//Felhívás keringőre//
*Nem tudja magát türtőztetni, és kicsit szerepéből kizökkenve nevet fel, ahogy hallgatja Orthus beszámolóját arról, mi is történt valójában abban a bizonyos romvárosban, és nem is csak ott, hanem egész Artheniorban.*
- Szánalmas. Hogy én mennyiszer tapasztaltam hasonlót. Mi emberek oly gyarlók tudunk lenni. Ha valami nem lehet a miénk, ha valamit nem tudunk megszerezni, mert túl nagy erőfeszítés volna, inkább porig romboljuk, tönkretesszük. Ahelyett, hogy megpróbálnánk erőnkön felül teljesíteni, hogy nekünk jobb legyen, másokat is lehúzunk magunk mellé a mocsokba.
*A fejét csóválja láthatóan dühösen. Ő lentről indult, nagyon mélyről, a gödör aljáról. Nem siránkozott, nem próbálta tönkretenni azokat, akik már elértek a csúcsra, inkább kihasználja őket, hogy ő is előrébb juthasson. Mindig is gyűlölte azokat, akikben nincs elég ambíció és kitartás azért, hogy a saját életüket felemeljék, ezért inkább másokét rombolják le.*
- Viszont vannak azok, akik keresik az erősebb énjüket, hogy jobbá váljanak. Én is ezek közé akarok tartozni.
*Sokat sejtető mondatok ezek, egy darabka az igazi Merlaná-ból, ami amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan bújik vissza a védtelen vándorénekes álarca mögé. A következő pillanatban már ismét kisasszonyként mosolyogva lép be Orthus mögött a fogadóba.*
- Egy csirkesült és egy gyümölcstea nekem megfelel. *dönti el, hogy mit rendelne magának, miután helyet foglalt, és megkapta az engedélyt, hogy válasszon bármit. Ha őt egyszer meghívták, akkor nem fog szerénykedni, tényleg azt választja, amihez épp kedve van.
Ha Orthus is rendel, akkor amíg az ételükre várnak, akár beszélgethetnek is. A férfi meg is jegyzi, hogy szerinte lehetetlen volna megfelelő otthont találnia Merlaná-nak, ő csak kételkedve húzza fel a szemöldökét.*
- Ugyan, ennyire veszélyes volna ez a város, hogy nem találna egy magamfajta hölgy otthont magának, ahol biztonságban lehet? Az a városvezetés hatalmas szégyene volna. Egyébként igen, fontos számomra az önállóság, de egyelőre még nem. Tudja, én azzal is megelégednék, ha munkáért cserébe valaki szállást adna nekem. *Kicsit előrébb hajol, huncut módon alsó ajkaiba harap, elgondolkozik, majd újra szól.* Nos, bármilyen munkát elvállalok, mindenben jó vagyok. Takarítás, cselédség, főzés… vagy… akár teljesen más. *Kíváncsi, hogy erre mit reagál a másik. Úgy dönt, hogy itt a fogadóban, egy asztalnál kettesben most már bátrabban elkezdhet megnyílni, hisz a férfi figyelmét megszerezte, megtartani pedig már könnyebb lesz.*