Arthenior - Pegazus fogadó
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 755 (15081. - 15100. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
15100. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-04-28 00:16:37
Üzenet elküldve: 2020-04-28 00:16:37
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 84
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 84
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Tűz és hó//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* Miután mindketten kellő módon rettegni kezdenek a saját érzéseiktől, főleg azoktól, amit egymás iránt éreznek, Daesys, még ha tudnád kívül is, de beletenyerel egy olyan témába, ami végképp felzaklatja az ifjú harcost. Pedig nem szokta érzékenyen érinteni a téma, sőt, ezt a belső vívódást, azt az önutálatot, amit apja miatt mindig is érzett is sikerül általában elnyomnia. Most viszont, ahogy megannyi más érzés, amiknek kaput nyitott a lány szenvedélye és gyengédsége, ez is felszabadul, és hirtelen úgy érzi, mintha beszűkülne a világ, mintha egyedül lenne a sötétben, és nem tudná, hogy merre van a kijárat. És ahogy így gubbaszt ebben a nyomasztó, fullasztó feketeségben, hirtelen mintha fény gyúlna, ahogy a lány hozzá bújik, a közelsége felváltja a hideget, és ismét meleg járja át a testét. Ösztönösen mozdulnak a karjai, fel se fogja, hogy mikor kezdte el ölelni a másikat, de gyengéden magához szorítja, úgy, ahogy az anyja sose tehette ő vele. A csókok mint a nap fénye, felmelegítik az arcát, és lassan hátra dől, húzza magával a másikat, szüksége van most rá, szüksége van arra, hogy vele maradjon, mert különben fél, hogy örökre abban a sötét zárkában marad. Óvatosan kezd visszacsókolni, nem tudja, hogy milyen reakcióra számíthat, de megpróbálja ugyan olyan türelmesen, mint korábban, de ismét hangulatba hozni a másikat. El akar veszi alatta, el akar veszni az ölelésében, szeretné, ha ismét azokat a boldog pillanatokat élhetné át, amikre most olyannyira vágyik. Nem is a testi része a dolognak, hanem az, hogy úgy érzi, mintha Daesystől többet kapna, mint eddig bárkitől. Szeretné, hogy szeressék. Ha minden a tervei szerint halad, ha elég idő telik el, és nem tolja el magától a másik, ha ujjainak hegyével azt tapasztalja, hogy sikerül kellő szenvedélyt lobbantson a másikban is, akkor megpróbálja maga alá fektetni, átölelni, és úgy mondani el mindent, amit gondol, de nem szavakkal, hanem hagyja, hogy a teste beszéljen helyette. Olyan végtelen kedvességgel és szeretettel próbál nézni a másikra, amennyire csak tud, hálát csempészve bele. Érzékeltetni akarja vele, hogy mennyire boldog vele, hogy milyen jól érzi magát, miközben ütemesen mozog, de egyáltalán nem siet. Nem azt akarja, hogy minél előbb elérje a célját, hanem ki akarja élvezni az oda vezető utat. *
//Tűz és hó//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* Miután mindketten kellő módon rettegni kezdenek a saját érzéseiktől, főleg azoktól, amit egymás iránt éreznek, Daesys, még ha tudnád kívül is, de beletenyerel egy olyan témába, ami végképp felzaklatja az ifjú harcost. Pedig nem szokta érzékenyen érinteni a téma, sőt, ezt a belső vívódást, azt az önutálatot, amit apja miatt mindig is érzett is sikerül általában elnyomnia. Most viszont, ahogy megannyi más érzés, amiknek kaput nyitott a lány szenvedélye és gyengédsége, ez is felszabadul, és hirtelen úgy érzi, mintha beszűkülne a világ, mintha egyedül lenne a sötétben, és nem tudná, hogy merre van a kijárat. És ahogy így gubbaszt ebben a nyomasztó, fullasztó feketeségben, hirtelen mintha fény gyúlna, ahogy a lány hozzá bújik, a közelsége felváltja a hideget, és ismét meleg járja át a testét. Ösztönösen mozdulnak a karjai, fel se fogja, hogy mikor kezdte el ölelni a másikat, de gyengéden magához szorítja, úgy, ahogy az anyja sose tehette ő vele. A csókok mint a nap fénye, felmelegítik az arcát, és lassan hátra dől, húzza magával a másikat, szüksége van most rá, szüksége van arra, hogy vele maradjon, mert különben fél, hogy örökre abban a sötét zárkában marad. Óvatosan kezd visszacsókolni, nem tudja, hogy milyen reakcióra számíthat, de megpróbálja ugyan olyan türelmesen, mint korábban, de ismét hangulatba hozni a másikat. El akar veszi alatta, el akar veszni az ölelésében, szeretné, ha ismét azokat a boldog pillanatokat élhetné át, amikre most olyannyira vágyik. Nem is a testi része a dolognak, hanem az, hogy úgy érzi, mintha Daesystől többet kapna, mint eddig bárkitől. Szeretné, hogy szeressék. Ha minden a tervei szerint halad, ha elég idő telik el, és nem tolja el magától a másik, ha ujjainak hegyével azt tapasztalja, hogy sikerül kellő szenvedélyt lobbantson a másikban is, akkor megpróbálja maga alá fektetni, átölelni, és úgy mondani el mindent, amit gondol, de nem szavakkal, hanem hagyja, hogy a teste beszéljen helyette. Olyan végtelen kedvességgel és szeretettel próbál nézni a másikra, amennyire csak tud, hálát csempészve bele. Érzékeltetni akarja vele, hogy mennyire boldog vele, hogy milyen jól érzi magát, miközben ütemesen mozog, de egyáltalán nem siet. Nem azt akarja, hogy minél előbb elérje a célját, hanem ki akarja élvezni az oda vezető utat. *
15099. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-04-28 00:02:36
Üzenet elküldve: 2020-04-28 00:02:36
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 187
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 187
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Tűz és hó//
*Tetszik neki a kihívás, el is dönti, hogy élni fog vele amint alkalma lesz rá, de nem töri meg Pashthra lazítását vele.
De az este több kellemetlen pont felé kezd közeledni, nem csak a szülőket érintő kérdés miatt. Nem tudja mi lenne a megfelelő válasz, csak azt tudja, hogy ez éppen annyira megijeszti hirtelen, mint a fiatal harcos korábbi csodálattal teli tekintete. Nem érzi azt, hogy fel tudna nőni egy ilyen „felelősséghez”, amit úgy érez, hogy hirtelen helyeztek rá.*
- Ha az istenek is úgy akarják...
*Feleli a szerinte lehető legsemlegesebb válasszal, remélve, hogy ezzel megmaradva abban a biztonságos szürke zónában, amiben egész életét kényelmesen leélte.*
- Kiszervezted, mi? Nem is hittem, hogy ilyen mesteri manipulátor is lettél ma este.
*Ezen legalább vigyorog, és reméli, hogy ezzel valamelyest enyhül a hirtelen fagyossá vált légkör, amit ha partnere nem is érez olyan kellemetlennek, de ő biztosan. Főleg azért, mert ráadás is érkezik, és itt már képtelen nem sóhajtani. Inkább szomorú, lemondó sóhaj ez, nem pedig irritált.*
- Zavarba hoztál.
*Jelenti ki egyszerűen, miközben lassacskán megváltozik testtartása. Vállait felhúzva igyekszik elbújni a kis csigaházába, ahol nem kell felkavaró dolgokkal törődnie, és ahol érzelmei határait nem feszegetik. Számára is kivételes ez az este, tagadhatatlanul az, de jobban örült, amíg ez kimondatlanul és megfoghatatlanul lebegte körül őket.*
- Be kell vallanom azért egy kicsit megijeszt, és nem azért, mert ne kedvelnélek.
*Kicsit rosszul esik neki, hogy Pashthra elhúzódik, de meg tudja érteni, és nem is erőlteti rá magát. Közben pedig szörnyen megbánja, hogy butuska módon ilyen messzire ment vakmerő módon, a bűntudat kérdésére érkező válasz hallatán önti el igazán.*
- Ó, ne haragudj...
*Mindig mosolygós arca őszintén elszomorodik. Egyáltalán nem szerette volna bántani a fiatal harcost. Nem is tudja hirtelen eldönteni, hogy haragszik rá vagy sem, de azért megkísérel közeledni hozzá.*
- Bocsánat.
*Súgja, és négykézláb elkezd felfelé mászni, majd újra a fiú testére telepszik, ha az nem löki el magától. A másik arcát keresi, kezével gyengéden maga felé fordítaná, hogy puszit nyomhasson rá, de valami nedvesre lesz figyelmes. Nem biztos abban, hogy valóban könnyekről van szó, emiatt egy röpke pillanatra megtorpan, mielőtt folytatja eredeti tervét.*
- Nem akartalak felzaklatni, ne haragudj.
*Suttogja, és kéz kezével lágyan közrefogva Pashthra arcát, és lassan puha csókokkal teleszórva annak arcát, a köztes időkben pedig halkan bocsánatkérését ismételgetve.*
//Tűz és hó//
*Tetszik neki a kihívás, el is dönti, hogy élni fog vele amint alkalma lesz rá, de nem töri meg Pashthra lazítását vele.
De az este több kellemetlen pont felé kezd közeledni, nem csak a szülőket érintő kérdés miatt. Nem tudja mi lenne a megfelelő válasz, csak azt tudja, hogy ez éppen annyira megijeszti hirtelen, mint a fiatal harcos korábbi csodálattal teli tekintete. Nem érzi azt, hogy fel tudna nőni egy ilyen „felelősséghez”, amit úgy érez, hogy hirtelen helyeztek rá.*
- Ha az istenek is úgy akarják...
*Feleli a szerinte lehető legsemlegesebb válasszal, remélve, hogy ezzel megmaradva abban a biztonságos szürke zónában, amiben egész életét kényelmesen leélte.*
- Kiszervezted, mi? Nem is hittem, hogy ilyen mesteri manipulátor is lettél ma este.
*Ezen legalább vigyorog, és reméli, hogy ezzel valamelyest enyhül a hirtelen fagyossá vált légkör, amit ha partnere nem is érez olyan kellemetlennek, de ő biztosan. Főleg azért, mert ráadás is érkezik, és itt már képtelen nem sóhajtani. Inkább szomorú, lemondó sóhaj ez, nem pedig irritált.*
- Zavarba hoztál.
*Jelenti ki egyszerűen, miközben lassacskán megváltozik testtartása. Vállait felhúzva igyekszik elbújni a kis csigaházába, ahol nem kell felkavaró dolgokkal törődnie, és ahol érzelmei határait nem feszegetik. Számára is kivételes ez az este, tagadhatatlanul az, de jobban örült, amíg ez kimondatlanul és megfoghatatlanul lebegte körül őket.*
- Be kell vallanom azért egy kicsit megijeszt, és nem azért, mert ne kedvelnélek.
*Kicsit rosszul esik neki, hogy Pashthra elhúzódik, de meg tudja érteni, és nem is erőlteti rá magát. Közben pedig szörnyen megbánja, hogy butuska módon ilyen messzire ment vakmerő módon, a bűntudat kérdésére érkező válasz hallatán önti el igazán.*
- Ó, ne haragudj...
*Mindig mosolygós arca őszintén elszomorodik. Egyáltalán nem szerette volna bántani a fiatal harcost. Nem is tudja hirtelen eldönteni, hogy haragszik rá vagy sem, de azért megkísérel közeledni hozzá.*
- Bocsánat.
*Súgja, és négykézláb elkezd felfelé mászni, majd újra a fiú testére telepszik, ha az nem löki el magától. A másik arcát keresi, kezével gyengéden maga felé fordítaná, hogy puszit nyomhasson rá, de valami nedvesre lesz figyelmes. Nem biztos abban, hogy valóban könnyekről van szó, emiatt egy röpke pillanatra megtorpan, mielőtt folytatja eredeti tervét.*
- Nem akartalak felzaklatni, ne haragudj.
*Suttogja, és kéz kezével lágyan közrefogva Pashthra arcát, és lassan puha csókokkal teleszórva annak arcát, a köztes időkben pedig halkan bocsánatkérését ismételgetve.*
15098. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-04-27 23:24:08
Üzenet elküldve: 2020-04-27 23:24:08
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 84
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 84
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Tűz és hó//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* Pash felemelkedik, ugyan úgy, mint korábban, és megfogja a párnát, de végül inkább megvonja a vállát, és visszafekszik rá. *
- Ha szeretnéd, akkor gyere érte. Persze csak a testemen keresztül szerezheted meg. * Teszi hozzá mosolyogva, és a biztonság kedvéért minden párnát, amit az ágyban talán, a háta mögé gyömöszöl, még ha így már nem is olyan kényelmes a fekvés. *
- Ha szép dolog, ha nem, ezt dobtad a kockáddal. * Vonja meg a vállát a fiatal harcos. * Persze ha nem sikerül ma kicsikarjam belőled, az csak azt jelenti, hogy majd újra kell próbálkoznom, máskor.
* Óvatosan merészkedik az ismeretlen terepre, nem is akarja elrontani az este szépségét ilyen témával, de úgy gondolja, hogy egy ilyen elejtésből még nem lehet baj. Csak remélni tudja, hogy ha Daesysnek nincs kedvére az ötlet, akkor azt kíméletesen adja a tudtára, és, hogy a Hóhajú fiúcska nem rontotta el az éjszaka további részét egy ilyen kis célzással. Azt, hogy elpazarolná a kívánságait pedig nem tartja igaznak. *
- Ugyan már, mi az, hogy elpazarlom? Hiszen nézd meg, most is milyen jó dolgom van. És olyan profi vagyok, hogy még kérnem se kell a dolgot. Még azt is kiszerveztem, hogy ki találja ki, hogy mit szeretnék. Na látod, hol érnek fel ehhez a te kis terveid. * Vigyorog a fiú, és hirtelen elkomolyodik a tekintete, kicsit halkabban is válaszol. *
- Komolyan mondom, Daesys. Ez az egész, sokkal jobban esik, mint bármi eddig. Nem a talpmasszázs, bár az is kifejezetten jó, hanem ez az egész este. Még sose éreztem ilyen jól magam. Szóval ne hidd azt, hogy elpazarlom a kívánságaim. Életem legjobb estéjét élem, és ez csak neked köszönhető. Remélem, hogy ez nem ijeszt meg, vagy nem hat rád úgy, ahogy nem szeretném, hogy hasson... de hálás vagyok. Mindenért. * Néz fel a gyönyörű zöld szempárba, kicsit kibújik a Hóhajú fiúcska a magabiztos álca alól, és arcán őszinte hála látszódik. El is húzza a lábait, a két bokája közé fogja a takarót próbálja meg visszaszerezni, hogy magára húzhassa. Az előző kis mondatok után túlságosan meztelennek érzi magát, túl hirtelen nyílt meg. Szeretné visszaszívni a szavakat, úgy érzi, hogy óriási hibát követett el, de már nem tudja visszacsinálni. Inkább sóhajt a kérdésre, és szomorúan válaszol rá. Úgy tűnik, hogy ilyen irányba indul ez az este. *
- Nem tudom, hogy mennyire lenne rám büszke. * Fordul úgy, mintha a sört akarná felemelni, de csak nem szeretné, ha Daesys látná az arcát most. *
- Meghalt, mikor megszülettem. Sose ismertem, az életét adta, hogy élhessek, vagy én vettem el az övét, ezt már sosem tudom meg. * Bár hangján nem érezni, és mivel hátat fordított, így talán nem is látszik, de egy apró sós cseppecske indul meg, gurul végig az arcán, és hull le a fapadlóra. Gyorsan odakap a söréért, hogy igyon belőle, hátha az megnyugtatja. Nem szeretné, hogy több is kövesse. *
//Tűz és hó//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* Pash felemelkedik, ugyan úgy, mint korábban, és megfogja a párnát, de végül inkább megvonja a vállát, és visszafekszik rá. *
- Ha szeretnéd, akkor gyere érte. Persze csak a testemen keresztül szerezheted meg. * Teszi hozzá mosolyogva, és a biztonság kedvéért minden párnát, amit az ágyban talán, a háta mögé gyömöszöl, még ha így már nem is olyan kényelmes a fekvés. *
- Ha szép dolog, ha nem, ezt dobtad a kockáddal. * Vonja meg a vállát a fiatal harcos. * Persze ha nem sikerül ma kicsikarjam belőled, az csak azt jelenti, hogy majd újra kell próbálkoznom, máskor.
* Óvatosan merészkedik az ismeretlen terepre, nem is akarja elrontani az este szépségét ilyen témával, de úgy gondolja, hogy egy ilyen elejtésből még nem lehet baj. Csak remélni tudja, hogy ha Daesysnek nincs kedvére az ötlet, akkor azt kíméletesen adja a tudtára, és, hogy a Hóhajú fiúcska nem rontotta el az éjszaka további részét egy ilyen kis célzással. Azt, hogy elpazarolná a kívánságait pedig nem tartja igaznak. *
- Ugyan már, mi az, hogy elpazarlom? Hiszen nézd meg, most is milyen jó dolgom van. És olyan profi vagyok, hogy még kérnem se kell a dolgot. Még azt is kiszerveztem, hogy ki találja ki, hogy mit szeretnék. Na látod, hol érnek fel ehhez a te kis terveid. * Vigyorog a fiú, és hirtelen elkomolyodik a tekintete, kicsit halkabban is válaszol. *
- Komolyan mondom, Daesys. Ez az egész, sokkal jobban esik, mint bármi eddig. Nem a talpmasszázs, bár az is kifejezetten jó, hanem ez az egész este. Még sose éreztem ilyen jól magam. Szóval ne hidd azt, hogy elpazarlom a kívánságaim. Életem legjobb estéjét élem, és ez csak neked köszönhető. Remélem, hogy ez nem ijeszt meg, vagy nem hat rád úgy, ahogy nem szeretném, hogy hasson... de hálás vagyok. Mindenért. * Néz fel a gyönyörű zöld szempárba, kicsit kibújik a Hóhajú fiúcska a magabiztos álca alól, és arcán őszinte hála látszódik. El is húzza a lábait, a két bokája közé fogja a takarót próbálja meg visszaszerezni, hogy magára húzhassa. Az előző kis mondatok után túlságosan meztelennek érzi magát, túl hirtelen nyílt meg. Szeretné visszaszívni a szavakat, úgy érzi, hogy óriási hibát követett el, de már nem tudja visszacsinálni. Inkább sóhajt a kérdésre, és szomorúan válaszol rá. Úgy tűnik, hogy ilyen irányba indul ez az este. *
- Nem tudom, hogy mennyire lenne rám büszke. * Fordul úgy, mintha a sört akarná felemelni, de csak nem szeretné, ha Daesys látná az arcát most. *
- Meghalt, mikor megszülettem. Sose ismertem, az életét adta, hogy élhessek, vagy én vettem el az övét, ezt már sosem tudom meg. * Bár hangján nem érezni, és mivel hátat fordított, így talán nem is látszik, de egy apró sós cseppecske indul meg, gurul végig az arcán, és hull le a fapadlóra. Gyorsan odakap a söréért, hogy igyon belőle, hátha az megnyugtatja. Nem szeretné, hogy több is kövesse. *
15097. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-04-27 23:08:26
Üzenet elküldve: 2020-04-27 23:08:26
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 187
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 187
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Tűz és hó//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- Hümpf, nem kell ám az orrom alá dörgölni, jó? Add csak ide azt a párnát, hogy fejbe vágjalak vele! Szemtelenje!
*Nyújtja is a kezét a párnáért, bár sejti, hogy ne kapja meg. Legfeljebb az arcába dobva, ahogy azt ő tervezte el.*
- Hát, ez csak rajtad múlik. Ami nem is egészen szép dolog, hogy a megbocsájtásom a te kezedben van. Egyébként sincs rá szükségem, tudod?
*Cseppet sem zavarja, hogy meg kell szakítsa a folyamatot, hevesen gesztikulál és grimaszol, természetesen mindent túlzó módon.
Pashthra ötleteit, és sunyi kis színjátékát némán hallgatja, csak sokat sejtetően hümmög, olykor szemöldökei megemelkednek, máskor pedig látványosan elkalandozik figyelme és a semmibe bámul.*
- Jaj, csitt már! Egyébként is most a kívánságaid teljesülnek, és eléggé elpazarlod őket. Bezzeg ha fordítva lenne, én igazán nagyon-nagyon kihasználnám.
*Komisz mosolya arról is árulkodik, hogy azok a kívánságok többnyire próbára tennék Pashthra türelmét is, de a fiatal harcos szerencséjére főleg az ő vágyai teljesítéséről szól az este.*
- Ha már itt tartunk, mit eszeltél ki következő feladatnak? Remélem gondolkodtál is rajta, és nem csak kényelmesen heverészel, mint aki jól végezte a dolgát.
*Kezeivel közben kicsit feljebb vándorol a vádliig, de főleg a lábszár hátsó részeibe mélyesztve ujjait, próbálva megkeresni a feszes izomzatban a fájó, görcsös részeket.*
- Egyééébként...
*Kezd bele elmélázva, és szorgosan folytatja a masszázst, jelét sem adva esetleges kimerültségnek.*
- Többször szóba került már apád, de az édesanyád nem. Vele mi a helyzet? Biztos nagyon büszke a kedves, és izmos kisfiára, nem?
//Tűz és hó//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- Hümpf, nem kell ám az orrom alá dörgölni, jó? Add csak ide azt a párnát, hogy fejbe vágjalak vele! Szemtelenje!
*Nyújtja is a kezét a párnáért, bár sejti, hogy ne kapja meg. Legfeljebb az arcába dobva, ahogy azt ő tervezte el.*
- Hát, ez csak rajtad múlik. Ami nem is egészen szép dolog, hogy a megbocsájtásom a te kezedben van. Egyébként sincs rá szükségem, tudod?
*Cseppet sem zavarja, hogy meg kell szakítsa a folyamatot, hevesen gesztikulál és grimaszol, természetesen mindent túlzó módon.
Pashthra ötleteit, és sunyi kis színjátékát némán hallgatja, csak sokat sejtetően hümmög, olykor szemöldökei megemelkednek, máskor pedig látványosan elkalandozik figyelme és a semmibe bámul.*
- Jaj, csitt már! Egyébként is most a kívánságaid teljesülnek, és eléggé elpazarlod őket. Bezzeg ha fordítva lenne, én igazán nagyon-nagyon kihasználnám.
*Komisz mosolya arról is árulkodik, hogy azok a kívánságok többnyire próbára tennék Pashthra türelmét is, de a fiatal harcos szerencséjére főleg az ő vágyai teljesítéséről szól az este.*
- Ha már itt tartunk, mit eszeltél ki következő feladatnak? Remélem gondolkodtál is rajta, és nem csak kényelmesen heverészel, mint aki jól végezte a dolgát.
*Kezeivel közben kicsit feljebb vándorol a vádliig, de főleg a lábszár hátsó részeibe mélyesztve ujjait, próbálva megkeresni a feszes izomzatban a fájó, görcsös részeket.*
- Egyééébként...
*Kezd bele elmélázva, és szorgosan folytatja a masszázst, jelét sem adva esetleges kimerültségnek.*
- Többször szóba került már apád, de az édesanyád nem. Vele mi a helyzet? Biztos nagyon büszke a kedves, és izmos kisfiára, nem?
15096. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-04-27 22:42:42
Üzenet elküldve: 2020-04-27 22:42:42
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 84
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 84
Játékstílus: Vakmerő
// A kelő nap fényében éledő lángtenger //
* A fiú csak hümmög az ötletre, és nem mond inkább semmit. Pedig úgy érzi, hogy egy ilyen tanács nagyjából olyan, mintha azt mondanák neki, hogy repülni könnyű, csak szállj fel a földről. De nem akarja megbántani a másikat, és nem akar szemtelen se lenni. Inkább hallgatja a fura kis történetet a szobafogságról. *
- Hát, ez körülményes dolognak hangzik. * Ismeri el végül. * Én ha nem úgy viselkedtem, ahogy apám gondolta, akkor elvert egy bottal. Ha nem tanultam belőle, legközelebb jobban vert el. Emlékszem, egyszer nagyon fellázadtam ellene. * Kicsit elbambul, ahogy felidézi az emléket, de láthatóan nem kellemes élményt élt át akkor. * Amikor már harmadszor kezdett el ütni, és még mindig dacoltam fele, ledobta a botot a földre. Azt hittem, hogy nyertem. Az volt az első alkalom, amikor úgy éreztem, hogy nyerhetek ellene. De inkább vékony ágakat hozott, egy szűk maréknyit, olyanokat, amik hajlanak a szélben. Azt mondta, hogy ha még erősebben verne, akkor vagy a csontom, vagy a bot törne el, de láthatóan nem tanulok. Nos, azokkal a vékony ágakkal elérte azt, amit a kemény bottal nem tudott. Többé nem beszéltem vissza neki, és két hatig nem aludtam a hátamon. * Meséli a történetet, de nem szomorú, és nem is akar együttérzést kiváltani vele, a hangja olyan, mintha csak a tegnapi időjárásról tárgyalnának.
Engedi, hogy megcáfolják a korábbi elméletét, és nem kezd vitatkozni, elfogadja, hogy nem mindenki látja úgy az életet, ahogy ő. Sőt, még tiszteli is, hogyha valaki megvédi a saját véleményét, és ellent mond az övének, ahelyett, hogy csak vadul bólogatna. Szereti, ha valaki gondolkodik, és van önálló véleménye.
Nem figyel fel arra, hogy meglepi a másikat a teste, se annak kidolgozottsága, de a sebhelyek miatt sem érzi, hogy bármilyen formában is különlegessé tennék őt. Úgy van vele, hogy Lisse biztos látott már számtalan férfi testet, szebbet is, csúnyábbat is, ez is csak egy átlagos harcos, aki most előtte áll. Engedelmesen biccent az utasításra, és már megy is az ágyhoz. Amikor a masszőr felmutatja az alkarját, akkor a fiú felé nyúl, hüvelyk és mutatóujja közé csippenti azt óvatosan, és így méri le a távolságot, hogy pontosan ott helyezkedjen el, ahol kérik. Igyekszik felvenni azt a testtartást, amit elvárnak tőle, és érzi, hogy hátán feszül a bőr, ahogy kígyóznak az izmok. Ha a nő megnézi, akkor talán meglepve tapasztalhatja, hogy a dárdanyom az egyetlen sebhely, amit itt lát, ezt leszámítva mondhatni makulátlan a harcos háta. A fejét is úgy helyezi, ahogy kérik, és igyekszik engedelmesen ellazulni, ez egyelőre nem esik nehezére. Ha a nő elkezdi bekenni a krémre, akkor az első érintésre ugyan összerezzen a fehér hajú fiú. *
- Jé, de hideg. * Jegyzi meg mosolyogva, de ezek után már mozdulatlan, és laza. Lisse nyugodtan elkezdheti masszírozni, és ha így tesz, akkor tapasztalni fogja, hogy a fiú sokkal jobban tűri a fájdalmat az átlagnál, de ez nem csak színjáték, hanem a teste tényleg kevésbé reagál olyan dolgokra, amikre másé szokott. *
* A fiú csak hümmög az ötletre, és nem mond inkább semmit. Pedig úgy érzi, hogy egy ilyen tanács nagyjából olyan, mintha azt mondanák neki, hogy repülni könnyű, csak szállj fel a földről. De nem akarja megbántani a másikat, és nem akar szemtelen se lenni. Inkább hallgatja a fura kis történetet a szobafogságról. *
- Hát, ez körülményes dolognak hangzik. * Ismeri el végül. * Én ha nem úgy viselkedtem, ahogy apám gondolta, akkor elvert egy bottal. Ha nem tanultam belőle, legközelebb jobban vert el. Emlékszem, egyszer nagyon fellázadtam ellene. * Kicsit elbambul, ahogy felidézi az emléket, de láthatóan nem kellemes élményt élt át akkor. * Amikor már harmadszor kezdett el ütni, és még mindig dacoltam fele, ledobta a botot a földre. Azt hittem, hogy nyertem. Az volt az első alkalom, amikor úgy éreztem, hogy nyerhetek ellene. De inkább vékony ágakat hozott, egy szűk maréknyit, olyanokat, amik hajlanak a szélben. Azt mondta, hogy ha még erősebben verne, akkor vagy a csontom, vagy a bot törne el, de láthatóan nem tanulok. Nos, azokkal a vékony ágakkal elérte azt, amit a kemény bottal nem tudott. Többé nem beszéltem vissza neki, és két hatig nem aludtam a hátamon. * Meséli a történetet, de nem szomorú, és nem is akar együttérzést kiváltani vele, a hangja olyan, mintha csak a tegnapi időjárásról tárgyalnának.
Engedi, hogy megcáfolják a korábbi elméletét, és nem kezd vitatkozni, elfogadja, hogy nem mindenki látja úgy az életet, ahogy ő. Sőt, még tiszteli is, hogyha valaki megvédi a saját véleményét, és ellent mond az övének, ahelyett, hogy csak vadul bólogatna. Szereti, ha valaki gondolkodik, és van önálló véleménye.
Nem figyel fel arra, hogy meglepi a másikat a teste, se annak kidolgozottsága, de a sebhelyek miatt sem érzi, hogy bármilyen formában is különlegessé tennék őt. Úgy van vele, hogy Lisse biztos látott már számtalan férfi testet, szebbet is, csúnyábbat is, ez is csak egy átlagos harcos, aki most előtte áll. Engedelmesen biccent az utasításra, és már megy is az ágyhoz. Amikor a masszőr felmutatja az alkarját, akkor a fiú felé nyúl, hüvelyk és mutatóujja közé csippenti azt óvatosan, és így méri le a távolságot, hogy pontosan ott helyezkedjen el, ahol kérik. Igyekszik felvenni azt a testtartást, amit elvárnak tőle, és érzi, hogy hátán feszül a bőr, ahogy kígyóznak az izmok. Ha a nő megnézi, akkor talán meglepve tapasztalhatja, hogy a dárdanyom az egyetlen sebhely, amit itt lát, ezt leszámítva mondhatni makulátlan a harcos háta. A fejét is úgy helyezi, ahogy kérik, és igyekszik engedelmesen ellazulni, ez egyelőre nem esik nehezére. Ha a nő elkezdi bekenni a krémre, akkor az első érintésre ugyan összerezzen a fehér hajú fiú. *
- Jé, de hideg. * Jegyzi meg mosolyogva, de ezek után már mozdulatlan, és laza. Lisse nyugodtan elkezdheti masszírozni, és ha így tesz, akkor tapasztalni fogja, hogy a fiú sokkal jobban tűri a fájdalmat az átlagnál, de ez nem csak színjáték, hanem a teste tényleg kevésbé reagál olyan dolgokra, amikre másé szokott. *
15095. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-04-27 22:07:17
Üzenet elküldve: 2020-04-27 22:07:17
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
// A kelő nap fényében éledő lángtenger //
*Kedves lenne? Alapjáraton mindenkivel így beszél, persze senkivel sem anyáskodik, ahhoz túl fiatalnak érzi magát. De néha elég pár kedves szó, hogy másnak jobb kedve legyen, s ameddig nem kell fizikailag megmozdulnia, hogy más kedvébe járjon, csak pár szóval járul hozzá, addig nem esik nehezére az ilyesmi kis figyelmesség.*
- Nincs mit, hát tégqy róla, hogy hiányozz valakinek. *felel rá így. Aztán a kérdés, mellyel megakasztja Pash. ~Nahát, azt hinné az elf, hogy mindenki egyszer átesik ezen a rémes büntetési módszeren.~ Felsóhajt, és Városőrséghez mérve magyarázza meg.*
- Gondolom, a városőrként tudod, hogy börtönbe zárják, akik bűnt követnek el. Nos, ez a szobafogság is ilyen, csak a szüleid zárnak be, egy szobába, ami ott van ahol felnősz. ~Hátha még saját szobája se volt.~ Még gyerek vagy és tulajdonképpen a bűnöd annyi, hogy nem értél időben haza, vagy visszapofáztál, netán olyannal ejtőztél, akitől tiltottak. *Pashnak talán most leeshet, hogy Lisse nem nélkülözött gyerekként, és hogy az ő családjában még a férfiak se nagy harcosok. A verekedés egyáltalán nem volt jellemző az életére addig, míg otthon élt. Ez azután változott, hogy szakított a hagyományokkal. A következő, hogy mindenki az életéért küzd igen, ha így kisarkítva fogalmazza meg ez így van. Csak hogy az élet nem fekete és fehér. Vannak árnyalatok és színek is, amik igencsak felborítják Pash ezen elméletét. De úgy dönt, hogy ebbe nem köt bele. Csak egy megjegyzést tesz.*
- Na, szép is lenne, ha úgy küzdenék a napi ételemért, ahogy te harcoltál. *jegyzi meg mosolyogva. Nagyon mások, Lisse még sosem küzdött a következő napért, persze ezt azért ismeri, tudja milyen napról napra élni, csak maga sosem próbálta. Volt idő, mikor próbált valakin segíteni, leginkább az alkoholról próbálta leszoktatni az illetőt. Az egész ott lett halálra ítélve, amikor az illető egyik ivászat után elesett és sikerült ezt úgy tenni, hogy vérzett. Na, az végett vetett a próbálkozásainak.*
- A sikerélmény miatt, azt ismerem, csak nem harcközben szoktam érezni. *Abban tudna vitázni, hogy melyik a rosszabb: harc közben meghalni, vagy ha valaki éhen hal. Az egyiknél változhat a helyzete a másiknál nem.*
- Értem nagyjából ~Biztos?~ mit szeretnél mondani. * de nem fejtené ki most a véleményét erről, hosszú lenne és unalmasabb, és nagyon valószínű, hogy teljesen más felfogásuk miatt elbeszélnének egymás mellett.
Aztán megkönnyebbül, ahogy a masszázsra terelődik a szó, és még inkább, hogy itt helyben ejtsék meg. Ehhez ért, így már kezd elmúlni a fejfájása.*
- Óh, amiatt ne félj, biztos vagyok benne, hogy nem kérek érte semmit. *jelenti ki, míg felzárkózik a Pash mellé. Bár elgondolkodott, ha már egy szobát kivesz, akkor ezt használná szállásnak, de valahogy mégse hozta fel. Bár még lesz ideje erre is, ha nagyon nem lesz ötlete sehova menni. Kénytelen lesz úgy a Pegazusban maradni.
Belép az ajtón, az asztal mellett a székre pakolja le a táskáját és a kendőjét. Így csak a blúza és a nadrágja marad. A csizmájától és az összes ékszerétől megszabadul. Az utóbbiak a táskájába kerülnek. Érdekes, hogy így már egész nesztelenül mozdul, fintorba is torzul a bájos arca, mintha a nagy csend a füleit sértené. Kivesz egy fatégelyt a táskájából. Nagy levegőt vesz és megfordul. Hogy rögtön megdöbbenjen.
Nos, gondolta, hogy sok heg fog szemezni vele, na de azért látni már más. Pash szinte biztosan kevesebb éveket tudhat a háta mögött, mint Lisse, és mégis szörnyű látni, hogy ennyi sérülés érte. Neki meg van két vékony karcolása, amitől őszintén rosszul tud még mindig lenni. Pedig már jócskán évtizedekben mérhető azok keletkezése. Persze azért női szemmel is megnézi, de azért most inkább munkaként tekint az előtte álló fél pucér Pasththra-ra. Az ajkára harap, az egyik ötletre.*
- Mögéd állni? *lepődik meg.* Fel se érnélek. *nem akarja kinevetni, így elfojtja azt. Hiszen fiú nem tudhatja, ha még sosem volt ilyenben része.*
- Az ágyra hason. Menj, mondom, hogy. *közben az ágy felé mutat.*
- Úgy egy alkarnyi hosszan beljebb a szélétől. *aztán megnézi gyorsan Pash alkarját, és a sajátját. ~Persze hogy nem egyforma.~*
- Az én alkarom hossza és nem a tiéd. *Mutatja fel a saját ékszer mentes karját.*
- Óh de fura. * ez a csupasz alkarjának szól. *
- Na, szóval a karjaidat tenyereddel felfelé lazán a tested mellett legyen. Egyelőre ennyi a többit mondom közben. *Felsóhajt, és ha Pash lefeküdt, akkor mellé ül valahol a csípője mellett.*
- Egy fajta lazító krémet használni fogok, mert ha még sosem volt ilyenben részed könnyebb lesz mindkettőnknek. A fejedet fordítsd csak oldalra, majd szólok, ha mozdulnod kell. *Elsőre krémet mellőzve végig tapintja a gerinc mentén, a lapocka alatt és felett. A nyak, a váll, és tulajdonképpen a vékony puha ujjai mindent apró bőrrészen áthaladnak, és a hegeken. Ezután a felkarját is. Ezzel feltérképezte, hol érdemes kezdeni és merre haladni tovább.*
- Na, kezdjük akkor. Akármit csinálok, próbálj meg lazítani. Illetve szerintem nem lesz kellemes, de ezt majd te eldöntöd. *mondja még, és ha Pash erre reagál, akkor kinyitja a krémet, ami ilyen mentol jellegzetes kámfor illatát árasztja. Kezdeni pedig a lapockák környékén fogja.*
A hozzászólás írója (Lisse Lirulin Assari) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.04.27 22:12:55
*Kedves lenne? Alapjáraton mindenkivel így beszél, persze senkivel sem anyáskodik, ahhoz túl fiatalnak érzi magát. De néha elég pár kedves szó, hogy másnak jobb kedve legyen, s ameddig nem kell fizikailag megmozdulnia, hogy más kedvébe járjon, csak pár szóval járul hozzá, addig nem esik nehezére az ilyesmi kis figyelmesség.*
- Nincs mit, hát tégqy róla, hogy hiányozz valakinek. *felel rá így. Aztán a kérdés, mellyel megakasztja Pash. ~Nahát, azt hinné az elf, hogy mindenki egyszer átesik ezen a rémes büntetési módszeren.~ Felsóhajt, és Városőrséghez mérve magyarázza meg.*
- Gondolom, a városőrként tudod, hogy börtönbe zárják, akik bűnt követnek el. Nos, ez a szobafogság is ilyen, csak a szüleid zárnak be, egy szobába, ami ott van ahol felnősz. ~Hátha még saját szobája se volt.~ Még gyerek vagy és tulajdonképpen a bűnöd annyi, hogy nem értél időben haza, vagy visszapofáztál, netán olyannal ejtőztél, akitől tiltottak. *Pashnak talán most leeshet, hogy Lisse nem nélkülözött gyerekként, és hogy az ő családjában még a férfiak se nagy harcosok. A verekedés egyáltalán nem volt jellemző az életére addig, míg otthon élt. Ez azután változott, hogy szakított a hagyományokkal. A következő, hogy mindenki az életéért küzd igen, ha így kisarkítva fogalmazza meg ez így van. Csak hogy az élet nem fekete és fehér. Vannak árnyalatok és színek is, amik igencsak felborítják Pash ezen elméletét. De úgy dönt, hogy ebbe nem köt bele. Csak egy megjegyzést tesz.*
- Na, szép is lenne, ha úgy küzdenék a napi ételemért, ahogy te harcoltál. *jegyzi meg mosolyogva. Nagyon mások, Lisse még sosem küzdött a következő napért, persze ezt azért ismeri, tudja milyen napról napra élni, csak maga sosem próbálta. Volt idő, mikor próbált valakin segíteni, leginkább az alkoholról próbálta leszoktatni az illetőt. Az egész ott lett halálra ítélve, amikor az illető egyik ivászat után elesett és sikerült ezt úgy tenni, hogy vérzett. Na, az végett vetett a próbálkozásainak.*
- A sikerélmény miatt, azt ismerem, csak nem harcközben szoktam érezni. *Abban tudna vitázni, hogy melyik a rosszabb: harc közben meghalni, vagy ha valaki éhen hal. Az egyiknél változhat a helyzete a másiknál nem.*
- Értem nagyjából ~Biztos?~ mit szeretnél mondani. * de nem fejtené ki most a véleményét erről, hosszú lenne és unalmasabb, és nagyon valószínű, hogy teljesen más felfogásuk miatt elbeszélnének egymás mellett.
Aztán megkönnyebbül, ahogy a masszázsra terelődik a szó, és még inkább, hogy itt helyben ejtsék meg. Ehhez ért, így már kezd elmúlni a fejfájása.*
- Óh, amiatt ne félj, biztos vagyok benne, hogy nem kérek érte semmit. *jelenti ki, míg felzárkózik a Pash mellé. Bár elgondolkodott, ha már egy szobát kivesz, akkor ezt használná szállásnak, de valahogy mégse hozta fel. Bár még lesz ideje erre is, ha nagyon nem lesz ötlete sehova menni. Kénytelen lesz úgy a Pegazusban maradni.
Belép az ajtón, az asztal mellett a székre pakolja le a táskáját és a kendőjét. Így csak a blúza és a nadrágja marad. A csizmájától és az összes ékszerétől megszabadul. Az utóbbiak a táskájába kerülnek. Érdekes, hogy így már egész nesztelenül mozdul, fintorba is torzul a bájos arca, mintha a nagy csend a füleit sértené. Kivesz egy fatégelyt a táskájából. Nagy levegőt vesz és megfordul. Hogy rögtön megdöbbenjen.
Nos, gondolta, hogy sok heg fog szemezni vele, na de azért látni már más. Pash szinte biztosan kevesebb éveket tudhat a háta mögött, mint Lisse, és mégis szörnyű látni, hogy ennyi sérülés érte. Neki meg van két vékony karcolása, amitől őszintén rosszul tud még mindig lenni. Pedig már jócskán évtizedekben mérhető azok keletkezése. Persze azért női szemmel is megnézi, de azért most inkább munkaként tekint az előtte álló fél pucér Pasththra-ra. Az ajkára harap, az egyik ötletre.*
- Mögéd állni? *lepődik meg.* Fel se érnélek. *nem akarja kinevetni, így elfojtja azt. Hiszen fiú nem tudhatja, ha még sosem volt ilyenben része.*
- Az ágyra hason. Menj, mondom, hogy. *közben az ágy felé mutat.*
- Úgy egy alkarnyi hosszan beljebb a szélétől. *aztán megnézi gyorsan Pash alkarját, és a sajátját. ~Persze hogy nem egyforma.~*
- Az én alkarom hossza és nem a tiéd. *Mutatja fel a saját ékszer mentes karját.*
- Óh de fura. * ez a csupasz alkarjának szól. *
- Na, szóval a karjaidat tenyereddel felfelé lazán a tested mellett legyen. Egyelőre ennyi a többit mondom közben. *Felsóhajt, és ha Pash lefeküdt, akkor mellé ül valahol a csípője mellett.*
- Egy fajta lazító krémet használni fogok, mert ha még sosem volt ilyenben részed könnyebb lesz mindkettőnknek. A fejedet fordítsd csak oldalra, majd szólok, ha mozdulnod kell. *Elsőre krémet mellőzve végig tapintja a gerinc mentén, a lapocka alatt és felett. A nyak, a váll, és tulajdonképpen a vékony puha ujjai mindent apró bőrrészen áthaladnak, és a hegeken. Ezután a felkarját is. Ezzel feltérképezte, hol érdemes kezdeni és merre haladni tovább.*
- Na, kezdjük akkor. Akármit csinálok, próbálj meg lazítani. Illetve szerintem nem lesz kellemes, de ezt majd te eldöntöd. *mondja még, és ha Pash erre reagál, akkor kinyitja a krémet, ami ilyen mentol jellegzetes kámfor illatát árasztja. Kezdeni pedig a lapockák környékén fogja.*
A hozzászólás írója (Lisse Lirulin Assari) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.04.27 22:12:55
15094. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-04-27 21:49:10
Üzenet elküldve: 2020-04-27 21:49:10
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 84
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 84
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Tűz és hó//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- Jó, akkor maradok a csípésnél, de legközelebb mind a kettőt egyszerre csípem meg. Mert már jövök eggyel! * Figyelmezteti továbbra is nevetgélve a másikat, majd elgondolkodik a felsorolt lehetőségeken. *
- Pedig korábban mintha adtál volna ki más hangokat is. Na nem nyerítés volt, attól távol állt, de a dorombolástól és a morgástól is... * Látványosan gondolkodik, mintha nehezére esne felidéznie, hogy Daesys hogyan nyögdécselt, még ha visszafogva is, miközben a fiú kényeztette. * Azt a hangot szeretném hallani még. Végül is, soká lesz reggel. Ha sikerül kicsikarjam belőled, akkor megbocsátok.
* Igazán nagylelkű ajánlat, de nem tudja, hogy mennyire lenne képes, hogy másodszor is hasonlót váltson ki a kalózlányból, de abban biztos, hogy ha most sikerülne, akkor nem hagyná abba. A csecsbimbója szent, és nem fogja büntetlenül hagyni, hogy megcsípték. Persze nem haragszik, de ha haragudna, akkor se tudna sokáig, mert a talpmasszázs, amiben részesül, egyszerűen fenomenális. *
- Tökéletesen csinálod. * Biztosítja a fiú, bár nem tudja, hogy milyen lenne, ha erősebben, vagy gyengébben csinálná a lány, de abban biztos, hogy ezt most teljesen élvezi, és inkább nem kockáztat. Figyelmesen hallgatja, ahogy a lábakról beszélnek, bár ez a testrész továbbra se vált ki belőle akkora érdeklődést, mint láthatóan a másikból, azért szívesen követi figyelemmel a beszédet. Egész biztos benne, hogy ha a kalózlány most a virágültetés száz meg egy formájáról beszélne, az se zavarná. Egész kellemes hangja van, és örül neki, hogy a másik sokat beszél, mert így neki nem kell annyit. Amúgy se a szavak embere, és sokkal jobban szeret hallgatni, mint beszélni.
Amikor az előző élményről beszélnek, akkor is így tesz, figyelmesen hallgat, és keresi az árulkodó jeleket, amik elárulnák, ha Daesys nem őszintén mondaná azt, amit. De ilyeneket nem talál, úgyhogy megnyugszik a lelke. Az pedig, hogy ma esti partnere kifejezetten szereti ezt csinálni, csak még nagyobb elégedettséggel tölti el. *
- Hát, ha egészen őszinte akarok lenni, megfordult a fejemben az a dolog, hogy ébredés után, a búcsú előtt, még megadhatnánk a módját a dolognak. * Mondja óvatosan, mert ma este már inkább ölelni szeretné a másikat, és úgy érni el a csúcsot, alvás előtt, de azért ismeri magát annyira, hogy tudja, reggelre bőven kipiheni magát. *
- Persze csak ha mind a kettőnknek lesz kedve hozzá. Nem tudhatjuk még, hogy mit hoz a reggel. Csak abban vagyok biztos, hogy ez valami csudajó élmény volt, és szeretném még átélni. És ha azt mondod, hogy sokan nem szeretik csinálni, akkor... szóval érted. * Kicsit szégyenlősen elfordítja a tekintetét. *
- Persze ez önző dolog a részemről. * Sóhajt nagyot, a szeme sarkából figyelve, hogy mit reagál a másik. A szája sarkában azért ott bujkál egy mosoly, ami elárulja, hogy nagyon is tudatos ez a kis színjáték. *
//Tűz és hó//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- Jó, akkor maradok a csípésnél, de legközelebb mind a kettőt egyszerre csípem meg. Mert már jövök eggyel! * Figyelmezteti továbbra is nevetgélve a másikat, majd elgondolkodik a felsorolt lehetőségeken. *
- Pedig korábban mintha adtál volna ki más hangokat is. Na nem nyerítés volt, attól távol állt, de a dorombolástól és a morgástól is... * Látványosan gondolkodik, mintha nehezére esne felidéznie, hogy Daesys hogyan nyögdécselt, még ha visszafogva is, miközben a fiú kényeztette. * Azt a hangot szeretném hallani még. Végül is, soká lesz reggel. Ha sikerül kicsikarjam belőled, akkor megbocsátok.
* Igazán nagylelkű ajánlat, de nem tudja, hogy mennyire lenne képes, hogy másodszor is hasonlót váltson ki a kalózlányból, de abban biztos, hogy ha most sikerülne, akkor nem hagyná abba. A csecsbimbója szent, és nem fogja büntetlenül hagyni, hogy megcsípték. Persze nem haragszik, de ha haragudna, akkor se tudna sokáig, mert a talpmasszázs, amiben részesül, egyszerűen fenomenális. *
- Tökéletesen csinálod. * Biztosítja a fiú, bár nem tudja, hogy milyen lenne, ha erősebben, vagy gyengébben csinálná a lány, de abban biztos, hogy ezt most teljesen élvezi, és inkább nem kockáztat. Figyelmesen hallgatja, ahogy a lábakról beszélnek, bár ez a testrész továbbra se vált ki belőle akkora érdeklődést, mint láthatóan a másikból, azért szívesen követi figyelemmel a beszédet. Egész biztos benne, hogy ha a kalózlány most a virágültetés száz meg egy formájáról beszélne, az se zavarná. Egész kellemes hangja van, és örül neki, hogy a másik sokat beszél, mert így neki nem kell annyit. Amúgy se a szavak embere, és sokkal jobban szeret hallgatni, mint beszélni.
Amikor az előző élményről beszélnek, akkor is így tesz, figyelmesen hallgat, és keresi az árulkodó jeleket, amik elárulnák, ha Daesys nem őszintén mondaná azt, amit. De ilyeneket nem talál, úgyhogy megnyugszik a lelke. Az pedig, hogy ma esti partnere kifejezetten szereti ezt csinálni, csak még nagyobb elégedettséggel tölti el. *
- Hát, ha egészen őszinte akarok lenni, megfordult a fejemben az a dolog, hogy ébredés után, a búcsú előtt, még megadhatnánk a módját a dolognak. * Mondja óvatosan, mert ma este már inkább ölelni szeretné a másikat, és úgy érni el a csúcsot, alvás előtt, de azért ismeri magát annyira, hogy tudja, reggelre bőven kipiheni magát. *
- Persze csak ha mind a kettőnknek lesz kedve hozzá. Nem tudhatjuk még, hogy mit hoz a reggel. Csak abban vagyok biztos, hogy ez valami csudajó élmény volt, és szeretném még átélni. És ha azt mondod, hogy sokan nem szeretik csinálni, akkor... szóval érted. * Kicsit szégyenlősen elfordítja a tekintetét. *
- Persze ez önző dolog a részemről. * Sóhajt nagyot, a szeme sarkából figyelve, hogy mit reagál a másik. A szája sarkában azért ott bujkál egy mosoly, ami elárulja, hogy nagyon is tudatos ez a kis színjáték. *
15093. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-04-27 21:33:07
Üzenet elküldve: 2020-04-27 21:33:07
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 187
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 187
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Tűz és hó//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- Csavarni nem ér, csak nagyon indokolt esetben!
*Azért a móka kedvéért eltakarja két érzékeny pontját, nehogy ádázul lecsapjanak rá, bár ezt nem feltétlenül tartja valószínűnek.*
- Nem nyerítek, legfeljebb dorombolok, vagy sziszegek. Esetleg moroghatok, ha szeretnéd, de nyeríteni a-a.
*Ezen jókat derülve kezd bele óvatos tevékenykedésébe, ami hirtelen reakciót vált ki Pashthrából. Hirtelen megijedve hagyja abba, mert elsőre azt hiszi, hogy fájdalmat okozott neki. Persze rövidesen kiderül számára, hogy éppen ellenkezőleg, ezen felbátorodva pedig folytatja azt, amit elkezdett.*
- Szólj ha esetleg fáj, vagy erősebben csináljam.
*Nem is véletlenül választotta a lábat, hiszen egy olyan erős izomzatú férfi esetében, amilyen Pashthra is, nagyon nehéz azokat megdolgozni, ő pedig nem elég erős ahhoz. Nem sajnálja sem az időt, sem az energiát rá, de nagyon hamar elfáradna, és könnyen lehet az eredménye sem lenne kielégítő.*
- Döbbenetes egyébként, hogy mennyire le lehet lazítani valakit a lábainál. Ami egyébként érthető, hiszen sok terhelésnek van kitéve, közben pedig nincs is ott annyi izom.
*Csicsereg önfeledten tovább, közben pedig ha kap utasításokat, akkor szívesen követi azokat, ha nem, akkor pedig csak ráérősen masszírozgat úgy, ahogy éppen jónak látja.*
- Ó, én azt nem tudom. Van akit biztos taszít ez, vagy csak kimeríti, vagy megalázónak érzi. Nagyon változó, hogy kinél hol helyezkedik el a határ.
*Egészen meghatja az a törődés, és aggodalom amit kap, ezért egyik kezét felszabadítva lágyan megsimítja Pashthra lábszárát.*
- Egyrészt nem, cseppet sem zavar. Szeretem az együttlét minden formáját megélni, és úgy, ahogy téged is elégedettséggel tölt el az örömöm, úgy engem is.
*Alsó ajkát beharapva hezitál kicsit, a masszírozásban is megtorpan pár pillanatra, végül kiböki azt ami a fejében jár.*
- Sőt, én szeretem is ezt csinálni. Lehet butaság, vagy furcsa vagyok, de számomra vonzó, és felpezsdít még a gondolata is.
*Megvonja vállait, és visszamerül komótos tevékenységébe, közben ha módja van rá, akkor Pashthra másik lábfejét is combjára fekteti, hogy az is részesüljön a törődésben.*
- De hogy érted, hogy többször nem kéred? Mármint ma este, ugye?
//Tűz és hó//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- Csavarni nem ér, csak nagyon indokolt esetben!
*Azért a móka kedvéért eltakarja két érzékeny pontját, nehogy ádázul lecsapjanak rá, bár ezt nem feltétlenül tartja valószínűnek.*
- Nem nyerítek, legfeljebb dorombolok, vagy sziszegek. Esetleg moroghatok, ha szeretnéd, de nyeríteni a-a.
*Ezen jókat derülve kezd bele óvatos tevékenykedésébe, ami hirtelen reakciót vált ki Pashthrából. Hirtelen megijedve hagyja abba, mert elsőre azt hiszi, hogy fájdalmat okozott neki. Persze rövidesen kiderül számára, hogy éppen ellenkezőleg, ezen felbátorodva pedig folytatja azt, amit elkezdett.*
- Szólj ha esetleg fáj, vagy erősebben csináljam.
*Nem is véletlenül választotta a lábat, hiszen egy olyan erős izomzatú férfi esetében, amilyen Pashthra is, nagyon nehéz azokat megdolgozni, ő pedig nem elég erős ahhoz. Nem sajnálja sem az időt, sem az energiát rá, de nagyon hamar elfáradna, és könnyen lehet az eredménye sem lenne kielégítő.*
- Döbbenetes egyébként, hogy mennyire le lehet lazítani valakit a lábainál. Ami egyébként érthető, hiszen sok terhelésnek van kitéve, közben pedig nincs is ott annyi izom.
*Csicsereg önfeledten tovább, közben pedig ha kap utasításokat, akkor szívesen követi azokat, ha nem, akkor pedig csak ráérősen masszírozgat úgy, ahogy éppen jónak látja.*
- Ó, én azt nem tudom. Van akit biztos taszít ez, vagy csak kimeríti, vagy megalázónak érzi. Nagyon változó, hogy kinél hol helyezkedik el a határ.
*Egészen meghatja az a törődés, és aggodalom amit kap, ezért egyik kezét felszabadítva lágyan megsimítja Pashthra lábszárát.*
- Egyrészt nem, cseppet sem zavar. Szeretem az együttlét minden formáját megélni, és úgy, ahogy téged is elégedettséggel tölt el az örömöm, úgy engem is.
*Alsó ajkát beharapva hezitál kicsit, a masszírozásban is megtorpan pár pillanatra, végül kiböki azt ami a fejében jár.*
- Sőt, én szeretem is ezt csinálni. Lehet butaság, vagy furcsa vagyok, de számomra vonzó, és felpezsdít még a gondolata is.
*Megvonja vállait, és visszamerül komótos tevékenységébe, közben ha módja van rá, akkor Pashthra másik lábfejét is combjára fekteti, hogy az is részesüljön a törődésben.*
- De hogy érted, hogy többször nem kéred? Mármint ma este, ugye?
15092. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-04-27 21:16:06
Üzenet elküldve: 2020-04-27 21:16:06
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 433
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 433
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
//Szívélyes fogadtatás - Rheyra//
*Úgy néz ki el van dőlve: a lányka utána megy. Hogy meg fogja e bánni a döntését vagy sem azzal most nem ér foglalkozni, hiszen egy közterületi épületben lesznek. Figyelnie kell magára. Egy pillanatra még egyszer ráveti tekintetét a gyermekre; az most olyan közel van hozzá amilyen közel csak lehet. Ezen kis túlzottság látására szemét forgatja, de nem tesz megjegyzést, és komoran belép, igyekezve nem rácsapni társára az ajtót.
Fejével gyorsan körbenézett hogy felépítse fejében a fontosabb objektumokat: pult; kályha ; asztalok; lépcső, valószínűleg a szállások felé; és egy másik ajtó ki tudja hova. Ennél több nem is kellett egy megfelelő vendéglátó helyiséghez, ezt még ő is tudta, és a fogadó egyszerű felépítése valamelyest enyhe biztonsággal tölti el.
Útszéli veteránként a pult felé veszi az irányt, fejében már kiválasztva az asztalt amit elfoglalnak: az ajtótól legtávolabb, fal melletti, látni fogják a maradék étkezdét, szemmel tartva a többi vendéget.
Végül a célhelyiséget elérve gyorsan kiböngészte az ét-és italrendet. Alapjából véve nem válogatós, így hát magának nincsen gondja bármit is rendelni, de ez esetben...
Rendel Főtt ételt 13 aranyért
, ValamintCsirkesültet, 21 aranyért , És kettő Gyümölcsteát 12 aranyért .
Ha megvan a tranzakcióval és a gyerekkel sem történik semmi probléma, akkor az említett hely felé veszi az útját, fáradtan nyögve huppanva arra a faszékre, amelyről tisztán látja a fogadó többi részét. Amint megkapja az ételt és italt, a főtt ételt és az egyik teát a remélhetőleg vele egy asztalnál lévő gyerek közelébe tolja és szótlanul enni kezd.*
*Úgy néz ki el van dőlve: a lányka utána megy. Hogy meg fogja e bánni a döntését vagy sem azzal most nem ér foglalkozni, hiszen egy közterületi épületben lesznek. Figyelnie kell magára. Egy pillanatra még egyszer ráveti tekintetét a gyermekre; az most olyan közel van hozzá amilyen közel csak lehet. Ezen kis túlzottság látására szemét forgatja, de nem tesz megjegyzést, és komoran belép, igyekezve nem rácsapni társára az ajtót.
Fejével gyorsan körbenézett hogy felépítse fejében a fontosabb objektumokat: pult; kályha ; asztalok; lépcső, valószínűleg a szállások felé; és egy másik ajtó ki tudja hova. Ennél több nem is kellett egy megfelelő vendéglátó helyiséghez, ezt még ő is tudta, és a fogadó egyszerű felépítése valamelyest enyhe biztonsággal tölti el.
Útszéli veteránként a pult felé veszi az irányt, fejében már kiválasztva az asztalt amit elfoglalnak: az ajtótól legtávolabb, fal melletti, látni fogják a maradék étkezdét, szemmel tartva a többi vendéget.
Végül a célhelyiséget elérve gyorsan kiböngészte az ét-és italrendet. Alapjából véve nem válogatós, így hát magának nincsen gondja bármit is rendelni, de ez esetben...
Rendel Főtt ételt 13 aranyért
, ValamintCsirkesültet, 21 aranyért , És kettő Gyümölcsteát 12 aranyért .Ha megvan a tranzakcióval és a gyerekkel sem történik semmi probléma, akkor az említett hely felé veszi az útját, fáradtan nyögve huppanva arra a faszékre, amelyről tisztán látja a fogadó többi részét. Amint megkapja az ételt és italt, a főtt ételt és az egyik teát a remélhetőleg vele egy asztalnál lévő gyerek közelébe tolja és szótlanul enni kezd.*
15091. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-04-27 20:49:41
Üzenet elküldve: 2020-04-27 20:49:41
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 84
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 84
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Tűz és hó//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* Pash nagyon jól érzi magát, ahogy Daesys rajta fekszik, egyszerűen sokkal nyugodtabb érzés. A hangokat se hallja, a sok zajt, ami mindig megőrjíti. Kavargó gondolatai, és folyamatos bosszúvágya is távoli emlékek csupán, olyan dolgok, amikre nem is gondol most. Egyszerűen csak megnyugszik, és átéli a pillanatot, ahogy ketten fekszenek együtt. A kimondott szócska viszont boldogsággal tölti el, maga sem tudja, hogy miért, de jó érzés, hogy valaki törődik vele, és az érzéseivel. Még sose érzett ilyet, az anyai szeretet se tapasztalhatta meg soha, és még az apja is inkább csak ellökte magától. Az első ember, akinél azt érzi, hogy számít, és fontos, pedig most azt mondja neki, hogy kedves. Ez melegséggel tölti el a szívét, és a lelkét is. Kicsit, alig észrevehetően, de szorosabban öleli magához a lányt, nem is akarja elengedni, örökre így akar maradni. Talán maradna is, ha nem zökkentené ki a mellbimbójának megcsípése. *
- Hé! * Kiált fel, de nem rosszallóan, már vigyorog is. * Kíváncsi vagyok hogy reagálnál, ha én is megcsípném a tiédet. Talán még meg is csavarnám kicsit.
* Játékosan fenyegeti a tolvajlányt, és elhúzza az orrát. *
- Nem hízelgek olyanoknak, akik a mellemet csipkedik. Talán csak akkor, ha nyerítenek kicsit. Attól mindig megenyhül a szívem. * Játékos sértődöttsége közben az italához nyúl, hogy igyon egy kortyot, és nem ellenkezik, amikor Daesys áthelyezkedik. Kíváncsian figyeli, hogy mi történik, és amikor az ujjacskák a talpát kezdik nyomkodni, először majdnem elkapja azt, de milyen szerencse, hogy nem teszi. *
- Oh, oh... oh! * Egész élvezi a dolgot, sose gondolta, hogy ilyen érzés lehet, ha valakinek a talpát masszírozzák. A lábát eddig sose érte ilyen, csak a vastag bakancs kemény talpa, és most sikerül teljesen ellazuljon, és átadnia magát a kényeztetésnek. * Ez valami csodálatos érzés.
* Őszinte hálával mondja ki, és figyelmesen hallgatja, ahogy a korábban átélt, ennél sokkal csodálatosabb dologról beszél a tolvajlány. *
- Miért nem szeretik? És téged biztos nem zavar? * Kérdezi, és hogy nyomatékosítsa a dolgot, még fel is ül. Persze két dologra azért nagyon ügyel, az egyik, hogy a lábával ne nyomja meg Daesys combját, amikor így tesz, a másik pedig az, hogy ne húzza el tőle, nehogy abbahagyja amit csinál. * Mert ha zavar, vagy kellemetlen, akkor soha többé nem kérlek meg erre.
* Biztosítja apró aggodalommal a hangjában, és elgondolkodik. *
- Mert engem egyáltalán nem zavar a dolog, mármint amikor én csinálom. Kicsit fura az íze, de egyáltalán nem zavaró. És szeretek örömet okozni, főleg ilyen kedves kis tolvajoknak. * Vigyorog, ahogy visszadől az ágyra, és kicsit felpolcolja a feje alatt a párnákat, hogy jobban lássa beszélgető partnerét. * De ha neked kellemetlen, akkor tényleg nem kell.
//Tűz és hó//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* Pash nagyon jól érzi magát, ahogy Daesys rajta fekszik, egyszerűen sokkal nyugodtabb érzés. A hangokat se hallja, a sok zajt, ami mindig megőrjíti. Kavargó gondolatai, és folyamatos bosszúvágya is távoli emlékek csupán, olyan dolgok, amikre nem is gondol most. Egyszerűen csak megnyugszik, és átéli a pillanatot, ahogy ketten fekszenek együtt. A kimondott szócska viszont boldogsággal tölti el, maga sem tudja, hogy miért, de jó érzés, hogy valaki törődik vele, és az érzéseivel. Még sose érzett ilyet, az anyai szeretet se tapasztalhatta meg soha, és még az apja is inkább csak ellökte magától. Az első ember, akinél azt érzi, hogy számít, és fontos, pedig most azt mondja neki, hogy kedves. Ez melegséggel tölti el a szívét, és a lelkét is. Kicsit, alig észrevehetően, de szorosabban öleli magához a lányt, nem is akarja elengedni, örökre így akar maradni. Talán maradna is, ha nem zökkentené ki a mellbimbójának megcsípése. *
- Hé! * Kiált fel, de nem rosszallóan, már vigyorog is. * Kíváncsi vagyok hogy reagálnál, ha én is megcsípném a tiédet. Talán még meg is csavarnám kicsit.
* Játékosan fenyegeti a tolvajlányt, és elhúzza az orrát. *
- Nem hízelgek olyanoknak, akik a mellemet csipkedik. Talán csak akkor, ha nyerítenek kicsit. Attól mindig megenyhül a szívem. * Játékos sértődöttsége közben az italához nyúl, hogy igyon egy kortyot, és nem ellenkezik, amikor Daesys áthelyezkedik. Kíváncsian figyeli, hogy mi történik, és amikor az ujjacskák a talpát kezdik nyomkodni, először majdnem elkapja azt, de milyen szerencse, hogy nem teszi. *
- Oh, oh... oh! * Egész élvezi a dolgot, sose gondolta, hogy ilyen érzés lehet, ha valakinek a talpát masszírozzák. A lábát eddig sose érte ilyen, csak a vastag bakancs kemény talpa, és most sikerül teljesen ellazuljon, és átadnia magát a kényeztetésnek. * Ez valami csodálatos érzés.
* Őszinte hálával mondja ki, és figyelmesen hallgatja, ahogy a korábban átélt, ennél sokkal csodálatosabb dologról beszél a tolvajlány. *
- Miért nem szeretik? És téged biztos nem zavar? * Kérdezi, és hogy nyomatékosítsa a dolgot, még fel is ül. Persze két dologra azért nagyon ügyel, az egyik, hogy a lábával ne nyomja meg Daesys combját, amikor így tesz, a másik pedig az, hogy ne húzza el tőle, nehogy abbahagyja amit csinál. * Mert ha zavar, vagy kellemetlen, akkor soha többé nem kérlek meg erre.
* Biztosítja apró aggodalommal a hangjában, és elgondolkodik. *
- Mert engem egyáltalán nem zavar a dolog, mármint amikor én csinálom. Kicsit fura az íze, de egyáltalán nem zavaró. És szeretek örömet okozni, főleg ilyen kedves kis tolvajoknak. * Vigyorog, ahogy visszadől az ágyra, és kicsit felpolcolja a feje alatt a párnákat, hogy jobban lássa beszélgető partnerét. * De ha neked kellemetlen, akkor tényleg nem kell.
15090. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-04-27 20:33:06
Üzenet elküldve: 2020-04-27 20:33:06
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Szívélyes fogadtatás - Ukrom//
* Rheyra nem zavartatja magát. Rövidke évei során vastag bőrt növesztett magára. Az utcagyerekek életmódja meg is követeli ezt, különben hamar a ranglétra alján találná magát. Aki lent van eltapossák. A kislányban azonban erősen munkálkodik az életösztön. Bár előbbit nem támasztja alá, hogy időnként idegen orkokat támad meg, csak úgy heccből.*
~Ukrom, az ork.~
*Most már tudni fogja milyen néven említse, ha el kell mesélnie kettejük történetét. A többiek majd biztos kérdezik mi történt, miután elmentek. Rheyra pedig annak rendje és módja szerint jól kiszínezi majd az eseményeket. A valóság azonban felülmúlja minden fantazmagóriáját. Az ork, mintha meginvitálná magával a fogadóba. A lány egy pillanatig összeszűkült szemekkel mered Ukromra, majd az ajtóra. Nem biztos benne, hogy jól értelmezi a jeleket, de bízik a szerencséjében. Gyorsan mozdul, mielőtt még a pillanat odaveszne. Piaci légy módjára tapad a fickóra, szinte a sarkára lép úgy igyekszik befelé az épületbe. Odabent csak ámul és bámul a mezítlábas lányka, feltéve, ha az ork nem csapja az utolsó pillanatban sebes orrára az ajtót.*
* Rheyra nem zavartatja magát. Rövidke évei során vastag bőrt növesztett magára. Az utcagyerekek életmódja meg is követeli ezt, különben hamar a ranglétra alján találná magát. Aki lent van eltapossák. A kislányban azonban erősen munkálkodik az életösztön. Bár előbbit nem támasztja alá, hogy időnként idegen orkokat támad meg, csak úgy heccből.*
~Ukrom, az ork.~
*Most már tudni fogja milyen néven említse, ha el kell mesélnie kettejük történetét. A többiek majd biztos kérdezik mi történt, miután elmentek. Rheyra pedig annak rendje és módja szerint jól kiszínezi majd az eseményeket. A valóság azonban felülmúlja minden fantazmagóriáját. Az ork, mintha meginvitálná magával a fogadóba. A lány egy pillanatig összeszűkült szemekkel mered Ukromra, majd az ajtóra. Nem biztos benne, hogy jól értelmezi a jeleket, de bízik a szerencséjében. Gyorsan mozdul, mielőtt még a pillanat odaveszne. Piaci légy módjára tapad a fickóra, szinte a sarkára lép úgy igyekszik befelé az épületbe. Odabent csak ámul és bámul a mezítlábas lányka, feltéve, ha az ork nem csapja az utolsó pillanatban sebes orrára az ajtót.*
15089. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-04-27 20:30:21
Üzenet elküldve: 2020-04-27 20:30:21
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 84
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 84
Játékstílus: Vakmerő
// A kelő nap fényében éledő lángtenger //
- Kedves tőled, hogy aggódsz. * Mosolyog a harcos, de nem gondolja, hogy a nő tényleg aggódna érte. Inkább csak illemből mondhatja, és a fiú is ugyan ezért válaszol így. * De nem sokan hiányolnának, ha utolérne a vég.
* Megrántja a vállát, nem látszik, hogy zavarná a dolog, pedig igen is szeretne egy családot, feleséget, gyerekeket. De persze ezt nem osztja meg csak úgy bárkivel, sőt, még senkinek nem mondta talán. Ez olyan dolog, amit elég, ha csak ő tud. Nem akarja, hogy gyengének nézzék emiatt. *
- Mi az a szobafogság? * Kérdez vissza, mert ez számára ismeretlen fogalom. Persze, hogy az, hiszen a fegyelmezés az ő gyerekkorában inkább volt fizikai, mint bármi más. Persze ez is nagyban hozzá segített ahhoz, hogy viselje, tűrje a fájdalmat, és azzá váljon, aki lett végül. Sok dolog mellett meglepő módon pont a verés miatt nem haragszik az apjára, bár ő sose verné meg a saját gyerekét. *
- Nos, én nem tudom, hogy milyen voltam előtte. * Vonja meg a vállát egyszerűen, de folytatja is a gondolatmenetet. * De bizonyos szempontból mindenki, mindig az életéért küzd. Ha elmész kenyeret venni, azt is azért teszed, hogy ne halj éhen, ahogy ugyan ezért dolgozol nap mint nap, keresel pénzt, lopsz, ha úgy adódik. Minden nap egy újabb küzdelem, hogy megéld a holnapot. A harc nem sokban különbözik ettől. Persze, gyorsabb a kimenetele, nem szenvedsz napokig vagy tovább, de jobb érzés is. Egy győztes harc feltölt, felpezsdít. Az, hogy veszel kenyeret a piacon nem vált ki belőled semmit... nem tudom, érted, hogy mire gondolok? * Néz a másikra, mert a fejében megvannak a gondolatok, de nem érzi úgy, hogy kellőképpen közvetíteni tudná azokat.
A másik kedvességén meglepődik, de végül csak bólint. Nem akarja ráerőszakolni a pénzét olyanra, akinek nem kell az. *
- Igazán kedves vagy. Azért remélem majd meg tudom hálálni. * Mondja még a fiú, és a szobához érve kitárja az ajtót, előre is engedi a másikat. Odabent aztán lepakolja a fegyvereit és a páncélt az egyik fal tövébe, miután a bort is letette egy asztalra. *
- A hátam szokott igazán fájni, és a karjaim. * Mondja őszintén, és bár nem ért a masszázshoz, és nem is masszírozták még soha, azt azért belátja, hogy páncélingen keresztül nehéz lesz. Elkezdi kibontani a fekete inget, ami ezt takarja, majd ledobja a páncélt, és az alatta hordott posztó is a földön landol. Feltárulkozik Pash teste, ami bár elég izmos, tökéletesnek nem mondható, hiszen megannyi sérülés látható nyomai csúfítják. Többfélék ezek, van olyan, amit egyértelműen vágófegyver okozott, hosszú, vékony heg szalad végig a vállától a köldökéig. Bal oldalán, a csípője fölött mintha valami komolyabb, erősebb fegyver marta volna meg, egy nagyobb foltként tarkítja ott heg. Karja se tökéletes, a lekerülő alkarvédő alól előbukkan egy hosszú vágás egykori nyoma, ami a fiú csuklójától egészen a könyökéig tart. A legfeltűnőbb sebhely még a bal vállánál látható, a kulcscsont alatt egy kör alakú pirospozsgás nyom, bár Lissé még nem láthatja, de ez a hátán is látható, egyértelmű jele annak, hogy egyszer már átszaladt ott egy dárda. Friss, de nem túl komolynak tűnő seb még a vállán lévő horzsolás, a városba érkezésének nyoma, ott dörzsölte ki a páncéling alatt a bot, amire felszerelését kötötte. A férfi láthatóan nem vár semmilyen reakciót, egyszerűen csak levetkőzött. *
- Hogy szokás? Feküdjek az ágyra, vagy ideállsz mögém? Még sose masszíroztak. * Kérdezi őszintén. *
- Kedves tőled, hogy aggódsz. * Mosolyog a harcos, de nem gondolja, hogy a nő tényleg aggódna érte. Inkább csak illemből mondhatja, és a fiú is ugyan ezért válaszol így. * De nem sokan hiányolnának, ha utolérne a vég.
* Megrántja a vállát, nem látszik, hogy zavarná a dolog, pedig igen is szeretne egy családot, feleséget, gyerekeket. De persze ezt nem osztja meg csak úgy bárkivel, sőt, még senkinek nem mondta talán. Ez olyan dolog, amit elég, ha csak ő tud. Nem akarja, hogy gyengének nézzék emiatt. *
- Mi az a szobafogság? * Kérdez vissza, mert ez számára ismeretlen fogalom. Persze, hogy az, hiszen a fegyelmezés az ő gyerekkorában inkább volt fizikai, mint bármi más. Persze ez is nagyban hozzá segített ahhoz, hogy viselje, tűrje a fájdalmat, és azzá váljon, aki lett végül. Sok dolog mellett meglepő módon pont a verés miatt nem haragszik az apjára, bár ő sose verné meg a saját gyerekét. *
- Nos, én nem tudom, hogy milyen voltam előtte. * Vonja meg a vállát egyszerűen, de folytatja is a gondolatmenetet. * De bizonyos szempontból mindenki, mindig az életéért küzd. Ha elmész kenyeret venni, azt is azért teszed, hogy ne halj éhen, ahogy ugyan ezért dolgozol nap mint nap, keresel pénzt, lopsz, ha úgy adódik. Minden nap egy újabb küzdelem, hogy megéld a holnapot. A harc nem sokban különbözik ettől. Persze, gyorsabb a kimenetele, nem szenvedsz napokig vagy tovább, de jobb érzés is. Egy győztes harc feltölt, felpezsdít. Az, hogy veszel kenyeret a piacon nem vált ki belőled semmit... nem tudom, érted, hogy mire gondolok? * Néz a másikra, mert a fejében megvannak a gondolatok, de nem érzi úgy, hogy kellőképpen közvetíteni tudná azokat.
A másik kedvességén meglepődik, de végül csak bólint. Nem akarja ráerőszakolni a pénzét olyanra, akinek nem kell az. *
- Igazán kedves vagy. Azért remélem majd meg tudom hálálni. * Mondja még a fiú, és a szobához érve kitárja az ajtót, előre is engedi a másikat. Odabent aztán lepakolja a fegyvereit és a páncélt az egyik fal tövébe, miután a bort is letette egy asztalra. *
- A hátam szokott igazán fájni, és a karjaim. * Mondja őszintén, és bár nem ért a masszázshoz, és nem is masszírozták még soha, azt azért belátja, hogy páncélingen keresztül nehéz lesz. Elkezdi kibontani a fekete inget, ami ezt takarja, majd ledobja a páncélt, és az alatta hordott posztó is a földön landol. Feltárulkozik Pash teste, ami bár elég izmos, tökéletesnek nem mondható, hiszen megannyi sérülés látható nyomai csúfítják. Többfélék ezek, van olyan, amit egyértelműen vágófegyver okozott, hosszú, vékony heg szalad végig a vállától a köldökéig. Bal oldalán, a csípője fölött mintha valami komolyabb, erősebb fegyver marta volna meg, egy nagyobb foltként tarkítja ott heg. Karja se tökéletes, a lekerülő alkarvédő alól előbukkan egy hosszú vágás egykori nyoma, ami a fiú csuklójától egészen a könyökéig tart. A legfeltűnőbb sebhely még a bal vállánál látható, a kulcscsont alatt egy kör alakú pirospozsgás nyom, bár Lissé még nem láthatja, de ez a hátán is látható, egyértelmű jele annak, hogy egyszer már átszaladt ott egy dárda. Friss, de nem túl komolynak tűnő seb még a vállán lévő horzsolás, a városba érkezésének nyoma, ott dörzsölte ki a páncéling alatt a bot, amire felszerelését kötötte. A férfi láthatóan nem vár semmilyen reakciót, egyszerűen csak levetkőzött. *
- Hogy szokás? Feküdjek az ágyra, vagy ideállsz mögém? Még sose masszíroztak. * Kérdezi őszintén. *
15088. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-04-27 20:13:45
Üzenet elküldve: 2020-04-27 20:13:45
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 187
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 187
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Tűz és hó//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Nem érti igazából miért esik olyan jól neki Pashthrához simulni, de ő maga is úgy érzi, mintha oda tartozna, és semmi baj nem érhetné a fiatal harcos karjainak takarásában. Persze könnyen lehet, hogy csak a magány eredményezi ezt az illúziót, hiszen életvitele, amit önmagának választott, sajnos nem a legideálisabb a bárkihez való kötődéshez. Az egy éjszakás kis hiánypótlói sok esetben pedig inkább lehangolóak, vagy csak kevesek voltak. Természetesen nem tervezi már rögvest közös életüket, egyszerűen csak kiélvezi ezeket a kivételes és meghittnek mondható pillanatokat, és feltöltődik, mert ki tudja mikor lesz legközelebb hasonlóban része.*
- Nem kell beszélned ilyenekről, ha kellemetlen, vagy gondot okoz neked.
*Súgja a sóhaj hallatán, ezt követően pedig csendesen hallgat. Teljesen elfogadható lett volna számára, ha csupán egy udvarias elutasítást kap, de Pashthra helyette részletesen belemegy közös történetükbe a hajókapitánnyal.*
- Hüm, ez több mind kielégítő válasz volt.
*Minden erejét összeszedi, hogy kedves legyen, de nem egyszerű ez a számára. Sosem tudott szavakkal erőt önteni másokba, mind olyan erőltetettnek és hamisnak hangzottak kimondva.*
- Sajnálom.
*Kedvesen megsimogatja a fiú arcát, és feljebb kapaszkodik odáig, hogy sajátját a másik bőréhez simítsa.*
- Nem érdemelted meg, hogy kihasználjanak. Olyan kedves fiú vagy, Hóhajú Pashthra. Nagyon kevesen azok.
*Függetlenül attól, hogy mennyire zaklatott a másik, megnyugtatóan feje búbja simogatásába kezd. Közben az is eszébe jut, hogy talán ennek lehet köze ahhoz is, hogy végül a Pegazusban kötöttek ki, de mivel már nem emlékszik a szegénynegyedi fogadó nevére, ezért nem tudja összekötni vele a Kalmárt.*
- Már megint a tényeken lovagolsz.
*Kapja fel a fejét, és ingatja meg rosszallóan. Játékos bosszúval meg is csípi Pashthra mellbimbóját, remélhetőleg nem túl fájdalmasan.*
- Jaj, hogy hízelegsz te. De tetszik, folytasd csak.
*A könnyed téma ellenére azért láthatóan elgondolkodik, közben pedig feltolja magát. Kibújik a takaró alól, és az ágy végébe araszol, és lehúzza az anyagot a fiatal harcos lábfejéről. Kicsit még helyezkedik, keresi a helyét, hogy neki is és partnerének is kényelmes legyen, végül ha ellenvetés nem érkezik, akkor Pashthra lába a combján pihen meg.*
- Hát ezt nyilván nem tudom megmondani, de azt igen, hogy nem mindenki szereti. Sőt, azt hiszem a többség nem rajong érte.
*Megvonja vállait, közben finoman elkezd masszírozgatni a lábfejet.*
- Mármint nem csak a végeredményt illetően, hanem valaki az oda vezető utat sem kedveli. De nekem volt időm megkedvelni, és gyakorolni eleget, főleg hölgyeken. Ők kicsit ugye összetettebbek, szóval ha az megy, akkor a másikat már könnyebb elsajátítani. Persze mindenki más, és mást szeret, de ha odafigyelünk egymásra, akkor elméletben nagy baj nem lehet.
*Észre sem veszi mennyire megered a nyelve, és kezd el beszélni sületlenségekről, de láthatóan a szexualitás kifejezetten olyan téma, ami érdekli, főleg annak sokfélesége.*
//Tűz és hó//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Nem érti igazából miért esik olyan jól neki Pashthrához simulni, de ő maga is úgy érzi, mintha oda tartozna, és semmi baj nem érhetné a fiatal harcos karjainak takarásában. Persze könnyen lehet, hogy csak a magány eredményezi ezt az illúziót, hiszen életvitele, amit önmagának választott, sajnos nem a legideálisabb a bárkihez való kötődéshez. Az egy éjszakás kis hiánypótlói sok esetben pedig inkább lehangolóak, vagy csak kevesek voltak. Természetesen nem tervezi már rögvest közös életüket, egyszerűen csak kiélvezi ezeket a kivételes és meghittnek mondható pillanatokat, és feltöltődik, mert ki tudja mikor lesz legközelebb hasonlóban része.*
- Nem kell beszélned ilyenekről, ha kellemetlen, vagy gondot okoz neked.
*Súgja a sóhaj hallatán, ezt követően pedig csendesen hallgat. Teljesen elfogadható lett volna számára, ha csupán egy udvarias elutasítást kap, de Pashthra helyette részletesen belemegy közös történetükbe a hajókapitánnyal.*
- Hüm, ez több mind kielégítő válasz volt.
*Minden erejét összeszedi, hogy kedves legyen, de nem egyszerű ez a számára. Sosem tudott szavakkal erőt önteni másokba, mind olyan erőltetettnek és hamisnak hangzottak kimondva.*
- Sajnálom.
*Kedvesen megsimogatja a fiú arcát, és feljebb kapaszkodik odáig, hogy sajátját a másik bőréhez simítsa.*
- Nem érdemelted meg, hogy kihasználjanak. Olyan kedves fiú vagy, Hóhajú Pashthra. Nagyon kevesen azok.
*Függetlenül attól, hogy mennyire zaklatott a másik, megnyugtatóan feje búbja simogatásába kezd. Közben az is eszébe jut, hogy talán ennek lehet köze ahhoz is, hogy végül a Pegazusban kötöttek ki, de mivel már nem emlékszik a szegénynegyedi fogadó nevére, ezért nem tudja összekötni vele a Kalmárt.*
- Már megint a tényeken lovagolsz.
*Kapja fel a fejét, és ingatja meg rosszallóan. Játékos bosszúval meg is csípi Pashthra mellbimbóját, remélhetőleg nem túl fájdalmasan.*
- Jaj, hogy hízelegsz te. De tetszik, folytasd csak.
*A könnyed téma ellenére azért láthatóan elgondolkodik, közben pedig feltolja magát. Kibújik a takaró alól, és az ágy végébe araszol, és lehúzza az anyagot a fiatal harcos lábfejéről. Kicsit még helyezkedik, keresi a helyét, hogy neki is és partnerének is kényelmes legyen, végül ha ellenvetés nem érkezik, akkor Pashthra lába a combján pihen meg.*
- Hát ezt nyilván nem tudom megmondani, de azt igen, hogy nem mindenki szereti. Sőt, azt hiszem a többség nem rajong érte.
*Megvonja vállait, közben finoman elkezd masszírozgatni a lábfejet.*
- Mármint nem csak a végeredményt illetően, hanem valaki az oda vezető utat sem kedveli. De nekem volt időm megkedvelni, és gyakorolni eleget, főleg hölgyeken. Ők kicsit ugye összetettebbek, szóval ha az megy, akkor a másikat már könnyebb elsajátítani. Persze mindenki más, és mást szeret, de ha odafigyelünk egymásra, akkor elméletben nagy baj nem lehet.
*Észre sem veszi mennyire megered a nyelve, és kezd el beszélni sületlenségekről, de láthatóan a szexualitás kifejezetten olyan téma, ami érdekli, főleg annak sokfélesége.*
15087. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-04-27 19:56:12
Üzenet elküldve: 2020-04-27 19:56:12
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
// A kelő nap fényében éledő lángtenger //
*Ez így már más színben tünteti fel a fiút. Hogy esztelen öldöklésbe nem kezdene.
~Ha tudnád, hányan választják ezt.~ Gondolja, de mivel Pash nem ilyen, így nem fejtegeti ezt tovább.*
- Jobban hangzik ez a párbaj, bár azért kár lenne érted, ha ilyenre adnád a fejed. *néz rá, és ebből valahogy őszinteség árad ki, ahogy mondja. Még csak el se mosolyogja. Nem sejti milyen sötét gondolatok fogannak meg Pash fejében az apját illetően. Egyelőre talán nem is kell ilyesmivel foglalkoznia. Elvégre nem az apja előtt van még. Azért elgondolkodik mennyire más az emberek és az elfek szokása ilyen téren. Jó nyilván az is beleszámít, hogy menny ideig élnek. Lissét tizenöt éves korában még javában sehova nem engedték el. Nem is reagál a döntésre, úgy sem értene egyet vele. Inkább kicsit hétköznapi érzés fogja el.*
- Irigyellek, engem tizenöt évesen még lazán szobafogságra ítéltek, nem hogy dönthettem volna ilyesmiről. *Elszökés esetén egészen biztos, hogy hazarángatták volna és egyéb büntetést is kapott volna. Látja amúgy az előnyét ennek a döntésnek, Pash nem annyira hasonló azokhoz az emberekhez, akikkel nagyrészt találkozott.*
- Az biztos, hogy jellemformáló lehetett. Aki az életéért küzd, az sosem marad ugyanolyan, mint előtte volt. *mondja, ezt így gondolja. Fogalma sincsen, hogy benne mit formálna egy ilyen esemény, de egyelőre nem is akarja kideríteni.
Örül neki, hogy egyetértenek abban, hogy Lisse nem ijesztő. Az újabb döntéshelyzetben Pash hirtelen és határozottan dönt. ~Vagy nagyon fájhat valamije, vagy…~ Nem tudja, mi legyen a második vagy után. Egyelőre nem is szeretné kideríteni. Odafent úgy is minden kiderül, így csak figyeli a fiút, ahogyan a pulthoz lép és kivesz egy szobát. Nem várja meg ülve, hogy visszatérjen, már fel is áll. Fél úton találkoznak. Fehér kendője a kezében. Méregzöldjei Pash tekintetét fürkészik.*
- Semmi szükség rá, csak úgy jó szándékom jeleként csinálom. *mosolyodik el. Amúgy sem tudná, most hirtelen kiszámolni mennyibe kerülne. Még a végén megfájdítani a hosszú út után a fejét ilyen kiszámolósdival. Szóval inkább jó lesz ez így. Aranya még úgy is van elég, ha meg megszorulna, elad valamit, és akkor abból lesz majd plusz csengő tallérja. Nincsen más, így Pashthra mellett lépdel fel a lépcsőn.*
*Ez így már más színben tünteti fel a fiút. Hogy esztelen öldöklésbe nem kezdene.
~Ha tudnád, hányan választják ezt.~ Gondolja, de mivel Pash nem ilyen, így nem fejtegeti ezt tovább.*
- Jobban hangzik ez a párbaj, bár azért kár lenne érted, ha ilyenre adnád a fejed. *néz rá, és ebből valahogy őszinteség árad ki, ahogy mondja. Még csak el se mosolyogja. Nem sejti milyen sötét gondolatok fogannak meg Pash fejében az apját illetően. Egyelőre talán nem is kell ilyesmivel foglalkoznia. Elvégre nem az apja előtt van még. Azért elgondolkodik mennyire más az emberek és az elfek szokása ilyen téren. Jó nyilván az is beleszámít, hogy menny ideig élnek. Lissét tizenöt éves korában még javában sehova nem engedték el. Nem is reagál a döntésre, úgy sem értene egyet vele. Inkább kicsit hétköznapi érzés fogja el.*
- Irigyellek, engem tizenöt évesen még lazán szobafogságra ítéltek, nem hogy dönthettem volna ilyesmiről. *Elszökés esetén egészen biztos, hogy hazarángatták volna és egyéb büntetést is kapott volna. Látja amúgy az előnyét ennek a döntésnek, Pash nem annyira hasonló azokhoz az emberekhez, akikkel nagyrészt találkozott.*
- Az biztos, hogy jellemformáló lehetett. Aki az életéért küzd, az sosem marad ugyanolyan, mint előtte volt. *mondja, ezt így gondolja. Fogalma sincsen, hogy benne mit formálna egy ilyen esemény, de egyelőre nem is akarja kideríteni.
Örül neki, hogy egyetértenek abban, hogy Lisse nem ijesztő. Az újabb döntéshelyzetben Pash hirtelen és határozottan dönt. ~Vagy nagyon fájhat valamije, vagy…~ Nem tudja, mi legyen a második vagy után. Egyelőre nem is szeretné kideríteni. Odafent úgy is minden kiderül, így csak figyeli a fiút, ahogyan a pulthoz lép és kivesz egy szobát. Nem várja meg ülve, hogy visszatérjen, már fel is áll. Fél úton találkoznak. Fehér kendője a kezében. Méregzöldjei Pash tekintetét fürkészik.*
- Semmi szükség rá, csak úgy jó szándékom jeleként csinálom. *mosolyodik el. Amúgy sem tudná, most hirtelen kiszámolni mennyibe kerülne. Még a végén megfájdítani a hosszú út után a fejét ilyen kiszámolósdival. Szóval inkább jó lesz ez így. Aranya még úgy is van elég, ha meg megszorulna, elad valamit, és akkor abból lesz majd plusz csengő tallérja. Nincsen más, így Pashthra mellett lépdel fel a lépcsőn.*
15086. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-04-27 19:25:04
Üzenet elküldve: 2020-04-27 19:25:04
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Rég elfeledett ismerős//
*Leül a lány mellé, majd állát a kézfejére hajtja és így hallgatja a választ. Látja, hogy fejével bólint egyet, így arra jut, hogy tegezheti őt. ~Szóval tegezhetem. Ennek örülök.~ Gondolja magában*
-Nos egyet kell, hogy értsek veled. Néha tényleg jót tesz az alkohol, főleg, ha már rég óta úton vagy és ki szeretnél kapcsolódni. Olykor én is az alkoholhoz nyúlok. Kicsit fura, amit mondasz, ugyan is én is messziről jöttem és általában én is csak arra megyek, amerre a lábam visz.
*Jobban szemügyre veszi az idegent, hogy nem e látta már valahol.*
-Nem mondanám, hogy kalandosabban járok el, inkább csak szimplán utazgatom a nagyvilágban. De ha már itt tartunk, lenne egy elég fura kérdésem hozzád.
*Tekintetét a lány szemére szegezi és egy nagy sóhajtással kinyögi a választ.*
-Ha már beléd futottam eme csodálatos fogadóban, nem e szeretnél velem tartani az utam során? Lehet hirtelen jött a válasz, de hagyok gondolkodási lehetőséget ha kell.
*Azzal hátra dőlve a lányt bámulja*
A hozzászólás írója (Silvyr Daleth) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.04.27 19:25:38
*Leül a lány mellé, majd állát a kézfejére hajtja és így hallgatja a választ. Látja, hogy fejével bólint egyet, így arra jut, hogy tegezheti őt. ~Szóval tegezhetem. Ennek örülök.~ Gondolja magában*
-Nos egyet kell, hogy értsek veled. Néha tényleg jót tesz az alkohol, főleg, ha már rég óta úton vagy és ki szeretnél kapcsolódni. Olykor én is az alkoholhoz nyúlok. Kicsit fura, amit mondasz, ugyan is én is messziről jöttem és általában én is csak arra megyek, amerre a lábam visz.
*Jobban szemügyre veszi az idegent, hogy nem e látta már valahol.*
-Nem mondanám, hogy kalandosabban járok el, inkább csak szimplán utazgatom a nagyvilágban. De ha már itt tartunk, lenne egy elég fura kérdésem hozzád.
*Tekintetét a lány szemére szegezi és egy nagy sóhajtással kinyögi a választ.*
-Ha már beléd futottam eme csodálatos fogadóban, nem e szeretnél velem tartani az utam során? Lehet hirtelen jött a válasz, de hagyok gondolkodási lehetőséget ha kell.
*Azzal hátra dőlve a lányt bámulja*
A hozzászólás írója (Silvyr Daleth) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.04.27 19:25:38
15085. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-04-27 19:13:25
Üzenet elküldve: 2020-04-27 19:13:25
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 72
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 72
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Megfontolt
//Arlintror//
*Kerkiad megkapja a gyümölcstálat és kap mellé almabort. Arlintror jó étvágyat kíván a zsoldosnak. Kerkiad reflexből viszonozza. *
-Köszönöm, jó étvágyat neked is.
*Kerkiad evés előtt belekortyol a borba, de látszik az arcán, hogy nem az ő stílusa a bor fogyasztás. Evés közben azért szépen lassan eltünteti a bort is. *
-Ez most jól esett.
*A bárd szavára hallgatva a zsoldos követi a bárdot. Odalépnek a pulthoz és Arlintror kivesz két szobát. Ezt követően az egyik kulcsot odaadja Kerkiadnak. *
-Köszönöm. Neked is jó éjt.
*Kerkiad ez után felmegy a szobájába. Ahogy belép a szobába el is foglalja a helyét. Néhány óra gondolkodás után el is alszik. *
*Kerkiad megkapja a gyümölcstálat és kap mellé almabort. Arlintror jó étvágyat kíván a zsoldosnak. Kerkiad reflexből viszonozza. *
-Köszönöm, jó étvágyat neked is.
*Kerkiad evés előtt belekortyol a borba, de látszik az arcán, hogy nem az ő stílusa a bor fogyasztás. Evés közben azért szépen lassan eltünteti a bort is. *
-Ez most jól esett.
*A bárd szavára hallgatva a zsoldos követi a bárdot. Odalépnek a pulthoz és Arlintror kivesz két szobát. Ezt követően az egyik kulcsot odaadja Kerkiadnak. *
-Köszönöm. Neked is jó éjt.
*Kerkiad ez után felmegy a szobájába. Ahogy belép a szobába el is foglalja a helyét. Néhány óra gondolkodás után el is alszik. *
15084. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-04-27 18:11:46
Üzenet elküldve: 2020-04-27 18:11:46
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 3
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 3
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Rég elfeledett ismerős//
*Meglepődik, mikor a másik szinte az arcába tolja sajátját, és kissé hátra hőköl miatta. Odébb csusszan a padon, így a fiú is le tud majd ülni, ha szeretne. Hallva a megannyi kérdést, és a kicsit kínos mentegetőzést, hatalmasat kortyol fogyatkozó borából, majd mérlegelni kezdi válaszait, mielőtt azok elhagynák száját. ~Ez aztán a kíváncsi szerzet!~ Nevének említésére csak bólint egyet, engedélyt adva ezzel az említett megszólítási formára, közben pedig visszatér a fogadóban lévők mustrálásához.*
-Néha kell az alkohol, ha kicsit ki akar kapcsolódni a lélek. Megered a nyelvem, bár kellő mértékű bor után. Ám kétlem, hogy te azt szeretnéd... *horkan fel, de szája sarkában apró mosolyszerűség jelenik meg.*
-Messziről jöttem, folyton vándorlok. Mióta elhagytam szülőfalvam, sosem telepedtem le úgy igazán. Vándorként járok városról falura, rovom a poros utakat és üde zöld erdei ösvényeken baktatok bár ez... Nem épp a legizgalmasabb életmód, te biztos sokkal... *ízlelgeti a szót, mielőtt kimondja* kalandosabban tengeted napjaidat.
*Szeme sarkából az idegenre pillant. Nem akar túl sokat kifecsegni a múltjáról, mert megjárta már ezzel. Túl közvetlen volt akkor, és majdnem otthagyta a fogát. Hagyja a fiút, hadd beszéljen. Szemei zölden csillannak. Részben kíváncsi a másik történetére, másfelől pedig úgy érzi pont eleget fecsegett már így, hogy alig ismerik egymást.*
*Meglepődik, mikor a másik szinte az arcába tolja sajátját, és kissé hátra hőköl miatta. Odébb csusszan a padon, így a fiú is le tud majd ülni, ha szeretne. Hallva a megannyi kérdést, és a kicsit kínos mentegetőzést, hatalmasat kortyol fogyatkozó borából, majd mérlegelni kezdi válaszait, mielőtt azok elhagynák száját. ~Ez aztán a kíváncsi szerzet!~ Nevének említésére csak bólint egyet, engedélyt adva ezzel az említett megszólítási formára, közben pedig visszatér a fogadóban lévők mustrálásához.*
-Néha kell az alkohol, ha kicsit ki akar kapcsolódni a lélek. Megered a nyelvem, bár kellő mértékű bor után. Ám kétlem, hogy te azt szeretnéd... *horkan fel, de szája sarkában apró mosolyszerűség jelenik meg.*
-Messziről jöttem, folyton vándorlok. Mióta elhagytam szülőfalvam, sosem telepedtem le úgy igazán. Vándorként járok városról falura, rovom a poros utakat és üde zöld erdei ösvényeken baktatok bár ez... Nem épp a legizgalmasabb életmód, te biztos sokkal... *ízlelgeti a szót, mielőtt kimondja* kalandosabban tengeted napjaidat.
*Szeme sarkából az idegenre pillant. Nem akar túl sokat kifecsegni a múltjáról, mert megjárta már ezzel. Túl közvetlen volt akkor, és majdnem otthagyta a fogát. Hagyja a fiút, hadd beszéljen. Szemei zölden csillannak. Részben kíváncsi a másik történetére, másfelől pedig úgy érzi pont eleget fecsegett már így, hogy alig ismerik egymást.*
15083. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-04-27 18:09:56
Üzenet elküldve: 2020-04-27 18:09:56
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 29
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 29
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Sizpak//
-Jó. Akkor induljunk a kovácshoz.
*Izgatottan várja, hogy elinduljanak. Kíváncsi az új fegyverére. Főleg úgy, hogy nem is ő fizeti. Talán a felét állja, ez majd az áron múlik. Ha olcsó, akkor talán még maga is kifizeti, bár kevés aranyért jó fegyvert nem biztos, hogy kapni. De igazából a látszat a lényeg.*
-Akkor inkább megtanulok magam morcos képet vágni.
*Mosolyog.
~Hihetetlen, hogy még ebből is képes lenne pénzt csinálni.~
Bár csak most jön rá, hogy amit csinálni akarnak, az nem feltétlenül jó számukra a törvény szemszögéből.*
-Jó. Akkor induljunk a kovácshoz.
*Izgatottan várja, hogy elinduljanak. Kíváncsi az új fegyverére. Főleg úgy, hogy nem is ő fizeti. Talán a felét állja, ez majd az áron múlik. Ha olcsó, akkor talán még maga is kifizeti, bár kevés aranyért jó fegyvert nem biztos, hogy kapni. De igazából a látszat a lényeg.*
-Akkor inkább megtanulok magam morcos képet vágni.
*Mosolyog.
~Hihetetlen, hogy még ebből is képes lenne pénzt csinálni.~
Bár csak most jön rá, hogy amit csinálni akarnak, az nem feltétlenül jó számukra a törvény szemszögéből.*
15082. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-04-27 18:00:10
Üzenet elküldve: 2020-04-27 18:00:10
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 84
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 84
Játékstílus: Vakmerő
// A kelő nap fényében éledő lángtenger //
* Nem tűnnek fel neki az apró jelek, teljesen idegen a gondolat számára, hogy valakit érzékenyen érintene a vér látványa. A felvetésre megrázza a fejét, és tagadóan fel is emeli a kezét. *
- Olyat sose tennék. Az esztelen mészárlásban, és cél nélküli gyilkosságban nincs semmi méltóság. Előbb hagynám, hogy levágják a fejem. * Persze azt nem teszi hozzá, hogy ha megfizetik, máris célja lesz a gyilkossággal. Na nem egy bérgyilkos, szóval csak akkor szokott ilyesmit elvállalni, ha megbizonyosodik róla, hogy jó indokkal akarják erre felbérelni. *
- De igen, a párbajnak az a lényege, hogy mindkét fél önként vállalja el a kockázatot. Felkészülnek rá, és felkészülnek a halálra is. Vannak olyan harcosok, akik ellen nagy megtiszteltetés egy ilyen ütközet. ~ Apám elé is eljöttek elég sokan, abban a reményben, hogy felülkerekedhetnek rajta. Csak aztán nem jött össze. De majd ha velem találkozik... ~
* Nem mondja ki a gondolatait, azokat megtartja maguknak. Inkább meglepi az, hogy a múltját valaki szörnyűnek tartaná. *
- Én akartam ezt. * Csóválja a fejét. * Azért hagytam el a családi házat, és azért kerestem a kihívásokat, mert így döntöttem. Az, hogy az életem tét volt, nem csak az aranymennyiséget növelte, de engem is erősített. Arra sarkallt, hogy sose veszítsek, hogy mindig adjak bele mindent. Ezért lettem az, aki vagyok.
* A mérgekhez nem tud hozzászólni, hiszen mint mondta, nem ismeri őket. Persze vannak, akik méreggel is dolgoznak, bekenik a pengéjüket, így növelve az esélyeiket, de a harcos ezt a fajta mentalitást mindig lenézte. Számára minden küzdelem büszke és nemes, és az ilyen alantas módszerek csak elrondítják. Nem tudja elképzelni, hogy valaha is megpróbálna valakit méreggel megölni. A kérdésre felnevet, és tagadóan emeli fel a kezét. *
- Valóban, nem vagy ijesztő fajta. Ne haragudj, hogy ilyet feltételeztem. * Magyarázkodik, és a további mesélés a masszázsról kicsit sem csökkenti a kedvét. *
- Akkor legyen itt, és most. Mármint, odafent. * Bök fejével az emelt felé, és már megy is a söntéshez. Ott nem rest, kifizet 15 aranyat, amennyi a Szoba ára. Ezek után visszasétál Lisséhez. *
- Persze nem várom el, hogy csak úgy jó szándékod jeleként csináld. Ha megmondod, hogy mennyibe szokott kerülni, akkor kifizetem. * Teszi hozzá, és ha nincs más, akkor el is indul felfelé a lánnyal az oldalán, és az itallal a kezében. *
* Nem tűnnek fel neki az apró jelek, teljesen idegen a gondolat számára, hogy valakit érzékenyen érintene a vér látványa. A felvetésre megrázza a fejét, és tagadóan fel is emeli a kezét. *
- Olyat sose tennék. Az esztelen mészárlásban, és cél nélküli gyilkosságban nincs semmi méltóság. Előbb hagynám, hogy levágják a fejem. * Persze azt nem teszi hozzá, hogy ha megfizetik, máris célja lesz a gyilkossággal. Na nem egy bérgyilkos, szóval csak akkor szokott ilyesmit elvállalni, ha megbizonyosodik róla, hogy jó indokkal akarják erre felbérelni. *
- De igen, a párbajnak az a lényege, hogy mindkét fél önként vállalja el a kockázatot. Felkészülnek rá, és felkészülnek a halálra is. Vannak olyan harcosok, akik ellen nagy megtiszteltetés egy ilyen ütközet. ~ Apám elé is eljöttek elég sokan, abban a reményben, hogy felülkerekedhetnek rajta. Csak aztán nem jött össze. De majd ha velem találkozik... ~
* Nem mondja ki a gondolatait, azokat megtartja maguknak. Inkább meglepi az, hogy a múltját valaki szörnyűnek tartaná. *
- Én akartam ezt. * Csóválja a fejét. * Azért hagytam el a családi házat, és azért kerestem a kihívásokat, mert így döntöttem. Az, hogy az életem tét volt, nem csak az aranymennyiséget növelte, de engem is erősített. Arra sarkallt, hogy sose veszítsek, hogy mindig adjak bele mindent. Ezért lettem az, aki vagyok.
* A mérgekhez nem tud hozzászólni, hiszen mint mondta, nem ismeri őket. Persze vannak, akik méreggel is dolgoznak, bekenik a pengéjüket, így növelve az esélyeiket, de a harcos ezt a fajta mentalitást mindig lenézte. Számára minden küzdelem büszke és nemes, és az ilyen alantas módszerek csak elrondítják. Nem tudja elképzelni, hogy valaha is megpróbálna valakit méreggel megölni. A kérdésre felnevet, és tagadóan emeli fel a kezét. *
- Valóban, nem vagy ijesztő fajta. Ne haragudj, hogy ilyet feltételeztem. * Magyarázkodik, és a további mesélés a masszázsról kicsit sem csökkenti a kedvét. *
- Akkor legyen itt, és most. Mármint, odafent. * Bök fejével az emelt felé, és már megy is a söntéshez. Ott nem rest, kifizet 15 aranyat, amennyi a Szoba ára.
Ezek után visszasétál Lisséhez. *- Persze nem várom el, hogy csak úgy jó szándékod jeleként csináld. Ha megmondod, hogy mennyibe szokott kerülni, akkor kifizetem. * Teszi hozzá, és ha nincs más, akkor el is indul felfelé a lánnyal az oldalán, és az itallal a kezében. *
15081. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-04-27 16:29:29
Üzenet elküldve: 2020-04-27 16:29:29
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 287
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 287
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
//Az Ezüsthajú Tolvaj és a Hősnő//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Mámorító érzés keríti hatalmába az ezüsthajó elfet, aki korántsem számított erre a végkimenetelre még előző este, mikor lopva megcsókolta kedvesét, s lám, most kéjes gyönyörrel telve izgatottan és feszülten vágyja azt a pillanatot, mikor a hév utat találhat magának a nő szorosan ölelő combjai közt. Felsóhajt, éppen csak nem kiáltja el magát az élvezettől, s mélyen a nő szemébe nézve búgja.*
-Nem foglak...
*Apró mosoly, s egy homlokra lehelt csók a záloga szavainak. Lassan mozog, nehogy kellemetlenséget okozzon a másiknak, de leszáll róla, és mellé fekszik, kényelmesen, ha teheti karját Sea feje alá dugja, hogy úgy ölelhesse meztelen mellkasára a lányt, és cirógathassa a különleges hajkoronáját még egy jó pár percig, vagy óráig, ki tudja?*
-Remélem nem bántad meg.
*Kérdi érdeklődve, tényleg nem szeretné, ha kellemetlen érzések keletkeznének benne, bár őszintén ettől nem igazán fél, mégis így tiszta a lelkiismerete, ha hangosan is kimondja, amit gondol, nem pedig csak... gondolja. Persze nem könnyen beszél, leginkább csak piheg és mosolyog a férfi, igyekszik átélni az eltelt csodás pillanatot, és beleragadni egy kicsit, ameddig csak lehet, hisz bármennyire is a szándék, természetesen tudja, hogy nem maradhatnak így örökké.*
-Nehéz lesz így lerajzolnom, nem gondolod, kedvesem?
*Nevet fel egy picit hangosabban, bár még mindig nehezen telik be a másikkal. Szíve szerint egy pár napig biztos nem eresztené.*
-És mondd csak, te Hősnő! Hogy tetszik a mese, ami rólad szól?
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Mámorító érzés keríti hatalmába az ezüsthajó elfet, aki korántsem számított erre a végkimenetelre még előző este, mikor lopva megcsókolta kedvesét, s lám, most kéjes gyönyörrel telve izgatottan és feszülten vágyja azt a pillanatot, mikor a hév utat találhat magának a nő szorosan ölelő combjai közt. Felsóhajt, éppen csak nem kiáltja el magát az élvezettől, s mélyen a nő szemébe nézve búgja.*
-Nem foglak...
*Apró mosoly, s egy homlokra lehelt csók a záloga szavainak. Lassan mozog, nehogy kellemetlenséget okozzon a másiknak, de leszáll róla, és mellé fekszik, kényelmesen, ha teheti karját Sea feje alá dugja, hogy úgy ölelhesse meztelen mellkasára a lányt, és cirógathassa a különleges hajkoronáját még egy jó pár percig, vagy óráig, ki tudja?*
-Remélem nem bántad meg.
*Kérdi érdeklődve, tényleg nem szeretné, ha kellemetlen érzések keletkeznének benne, bár őszintén ettől nem igazán fél, mégis így tiszta a lelkiismerete, ha hangosan is kimondja, amit gondol, nem pedig csak... gondolja. Persze nem könnyen beszél, leginkább csak piheg és mosolyog a férfi, igyekszik átélni az eltelt csodás pillanatot, és beleragadni egy kicsit, ameddig csak lehet, hisz bármennyire is a szándék, természetesen tudja, hogy nem maradhatnak így örökké.*
-Nehéz lesz így lerajzolnom, nem gondolod, kedvesem?
*Nevet fel egy picit hangosabban, bár még mindig nehezen telik be a másikkal. Szíve szerint egy pár napig biztos nem eresztené.*
-És mondd csak, te Hősnő! Hogy tetszik a mese, ami rólad szól?
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10041-10060 , 10061-10080 , 10081-10100 , 10101-10120 , 10121-10140 , 10141-10160 , 10161-10180 , 10181-10200 , 10201-10220 , 10221-10240 , 10241-10260 , 10261-10280 , 10281-10300 , 10301-10320 , 10321-10340 , 10341-10360 , 10361-10380 , 10381-10400 , 10401-10420 , 10421-10440 , 10441-10460 , 10461-10480 , 10481-10500 , 10501-10520 , 10521-10540 , 10541-10560 , 10561-10580 , 10581-10600 , 10601-10620 , 10621-10640 , 10641-10660 , 10661-10680 , 10681-10700 , 10701-10720 , 10721-10740 , 10741-10760 , 10761-10780 , 10781-10800 , 10801-10820 , 10821-10840 , 10841-10860 , 10861-10880 , 10881-10900 , 10901-10920 , 10921-10940 , 10941-10960 , 10961-10980 , 10981-11000 , 11001-11020 , 11021-11040 , 11041-11060 , 11061-11080 , 11081-11100 , 11101-11120 , 11121-11140 , 11141-11160 , 11161-11180 , 11181-11200 , 11201-11220 , 11221-11240 , 11241-11260 , 11261-11280 , 11281-11300 , 11301-11320 , 11321-11340 , 11341-11360 , 11361-11380 , 11381-11400 , 11401-11420 , 11421-11440 , 11441-11460 , 11461-11480 , 11481-11500 , 11501-11520 , 11521-11540 , 11541-11560 , 11561-11580 , 11581-11600 , 11601-11620 , 11621-11640 , 11641-11660 , 11661-11680 , 11681-11700 , 11701-11720 , 11721-11740 , 11741-11760 , 11761-11780 , 11781-11800 , 11801-11820 , 11821-11840 , 11841-11860 , 11861-11880 , 11881-11900 , 11901-11920 , 11921-11940 , 11941-11960 , 11961-11980 , 11981-12000 , 12001-12020 , 12021-12040 , 12041-12060 , 12061-12080 , 12081-12100 , 12101-12120 , 12121-12140 , 12141-12160 , 12161-12180 , 12181-12200 , 12201-12220 , 12221-12240 , 12241-12260 , 12261-12280 , 12281-12300 , 12301-12320 , 12321-12340 , 12341-12360 , 12361-12380 , 12381-12400 , 12401-12420 , 12421-12440 , 12441-12460 , 12461-12480 , 12481-12500 , 12501-12520 , 12521-12540 , 12541-12560 , 12561-12580 , 12581-12600 , 12601-12620 , 12621-12640 , 12641-12660 , 12661-12680 , 12681-12700 , 12701-12720 , 12721-12740 , 12741-12760 , 12761-12780 , 12781-12800 , 12801-12820 , 12821-12840 , 12841-12860 , 12861-12880 , 12881-12900 , 12901-12920 , 12921-12940 , 12941-12960 , 12961-12980 , 12981-13000 , 13001-13020 , 13021-13040 , 13041-13060 , 13061-13080 , 13081-13100 , 13101-13120 , 13121-13140 , 13141-13160 , 13161-13180 , 13181-13200 , 13201-13220 , 13221-13240 , 13241-13260 , 13261-13280 , 13281-13300 , 13301-13320 , 13321-13340 , 13341-13360 , 13361-13380 , 13381-13400 , 13401-13420 , 13421-13440 , 13441-13460 , 13461-13480 , 13481-13500 , 13501-13520 , 13521-13540 , 13541-13560 , 13561-13580 , 13581-13600 , 13601-13620 , 13621-13640 , 13641-13660 , 13661-13680 , 13681-13700 , 13701-13720 , 13721-13740 , 13741-13760 , 13761-13780 , 13781-13800 , 13801-13820 , 13821-13840 , 13841-13860 , 13861-13880 , 13881-13900 , 13901-13920 , 13921-13940 , 13941-13960 , 13961-13980 , 13981-14000 , 14001-14020 , 14021-14040 , 14041-14060 , 14061-14080 , 14081-14100 , 14101-14120 , 14121-14140 , 14141-14160 , 14161-14180 , 14181-14200 , 14201-14220 , 14221-14240 , 14241-14260 , 14261-14280 , 14281-14300 , 14301-14320 , 14321-14340 , 14341-14360 , 14361-14380 , 14381-14400 , 14401-14420 , 14421-14440 , 14441-14460 , 14461-14480 , 14481-14500 , 14501-14520 , 14521-14540 , 14541-14560 , 14561-14580 , 14581-14600 , 14601-14620 , 14621-14640 , 14641-14660 , 14661-14680 , 14681-14700 , 14701-14720 , 14721-14740 , 14741-14760 , 14761-14780 , 14781-14800 , 14801-14820 , 14821-14840 , 14841-14860 , 14861-14880 , 14881-14900 , 14901-14920 , 14921-14940 , 14941-14960 , 14961-14980 , 14981-15000 , 15001-15020 , 15021-15040 , 15041-15060 , 15061-15080 , 15081-15100 , 15101-15120 , 15121-15140 , 15141-15160 , 15161-15180 , 15181-15200 , 15201-15220 , 15221-15240 , 15241-15260 , 15261-15280 , 15281-15300 , 15301-15320 , 15321-15340 , 15341-15360 , 15361-15380 , 15381-15400 , 15401-15420 , 15421-15440 , 15441-15460 , 15461-15480 , 15481-15500 , 15501-15520 , 15521-15540 , 15541-15560 , 15561-15580 , 15581-15600 , 15601-15620 , 15621-15640 , 15641-15660 , 15661-15680 , 15681-15700 , 15701-15720 , 15721-15740 , 15741-15760 , 15761-15780 , 15781-15800 , 15801-15820 , 15821-15840 , 15841-15860 , 15861-15880 , 15881-15900 , 15901-15920 , 15921-15940 , 15941-15960 , 15961-15980 , 15981-16000 , 16001-16020 , 16021-16040 , 16041-16060 , 16061-16080 , 16081-16100 , 16101-16120 , 16121-16140 , 16141-16160 , 16161-16180 , 16181-16200 , 16201-16220 , 16221-16240 , 16241-16260 , 16261-16280 , 16281-16300 , 16301-16320 , 16321-16340 , 16341-16360 , 16361-16380 , 16381-16400 , 16401-16420 , 16421-16440 , 16441-16460 , 16461-16480 , 16481-16500 , 16501-16520 , 16521-16540 , 16541-16560 , 16561-16580 , 16581-16600 , 16601-16620 , 16621-16640 , 16641-16660 , 16661-16680 , 16681-16700 , 16701-16720 , 16721-16740 , 16741-16760 , 16761-16780 , 16781-16800 , 16801-16820 , 16821-16840 , 16841-16860 , 16861-16880 , 16881-16900 , 16901-16920 , 16921-16940 , 16941-16960 , 16961-16980 , 16981-17000 , 17001-17020 , 17021-17040 , 17041-17060 , 17061-17080 , 17081-17100 , 17101-17120 , 17121-17140 , 17141-17160 , 17161-17180 , 17181-17200 , 17201-17220 , 17221-17240 , 17241-17260 , 17261-17280 , 17281-17300 , 17301-17320 , 17321-17340 , 17341-17360 , 17361-17380 , 17381-17400 , 17401-17420 , 17421-17440 , 17441-17460 , 17461-17480 , 17481-17500 , 17501-17520 , 17521-17540 , 17541-17560 , 17561-17580 , 17581-17600 , 17601-17620 , 17621-17640 , 17641-17660 , 17661-17680 , 17681-17700 , 17701-17720 , 17721-17740 , 17741-17760 , 17761-17780 , 17781-17800 , 17801-17820 , 17821-17840 , 17841-17860 , 17861-17880 , 17881-17900 , 17901-17920 , 17921-17940 , 17941-17960 , 17961-17980 , 17981-18000 , 18001-18020 , 18021-18040 , 18041-18060 , 18061-18080 , 18081-18100 , 18101-18120 , 18121-18140 , 18141-18160 , 18161-18180 , 18181-18200 , 18201-18220 , 18221-18240 , 18241-18260 , 18261-18280 , 18281-18300 , 18301-18320 , 18321-18340 , 18341-18360 , 18361-18380 , 18381-18400 , 18401-18420 , 18421-18440 , 18441-18460 , 18461-18480 , 18481-18500 , 18501-18520 , 18521-18540 , 18541-18560 , 18561-18580 , 18581-18600 , 18601-18620 , 18621-18640 , 18641-18660 , 18661-18680 , 18681-18700 , 18701-18720 , 18721-18740 , 18741-18760 , 18761-18780 , 18781-18800 , 18801-18820 , 18821-18840 , 18841-18860 , 18861-18880