Arthenior - Pegazus fogadó
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 789 (15761. - 15780. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
15780. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-08-27 22:02:20
Üzenet elküldve: 2020-08-27 22:02:20
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 91
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 91
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Fényfohász//
*Titthyben nincs félelem amiatt, hogy eltaposhatják. Igaz, fajtársától jelentősen alacsonyabb, de hát na! Nem mindenkinek adatik meg az égimeszelő termet.*
- Bocsánat.* Szabadkozik kissé pirulva.*
- Ritka alkalmak egyike, hogy ennyit eszem. Ma reggel indultam útnak a Három barát tavernától, azóta semmit sem ettem.
*Egyébként nem veszi rossz néven ezt a mosolyt, sőt, apró figyelmeztetésként fogja fel, hogy lassabban kéne eltűntetnie a kolbászokat. Amiből egyébként az egyik szál kicsivel több mint a fele már odavan.*
- Igen, én is remélem, hogy valaha sikerül eljutnom a megvalósításig.* Mosolyodik el, Viel viccelődésére ő is kuncog. Aztán komolyan elgondolkodik a tündér kérdésén, mert fogós.*
- Hát nézd, ezt így előre nem tudom megmondani, hogy neked is megkönnyíti-e majd a dolgod.* Mondja végül. Kicsit lassabban beszél, ez is jelzi, hogy most bizony megfogták.*
- Na jó, annyit elárulok, hogy írással kapcsolatos találmány.* Böki ki végül, de aztán felemeli mutatóujját jelezve, hogy többet tényleg nem árul el. Komolyan felnevet a következő kérdésáradaton. Úgy érzi, Viel nagyon lelkes, most, hogy már tudja, ő tudós.*
- Hát öh... igen.* Szerénykedik.
A hegeket illetően legalább arra számít, hogy valamiféle harcban szerezhette őket a virágból született társ. Annál inkább meglepődik, mikor kiderül az igazság. Most Titthyn van a sor, hogy nagy szemeket meresszen.*
- Hmm.* Mondja elgondolkodva, de rögtön észbe is kap, hogy talán nem kéne ennyire feltűnően bámulni a hegeket. Gyorsan tányérjára is fordítja tekintetét, még azt is igyekszik kerülni, hogy időnként Viel arcára pillantson. Szeretné elterelni a témát a hegekről, de fogalma sincs, mit kérdezzen vagy mondjon.*
- És öhh... te mivel foglalkozol?* Szól végül, mert kezd kínossá válni a kettejük között beállt csend, ha ugyan Viel nem szól.*
*Titthyben nincs félelem amiatt, hogy eltaposhatják. Igaz, fajtársától jelentősen alacsonyabb, de hát na! Nem mindenkinek adatik meg az égimeszelő termet.*
- Bocsánat.* Szabadkozik kissé pirulva.*
- Ritka alkalmak egyike, hogy ennyit eszem. Ma reggel indultam útnak a Három barát tavernától, azóta semmit sem ettem.
*Egyébként nem veszi rossz néven ezt a mosolyt, sőt, apró figyelmeztetésként fogja fel, hogy lassabban kéne eltűntetnie a kolbászokat. Amiből egyébként az egyik szál kicsivel több mint a fele már odavan.*
- Igen, én is remélem, hogy valaha sikerül eljutnom a megvalósításig.* Mosolyodik el, Viel viccelődésére ő is kuncog. Aztán komolyan elgondolkodik a tündér kérdésén, mert fogós.*
- Hát nézd, ezt így előre nem tudom megmondani, hogy neked is megkönnyíti-e majd a dolgod.* Mondja végül. Kicsit lassabban beszél, ez is jelzi, hogy most bizony megfogták.*
- Na jó, annyit elárulok, hogy írással kapcsolatos találmány.* Böki ki végül, de aztán felemeli mutatóujját jelezve, hogy többet tényleg nem árul el. Komolyan felnevet a következő kérdésáradaton. Úgy érzi, Viel nagyon lelkes, most, hogy már tudja, ő tudós.*
- Hát öh... igen.* Szerénykedik.
A hegeket illetően legalább arra számít, hogy valamiféle harcban szerezhette őket a virágból született társ. Annál inkább meglepődik, mikor kiderül az igazság. Most Titthyn van a sor, hogy nagy szemeket meresszen.*
- Hmm.* Mondja elgondolkodva, de rögtön észbe is kap, hogy talán nem kéne ennyire feltűnően bámulni a hegeket. Gyorsan tányérjára is fordítja tekintetét, még azt is igyekszik kerülni, hogy időnként Viel arcára pillantson. Szeretné elterelni a témát a hegekről, de fogalma sincs, mit kérdezzen vagy mondjon.*
- És öhh... te mivel foglalkozol?* Szól végül, mert kezd kínossá válni a kettejük között beállt csend, ha ugyan Viel nem szól.*
15779. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-08-27 20:16:44
Üzenet elküldve: 2020-08-27 20:16:44
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 206
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 206
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
//Fényfohász//
*Viel kicsit eltöpreng a lánnyal kapcsolatban. A társaság tényleg nagyszerű itt, hiszen ő maga is itt talált rá a barátaira, akikkel később megvásárolták a házukat. Igen ám, de a tündér is megijed néha egy kissé, hogy a nagy tömeg esetleg eltapossa a téren – el sem tudja képzelni, milyen veszedelemnek teszi ki magát Titthy, hogy sokat jár-kel erre. A lány roppant bátornak tartja kis társát. Persze a nagy bátorsághoz farkaséhség is dukál.*
- Azt látom. *Jegyzi meg mosolyogva, miközben elnézi, ahogy a másik falatozik, vagy inkább fal. Kicsit olyan benyomást kelthet ez a mosoly a legújabb barátja előtt, mint egy idősebb, gondoskodó nővérkéé, bár az még nem derült ki, egyáltalán idősebb-e. Talán nem is fog, Viel nem tervez rákérdezni. Ez csak egy érzés, mások elfogadása és a róluk való gondoskodás már a vérében van. Az érdekes rész azonban csak ezután következik, mikor a lány két falat között saját dolgairól kezd mesélni. Viel a kakaós bögréjét markolva, izgatottan figyel. Egyébként nem bánja, hogy a másik nem árulja el, miről van szó pontosan, a kérdése nem ezzel kapcsolatban bukik ki belőle:*
- A barátaim dolgát is megkönnyíti? Meg az enyémet? *Kíváncsiskodik. Neki ez a fontos, úgy érzi, ha valóban a világ jobbá varázsolása a cél, akkor Eeyr biztosan támogatná (vagy támogatja!) a törekvést.* Nagyszerű lenne! Remélem, hogy sikerül majd a terved, és… Hogy én is mihamarabb értesülök róla. Mondjuk azzal, hogy ha eddig nem volt, ezután lesz! *Kuncog.*
- Akkor te amolyan összeszerelős tudós vagy? Aki számol meg méricskél? Meg… ilyenek? *Tér a lényegre nagy szemekkel.* Ne haragudj, hogy nem tudom megfogalmazni, de még eggyel sem találkoztam ezelőtt. És éppen egy tündértárs!
*Amíg a válaszra vár, neki is érkezik egy kérdés, a szeme körül futó hegekről. Nem bántja meg a dolog, csak bánatosan mosolyog, és vállat von.*
- Nem tudjuk, mitől vannak. Már így születtem. Nem sérültem meg, vagy ilyesmi. *Nem is tulajdonít neki akkora jelentőséget. Bár legutóbb megmosolyogtatta, mikor egy nagyon nagy képzelőerővel megáldott utcagyerek kifejtette az elméletét, miszerint Viel valamiféle nagy harcos boszorkány lehet, aki már évtizedek óta démonokkal küzd. A szárnyatlan tündér évtizedekkel ezelőtt otthon fésülgette a játékbabáit.*
*Viel kicsit eltöpreng a lánnyal kapcsolatban. A társaság tényleg nagyszerű itt, hiszen ő maga is itt talált rá a barátaira, akikkel később megvásárolták a házukat. Igen ám, de a tündér is megijed néha egy kissé, hogy a nagy tömeg esetleg eltapossa a téren – el sem tudja képzelni, milyen veszedelemnek teszi ki magát Titthy, hogy sokat jár-kel erre. A lány roppant bátornak tartja kis társát. Persze a nagy bátorsághoz farkaséhség is dukál.*
- Azt látom. *Jegyzi meg mosolyogva, miközben elnézi, ahogy a másik falatozik, vagy inkább fal. Kicsit olyan benyomást kelthet ez a mosoly a legújabb barátja előtt, mint egy idősebb, gondoskodó nővérkéé, bár az még nem derült ki, egyáltalán idősebb-e. Talán nem is fog, Viel nem tervez rákérdezni. Ez csak egy érzés, mások elfogadása és a róluk való gondoskodás már a vérében van. Az érdekes rész azonban csak ezután következik, mikor a lány két falat között saját dolgairól kezd mesélni. Viel a kakaós bögréjét markolva, izgatottan figyel. Egyébként nem bánja, hogy a másik nem árulja el, miről van szó pontosan, a kérdése nem ezzel kapcsolatban bukik ki belőle:*
- A barátaim dolgát is megkönnyíti? Meg az enyémet? *Kíváncsiskodik. Neki ez a fontos, úgy érzi, ha valóban a világ jobbá varázsolása a cél, akkor Eeyr biztosan támogatná (vagy támogatja!) a törekvést.* Nagyszerű lenne! Remélem, hogy sikerül majd a terved, és… Hogy én is mihamarabb értesülök róla. Mondjuk azzal, hogy ha eddig nem volt, ezután lesz! *Kuncog.*
- Akkor te amolyan összeszerelős tudós vagy? Aki számol meg méricskél? Meg… ilyenek? *Tér a lényegre nagy szemekkel.* Ne haragudj, hogy nem tudom megfogalmazni, de még eggyel sem találkoztam ezelőtt. És éppen egy tündértárs!
*Amíg a válaszra vár, neki is érkezik egy kérdés, a szeme körül futó hegekről. Nem bántja meg a dolog, csak bánatosan mosolyog, és vállat von.*
- Nem tudjuk, mitől vannak. Már így születtem. Nem sérültem meg, vagy ilyesmi. *Nem is tulajdonít neki akkora jelentőséget. Bár legutóbb megmosolyogtatta, mikor egy nagyon nagy képzelőerővel megáldott utcagyerek kifejtette az elméletét, miszerint Viel valamiféle nagy harcos boszorkány lehet, aki már évtizedek óta démonokkal küzd. A szárnyatlan tündér évtizedekkel ezelőtt otthon fésülgette a játékbabáit.*
15778. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-08-26 11:17:09
Üzenet elküldve: 2020-08-26 11:17:09
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//A két törpe//
//Lykrit, Dakon//
//Zárás//
*A gnómban egyre jobban növekszik a feszültség, ahogy belépnek a szobába. Mikor meglátja a helyszínt kissé felfodrul a gyomra, de szerencsére sikerül megőriznie hidegvérét. A szag felettébb kellemetlen, mondhatni undorító. Alig bír odanézni, mikor az őr kinyitja a szekrényt. *
~Uhm... mi? ~
*Nagyot sóhajt, majd leül az ágyra és a fejét fogja. *
-Hogy lehettünk ilyen idióták? Nem kérdeztük meg, hogy mégis milyen hulláról van szó?
*Motyogja az orra alá magának. Az őr röhögve távozik, és lassan a két törp is inni indul. Lykritet csak a nyakába dobott nadrág zökkenti ki mélységes depressziójából. Meglepetésére talál benne valamennyi pénzt, amiről úgy dönt inkább megtartja magának. *
-Viszlát Dakon uram!
*Mondja az tokásnak, mikor az hátbaveregeti. *
-Minden jót, és jó szerencsét!
*Mondja formálisan, majd lassan ő is elindul az emeletről. Mikor leér a fogadóhelyiségbe, ünnepélyesen megfogadja, hogy soha többé nem iszik. Vagy legalábbis egy darabig... *
//Lykrit, Dakon//
//Zárás//
*A gnómban egyre jobban növekszik a feszültség, ahogy belépnek a szobába. Mikor meglátja a helyszínt kissé felfodrul a gyomra, de szerencsére sikerül megőriznie hidegvérét. A szag felettébb kellemetlen, mondhatni undorító. Alig bír odanézni, mikor az őr kinyitja a szekrényt. *
~Uhm... mi? ~
*Nagyot sóhajt, majd leül az ágyra és a fejét fogja. *
-Hogy lehettünk ilyen idióták? Nem kérdeztük meg, hogy mégis milyen hulláról van szó?
*Motyogja az orra alá magának. Az őr röhögve távozik, és lassan a két törp is inni indul. Lykritet csak a nyakába dobott nadrág zökkenti ki mélységes depressziójából. Meglepetésére talál benne valamennyi pénzt, amiről úgy dönt inkább megtartja magának. *
-Viszlát Dakon uram!
*Mondja az tokásnak, mikor az hátbaveregeti. *
-Minden jót, és jó szerencsét!
*Mondja formálisan, majd lassan ő is elindul az emeletről. Mikor leér a fogadóhelyiségbe, ünnepélyesen megfogadja, hogy soha többé nem iszik. Vagy legalábbis egy darabig... *
15777. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-08-26 09:26:21
Üzenet elküldve: 2020-08-26 09:26:21
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 115
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 115
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
// A két törpe //
// Lykrit, Dakon //
// Zárás //
* Dakon megkönnyebbülten sóhajt fel mikor kiderül, hogy nem emberi halottról van szó, hanem egy szarvasról.
~ Ez a két hülye törpe előbb is mondhatta volna ezt. ~
- Hé Lykrit szerencsénk volt igaz?
* Leguggol a kis gnómhoz és emberesen megveregeti a hátát. *
Szerintem menjünk innen. Itt már nincs sok keresni valónk. Eljött az idő, hogy elbúcsúzzunk.
* A kövér ember azon gondolkodik, hogy vigyen-e magával valamit a szarvasból, de úgy dönt úgy hagyja ahogy van. Le kóvájog az első emeletről. Mielőtt elköszönne a fogadóstól Rendel magának egy kis Almabort amit le is húz egyszerre. Utána kifizeti 12 aranyat a borért.
.
A hozzászólás írója (Dakon Brudo) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.08.26 09:37:25
// Lykrit, Dakon //
// Zárás //
* Dakon megkönnyebbülten sóhajt fel mikor kiderül, hogy nem emberi halottról van szó, hanem egy szarvasról.
~ Ez a két hülye törpe előbb is mondhatta volna ezt. ~
- Hé Lykrit szerencsénk volt igaz?
* Leguggol a kis gnómhoz és emberesen megveregeti a hátát. *
Szerintem menjünk innen. Itt már nincs sok keresni valónk. Eljött az idő, hogy elbúcsúzzunk.
* A kövér ember azon gondolkodik, hogy vigyen-e magával valamit a szarvasból, de úgy dönt úgy hagyja ahogy van. Le kóvájog az első emeletről. Mielőtt elköszönne a fogadóstól Rendel magának egy kis Almabort amit le is húz egyszerre. Utána kifizeti 12 aranyat a borért.
. A hozzászólás írója (Dakon Brudo) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.08.26 09:37:25
15776. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-08-25 19:34:05
Üzenet elküldve: 2020-08-25 19:34:05
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 932
OOC üzenetek: 97
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 932
OOC üzenetek: 97
Játékstílus: Szelíd
//A két törpe//
//Dakon, Lykrit//
//Epilógus//
*Az őr szeme egyre kerekebb, mintha még nem hallotta volna a sztorit, a Rőt feje meg egyre vörösebb, mert ugye a nadrág... De nem szól. Nem mer és nem bír. Tajtékzik. Lykrit és Dakon szerencséjére azonban ezúttal az ellentét nem ellenük irányul, sokkal inkább társa, Szürke ellen. Mert ugye a nadrág... Ezúttal párbajra nem kerül sor, ugyanis az őr, csak fejét rázva, s erősebben megfogva kardja markolatát, az ajtóhoz sorjázva, kissé beljebb taszigálva a folyosón, az előtte sorakozókat, az ajtót megnyitja, s kardlappal belöki.*
- Befelé! *Az utasítás határozott és vészjósló, ahogyan a tekintet és a hanghordozás is. Fejével is biccent, s szép, takaros kis csokorba fogva, kardjával, s másik eltárt kezével betessékeli a brigádot.*
- Mutasd meg! *Mondja a szürke Szürkének, ki remegő szájszéllel, s lábbal az ominózus szekrényhez lép. Lassan nyúl a gomb felé, keze, akár azok a kis helyes zselétornyok a sütemények tetején. Közben Lykritnek és Dakonnak van idejük megszemlélni az egyébként erősen szesz szagú szobát, a plafon mestergerendájáról lógó vastag kötelet, melynek a végén, még egy hetyke kampó is akad, véres hegyes véggel. Láthatják, hogy a zárt szekrény alsó résein a vér rég elszivárgott, alvadt, kocsonyás csíkok borítják előtte a padlót, s vélhetően azt a nadrágot is, mely Rőt kedvence volt valaha. Akár egy mészárszék. Az ajtó halkan és lassan tárul ki, az őr, persze biztosítva a kijáratot hatalmas testével, előrébb nyomakszik.*
- Tűnj onnan! *Rivall Szürkére, ki sikkantva ugrik arrább, hogy aztán a szekrény, szörnyű, elfajzott titkára végre fény derüljön. Először néma csend borul a szobára, csak Szürke hangos sipítós lélegzetvétele hallik, aztán az őr válla megrázkódik. Nem borzong. Erre hamarost fény derül, mert akkora hahotában tör ki, ahogyan még tán soha nem nevetett. Pár percen belül, elállva a szekrény nyílását, immár könnye is kicsordul, aztán csak elfordul.*
- Elmentek ti a francba! *Jelenti ki, kacagva a négyesre mutatva, kicsit mintha meg is könnyebbült volna, aztán se szó, se beszéd, kardját hatalmas csattanással hüvelyébe vágva ballag ki a szobából, mintha soha nem lett volna. A szekrény nyílása feltárul, hogy megmutassa magát. A bent lógó, fej nélküli szarvast, s mellette, a gondosan összehajtogatott törpe nadrágon, csodás, agancsos fejét, mi majd gyönyörű éke lesz egy vadászlaknak.*
- A nadrágom! *Rőt azonnal pofán vágja Szürkét, majd a szekrényből kirántva a gatyát, azt Lykrithez vágja vérmocskosan, Dakonra csak ráfúj. Szürkét grabancánál ragadja meg, ki nyifogva követi, amerre húzza:*
- Az egész estét te fizeted! *Szép büntetés, de legalább nem halállal végződik.*
- Ti meg azt mondtátok, ez tilos a városban, gondolhattam volna... *legyintve morogja el magát.*
- Tegyetek el mindent, én ma (is) leiszom magam. *Szép zárszó. Talán a kissé meglepett és félreértett cselekményhez is. Igaz, rosszul nem zárult. A nap szépen eltelt. A gatyában lapuló 210 arany, úgy látszik Lykrit Clakorté, ki megoszthatja társával, feltéve, ha elárulja neki. De ott a szarvas is, s gyönyörű éke, húsa, bőre, agancsa pénzzé tehető, tán hasonló summát is hozhat, tán Dakonnak. Ez már a két nyomozón múlik. Senki máson, hisz a két törpe, már a harmadik korsót gurítja le torkán rég. Az őr, ki szerencsére jó humorú volt, talán még most is nevet, jó szívvel gondolva a négy jómadárra, ki az eddig amúgy katasztrofális napját, ha néhány pillanatra is, de széppé tette. Így zárul a két törpe meséje, mit tovább, kissé kiszínezve, jó szájízzel terjeszthet egy szakavatott legendár.*
//Dakon, Lykrit//
//Epilógus//
*Az őr szeme egyre kerekebb, mintha még nem hallotta volna a sztorit, a Rőt feje meg egyre vörösebb, mert ugye a nadrág... De nem szól. Nem mer és nem bír. Tajtékzik. Lykrit és Dakon szerencséjére azonban ezúttal az ellentét nem ellenük irányul, sokkal inkább társa, Szürke ellen. Mert ugye a nadrág... Ezúttal párbajra nem kerül sor, ugyanis az őr, csak fejét rázva, s erősebben megfogva kardja markolatát, az ajtóhoz sorjázva, kissé beljebb taszigálva a folyosón, az előtte sorakozókat, az ajtót megnyitja, s kardlappal belöki.*
- Befelé! *Az utasítás határozott és vészjósló, ahogyan a tekintet és a hanghordozás is. Fejével is biccent, s szép, takaros kis csokorba fogva, kardjával, s másik eltárt kezével betessékeli a brigádot.*
- Mutasd meg! *Mondja a szürke Szürkének, ki remegő szájszéllel, s lábbal az ominózus szekrényhez lép. Lassan nyúl a gomb felé, keze, akár azok a kis helyes zselétornyok a sütemények tetején. Közben Lykritnek és Dakonnak van idejük megszemlélni az egyébként erősen szesz szagú szobát, a plafon mestergerendájáról lógó vastag kötelet, melynek a végén, még egy hetyke kampó is akad, véres hegyes véggel. Láthatják, hogy a zárt szekrény alsó résein a vér rég elszivárgott, alvadt, kocsonyás csíkok borítják előtte a padlót, s vélhetően azt a nadrágot is, mely Rőt kedvence volt valaha. Akár egy mészárszék. Az ajtó halkan és lassan tárul ki, az őr, persze biztosítva a kijáratot hatalmas testével, előrébb nyomakszik.*
- Tűnj onnan! *Rivall Szürkére, ki sikkantva ugrik arrább, hogy aztán a szekrény, szörnyű, elfajzott titkára végre fény derüljön. Először néma csend borul a szobára, csak Szürke hangos sipítós lélegzetvétele hallik, aztán az őr válla megrázkódik. Nem borzong. Erre hamarost fény derül, mert akkora hahotában tör ki, ahogyan még tán soha nem nevetett. Pár percen belül, elállva a szekrény nyílását, immár könnye is kicsordul, aztán csak elfordul.*
- Elmentek ti a francba! *Jelenti ki, kacagva a négyesre mutatva, kicsit mintha meg is könnyebbült volna, aztán se szó, se beszéd, kardját hatalmas csattanással hüvelyébe vágva ballag ki a szobából, mintha soha nem lett volna. A szekrény nyílása feltárul, hogy megmutassa magát. A bent lógó, fej nélküli szarvast, s mellette, a gondosan összehajtogatott törpe nadrágon, csodás, agancsos fejét, mi majd gyönyörű éke lesz egy vadászlaknak.*
- A nadrágom! *Rőt azonnal pofán vágja Szürkét, majd a szekrényből kirántva a gatyát, azt Lykrithez vágja vérmocskosan, Dakonra csak ráfúj. Szürkét grabancánál ragadja meg, ki nyifogva követi, amerre húzza:*
- Az egész estét te fizeted! *Szép büntetés, de legalább nem halállal végződik.*
- Ti meg azt mondtátok, ez tilos a városban, gondolhattam volna... *legyintve morogja el magát.*
- Tegyetek el mindent, én ma (is) leiszom magam. *Szép zárszó. Talán a kissé meglepett és félreértett cselekményhez is. Igaz, rosszul nem zárult. A nap szépen eltelt. A gatyában lapuló 210 arany, úgy látszik Lykrit Clakorté, ki megoszthatja társával, feltéve, ha elárulja neki.
De ott a szarvas is, s gyönyörű éke, húsa, bőre, agancsa pénzzé tehető, tán hasonló summát is hozhat, tán Dakonnak. Ez már a két nyomozón múlik. Senki máson, hisz a két törpe, már a harmadik korsót gurítja le torkán rég. Az őr, ki szerencsére jó humorú volt, talán még most is nevet, jó szívvel gondolva a négy jómadárra, ki az eddig amúgy katasztrofális napját, ha néhány pillanatra is, de széppé tette. Így zárul a két törpe meséje, mit tovább, kissé kiszínezve, jó szájízzel terjeszthet egy szakavatott legendár.*
15775. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-08-25 12:52:12
Üzenet elküldve: 2020-08-25 12:52:12
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//A két törpe//
//Dakon, Lykrit//
*Szerencsétlen gnóm legszívesebben elsüllyedne szégyenében, mikor a fogadós az okádását emlegeti fel. Arca szakállához hasonlóan vörös színbe öltözik, de nem szól semmit, csak ballag tovább az emeletre. A törpök viselkedése felettébb furcsa, legfőképp a Szürke törpé, és reméli ez az őrnek is feltűnik.
Ami az őrt illeti, miatta kissé veszélyben érzi magát, mert a legkevésbé sem sikerült őt meggyőzni a saját igazukról. Viszont az őr legalább megállítja a két törpöt, ha azok esetleg neki, vagy a tokás torkának esnének. Viszont azt nem tudja, hogy el tudna-e bánni a két törppel, ha azok hirtelen felindulásból, egyszerre támadnának rá...
Rövid idő alatt elérik az emeletet, és ránézésre mindenki egyre nyomorultabbul érzi magát. A tokás feszeng, Rőt egyre rőtebb, Szürke úgy néz ki mint aki rögtön elájul, Lykrit pedig kicsit kétségbeesett, hiszen nem tudja mi lesz ennek a vége. Az őr továbbra is fenyegető, így Lykrit okosabbnak látja, ha egyáltalán nem szól. Végre megérkeznek az ajtóhoz, s nekik szegeződik a kérdés, rögtön utána pedig Rőt mutatóujja. *
~Még van képe... ~
*Gondolja bosszúsan, mikor a törp őket vádolja a gyilkossággal. Lykrit reméli, hogy ennek az őr nem dől be. Ugyan kinek is tudna ő ártani? Legfeljebb egy légynek.
Mielőtt védekezhetne, Dakon már elő is adja mi történt valójában. Tálalhatta volna kissé finomabban, de a lényeget igazából elmondta. *
-Ez valóban így történt.
*Nem sokat tud még hozzátenni a dolgokhoz. Nem sok bizonyíték szól ellene, de sajnos mellette sem, csak a józan ész. Elég sok képzelőerő és fantázia kell ahhoz, hogy valaki azt gondolja, hogy ő együtt követett el gyilkosságot a kövér férfival. De ezt jobbnak látja nem szóvá tenni. *
//Dakon, Lykrit//
*Szerencsétlen gnóm legszívesebben elsüllyedne szégyenében, mikor a fogadós az okádását emlegeti fel. Arca szakállához hasonlóan vörös színbe öltözik, de nem szól semmit, csak ballag tovább az emeletre. A törpök viselkedése felettébb furcsa, legfőképp a Szürke törpé, és reméli ez az őrnek is feltűnik.
Ami az őrt illeti, miatta kissé veszélyben érzi magát, mert a legkevésbé sem sikerült őt meggyőzni a saját igazukról. Viszont az őr legalább megállítja a két törpöt, ha azok esetleg neki, vagy a tokás torkának esnének. Viszont azt nem tudja, hogy el tudna-e bánni a két törppel, ha azok hirtelen felindulásból, egyszerre támadnának rá...
Rövid idő alatt elérik az emeletet, és ránézésre mindenki egyre nyomorultabbul érzi magát. A tokás feszeng, Rőt egyre rőtebb, Szürke úgy néz ki mint aki rögtön elájul, Lykrit pedig kicsit kétségbeesett, hiszen nem tudja mi lesz ennek a vége. Az őr továbbra is fenyegető, így Lykrit okosabbnak látja, ha egyáltalán nem szól. Végre megérkeznek az ajtóhoz, s nekik szegeződik a kérdés, rögtön utána pedig Rőt mutatóujja. *
~Még van képe... ~
*Gondolja bosszúsan, mikor a törp őket vádolja a gyilkossággal. Lykrit reméli, hogy ennek az őr nem dől be. Ugyan kinek is tudna ő ártani? Legfeljebb egy légynek.
Mielőtt védekezhetne, Dakon már elő is adja mi történt valójában. Tálalhatta volna kissé finomabban, de a lényeget igazából elmondta. *
-Ez valóban így történt.
*Nem sokat tud még hozzátenni a dolgokhoz. Nem sok bizonyíték szól ellene, de sajnos mellette sem, csak a józan ész. Elég sok képzelőerő és fantázia kell ahhoz, hogy valaki azt gondolja, hogy ő együtt követett el gyilkosságot a kövér férfival. De ezt jobbnak látja nem szóvá tenni. *
15774. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-08-24 08:53:10
Üzenet elküldve: 2020-08-24 08:53:10
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 115
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 115
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
// A két törpe //
// Dakon, Lykrit //
* Brudo kezdi magát nagyon kellemetlenül érezni. De hát, hogy is érezné magát egy olyan ember akit azzal vádol két törpe, hogy egy gnómmal közösen gyilkoltak. *
- Nézze uram! * Szól a tokás az őrhöz *
-Mi gyilkosságot nem követtünk el. Annyi a bűnünk, hogy segíteni szerettünk volna eme két szerencsétlennek abban, hogy a hullát valahogyan juttassuk el olyan helyre ahol nem ők az első számú gyanúsítottak, de ekkor még nem tudtuk, hogy ők a gyilkosok. Mikorra ez kiderült egyből szólni akartunk a város őrségnek. Először egymást kezdték gyanúsítani. Most meg minket.
// Dakon, Lykrit //
* Brudo kezdi magát nagyon kellemetlenül érezni. De hát, hogy is érezné magát egy olyan ember akit azzal vádol két törpe, hogy egy gnómmal közösen gyilkoltak. *
- Nézze uram! * Szól a tokás az őrhöz *
-Mi gyilkosságot nem követtünk el. Annyi a bűnünk, hogy segíteni szerettünk volna eme két szerencsétlennek abban, hogy a hullát valahogyan juttassuk el olyan helyre ahol nem ők az első számú gyanúsítottak, de ekkor még nem tudtuk, hogy ők a gyilkosok. Mikorra ez kiderült egyből szólni akartunk a város őrségnek. Először egymást kezdték gyanúsítani. Most meg minket.
15773. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-08-23 19:06:44
Üzenet elküldve: 2020-08-23 19:06:44
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 932
OOC üzenetek: 97
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 932
OOC üzenetek: 97
Játékstílus: Szelíd
//A két törpe//
//Dakon, Lykrit//
*Komótos, ámde határozott léptekre sarkallva, a Rőt, a Szürke, Dakon és Lykrit neves társasága ballag befelé a fogadó ajtaján, mely, mint mindig, ha szellőztetni kell, most is tárva nyitva. A fogadós, amint meglátja a négyest és az őrt, már a fejét fogja, s igyekszik védeni azt, ami az övé.*
- Csak ne hányjon össze megint mindent! Meg jó lenne, ha a megmaradt bútorok is ilyenek volnának. *Sápítozik jó hangosan, mire az őr:*
- Hümm... *Elraktározta valószínűleg a magvas gondolatokat, cselszövést sejt, s ármányt gondol, jó alaposan megnézi magának ismét a négyest.*
- Itt aztán nagy tivornya lehetett, igaz-e jóuram? *Nem tudni kitől kérdezi, de meglehetősen gyanúsan méregeti magának az előtte haladó törpe, valamint ember és gnóm párost.*
- Első emelet... *Dünnyögi, mikor felérnek a megfelelő helyre, de szünetet nem ad, már fordul is a sarkon, ha kell taszít egyet az előtte tébláboló és egyre szürkébbé váló Szürkén, aki vélhetően még mindig a nadrág miatt aggódik leginkább. Az ajtó előtt mindnyájan megállhatnak, főleg, mert az őr, mindenki felszólít.*
- Ez az az ajtó? *Kérdezi, bár a gördülő izzadságcseppekből adódóan feltehetően sejti is.*
- No akkor utolsó lehetőség... hogyan és mi történt? *Kérdezi kardlapjával tenyerébe csapkodva.*
- Ők voltak. *Mutat a Rőt egyértelműen Lykrit és Dakon kettősére.* Mi csak ittunk. *Vonja meg a vállát.*
- Úgy van! *Mutat lassan remegő kacsóval Szürke is a kettősre.* Még a nadrágodat is összevérezték!!! *Bőg fel hirtelen, Rőtre nézve, aztán tenyerébe temeti arcát zokogva. Rőt meg hát... nevéhez méltóan... egyre rőtebb. Szerette azt a... nadrágot.*
//Dakon, Lykrit//
*Komótos, ámde határozott léptekre sarkallva, a Rőt, a Szürke, Dakon és Lykrit neves társasága ballag befelé a fogadó ajtaján, mely, mint mindig, ha szellőztetni kell, most is tárva nyitva. A fogadós, amint meglátja a négyest és az őrt, már a fejét fogja, s igyekszik védeni azt, ami az övé.*
- Csak ne hányjon össze megint mindent! Meg jó lenne, ha a megmaradt bútorok is ilyenek volnának. *Sápítozik jó hangosan, mire az őr:*
- Hümm... *Elraktározta valószínűleg a magvas gondolatokat, cselszövést sejt, s ármányt gondol, jó alaposan megnézi magának ismét a négyest.*
- Itt aztán nagy tivornya lehetett, igaz-e jóuram? *Nem tudni kitől kérdezi, de meglehetősen gyanúsan méregeti magának az előtte haladó törpe, valamint ember és gnóm párost.*
- Első emelet... *Dünnyögi, mikor felérnek a megfelelő helyre, de szünetet nem ad, már fordul is a sarkon, ha kell taszít egyet az előtte tébláboló és egyre szürkébbé váló Szürkén, aki vélhetően még mindig a nadrág miatt aggódik leginkább. Az ajtó előtt mindnyájan megállhatnak, főleg, mert az őr, mindenki felszólít.*
- Ez az az ajtó? *Kérdezi, bár a gördülő izzadságcseppekből adódóan feltehetően sejti is.*
- No akkor utolsó lehetőség... hogyan és mi történt? *Kérdezi kardlapjával tenyerébe csapkodva.*
- Ők voltak. *Mutat a Rőt egyértelműen Lykrit és Dakon kettősére.* Mi csak ittunk. *Vonja meg a vállát.*
- Úgy van! *Mutat lassan remegő kacsóval Szürke is a kettősre.* Még a nadrágodat is összevérezték!!! *Bőg fel hirtelen, Rőtre nézve, aztán tenyerébe temeti arcát zokogva. Rőt meg hát... nevéhez méltóan... egyre rőtebb. Szerette azt a... nadrágot.*
15772. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-08-22 10:08:54
Üzenet elküldve: 2020-08-22 10:08:54
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 76
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 76
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Nyílt//
*Ez már nem szerencse, ez a saját érdeme, hogy végre itt állhat a fogadó előtt. Tapasztalata alapján itt az utcák nem olyan tiszták és szépek, mint otthon, de nem is várt mást egy elmaradottabb térségtől. Az ajtóval meg sem próbálkozik, csak megáll mellette és várakozik, hiszen valaki egyszer csak ki jön vagy bemegy. Nem is kell neki sokat várakozni, már érkezik is két nagyobb darab férfi, teli szájjal röhögve, még az sem zavarja őket, hogy ide- oda dülöngélésük közben majdhogynem odanyomják a falhoz.*
-Jó…jól van? *Ugrik hátra, majd néz aggodalommal teli tekintettel, ám a hangja nem éri el egyiket sem, belökik az ajtót maguk előtt, majd betrappolnak. Ő pedig gyorsan besurran és ismét csak a hátát a falnak vetve méri fel a terepet, nehogy megint valami furcsa helyre keveredjen. ~A végén kiderül, hogy ez a hely pedig egy lovarda. ~ Mosolyog magában, de csak láthatatlanul, mert a benti tömeg megfagyasztja az ereiben a vért. A hangzavar nem kicsi, így tanakodva magában, arra jut, hogy megvárja, míg apad a közeg, addig nem mozdul, hiszen a pultos azt se venné észre, hogy ott van mellette. Arról nem is beszélve, hogy ha esetleg felküzdi magát egy székre, a végén még azt hiszi néhány ember, hogy az asztal üres és még rá találnak ülni, ittas állapotban. Már a gondolattól is az alsó ajkába kell harapnia, de jobb ötlet nem jut az eszébe.*
*Ez már nem szerencse, ez a saját érdeme, hogy végre itt állhat a fogadó előtt. Tapasztalata alapján itt az utcák nem olyan tiszták és szépek, mint otthon, de nem is várt mást egy elmaradottabb térségtől. Az ajtóval meg sem próbálkozik, csak megáll mellette és várakozik, hiszen valaki egyszer csak ki jön vagy bemegy. Nem is kell neki sokat várakozni, már érkezik is két nagyobb darab férfi, teli szájjal röhögve, még az sem zavarja őket, hogy ide- oda dülöngélésük közben majdhogynem odanyomják a falhoz.*
-Jó…jól van? *Ugrik hátra, majd néz aggodalommal teli tekintettel, ám a hangja nem éri el egyiket sem, belökik az ajtót maguk előtt, majd betrappolnak. Ő pedig gyorsan besurran és ismét csak a hátát a falnak vetve méri fel a terepet, nehogy megint valami furcsa helyre keveredjen. ~A végén kiderül, hogy ez a hely pedig egy lovarda. ~ Mosolyog magában, de csak láthatatlanul, mert a benti tömeg megfagyasztja az ereiben a vért. A hangzavar nem kicsi, így tanakodva magában, arra jut, hogy megvárja, míg apad a közeg, addig nem mozdul, hiszen a pultos azt se venné észre, hogy ott van mellette. Arról nem is beszélve, hogy ha esetleg felküzdi magát egy székre, a végén még azt hiszi néhány ember, hogy az asztal üres és még rá találnak ülni, ittas állapotban. Már a gondolattól is az alsó ajkába kell harapnia, de jobb ötlet nem jut az eszébe.*
15771. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-08-22 01:50:20
Üzenet elküldve: 2020-08-22 01:50:20
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 31
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 31
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Színfoltok az asztalok közt//
//A hozzászólás 16+ elemeket tartalmaz!//
*Kifejezett elégedettséggel tölti el a gondolat, hogy hamarosan újabb beceneve lesz. Kíváncsi rá, ez a hölgyemény vajon mit hoz ki a hozott anyagból, mert úgy látszik, ebben több fantázia van, mint amennyi a többiben szokott lenni. Ezt persze a lány szavaiból veszi, de van valami abban a mozdulatban is, ahogy kacsint, ami ugyancsak egyfajta tüzet sugároz. Érdekesnek ígérkezik ez a fürdőzés.
Az itóka legördül a lány torkán, Krell pedig örömmel csodálja meg művét. A finom bőrön most kirajzolódó libabőr, és az ajkait elhagyó lágy sóhaj még csak a kezdet ahhoz képest, amit később tervez előcsalni Nysből.*
- Egészségünkre. Iható volt. *Mosolyog egyetértően.* - A bort illetően pedig ami késik, nem múlik.
*Teszi hozzá pimaszul. Lesz itt még alkalom arra, hogy meghívja őt a másik egy italra. Mindenesetre egyelőre talán jobb, ha ennyiben maradnak, hogy egyikük teljesítőképessége se csökkenjen. A libabőrökből ítélve a lánynak már ez a mennyiség is kezd talán elég lenni ahhoz, hogy kissé feloldódjon.*
- Hogy én artheniori? Hát nálad talán inkább az vagyok, de én is csak nemrégiben érkeztem.
*Méltatlankodik félig tettetett felháborodással. Az pedig, hogy nem helyi, még nem jelenti azt, hogy ne tudna újat mutatni a kis szeplősnek. ~ Elkalauzollak én téged mindjárt olyan helyre, hogy fogod te még dicsérni az idegenvezetői tehetségemet. ~ ígéri buzgón, de persze csak magában, nehogy pont a legjobb rész előtt ijessze el a prédát.*
- Még szerencse. *Krell szereti ezt a szót.* - Ez a beszéd, szeretem a határozott nőket. Követlek én, követnélek akármerre.
*Felel kedélyesen, közben pedig magához veszi sétapálcáját, és szavai hangsúlyával ellentétesen színpadiasan lemondó módon tápászkodik fel az asztaltól, hogy eleget tegyen szavainak. Egészen jó színészpárost alkotnak ők így ketten. Azért a színjátszást kissé megtöri Nysity szemtelen beszólása, és hátrapillantása. ~ Még néhány ilyen, és elkaplak. ~ szól az újabb gondolatbeli fenyegetés a gyanútlan címzettnek. Kívülről azonban mindössze annyi látszik, hogy a férfi egy röpke pillanatra megtorpan, közben arcát félig rejti a kalap, száján pedig enyhe mosoly mutatkozik. Igencsak meglepődött azon, hogy a másik még egyszer visszafordult hozzá, innen hát a heves reakció. Ráadásul nehéz ellenállni valaki olyannak, aki hozzá hasonlóan pofátlan tud lenni.*
- Csak nehogy jobb társaságnak bizonyuljon a néni.
*Szól vissza, belső feszültségét oldva és leplezve ezzel az ösztönös visszavágással. Ezzel párhuzamosan felbátorodik, így jobban kibújtatja arcát a takarásból, hadd lássa társa, amit látni akar. Most már úgy sincs mit rejtegetnie, hiszen a pillanatnyi fellángolást egy időre most sikerült visszaszorítania. Még jó, hogy van ez a kalap. A kalap, amely olyan hű társa volt megannyi kártyapartinál, hogy mostanra szinte fejének meghosszabbításává vált, pontosan tükrözve, vagy szükség szerint elrejtve gazdája gondolatait.
Elkíséri a tarka szépséget a pulthoz, ahol figyelemmel kíséri, hogy s mint intéződik el a fürdő ügye. Úriember ő, de csak ha kényelmes. Jelen helyzetben viszont kényelmesebb hagyni, hogy más intézkedjen helyette. Bár amikor az aranyak gazdát cserélnék, gondolatban feljegyzi magának, körülbelül mennyi pénzt is kell majd megtérítenie azért a szívességért cserébe, hogy most nem ő fizetett. Míg az apróságot csodálja, ahogy az őhelyette dolgozik, megforgatja magában annak minden döntését. Nys hasonlóan jár el, mint ahogy ő tenné: külön szobát kér, értékőrző szekrénnyel. Így csak egymással kell majd megosztaniuk a társaságukat, értékeiket pedig remélhetőleg senki mással. Nagyon helyes. Részéről nem érzi szükségét külön szekrény kérésének, sem egyéb költekezésnek, így miután megkapták, amit a hölgy kikért nekik, elindul Nysity oldalán a fürdő felé.
Alig tették meg azonban az első néhány lépést, mikor valami különösre lesz figyelmes.*
- Várj csak egy kicsit! *Mondja felemelt mutatóujjal.* - Mindjárt jövök!
*Ígéri, majd botjával menet közben fürgén kopogva kisétál a fogadó elé. Ott megbizonyosodik arról, hogy tényleg nem csalt a szeme, és valóban egy szárnyas disznót látott a fogadó ablakából. Jóllehet, nem ez a legtermészetesebb reakció, de Krell nem ijed meg a látványtól, sőt, még csak meg sem lepődik rajta. Hiszen találkozott ő már a télen ilyen malaccal. Úgy látszik, ez a példány egyenesen hozzá érkezett, mivel amint a férfi kilép az ajtón, leejti az eleddig patáiban szorongatott csomagot, és elszáll. A kalapos szitkozódva kap a csomag után, ami majdnem kiesik a kezéből a nagy sietségben, hogy megelőzze annak nem kívánt landolását. Épphogy elkapja, de elkapja. Még úgy is, hogy közben egyik kezében a sétabotot szorongatja. Mindezt Nys is végigcsodálhatja, ha a be nem csukott fogadóajtón, vagy a fogadó ablakain keresztül szemmel követi a férfi mozdulatait.
Miután a rövidke művelettel végez, visszasétál a fogadóba, ezúttal betéve maga után az ajtót, és remélhetőleg még ott találja Nysityt is. Ennyi idő alatt becslései szerint egyébként sem mehetett nagyon messzire a lány. Amint kiszúrja őt, célirányosan megindul felé, és mikor már olyan közel jár hozzá, hogy ne kelljen kiabálnia, így szól.*
- Majd meglátod, mit szereztem. Pont jókor jött.
*Közben pedig sejtelmes, de ugyanakkor izgatott mosolyog terül szét ajkain. Látszik rajta, hogy valóban valami olyat sikerült szereznie, amivel örömet remél szerezni maguknak. Egyelőre azonban többet nem fűz a dologhoz.*
- Indulhatunk.
*Biztosítja róla a másikat, töretlen lelkesedéssel. Ezután pedig követi őt, amerre csak vezeti.*
//A hozzászólás 16+ elemeket tartalmaz!//
*Kifejezett elégedettséggel tölti el a gondolat, hogy hamarosan újabb beceneve lesz. Kíváncsi rá, ez a hölgyemény vajon mit hoz ki a hozott anyagból, mert úgy látszik, ebben több fantázia van, mint amennyi a többiben szokott lenni. Ezt persze a lány szavaiból veszi, de van valami abban a mozdulatban is, ahogy kacsint, ami ugyancsak egyfajta tüzet sugároz. Érdekesnek ígérkezik ez a fürdőzés.
Az itóka legördül a lány torkán, Krell pedig örömmel csodálja meg művét. A finom bőrön most kirajzolódó libabőr, és az ajkait elhagyó lágy sóhaj még csak a kezdet ahhoz képest, amit később tervez előcsalni Nysből.*
- Egészségünkre. Iható volt. *Mosolyog egyetértően.* - A bort illetően pedig ami késik, nem múlik.
*Teszi hozzá pimaszul. Lesz itt még alkalom arra, hogy meghívja őt a másik egy italra. Mindenesetre egyelőre talán jobb, ha ennyiben maradnak, hogy egyikük teljesítőképessége se csökkenjen. A libabőrökből ítélve a lánynak már ez a mennyiség is kezd talán elég lenni ahhoz, hogy kissé feloldódjon.*
- Hogy én artheniori? Hát nálad talán inkább az vagyok, de én is csak nemrégiben érkeztem.
*Méltatlankodik félig tettetett felháborodással. Az pedig, hogy nem helyi, még nem jelenti azt, hogy ne tudna újat mutatni a kis szeplősnek. ~ Elkalauzollak én téged mindjárt olyan helyre, hogy fogod te még dicsérni az idegenvezetői tehetségemet. ~ ígéri buzgón, de persze csak magában, nehogy pont a legjobb rész előtt ijessze el a prédát.*
- Még szerencse. *Krell szereti ezt a szót.* - Ez a beszéd, szeretem a határozott nőket. Követlek én, követnélek akármerre.
*Felel kedélyesen, közben pedig magához veszi sétapálcáját, és szavai hangsúlyával ellentétesen színpadiasan lemondó módon tápászkodik fel az asztaltól, hogy eleget tegyen szavainak. Egészen jó színészpárost alkotnak ők így ketten. Azért a színjátszást kissé megtöri Nysity szemtelen beszólása, és hátrapillantása. ~ Még néhány ilyen, és elkaplak. ~ szól az újabb gondolatbeli fenyegetés a gyanútlan címzettnek. Kívülről azonban mindössze annyi látszik, hogy a férfi egy röpke pillanatra megtorpan, közben arcát félig rejti a kalap, száján pedig enyhe mosoly mutatkozik. Igencsak meglepődött azon, hogy a másik még egyszer visszafordult hozzá, innen hát a heves reakció. Ráadásul nehéz ellenállni valaki olyannak, aki hozzá hasonlóan pofátlan tud lenni.*
- Csak nehogy jobb társaságnak bizonyuljon a néni.
*Szól vissza, belső feszültségét oldva és leplezve ezzel az ösztönös visszavágással. Ezzel párhuzamosan felbátorodik, így jobban kibújtatja arcát a takarásból, hadd lássa társa, amit látni akar. Most már úgy sincs mit rejtegetnie, hiszen a pillanatnyi fellángolást egy időre most sikerült visszaszorítania. Még jó, hogy van ez a kalap. A kalap, amely olyan hű társa volt megannyi kártyapartinál, hogy mostanra szinte fejének meghosszabbításává vált, pontosan tükrözve, vagy szükség szerint elrejtve gazdája gondolatait.
Elkíséri a tarka szépséget a pulthoz, ahol figyelemmel kíséri, hogy s mint intéződik el a fürdő ügye. Úriember ő, de csak ha kényelmes. Jelen helyzetben viszont kényelmesebb hagyni, hogy más intézkedjen helyette. Bár amikor az aranyak gazdát cserélnék, gondolatban feljegyzi magának, körülbelül mennyi pénzt is kell majd megtérítenie azért a szívességért cserébe, hogy most nem ő fizetett. Míg az apróságot csodálja, ahogy az őhelyette dolgozik, megforgatja magában annak minden döntését. Nys hasonlóan jár el, mint ahogy ő tenné: külön szobát kér, értékőrző szekrénnyel. Így csak egymással kell majd megosztaniuk a társaságukat, értékeiket pedig remélhetőleg senki mással. Nagyon helyes. Részéről nem érzi szükségét külön szekrény kérésének, sem egyéb költekezésnek, így miután megkapták, amit a hölgy kikért nekik, elindul Nysity oldalán a fürdő felé.
Alig tették meg azonban az első néhány lépést, mikor valami különösre lesz figyelmes.*
- Várj csak egy kicsit! *Mondja felemelt mutatóujjal.* - Mindjárt jövök!
*Ígéri, majd botjával menet közben fürgén kopogva kisétál a fogadó elé. Ott megbizonyosodik arról, hogy tényleg nem csalt a szeme, és valóban egy szárnyas disznót látott a fogadó ablakából. Jóllehet, nem ez a legtermészetesebb reakció, de Krell nem ijed meg a látványtól, sőt, még csak meg sem lepődik rajta. Hiszen találkozott ő már a télen ilyen malaccal. Úgy látszik, ez a példány egyenesen hozzá érkezett, mivel amint a férfi kilép az ajtón, leejti az eleddig patáiban szorongatott csomagot, és elszáll. A kalapos szitkozódva kap a csomag után, ami majdnem kiesik a kezéből a nagy sietségben, hogy megelőzze annak nem kívánt landolását. Épphogy elkapja, de elkapja. Még úgy is, hogy közben egyik kezében a sétabotot szorongatja. Mindezt Nys is végigcsodálhatja, ha a be nem csukott fogadóajtón, vagy a fogadó ablakain keresztül szemmel követi a férfi mozdulatait.
Miután a rövidke művelettel végez, visszasétál a fogadóba, ezúttal betéve maga után az ajtót, és remélhetőleg még ott találja Nysityt is. Ennyi idő alatt becslései szerint egyébként sem mehetett nagyon messzire a lány. Amint kiszúrja őt, célirányosan megindul felé, és mikor már olyan közel jár hozzá, hogy ne kelljen kiabálnia, így szól.*
- Majd meglátod, mit szereztem. Pont jókor jött.
*Közben pedig sejtelmes, de ugyanakkor izgatott mosolyog terül szét ajkain. Látszik rajta, hogy valóban valami olyat sikerült szereznie, amivel örömet remél szerezni maguknak. Egyelőre azonban többet nem fűz a dologhoz.*
- Indulhatunk.
*Biztosítja róla a másikat, töretlen lelkesedéssel. Ezután pedig követi őt, amerre csak vezeti.*
15770. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-08-21 19:44:33
Üzenet elküldve: 2020-08-21 19:44:33
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 46
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 46
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Színfoltok az asztalok közt//
//A hozzászólás 16+ elemeket tartalmaz!//
*Mindig is üdítőnek tartotta az olyan társaságot, akivel kellemes szócsatákat lehetett vívni. Így Krell számára most tökéletes partnernek bizonyul. Nem hagyja unatkozni, s mellé még a kellemes látvány is adott. Arról nem is beszélve, hogy annak a puha kéznek az érintése hamar el is varázsolta. Sosem rajongott azért, ha valakit pár rövid szóváltás után azonnal meg is un. Jelen esetben ennek szerencsére még nincsen helye.*
- Akkor majd kitalálunk valami más becenevet, ami összhangban van a szép ingeddel.
*Kacsint is rá egy kivételesen kedvesnek szánt mosollyal az arcán.*
- Az attól függ mekkora az a pohár.
*Ingatja meg a fejét a finom kekeckedésre. Persze az ő mértéke valószínűleg teljesen más, mint Krellé. Nys nem áll hadilábon az alkohollal, legalábbis egy bizonyos mennyiségig, ami nagyjából az eddig felmértek szerint három pohárka bornál ki is merül. Utána jön a kellemes bizsergés, szédelgés, könnyed hangulat és a vágy még pár újabb pohár ital után. Amit viszont a szervezete már nem fogad olyan engedékenyen. Az agya ködösödik és a végére vagy egy rókateregetés lesz a jutalom vagy egy olyan homályos emlékekkel tarkított nap, amire nem nagyon akar visszaemlékezni.*
- Nos kíváncsivá tettél.
*Vonja is fel szemöldökeit, miközben az asztalra könyökölve támasztja meg állát összekulcsolt kézfejein. Igen kíváncsi tekintettel fürkészi a férfi arcát, majd halovány vigyorral sandít is az előkerült üveg felé. Végigkíséri szemeivel, ahogy a kupicányi italok a pohárban végzik, majd a sajátját maga elé húzva szimatol is az italba. Egy ideig csak hümmög párat, így nem igazán lehet tudni, hogy szimpatizál e az ötlettel avagy sem.*
- Azt ugye tudod, hogy ha ilyen szomjas vagy álltam volna neked egy bort, mielőtt a fürdőre kerítek sort.
*Jegyzi meg vigyorogva, igen halkra véve a hangját, ha már Krell is ilyen bizalmaskodó a helyzetben. Kétli, hogy eget rengető bűnt követnek el, ha ezt a kortyocskát nem a fogadói kínálatból hörpölik ki, de az való igaz, hogy egyik fogadós sem szereti, ha máshonnan jött alkohollal oltja az ember a szomját.
Mire felocsúdik már a másik pohara emelkedik is, így mivel Nys sem szeretne lemaradni szintén emeli a saját kis adagját.*
- Ezt örömmel hallom. Egészségedre.
*Viszonozza a mosolyt, majd az italt lehajtva borzong is meg. Először a kissé csípős érzés hatalmasodik el rajta, amitől egy pár pillanatra ki is libabőrösödik. De ahogy az ánizsos ízt megérzi egyből kellemesebb sóhaj szakad fel a torkából.*
- Nem is olyan rossz.
*Nyammogja el kényelmesen, majd Krell kérdésére őszinte meglepettséggel szaladnak fel a szemöldökei.*
- Hát nem te vagy az artheniori? És én tudjam, hogy hol a fürdő? Hát nem vagy valami fényes idegenvezető?
*Kuncog fel halkan, majd egy pár pillanatig kiélvezi a rosszmájúság kellemes érzését, s csak utána kel fel a székéről.*
- Még szerencse, hogy idefele jövet rákérdeztem. Na gyere.
*Ingatja meg drámai sóhajjal a fejét, mint aki most mélyen csalódott a férfiban. Szinte bánatos fizimiskával indul el, de pár lépés után, már apró vigyorral pillant rá hátra.*
- Aki utoljára ér oda az fog egy öregasszony mellé ülni.
*Nevetve ballag is a pulthoz, majd a fogadóst magához intve készíti elő az erszényét. Tájékoztatták arról, hogy van közös medence, de vannak elkülönített részek is, ahogyan zárható szekrények is a holmiknak, de leginkább a tehetős és a visszajáró vendégek tisztje ez. Nos ő nem tartozik egyik közé sem, viszont nem sok kedve van ahhoz, hogy sk vadidegen vegye körül. Elég lesz Krell előtt pironkodnia. Ahogyan az is tény, hogy noha nem nagyon jár óriási értékkel, de azt szeretné, ha meglenne a fürdőzés után is, így a szekrénynek is szükségét érzi. Így nem rest egy kis aranyat költeni a felhőtlen kényelemért. Így lehet, hogy csak jelképes összegként, de leszámol 85 aranyat a szekrényért és a kis magánfürdőért, majd a fogadós (Mesélő (Hádész)) elé nyújtja.
A kulcsot kézbe is kapja így elégedett és hálás mosollyal biccent is, majd sarkon fordulva indul meg a fürdő irányába.*
//A hozzászólás 16+ elemeket tartalmaz!//
*Mindig is üdítőnek tartotta az olyan társaságot, akivel kellemes szócsatákat lehetett vívni. Így Krell számára most tökéletes partnernek bizonyul. Nem hagyja unatkozni, s mellé még a kellemes látvány is adott. Arról nem is beszélve, hogy annak a puha kéznek az érintése hamar el is varázsolta. Sosem rajongott azért, ha valakit pár rövid szóváltás után azonnal meg is un. Jelen esetben ennek szerencsére még nincsen helye.*
- Akkor majd kitalálunk valami más becenevet, ami összhangban van a szép ingeddel.
*Kacsint is rá egy kivételesen kedvesnek szánt mosollyal az arcán.*
- Az attól függ mekkora az a pohár.
*Ingatja meg a fejét a finom kekeckedésre. Persze az ő mértéke valószínűleg teljesen más, mint Krellé. Nys nem áll hadilábon az alkohollal, legalábbis egy bizonyos mennyiségig, ami nagyjából az eddig felmértek szerint három pohárka bornál ki is merül. Utána jön a kellemes bizsergés, szédelgés, könnyed hangulat és a vágy még pár újabb pohár ital után. Amit viszont a szervezete már nem fogad olyan engedékenyen. Az agya ködösödik és a végére vagy egy rókateregetés lesz a jutalom vagy egy olyan homályos emlékekkel tarkított nap, amire nem nagyon akar visszaemlékezni.*
- Nos kíváncsivá tettél.
*Vonja is fel szemöldökeit, miközben az asztalra könyökölve támasztja meg állát összekulcsolt kézfejein. Igen kíváncsi tekintettel fürkészi a férfi arcát, majd halovány vigyorral sandít is az előkerült üveg felé. Végigkíséri szemeivel, ahogy a kupicányi italok a pohárban végzik, majd a sajátját maga elé húzva szimatol is az italba. Egy ideig csak hümmög párat, így nem igazán lehet tudni, hogy szimpatizál e az ötlettel avagy sem.*
- Azt ugye tudod, hogy ha ilyen szomjas vagy álltam volna neked egy bort, mielőtt a fürdőre kerítek sort.
*Jegyzi meg vigyorogva, igen halkra véve a hangját, ha már Krell is ilyen bizalmaskodó a helyzetben. Kétli, hogy eget rengető bűnt követnek el, ha ezt a kortyocskát nem a fogadói kínálatból hörpölik ki, de az való igaz, hogy egyik fogadós sem szereti, ha máshonnan jött alkohollal oltja az ember a szomját.
Mire felocsúdik már a másik pohara emelkedik is, így mivel Nys sem szeretne lemaradni szintén emeli a saját kis adagját.*
- Ezt örömmel hallom. Egészségedre.
*Viszonozza a mosolyt, majd az italt lehajtva borzong is meg. Először a kissé csípős érzés hatalmasodik el rajta, amitől egy pár pillanatra ki is libabőrösödik. De ahogy az ánizsos ízt megérzi egyből kellemesebb sóhaj szakad fel a torkából.*
- Nem is olyan rossz.
*Nyammogja el kényelmesen, majd Krell kérdésére őszinte meglepettséggel szaladnak fel a szemöldökei.*
- Hát nem te vagy az artheniori? És én tudjam, hogy hol a fürdő? Hát nem vagy valami fényes idegenvezető?
*Kuncog fel halkan, majd egy pár pillanatig kiélvezi a rosszmájúság kellemes érzését, s csak utána kel fel a székéről.*
- Még szerencse, hogy idefele jövet rákérdeztem. Na gyere.
*Ingatja meg drámai sóhajjal a fejét, mint aki most mélyen csalódott a férfiban. Szinte bánatos fizimiskával indul el, de pár lépés után, már apró vigyorral pillant rá hátra.*
- Aki utoljára ér oda az fog egy öregasszony mellé ülni.
*Nevetve ballag is a pulthoz, majd a fogadóst magához intve készíti elő az erszényét. Tájékoztatták arról, hogy van közös medence, de vannak elkülönített részek is, ahogyan zárható szekrények is a holmiknak, de leginkább a tehetős és a visszajáró vendégek tisztje ez. Nos ő nem tartozik egyik közé sem, viszont nem sok kedve van ahhoz, hogy sk vadidegen vegye körül. Elég lesz Krell előtt pironkodnia. Ahogyan az is tény, hogy noha nem nagyon jár óriási értékkel, de azt szeretné, ha meglenne a fürdőzés után is, így a szekrénynek is szükségét érzi. Így nem rest egy kis aranyat költeni a felhőtlen kényelemért. Így lehet, hogy csak jelképes összegként, de leszámol 85 aranyat a szekrényért és a kis magánfürdőért, majd a fogadós (Mesélő (Hádész)) elé nyújtja.
A kulcsot kézbe is kapja így elégedett és hálás mosollyal biccent is, majd sarkon fordulva indul meg a fürdő irányába.*
15769. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-08-21 04:15:19
Üzenet elküldve: 2020-08-21 04:15:19
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 31
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 31
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Színfoltok az asztalok közt//
//A hozzászólás 16+ elemeket tartalmaz!//
*Párharc ide, vagy oda, Krell egyáltalán nem érzi magát vesztesnek. Itt van vele egy kifejezetten csinos nőszemély, akivel üdítő szellemi párbajt folytatnak, és ha a férfin múlik, ezt a birkózást fizikai síkra is átültetik majd, amint eljön az ideje. A lánynak ráadásul úgy tűnik, rokonszenves, hiszen mosolygós, beszédes, és látszólag fesztelen. Ráadásul iszik is, ha mondják neki. Hiába ül trónt pillanatnyi győzelmén Nysity, itt az igazi győztes mindig is Krell volt, és az is lesz. Még meg is cirógatták.
A keze valóban szokatlanul puhának bizonyulhat, ami főleg annak köszönhető, hogy kemény fizikai munkát sosem végzett igazán. Gúnyneve ellenére a sírásás sohasem az ő feladata volt. Ő legfőként a balzsamozásért, illetve az elhunyt "szépítkezéséért" volt felelős, na meg koporsót is cipelt egypárat. De ahhoz, hogy ő sírt ásson már igazán nagy baj kellett, hogy legyen a vállalkozással - ami szerencséjére nem sűrűn esett meg. "Mellékállása" (azaz az életvitelszerű szerencsejátékozás nők és alkohol társaságában) alapján pedig az is bizton kijelenthető, hogy több puha idomot fogott a kezében, mint lapátnyelet. Főleg, ha beleszámítjuk szabadidős tevékenységeit is (amik egész véletlenül megegyeznek a "mellékállásával").*
- Akad azért a hollón is néhány rejtett színfolt.
*Húzza ki magát, hogy megfeszüljön felsőtestén a vörös ing. A mozdulat mellé szokatlanul szelíden mosolyog. Hagyja, hogy ezúttal a látvány álljon ki magáért a szavak és kaján vigyorok helyett.
A célozgatások ideje úgy látszik, tényleg lejárt, hiszen az a mód, ahogy a szép szemű a fürdőről beszél, az már több, mint egyszerű kerülgetése annak a bizonyos kásának. A kalapos szemében ez már egyenes felhívás keringőre, és ha ezt esetleg a másik fél tagadná is, ő akkor is tudná, mi készteti arra az embert belülről, hogy ilyesmiket mondjon. A kislány bizony szeretne valamit - legfeljebb még nem tud róla.*
- Nono, egy pohár bor még nem alkoholizálás! Sőt, kifejezetten jót tesz az egészségnek.
*Szúrja közbe, míg a tarkaság gondolkodik. Úgy látszik, ivás terén több meggyőzőerőt kell bevetnie, így ezt meg is teszi. Porzó torokkal mégsem ugyanaz. Na de a fürdő kérdése! Nem hagyja nyugodni. A röpke pillanat alatt, amíg a lány kiegészíti mondandóját, Krell komoly mérlegelésbe kezd. Igazán nem szerette volna elkapkodni a kialakulóban lévő dolgot kettejük között, nehogy elfojtsa azt idejekorán, de amint felmerül benne az egymás közelségében való meztelenkedés gondolata, türelme igazán vészesen fogyásnak indul. Nem szeretné elszalasztani az alkalmat. Tehát minél kevesebb lehetőséget kell hagynia a másiknak arra, hogy meggondolja magát. De a torka! De a fürdő! Mindenesetre itt most cécózásnak sok helye nincs, a probléma gyors megoldást kíván.*
- Figyelj, van egy tökéletes tervem a helyzetre.
*Egy óvatos, lapos pillantással körülnéz, majd kabátjából előkap egy üveg Harsogó JÉGert, amelyet tél óta tartogatott valami különleges alkalomra.*
- Félbehagyjuk az ivászatot, de búcsúzóul még egy utolsó pohárkával megiszunk mindketten ebből az ánizsos nyavalyából. *Magyaráz, miközben fürgén kiönt mindenki poharába egy kis kupicányi adagot.* - De csak keveset, mert még megárt. *Dugja vissza a helyére gyorsan lezárás után az üveget.* - Ezt gyorsan lehajtjuk, aztán elkísérlek fürdeni, nehogy holmi rosszarcú szerzetek áldozatává válj.
*Az italöntés mindössze néhány másodperc alatt végbemegy, a lehető legtermészetesebb mozdulatokkal, a férfi szándékai szerint feltűnésmentesen. A legkevésbé sem hozza zavarba az ötlet, hogy egy fogadóban nem az ott vásárolt italt tervezi elfogyasztani, de a fogadós ezzel talán nincs egy véleményen, így jobb az óvatosság. Mire a másiknak esélye van felocsúdni, addigra a puha kézben már köszöntésre emelkedik a pohár, és a sebesen pörgő nyelv elszavalta a "tökéletes tervet", valóban olyan hangsúllyal és előadásban, mintha ez lenne az évszázad ötlete.*
- Nagyon szívesen lennék a társaságod a fürdőben. Igyunk.
*Szól a rövid beszéd, majd lehajtja az itókát. Fűszeres, és mintha kicsit csípne - ennyi a véleménye róla. Különösebben nem érintette meg az ízvilág Krell lelkét. Egynek mindenesetre elment. Az ital íze egyébként is mindegy, a lényeg a hatása, na meg, hogy fogyjon. Ha Nysity is vele tartott az ivásban, hát küld felé egy kedves mosolyt, ha pedig visszafordíthatatlanul hoppon maradna, kész rá, hogy önfeláldozó módon eltüntesse a másik adag italt is. Miután alkoholvágya egy időre kielégült, várakozva tekint a másikra.*
- És merre az a fürdő?
*Kérdi őszintén, mivel neki ezidáig nem volt tudomása helyi fürdőről. Valahogy nem az volt az első intézmény, amit megkeresett, mikor ideérkezett. Még akkor sem, ha az a fürdő történetesen egy fogadó mellett helyezkedik is el.*
//A hozzászólás 16+ elemeket tartalmaz!//
*Párharc ide, vagy oda, Krell egyáltalán nem érzi magát vesztesnek. Itt van vele egy kifejezetten csinos nőszemély, akivel üdítő szellemi párbajt folytatnak, és ha a férfin múlik, ezt a birkózást fizikai síkra is átültetik majd, amint eljön az ideje. A lánynak ráadásul úgy tűnik, rokonszenves, hiszen mosolygós, beszédes, és látszólag fesztelen. Ráadásul iszik is, ha mondják neki. Hiába ül trónt pillanatnyi győzelmén Nysity, itt az igazi győztes mindig is Krell volt, és az is lesz. Még meg is cirógatták.
A keze valóban szokatlanul puhának bizonyulhat, ami főleg annak köszönhető, hogy kemény fizikai munkát sosem végzett igazán. Gúnyneve ellenére a sírásás sohasem az ő feladata volt. Ő legfőként a balzsamozásért, illetve az elhunyt "szépítkezéséért" volt felelős, na meg koporsót is cipelt egypárat. De ahhoz, hogy ő sírt ásson már igazán nagy baj kellett, hogy legyen a vállalkozással - ami szerencséjére nem sűrűn esett meg. "Mellékállása" (azaz az életvitelszerű szerencsejátékozás nők és alkohol társaságában) alapján pedig az is bizton kijelenthető, hogy több puha idomot fogott a kezében, mint lapátnyelet. Főleg, ha beleszámítjuk szabadidős tevékenységeit is (amik egész véletlenül megegyeznek a "mellékállásával").*
- Akad azért a hollón is néhány rejtett színfolt.
*Húzza ki magát, hogy megfeszüljön felsőtestén a vörös ing. A mozdulat mellé szokatlanul szelíden mosolyog. Hagyja, hogy ezúttal a látvány álljon ki magáért a szavak és kaján vigyorok helyett.
A célozgatások ideje úgy látszik, tényleg lejárt, hiszen az a mód, ahogy a szép szemű a fürdőről beszél, az már több, mint egyszerű kerülgetése annak a bizonyos kásának. A kalapos szemében ez már egyenes felhívás keringőre, és ha ezt esetleg a másik fél tagadná is, ő akkor is tudná, mi készteti arra az embert belülről, hogy ilyesmiket mondjon. A kislány bizony szeretne valamit - legfeljebb még nem tud róla.*
- Nono, egy pohár bor még nem alkoholizálás! Sőt, kifejezetten jót tesz az egészségnek.
*Szúrja közbe, míg a tarkaság gondolkodik. Úgy látszik, ivás terén több meggyőzőerőt kell bevetnie, így ezt meg is teszi. Porzó torokkal mégsem ugyanaz. Na de a fürdő kérdése! Nem hagyja nyugodni. A röpke pillanat alatt, amíg a lány kiegészíti mondandóját, Krell komoly mérlegelésbe kezd. Igazán nem szerette volna elkapkodni a kialakulóban lévő dolgot kettejük között, nehogy elfojtsa azt idejekorán, de amint felmerül benne az egymás közelségében való meztelenkedés gondolata, türelme igazán vészesen fogyásnak indul. Nem szeretné elszalasztani az alkalmat. Tehát minél kevesebb lehetőséget kell hagynia a másiknak arra, hogy meggondolja magát. De a torka! De a fürdő! Mindenesetre itt most cécózásnak sok helye nincs, a probléma gyors megoldást kíván.*
- Figyelj, van egy tökéletes tervem a helyzetre.
*Egy óvatos, lapos pillantással körülnéz, majd kabátjából előkap egy üveg Harsogó JÉGert, amelyet tél óta tartogatott valami különleges alkalomra.*
- Félbehagyjuk az ivászatot, de búcsúzóul még egy utolsó pohárkával megiszunk mindketten ebből az ánizsos nyavalyából. *Magyaráz, miközben fürgén kiönt mindenki poharába egy kis kupicányi adagot.* - De csak keveset, mert még megárt. *Dugja vissza a helyére gyorsan lezárás után az üveget.* - Ezt gyorsan lehajtjuk, aztán elkísérlek fürdeni, nehogy holmi rosszarcú szerzetek áldozatává válj.
*Az italöntés mindössze néhány másodperc alatt végbemegy, a lehető legtermészetesebb mozdulatokkal, a férfi szándékai szerint feltűnésmentesen. A legkevésbé sem hozza zavarba az ötlet, hogy egy fogadóban nem az ott vásárolt italt tervezi elfogyasztani, de a fogadós ezzel talán nincs egy véleményen, így jobb az óvatosság. Mire a másiknak esélye van felocsúdni, addigra a puha kézben már köszöntésre emelkedik a pohár, és a sebesen pörgő nyelv elszavalta a "tökéletes tervet", valóban olyan hangsúllyal és előadásban, mintha ez lenne az évszázad ötlete.*
- Nagyon szívesen lennék a társaságod a fürdőben. Igyunk.
*Szól a rövid beszéd, majd lehajtja az itókát. Fűszeres, és mintha kicsit csípne - ennyi a véleménye róla. Különösebben nem érintette meg az ízvilág Krell lelkét. Egynek mindenesetre elment. Az ital íze egyébként is mindegy, a lényeg a hatása, na meg, hogy fogyjon. Ha Nysity is vele tartott az ivásban, hát küld felé egy kedves mosolyt, ha pedig visszafordíthatatlanul hoppon maradna, kész rá, hogy önfeláldozó módon eltüntesse a másik adag italt is. Miután alkoholvágya egy időre kielégült, várakozva tekint a másikra.*
- És merre az a fürdő?
*Kérdi őszintén, mivel neki ezidáig nem volt tudomása helyi fürdőről. Valahogy nem az volt az első intézmény, amit megkeresett, mikor ideérkezett. Még akkor sem, ha az a fürdő történetesen egy fogadó mellett helyezkedik is el.*
15768. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-08-20 21:41:11
Üzenet elküldve: 2020-08-20 21:41:11
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 91
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 91
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Fényfohász//
*Titthy figyelmesen hallgatja Viel mesélését. Értőn bólint, mikor szóba kerül Szarvasliget. Ismerős azon a környéken - igaz, Lihanechet, szülővárosát leszámítva egész Artheniorban és nagy távolságú környezetében ismerős, tehát emiatt Szarvasliget nem egy olyan helynek számít, ami kitűnne az ismeretségéből.*
- Én is kedvelem a társaságot. És egyáltalán ne gondold, hogy buta dolog a város iránti érzésed. Mondjuk nekem nincs vele bajom, de azért időnként tényleg jó egy kis csend. Ilyenkor szoktam kimenni a tisztásra.
*Meglehetősen érdekes választ kap Viel nevére vonatkozó kérdésére. Jó látni Titthy számára új ismerőse arcán, hogy hisz abban, amiről beszél. Ez azért hitelességet kölcsönöz a beszélőnek, s az bizony sok esetben nem árt.*
- Hm.* Ez ugyan tömör kifejeződése annak, amit gondol, de jelzi fajtársa számára, hogy figyel minden szavára, és érdekli, amit mond.
A kolbász elutasításra kerül, így Titthy neki is lát.*
- Köszönöm szépen.* Mosolyodik el.*
- Megvan.
*Nyilván ez az egyetlen szó az étvágyra vonatkozik. Aztán érkezik Viel részéről egy újabb kérdés. Titthy mindig is úgy gondolta, hogy ha egy beszélgetés során a felek között kölcsönös egymás iránti érdeklődés mutatkozik, az már önmagában egy jó jel. Főleg, ha két ismeretlen esetében történik ilyesmi.*
- Igazából én tudós vagyok.* Kezd bele minden dicsekvés nélkül a válaszadásba.*
- Értek egy keveset a kereskedelemhez is, de azzal olyan gyakran nincs dolgom.* Eztán kissé lejjebb halkítja hangját, mert bizalmas információt készül megosztani az ezüsthajúval.*
- Hetek óta tervezek egy olyan szerkezetet, amely nagy mértékben meg fogja majd könnyíteni mindenki dolgát. Ha ötven tervrajzot nem készítettem eddig, akkor egyet se. De valahogy csak nem akar teljesen tökéletesen megszületni. Igaz, már most ott járok, hogy egy része véglegesnek tekinthető, de még vár rám legalább ötven ilyen rajzolás biztosan. Lehet, több, lehet, kevesebb. Senkinek nem mondtam el eddig, hogy mi is lenne ez a szerkezet, annyit azonban elárulok, hogy ilyesmi még nincs. Ezért is okoz nagy fejtörést a tervezés.
*Szünetet tart, hogy Vielnek legyen ideje feldolgozni a hirtelen érkező sok információt, aztán folytatja a válaszadást, ezúttal a második kérdésre:*
- A Pegazus az egyik kedvenc helyem Artheniorban. Bár most a Három barát tavernából jöttem.
*Kicsit megköszörüli torkát, mert eszébe jut az ott átélt mély csalódás, amit nem szívesen idézne fel még most. Igaz, annak már majd' egy hete, de attól még frissnek számít. Amíg hallgat, kolbászát tünteti el szépen apránként. Egyszer-egyszer a gőzölgő teába is belekortyol, aztán úgy dönt, hogy azzal vár még egy kicsit. Evés közben egyébként a tőle telhető legészrevehetetlenebb módon oda-odapillantgat Viel arcára.*
- Megkérdezhetem, hogy mik azok a hegek az arcodon?* Nem bír kíváncsiságával, muszáj megkérdeznie. De kissé óvatosan teszi, nem akarja, hogy ezüsthajú ismerőse tolakodásnak vegye.*
*Titthy figyelmesen hallgatja Viel mesélését. Értőn bólint, mikor szóba kerül Szarvasliget. Ismerős azon a környéken - igaz, Lihanechet, szülővárosát leszámítva egész Artheniorban és nagy távolságú környezetében ismerős, tehát emiatt Szarvasliget nem egy olyan helynek számít, ami kitűnne az ismeretségéből.*
- Én is kedvelem a társaságot. És egyáltalán ne gondold, hogy buta dolog a város iránti érzésed. Mondjuk nekem nincs vele bajom, de azért időnként tényleg jó egy kis csend. Ilyenkor szoktam kimenni a tisztásra.
*Meglehetősen érdekes választ kap Viel nevére vonatkozó kérdésére. Jó látni Titthy számára új ismerőse arcán, hogy hisz abban, amiről beszél. Ez azért hitelességet kölcsönöz a beszélőnek, s az bizony sok esetben nem árt.*
- Hm.* Ez ugyan tömör kifejeződése annak, amit gondol, de jelzi fajtársa számára, hogy figyel minden szavára, és érdekli, amit mond.
A kolbász elutasításra kerül, így Titthy neki is lát.*
- Köszönöm szépen.* Mosolyodik el.*
- Megvan.
*Nyilván ez az egyetlen szó az étvágyra vonatkozik. Aztán érkezik Viel részéről egy újabb kérdés. Titthy mindig is úgy gondolta, hogy ha egy beszélgetés során a felek között kölcsönös egymás iránti érdeklődés mutatkozik, az már önmagában egy jó jel. Főleg, ha két ismeretlen esetében történik ilyesmi.*
- Igazából én tudós vagyok.* Kezd bele minden dicsekvés nélkül a válaszadásba.*
- Értek egy keveset a kereskedelemhez is, de azzal olyan gyakran nincs dolgom.* Eztán kissé lejjebb halkítja hangját, mert bizalmas információt készül megosztani az ezüsthajúval.*
- Hetek óta tervezek egy olyan szerkezetet, amely nagy mértékben meg fogja majd könnyíteni mindenki dolgát. Ha ötven tervrajzot nem készítettem eddig, akkor egyet se. De valahogy csak nem akar teljesen tökéletesen megszületni. Igaz, már most ott járok, hogy egy része véglegesnek tekinthető, de még vár rám legalább ötven ilyen rajzolás biztosan. Lehet, több, lehet, kevesebb. Senkinek nem mondtam el eddig, hogy mi is lenne ez a szerkezet, annyit azonban elárulok, hogy ilyesmi még nincs. Ezért is okoz nagy fejtörést a tervezés.
*Szünetet tart, hogy Vielnek legyen ideje feldolgozni a hirtelen érkező sok információt, aztán folytatja a válaszadást, ezúttal a második kérdésre:*
- A Pegazus az egyik kedvenc helyem Artheniorban. Bár most a Három barát tavernából jöttem.
*Kicsit megköszörüli torkát, mert eszébe jut az ott átélt mély csalódás, amit nem szívesen idézne fel még most. Igaz, annak már majd' egy hete, de attól még frissnek számít. Amíg hallgat, kolbászát tünteti el szépen apránként. Egyszer-egyszer a gőzölgő teába is belekortyol, aztán úgy dönt, hogy azzal vár még egy kicsit. Evés közben egyébként a tőle telhető legészrevehetetlenebb módon oda-odapillantgat Viel arcára.*
- Megkérdezhetem, hogy mik azok a hegek az arcodon?* Nem bír kíváncsiságával, muszáj megkérdeznie. De kissé óvatosan teszi, nem akarja, hogy ezüsthajú ismerőse tolakodásnak vegye.*
15767. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-08-20 16:36:20
Üzenet elküldve: 2020-08-20 16:36:20
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 206
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 206
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
//Fényfohász//
*Viel nyitott típus, szeret ismerkedni, az ébersége csak azért lankadt most egy kissé, mert éppen felismerte, hogy a látogatása a templomban nem volt eredménytelen. Persze az újonnan szerzett mágikus képességeit nehéz lenne fitogtatni, nem is arra valóak. Arra azonban rájön, hogy pontosan ugyanolyan – ha nem is átlagos – tündér maradt, mint azelőtt is volt.*
- Én csak örülök a társaságnak. *Mosolyog Titthyre barátságosan.* Valójában nem egyedül jöttem, a hátaskutyám, Árnyék kint van az istállóban. De ha valamit az otthonomnak tartok, az Szarvasliget, ott élnek a barátaim. Lehet, hogy bután hangzik, de a város még mindig kissé hangos nekem…
*A lány egyenesen Viel nevére kérdez rá, és úgy tűnik, még Viel ezüst haja és fehér szeme sem rettenti el, hogy helyet foglaljon vele szemben. A tündérlány jelleme nem ad rá okot, hogy bárki is menekülőre fogja előle, de sokan elakadnak a torz külsőnél, és meg sem próbálják megismerni. Örül neki, hogy ez most nincs így.*
- Ó, hogy az? Igen, részben a hajam miatt is. Tudod, a falumban úgy tartják, hogy a holdak fénye csókolt meg, azért világos az egyik szemem, és azért ezüst a hajam. Mindig is arra tanítottak, hogy én vagyok a holdak küldötte. A fény nagyon fontos volt nekünk, a Fény Úrnőjét tiszteljük istenünkként. *Magyarázza egyre jobban belelovallva magát, és látszik, hogy bizony hisz abban, amit mondott.* Persze a templomba jöttem, de a nap egy részét már ott töltöttem, és rám fért egy kis pihenés.
- Nem, köszönöm. Jó étvágyat hozzá! *Viel egy kedves intéssel elutasítja a felajánlott kolbászt.* És te mivel foglalkozol? Mi járatban vagy erre? *A beszélgetést kíváncsian Titthyre tereli, hogy ne mindig ő beszéljen, s közben nagyot kortyol a rohamosan fogyó kakaóba.*
*Viel nyitott típus, szeret ismerkedni, az ébersége csak azért lankadt most egy kissé, mert éppen felismerte, hogy a látogatása a templomban nem volt eredménytelen. Persze az újonnan szerzett mágikus képességeit nehéz lenne fitogtatni, nem is arra valóak. Arra azonban rájön, hogy pontosan ugyanolyan – ha nem is átlagos – tündér maradt, mint azelőtt is volt.*
- Én csak örülök a társaságnak. *Mosolyog Titthyre barátságosan.* Valójában nem egyedül jöttem, a hátaskutyám, Árnyék kint van az istállóban. De ha valamit az otthonomnak tartok, az Szarvasliget, ott élnek a barátaim. Lehet, hogy bután hangzik, de a város még mindig kissé hangos nekem…
*A lány egyenesen Viel nevére kérdez rá, és úgy tűnik, még Viel ezüst haja és fehér szeme sem rettenti el, hogy helyet foglaljon vele szemben. A tündérlány jelleme nem ad rá okot, hogy bárki is menekülőre fogja előle, de sokan elakadnak a torz külsőnél, és meg sem próbálják megismerni. Örül neki, hogy ez most nincs így.*
- Ó, hogy az? Igen, részben a hajam miatt is. Tudod, a falumban úgy tartják, hogy a holdak fénye csókolt meg, azért világos az egyik szemem, és azért ezüst a hajam. Mindig is arra tanítottak, hogy én vagyok a holdak küldötte. A fény nagyon fontos volt nekünk, a Fény Úrnőjét tiszteljük istenünkként. *Magyarázza egyre jobban belelovallva magát, és látszik, hogy bizony hisz abban, amit mondott.* Persze a templomba jöttem, de a nap egy részét már ott töltöttem, és rám fért egy kis pihenés.
- Nem, köszönöm. Jó étvágyat hozzá! *Viel egy kedves intéssel elutasítja a felajánlott kolbászt.* És te mivel foglalkozol? Mi járatban vagy erre? *A beszélgetést kíváncsian Titthyre tereli, hogy ne mindig ő beszéljen, s közben nagyot kortyol a rohamosan fogyó kakaóba.*
15766. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-08-20 15:12:15
Üzenet elküldve: 2020-08-20 15:12:15
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//A két törpe//
//Dakon, Lykrit//
*Lykrit nem sok dolgot bánt meg eddigi élete során, de úgy látszik ennek is elérkezett a napja. Félelem csillan zöld szemeiben, mikor az őr kardot ránt. *
~Na ezt jól megcsináltuk. ~
*Kezd kételkedni benne, hogy sikerült meggyőznie az őrt a monológjával. Nem kell sokáig aggódnia azonban, mert Rőt nekik támad, de az őr szerencsére megállítja, mielőtt bármi kárt tehetne benne és a Dakonban. Viszont áruló névvel illeti őket, ami azt a hatást keltheti, hogy esetleg ők is tettestársai voltak a gyilkosságnak.
Az őr határozott fellépése tetszik a gnómnak, az viszont már kevésbé, hogy mindannyiójukat bevezényeli a fogadóba. Azonban nincs értelme vitatkozni, mert csak még gyanúsabb lenne, ha ellenkezne. Beáll hát a nevetséges soruk elejére, Dakonnal az oldalán.
Nem sok reményt fűz ahhoz, hogy a tokás segítene rajta, ha esetleg olyan helyzet adódna, de azért sokatmondó pillantást vet rá, remélve, hogy Dakon viszonozza azt.
Nyugtatja a gondolat, hogy jelenleg (legjobb tudása szerint) Arthenior városában nincs tömlöc, így oda nem dughatják. Ami viszont nyugtalanító, hogy lehet könnyebb módon szabadulnak meg tőle, és a társaságától. Lykrit feje nem sokat tesz hozzá magasságához, de azért szeretné azt a nyakán tartani még néhány évig. Némi vigaszra ad okot, hogy nem sok bizonyíték van ellene, mint például, hogy sosem vette ki a szóban forgó szobát, és nem is járt ott. Viszont, lévén, hogy összehányta a fogadót, nem is olyan sokkal ezelőtt, nem tudja, hogy a fogadós vajon kiállna-e mellette. Kétségek közt vergődve, csendben megy fel az emeleti szobába. *
//Dakon, Lykrit//
*Lykrit nem sok dolgot bánt meg eddigi élete során, de úgy látszik ennek is elérkezett a napja. Félelem csillan zöld szemeiben, mikor az őr kardot ránt. *
~Na ezt jól megcsináltuk. ~
*Kezd kételkedni benne, hogy sikerült meggyőznie az őrt a monológjával. Nem kell sokáig aggódnia azonban, mert Rőt nekik támad, de az őr szerencsére megállítja, mielőtt bármi kárt tehetne benne és a Dakonban. Viszont áruló névvel illeti őket, ami azt a hatást keltheti, hogy esetleg ők is tettestársai voltak a gyilkosságnak.
Az őr határozott fellépése tetszik a gnómnak, az viszont már kevésbé, hogy mindannyiójukat bevezényeli a fogadóba. Azonban nincs értelme vitatkozni, mert csak még gyanúsabb lenne, ha ellenkezne. Beáll hát a nevetséges soruk elejére, Dakonnal az oldalán.
Nem sok reményt fűz ahhoz, hogy a tokás segítene rajta, ha esetleg olyan helyzet adódna, de azért sokatmondó pillantást vet rá, remélve, hogy Dakon viszonozza azt.
Nyugtatja a gondolat, hogy jelenleg (legjobb tudása szerint) Arthenior városában nincs tömlöc, így oda nem dughatják. Ami viszont nyugtalanító, hogy lehet könnyebb módon szabadulnak meg tőle, és a társaságától. Lykrit feje nem sokat tesz hozzá magasságához, de azért szeretné azt a nyakán tartani még néhány évig. Némi vigaszra ad okot, hogy nem sok bizonyíték van ellene, mint például, hogy sosem vette ki a szóban forgó szobát, és nem is járt ott. Viszont, lévén, hogy összehányta a fogadót, nem is olyan sokkal ezelőtt, nem tudja, hogy a fogadós vajon kiállna-e mellette. Kétségek közt vergődve, csendben megy fel az emeleti szobába. *
15765. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-08-20 09:46:55
Üzenet elküldve: 2020-08-20 09:46:55
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 115
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 115
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
// A két törpe //
// Dakon, Lykrit //
* Brudo Elindul Lykrittel, és a két törpével a fogadó első emelet negyedik szobájába. A kövér izzad, mert úgy érzi, hogy most igazán nagy bajban van. Talán rájuk fogják, hogy a gnómmal tettestársai ezeknek a törpéknek. Szólni nem mert azért mert az őr megtiltotta. Nem tudni mi lesz a vége. *
~ Miért kellett nekem ebbe az egészbe belekeveredni.? ~
* Valamit szeretne kitalálni, hogy bizonyítsa ártatlanságát, de nem jut eszébe semmi. Talán tömlöce kerül? Ki tudja. Brudo nincs teljesen tisztában a törvényekkel, de tudja, hogy a gyilkosság nagy bűn. Néhány helyen akasztás, vagy fő vesztés jár érte. *
// Dakon, Lykrit //
* Brudo Elindul Lykrittel, és a két törpével a fogadó első emelet negyedik szobájába. A kövér izzad, mert úgy érzi, hogy most igazán nagy bajban van. Talán rájuk fogják, hogy a gnómmal tettestársai ezeknek a törpéknek. Szólni nem mert azért mert az őr megtiltotta. Nem tudni mi lesz a vége. *
~ Miért kellett nekem ebbe az egészbe belekeveredni.? ~
* Valamit szeretne kitalálni, hogy bizonyítsa ártatlanságát, de nem jut eszébe semmi. Talán tömlöce kerül? Ki tudja. Brudo nincs teljesen tisztában a törvényekkel, de tudja, hogy a gyilkosság nagy bűn. Néhány helyen akasztás, vagy fő vesztés jár érte. *
15764. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-08-19 23:04:27
Üzenet elküldve: 2020-08-19 23:04:27
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 932
OOC üzenetek: 97
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 932
OOC üzenetek: 97
Játékstílus: Szelíd
//A két törpe//
//Dakon, Lykrit//
*Nos, a slamasztika akkor szép, ha jó vastagon kenik, aztán még lötyögtetik is a két végén, humoros kedvű rosszakarók mert ez a történet nagyon úgy fest immár. Az őr két, vastag szemöldöke egyre inkább összeér homloka közepén, valószínűleg ez Szürkének is feltűnik, aki bár eddig ijedt volt, most hirtelen elkuncogja magát, majd torkát köszörülve kér bocsánatot. Hiába, no... az ital, azért még ott figyel mindkettőben. Persze az őr nincs vicces kedvében, s a hebegés, habogásra, a számtalan variációban előadott magyarázatokra egyre fogy a türelme.*
- Micsodaaaa?! *Sikítva szalad elő a kard a hüvelyből a hulla szóra, bár már Dakonnál is rezgett a léc.*
- A fogadóban??? *Pillant a Pegazus felé, majd vissza a társaságra, s látszik, hogy nem tudja eldönteni, valójában kinek mit higgyen. Szerencsére a szintén spicces Rőt azonnal segít a dolgon.*
- Árulóóó! *Ugrik Lykrit és Dakon felé, hogy két ordas nagy fülest húzzon le mindkettejüknek, vagy még rosszabb, de az őr megállítja.*
- Most. Mindenki. *Kezdi tagoltan.* Szedi a sátorfáját és elindul befelé. Senki. Sem. Nem megy. Sehová. *Kissé még túl is tolja a dolgokat, de akkor is határozott, vészjósló.*
- Indulás! *Kardját kitartja oldalra, hogy közrefogja a négyes bandát.*
- Innentől, csak a kérdésre válaszoltok és mindenki befogja! Értvee?? *Villan meg a tekintete. A Szürke ebben a pillanatban elbőgi magát.*
- Én nem akartam! Esküszöm nem akartam! De a nadrág...
- Elhallgass! Melyik szoba az? *Kérdezi.*
- Első emelet, negyedik. *Nyögdécsel a szürke.*
- Ti ketten *mutat Dakonra és Lykritre* legelöl. Ti ketten *förmed Rőtre és Szürkére*, utánuk!!
//Dakon, Lykrit//
*Nos, a slamasztika akkor szép, ha jó vastagon kenik, aztán még lötyögtetik is a két végén, humoros kedvű rosszakarók mert ez a történet nagyon úgy fest immár. Az őr két, vastag szemöldöke egyre inkább összeér homloka közepén, valószínűleg ez Szürkének is feltűnik, aki bár eddig ijedt volt, most hirtelen elkuncogja magát, majd torkát köszörülve kér bocsánatot. Hiába, no... az ital, azért még ott figyel mindkettőben. Persze az őr nincs vicces kedvében, s a hebegés, habogásra, a számtalan variációban előadott magyarázatokra egyre fogy a türelme.*
- Micsodaaaa?! *Sikítva szalad elő a kard a hüvelyből a hulla szóra, bár már Dakonnál is rezgett a léc.*
- A fogadóban??? *Pillant a Pegazus felé, majd vissza a társaságra, s látszik, hogy nem tudja eldönteni, valójában kinek mit higgyen. Szerencsére a szintén spicces Rőt azonnal segít a dolgon.*
- Árulóóó! *Ugrik Lykrit és Dakon felé, hogy két ordas nagy fülest húzzon le mindkettejüknek, vagy még rosszabb, de az őr megállítja.*
- Most. Mindenki. *Kezdi tagoltan.* Szedi a sátorfáját és elindul befelé. Senki. Sem. Nem megy. Sehová. *Kissé még túl is tolja a dolgokat, de akkor is határozott, vészjósló.*
- Indulás! *Kardját kitartja oldalra, hogy közrefogja a négyes bandát.*
- Innentől, csak a kérdésre válaszoltok és mindenki befogja! Értvee?? *Villan meg a tekintete. A Szürke ebben a pillanatban elbőgi magát.*
- Én nem akartam! Esküszöm nem akartam! De a nadrág...
- Elhallgass! Melyik szoba az? *Kérdezi.*
- Első emelet, negyedik. *Nyögdécsel a szürke.*
- Ti ketten *mutat Dakonra és Lykritre* legelöl. Ti ketten *förmed Rőtre és Szürkére*, utánuk!!
15763. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-08-19 20:24:37
Üzenet elküldve: 2020-08-19 20:24:37
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 91
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 91
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Fényfohász//
*Teljesen érthető a meglepődés Viel részéről, s talán ő is hasonlóképpen reagálna, ha egy ismeretlen odamenne hozzá. Mondjuk kedveli a társaságot, s talán emiatt sincsenek benne gátlások ismerkedés terén. Elnézve a kakaóbajuszt kicsit elmosolyodik, de aztán - minthogy hellyel kínálják - leteszi hozományát az asztalra. Észreveszi a sebes mozdulatokat, még a pirulást is, erre jegyzi meg:*
- Ugyan, miattam ne zavartasd magad.
*Természetesen Viel is magasabb nála, de ezen nincs is mit csodálkozni. Titthy leginkább csak azzal dicsekedhet - amivel nem szokott egyébként - hogy a kisebb állatoknál magasabb. Mint például egy rigónál. Na jó, még a kisgyerekek is szóba jöhetnek. Bizonyos esetekben amúgy előny ez a kis méret. Például ha el kell rejtőznie valamilyen indokkal.*
- Én gyakran megfordulok itt.* Ezzel le is ülne a kínált helyre, de a virágból született máris bemutatkozik neki. ~Holdezüst? Szokatlan, hogy ilyesmi legyen egy név része.~ Ő is kezét nyújtja.*
- Örvendek, Wheritthyä Horborhusz vagyok. De bőven megteszi, ha Titthynek szólítasz. Megkérdezhetem, hogy honnan van a Holdezüst név? Csak nem a szép hajadról?
*Kérdését egyszerű érdeklődésnek és dicséretnek szánja, bár mi tagadás, kellemesek Viel vonásai. Leül a helyére, s mielőtt nekilátna az illatfelhőket eregető kolbásznak, megkérdezi asztaltársát:*
- Kérsz egy kis kolbászt?
*Fél szemmel ismét Viel arcára néz, de csak egy pillanatra.*
- Érdeklődhetek, hogy mivel foglalkozol?
*Kérdez rá udvariasan. Nem akar tapintatlan lenni - nem mintha jellemző lenne rá.*
*Teljesen érthető a meglepődés Viel részéről, s talán ő is hasonlóképpen reagálna, ha egy ismeretlen odamenne hozzá. Mondjuk kedveli a társaságot, s talán emiatt sincsenek benne gátlások ismerkedés terén. Elnézve a kakaóbajuszt kicsit elmosolyodik, de aztán - minthogy hellyel kínálják - leteszi hozományát az asztalra. Észreveszi a sebes mozdulatokat, még a pirulást is, erre jegyzi meg:*
- Ugyan, miattam ne zavartasd magad.
*Természetesen Viel is magasabb nála, de ezen nincs is mit csodálkozni. Titthy leginkább csak azzal dicsekedhet - amivel nem szokott egyébként - hogy a kisebb állatoknál magasabb. Mint például egy rigónál. Na jó, még a kisgyerekek is szóba jöhetnek. Bizonyos esetekben amúgy előny ez a kis méret. Például ha el kell rejtőznie valamilyen indokkal.*
- Én gyakran megfordulok itt.* Ezzel le is ülne a kínált helyre, de a virágból született máris bemutatkozik neki. ~Holdezüst? Szokatlan, hogy ilyesmi legyen egy név része.~ Ő is kezét nyújtja.*
- Örvendek, Wheritthyä Horborhusz vagyok. De bőven megteszi, ha Titthynek szólítasz. Megkérdezhetem, hogy honnan van a Holdezüst név? Csak nem a szép hajadról?
*Kérdését egyszerű érdeklődésnek és dicséretnek szánja, bár mi tagadás, kellemesek Viel vonásai. Leül a helyére, s mielőtt nekilátna az illatfelhőket eregető kolbásznak, megkérdezi asztaltársát:*
- Kérsz egy kis kolbászt?
*Fél szemmel ismét Viel arcára néz, de csak egy pillanatra.*
- Érdeklődhetek, hogy mivel foglalkozol?
*Kérdez rá udvariasan. Nem akar tapintatlan lenni - nem mintha jellemző lenne rá.*
15762. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-08-19 17:28:50
Üzenet elküldve: 2020-08-19 17:28:50
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 206
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 206
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
//Fényfohász//
*Viel még mindig a kézfejét nézegeti javában, és boldogan kakaózik. Már el is felejtette, hogy itt ilyen finomat lehet kapni. Legutóbb akkor járt erre, mikor a birtokot vásárolták meg Lauékkal. Sok idő, és sok évszak telt el azóta. Még jó, hogy a ház egy időtálló befektetés, s minden évszakban ugyanúgy otthont és örömöt nyújt nekik.
Azzal, hogy Viel elhagyva jelenlegi, szeretett otthonát egy kis időre a templomban keresett megnyugvást és választ a megannyi kérdésére, szinte meg is feledkezik a környezetéről. Persze ez nem jelenti azt, hogy bizalmatlanság vagy félelem kerítené a hatalmába a forgalmas helyiségben, csak épp nem számít rá, hogy valaki ismeretlenül pont az ő társaságát keresné. Pedig éppen ez történik, és éppen akkor, mikor a lány kakaóból bajuszt varázsol a szája fölé. Nagy szemekkel mered az érkezőre.*
- Ó! Eeyr áldjon! *Mondja azonnal. Kicsit úgy érzi, mintha ez valami jel volna, hiszen egy fajtársával hozta össze a sors, méghozzá egy szárnyas fajtával. Ami nem baj. Sőt! Viel mindig is csodálta őket, az övé sajnos soha nem fejlődött ki.* Ülj csak le! *Mondja a bajszos tündérlány, és gesztikulál egyet a mellette lévő üres szék felé. Csak ezután jön rá a turpisságra, hogy kicsit koszosabb a kelleténél. Pánikszerűen megkeresi a zsebében lapuló zsebkendőt, és megtörli a száját, majd a jelenettől el is pirul, de azért csak mosolyog az egész jeleneten.*
- Bocsánat… Ritkán látni tündértársakat errefelé. *Látja, hogy a másik lány sem érkezett üres kézzel, sőt, eléggé éhes lehet, ha ez a sok finom falat mind befér a pocakjába.*
- El is felejtettem bemutatkozni. *Felpattan, és a nála jóval alacsonyabb tündér felé nyújtja a kezét, ami talán nem a legelőnyösebb húzás, de így tűnik udvariasnak.* Holdezüst Vieljana vagyok. És te?
*Viel még mindig a kézfejét nézegeti javában, és boldogan kakaózik. Már el is felejtette, hogy itt ilyen finomat lehet kapni. Legutóbb akkor járt erre, mikor a birtokot vásárolták meg Lauékkal. Sok idő, és sok évszak telt el azóta. Még jó, hogy a ház egy időtálló befektetés, s minden évszakban ugyanúgy otthont és örömöt nyújt nekik.
Azzal, hogy Viel elhagyva jelenlegi, szeretett otthonát egy kis időre a templomban keresett megnyugvást és választ a megannyi kérdésére, szinte meg is feledkezik a környezetéről. Persze ez nem jelenti azt, hogy bizalmatlanság vagy félelem kerítené a hatalmába a forgalmas helyiségben, csak épp nem számít rá, hogy valaki ismeretlenül pont az ő társaságát keresné. Pedig éppen ez történik, és éppen akkor, mikor a lány kakaóból bajuszt varázsol a szája fölé. Nagy szemekkel mered az érkezőre.*
- Ó! Eeyr áldjon! *Mondja azonnal. Kicsit úgy érzi, mintha ez valami jel volna, hiszen egy fajtársával hozta össze a sors, méghozzá egy szárnyas fajtával. Ami nem baj. Sőt! Viel mindig is csodálta őket, az övé sajnos soha nem fejlődött ki.* Ülj csak le! *Mondja a bajszos tündérlány, és gesztikulál egyet a mellette lévő üres szék felé. Csak ezután jön rá a turpisságra, hogy kicsit koszosabb a kelleténél. Pánikszerűen megkeresi a zsebében lapuló zsebkendőt, és megtörli a száját, majd a jelenettől el is pirul, de azért csak mosolyog az egész jeleneten.*
- Bocsánat… Ritkán látni tündértársakat errefelé. *Látja, hogy a másik lány sem érkezett üres kézzel, sőt, eléggé éhes lehet, ha ez a sok finom falat mind befér a pocakjába.*
- El is felejtettem bemutatkozni. *Felpattan, és a nála jóval alacsonyabb tündér felé nyújtja a kezét, ami talán nem a legelőnyösebb húzás, de így tűnik udvariasnak.* Holdezüst Vieljana vagyok. És te?
15761. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-08-19 00:01:41
Üzenet elküldve: 2020-08-19 00:01:41
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 91
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 91
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Fényfohász//
*Artheniorba érve bizony szakad az eső. Hát ez van, nem süthet mindenhol hétágra a nap. Titthynek igencsak kapkodnia kell apró csülkeit, hogy még az előtt a Pegába érhessen, mielőtt teljesen elázik. Szabályosan futva teszi meg az utat, bár először a repüléssel próbálkozik, de csakhamar úgy dönt, hogy a futás mellett marad. Repüléskor ugyanis még rosszabbá válik a helyzet, megnő még inkább az elázás esélye. Bár ami igaz, az igaz, így is kap rendesen a nyakába. Belépve a főtér melletti fogadóba mélyet sóhajt, már amennyire ziháló tüdeje engedi. Körbepillant, miközben félrelép az ajtótól, hogy kissé kifújja magát. Van itt forgalom rendesen. Amióta csak Titthy a Pegát ismeri - ami azért jó néhány évet jelent - itt mindig akadtak betérő vendégek, de azokból aztán a legkülönfélébbek. Akadtak barátságosak, de - mint mindenhol - az ellenkezőjük is megfordult itt.
Miután alaposan kifújja magát, a pulthoz lépve két Sült kolbászt is berendel, mert bizony gyomra már nagyon morog odalent. Összesen 26 aranyba kerül. Majd rögtön ezután egy bögre Gyümölcsteát is vásárol 5 aranyért. Szegényke - amilyen kis alacsony - a pultot is alig éri fel, úgy kell pipiskednie, hogy az érméket át tudja adni. Dolga végeztével egyik kezében a bögre gőzölgő teát, másikban a kolbászos tányért egyensúlyozva fordul az asztalok irányába egy üres helyet keresve. Szeme végigpásztázza az egész helyiséget, mígnem megakad a szeme egy másik tündéren, kinek ezüstösen csillogó haj keretezi arcát. Innen távolról nem sokat látni a tündérből, de orvosolja a gondot, s oda is sétál az egymagában ücsörgő tündérhez.*
- Szervusz.* Szólítja meg óvatosan, nehogy megijessze hirtelen felbukkanásával a szemmel láthatóan elmélyülten üldögélő fajtársat.*
- Leülhetek hozzád?
*Artheniorba érve bizony szakad az eső. Hát ez van, nem süthet mindenhol hétágra a nap. Titthynek igencsak kapkodnia kell apró csülkeit, hogy még az előtt a Pegába érhessen, mielőtt teljesen elázik. Szabályosan futva teszi meg az utat, bár először a repüléssel próbálkozik, de csakhamar úgy dönt, hogy a futás mellett marad. Repüléskor ugyanis még rosszabbá válik a helyzet, megnő még inkább az elázás esélye. Bár ami igaz, az igaz, így is kap rendesen a nyakába. Belépve a főtér melletti fogadóba mélyet sóhajt, már amennyire ziháló tüdeje engedi. Körbepillant, miközben félrelép az ajtótól, hogy kissé kifújja magát. Van itt forgalom rendesen. Amióta csak Titthy a Pegát ismeri - ami azért jó néhány évet jelent - itt mindig akadtak betérő vendégek, de azokból aztán a legkülönfélébbek. Akadtak barátságosak, de - mint mindenhol - az ellenkezőjük is megfordult itt.
Miután alaposan kifújja magát, a pulthoz lépve két Sült kolbászt is berendel, mert bizony gyomra már nagyon morog odalent. Összesen 26 aranyba kerül.
Majd rögtön ezután egy bögre Gyümölcsteát is vásárol 5 aranyért. Szegényke - amilyen kis alacsony - a pultot is alig éri fel, úgy kell pipiskednie, hogy az érméket át tudja adni. Dolga végeztével egyik kezében a bögre gőzölgő teát, másikban a kolbászos tányért egyensúlyozva fordul az asztalok irányába egy üres helyet keresve. Szeme végigpásztázza az egész helyiséget, mígnem megakad a szeme egy másik tündéren, kinek ezüstösen csillogó haj keretezi arcát. Innen távolról nem sokat látni a tündérből, de orvosolja a gondot, s oda is sétál az egymagában ücsörgő tündérhez.*- Szervusz.* Szólítja meg óvatosan, nehogy megijessze hirtelen felbukkanásával a szemmel láthatóan elmélyülten üldögélő fajtársat.*
- Leülhetek hozzád?
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10041-10060 , 10061-10080 , 10081-10100 , 10101-10120 , 10121-10140 , 10141-10160 , 10161-10180 , 10181-10200 , 10201-10220 , 10221-10240 , 10241-10260 , 10261-10280 , 10281-10300 , 10301-10320 , 10321-10340 , 10341-10360 , 10361-10380 , 10381-10400 , 10401-10420 , 10421-10440 , 10441-10460 , 10461-10480 , 10481-10500 , 10501-10520 , 10521-10540 , 10541-10560 , 10561-10580 , 10581-10600 , 10601-10620 , 10621-10640 , 10641-10660 , 10661-10680 , 10681-10700 , 10701-10720 , 10721-10740 , 10741-10760 , 10761-10780 , 10781-10800 , 10801-10820 , 10821-10840 , 10841-10860 , 10861-10880 , 10881-10900 , 10901-10920 , 10921-10940 , 10941-10960 , 10961-10980 , 10981-11000 , 11001-11020 , 11021-11040 , 11041-11060 , 11061-11080 , 11081-11100 , 11101-11120 , 11121-11140 , 11141-11160 , 11161-11180 , 11181-11200 , 11201-11220 , 11221-11240 , 11241-11260 , 11261-11280 , 11281-11300 , 11301-11320 , 11321-11340 , 11341-11360 , 11361-11380 , 11381-11400 , 11401-11420 , 11421-11440 , 11441-11460 , 11461-11480 , 11481-11500 , 11501-11520 , 11521-11540 , 11541-11560 , 11561-11580 , 11581-11600 , 11601-11620 , 11621-11640 , 11641-11660 , 11661-11680 , 11681-11700 , 11701-11720 , 11721-11740 , 11741-11760 , 11761-11780 , 11781-11800 , 11801-11820 , 11821-11840 , 11841-11860 , 11861-11880 , 11881-11900 , 11901-11920 , 11921-11940 , 11941-11960 , 11961-11980 , 11981-12000 , 12001-12020 , 12021-12040 , 12041-12060 , 12061-12080 , 12081-12100 , 12101-12120 , 12121-12140 , 12141-12160 , 12161-12180 , 12181-12200 , 12201-12220 , 12221-12240 , 12241-12260 , 12261-12280 , 12281-12300 , 12301-12320 , 12321-12340 , 12341-12360 , 12361-12380 , 12381-12400 , 12401-12420 , 12421-12440 , 12441-12460 , 12461-12480 , 12481-12500 , 12501-12520 , 12521-12540 , 12541-12560 , 12561-12580 , 12581-12600 , 12601-12620 , 12621-12640 , 12641-12660 , 12661-12680 , 12681-12700 , 12701-12720 , 12721-12740 , 12741-12760 , 12761-12780 , 12781-12800 , 12801-12820 , 12821-12840 , 12841-12860 , 12861-12880 , 12881-12900 , 12901-12920 , 12921-12940 , 12941-12960 , 12961-12980 , 12981-13000 , 13001-13020 , 13021-13040 , 13041-13060 , 13061-13080 , 13081-13100 , 13101-13120 , 13121-13140 , 13141-13160 , 13161-13180 , 13181-13200 , 13201-13220 , 13221-13240 , 13241-13260 , 13261-13280 , 13281-13300 , 13301-13320 , 13321-13340 , 13341-13360 , 13361-13380 , 13381-13400 , 13401-13420 , 13421-13440 , 13441-13460 , 13461-13480 , 13481-13500 , 13501-13520 , 13521-13540 , 13541-13560 , 13561-13580 , 13581-13600 , 13601-13620 , 13621-13640 , 13641-13660 , 13661-13680 , 13681-13700 , 13701-13720 , 13721-13740 , 13741-13760 , 13761-13780 , 13781-13800 , 13801-13820 , 13821-13840 , 13841-13860 , 13861-13880 , 13881-13900 , 13901-13920 , 13921-13940 , 13941-13960 , 13961-13980 , 13981-14000 , 14001-14020 , 14021-14040 , 14041-14060 , 14061-14080 , 14081-14100 , 14101-14120 , 14121-14140 , 14141-14160 , 14161-14180 , 14181-14200 , 14201-14220 , 14221-14240 , 14241-14260 , 14261-14280 , 14281-14300 , 14301-14320 , 14321-14340 , 14341-14360 , 14361-14380 , 14381-14400 , 14401-14420 , 14421-14440 , 14441-14460 , 14461-14480 , 14481-14500 , 14501-14520 , 14521-14540 , 14541-14560 , 14561-14580 , 14581-14600 , 14601-14620 , 14621-14640 , 14641-14660 , 14661-14680 , 14681-14700 , 14701-14720 , 14721-14740 , 14741-14760 , 14761-14780 , 14781-14800 , 14801-14820 , 14821-14840 , 14841-14860 , 14861-14880 , 14881-14900 , 14901-14920 , 14921-14940 , 14941-14960 , 14961-14980 , 14981-15000 , 15001-15020 , 15021-15040 , 15041-15060 , 15061-15080 , 15081-15100 , 15101-15120 , 15121-15140 , 15141-15160 , 15161-15180 , 15181-15200 , 15201-15220 , 15221-15240 , 15241-15260 , 15261-15280 , 15281-15300 , 15301-15320 , 15321-15340 , 15341-15360 , 15361-15380 , 15381-15400 , 15401-15420 , 15421-15440 , 15441-15460 , 15461-15480 , 15481-15500 , 15501-15520 , 15521-15540 , 15541-15560 , 15561-15580 , 15581-15600 , 15601-15620 , 15621-15640 , 15641-15660 , 15661-15680 , 15681-15700 , 15701-15720 , 15721-15740 , 15741-15760 , 15761-15780 , 15781-15800 , 15801-15820 , 15821-15840 , 15841-15860 , 15861-15880 , 15881-15900 , 15901-15920 , 15921-15940 , 15941-15960 , 15961-15980 , 15981-16000 , 16001-16020 , 16021-16040 , 16041-16060 , 16061-16080 , 16081-16100 , 16101-16120 , 16121-16140 , 16141-16160 , 16161-16180 , 16181-16200 , 16201-16220 , 16221-16240 , 16241-16260 , 16261-16280 , 16281-16300 , 16301-16320 , 16321-16340 , 16341-16360 , 16361-16380 , 16381-16400 , 16401-16420 , 16421-16440 , 16441-16460 , 16461-16480 , 16481-16500 , 16501-16520 , 16521-16540 , 16541-16560 , 16561-16580 , 16581-16600 , 16601-16620 , 16621-16640 , 16641-16660 , 16661-16680 , 16681-16700 , 16701-16720 , 16721-16740 , 16741-16760 , 16761-16780 , 16781-16800 , 16801-16820 , 16821-16840 , 16841-16860 , 16861-16880 , 16881-16900 , 16901-16920 , 16921-16940 , 16941-16960 , 16961-16980 , 16981-17000 , 17001-17020 , 17021-17040 , 17041-17060 , 17061-17080 , 17081-17100 , 17101-17120 , 17121-17140 , 17141-17160 , 17161-17180 , 17181-17200 , 17201-17220 , 17221-17240 , 17241-17260 , 17261-17280 , 17281-17300 , 17301-17320 , 17321-17340 , 17341-17360 , 17361-17380 , 17381-17400 , 17401-17420 , 17421-17440 , 17441-17460 , 17461-17480 , 17481-17500 , 17501-17520 , 17521-17540 , 17541-17560 , 17561-17580 , 17581-17600 , 17601-17620 , 17621-17640 , 17641-17660 , 17661-17680 , 17681-17700 , 17701-17720 , 17721-17740 , 17741-17760 , 17761-17780 , 17781-17800 , 17801-17820 , 17821-17840 , 17841-17860 , 17861-17880 , 17881-17900 , 17901-17920 , 17921-17940 , 17941-17960 , 17961-17980 , 17981-18000 , 18001-18020 , 18021-18040 , 18041-18060 , 18061-18080 , 18081-18100 , 18101-18120 , 18121-18140 , 18141-18160 , 18161-18180 , 18181-18200 , 18201-18220 , 18221-18240 , 18241-18260 , 18261-18280 , 18281-18300 , 18301-18320 , 18321-18340 , 18341-18360 , 18361-18380 , 18381-18400 , 18401-18420 , 18421-18440 , 18441-18460 , 18461-18480 , 18481-18500 , 18501-18520 , 18521-18540 , 18541-18560 , 18561-18580 , 18581-18600 , 18601-18620 , 18621-18640 , 18641-18660 , 18661-18680 , 18681-18700 , 18701-18720 , 18721-18740 , 18741-18760 , 18761-18780 , 18781-18800 , 18801-18820 , 18821-18840 , 18841-18860 , 18861-18880