Külső területek - Füves puszta
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 147 (2921. - 2925. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása:
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2906-2925
2925. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2023-03-26 12:04:22
Üzenet elküldve: 2023-03-26 12:04:22
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 55
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 55
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Minden ami fejfájást okozhat//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Csókuk őrültség. Meggondolatlan, pillanatnyi, magány és éhes szükség eredménye. És mégis, a fenébe is, igazán kellemes. A nő tiltakozó nyögése valamiért kibaszott szexi és Dan akaratlanul is elképzeli milyen hangokat adna ki alatta a másik, ha a farka lenne benne. Vajon akkor is ilyen készségesen nyílna meg neki, belemarna a vállaiba, miközben megkapaszkodik? Dan határozottan túl régen volt nővel. Tina egyáltalán nem is az esete. És noha a tudós tudja magáról, hogy ő biztosan bármelyik nő nedves álma, a segédje- basszus a kurva segédjét smárolta le- eltolja magától. A férfi pedig sohasem volt az a személy, aki egy határozott nemet figyelmen kívül hagyna. Azonnal elhúzódik. Megtörli az ajkát és profi módjára nagylevegőt vesz. *
- Elragadott minket a pillanat, határozottan nem volt okos döntés. Viszont felnőttek vagyunk, úgy gondolom tudjuk kezelni a helyzetet. Én el tudom felejteni és elnézését kérem. Rendben lenne ezzel? *Kérdezi távolságtartó módon, megtartva magázódásukat. Amennyiben a nővel megegyezésre jutnak, tovább is indulhatnak a már közel lévő célukhoz*
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Csókuk őrültség. Meggondolatlan, pillanatnyi, magány és éhes szükség eredménye. És mégis, a fenébe is, igazán kellemes. A nő tiltakozó nyögése valamiért kibaszott szexi és Dan akaratlanul is elképzeli milyen hangokat adna ki alatta a másik, ha a farka lenne benne. Vajon akkor is ilyen készségesen nyílna meg neki, belemarna a vállaiba, miközben megkapaszkodik? Dan határozottan túl régen volt nővel. Tina egyáltalán nem is az esete. És noha a tudós tudja magáról, hogy ő biztosan bármelyik nő nedves álma, a segédje- basszus a kurva segédjét smárolta le- eltolja magától. A férfi pedig sohasem volt az a személy, aki egy határozott nemet figyelmen kívül hagyna. Azonnal elhúzódik. Megtörli az ajkát és profi módjára nagylevegőt vesz. *
- Elragadott minket a pillanat, határozottan nem volt okos döntés. Viszont felnőttek vagyunk, úgy gondolom tudjuk kezelni a helyzetet. Én el tudom felejteni és elnézését kérem. Rendben lenne ezzel? *Kérdezi távolságtartó módon, megtartva magázódásukat. Amennyiben a nővel megegyezésre jutnak, tovább is indulhatnak a már közel lévő célukhoz*
2924. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2023-03-03 20:38:26
Üzenet elküldve: 2023-03-03 20:38:26
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 50
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 50
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Minden ami fejfájást okozhat//
*Amint elhagyják a szavak a száját, gyakorlatilag legszívesebben már vissza is szívná őket. Utólag belegondolva meglehetősen meggondolatlan volt a harag szőtte gondolatokat hangosan is kimondania, de a pillanat heve megszállta lelkét, és átütötte azt a bizonyos szűrőt a szíve és a szája között. Vagyis a teste és a szája között, jobban belegondolva. Mivel szíve soha nem vetemedett volna arra, hogy egy kötöttségek nélküli pásztoróra gondolatát éljenezze bármilyen idegennel. Hiszen, Eeyr nevére, tizenhárom év távlatából is még mindig szereti kedvesét. Erősen kétli, hogy ez normális lenne, mégsem tud ellene mit tenni.
Ahogy ezek a gondolatok szétkúsznak egész testén, Dannek bőven van ideje meghökkenni, hátrafordulni egy valószínűleg nem túl kényelmes pózba a ló hátán, és a tarkójánál fogva magához húzni a lányt. A hirtelen mozdulat egy pillanatra visszarántja Tinát a valóságba, és szabályos rémület fut át rajta, ahogy realizálja, milyen közel került arcához a tudós arca. Reagálni, elhúzódni azonban nincs ideje, hiszen a férfi a másodperc tört része alatt száműzi azt a minimális távolságot is kettejük közül, hogy kielégítse vágyait.
A heves csókot először csak egy tiltakozó nyöszörgéssel fogadja, de nem löki el a férfit, csak megragadja annak felkarjait. Szeretne kibontakozni a túl intim közelségből, de Dan lendülete egészen magával sodorja. Lehunyja szemeit, és egy pillanatra - de tényleg csak egy pillanatra - megengedi magának, hogy belevesszen az érzésbe. Hiszen maga a csók vágyteli, érzéki, ragadozó... éppen, amire most szüksége volna. Fogása a tudós felkarjain ellágyul, ahogy a bizsergés átjárja, és már-már azon kapja magát, hogy testével közelebbhúzódik a férfi mellkasához, míg ajkait is megadón nyitja számára.
Aztán, ahogy ez a pillanat elszáll, a hidegzuhany sem várat magára tovább, és az alattomos felismerés, hogy mit is művel, teljesen kijózanítja. A tudós karjait szorító tenyerei ismét megfeszülnek, de ezúttal határozottabban, utasítóbban, miközben megpróbálja eltolni magától a férfit - feltéve, ha amaz még hagyja magát. Amennyiben sikerült elszakítania magát Dan vágykeltő csókjától, azonnal el is engedi annak karjait.*
-Ezt... nem lett volna szabad.
*Igazából kedve volna felképelni a tudóst, de nem tudja teljes szívéből a férfit hibáztatni, hiszen önmaga is erősen sáros a körülmények ilyetén alakulásában. Így a pofon leginkább saját magának járna. Főleg mivel ezzel most akár a munkáját is kockára tehette. Nem tudja, ezek után hogy fog ránézni a másik.*
*Amint elhagyják a szavak a száját, gyakorlatilag legszívesebben már vissza is szívná őket. Utólag belegondolva meglehetősen meggondolatlan volt a harag szőtte gondolatokat hangosan is kimondania, de a pillanat heve megszállta lelkét, és átütötte azt a bizonyos szűrőt a szíve és a szája között. Vagyis a teste és a szája között, jobban belegondolva. Mivel szíve soha nem vetemedett volna arra, hogy egy kötöttségek nélküli pásztoróra gondolatát éljenezze bármilyen idegennel. Hiszen, Eeyr nevére, tizenhárom év távlatából is még mindig szereti kedvesét. Erősen kétli, hogy ez normális lenne, mégsem tud ellene mit tenni.
Ahogy ezek a gondolatok szétkúsznak egész testén, Dannek bőven van ideje meghökkenni, hátrafordulni egy valószínűleg nem túl kényelmes pózba a ló hátán, és a tarkójánál fogva magához húzni a lányt. A hirtelen mozdulat egy pillanatra visszarántja Tinát a valóságba, és szabályos rémület fut át rajta, ahogy realizálja, milyen közel került arcához a tudós arca. Reagálni, elhúzódni azonban nincs ideje, hiszen a férfi a másodperc tört része alatt száműzi azt a minimális távolságot is kettejük közül, hogy kielégítse vágyait.
A heves csókot először csak egy tiltakozó nyöszörgéssel fogadja, de nem löki el a férfit, csak megragadja annak felkarjait. Szeretne kibontakozni a túl intim közelségből, de Dan lendülete egészen magával sodorja. Lehunyja szemeit, és egy pillanatra - de tényleg csak egy pillanatra - megengedi magának, hogy belevesszen az érzésbe. Hiszen maga a csók vágyteli, érzéki, ragadozó... éppen, amire most szüksége volna. Fogása a tudós felkarjain ellágyul, ahogy a bizsergés átjárja, és már-már azon kapja magát, hogy testével közelebbhúzódik a férfi mellkasához, míg ajkait is megadón nyitja számára.
Aztán, ahogy ez a pillanat elszáll, a hidegzuhany sem várat magára tovább, és az alattomos felismerés, hogy mit is művel, teljesen kijózanítja. A tudós karjait szorító tenyerei ismét megfeszülnek, de ezúttal határozottabban, utasítóbban, miközben megpróbálja eltolni magától a férfit - feltéve, ha amaz még hagyja magát. Amennyiben sikerült elszakítania magát Dan vágykeltő csókjától, azonnal el is engedi annak karjait.*
-Ezt... nem lett volna szabad.
*Igazából kedve volna felképelni a tudóst, de nem tudja teljes szívéből a férfit hibáztatni, hiszen önmaga is erősen sáros a körülmények ilyetén alakulásában. Így a pofon leginkább saját magának járna. Főleg mivel ezzel most akár a munkáját is kockára tehette. Nem tudja, ezek után hogy fog ránézni a másik.*
2923. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2023-02-24 07:14:16
Üzenet elküldve: 2023-02-24 07:14:16
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 55
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 55
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Minden ami fejfájást okozhat//
*A férfiból valamiféle frusztrált, őszinteségi roham tőr ki és a szavak, csak úgy záporoznak a szájából, mint már nos sokszor máskor is, mert a tudósról van szó, de ez nem számít, hiszen saját magát is meglepi, sőt! Pont úgy nem érti mi a frász történt, mint hogy mit is rejteget majd a mágustorony. Ráadásul a nő is hosszasan elgondolkodik, ami már szinte megijesztei Dant. ~Egek, most fog felmondani~ gondolja magában ám van benne egy erősebb félelem is a kétség, hiszen van neki valahol egy kedvese és hűséggel tartozik felé. Rossz ember, bár nem, mert ebben a forgalomban nem hisz, de mindenképpen kivetnivaló társ, hogy ilyen kis, csekély problémákkal telt idő eltelte után már olyasmit mond, hogy bárcsak beleveszhetne egy a társa mentes pillanatba, szórakozva és kötetlenül. Vagyis most tényleg minden jár a fejében, csak egyetlen dolog nem, a lehetőség, hogy Tina, olyasmit fog mondani, mint amit kinyög. ~Hogy mi van?~ hökken meg a tudós ~Ez most arra céloz, amire gondolok? Mi a veszett hold! Most azt akarja, hogy megcsókoljam? Egészen biztosan nem így értettem és ez az egész a lehőrültebb ötlet a világon, amivel előjöhettünk volna~ de a férfi gondolatai valahogy mégis arra kalandoznak, hogy végül hátraforduljon és magához húzza a nőt a tarkójánál fogva, ha a másik nem változtat semmit sem meg drasztikus módon, akkor körülöttük a levegő vággyal telt atmoszférává alakul és az ajkaikat csupán csak pár centiméter választja el. A férfi rekedt, izgatott hangja járja át közöttük a teret*
- Tina, maga megőrült? *Nem hagy időt neki válaszra, hevesen tapad az ajkaira és mégsem őrült módján, csak birtokba véve és szívva azokat, már ha hagyják neki*
*A férfiból valamiféle frusztrált, őszinteségi roham tőr ki és a szavak, csak úgy záporoznak a szájából, mint már nos sokszor máskor is, mert a tudósról van szó, de ez nem számít, hiszen saját magát is meglepi, sőt! Pont úgy nem érti mi a frász történt, mint hogy mit is rejteget majd a mágustorony. Ráadásul a nő is hosszasan elgondolkodik, ami már szinte megijesztei Dant. ~Egek, most fog felmondani~ gondolja magában ám van benne egy erősebb félelem is a kétség, hiszen van neki valahol egy kedvese és hűséggel tartozik felé. Rossz ember, bár nem, mert ebben a forgalomban nem hisz, de mindenképpen kivetnivaló társ, hogy ilyen kis, csekély problémákkal telt idő eltelte után már olyasmit mond, hogy bárcsak beleveszhetne egy a társa mentes pillanatba, szórakozva és kötetlenül. Vagyis most tényleg minden jár a fejében, csak egyetlen dolog nem, a lehetőség, hogy Tina, olyasmit fog mondani, mint amit kinyög. ~Hogy mi van?~ hökken meg a tudós ~Ez most arra céloz, amire gondolok? Mi a veszett hold! Most azt akarja, hogy megcsókoljam? Egészen biztosan nem így értettem és ez az egész a lehőrültebb ötlet a világon, amivel előjöhettünk volna~ de a férfi gondolatai valahogy mégis arra kalandoznak, hogy végül hátraforduljon és magához húzza a nőt a tarkójánál fogva, ha a másik nem változtat semmit sem meg drasztikus módon, akkor körülöttük a levegő vággyal telt atmoszférává alakul és az ajkaikat csupán csak pár centiméter választja el. A férfi rekedt, izgatott hangja járja át közöttük a teret*
- Tina, maga megőrült? *Nem hagy időt neki válaszra, hevesen tapad az ajkaira és mégsem őrült módján, csak birtokba véve és szívva azokat, már ha hagyják neki*
2922. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2023-02-12 14:41:52
Üzenet elküldve: 2023-02-12 14:41:52
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 50
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 50
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Minden ami fejfájást okozhat//
*Igen, valóban nagyon hosszú az út a lihanechi tóig. Ez nem is lepi meg Tinát, hiszen nem sokkal ezelőtt tette meg ugyanezt az utat a másik irányba. Egy idő után már az ő figyelme is el-elkalandozik, bár az is feltűnik neki, hogy Dan sem igazán reagál az ő mondandóira. Ha egy fokkal fáradtabb lenne, az út monotonitása még akár álomba is tudná ringatni (bár érdekes lenne egy vágtató ló hátán aludni). Ehhez mérten egy kissé meg is rémül, mikor a férfi a semmiből hirtelen megszólal.*
-Mi?
*Kérdez vissza az első kérdésre, de a válaszra nem is kell sokáig várnia. Azonban annál jobban ledöbben tőle. Egy pillanatra összerándul a gyomra a felvázolt ötletre - főleg, mivel még mindig élénken él benne a kép, hogy a tudóst előző nap olyan állapotban látta, amiben más nők valószínűleg csak az ágyában. Hogy a hálószoba-titkokat felfedő rajzot ne is emlegessük. Nem tudja elfojtani magában az aljas gondolatot, hogy igazából ő is tudna vágyni egy kis testiségre, elvégre 13 éve parlagon hever. De hogy is tervezgethetne ilyesmit, mikor várja haza kedvesét...? Bár ha igazán várná haza, akkor miért is jött el hazulról? Mit is vár igazán az életétől? Örökké várni rá, míg végül belebolondul a magányba és a folyamatos csalódásba? Ha ugyan eddig még nem tette meg.
A keserűség ismerős érzése járja át az ő testét is, mely érzés helyét aztán a fellobbanó harag veszi át. A harag rég elvesztett kedvese iránt, aki itt hagyta szenvedni, vágyakozni, várni.*
- Tudja mit? Nekem is jólesne valami ilyesmi.
*Mondja végül ki a tervezettnél egy leheletnyit indulatosabban. Persze amint a szavak elhagyják a száját, és felfogja, mit közölt éppen Dannel, újra összeszorul a gyomra, bár ezúttal nem teljesen ugyanazzal a jóleső, izgalmas érzéssel.*
*Igen, valóban nagyon hosszú az út a lihanechi tóig. Ez nem is lepi meg Tinát, hiszen nem sokkal ezelőtt tette meg ugyanezt az utat a másik irányba. Egy idő után már az ő figyelme is el-elkalandozik, bár az is feltűnik neki, hogy Dan sem igazán reagál az ő mondandóira. Ha egy fokkal fáradtabb lenne, az út monotonitása még akár álomba is tudná ringatni (bár érdekes lenne egy vágtató ló hátán aludni). Ehhez mérten egy kissé meg is rémül, mikor a férfi a semmiből hirtelen megszólal.*
-Mi?
*Kérdez vissza az első kérdésre, de a válaszra nem is kell sokáig várnia. Azonban annál jobban ledöbben tőle. Egy pillanatra összerándul a gyomra a felvázolt ötletre - főleg, mivel még mindig élénken él benne a kép, hogy a tudóst előző nap olyan állapotban látta, amiben más nők valószínűleg csak az ágyában. Hogy a hálószoba-titkokat felfedő rajzot ne is emlegessük. Nem tudja elfojtani magában az aljas gondolatot, hogy igazából ő is tudna vágyni egy kis testiségre, elvégre 13 éve parlagon hever. De hogy is tervezgethetne ilyesmit, mikor várja haza kedvesét...? Bár ha igazán várná haza, akkor miért is jött el hazulról? Mit is vár igazán az életétől? Örökké várni rá, míg végül belebolondul a magányba és a folyamatos csalódásba? Ha ugyan eddig még nem tette meg.
A keserűség ismerős érzése járja át az ő testét is, mely érzés helyét aztán a fellobbanó harag veszi át. A harag rég elvesztett kedvese iránt, aki itt hagyta szenvedni, vágyakozni, várni.*
- Tudja mit? Nekem is jólesne valami ilyesmi.
*Mondja végül ki a tervezettnél egy leheletnyit indulatosabban. Persze amint a szavak elhagyják a száját, és felfogja, mit közölt éppen Dannel, újra összeszorul a gyomra, bár ezúttal nem teljesen ugyanazzal a jóleső, izgalmas érzéssel.*
2921. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2023-02-11 19:03:25
Üzenet elküldve: 2023-02-11 19:03:25
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 55
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 55
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Minden ami fejfájást okozhat//
*Még mindig lovagolnak és még mindig lovagolnak. Dan egészen kezd elfáradni az érdektelen monotonitástól és attól, hogy az olyannyira várt esemény még mindig sehol sincs. Mintha lezárnák előttük az utakat, olyan frusztrált a tudós és lassan a kommunikációs képességei is eltűnnek. ~Soha nem érünk oda~ morogja magában és szerencsétlen Tinára sem nagyon figyel, mintha egyszerűen csak távol lenne, valahol egészen máshol*
- Tudja mi esne most jól? Ha lekaphatnék valakit. Minden bonyolult és túlgondolt nehézség nélkül. Nem kéne mérlegelni, várni, beszélgetni sem, csak belemerülnék az érzésbe. Ez az egész út lassan, olyan, mint ahogyan várom magamhoz vissza azt a nőt. A végén valószínűleg úgyis, csak csalódom és hiába minden tudás és munka. De legalább lesz egy lovam *nevet fel keserűen, de a hangulata most egészen biztosan könnyen megváltoztatható. Valószínűleg mire végre megpillantját a tornyot a tudós őrült izgatottságban fog kitörni és Tina maga írhat egy tanulmány könyvet, méghozzá erről a furcsa, szókimondó fickóról, aki fizeti*
*Még mindig lovagolnak és még mindig lovagolnak. Dan egészen kezd elfáradni az érdektelen monotonitástól és attól, hogy az olyannyira várt esemény még mindig sehol sincs. Mintha lezárnák előttük az utakat, olyan frusztrált a tudós és lassan a kommunikációs képességei is eltűnnek. ~Soha nem érünk oda~ morogja magában és szerencsétlen Tinára sem nagyon figyel, mintha egyszerűen csak távol lenne, valahol egészen máshol*
- Tudja mi esne most jól? Ha lekaphatnék valakit. Minden bonyolult és túlgondolt nehézség nélkül. Nem kéne mérlegelni, várni, beszélgetni sem, csak belemerülnék az érzésbe. Ez az egész út lassan, olyan, mint ahogyan várom magamhoz vissza azt a nőt. A végén valószínűleg úgyis, csak csalódom és hiába minden tudás és munka. De legalább lesz egy lovam *nevet fel keserűen, de a hangulata most egészen biztosan könnyen megváltoztatható. Valószínűleg mire végre megpillantját a tornyot a tudós őrült izgatottságban fog kitörni és Tina maga írhat egy tanulmány könyvet, méghozzá erről a furcsa, szókimondó fickóról, aki fizeti*
2920. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2022-11-14 12:25:51
Üzenet elküldve: 2022-11-14 12:25:51
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 133
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 133
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
*Járt már itt. Kétszer, éltében. Egyszer, mikor annak a nomádoknak vittek kikötői portékákat, egyszer pedig még régebben... Ködös az emlék, még gyermek lehetett. Rossz érzés fogja el tőle, pedig nem is tudja felidézni. Furcsa.
Átsattyog az ösvényen, s közben próbálja felidézni az utat. Biztosan jó irányba kell tartson. Így is rámegy azonban a délután, mire kikászálódik a fűtengerből. Az ég alja a horizonton már narancsba bukik, s a hideg szellő is feltámadni látszik.
A lábában van még annyi, hogy ne kelljen megpihennie. Megteszi majd a Szántóföldeken. Bolond lenne e groteszk és furcsa tájon időzni.*
Átsattyog az ösvényen, s közben próbálja felidézni az utat. Biztosan jó irányba kell tartson. Így is rámegy azonban a délután, mire kikászálódik a fűtengerből. Az ég alja a horizonton már narancsba bukik, s a hideg szellő is feltámadni látszik.
A lábában van még annyi, hogy ne kelljen megpihennie. Megteszi majd a Szántóföldeken. Bolond lenne e groteszk és furcsa tájon időzni.*
2919. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2022-11-09 08:34:15
Üzenet elküldve: 2022-11-09 08:34:15
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 448
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 448
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//A sas leszállt//
*Bizony a kölykök már szépen cseperednek, és apró szőrgombóc korszakukból kilépve még Karheiát is meglepi mennyire fürgék tudnak lenni. Lovánál ugyan nem gyorsabbak, ellenben annál ügyesebben vesznek el a barbár asszony szeme elől, már csak amiatt is, mert barna bundájuk tökéletesen beleolvad a föld színeibe.
A nő tehát keres, szemei kíváncsian pásztázzák a száraz fűtengert, az apróbb bokrokat, vagy bármit, ahol megbújhatnak az ebek. Bizony sajnálná őket, és nem csak azért mert igen szép összeget fizetett értük, hanem mert az elmúlt hatok során egészen szívéhez nőttek.
A síkságon Roronic előbb láthatja és hallhatja meg őt, mint fordítva, de az elfek finom érzékeivel nehéz versenybe szállni. Rövidesen viszont Karheia is észleli az apró sötét pacát a távolban, ami mozog is, így biztos nem egy szikla vagy egy kiszáradt fa az.*
- Reméljük nem egy bölény.
*Hunyorogva szemléli az idegen lényt, majd ezt az ötletét elveti.*
- Nem, annak túl kicsi. Ember lesz tehát.
*Még gyorsabb ütemet diktál, Csatangló pedig könnyedén teljesíti lovasa kérését. Mivel Roronic egy helyben áll, ezért a ló hamar leküzdi a csekélyke távolságot. Karheia fokozatos tempóban fogja vissza az állatot egészen addig, amíg lépésben megérkeznek az ismeretlen elf elé.*
- Hála a szellemeknek, hát itt vagytok rosszcsontok!
*A nő arcán megkönnyebbülés és harag elegye jelenik meg, és még kérdéses, hogy melyik bizonyul kitartóbbnak. A szívverése mindenesetre kezd csillapodni, de még kell neki némi idő, hogy megnyugodjon, addig is lecsúszik a nyeregből, hogy nagyjából egy szinten legyenek Roronickal, azt leszámítva, hogy ő csupán egy alacsony ember asszony.*
- Köszönöm, hogy megfogtad őket. Ha rajtuk múlt volna Pirtianesig kergethetem őket.
*Rosszalló pillantását a két kölyökre veti, akik barátságosan fogadják Roronic közeledését, és éppen lábszárára ugrálnak némi simogatás reményében.*
*Bizony a kölykök már szépen cseperednek, és apró szőrgombóc korszakukból kilépve még Karheiát is meglepi mennyire fürgék tudnak lenni. Lovánál ugyan nem gyorsabbak, ellenben annál ügyesebben vesznek el a barbár asszony szeme elől, már csak amiatt is, mert barna bundájuk tökéletesen beleolvad a föld színeibe.
A nő tehát keres, szemei kíváncsian pásztázzák a száraz fűtengert, az apróbb bokrokat, vagy bármit, ahol megbújhatnak az ebek. Bizony sajnálná őket, és nem csak azért mert igen szép összeget fizetett értük, hanem mert az elmúlt hatok során egészen szívéhez nőttek.
A síkságon Roronic előbb láthatja és hallhatja meg őt, mint fordítva, de az elfek finom érzékeivel nehéz versenybe szállni. Rövidesen viszont Karheia is észleli az apró sötét pacát a távolban, ami mozog is, így biztos nem egy szikla vagy egy kiszáradt fa az.*
- Reméljük nem egy bölény.
*Hunyorogva szemléli az idegen lényt, majd ezt az ötletét elveti.*
- Nem, annak túl kicsi. Ember lesz tehát.
*Még gyorsabb ütemet diktál, Csatangló pedig könnyedén teljesíti lovasa kérését. Mivel Roronic egy helyben áll, ezért a ló hamar leküzdi a csekélyke távolságot. Karheia fokozatos tempóban fogja vissza az állatot egészen addig, amíg lépésben megérkeznek az ismeretlen elf elé.*
- Hála a szellemeknek, hát itt vagytok rosszcsontok!
*A nő arcán megkönnyebbülés és harag elegye jelenik meg, és még kérdéses, hogy melyik bizonyul kitartóbbnak. A szívverése mindenesetre kezd csillapodni, de még kell neki némi idő, hogy megnyugodjon, addig is lecsúszik a nyeregből, hogy nagyjából egy szinten legyenek Roronickal, azt leszámítva, hogy ő csupán egy alacsony ember asszony.*
- Köszönöm, hogy megfogtad őket. Ha rajtuk múlt volna Pirtianesig kergethetem őket.
*Rosszalló pillantását a két kölyökre veti, akik barátságosan fogadják Roronic közeledését, és éppen lábszárára ugrálnak némi simogatás reményében.*
2918. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2022-11-09 00:58:05
Üzenet elküldve: 2022-11-09 00:58:05
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 1
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//A sas leszállt//
*Egy magas elf, barna ruhában halad a végtelennek tűnő fűrengetegben. Látszólag egyedül van, azonban fentről éber szemek figyelik minden lépését, és nemcsak az övét, mindent, ami mozog a fűben. Az élesebb szeműek a magasban egy szirti sast láthatnak, aki a szelek szárnyán köröz a fűben haladó férfit követve. Ror bal kezén egy vastag bőrkesztyű, ami Villám hívására és elbocsátására használatos. Ha nem erdős területen haladnak, akkor így el szokta engedni, hogy kedvére vadászhasson a terebélyes szirti sas, akit olykor nem is olyan könnyű kézen tartani a nagyjából hét kg-os súlya miatt. A körözést abbahagyva a madár lassan ereszkedni kezd. Vadászathoz készülődik. Valami mozgást láthatott a fűben, amit Ror egyelőre még nem lát, de az viszont egyértelmű számára, hogy Villám lecsapni készül. Ezzel semmi baja sem lenne, de mintha hallótávolságon belül kiabálást vélne felfedezni. Nem érti a szavakat, de egyértelmű, hogy emberi hangot hall. Egyszer csak mozgást hall maga előtt a fűben. Villám pont arra a területre készül lecsapni.*
~Nem jó ez így. Még az hiányozna, hogy valaki haszonállatára csapjon le.~
*Embereket nem támad meg, ettől nem is tart, de kisebb hátasra, például kölyök pónira már csapott le, nem kis galibát okozva ezzel. Ror a nyelve hegyét görbítve a szájpadlására tapasztja és egy különös füttyszót hallat. Igazán nem is fütyülés ez, inkább egy magas, suhogó hang. Feltartja bal kezét, amelyen a bőrkesztyű van. Bár a sas jól idomított, de mégiscsak ösztönlény. Félő, hogy a jelzés ellenére mégiscsak lecsap a kiszemelt zsákmányra. Az utolsó pillanatban azonban hangos vijjogás kíséretében leszáll a kesztyűs kézre melybe bele is markol.*
- Igen, tudom, ez nem volt szép tőlem, de az sem lett volna szép, hogy valami olyat egyél meg, amiért fizethetnék, megint. *A szárnyát legyezve fejezi ki nemtetszését a madár, melyet Ror egy darab szárított hússal csillapít, amit az erszényéből vesz elő. Villám erre valamelyest megnyugszik. A fűből pedig rögvest két kiskutya szalad elé, akiknek fogalmuk sem volt a rájuk leselkedő veszélyről.*
- Nocsak. Hát ti, hogy kerültetek ide? *Amíg a kutyusok rejtélyére választ kap, addig is egy füttyszó hallatása után felengedi Villámot. Jobb ez így, mintha közvetlen közelről nézné a lehetséges ebédjét. Ror lehajol az apróságokhoz. Óvatosan, de határozottan közelíti meg őket, kezét az orruk elé tartva.*
- Nem szép dolog elcsámborogni. A gazdátok már biztos keres titeket. *Egyelőre nem lát senkit, így addig is két szárított húscafatot vesz elő és kézből adja a pásztorkutyáknak.*
*Egy magas elf, barna ruhában halad a végtelennek tűnő fűrengetegben. Látszólag egyedül van, azonban fentről éber szemek figyelik minden lépését, és nemcsak az övét, mindent, ami mozog a fűben. Az élesebb szeműek a magasban egy szirti sast láthatnak, aki a szelek szárnyán köröz a fűben haladó férfit követve. Ror bal kezén egy vastag bőrkesztyű, ami Villám hívására és elbocsátására használatos. Ha nem erdős területen haladnak, akkor így el szokta engedni, hogy kedvére vadászhasson a terebélyes szirti sas, akit olykor nem is olyan könnyű kézen tartani a nagyjából hét kg-os súlya miatt. A körözést abbahagyva a madár lassan ereszkedni kezd. Vadászathoz készülődik. Valami mozgást láthatott a fűben, amit Ror egyelőre még nem lát, de az viszont egyértelmű számára, hogy Villám lecsapni készül. Ezzel semmi baja sem lenne, de mintha hallótávolságon belül kiabálást vélne felfedezni. Nem érti a szavakat, de egyértelmű, hogy emberi hangot hall. Egyszer csak mozgást hall maga előtt a fűben. Villám pont arra a területre készül lecsapni.*
~Nem jó ez így. Még az hiányozna, hogy valaki haszonállatára csapjon le.~
*Embereket nem támad meg, ettől nem is tart, de kisebb hátasra, például kölyök pónira már csapott le, nem kis galibát okozva ezzel. Ror a nyelve hegyét görbítve a szájpadlására tapasztja és egy különös füttyszót hallat. Igazán nem is fütyülés ez, inkább egy magas, suhogó hang. Feltartja bal kezét, amelyen a bőrkesztyű van. Bár a sas jól idomított, de mégiscsak ösztönlény. Félő, hogy a jelzés ellenére mégiscsak lecsap a kiszemelt zsákmányra. Az utolsó pillanatban azonban hangos vijjogás kíséretében leszáll a kesztyűs kézre melybe bele is markol.*
- Igen, tudom, ez nem volt szép tőlem, de az sem lett volna szép, hogy valami olyat egyél meg, amiért fizethetnék, megint. *A szárnyát legyezve fejezi ki nemtetszését a madár, melyet Ror egy darab szárított hússal csillapít, amit az erszényéből vesz elő. Villám erre valamelyest megnyugszik. A fűből pedig rögvest két kiskutya szalad elé, akiknek fogalmuk sem volt a rájuk leselkedő veszélyről.*
- Nocsak. Hát ti, hogy kerültetek ide? *Amíg a kutyusok rejtélyére választ kap, addig is egy füttyszó hallatása után felengedi Villámot. Jobb ez így, mintha közvetlen közelről nézné a lehetséges ebédjét. Ror lehajol az apróságokhoz. Óvatosan, de határozottan közelíti meg őket, kezét az orruk elé tartva.*
- Nem szép dolog elcsámborogni. A gazdátok már biztos keres titeket. *Egyelőre nem lát senkit, így addig is két szárított húscafatot vesz elő és kézből adja a pásztorkutyáknak.*
2917. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2022-11-08 18:41:14
Üzenet elküldve: 2022-11-08 18:41:14
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 448
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 448
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
*Az ingoványt maga mögött hagyni mindig hatalmas megkönnyebbülés, főleg ha az épségben történik.
~ A Szellemeknek legyen hála! ~
Most is felé emelték óvó tekintetüket, és emiatt Karheia elrebeg egy hálás imát, amiért minduntalan vigyáznak rá.
A nő még nem pattan nyeregbe, elsőként leveszi a madzagot a két kölyökkutyáról, akik alig várják mindezt. Izgágaságuk mellett hosszabb ideig is tart a folyamat, de a mágus nő némi bosszankodás ellenére kitartóan próbálkozik, majd szabadjára engedi őket. A két kutya örömtelien ugrál a füves síkságon ez pedig mosolyt csal gazdájuk arcára is.
Persze rengeteg illat, rengeteg nesz akad itt a számukra, ami annyira izgalmas, főleg a világból még ennyire keveset látott ebeknek. Nem csoda, hogy kicsit mindig távolabb csatangolnak a barbár asszonytól, aki erre talán még időben felfigyel.*
- Hé! Gyertek vissza!
*Szól rájuk egyelőre engedékenyen. A kis fejek felemelkednek, a fülek hegyeződnek, s némi habozást követően folytatják útjukat. Karheia ezúttal még jobban megemeli hangját.*
- Nem szabad! Ide vissza!
*Füttyent is a jószágoknak, akik füle mozdul a hang irányába, ám orrukat a földhöz tapasztva ügetnek tovább.*
- Ó, hogy milyen verést kaptok ti ezért!
*Mondja, s fürge léptekkel az engedetlen ebek után ered, akik észlelik a szapora lépteket mögülük és ők maguk is gyorsabb tempóra váltanak. A helyzet gyorsan eszkalálódik egészen addig, amíg Karheia a nyeregbe lendül, de addigra elveszti szeme elől a kiskutyákat. Ekkor már igazán megijed, főleg mert nem tudja merre induljon tovább. Csatanglót ügetésre ösztökéli és megindul abba az irányba ahol legutóbb látta a két kutyát, de lehet már mindhiába, eközben igyekszik elhessegetni azokat a szörnyű képeket, amikben sasok vagy farkasok ragadják el a két apróságot.*
~ A Szellemeknek legyen hála! ~
Most is felé emelték óvó tekintetüket, és emiatt Karheia elrebeg egy hálás imát, amiért minduntalan vigyáznak rá.
A nő még nem pattan nyeregbe, elsőként leveszi a madzagot a két kölyökkutyáról, akik alig várják mindezt. Izgágaságuk mellett hosszabb ideig is tart a folyamat, de a mágus nő némi bosszankodás ellenére kitartóan próbálkozik, majd szabadjára engedi őket. A két kutya örömtelien ugrál a füves síkságon ez pedig mosolyt csal gazdájuk arcára is.
Persze rengeteg illat, rengeteg nesz akad itt a számukra, ami annyira izgalmas, főleg a világból még ennyire keveset látott ebeknek. Nem csoda, hogy kicsit mindig távolabb csatangolnak a barbár asszonytól, aki erre talán még időben felfigyel.*
- Hé! Gyertek vissza!
*Szól rájuk egyelőre engedékenyen. A kis fejek felemelkednek, a fülek hegyeződnek, s némi habozást követően folytatják útjukat. Karheia ezúttal még jobban megemeli hangját.*
- Nem szabad! Ide vissza!
*Füttyent is a jószágoknak, akik füle mozdul a hang irányába, ám orrukat a földhöz tapasztva ügetnek tovább.*
- Ó, hogy milyen verést kaptok ti ezért!
*Mondja, s fürge léptekkel az engedetlen ebek után ered, akik észlelik a szapora lépteket mögülük és ők maguk is gyorsabb tempóra váltanak. A helyzet gyorsan eszkalálódik egészen addig, amíg Karheia a nyeregbe lendül, de addigra elveszti szeme elől a kiskutyákat. Ekkor már igazán megijed, főleg mert nem tudja merre induljon tovább. Csatanglót ügetésre ösztökéli és megindul abba az irányba ahol legutóbb látta a két kutyát, de lehet már mindhiába, eközben igyekszik elhessegetni azokat a szörnyű képeket, amikben sasok vagy farkasok ragadják el a két apróságot.*
2916. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2022-09-15 17:39:52
Üzenet elküldve: 2022-09-15 17:39:52
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 903
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 903
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Megfontolt
*Ahogy kilép a lápból már valami olyan helyen van, amit már sokszor látott és ahol már nagyon sokszor volt. Emlékszik, hogy itt egyszer Reydissel csináltak valamit, de már nem is emlékszik részletekre, csak bevillanó képekre.* ~Valamikor még szerettem, hogy aztán a kutyafogú szuka ellopja a hajómat és tönkre tegyen! Ha most itt lenne, biztosan megölném! Meg én! Visszaszerezném a hajómat!~ *Aztán valami sokkal fontosabb jut eszébe, mint a hajó, vagy a Hercegnő kibelezése.* ~A rumom! Volt a hajóm egy hordó rum! Ha most az itt lenne! Nem kéne semmit sem gondolnom, csak belenyomni a fejem a hordóba és addig inni, amíg meg nem fulladok!~ *Ettől hirtelen nevetni támad kedve és el is dönti magában, hogy alkalomadtán fog venni egy hordó rumot, hogy végre méltóképpen ölhesse meg magát így.*
-Hej hó! A Pejkó!
Megfullni volna jó!
Elveszett a Szamár,
meghalni kéne már!
Apró karok, lábak,
de kitörnék párat!
*Énekelget így magában miközben kardjával darálja maga előtt a füvet.*
-Hej hó! A Pejkó!
Megfullni volna jó!
Elveszett a Szamár,
meghalni kéne már!
Apró karok, lábak,
de kitörnék párat!
*Énekelget így magában miközben kardjával darálja maga előtt a füvet.*
2915. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2022-08-29 21:16:59
Üzenet elküldve: 2022-08-29 21:16:59
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 313
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 313
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
// Fejvadászok //
*Ezen terep kevésbé ismerős számára, mint belső énje elfogadná, úgyhogy a nedves nádashoz hasonlóan itt sem tervezget a kelleténél több időt veszteni. Nawanthiritól hallotta, hogy a látszattal ellentétben igenis komoly veszélyeket rejteget ez a hely, úgyhogy a lehető leghamarabb a szántóföldek felé kezdi vinni fáradni kezdő lába. A nézelődés kényszere szerencsére nem kapja el, tekintve hogy túl sokat amúgy sincs itt nézelődni: embernyi magas fű, ameddig a szem ellát. Egy további kellemetlen sort e föld monoton panorámájáról eldohogva meg is próbálja találni lépteit ebben a fűtengerben anélkül, hogy valamire vagy valakinek a földi maradványira zuhanjon, és halad is tovább.*
*Ezen terep kevésbé ismerős számára, mint belső énje elfogadná, úgyhogy a nedves nádashoz hasonlóan itt sem tervezget a kelleténél több időt veszteni. Nawanthiritól hallotta, hogy a látszattal ellentétben igenis komoly veszélyeket rejteget ez a hely, úgyhogy a lehető leghamarabb a szántóföldek felé kezdi vinni fáradni kezdő lába. A nézelődés kényszere szerencsére nem kapja el, tekintve hogy túl sokat amúgy sincs itt nézelődni: embernyi magas fű, ameddig a szem ellát. Egy további kellemetlen sort e föld monoton panorámájáról eldohogva meg is próbálja találni lépteit ebben a fűtengerben anélkül, hogy valamire vagy valakinek a földi maradványira zuhanjon, és halad is tovább.*
2914. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2022-08-24 19:58:10
Üzenet elküldve: 2022-08-24 19:58:10
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 184
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 184
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
// Mesterfegyver nyomában //
* A lány felé fordul és egy hangos morgást hallat. ~ Majd meglátjuk. ~ Egy pillanat hezitálás után útnak is indul, hogy mihamarabb kiérhessen erről az undorító füves pusztáról. *
- Reménykedtem benne, hogy harcolhatunk a mocskos kovács ellen, de úgy látszik marad a segítség kérés.
* Lelkes nagy léptekkel előrébb megy, hisz már nem kell aggódnia, hogy eltévedhet. Az útvonalat szinte olyan tisztán látja, mintha előtte lenne. *
- Kérjünk segítséget, talán megkönnyíthetjük az életünket.
* A lány felé fordul és egy hangos morgást hallat. ~ Majd meglátjuk. ~ Egy pillanat hezitálás után útnak is indul, hogy mihamarabb kiérhessen erről az undorító füves pusztáról. *
- Reménykedtem benne, hogy harcolhatunk a mocskos kovács ellen, de úgy látszik marad a segítség kérés.
* Lelkes nagy léptekkel előrébb megy, hisz már nem kell aggódnia, hogy eltévedhet. Az útvonalat szinte olyan tisztán látja, mintha előtte lenne. *
- Kérjünk segítséget, talán megkönnyíthetjük az életünket.
2913. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2022-08-23 14:29:27
Üzenet elküldve: 2022-08-23 14:29:27
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 388
OOC üzenetek: 65
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 388
OOC üzenetek: 65
Játékstílus: Vakmerő
// Mesterfegyver nyomában //
*Nawanthirishardipandra még a kulacsoknál is jobban belemerül a vízvételbe, hogy ne kelljen csupasz kollégáját megbámulnia. Egy dolog tudniillik, hogy nem való, egy másik viszont, hogy még nem sok sötételffel találkozott, és hát... a szokatlan feketeségük vonzza a szemet. Magának legalábbis ennyit hajlandó bevallani.
A Limmen által elmondottak szerencsére elterelik a figyelmét. Maga sem hallott a Kikötőről semmi jót, de hallomásból nehéz bármit megítélni. Eszébe jut Garsin, aki onnan származik, és ki tudja, min ment keresztül. Rosszallóan hümment. Mikor a fiú a mindent elkobzó banditákat emlegeti, megtoldja még eggyel. A harmadik hümmentésben már egyenesen dac van, ami semmi jót nem ígér.*
- Hát most már csakazértis megnézném magamnak azt a Kikötőt! *pillant az időközben felruházkodott sötételfre. A fiú ismerheti már ezt a nézést: ha le akarja beszélni a szerzetest, fel kell kötnie a csataszoknyát.*
- A páncélod miatt szerintem nem érhet baj. Ha én bandita lennék, biztos nem kötekednék, mert megharagítom a gazdádat. Csak találunk valakit, akitől lándzsanyelet vehetünk... annyit szeretnék kérni, hogy előtte ejtsük útba az erdőszéli tisztást, meg néhány szántóföldi falut. *előbbinek nem adja okát, utóbbinak viszont igen:* Körbekérdeznék, mi lett Leandana asszonnyal.
*Nem éppen kellemes téma, de muszáj utána járniuk. Ha kiderült, hogy Sa'Tereth támasztotta fel, azért, ha a városi tanács szabadon engedte, akkor azért. A tömlőik lassan megtelnek, utána akár neki is vághatnak.*
*Nawanthirishardipandra még a kulacsoknál is jobban belemerül a vízvételbe, hogy ne kelljen csupasz kollégáját megbámulnia. Egy dolog tudniillik, hogy nem való, egy másik viszont, hogy még nem sok sötételffel találkozott, és hát... a szokatlan feketeségük vonzza a szemet. Magának legalábbis ennyit hajlandó bevallani.
A Limmen által elmondottak szerencsére elterelik a figyelmét. Maga sem hallott a Kikötőről semmi jót, de hallomásból nehéz bármit megítélni. Eszébe jut Garsin, aki onnan származik, és ki tudja, min ment keresztül. Rosszallóan hümment. Mikor a fiú a mindent elkobzó banditákat emlegeti, megtoldja még eggyel. A harmadik hümmentésben már egyenesen dac van, ami semmi jót nem ígér.*
- Hát most már csakazértis megnézném magamnak azt a Kikötőt! *pillant az időközben felruházkodott sötételfre. A fiú ismerheti már ezt a nézést: ha le akarja beszélni a szerzetest, fel kell kötnie a csataszoknyát.*
- A páncélod miatt szerintem nem érhet baj. Ha én bandita lennék, biztos nem kötekednék, mert megharagítom a gazdádat. Csak találunk valakit, akitől lándzsanyelet vehetünk... annyit szeretnék kérni, hogy előtte ejtsük útba az erdőszéli tisztást, meg néhány szántóföldi falut. *előbbinek nem adja okát, utóbbinak viszont igen:* Körbekérdeznék, mi lett Leandana asszonnyal.
*Nem éppen kellemes téma, de muszáj utána járniuk. Ha kiderült, hogy Sa'Tereth támasztotta fel, azért, ha a városi tanács szabadon engedte, akkor azért. A tömlőik lassan megtelnek, utána akár neki is vághatnak.*
2912. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2022-08-21 20:54:48
Üzenet elküldve: 2022-08-21 20:54:48
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 184
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 184
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
// Mesterfegyver nyomában //
// A hozzászólás 16+ elemeket tartalmaz //
- Voltam.
* Mondja egykedvűen, de a tisztálkodást folytatja. Nawa esetleges zavaráról megfeledkezve indul ki a vízből, egy csepp frusztráltság nélkül mutatja a nagyvilágnak dorongját, de a szeme sem rándul. Tekintetéről inkább bősz gondolkodást lehet leolvasni. Látni a mélységin, hogy tudatilag messze jár. Csak akkor folytatja a válaszát, ha a lány jobban rákérdez. Közben természetesen kirázza a ruháját, és elkezdi páncélját tisztítani meztelenül. *
- Oda csak úgy érdemes menni, ha megírtad a végrendeleted. Értékes fegyvereket nem szabad vinni magaddal, sem pedig ritka páncélt.
* Mutat végig a fegyverzetén, de közben már sikerül annyira megszáradnia, hogy a ruháját elkezdje felvenni. Gyorsan magára is húzza a nadrágját, továbbra sem zavartatva magát. *
- Ameddig artheniorban az őrség vonul, addig ott a banditák járják az utcát. Ha pedig megtalálnak téged sok jóval megrakodva, adóképp elkobozzák.
* Mondja a lánynak, miközben tovább folytatja a páncélja tisztítását. Sisakját újra kezébe véve végig néz a karmoláson. *
- Az a mocskos macska...
* Szorul újra ökölbe a keze, de egy mély levegővel folytatja a páncéljának rendbetételét. *
- Ha oda akarunk menni, akkor vagy a banditák vezetőjével kell alkut kötnünk, vagy valaki által védettséget kell kapnunk. Testvéremmel vannak erre ismerőseink, de nem biztos, hogy összefutunk velük. Kereskedők nem szívesen járnak arrafelé. Mellesleg más kapcsolatom is van, de ahhoz ismételten nem folyamodnék.
* Sok ötlet körvonalazódik a fejében, de még nem állt össze a kép. *
A hozzászólás írója (Limmen'or Ilri) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.08.21 21:00:53
// A hozzászólás 16+ elemeket tartalmaz //
- Voltam.
* Mondja egykedvűen, de a tisztálkodást folytatja. Nawa esetleges zavaráról megfeledkezve indul ki a vízből, egy csepp frusztráltság nélkül mutatja a nagyvilágnak dorongját, de a szeme sem rándul. Tekintetéről inkább bősz gondolkodást lehet leolvasni. Látni a mélységin, hogy tudatilag messze jár. Csak akkor folytatja a válaszát, ha a lány jobban rákérdez. Közben természetesen kirázza a ruháját, és elkezdi páncélját tisztítani meztelenül. *
- Oda csak úgy érdemes menni, ha megírtad a végrendeleted. Értékes fegyvereket nem szabad vinni magaddal, sem pedig ritka páncélt.
* Mutat végig a fegyverzetén, de közben már sikerül annyira megszáradnia, hogy a ruháját elkezdje felvenni. Gyorsan magára is húzza a nadrágját, továbbra sem zavartatva magát. *
- Ameddig artheniorban az őrség vonul, addig ott a banditák járják az utcát. Ha pedig megtalálnak téged sok jóval megrakodva, adóképp elkobozzák.
* Mondja a lánynak, miközben tovább folytatja a páncélja tisztítását. Sisakját újra kezébe véve végig néz a karmoláson. *
- Az a mocskos macska...
* Szorul újra ökölbe a keze, de egy mély levegővel folytatja a páncéljának rendbetételét. *
- Ha oda akarunk menni, akkor vagy a banditák vezetőjével kell alkut kötnünk, vagy valaki által védettséget kell kapnunk. Testvéremmel vannak erre ismerőseink, de nem biztos, hogy összefutunk velük. Kereskedők nem szívesen járnak arrafelé. Mellesleg más kapcsolatom is van, de ahhoz ismételten nem folyamodnék.
* Sok ötlet körvonalazódik a fejében, de még nem állt össze a kép. *
A hozzászólás írója (Limmen'or Ilri) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.08.21 21:00:53
2911. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2022-08-21 19:46:57
Üzenet elküldve: 2022-08-21 19:46:57
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 388
OOC üzenetek: 65
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 388
OOC üzenetek: 65
Játékstílus: Vakmerő
// Mesterfegyver nyomában //
*A szerzetes tényleg úgy burkolja be magát a csendbe, mint valami köpönyegbe. Az arcáról leginkább tűnődést lehet leolvasni, de az is illékony: elő-előbukkan alóla az éber egykedvűség, ami egyre gyakrabban tölti el, mióta Artheniorba jött. Szemléli maga körül ezt a különös világot. A világ meg veszekszik vele, mert nem akar ugyanolyan kitekert lenni.
A folyónál Limmen igazi sötételf lovagként viselkedik, és kérés nélkül elfordul, mikor a lány vetkőzni kezd. Nawanthiriben volt némi aggodalom emiatt, mert Lillyss múltkor úgy méregette a fürdőben, mint aki mindjárt felfalatozza. Megnyugtató, hogy a fiú még csak jelét sem adja semmi ilyesminek, pláne, hogy mandulaszemnek sebkötözés közben eszébe jut, hogy meg kéne varrnia az ingét. Ehhez viszont már ő is inkább elfordul (vicces látvány lehetnek a kollégájával), és igyekszik olyan gyorsan befoltozni a hasadást, amennyire csak lehet. Mire végez, majdnem meg is szárad, egyedül a sörénye lóg csapzottan mindenfelé.*
- A thargok deresre fognak húzni minket, amiért elvitettük Leandana asszonyt a városőrökkel. *válaszolja Limmennek, immár felöltözve, kulacstöltés közben. Nem érezni a hangján, hogy neheztelne. Valószínűleg elfogadta, hogy sem a jó kancellártól, sem az úrnőjétől nem számíthat semmi jóra.* Ez a kovácsok hercege meg talán nem is létezik, csak Cirmi bűvölte elénk valamiért. *vállvonás, teli kulacs partra tesz, üres kulacs víz alá nyom.*
- A Kikötőn kívül egy ötletem van még: egy manó megígérte, hogy furfangban és keresésben segít nekem, ha hívom. De azt csak teliholdkor lehet. *Limmenre pillant* Te voltál már a Kikötőben?
*A szerzetes tényleg úgy burkolja be magát a csendbe, mint valami köpönyegbe. Az arcáról leginkább tűnődést lehet leolvasni, de az is illékony: elő-előbukkan alóla az éber egykedvűség, ami egyre gyakrabban tölti el, mióta Artheniorba jött. Szemléli maga körül ezt a különös világot. A világ meg veszekszik vele, mert nem akar ugyanolyan kitekert lenni.
A folyónál Limmen igazi sötételf lovagként viselkedik, és kérés nélkül elfordul, mikor a lány vetkőzni kezd. Nawanthiriben volt némi aggodalom emiatt, mert Lillyss múltkor úgy méregette a fürdőben, mint aki mindjárt felfalatozza. Megnyugtató, hogy a fiú még csak jelét sem adja semmi ilyesminek, pláne, hogy mandulaszemnek sebkötözés közben eszébe jut, hogy meg kéne varrnia az ingét. Ehhez viszont már ő is inkább elfordul (vicces látvány lehetnek a kollégájával), és igyekszik olyan gyorsan befoltozni a hasadást, amennyire csak lehet. Mire végez, majdnem meg is szárad, egyedül a sörénye lóg csapzottan mindenfelé.*
- A thargok deresre fognak húzni minket, amiért elvitettük Leandana asszonyt a városőrökkel. *válaszolja Limmennek, immár felöltözve, kulacstöltés közben. Nem érezni a hangján, hogy neheztelne. Valószínűleg elfogadta, hogy sem a jó kancellártól, sem az úrnőjétől nem számíthat semmi jóra.* Ez a kovácsok hercege meg talán nem is létezik, csak Cirmi bűvölte elénk valamiért. *vállvonás, teli kulacs partra tesz, üres kulacs víz alá nyom.*
- A Kikötőn kívül egy ötletem van még: egy manó megígérte, hogy furfangban és keresésben segít nekem, ha hívom. De azt csak teliholdkor lehet. *Limmenre pillant* Te voltál már a Kikötőben?
2910. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2022-08-20 17:43:02
Üzenet elküldve: 2022-08-20 17:43:02
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 184
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 184
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
// Mesterfegyver nyomában //
// A hozzászólás 16+ elemeket tartalmaz //
* Limmen dühét végül magába folytja, míg partnerén egyáltalán nem vesz észre semmi jelet. Tekintetével Nawa ringatózó derekát figyeli, de csak azért, hogy ezzel is figyelmét lekösse. ~ Néha olyan mintha Lillyss lenne. ~ Rántja meg a vállát.
A folyó partján a lány elkezd tisztálkodni, Limmen szinte reflexből fordul el az ellenkező irányba, hogy tisztelet teljesen ne bámulja meg termetes keblekkel megáldott társát. Közben természetesen háttal ő is elkezd megszabadulni a felszerelésétől, hisz tényleges céljuk nincs. Egy dologban biztos, nem akar üres kézzel haza menni. *
- Hmm.
* Morgolódva gondolkozik el, míg végül sikerül a páncél összes részét a fűre le tennie, hogy aztán türelmesen neki lásson a tisztításuknak, míg a másik testével foglalatoskodik. *
- Biztos találunk, itt az a kérdés, hogy mit várnak el érte.
* Sokat hallott már a kikötőről, nem biztos benne, hogy megfelelő döntés lenne meglátogatni azt a koszfészket, de ha nem látnak más lehetőséget, végül kénytelenek lesznek. *
- A Thargoknál nincs aki elkészítse?
* Próbálja tovább gondolni az elmélkedést, szinte biztos benne, hogy ez nem egy elfeledett dolog lehet. *
- Lehet, hogy van néhány kovács, aki tud ilyeneket készíteni.
* Rántja meg a vállát, de utána újra a herceg jut az eszébe. *
- Valakinek készíti azt a sok szart, csak arra kellene rájönni, hogy hova érkezik be a megrendelése.
* Türelmesen tisztítja a páncélzatát, és ha a másik fél végez, akkor a felsőjét gyorsan lekapja magáról, hogy valameddig belegázoljon a vízbe. El is kezdi magát mosni, csak a nemesebbik felét takarja el, így nem szól a másik félnek, hogy forduljon el. A víz alatt gyorsan meg is oldja a problémát. *
- De a kikötőnek sok hátránya is lehet, talán még az életünket is elveszíthetjük.
* Tisztogatja magát, miközben Nawa tekintetét keresi. *
- Nem biztos, hogy jó ötlet.
// A hozzászólás 16+ elemeket tartalmaz //
* Limmen dühét végül magába folytja, míg partnerén egyáltalán nem vesz észre semmi jelet. Tekintetével Nawa ringatózó derekát figyeli, de csak azért, hogy ezzel is figyelmét lekösse. ~ Néha olyan mintha Lillyss lenne. ~ Rántja meg a vállát.
A folyó partján a lány elkezd tisztálkodni, Limmen szinte reflexből fordul el az ellenkező irányba, hogy tisztelet teljesen ne bámulja meg termetes keblekkel megáldott társát. Közben természetesen háttal ő is elkezd megszabadulni a felszerelésétől, hisz tényleges céljuk nincs. Egy dologban biztos, nem akar üres kézzel haza menni. *
- Hmm.
* Morgolódva gondolkozik el, míg végül sikerül a páncél összes részét a fűre le tennie, hogy aztán türelmesen neki lásson a tisztításuknak, míg a másik testével foglalatoskodik. *
- Biztos találunk, itt az a kérdés, hogy mit várnak el érte.
* Sokat hallott már a kikötőről, nem biztos benne, hogy megfelelő döntés lenne meglátogatni azt a koszfészket, de ha nem látnak más lehetőséget, végül kénytelenek lesznek. *
- A Thargoknál nincs aki elkészítse?
* Próbálja tovább gondolni az elmélkedést, szinte biztos benne, hogy ez nem egy elfeledett dolog lehet. *
- Lehet, hogy van néhány kovács, aki tud ilyeneket készíteni.
* Rántja meg a vállát, de utána újra a herceg jut az eszébe. *
- Valakinek készíti azt a sok szart, csak arra kellene rájönni, hogy hova érkezik be a megrendelése.
* Türelmesen tisztítja a páncélzatát, és ha a másik fél végez, akkor a felsőjét gyorsan lekapja magáról, hogy valameddig belegázoljon a vízbe. El is kezdi magát mosni, csak a nemesebbik felét takarja el, így nem szól a másik félnek, hogy forduljon el. A víz alatt gyorsan meg is oldja a problémát. *
- De a kikötőnek sok hátránya is lehet, talán még az életünket is elveszíthetjük.
* Tisztogatja magát, miközben Nawa tekintetét keresi. *
- Nem biztos, hogy jó ötlet.
2909. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2022-08-19 12:18:09
Üzenet elküldve: 2022-08-19 12:18:09
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 388
OOC üzenetek: 65
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 388
OOC üzenetek: 65
Játékstílus: Vakmerő
// Mesterfegyver nyomában //
*Mire elérik az Arthenior-folyót, a lány már teljesen kitikkadt. Nem egy fecsegő természet, így talán nem tűnik fel, hogy legfeljebb egy-két szavas válaszokat ad bármilyen kérdésre (már ha Limmen egyáltalán kezdeményez beszélgetést), jobbára azonban csak hümmög. A problémák megoldásának nem jött még el az ideje.
A folyónál leugrik a válláról a teherhordó rúd. Letérdel a partra, és két nagy kezével szinte lapátolja magába a vizet. Mikor úgy érzi, túl van az életveszélyen, lehámozza magáról a kabátját, kis gondolkodás után a csizmáit meg az alkarvédőit is. Felköti a nadrágja szárát térdig, és belegázol a folyóba. Hideg, de csak kicsit! Ha a fiú esetleg utánajönne, megkéri, hogy forduljon el, mert lemosná a ködmacska ejtette sebet a vállán. Nem magyarázza, miért kell ehhez elfordulni - Limmen biztosan rájön magától is, legkésőbb, amikor a szerzetes elkezdi levenni az ingét.
Miután deréktól felfelé teljesen lecsutakolta magát, beköti a vállát, és visszaveszi az ingét. A nap hét ágra süt, emiatt Nawanthiri csak az alkarvédőit csatolja föl, a kabátját bezsákolja, a csizmáit meg egy zsinórral fellógatja a teherhordó rúdra. Ha pedig kollégája még nem tette volna meg, nekilát feltölteni a kulacsaikat.*
- Szerinted a Kikötőben tudnánk lándzsanyelet szerezni? *kérdezi közben. Láthatóan nincs kedve dolgavégezetlenül visszasomfordálni Aztyanhoz. Amúgy sem váltak el valami jó hangulatban a heges arcútól, nem kéne még ezzel is cibálni a bajuszát.*
*Mire elérik az Arthenior-folyót, a lány már teljesen kitikkadt. Nem egy fecsegő természet, így talán nem tűnik fel, hogy legfeljebb egy-két szavas válaszokat ad bármilyen kérdésre (már ha Limmen egyáltalán kezdeményez beszélgetést), jobbára azonban csak hümmög. A problémák megoldásának nem jött még el az ideje.
A folyónál leugrik a válláról a teherhordó rúd. Letérdel a partra, és két nagy kezével szinte lapátolja magába a vizet. Mikor úgy érzi, túl van az életveszélyen, lehámozza magáról a kabátját, kis gondolkodás után a csizmáit meg az alkarvédőit is. Felköti a nadrágja szárát térdig, és belegázol a folyóba. Hideg, de csak kicsit! Ha a fiú esetleg utánajönne, megkéri, hogy forduljon el, mert lemosná a ködmacska ejtette sebet a vállán. Nem magyarázza, miért kell ehhez elfordulni - Limmen biztosan rájön magától is, legkésőbb, amikor a szerzetes elkezdi levenni az ingét.
Miután deréktól felfelé teljesen lecsutakolta magát, beköti a vállát, és visszaveszi az ingét. A nap hét ágra süt, emiatt Nawanthiri csak az alkarvédőit csatolja föl, a kabátját bezsákolja, a csizmáit meg egy zsinórral fellógatja a teherhordó rúdra. Ha pedig kollégája még nem tette volna meg, nekilát feltölteni a kulacsaikat.*
- Szerinted a Kikötőben tudnánk lándzsanyelet szerezni? *kérdezi közben. Láthatóan nincs kedve dolgavégezetlenül visszasomfordálni Aztyanhoz. Amúgy sem váltak el valami jó hangulatban a heges arcútól, nem kéne még ezzel is cibálni a bajuszát.*
2908. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2022-08-16 21:20:10
Üzenet elküldve: 2022-08-16 21:20:10
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 184
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 184
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
// Mesterfegyver nyomában //
// A hozzászólás 16+ elemeket tartalmaz //
* Kivételesen bővelkedik Limmen a lehetőségekben, lelkesen vonul át társával a másik szobába, hogy aztán elégedetten nézhessen szét. Lopás talán megfordul a fejében, de csak hasonlóképp mint Nawának. A mélységi nem éppen szorul rá a herceg vacakjaira. A kereskedőház mindenben kielégíti igényeit a párosnak. Az elégedett rövid séta döbbenetbe torkollik. Ha régen valaki azt mondja neki, hogy egy macska csettintésével át varázsolja őket, egy teljesen más helyre, nem csak, hogy kőrbe röhögte volna, de még talán meg is veri az illetőt. *
- Mi a szar?!
* Üvölt fel miután körül tekintett a helységben. Kezei remegni kezdenek, majd harci kalapácsáért nyúl, és teljes erejéből a falba ver vele néhányat, másik kezét rágalmazóan a műhely irányába emeli, hogy aztán szidalmazni kezdje a házigazdát. *
-Te büdös mocskos otromba ork! Hogy mennél vissza az ....
* Szerencséjére egy igazán türelmes teremtés a szerzetes, így csitítani kezdi Limmen haragját. Nem éppen olyan számára mintha a nővére tenné ugyanezt, de még így is elcsendesedik a melák. Egy kis ideig elkezd kőrbe-kőrbe járkálni, hogy aztán újra átlépjen a szikla falon, remélve, hogy visszakerül a műhelybe, de mind hiába. Amint társa elindul a kivezető úton, egy mély sóhaj keretében segít neki, hogy a holmijait ki juttassák a barlangból. Amint sikerül kiérniük a fényre a dühödt tekintete nem enyhül.*
- Menjünk, de én ezt a férfit egyszer megölöm. Egy mocskos szarrágó alak! Mi a faszommal van ennyire oda magáért? MI a faszt képzel? A mágia a gyengék fegyvere!
* Üvölt vissza a barlangba, mintha bármit is elérne vele, majd Nawát követve elindul az úton, nyugat felé. *
// A hozzászólás 16+ elemeket tartalmaz //
* Kivételesen bővelkedik Limmen a lehetőségekben, lelkesen vonul át társával a másik szobába, hogy aztán elégedetten nézhessen szét. Lopás talán megfordul a fejében, de csak hasonlóképp mint Nawának. A mélységi nem éppen szorul rá a herceg vacakjaira. A kereskedőház mindenben kielégíti igényeit a párosnak. Az elégedett rövid séta döbbenetbe torkollik. Ha régen valaki azt mondja neki, hogy egy macska csettintésével át varázsolja őket, egy teljesen más helyre, nem csak, hogy kőrbe röhögte volna, de még talán meg is veri az illetőt. *
- Mi a szar?!
* Üvölt fel miután körül tekintett a helységben. Kezei remegni kezdenek, majd harci kalapácsáért nyúl, és teljes erejéből a falba ver vele néhányat, másik kezét rágalmazóan a műhely irányába emeli, hogy aztán szidalmazni kezdje a házigazdát. *
-Te büdös mocskos otromba ork! Hogy mennél vissza az ....
* Szerencséjére egy igazán türelmes teremtés a szerzetes, így csitítani kezdi Limmen haragját. Nem éppen olyan számára mintha a nővére tenné ugyanezt, de még így is elcsendesedik a melák. Egy kis ideig elkezd kőrbe-kőrbe járkálni, hogy aztán újra átlépjen a szikla falon, remélve, hogy visszakerül a műhelybe, de mind hiába. Amint társa elindul a kivezető úton, egy mély sóhaj keretében segít neki, hogy a holmijait ki juttassák a barlangból. Amint sikerül kiérniük a fényre a dühödt tekintete nem enyhül.*
- Menjünk, de én ezt a férfit egyszer megölöm. Egy mocskos szarrágó alak! Mi a faszommal van ennyire oda magáért? MI a faszt képzel? A mágia a gyengék fegyvere!
* Üvölt vissza a barlangba, mintha bármit is elérne vele, majd Nawát követve elindul az úton, nyugat felé. *
2907. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2022-08-16 11:40:32
Üzenet elküldve: 2022-08-16 11:40:32
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 388
OOC üzenetek: 65
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 388
OOC üzenetek: 65
Játékstílus: Vakmerő
// Mesterfegyver nyomában //
*Mindenki abból dolgozik, amilye van. A lány természetesen megértette, hogy a kovács elzavarta őket, de minden jel arra utalt, hogy érvényt nem tud szerezni az akaratának. Más beszerzési forrás híján innentől érdemesnek tűnt azzal próbálkozni, hogy hőseink fogják a kalapjukat és maradnak, aztán majd kiderül, mester uram mit szól, ha már négy napja pusztítják az éléskamráját. Ha meg találnak alkalmas mesterlándzsát, hát elviszik, és hagynak itt érte valamennyi pénzt. Érthető, ha a palota lakóinak ez nem tetszik, de az élet még a beszélő cicáknak sem fenékig tejfel.
A terv azonban terv marad. Cirmi egyetlen csettintéssel(!) mindent eltüntet, és csak kő, por meg csontok maradnak a herceg földalatti birodalma helyén. Nawanthiri a konyha felé mentében ledermed, és gyanakodva néz körül. Ha Limmen feldühödne az események alakulásán - ami nem volna meglepő - megpróbálja nyugalomra inteni, míg a szeme hozzászokik a sötétséghez.*
- Vajon a palota volt a káprázat, vagy ez a barlang...? *gondolkodik félhangosan. Utóbbi volna az életszerű, de akkor mi volt az egész szemfényvesztés a kovácsok hercegével meg a beszélő macskájával? Aminek az lett volna a vége, hogy a mélységi fiú eltűnik ki-tudja-hová, a lány meg itt marad egyedül napokig, aztán vagy lándzsanyelet kap, vagy valami egészen mást...*
~Lehet, hogy nem is volt itt semmilyen kovács, csak Cirmi játszott velünk?~
*Sok mindent megmagyarázna, ha így lenne, egyedül azt nem, hogy a Macskák Ura mit akart elérni vele. Akárhogyan is, varázstudomány híján hőseink nem fogják tudni kideríteni az igazságot. Nawanthirishardipandra tehát nekivág a kifelé vezető macerás útnak, és kollégája segítségével kijuttatja a zsákokat is.
A napvilágra érve a végtelen fűtenger hullámzik körülöttük. Vizet nem tudtak venni indulás előtt, mert a bűvös köd előbb telepedett rájuk, mint megtehették volna. A szerzetes azért reméli, hogy a folyó nincs nagyon messze.*
- Nyugatnak? *int a fejével a mondott irányba, és ha a fiú rábólint, kényelmes tempóban el is indul.*
*Mindenki abból dolgozik, amilye van. A lány természetesen megértette, hogy a kovács elzavarta őket, de minden jel arra utalt, hogy érvényt nem tud szerezni az akaratának. Más beszerzési forrás híján innentől érdemesnek tűnt azzal próbálkozni, hogy hőseink fogják a kalapjukat és maradnak, aztán majd kiderül, mester uram mit szól, ha már négy napja pusztítják az éléskamráját. Ha meg találnak alkalmas mesterlándzsát, hát elviszik, és hagynak itt érte valamennyi pénzt. Érthető, ha a palota lakóinak ez nem tetszik, de az élet még a beszélő cicáknak sem fenékig tejfel.
A terv azonban terv marad. Cirmi egyetlen csettintéssel(!) mindent eltüntet, és csak kő, por meg csontok maradnak a herceg földalatti birodalma helyén. Nawanthiri a konyha felé mentében ledermed, és gyanakodva néz körül. Ha Limmen feldühödne az események alakulásán - ami nem volna meglepő - megpróbálja nyugalomra inteni, míg a szeme hozzászokik a sötétséghez.*
- Vajon a palota volt a káprázat, vagy ez a barlang...? *gondolkodik félhangosan. Utóbbi volna az életszerű, de akkor mi volt az egész szemfényvesztés a kovácsok hercegével meg a beszélő macskájával? Aminek az lett volna a vége, hogy a mélységi fiú eltűnik ki-tudja-hová, a lány meg itt marad egyedül napokig, aztán vagy lándzsanyelet kap, vagy valami egészen mást...*
~Lehet, hogy nem is volt itt semmilyen kovács, csak Cirmi játszott velünk?~
*Sok mindent megmagyarázna, ha így lenne, egyedül azt nem, hogy a Macskák Ura mit akart elérni vele. Akárhogyan is, varázstudomány híján hőseink nem fogják tudni kideríteni az igazságot. Nawanthirishardipandra tehát nekivág a kifelé vezető macerás útnak, és kollégája segítségével kijuttatja a zsákokat is.
A napvilágra érve a végtelen fűtenger hullámzik körülöttük. Vizet nem tudtak venni indulás előtt, mert a bűvös köd előbb telepedett rájuk, mint megtehették volna. A szerzetes azért reméli, hogy a folyó nincs nagyon messze.*
- Nyugatnak? *int a fejével a mondott irányba, és ha a fiú rábólint, kényelmes tempóban el is indul.*
2906. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2022-08-13 10:46:11
Üzenet elküldve: 2022-08-13 10:46:11
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 197
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 197
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
// Mesterfegyver nyomában //
//A hozzászólás 16+ elemeket tartalmaz//
*Cirmi eleve biztos volt abban, hogy ez a kettő nehéz felfogású, a herceg talán kicsit valóban kőagyú - mint bármely ork -, de most már ő is tudja, hogy ez a páros nem érti mikor kosarazzák ki őket.*
- Én nem gondol át! Ti elmész!
*Nawában ugyan van némi értelem, tartózkodik attól, hogy kimondja, mit gondol, ugyanez Limmenről nem mondható el. De vajon Limmen miért gondolja, hogy nem hallják meg a szavait? Hallani hallják, de a kérges orkbőr kérges orkszívet takar, illetve jelentős mennyiségű önfegyelmet. A herceg sarkon fordul, Cirmi még mindig ott ül közöttük és a kovács között.*
- Vajon miért nem érted, hogy nincs alku?
*Kérdezi sóhajtva Nawától, hangja ugyan barátságos, de most már kissé türelmetlen. Akik ide jönnek, sosem esnek az alkudozás hibájába, pláne nem úgy, hogy nincs ilyesmihez érzékük, Nawának szemlátomást nincsen, túl nagyot akart markolni, túl pofátlanul és túlságosan az eredetileg lefektetett szabályokkal ellenkezőt.*
- Ideje mennetek.
*Mondja újra a macska és ebben a pillanatban olyan furcsaság történik, amire már aligha számítottak a jövevények: Cirmi csettint egyet. Nawa és Limmen talán még csak azon gondolkodik, hogy egy macskának van-e hüvelykujja és ha van, akkor szembe tudja-e fordítani a többivel, mikor egy kopár barlangban találják magukat, ha bármit megpróbáltak elemelni, akkor méretes csontok vannak most a kezükben.
Nyoma sincs már a palotának, sem a kovácsnak, a levegőt sem terheli már az izzó fémek szaga, nem más az egész, mint egy kopár barlang, bár elrendezését tekintve hasonló a struktúrája, mint a herceg palotája volt. Körül nézhetnek persze, de sötét van, egyetlen hely van, ahol keskeny fénycsík töri meg a sötétet, ez a felszínre vezető járat, pont az, amin leereszkedtek, csak akkor durván metszett lépcsőkön, viszonylagos kényelemben jöhettek le, most mászniuk kell, a járat ráadásul sokkal szűkebb, mint eredetileg volt. Gond nélkül elérhetik a felszínt, odafent verőfény van és hullámzó fűtenger, ködnek és ragadozóknak semmi nyoma.*
//A hozzászólás 16+ elemeket tartalmaz//
*Cirmi eleve biztos volt abban, hogy ez a kettő nehéz felfogású, a herceg talán kicsit valóban kőagyú - mint bármely ork -, de most már ő is tudja, hogy ez a páros nem érti mikor kosarazzák ki őket.*
- Én nem gondol át! Ti elmész!
*Nawában ugyan van némi értelem, tartózkodik attól, hogy kimondja, mit gondol, ugyanez Limmenről nem mondható el. De vajon Limmen miért gondolja, hogy nem hallják meg a szavait? Hallani hallják, de a kérges orkbőr kérges orkszívet takar, illetve jelentős mennyiségű önfegyelmet. A herceg sarkon fordul, Cirmi még mindig ott ül közöttük és a kovács között.*
- Vajon miért nem érted, hogy nincs alku?
*Kérdezi sóhajtva Nawától, hangja ugyan barátságos, de most már kissé türelmetlen. Akik ide jönnek, sosem esnek az alkudozás hibájába, pláne nem úgy, hogy nincs ilyesmihez érzékük, Nawának szemlátomást nincsen, túl nagyot akart markolni, túl pofátlanul és túlságosan az eredetileg lefektetett szabályokkal ellenkezőt.*
- Ideje mennetek.
*Mondja újra a macska és ebben a pillanatban olyan furcsaság történik, amire már aligha számítottak a jövevények: Cirmi csettint egyet. Nawa és Limmen talán még csak azon gondolkodik, hogy egy macskának van-e hüvelykujja és ha van, akkor szembe tudja-e fordítani a többivel, mikor egy kopár barlangban találják magukat, ha bármit megpróbáltak elemelni, akkor méretes csontok vannak most a kezükben.
Nyoma sincs már a palotának, sem a kovácsnak, a levegőt sem terheli már az izzó fémek szaga, nem más az egész, mint egy kopár barlang, bár elrendezését tekintve hasonló a struktúrája, mint a herceg palotája volt. Körül nézhetnek persze, de sötét van, egyetlen hely van, ahol keskeny fénycsík töri meg a sötétet, ez a felszínre vezető járat, pont az, amin leereszkedtek, csak akkor durván metszett lépcsőkön, viszonylagos kényelemben jöhettek le, most mászniuk kell, a járat ráadásul sokkal szűkebb, mint eredetileg volt. Gond nélkül elérhetik a felszínt, odafent verőfény van és hullámzó fűtenger, ködnek és ragadozóknak semmi nyoma.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2906-2925