// Romkutatás – már a Pegazusban //
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*A kellemes simítások, amik vetkőztetés alatt érik, jól esőek számára. Az elf nagyon túl volt öltözve, de sikeresen megszabadította a másikat minden felesleges darabtól, amik természetesen az ágy lábánál a földön kötnek ki. A harapással még nem gyanakodik semmire, azt gondolja, hogy a férfi passzívan akarja kivenni részét a hálálkodó kényeztetéséből. Ám amikor Dram kibújik alóla, és háta mögé kerülve simul hozzá, még talán itt sem sejt semmit. Utána viszont meglepi a másik határozottsága, ami igen hirtelen csap le rá. Csalódik az elfben, de nem úgy, ahogy mások tennék ilyenkor. Ezt inkább a kellemes csalódásnak nevezné, ahogy karjait a hátára fogja össze, egy nyögéssel veszi, hogy utána az ágyra szorítja le. Az elfet viszont hangosabb sikkantással fogadja, homlokát az ágynak nyomja, a fenekét pedig, amennyire tudja feljebb. Máshogy nem tudja kivenni így a részét ebből, de ha így puccsit, hogy úgy talán minél jobban érezze magában az elfet. Az ezután kezdődő durva gyors tempóra elmosolyodik egy pillanatra, utána viszont a ziháló légzését hangosabb nyögései váltják fel, melyek egytől egyig fájdalmasnak hangzó sikolyba fordulnak. Dram kezei közé, mint valami satuba fogott csuklói ritmusosan megfeszülnek, de nem feszegeti, hogy szabaduljon. Inkább csak valahogy megkíván mozdulni, hogy azért jelt adjon a másiknak, arról hogy valójában élvezi, amit csinál, ahogyan csinálja. Fejét oldalra fordítja, ahogy a férfi elengedi az egyik karját. A következő tette meglepi még jobban. Valójában ez eléggé idegenszerűnek hat számára. Nem is tudja, mit akar most ezzel, de a nyakára kulcsolódó ujjak valami egészen új izgató borzongást hoznak az egész aktusba. Innentől már Dram fojtja el a sikolyait, mélyebb nyögéseit hallatja melyek a szilajabb lökések után gyenge sikkantásokba hajlik. Szeretne egy simítással vagy bármilyen érintésével adózni másiknak, hogy abba ne hagyja, de képtelen rá ujjai az ágy lepedőjébe markolnak, ahogy teste ívben feszül meg. Az élvezet letaglózó erővel csap le rá könyörtelenül, és majdhogynem szinte megsemmisül ebben a vad szenvedélyben. Szemei fennakadnak, a levegő pedig bent reked, hogy ez Dram szorításának köszönhető vagy a kéj robbanásszerű erejének, mely testét alaposan megkínozza, azt nem tudja most, mindegy is. Mert mire ismét zihálva képes levegőt venni, addigra már az elf a hátán fekszik. Lisse teste azonban még a gyönyör után is jó pár percig még reszket, a lába között, a térdei, a karja. Mindene. Ahogy így fekszik Drameiloten alatt, nem képes sehogyan sem tudtára adni, hogy milyen volt ez most számára. Szeretne mozdulni, hogy simítsa, csókolja ezután még hálásabban az elfet, de képtelen rá, ahogy szólni se nagyon tud még. Szemét lehunyva pihen, ahogy lassan fog visszatérni a normális légzése. Most még gondolkodni sem képes, teljesen jó most így, ahogy Dram teljes testsúlyával rajta fekve ér hozzá.*
A hozzászólás írója (Lisse Lirulin Assari) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.05.01 19:08:25