// Második szál //
// Aki bújt, aki nem //
// A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz! //
* Mindig is fontos volt számukra a bizalom, anélkül pedig az élet értelmetlen. A legtöbb faj képviselője bármit tehet, de míg egyedül van, addig bármennyire is próbálkozik, szinte lehetetlen a feladat megfelelni a világnak.
Csapatban ez pedig teljesen másképp működik. Egy olyan egység, amely teljesen kiszolgáltat a másiknak. Egy mély közösség, ami feltétlen bizalmat biztosít a másik felé, és még rá se kell nézni az előtted állóra, hogy tisztában legyél vele, hogy számíthatsz rá..
A legtöbbször csak álmodunk a feltétlen bizalomról, míg vannak olyan csoportok... Akik ebben nőnek fel... Életük egy része a keserűséggel és a bánattal formálódott, hogy aztán kivirágozzanak, akárcsak az őszi rózsa, amikor már nem várnád, hogy bármi is kinyíljon. *
- Még beszélni se tudtam vele, olyan szigorúan fogják őket, hogy még a közelükbe se tudtunk menni.
* Tárja ki az egyetlen szabad kezét. *
- Mellesleg úgy ismered azt az alakot, hogy a nővérén kívül foglalkozik mással is?
* Gúnyos mosoly nyúlik el a szája szélén, nem szokása pletykálkodni, de a régen látott társ láttán megkönnyebbülten szólal fel, és halad tovább a városi rengetegen keresztül. Egy ilyen páros igazán könnyedén tud haladni a polgárnegyeden át a piac felé, de nem mennek át a kereskedők gyűrűjén, inkább a pegazus fogadó ajtajához lép. *
- Újoncot mondtál?
* Néz fel érdeklődve Reyre. *
- De ugye már megkapta a maszkját? Nem tudom, hogy miképp viselnék még néhány újoncot.
* Sóhajt fel, míg az ajtó előtt megállítja barátnőjét. *
- A pultossal van nekem egy régebbi játékom, de téged akkor figyelmeztetlek. Ő az egyik városi tanácstag, szóval maradj csak nemtelen.
* Mosoly keretében belép barátnőjével, és a pulthoz andalog, a szokásos csípő rázással. *
- Szervusz pufi!
* Könyököl rá a pultra, mint aki nagyon nyeregben érzi magát, haját a vállára dobva mosolyog rá az előtte levő férfire, aki a szokásos mosolytalan pohártörléssel foglalatoskodik. A mogorva kocsmáros már sóhajt is fel az elf látványára. *
- Még a városban tartózkodik?
* Mondja csalódott hangvételben, de az elf csak kitárja a karját, majd gúnyos mosolyt húz. *
- Inkább örüljön neki, hogy részeges idiótákon kívül, van néhány igazi vendége. De ha már itt tartunk..
* Mondja, majd... ránéz társára. *
- Veszel két üveg bort?
* Fordul is vissza a pultoshoz. *
- De nem is zavarom sokáig, az egyik fürdőt magunkévá tesszük.
* Mondja neki, miközben a két bort magához véve fordul el a pulttól. *
- Erre megyünk.
* Mutatja az utat a fürdő felé, de közben a pultos mosolyogva megrázza a fejét. Valahol élvezi a kis párharcukat, de azért mégis jobban érezné magát, ha az elf elhagyná a várost. *
- Egy boszorkány mestertől elvárható, bár kíváncsi leszek rá, hogy milyen lesz a központ.
* Tárja szét a kezeit, miközben átér a fürdőhöz. A szokásos törülközős cseléd már várja őket mosolyogva, el is vesz tőle kettőt, hogy barátnőjének oda adjon egyet. *
- Van öltöző külön, és nyugodtan ott lehet hagyni a cuccodat, nem lopják el.
* Mondja majd belép az öltözőbe. Szépen el is kezdi magáról lehámozni a felszerelést. Igényesen kipakolja az állványra, majd magára tekeri a puha törülközőt. Az elf szokása, hogy penge nélkül nem megy sehova, így hatalmas nagy szablyáját megfogva elindul a fürdő felé. Türelmesen megvárja a másik felet, csak azután mutatja neki az utat az elzárt fürdők felé. *
- Jobb ha itt vagyunk, sok öreg kereskedő szeret a közös fürdőben lébecolni, hogy megbámulhasson néhány libát. Nem vagyok szégyenlős, de az én bájaimat ki kell érdemelni.
* Mosolyodik el, majd dobja le magáról a törülközőt, hogy az ajtót becsukva a meleg medencéhez lépjen. Óvatosan belép a meleg vízbe, hogy hangosan felsóhajtson az élvezettől. Természetesen a két üveg bort a kövekre kiteszi, hogy kartávolságon belül nyugodjanak. *
- Ezért már megérte át caplatni a városon.
A hozzászólás írója (Syndrathul Pernelis) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.10.20 08:03:17