Arthenior - Pegazus fogadó
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 758 (15141. - 15160. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
15160. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-04-29 20:41:36
Üzenet elküldve: 2020-04-29 20:41:36
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 174
OOC üzenetek: 93
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 174
OOC üzenetek: 93
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Learon és Myr//
*Myrre is kiváltképp jó hatással van ez a jó hangulatú beszélgetés. Szimpatikusnak tartja Learont, persze nem szerelmi értelemben, hanem mint emberileg. Nagyon szívesen tartaná a kapcsolatot vele a későbbiekben is. Igaz, hogy a gnóm társaságkedvelő lény, de mégis nehezen enged közel magához mindenkit. Így ahhoz tehát, hogy Myr barátjának tekinthesse a sajtmestert, még kellene némi idő. De elvégre semmi sem lehetetlen. ~Ó, a tánc. Mikor is táncoltam utoljára? Mondjuk nincs is kivel, nincs aki táncba vinne. De hát kinek kéne egy fületlen gnóm?~ Észreveszi, hogy Learon egy asztalt néz, s még lágyan el is mosolyodik. Nem tudja, miért, de nincs ideje ezen rágódni, mert ismét kap egy kérdést.*
- Hát, ami azt illeti, nagy táncművész se vagyok, de egy kicsikét értek hozzá. Bár a tánctudásom kimerül a keringő alap lépéseiben.* El is mosolyodik erre.*
- Bár, hogy őszinte legyek, fogalmam sincs, mikor táncoltam utoljára.
*A pásztormágus kérdéséből azt gyanítja, hogy a férfi érthet a tánchoz. Azért csak rákérdez:*
- És ön tud táncolni?
*Myr arca elkomolyodik kissé, mikor Learon néhai nagyapját említi.*
- Gondolja, hogy nem szoktam vele kapcsolatban lenni?* Kérdezi komolyan, de nincs megsértve.*
- Sokszor volt már olyan, hogy történt valami csoda. Ilyenkor mindig az jutott eszembe, hogy talán a nagyapám akar üzenni nekem, hogy segítsen. Mindig követtem ezeket a jelzéseket, amelyek elég változó módon jelentek meg, és sosem jártam rosszul. Gyakorta van olyan érzésem, hogy onnan fentről segítséget küld, amikor szükségem van rá. Gondolatban ilyenkor mindig köszönetet mondtam neki. Azon kívül van, hogy úgy érzem, vigyáz rám.
*A leány szívét melegség tölti el, valahányszor nagyapjáról beszél, s ez most is így van. Úgy érzi, ő tőle telhetően a legjobban őrzi az öreg gnóm emlékét.*
//Learon és Myr//
*Myrre is kiváltképp jó hatással van ez a jó hangulatú beszélgetés. Szimpatikusnak tartja Learont, persze nem szerelmi értelemben, hanem mint emberileg. Nagyon szívesen tartaná a kapcsolatot vele a későbbiekben is. Igaz, hogy a gnóm társaságkedvelő lény, de mégis nehezen enged közel magához mindenkit. Így ahhoz tehát, hogy Myr barátjának tekinthesse a sajtmestert, még kellene némi idő. De elvégre semmi sem lehetetlen. ~Ó, a tánc. Mikor is táncoltam utoljára? Mondjuk nincs is kivel, nincs aki táncba vinne. De hát kinek kéne egy fületlen gnóm?~ Észreveszi, hogy Learon egy asztalt néz, s még lágyan el is mosolyodik. Nem tudja, miért, de nincs ideje ezen rágódni, mert ismét kap egy kérdést.*
- Hát, ami azt illeti, nagy táncművész se vagyok, de egy kicsikét értek hozzá. Bár a tánctudásom kimerül a keringő alap lépéseiben.* El is mosolyodik erre.*
- Bár, hogy őszinte legyek, fogalmam sincs, mikor táncoltam utoljára.
*A pásztormágus kérdéséből azt gyanítja, hogy a férfi érthet a tánchoz. Azért csak rákérdez:*
- És ön tud táncolni?
*Myr arca elkomolyodik kissé, mikor Learon néhai nagyapját említi.*
- Gondolja, hogy nem szoktam vele kapcsolatban lenni?* Kérdezi komolyan, de nincs megsértve.*
- Sokszor volt már olyan, hogy történt valami csoda. Ilyenkor mindig az jutott eszembe, hogy talán a nagyapám akar üzenni nekem, hogy segítsen. Mindig követtem ezeket a jelzéseket, amelyek elég változó módon jelentek meg, és sosem jártam rosszul. Gyakorta van olyan érzésem, hogy onnan fentről segítséget küld, amikor szükségem van rá. Gondolatban ilyenkor mindig köszönetet mondtam neki. Azon kívül van, hogy úgy érzem, vigyáz rám.
*A leány szívét melegség tölti el, valahányszor nagyapjáról beszél, s ez most is így van. Úgy érzi, ő tőle telhetően a legjobban őrzi az öreg gnóm emlékét.*
15159. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-04-29 20:39:34
Üzenet elküldve: 2020-04-29 20:39:34
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
// Romkutatás – már a Pegazus előtt //
*A feltételezésre, hogy alkimista lenne, sose gondolt Lisse magára így, gyógyítóra és semmi ilyen egyéb foglalkozásra. Csak egyszerűen szeret különféle dolgokat összekeverve főzeteket, krémeket készíteni, és mint kiderült érzéke is van hozzá. Nos, ha mégis kiejtené a mérgeket, és az úgy rosszallást váltana ki az elfből úgy mégis képes lenne elhitetni a másikkal, hogy semmi rossz szándék nem volt benne. ~Különben is, ha ellenszert akarok készíteni, ahhoz ismernem kell a mérget is.~ Mindenesetre ez így most nem kerül szóba hála Lisse okos hallgatásának. Másra terelődik a szó, megint az a ruha.*
- Milyen igaz. *mondja halkan, azt egészen élvezi, hogy az elf kimentené. Az most teljesen mindegy honnan, a szándékból eredő érzet tetszik neki. Nem tudja, milyennek képzeli el a férfi, de ha jó fantáziája van, akkor bizonyára csak jó helyen járhat. Mégis a helyzet az, hogy akkor lehet tökéletes a fejében a kép, ha valóságban is felveszi. Na, azt a vágyakozó mondatot, hogy Dram megnézné azt a ruhát. Már csak azt nem tudja, ezt hogyan tudassa, de végül is eddig vette a másik rossz néven, ahogy megnyilvánult.*
- Jó hogy a Pegazusba megyünk, tudod gondoltam ám rá, hogy elegánsabb ~megbotránkoztatóbb~ öltözetre cserélném a jelenlegit. Csak hogy hozzád illő legyek. *mondja hangjában is érezni, már nagyon türelmetlen emiatt, és hát ezért még az a pár lépés is messze van, még ami hátra van.
A következő döbbenet csak ezután éri.*
- Hogy hogy nem olyan rég? *egészen elképed, talán ha előbb indult volna vissza, akkor lehet, belefut ebbe, és… ~Nem erre még gondolnom sem szabad. Nem csöppentem bele.~ Igyekszik elterelni a figyelmét erről a balsejtelemről. Így csendben megvárja míg Drameiloten kiköti a lovát, közben igyekszik az eszét a közelgő átöltözésre terelni, a ruhára, a vacsorára, Dram csókjaira, ~nem arra még nem.~ Javítja ki magát, aztán nem akar előre menni egyedül belépni, így megvárja míg Dram végez, és együtt átléphetnek a Pegazus bejáratán.*
- Akkor igazán szerencsés vagy, bár én is mert Wegtorenben töltöttem ezt az időt. *osztja meg, nem igen hiszi, hogy gond lenne ebből, hogy elárulta azt hogy honnan származik. Kissé kizökkent a kacér fiatal lány szerepéből. Sejtette, hogy ez komolyabb volt, mint aminek hitte, de mégis így szembesülni vele. Ezek a félelmek árnyékot vetnek bájos arcára, így most csendesnek és védtelennek tűnhet.*
A hozzászólás írója (Lisse Lirulin Assari) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.04.29 20:56:11
*A feltételezésre, hogy alkimista lenne, sose gondolt Lisse magára így, gyógyítóra és semmi ilyen egyéb foglalkozásra. Csak egyszerűen szeret különféle dolgokat összekeverve főzeteket, krémeket készíteni, és mint kiderült érzéke is van hozzá. Nos, ha mégis kiejtené a mérgeket, és az úgy rosszallást váltana ki az elfből úgy mégis képes lenne elhitetni a másikkal, hogy semmi rossz szándék nem volt benne. ~Különben is, ha ellenszert akarok készíteni, ahhoz ismernem kell a mérget is.~ Mindenesetre ez így most nem kerül szóba hála Lisse okos hallgatásának. Másra terelődik a szó, megint az a ruha.*
- Milyen igaz. *mondja halkan, azt egészen élvezi, hogy az elf kimentené. Az most teljesen mindegy honnan, a szándékból eredő érzet tetszik neki. Nem tudja, milyennek képzeli el a férfi, de ha jó fantáziája van, akkor bizonyára csak jó helyen járhat. Mégis a helyzet az, hogy akkor lehet tökéletes a fejében a kép, ha valóságban is felveszi. Na, azt a vágyakozó mondatot, hogy Dram megnézné azt a ruhát. Már csak azt nem tudja, ezt hogyan tudassa, de végül is eddig vette a másik rossz néven, ahogy megnyilvánult.*
- Jó hogy a Pegazusba megyünk, tudod gondoltam ám rá, hogy elegánsabb ~megbotránkoztatóbb~ öltözetre cserélném a jelenlegit. Csak hogy hozzád illő legyek. *mondja hangjában is érezni, már nagyon türelmetlen emiatt, és hát ezért még az a pár lépés is messze van, még ami hátra van.
A következő döbbenet csak ezután éri.*
- Hogy hogy nem olyan rég? *egészen elképed, talán ha előbb indult volna vissza, akkor lehet, belefut ebbe, és… ~Nem erre még gondolnom sem szabad. Nem csöppentem bele.~ Igyekszik elterelni a figyelmét erről a balsejtelemről. Így csendben megvárja míg Drameiloten kiköti a lovát, közben igyekszik az eszét a közelgő átöltözésre terelni, a ruhára, a vacsorára, Dram csókjaira, ~nem arra még nem.~ Javítja ki magát, aztán nem akar előre menni egyedül belépni, így megvárja míg Dram végez, és együtt átléphetnek a Pegazus bejáratán.*
- Akkor igazán szerencsés vagy, bár én is mert Wegtorenben töltöttem ezt az időt. *osztja meg, nem igen hiszi, hogy gond lenne ebből, hogy elárulta azt hogy honnan származik. Kissé kizökkent a kacér fiatal lány szerepéből. Sejtette, hogy ez komolyabb volt, mint aminek hitte, de mégis így szembesülni vele. Ezek a félelmek árnyékot vetnek bájos arcára, így most csendesnek és védtelennek tűnhet.*
A hozzászólás írója (Lisse Lirulin Assari) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.04.29 20:56:11
15158. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-04-29 20:26:37
Üzenet elküldve: 2020-04-29 20:26:37
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Ukrom, Ruuno//
- Nyughass már Ruuno!* próbálja lecsillapítani a fiút, ami nem egyszerű feladat. Tudja ezt jól mindenki, aki kicsit is ismeri a bongyor hajút. Pajtása még egy utolsó rohamra készül, aztán lassan elérnek hozzá Rhey szavai és kibújik a szög a zsákból.*
- Hát az úgy volt.* kezd bele nehézkesen. Szokásához híven a tekintetét is leszegi, most, hogy kezd kellemetlenné válik számára a beszélgetés.*
- Először arról volt szó, hogy futkosósat játszunk. Ahhoz megvoltunk négyen, párosan kell lenni. Meg ugye....* Nagylábujjával egy kisebb kavicsot kezd bökdösni a földön.* Nem is vagy valami jó a futkosósba.* Amikor elosztják a csapatokat Ruunot mindenki utolsónak válogatja be a rövid lábai miatt. Rheyra elakarta kerülni a hisztit, így inkább nem is szólt a fiúnak. Nem büszke magára, főleg, amikor a fiúcska sírva veti magát a lány vézna karjai közé.
- Ja, képzeld!* kapja fel a fejét.* Ez itt Ukrom, az ork. Nem eszik gyerekeket és nem dúl fel falvakat. Igaz, Ukrom?* várja, hogy a nagydarab megerősítse állítását.
- Igen. Ő itt Tö...izé, Ruuno. A barátom.* simít végig a fiúcska zabolátlan sörényén.*
- Azért.* próbál meg kibontakozni a szipogó Ruuno öleléséből.* Azért nem mentem haza, mert kalandozni készülünk. A Kikötőbe Ruuno!* csillognak gyermeki lelkesedéstől búzakék szemei.* Te is eljöhetsz velünk.* jelenti ki gondolkodás nélkül. Reméli ezzel kiengesztelheti pajtását, ha már nem ő a barátok gyöngye.*
- Ugye Ukrom, jöhet ő is?* pillant fel kérlelőn az orkra. Reméli igenlő választ kap, ha nem, na arra is van egy ötlete.*
- Nyughass már Ruuno!* próbálja lecsillapítani a fiút, ami nem egyszerű feladat. Tudja ezt jól mindenki, aki kicsit is ismeri a bongyor hajút. Pajtása még egy utolsó rohamra készül, aztán lassan elérnek hozzá Rhey szavai és kibújik a szög a zsákból.*
- Hát az úgy volt.* kezd bele nehézkesen. Szokásához híven a tekintetét is leszegi, most, hogy kezd kellemetlenné válik számára a beszélgetés.*
- Először arról volt szó, hogy futkosósat játszunk. Ahhoz megvoltunk négyen, párosan kell lenni. Meg ugye....* Nagylábujjával egy kisebb kavicsot kezd bökdösni a földön.* Nem is vagy valami jó a futkosósba.* Amikor elosztják a csapatokat Ruunot mindenki utolsónak válogatja be a rövid lábai miatt. Rheyra elakarta kerülni a hisztit, így inkább nem is szólt a fiúnak. Nem büszke magára, főleg, amikor a fiúcska sírva veti magát a lány vézna karjai közé.
- Ja, képzeld!* kapja fel a fejét.* Ez itt Ukrom, az ork. Nem eszik gyerekeket és nem dúl fel falvakat. Igaz, Ukrom?* várja, hogy a nagydarab megerősítse állítását.
- Igen. Ő itt Tö...izé, Ruuno. A barátom.* simít végig a fiúcska zabolátlan sörényén.*
- Azért.* próbál meg kibontakozni a szipogó Ruuno öleléséből.* Azért nem mentem haza, mert kalandozni készülünk. A Kikötőbe Ruuno!* csillognak gyermeki lelkesedéstől búzakék szemei.* Te is eljöhetsz velünk.* jelenti ki gondolkodás nélkül. Reméli ezzel kiengesztelheti pajtását, ha már nem ő a barátok gyöngye.*
- Ugye Ukrom, jöhet ő is?* pillant fel kérlelőn az orkra. Reméli igenlő választ kap, ha nem, na arra is van egy ötlete.*
15157. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-04-29 19:53:05
Üzenet elküldve: 2020-04-29 19:53:05
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 168
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 168
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
//Kerkiad//
-Elsőnek is reggelizünk egyet.
*Rendel maguknak két tál Gyümölcstálat, amiért kifizeti a 10 aranyat.
*
-A vendégem vagy.
*Vesz néhány falatot aztán hozzá teszi.*
-A zsoldod a mai napra.
*Átadja Kerkiad Dhethenurnak a mai zsoldját, 8 aranyat.*
-Csak nehogy elfelejtsem a nap végére.
*Mosolyog. Eszik még pár falatot, majd folytatja.*
-Utána elmegyünk és körül nézünk egy kicsit itt Artheniortól nem messze.
*Megint eszik néhány falatot.*
-Ezek után pedig megyünk a Kalmárba, hogy találkozzunk az üzlettársaimmal. Nagyjából ez a mai program. Már ha az eső el nem mossa, de szerintem nem kell ettől tartanunk.
*Ez azért nem biztos, de azért n baj, ha pozitívan áll a naphoz.*
-Elsőnek is reggelizünk egyet.
*Rendel maguknak két tál Gyümölcstálat, amiért kifizeti a 10 aranyat.
*-A vendégem vagy.
*Vesz néhány falatot aztán hozzá teszi.*
-A zsoldod a mai napra.
*Átadja Kerkiad Dhethenurnak a mai zsoldját, 8 aranyat.
*-Csak nehogy elfelejtsem a nap végére.
*Mosolyog. Eszik még pár falatot, majd folytatja.*
-Utána elmegyünk és körül nézünk egy kicsit itt Artheniortól nem messze.
*Megint eszik néhány falatot.*
-Ezek után pedig megyünk a Kalmárba, hogy találkozzunk az üzlettársaimmal. Nagyjából ez a mai program. Már ha az eső el nem mossa, de szerintem nem kell ettől tartanunk.
*Ez azért nem biztos, de azért n baj, ha pozitívan áll a naphoz.*
15156. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-04-29 19:37:34
Üzenet elküldve: 2020-04-29 19:37:34
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 108
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 108
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Egy véletlen találkozás//
*A sóhajtásra összevonja a szemöldökét, de aztán egy magában elmúló vállrándítással el is engedi azt jó magasra szárnyalva az égen. Figyelmesen és kíváncsian hallgatja a másik mondandóját, némi szkeptikus megjelenéssel keveredve. *
- A madarak éneke tényleg szép, én inkább a fára mászás folyamatát élvezem jobban. Az izgalom, a tét, hogy látod hova juthatsz és nem érzed magad többé gyengének... Számomra az az éden. A tündérségre pedig inkább nem mondok semmit, te faji megkülönböztető! *Kuncog fel halkan a megszólítást követően, közben lassan az asztalra könyököl és megtámasztja kék hajkoronájával dicsősítő fejét. *
- Hol kezdődne ez az első kaland?
*A sóhajtásra összevonja a szemöldökét, de aztán egy magában elmúló vállrándítással el is engedi azt jó magasra szárnyalva az égen. Figyelmesen és kíváncsian hallgatja a másik mondandóját, némi szkeptikus megjelenéssel keveredve. *
- A madarak éneke tényleg szép, én inkább a fára mászás folyamatát élvezem jobban. Az izgalom, a tét, hogy látod hova juthatsz és nem érzed magad többé gyengének... Számomra az az éden. A tündérségre pedig inkább nem mondok semmit, te faji megkülönböztető! *Kuncog fel halkan a megszólítást követően, közben lassan az asztalra könyököl és megtámasztja kék hajkoronájával dicsősítő fejét. *
- Hol kezdődne ez az első kaland?
15155. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-04-29 19:29:16
Üzenet elküldve: 2020-04-29 19:29:16
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Szőke virágszál//
*Ahogy a férfi felemlegeti az apró csókot, csak még inkább zavarba jön, majd lassan, csak elemeli az arcát takaró kacsóit. Egy hitetlen fejrázás kíséretében meg is jegyezi az asztaltársa hirtelen testtartását. *
- Most nagyon büszke vagy magadra. Igaz? Mit éreznél, ha a szádra adtam volna? *Kíváncsiságtól telve hajol közelebb a férfihez, majd belekezd a saját válaszába. *
- Mindent amit eddig soha. Ha a kalandjainknak, csak a fele új dolog lesz a számomra, akkor repesve állok eléje. Szeretnék vad lenni és szabad, le akarom magamról hajítani az elvárásokat és a szülői kalitkát, ami inkább egy igazi tömlöc és szárnyalni! Meztelenül fürödni egy tóban, káromkodni táncolni, mintha senki sem látna... Fenn maradni hajnalig, nemet mondani, de minden másra igent. Nem törődni a holnappal, hogy végre úgy érezzem élek. Erre vágyom. *Ábrándokkal telve egy mély sóhaj szökik ki a mályva színű ajkaktól, akár valamiféle szabálytalan dallam, és talán tényleg az egy új korszak kezdete abban a rövidke időben amit életnek hívnak.*
*Ahogy a férfi felemlegeti az apró csókot, csak még inkább zavarba jön, majd lassan, csak elemeli az arcát takaró kacsóit. Egy hitetlen fejrázás kíséretében meg is jegyezi az asztaltársa hirtelen testtartását. *
- Most nagyon büszke vagy magadra. Igaz? Mit éreznél, ha a szádra adtam volna? *Kíváncsiságtól telve hajol közelebb a férfihez, majd belekezd a saját válaszába. *
- Mindent amit eddig soha. Ha a kalandjainknak, csak a fele új dolog lesz a számomra, akkor repesve állok eléje. Szeretnék vad lenni és szabad, le akarom magamról hajítani az elvárásokat és a szülői kalitkát, ami inkább egy igazi tömlöc és szárnyalni! Meztelenül fürödni egy tóban, káromkodni táncolni, mintha senki sem látna... Fenn maradni hajnalig, nemet mondani, de minden másra igent. Nem törődni a holnappal, hogy végre úgy érezzem élek. Erre vágyom. *Ábrándokkal telve egy mély sóhaj szökik ki a mályva színű ajkaktól, akár valamiféle szabálytalan dallam, és talán tényleg az egy új korszak kezdete abban a rövidke időben amit életnek hívnak.*
15154. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-04-29 19:18:05
Üzenet elküldve: 2020-04-29 19:18:05
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Rheyra, Ukrom//
*A morgó hang egy kicsit megijeszti, de most már meg nem hátrál. Legalábbis önszántából nem... Az ork keze viszont sikerrel távol tartja.
Persze tovább hangoskodik és próbálkozik, üti maga előtt a levegőt, ahogy igyekezne elérni a férfi lábát, de az erős marok viszonylag stabilan tartja a fejénél, hogy rövid karjai ne tudják őt elérni.
Ez persze bosszantja a kis vakarcsot, sőt mi több, dühíti! Egészen olyan színű lesz a feje mint a haja, a nagy haragban és erőlködésben.
Azt ő nem látja, hogy az ork másik keze már ütésre emelkedik, ő annál sokkal lejjebb kalimpál és küszködik.
Csak Rheyra kiáltása zökkenti ki valamelyest. Akkor meglepetten pillant oda a lányra, hogy miért nem menekül, majd mikor a másik állítja, hogy az ork barát, akkor kissé le is csillapodik, de még annyira benne van a bunyóban és annyira szeretné most már elérni ütéseivel a férfit, hogy még egyszer lendületet vesz és teljes erőből próbálja eltolni magát az ork felé, vagy kibújni a marka alól.
Akkor hagyja abba, mikor Rheyra mellé lép és próbálja őt lefogni.*
- Ha barát, akkor miért nem jöttél haza? Engem megint ott hagytatok, nélkülem mentetek játszani! - *Fakad ki, a kapálózást abbahagyva, de fejével még az ork markának támaszkodva, mintha kényelmes volna. Természetesen a sérelmét is közölnie kell, az nem maradhat el. Haragszik, hogy őt mindig kihagyják a nagyok a mókából.*
- A többiek mondták, mit csináltál. És hogy ott hagytak egy orkkal! Béka is megmondta, hogy az orkok mit csinálnak! Azt hittem, már megevett! Egész este kerestelek! - *Panaszolja, miközben ajka is lefelé görbül és a végén el is sírja magát, úgy veti rá magát karjait kitárva a lányra, hogy szorosan átölelje, ha Rheyra ezt engedi és az ork sem fogja vissza.*
- Miért nem jöttél haza? - *Bömböli, arcát a lány vékony kis testének szorítva. Az orkról szinte meg is feledkezik.
A kutya pedig még mindig csak a háttérből figyel és somfordál, farkát behúzva, ő nem mer közelebb jönni a hatalmas férfihoz.*
*A morgó hang egy kicsit megijeszti, de most már meg nem hátrál. Legalábbis önszántából nem... Az ork keze viszont sikerrel távol tartja.
Persze tovább hangoskodik és próbálkozik, üti maga előtt a levegőt, ahogy igyekezne elérni a férfi lábát, de az erős marok viszonylag stabilan tartja a fejénél, hogy rövid karjai ne tudják őt elérni.
Ez persze bosszantja a kis vakarcsot, sőt mi több, dühíti! Egészen olyan színű lesz a feje mint a haja, a nagy haragban és erőlködésben.
Azt ő nem látja, hogy az ork másik keze már ütésre emelkedik, ő annál sokkal lejjebb kalimpál és küszködik.
Csak Rheyra kiáltása zökkenti ki valamelyest. Akkor meglepetten pillant oda a lányra, hogy miért nem menekül, majd mikor a másik állítja, hogy az ork barát, akkor kissé le is csillapodik, de még annyira benne van a bunyóban és annyira szeretné most már elérni ütéseivel a férfit, hogy még egyszer lendületet vesz és teljes erőből próbálja eltolni magát az ork felé, vagy kibújni a marka alól.
Akkor hagyja abba, mikor Rheyra mellé lép és próbálja őt lefogni.*
- Ha barát, akkor miért nem jöttél haza? Engem megint ott hagytatok, nélkülem mentetek játszani! - *Fakad ki, a kapálózást abbahagyva, de fejével még az ork markának támaszkodva, mintha kényelmes volna. Természetesen a sérelmét is közölnie kell, az nem maradhat el. Haragszik, hogy őt mindig kihagyják a nagyok a mókából.*
- A többiek mondták, mit csináltál. És hogy ott hagytak egy orkkal! Béka is megmondta, hogy az orkok mit csinálnak! Azt hittem, már megevett! Egész este kerestelek! - *Panaszolja, miközben ajka is lefelé görbül és a végén el is sírja magát, úgy veti rá magát karjait kitárva a lányra, hogy szorosan átölelje, ha Rheyra ezt engedi és az ork sem fogja vissza.*
- Miért nem jöttél haza? - *Bömböli, arcát a lány vékony kis testének szorítva. Az orkról szinte meg is feledkezik.
A kutya pedig még mindig csak a háttérből figyel és somfordál, farkát behúzva, ő nem mer közelebb jönni a hatalmas férfihoz.*
15153. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-04-29 18:45:57
Üzenet elküldve: 2020-04-29 18:45:57
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 433
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 433
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
//Rheyra, Ruuno//
*Furcsállva felvonja szemöldökét mikor látja hogy újdonsült kalauza nem kezd el azonnal előtte, vagy legalábbis mellette járkálva mutatni az utat. Nem az előbb próbálta siettetni őt? Esetleg lennének megkötések amiket az utolsó pillanat nem vetett fel?
Neheztelve szóra nyitná a száját, amikor a távolról rivallás hangzik fel. És nem is csak távolról, a hang egyre közelebb jön, de mégsem látja a forrását! Akkor jut csak eszébe szemével lejjebb tekinteni, amikor amaz már karnyújtásnyi távolságban van, és mindössze egy vörös üstököt volt képes fölismerni mielőtt annak gazdája nekirontott volna. Csak egy pár, inkább sértőnek mint fájdalmasnak érződő csapás után jött rá, hogy megint (Megint?!) egy utca gyerekével van gondja, de ezúttal egy olyan elvetemedett fajzattal, ami még az ork haragosságát is felülmúlná.*
~ Hogy mennyire elszemtelenedtek az utca csőcselékei ezekben a napokban! ~ *Hiába, ha senki nem neveli őket.
Rosszalló arckifejezéssel (vagyis az ő esetében halálhozóan félelmetessel) morgásszerű hangot hallat, és tekintetét a kis fejre vetve bal kezével stabilan meg próbálja fogni azt, míg a jobb kezét ökölbe szorítva egy egyszerű csapásra emeli olyan módszeresen, mintha egy hentes csapná le egy bárddal a vacsorára felkerülendő csirke fejét teste további részéről. Ekkor hallja Rheyra kiáltását.
Jobbját lassan leengedi, de baljával még továbbra is igyekszik minél távolabb tartani magától a kis (még a amúgy sem valami termetes lányhoz képest is) vakarcsot, akit a másik Ruunonak nevez.
Olyan baljóslatúan néz Rheyrrára, mintha őt okolná a váratlan támadásért; ha már a nevét tudja, illene megmagyaráznia a tettét is. És reméli hogy valami engesztelő lesz.*
- Barátod? - *Kérdezi vészjósló hangnemmel.*
*Furcsállva felvonja szemöldökét mikor látja hogy újdonsült kalauza nem kezd el azonnal előtte, vagy legalábbis mellette járkálva mutatni az utat. Nem az előbb próbálta siettetni őt? Esetleg lennének megkötések amiket az utolsó pillanat nem vetett fel?
Neheztelve szóra nyitná a száját, amikor a távolról rivallás hangzik fel. És nem is csak távolról, a hang egyre közelebb jön, de mégsem látja a forrását! Akkor jut csak eszébe szemével lejjebb tekinteni, amikor amaz már karnyújtásnyi távolságban van, és mindössze egy vörös üstököt volt képes fölismerni mielőtt annak gazdája nekirontott volna. Csak egy pár, inkább sértőnek mint fájdalmasnak érződő csapás után jött rá, hogy megint (Megint?!) egy utca gyerekével van gondja, de ezúttal egy olyan elvetemedett fajzattal, ami még az ork haragosságát is felülmúlná.*
~ Hogy mennyire elszemtelenedtek az utca csőcselékei ezekben a napokban! ~ *Hiába, ha senki nem neveli őket.
Rosszalló arckifejezéssel (vagyis az ő esetében halálhozóan félelmetessel) morgásszerű hangot hallat, és tekintetét a kis fejre vetve bal kezével stabilan meg próbálja fogni azt, míg a jobb kezét ökölbe szorítva egy egyszerű csapásra emeli olyan módszeresen, mintha egy hentes csapná le egy bárddal a vacsorára felkerülendő csirke fejét teste további részéről. Ekkor hallja Rheyra kiáltását.
Jobbját lassan leengedi, de baljával még továbbra is igyekszik minél távolabb tartani magától a kis (még a amúgy sem valami termetes lányhoz képest is) vakarcsot, akit a másik Ruunonak nevez.
Olyan baljóslatúan néz Rheyrrára, mintha őt okolná a váratlan támadásért; ha már a nevét tudja, illene megmagyaráznia a tettét is. És reméli hogy valami engesztelő lesz.*
- Barátod? - *Kérdezi vészjósló hangnemmel.*
15152. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-04-29 18:32:40
Üzenet elküldve: 2020-04-29 18:32:40
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 251
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 251
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
// Romkutatás – már a Pegazus előtt //
* Bár észre veszi a hirtelen tagadást, van benne annyi tapintat, hogy nem tulajdonít neki különösebb jelentést, legalábbis szóban nem. A pillantása ugyan árulkodó lehet, de mivel nem követi kérdés, vagy kijelentés, így akár el is lehet tekinteni tőle. *
- Oh, szóval alkimista vagy? * Kérdez inkább mást, hogy kicsit elterelje a témát. Tudja jól, attól, hogy valaki kerüli a városőrséget, vannak dolgai, amikbe nem kívánja bevonni őket, még nem lesz bűnöző. Persze ha tudná, hogy mérgekről van szó, akkor máshogy állna a kérdéshez, de szerencsére ezt az információt bölcsen megtartja magának a leányzó. *
- Talán nem is találkoztunk volna... ha valóban olyan, amilyennek elképzeltem, akkor alighanem megelőztek volna, mielőtt kimenthetlek abból a szörnyű helyről. * Sóhajt látványosan, majd megvonja a vállát. * Szerencsénk lehet, hogy nem így történt... bár azért valamelyest bánom, hogy nem láthatom.
* Szándékosan feldobja a labdát ezzel a kijelentéssel, arra kíváncsi, hogy a másik hogy fogja leütni. A kérdésre elgondolkodik. *
- Nos, nem hiszem, hogy volt rá idő, hogy bárki megírja. Annyira nem történt régen, és talán nem is volt olyan horderejű a dolog, hogy könyv szülessen erről... bár nem lepne meg, ha így történt volna. De én még nem találkoztam ilyen könyvvel. * Teszi hozzá, és széttárja a karjait, látványosan jelezve, hogy nem tudja a választ a kérdésre. A pegazushoz érve meglepve néz fel, mintha csak most jönne rá, hogy itt áll egy ilyen épület. Láthatóan sose volt még itt, bár meglehet, hogy többször elment már mellette, még egyszer sem vette észre komolyabban a helyet. *
- Alighanem így tettünk. * Ad igazat a másiknak, és körbe néz. Felcsillan a szeme, amikor meglát egy megfelelő helyet, ahova kikötheti a lovát. *
- Elhiszem, hogy sokkoló lehetett. Nekem is az volt, amikor a távolból láttam a dolgot. Csak a szerencsének és a jóindulatnak hála, hogy minket nem ért el, na meg annak, hogy elég messze van a várostól a birtokom.
* Bár észre veszi a hirtelen tagadást, van benne annyi tapintat, hogy nem tulajdonít neki különösebb jelentést, legalábbis szóban nem. A pillantása ugyan árulkodó lehet, de mivel nem követi kérdés, vagy kijelentés, így akár el is lehet tekinteni tőle. *
- Oh, szóval alkimista vagy? * Kérdez inkább mást, hogy kicsit elterelje a témát. Tudja jól, attól, hogy valaki kerüli a városőrséget, vannak dolgai, amikbe nem kívánja bevonni őket, még nem lesz bűnöző. Persze ha tudná, hogy mérgekről van szó, akkor máshogy állna a kérdéshez, de szerencsére ezt az információt bölcsen megtartja magának a leányzó. *
- Talán nem is találkoztunk volna... ha valóban olyan, amilyennek elképzeltem, akkor alighanem megelőztek volna, mielőtt kimenthetlek abból a szörnyű helyről. * Sóhajt látványosan, majd megvonja a vállát. * Szerencsénk lehet, hogy nem így történt... bár azért valamelyest bánom, hogy nem láthatom.
* Szándékosan feldobja a labdát ezzel a kijelentéssel, arra kíváncsi, hogy a másik hogy fogja leütni. A kérdésre elgondolkodik. *
- Nos, nem hiszem, hogy volt rá idő, hogy bárki megírja. Annyira nem történt régen, és talán nem is volt olyan horderejű a dolog, hogy könyv szülessen erről... bár nem lepne meg, ha így történt volna. De én még nem találkoztam ilyen könyvvel. * Teszi hozzá, és széttárja a karjait, látványosan jelezve, hogy nem tudja a választ a kérdésre. A pegazushoz érve meglepve néz fel, mintha csak most jönne rá, hogy itt áll egy ilyen épület. Láthatóan sose volt még itt, bár meglehet, hogy többször elment már mellette, még egyszer sem vette észre komolyabban a helyet. *
- Alighanem így tettünk. * Ad igazat a másiknak, és körbe néz. Felcsillan a szeme, amikor meglát egy megfelelő helyet, ahova kikötheti a lovát. *
- Elhiszem, hogy sokkoló lehetett. Nekem is az volt, amikor a távolból láttam a dolgot. Csak a szerencsének és a jóindulatnak hála, hogy minket nem ért el, na meg annak, hogy elég messze van a várostól a birtokom.
15151. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-04-29 18:25:14
Üzenet elküldve: 2020-04-29 18:25:14
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 44
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 44
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
//Huenson Weisoklev//
*Úgy tűnik, ezúttal neki sikerült zavarba hoznia újdonsült ismeretségét saját maga helyett, amit egyáltalán nem bán, sőt! Lubickol annak torokköszörülésében, mit a külvilág felé csupán egy kedvesen nyílt mosoly képében jelez, egyenesen Huen felé címezve.
Ezt követi maszattalanító akciója, mi úgy tűnik sikerbe torkollik, ahogy a másik, igaz félénken, mégis állja az érintést. Biztató mosolya továbbra is ajkain lakozik, mivel ezúttal kormossá vált hüvelykjét figyeli egy darabig, mit másik kezével megdörzsölgetve lassan meg is tisztít. Már amennyire ez a művelet annak tekinthető.*
- Úgy lesz, Huen. *Nyugtázza ő is a rövidítést.
Azon, hogy a fiú nem tudja, mit akar tudni róla, jóízűen felkacag. Hát nem könnyítik meg a dolgát, az biztos. Végül mégiscsak kap egy támpontot, minek nyomán elindulhat. Amit meg is tesz, némi morfondírozás és egy korty bor szürcsölése után.*
- Hmm, szóval mit szeretek... *Tűnődésében ajka csücsörgésbe húzódik, baljának mutatóujjával pedig aprókat koppint száján.*
- Nos, ez nem is olyan nehéz kérdés. Sok minden foglakoztat, de amit a legnagyobb kedvvel űzök, az a festés. *Szélesedik újra mosoly ábrázatán, látszik rajta, hogy valóban szívügyét említette.*
- Vagy rajzolni, egy kutya! Sokszor rajtam is vannak a tiédhez hasonló szénfoltok, vagy festék pacák. Lehet, hogy most is? *Tesz hirtelen egy dörzsölő mozdulatot saját orcáin, majd blúzára tekint le, kebel tájékán, csak úgy, ártatlanul ellenőrizendő dekoltázsának makulátlanságát.*
- Remélem te is szólnál, ha lenne! *Mosolyodik el újfent, mikor végzett az önvizsgálattal.*
- És te, miben leled kedved? *Viszonozza a kérdést is, csak, hogy ne váljon egyoldalúvá rögtön beszélgetésük.*
*Úgy tűnik, ezúttal neki sikerült zavarba hoznia újdonsült ismeretségét saját maga helyett, amit egyáltalán nem bán, sőt! Lubickol annak torokköszörülésében, mit a külvilág felé csupán egy kedvesen nyílt mosoly képében jelez, egyenesen Huen felé címezve.
Ezt követi maszattalanító akciója, mi úgy tűnik sikerbe torkollik, ahogy a másik, igaz félénken, mégis állja az érintést. Biztató mosolya továbbra is ajkain lakozik, mivel ezúttal kormossá vált hüvelykjét figyeli egy darabig, mit másik kezével megdörzsölgetve lassan meg is tisztít. Már amennyire ez a művelet annak tekinthető.*
- Úgy lesz, Huen. *Nyugtázza ő is a rövidítést.
Azon, hogy a fiú nem tudja, mit akar tudni róla, jóízűen felkacag. Hát nem könnyítik meg a dolgát, az biztos. Végül mégiscsak kap egy támpontot, minek nyomán elindulhat. Amit meg is tesz, némi morfondírozás és egy korty bor szürcsölése után.*
- Hmm, szóval mit szeretek... *Tűnődésében ajka csücsörgésbe húzódik, baljának mutatóujjával pedig aprókat koppint száján.*
- Nos, ez nem is olyan nehéz kérdés. Sok minden foglakoztat, de amit a legnagyobb kedvvel űzök, az a festés. *Szélesedik újra mosoly ábrázatán, látszik rajta, hogy valóban szívügyét említette.*
- Vagy rajzolni, egy kutya! Sokszor rajtam is vannak a tiédhez hasonló szénfoltok, vagy festék pacák. Lehet, hogy most is? *Tesz hirtelen egy dörzsölő mozdulatot saját orcáin, majd blúzára tekint le, kebel tájékán, csak úgy, ártatlanul ellenőrizendő dekoltázsának makulátlanságát.*
- Remélem te is szólnál, ha lenne! *Mosolyodik el újfent, mikor végzett az önvizsgálattal.*
- És te, miben leled kedved? *Viszonozza a kérdést is, csak, hogy ne váljon egyoldalúvá rögtön beszélgetésük.*
15150. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-04-29 18:11:50
Üzenet elküldve: 2020-04-29 18:11:50
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
// Romkutatás – már a Pegazus előtt //
*Észleli, hogy lehet meredek volt ezt így kimondani, de visszaszívni már nem tudja. Meg aztán nem is akarja. Ez is ő, néha pimasz, kacér és kihívó egyben, de van úgy, hogy külön-külön műveli őket. Vagy éppen még merészséggel fűszerezi meg mindezt.*
- Meglehet. *ejt meg egy kifejezést, mely bőven ködösíti a célját, ami ideűzte. A viselkedése Dram reakciója után vált át egy másfajtává. A városőrök említésére egészen elengedi ezt az egészet.*
- Óh, semmi szükség rá. Annyira nem ragaszkodom a dolgaimhoz. Csak pár üvegcséről van szó, talán a megfelelő összetevőkkel újra ki tudom keverni a tartalmukat. *mondja, és itt eldönti, nem árulja el miféle tartalom, mérgek voltak, de lehet inkább jobb, ha másként tálalja őket. Így mielőtt a férfi rákérdezne, inkább felel a ki sem mondott kérdésre.*
- Pár főzet és növény kivonata volt, amikkel éppen kísérleteztem. Tehát nem tudom milyen hatásuk volt igazán. Mindenesetre mindegy, mert a könyvemben le van jegyezve minden, így újra el tudom készíteni őket. *sorolja el, és egyelőre jó lenne ennyiben hagyni ezt, de ha Dram erről akar beszélni, hát úgy alkalmazkodik majd. Az hogy mire gondolt a férfi és mit mondott, két külön dolog. Ezen elmosolyodik.*
- Óh, igen? *szólal meg szélesebb mosollyal. Nos, tudja, hogy erre illene elnézést kérnie, de nem most és itt.*
- Mi lett volna, ha a zöld ruhámban találkozunk? *most talán már nyíltan pimaszkodik. De Lisse már a vörösökre jellemző temperamentumot tudja magáénak. A többi nyelvbotlás kérdéséhez nem szól hozzá, ennél jobban nem akarná zavarba kergetni Dramot, ~főleg hogy kiborítóan magas rangú lehet. És ha vacsorára hív azt nem pont ezzel kéne honorálni.~ Csak hogy annyira csípőből jönnek ezek neki, hogy már igazán az a fura, ha nem felel egyből az ilyen elejtett megjegyzésekre.*
- Egyre jobban kíváncsivá tesz ez a lázadás. Erről is írnak a könyvtárban vajon? *kérdezgeti az elfet, aztán közben kiérnek a negyedből, és átvágnak a szegénynegyeden és a piacon. És tulajdonképpen, lassan de biztosan elérik a Pegazust. Lisset mindjárt kellemes érzetek környékezik meg. Bár még pár lépés távol vannak, de azért bejelenti.*
- Azt hiszem meg is érkeztünk. *jegyzi meg.*
- Amikor én utoljára itt voltam, akkor még Kósza Pinty volt és Gazdag negyed. Kedves Dram valósággal lesokkolt, Arthenior látványa. *mondja kicsit elkeseredve. Bánja is, hogy el kellett hagynia a várost. Ez most egészen fájdalmasan kiül az arcára is.*
A hozzászólás írója (Lisse Lirulin Assari) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.04.29 18:15:00
*Észleli, hogy lehet meredek volt ezt így kimondani, de visszaszívni már nem tudja. Meg aztán nem is akarja. Ez is ő, néha pimasz, kacér és kihívó egyben, de van úgy, hogy külön-külön műveli őket. Vagy éppen még merészséggel fűszerezi meg mindezt.*
- Meglehet. *ejt meg egy kifejezést, mely bőven ködösíti a célját, ami ideűzte. A viselkedése Dram reakciója után vált át egy másfajtává. A városőrök említésére egészen elengedi ezt az egészet.*
- Óh, semmi szükség rá. Annyira nem ragaszkodom a dolgaimhoz. Csak pár üvegcséről van szó, talán a megfelelő összetevőkkel újra ki tudom keverni a tartalmukat. *mondja, és itt eldönti, nem árulja el miféle tartalom, mérgek voltak, de lehet inkább jobb, ha másként tálalja őket. Így mielőtt a férfi rákérdezne, inkább felel a ki sem mondott kérdésre.*
- Pár főzet és növény kivonata volt, amikkel éppen kísérleteztem. Tehát nem tudom milyen hatásuk volt igazán. Mindenesetre mindegy, mert a könyvemben le van jegyezve minden, így újra el tudom készíteni őket. *sorolja el, és egyelőre jó lenne ennyiben hagyni ezt, de ha Dram erről akar beszélni, hát úgy alkalmazkodik majd. Az hogy mire gondolt a férfi és mit mondott, két külön dolog. Ezen elmosolyodik.*
- Óh, igen? *szólal meg szélesebb mosollyal. Nos, tudja, hogy erre illene elnézést kérnie, de nem most és itt.*
- Mi lett volna, ha a zöld ruhámban találkozunk? *most talán már nyíltan pimaszkodik. De Lisse már a vörösökre jellemző temperamentumot tudja magáénak. A többi nyelvbotlás kérdéséhez nem szól hozzá, ennél jobban nem akarná zavarba kergetni Dramot, ~főleg hogy kiborítóan magas rangú lehet. És ha vacsorára hív azt nem pont ezzel kéne honorálni.~ Csak hogy annyira csípőből jönnek ezek neki, hogy már igazán az a fura, ha nem felel egyből az ilyen elejtett megjegyzésekre.*
- Egyre jobban kíváncsivá tesz ez a lázadás. Erről is írnak a könyvtárban vajon? *kérdezgeti az elfet, aztán közben kiérnek a negyedből, és átvágnak a szegénynegyeden és a piacon. És tulajdonképpen, lassan de biztosan elérik a Pegazust. Lisset mindjárt kellemes érzetek környékezik meg. Bár még pár lépés távol vannak, de azért bejelenti.*
- Azt hiszem meg is érkeztünk. *jegyzi meg.*
- Amikor én utoljára itt voltam, akkor még Kósza Pinty volt és Gazdag negyed. Kedves Dram valósággal lesokkolt, Arthenior látványa. *mondja kicsit elkeseredve. Bánja is, hogy el kellett hagynia a várost. Ez most egészen fájdalmasan kiül az arcára is.*
A hozzászólás írója (Lisse Lirulin Assari) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.04.29 18:15:00
15149. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-04-29 18:11:48
Üzenet elküldve: 2020-04-29 18:11:48
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Ukrom, Ruuno//
* Rheyra bosszúsága tovaillan, amint megpillantja újdonsült zöldbőrű barátját. A gyermek legalább annyira tartott attól, hogy felültetik, mint az ork maga.*
- Na végre.*szipog nagyot. Megülné a gyomrát, ha nem adhatna hangot neheztelésének a hosszas várakozás miatt. A lányka olyan izgatott az út miatt, hogy aludni is alig bírt. Pedig próbálkozott mindennel. Egy sárkányfarok, két sárkányfarok, százig is elszámolt! Rengeteg ideje volt gondolkozni, míg várakozott, hogy pilláit elnehezítse az álom. Pontosan megtervezett mindent! Ukrom az azonnal indulással máris keresztül húzza számításait. ~Nono!~ Épp szóvá tenné ezt, amikor valaki a nevét kiálltja.*
~Ruuno?~
* Fordul a kis kócos a hang irányába. Nehéz nem észrevenni a feléjük vészes gyorsasággal csörtető fiút. ~Magasságos csirkefahát! Ki üldözi?~ Első gondolata az a vörös képű péklegény, akivel múltkor is meggyűlt a dolga. Most aztán beveri az orrát annak kölöknek, csak jöjjön! Fogadkozik a fruska magában. Tátott szájjal figyeli, ahogy a törpe legény elrobog mellette és egyenesen nekiront Ukromnak. Torokra menne, ha felérné. Nem érti mi történik.*
- Ruuno!* kiált aprótalpú barátjára.* Elég Ruuno! Ő barát! *vetődik előre, próbálva megakadályozni, hogy ez a kettő kárt tegyen egymásban. Nem mintha tartana tőle, hogy Ruuno veszélyt jelent Ukromra, de nem biztos benne, hogy az ork a tegnapi után megtorlás nélkül elvisel még egy támadást a helyi utcagyerekektől.*
- Nyugiii!!*próbálja lefogni a cséphadaró karokat.*
* Rheyra bosszúsága tovaillan, amint megpillantja újdonsült zöldbőrű barátját. A gyermek legalább annyira tartott attól, hogy felültetik, mint az ork maga.*
- Na végre.*szipog nagyot. Megülné a gyomrát, ha nem adhatna hangot neheztelésének a hosszas várakozás miatt. A lányka olyan izgatott az út miatt, hogy aludni is alig bírt. Pedig próbálkozott mindennel. Egy sárkányfarok, két sárkányfarok, százig is elszámolt! Rengeteg ideje volt gondolkozni, míg várakozott, hogy pilláit elnehezítse az álom. Pontosan megtervezett mindent! Ukrom az azonnal indulással máris keresztül húzza számításait. ~Nono!~ Épp szóvá tenné ezt, amikor valaki a nevét kiálltja.*
~Ruuno?~
* Fordul a kis kócos a hang irányába. Nehéz nem észrevenni a feléjük vészes gyorsasággal csörtető fiút. ~Magasságos csirkefahát! Ki üldözi?~ Első gondolata az a vörös képű péklegény, akivel múltkor is meggyűlt a dolga. Most aztán beveri az orrát annak kölöknek, csak jöjjön! Fogadkozik a fruska magában. Tátott szájjal figyeli, ahogy a törpe legény elrobog mellette és egyenesen nekiront Ukromnak. Torokra menne, ha felérné. Nem érti mi történik.*
- Ruuno!* kiált aprótalpú barátjára.* Elég Ruuno! Ő barát! *vetődik előre, próbálva megakadályozni, hogy ez a kettő kárt tegyen egymásban. Nem mintha tartana tőle, hogy Ruuno veszélyt jelent Ukromra, de nem biztos benne, hogy az ork a tegnapi után megtorlás nélkül elvisel még egy támadást a helyi utcagyerekektől.*
- Nyugiii!!*próbálja lefogni a cséphadaró karokat.*
15148. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-04-29 17:33:20
Üzenet elküldve: 2020-04-29 17:33:20
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Rheyra, Ukrom//
*A tegnapi játékból őt kihagyták. Gyakran megesik ez, azt mondják, túl kicsi még a nagyok dolgához. És ilyenkor nem a magasságára céloznak, hanem a korára. Jóllehet, előbbi miatt is piszkálják eleget. Néhányan nem is hívják másnak, csak Törpinek. Utálja. Tisztában van vele, hogy a törpe a fajtája neve, de így csak gúnyolódást érez belőle. Nem is szereti, hogy ő törpe, mert ő is látja, hogy más, mint mondjuk az emberkölykök. Rövidek a karjai és a lábai és szőrös is, amivel szintén szokták cukkolni. Próbált is már beverni néhány orrot az ilyenek miatt. Merthogy bizony fajának jellegzetes vérmérsékletével is rendelkezik és néha meggondolatlanul lobbanékony, könnyen dühbe gurul. Az más kérdés, hogy többnyire még ő marad alul a bunyókban és akkor durcás és bömböl. De kitartóan próbálkozik újra és újra, nem tanul az esetekből.
Persze egyébként meg csak barátokra vágyik és keresi a biztonságérzetet nyújtó társaságot, család híján. Emiatt hajlamos ráakaszkodni egyesekre... Főként Rheyrára, ami azt illeti.
Hogy miért őt választotta, nehéz volna megmondani. A szemében valamiért a lány a megtestesült vakmerőség és "nagyság". Meg szépség, persze...
Ha teheti, mindig a nyomában jár, vele akar játszani, neki panaszkodik, ha éhes, vagy fázik, tőle vár megoldást minden bajra, de közben neki akar bizonyítani is. És teszi ezt akkor is, ha a lány épp a háta közepére sem kívánja... Nagyjából úgy viselkedik, mint egy kistestvér, aki mindenben idegesítően utánozni igyekszik az idősebbet.
Mikor tegnap a többiek elszeleltek a főtérről és visszajöttek oda, ahol általában tanyázni szoktak és elmesélték, hogy mi történt a téren és hogy Rheyrát ott hagyták... Hááát... ismét nekiment a leghangosabban mesélőnek, aki szórakoztatónak találta a kis csínyüket, de közben meg nem gondolt a lányra, akit ott hagytak a bajban. Ruuno értelmezésében legalábbis pácban hagyták Rheyrát és csak azért nem kérte ezt jobban számon rajtuk, mert annyira sietett, hogy megmentse a lányt, hogy nem húzta azzal az időt, hogy a társaság fejébe verje a véleményét.
Elszaladt a térre, de addigra már sem Rheyra, sem az ork nem voltak ott. Jó ideig bolyongott a városban a lányt keresve, míg végül besötétedett és elálmosodott. Visszamenni nem akart, mert úgy érezte, becsületből tovább kellene folytatnia a keresést, csakhogy igazából nem bírta tovább, úgyhogy a tér közelében, a fogadó mellett, egy rokonszenves szalmakazalba dőlt be és aludt el. Na nem egyedül, hanem azzal a sovány, piszkos, fehér bundájú, nagy testű, de gyáva kutyával, aki úgy követi őt mindenhová, mint ő Rheyrát.
Az ő mocorgására ébred fel reggel, de nem akarózik még nagyon kinyitnia a szemét. A kutya meleg testének közelsége és a szalma elég kényelmesek, hogy úgy húzzák vissza az álomba, mint egy jobb sorsú kölyköt az ágy.*
- Mhm... Hagyjál még aludni! - *Mormogja a kutyának, de az csak kibújik végül a karja alól, mert szólítja a szükség és megy meglocsolni a fogadó sarkát.
Ruuno lustán felül, megdörgöli a szemeit, majd még kábán körülnéz. Nem a megszokott helyen ébredt. Igaz, ez megesett már máskor is, ám most eszébe jut, miért is van itt.
Egyből elkámpicsorodik, de a tettvágy is elfogja, úgyhogy összeszedi magát és kimászik a kazalból.
Leporolja magát, amennyire tudja, még a haját is megrázza, ettől persze sem tisztább, sem rendezettebb nem lesz.
Aztán kisétál a fogadó elé az épület oldala mögül, a tér felé pillantva, hátha felbukkan ott egy ork, akin keresheti a lányt... Csakhogy nem ott látja meg, hanem a fogadó előtt, ahogy a beszélgetés hangjaira fölfigyelve oldalra pillant. Sőt, nem is csak az orkot látja, hanem maga Rheyra is ott van!
Megörül és megkönnyebbül, aztán meg ideges lesz, mert annyira elképzelte már, hogy az az ork elrabolta a lányt, hogy rosszul méri fel a helyzetet - pontosabban egyáltalán nem méri fel - és attól függetlenül, hogy Rheyra egyértelműen nincs fogságban, ő mégis arra jut, hogy az ork fenyegeti őt és meg kell menteni.
A férfi hatalmas termete ugyan megriasztja őt, de Rheyráért összeszedi a bátorságát és oldalról megrohamozza Ukromot. A tekintete nagyon elszánt, annyi szent és még "csatakiáltást" is hallat, miközben nekicsapódik az ork lábának, ha az nem állítja meg. Ellépni ugyan próbálhat, de akkor követni fogja őt. És csimpaszkodik meg üti Ukrom lábát, ahol éri - legfeljebb a combja magasságáig, ami az illeti, mert magasabbra nem ér fel.*
- Rheyra, fuss! Á-á-á-á-á! - *Kiáltja a lánynak csapkodás közben, aztán ricsajozik tovább, minden ütésnek hangot adva. Még némi erő is van benne, okozhat fájdalmat.
A fehér bundás kutya is elősomfordál a fal mögül, de fülét, farkát behúzva csak nézi a jelenetet meg ugat egyet-kettőt és nyüszög zavarodottan.*
*A tegnapi játékból őt kihagyták. Gyakran megesik ez, azt mondják, túl kicsi még a nagyok dolgához. És ilyenkor nem a magasságára céloznak, hanem a korára. Jóllehet, előbbi miatt is piszkálják eleget. Néhányan nem is hívják másnak, csak Törpinek. Utálja. Tisztában van vele, hogy a törpe a fajtája neve, de így csak gúnyolódást érez belőle. Nem is szereti, hogy ő törpe, mert ő is látja, hogy más, mint mondjuk az emberkölykök. Rövidek a karjai és a lábai és szőrös is, amivel szintén szokták cukkolni. Próbált is már beverni néhány orrot az ilyenek miatt. Merthogy bizony fajának jellegzetes vérmérsékletével is rendelkezik és néha meggondolatlanul lobbanékony, könnyen dühbe gurul. Az más kérdés, hogy többnyire még ő marad alul a bunyókban és akkor durcás és bömböl. De kitartóan próbálkozik újra és újra, nem tanul az esetekből.
Persze egyébként meg csak barátokra vágyik és keresi a biztonságérzetet nyújtó társaságot, család híján. Emiatt hajlamos ráakaszkodni egyesekre... Főként Rheyrára, ami azt illeti.
Hogy miért őt választotta, nehéz volna megmondani. A szemében valamiért a lány a megtestesült vakmerőség és "nagyság". Meg szépség, persze...
Ha teheti, mindig a nyomában jár, vele akar játszani, neki panaszkodik, ha éhes, vagy fázik, tőle vár megoldást minden bajra, de közben neki akar bizonyítani is. És teszi ezt akkor is, ha a lány épp a háta közepére sem kívánja... Nagyjából úgy viselkedik, mint egy kistestvér, aki mindenben idegesítően utánozni igyekszik az idősebbet.
Mikor tegnap a többiek elszeleltek a főtérről és visszajöttek oda, ahol általában tanyázni szoktak és elmesélték, hogy mi történt a téren és hogy Rheyrát ott hagyták... Hááát... ismét nekiment a leghangosabban mesélőnek, aki szórakoztatónak találta a kis csínyüket, de közben meg nem gondolt a lányra, akit ott hagytak a bajban. Ruuno értelmezésében legalábbis pácban hagyták Rheyrát és csak azért nem kérte ezt jobban számon rajtuk, mert annyira sietett, hogy megmentse a lányt, hogy nem húzta azzal az időt, hogy a társaság fejébe verje a véleményét.
Elszaladt a térre, de addigra már sem Rheyra, sem az ork nem voltak ott. Jó ideig bolyongott a városban a lányt keresve, míg végül besötétedett és elálmosodott. Visszamenni nem akart, mert úgy érezte, becsületből tovább kellene folytatnia a keresést, csakhogy igazából nem bírta tovább, úgyhogy a tér közelében, a fogadó mellett, egy rokonszenves szalmakazalba dőlt be és aludt el. Na nem egyedül, hanem azzal a sovány, piszkos, fehér bundájú, nagy testű, de gyáva kutyával, aki úgy követi őt mindenhová, mint ő Rheyrát.
Az ő mocorgására ébred fel reggel, de nem akarózik még nagyon kinyitnia a szemét. A kutya meleg testének közelsége és a szalma elég kényelmesek, hogy úgy húzzák vissza az álomba, mint egy jobb sorsú kölyköt az ágy.*
- Mhm... Hagyjál még aludni! - *Mormogja a kutyának, de az csak kibújik végül a karja alól, mert szólítja a szükség és megy meglocsolni a fogadó sarkát.
Ruuno lustán felül, megdörgöli a szemeit, majd még kábán körülnéz. Nem a megszokott helyen ébredt. Igaz, ez megesett már máskor is, ám most eszébe jut, miért is van itt.
Egyből elkámpicsorodik, de a tettvágy is elfogja, úgyhogy összeszedi magát és kimászik a kazalból.
Leporolja magát, amennyire tudja, még a haját is megrázza, ettől persze sem tisztább, sem rendezettebb nem lesz.
Aztán kisétál a fogadó elé az épület oldala mögül, a tér felé pillantva, hátha felbukkan ott egy ork, akin keresheti a lányt... Csakhogy nem ott látja meg, hanem a fogadó előtt, ahogy a beszélgetés hangjaira fölfigyelve oldalra pillant. Sőt, nem is csak az orkot látja, hanem maga Rheyra is ott van!
Megörül és megkönnyebbül, aztán meg ideges lesz, mert annyira elképzelte már, hogy az az ork elrabolta a lányt, hogy rosszul méri fel a helyzetet - pontosabban egyáltalán nem méri fel - és attól függetlenül, hogy Rheyra egyértelműen nincs fogságban, ő mégis arra jut, hogy az ork fenyegeti őt és meg kell menteni.
A férfi hatalmas termete ugyan megriasztja őt, de Rheyráért összeszedi a bátorságát és oldalról megrohamozza Ukromot. A tekintete nagyon elszánt, annyi szent és még "csatakiáltást" is hallat, miközben nekicsapódik az ork lábának, ha az nem állítja meg. Ellépni ugyan próbálhat, de akkor követni fogja őt. És csimpaszkodik meg üti Ukrom lábát, ahol éri - legfeljebb a combja magasságáig, ami az illeti, mert magasabbra nem ér fel.*
- Rheyra, fuss! Á-á-á-á-á! - *Kiáltja a lánynak csapkodás közben, aztán ricsajozik tovább, minden ütésnek hangot adva. Még némi erő is van benne, okozhat fájdalmat.
A fehér bundás kutya is elősomfordál a fal mögül, de fülét, farkát behúzva csak nézi a jelenetet meg ugat egyet-kettőt és nyüszög zavarodottan.*
15147. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-04-29 16:19:07
Üzenet elküldve: 2020-04-29 16:19:07
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 433
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 433
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
//Szívélyes fogadtatás - Rheyra//
*Akkor ez el van intézve. Első gondolatát, hogy kényszeredetten itt tartja éjszakára gyorsan elhessegeti magától. Meg kell tanulnia bízni másokban, és ez egy tökéletes lehetőség, akkor is ha csak egy gyerekről van szó. Vigyázva hogy ne fektessen bele túl nagy erőt megszórítja a kis Rheyra kezét (ő maga nem köp bele sajátjába), majd köszöntésként még egyszer bólint. Feláll és minden további nélkül a kirendelt szobájába tart. problémamentesen megtalálja az ajtót, bezárja maga után, és maradék erejét elvesztve teljes súlyával az ágyba zuhan, ami tiltakozásul recseg alatta. Hiába. Kell neki az alvás.*
//Napváltás//
*Másodperceknek érezte az elszálló éjszakát, éppen ezért nem éppen a legkellemesebb arckifejezéssel ébred föl. Miután agya is beért az önállóan mozgó testéhez, gyorsan összeszedi holmijait, Jószerencseként ráköp a földre, és lehajt a földszintre, minden szó nélkül adva vissza a pultosnak a kulcsot és lépve ki az ajtón. Reggelizni nem érnek rá.
Arra viszont nem számított hogy a kölyök már előtte készen van, azt hitte volna hogy még neki kell várakoznia az ajtó mellett. Alábecsülte az árva biológiai óráját. Kettőt pislogott mielőtt rendesen fölismerte volna, majd minden mosoly és köszöntés nélkül lazát bólintott.*
- Indulás. - *És ezzel friss útitársa nyomába eredt. Ugyan nem tudja milyen hosszú út áll előttük, de ez a fajta tudatlanság az ami miatt hajnalok hajnalán esnek útnak.*
~ Első napnak nem is volt olyan rossz.~
*Akkor ez el van intézve. Első gondolatát, hogy kényszeredetten itt tartja éjszakára gyorsan elhessegeti magától. Meg kell tanulnia bízni másokban, és ez egy tökéletes lehetőség, akkor is ha csak egy gyerekről van szó. Vigyázva hogy ne fektessen bele túl nagy erőt megszórítja a kis Rheyra kezét (ő maga nem köp bele sajátjába), majd köszöntésként még egyszer bólint. Feláll és minden további nélkül a kirendelt szobájába tart. problémamentesen megtalálja az ajtót, bezárja maga után, és maradék erejét elvesztve teljes súlyával az ágyba zuhan, ami tiltakozásul recseg alatta. Hiába. Kell neki az alvás.*
//Napváltás//
*Másodperceknek érezte az elszálló éjszakát, éppen ezért nem éppen a legkellemesebb arckifejezéssel ébred föl. Miután agya is beért az önállóan mozgó testéhez, gyorsan összeszedi holmijait, Jószerencseként ráköp a földre, és lehajt a földszintre, minden szó nélkül adva vissza a pultosnak a kulcsot és lépve ki az ajtón. Reggelizni nem érnek rá.
Arra viszont nem számított hogy a kölyök már előtte készen van, azt hitte volna hogy még neki kell várakoznia az ajtó mellett. Alábecsülte az árva biológiai óráját. Kettőt pislogott mielőtt rendesen fölismerte volna, majd minden mosoly és köszöntés nélkül lazát bólintott.*
- Indulás. - *És ezzel friss útitársa nyomába eredt. Ugyan nem tudja milyen hosszú út áll előttük, de ez a fajta tudatlanság az ami miatt hajnalok hajnalán esnek útnak.*
~ Első napnak nem is volt olyan rossz.~
15146. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-04-29 16:16:59
Üzenet elküldve: 2020-04-29 16:16:59
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 7
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 7
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//May'iim Nysechnys//
//Nyílt//
*A fiú torkán bennszakad a szó a nő meglepő megjegyzésén. Persze ő hozta fel, de nem gondolta volna, hogy bárki is ilyen nyíltan beszélne a szokásairól. Kissé megköszörüli a torkát, majd csendesen bólint egy „rendben gyanánt”. Amikor a szőkeség közelebb hajol izgatottság járja át a testét, és rengeteg kérdőjel mit is szeretne, oly közel az asztaltársa. Amikor az ujját a szeméhez közel helyezi automatikus összehúzza az érzékeny párt, pusztán reflex szerűen. Aztán amikor az ártalmatlan érintés elhagyja a bőrének felületét egyszerre káromkodik magában istenteleneket, és csókolná meg a finom most már miatta kormos kézfejet. Végül egy széles mosoly szökik az ajkaira, és csodáló pillantással kémleli a másik ujját, mintha csak mérhetetlen kincstára volna a számára. *
- Rendben, May. *Veszi az ajkaira a nő nevét, továbbra is vigyorogva, akár egy gondtalan csecsemő. Jelenleg tényleg nem is érzi a gondjait. Tetszik neki a szemben ülő neve, egyszerűen illik hozzá. *
- Engem pedig hívj, csak Huennek.
- Ha azt mondom nem tudom az bizonyára nem fest rólam jó képet, de ez az igazság. Minden érdekel. Persze nem kell túl személyeset mondanod, ha nem akarsz. *hatja fejét az utolsó mondatát alig hallhatóan pusmogva, aztán szégyenlősen emeli vissza íriszeit a lányra. Talán ez a fajta félénksége a gyermekkori bántalmazásának köszönhető a nagybátyja jóvoltából, aki befogadta „kedvesen és jótékonyan” az akkori ártatlan és árva fiút. Lehet Huensonnak van érdekes értékrendje, de a korbácsolás és éhínség, lopás nem tartozik az erényes nevelés sorai közé. *
- Mondjuk kezd azzal mit szeretsz, arról sok mindent lehet felsorolni, hátha találunk valami közöset.
//Nyílt//
*A fiú torkán bennszakad a szó a nő meglepő megjegyzésén. Persze ő hozta fel, de nem gondolta volna, hogy bárki is ilyen nyíltan beszélne a szokásairól. Kissé megköszörüli a torkát, majd csendesen bólint egy „rendben gyanánt”. Amikor a szőkeség közelebb hajol izgatottság járja át a testét, és rengeteg kérdőjel mit is szeretne, oly közel az asztaltársa. Amikor az ujját a szeméhez közel helyezi automatikus összehúzza az érzékeny párt, pusztán reflex szerűen. Aztán amikor az ártalmatlan érintés elhagyja a bőrének felületét egyszerre káromkodik magában istenteleneket, és csókolná meg a finom most már miatta kormos kézfejet. Végül egy széles mosoly szökik az ajkaira, és csodáló pillantással kémleli a másik ujját, mintha csak mérhetetlen kincstára volna a számára. *
- Rendben, May. *Veszi az ajkaira a nő nevét, továbbra is vigyorogva, akár egy gondtalan csecsemő. Jelenleg tényleg nem is érzi a gondjait. Tetszik neki a szemben ülő neve, egyszerűen illik hozzá. *
- Engem pedig hívj, csak Huennek.
- Ha azt mondom nem tudom az bizonyára nem fest rólam jó képet, de ez az igazság. Minden érdekel. Persze nem kell túl személyeset mondanod, ha nem akarsz. *hatja fejét az utolsó mondatát alig hallhatóan pusmogva, aztán szégyenlősen emeli vissza íriszeit a lányra. Talán ez a fajta félénksége a gyermekkori bántalmazásának köszönhető a nagybátyja jóvoltából, aki befogadta „kedvesen és jótékonyan” az akkori ártatlan és árva fiút. Lehet Huensonnak van érdekes értékrendje, de a korbácsolás és éhínség, lopás nem tartozik az erényes nevelés sorai közé. *
- Mondjuk kezd azzal mit szeretsz, arról sok mindent lehet felsorolni, hátha találunk valami közöset.
15145. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-04-29 15:47:07
Üzenet elküldve: 2020-04-29 15:47:07
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 72
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 72
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Megfontolt
//Arlintror//
*Kerkiad nehéz elalvásának hála, csak nagy nehezen nyitja ki a szemeit. Miután nehezen felkel az ágyból, kimossa a szemeiből a csipát. Ezt követően kinéz ablakon. *
~Máma esős idő van. ~
*Azért, hogy Arlintror ne várakoztassa meg gyorsan felveszi a subáját és a bojtos sapkáját és távozik a szobából. Miután a pulthoz ér, leadja a kulcsot. Ezt követően észreveszi, hogy hova ült a bárd. Odamegy és helyet foglal az asztalnál. *
-Reggelt. Bocsánat a késésért nehezen tudtam aludni.
*Pár perc csend után kérdez egyet a zsoldos. *
-Mit fogunk ma csinálni?
*Kerkiad nehéz elalvásának hála, csak nagy nehezen nyitja ki a szemeit. Miután nehezen felkel az ágyból, kimossa a szemeiből a csipát. Ezt követően kinéz ablakon. *
~Máma esős idő van. ~
*Azért, hogy Arlintror ne várakoztassa meg gyorsan felveszi a subáját és a bojtos sapkáját és távozik a szobából. Miután a pulthoz ér, leadja a kulcsot. Ezt követően észreveszi, hogy hova ült a bárd. Odamegy és helyet foglal az asztalnál. *
-Reggelt. Bocsánat a késésért nehezen tudtam aludni.
*Pár perc csend után kérdez egyet a zsoldos. *
-Mit fogunk ma csinálni?
15144. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-04-29 13:22:04
Üzenet elküldve: 2020-04-29 13:22:04
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Learon és Myr//
*Ha a beszélgetés a későbbiekben is ilyen jól fog telni, mint eddig, nagy rá a valószínűség, hogy Learon megtartja a kapcsolatot a gnóm nővel, így a későbbiekben akár szó is lehet újabb muzsikálásról. Azonban ezek még csak egy fél gondolatként vannak a pásztor fejében és ki még nem mondja őket.*
-Hát igen! *Nevet fel a lány kijelentésére.*
-Nem is való, hogy mindenki mindenben jó legyen! Nekem is van, amihez nem értek. Például a tánchoz. *Eszébe jut a lány, akivel valamikor régen itt táncolt. Oda is néz ahhoz az asztalhoz, amelyiknél ültek és azokhoz, amelyeket eltoltak azért, hogy legyen elég helyük a táncoláshoz. Erre a kis emlékre, Valea emlékére lágyan elmosolyodik. Kedves lány volt és valahogy furcsa, hogy nem találkozott vele azóta sem, pedig Arthenior elég kicsi, többször is össze szokott futni ugyanazokkal az emberekkel az évek alatt.*
-Ön tud táncolni? *Teszi fel a kérdést, csak úgy elbambulva a gnómnak.*
-A dalokról szólva pedig nem. Általában nem pásztordalokat. A pásztordalok a pásztor magányában hangzanak el általában. *Mosolyog a lányra, egyben ezzel utal is arra, hogy az előbb pont nem ez történt.*
-Sokszor csak egy kitalált dallamra énekeltünk. Egyfajta köszönetet a Szellemeknek. Tudja, az elhunytakhoz szóltunk így. *Vonja meg a vállát.*
-Régen köszöntem meg dalban bármit is a Szellemeknek. *Húzza el a száját félmosolyra és fejben kicsit meg is dorgálja magát.*
-Pedig én aztán sokat köszönhetek nekik. Talán a nagyapja is örülne, ha néha szólna hozzá. Biztos vigyáz magára. *Elmélázik a gondolaton és arra jut, hogy már időszerű lesz tényleg mondania Fortaséknak, hogy gyújtsanak tüzet a kertben és énekeljenek közösen. Ugyan az a család nem ismeri a hagyományokat, de nagy hajlandóságot mutatnak a pusztai népek hitvilágára.*
//Learon és Myr//
*Ha a beszélgetés a későbbiekben is ilyen jól fog telni, mint eddig, nagy rá a valószínűség, hogy Learon megtartja a kapcsolatot a gnóm nővel, így a későbbiekben akár szó is lehet újabb muzsikálásról. Azonban ezek még csak egy fél gondolatként vannak a pásztor fejében és ki még nem mondja őket.*
-Hát igen! *Nevet fel a lány kijelentésére.*
-Nem is való, hogy mindenki mindenben jó legyen! Nekem is van, amihez nem értek. Például a tánchoz. *Eszébe jut a lány, akivel valamikor régen itt táncolt. Oda is néz ahhoz az asztalhoz, amelyiknél ültek és azokhoz, amelyeket eltoltak azért, hogy legyen elég helyük a táncoláshoz. Erre a kis emlékre, Valea emlékére lágyan elmosolyodik. Kedves lány volt és valahogy furcsa, hogy nem találkozott vele azóta sem, pedig Arthenior elég kicsi, többször is össze szokott futni ugyanazokkal az emberekkel az évek alatt.*
-Ön tud táncolni? *Teszi fel a kérdést, csak úgy elbambulva a gnómnak.*
-A dalokról szólva pedig nem. Általában nem pásztordalokat. A pásztordalok a pásztor magányában hangzanak el általában. *Mosolyog a lányra, egyben ezzel utal is arra, hogy az előbb pont nem ez történt.*
-Sokszor csak egy kitalált dallamra énekeltünk. Egyfajta köszönetet a Szellemeknek. Tudja, az elhunytakhoz szóltunk így. *Vonja meg a vállát.*
-Régen köszöntem meg dalban bármit is a Szellemeknek. *Húzza el a száját félmosolyra és fejben kicsit meg is dorgálja magát.*
-Pedig én aztán sokat köszönhetek nekik. Talán a nagyapja is örülne, ha néha szólna hozzá. Biztos vigyáz magára. *Elmélázik a gondolaton és arra jut, hogy már időszerű lesz tényleg mondania Fortaséknak, hogy gyújtsanak tüzet a kertben és énekeljenek közösen. Ugyan az a család nem ismeri a hagyományokat, de nagy hajlandóságot mutatnak a pusztai népek hitvilágára.*
15143. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-04-29 09:41:41
Üzenet elküldve: 2020-04-29 09:41:41
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 84
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 84
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Tűz és hó//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* Az ölelkezés, és a közben végzett dolog teljesen megnyugtatja a harcost, ismét azt érzi, hogy boldog, és hogy nincsen semmi baj. Eltűnik minden olyan gondolat, ami aggodalmat szülne, és minden rossz érzés is vele együtt múlik el. El is felejti, hogy min akadt ki ennyire, nem is érdekli már semmi más, csak Daesys. Tudja, hogy a teste nem bírná, hogy egyikük se bírná ki, de szeretné örökre ezt csinálni, azt kívánja, hogy sose érjen véget. De bármilyen fiatal is a test, és bármilyen jó ez az élmény, végül mégis véget ér. Nem tudja, hogy mennyi idő telt el, de érzi szaggatott levegővételén, és izzadt testén, hogy egész kimerítő vállalkozás volt. Elenged, és elterül hátára fordulva a tolvajlány mellett, fáradtan, mosolyogva szuszog, de a megjegyzésre össze szedi minden erejét, és oda fordítja a fejét. Hamarosan ismét a mellkasán fekszik a kalóz, ami még több boldogsággal tölti el. Nem tudja, hogy csak ő hallja ennyire hangosan a saját szívdobogását, vagy a vörös hajú is, de nem is érdekli. Hadd dobogjon, most legalább van kiért. *
- És ezt mégis miből gondolod? * Kérdezi, de a kacsintás elmarad, most ahhoz is erőtlennek érzi magát. Csak őszintén boldog és kielégült tekintete árulkodhat arról, hogy mennyire is igaza van a másiknak. Büszke elégedettség tölti el a szavakra, mélyen Daesys szemébe néz a válasz előtt. *
- Nekem is az volt... * súgja, bár ez nyilvánvaló, és visszadönti a fejét, hogy a plafont kezdje bámulni, így nem feszülnek feleslegesen a nyakizmai, és kényelmesebb is. * Jaj, hogy hízelegsz te. De tetszik, folytasd csak.
* Idézi újra a másikat mosolyogva, és sikerül megmozduljon, ismét átkarolja a lányt, és ettől mintha a világ is egy jobb hely lenne. Ha már így belejött, akkor simogatni kezdi a hátát, a csípője fölött és a lapockája alatt, a kérdésre pedig halkan felnevet. *
- Ezt csak egyféleképpen deríthetjük ki. * Jegyzi meg, és továbbra is fekve, Daesys alól nem mozdulva kezd matatni az ágy mellett a földön, hamarosan megtalálja amit keres, bár sokat kell nyújtózkodjon hozzá. Ahogy a nadrágját felemeli, kiejt belőle egy erszényt, kicsit megnézi a súlyát, és az éjjeliszekrényre teszi. *
- Szerintem ebből két hat bőven kijön, talán több is. * Persze tudja, hogy nem bírnák addig, de úgy gondolja egy kis magabiztos túlzás nem árthat meg. *
//Tűz és hó//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* Az ölelkezés, és a közben végzett dolog teljesen megnyugtatja a harcost, ismét azt érzi, hogy boldog, és hogy nincsen semmi baj. Eltűnik minden olyan gondolat, ami aggodalmat szülne, és minden rossz érzés is vele együtt múlik el. El is felejti, hogy min akadt ki ennyire, nem is érdekli már semmi más, csak Daesys. Tudja, hogy a teste nem bírná, hogy egyikük se bírná ki, de szeretné örökre ezt csinálni, azt kívánja, hogy sose érjen véget. De bármilyen fiatal is a test, és bármilyen jó ez az élmény, végül mégis véget ér. Nem tudja, hogy mennyi idő telt el, de érzi szaggatott levegővételén, és izzadt testén, hogy egész kimerítő vállalkozás volt. Elenged, és elterül hátára fordulva a tolvajlány mellett, fáradtan, mosolyogva szuszog, de a megjegyzésre össze szedi minden erejét, és oda fordítja a fejét. Hamarosan ismét a mellkasán fekszik a kalóz, ami még több boldogsággal tölti el. Nem tudja, hogy csak ő hallja ennyire hangosan a saját szívdobogását, vagy a vörös hajú is, de nem is érdekli. Hadd dobogjon, most legalább van kiért. *
- És ezt mégis miből gondolod? * Kérdezi, de a kacsintás elmarad, most ahhoz is erőtlennek érzi magát. Csak őszintén boldog és kielégült tekintete árulkodhat arról, hogy mennyire is igaza van a másiknak. Büszke elégedettség tölti el a szavakra, mélyen Daesys szemébe néz a válasz előtt. *
- Nekem is az volt... * súgja, bár ez nyilvánvaló, és visszadönti a fejét, hogy a plafont kezdje bámulni, így nem feszülnek feleslegesen a nyakizmai, és kényelmesebb is. * Jaj, hogy hízelegsz te. De tetszik, folytasd csak.
* Idézi újra a másikat mosolyogva, és sikerül megmozduljon, ismét átkarolja a lányt, és ettől mintha a világ is egy jobb hely lenne. Ha már így belejött, akkor simogatni kezdi a hátát, a csípője fölött és a lapockája alatt, a kérdésre pedig halkan felnevet. *
- Ezt csak egyféleképpen deríthetjük ki. * Jegyzi meg, és továbbra is fekve, Daesys alól nem mozdulva kezd matatni az ágy mellett a földön, hamarosan megtalálja amit keres, bár sokat kell nyújtózkodjon hozzá. Ahogy a nadrágját felemeli, kiejt belőle egy erszényt, kicsit megnézi a súlyát, és az éjjeliszekrényre teszi. *
- Szerintem ebből két hat bőven kijön, talán több is. * Persze tudja, hogy nem bírnák addig, de úgy gondolja egy kis magabiztos túlzás nem árthat meg. *
15142. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-04-29 09:32:58
Üzenet elküldve: 2020-04-29 09:32:58
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Szívélyes fogadtatás - Ukrom//
* Nagy szerencse, hogy lemondott a teáról, mert az most könnyen lehet prüszkölve távozna a szájából.*
~Micsoda? A Kikötőbe? Hűű!~
* Kék szemei elkerekednek a döbbenettől, aztán rövidesen fellobban benne a lelkesedés lángja. Midig is el akart jutni a Kikötőbe, de az út túl hosszú és veszedelmes egy olyan kölyöknek, mint ő. Nem volt bátorsága nekivágni. Eddig. A zöldbőrűnél keresve sem találhatna megfelelőbb útitársat egy ilyen kalandra. Egyetlen egy bökkenő van, Mezítlábas sem ismeri az odavezető utat. Viszont! Ismer valakit, aki ismer valaki, aki ismeri! *
- Rendben!* vágja rá további gondolkodás nélkül az asztallapra csapva.* Itt leszek reggelre!* bármennyire is csábító egy puha, meleg ágy gondolata a kis Rheynek még dolga van.*
- Nem fogsz bennem csalódni.* húzza ki magát, majd lecsusszan a székről.* Akkor reggel itt találkozunk.* köp bele a tenyerébe, majd a zöldbőrű felé nyújtja. Feléjük így szokás megpecsételni egy ilyen paktumot. Amennyiben senki nem tartoztatja, úgy sietve távozik a Fogadóból. Sok a dolga még, először is meg kell keresnie Békát. Béka ismer egy fiút, aki potyautasként szekerekre kapaszkodva rendszeresen megfordul arrafelé. Most már csak meg kell találni.*
//Napváltás//
* Rheyra másnap már hajnalban ott toporog a fogadó ajtaja előtt. Vállára vetve toldozott foltozott szütyő pihen. Szemei alatt karikák sötétlenek, az éjszakai hosszúra nyúló információ szerzés következtében. A leány azonban nem bánkódik, sőt fáradtnak sem érzi magát. Tagjai izgatottságtól égnek.*
- Na mi lesz már?* tapos ösvényt az épület mellett az ork megjelenését várva.*
* Nagy szerencse, hogy lemondott a teáról, mert az most könnyen lehet prüszkölve távozna a szájából.*
~Micsoda? A Kikötőbe? Hűű!~
* Kék szemei elkerekednek a döbbenettől, aztán rövidesen fellobban benne a lelkesedés lángja. Midig is el akart jutni a Kikötőbe, de az út túl hosszú és veszedelmes egy olyan kölyöknek, mint ő. Nem volt bátorsága nekivágni. Eddig. A zöldbőrűnél keresve sem találhatna megfelelőbb útitársat egy ilyen kalandra. Egyetlen egy bökkenő van, Mezítlábas sem ismeri az odavezető utat. Viszont! Ismer valakit, aki ismer valaki, aki ismeri! *
- Rendben!* vágja rá további gondolkodás nélkül az asztallapra csapva.* Itt leszek reggelre!* bármennyire is csábító egy puha, meleg ágy gondolata a kis Rheynek még dolga van.*
- Nem fogsz bennem csalódni.* húzza ki magát, majd lecsusszan a székről.* Akkor reggel itt találkozunk.* köp bele a tenyerébe, majd a zöldbőrű felé nyújtja. Feléjük így szokás megpecsételni egy ilyen paktumot. Amennyiben senki nem tartoztatja, úgy sietve távozik a Fogadóból. Sok a dolga még, először is meg kell keresnie Békát. Béka ismer egy fiút, aki potyautasként szekerekre kapaszkodva rendszeresen megfordul arrafelé. Most már csak meg kell találni.*
//Napváltás//
* Rheyra másnap már hajnalban ott toporog a fogadó ajtaja előtt. Vállára vetve toldozott foltozott szütyő pihen. Szemei alatt karikák sötétlenek, az éjszakai hosszúra nyúló információ szerzés következtében. A leány azonban nem bánkódik, sőt fáradtnak sem érzi magát. Tagjai izgatottságtól égnek.*
- Na mi lesz már?* tapos ösvényt az épület mellett az ork megjelenését várva.*
15141. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-04-29 04:18:26
Üzenet elküldve: 2020-04-29 04:18:26
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 187
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 187
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Tűz és hó//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Pashthra szótlansága enyhén megijeszti, hiszen bűntudata van, másfelől pedig kissé sebezhetőnek érzi ő is magát a pillanatnak hála, így kifejezetten nem esne jól a számára, ha a fiú hirtelen felpattanva itt hagyná, vagy rárivallna.
De a fiatal harcos szavak nélkül is hamar megnyugtatja, ahogy karjaival magához húzza, és Daesys most is, mint korábban, örömmel foglal helyet szorosan hozzásimulva. De vigasztaló kedves csókjai sem maradnak viszonzatlanul, ám lassacskán felfedezni véli, hogy partnere kicsit másabb mederbe terelné az este történéseit, ez pedig kissé meglepi és először idegenkedik is tőle. Elvégre ritkán válik érzelmessé, és ritkán ennyire, ilyenkor pedig aligha a vágyak azok, amik foglalkoztatnák őt.
De felismeri azt, hogy talán ez a szerencsésebb folytatás, jobb lenne mint a kínos hallgatás vagy szomorú múltban vájkálás, ezért nagy sóhaj után igyekszik agyát visszakapcsolni, vagy pont hogy inkább ki. Vezeti a fiú kezét oda, ahova szükséges, nyakát is felkínálja csókokra, és szintúgy viszonozza őket. Sóhajai nem csak az esetleges elégedettségről szólnak, hanem igyekszik velük mindkettejüket lázba hozni.
Végül már csak azt veszi észre, hogy Pashthra fölötte tornyosul és ő öleli a fiút. Időnként a hajába túr, vagy gyengéden a hátába karmol, apró ritmusos mozdulatokkal igyekszik aktív résztvevővé válni, közben minduntalan partnere nevét ismételgeti, amikor éppen nem csókban forr össze ajkuk és apró nyögésekkel igyekszik a kedvére tenni. Ezúttal nem érzi, hogy bármi öröm várná őt az út végeztével, történjék ott bármi is, de egyáltalán nem is érzi szükségét, vagy hiányát, és éppen olyan meghitten bújik a másikhoz is, mint előtte.
Időérzéke teljesen cserben hagyja, és bár a feladat oroszlán része nem az övé volt, de az érzelmek intenzitásától kifulladva süpped bele az ágyba.*
- Mmm, van egy erős sejtésem, hogy nem haragszol.
*Álmataggá vált tekintettel, mégis kíváncsian pislog fel a másikra, hangja még mindig bocsánatkérő, de már sokkal vidámabb. Nyelvével pergő hangot ad ki, amolyan dorombolást imitálva, miközben elégedetten simogatja Pashthra mellkasát.*
- Ez nagyon jó volt.
*Mondja, és engedve a késztetésnek megfáradt szemeit lehunyja, de még továbbra sem alszik.*
- Vajon hány napig tudnánk és hányszor tudnánk ezt csinálni mielőtt megfájdulna a ...
*Elmélkedik hangosan, fél szemét kinyitva pedig leskelődik, hogy vajon ez a téma jobb kedvre deríti e Pashthrát, vagy sem.*
//Tűz és hó//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Pashthra szótlansága enyhén megijeszti, hiszen bűntudata van, másfelől pedig kissé sebezhetőnek érzi ő is magát a pillanatnak hála, így kifejezetten nem esne jól a számára, ha a fiú hirtelen felpattanva itt hagyná, vagy rárivallna.
De a fiatal harcos szavak nélkül is hamar megnyugtatja, ahogy karjaival magához húzza, és Daesys most is, mint korábban, örömmel foglal helyet szorosan hozzásimulva. De vigasztaló kedves csókjai sem maradnak viszonzatlanul, ám lassacskán felfedezni véli, hogy partnere kicsit másabb mederbe terelné az este történéseit, ez pedig kissé meglepi és először idegenkedik is tőle. Elvégre ritkán válik érzelmessé, és ritkán ennyire, ilyenkor pedig aligha a vágyak azok, amik foglalkoztatnák őt.
De felismeri azt, hogy talán ez a szerencsésebb folytatás, jobb lenne mint a kínos hallgatás vagy szomorú múltban vájkálás, ezért nagy sóhaj után igyekszik agyát visszakapcsolni, vagy pont hogy inkább ki. Vezeti a fiú kezét oda, ahova szükséges, nyakát is felkínálja csókokra, és szintúgy viszonozza őket. Sóhajai nem csak az esetleges elégedettségről szólnak, hanem igyekszik velük mindkettejüket lázba hozni.
Végül már csak azt veszi észre, hogy Pashthra fölötte tornyosul és ő öleli a fiút. Időnként a hajába túr, vagy gyengéden a hátába karmol, apró ritmusos mozdulatokkal igyekszik aktív résztvevővé válni, közben minduntalan partnere nevét ismételgeti, amikor éppen nem csókban forr össze ajkuk és apró nyögésekkel igyekszik a kedvére tenni. Ezúttal nem érzi, hogy bármi öröm várná őt az út végeztével, történjék ott bármi is, de egyáltalán nem is érzi szükségét, vagy hiányát, és éppen olyan meghitten bújik a másikhoz is, mint előtte.
Időérzéke teljesen cserben hagyja, és bár a feladat oroszlán része nem az övé volt, de az érzelmek intenzitásától kifulladva süpped bele az ágyba.*
- Mmm, van egy erős sejtésem, hogy nem haragszol.
*Álmataggá vált tekintettel, mégis kíváncsian pislog fel a másikra, hangja még mindig bocsánatkérő, de már sokkal vidámabb. Nyelvével pergő hangot ad ki, amolyan dorombolást imitálva, miközben elégedetten simogatja Pashthra mellkasát.*
- Ez nagyon jó volt.
*Mondja, és engedve a késztetésnek megfáradt szemeit lehunyja, de még továbbra sem alszik.*
- Vajon hány napig tudnánk és hányszor tudnánk ezt csinálni mielőtt megfájdulna a ...
*Elmélkedik hangosan, fél szemét kinyitva pedig leskelődik, hogy vajon ez a téma jobb kedvre deríti e Pashthrát, vagy sem.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10041-10060 , 10061-10080 , 10081-10100 , 10101-10120 , 10121-10140 , 10141-10160 , 10161-10180 , 10181-10200 , 10201-10220 , 10221-10240 , 10241-10260 , 10261-10280 , 10281-10300 , 10301-10320 , 10321-10340 , 10341-10360 , 10361-10380 , 10381-10400 , 10401-10420 , 10421-10440 , 10441-10460 , 10461-10480 , 10481-10500 , 10501-10520 , 10521-10540 , 10541-10560 , 10561-10580 , 10581-10600 , 10601-10620 , 10621-10640 , 10641-10660 , 10661-10680 , 10681-10700 , 10701-10720 , 10721-10740 , 10741-10760 , 10761-10780 , 10781-10800 , 10801-10820 , 10821-10840 , 10841-10860 , 10861-10880 , 10881-10900 , 10901-10920 , 10921-10940 , 10941-10960 , 10961-10980 , 10981-11000 , 11001-11020 , 11021-11040 , 11041-11060 , 11061-11080 , 11081-11100 , 11101-11120 , 11121-11140 , 11141-11160 , 11161-11180 , 11181-11200 , 11201-11220 , 11221-11240 , 11241-11260 , 11261-11280 , 11281-11300 , 11301-11320 , 11321-11340 , 11341-11360 , 11361-11380 , 11381-11400 , 11401-11420 , 11421-11440 , 11441-11460 , 11461-11480 , 11481-11500 , 11501-11520 , 11521-11540 , 11541-11560 , 11561-11580 , 11581-11600 , 11601-11620 , 11621-11640 , 11641-11660 , 11661-11680 , 11681-11700 , 11701-11720 , 11721-11740 , 11741-11760 , 11761-11780 , 11781-11800 , 11801-11820 , 11821-11840 , 11841-11860 , 11861-11880 , 11881-11900 , 11901-11920 , 11921-11940 , 11941-11960 , 11961-11980 , 11981-12000 , 12001-12020 , 12021-12040 , 12041-12060 , 12061-12080 , 12081-12100 , 12101-12120 , 12121-12140 , 12141-12160 , 12161-12180 , 12181-12200 , 12201-12220 , 12221-12240 , 12241-12260 , 12261-12280 , 12281-12300 , 12301-12320 , 12321-12340 , 12341-12360 , 12361-12380 , 12381-12400 , 12401-12420 , 12421-12440 , 12441-12460 , 12461-12480 , 12481-12500 , 12501-12520 , 12521-12540 , 12541-12560 , 12561-12580 , 12581-12600 , 12601-12620 , 12621-12640 , 12641-12660 , 12661-12680 , 12681-12700 , 12701-12720 , 12721-12740 , 12741-12760 , 12761-12780 , 12781-12800 , 12801-12820 , 12821-12840 , 12841-12860 , 12861-12880 , 12881-12900 , 12901-12920 , 12921-12940 , 12941-12960 , 12961-12980 , 12981-13000 , 13001-13020 , 13021-13040 , 13041-13060 , 13061-13080 , 13081-13100 , 13101-13120 , 13121-13140 , 13141-13160 , 13161-13180 , 13181-13200 , 13201-13220 , 13221-13240 , 13241-13260 , 13261-13280 , 13281-13300 , 13301-13320 , 13321-13340 , 13341-13360 , 13361-13380 , 13381-13400 , 13401-13420 , 13421-13440 , 13441-13460 , 13461-13480 , 13481-13500 , 13501-13520 , 13521-13540 , 13541-13560 , 13561-13580 , 13581-13600 , 13601-13620 , 13621-13640 , 13641-13660 , 13661-13680 , 13681-13700 , 13701-13720 , 13721-13740 , 13741-13760 , 13761-13780 , 13781-13800 , 13801-13820 , 13821-13840 , 13841-13860 , 13861-13880 , 13881-13900 , 13901-13920 , 13921-13940 , 13941-13960 , 13961-13980 , 13981-14000 , 14001-14020 , 14021-14040 , 14041-14060 , 14061-14080 , 14081-14100 , 14101-14120 , 14121-14140 , 14141-14160 , 14161-14180 , 14181-14200 , 14201-14220 , 14221-14240 , 14241-14260 , 14261-14280 , 14281-14300 , 14301-14320 , 14321-14340 , 14341-14360 , 14361-14380 , 14381-14400 , 14401-14420 , 14421-14440 , 14441-14460 , 14461-14480 , 14481-14500 , 14501-14520 , 14521-14540 , 14541-14560 , 14561-14580 , 14581-14600 , 14601-14620 , 14621-14640 , 14641-14660 , 14661-14680 , 14681-14700 , 14701-14720 , 14721-14740 , 14741-14760 , 14761-14780 , 14781-14800 , 14801-14820 , 14821-14840 , 14841-14860 , 14861-14880 , 14881-14900 , 14901-14920 , 14921-14940 , 14941-14960 , 14961-14980 , 14981-15000 , 15001-15020 , 15021-15040 , 15041-15060 , 15061-15080 , 15081-15100 , 15101-15120 , 15121-15140 , 15141-15160 , 15161-15180 , 15181-15200 , 15201-15220 , 15221-15240 , 15241-15260 , 15261-15280 , 15281-15300 , 15301-15320 , 15321-15340 , 15341-15360 , 15361-15380 , 15381-15400 , 15401-15420 , 15421-15440 , 15441-15460 , 15461-15480 , 15481-15500 , 15501-15520 , 15521-15540 , 15541-15560 , 15561-15580 , 15581-15600 , 15601-15620 , 15621-15640 , 15641-15660 , 15661-15680 , 15681-15700 , 15701-15720 , 15721-15740 , 15741-15760 , 15761-15780 , 15781-15800 , 15801-15820 , 15821-15840 , 15841-15860 , 15861-15880 , 15881-15900 , 15901-15920 , 15921-15940 , 15941-15960 , 15961-15980 , 15981-16000 , 16001-16020 , 16021-16040 , 16041-16060 , 16061-16080 , 16081-16100 , 16101-16120 , 16121-16140 , 16141-16160 , 16161-16180 , 16181-16200 , 16201-16220 , 16221-16240 , 16241-16260 , 16261-16280 , 16281-16300 , 16301-16320 , 16321-16340 , 16341-16360 , 16361-16380 , 16381-16400 , 16401-16420 , 16421-16440 , 16441-16460 , 16461-16480 , 16481-16500 , 16501-16520 , 16521-16540 , 16541-16560 , 16561-16580 , 16581-16600 , 16601-16620 , 16621-16640 , 16641-16660 , 16661-16680 , 16681-16700 , 16701-16720 , 16721-16740 , 16741-16760 , 16761-16780 , 16781-16800 , 16801-16820 , 16821-16840 , 16841-16860 , 16861-16880 , 16881-16900 , 16901-16920 , 16921-16940 , 16941-16960 , 16961-16980 , 16981-17000 , 17001-17020 , 17021-17040 , 17041-17060 , 17061-17080 , 17081-17100 , 17101-17120 , 17121-17140 , 17141-17160 , 17161-17180 , 17181-17200 , 17201-17220 , 17221-17240 , 17241-17260 , 17261-17280 , 17281-17300 , 17301-17320 , 17321-17340 , 17341-17360 , 17361-17380 , 17381-17400 , 17401-17420 , 17421-17440 , 17441-17460 , 17461-17480 , 17481-17500 , 17501-17520 , 17521-17540 , 17541-17560 , 17561-17580 , 17581-17600 , 17601-17620 , 17621-17640 , 17641-17660 , 17661-17680 , 17681-17700 , 17701-17720 , 17721-17740 , 17741-17760 , 17761-17780 , 17781-17800 , 17801-17820 , 17821-17840 , 17841-17860 , 17861-17880 , 17881-17900 , 17901-17920 , 17921-17940 , 17941-17960 , 17961-17980 , 17981-18000 , 18001-18020 , 18021-18040 , 18041-18060 , 18061-18080 , 18081-18100 , 18101-18120 , 18121-18140 , 18141-18160 , 18161-18180 , 18181-18200 , 18201-18220 , 18221-18240 , 18241-18260 , 18261-18280 , 18281-18300 , 18301-18320 , 18321-18340 , 18341-18360 , 18361-18380 , 18381-18400 , 18401-18420 , 18421-18440 , 18441-18460 , 18461-18480 , 18481-18500 , 18501-18520 , 18521-18540 , 18541-18560 , 18561-18580 , 18581-18600 , 18601-18620 , 18621-18640 , 18641-18660 , 18661-18680 , 18681-18700 , 18701-18720 , 18721-18740 , 18741-18760 , 18761-18780 , 18781-18800 , 18801-18820 , 18821-18840 , 18841-18860 , 18861-18880