Külső területek - Füves puszta
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 30 (581. - 597. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása:
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 578-597
597. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2025-11-03 01:50:02
Üzenet elküldve: 2025-11-03 01:50:02
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 313
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 313
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
//A Szürke Légió – II. fejezet//
//Tűz és vas//
*Zopal nem szívleli az alkoholt. Eltompítja az elmét, égeti a torkot, nem oltja a szomjat és az íze se jó. A kötelező köröket issza meg mindig, mikor ajánlják, de részeg nem szokott lenni. A feje tiszta, mégis sötét, kellemetlen reggel fogadja őket.*
~Eső lesz.~
*Ezek a felhők mást nem jelenthetnek. A leégett falu füstjét már rég elvitte a szél. A kürtszóra odakapja a fejét. Felveszi a páncélját, kilép a sátrából és megy megnézni ő is, hogy miről van szó. Grizák kérdésére nem válaszol. Nem lát senkit. Már kezdi elhinni, hogy az a sokat emlegetett, hódító nem is létezik mikor végül csak megjelenik. Ilyen távolságból is furcsállja az általa viselt páncélt. Szívesen megnézné közelebbről is. A korona látványa is sokat sejtet mit gondol magáról az a fiatal hím. Nem is a méretével vált ennek a csürhének a vezetőjévé. Végre megszólal. A hangja egy vezetőé, de a szavai nem. Egyszerű harcosok talán elhiszik, de Zopal nevetségesnek gondolja. Talán csak hülyének nézi őket, de ha nem akkor pont akkora barom, mint gondolta. A warglovasok után fordulva valami büszkeség felfénylik benne, de ez a kántálás kiöli belőle az egészet.*
~Birodalom? Inkább egy ostoba kölyök, aki azt hiszi, hogy, ha ő nyúl a tűzbe az ő kezét nem égeti, majd meg.~
*Mikor útra kelnek akkor elől halad ő is. Komor, szótlanságát addig töri meg, míg Grizákhoz fordul.*
-Milyen fegyverről volt szó?
//Tűz és vas//
*Zopal nem szívleli az alkoholt. Eltompítja az elmét, égeti a torkot, nem oltja a szomjat és az íze se jó. A kötelező köröket issza meg mindig, mikor ajánlják, de részeg nem szokott lenni. A feje tiszta, mégis sötét, kellemetlen reggel fogadja őket.*
~Eső lesz.~
*Ezek a felhők mást nem jelenthetnek. A leégett falu füstjét már rég elvitte a szél. A kürtszóra odakapja a fejét. Felveszi a páncélját, kilép a sátrából és megy megnézni ő is, hogy miről van szó. Grizák kérdésére nem válaszol. Nem lát senkit. Már kezdi elhinni, hogy az a sokat emlegetett, hódító nem is létezik mikor végül csak megjelenik. Ilyen távolságból is furcsállja az általa viselt páncélt. Szívesen megnézné közelebbről is. A korona látványa is sokat sejtet mit gondol magáról az a fiatal hím. Nem is a méretével vált ennek a csürhének a vezetőjévé. Végre megszólal. A hangja egy vezetőé, de a szavai nem. Egyszerű harcosok talán elhiszik, de Zopal nevetségesnek gondolja. Talán csak hülyének nézi őket, de ha nem akkor pont akkora barom, mint gondolta. A warglovasok után fordulva valami büszkeség felfénylik benne, de ez a kántálás kiöli belőle az egészet.*
~Birodalom? Inkább egy ostoba kölyök, aki azt hiszi, hogy, ha ő nyúl a tűzbe az ő kezét nem égeti, majd meg.~
*Mikor útra kelnek akkor elől halad ő is. Komor, szótlanságát addig töri meg, míg Grizákhoz fordul.*
-Milyen fegyverről volt szó?
596. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2025-11-02 18:47:02
Üzenet elküldve: 2025-11-02 18:47:02
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 39
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 39
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//A Szürke Légió – II. fejezet//
//Tűz és vas//
*Az erődbe érkezése óta Goba egyre inkább kezdi magáénak érezni az orkok ügyét. Ha néztek is rá páran furcsán emberszerű külseje miatt, de Gobának hamar feltűnik, hogy az orkok meglehetősen sokfélék. Így ő maga se kelt akkora feltűnést.
Az ivást jól bírja, így az esti tábortüzeknél szerzett néhány jó pontot. Gyomra hozzá van szokva a legalpáribb városi lőrékhez, így az rosszabb ork párlatok se viselik meg túlzottan. A harci gyakorlatozást nap közben kiváltképp érdekesnek találja, főleg akkor, ha csapatmunkáról és fegyveres harcról van szó. Cserébe ő is be tud mutatni pár pusztakezes trükköt, hiszen ökölvívó - és nem az a fajta, akit valamiféle sport szabályai gúzsba kötnek.
A kürtszó egy másnaposabb reggelen éri, egy sátorban, amit egyik új bajtársával oszt meg. Kibotorkál, de mielőtt csatlakoznak a lassú gyülekezéshez, könnyít magán a latrináknál. A tábor sok szempontból rendezettebb hely a Romvárosnál, ezt megint csak becsüli. Végül aztán ő is megy, hogy megtudja, mire föl harsant fel újra a kürt. Ő se alacsony fajta, így végre láthatja azt, aki mindüket vezérli. A páncélzat mindenképpen impozáns, bár fejében a Hódító az óriásoknál is magasabb egy fejjel. De a hangjából tűz árad, ami felpezsdíti Goba vérét is. Ő is együtt kántálja az ork szavakat a többiekkel. De csak nagyjából, bár ezt szerencsére a tömeg hangorkánja jótékonyan elfedi. Igaz, ami igaz: nem beszéli népe nyelvét, és fogalma sincs, mit harsog ő maga is olyan lelkesen e pillanatban. De együtt van a bajtársaival, és csak ez számít. Aztán megindulnak, és Goba - miután gyorsan összeszedte a szinte semmi motyóját - gyorsan felzárkózik az ismerőseihez. Odabiccent Akaaruushnak, akit ő maga is elismer most felettesének. Menet közben pedig a többiektől érdeklődik, tudja-e bárki, hogy most hova is mennek.*
//Tűz és vas//
*Az erődbe érkezése óta Goba egyre inkább kezdi magáénak érezni az orkok ügyét. Ha néztek is rá páran furcsán emberszerű külseje miatt, de Gobának hamar feltűnik, hogy az orkok meglehetősen sokfélék. Így ő maga se kelt akkora feltűnést.
Az ivást jól bírja, így az esti tábortüzeknél szerzett néhány jó pontot. Gyomra hozzá van szokva a legalpáribb városi lőrékhez, így az rosszabb ork párlatok se viselik meg túlzottan. A harci gyakorlatozást nap közben kiváltképp érdekesnek találja, főleg akkor, ha csapatmunkáról és fegyveres harcról van szó. Cserébe ő is be tud mutatni pár pusztakezes trükköt, hiszen ökölvívó - és nem az a fajta, akit valamiféle sport szabályai gúzsba kötnek.
A kürtszó egy másnaposabb reggelen éri, egy sátorban, amit egyik új bajtársával oszt meg. Kibotorkál, de mielőtt csatlakoznak a lassú gyülekezéshez, könnyít magán a latrináknál. A tábor sok szempontból rendezettebb hely a Romvárosnál, ezt megint csak becsüli. Végül aztán ő is megy, hogy megtudja, mire föl harsant fel újra a kürt. Ő se alacsony fajta, így végre láthatja azt, aki mindüket vezérli. A páncélzat mindenképpen impozáns, bár fejében a Hódító az óriásoknál is magasabb egy fejjel. De a hangjából tűz árad, ami felpezsdíti Goba vérét is. Ő is együtt kántálja az ork szavakat a többiekkel. De csak nagyjából, bár ezt szerencsére a tömeg hangorkánja jótékonyan elfedi. Igaz, ami igaz: nem beszéli népe nyelvét, és fogalma sincs, mit harsog ő maga is olyan lelkesen e pillanatban. De együtt van a bajtársaival, és csak ez számít. Aztán megindulnak, és Goba - miután gyorsan összeszedte a szinte semmi motyóját - gyorsan felzárkózik az ismerőseihez. Odabiccent Akaaruushnak, akit ő maga is elismer most felettesének. Menet közben pedig a többiektől érdeklődik, tudja-e bárki, hogy most hova is mennek.*
595. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2025-11-01 07:54:16
Üzenet elküldve: 2025-11-01 07:54:16
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 68
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 68
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//A Szürke Légió – II. fejezet//
//Tűz és vas//
*Az indulásig eltelt idő eseménytelenül telt. Akaaruush a kompánia tagjaival ismerkedett. A közös pusztítás jól összehozta őket. Mások megmaradnának a kocsmázásnál, de ők más módon kovácsolódtak össze. Egy olyan módon, ami sokkal ork hűbb.
Fegyverei élesek a folyamatos élezéstől. Most éppen tisztítja a pengéket. Kardjával már végzett is. Kezében a bárdja van, amelyet gondosan tisztogat. Az élet közben zajlik az erődben, akárcsak a kompániában. Gyakorlatozások, edzések. Mindenki készülődik.
A mai nap felhőkkel borított. Mondana, hogy itt ilyet még nem látott, de nem túl rég óta lakója a pusztának, szóval sokat nem tud mondani az itteni időjárásról. A kürtszóra felkapja a fejét. Tudja, hogy ez mit jelent. Nem ő az egyetlen. A többi ork hasonlóan cselekszik. Összegyűlnek a vezér, Anghrul előtt. Akaaruush magassága lehetővé teszi, hogy lássa a Hódítót. Hogy impozáns lenne azt nem mondaná, de biztos benne, hogy ügyes harcos és valószínűleg remek stratéga. Szíve hevesen ver a vezér láttán. A beszéd végére a hadsereg menetelése elkezdődik. Akaaruush nem ismeri a hadsereg vezetés, még ha csak egy kis létszámú csapatról is beszélünk, fortélyait, de a többiek nagyon jól tudják, hogy mit kell csinálni. Akaaruus, és valószínű a többiek is, az előttük álló példát követik. Menetoszlopba fejlődnek. Ő van elől, mint a klán vezére. Ha Zopal és Goba is velük tart, akkor őket is az első sorokban tartja. Zopalt inkább, hogy rajta tarthassa a szemét. Grizák is ugyanitt elől foglal helyet, mint az aki bejuttatta őket az erődbe.*
//Tűz és vas//
*Az indulásig eltelt idő eseménytelenül telt. Akaaruush a kompánia tagjaival ismerkedett. A közös pusztítás jól összehozta őket. Mások megmaradnának a kocsmázásnál, de ők más módon kovácsolódtak össze. Egy olyan módon, ami sokkal ork hűbb.
Fegyverei élesek a folyamatos élezéstől. Most éppen tisztítja a pengéket. Kardjával már végzett is. Kezében a bárdja van, amelyet gondosan tisztogat. Az élet közben zajlik az erődben, akárcsak a kompániában. Gyakorlatozások, edzések. Mindenki készülődik.
A mai nap felhőkkel borított. Mondana, hogy itt ilyet még nem látott, de nem túl rég óta lakója a pusztának, szóval sokat nem tud mondani az itteni időjárásról. A kürtszóra felkapja a fejét. Tudja, hogy ez mit jelent. Nem ő az egyetlen. A többi ork hasonlóan cselekszik. Összegyűlnek a vezér, Anghrul előtt. Akaaruush magassága lehetővé teszi, hogy lássa a Hódítót. Hogy impozáns lenne azt nem mondaná, de biztos benne, hogy ügyes harcos és valószínűleg remek stratéga. Szíve hevesen ver a vezér láttán. A beszéd végére a hadsereg menetelése elkezdődik. Akaaruush nem ismeri a hadsereg vezetés, még ha csak egy kis létszámú csapatról is beszélünk, fortélyait, de a többiek nagyon jól tudják, hogy mit kell csinálni. Akaaruus, és valószínű a többiek is, az előttük álló példát követik. Menetoszlopba fejlődnek. Ő van elől, mint a klán vezére. Ha Zopal és Goba is velük tart, akkor őket is az első sorokban tartja. Zopalt inkább, hogy rajta tarthassa a szemét. Grizák is ugyanitt elől foglal helyet, mint az aki bejuttatta őket az erődbe.*
594. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2025-11-01 01:27:51
Üzenet elküldve: 2025-11-01 01:27:51
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 571
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 571
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Szelíd
//A Szürke Légió – II. fejezet//
//Tűz és vas//
*A másnap reggel hajnala sötét, mintha a nap nem is óhajtana felkelni. A feltámadó szelek vaskos, sötét felhőket hoznak magukkal a vidékre, de ezek a baljós fellegek esővel nem öntöznek.
Rekedt kürtszó hallatszik, s a táborban mindenki tudja széltében és hosszában; eljött az idő. Ezúttal nem morog senki. Oly természetességgel készülődnek és gyűlnek az erőd köré, mintha százszor próbálták volna el.
Grizák hamar a Gobával kiegészült Akaaruush és Zopal mellé lép. Ott van köreikben az egész csapat. Az orkok a közhiedelemmel ellentétben kitűnően tudnak együttműködni, ha sikerül valakinek elnyernie bizalmukat és tiszteletüket. Így van ez a Vihar Agyar klánnal is, minek zászlaja alá előszeretettel álltak be a faluégetés elkövetői. Tapasztalt, ám klán nélküli orkok, kik nagyon úgy fest, elfogadták vezetőjüknek Akaaruusht.*
-Mit láttok?! Látjátok a Hódítót?! *Dohogja Grizák, ki termete okán jóval kevesebbet láthat. Merthogy nézhetnek, ameddig a szem ellát; Hosszú lándzsák, tarka lobogók százai, ezrek és ezrek veszik körbe most őket. Akad itt mindenféle és fajta orkszerzet.
Ismét kürtszó hasít a levegőbe, az erődítmény girbegurba erkélyén pedig egy alak jelenik meg, talpig fekete, tüskés páncélban áll előttük az, ki összeverbuválta a klánokat. E páncél roppant vaskosnak tűnik, már első ránézésre is. Fején dísztelen acélkorona pihen. Ábrázata alapján nem járhat még élete derekán sem, s noha termetes ork, akadnak nála nagyobbak vagy szélesebbek is seregében.*
-Egy új birodalom első órája ez! *Hangja öblös, mélyen zengő. A trió megfigyelheti, hogy Angrhul, a Hódító egyik agyara törött.*
-Egy Ork Birodalomé. S ha megleltük a fegyvert, úgy azok is csatlakoznak majd hozzánk, kik most nem osztoznak ügyünkön. De Ti! *Végigmutat a seregen.*
-Így is elegen vagytok hozzá, hogy térdre kényszerítsétek az emberek világát. Hogy vérrel mossátok le a múlt mocskát! Előre! *Öklét a magasba emeli, a sereg pedig skandálni kezd.*
-Kha'tmuda! Kha'tmuda! *Ezt mindnyájuk érti. "Halál az emberekre".
Jobbjukon vad csaholás veszi kezdetét. Warg lovasok hagyják el a tábort a kapun keresztül, jó eséllyel felderíteni mennek előre. Eközben az orkok, elöljáróik hathatós, néhol igencsak határozott iránymutatásai mellett menetoszlopokba fejlődnek.
Hogy Goba, Zopal és Akaaruush, na meg persze a Vihar Agyar klán beáll-e a lobogókkal tűzdelt menetoszlopba, az rajtuk áll.*
//Tűz és vas//
*A másnap reggel hajnala sötét, mintha a nap nem is óhajtana felkelni. A feltámadó szelek vaskos, sötét felhőket hoznak magukkal a vidékre, de ezek a baljós fellegek esővel nem öntöznek.
Rekedt kürtszó hallatszik, s a táborban mindenki tudja széltében és hosszában; eljött az idő. Ezúttal nem morog senki. Oly természetességgel készülődnek és gyűlnek az erőd köré, mintha százszor próbálták volna el.
Grizák hamar a Gobával kiegészült Akaaruush és Zopal mellé lép. Ott van köreikben az egész csapat. Az orkok a közhiedelemmel ellentétben kitűnően tudnak együttműködni, ha sikerül valakinek elnyernie bizalmukat és tiszteletüket. Így van ez a Vihar Agyar klánnal is, minek zászlaja alá előszeretettel álltak be a faluégetés elkövetői. Tapasztalt, ám klán nélküli orkok, kik nagyon úgy fest, elfogadták vezetőjüknek Akaaruusht.*
-Mit láttok?! Látjátok a Hódítót?! *Dohogja Grizák, ki termete okán jóval kevesebbet láthat. Merthogy nézhetnek, ameddig a szem ellát; Hosszú lándzsák, tarka lobogók százai, ezrek és ezrek veszik körbe most őket. Akad itt mindenféle és fajta orkszerzet.
Ismét kürtszó hasít a levegőbe, az erődítmény girbegurba erkélyén pedig egy alak jelenik meg, talpig fekete, tüskés páncélban áll előttük az, ki összeverbuválta a klánokat. E páncél roppant vaskosnak tűnik, már első ránézésre is. Fején dísztelen acélkorona pihen. Ábrázata alapján nem járhat még élete derekán sem, s noha termetes ork, akadnak nála nagyobbak vagy szélesebbek is seregében.*
-Egy új birodalom első órája ez! *Hangja öblös, mélyen zengő. A trió megfigyelheti, hogy Angrhul, a Hódító egyik agyara törött.*
-Egy Ork Birodalomé. S ha megleltük a fegyvert, úgy azok is csatlakoznak majd hozzánk, kik most nem osztoznak ügyünkön. De Ti! *Végigmutat a seregen.*
-Így is elegen vagytok hozzá, hogy térdre kényszerítsétek az emberek világát. Hogy vérrel mossátok le a múlt mocskát! Előre! *Öklét a magasba emeli, a sereg pedig skandálni kezd.*
-Kha'tmuda! Kha'tmuda! *Ezt mindnyájuk érti. "Halál az emberekre".
Jobbjukon vad csaholás veszi kezdetét. Warg lovasok hagyják el a tábort a kapun keresztül, jó eséllyel felderíteni mennek előre. Eközben az orkok, elöljáróik hathatós, néhol igencsak határozott iránymutatásai mellett menetoszlopokba fejlődnek.
Hogy Goba, Zopal és Akaaruush, na meg persze a Vihar Agyar klán beáll-e a lobogókkal tűzdelt menetoszlopba, az rajtuk áll.*
593. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2025-10-29 19:15:42
Üzenet elküldve: 2025-10-29 19:15:42
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 39
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 39
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Új otthon//
- Ja, hát nem'tom, hova lett a fickó, lehet, hogy csak lemaradt.
*feleli, továbbra is lihegve. Mi tagadás, elég komoly tempót diktált. Újszerű élmény a számára, hogy kint van a puszta közepén, teljesen idegen helyen. Életbeválgóan fontos volt neki, hogy még napfénynél megtalálja és elérje az ork tábort, és hogy Akaaruush segítsen neki bejutni.
Ez teljesült, de sajog a lába veszettül. Bakancsa van, igaz. Koptatta is rendesen, abban sincsen hiba. De városban, utcaköveken. Edződnie kell még a szabad világhoz.*
- Naná, menjünk.
*feleli, bár nem fűz hozzá túl sok reményt, hogy odabenn mi várja majd.
Ehhez képest nagyon meglepődik. A rendezett sátortábor, a hasznos ténykedés, a tábortüzek, az egész valahogy felvillanyozza. Szedett-vetett csürhére számított. Mi a fene, annyi rossz sztereotípiát hallott az orkokról a városban, hogy ennyire nehezére esik szervezettséget feltételezni róluk? Ez itt sokkal több, mint amit a véréről valaha feltételezett. Valójában még annál is több, mint amit Artheniorban megszokott (igaz, ott ő mindig a nyomor és bűn területén mozgott: Sárvárosban, Romvárosban).
Nehéz nem meglátni emberi vonásain a csodálkozást, és amolyan megkönnyebbüléshez hasonlatos örömöt.
Akaarush végül odavezeti őt saját társaihoz, ő meg sután áll és hallgatja a bemutatást.*
~De jól forgatja a szót.~
*állapítja meg újra. Aztán kicsit esetlenül biccent.*
- Üdv, fickók!
*nem szokása szívélyesnek lenni, de most próbál az lenni.*
- Jut itt nekem is egy falat, meg egy kupica szesz?
*kérdi, és ha engedik odaül a társaságba. Egyelőre bizalmatlan és nem szólal meg, csak hallgatja a történeteket. Mi tagadás: őra is ráragad a többiek jó kedve. A nap során először érzi úgy, hogy kissé megnyugodhat a döntése miatt. Talán tényleg egy közösségre lelt itt.*
- Ja, hát nem'tom, hova lett a fickó, lehet, hogy csak lemaradt.
*feleli, továbbra is lihegve. Mi tagadás, elég komoly tempót diktált. Újszerű élmény a számára, hogy kint van a puszta közepén, teljesen idegen helyen. Életbeválgóan fontos volt neki, hogy még napfénynél megtalálja és elérje az ork tábort, és hogy Akaaruush segítsen neki bejutni.
Ez teljesült, de sajog a lába veszettül. Bakancsa van, igaz. Koptatta is rendesen, abban sincsen hiba. De városban, utcaköveken. Edződnie kell még a szabad világhoz.*
- Naná, menjünk.
*feleli, bár nem fűz hozzá túl sok reményt, hogy odabenn mi várja majd.
Ehhez képest nagyon meglepődik. A rendezett sátortábor, a hasznos ténykedés, a tábortüzek, az egész valahogy felvillanyozza. Szedett-vetett csürhére számított. Mi a fene, annyi rossz sztereotípiát hallott az orkokról a városban, hogy ennyire nehezére esik szervezettséget feltételezni róluk? Ez itt sokkal több, mint amit a véréről valaha feltételezett. Valójában még annál is több, mint amit Artheniorban megszokott (igaz, ott ő mindig a nyomor és bűn területén mozgott: Sárvárosban, Romvárosban).
Nehéz nem meglátni emberi vonásain a csodálkozást, és amolyan megkönnyebbüléshez hasonlatos örömöt.
Akaarush végül odavezeti őt saját társaihoz, ő meg sután áll és hallgatja a bemutatást.*
~De jól forgatja a szót.~
*állapítja meg újra. Aztán kicsit esetlenül biccent.*
- Üdv, fickók!
*nem szokása szívélyesnek lenni, de most próbál az lenni.*
- Jut itt nekem is egy falat, meg egy kupica szesz?
*kérdi, és ha engedik odaül a társaságba. Egyelőre bizalmatlan és nem szólal meg, csak hallgatja a történeteket. Mi tagadás: őra is ráragad a többiek jó kedve. A nap során először érzi úgy, hogy kissé megnyugodhat a döntése miatt. Talán tényleg egy közösségre lelt itt.*
592. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2025-10-21 13:14:25
Üzenet elküldve: 2025-10-21 13:14:25
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 68
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 68
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Új otthon//
*Gyors tempót diktált. Előbb is indult, szóval az csak természetes, hogy hamarabb is érkezik meg. Türelmesen leül a földre és várakozik. Aztán kelhet fel mert megérkeztek a társai. Sandán néz a férfi irányába. Azért mert csak egyedül jött.
~Még valaki megfutamodott.~
Csak azért tud nyugodt maradni, mert tudja, hogy egy orknak nem fognak hinni. Azok után meg amit csináltak meg biztos, hogy nem fognak hinni egy orknak.*
-Látom egyedül vagy.
*Mondja morogva.*
-Nem ő az első.
*Utal az eredeti társaira. Persze Goba róluk nem tudhat.*
-Akkor készen állsz, hogy meglásd belülről is az erődöt?
*A kérdés költői. Azzal hogy vele tartott a férfi már választott. Feláll a földről, leporolja magát. Nem a főkapun mennek be, helyette egy mellékbejárathoz vezeti Gobát, ahhoz ahol még Grizák vezette be őket. Kopog az ajtón, majd a nevét mondja. Az ajtó kinyílik és egy nagy, kövér ork áll előttük. Pont az aki beengedte őket, mikor elsőnek jártak itt.
Bevezeti Gobát az erődbe. Számára már egy ismerős látvány, de Gobának ez az első. Tömérdek sátor áll egymás mellett, vagy éppen fedett utcákat alkotva kisebb távolságokra. Különböző klánok zászlóit láthatja. Meg szorgos orkokat. Olyanokat akik gyakorlatoznak, akik más, fiatalabb orkokat képeznek ki, akik fegyvereket éleznek. Vannak akik csoportokba gyűlnek és együtt isznak. A napszakból adódva még vacsorázó alakokat is megpillanthatnak. Ez számára is új.
Egy tágas sátor elé vezeti Gobát. A sátor előtt, két kifeszített rúdon, a sátor felől kifeszített vászon alatt kompániája vacsorázik. Hangos nevetések és meséket hallhat Goba. Meg jó erős alkohol szagot.*
-Az ork pálinka igen erős.
*Mondja mosolyogva a férfinak. Közelebb érve bemutatja Gobát a többieknek.*
-Testvéreim, ő itt Goba. Egy újabb harcos, aki a mi ügyünk mellé áll. Egy elveszett testvér, aki megtalálta elveszett örökségét és harcolni fog azért, hogy visszaszerezze.
*Mondja magasztosan, majd hagyja, hogy a többiek bemutatkozzanak. Grufa és Fohrk, a két íjásztestvér.
Boruddan, a Sebhelyes, Morukk, akinek az oldalán egy szigony látható.
Kicsi Worg, Bíborvér Hrolkan, Sahar, Duulh, Graul, akik hárman a Keleti Síkságokból érkeztek.
Kitaszított Hurh, aki egy jókora kalapáccsal az övén lógva üdvözli Gobát.
Mraug, a Néma, és Félkezű Gordan, akin látható, hogy már jó pár évtizedet megélt.*
*Gyors tempót diktált. Előbb is indult, szóval az csak természetes, hogy hamarabb is érkezik meg. Türelmesen leül a földre és várakozik. Aztán kelhet fel mert megérkeztek a társai. Sandán néz a férfi irányába. Azért mert csak egyedül jött.
~Még valaki megfutamodott.~
Csak azért tud nyugodt maradni, mert tudja, hogy egy orknak nem fognak hinni. Azok után meg amit csináltak meg biztos, hogy nem fognak hinni egy orknak.*
-Látom egyedül vagy.
*Mondja morogva.*
-Nem ő az első.
*Utal az eredeti társaira. Persze Goba róluk nem tudhat.*
-Akkor készen állsz, hogy meglásd belülről is az erődöt?
*A kérdés költői. Azzal hogy vele tartott a férfi már választott. Feláll a földről, leporolja magát. Nem a főkapun mennek be, helyette egy mellékbejárathoz vezeti Gobát, ahhoz ahol még Grizák vezette be őket. Kopog az ajtón, majd a nevét mondja. Az ajtó kinyílik és egy nagy, kövér ork áll előttük. Pont az aki beengedte őket, mikor elsőnek jártak itt.
Bevezeti Gobát az erődbe. Számára már egy ismerős látvány, de Gobának ez az első. Tömérdek sátor áll egymás mellett, vagy éppen fedett utcákat alkotva kisebb távolságokra. Különböző klánok zászlóit láthatja. Meg szorgos orkokat. Olyanokat akik gyakorlatoznak, akik más, fiatalabb orkokat képeznek ki, akik fegyvereket éleznek. Vannak akik csoportokba gyűlnek és együtt isznak. A napszakból adódva még vacsorázó alakokat is megpillanthatnak. Ez számára is új.
Egy tágas sátor elé vezeti Gobát. A sátor előtt, két kifeszített rúdon, a sátor felől kifeszített vászon alatt kompániája vacsorázik. Hangos nevetések és meséket hallhat Goba. Meg jó erős alkohol szagot.*
-Az ork pálinka igen erős.
*Mondja mosolyogva a férfinak. Közelebb érve bemutatja Gobát a többieknek.*
-Testvéreim, ő itt Goba. Egy újabb harcos, aki a mi ügyünk mellé áll. Egy elveszett testvér, aki megtalálta elveszett örökségét és harcolni fog azért, hogy visszaszerezze.
*Mondja magasztosan, majd hagyja, hogy a többiek bemutatkozzanak. Grufa és Fohrk, a két íjásztestvér.
Boruddan, a Sebhelyes, Morukk, akinek az oldalán egy szigony látható.
Kicsi Worg, Bíborvér Hrolkan, Sahar, Duulh, Graul, akik hárman a Keleti Síkságokból érkeztek.
Kitaszított Hurh, aki egy jókora kalapáccsal az övén lógva üdvözli Gobát.
Mraug, a Néma, és Félkezű Gordan, akin látható, hogy már jó pár évtizedet megélt.*
591. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2025-10-20 21:53:00
Üzenet elküldve: 2025-10-20 21:53:00
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 39
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 39
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
*A visszaút végére már végre utoléri Akaaruush Twarshagwit. Az ork láthatja enyhén bicegő járásán és hallhatja a lihegésén, hogy nagyjából ereje vége felé járhat. Korán reggel még Artheniorban volt, onnan indult. Sokat bóklászva végül megtalálta a hordát, és a nyomukba szegődött. Aztán elment a kikötőbe Akaaruush-sal és Dagurzakh-kal. Aztán visszatért ide. Sok ez egy városi orknak.*
- Na... végre...
*hörgi fáradtan, ahogy közelednek az ork táborba. Felzárkózik Akaaruush mellé, nehogy emberi külseje miatt felkoncolják az őrszemek.*
- Na... végre...
*hörgi fáradtan, ahogy közelednek az ork táborba. Felzárkózik Akaaruush mellé, nehogy emberi külseje miatt felkoncolják az őrszemek.*
590. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2025-10-18 08:11:51
Üzenet elküldve: 2025-10-18 08:11:51
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 68
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 68
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
*Elsőnek apró fűszálakat tapos, majd egyre nagyobbakat és vastagabbakat. Végül már az eltaposás nem is olyan könnyű, inkább mintha úszna, vagy vízben sétálna. Alig kell egy óra és már ki sem lát a fűből. De ez nem zavarja. Ösztönei vezetik vissza. Szíve mutatja neki az utat.
~Vagy a Vádló?~
Emlékszik, hogy mágiával mutatott nekik történeteket. Miért is ne tudna ide is mágiát használni. Lehet ha egy ork egyszer már járt az erődbe, akkor mindig tudni fogja az utat? Vagy nem is magához a helyszínhez, hanem a fajtársaihoz van kötve. Ezek a gondolatok cikáznak benne, míg egy újabb órának tűnő gyaloglás után végül megérkezik arra a tisztásra, amely az erődnek ad otthont.*
~Vagy a Vádló?~
Emlékszik, hogy mágiával mutatott nekik történeteket. Miért is ne tudna ide is mágiát használni. Lehet ha egy ork egyszer már járt az erődbe, akkor mindig tudni fogja az utat? Vagy nem is magához a helyszínhez, hanem a fajtársaihoz van kötve. Ezek a gondolatok cikáznak benne, míg egy újabb órának tűnő gyaloglás után végül megérkezik arra a tisztásra, amely az erődnek ad otthont.*
589. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2025-10-15 16:43:30
Üzenet elküldve: 2025-10-15 16:43:30
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Vér és hamu útján//
Megtorpannak hát, és Hagrar elmondja mit is gondol, hogyan is gondolja. Buga érti, és igazat is ad a hímnek. Valóban nem jó ötlet most a városba menni, főleg, hogy vélhetően Bonternos, a sötételf éppen csak elvitte a hírt, hogy orkok hordája fenyeget. Teljesen logikus a város vezetésétől, ha megelőzésképpen minden orkra rácsapnak, aki csak Arthenior felé közelít, legyen az bármilyen jó szándék is.
Tehát most irány Erdőmélye. Ezzel végül a másik kettő is egyetért. Buga biccent rá.
Közben persze figyel a közjátékokra is. Zzul bánatát, mert ő annak látja, nem fáradtságnak, simán megmagyarázza magának az Akaaruush miatti csalódásnak. Buga sem érti azt, hogy miért váltott ennyire vérengző módba a hím. Olyan simán belement abba, hogy eljátsszák, egy klán egy vér, és így álljanak a Vádló elé, aztán meg tulajdonképpen meg sem kérdezte őket mi a véleményük az egészről. Óhatatlan volt a szakítás, és mostanra már biztos, hogy Akaaruush visszatért a hordához, talán egyenesen a Vádlóhoz, és elmondta azt, hogy ők ketten kiváltak a csoportból.
~Mi őt tartjuk árulónak, ő pedig minket.~ Ez a gondolat furakodik bele elméjébe, és kicsit ezen el is mélázik. Aztán már csak azon kapja magát, hogy a többiek újra nekilendülnek, és a kis csapat megindul, most már Erdőmélye irányába.
Buga most a fiatal nőstényre gondol, aki elszakadt tőlük, talán éppen Hagrar megbízásából előre ment. Ki tudja? Hiszen Hagrar még mindig nem beszél meg velük minden tervet. De majd erre is sor kerül, ha már jobban bíznak egymásban. Zaghuma csak egy következő lépés, lesznek még többen is, akik csatlakozni fognak a klánhoz. Remélhetően.
Megtorpannak hát, és Hagrar elmondja mit is gondol, hogyan is gondolja. Buga érti, és igazat is ad a hímnek. Valóban nem jó ötlet most a városba menni, főleg, hogy vélhetően Bonternos, a sötételf éppen csak elvitte a hírt, hogy orkok hordája fenyeget. Teljesen logikus a város vezetésétől, ha megelőzésképpen minden orkra rácsapnak, aki csak Arthenior felé közelít, legyen az bármilyen jó szándék is.
Tehát most irány Erdőmélye. Ezzel végül a másik kettő is egyetért. Buga biccent rá.
Közben persze figyel a közjátékokra is. Zzul bánatát, mert ő annak látja, nem fáradtságnak, simán megmagyarázza magának az Akaaruush miatti csalódásnak. Buga sem érti azt, hogy miért váltott ennyire vérengző módba a hím. Olyan simán belement abba, hogy eljátsszák, egy klán egy vér, és így álljanak a Vádló elé, aztán meg tulajdonképpen meg sem kérdezte őket mi a véleményük az egészről. Óhatatlan volt a szakítás, és mostanra már biztos, hogy Akaaruush visszatért a hordához, talán egyenesen a Vádlóhoz, és elmondta azt, hogy ők ketten kiváltak a csoportból.
~Mi őt tartjuk árulónak, ő pedig minket.~ Ez a gondolat furakodik bele elméjébe, és kicsit ezen el is mélázik. Aztán már csak azon kapja magát, hogy a többiek újra nekilendülnek, és a kis csapat megindul, most már Erdőmélye irányába.
Buga most a fiatal nőstényre gondol, aki elszakadt tőlük, talán éppen Hagrar megbízásából előre ment. Ki tudja? Hiszen Hagrar még mindig nem beszél meg velük minden tervet. De majd erre is sor kerül, ha már jobban bíznak egymásban. Zaghuma csak egy következő lépés, lesznek még többen is, akik csatlakozni fognak a klánhoz. Remélhetően.
588. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2025-10-15 09:03:18
Üzenet elküldve: 2025-10-15 09:03:18
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//A Szürke Légió nyomában//
//Zárás//
*A kedélyek lenyugodtak, semmi ok nincs, hogy fegyverét készenlétben tartsa. Nagyot sóhajt megkönnyebbülése jeléül. Kár lett volna Snushért, még ha ilyen nagy képe is van.
~Legalább könnyen eltaláltam volna.~
Viccelődik magában Dagurzakh.
Akaaruush kérdésére egyáltalán nem válaszol. Helyette a saját kis ügyeit intézi. Kérdésére amúgy is egyértelmű a válasz, habár ha jól emlékszik konkrétan nem hangzott el. De kehet igen, csak nem figyelt. Nem ez lenne az első ilyen alkalom. Ha nyíllal az idegen áll készenlétben, akkor a legkevésbé az érdekli, hogy ki mit mond, kivéve ha nem a másik könyörög. Akaaruush hamar eltűnik a fűben.
~Már megint a Kikötőbe? Vajon mi van ott?~
Most érkezett onnan, mégis mehet oda vissza. Nagyon örül neki, "örömében" még fújtat is egy hangosat, mintha ezzel megváltoztathatná a férfi célját. Akaaruush nem is hallhatja a fújtatását, mert már nincs is jelen, szóval ez csak úgy magának csinálja. Végül ő is elindul, nem sokkal Goba után. Habár legszívesebben maradna, de nem tudja, hogy valóban beengednék őket az erődbe, szóval inkább Akaaruushhal tart. Beveti újra magát az ork méretű fűbe és csak reméli, hogy ki is jut onnan.*
//Zárás//
*A kedélyek lenyugodtak, semmi ok nincs, hogy fegyverét készenlétben tartsa. Nagyot sóhajt megkönnyebbülése jeléül. Kár lett volna Snushért, még ha ilyen nagy képe is van.
~Legalább könnyen eltaláltam volna.~
Viccelődik magában Dagurzakh.
Akaaruush kérdésére egyáltalán nem válaszol. Helyette a saját kis ügyeit intézi. Kérdésére amúgy is egyértelmű a válasz, habár ha jól emlékszik konkrétan nem hangzott el. De kehet igen, csak nem figyelt. Nem ez lenne az első ilyen alkalom. Ha nyíllal az idegen áll készenlétben, akkor a legkevésbé az érdekli, hogy ki mit mond, kivéve ha nem a másik könyörög. Akaaruush hamar eltűnik a fűben.
~Már megint a Kikötőbe? Vajon mi van ott?~
Most érkezett onnan, mégis mehet oda vissza. Nagyon örül neki, "örömében" még fújtat is egy hangosat, mintha ezzel megváltoztathatná a férfi célját. Akaaruush nem is hallhatja a fújtatását, mert már nincs is jelen, szóval ez csak úgy magának csinálja. Végül ő is elindul, nem sokkal Goba után. Habár legszívesebben maradna, de nem tudja, hogy valóban beengednék őket az erődbe, szóval inkább Akaaruushhal tart. Beveti újra magát az ork méretű fűbe és csak reméli, hogy ki is jut onnan.*
587. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2025-10-14 18:58:48
Üzenet elküldve: 2025-10-14 18:58:48
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 39
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 39
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//A Szürke Légió nyomában//
//Zárás//
*Goba bólint, bár nincs ínyére, hogy felelősséget vállal Snush-ért. Nem gondolja róla, hogy elárulná őket mondjuk pénzért. De azt nem tudja, mennyi kínzást állna ki azért, hogy olyan orkokat védjen meg, akikkel szemben ennyire ellenséges és bizalmatlan volt. Ahogy azt sem, hogy mi lenne, ha mondjuk neki szimpatikusabb orkok csapatával találkozna - már ha van ilyen csapat. Abból, amit megtudott róla, úgy tűnt, mintha egész klánja egyetlen túlélője lenne.
Szóval nagyon reméli, hogy ez a rá nagyon nem jellemző nagyvonalúság nem fog visszaütni a fejére.
Mindezek után váratlanul éri, hogy Akaaruush úgy dönt, máris indul a Kikötőbe. Goba az egész napot azzal töltötte, hogy itt bóklászott a karavánúton a szántóföldek mellett meg a pusztában. Városi nép ő, és bár ott is sokat koptatta a lábát utcaköveken, az azért teljesen más. Ott mindig megérkezik valahova az ember (vagy ork), ahol le lehet ülni, lehet inni valamit, ahol nem tűz ránk a nap és nem zümmögnek körülöttünk mindenféle bogarak. Szóval na, elég volt neki a vándorlásból.
Ugyanakkor viszont Akaaruush az egyetlen ork, akivel sikerült rendesen megismerkedni - az íjast meg Snush-t leszámítva. Benne talán szövetségesre talál, vagy pártfogóra, ami a kezdetekben nem árthat. Úgyhogy kelletlenül bár, de megindul a nyomában. A Kikötőbe. Franc se tudja, hogy az mekkora séta lesz. De hát végtére is szívós ork ő, nem fog itt nyafogni.*
//Zárás//
*Goba bólint, bár nincs ínyére, hogy felelősséget vállal Snush-ért. Nem gondolja róla, hogy elárulná őket mondjuk pénzért. De azt nem tudja, mennyi kínzást állna ki azért, hogy olyan orkokat védjen meg, akikkel szemben ennyire ellenséges és bizalmatlan volt. Ahogy azt sem, hogy mi lenne, ha mondjuk neki szimpatikusabb orkok csapatával találkozna - már ha van ilyen csapat. Abból, amit megtudott róla, úgy tűnt, mintha egész klánja egyetlen túlélője lenne.
Szóval nagyon reméli, hogy ez a rá nagyon nem jellemző nagyvonalúság nem fog visszaütni a fejére.
Mindezek után váratlanul éri, hogy Akaaruush úgy dönt, máris indul a Kikötőbe. Goba az egész napot azzal töltötte, hogy itt bóklászott a karavánúton a szántóföldek mellett meg a pusztában. Városi nép ő, és bár ott is sokat koptatta a lábát utcaköveken, az azért teljesen más. Ott mindig megérkezik valahova az ember (vagy ork), ahol le lehet ülni, lehet inni valamit, ahol nem tűz ránk a nap és nem zümmögnek körülöttünk mindenféle bogarak. Szóval na, elég volt neki a vándorlásból.
Ugyanakkor viszont Akaaruush az egyetlen ork, akivel sikerült rendesen megismerkedni - az íjast meg Snush-t leszámítva. Benne talán szövetségesre talál, vagy pártfogóra, ami a kezdetekben nem árthat. Úgyhogy kelletlenül bár, de megindul a nyomában. A Kikötőbe. Franc se tudja, hogy az mekkora séta lesz. De hát végtére is szívós ork ő, nem fog itt nyafogni.*
586. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2025-10-14 13:25:45
Üzenet elküldve: 2025-10-14 13:25:45
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 68
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 68
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//A Szürke Légió nyomában//
//Zárás//
*Goba dönt Snush sorsáról. Jobban bízik a férfi ítélőképességében, hisz vele együtt érkezett, akkor csak jobban ismeri. Akaaruushnak ennyi pedig bőven elég.*
-Bízom benned és abban, hogy jó döntést hoztál. Reméljük tényleg nem árul el minket.
*~Mintha hinnének egy ork szavának~
Akaaruush az égre néz majd behunyja szemét és mély levegőt vesz, mintha szimatolni akarna valamit a levegőben. Langyos szellő csap az arcába. Kisvártatva kinyitja a szemét és az eget bámulja.
~Még van időm.~*
-A Kikötőbe tartok. Ha van kedvetek velem tarthattok.
Máskülönben a bejárat arra van.
*Mutat az erődnek abba az irányába, ahol egy ajtó áll. Nem is olyan rég még Grizák vezette be őket azon az ajtón.*
-Mondjátok, hogy Akaaruush barátai vagytok. A Vihar Agyar klán tagjai. Akkor beengednek titeket.
*Azzal köszönés nélkül indul el délre, a Kikötő irányába, megkerülve Snusht, hogy még véletlenül se találkozzon annak az idegbajos orknak a képével. Szánt szándékkal nem köszön el. Biztos még benne, hogy találkoznak, kivéve ha a követik őt. Akkor azért nincs értelme elköszönnie.*
//Zárás//
*Goba dönt Snush sorsáról. Jobban bízik a férfi ítélőképességében, hisz vele együtt érkezett, akkor csak jobban ismeri. Akaaruushnak ennyi pedig bőven elég.*
-Bízom benned és abban, hogy jó döntést hoztál. Reméljük tényleg nem árul el minket.
*~Mintha hinnének egy ork szavának~
Akaaruush az égre néz majd behunyja szemét és mély levegőt vesz, mintha szimatolni akarna valamit a levegőben. Langyos szellő csap az arcába. Kisvártatva kinyitja a szemét és az eget bámulja.
~Még van időm.~*
-A Kikötőbe tartok. Ha van kedvetek velem tarthattok.
Máskülönben a bejárat arra van.
*Mutat az erődnek abba az irányába, ahol egy ajtó áll. Nem is olyan rég még Grizák vezette be őket azon az ajtón.*
-Mondjátok, hogy Akaaruush barátai vagytok. A Vihar Agyar klán tagjai. Akkor beengednek titeket.
*Azzal köszönés nélkül indul el délre, a Kikötő irányába, megkerülve Snusht, hogy még véletlenül se találkozzon annak az idegbajos orknak a képével. Szánt szándékkal nem köszön el. Biztos még benne, hogy találkoznak, kivéve ha a követik őt. Akkor azért nincs értelme elköszönnie.*
585. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2025-10-13 09:51:00
Üzenet elküldve: 2025-10-13 09:51:00
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//A Szürke Légió nyomában//
*Az eseményeket csendben, hang nélkül figyeli. Íjának idegén egy nyílvessző áll készenlétben, Snush esetleges támadása esetére. Ezért is célozza őt. Kárörvendő mosolyra húzódik a szája, mikor Goba úgy dönt, hogy inkább maradna és nem tart Snushhal. Amaz persze visszavonul.
~Jól is teszed.~
Ilyen alakkal nem szívesen osztozna bármilyen jövőben. Még az is lehet, hogy találkoznak még a jövőben.
~Talán majd valaki jómodort ver belé.~
Mit meg nem tenne, hogy ő lehessen az. De neki fontosabb céljai vannak. Akaaruush ajánlata Goba felé meglepi, de érti a célját. Ha még látná, akkor beleeresztene egy nyilat, de Goba is megkegyelmez neki, szóval ezzel megmenekült Snush. Reménykedett benne, hogy nyilát nem kellett feleslegesen elővennie, de sajnos igen. Snush eltűnésével elteszi tegezébe a nyilat és íja is visszakerül a hátára.*
-Tehát ezt kerestük?
*Fordul Akaaruushoz, majd az erőd felé pillant és vissza Akaaruushra, várva annak válaszát.*
*Az eseményeket csendben, hang nélkül figyeli. Íjának idegén egy nyílvessző áll készenlétben, Snush esetleges támadása esetére. Ezért is célozza őt. Kárörvendő mosolyra húzódik a szája, mikor Goba úgy dönt, hogy inkább maradna és nem tart Snushhal. Amaz persze visszavonul.
~Jól is teszed.~
Ilyen alakkal nem szívesen osztozna bármilyen jövőben. Még az is lehet, hogy találkoznak még a jövőben.
~Talán majd valaki jómodort ver belé.~
Mit meg nem tenne, hogy ő lehessen az. De neki fontosabb céljai vannak. Akaaruush ajánlata Goba felé meglepi, de érti a célját. Ha még látná, akkor beleeresztene egy nyilat, de Goba is megkegyelmez neki, szóval ezzel megmenekült Snush. Reménykedett benne, hogy nyilát nem kellett feleslegesen elővennie, de sajnos igen. Snush eltűnésével elteszi tegezébe a nyilat és íja is visszakerül a hátára.*
-Tehát ezt kerestük?
*Fordul Akaaruushoz, majd az erőd felé pillant és vissza Akaaruushra, várva annak válaszát.*
584. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2025-10-10 06:55:25
Üzenet elküldve: 2025-10-10 06:55:25
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 313
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 313
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
//A Szürke Légió nyomában//
*Zopal egykedvűsége nem akar megtörni a menetelés hatására se. Mikor megérkeznek akkor a többiek felőle játszhatják a nagy hőst, de ő nem érzi ünnepelni valónak ezt a harcot. A tiszta fegyverét sem emeli az égnek, a fajtársaktól kapott vállveregetéseket egy-egy biccentéssel ha fogadja. Aztán a csürhe tagjai is odalépnek hozzájuk. Sok a név és sok arc kerül elé. A három pusztaival próbál meg beszédbe elegyedni. Elfogadja a tőlük kapott italt is. Az érdekelné, hogy honnan kerültek ide, melyik törzsből, mi a helyzet feléjük, egyáltalán látta-e bárki, azt a sokat emlegetett hódítót vagy csak hallomásból tudják, hogy van. Ez a helyzet ugyanis nagyon nem tetszik neki. Az se, hogy az ígéretével ellentétben a Vádló nem fogadja őket, hogy beavassa mi folyik itt. A bizalom tesztje a fenéket! Nem tartott soká, hogy az első hazugság kibukjon. Nem különböznek ezek se semmiben a városiaktól. A szellemeknek talán ezért van szüksége arra, hogy ő itt legyen? Nem érti még. Akaaruush szavaira biccent. Menjen csak. Tőle amúgy se akar semmit.*
*Zopal egykedvűsége nem akar megtörni a menetelés hatására se. Mikor megérkeznek akkor a többiek felőle játszhatják a nagy hőst, de ő nem érzi ünnepelni valónak ezt a harcot. A tiszta fegyverét sem emeli az égnek, a fajtársaktól kapott vállveregetéseket egy-egy biccentéssel ha fogadja. Aztán a csürhe tagjai is odalépnek hozzájuk. Sok a név és sok arc kerül elé. A három pusztaival próbál meg beszédbe elegyedni. Elfogadja a tőlük kapott italt is. Az érdekelné, hogy honnan kerültek ide, melyik törzsből, mi a helyzet feléjük, egyáltalán látta-e bárki, azt a sokat emlegetett hódítót vagy csak hallomásból tudják, hogy van. Ez a helyzet ugyanis nagyon nem tetszik neki. Az se, hogy az ígéretével ellentétben a Vádló nem fogadja őket, hogy beavassa mi folyik itt. A bizalom tesztje a fenéket! Nem tartott soká, hogy az első hazugság kibukjon. Nem különböznek ezek se semmiben a városiaktól. A szellemeknek talán ezért van szüksége arra, hogy ő itt legyen? Nem érti még. Akaaruush szavaira biccent. Menjen csak. Tőle amúgy se akar semmit.*
583. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2025-10-09 20:16:53
Üzenet elküldve: 2025-10-09 20:16:53
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 39
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 39
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//A Szürke Légió nyomában//
*Csendben, bizonytalanul hallgatja Akaaruush válaszát. Az utolsó szavak elgondolkodtatják.*
~Egy új otthon az orkoknak~
*Neki még az is új élmény, hogy orkként tekint magára. Vagy hogy mások annak tekintik és mégse vetik meg érte. Otthona se igazán volt eddig és olyan közösség se, ahova valaha tartozott volna. Mindezek az élmények megacélozták, és hétpróbás gazemberré tették. De a gaz ember nem feltétlenül gaz ork. Még ha nem is tudja, milyen nem gaznak lenni.*
- Legyen.
*mondja végül, bár nehézkesen mondja ki a döntést. Nem olyan könnyű bizalmat adni, és Goba nagyjából kinőtt már abból a korból, amikor még vágyott a valahova tartozás és a bizalom érzésére. Vagy ki tudja? Talán csak jó mélyre eltemette magában.
Viszont hogy Snush ügyében neki kell döntenie, az meglepi.*
- Hát...
*megvakarja a feje búbját.*
- Az már biztos, hogy méretes egy fasz. De... nem fogja elárulni a fajtársait. Legfeljebb más orkoknak. Ha emberek vagy más népek fogják el, még ha meg is kínozzák, akkor se hiszem, hogy bármit elmondana rólunk. Gyűlöl ez mindenkit, csak nem egyformán.
*mondja végül. Ez is szokatlan tőle. Artheniorban ökölvívó volt, meg verőlegény, meg tolvaj, meg közönséges gyilkos. Neki a mások élete nem ér sokat. De talán ez az új ork lét most azzal jár, hogy ne akarja mindenkinek beütni a koponyáját csak a biztonság kedvéért. Legalábbis nem egy másik orkét.*
*Csendben, bizonytalanul hallgatja Akaaruush válaszát. Az utolsó szavak elgondolkodtatják.*
~Egy új otthon az orkoknak~
*Neki még az is új élmény, hogy orkként tekint magára. Vagy hogy mások annak tekintik és mégse vetik meg érte. Otthona se igazán volt eddig és olyan közösség se, ahova valaha tartozott volna. Mindezek az élmények megacélozták, és hétpróbás gazemberré tették. De a gaz ember nem feltétlenül gaz ork. Még ha nem is tudja, milyen nem gaznak lenni.*
- Legyen.
*mondja végül, bár nehézkesen mondja ki a döntést. Nem olyan könnyű bizalmat adni, és Goba nagyjából kinőtt már abból a korból, amikor még vágyott a valahova tartozás és a bizalom érzésére. Vagy ki tudja? Talán csak jó mélyre eltemette magában.
Viszont hogy Snush ügyében neki kell döntenie, az meglepi.*
- Hát...
*megvakarja a feje búbját.*
- Az már biztos, hogy méretes egy fasz. De... nem fogja elárulni a fajtársait. Legfeljebb más orkoknak. Ha emberek vagy más népek fogják el, még ha meg is kínozzák, akkor se hiszem, hogy bármit elmondana rólunk. Gyűlöl ez mindenkit, csak nem egyformán.
*mondja végül. Ez is szokatlan tőle. Artheniorban ökölvívó volt, meg verőlegény, meg tolvaj, meg közönséges gyilkos. Neki a mások élete nem ér sokat. De talán ez az új ork lét most azzal jár, hogy ne akarja mindenkinek beütni a koponyáját csak a biztonság kedvéért. Legalábbis nem egy másik orkét.*
582. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2025-10-09 19:45:52
Üzenet elküldve: 2025-10-09 19:45:52
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 68
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 68
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//A Szürke Légió nyomában//
*Akaaruush nem a legügyesebb a szavak terén. Meg a vezetés terén sincs sok tapasztalata. Az elmúlt események lehetőséget adtak neki, hogy vezéri tehetségeit kipróbálja, akár fejlessze is. Snush távozásának örül. A légiónak pont ilyen arrogáns, nagyszájú orkokra nincs szüksége. Ha neki lenne íja, akkor már rég beleeresztette volna. A férfi dobásra kész lándzsával búcsúzik el. Hívná magával Gobát is, viszont az inkább mellettük teszi le a voksát. Akaaruush ennek nagyon örül. Legalább az egyiküknek volt annyi esze, hogy egy olyan oldalt válasszon, ahol fajtársainak megpróbálhatja jobbá tenni az életét. Nézi ahogy Snush eltűnik a fűben. Szemét rajta tartja.*
-A kompániánk nemrég alakult. A többiről meg még én sem tudok semmit. Annyira magas rangú nem vagyok, hogy tudjam.
*Sóhajt szomorúan.*
-De itt mind Angrhul, a Hódító és leánya a Vádló szolgálatában állunk. Az ő céljuk egy új otthon létrehozása az orkoknak.
*Mondja magasztosan, közben tovább figyeli a füvet. Snush már legalább öt lépéssel lehet beljebb. Az az öt lépés meg ork léptekkel rengeteg. Közben fél is, hogy Snush elárulná, hogy merre van az erőd. Persze ki hinne egy orknak? Főleg az után amit csináltak? Viszont úgy érzi nem hagyhatja, hogy egy újabb áruló szaladgáljon szabadon. Helyette egy furcsa ötlete támad.*
-Goba szerinted mit csináljunk Snushsal? Az új otthon álma nem szállhat füstbe, csak mert egy kósza, arrogáns ork ne lát tovább az orránál. Megbízhatunk benne, hogy titokban tartja az erőd helyét, vagy el kell, hogy némítsuk?
*Ujjai megfeszülnek a csatabárdján. A férfi válasza sokat számít Akaaruushnak, ezért nagyon várja a válaszát.*
*Akaaruush nem a legügyesebb a szavak terén. Meg a vezetés terén sincs sok tapasztalata. Az elmúlt események lehetőséget adtak neki, hogy vezéri tehetségeit kipróbálja, akár fejlessze is. Snush távozásának örül. A légiónak pont ilyen arrogáns, nagyszájú orkokra nincs szüksége. Ha neki lenne íja, akkor már rég beleeresztette volna. A férfi dobásra kész lándzsával búcsúzik el. Hívná magával Gobát is, viszont az inkább mellettük teszi le a voksát. Akaaruush ennek nagyon örül. Legalább az egyiküknek volt annyi esze, hogy egy olyan oldalt válasszon, ahol fajtársainak megpróbálhatja jobbá tenni az életét. Nézi ahogy Snush eltűnik a fűben. Szemét rajta tartja.*
-A kompániánk nemrég alakult. A többiről meg még én sem tudok semmit. Annyira magas rangú nem vagyok, hogy tudjam.
*Sóhajt szomorúan.*
-De itt mind Angrhul, a Hódító és leánya a Vádló szolgálatában állunk. Az ő céljuk egy új otthon létrehozása az orkoknak.
*Mondja magasztosan, közben tovább figyeli a füvet. Snush már legalább öt lépéssel lehet beljebb. Az az öt lépés meg ork léptekkel rengeteg. Közben fél is, hogy Snush elárulná, hogy merre van az erőd. Persze ki hinne egy orknak? Főleg az után amit csináltak? Viszont úgy érzi nem hagyhatja, hogy egy újabb áruló szaladgáljon szabadon. Helyette egy furcsa ötlete támad.*
-Goba szerinted mit csináljunk Snushsal? Az új otthon álma nem szállhat füstbe, csak mert egy kósza, arrogáns ork ne lát tovább az orránál. Megbízhatunk benne, hogy titokban tartja az erőd helyét, vagy el kell, hogy némítsuk?
*Ujjai megfeszülnek a csatabárdján. A férfi válasza sokat számít Akaaruushnak, ezért nagyon várja a válaszát.*
581. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2025-10-09 17:30:02
Üzenet elküldve: 2025-10-09 17:30:02
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 39
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 39
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//A Szürke Légió nyomában//
*A találkozás az orkokkal sokkal simábbnak bizonyul, mint gondolta. Az emberek világában hozzászokott az ellenségeskedéshez, bizalmatlansághoz, kirekesztéshez - holott ő maga is "vértiszta" embernek tettette magát.
Aztán a Snush-sal való találkozás megerősítette benne azt a gyanút, hogy az orkok felettébb bizalmatlan, azonnal támadni kész népek. Erre most nagyon úgy néz ki, hogy nem ez a helyzet, csak éppen kifogta a legbizalmatlanabb, legfenyegetőzőbb példányt.
Snush át is veszi a szót, mielőtt ő maga válaszolhatna. Döntése meglepi Gobát. Meg nem is. Így, hogy már látja, hogy Snush ennyire szélsőségesen bizalmatlan, miért lepődne meg azon, hogy a fajtársai táborát is kerüli?
A warg lovas végül úgy dönt, hogy inkább a saját útjára megy. Goba odabiccent neki, és hozzáteszi.*
- Jó utat!
*ennyi mégis jár átmeneti szövetségesének. Bár nem kedvelte meg, de úgy hiszi, egyenes és a maga módján megbízható orkot talált. És végül is: Snush az összes bizalmatlansága és ellenségessége ellenére is szövetkezett vele, még ha csak ennyi ideig is.
Azért Goba is változtat egy kicsit a testtartásán, úgy, hogy a távozó Snush se legyen teljesen a háta mögött. Akkora bizalom azért nincs, hogy ne tartson egy váratlan lándzsadöféstől az ork részéről.
Ezután fordul először Akaarush felé.*
- Tetszik az ötlet. De mielőtt rábólintok, azér' csak tudni szeretném, mi ez a te kompániád, és mit csináltok. Mit csinálunk itt mind, egyáltalán? Mi volt ez a kürtszó?
*kérdi aztán, majd Dagurzakh felé fordul.*
- Oszt' neked mi a neved?
*A találkozás az orkokkal sokkal simábbnak bizonyul, mint gondolta. Az emberek világában hozzászokott az ellenségeskedéshez, bizalmatlansághoz, kirekesztéshez - holott ő maga is "vértiszta" embernek tettette magát.
Aztán a Snush-sal való találkozás megerősítette benne azt a gyanút, hogy az orkok felettébb bizalmatlan, azonnal támadni kész népek. Erre most nagyon úgy néz ki, hogy nem ez a helyzet, csak éppen kifogta a legbizalmatlanabb, legfenyegetőzőbb példányt.
Snush át is veszi a szót, mielőtt ő maga válaszolhatna. Döntése meglepi Gobát. Meg nem is. Így, hogy már látja, hogy Snush ennyire szélsőségesen bizalmatlan, miért lepődne meg azon, hogy a fajtársai táborát is kerüli?
A warg lovas végül úgy dönt, hogy inkább a saját útjára megy. Goba odabiccent neki, és hozzáteszi.*
- Jó utat!
*ennyi mégis jár átmeneti szövetségesének. Bár nem kedvelte meg, de úgy hiszi, egyenes és a maga módján megbízható orkot talált. És végül is: Snush az összes bizalmatlansága és ellenségessége ellenére is szövetkezett vele, még ha csak ennyi ideig is.
Azért Goba is változtat egy kicsit a testtartásán, úgy, hogy a távozó Snush se legyen teljesen a háta mögött. Akkora bizalom azért nincs, hogy ne tartson egy váratlan lándzsadöféstől az ork részéről.
Ezután fordul először Akaarush felé.*
- Tetszik az ötlet. De mielőtt rábólintok, azér' csak tudni szeretném, mi ez a te kompániád, és mit csináltok. Mit csinálunk itt mind, egyáltalán? Mi volt ez a kürtszó?
*kérdi aztán, majd Dagurzakh felé fordul.*
- Oszt' neked mi a neved?
580. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2025-10-09 14:41:57
Üzenet elküldve: 2025-10-09 14:41:57
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 13
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 13
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//A Szürke Légió nyomában//
* Figyeli Akaaruush minden szavát, a lándzsa hegye viszont egy pillanatra sem süllyed le. A hallottakra csak lassan, hidegen fújja ki a levegőt. Szeme összeszűkül, arcán semmi jel nem látszik abból, hogy bármit is megfontolna. Végül lassan megrázza a fejét.*
-Nem kell a te erődöd. Nem kell a légiód se. *Mondja halkan, de a hangjában ott van a szikla keménysége.*
-Egyszer már hittem azoknak, akik „csak segíteni akartak”. Aztán lángolt minden, és a testvéreim a sárban végezték.
*Egyet lép hátra, a lándzsát oldalra billenti, de még mindig készenlétben tartja. Goba felé biccent, csak annyit mond.*
-Én nem kérek a parancsból.
*Ezután Akaaruush felé fordul újra, szemeiben hideg, zöldes fény villan.*
-Aki vezetni akar, az előbb tanuljon meg harcolni azokért, akiket maga mellé akar. Te csak szavakat kínálsz, nem testvériséget.
*Majd oldalra köp, mozdulatból érezni az undort, a megvetést.*
-Én nem állok sorba semmilyen vádló mögé. A klánom elbukott, de nem leszek senkinek a kutyája.
*Szusszan, majd ismét lép egyet hátra válla fölé emeli a lándzsát, ha támadni készülnének, dobásra kész legyen.*
–Meg köszönöm az utat, Akaaruush. De ha valaki utánam jön, már nem beszélgetni fogok.
*Ezzel lassan behátrál a magas fűben, Goba felé int, és elindul a puszta pereme felé. A szavaiból érződik, hogy nem csak dühből beszél, hanem mert már túl sokszor vesztett ahhoz, hogy újra higgyen bárkinek.*
* Figyeli Akaaruush minden szavát, a lándzsa hegye viszont egy pillanatra sem süllyed le. A hallottakra csak lassan, hidegen fújja ki a levegőt. Szeme összeszűkül, arcán semmi jel nem látszik abból, hogy bármit is megfontolna. Végül lassan megrázza a fejét.*
-Nem kell a te erődöd. Nem kell a légiód se. *Mondja halkan, de a hangjában ott van a szikla keménysége.*
-Egyszer már hittem azoknak, akik „csak segíteni akartak”. Aztán lángolt minden, és a testvéreim a sárban végezték.
*Egyet lép hátra, a lándzsát oldalra billenti, de még mindig készenlétben tartja. Goba felé biccent, csak annyit mond.*
-Én nem kérek a parancsból.
*Ezután Akaaruush felé fordul újra, szemeiben hideg, zöldes fény villan.*
-Aki vezetni akar, az előbb tanuljon meg harcolni azokért, akiket maga mellé akar. Te csak szavakat kínálsz, nem testvériséget.
*Majd oldalra köp, mozdulatból érezni az undort, a megvetést.*
-Én nem állok sorba semmilyen vádló mögé. A klánom elbukott, de nem leszek senkinek a kutyája.
*Szusszan, majd ismét lép egyet hátra válla fölé emeli a lándzsát, ha támadni készülnének, dobásra kész legyen.*
–Meg köszönöm az utat, Akaaruush. De ha valaki utánam jön, már nem beszélgetni fogok.
*Ezzel lassan behátrál a magas fűben, Goba felé int, és elindul a puszta pereme felé. A szavaiból érződik, hogy nem csak dühből beszél, hanem mert már túl sokszor vesztett ahhoz, hogy újra higgyen bárkinek.*
579. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2025-10-09 14:15:58
Üzenet elküldve: 2025-10-09 14:15:58
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//A Szürke Légió nyomában//
*Dagurzakhnak most nem a beszéd jut. Szerepe védelmezőre változik. Túl rég óta nem ismeri Akaaruusht, még a Kikötőben találkoztak pár napja.
Keze biztosan fogja íját és a rajta feszülő nyilat. Habár Akaaruush a másik kettőhöz beszél, nagyon jól tudja, hogy a mondandója lényege neki is címezve van. Goba szimpatikus, udvarias személynek tűnik. Már-már sajnálja is a férfit. Ha tényleg az orkok özönéhez akar csatlakozni, ezzel a kinézettel nem lesz könnyű dolga. Persze attól még lehet erős és ügyes harcos. Figyelme inkább Snushra irányul. Az az alak orkokhoz hasonló arroganciát mutat. Meg sem lepődne ha kiderülne, hogy a klánjának a vezére. Tekintetét szigorúan Snushon tartja. Ahogy próbálna takarásba menekülni, Dagurzakh úgy próbálja szeme előtt tartani, úgy hogy ne kerüljön túl közel Gobához se. Lehet csak álca ez a kedves viselkedése.*
*Dagurzakhnak most nem a beszéd jut. Szerepe védelmezőre változik. Túl rég óta nem ismeri Akaaruusht, még a Kikötőben találkoztak pár napja.
Keze biztosan fogja íját és a rajta feszülő nyilat. Habár Akaaruush a másik kettőhöz beszél, nagyon jól tudja, hogy a mondandója lényege neki is címezve van. Goba szimpatikus, udvarias személynek tűnik. Már-már sajnálja is a férfit. Ha tényleg az orkok özönéhez akar csatlakozni, ezzel a kinézettel nem lesz könnyű dolga. Persze attól még lehet erős és ügyes harcos. Figyelme inkább Snushra irányul. Az az alak orkokhoz hasonló arroganciát mutat. Meg sem lepődne ha kiderülne, hogy a klánjának a vezére. Tekintetét szigorúan Snushon tartja. Ahogy próbálna takarásba menekülni, Dagurzakh úgy próbálja szeme előtt tartani, úgy hogy ne kerüljön túl közel Gobához se. Lehet csak álca ez a kedves viselkedése.*
578. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2025-10-09 13:52:29
Üzenet elküldve: 2025-10-09 13:52:29
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 68
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 68
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//A Szürke Légió nyomában//
*Dagurzakhban hamar szövetségest talál. Most már csak a másik kettő a kérdéses. Goba mutat magából civilizáltságot. A beszédmódja, civilizáltsága bizonyítja szavait, hogy a városból jött. Goba Zzulra emlékezteti Bugával együtt olyan alattomos módon elárulták. Goba felé megenyhülnek arca vonásai. Ha Snush nem lenne olyan támadó, akár még keblére is ölelné újdonsült "testvéreit". Goba melegséget és elfogadást olvashat le Akaaruush arcáról.*
-Akaarush.
*Mutatkozik be Goba felé, habár nevét a másik is hallhatja. Snushoz fordulva és annak szavait hallva viszont visszaveszi komoly, és harcias vonásait.*
-Itt nem én parancsolok.
*Kuncog a másik ostobaságán.*
-Ajánlom, hogy gyorsan változtass a modorodon, mert itt egyedül sokra nem mész. Meg a Vádló sem veszi jó néven ha az irányába így beszélnek.
*Ezeket nem fenyegetően mondja, még csak nem is olyan hangnemet üt meg. Inkább egy jó tanács, ami csak Snushtól és Gobától függ, hogy megfogadják-e?*
-Ha be akartok jönni az erődbe, akkor a segítségetekre lehetek. Persze nem ingyen.
*Kis szünetet tart, de még mielőtt bárki megszólalhatna folytatja is.*
-Még mielőtt félre értenétek. Nem pénzre gondolok. A kompániám szívesen fogad újonnan érkezőket. Engem is beleszámolva vagyunk tizennégyen.
*Nem tudja, hogy Grizákot hova számolja, szóval inkább kihagyja, habár valószínűsíti, hogy a kompániája állandó tagja ő is.*
-Veletek lennénk...
*Kis szünet, hogy összeszámolja az így kialakuló létszámot.*
-Tizennyolcan lennénk. Higgyétek el, sokkal jobb sorotok lesz és még a büszke klánotoktól sem kell megválnotok.
*Az utolsó mondatot nyíltan Snushoz intézi. Ennyit mond. Innentől már csak a többieken múlik, hogy hogyan döntenek.*
*Dagurzakhban hamar szövetségest talál. Most már csak a másik kettő a kérdéses. Goba mutat magából civilizáltságot. A beszédmódja, civilizáltsága bizonyítja szavait, hogy a városból jött. Goba Zzulra emlékezteti Bugával együtt olyan alattomos módon elárulták. Goba felé megenyhülnek arca vonásai. Ha Snush nem lenne olyan támadó, akár még keblére is ölelné újdonsült "testvéreit". Goba melegséget és elfogadást olvashat le Akaaruush arcáról.*
-Akaarush.
*Mutatkozik be Goba felé, habár nevét a másik is hallhatja. Snushoz fordulva és annak szavait hallva viszont visszaveszi komoly, és harcias vonásait.*
-Itt nem én parancsolok.
*Kuncog a másik ostobaságán.*
-Ajánlom, hogy gyorsan változtass a modorodon, mert itt egyedül sokra nem mész. Meg a Vádló sem veszi jó néven ha az irányába így beszélnek.
*Ezeket nem fenyegetően mondja, még csak nem is olyan hangnemet üt meg. Inkább egy jó tanács, ami csak Snushtól és Gobától függ, hogy megfogadják-e?*
-Ha be akartok jönni az erődbe, akkor a segítségetekre lehetek. Persze nem ingyen.
*Kis szünetet tart, de még mielőtt bárki megszólalhatna folytatja is.*
-Még mielőtt félre értenétek. Nem pénzre gondolok. A kompániám szívesen fogad újonnan érkezőket. Engem is beleszámolva vagyunk tizennégyen.
*Nem tudja, hogy Grizákot hova számolja, szóval inkább kihagyja, habár valószínűsíti, hogy a kompániája állandó tagja ő is.*
-Veletek lennénk...
*Kis szünet, hogy összeszámolja az így kialakuló létszámot.*
-Tizennyolcan lennénk. Higgyétek el, sokkal jobb sorotok lesz és még a büszke klánotoktól sem kell megválnotok.
*Az utolsó mondatot nyíltan Snushoz intézi. Ennyit mond. Innentől már csak a többieken múlik, hogy hogyan döntenek.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 578-597