Arthenior - Pegazus fogadó
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 76 (1501. - 1520. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
1520. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-08-06 08:34:43
Üzenet elküldve: 2020-08-06 08:34:43
Rang: Játékos
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
// Asztéyriaa,Brudo //
*Úgy tűnik a mese bejött, így ezt a gondot is letudta, rátérhetnek a dolog üzleti részére. ~Mert én menjek ki a piacra ketrecért? ~ Sóhajt lemondóan, mert úgy tűnik korai volt az öröm, a férfi nem szándékozik neki eladni egyetlen jószágot sem. Ekkor már úgy érzi, minden egyéb erőfeszítés felesleges, az meg főleg, hogy eljátssza a megégett nemes kisasszonyt, így pocsékolva az időt.*
-Hát az nem mindegy? A vége ugyan az, nem változtat semmin a szándékosság sem.*Hátranyúl és turkál a zsákjában egy kicsit, majd az asztalra letesz Dakon Brudorészére 11 aranyat.
*
-Ne fáradjon, ezek szerint ma még vár rám egy piactúra. *Áll fel az asztaltól a pohár borral, hogy elinduljon a kivett szobájába rendbe tenni magát az út után. Talán ezt követően több szerencséje lesz és talál egy megfelelően ittas állapotban lévő személyt, akit rá tud venni a beszerzésére.*
*Úgy tűnik a mese bejött, így ezt a gondot is letudta, rátérhetnek a dolog üzleti részére. ~Mert én menjek ki a piacra ketrecért? ~ Sóhajt lemondóan, mert úgy tűnik korai volt az öröm, a férfi nem szándékozik neki eladni egyetlen jószágot sem. Ekkor már úgy érzi, minden egyéb erőfeszítés felesleges, az meg főleg, hogy eljátssza a megégett nemes kisasszonyt, így pocsékolva az időt.*
-Hát az nem mindegy? A vége ugyan az, nem változtat semmin a szándékosság sem.*Hátranyúl és turkál a zsákjában egy kicsit, majd az asztalra letesz Dakon Brudorészére 11 aranyat.
*-Ne fáradjon, ezek szerint ma még vár rám egy piactúra. *Áll fel az asztaltól a pohár borral, hogy elinduljon a kivett szobájába rendbe tenni magát az út után. Talán ezt követően több szerencséje lesz és talál egy megfelelően ittas állapotban lévő személyt, akit rá tud venni a beszerzésére.*
1519. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-08-06 00:13:46
Üzenet elküldve: 2020-08-06 00:13:46
Rang: Játékos
IC üzenetek: 219
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 219
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Megfontolt
//Fényfohász//
- Jó napot! *A pult alól egy ezüstös hajú, ázott, manószerű szerzet bukkan ki, aki nagy szemeivel egyenesen a fogadósra pislog.* Szeretnék kérni egy szobát. Ígérem, nem csöpögetek össze semmit.
*Ugyanezt Árnyékról nem lehet elmondani. Persze, hogy abban a pillanatban, amint beértek az istállóba és Viel lekászálódott a hátáról, azonnal nekiállt kirázni a bundáját, és az egész helyet beterítette – köztük a lovakat is. S hogy ki örül majd annak, hogy a szép táltos paripáján ezernyi sárcsepp éktelenkedik, arra a lány már nem igazán kíváncsi. Ezért is igyekszik minél hamarabb letudni ezt a kis kalandját, és továbblépni. Ki is vesz egy Szobát 15 aranyért.
Amint a kezébe kaparintja a kulcsot, már szalad is fel a lépcsőn, hogy kicsit megmosakodjon, kifésülje és kicsavarja nedves haját, és átöltözzön. Azt örömmel látja, hogy váltásruhája tényleg megmenekült a batyuban, de az előzőről ez aligha mondható el. Nagy veszteség azonban nem érte, a kellemes zápor a jó időben nem is olyan zavaró, és távol van még az éjszaka, hogy tényleg fázzon.*
- Így ni. *Vet még a hajára egy pillantást a kis kézitükörben, amit az édesanyjától kapott. Sajnálja, hogy Árnyékot nem viheti tovább. Ha jó idő volna, meggondolná, hogy átengedje az ebet a küszöbön, de nem szeretné, hogy a csuhások megharagudjanak, amiért összekoszolja a padlót. Ezért csak egy búcsúpuszit nyom Árnyék homlokára.*
- Nemsokára visszajövök. *Mondja a lelkesen lihegő kutyusnak.* Addig barátkozz a többiekkel. *Még egyszer körülnéz az istállóban, amíg felkapcsolja a rongyot, amelyet köpenynek használ, hogy eltakarja a fejét az eső elől. Ez a helyzet nem lehet túlságosan idegen Árnyék számára. Amikor megvásárolta, szintén lovak között várakozott a piacon, és Szarvasligetben, az istállóban sem voltak még összetűzései a többi hátassal soha.*
- Viszlát, barátom! *Int még neki utoljára, és nem törődik vele, éppen ki hallja. A csuklyája kellemes rejtekében útnak indul a templom felé.*
- Jó napot! *A pult alól egy ezüstös hajú, ázott, manószerű szerzet bukkan ki, aki nagy szemeivel egyenesen a fogadósra pislog.* Szeretnék kérni egy szobát. Ígérem, nem csöpögetek össze semmit.
*Ugyanezt Árnyékról nem lehet elmondani. Persze, hogy abban a pillanatban, amint beértek az istállóba és Viel lekászálódott a hátáról, azonnal nekiállt kirázni a bundáját, és az egész helyet beterítette – köztük a lovakat is. S hogy ki örül majd annak, hogy a szép táltos paripáján ezernyi sárcsepp éktelenkedik, arra a lány már nem igazán kíváncsi. Ezért is igyekszik minél hamarabb letudni ezt a kis kalandját, és továbblépni. Ki is vesz egy Szobát 15 aranyért.
Amint a kezébe kaparintja a kulcsot, már szalad is fel a lépcsőn, hogy kicsit megmosakodjon, kifésülje és kicsavarja nedves haját, és átöltözzön. Azt örömmel látja, hogy váltásruhája tényleg megmenekült a batyuban, de az előzőről ez aligha mondható el. Nagy veszteség azonban nem érte, a kellemes zápor a jó időben nem is olyan zavaró, és távol van még az éjszaka, hogy tényleg fázzon.*
- Így ni. *Vet még a hajára egy pillantást a kis kézitükörben, amit az édesanyjától kapott. Sajnálja, hogy Árnyékot nem viheti tovább. Ha jó idő volna, meggondolná, hogy átengedje az ebet a küszöbön, de nem szeretné, hogy a csuhások megharagudjanak, amiért összekoszolja a padlót. Ezért csak egy búcsúpuszit nyom Árnyék homlokára.*
- Nemsokára visszajövök. *Mondja a lelkesen lihegő kutyusnak.* Addig barátkozz a többiekkel. *Még egyszer körülnéz az istállóban, amíg felkapcsolja a rongyot, amelyet köpenynek használ, hogy eltakarja a fejét az eső elől. Ez a helyzet nem lehet túlságosan idegen Árnyék számára. Amikor megvásárolta, szintén lovak között várakozott a piacon, és Szarvasligetben, az istállóban sem voltak még összetűzései a többi hátassal soha.*
- Viszlát, barátom! *Int még neki utoljára, és nem törődik vele, éppen ki hallja. A csuklyája kellemes rejtekében útnak indul a templom felé.*
1518. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-08-05 23:13:13
Üzenet elküldve: 2020-08-05 23:13:13
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 13
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 13
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Skarlát és Ében//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Greyka számára mindig az volt az igazán megkapó egy férfiban, aki szeret tetszelegni. Persze nem úgy, hogy hős áriákat zeng arról mennyire is tökéletes, milyen jó harcos, mennyire remek szerető. Hanem az, aki egy-egy átlagosnak gondolt mozdulattal, egy semmisnek tűnő mondattal is képes hirdetni magát, felkelteni a nő figyelmét: "Igen csibém, én vagyok az, aki képes felkelteni az érdeklődésed. Akivel megéri macska-egér játékot játszani." Az olyan férfi unalmas, aki hamar a tárgyra tér, akinél tudja, hogy mit vár el tőle, s azzal is tisztában van, hogy mit kaphat. Viszont a titokzatosságban lapul egy olyan mélyen buja felhang, ami minden apró mozzanattal, minden kétes, kimondott szóval csak egyre inkább szítja fel a parazsat. S a végén az a parázs olthatatlan tűzzé érik, a titokzatosság pedig heves vágyat szül. Kevés férfi tud élni azzal a fegyverrel, amit a nők hosszú évek alatt már tökélyre fejlesztettek. Mégpedig azzal, hogy elérjék a másik sóvárgását. Egy olyan leküzdhetetlen vágyat, ami arra sarkallja, hogy gondolkodás nélkül vessék oda magukat a kívánatos férfi elé. Sajnos Greykában az évek alatt felgyülemlett annyi negatív tapasztalat, amitől nagyobb a tartása, ezzel együtt pedig az önmegtartóztatása is. Persze csak akkor, ha nem éppen pénz forog szóban. De a magától rátörő szenvedélyt már nehezen engedi szabadjára. A vágyódás egy ostoba dolog, amit inkább meghagy a naiv csitriknek.*
- Szóval akkor még akár találkozhattunk is.
*Jegyzi meg, miközben jól tudja, hogy az képtelenség. Ahogy már mondta, ezt a vörös hajzuhatagot nem felejtette volna el, még akkor sem, ha az nem oly rég még rövid mivoltában pompázott.
Noha a tegeződés ötlete nem rossz gondolat, ez a nő fejében is szöget üt hamar, kezét nem nyújtja, még akkor sem, ha sokkal illedelmesebb úgy egy köszöntés. Hiszen ismeri magát. Ha valaki ilyen hamar ennyire felkelti a figyelmét, még egy kósza kézcsók is képes arra, hogy csak tovább korbácsolja a kíváncsiságát, abból pedig igen hamar nehezen leküzdhető vágy lesz. Az emberek egyik gyenge pontja az, hogy jól megválasztott fegyverrel hamar le lehet taszítani a másikat a bujaság hívogató szakadékába, ahonnan pedig rettentő nehéz a menekvés. S hiába tapasztalt már az érzékek terepén, nos ő is csak egy ember, akinek megvannak a maga hibái. Így amíg fizikai kontaktus nem létezik a vöröskével, addig csak az ártatlannak tűnő kíváncsiság marad, s csak néha botlik meg egy kis érzéki ábrándozásba süllyedve.
Az asztalhoz ülés ötletére hamar rá is kap, így a pulttól elhúzódva bólint is rá.*
- Remek gondolat. Mint artheniorinak, gondolom nem kell bemutatnom, hogy a fogadó őzragu levese és a nassoláshoz fenséges gyümölcstála mennyei fogások.
*Kacsint is játékosan, majd baljában a borral lép is a férfi mellé. Megszegve az előbb említett szabályát jobbjával a férfiba karol, persze, ha nem ütközik ellenállásba, majd ha az elf készen áll meg is indul egy üresen pihenő asztalhoz. Persze nem okozott magának csalódást. Ahogy szinte a férfihoz simul a szívverése szaporább lesz, s érzi, ahogy kíváncsisága sokkal vadabb vizekre evez. Olyan felé, ahol képzeletében ismét a párás levegőjű szobában hódolnak az érzékiség oltárán. Igyekszik, hogy arcára ne üljön ki semmi ezekből az ábrándokból. Talán csak a szaporábban emelkedő és süllyedő mellkas lehet árulkodó jele annak, hogy kicsit jobban belemerült a bűnösnek mondható gondolataiba, melyet igen hamar kiváltott a vörös hajzuhatag gazdája.*
- Nos, ha nem bánja akár tegeződhetnénk is. Egyikőnk sincsen abban a matuzsálem korban, hogy egy fogadóban a magázódás ostobaságának hódoljunk.
*Nevet is fel halkan, majd a székhez érve kissé kelletlenül ereszti el a vöröst, hogy helyet foglaljon.*
- Itt már kényelmesebben mesélheted el nekem, hogy mi az, ami az unalmas személyeknek nem tetszik. Azután szépen sorban elmesélem a három mesét, amiből te kitalálhatod melyik is az igaz történetem.
*Vigyorodik el jó kedéllyel. Rég volt már ilyen, hogy pár röpke pillanat alatt a teljes melankóliából ilyen hamar vidámmá és élettel telivé váljon.*
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Greyka számára mindig az volt az igazán megkapó egy férfiban, aki szeret tetszelegni. Persze nem úgy, hogy hős áriákat zeng arról mennyire is tökéletes, milyen jó harcos, mennyire remek szerető. Hanem az, aki egy-egy átlagosnak gondolt mozdulattal, egy semmisnek tűnő mondattal is képes hirdetni magát, felkelteni a nő figyelmét: "Igen csibém, én vagyok az, aki képes felkelteni az érdeklődésed. Akivel megéri macska-egér játékot játszani." Az olyan férfi unalmas, aki hamar a tárgyra tér, akinél tudja, hogy mit vár el tőle, s azzal is tisztában van, hogy mit kaphat. Viszont a titokzatosságban lapul egy olyan mélyen buja felhang, ami minden apró mozzanattal, minden kétes, kimondott szóval csak egyre inkább szítja fel a parazsat. S a végén az a parázs olthatatlan tűzzé érik, a titokzatosság pedig heves vágyat szül. Kevés férfi tud élni azzal a fegyverrel, amit a nők hosszú évek alatt már tökélyre fejlesztettek. Mégpedig azzal, hogy elérjék a másik sóvárgását. Egy olyan leküzdhetetlen vágyat, ami arra sarkallja, hogy gondolkodás nélkül vessék oda magukat a kívánatos férfi elé. Sajnos Greykában az évek alatt felgyülemlett annyi negatív tapasztalat, amitől nagyobb a tartása, ezzel együtt pedig az önmegtartóztatása is. Persze csak akkor, ha nem éppen pénz forog szóban. De a magától rátörő szenvedélyt már nehezen engedi szabadjára. A vágyódás egy ostoba dolog, amit inkább meghagy a naiv csitriknek.*
- Szóval akkor még akár találkozhattunk is.
*Jegyzi meg, miközben jól tudja, hogy az képtelenség. Ahogy már mondta, ezt a vörös hajzuhatagot nem felejtette volna el, még akkor sem, ha az nem oly rég még rövid mivoltában pompázott.
Noha a tegeződés ötlete nem rossz gondolat, ez a nő fejében is szöget üt hamar, kezét nem nyújtja, még akkor sem, ha sokkal illedelmesebb úgy egy köszöntés. Hiszen ismeri magát. Ha valaki ilyen hamar ennyire felkelti a figyelmét, még egy kósza kézcsók is képes arra, hogy csak tovább korbácsolja a kíváncsiságát, abból pedig igen hamar nehezen leküzdhető vágy lesz. Az emberek egyik gyenge pontja az, hogy jól megválasztott fegyverrel hamar le lehet taszítani a másikat a bujaság hívogató szakadékába, ahonnan pedig rettentő nehéz a menekvés. S hiába tapasztalt már az érzékek terepén, nos ő is csak egy ember, akinek megvannak a maga hibái. Így amíg fizikai kontaktus nem létezik a vöröskével, addig csak az ártatlannak tűnő kíváncsiság marad, s csak néha botlik meg egy kis érzéki ábrándozásba süllyedve.
Az asztalhoz ülés ötletére hamar rá is kap, így a pulttól elhúzódva bólint is rá.*
- Remek gondolat. Mint artheniorinak, gondolom nem kell bemutatnom, hogy a fogadó őzragu levese és a nassoláshoz fenséges gyümölcstála mennyei fogások.
*Kacsint is játékosan, majd baljában a borral lép is a férfi mellé. Megszegve az előbb említett szabályát jobbjával a férfiba karol, persze, ha nem ütközik ellenállásba, majd ha az elf készen áll meg is indul egy üresen pihenő asztalhoz. Persze nem okozott magának csalódást. Ahogy szinte a férfihoz simul a szívverése szaporább lesz, s érzi, ahogy kíváncsisága sokkal vadabb vizekre evez. Olyan felé, ahol képzeletében ismét a párás levegőjű szobában hódolnak az érzékiség oltárán. Igyekszik, hogy arcára ne üljön ki semmi ezekből az ábrándokból. Talán csak a szaporábban emelkedő és süllyedő mellkas lehet árulkodó jele annak, hogy kicsit jobban belemerült a bűnösnek mondható gondolataiba, melyet igen hamar kiváltott a vörös hajzuhatag gazdája.*
- Nos, ha nem bánja akár tegeződhetnénk is. Egyikőnk sincsen abban a matuzsálem korban, hogy egy fogadóban a magázódás ostobaságának hódoljunk.
*Nevet is fel halkan, majd a székhez érve kissé kelletlenül ereszti el a vöröst, hogy helyet foglaljon.*
- Itt már kényelmesebben mesélheted el nekem, hogy mi az, ami az unalmas személyeknek nem tetszik. Azután szépen sorban elmesélem a három mesét, amiből te kitalálhatod melyik is az igaz történetem.
*Vigyorodik el jó kedéllyel. Rég volt már ilyen, hogy pár röpke pillanat alatt a teljes melankóliából ilyen hamar vidámmá és élettel telivé váljon.*
1517. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-08-05 22:33:21
Üzenet elküldve: 2020-08-05 22:33:21
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 162
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 162
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Skarlát és Ében//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Dalaf mindig is talált valami kimondatlanul erotikusat abban, ahogy az ajkak képesek egy pohár szélére simulni, amíg áhított, lehunyt íriszekkel merülnek el a személyek érzékeikben a bor által, ráadásul ha ezt pont szemezve teszik, oly titokzatosan izgató, hangulat teremtő az egész. Ha az elf a másik gondolataiba látna most rajtakapott vigyor ülne az arcán a szellemes hasonlat végett, ami tényleg tagadhatatlanul rá vall. A másik bemutatkozására is lassan sor kerül, és a férfi most már biztos benne a nő minden porcikája tökéletesen titokzatos, és kellemesen magával ragadó. ~Greyka~ ízlelgeti a másik keresztnevét ami egyszerre előkelő és játékos, de egy biztos határozottan tetszik a férfinek. Ahogy a buja göndör kijjebb tolja a mellkasát a vörös magában nevetve megrázza a fejét, hiszen minden nő oly trükkösen csábít. Nyújtogatják, kínálgatják a falatot a legnagyobb gesztikulálással, de közben, csak suttogják, hogy vegyenek. A másik kérdésére végig fut az agyán, hogy talán neki láthatna egy hosszú, hosszú olvasztóan hősies mesének mégis talán pont azért, mert látja a másik sem tegnapi játékos ezúttal igazat akar mondani, még akkor is, ha titokzatos alig- alig tettekkel teszi azt. *
- Nem, meglehetősen régóta, csak... *Egy kis hatás szünetet tartva játékosan rásimítja ujjait állára gondolkodást színlelve, kicsit fel hívva magára a figyelmet mielőtt folytatja*
- A legtöbb dolog amit teszek nem feltétlenül tetszene az unalmas személyeknek, így inkább csak megválogatottakat hagyok csatlakozni. *a szavaiból szinte suttogva cseng, csak ki a huncut kétértelműség mégis a borostyán szemű, úgy véli társasága igen is érteni fogja a célzást. Kissé egyébként talán zavarja is, hogy az elején nem ajánlottak neki kacsót vagy mostanra tegeződést, de ettől, csak még érdekesebb a lány a mély dekoltázzsal és tartásával. *
- Illetve régebben rövidebb volt a hajam, ez aránylag új. *mosolyog a nőre, közben valami nem hétköznapi kérdésen gondolkodik ami beszédre késztetheti a hölgyet.*
- Mi az ön története, kedves? Mindenkinek van egy vagy egy- két esetben még nyolc hamis is *kacsint továbbra is vidáman a nőre, de csak nem hagyja nyugodni, hogy így nem a legkényelmesebb csevegni. *
- Nincs kedve leülni velem egy asztalhoz? Esetleg ehetnénk is valami igazán finomat. Mit kíván? *Használja ki galádul utolsó kérdésével a helyzetet egy újabb kétértelmű mondatra, de mégis mindezt a legnagyobb ártatlan tekintettel ejtve a hófehér bőrű hölgyemény számára. *
A hozzászólás írója (Dalaf a tűzördög) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.08.05 22:36:43
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Dalaf mindig is talált valami kimondatlanul erotikusat abban, ahogy az ajkak képesek egy pohár szélére simulni, amíg áhított, lehunyt íriszekkel merülnek el a személyek érzékeikben a bor által, ráadásul ha ezt pont szemezve teszik, oly titokzatosan izgató, hangulat teremtő az egész. Ha az elf a másik gondolataiba látna most rajtakapott vigyor ülne az arcán a szellemes hasonlat végett, ami tényleg tagadhatatlanul rá vall. A másik bemutatkozására is lassan sor kerül, és a férfi most már biztos benne a nő minden porcikája tökéletesen titokzatos, és kellemesen magával ragadó. ~Greyka~ ízlelgeti a másik keresztnevét ami egyszerre előkelő és játékos, de egy biztos határozottan tetszik a férfinek. Ahogy a buja göndör kijjebb tolja a mellkasát a vörös magában nevetve megrázza a fejét, hiszen minden nő oly trükkösen csábít. Nyújtogatják, kínálgatják a falatot a legnagyobb gesztikulálással, de közben, csak suttogják, hogy vegyenek. A másik kérdésére végig fut az agyán, hogy talán neki láthatna egy hosszú, hosszú olvasztóan hősies mesének mégis talán pont azért, mert látja a másik sem tegnapi játékos ezúttal igazat akar mondani, még akkor is, ha titokzatos alig- alig tettekkel teszi azt. *
- Nem, meglehetősen régóta, csak... *Egy kis hatás szünetet tartva játékosan rásimítja ujjait állára gondolkodást színlelve, kicsit fel hívva magára a figyelmet mielőtt folytatja*
- A legtöbb dolog amit teszek nem feltétlenül tetszene az unalmas személyeknek, így inkább csak megválogatottakat hagyok csatlakozni. *a szavaiból szinte suttogva cseng, csak ki a huncut kétértelműség mégis a borostyán szemű, úgy véli társasága igen is érteni fogja a célzást. Kissé egyébként talán zavarja is, hogy az elején nem ajánlottak neki kacsót vagy mostanra tegeződést, de ettől, csak még érdekesebb a lány a mély dekoltázzsal és tartásával. *
- Illetve régebben rövidebb volt a hajam, ez aránylag új. *mosolyog a nőre, közben valami nem hétköznapi kérdésen gondolkodik ami beszédre késztetheti a hölgyet.*
- Mi az ön története, kedves? Mindenkinek van egy vagy egy- két esetben még nyolc hamis is *kacsint továbbra is vidáman a nőre, de csak nem hagyja nyugodni, hogy így nem a legkényelmesebb csevegni. *
- Nincs kedve leülni velem egy asztalhoz? Esetleg ehetnénk is valami igazán finomat. Mit kíván? *Használja ki galádul utolsó kérdésével a helyzetet egy újabb kétértelmű mondatra, de mégis mindezt a legnagyobb ártatlan tekintettel ejtve a hófehér bőrű hölgyemény számára. *
A hozzászólás írója (Dalaf a tűzördög) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.08.05 22:36:43
1516. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-08-05 22:05:46
Üzenet elküldve: 2020-08-05 22:05:46
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 13
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 13
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Skarlát és Ében//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Talán a tapasztalat és az ösztönei azok, amik engedik, hogy érezze magán a borostyán szemek fürkészését. Ez végül csak csal egy apró mosolyt, de csak a szája szegletébe. Ezt hamar leplezi is egy kis bor kortyolgatásával. Ha az előző napok visszautasításai nem lennének a háta mögött most bizonyára már a vöröskével édelegne, de a mai napon ezt kizártnak tartja, hogy ő tegye meg az első lépést. Nem is csalódik az ítéletében, hiszen úgy tűnik, a szép arcú még a szóváltás előtt veszi menekülőre. Vagy talán mégsem? A túloldalon koppan is a pohár a pulton, ami már igencsak tüzeli a kíváncsiságát. A férfi olyan, akár egy elkényeztetett házi kandúr, aki kerülgeti a finom falatot, tetszeleg és játssza az eszét, mielőtt megadná azt, amire a gazda vágyik. Hogy simogassa, cirógassa, dédelgesse kedve szerint, közben hagyva, hogy a gazda azt higgye ezzel neki tesz jót, pedig saját kényére-kedvére használja ki a háziakat. Valamiért mindig is tetszettek neki az olyan férfiak, akik képesek voltak annyira felpiszkálni, hogy szinte vágyja a társaságukat. Mély megkönnyebbülés is éri, mikor megkapja a várva várt bemutatkozást. Természetesen ő sem adja magát olyan könnyen. Hangja színtelen ahogy válaszol, s ismét csak futó pillantásokat küld a férfi felé.*
- Greyka Liannar. Nagyon örvendek!
*Ezzel egy újabb kortyot tüntet is el a borból, de a kellemes hang hamar arra készteti, hogy teljes figyelmét Dalafnak szentelje. Így felé fordulva ölt végre magára egy barátságosabb mosolyt. A szemtelen pillantást, mely dekoltázsát tiszteli meg természetesen tűri, sőt elismerésnek veszi, így mellkasát kissé kijjebb tolva ad is szabadabb belátást a dombok közé. Ő maga addig a skarlát tincseken legelteti a szemeit. A tűzszínű haj, s a borostyán szemek olyan megigéző együttest alkotnak, ami a tapasztalatlan csitriket hamar levesz a lábaikról. Azért Greykában ennél több a tartás. Noha tény, hogy mindig is kedvelte a különleges falatokat. Így pedig, hogy még az is feltűnik a számára, hogy asztaltársának hegyesedő fülei vannak csak még jobban piedesztálra emeli a szemeiben.*
- Talán új a városban? Nem emlékszem, hogy láttam volna már. Pedig ilyen perzselő vörös szín felett nem könnyű elsiklani.
*Billenti félre mosolyogva a fejét, miközben nyelvével ajkait nedvesíti. Sajnos az ő fejében már felizzanak a képek egy kettesben belihegett szobáról, ujjakról melyek vörös tincseket markolnak, egy smaragd szempárról, mely borostyánokban veszik el.*
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Talán a tapasztalat és az ösztönei azok, amik engedik, hogy érezze magán a borostyán szemek fürkészését. Ez végül csak csal egy apró mosolyt, de csak a szája szegletébe. Ezt hamar leplezi is egy kis bor kortyolgatásával. Ha az előző napok visszautasításai nem lennének a háta mögött most bizonyára már a vöröskével édelegne, de a mai napon ezt kizártnak tartja, hogy ő tegye meg az első lépést. Nem is csalódik az ítéletében, hiszen úgy tűnik, a szép arcú még a szóváltás előtt veszi menekülőre. Vagy talán mégsem? A túloldalon koppan is a pohár a pulton, ami már igencsak tüzeli a kíváncsiságát. A férfi olyan, akár egy elkényeztetett házi kandúr, aki kerülgeti a finom falatot, tetszeleg és játssza az eszét, mielőtt megadná azt, amire a gazda vágyik. Hogy simogassa, cirógassa, dédelgesse kedve szerint, közben hagyva, hogy a gazda azt higgye ezzel neki tesz jót, pedig saját kényére-kedvére használja ki a háziakat. Valamiért mindig is tetszettek neki az olyan férfiak, akik képesek voltak annyira felpiszkálni, hogy szinte vágyja a társaságukat. Mély megkönnyebbülés is éri, mikor megkapja a várva várt bemutatkozást. Természetesen ő sem adja magát olyan könnyen. Hangja színtelen ahogy válaszol, s ismét csak futó pillantásokat küld a férfi felé.*
- Greyka Liannar. Nagyon örvendek!
*Ezzel egy újabb kortyot tüntet is el a borból, de a kellemes hang hamar arra készteti, hogy teljes figyelmét Dalafnak szentelje. Így felé fordulva ölt végre magára egy barátságosabb mosolyt. A szemtelen pillantást, mely dekoltázsát tiszteli meg természetesen tűri, sőt elismerésnek veszi, így mellkasát kissé kijjebb tolva ad is szabadabb belátást a dombok közé. Ő maga addig a skarlát tincseken legelteti a szemeit. A tűzszínű haj, s a borostyán szemek olyan megigéző együttest alkotnak, ami a tapasztalatlan csitriket hamar levesz a lábaikról. Azért Greykában ennél több a tartás. Noha tény, hogy mindig is kedvelte a különleges falatokat. Így pedig, hogy még az is feltűnik a számára, hogy asztaltársának hegyesedő fülei vannak csak még jobban piedesztálra emeli a szemeiben.*
- Talán új a városban? Nem emlékszem, hogy láttam volna már. Pedig ilyen perzselő vörös szín felett nem könnyű elsiklani.
*Billenti félre mosolyogva a fejét, miközben nyelvével ajkait nedvesíti. Sajnos az ő fejében már felizzanak a képek egy kettesben belihegett szobáról, ujjakról melyek vörös tincseket markolnak, egy smaragd szempárról, mely borostyánokban veszik el.*
1515. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-08-05 21:12:14
Üzenet elküldve: 2020-08-05 21:12:14
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 162
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 162
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Skarlát és Ében//
*Dalaf nem tartja magát magányosnak, mindig vannak körülötte emberek, amiről előbb elmélkedett, hogy még kettőt kedvel is mégis valami átok őt is sújthatja hiszen noha volt pillanat amikor máshogy hitte, de neki a vad éjszakákkal ellentétben szerelemből sosem jut nem mintha vágyna rá, legalább is ő örökké tagadni fogja, akkor is ha változik valami mélyen a lelkében. Foghatná a szakmájára, de bizonyosan hamis állítás lenne, hiszen az előtörténete csöppet sem tragikus. A férfi mosolya, csak szélesedik, ahogy a nő rápillant és egy pillanatig sem zavarja az, hogy nem viszonozzák a köszöntő mosolyt, hiszen azok a smaragd íriszek megmagyarázhatatlanul csillognak, és gátat építenek a másik személyisége elé, amit a vörös jól ismer, mert neki jó sok gátja van. A férfi élvezi látni, hogy takargatja a kíváncsiságát a göndörke, rendkívül izgalmasnak tartja és szórakoztatónak mennyit árul el a hivalkodó szerzet és amikor a másik megemeli a poharát, az szinte felhívás keringőre. ~Nyert ügyem van~ gondolja az elf és felegyenesedve, kezében italával lépdel a másik felé, de a tőle messzebb eső oldalán áll meg, csak a játékosság kedvéért is, hogy azt higgye a virágszál netalán távozni készül. Ő maga is a másik mintáját követve a pultnak támaszkodik, amíg lehelyezi az italát nem félve attól, hogy netalán megmérgezik. *
- Üdvözletem! Dalaf Feolsen vagyok. A hölgy személyében kit tisztelhetek? *Pillant igéző szemekkel a másik arcára, lágy, de megfogó mosollyal az arcán miközben noha szavakban megadja azt mi mindent az illem követel, nem titkolva elkalandozó gondolatait pár pillanatig ajkait megnyalva lepillant a nő dekoltázsának csillagaira. Nem tehet róla a göndör haj különösen kedvére való, mondhatni a zsánere, de az túl általánosító egy, ilyen saját maga számára is kiismerhetetlen elfnél. *
*Dalaf nem tartja magát magányosnak, mindig vannak körülötte emberek, amiről előbb elmélkedett, hogy még kettőt kedvel is mégis valami átok őt is sújthatja hiszen noha volt pillanat amikor máshogy hitte, de neki a vad éjszakákkal ellentétben szerelemből sosem jut nem mintha vágyna rá, legalább is ő örökké tagadni fogja, akkor is ha változik valami mélyen a lelkében. Foghatná a szakmájára, de bizonyosan hamis állítás lenne, hiszen az előtörténete csöppet sem tragikus. A férfi mosolya, csak szélesedik, ahogy a nő rápillant és egy pillanatig sem zavarja az, hogy nem viszonozzák a köszöntő mosolyt, hiszen azok a smaragd íriszek megmagyarázhatatlanul csillognak, és gátat építenek a másik személyisége elé, amit a vörös jól ismer, mert neki jó sok gátja van. A férfi élvezi látni, hogy takargatja a kíváncsiságát a göndörke, rendkívül izgalmasnak tartja és szórakoztatónak mennyit árul el a hivalkodó szerzet és amikor a másik megemeli a poharát, az szinte felhívás keringőre. ~Nyert ügyem van~ gondolja az elf és felegyenesedve, kezében italával lépdel a másik felé, de a tőle messzebb eső oldalán áll meg, csak a játékosság kedvéért is, hogy azt higgye a virágszál netalán távozni készül. Ő maga is a másik mintáját követve a pultnak támaszkodik, amíg lehelyezi az italát nem félve attól, hogy netalán megmérgezik. *
- Üdvözletem! Dalaf Feolsen vagyok. A hölgy személyében kit tisztelhetek? *Pillant igéző szemekkel a másik arcára, lágy, de megfogó mosollyal az arcán miközben noha szavakban megadja azt mi mindent az illem követel, nem titkolva elkalandozó gondolatait pár pillanatig ajkait megnyalva lepillant a nő dekoltázsának csillagaira. Nem tehet róla a göndör haj különösen kedvére való, mondhatni a zsánere, de az túl általánosító egy, ilyen saját maga számára is kiismerhetetlen elfnél. *
1514. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-08-05 20:03:49
Üzenet elküldve: 2020-08-05 20:03:49
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 13
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 13
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Skarlát és Ében//
*Valahogy a bor sem akar úgy fogyni, mint máskor. Az unalom olyan ártalmasan hatalmasodik el rajta, hogy alig-alig tudja türtőztetni magát, hogy valami őrültség után ne kutasson. Ami egy kicsit felvillanyozza, amivel egy kicsit ki tud törni a megszokott semmiből. Nem olyan rég még múltjának egy árnyékával cseverészett az egyik asztalnál, aki szolgált egy kis pezsdítő izgalommal, de mint a régmúltban, most is faképnél hagyták. Azután a főtéren gázolta el egy ló, s jött a segítőkész herceg, aki ugyan arra a sorsra jutott, mint a másik. Otthagyták, s ismét csak a magány zajong a fejében, szinte minden mást kiszorítva. Talán nem is másokkal van baj, hanem vele, hogy tartósan senki sem képes mellette megmaradni. Ami igazából csak azért hátrány, mert ő maga változni nem fog. Egy édes illatfelhőbe burkolt boszorka, akinek az átka ezek szerint az egyedüllét. Ezek a gondolatok pedig egyre inkább arra sarkallják, hogy maga mögött hagyja a várost.
De aztán egy tűzszínű villanás kerül látómezejébe, amire szeme sarkából hamar rá is kapja smaragd tekintetét. Így pedig meg is pillanthatja a finom vonású arcot. Természetes, hogy hamar fel is lobban benne az érdeklődés, de csak finom óvatossággal. Elég volt a bukott ismerkedésekből, így csak a borostyán szín szemek pillantását viszonozza. Még egy mosollyal sem erőlteti meg magát, hiszen jelenleg teljesen felesleges erőfeszítésnek gondolja. Pedig valójában már be is fészkeli magát a kíváncsiság, hogy milyen is lehet azokba a skarlát tincsekbe fésülni az ujjaival, miközben a különleges szín szemekben merül el. Persze hivatásból fakadó, hogy hamar elkalandozik a testiség tengereire, elmerengve azon mit is tudnának egymásnak nyújtani. Egy ilyen démoni kinézettel rendelkező férfi pedig bizonyosan okozhat kellemes meglepetéseket. De kár is hitegetnie magát, így csak egy apró biccentéssel, s poharának megemelésével köszönti az idegent, azután tekintete ismét az asztalokon időzik el. De közben óhatatlanul pillantanak a smaragdok a hívogató vörösség felé.*
*Valahogy a bor sem akar úgy fogyni, mint máskor. Az unalom olyan ártalmasan hatalmasodik el rajta, hogy alig-alig tudja türtőztetni magát, hogy valami őrültség után ne kutasson. Ami egy kicsit felvillanyozza, amivel egy kicsit ki tud törni a megszokott semmiből. Nem olyan rég még múltjának egy árnyékával cseverészett az egyik asztalnál, aki szolgált egy kis pezsdítő izgalommal, de mint a régmúltban, most is faképnél hagyták. Azután a főtéren gázolta el egy ló, s jött a segítőkész herceg, aki ugyan arra a sorsra jutott, mint a másik. Otthagyták, s ismét csak a magány zajong a fejében, szinte minden mást kiszorítva. Talán nem is másokkal van baj, hanem vele, hogy tartósan senki sem képes mellette megmaradni. Ami igazából csak azért hátrány, mert ő maga változni nem fog. Egy édes illatfelhőbe burkolt boszorka, akinek az átka ezek szerint az egyedüllét. Ezek a gondolatok pedig egyre inkább arra sarkallják, hogy maga mögött hagyja a várost.
De aztán egy tűzszínű villanás kerül látómezejébe, amire szeme sarkából hamar rá is kapja smaragd tekintetét. Így pedig meg is pillanthatja a finom vonású arcot. Természetes, hogy hamar fel is lobban benne az érdeklődés, de csak finom óvatossággal. Elég volt a bukott ismerkedésekből, így csak a borostyán szín szemek pillantását viszonozza. Még egy mosollyal sem erőlteti meg magát, hiszen jelenleg teljesen felesleges erőfeszítésnek gondolja. Pedig valójában már be is fészkeli magát a kíváncsiság, hogy milyen is lehet azokba a skarlát tincsekbe fésülni az ujjaival, miközben a különleges szín szemekben merül el. Persze hivatásból fakadó, hogy hamar elkalandozik a testiség tengereire, elmerengve azon mit is tudnának egymásnak nyújtani. Egy ilyen démoni kinézettel rendelkező férfi pedig bizonyosan okozhat kellemes meglepetéseket. De kár is hitegetnie magát, így csak egy apró biccentéssel, s poharának megemelésével köszönti az idegent, azután tekintete ismét az asztalokon időzik el. De közben óhatatlanul pillantanak a smaragdok a hívogató vörösség felé.*
1513. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-08-05 19:21:32
Üzenet elküldve: 2020-08-05 19:21:32
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 162
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 162
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Skarlát és Ében//
*A férfi egyszerű ráérősséggel kortyol bele édeskés borába szinte, csak egy pillanatnyi suhanásként elkapva annak különleges aromáját. Skarlát színű hajzuhataga kibontva hullik a karjára szinte, csak majdnem lenyeltetve ezzel az elffel a vörös, csillogó szálak pár darabját. Noha kevesen gondolnák, de Dalaf rendkívül gyakran elmélkedik azon vajon jó személy e ő, csak éppen az, már nem érdekli mások szerint az e. Éppen ezen járnak gondolatai amikor a boránál is édesebb illat szökik érzékeibe nem is, oly messziről, így hát mint egy méh ki az édes virágokat keresi, maga is a megfogó parfüm sugallója felé igyekszik fordítani szemeit és állát. Ekkor pedig egy kihívó ruhákat magára aggatott apró, de annál szemrevalóbban kerekebb ember nőt vesz észre, hosszú göndör fürtökkel eltakarva egész hátát és egy darabot az úrias székből, melyre leheveredett. A sárga szemű férfi arcára kíváncsi mosoly ül, miközben igyekszik elkapni a másik pillantását még egyet kortyol abból a borból, de direkt nem int rá vagy lép oda azt akarja, hogy mire bemutatkozik a másik tudni akarja ki is ő, ne csupán meglepetten fogadja. Szeret befolyással lenni másokra nem, mintha valaha is titkolta volna. ~Azonban ki lehetsz te, virágszál?~ pásztázza a számára épphogy, csak elkapható profilt magában kérdésekkel ejtetten hümmögve. *
*A férfi egyszerű ráérősséggel kortyol bele édeskés borába szinte, csak egy pillanatnyi suhanásként elkapva annak különleges aromáját. Skarlát színű hajzuhataga kibontva hullik a karjára szinte, csak majdnem lenyeltetve ezzel az elffel a vörös, csillogó szálak pár darabját. Noha kevesen gondolnák, de Dalaf rendkívül gyakran elmélkedik azon vajon jó személy e ő, csak éppen az, már nem érdekli mások szerint az e. Éppen ezen járnak gondolatai amikor a boránál is édesebb illat szökik érzékeibe nem is, oly messziről, így hát mint egy méh ki az édes virágokat keresi, maga is a megfogó parfüm sugallója felé igyekszik fordítani szemeit és állát. Ekkor pedig egy kihívó ruhákat magára aggatott apró, de annál szemrevalóbban kerekebb ember nőt vesz észre, hosszú göndör fürtökkel eltakarva egész hátát és egy darabot az úrias székből, melyre leheveredett. A sárga szemű férfi arcára kíváncsi mosoly ül, miközben igyekszik elkapni a másik pillantását még egyet kortyol abból a borból, de direkt nem int rá vagy lép oda azt akarja, hogy mire bemutatkozik a másik tudni akarja ki is ő, ne csupán meglepetten fogadja. Szeret befolyással lenni másokra nem, mintha valaha is titkolta volna. ~Azonban ki lehetsz te, virágszál?~ pásztázza a számára épphogy, csak elkapható profilt magában kérdésekkel ejtetten hümmögve. *
1512. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-08-05 18:35:30
Üzenet elküldve: 2020-08-05 18:35:30
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 13
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 13
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Skarlát és Ében//
*Valahogy újabban nem sok szerencséje akad az ismerkedés terén. Egyik pillanatban még akad partnere, a másikban orvul faképnél hagyják. Ennek kiheverésére pedig a legjobb hely újból a Pegazus. Legalább a fogadó nem okozott még neki csalódást. A vaskos faajtó nyílik is, de először csak kellemes virágillat suhan be a résen, igyekezve felülkerekedni a fogadó füsttel borított alkoholgőzös levegőjén. Csak utána jelenik meg a göndör hajú tünemény. A bejáratban megállva először körbevezeti smaragdjait a vendégeken, de nem kapja el semmi a figyelmét. A Pegazus általában zsúfolt és zajos. Sokan szeretnek megpihenni vagy kikapcsolódni itt, ez alól pedig a mai nap sem kivétel. S mivel Greykának nem sok hangulata van most különösebb figyelemfelkeltésre nem erőlteti meg magát, hogy túlharsogja a bennlévőket egy kósza köszöntéssel. Így csak ajtót csuk, s csendben, kissé unott, közömbös arccal sétál is a pulthoz. A finom szabású, vékony anyagú selyem szoknya kényelmesen lengedezik, ahogy csípőjét ösztönszerűen ringatva halad, csizmája is kellemes hanggal koppan a padlón. Megkapó látvány lehet a ledér, mélyen dekoltált blúzba bújtatott hölgyemény, csak ne lenne arcán az a világ unottság. De nem róhatják fel hibájának, hisz mostanában nem sok izgalommal szolgált neki a sors, amikor meg igen, hát az sem tartott sokáig.*
- Egy pohár Bort kérek szépen! *Ereszt is meg egy kósza mosolyt a fogadós felé, majd ki is számolja a 10 aranyat.*
*Amint kézhez kerül az ital hátat is fordít a pultnak, s nekidőlve kortyolgatja az italt. Tekintete olyan, mintha a környezetét fürkészné, pedig most nem igazán jut el a tudatáig mi vagy ki van körülötte. Csak békés nyugodtságban mereng a semmibe, még arra sem veszi a fáradtságot, hogy a gondolataiba merüljön.*
*Valahogy újabban nem sok szerencséje akad az ismerkedés terén. Egyik pillanatban még akad partnere, a másikban orvul faképnél hagyják. Ennek kiheverésére pedig a legjobb hely újból a Pegazus. Legalább a fogadó nem okozott még neki csalódást. A vaskos faajtó nyílik is, de először csak kellemes virágillat suhan be a résen, igyekezve felülkerekedni a fogadó füsttel borított alkoholgőzös levegőjén. Csak utána jelenik meg a göndör hajú tünemény. A bejáratban megállva először körbevezeti smaragdjait a vendégeken, de nem kapja el semmi a figyelmét. A Pegazus általában zsúfolt és zajos. Sokan szeretnek megpihenni vagy kikapcsolódni itt, ez alól pedig a mai nap sem kivétel. S mivel Greykának nem sok hangulata van most különösebb figyelemfelkeltésre nem erőlteti meg magát, hogy túlharsogja a bennlévőket egy kósza köszöntéssel. Így csak ajtót csuk, s csendben, kissé unott, közömbös arccal sétál is a pulthoz. A finom szabású, vékony anyagú selyem szoknya kényelmesen lengedezik, ahogy csípőjét ösztönszerűen ringatva halad, csizmája is kellemes hanggal koppan a padlón. Megkapó látvány lehet a ledér, mélyen dekoltált blúzba bújtatott hölgyemény, csak ne lenne arcán az a világ unottság. De nem róhatják fel hibájának, hisz mostanában nem sok izgalommal szolgált neki a sors, amikor meg igen, hát az sem tartott sokáig.*
- Egy pohár Bort kérek szépen! *Ereszt is meg egy kósza mosolyt a fogadós felé, majd ki is számolja a 10 aranyat.*
*Amint kézhez kerül az ital hátat is fordít a pultnak, s nekidőlve kortyolgatja az italt. Tekintete olyan, mintha a környezetét fürkészné, pedig most nem igazán jut el a tudatáig mi vagy ki van körülötte. Csak békés nyugodtságban mereng a semmibe, még arra sem veszi a fáradtságot, hogy a gondolataiba merüljön.*
1511. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-08-05 17:11:57
Üzenet elküldve: 2020-08-05 17:11:57
Rang: Játékos
IC üzenetek: 115
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 115
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
// Asztéyriaa,Brudo //
- Hát az emberekkel megtörténnek ilyen dolgok. Égés, vágás, egyéb sebhelyek. Sajnálom, hogy egy ilyen szép arcú lánynak rejtegetnie kell magát, és még fáj is neki a sérülése.
* Elgondolkodik azon amit a lány mond neki *
~ Talán igaza van. ~
- A tyúkhoz nem tudok ketrecet adni. Tudod mit én inkább nem adom el az enyém. Jobban jársz, ha a piacon próbálkozol. Egyébként hogyan égett meg a bőröd? baleset volt vagy esetleg valaki rossz szándékból tette veled?
* Érdeklődik Brudo mert sajnálja a lányt, és azt akarja, hogy érezze, törődnek vele. A köpcösnek úgysincs más dolga. *
A hozzászólás írója (Dakon Brudo) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.08.05 20:10:12
- Hát az emberekkel megtörténnek ilyen dolgok. Égés, vágás, egyéb sebhelyek. Sajnálom, hogy egy ilyen szép arcú lánynak rejtegetnie kell magát, és még fáj is neki a sérülése.
* Elgondolkodik azon amit a lány mond neki *
~ Talán igaza van. ~
- A tyúkhoz nem tudok ketrecet adni. Tudod mit én inkább nem adom el az enyém. Jobban jársz, ha a piacon próbálkozol. Egyébként hogyan égett meg a bőröd? baleset volt vagy esetleg valaki rossz szándékból tette veled?
* Érdeklődik Brudo mert sajnálja a lányt, és azt akarja, hogy érezze, törődnek vele. A köpcösnek úgysincs más dolga. *
A hozzászólás írója (Dakon Brudo) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.08.05 20:10:12
1510. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-08-05 13:26:27
Üzenet elküldve: 2020-08-05 13:26:27
Rang: Játékos
IC üzenetek: 200
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 200
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Bármi megtörténhet//
*Caras mosolyogva fogadja a csókot, majd ő maga is kikecmereg a medencéből. Nagyon jólesett neki a fürdés, pláne a társaság, és tudja, hogy ez az este már csak jobb lesz. Az öltözőhöz visszaérve felöltözik, előtte természetesen megtörölközött. Tasa már ott vár rá Rúnával. A bárd magához öleli a nőt, és megcsókolja a kutyust pedig megsimogatja. Kézen fogja a kedvesét és visszatérnek a fogadótérbe. Letesz 15 aranyat, amiért Szobát kapnak egy éjszakára. Miután megkapták a kulcsot felmennek a kibérelt szobába. Egy nagy ágy, egy asztal, egy szék, és egy komód. Ez a tartozékai a hajléknak.*
-Nos akkor ma itt megszállunk.* Szól Xaras és Tasa derekát átölelve megcsókolja őt. Homlokát az ő homlokához támasztja.*
-Nagyon szeretek veled lenni.* szól kedvesen a bárd. Közben ujjai az aranyszínű hajjal játszik, és finoman megsimogatja a lány hátát is.*
*Caras mosolyogva fogadja a csókot, majd ő maga is kikecmereg a medencéből. Nagyon jólesett neki a fürdés, pláne a társaság, és tudja, hogy ez az este már csak jobb lesz. Az öltözőhöz visszaérve felöltözik, előtte természetesen megtörölközött. Tasa már ott vár rá Rúnával. A bárd magához öleli a nőt, és megcsókolja a kutyust pedig megsimogatja. Kézen fogja a kedvesét és visszatérnek a fogadótérbe. Letesz 15 aranyat, amiért Szobát kapnak egy éjszakára.
Miután megkapták a kulcsot felmennek a kibérelt szobába. Egy nagy ágy, egy asztal, egy szék, és egy komód. Ez a tartozékai a hajléknak.*-Nos akkor ma itt megszállunk.* Szól Xaras és Tasa derekát átölelve megcsókolja őt. Homlokát az ő homlokához támasztja.*
-Nagyon szeretek veled lenni.* szól kedvesen a bárd. Közben ujjai az aranyszínű hajjal játszik, és finoman megsimogatja a lány hátát is.*
1509. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-08-05 13:01:54
Üzenet elküldve: 2020-08-05 13:01:54
Rang: Játékos
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Dakon Brudo//
-Az nem kifejezés, hogy csúnya, de veszettül fájt is. *Teszi hozzá, ezzel nem is állít valótlant, mert ami vele történt az nem volt éppen fájdalommentes viszont a tűhöz nem sok köze van.*
-Nem szeretném azzal büntetni a vendégeket, hogy elveszem az étvágyukat, ezért van fenn. *Utal a csuklyára. Közben érkezik az ital is, amit elfogad. ~Úgy néz ki hamarabb meg leszek, mint gondoltam volna. Ha ügyesen takarom magam, talán legközelebb is csak idáig kell eljöjjek. ~ Mert amikor ilyen dolgokra van szüksége, jó lenne, ha egy helyen be tudná szerezni, attól, aki már nem először látja. Tudná hova kell menni és nem csak céltalanul bolyongana a kietlenebb utcákban gyanút keltve a rendfenntartó őrökben. Odasétál a mutatott asztalhoz és leül. Mikor a férfi állattartással összefüggésben a nemesi neveltetése kerül szóba, majdnem visszaköpi a kortyot a pohárba. ~Persze, apám is birkapásztor volt, a sok hülye mindent elhitt neki. ~ Megköszörüli a torkát majd felel.*
-Szép dolog is az állattartás, az állatok mindenesetre hálásak az etetésért. Kifizetődő a ráfordított energia, közben pedig… *Itt akar valami nyájasat is elsütni, de egy pillanatig várat magára a tartalom.*
-… türelmet tanul az ember, és ahogy mondják, a munka nemesít. *Majd ismét belekortyol és végül a tárgyra tér.*
-Harminc aranyat adok a tyúkért ketreccel. *Mert hogyan vinné haza élve, ha nem abban.*
-Az nem kifejezés, hogy csúnya, de veszettül fájt is. *Teszi hozzá, ezzel nem is állít valótlant, mert ami vele történt az nem volt éppen fájdalommentes viszont a tűhöz nem sok köze van.*
-Nem szeretném azzal büntetni a vendégeket, hogy elveszem az étvágyukat, ezért van fenn. *Utal a csuklyára. Közben érkezik az ital is, amit elfogad. ~Úgy néz ki hamarabb meg leszek, mint gondoltam volna. Ha ügyesen takarom magam, talán legközelebb is csak idáig kell eljöjjek. ~ Mert amikor ilyen dolgokra van szüksége, jó lenne, ha egy helyen be tudná szerezni, attól, aki már nem először látja. Tudná hova kell menni és nem csak céltalanul bolyongana a kietlenebb utcákban gyanút keltve a rendfenntartó őrökben. Odasétál a mutatott asztalhoz és leül. Mikor a férfi állattartással összefüggésben a nemesi neveltetése kerül szóba, majdnem visszaköpi a kortyot a pohárba. ~Persze, apám is birkapásztor volt, a sok hülye mindent elhitt neki. ~ Megköszörüli a torkát majd felel.*
-Szép dolog is az állattartás, az állatok mindenesetre hálásak az etetésért. Kifizetődő a ráfordított energia, közben pedig… *Itt akar valami nyájasat is elsütni, de egy pillanatig várat magára a tartalom.*
-… türelmet tanul az ember, és ahogy mondják, a munka nemesít. *Majd ismét belekortyol és végül a tárgyra tér.*
-Harminc aranyat adok a tyúkért ketreccel. *Mert hogyan vinné haza élve, ha nem abban.*
1508. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-08-05 11:54:47
Üzenet elküldve: 2020-08-05 11:54:47
Rang: Játékos
IC üzenetek: 77
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 77
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Bármi megtörténhet//
-Igen, mindent megbeszéltünk.
*Elmosolyodik és nevetve csókot ad a férfinak.*
-Igazán nincs mit.
*Felemelve az egyik kezét, hogy megvizsgálja. Látja, hogy tényleg rendesen kiázott neki is a bőre.*
-Bizony. Hogyha tovább maradunk lehet úszó hártyáim is nőnek a végén.
*Elindul hát, hogy kiszálljon a meleg vízből és a törölközőjét maga köré csavarja. Megvárja a bárdot is, majd egy csókkal elköszön és megindul a női szakasz felé, ahol elfektetve Rúnát is hagyta. Felveszi a cuccait és egy alapos dicséret, simogatás után elhagyja a helységet a kutyával a nyomában.*
-Igen, mindent megbeszéltünk.
*Elmosolyodik és nevetve csókot ad a férfinak.*
-Igazán nincs mit.
*Felemelve az egyik kezét, hogy megvizsgálja. Látja, hogy tényleg rendesen kiázott neki is a bőre.*
-Bizony. Hogyha tovább maradunk lehet úszó hártyáim is nőnek a végén.
*Elindul hát, hogy kiszálljon a meleg vízből és a törölközőjét maga köré csavarja. Megvárja a bárdot is, majd egy csókkal elköszön és megindul a női szakasz felé, ahol elfektetve Rúnát is hagyta. Felveszi a cuccait és egy alapos dicséret, simogatás után elhagyja a helységet a kutyával a nyomában.*
1507. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-08-04 15:19:05
Üzenet elküldve: 2020-08-04 15:19:05
Rang: Játékos
IC üzenetek: 115
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 115
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
// Asztéyriaa //
-Ó szegény! Megégett a bőre. Biztos csúnya helyet hagyott az égés. Az igazat megvallva én foglalkozok állattenyésztéssel van is két tyúkom. Az egyiket eladnám. Ha gondolja mondjon egy árat majd aztán megmondom amire én gondolok. De addig is foglaljon helyet az én asztalomnál. Rendel a hölgynek egy kis Bort ami 11 aranyába kerül.
- Hát igen én már csak ilyen vagyok állatokat tartok . Tudom nem szégyen az ha az ember ilyennel foglalkozik, de az én nemesi neveltetésemmel talán annak számít. Ön mit gondol erről? Amúgy jól értek a fegyverforgatáshoz is, de nem fűlik a fogam a katonáskodáshoz. Talán majd egyszer magam mögött hagyok mindent, és elkalandozok messzi vidékre innét.
-Ó szegény! Megégett a bőre. Biztos csúnya helyet hagyott az égés. Az igazat megvallva én foglalkozok állattenyésztéssel van is két tyúkom. Az egyiket eladnám. Ha gondolja mondjon egy árat majd aztán megmondom amire én gondolok. De addig is foglaljon helyet az én asztalomnál. Rendel a hölgynek egy kis Bort ami 11 aranyába kerül.
- Hát igen én már csak ilyen vagyok állatokat tartok . Tudom nem szégyen az ha az ember ilyennel foglalkozik, de az én nemesi neveltetésemmel talán annak számít. Ön mit gondol erről? Amúgy jól értek a fegyverforgatáshoz is, de nem fűlik a fogam a katonáskodáshoz. Talán majd egyszer magam mögött hagyok mindent, és elkalandozok messzi vidékre innét.
1506. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-08-04 11:28:28
Üzenet elküldve: 2020-08-04 11:28:28
Rang: Játékos
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Dakon Brudo//
*Alacsony termete miatt először nem is esik látótávon belülre a férfi, egyszerűen átnéz felette. Azonban mikor megszólal, arra fordul és lenéz rá. Első körben azt kutatja, ismerik-e már egymást korábbról, mert ha így lenne, rövid úton távozna a csehóból, ám szerencsére ez nem áll fenn, meglátása szerint. ~Dakon. Nem, biztosan nem hallottam még.~ Mióta elhagyta a várost már új szelek fújnak, sok minden megváltozott, ám a kocsmák maradtak a régiek.*
-Üdvözletem, Asztéyriaa vagyok. *A csuklyára bizonyára ki kellett volna találnia valamilyen mesét, ám ennek hiányában, most rögtönöznie kell.*
-Hát tudja… *Igazgatja meg a szélét az említett ruhadarabnak.*
-Fiatalkoromban megégett a bőröm, nem szívesen mutogatom. *Próbál hihető magyarázattal előállni, az igazat mégse mondhatja el ennyi ember előtt.*
-Egy ital jólesne, mondja csak… *Hiszen, ha már így megszólították, miért is ne használja ki az alkalmat.*
-Nem ismer olyat, akitől tyúkot tudnék vásárolni? *Itt szinte minden udvarban akad, a kikötőben minden udvarban csak kacsák meg hínár akad.*
*Alacsony termete miatt először nem is esik látótávon belülre a férfi, egyszerűen átnéz felette. Azonban mikor megszólal, arra fordul és lenéz rá. Első körben azt kutatja, ismerik-e már egymást korábbról, mert ha így lenne, rövid úton távozna a csehóból, ám szerencsére ez nem áll fenn, meglátása szerint. ~Dakon. Nem, biztosan nem hallottam még.~ Mióta elhagyta a várost már új szelek fújnak, sok minden megváltozott, ám a kocsmák maradtak a régiek.*
-Üdvözletem, Asztéyriaa vagyok. *A csuklyára bizonyára ki kellett volna találnia valamilyen mesét, ám ennek hiányában, most rögtönöznie kell.*
-Hát tudja… *Igazgatja meg a szélét az említett ruhadarabnak.*
-Fiatalkoromban megégett a bőröm, nem szívesen mutogatom. *Próbál hihető magyarázattal előállni, az igazat mégse mondhatja el ennyi ember előtt.*
-Egy ital jólesne, mondja csak… *Hiszen, ha már így megszólították, miért is ne használja ki az alkalmat.*
-Nem ismer olyat, akitől tyúkot tudnék vásárolni? *Itt szinte minden udvarban akad, a kikötőben minden udvarban csak kacsák meg hínár akad.*
1505. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-08-04 00:16:02
Üzenet elküldve: 2020-08-04 00:16:02
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 407
OOC üzenetek: 109
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 407
OOC üzenetek: 109
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//A tündércsávó és a kalapos//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Dorának úgy kell visszafognia magát, nehogy okoskodva felvilágosítsa Merchent arról, hogy igazából bárki lehet dalnok – ő rá az élő példa. A volt szeretője, Rodario, vagy a hivatásos(nak tűnő) Cha'yss most jót mosolyognának próbálkozásán, de az avatatlan fülnek minden rím ugyanúgy isteni csoda. A tündér vagy laikus, vagy éppen ügyesen titkolja a ravaszságát, de a lány mindkettőre látott már példát, ezért kíváncsi figyelmét továbbra is a fiúra fordítja, őszinte rajongásba burkolva a dolgot. A tudomány is csak ilyen, idővel minden igazságra fény derül. Csak rajtunk múlik, hogyan közelítjük meg azt.*
- Talán nem tud énekelni? *Kíváncsiskodik.* Esetleg valami hangszeren játszani? Bocsásson meg, hogy erre hivatkozom, de a tündérek népe mindig olyan jól bánik az ujjaival. *Csak úgy elejti ezt a félreérthető megjegyzést. Persze Dora azt is tudja, hogy a tündér ujjacskák tehetségének anatómiai okai vannak, de ebbe nem menne bele. Habár… Tündérbe még nem nagyon volt alkalma belemenni. Boncolási céllal. Erről is csak a róluk írt könyvekből értesült. Elmélkedéséből a túlságosan odaillő szó, a „megnyúzni” zökkenti ki.*
- Megnyúzni? *Bukik ki a száján önkéntelenül. Egy pillanatra eltöpreng, ne adja-e a még butább libát, aki nem ismeri ezt a szófordulatot, de hamar el is hessegeti az ötletet.* Biztos vannak szaftos történetei. Nem akar mesélni?
*A versike végén még tapsot is kap, amire egy kalaplendítés a válasz. Mármint tényleg: felveszi kalapját, és ünnepélyes bájjal meglengeti. Ezután önkéntelenül is nevetésben tör ki. Ha a kis ficsúr tudná, hogy hogyan szokott dolgozni, mivel, és hogy mi alá!*
- Munkával bízna meg, csak úgy idegenben? Honnan tudja látatlanból, hogy én nem egy _kifejezetten_ hűtlen asszony vagyok? *Mosolyog őszinte csalafintasággal, melyben végre egy pillanatra a beszélgetőpartnere is megláthatja az igazi Dorát, aki élvezi a figyelmet, az udvarlást. Bár eleinte voltak fenntartásai, most már pompásan szórakozik.*
//A tündércsávó és a kalapos//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Dorának úgy kell visszafognia magát, nehogy okoskodva felvilágosítsa Merchent arról, hogy igazából bárki lehet dalnok – ő rá az élő példa. A volt szeretője, Rodario, vagy a hivatásos(nak tűnő) Cha'yss most jót mosolyognának próbálkozásán, de az avatatlan fülnek minden rím ugyanúgy isteni csoda. A tündér vagy laikus, vagy éppen ügyesen titkolja a ravaszságát, de a lány mindkettőre látott már példát, ezért kíváncsi figyelmét továbbra is a fiúra fordítja, őszinte rajongásba burkolva a dolgot. A tudomány is csak ilyen, idővel minden igazságra fény derül. Csak rajtunk múlik, hogyan közelítjük meg azt.*
- Talán nem tud énekelni? *Kíváncsiskodik.* Esetleg valami hangszeren játszani? Bocsásson meg, hogy erre hivatkozom, de a tündérek népe mindig olyan jól bánik az ujjaival. *Csak úgy elejti ezt a félreérthető megjegyzést. Persze Dora azt is tudja, hogy a tündér ujjacskák tehetségének anatómiai okai vannak, de ebbe nem menne bele. Habár… Tündérbe még nem nagyon volt alkalma belemenni. Boncolási céllal. Erről is csak a róluk írt könyvekből értesült. Elmélkedéséből a túlságosan odaillő szó, a „megnyúzni” zökkenti ki.*
- Megnyúzni? *Bukik ki a száján önkéntelenül. Egy pillanatra eltöpreng, ne adja-e a még butább libát, aki nem ismeri ezt a szófordulatot, de hamar el is hessegeti az ötletet.* Biztos vannak szaftos történetei. Nem akar mesélni?
*A versike végén még tapsot is kap, amire egy kalaplendítés a válasz. Mármint tényleg: felveszi kalapját, és ünnepélyes bájjal meglengeti. Ezután önkéntelenül is nevetésben tör ki. Ha a kis ficsúr tudná, hogy hogyan szokott dolgozni, mivel, és hogy mi alá!*
- Munkával bízna meg, csak úgy idegenben? Honnan tudja látatlanból, hogy én nem egy _kifejezetten_ hűtlen asszony vagyok? *Mosolyog őszinte csalafintasággal, melyben végre egy pillanatra a beszélgetőpartnere is megláthatja az igazi Dorát, aki élvezi a figyelmet, az udvarlást. Bár eleinte voltak fenntartásai, most már pompásan szórakozik.*
1504. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-08-03 22:19:03
Üzenet elküldve: 2020-08-03 22:19:03
Rang: Játékos
IC üzenetek: 151
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 151
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
// Ötletelés //
* Bólint arra, hogy gyakran nézzen a háta mögé. Furcsa és új ez számára, az pedig felettébb ijesztő, hogy egy aprócska szúnyogcsípésszerű sebtől is képes ezentúl meghalni, ha a madárka ejti rajta a vágást. Azért bízik benne, hogy nem lesz gond, nem mérgesek rájuk annyira a megbízók.
A lány ajánlata mélyen meghajta, annyira mélyen, hogy majdnem meg is fullad, de ő mégiscsak erősebb annál, mintsem hogy egy finom falat elintézze. Nem, nem. Ő fogja elintézni az ételt nem fordítva. *
- Ha elég ügyes leszek lehet téged is - * veti fel, aztán megint elkalandozik mert jön még egy tál. Már így is fáj a pocakja, valahol a harmadik-negyedik kanál óta kezd kicsit tele lenni, de az, hogy ételt hagyjon a tányéron felejtős, ezért neki is esik hatalmas lelkesedéssel .*
- Azs bizstozs - * bólogat tele szájjal. Az előző tanácsot, miszerint, rágja meg jobban nem tudja megfogadni, mert nincs hozzá türelme, hogy lassan lapátolja befelé. Minél előbb be akarja kapni, hogy tényleg a gyomrba legyen. Annyira finom az íz ami a száját uralja, hogy még többet és többet akar belőle. Miután a húz elfogyott, a csontokat is jól megrágja, hogy a porcogókat is be tudja kebelezni. Aztán mikor végez hátradől. *
- Nagyon tele vagyok - * motyog boldogan. *
* Bólint arra, hogy gyakran nézzen a háta mögé. Furcsa és új ez számára, az pedig felettébb ijesztő, hogy egy aprócska szúnyogcsípésszerű sebtől is képes ezentúl meghalni, ha a madárka ejti rajta a vágást. Azért bízik benne, hogy nem lesz gond, nem mérgesek rájuk annyira a megbízók.
A lány ajánlata mélyen meghajta, annyira mélyen, hogy majdnem meg is fullad, de ő mégiscsak erősebb annál, mintsem hogy egy finom falat elintézze. Nem, nem. Ő fogja elintézni az ételt nem fordítva. *
- Ha elég ügyes leszek lehet téged is - * veti fel, aztán megint elkalandozik mert jön még egy tál. Már így is fáj a pocakja, valahol a harmadik-negyedik kanál óta kezd kicsit tele lenni, de az, hogy ételt hagyjon a tányéron felejtős, ezért neki is esik hatalmas lelkesedéssel .*
- Azs bizstozs - * bólogat tele szájjal. Az előző tanácsot, miszerint, rágja meg jobban nem tudja megfogadni, mert nincs hozzá türelme, hogy lassan lapátolja befelé. Minél előbb be akarja kapni, hogy tényleg a gyomrba legyen. Annyira finom az íz ami a száját uralja, hogy még többet és többet akar belőle. Miután a húz elfogyott, a csontokat is jól megrágja, hogy a porcogókat is be tudja kebelezni. Aztán mikor végez hátradől. *
- Nagyon tele vagyok - * motyog boldogan. *
1503. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-08-03 15:45:08
Üzenet elküldve: 2020-08-03 15:45:08
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 162
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 162
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Skarlát és Ében//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*A tűz hajú férfi magabiztos lépteivel megkopogtatja a fogadó faborítású padlójának gyengéd, de annál ismerősebb hangját, miközben egy apró biccentés kíséretében a pulthoz lépdel és elvesz egy étlapot megfizethető ital után kutakodva, hiszen noha az elfnek pénze bőven van, felelőssége még inkább és tudja otthonra sokkal többet ér fizetsége. Hamar fel is mordul orra alatt mély sértettséggel, ahogy meglátja az árakat. *
- Hát ez hihetetlen! 11 arany egy Almabor miatt! *Azonban percekkel később, már ki is kéri az édes italt, és körbe futtatja tekintetét a fogadó falai között a halvány gyertyafényben nézelődve vajon ma mily kaliberű vendég találhat rá. A skarlát hajú rendkívül szereti a meséket, gyakran is teremt rengeteget magában vagy másnak. Finom hölgyeknek és falusi szajháknak is egyaránt, a maguk érdemjegyében. Talán pusztán két személyt tart igazán valamire, őket is a családjából, így hát rajtuk kívül nem szokott a cirógató szavakkal foglalkozni, csak ha megfizetik érte, bár mindenki tudja aki a vörösördög érintése után kiáltozik, hogy nem a finomságáért oly felkapott. Nem tartja magát jó teremtésnek, de szörnynek sem hiszen minden tette pusztán egy mese. Ezekkel a gondolatokkal üldögél a Pegazus zajos pultja előtt és várja mikor nyikordul meg az ajtó érdekeset mesélve a számára, már ha észreveszik kitűnő hajkoronáját a női szoknyát bármelyike is. *
A hozzászólás írója (Dalaf a tűzördög) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.08.03 15:46:27
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*A tűz hajú férfi magabiztos lépteivel megkopogtatja a fogadó faborítású padlójának gyengéd, de annál ismerősebb hangját, miközben egy apró biccentés kíséretében a pulthoz lépdel és elvesz egy étlapot megfizethető ital után kutakodva, hiszen noha az elfnek pénze bőven van, felelőssége még inkább és tudja otthonra sokkal többet ér fizetsége. Hamar fel is mordul orra alatt mély sértettséggel, ahogy meglátja az árakat. *
- Hát ez hihetetlen! 11 arany egy Almabor miatt!
*Azonban percekkel később, már ki is kéri az édes italt, és körbe futtatja tekintetét a fogadó falai között a halvány gyertyafényben nézelődve vajon ma mily kaliberű vendég találhat rá. A skarlát hajú rendkívül szereti a meséket, gyakran is teremt rengeteget magában vagy másnak. Finom hölgyeknek és falusi szajháknak is egyaránt, a maguk érdemjegyében. Talán pusztán két személyt tart igazán valamire, őket is a családjából, így hát rajtuk kívül nem szokott a cirógató szavakkal foglalkozni, csak ha megfizetik érte, bár mindenki tudja aki a vörösördög érintése után kiáltozik, hogy nem a finomságáért oly felkapott. Nem tartja magát jó teremtésnek, de szörnynek sem hiszen minden tette pusztán egy mese. Ezekkel a gondolatokkal üldögél a Pegazus zajos pultja előtt és várja mikor nyikordul meg az ajtó érdekeset mesélve a számára, már ha észreveszik kitűnő hajkoronáját a női szoknyát bármelyike is. *A hozzászólás írója (Dalaf a tűzördög) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.08.03 15:46:27
1502. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-08-03 13:52:22
Üzenet elküldve: 2020-08-03 13:52:22
Rang: Játékos
IC üzenetek: 115
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 115
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
// Asztéyriaa //
* Brudo feláll az asztaltól és odamegy a hölgyhöz. *
- Még nem is láttam magát errefelé. Hogy hívják kegyedet? Az én nevem Dakon Brudo. Remélem nem veszi gorombaságnak, hogy így le támadom önt, csak tudja feltűnt, hogy a csuklyáját nem húzta le. Talán nem érzi magát biztonságban? Én megvédhetem. Nyugodtan húzza le azt a csukját. Esetlég kér valami italt? * Brudo ekkor mintha egy pillanatra észre vett volna valami mozgást a nő csuklyája alatt. *
~ Talán valami állatot rejteget? ~
* Gondolkodik el a pocakos. Ekkor már látja, hogy valami nem stimmel. *
* Brudo feláll az asztaltól és odamegy a hölgyhöz. *
- Még nem is láttam magát errefelé. Hogy hívják kegyedet? Az én nevem Dakon Brudo. Remélem nem veszi gorombaságnak, hogy így le támadom önt, csak tudja feltűnt, hogy a csuklyáját nem húzta le. Talán nem érzi magát biztonságban? Én megvédhetem. Nyugodtan húzza le azt a csukját. Esetlég kér valami italt? * Brudo ekkor mintha egy pillanatra észre vett volna valami mozgást a nő csuklyája alatt. *
~ Talán valami állatot rejteget? ~
* Gondolkodik el a pocakos. Ekkor már látja, hogy valami nem stimmel. *
1501. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-08-03 11:22:58
Üzenet elküldve: 2020-08-03 11:22:58
Rang: Játékos
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Nyílt//
*Már kezdi megint cirógatni az erős napsugár a csuklyáját felülről, mikor végre kiér a sikátorból és megpillantja a Pegazus fogadó címerét. Lendülettel nyit be, cipőinek a sarka elegáns benyomást keltve kopog a padlón egészen a pultig. A csuklya nem kerül le a fejéről, ami viszont rosszalló pillantásokat zsebel be, több irányból is. Szerencsére egyelőre senkiben nem teng túl az alkoholmámor, hogy megszólja érte.*
-Jó napokat! Mennyiért vesztegetnek egy szobát itt? *Mert most már szívesen megszabadulna az izzadtság itta ruháitól, kis mosakodás, magának meg az állatkáknak is. Tudja, hogy van itt fürdő is, de nem merné ilyen forgalmas időben megkockáztatni, hogy besétál fedetlen fejjel.*
-Akkor adjon egy kulcsot. * Le is számol nyomban 17 aranyat a Szoba árát, nehogy félreértés essék.*
-Mosakodó tál ugye van a szobában? *Enged meg még magának egy kérdést, míg odacsúsztatja a fogadós a markába a sokat látott kulcsot.*
-Persze. *Legyint természetesen, ezzel el is veszi és zsebre rakja, majd megfordul, hogy köbe nézzen, egyelőre nincs ötlete, hogyan fogjon hozzá a kereséshez. Nem mehet ki a piaci tömegbe így.*
*Már kezdi megint cirógatni az erős napsugár a csuklyáját felülről, mikor végre kiér a sikátorból és megpillantja a Pegazus fogadó címerét. Lendülettel nyit be, cipőinek a sarka elegáns benyomást keltve kopog a padlón egészen a pultig. A csuklya nem kerül le a fejéről, ami viszont rosszalló pillantásokat zsebel be, több irányból is. Szerencsére egyelőre senkiben nem teng túl az alkoholmámor, hogy megszólja érte.*
-Jó napokat! Mennyiért vesztegetnek egy szobát itt? *Mert most már szívesen megszabadulna az izzadtság itta ruháitól, kis mosakodás, magának meg az állatkáknak is. Tudja, hogy van itt fürdő is, de nem merné ilyen forgalmas időben megkockáztatni, hogy besétál fedetlen fejjel.*
-Akkor adjon egy kulcsot. * Le is számol nyomban 17 aranyat a Szoba árát, nehogy félreértés essék.
*-Mosakodó tál ugye van a szobában? *Enged meg még magának egy kérdést, míg odacsúsztatja a fogadós a markába a sokat látott kulcsot.*
-Persze. *Legyint természetesen, ezzel el is veszi és zsebre rakja, majd megfordul, hogy köbe nézzen, egyelőre nincs ötlete, hogyan fogjon hozzá a kereséshez. Nem mehet ki a piaci tömegbe így.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7417-7436