//Egyezményes keringő//
//még a fogadó előtt//
*Ha nem is túlságosan fejlett még a képessége azon a téren, hogyan is kell bánni egy férfival, azt bizony megfogadta, hogy azért ott is helye van néha egy-egy bóknak. A rövid ismeretsége Dorassal kezd igencsak rávilágítani arra, hogy azért egy cseppnyi hiúság a férfiban is tündököl. A felsőbbrendű alfa szerep erősítése úgy néz ki, hogy jó irányba vezeti a kapcsolatukat. Na nem mintha Rik ellenére lenne a teljes mértékben alárendelt szerep, így készségesen áll Doras úr szolgálatára.*
- Kutyát. *Erősítis is meg a kérdést válaszával, bár úgy tűnik, hogy Doras nem igen veszi komolyan a dolgot. De persze nem most fog nekiállni bizonygatni a tényt, hogy igen is szerezni fog egy házőrzőt.*
- Hidd el nekem, hogy nem olyan a kapcsolatom Brudoval, hogy aggódjak a féltése miatt. Mint már egyszer említettem azt hiszem, elég régóta nem találkoztam vele. Nincs köztünk szoros családi kötelék, hogy komolyabban érdekelje mi van velem.
*Húzza el kissé a száját, majd a szeretős tématerelődés utáni kaján vigyort nem tudja figyelmen kívül hagyni. Felsimít a szúrós szakállba, majd egy pár szálat az ujjai közé csippentve húz is rajta egy aprót.*
- Eszedbe se jusson. Sejtem, hogy mire gondolsz, de én más felállást jobban preferálnék.
*Most rajta van a sor, hogy a kaján vigyor szétfusson az arcán. Persze neki még korai, hogy azon elmélkedjen, hogy egy ferdült éjszakát eltöltsön két pár erős férfikar szorításában, de ugyebár, ami késik, az nem múlik. Ki tudja, hogy a Dorassal való begyakorlás milyen vizekre sodorja ezen a téren. Most egyelőre azon elég izgulnia, hogy ezzel az egy férfival elbírjon úgy, hogy ne valljon szégyent Doras előtt.
Így az ezen való morfondírozást későbbre teszi, s a lábait igen gyorsan szedve lépdel a férfihoz bújva egészen a Pegazusig.*
//Odabent (a pultnál, majd az egyik emeleti szobában)//
*Ahogy beérnek, s pár magányos percet eltölt a fogadóban, míg Doras a dolgát intézi csak elréved a tekintete a benti vendégeken. Szerencsére Brudot sehol nem látja, ezen felül szúrósan méregető női szempárak kereszttüzében sem ég jelenleg. Aztán meg ki tudja. A nő csalfa lény, elképzelhető, hogy őt hamarabb kiszúrták Dorassal, mint ahogy Rik vett volna észre valami féltékeny szeretőt. Lehet, hogy éppen a tányérjukba bújva mormolják az átkokat szerencsétlen lányra, akinek csak annyi a bűne, hogy elcsábította egy marcona medve.*
- Mi a...?
*Rezzen is össze mikor Doras már a fenekét tapogatva kezdi sürgetni. Egy mélyről jövő, megkönnyebbült sóhajt enged ki a tüdejéből, majd készségesen indul is fel az emeletre. A szoba zára kikattan, ők már lépnek is be, majd ismét a zár hangja, s már el is érték azt a pillanatot, amikor már senki sem zavarhatja őket. A keringőzés küszöbén állva a szíve ismét hevesen kezd kalapálni, de csak mosoly látszik az arcán, kétség vagy meggondolás nem, ahogy Doras működését figyeli a borosüveggel.*
- Kívánsággal is kellett készülnöm?
*Bújik ki a kabátjából, majd közvetlenül Doras elé lépve kapja is ki a kezéből az üveget. Egy bájos mosoly kíséretében kacsint a férfira, majd az üveget a szájához emelve húz is nagyot a borból. Hagyja, hogy pár kósza csepp a szája szegletéből meginduljon lefelé, végig az állára, hogy onnan a mellkasára csöppenve tűnjön el a domborulatok között.*
- Mondjuk talán...
*Visszanyújtja a bort, majd hamar önállósítja magát, és az ing gombjait kezdi szétgombolgatni. Ahogy a felsőtest valamelyest kiszabadul el is lép, hogy az asztalon helyet foglaló mosdótálnál állapodjon meg. Belemártva a törölközőt táncol is vissza a férfihoz, majd finom mozdulatokkal kezdi törölgetni a bőrét.*
- Első körben letörölgetem rólad a házrenoválás nyomait.
*Vigyorodik el sejtelmesen, miközben kényelmes tempóban halad le egészen a hasáig.*