Külső területek - Füves puszta
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Szántóföldek (új)
Füves pusztaIngoványos vidék (új)
<< Előző oldal - Mostani oldal: 136 (2701. - 2708. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása:

2708. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2020-04-03 17:02:57
 ÚJ
>Mulaeyra Holarayus avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 18
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Szelíd

// Magányosan //

~ Hová keveredtem? ~
* Eyra kissé megrémül a hatalmasra nőtt fű láttán, de nem áll meg. *
~ Egyáltalán nem tűnik biztatónak ez a hely, tájékozódni sem tudok benne. ~
* Igyekszik a szélén haladni, mert sejti, hogy nem várja túl sok jó egy ilyen füves pusztán. Az orráig is alig lát. *
~ Mégis csak igaza volt újdonsült barátomnak a fogadóban, kellett volna egy fegyver számomra, ami közelharcban is megállja a helyét. Itt az íjam semmit sem ér. ~
* Halad valamerre, bár ő maga sem tudja, hogy igazából merre is, de nem számít. Haladni kell, ha már eddig eljutott. *


2707. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2020-04-03 12:06:34
 ÚJ
>Nixomia Grendaer avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 165
OOC üzenetek: 13

Játékstílus: Vakmerő

//A csorda szelleme//
//E.Sz.6887. Perzselő homok, Borquos éjjel (hajnal)//

* A tetemek feldolgozására rá megy egy kis idő, de azért annyira nem vészes a dolog. Valószínűleg, ha veszítettek volna, akkor most a macsekok forgatnák ki a vadász csapatot tagjait a bőrükből. Az élet már csak ilyen. A bőrök és húsok a munka végeztével a táborba kerülnek. A vissza úton Nixomia vet egy pillantást az alvó csordára is. ~ Ezeknek aztán jó alvókájuk van. ~ Jegyzi meg magában. A táborba érve lepakol és elhúz aludni. Kevés idejük van rá, ezért gyorsan kell sokat pihenni. A tündér még valamit nyögdécsel a kutyája miatt, de aztán végre csend lesz. Csak az éjszaka hangjai maradnak, de azok a legkevésbé sem zavarják. Az első neszekre felébred és maga is nyúzót képet vágva, de szöszmötölni kezd. Elintézi a reggeli szükségleteit és aztán helyet foglal a társaság szélén. Pont a legjobb résznek lehet fül és szemtanúja. Strat szépen megköszöni Vlendornak a tegnap esti segítséget. ~ Köszönöm neked Nixomia, hogy a segítségünkre siettél. Az életünkkel tartozunk neked. Ettől a vakarcstól nem is vártam mást. ~ Újabb bizonyságot nyert számára, hogy a nőket nem sokra nézi a tündérke. Vlendor kijelentésére feláll és közelebb ballag, hogy csatlakozzon az indulók közzé.*


2706. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2020-04-01 22:21:59
 ÚJ
>Hathúros Strat avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 130
OOC üzenetek: 69

Játékstílus: Vakmerő

//A csorda szelleme//
//E.Sz.6887. Perzselő homok, Borquos éjjel (hajnal)//

*Strat lassan kezdi visszanyerni eszméletét, s az is csodás érzés neki, hogy nem halott, nem ismeri annyira a a puszta vadállatjait, hogy tudja, hogy milyen a mérgük. Bár talán így, hogy sikerült megúsznia, mindegy is. Észleli, hogy Vlendor viszi, segít neki a táborba jutni.*
-A..
*Próbálja kinyögni a mondandóját.*
-A farkaskutya.. Megmarad?
*Jelenleg ezt tartja fontosabbnak a saját életének sorsától is, hisz az állat hűségesen, félelmet nem ismerve sietett, mikor a legnagyobb szükség volt rá. Vlendor bólint, s ez megnyugtatja a kis tündért, vissza is merül az álmába, ám ezúttal már édesebben, és nyugodtabban alszik. Nem is kel fel, csak a hajnal első sugaraira, bár nem mondhatná, hogy kipihenve érzi magát, szemei táskásak, a sebe pedig fáj a nyakán, s kicsit kusza az elméje is, de azért fel tud kelni. Összeszedi magát, megigazgatja a ruháit, amennyire lehetséges, s mindent magához vesz, mi kellhet a vadászatban. Azt nem tudja, hogy hogy és mennyit fog tudni segíteni, de mindent megtesz, ami tőle telik. Ő maga is készen áll Bathrak és immár Vlendor elé, szemei bátorságot és elszántságot sugároznak.*
-Legalább talán lesz egy jóféle szőrmés köpenyem a tegnap éjjeliből.
*Mosolyog, s igyekszik a naposabb oldalát megfogni a dolgoknak, ahogy az tőle nem áll messze.*
-Az idő talán ellenünk lehet. Ha felkelnek és továbbindulnak oda a csapdánk...Remélem mihamarabb készen lesz a csapat.
*Majd a nomádhoz fordul, s kezét a vállára teszi, ha engedi a másik egy hosszú másodpercre.*
-Köszönöm.

A hozzászólás írója (Hathúros Strat) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.04.01 22:22:32


2705. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2020-03-31 23:07:18
 ÚJ
>Vlendor Hughs avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 193
OOC üzenetek: 8

Játékstílus: Vakmerő

//A csorda szelleme//
//E.Sz.6887. Perzselő homok, Borquos éjjel//

*Vlendor-nak nem ez az első alkalom, hogy egy állatot fel kell dolgoznia. A kés gyakorlottan mozog a kezében és segítséget is kap. A hús is jól jön és a bőr se árt meg. Büszkén hordja majd mert értékes leckét kapott ettől az ellenfelétől. Miután végeztek a táborba mennek ahol természetesen meglepetten fogadják őket. Ő is követi Bathrak szűkszavúságát. Majd a vezetőjük elmondja nekik mi történt. A tündér amennyiben szüksége van még valamire. Például szomjas vagy ilyesmi segít neki, ha a kutyájáról kérdez megnyugtatja, hogy az állat megmarad. Saját fegyverét és felszerelését, alaposan megtisztogatja majd ő is pihenni tér. A másnap reggel fájdalmasan korán éri őket és egyáltalán nem lehet, azt mondani, hogy a nomád kipihente volna magát. A többieket is felkelti. A tündér is jobban van. Vlendor szokásos reggeli teendőivel, igyekszik összeszedni magát. Iszik kicsit, ha van mit akkor pár falatot eszik is és természetesen segít a tábort fölszedni ha kell. Bathrak-ékhoz fordul.*
-Mikor tervezünk indulni?


2704. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2020-03-31 18:09:12
 ÚJ
>Szürke Arja avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 175
OOC üzenetek: 12

Játékstílus: Vakmerő

// Arja (meg Gralil) és a démonölő íj //

*Arja hamar sarkon fordul, és a terítésbe fog, különösen hogy a bámész tekintetért egy erőteljes morranást kap cserébe.
Aztán csak vár, nem akaródzik neki újra utánamenni, hogy hol marad az ork, vagyis a férfi, a kovács.
De végül csak megjön, és a lány akkor jön rá, hogy alaposan megmosakodott, az tarthatott neki ennyi ideig.
A félelme meg hamar tovatűnik, hogy akaródzik-e majd neki, a hercegnek vele egy asztalhoz ülni, mert még ő áll először Arja, majd a maga tányérjába szedni, még mielőtt a lány bármit is tehetne, bármi után nyúlhatna, igazán mindenféle hatalmaskodást mellőzve. Sőt, Arja egy pillanatra egészen meg is rökönyödik, de igazán nagyon hálás: nagyurasan még a széket is kihúzza neki!*
- Én akartam jönni, uram. *húzza ki magát aztán a széken ülve, ahogy letelepednek és érkezik a morgós kérdés. Halkan válaszol, de bátran, állva a herceg tekintetét.*
- Sokfelé jártam már, városokban és utakon, és nem vagyok félős.
- Általában szót értek az emberekkel.
- Azt az íjat pedig nagyon szeretném hazavinni, mert elvállaltam, hogy megkerítem, ha a föld alól is. *mosolyodik el halványan, azon, hogy lám éppen ott van most, a föld alatt, ki gondolta volna, hogy így lesz, és itt találja fel majd azt, aki el tudja készíteni a fegyvert.*
- Jó uram, ha nem ülnék itt, és nem látnám azt a saját szememmel, amit látok, biztosan úgy vélném, túlzó az a mese.
- De itt vagyok. *ad választ csillogó szemmel, jó étvágyat kívánva, és szájához emel egy falatot.
Reméli, ízlik az étel az elátkozott hercegnek.
~Vajon mitől? Mitől változhatott újra emberré... talán odakinn már beesteledett? És vajon este mindig visszaváltozik herceggé?~ tűnődik közben, abban reménykedve, hogy talán neki is szerepe van ebben.*
- A sütésen-főzésen kívül tudok-e még valamiben segíteni, hogy egy hat múltán elkészüljön a démonölő íj? *teszi még fel a kérdést arról, ami igazán érdekli.
És ha végeztek a vacsorával, még félénken megkérdezi:*
- Én hol tudok aludni? *Hogyha a kovács kijelöl neki bármilyen helyet, akkor, miután rendet tett a konyhában, és kitakarított, és ellátta odakinn Keirát is, elteszi magát holnapra, sokáig gondolkodva az egészen hihetetlen dolgokon, amik aznap történtek. A következő napokban pedig igyekszik igazán minden módon hasznossá tenni magát!*


A hozzászólás írója (Szürke Arja) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.03.31 18:12:37


2703. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2020-03-31 10:45:49
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (Májmétely)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 130
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Szelíd

// Arja (meg Gralil) és a démonölő íj //

*A férfi összevont szemöldökkel morran rá a teljesen lefagyott Arjára. Ez nem egy ork mordulása, hanem csak egy emberé, így közel sem annyira rémisztő, mint amilyennek valójában szánja. Egy pillanattal később meg is, de mivel nem az az ember, akinek szokása a bocsánatkérés, így csendben marad. Arja meg amúgy is a távozás mezejére lép, hogy megteríthessen.
Mivel koszosan nem lehet asztalhoz ülni, ezért nekiáll mosakodni, ez eltart egy darabig, mintha több évnyi koszt kellene levakarjon a tenyereiről.*
- Miért egy kislányt küldtek ide? Egy ilyen veszélyes helyre. Egy orkhoz.
*Kérdi, miközben kihúzza a széket és int Arjának, hogy üljön le rá, ha a lány így tesz, akkor alá is tolja a széket. Elvégre úriember.*
- Kislányoknak könnyen baja esik, különösen egy ideges kísérő miatt.
*Míg beszél addig a lány mellett állva szed annak tányérjába. Kenyeret szel, majd miután magának is szedett, leül a lánnyal szemben.*
- Mese. Az.
*Hangzik a szarkasztikus felhorkanás a lány kérdése nyomán.*
- Mit gondolsz róla? Túlzó lehet az a mese? Vagy épp az ellenkezője?
*Csevegés közben nekiáll enni.*


2702. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2020-03-30 20:01:29
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (Nyíl)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 767
OOC üzenetek: 78

Játékstílus: Szelíd

//A csorda szelleme//
//E.Sz.6887. Perzselő homok, Borquos éjjel//

*Az éj lassan, de hasznosan telik, élesek a kések, s hamarosan a friss hús és nyúzott bőr illata kezd terjengeni mindenhol. A csapatot látszólag az események összehozzák, s korábbi neheztelésnek immár talán vége szakad. Rászolgált mindegyik a dicséretre, még Strat is, kinek még mindig pihennie kell, bár, hatalmas erőfeszítésébe telik ugyan, de olykor szemét már ki tudja nyitni, s ájulat helyett inkább kábaság az, mi zavarhatja. Szólhat is, hangja gyenge és reszelős, de kérdezhet hátasa felől. A kizsigereléssel és a nyúzással hamar végeznek, Bathrak is segít, így nem sokkal később, az elkészült sáncokkal, csapdával, s a maradványok eltüntetésével, a hasznos alapanyagok begyűjtésével térhetnek vissza a táborba, hogy egy utolsó pihenhessenek a vadászat előtt. Ha óvatosan esetleg megszemlélné valamelyikük a csorda hollétét, továbbra sem mozdulnak, sőt, úgy látszik álmukat sem zavarta meg semmi, jóllehet a vezérhímek azért éberen őrködnek a körben alvó csorda körül, elsősorban a kisebbekre figyelve, s arra, senki se kószáljon el. A táborban aztán a másik két pusztai fogadja a csapatot, kik kérdőn tekintenek vezérükre, ki csak egy fáradt sóhajjal legyint. Nincs senkinek sem baja, de pihenniük kell. Az éjszaka hátralévő része már rövidebbre nyúlik talán, mint azt korábban tervezték. Fáradt tagok, nyúzott tekintetek, de friss, hajnali harmatos levegő fogadja őket, a nap még nem kelt fel, az idő pont ideális egy vadászatra, addigra Strat is magához tér, tud segédkezni, amiben csak akar.*


2701. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2020-03-29 23:58:20
 ÚJ
>Leilith Eredonys avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 57
OOC üzenetek: 31

Játékstílus: Vakmerő

*Az utakat követi, melyek a kikötő felé vezetnek. Semmi kedve nincs eltévedni a fűtengerben, hallott már történeteket az itteni szeszélyekről, és attól fél, anyagi teste még ereje ellenére sem lesznek eleget mindezt kivédeni.
A biztonságosabb ösvény mindig jobb. Amúgy is, lassacskán a szántóföldeken kell már járnia, ha minden igaz abból, amire emlékszik.*


2700. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2020-03-26 17:45:17
 ÚJ
>Szürke Arja avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 175
OOC üzenetek: 12

Játékstílus: Vakmerő

// Arja (meg Gralil) és a démonölő íj //

*További kérdések nem érkeznek, a kovács nem méltatja válaszra sem, csak visszafordul a munkájához.
Arja így nyugodtan tudja végezni a konyhában a dolgát, amíg az ork a műhelyben foglalatoskodik a tőrrel, amin dolgozik épp.
Arja meg is bámulja a finom kidolgozású tőrt, az ornamentikával díszített rajzolatot, amit mintha nem is egy hatalmas kéz vésett volna, olyan aprólékos, olyan míves. Merthogy nem is ork mancsa. Azért hát. A lány megdöbben, ahogy tudatosodik benne a dolog, hogy a tőrt emberi kéz tartja. Aztán felnéz. Az, hogy egy férfi hangja válaszol neki, a lánynak nem is tűnik fel, mert a férfi maga ott van előtte, teljes életnagyságban. Először Arjának nincs is hangja. Csak áll döbbenten. A férfi nem fiatal, de nem is öregember, egészen jóvágású is lehetne, de a ráncok és a barázdák, a borosta mintha egy finom pókhálót vonnának az arcvonások valahai fiatalságára. És a szemekben ugyanaz a tekintet, ami a lányt már korábban is megérintette.*
- Én *nem is tudja, mit akar mondani, hogy ő nem tudta, vagy hogy tudta ám, hogy sejtette, vagy hogy sajnálja, nem is tudja, mit akar mondani, aztán végül csak annyit mond, lesütve a szemeit, megilletődve:*
- Jó. Értem. Odakint. *Még áll egy darabig.*
- Már terítek is. *Azzal sarkon fordul, és hamarjában letakarítja az asztalt, és addig kutakodik, amíg nem talál két lapos fa tányért, meg két-két kést villát, sőt még egy vekni kenyeret is felhajt, mellé egy nagy kenyérvágó kést helyezve az asztalra, ha teheti, és felleli mindezt.
Egy lapítóra aztán odapakolja a nagy tepsit, bele egy nagy kést, villát a szedéshez, mellé a krumplistálat egy nagy szedőkanállal. ~Innivaló!~ jut még eszébe, meg a borosüvegek, amit a földön látott az ajtó mögött. Gyorsan feltesz még két fakupát az asztalra, meg egy bedugaszolt üveget, aztán úgy véli, készen is van. ~Lehet, hogy nem is akar velem enni. Csak egyedül.~ rebben még meg a szeme, de hát most már mindegy, ha így lesz, ha szemtelenségnek véli az ork, vagyis hát a férfi, vagyis hát a kovács, gondolja egy kicsit megzavarodva, akkor legfeljebb nem ül le, csak kitálal neki, és kész. De valahogy úgy gondolja, nem így lesz.*
- Jó étvágyat! Megterítettem. *megy ki aztán, most már egészen megbátorodva, sőt igazán kíváncsian. Nem is gondolta volna, hogy így alakulnak a dolgok.
Ha esetleg leülnek az asztalhoz mind a ketten, azért újra visszatér egy kicsit a félénksége, de mégis megkockáztatja a kérdést.*
- Te vagy a herceg, ugye? Akiről a mese szól. *néz rá szomorú, kutató pillantással, ha eljutnak idáig, és nehezen állja meg, hogy könnybe ne lábadjon a szeme. Sajnálja őt. Pedig, no, hiszen csak egy idegen. És kegyetlen is lehetett, nagyon, fiatal korában. De mégis... nagyon magányos lehet.*

A hozzászólás írója (Szürke Arja) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.03.26 17:52:03


2699. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2020-03-26 12:02:50
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (Májmétely)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 130
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Szelíd

// Arja (meg Gralil) és a démonölő íj //

*Az ork csak bólint Arja szavaira, egyéb válaszra nem méltatja, újabb kérdéseket sem tesz fel. A munkára koncentrál. A tőr immáron elnyerte a végleges formáját, egy vödör vízben hűti le. Mikor lehűlt, akkor egy orkkézben aprónak tetsző vésővel áll neki a pengét kidíszíteni. Valamennyi a falra kihelyezett fegyveren hasonló ornamentika van, csak valamelyik egészen suta, míg mások már igazán profik, az ork kovács saját útja, amit bejárt.
Órákon, de akár napokon át is képes elfoglalatoskodni ezzel, valószínűleg most sem lenne ez másként, de az illatok miatt nem tud úgy koncentrálni, mint szeretne. Emiatt bosszús is lesz kicsit, de azért nem esik neki Arja torkának, mert a jó illatok finom falatokat ígérnek. Aztán a munkában már nemcsak az illatok, hanem maga Arja is megzavarja.*
- Odakint.
*A hangja ezúttal nem az ork hangja, hanem egy egészen másik. Ő maga éppen úgy meghökken ettől, mint amennyire Arja maga is meghökkenhet. Lenéz a saját kezeire, amik immáron nem egy ork kezei. Arja előtt immáron nem egy ork áll, hanem egy férfi. Megtermett, de mégis arányos alkatú, a korát nehéz lenne megállapítani. Vállig érő haja egérszürke, arcát többnapos borosta. Valamikor egészen jóképű lehetett, bár most sincs oka a panaszra, noha arcát ráncok barázdálják és szeme alatt is sötét karikák éktelenkednek.*


2698. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2020-03-26 10:30:06
 ÚJ
>Szürke Arja avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 175
OOC üzenetek: 12

Játékstílus: Vakmerő

// Arja (meg Gralil) és a démonölő íj //

- Hogy hány éves? *tűnődik el Arja a kérdésen, megpróbálva visszaemlékezni az asszony arcára, meg az egész viselkedésére. Először azt gondolta, egy már öregedő, megviselt parasztasszony, de aztán, aztán annyi minden történt, és az megváltoztatta a véleményét.*
- Azt hiszem *kezdi óvatosan* - valójában nem olyan idős nő. De nagyon... nagyon megviseltnek látszott. Meg keménynek, és céltudatosnak is.
- Olyannak, aki bármit megtesz azért a kislányért. *mondja kicsit félénken, nem akarva ostobaságot beszélni.
~Vajon?~ lebeg az agya hátsó zugában a gondolat, de nem akar megrendítő találgatásokba bocsátkozni!
Az ork fáradt-szomorú, egy pillanatig egészen emberi tekintete azonban nagyon elgondolkodtatja. ~Vajon?~ próbál előrenyomakodni a sejtés, de Arja gyorsan eltereli a figyelmét inkább, és elindul az ork által mutatott irányba, hogy aztán egészen bele feledkezzen a látványba, és elkezdjen körbejárni a hamar fellelt, pompásan felszerelt konyhában.*
- Ó, ez igazán pompás! Csodás konyha! *néz körül, majd gyorsan kutatásra is indul, ha tud.
~Valami húsfélét kellene kerítsek, azzal biztosan sikert aratnék nála.~ vélekedik, és nagyon megörül, ha kutakodása sikerrel jár, és tényleg talál néhány megkopasztott madarat egy jéggel teli faládában. ~Megtöltöm.~ gondolja örvendezve, és neki is lát, összeszedve mindent, ami kellhet a sikerhez: egy kövér madarat, háromnak a máját, krumplit, száraz kenyeret, zsírt, ha teheti. Gyönyörű hagymákat meg répákat is talál! Tojást is próbál felkutatni, végignézi a kannákat tejért, és ha sikerrel jár, egy kis tálkában beáztatja a kenyeret. Só után is kajtat, végigemelgetve a fatartók tetejét, és körbeszimatolja a fűszereket is: egészen egzotikusnak tűnők is vannak közöttük, meg csípősek. Összeválogat kakukkfűt, borsikafüvet, rozmaringot, sőt úgy tűnik még szerencsedióra is lel, pedig az nagyon drága dolog.
Elkészíti a májas tölteléket abból, amit összevadászott, jó szaftosra, megfűszerezi, és a megtöltött, sóval bedörzsölt madarat egy nagy tepsiben bepakolja a központi helyen álló nagy, felfűtött kemencébe.
Aztán krumplit hámoz, és odateszi azt is főni a vaslapon egy fazékban. Azt akarja majd fűszerezni a szerencsedióval.
Az egész műveletben azért egy kicsit el is fárad, mert nagyon igyekszik, hátha már éhes a kovács. Dehát a csirkének idő kell.
Amikor megfő a krumpli, akkor a maradék tejjel meg a szerencsedióval megtöri, ízesíti, aztán megnézi a csirkét is. Már kezd jó illata lenni!
Ha úgy látja, hogy kész, megsült, biztosan, a combjánál is omlós, akkor kiszedi a tepsit, és félrerakja.
Aztán kióvakodik, vissza a kovácsműhelybe.*
- Készen vagyok! Hol terítsek? *kérdezi, igyekezve nagyon, nagyon kedvében járni az orknak.*

A hozzászólás írója (Szürke Arja) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.03.26 11:54:47


2697. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2020-03-26 08:09:54
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (Májmétely)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 130
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Szelíd

// Arja (meg Gralil) és a démonölő íj //
//Arja//

*Az ork egyre jobban szűkülő pupillákkal hallgatja a lányt.*
- És nő hány éves?
*Tesz fel egy újabb kérdést, míg kalapácsa nyelére támaszkodik, aminek fejét meg az üllőre támasztja. A tekintetében van valami, ami nagyon emberivé teszi. Egy megtört, sokat szenvedett ember pillantása ez, akiben láthatóan megindít valamit Arja meséje a kislányról és a nőről. Elgondolkodva hümment, de nem osztja meg Arjával, hogy miért is teszi ezt.*
- Arra.
*Mutat arra, ahonnét Arja jött.*
- Balra.
*A központi, trónteremnek tűnő, oszlopos helyiségből valóban több másik is nyílik. Hálók, hatalmas könyvtár, raktárak és a konyha is. Amiben Arja mindent megtalálhat, de hát a macska állítólag varázsló, így nem csoda ha ritka fűszerek éppúgy fellelhetők, mint a sima krumpli. Minden hozzávaló gyönyörű, Arja nem fog rohadt hagymát, vagy szottyos répát találni.*


2696. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2020-03-22 13:23:02
 ÚJ
>Nixomia Grendaer avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 165
OOC üzenetek: 13

Játékstílus: Vakmerő

//A csorda szelleme//
//E.Sz.6887. Perzselő homok, Borquos éjjel//

* Amíg Vlendor elmegy kutyázni, addig Nixomia rendezi a Djh'ibou-ja sorsát. Ha nem lenne eszméletlen a nagymacska, akkor nem biztos, hogy ilyen könnyen ment volna a dolog. Az ital teszi a hatását mire korábbi ellenfele újra talpra áll. Jól sejtette a lány, hogy nem fog velük tovább hadakozni. Eltűnik az éjszakába, mintha itt sem lett volna. Most már ideje, hogy segítsen a többieknek. Megfordulva tapasztalja, hogy azok őt nézik. Nem úgy tűnnek, hogy neheztelnének rá tettéért. Na, de most nincs ideje ilyesmin töprengenie. Segít Vlendornak megnyúzni a két tetemet. Mielőtt visszaindulnának egy májat meg egy kis húst is magához vesz. Kíváncsi milyen íze van ezeknek a vadaknak. Visszafele cipeli, amit rábíznak.Ha visszaértek, akkor ha nincs más elmegy aludni. Reméli, majd felkeltik, ha eljön az idő a vadászatra.*


2695. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2020-03-22 06:49:51
 ÚJ
>Hathúros Strat avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 130
OOC üzenetek: 69

Játékstílus: Vakmerő

//A csorda szelleme//
//E.Sz.6887. Perzselő homok, Borquos éjjel//

*Strat mit sem sejt a körülötte zajló eseményekből. sőt. ha érdekelné sem tud most mit tenni, a kábulat rabságában tengődik, míg az istenek úgy nem tartják jónak, hogy felébredhessen. A többiekre bízza magát, s reméli, hogy, hamarosan pihenhet egy kicsit, hogy aztán valamelyest újult erővel, a nap első, életet adó sugaraira kelvén elejthessenek pár vadat, ha már ilyen sokat készültek rá, és ily régóta hajszolják a kitűzött célt. Persze szó mi szó, egy bundának, melyen Vlendor gondolkozik, nagyon is örülne a kis tündér.*


2694. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2020-03-21 10:48:21
 ÚJ
>Szürke Arja avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 175
OOC üzenetek: 12

Játékstílus: Vakmerő

// Arja (meg Gralil) és a démonölő íj //

*Az ork hallgat, pontosabban hallgat és a munkájára koncentrál, a lánynak háttal, Arja nem is biztos abban, hogy hallotta amit mondott, vagy figyelt rá. A feltett kérdésre is visszafojtott lélegzettel várja a választ, és már azt gondolja, túl messzire ment a kérdezősködésben, de nem.
De először a kislányról akar hallani a kovács.*
- Hát... *igyekszik felidézni a kislánnyal és az asszonnyal való találkozást.*
- Nagyon bátor és különös kislány. Úgy forgatta a testőröm kardját, mint egy igazi vívó. Pedig egészen kicsi lány. Hét-nyolcéves ha lehetett. Sosem láttam még ilyet ezelőtt.
- A mesét pedig úgy mondta, mint a vízfolyás. Mint aki ezerszer is hallotta. *válaszol a kérésre.*
- Cirmi?? *bukik ki belőle aztán a csodálkozás, amikor választ kap a kérdésére. ~Ez egy nagyon, nagyon különös hely.~ gondolja, de azért lassan kezd megnyugodni.
Mivel a főzésre vonatkozó kérdés erősen szöget üt a fejében, körbenéz, sőt ha teheti körbesétál: van-e valamilyen további helyiség, ajtó, ami talán egy konyhába vezet. Ha talál bármi ilyesmit, félénken felveti.*
- Megnézem, mit tudok készíteni Neked. Igyekszem hamar elkészülni. *Ha rajta áll, minden nap ízletes ebédet és vacsorát fog készíteni, és nagyon igyekezik majd kivívni az ork kovács elégedettségét. Csak készüljön el az íj, hogy hazavihesse épségben!*


2693. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2020-03-20 09:55:54
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (Májmétely)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 130
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Szelíd

// Arja (meg Gralil) és a démonölő íj //

//Arja//

*Arja tud főzni, a kovács pedig bólintással veszi tudomásul. Visszafordul az üllő felé, a vörösen izzó vasat kezdi kalapálni, hosszú percekig nem szól Arjához, a formálódó vasra koncentrál, ami lassan kezd egy tőrre hasonlítani. A lány szavaira mintha hümmögne olykor, szemei is összeszűkülnek, de ezt Arja aligha láthatja, hiszen neki háttal állva dolgozik.*
- Mesélni kislányról.
*Veti oda egyszer csak, majd visszafordul a tőr felé.*
- Cirmi varázsló.
*Válaszolja a kérdésre. Ő maga csupán egy átkozott ork, mint ahogyan a mese is mondja. Mert a mesének minden szava igaz. Azért bűnhődik mert régen egy igen kegyetlen ember volt. Sok mindent megbánt azóta. Belenyugodott már, hogy így marad, nem tiltakozik ellene és meggyilkolni sem akarja azt, aki véletlenül rátalál és a nőt sem, aki erre kárhoztatta.*

//Graril//

- Fenyegetőzni. Nem túl bölcs dolog fenyegetőzni.
*Mondja a macska, aki ugyan macskának tűnik, de nyilvánvalóan sokkal több annál.*
- És mit gondolsz, igaz lehet a mese? És a nő csakugyan gonosz boszorkány?


2692. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2020-03-19 20:12:47
 ÚJ
>Vlendor Hughs avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 193
OOC üzenetek: 8

Játékstílus: Vakmerő

//A csorda szelleme//
//E.Sz.6887. Perzselő homok, Borquos éjjel//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//

*Nem véletlenül szólította is meg az állatot. Ők csak ismerősei egymásnak, de Vlendor nem az állat gazdája. Ha nem vérezne ennyire a másik akkor még óvatosabban közelítette volna meg, de erre most nincs lehetőség. A szükséges elővigyázatosságnak lesz a kellő hatása. A Nagy Harcos engedi, hogy ellássa őt és az italt meg is issza amit felajánl neki. Ez a bizalom megnyugtatja a barbárt, de főleg az békíti meg a szívét mikor látja ahogy az állat sérülése eltűnik. Kézbe fogja a kutyát és visszatér a többiekhez ahol Nixomia ismét a saját feje után megy. Most viszont Vlendor nem néz rá haragosan. Hogy legyőzött ellenségével mit tesz az csak a lány döntése. Ha van idejük akkor ő még legalább megnyúzná a két Djh'ibou-t. Szíve szerint a táborukba vinné őket, hogy rendesen fel legyenek dolgozva, de Legalább a bundájukat lenne jó megmenteni. Aztán mehetnek is felőle a kutyával és a tündérrel a többiekhez. Az is szép séta lesz. Reméli, hogy egy kicsit még fog tudni pihenni vadászat előtt.*


2691. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2020-03-18 18:24:41
 ÚJ
>Szürke Arja avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 175
OOC üzenetek: 12

Játékstílus: Vakmerő

// Arja (meg Gralil) és a démonölő íj //

*Arja erősen átöleli Grarilt, de tartja magát. Nem akarja, hogy a férfi lássa a félelmét. Mindkettejüknek jobb így.*
- Te is! *súgja, és nem, nem csuklik el a hangja, csak a tekintete rebben meg egy pillanatra, ahogy a szemével kíséri a férfit, amint az kilép az ajtón a mellé szegődő cirmossal, és ő ott marad egészen egyedül az orkkal.
Aztán lassan visszafordul, először lesütve a szemét, az eshetőségeit, meg a tőre fogását latolgatva, elkészülve a legrosszabbra, ahogy a zöldbőrű összeszűkült pupillákkal kezdi méregetni.
Aztán egy kicsit megkönnyebbül a kérdés hallatán, bár a szívében még mindig nem enged fel az éber rettegés.*
- Ha van miből... igen. *mondja halkan, kutatón visszanézve, hogy valóban csak ennyit szeretne az ork kovács: egy finoman elkészített ételt. Nem mondaná ugyan szakácsnőnek magát, de a gnóm szabónál, akinek dolgozott Wegtorenben, ellesett egy s mást a szakácsnétól, az pedig szerencsére hagyta, hogy kérdezősködjön, és tanuljon. Magára meg mindig is ő főzött. Már ha volt miből.*
- Igazából csak elindultunk a pusztában. Ennyit megtudtunk a törpe kovácsoktól. Hogy valahol itt élsz, a puszta mélyén. Meg akartunk találni. *próbál válaszolni aztán a következő kérdésre.*
- De előtte kérdezősködtünk egy tanyán. Egy asszonyba és egy kislányba botlottunk. A kislány végül elmondott egy mesét.
- Aztán követtük a táborhelyeket. Míg végül idekerültünk. *az őrzö nagymacskák ügyét és a köd dolgát nem hozná inkább szóba. Szinte biztos benne, hogy az, aki nekik parancsolt, róluk is tudott. ~És az valóban az ork lenne~?*
- Te... varázsló vagy, ugye? *teszi fel félénken a kérdést, nem tudva, mennyit engedhet meg magának. És ha eddig nem haragította magára a kovácsot, felteszi azt a kérdést is, ami a legjobban izgatja, mióta megpillantotta a nagydarab, szőröshátú hústoronyt.*
- Te énekeltél nekünk... a ködben?? *csuklik el azért most a hangja, ahogy várja a választ.*


2690. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2020-03-16 19:16:34
 ÚJ
>Graril Dhassorn avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 124
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Vakmerő

// Arja (meg Gralil) és a démonölő íj //

//Cirmi//

*Még mielőtt a macska által mondott irányba fordulna hátranyúl érte, hogy maga elé ültesse a nyeregben.*
- Azt hiszem, hogy így kényelmesebb lesz Cirmi úr!*-mosolyodik el a férfi, és arra vezeti a lovát, ahová a macska mondja. Közben szóba kerül az arcán éktelenkedő átokbélyeg.*
- Az orkot kerestük, a Szántóföldeken volt egy tanya, ahol egy kislány, és egy asszonyság lakott. Információt tőlük. Kiderült, hogy a kislány tud egy mesét, ami segíthet minket az utunkban, de nem voltak valami készségesek abban, hogy elmondják. Én bedühödtem, és előrántottam a kardomat, és fenyegetőzni kezdtem. Erre kiderült az asszonyságról, hogy valamiféle boszorkány, mert megbénított. Se mozogni, se beszélni nem tudtam. El akarta venni a kardomat. Arja, kiharcolta, hogy megtarthassam, de csak addig, ameddig el nem jutunk ide. Utána oda kell adnom. Ezért kaptam ezt a heget, hogy el ne felejtsem, milyen ostoba voltam. Ha odaadom nekik a kardomat, akkor eltűnik a heg is.*-mondja a férfi. Közben várja a cirmos válaszát, hogy merre menjen tovább a nagy fűtengerben.*


2689. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2020-03-16 07:48:41
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (Májmétely)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 130
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Szelíd

// Arja (meg Gralil) és a démonölő íj //

//Arja//

- Okos leány.
*Hümmög elismerően az ork, majd biccent a férfinek.*
- Okos férfi.
*Összeszűkült pupillákkal méregeti a lányt, miután a férfi távozott.*
- Leány tud főzni? Macska rossz szakács. Ork is rossz szakács.
*Arja félelmeivel ellentétben az ork nem akarja örök rabságra kárhoztatni, sem fajtalan dolgokra kényszeríteni. Csak enne valami finomat. De a férfit és az arcán a jelet nem akarja látni.*
- Hogy találni rám?
*Kérdezi, bár sejti, ha máshonnan nem, hát a jelből. De az egyértelmű volt kezdettől, hogy okkal jöttek ide és hozzá, szóval nem véletlenül estek ide be.*

//Graril//

- Á elmész. Gondoltam, hogy így lesz.
*Szegődik a cirmos Graril lába mellé, mikor az a távozás hímes mezejére lép.*
- Ugye tudod, hogy nélkülem nem jutsz ki a ködből?
*Teszi fel a költői kérdést, miután felugrott a ló farára.*
- Út közben mesélhetsz a jelről.
*A táj ugyanolyan, mint jövetelükkor, csak az ork barlangja körül van egy ködmentes folt, aztán ugyanaz a tejszerű, fojtogató miazma.*
- Balra tarts, vagy a mocsárban találod magad.


1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2689-2708