alapanyaghoz tudtam jutni. Jelenleg ezen árak majdnem kétszereséért tudok szerezni bármit, ha szerencsém van. A karavánok veszélyesebbek lettek és túl költségesek, a város pedig érdemben feladta a vízi kereskedelmet, miután a Kikötő elszakadt tőle. A Kikötővel pedig nem igazán akarok direkt üzletelni. Azonban, talán még akad elég tengeri és távoli kereskedelmi ismeretekkel rendelkező egyén, hogy egy kísérleti útra Wegtorenbe utazzam, a tharg törzsi területről kerülve a Kikötőt, mint állomás. De ez még csak egy ötletvázlat.
*Vázlatnak elég részletes, de nem kevés ideje volt gondolkodni rajta és nem sokkal több dolga, amivel a hosszas utazását eltöltse.*
- De elnézést, ha untatom. Miben segíthetek?
- Örvendek a találkozásnak, természetesen!
*Telt az idő, nem siettette magába a falatokat és a rövid időre, amíg a nép nyüzsgése újonnan éri, el is fogadja, de figyelmét nem kötötte le, hogy már megfogyatkozott a népessége a helynek kissé, bár még így sem ő tűnik a legérdemesebb társaságnak.*
- Igen, én lennék az, és önben kit tisztelhetek?
*Azt jól sejti, hogy rég nem ismeri már a várost, még ha járni eljárt ide, nem sokat időzött a polgári környéken kívüli részén.*
- Öröm hallani, hogy a művészeti igények visszatérnek a közízlésben. Minthogyha már hallottam volna a nevét, de sajnos, ahogy hallotta, sose volt időm szórakozásra maradni.
*Sajnos Nestar kénytelen őszintétlennek lenni, ugyanis grandiózusabb dolgokból is kimaradt távoli szigetelt laborjában és ezt nem róhatja fel a másiknak.*
- És bár szívesen segítek, ha kell, magam éppen üzleti ügyre keresek... aki megoldaná a gondom.
*Nem tudja, hogy Merlanát mennyire érdekli ez és az énekes szerencsétlenségére, nem is gondol erre, mielőtt folytatja.*
- A lázadás előtt rengeteg karaván járt a Dwirinthalen-házhoz, a nemesi ház ahol dolgoztam és rengeteg, jó minőségű, valamint olcsó alapanyaghoz tudtam jutni. Jelenleg ezen árak majdnem kétszereséért tudok szerezni bármit, ha szerencsém van. A karavánok veszélyesebbek lettek és túl költségesek, a város pedig érdemben feladta a vízi kereskedelmet, miután a Kikötő elszakadt tőle. A Kikötővel pedig nem igazán akarok direkt üzletelni. Azonban, talán még akad elég tengeri és távoli kereskedelmi ismeretekkel rendelkező egyén, hogy egy kísérleti útra Wegtorenbe utazzam, a tharg törzsi területről kerülve a Kikötőt, mint állomás. De ez még csak egy ötletvázlat.
*Vázlatnak elég részletes, de nem kevés ideje volt gondolkodni rajta és nem sokkal több dolga, amivel a hosszas utazását eltöltse.*
- De elnézést, ha untatom. Miben segíthetek?
5065. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-09-19 23:04:15
Üzenet elküldve: 2024-09-19 23:04:15
Rang: Játékos
IC üzenetek: 46
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 46
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Szeszélyes társaság//
*Szemforgatva dől hátra székében, ahogy Merrin ismét sajátos bájjal fogadja próbálkozását. Többet nem fogja törni magát ennek az alaknak a kényelméért, az egyszer biztos. Szerencséjére ettől függetlenül hasznos üzlettárs, ezt pedig hamar cselekvéssel is bizonyítja. Egy elnyújtott pillantással nyugtázza a dolgot a pult irányába, mielőtt visszavándorolna tekintete impozáns asztaltársaságához.
Rókamosollyal figyeli a szőlőszem útját a finom ajkakig. Egy ideig nem szól, csupán merengve szemléli az elfet.*
-Kegyed mindent megtenne, hogy elérje céljait, nem igaz? *Kivár, mielőtt folytatná.*
-Ebben is hasonlítunk. *Felegyenesedik ültében, hogy leporolja kabátja vállát. Nincs benne kétely a társaság megbízhatóságát illetően, de a lányban sokkal inkább megbízik, mint bárki másban. Ismerni véli ugyanis a vágyait. Az ő bizalma pedig általában ezen ismereten áll vagy bukik.*
-A sárban csillan legnagyobbat az arany. *A söntés irányáb pillant, hogy megmérje magának Merrin és az ifjonc alakját. A fejében körvonalazódó terv újabb támasztékot kap, még ha e talapzat egyelőre ingatag is. Még egyszer végigpásztázza Lazziart, majd tekintete visszavándorol Milire. Olybá tűnik, mintha össze óhajtaná mérni őket.*
-Hmm. Meglátjuk. Alighanem ildomos is lenne a tárgyra térni. *Komótosan felkászálódik ültéből, sétapálcáját bal hóna alá csapja, jobbját pedig Mili felé nyújtja, hogy az elf belekarolhasson, ha úgy tetszik.*
-Kevesebb fül között, természetesen. Ó, talán hozhatnád azt a gyümölcstálat. A barátunk lehet, hogy éhes. *Amennyiben az elf leány csatlakozik hozzá, s kecses alakja feltűnik az oldalán, úgy a pult felé veszi az irányt, hogy megállapodjon Lazziar és Merrin mellett.*
-Egy Szobát legyen szíves. Lehetőleg térre nézőt, erkélyeset. *Azzal a pultra is helyezi kívánságáért cserébe 15 aranyat.*
-Szeretem reggelente a város zaját. *Félmosollyal pillant Milire. Kivár még, s nem vág közbe Merrin és Lazziar esetleges diskurzusába.*
-Mielőtt bármi történne... *Kezd bele, de nem pillant közben a párosra. Töretlen mosollyal szemlézi a söntés feletti falon sorakozó italokat. Merrin viszont tudhatja, hogy szavai elsősorban neki szólnak.*
-Szeretném ha ifjú és bájos társaságod csatlakozna hozzánk odafenn. *A kapott kulcsra pillant.*
-A tizenkettes szobában. Kitűnő üzleti ajánlatom van számára. *Meri remélni, hogy szavai felkeltik az elf figyelmét, már csak rejtélyességükből fakadóan is. Amennyiben nem... Nos, Merrinnek úgyis megvannak a módszerei.*
-És talán éhes is. *Már-már pillantást küld Mili felé, aki reményei szerint nem felejtette az asztalon a gyümölccsel teli tálat. Ismét csak karját nyújtja a pillangó felé, hogy a szóban forgó szobába kísérje.*
*Szemforgatva dől hátra székében, ahogy Merrin ismét sajátos bájjal fogadja próbálkozását. Többet nem fogja törni magát ennek az alaknak a kényelméért, az egyszer biztos. Szerencséjére ettől függetlenül hasznos üzlettárs, ezt pedig hamar cselekvéssel is bizonyítja. Egy elnyújtott pillantással nyugtázza a dolgot a pult irányába, mielőtt visszavándorolna tekintete impozáns asztaltársaságához.
Rókamosollyal figyeli a szőlőszem útját a finom ajkakig. Egy ideig nem szól, csupán merengve szemléli az elfet.*
-Kegyed mindent megtenne, hogy elérje céljait, nem igaz? *Kivár, mielőtt folytatná.*
-Ebben is hasonlítunk. *Felegyenesedik ültében, hogy leporolja kabátja vállát. Nincs benne kétely a társaság megbízhatóságát illetően, de a lányban sokkal inkább megbízik, mint bárki másban. Ismerni véli ugyanis a vágyait. Az ő bizalma pedig általában ezen ismereten áll vagy bukik.*
-A sárban csillan legnagyobbat az arany. *A söntés irányáb pillant, hogy megmérje magának Merrin és az ifjonc alakját. A fejében körvonalazódó terv újabb támasztékot kap, még ha e talapzat egyelőre ingatag is. Még egyszer végigpásztázza Lazziart, majd tekintete visszavándorol Milire. Olybá tűnik, mintha össze óhajtaná mérni őket.*
-Hmm. Meglátjuk. Alighanem ildomos is lenne a tárgyra térni. *Komótosan felkászálódik ültéből, sétapálcáját bal hóna alá csapja, jobbját pedig Mili felé nyújtja, hogy az elf belekarolhasson, ha úgy tetszik.*
-Kevesebb fül között, természetesen. Ó, talán hozhatnád azt a gyümölcstálat. A barátunk lehet, hogy éhes. *Amennyiben az elf leány csatlakozik hozzá, s kecses alakja feltűnik az oldalán, úgy a pult felé veszi az irányt, hogy megállapodjon Lazziar és Merrin mellett.*
-Egy Szobát legyen szíves. Lehetőleg térre nézőt, erkélyeset. *Azzal a pultra is helyezi kívánságáért cserébe 15 aranyat.*
-Szeretem reggelente a város zaját. *Félmosollyal pillant Milire. Kivár még, s nem vág közbe Merrin és Lazziar esetleges diskurzusába.*
-Mielőtt bármi történne... *Kezd bele, de nem pillant közben a párosra. Töretlen mosollyal szemlézi a söntés feletti falon sorakozó italokat. Merrin viszont tudhatja, hogy szavai elsősorban neki szólnak.*
-Szeretném ha ifjú és bájos társaságod csatlakozna hozzánk odafenn. *A kapott kulcsra pillant.*
-A tizenkettes szobában. Kitűnő üzleti ajánlatom van számára. *Meri remélni, hogy szavai felkeltik az elf figyelmét, már csak rejtélyességükből fakadóan is. Amennyiben nem... Nos, Merrinnek úgyis megvannak a módszerei.*
-És talán éhes is. *Már-már pillantást küld Mili felé, aki reményei szerint nem felejtette az asztalon a gyümölccsel teli tálat. Ismét csak karját nyújtja a pillangó felé, hogy a szóban forgó szobába kísérje.*
5064. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-09-19 21:18:44
Üzenet elküldve: 2024-09-19 21:18:44
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 264
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 264
Játékstílus: Megfontolt
//Várt váratlan//
//Fürdőház//
*Kérdésére egy nem túl sokatmondó választ kap, de ő így is érti mire gondolhat a másik. Nem szerette a nyilvánosságot mert más volt. Akkor szóra se érdemes. Nem kell lehangoló dolgokról beszélni.*
-Értem.
*A következő mondaton már jót mosolyog. A kiegészítésre viszont lecsap.*
-Egy bizonyos illetőnek vagy ha bárkinek hagyod?
*Pontosan nem tudja mit jelenthet félvérnek lenni egy nemesi családban. Bárkinek csak nem adták volna a lányukat. De sokat nem is érhet a kékvérű tenyésztelepen. Hogy ez a dokit mennyire nem zavarta az látszik a lány bőrén is. De érdekli a másik múltja és, hogy milyen lehet a lány otthona. Bár a jelen és a közeljövő is izgalmas lesz. Mint ahogy kifejtették az estének még nincs vége. Aztán a bor ki tudja mit fog még kihozni kettejükből. A férfi nem tervezi visszafogni magát. Mikor a másik kicsit eltávolodik tőle akkor az eddig lányon pihenő kéz a kupa nyakára kulcsolódik, hogy igyon belőle kicsit. Aztán a félvér visszatér a fogadóban felmerült témájukhoz. A doki jót mosolyog rajta, hogy ez nem ment ki a másik fejéből. Végignéz a neki most háttal lévő lányon majd a fejét hátra döntve élvezi a vizet és úgy válaszol.*
-Nincs családom. A tenger nevelt. Viszont nem lehetett panaszom. A koszt nem volt túl jó, a társaság sem a legszebb, de cserébe a kikötőkben jobban esett a mulatás és vigyázva volt rám. Meg volt lehetőségem tanulni. Sokfelé jártam és sokféle személlyel találkoztam. Gazdaggal szegénnyel, törpével óriással. Izgalmas volt. Szerintem wegtoren tetszett volna neked is. Ott az, hogy ki számít úrnak és mik a törvények a városon belül is változtak akár utcáról utcára. Méghozzá az ottaniak értettek hozzá, hogy kell elengedni magad. A táncosnőkön olyan semmilyen ruha volt, hogy át lehetett rajta látni és úgy táncoltak, hogy a csípőjüket rázták amiken ettől megannyi csengő szólt és adta a ritmust. Az italok meg... Az ottani törpék kitettek magukért alaposan. A wegtoreni rumnál nincs jobb a világon.
//Fürdőház//
*Kérdésére egy nem túl sokatmondó választ kap, de ő így is érti mire gondolhat a másik. Nem szerette a nyilvánosságot mert más volt. Akkor szóra se érdemes. Nem kell lehangoló dolgokról beszélni.*
-Értem.
*A következő mondaton már jót mosolyog. A kiegészítésre viszont lecsap.*
-Egy bizonyos illetőnek vagy ha bárkinek hagyod?
*Pontosan nem tudja mit jelenthet félvérnek lenni egy nemesi családban. Bárkinek csak nem adták volna a lányukat. De sokat nem is érhet a kékvérű tenyésztelepen. Hogy ez a dokit mennyire nem zavarta az látszik a lány bőrén is. De érdekli a másik múltja és, hogy milyen lehet a lány otthona. Bár a jelen és a közeljövő is izgalmas lesz. Mint ahogy kifejtették az estének még nincs vége. Aztán a bor ki tudja mit fog még kihozni kettejükből. A férfi nem tervezi visszafogni magát. Mikor a másik kicsit eltávolodik tőle akkor az eddig lányon pihenő kéz a kupa nyakára kulcsolódik, hogy igyon belőle kicsit. Aztán a félvér visszatér a fogadóban felmerült témájukhoz. A doki jót mosolyog rajta, hogy ez nem ment ki a másik fejéből. Végignéz a neki most háttal lévő lányon majd a fejét hátra döntve élvezi a vizet és úgy válaszol.*
-Nincs családom. A tenger nevelt. Viszont nem lehetett panaszom. A koszt nem volt túl jó, a társaság sem a legszebb, de cserébe a kikötőkben jobban esett a mulatás és vigyázva volt rám. Meg volt lehetőségem tanulni. Sokfelé jártam és sokféle személlyel találkoztam. Gazdaggal szegénnyel, törpével óriással. Izgalmas volt. Szerintem wegtoren tetszett volna neked is. Ott az, hogy ki számít úrnak és mik a törvények a városon belül is változtak akár utcáról utcára. Méghozzá az ottaniak értettek hozzá, hogy kell elengedni magad. A táncosnőkön olyan semmilyen ruha volt, hogy át lehetett rajta látni és úgy táncoltak, hogy a csípőjüket rázták amiken ettől megannyi csengő szólt és adta a ritmust. Az italok meg... Az ottani törpék kitettek magukért alaposan. A wegtoreni rumnál nincs jobb a világon.
5063. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-09-19 17:29:57
Üzenet elküldve: 2024-09-19 17:29:57
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 717
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 717
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Nestar Erefiz//
*Az elmúlt napokban nem sokszor mutatkozott mások előtt. A kikötőben, majd később a főtéren történtek után leginkább csak gondosan bezárt ajtó és ablak mögött érezte magát biztonságban.
Ma azonban erőt vett magán, és lemerészkedett a fogadótérbe, hogy a szokásos törzshelyéről figyelje a vendégeket, hátha kiszúr magának valakit, akit érdemes lehet behálózni.
A 9 aranyért vásárolt Almaborát kortyolgatja, mikor az egyik nemrég érkező férfi fel is kelti az érdeklődését. Látszólag semmi különös, bejött, ételt rendelt, leült és most azt eszi.
Merlaná-nak azonban az önkéntes szobafogság alatt volt ideje a tanulással foglalkoznia, ahol terítékre került Arthenior történelme, többek között a lázadás előtti idők is. Olvasott néhány feljegyzést az egykori Nagytanács tagjairól, ahol egy kísértetiesen hasonló, komor, szögletes arcú férfiről is szó esik. Nestar Erefiz volt a neve, és azt mondják, hogy az alkímiában való jártassága miatt máig jó hírnévnek örvend.
A lány kissé meglepődik, mikor meglátja a fickót, ugyanis kísérteties hasonlóságokat vél felfedezni közte és a leírásban szereplő Nestar között. Először elhessegeti a gondolatot, hogy esetleg ő lehet az, majd egyre jobban sikerül meggyőznie magát arról, hogy talán mégis.
Ideje hát elővenni a határozott énjét, és kockáztatnia kell. Feláll az asztalától, és az idő közben félig kiürült borospohárral a levesét jóízűen kanalazó vendég asztalához lépked. Ha téved, akkor kínos lesz a szituáció, de muszáj bíznia egy kicsit magában és az ösztöneiben is.*
- Üdvözlöm! Nem bánja, ha csatlakozok Önhöz? *Kérdezi illedelmesen az egyébként ezúttal is a tőle telhető legelegánsabb, de határozottan merész stílusban felöltözött lány, majd a választ meg nem várva helyet is foglal a másikkal szemben.*
- Nestar Erefiz úrhoz van szerencsém, ha nem tévedek. *Most jön a rizikós rész. Ha ez a valaki nem Nestar, akkor itt vége is a dalnak, de ha a megérzései nem csalnak, és mégis ő az, akkor egy érdekes beszélgetés veheti kezdetét, melyből ő még akár egész sokat is profitálhat. Nestar talán az egyike azoknak a személyeknek, akivel, ha sikerülne kapcsolatot kialakítania, azt értékben Orthus Morthimer-rel egy szintre tudná rangsorolni.*
- Az én nevem Merlana Naerice. Énekes, színésznő. Minek köszönhetjük a látogatását szerény kis városunkban? Ha jól tudom, már régen járt erre… *Viselkedése továbbra is határozottságot tükröz, még akkor is, ha közben más jelek arra utalnának, hogy nagyot hibázott volna.*
*Az elmúlt napokban nem sokszor mutatkozott mások előtt. A kikötőben, majd később a főtéren történtek után leginkább csak gondosan bezárt ajtó és ablak mögött érezte magát biztonságban.
Ma azonban erőt vett magán, és lemerészkedett a fogadótérbe, hogy a szokásos törzshelyéről figyelje a vendégeket, hátha kiszúr magának valakit, akit érdemes lehet behálózni.
A 9 aranyért vásárolt Almaborát kortyolgatja,
mikor az egyik nemrég érkező férfi fel is kelti az érdeklődését. Látszólag semmi különös, bejött, ételt rendelt, leült és most azt eszi.Merlaná-nak azonban az önkéntes szobafogság alatt volt ideje a tanulással foglalkoznia, ahol terítékre került Arthenior történelme, többek között a lázadás előtti idők is. Olvasott néhány feljegyzést az egykori Nagytanács tagjairól, ahol egy kísértetiesen hasonló, komor, szögletes arcú férfiről is szó esik. Nestar Erefiz volt a neve, és azt mondják, hogy az alkímiában való jártassága miatt máig jó hírnévnek örvend.
A lány kissé meglepődik, mikor meglátja a fickót, ugyanis kísérteties hasonlóságokat vél felfedezni közte és a leírásban szereplő Nestar között. Először elhessegeti a gondolatot, hogy esetleg ő lehet az, majd egyre jobban sikerül meggyőznie magát arról, hogy talán mégis.
Ideje hát elővenni a határozott énjét, és kockáztatnia kell. Feláll az asztalától, és az idő közben félig kiürült borospohárral a levesét jóízűen kanalazó vendég asztalához lépked. Ha téved, akkor kínos lesz a szituáció, de muszáj bíznia egy kicsit magában és az ösztöneiben is.*
- Üdvözlöm! Nem bánja, ha csatlakozok Önhöz? *Kérdezi illedelmesen az egyébként ezúttal is a tőle telhető legelegánsabb, de határozottan merész stílusban felöltözött lány, majd a választ meg nem várva helyet is foglal a másikkal szemben.*
- Nestar Erefiz úrhoz van szerencsém, ha nem tévedek. *Most jön a rizikós rész. Ha ez a valaki nem Nestar, akkor itt vége is a dalnak, de ha a megérzései nem csalnak, és mégis ő az, akkor egy érdekes beszélgetés veheti kezdetét, melyből ő még akár egész sokat is profitálhat. Nestar talán az egyike azoknak a személyeknek, akivel, ha sikerülne kapcsolatot kialakítania, azt értékben Orthus Morthimer-rel egy szintre tudná rangsorolni.*
- Az én nevem Merlana Naerice. Énekes, színésznő. Minek köszönhetjük a látogatását szerény kis városunkban? Ha jól tudom, már régen járt erre… *Viselkedése továbbra is határozottságot tükröz, még akkor is, ha közben más jelek arra utalnának, hogy nagyot hibázott volna.*
5062. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-09-19 16:45:07
Üzenet elküldve: 2024-09-19 16:45:07
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1261
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1261
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
//Várt váratlan//
//Fürdőház//
*Persze, hogy szerzett bort a kiömlött helyett. Többet is, mint ami benne volt. Gondol ő másra is, sőt, többnyire csak másokra gondol, még ha a felszín alatt a legtöbb oda is fut, hogy azzal magának okozzon vele jót. Tudjon meg ezer apróságot, zabolázzon meg féktelen feketeségeket, vagy árva gyerekeket kupáljon ki, hogy elismerhesse saját magát és talán kissé ezzel meg is mutassa a világnak, hogy sokkal több van benne, mint azt bárki kinézte belőle. Hogy ezzel a hosszúéletűvel mi dolga van, talán még nem teljesen tiszta, de élvezi a társaságot, na meg a bort, annak minden jótékony hatásával együtt, főleg, ha nem fordul majd át a kártékonyra. De mellette... most ez sem érdekelné. Még mindig csak az lebeg a szeme előtt, hogy ez az este az övék. És még van belőle bőven. *
- De, persze vannak, de sosem szerettem a nyilvánosságot, ott... más volt.
*Talán annak örültek volna egyrészről, ha szabadabban viselkedik, annak viszont kevésbé, ha túl szabadon. Nehéz lett volna megfelelni, bár pontosan tudja, mit kellett volna tennie. Nem azt, amit most. *
- Az teljesen biztos, hogy egy ilyen jelenetért a fejemet vették volna. *Mosolyodik el, élvezve még a másik mozdulatát, ahogy ottfelejti rajta a kezét.*
- Bár, annak örültek volna, ha valakinek hagyom, hogy elraboljon végre.
*Fut ki a levegő az orrán, nem rosszallóan, most épp mulattatja a történet, ami eszébe jut. Csak azért sem állt szóba senkivel, ha pedig igen, mindent megtett azért, hogy vele ne akarjanak. Szépen játszotta a hideget akkor is, csak azt nem olvasztotta meg egy szőke sem.
Érzi a férfi is, hogy ez most másféle kijelentés volt. Talán sokszor merevebb, mint kéne, nem engedi el magát igazán, bár a pozíciója már meg sem engedné neki nemesség ide, vagy oda. De ez a nap más. Az elf más. Mintha szabad lenne.
Arrébb megy kissé a perem széléhez, miközben iszik még egy kortyot a borból, ami idő közben el is fogy. Tölt hát magának, majd megtámaszkodik, a másiknak háttal, hogy kezét elfektethesse az alkarján. *
- A te családod milyen?
*Kérdi halkan, ő már csepegtetett el némi információt, de igen kíváncsi a másik életére is. Olyan jó érzés most a melegben, a közelében, ellazulni a vízben... Talán kicsit megismeri legalább azt, akinek szinte csak a testét ismeri. Azt is sokkal jobban szeretné még persze.*
//Fürdőház//
*Persze, hogy szerzett bort a kiömlött helyett. Többet is, mint ami benne volt. Gondol ő másra is, sőt, többnyire csak másokra gondol, még ha a felszín alatt a legtöbb oda is fut, hogy azzal magának okozzon vele jót. Tudjon meg ezer apróságot, zabolázzon meg féktelen feketeségeket, vagy árva gyerekeket kupáljon ki, hogy elismerhesse saját magát és talán kissé ezzel meg is mutassa a világnak, hogy sokkal több van benne, mint azt bárki kinézte belőle. Hogy ezzel a hosszúéletűvel mi dolga van, talán még nem teljesen tiszta, de élvezi a társaságot, na meg a bort, annak minden jótékony hatásával együtt, főleg, ha nem fordul majd át a kártékonyra. De mellette... most ez sem érdekelné. Még mindig csak az lebeg a szeme előtt, hogy ez az este az övék. És még van belőle bőven. *
- De, persze vannak, de sosem szerettem a nyilvánosságot, ott... más volt.
*Talán annak örültek volna egyrészről, ha szabadabban viselkedik, annak viszont kevésbé, ha túl szabadon. Nehéz lett volna megfelelni, bár pontosan tudja, mit kellett volna tennie. Nem azt, amit most. *
- Az teljesen biztos, hogy egy ilyen jelenetért a fejemet vették volna. *Mosolyodik el, élvezve még a másik mozdulatát, ahogy ottfelejti rajta a kezét.*
- Bár, annak örültek volna, ha valakinek hagyom, hogy elraboljon végre.
*Fut ki a levegő az orrán, nem rosszallóan, most épp mulattatja a történet, ami eszébe jut. Csak azért sem állt szóba senkivel, ha pedig igen, mindent megtett azért, hogy vele ne akarjanak. Szépen játszotta a hideget akkor is, csak azt nem olvasztotta meg egy szőke sem.
Érzi a férfi is, hogy ez most másféle kijelentés volt. Talán sokszor merevebb, mint kéne, nem engedi el magát igazán, bár a pozíciója már meg sem engedné neki nemesség ide, vagy oda. De ez a nap más. Az elf más. Mintha szabad lenne.
Arrébb megy kissé a perem széléhez, miközben iszik még egy kortyot a borból, ami idő közben el is fogy. Tölt hát magának, majd megtámaszkodik, a másiknak háttal, hogy kezét elfektethesse az alkarján. *
- A te családod milyen?
*Kérdi halkan, ő már csepegtetett el némi információt, de igen kíváncsi a másik életére is. Olyan jó érzés most a melegben, a közelében, ellazulni a vízben... Talán kicsit megismeri legalább azt, akinek szinte csak a testét ismeri. Azt is sokkal jobban szeretné még persze.*
5061. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-09-19 00:15:59
Üzenet elküldve: 2024-09-19 00:15:59
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1218
OOC üzenetek: 118
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1218
OOC üzenetek: 118
Játékstílus: Megfontolt
*Megérkezik a Pegazusba és örömmel tapasztalja, hogy bár a székekből nem találna magának egy nyugodtabb sarkot, a pultnál még akad helye arra, hogy megétkezzen. Kicsit közszemlére kerül majd a furcsa szokásával és maga is jobban örülne, ha meg tudna ülni, de egyelőre csak beéri azzal, hogy van hova elszegmentálódjon, még ha a székek már elhúzódtak a tényleges társaságokhoz, akik élvezik egymás közelségét. Ez őt nem zavarja és 7 arany lepengetése után fogyassza Őzragu levesét. Meg egy csekély idő elteltével. A szobát illetően még megfontolja, bár csak spekulatív jelleggel. A legjobb fogadó tudomása szerint ez és valamennyivel jobban is ismeri, mint a többit. A bátorsága az új kipróbálásával gyorsan elnyűtte magát a hosszú úton és az amúgy csekély, de minőségi kiszolgálásra még bőven elegendő kis aranyas szütyőjén.*
Meg egy csekély idő elteltével. A szobát illetően még megfontolja, bár csak spekulatív jelleggel. A legjobb fogadó tudomása szerint ez és valamennyivel jobban is ismeri, mint a többit. A bátorsága az új kipróbálásával gyorsan elnyűtte magát a hosszú úton és az amúgy csekély, de minőségi kiszolgálásra még bőven elegendő kis aranyas szütyőjén.*1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7417-7436