Arthenior - Pegazus fogadó
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 63 (1241. - 1260. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
1260. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-05-19 16:16:20
Üzenet elküldve: 2020-05-19 16:16:20
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 127
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 127
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
//Az igazság ára//
//Hullanézőben//
//Jenari, Pashthra//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Némi tanakodás után a két városőr úgy határoz, a problémát a forrásánál vizsgálják meg először, és magát a holttestet veszik górcső alá. Ahogy belépnek a 4-es szobába, a vitát nehéz lenne érdemben folytatni, áporodott bűz csapja meg ugyanis az orrukat. Na, nem olyan, hogy egyből visszalökné őket a folyosóra, de édeskés, kesernyés, rothadó szaga bárkinek feltűnne, és nem is valami kellemes egy légtérben tartózkodni vele. Az emberi test maga az ágyon hever hanyatt fekve, meztelenül. A harmincas évei közepén járhatott, izmos férfi volt, ezt ránézésre is meg lehet mondani, még ha őszes haja és szakálla csalóka is lehet. Valamelyik jóérzésű segéd betakarta azt a részét, amit az élők körében nem illik mutogatni. A Grilaz nevű fickó bőre nagyon világos, valószínű, hogy éltében nem így nézett ki, egészséges ember nem lehet ennyire sápadt. Üveges szeme még mindig a plafont bámulja. Van rajta egy-két heg, régi és újabb verekedések nyoma, meg egy egész új, öklömnyi zöld folt a jobb karján. Biztosan nem áll tőle távol a harc, mivel a falnak támasztva egy kiváló kovácsmunkával készült, elegáns hosszúkard pihen, amihez kell bőven erő, hogy valaki forgatni tudja. Ruhái szanaszét hevernek a földön, ezeket nem tette rendbe senki, királykék köpenye pedig a székre dobva. Más holmit nem látni.*
//A söntésnél//
//Nimral, Rlilla//
*A lányok a beszélgetésről ugyan lemaradnak, hiszen a többiek igen távol állnak tőlük, azonban sokkal érdekesebb dologra lehetnek figyelmesek. A szemük sarkából csak annyit láthatnak, hogy amíg a kocsmáros kifejezetten őket figyeli, valaki szürke köpenyben, futva, szinte menekülve kicikkan a kocsma hátsó ajtaján. Sajnos arra nem nyílik ablak, így nehéz volna megmondani, merre tart, vagy azt, ki volt az illető, de az ajtó egészen lopva csukódik be, és nem is sikerül a művelet, résnyire nyitva marad, beenged némi fényt. Egyébként kettejüket most éppen a kocsmáros tartja szemmel, aki a pultnál áll, egy fiú még mindig lelkesen takarít, és a duci szakácsfiú a konyhában tesz-vesz.*
- Hová tűnt Eildir? Az őrséggel van? *Kérdi fennhangon a kocsmáros, mikor rájön, hogy eltűnt a helyettese. A takarító fiú, akinek a szavait intézi, tanácstalanul vállat von.* Eildir! *Kiáltja, de semmi válasz. Mérgesen hátra robog a konyhába.*
//Hullanézőben//
//Jenari, Pashthra//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Némi tanakodás után a két városőr úgy határoz, a problémát a forrásánál vizsgálják meg először, és magát a holttestet veszik górcső alá. Ahogy belépnek a 4-es szobába, a vitát nehéz lenne érdemben folytatni, áporodott bűz csapja meg ugyanis az orrukat. Na, nem olyan, hogy egyből visszalökné őket a folyosóra, de édeskés, kesernyés, rothadó szaga bárkinek feltűnne, és nem is valami kellemes egy légtérben tartózkodni vele. Az emberi test maga az ágyon hever hanyatt fekve, meztelenül. A harmincas évei közepén járhatott, izmos férfi volt, ezt ránézésre is meg lehet mondani, még ha őszes haja és szakálla csalóka is lehet. Valamelyik jóérzésű segéd betakarta azt a részét, amit az élők körében nem illik mutogatni. A Grilaz nevű fickó bőre nagyon világos, valószínű, hogy éltében nem így nézett ki, egészséges ember nem lehet ennyire sápadt. Üveges szeme még mindig a plafont bámulja. Van rajta egy-két heg, régi és újabb verekedések nyoma, meg egy egész új, öklömnyi zöld folt a jobb karján. Biztosan nem áll tőle távol a harc, mivel a falnak támasztva egy kiváló kovácsmunkával készült, elegáns hosszúkard pihen, amihez kell bőven erő, hogy valaki forgatni tudja. Ruhái szanaszét hevernek a földön, ezeket nem tette rendbe senki, királykék köpenye pedig a székre dobva. Más holmit nem látni.*
//A söntésnél//
//Nimral, Rlilla//
*A lányok a beszélgetésről ugyan lemaradnak, hiszen a többiek igen távol állnak tőlük, azonban sokkal érdekesebb dologra lehetnek figyelmesek. A szemük sarkából csak annyit láthatnak, hogy amíg a kocsmáros kifejezetten őket figyeli, valaki szürke köpenyben, futva, szinte menekülve kicikkan a kocsma hátsó ajtaján. Sajnos arra nem nyílik ablak, így nehéz volna megmondani, merre tart, vagy azt, ki volt az illető, de az ajtó egészen lopva csukódik be, és nem is sikerül a művelet, résnyire nyitva marad, beenged némi fényt. Egyébként kettejüket most éppen a kocsmáros tartja szemmel, aki a pultnál áll, egy fiú még mindig lelkesen takarít, és a duci szakácsfiú a konyhában tesz-vesz.*
- Hová tűnt Eildir? Az őrséggel van? *Kérdi fennhangon a kocsmáros, mikor rájön, hogy eltűnt a helyettese. A takarító fiú, akinek a szavait intézi, tanácstalanul vállat von.* Eildir! *Kiáltja, de semmi válasz. Mérgesen hátra robog a konyhába.*
1259. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-05-19 11:10:49
Üzenet elküldve: 2020-05-19 11:10:49
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1664
OOC üzenetek: 314
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1664
OOC üzenetek: 314
Játékstílus: Vakmerő
//Svir és asztaltársasága figyelmébe//
*Csigaházakról egyelőre mit sem sejtve hallgatja meg Harkron bosszús szavait. Érti a másik álláspontját, valóban dühítően viselkedett a rend buzgó őre az elffel szemben, hiába volt az elf barátságos vele. Egyetértését bólogatással fejezi ki, közben pedig azon gondolkozik, hogy kell-e neki egy harmadik sör is. Ez igen előrelátó, lévén még a második korsóban is van valamennyi az italból. Egyelőre úgy dönt, hogy hagyja a jövő gondját, hogy inkább a jelennel foglalkozhasson.*
– És a fém még nem is olyan rossz. Ki ne szeretné, ha A Vastökűnek hívnák? De igazad van, a Kikötőben ez szinte megszokott. Nagyon résen kell lenni. De vigyáztam is. Ha nem vigyáztam volna, akkor már nem lennék itt. Én mindig is nagyon vigyáztam * szögezi le. Aztán elveszíti a kalapját. Ahogy az várható, támasz nélkül a kalap a földre esik, Svir pedig bosszúsan fordul az orvtámadás irányába. A földre ömlő bor zaját hallva már attól fél, hogy tócsába esik a drága fejfedő. Úgy látszik, hogy ma csupa olyanokkal van dolga, akik képtelenek az italt a pohár és a szájuk között egyenes úton szállítani.*
– Bizony ügyetlen * vágja rá a nő szabadkozására szokatlan gorombasággal. A széken hátrafelé tekeredve nézi meg, hogy kivel van dolga. A porolgatás, no meg az, hogy visszakapja a földre esett kalapot, megenyhíti valamelyest. Talán az is segít a helyzeten, hogy Harkron elköszönése kizökkenti a mérgelődésből.*
– Minden jót! *Az elf felé biccent, aztán megint Wellyradona felé fordul. Közben az asztalra teszi a visszakapott kalapot. A fején ugyebár nem lenne biztonságban, amíg a kalapleverők gyöngye a kocsmában tartózkodik.*
– Tulajdonképpen megúsztam. Mi a bosszúság oka? * kérdi, mert ritkán bírja ki anélkül, hogy kérdezősködne. Neki mindenről tudnia kell. Az asztal körül négy szék van, az egyiken ő ül, egyet-egyet pedig még a két jómadár használt. Az eddig üresen álló negyedik felé int, így jelezve, hogy ott akár helyet is foglalhat a nő. Szeretné, ha nem a háta mögött settenkedve a még legfeljebb csak félig üres borospohárral. *
*Csigaházakról egyelőre mit sem sejtve hallgatja meg Harkron bosszús szavait. Érti a másik álláspontját, valóban dühítően viselkedett a rend buzgó őre az elffel szemben, hiába volt az elf barátságos vele. Egyetértését bólogatással fejezi ki, közben pedig azon gondolkozik, hogy kell-e neki egy harmadik sör is. Ez igen előrelátó, lévén még a második korsóban is van valamennyi az italból. Egyelőre úgy dönt, hogy hagyja a jövő gondját, hogy inkább a jelennel foglalkozhasson.*
– És a fém még nem is olyan rossz. Ki ne szeretné, ha A Vastökűnek hívnák? De igazad van, a Kikötőben ez szinte megszokott. Nagyon résen kell lenni. De vigyáztam is. Ha nem vigyáztam volna, akkor már nem lennék itt. Én mindig is nagyon vigyáztam * szögezi le. Aztán elveszíti a kalapját. Ahogy az várható, támasz nélkül a kalap a földre esik, Svir pedig bosszúsan fordul az orvtámadás irányába. A földre ömlő bor zaját hallva már attól fél, hogy tócsába esik a drága fejfedő. Úgy látszik, hogy ma csupa olyanokkal van dolga, akik képtelenek az italt a pohár és a szájuk között egyenes úton szállítani.*
– Bizony ügyetlen * vágja rá a nő szabadkozására szokatlan gorombasággal. A széken hátrafelé tekeredve nézi meg, hogy kivel van dolga. A porolgatás, no meg az, hogy visszakapja a földre esett kalapot, megenyhíti valamelyest. Talán az is segít a helyzeten, hogy Harkron elköszönése kizökkenti a mérgelődésből.*
– Minden jót! *Az elf felé biccent, aztán megint Wellyradona felé fordul. Közben az asztalra teszi a visszakapott kalapot. A fején ugyebár nem lenne biztonságban, amíg a kalapleverők gyöngye a kocsmában tartózkodik.*
– Tulajdonképpen megúsztam. Mi a bosszúság oka? * kérdi, mert ritkán bírja ki anélkül, hogy kérdezősködne. Neki mindenről tudnia kell. Az asztal körül négy szék van, az egyiken ő ül, egyet-egyet pedig még a két jómadár használt. Az eddig üresen álló negyedik felé int, így jelezve, hogy ott akár helyet is foglalhat a nő. Szeretné, ha nem a háta mögött settenkedve a még legfeljebb csak félig üres borospohárral. *
1258. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-05-19 09:52:52
Üzenet elküldve: 2020-05-19 09:52:52
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Aranyért életet//
*Furcsa érzés, hogy a szavak értő fülekre találnak. Rey nem szokott hozzá az olyan személyekhez, akik megértik az ő sötét és hideg lelkét, s az abban lakozó kietlen pusztaságot, és tisztelik határozott de érzéketlen tekintetét, amellyel a jövő lehetőségeit kémleli. Az oly szerencsétlennek induló éjszaka egész kellemes fordulatot vesz, a maga titokzatos módján. Témák kerülnek elő, amit talán egyikük sem boncolgat túl gyakran magában, olyan dolgok ezek, amelyeket jobb a szürke hétköznapokban jó mélyre elnyomni. Hogy ne lássa a világ a bennük rejtőző szörnyet.
A fiatal gnóm teljesen más, mint Rey. Nem azért találtak egymásra, mert hasonló célok fogalmazódtak meg elméjükben, vagy hasonló életút áll mögöttük. Két teljesen más élet, egymástól távoli, másfelé tartó utak, amelyek egyszer talán összetalálkoztak, hogy aztán újra szétváljanak. A mélységi sosem fogja teljesen megérteni az elfogadás és atyai büszkeség, elismerés utáni éhes vágyódást, vagy az ösztönös ódzkodást a bűntől. Ha tudná, milyen gondolatok és vágyak röpködnek Utrhin fejében, talán csak egy megvető félmosolyra húzná sötét ajkait. De nem tud olvasni magán kívül senkiben, így kénytelen csak a kimondott szavakban hinni, s abban, hogy ezek mögött nem pusztán ügyes színészkedés, hanem nyers őszinteség lapul. S igen, ő is érzi azt a frissen felébredt valamit, azt az ősi erőt, amit kiváltanak belőle az egyszerű, megértést kifejező szavak. Talán a szörny éledezik, mert meghallotta a burkoltan dicsérő mondatokat, s valami eddig ismeretlen elégedettség kezdi átjárni. Mert akárhogy is igyekszik a lélek magát elvágni a világtól, valahol mélyen örökké éhezni fog a megértésre, vagy egy baráti, néma, de mégis oly beszédes pillantásra. S talán pont azt kezdi Rey is érezni, amit oly nagyon megvet mindenkiben. Vágyódás az elfogadásra, s valamilyen szinten az értelmetlen szeretetre. Legalábbis mintha ennek a csírája próbálna kitörni a burokból, de a nő viszonylag hamar észbe kap, s sikeresen eltiporja az életéért küzdő hajtást. Nem engedhet meg magának efféle gyengeségeket, s hogy tisztítsa enyhén zavarodott elméjét, lehúzza a maradékot is a korsójából.*
- Igazad van, a nevem Reyraa. De ez nem ugyanaz, mintha valaki alapból egy becsesebb, ismertebb, vagy rettegettebb névbe születik bele. Ezt én aggattam magamra, nincsen múltja. De azt akarom, hogy jövője legyen.
*Hogyan is érthetné ezt meg egy Laenrick? Fut át agyán a kósza, kétkedő gondolat. Elvégre újdonsült társa aligha érezheti azt a hátrányt, amivel a névtelenek, az ismeretlenek indulnak az élet versenypályáján. Egy szó nem sok, annyit se tudna mondani az őseiről, családjáról, magán kívül tehát senkiről. Nincsenek példaképei a felmenői között, mert nem tudja, miféle szerzetek voltak. Nem tud tanulni a múlt hibáiból, mert nincsen múltja.*
- Jó dolog lehet, ha csak úgy a kezedbe hullik valami. Már életed hajnalától fogva ismered a céljaid, tisztában vagy azzal, mit akarsz elérni.
*Hangja nem gúnyos, vagy szemrehányó, inkább tárgyilagos, mintha egy hideg tényt állapított volna meg. Enyhén hátra is dől, mert egy pillanatra megszédült az italtól, s így jobban meg tudja tartani ezüst tekintetét a gnóm arcán.*
//Aranyért életet//
*Furcsa érzés, hogy a szavak értő fülekre találnak. Rey nem szokott hozzá az olyan személyekhez, akik megértik az ő sötét és hideg lelkét, s az abban lakozó kietlen pusztaságot, és tisztelik határozott de érzéketlen tekintetét, amellyel a jövő lehetőségeit kémleli. Az oly szerencsétlennek induló éjszaka egész kellemes fordulatot vesz, a maga titokzatos módján. Témák kerülnek elő, amit talán egyikük sem boncolgat túl gyakran magában, olyan dolgok ezek, amelyeket jobb a szürke hétköznapokban jó mélyre elnyomni. Hogy ne lássa a világ a bennük rejtőző szörnyet.
A fiatal gnóm teljesen más, mint Rey. Nem azért találtak egymásra, mert hasonló célok fogalmazódtak meg elméjükben, vagy hasonló életút áll mögöttük. Két teljesen más élet, egymástól távoli, másfelé tartó utak, amelyek egyszer talán összetalálkoztak, hogy aztán újra szétváljanak. A mélységi sosem fogja teljesen megérteni az elfogadás és atyai büszkeség, elismerés utáni éhes vágyódást, vagy az ösztönös ódzkodást a bűntől. Ha tudná, milyen gondolatok és vágyak röpködnek Utrhin fejében, talán csak egy megvető félmosolyra húzná sötét ajkait. De nem tud olvasni magán kívül senkiben, így kénytelen csak a kimondott szavakban hinni, s abban, hogy ezek mögött nem pusztán ügyes színészkedés, hanem nyers őszinteség lapul. S igen, ő is érzi azt a frissen felébredt valamit, azt az ősi erőt, amit kiváltanak belőle az egyszerű, megértést kifejező szavak. Talán a szörny éledezik, mert meghallotta a burkoltan dicsérő mondatokat, s valami eddig ismeretlen elégedettség kezdi átjárni. Mert akárhogy is igyekszik a lélek magát elvágni a világtól, valahol mélyen örökké éhezni fog a megértésre, vagy egy baráti, néma, de mégis oly beszédes pillantásra. S talán pont azt kezdi Rey is érezni, amit oly nagyon megvet mindenkiben. Vágyódás az elfogadásra, s valamilyen szinten az értelmetlen szeretetre. Legalábbis mintha ennek a csírája próbálna kitörni a burokból, de a nő viszonylag hamar észbe kap, s sikeresen eltiporja az életéért küzdő hajtást. Nem engedhet meg magának efféle gyengeségeket, s hogy tisztítsa enyhén zavarodott elméjét, lehúzza a maradékot is a korsójából.*
- Igazad van, a nevem Reyraa. De ez nem ugyanaz, mintha valaki alapból egy becsesebb, ismertebb, vagy rettegettebb névbe születik bele. Ezt én aggattam magamra, nincsen múltja. De azt akarom, hogy jövője legyen.
*Hogyan is érthetné ezt meg egy Laenrick? Fut át agyán a kósza, kétkedő gondolat. Elvégre újdonsült társa aligha érezheti azt a hátrányt, amivel a névtelenek, az ismeretlenek indulnak az élet versenypályáján. Egy szó nem sok, annyit se tudna mondani az őseiről, családjáról, magán kívül tehát senkiről. Nincsenek példaképei a felmenői között, mert nem tudja, miféle szerzetek voltak. Nem tud tanulni a múlt hibáiból, mert nincsen múltja.*
- Jó dolog lehet, ha csak úgy a kezedbe hullik valami. Már életed hajnalától fogva ismered a céljaid, tisztában vagy azzal, mit akarsz elérni.
*Hangja nem gúnyos, vagy szemrehányó, inkább tárgyilagos, mintha egy hideg tényt állapított volna meg. Enyhén hátra is dől, mert egy pillanatra megszédült az italtól, s így jobban meg tudja tartani ezüst tekintetét a gnóm arcán.*
1257. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-05-18 20:54:57
Üzenet elküldve: 2020-05-18 20:54:57
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Egy fekete dália//
*Imbolygására kapott segítségét először csak egy mosollyal hálálja meg, de végül teste szinte ösztönösen cselekszik, ahogy a mögötte átkaroló férfihoz simul kissé fenekével. Még egy alig hallható sóhaj is elhagyja ajkait, de igyekszik hamar visszaszerezni a kontrollt maga fölött.*
- Persze, csak elég rég volt, hogy ittam. Már nem úgy viselem, mint régen.
*Mosolyodik el zavartan, ahogy a férfira pillant, végül óvatos léptekkel indul is meg. Azért hálás, hogy hamarosan mankót is kap magának a csinoska személyében. Kényelmesen támaszkodik rá, hogy ne legyen teher a nő számára, de azért a kezet, miután ujjaik összefonódtak biztosabban szorítja meg, mintha valóban az lenne a kapaszkodó, amely biztonságban segíti fel a szobába.
Út közben természetesen az ő figyelmét sem kerüli el a kihangsúlyozott férfi fenék látványa. Persze az ő fejében még nem fogantak meg olyan gondolatok, hogy rácsapjon, esetleg belemarkoljon, leellenőrizve, hogy tapintásra is olyan jó e, mint amilyen látványt nyújt.
A szobába érve már elégedetten tunyul is el, ahogy feneke ágyat ér. Kicsit összeszedi magát, azután a nőt figyeli, ahogy a szobát méri fel. Ő egyelőre csak az ágyat tapogatja meg. Kényelmesnek tűnik és jelen helyzetében ennél többre nem is vágyik. De azért ő is körbe hunyorog. Takaros, egyszerű kis szoba. Utazás utáni pihenésre számára maga a tökély.*
- Azt hiszem megfelel.
*Ha nem így lenne sem valószínű, hogy mást mondana. Nem igazán van sem hangulata sem ereje arra, hogy másik fogadó után nézzenek. Legyen egy hely, ahol kialudhatja magát, lehetőleg úgy, hogy tető legyen a feje felett és ennyi a kívánsága.*
- Szerintem tökéletes lesz mára.
*Mosolyodik el, majd ahogy Ysa kezét, azután ajkait is megérzi nyakánál egy halk sóhaj kíséretében markol kissé a lepedőre. Nem húzódik el, csupán csak nyel egy aprót, miközben lopott pillantásokat vet Cale felé is. Most egy pillanatra olyan gondolatok férkőztek a fejébe, melyek számára igencsak idegenek, s felettébb zavarba ejtőek.*
*Imbolygására kapott segítségét először csak egy mosollyal hálálja meg, de végül teste szinte ösztönösen cselekszik, ahogy a mögötte átkaroló férfihoz simul kissé fenekével. Még egy alig hallható sóhaj is elhagyja ajkait, de igyekszik hamar visszaszerezni a kontrollt maga fölött.*
- Persze, csak elég rég volt, hogy ittam. Már nem úgy viselem, mint régen.
*Mosolyodik el zavartan, ahogy a férfira pillant, végül óvatos léptekkel indul is meg. Azért hálás, hogy hamarosan mankót is kap magának a csinoska személyében. Kényelmesen támaszkodik rá, hogy ne legyen teher a nő számára, de azért a kezet, miután ujjaik összefonódtak biztosabban szorítja meg, mintha valóban az lenne a kapaszkodó, amely biztonságban segíti fel a szobába.
Út közben természetesen az ő figyelmét sem kerüli el a kihangsúlyozott férfi fenék látványa. Persze az ő fejében még nem fogantak meg olyan gondolatok, hogy rácsapjon, esetleg belemarkoljon, leellenőrizve, hogy tapintásra is olyan jó e, mint amilyen látványt nyújt.
A szobába érve már elégedetten tunyul is el, ahogy feneke ágyat ér. Kicsit összeszedi magát, azután a nőt figyeli, ahogy a szobát méri fel. Ő egyelőre csak az ágyat tapogatja meg. Kényelmesnek tűnik és jelen helyzetében ennél többre nem is vágyik. De azért ő is körbe hunyorog. Takaros, egyszerű kis szoba. Utazás utáni pihenésre számára maga a tökély.*
- Azt hiszem megfelel.
*Ha nem így lenne sem valószínű, hogy mást mondana. Nem igazán van sem hangulata sem ereje arra, hogy másik fogadó után nézzenek. Legyen egy hely, ahol kialudhatja magát, lehetőleg úgy, hogy tető legyen a feje felett és ennyi a kívánsága.*
- Szerintem tökéletes lesz mára.
*Mosolyodik el, majd ahogy Ysa kezét, azután ajkait is megérzi nyakánál egy halk sóhaj kíséretében markol kissé a lepedőre. Nem húzódik el, csupán csak nyel egy aprót, miközben lopott pillantásokat vet Cale felé is. Most egy pillanatra olyan gondolatok férkőztek a fejébe, melyek számára igencsak idegenek, s felettébb zavarba ejtőek.*
1256. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-05-18 10:52:15
Üzenet elküldve: 2020-05-18 10:52:15
Rang: Játékos
IC üzenetek: 94
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 94
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Svir és asztaltársasága figyelmébe//
*A fémkabáton jót kacag.*
- Fémmel van az kitömve kívül meg belül is.
*Nem szívlelte az alakot és ezt a kalapos orra alá dörgöli.*
- A kikötő veszélyes hely. Ott még én is felajzott nyíllal közlekedek.
*Meghallgatná Baltaarcú Svir történetét de most tőle várnak valamit. Megmentik a mesélés alól. Egy fél-elf fajta nőcske botlik a kalapos kalapjába. Lehet a karimáját kisebbre kéne vágnia és akkor nem csetlik botlik bele minden járókelő.*
- Én most lelépek cimborám. Megyek elsiratom a kioltott sört. Üdv a hölgyeménynek!
*A nőcske valamit biztos akar a kalapostól. Ez férfi megérzés. Amúgy is elfáradt így megy a dolgára. Legurítja maradék sörét és elhagyja a kocsmát.*
*A fémkabáton jót kacag.*
- Fémmel van az kitömve kívül meg belül is.
*Nem szívlelte az alakot és ezt a kalapos orra alá dörgöli.*
- A kikötő veszélyes hely. Ott még én is felajzott nyíllal közlekedek.
*Meghallgatná Baltaarcú Svir történetét de most tőle várnak valamit. Megmentik a mesélés alól. Egy fél-elf fajta nőcske botlik a kalapos kalapjába. Lehet a karimáját kisebbre kéne vágnia és akkor nem csetlik botlik bele minden járókelő.*
- Én most lelépek cimborám. Megyek elsiratom a kioltott sört. Üdv a hölgyeménynek!
*A nőcske valamit biztos akar a kalapostól. Ez férfi megérzés. Amúgy is elfáradt így megy a dolgára. Legurítja maradék sörét és elhagyja a kocsmát.*
1255. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-05-17 23:05:07
Üzenet elküldve: 2020-05-17 23:05:07
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 704
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 704
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Tűz és hó//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* Összezavarodva nézi a lány kiakadását, látja a teste adta jeleket, de nem tudja hova tenni. A gúnyos, és csípős megjegyzés is hideg zuhanyként éri, a korábbiak után nem pont erre számított, amikor kiöntötte a lelkét. Szomorúan csóválja meg a fejét a fiú, és sóhajt is hozzá. Hagyja, hogy Daesys átvegye az ételt, mert ő addig a ruháit kezdi magára aggatni. *
- Ha úgy érzed, hogy mindez azért volt, hogy "fizessek, és a kedvemre tegyél" * mutat végig a szobán, és az ételen, amit a meztelen tolvajlányt tart * akkor nagyon félreismertél. De nem akarom, hogy kellemetlenül érezd magad miattam, és hogy ilyeneket gondolj rólam. Nyugodtan edd meg egyedül, nem akarlak zavarni benne.
* Szavai, mint korábban a lopásnál, kifejezéstelenek és érzelemmentese, ahogy arca is teljesen rideg, mintha csak kőből faragták volna. Nem látszik rajta sértettség vagy düh, de szomorúság sem. Egyszerűen teljesen apatikus lett a helyzettel kapcsolatban. Ha Daesys nem marasztalja, akkor gyors és gyakorlott mozdulatokkal öltözik vissza, a páncélt viszont csak a hóna alá csapja, mert nem akarja a másik szívességét kérni az öltözésben. Gondolta, hogy furcsa egy tolvaj, és egy városőr kalandozása, de őt valamiért mégse zavarta a dolog. Részéről az egész annyival el volt intézve, hogy nem kísérte a kasszárnyába a másikat, és azt hitte, hogy tudja jól a lány is, hogy mi a helyzet Pashthrával. Így viszont, ez a hirtelen hidegzuhany felébresztette benne azt a fiút, akit a kalózlány közelsége teljesen elnyomott. Azt az egykedvű harcost, aki mindig is volt, és aki most is, akinek nincs helye más ágyában, és nincs miért osztozkodjon valakivel a reggelin. Igazából már a csirkét se kívánja, se a sört, semmi ilyen ízletes dolgot. Egyszerűen kenyeret akar enni hideg vízzel, edzeni utána, és lefeküdni aludni este, hogy másnap újra kezdhesse. Egyfajta sötét ürességet érez, amit mindig is érzett, de eddig fel se tűnt neki, amíg nem volt valami, ami kitöltse ezt az űrt. *
//Tűz és hó//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* Összezavarodva nézi a lány kiakadását, látja a teste adta jeleket, de nem tudja hova tenni. A gúnyos, és csípős megjegyzés is hideg zuhanyként éri, a korábbiak után nem pont erre számított, amikor kiöntötte a lelkét. Szomorúan csóválja meg a fejét a fiú, és sóhajt is hozzá. Hagyja, hogy Daesys átvegye az ételt, mert ő addig a ruháit kezdi magára aggatni. *
- Ha úgy érzed, hogy mindez azért volt, hogy "fizessek, és a kedvemre tegyél" * mutat végig a szobán, és az ételen, amit a meztelen tolvajlányt tart * akkor nagyon félreismertél. De nem akarom, hogy kellemetlenül érezd magad miattam, és hogy ilyeneket gondolj rólam. Nyugodtan edd meg egyedül, nem akarlak zavarni benne.
* Szavai, mint korábban a lopásnál, kifejezéstelenek és érzelemmentese, ahogy arca is teljesen rideg, mintha csak kőből faragták volna. Nem látszik rajta sértettség vagy düh, de szomorúság sem. Egyszerűen teljesen apatikus lett a helyzettel kapcsolatban. Ha Daesys nem marasztalja, akkor gyors és gyakorlott mozdulatokkal öltözik vissza, a páncélt viszont csak a hóna alá csapja, mert nem akarja a másik szívességét kérni az öltözésben. Gondolta, hogy furcsa egy tolvaj, és egy városőr kalandozása, de őt valamiért mégse zavarta a dolog. Részéről az egész annyival el volt intézve, hogy nem kísérte a kasszárnyába a másikat, és azt hitte, hogy tudja jól a lány is, hogy mi a helyzet Pashthrával. Így viszont, ez a hirtelen hidegzuhany felébresztette benne azt a fiút, akit a kalózlány közelsége teljesen elnyomott. Azt az egykedvű harcost, aki mindig is volt, és aki most is, akinek nincs helye más ágyában, és nincs miért osztozkodjon valakivel a reggelin. Igazából már a csirkét se kívánja, se a sört, semmi ilyen ízletes dolgot. Egyszerűen kenyeret akar enni hideg vízzel, edzeni utána, és lefeküdni aludni este, hogy másnap újra kezdhesse. Egyfajta sötét ürességet érez, amit mindig is érzett, de eddig fel se tűnt neki, amíg nem volt valami, ami kitöltse ezt az űrt. *
1254. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-05-17 22:24:13
Üzenet elküldve: 2020-05-17 22:24:13
Rang: Játékos
IC üzenetek: 68
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 68
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
// Kettesben a 2-esben //
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Kedvtelenül, durcásan ül fel az ágyban, törökülésben, s továbbra is dühösen csillogó szemekkel követi a férfi minden mozdulatát. Némi futó elégedettséget azért érez, amikor látja, hogy Doras durván beköti az általa okozott kellemetlenséget. Fel is horkant, megvetően, és gúnyos mosollyal, éreztetve, hogy nem bánja tettét.*
- Még az is lehet, hogy felcsapok szajhának.
*Ölt nyelvet, majd elkapja a felé repülő törölközőt, s gyorsan meg is törli vele csapzott arcát. Bár nem a legtisztább teremtmény, azért túl nagy porréteg őt sem fedi, legfeljebb halványabb foltokat hagy a világos anyagon. Haját is benedvesíti s hátra simítja a kócos tincseket, mert idegesíti, ha valami a szemébe lóg. Teste többi részét is lemossa felületesen, s igen jól esik a hűs, hideg víz a még mindig lángoló bőrének.
Viszont amikor a másik ismét felé közeledik, a rongyot maga elé tartva húzódik hátrébb, amíg csak falba nem ütközik. Aztán mivel tovább menekülni nem tud, csak a szemei szórnak fenyegető szikrákat. Remélhetőleg a férfi tudja, hogy nem jó ötlet egy vadmacskát sarokba szorítani. Ha pedig továbbra is hozzá akarna érni a másik, igyekszik oldalra kitérni, miközben a nedves anyagot a zsoldos képébe hajítja.*
- Hagyjál.
*Morogja továbbra is a vérig sértett perszóna szerepében, miközben lábaival lelép a földre, s felegyenesedik. Nem mintha nem lenne ínyére az esetleges folytatás, óvatosabb keretek között, de éreztetni akarja Dorassal, hogy nem az a fajta nő, akit a szép szemek és kellemes érintések kezes cicává szelídítenek. Főleg, ha egyszer már eljátszották a bizalmát. S próbálkozhat akárhogy a zsoldos, vajmi kevés az esélye, hogy sikerül visszahízelegnie magát a lány combjai közé.*
- Ne is álmodj róla.
*Sziszeg, s hogy kifejezze határozottságát ezen a téren, levetett és szétdobált ruhái után kezd kutakodni. Így sajnos a férfi magára marad buja gondolataival, s eltervezett engesztelő mozdulatait, csókjait sem sikerül bevetnie. Hacsak nem folyamodik ismét erőszakhoz, de ez esetben olyan ellenállásba ütközne, amihez képest az eddigi makacskodások gyenge játéknak tűnnek. De ha ez történne, akkor aztán valóban egy életre megutálná a zsoldost, szemében nem csak színpadias gyűlölet lángolna.
A tükör előtt kezd öltözködni, durcásan lebiggyesztett ajkakkal rángatja magára először az egyszerű alsóneműket, majd a durva bőr ruhadarabokat. Mikor már ismét majdnem teljes díszben feszít, Doras felé fordul, s most ő lép zavaróan közel hozzá. Már tovatűnni látszik a harag a tekintetéből.*
- Rossz cicával kezdtél ki. Ráadásul el is ment az étvágya.
*Hajol közelebb, hogy ajkait szenvedélyesen a másikéra tapaszthassa, egy utolsó, csábító csók erejéig. Gonosz kis fruska, ezzel is kínozni akarja Dorast, egy személyes bosszú hadjáratának eltervezett lépése ez.*
- Azért nem voltál ám olyan rossz.
*Ha teheti, megragad egy kupica pálinkát, s gyorsan ledönti száraz torkán.*
- Ez járt nekem.
*Böffent jóízűt, s lecsapja az üres poharat.*
- Ne vedd magadra, babám, de jóból és rosszból is megárt a sok. A végén még jobban ráfázol, mint a kezeddel. Meg arra gondoltam, lemegyek, megnézem, itt van-e még Csér.
*Gonosz vigyorba torzul arca, s valóban hátrálni kezd, magához véve batyuját és míves fegyverét.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Kedvtelenül, durcásan ül fel az ágyban, törökülésben, s továbbra is dühösen csillogó szemekkel követi a férfi minden mozdulatát. Némi futó elégedettséget azért érez, amikor látja, hogy Doras durván beköti az általa okozott kellemetlenséget. Fel is horkant, megvetően, és gúnyos mosollyal, éreztetve, hogy nem bánja tettét.*
- Még az is lehet, hogy felcsapok szajhának.
*Ölt nyelvet, majd elkapja a felé repülő törölközőt, s gyorsan meg is törli vele csapzott arcát. Bár nem a legtisztább teremtmény, azért túl nagy porréteg őt sem fedi, legfeljebb halványabb foltokat hagy a világos anyagon. Haját is benedvesíti s hátra simítja a kócos tincseket, mert idegesíti, ha valami a szemébe lóg. Teste többi részét is lemossa felületesen, s igen jól esik a hűs, hideg víz a még mindig lángoló bőrének.
Viszont amikor a másik ismét felé közeledik, a rongyot maga elé tartva húzódik hátrébb, amíg csak falba nem ütközik. Aztán mivel tovább menekülni nem tud, csak a szemei szórnak fenyegető szikrákat. Remélhetőleg a férfi tudja, hogy nem jó ötlet egy vadmacskát sarokba szorítani. Ha pedig továbbra is hozzá akarna érni a másik, igyekszik oldalra kitérni, miközben a nedves anyagot a zsoldos képébe hajítja.*
- Hagyjál.
*Morogja továbbra is a vérig sértett perszóna szerepében, miközben lábaival lelép a földre, s felegyenesedik. Nem mintha nem lenne ínyére az esetleges folytatás, óvatosabb keretek között, de éreztetni akarja Dorassal, hogy nem az a fajta nő, akit a szép szemek és kellemes érintések kezes cicává szelídítenek. Főleg, ha egyszer már eljátszották a bizalmát. S próbálkozhat akárhogy a zsoldos, vajmi kevés az esélye, hogy sikerül visszahízelegnie magát a lány combjai közé.*
- Ne is álmodj róla.
*Sziszeg, s hogy kifejezze határozottságát ezen a téren, levetett és szétdobált ruhái után kezd kutakodni. Így sajnos a férfi magára marad buja gondolataival, s eltervezett engesztelő mozdulatait, csókjait sem sikerül bevetnie. Hacsak nem folyamodik ismét erőszakhoz, de ez esetben olyan ellenállásba ütközne, amihez képest az eddigi makacskodások gyenge játéknak tűnnek. De ha ez történne, akkor aztán valóban egy életre megutálná a zsoldost, szemében nem csak színpadias gyűlölet lángolna.
A tükör előtt kezd öltözködni, durcásan lebiggyesztett ajkakkal rángatja magára először az egyszerű alsóneműket, majd a durva bőr ruhadarabokat. Mikor már ismét majdnem teljes díszben feszít, Doras felé fordul, s most ő lép zavaróan közel hozzá. Már tovatűnni látszik a harag a tekintetéből.*
- Rossz cicával kezdtél ki. Ráadásul el is ment az étvágya.
*Hajol közelebb, hogy ajkait szenvedélyesen a másikéra tapaszthassa, egy utolsó, csábító csók erejéig. Gonosz kis fruska, ezzel is kínozni akarja Dorast, egy személyes bosszú hadjáratának eltervezett lépése ez.*
- Azért nem voltál ám olyan rossz.
*Ha teheti, megragad egy kupica pálinkát, s gyorsan ledönti száraz torkán.*
- Ez járt nekem.
*Böffent jóízűt, s lecsapja az üres poharat.*
- Ne vedd magadra, babám, de jóból és rosszból is megárt a sok. A végén még jobban ráfázol, mint a kezeddel. Meg arra gondoltam, lemegyek, megnézem, itt van-e még Csér.
*Gonosz vigyorba torzul arca, s valóban hátrálni kezd, magához véve batyuját és míves fegyverét.*
1253. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-05-17 20:22:32
Üzenet elküldve: 2020-05-17 20:22:32
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
// Romkutatás – már a Pegazusban //
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Miért vegye el Dramtól ezt a szerepet, mikor ez jön be neki is. Hangosabban nyög, vagy sikkant fel, egy-egy mozdulatnál, közben szorosan magához öleli a férfit. Egy darabig így maradnak, és habár háttal is izgató volt ez, van ennek így szemből is egy megkapó pillanata. Sosem szerette aktus közben megmondani a másiknak mit tegyen, ami Lisse számára még izgató lehetne. De előző este Dram magától tette meg ezt a nyakát szorongató érzést, ami nagyon is jó volt. Nem akart volna beleszólni most sem, így igazán örül, hogy ismét ebbe kezd bele a férfi. Még halovány mosollyal is reagálja le, ahogy torkára szorulnak a férfi ujjai. Közben hangosabban sikítana, de most így nem tud. Mélyebb nyögés, és még úgy pár percig élvezi ezt az egészet, mikor már kezd a szorítás annyira erősödni, hogy nem kap levegőt. Elsőre nem ijed meg, mert végül is visszatudja tartani a légzését jó pár másodpercig, nyilván lazulni fog a szorítás. Nyilván… Azonban mégsem lazul, ami már kezd kellemetlen lenni. Egyik ujjai erősen megszorítják Dram csuklóját, és a másikkal megütögeti, hogy vegye már észre magát Dram. Másodpercei vannak hátra, hogy cselekedjen, mielőtt elájul. Ujjaival Dramét kezdi feszegetni, a másik keze pedig ahol éri ütni, karmolni kezdi a férfit. Végül is egy ponton kívülről Dram könyöke alatt és felett is sikerül jó erősen, hosszan belevájni a bőrébe a körmeit. Közben azonban lábaival is hevesebben próbálja rúgni Dram csípőjét. Valahogy lerúgni magáról, vagy távolabb tolni. Azonban haláltusájában a sötétség kezdi legyűrni, és csak reméli Dramnak eléggé jelezte, hogy mi a helyzet. Az ájulással még megbékél, de elhalálozni nem igazán akarna még.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Miért vegye el Dramtól ezt a szerepet, mikor ez jön be neki is. Hangosabban nyög, vagy sikkant fel, egy-egy mozdulatnál, közben szorosan magához öleli a férfit. Egy darabig így maradnak, és habár háttal is izgató volt ez, van ennek így szemből is egy megkapó pillanata. Sosem szerette aktus közben megmondani a másiknak mit tegyen, ami Lisse számára még izgató lehetne. De előző este Dram magától tette meg ezt a nyakát szorongató érzést, ami nagyon is jó volt. Nem akart volna beleszólni most sem, így igazán örül, hogy ismét ebbe kezd bele a férfi. Még halovány mosollyal is reagálja le, ahogy torkára szorulnak a férfi ujjai. Közben hangosabban sikítana, de most így nem tud. Mélyebb nyögés, és még úgy pár percig élvezi ezt az egészet, mikor már kezd a szorítás annyira erősödni, hogy nem kap levegőt. Elsőre nem ijed meg, mert végül is visszatudja tartani a légzését jó pár másodpercig, nyilván lazulni fog a szorítás. Nyilván… Azonban mégsem lazul, ami már kezd kellemetlen lenni. Egyik ujjai erősen megszorítják Dram csuklóját, és a másikkal megütögeti, hogy vegye már észre magát Dram. Másodpercei vannak hátra, hogy cselekedjen, mielőtt elájul. Ujjaival Dramét kezdi feszegetni, a másik keze pedig ahol éri ütni, karmolni kezdi a férfit. Végül is egy ponton kívülről Dram könyöke alatt és felett is sikerül jó erősen, hosszan belevájni a bőrébe a körmeit. Közben azonban lábaival is hevesebben próbálja rúgni Dram csípőjét. Valahogy lerúgni magáról, vagy távolabb tolni. Azonban haláltusájában a sötétség kezdi legyűrni, és csak reméli Dramnak eléggé jelezte, hogy mi a helyzet. Az ájulással még megbékél, de elhalálozni nem igazán akarna még.*
1252. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-05-17 12:44:00
Üzenet elküldve: 2020-05-17 12:44:00
Rang: Játékos
IC üzenetek: 380
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 380
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
// Romkutatás – már a Pegazusban //
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* Az elf továbbra is domináns szerepben marad, amit élvez, ahogy azt is, hogy Lisse nem ellenkezik. Hamar birtokba veszi a lány ölét, durva és kíméletlen mozgásával búcsúztatja kettejük estéjét, vadul liheg az általa diktált tempótól, de nem lassít. Az elején még ölelni tudja őt a nő, amíg a nyakát csókolgatja és szívja, de egy idő után hátrébb húzódik, bal kezével megtámaszkodik az ágyon a nő válla mellett, míg a jobbja ismét annak torkára fonódik. Most szemből is nézheti, milyen az, amikor ilyen kiszolgáltatott helyzetben van a másik, és kicsit talán erősebben szorítja meg, mint előző este, de nem annyira durván, hogy másnapra nyomot hagyjon. Mutató és hüvelykujja a lány torkának két oldalán, egy-egy kiszított ponton pihennek, miközben a férfi megint gyorsít a tempón. Bár nem célja az, hogy túlzott fájdalmat okozzon, vagy éppen megfojtsa a másikat, de ahogy a teste egyre jobban elveszik az élvezetben, észre se veszi, hogy miközben korábban csak a bal kezén támaszkodott, úgy egyre inkább eloszlik a súly a két kar között, és nyomni kezdi a nő torkát. Persze ennek csak addig nincs tudatában, amíg nem kap határozott jelet, bár nehéz lehet elszorított torokkal beszélni. *
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* Az elf továbbra is domináns szerepben marad, amit élvez, ahogy azt is, hogy Lisse nem ellenkezik. Hamar birtokba veszi a lány ölét, durva és kíméletlen mozgásával búcsúztatja kettejük estéjét, vadul liheg az általa diktált tempótól, de nem lassít. Az elején még ölelni tudja őt a nő, amíg a nyakát csókolgatja és szívja, de egy idő után hátrébb húzódik, bal kezével megtámaszkodik az ágyon a nő válla mellett, míg a jobbja ismét annak torkára fonódik. Most szemből is nézheti, milyen az, amikor ilyen kiszolgáltatott helyzetben van a másik, és kicsit talán erősebben szorítja meg, mint előző este, de nem annyira durván, hogy másnapra nyomot hagyjon. Mutató és hüvelykujja a lány torkának két oldalán, egy-egy kiszított ponton pihennek, miközben a férfi megint gyorsít a tempón. Bár nem célja az, hogy túlzott fájdalmat okozzon, vagy éppen megfojtsa a másikat, de ahogy a teste egyre jobban elveszik az élvezetben, észre se veszi, hogy miközben korábban csak a bal kezén támaszkodott, úgy egyre inkább eloszlik a súly a két kar között, és nyomni kezdi a nő torkát. Persze ennek csak addig nincs tudatában, amíg nem kap határozott jelet, bár nehéz lehet elszorított torokkal beszélni. *
1251. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-05-16 17:58:49
Üzenet elküldve: 2020-05-16 17:58:49
Rang: Játékos
IC üzenetek: 169
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 169
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Svir és asztaltársasága figyelmébe//
*Viszi a lába, nagyokat lépked, nem is csoda, valahogy le kell vezesse a feszültséget, amit az a tény okozott neki, hogy elvesztette azt a gyönyörű csigaházat. ~De a másik itt van a zsebemben, csak használ az is valamit. ~ Na meg azzal az információval is szeretne valamit kezdeni, hogy a tündértől megtudott egy nevet. Egy nevet, ami talán neki még nagyon is jól jöhet. Akit egy kocsmában lehet megtalálni, azt bizonyára rummal vagy egyéb nemes itallal le is lehet fizetni. Nem igazán tudja, hogy is nézhet ki az, aki keres, de ha minden kocsmában megfordul, bizonyára az itteniek ismerni fogják. A pulthoz érve mindjárt le is számol 12 aranyat egy pohár Almabor fejében, hogy szóra bírja a pultost.
*
-Hát köszönöm. *Hagyja végül annyiban, mert annak ma nagyon zsémbes kedve van, alig bökött oda néhány elbocsátó szót, de az pont elég is volt. Miközben a kezében az almaborral sétál az asztalok között, egy nagyobb társaságra lesz figyelmes. Férfiak mind. ~Ezek a kocsmatöltelékek úgy ismerik egymást, mint a tengerészek a nagy kékséget. ~ Ezúttal viszont kicsit cselesebb lesz, mint a pultos esetében, mert a konkrét kérdezősködés mindig gyanús. Ahogy elsétál a kalapos egyén mögött, forgolódva, mintha keresne valakit, csak kalapon könyökli a közelebbit, egy kicsit kilötykölve a kezében hordozott teli pohár almabort is.*
-Oh! Milyen ügyetlen vagyok. Úgy felbosszantott, az a becstelen kereskedő, hogy még nem tértem magamhoz. *Töröli meg a homlokát, mintha bármi oka is lenne fájlalni, még ráncolja is a hatás kedvéért.*
-Remélem nem öntöttem le. *Kicsit porolgatja is a férfi vállát, bár az almabor csak a padlóra ment, de sikeresen elég közel löttyintett, talán a nadrágja megérezte. Közben lehajol a kalapért, hogy felvegye és visszaadja a tulajdonosnak.*
*Viszi a lába, nagyokat lépked, nem is csoda, valahogy le kell vezesse a feszültséget, amit az a tény okozott neki, hogy elvesztette azt a gyönyörű csigaházat. ~De a másik itt van a zsebemben, csak használ az is valamit. ~ Na meg azzal az információval is szeretne valamit kezdeni, hogy a tündértől megtudott egy nevet. Egy nevet, ami talán neki még nagyon is jól jöhet. Akit egy kocsmában lehet megtalálni, azt bizonyára rummal vagy egyéb nemes itallal le is lehet fizetni. Nem igazán tudja, hogy is nézhet ki az, aki keres, de ha minden kocsmában megfordul, bizonyára az itteniek ismerni fogják. A pulthoz érve mindjárt le is számol 12 aranyat egy pohár Almabor fejében, hogy szóra bírja a pultost.
*-Hát köszönöm. *Hagyja végül annyiban, mert annak ma nagyon zsémbes kedve van, alig bökött oda néhány elbocsátó szót, de az pont elég is volt. Miközben a kezében az almaborral sétál az asztalok között, egy nagyobb társaságra lesz figyelmes. Férfiak mind. ~Ezek a kocsmatöltelékek úgy ismerik egymást, mint a tengerészek a nagy kékséget. ~ Ezúttal viszont kicsit cselesebb lesz, mint a pultos esetében, mert a konkrét kérdezősködés mindig gyanús. Ahogy elsétál a kalapos egyén mögött, forgolódva, mintha keresne valakit, csak kalapon könyökli a közelebbit, egy kicsit kilötykölve a kezében hordozott teli pohár almabort is.*
-Oh! Milyen ügyetlen vagyok. Úgy felbosszantott, az a becstelen kereskedő, hogy még nem tértem magamhoz. *Töröli meg a homlokát, mintha bármi oka is lenne fájlalni, még ráncolja is a hatás kedvéért.*
-Remélem nem öntöttem le. *Kicsit porolgatja is a férfi vállát, bár az almabor csak a padlóra ment, de sikeresen elég közel löttyintett, talán a nadrágja megérezte. Közben lehajol a kalapért, hogy felvegye és visszaadja a tulajdonosnak.*
1250. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-05-16 16:41:16
Üzenet elküldve: 2020-05-16 16:41:16
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
// Romkutatás – már a Pegazusban //
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Először is feláll, hogy Dramnak is kényelmesebb legyen, bár szerinte az ágyon lesz majd sokkal jobb mindkettejüknek. A férfi nadrágjába hamar bejutnak a kezei, és elkezdi izgatni. Tervei között most nem igazán van az ajkaival való kényeztetés. Ezt nem tudja hogyan közölje, viszont a úgy tűnik dram se így képzeli el a továbbiakat. Ennek hihetetlenül örül, hogy ezt most Dram is így gondolja, és az ágy felé kezdenek haladni. Viszonozza Dram csókját, de csak annyira, hogy közben a vetkőztetésre is figyelhessen. Megint az elf férfi van túlöltözve Lisse ruháját, ha vállánál lehúzza a két pántját, akár egy határozottabb mozdulat és már teljesen meztelen is. Végtelennek tűnő percek mire végre Dram is pucéran áll már előtte. Hirtelen éri a csók, és az ágyra lökés. Őszintén meglepte az elf, ezért hanyatt fekve érkezik az ágyba, és így lábait se veri be. Szívesen megfordulna, de nincsen ideje rá, mert Dram már rajta fekszik és a nyakát csókolva tér a lényegre. Kicsit úgy érzi, hogy úszik a férfi diktálta árral, ám nem zavarja, mert most is pont ugyanúgy csinálja, ahogy reggel vagy este. Az egészben annyi különbség van, hogy most szemből teszi a férfi mindezt. Ahogy erősebben kezd mozogni Dram, úgy kezd hangosabban hangot adni az élvezetének. Karjaival átöleli az elfet, ha teheti, ha nem akkor csak lábaival teszi ezt.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Először is feláll, hogy Dramnak is kényelmesebb legyen, bár szerinte az ágyon lesz majd sokkal jobb mindkettejüknek. A férfi nadrágjába hamar bejutnak a kezei, és elkezdi izgatni. Tervei között most nem igazán van az ajkaival való kényeztetés. Ezt nem tudja hogyan közölje, viszont a úgy tűnik dram se így képzeli el a továbbiakat. Ennek hihetetlenül örül, hogy ezt most Dram is így gondolja, és az ágy felé kezdenek haladni. Viszonozza Dram csókját, de csak annyira, hogy közben a vetkőztetésre is figyelhessen. Megint az elf férfi van túlöltözve Lisse ruháját, ha vállánál lehúzza a két pántját, akár egy határozottabb mozdulat és már teljesen meztelen is. Végtelennek tűnő percek mire végre Dram is pucéran áll már előtte. Hirtelen éri a csók, és az ágyra lökés. Őszintén meglepte az elf, ezért hanyatt fekve érkezik az ágyba, és így lábait se veri be. Szívesen megfordulna, de nincsen ideje rá, mert Dram már rajta fekszik és a nyakát csókolva tér a lényegre. Kicsit úgy érzi, hogy úszik a férfi diktálta árral, ám nem zavarja, mert most is pont ugyanúgy csinálja, ahogy reggel vagy este. Az egészben annyi különbség van, hogy most szemből teszi a férfi mindezt. Ahogy erősebben kezd mozogni Dram, úgy kezd hangosabban hangot adni az élvezetének. Karjaival átöleli az elfet, ha teheti, ha nem akkor csak lábaival teszi ezt.*
1249. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-05-16 15:31:45
Üzenet elküldve: 2020-05-16 15:31:45
Rang: Játékos
IC üzenetek: 196
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 196
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
// Kettesben a 2-esben //
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Mi tagadás, Dorast nagyon is felpezsdíti ez az ellenkezés. Azon csak vigyorog, hogy a lányka nem érti, mit élvez annyira azon, ha teljesen és teljhatalommal birtokba vehet egy ilyen formás kis testet. Tiltott helyeken kiélni magát, az valahogy mindig kéjesebb. Hogy mindezzel letörte a felvágott nyelvű némber szarvát, csak hab a tortán. Fenséges elégtétel minden karmolásért, harapásért és megjegyzésért. Le se tudná tagadni, mennyire élvezi és ki is élvezi mocskosul. Mikor végzett, elégedetten paskol betört vadmacskája hátsójára és egy győztes hadvezér felpezsdült hevével fújtatja válaszát.*
- De még mennyire, szépségem, de még mennyire!
*Nem törli le a vigyort a képéről a haragvó tekintet sem. Az igazat megvallva, arra számított, hogy sokkal dühösebb lesz rá a kicsike. A végén még kiderül, hogy nem is volt ellenére annyira.*
- Majd megszokod *mondja, miközben lekászálódik az ágyról és vizet tölt a mosdótálba.* - Talán én voltam az első, de hidd el, nem az utolsó, aki mindent akar egy ilyen buja kis vadmacskától. *Először a sebét mossa ki a tenyerén, aztán gyolcsot tép az egyik odakészített kendőből, hogy bekösse. A fogával húzza szorosra a csomót a hevenyészett kötésen. Nem túl szép, de tart és a célnak megfelel. A nyakán azért nem ilyen vészes a helyzet, de az biztos, hogy másnapra annak is színpompás nyoma lesz. A háta még egész jól megúszta. Vagy csak azért érzi így, mert nem látja. Mindegy. Ennyit bőven megért ez a csörte.*
- Majd megtanulsz úgy lemosdani, mint ahogy a drága bordélyok üdvöskéi előkészülnek, mielőtt csődör után nézel *fordul hátra egy kacsintással, aztán megnedvesít egy kisebb törölközőt és odadobja a lánynak, hogy rendbe szedhesse magát. Bevizezi az eltépett kendőt is és a vállára csapja, aztán ő is megmosakszik, mielőtt visszasétál az ágyhoz.*
- Na, ne morcoskodj már, kiscsibém. *Ujjai engesztelőn cirógatják meg a lány lábát, aztán a kezébe húzza a nedves kendőt a válláról és finoman végighúzza a durcás kis kanca hasán, hogy felitassa vele az izzadságot. Számít rá, hogy némi hepciás ellenállásba ütközik, talán még egy pofont is lenyel a dolog után, de nem szándékozik még elengedni ezt az ölébe hullott finomságot. Ha kell, magához képest gyengéd erőszakkal eszközli ki, hogy a kis vadmacska ismét a közelébe engedje, ha fúj is rá. Igyekszik szétnyitni azokat a combokat és olyan helyen cirógatni, ami a lányban a sértettség ellen szól majt.*
- Ne mondd ezt *duruzsolja a bajsza alatt, miközben szúrós kis csókokat oszt (vagy szándékozik osztani) a combok tövébe. Olykor él a közel férkőzéshez használt fedőtevékenységgel is és meg-megérinti a kreol bőrt a nedves kendővel, de immár azt is leginkább az íves domborulat alatti kéjes tájékon. Igazán sajnálná, ha pont ez az ínyencség maradna ki az esti bőségtálból. Kár volna érte.* - És mi lenne, ha megígérném, hogy többet nem teszek ilyet, hm? *pillant fel a sértett tekintet éles szikrái közé* - Csak ha te kéred *teszi azért hozzá egy pimasz vigyor kíséretében.* - És mi lenne, ha kiengesztelnélek? *A kendő borzongató hűvösét követi Doras forró, szúrós csókja a combok közt, feltéve persze, hogy hagyják.* - Úgy csinálom, ahogy neked tetszik. *A kéjes kis kapunál cirógató ujja finoman bekéretőzik egy csók mellett.* - Gyorsabban, lassabban, keményebben, finomabban, többet *próbálja oda még egy ujját, de aztán inkább csak azt a bizonyos különösen érzékeny porcikát cirógatja meg vele ahelyett, hogy beljebb tolná* - kevesebbet. Te döntesz, hercegnőm.
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Mi tagadás, Dorast nagyon is felpezsdíti ez az ellenkezés. Azon csak vigyorog, hogy a lányka nem érti, mit élvez annyira azon, ha teljesen és teljhatalommal birtokba vehet egy ilyen formás kis testet. Tiltott helyeken kiélni magát, az valahogy mindig kéjesebb. Hogy mindezzel letörte a felvágott nyelvű némber szarvát, csak hab a tortán. Fenséges elégtétel minden karmolásért, harapásért és megjegyzésért. Le se tudná tagadni, mennyire élvezi és ki is élvezi mocskosul. Mikor végzett, elégedetten paskol betört vadmacskája hátsójára és egy győztes hadvezér felpezsdült hevével fújtatja válaszát.*
- De még mennyire, szépségem, de még mennyire!
*Nem törli le a vigyort a képéről a haragvó tekintet sem. Az igazat megvallva, arra számított, hogy sokkal dühösebb lesz rá a kicsike. A végén még kiderül, hogy nem is volt ellenére annyira.*
- Majd megszokod *mondja, miközben lekászálódik az ágyról és vizet tölt a mosdótálba.* - Talán én voltam az első, de hidd el, nem az utolsó, aki mindent akar egy ilyen buja kis vadmacskától. *Először a sebét mossa ki a tenyerén, aztán gyolcsot tép az egyik odakészített kendőből, hogy bekösse. A fogával húzza szorosra a csomót a hevenyészett kötésen. Nem túl szép, de tart és a célnak megfelel. A nyakán azért nem ilyen vészes a helyzet, de az biztos, hogy másnapra annak is színpompás nyoma lesz. A háta még egész jól megúszta. Vagy csak azért érzi így, mert nem látja. Mindegy. Ennyit bőven megért ez a csörte.*
- Majd megtanulsz úgy lemosdani, mint ahogy a drága bordélyok üdvöskéi előkészülnek, mielőtt csődör után nézel *fordul hátra egy kacsintással, aztán megnedvesít egy kisebb törölközőt és odadobja a lánynak, hogy rendbe szedhesse magát. Bevizezi az eltépett kendőt is és a vállára csapja, aztán ő is megmosakszik, mielőtt visszasétál az ágyhoz.*
- Na, ne morcoskodj már, kiscsibém. *Ujjai engesztelőn cirógatják meg a lány lábát, aztán a kezébe húzza a nedves kendőt a válláról és finoman végighúzza a durcás kis kanca hasán, hogy felitassa vele az izzadságot. Számít rá, hogy némi hepciás ellenállásba ütközik, talán még egy pofont is lenyel a dolog után, de nem szándékozik még elengedni ezt az ölébe hullott finomságot. Ha kell, magához képest gyengéd erőszakkal eszközli ki, hogy a kis vadmacska ismét a közelébe engedje, ha fúj is rá. Igyekszik szétnyitni azokat a combokat és olyan helyen cirógatni, ami a lányban a sértettség ellen szól majt.*
- Ne mondd ezt *duruzsolja a bajsza alatt, miközben szúrós kis csókokat oszt (vagy szándékozik osztani) a combok tövébe. Olykor él a közel férkőzéshez használt fedőtevékenységgel is és meg-megérinti a kreol bőrt a nedves kendővel, de immár azt is leginkább az íves domborulat alatti kéjes tájékon. Igazán sajnálná, ha pont ez az ínyencség maradna ki az esti bőségtálból. Kár volna érte.* - És mi lenne, ha megígérném, hogy többet nem teszek ilyet, hm? *pillant fel a sértett tekintet éles szikrái közé* - Csak ha te kéred *teszi azért hozzá egy pimasz vigyor kíséretében.* - És mi lenne, ha kiengesztelnélek? *A kendő borzongató hűvösét követi Doras forró, szúrós csókja a combok közt, feltéve persze, hogy hagyják.* - Úgy csinálom, ahogy neked tetszik. *A kéjes kis kapunál cirógató ujja finoman bekéretőzik egy csók mellett.* - Gyorsabban, lassabban, keményebben, finomabban, többet *próbálja oda még egy ujját, de aztán inkább csak azt a bizonyos különösen érzékeny porcikát cirógatja meg vele ahelyett, hogy beljebb tolná* - kevesebbet. Te döntesz, hercegnőm.
1248. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-05-16 13:16:21
Üzenet elküldve: 2020-05-16 13:16:21
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1664
OOC üzenetek: 314
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1664
OOC üzenetek: 314
Játékstílus: Vakmerő
//Nyílt//
*Svir elismeri, hogy az előbb megismert fickó észjárása túlságosan csavaros, de magában viccesnek tartja, hogy Yoë ennyire fel tudta húzni a viselkedésével az elfet. Mások bosszantását mesterien űzi az ember, ezért némi elismerést érdemel tőle. Persze csak némán, nem bosszantaná fel azzal a fogadó közönségét, hogy hangosan is kimondja.*
– Fakabát, azt mondod? Nekem inkább fémkabát. De nem az a lényeg, hogy kívül mi borítja, hanem az, hogy belül mivel van kibélelve. *Megkocogtatja a homlokát, hogy könnyebben érthetővé tegye a szavait. A következő kérdésen hosszabb ideig gondolkozik, mintha latolgatná, hogy melyik életveszélyes kalandját mondja el.*
– AKár hiszed, akár nem, az egyik legveszélyesebb dolog, amit próbáltam, az a szálláskeresés a kikötőben. Nem sok híja volt, hogy Baltaarcú Svir legyen az új nevem. Bele akarták állítani a baltát ugyebár. De én már meséltem eleget, most te jössz. *Széles karmozdulatot tesz, azzal is beszédre biztatva a másikat.*
*Svir elismeri, hogy az előbb megismert fickó észjárása túlságosan csavaros, de magában viccesnek tartja, hogy Yoë ennyire fel tudta húzni a viselkedésével az elfet. Mások bosszantását mesterien űzi az ember, ezért némi elismerést érdemel tőle. Persze csak némán, nem bosszantaná fel azzal a fogadó közönségét, hogy hangosan is kimondja.*
– Fakabát, azt mondod? Nekem inkább fémkabát. De nem az a lényeg, hogy kívül mi borítja, hanem az, hogy belül mivel van kibélelve. *Megkocogtatja a homlokát, hogy könnyebben érthetővé tegye a szavait. A következő kérdésen hosszabb ideig gondolkozik, mintha latolgatná, hogy melyik életveszélyes kalandját mondja el.*
– AKár hiszed, akár nem, az egyik legveszélyesebb dolog, amit próbáltam, az a szálláskeresés a kikötőben. Nem sok híja volt, hogy Baltaarcú Svir legyen az új nevem. Bele akarták állítani a baltát ugyebár. De én már meséltem eleget, most te jössz. *Széles karmozdulatot tesz, azzal is beszédre biztatva a másikat.*
1247. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-05-16 11:02:02
Üzenet elküldve: 2020-05-16 11:02:02
Rang: Játékos
IC üzenetek: 70
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 70
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//A tehetetlenség és némi beletörődés//
*Ahogy ott üldögél a Holdudvar fű szőtte padján és arról elmélkedik ki is lesz a rejtélyes illető, aki vár rá a jövője kapujában, a lány felett jócskán elrepül az idő. A gondolataiba mélyedve elfelejti hirtelen a külvilág fogalmát is, sőt majdnem el is szenderedik a rozoga ülőhelyén. Amint realizálja mióta is tespedhet itt, szinte érzi a mellkasához ütődni ijedt szívét. Else úgy rohan, mintha az életéért futna és talán pontosan ezt is teszi. Jóformán feltépi a hátsóajtót és egy sietős köszönés közepette távozik a főbejáraton. Az épületből kiérve a térdeire támaszkodik és szusszan egyet vagy inkább kettőt, hogy aztán ismételten útra kelhessen immár kipihentebb lábakkal és lélekkel. *
*Ahogy ott üldögél a Holdudvar fű szőtte padján és arról elmélkedik ki is lesz a rejtélyes illető, aki vár rá a jövője kapujában, a lány felett jócskán elrepül az idő. A gondolataiba mélyedve elfelejti hirtelen a külvilág fogalmát is, sőt majdnem el is szenderedik a rozoga ülőhelyén. Amint realizálja mióta is tespedhet itt, szinte érzi a mellkasához ütődni ijedt szívét. Else úgy rohan, mintha az életéért futna és talán pontosan ezt is teszi. Jóformán feltépi a hátsóajtót és egy sietős köszönés közepette távozik a főbejáraton. Az épületből kiérve a térdeire támaszkodik és szusszan egyet vagy inkább kettőt, hogy aztán ismételten útra kelhessen immár kipihentebb lábakkal és lélekkel. *
1246. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-05-15 23:44:04
Üzenet elküldve: 2020-05-15 23:44:04
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 472
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 472
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Egy fekete dália//
-Jó választás.
*Kúszik ártatlan kifejezés képére, mikor a leányzó végül a kockáztatás elkerülése mellett dönt, mintha soha nem is lettek volna hátsó szándékai. A barna íriszekbe pillantva azonban nem tudja elfojtani diadalittas mosolyát, lágyan végig is simít a másik arcának puha bőrén, ahogy visszahúzza kezét a tincsek megigazgatásából.*
~Megvagy~
*Jegyzi meg magának, s ha hangosan nem is mondhatja ki, ahogy Shyine feltápászkodik indulásra készen az asztaltól, sokatmondóan pillant a mélységire. Elégedetten szemléli, ahogy Cale segítő kezet nyújt, s pimaszul végigsimít a fekete dálián, elvégre hamarosan elérik alattomos kis terve utolsó kiötlött pontját. Igaz, eleinte csak a férfi számára akart kerítőnősködni, de talán nincs ellenére az osztozkodás, s ha mégis, jelen helyzetben az a tolvajt önző módon kicsit sem érdekli.
Természetesen rendkívül gálánsan a szépség segítségére siet, gondosan átveti a másik karját saját vállán, hogy rátámaszkodhasson, s szelíden összefonja ujjait az övével, ha hagyja. Ha minden jól megy így indulnak meg a szobájukhoz, s bizony útközben elég erős ingert érez arra, hogy rácsapjon az előttük feszülő, formás fenékre, de végül nem teszi. A helyiségbe lépdelve szépen leülteti Shyinet az ágyra majd tesz pár lépést lassan, egész átlátszóan eljátszva, hogy nézelődik. Valójában persze kicsit sem érdekli a szoba.*
-Szerintem teljesen rendben van.
*Szól még, aztán elindul vissza a lányhoz, útközben pedig nagyképűen suttog Cale felé, lehetőleg úgy, hogy csak ő hallja.*
-Szívesen.
*Huppan le ő is végül az ágyra, a másik mellé, s ismét elsepri a fekete tincseket, hogy jobban megszemlélhesse a csinos nyakat.*
-Jó lesz vagy keressünk másikat?
*Duruzsolja a fülébe, egészen közel hajolva, hogy aztán ajkait a kiszemelt, fedetlen bőrhöz érinthesse, egyelőre csak egy röpke pillanatra, közben feszülten figyelve a reakciókra.*
-Jó választás.
*Kúszik ártatlan kifejezés képére, mikor a leányzó végül a kockáztatás elkerülése mellett dönt, mintha soha nem is lettek volna hátsó szándékai. A barna íriszekbe pillantva azonban nem tudja elfojtani diadalittas mosolyát, lágyan végig is simít a másik arcának puha bőrén, ahogy visszahúzza kezét a tincsek megigazgatásából.*
~Megvagy~
*Jegyzi meg magának, s ha hangosan nem is mondhatja ki, ahogy Shyine feltápászkodik indulásra készen az asztaltól, sokatmondóan pillant a mélységire. Elégedetten szemléli, ahogy Cale segítő kezet nyújt, s pimaszul végigsimít a fekete dálián, elvégre hamarosan elérik alattomos kis terve utolsó kiötlött pontját. Igaz, eleinte csak a férfi számára akart kerítőnősködni, de talán nincs ellenére az osztozkodás, s ha mégis, jelen helyzetben az a tolvajt önző módon kicsit sem érdekli.
Természetesen rendkívül gálánsan a szépség segítségére siet, gondosan átveti a másik karját saját vállán, hogy rátámaszkodhasson, s szelíden összefonja ujjait az övével, ha hagyja. Ha minden jól megy így indulnak meg a szobájukhoz, s bizony útközben elég erős ingert érez arra, hogy rácsapjon az előttük feszülő, formás fenékre, de végül nem teszi. A helyiségbe lépdelve szépen leülteti Shyinet az ágyra majd tesz pár lépést lassan, egész átlátszóan eljátszva, hogy nézelődik. Valójában persze kicsit sem érdekli a szoba.*
-Szerintem teljesen rendben van.
*Szól még, aztán elindul vissza a lányhoz, útközben pedig nagyképűen suttog Cale felé, lehetőleg úgy, hogy csak ő hallja.*
-Szívesen.
*Huppan le ő is végül az ágyra, a másik mellé, s ismét elsepri a fekete tincseket, hogy jobban megszemlélhesse a csinos nyakat.*
-Jó lesz vagy keressünk másikat?
*Duruzsolja a fülébe, egészen közel hajolva, hogy aztán ajkait a kiszemelt, fedetlen bőrhöz érinthesse, egyelőre csak egy röpke pillanatra, közben feszülten figyelve a reakciókra.*
1245. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-05-15 21:56:42
Üzenet elküldve: 2020-05-15 21:56:42
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 174
OOC üzenetek: 93
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 174
OOC üzenetek: 93
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Learon és Myr//
*Némileg magához tér, de máris érkeznek az újabb szavak Learon részéről, ami megint csak nem segít a helyzeten. Myr eddig ugyan zavartságot érzett, most már azonban kezd nagyon kényelmetlen lenni számára a helyzet. Jó, hogy szeretne fiút magának, de azért már neki ez is kicsit sok. Továbbra is szótlan marad, de legalább most már a pásztormágus minden szavát felfogja. A bók is eljut hozzá, de már nem esik zavarba tőle, inkább kezd az idegeire menni Learon furcsa viselkedése. ~Most fel akar engem szedni vagy mi van? Lehet, az lenne a legjobb, ha elköszönnék tőle.~ Meghúzza kupáját, s aztán vörös haját a lehető legjobban arcába simítja, s immáron a tincsek közül nézi a férfit. Komolyan eszébe jut, hogy most már rászól, hogy fejezze be. Még a tegeződő hangnem is feltűnik neki, s furcsának is találja, hogy minden jelzés nélkül váltott. ~De mintha kicsit megeredt volna a nyelve... Talán az italtól?~ Már éppen le akarja állítani Learont, amikor a férfi gyorsan témát vált Myr elmondhatatlanul nagy örömére. Őszintén reméli is, hogy ma már nem kerül szóba többet ez a téma. A pipázásra vonatkozó kérdésre picit széjelebb húzza tincseit, de még nem simítja teljesen el őket arcából.*
- Ömm... Igen, már pipáztam. De nem szoktam olyan gyakran.
*Érzi, hogy nyugodtsága már kezd a helyére állni. Most már véglegesen hátrasimítja vörös fürtjeit, s átveszi az égő pipát. Szájához emelve pedig jó mélyet húz belőle, s hatalmas füstkarikákat eregetve fújja ki maradék idegességét.*
//Learon és Myr//
*Némileg magához tér, de máris érkeznek az újabb szavak Learon részéről, ami megint csak nem segít a helyzeten. Myr eddig ugyan zavartságot érzett, most már azonban kezd nagyon kényelmetlen lenni számára a helyzet. Jó, hogy szeretne fiút magának, de azért már neki ez is kicsit sok. Továbbra is szótlan marad, de legalább most már a pásztormágus minden szavát felfogja. A bók is eljut hozzá, de már nem esik zavarba tőle, inkább kezd az idegeire menni Learon furcsa viselkedése. ~Most fel akar engem szedni vagy mi van? Lehet, az lenne a legjobb, ha elköszönnék tőle.~ Meghúzza kupáját, s aztán vörös haját a lehető legjobban arcába simítja, s immáron a tincsek közül nézi a férfit. Komolyan eszébe jut, hogy most már rászól, hogy fejezze be. Még a tegeződő hangnem is feltűnik neki, s furcsának is találja, hogy minden jelzés nélkül váltott. ~De mintha kicsit megeredt volna a nyelve... Talán az italtól?~ Már éppen le akarja állítani Learont, amikor a férfi gyorsan témát vált Myr elmondhatatlanul nagy örömére. Őszintén reméli is, hogy ma már nem kerül szóba többet ez a téma. A pipázásra vonatkozó kérdésre picit széjelebb húzza tincseit, de még nem simítja teljesen el őket arcából.*
- Ömm... Igen, már pipáztam. De nem szoktam olyan gyakran.
*Érzi, hogy nyugodtsága már kezd a helyére állni. Most már véglegesen hátrasimítja vörös fürtjeit, s átveszi az égő pipát. Szájához emelve pedig jó mélyet húz belőle, s hatalmas füstkarikákat eregetve fújja ki maradék idegességét.*
1244. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-05-15 15:35:10
Üzenet elküldve: 2020-05-15 15:35:10
Rang: Játékos
IC üzenetek: 380
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 380
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
// Romkutatás – már a Pegazusban //
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* Miközben Lisse a nadrágjával foglalatoskodik, és talán kutat is benne, Dram elgondolkodik azon, hogy ő ismét drasztikusabb módon szabadítja meg a ruhájától a lányt, de emlékszik, hogy nem reagált túl kedvesen az előző tépésre sem. Ezért visszafogja magát, és inkább kibújtatja belőle, de nem siet vele, mert neki úgyis több ruhája van, amitől megfoszthatják. Ahogy mindketten megvannak, nem hagyja, hogy Lisse játszadozni kezdjen vele, inkább megfogja a csuklóját, magához húzza egy csókra, mielőtt az ágy felé lökné, remélve, hogy nem üti meg magát túlságosan. Fájdalmas lehet a sípcsont és az ágy találkozása, és elronthatja azt is, amit eltervezett. Ha ez nem történik meg, akkor viszont hamar Lissén találja magát, függetlenül attól, hogy a lány hanyatt, vagy hason fekve érkezett az ágyra. Türelmetlenül csókolja a nyakát, és ugyan ennyire türelmetlenül igyekszik is arra, hogy mielőbb magáévá tehesse a másikat. Persze mint mindig, most sem túl erőszakos, és a vörös hajúnak bármikor lehetősége van arra, hogy megpróbálja leállítani az elfet, még ha nem is így látszik kívülről. De ha nem állnak közé, és a vágyai közé, akkor ugyan úgy, mint este és reggel, ismét kiélvezi az elf nő adta lehetőségeket, és gyönyöröket. Nem durvább, mint reggel, de nem is finomkodik, ahogy azt már Lisse megszokhatta tőle. *
A hozzászólás írója (Drameiloten Sayqueves) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.05.15 15:41:07
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* Miközben Lisse a nadrágjával foglalatoskodik, és talán kutat is benne, Dram elgondolkodik azon, hogy ő ismét drasztikusabb módon szabadítja meg a ruhájától a lányt, de emlékszik, hogy nem reagált túl kedvesen az előző tépésre sem. Ezért visszafogja magát, és inkább kibújtatja belőle, de nem siet vele, mert neki úgyis több ruhája van, amitől megfoszthatják. Ahogy mindketten megvannak, nem hagyja, hogy Lisse játszadozni kezdjen vele, inkább megfogja a csuklóját, magához húzza egy csókra, mielőtt az ágy felé lökné, remélve, hogy nem üti meg magát túlságosan. Fájdalmas lehet a sípcsont és az ágy találkozása, és elronthatja azt is, amit eltervezett. Ha ez nem történik meg, akkor viszont hamar Lissén találja magát, függetlenül attól, hogy a lány hanyatt, vagy hason fekve érkezett az ágyra. Türelmetlenül csókolja a nyakát, és ugyan ennyire türelmetlenül igyekszik is arra, hogy mielőbb magáévá tehesse a másikat. Persze mint mindig, most sem túl erőszakos, és a vörös hajúnak bármikor lehetősége van arra, hogy megpróbálja leállítani az elfet, még ha nem is így látszik kívülről. De ha nem állnak közé, és a vágyai közé, akkor ugyan úgy, mint este és reggel, ismét kiélvezi az elf nő adta lehetőségeket, és gyönyöröket. Nem durvább, mint reggel, de nem is finomkodik, ahogy azt már Lisse megszokhatta tőle. *
A hozzászólás írója (Drameiloten Sayqueves) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.05.15 15:41:07
1243. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-05-15 14:47:26
Üzenet elküldve: 2020-05-15 14:47:26
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 258
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 258
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
//Büdösek egymás között//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- Jól van, majd reggel fizetsz te valami ételt. * Legyint inkább az elf, ha ennyire ragaszkodik hozzá a barbár, hogy fizethessen, akkor nem fog az útjába állni. * És nem tagadom, volt hozzá közöd. Elég sok.
* Vigyorog elégedetten, hiszen az is, teljes mértékben meg van elégedve Fehérve teljesítményével. Mosolyog az ígéretet hallva, tudja jól, hogy nem fogja annyira leinni magát a nő, hogy ne legyen kedvére az este, hiszen inni bármikor tud, de egy ilyen ügyes elfet ritkán talál az ember hálótársának. *
- Megnyugtatlak, nem vagyok az az ijedős fajta. És amúgy is nehéz lenne megfaragni egy ilyen görcsös fát, mint amilyen én vagyok. Szerintem belém törne a bicskád. * Dől hátra pimaszul vigyorogva, és közben arra gondol, hogy milyen fura az élet. Amíg családot akart, egy szerető asszonyt és gyerekeket, addig nem találkozott senkivel, aki osztozna ebben az érdeklődésben. Most viszont, hogy már nem érdeklik a dolgok, egyből összefújja őt a szél valakivel, aki ilyesmiről álmodozik. *
- Hát, jelenleg semmit sem tervezek. De a megállapodáshoz nem elég egy közös fürdés. * Vonja meg a vállát, láthatóan apatikus a kérdést illetően. * De legalább biztos, hogy világos hajú gyerekeink lennének.
* Nevet fel a gondolatra, és megcsóválja a fejét. Iszik inkább egy újabb kortyot, majd szemrevételezi asztaltársának előrehajolását. Úgy is lehet mondani, hogy pofátlanul felméri annak dekoltázsát. *
- Legyen barna, de a hegyes fül és a tőgyek nem érdekelnek. Csak a segge legyen kerek. * Nevet fel jóízűen, és korsóját letéve mutatja is két kezével a levegőben, hogy milyenre gondol. * Meg bírja a tempómat.
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- Jól van, majd reggel fizetsz te valami ételt. * Legyint inkább az elf, ha ennyire ragaszkodik hozzá a barbár, hogy fizethessen, akkor nem fog az útjába állni. * És nem tagadom, volt hozzá közöd. Elég sok.
* Vigyorog elégedetten, hiszen az is, teljes mértékben meg van elégedve Fehérve teljesítményével. Mosolyog az ígéretet hallva, tudja jól, hogy nem fogja annyira leinni magát a nő, hogy ne legyen kedvére az este, hiszen inni bármikor tud, de egy ilyen ügyes elfet ritkán talál az ember hálótársának. *
- Megnyugtatlak, nem vagyok az az ijedős fajta. És amúgy is nehéz lenne megfaragni egy ilyen görcsös fát, mint amilyen én vagyok. Szerintem belém törne a bicskád. * Dől hátra pimaszul vigyorogva, és közben arra gondol, hogy milyen fura az élet. Amíg családot akart, egy szerető asszonyt és gyerekeket, addig nem találkozott senkivel, aki osztozna ebben az érdeklődésben. Most viszont, hogy már nem érdeklik a dolgok, egyből összefújja őt a szél valakivel, aki ilyesmiről álmodozik. *
- Hát, jelenleg semmit sem tervezek. De a megállapodáshoz nem elég egy közös fürdés. * Vonja meg a vállát, láthatóan apatikus a kérdést illetően. * De legalább biztos, hogy világos hajú gyerekeink lennének.
* Nevet fel a gondolatra, és megcsóválja a fejét. Iszik inkább egy újabb kortyot, majd szemrevételezi asztaltársának előrehajolását. Úgy is lehet mondani, hogy pofátlanul felméri annak dekoltázsát. *
- Legyen barna, de a hegyes fül és a tőgyek nem érdekelnek. Csak a segge legyen kerek. * Nevet fel jóízűen, és korsóját letéve mutatja is két kezével a levegőben, hogy milyenre gondol. * Meg bírja a tempómat.
1242. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-05-15 13:06:51
Üzenet elküldve: 2020-05-15 13:06:51
Rang: Játékos
IC üzenetek: 70
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 70
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//A tehetetlenség és némi beletörődés//
*Else sosem volt oda a nyüzsgésért vagy a szesz orrfacsaró aromájától, így egy fogadó mindazt egyszerre testesíti meg amire a szíve szerint átkot szórna a fiatal nő. Mégis nem véletlenül vagy ostoba félreértésből került a Pegazus közelébe, majd be annak falai közé. Hallotta hírét a pompájának tejében fürdőző Holdudvarnak, mely már az első hallás pillanatában megfogta az engedetlent. Gyors léptekkel kerülgeti is már az asztalokat és a bódult szerelmes párokat, míg nem el ér a túloldalon várakozó csodát elválasztó faajtóig. Az építmény hátsó ajtaját óvatosan nyitja résre, majd egyre nagyobbra, közben áramlik az ajtó túloldala felől a vakító és ámulatba ejtő holdfény. A finom sövényen lépkedve először érzi könnyednek lépteit a kemény topánka felvétele óta és maga sem tudja mikor volt utoljára, hogy lenyűgözte valami, de ahogy íriszei elé tárul minden melyet ez a csöndes zúg ígér, bizony megtörténik elvarázsolja személyét a lugastól kezdve a sírig az udvar minden titkos és szembeötlő pontja. *
*Else sosem volt oda a nyüzsgésért vagy a szesz orrfacsaró aromájától, így egy fogadó mindazt egyszerre testesíti meg amire a szíve szerint átkot szórna a fiatal nő. Mégis nem véletlenül vagy ostoba félreértésből került a Pegazus közelébe, majd be annak falai közé. Hallotta hírét a pompájának tejében fürdőző Holdudvarnak, mely már az első hallás pillanatában megfogta az engedetlent. Gyors léptekkel kerülgeti is már az asztalokat és a bódult szerelmes párokat, míg nem el ér a túloldalon várakozó csodát elválasztó faajtóig. Az építmény hátsó ajtaját óvatosan nyitja résre, majd egyre nagyobbra, közben áramlik az ajtó túloldala felől a vakító és ámulatba ejtő holdfény. A finom sövényen lépkedve először érzi könnyednek lépteit a kemény topánka felvétele óta és maga sem tudja mikor volt utoljára, hogy lenyűgözte valami, de ahogy íriszei elé tárul minden melyet ez a csöndes zúg ígér, bizony megtörténik elvarázsolja személyét a lugastól kezdve a sírig az udvar minden titkos és szembeötlő pontja. *
1241. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-05-15 11:58:04
Üzenet elküldve: 2020-05-15 11:58:04
Rang: Játékos
IC üzenetek: 94
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 94
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Nyílt//
//Svir, Yoë, HH//
~Önelégült majom! Hogy lehet a sört így elpazarolni? Taknyolna el benne!~
*Megvan a véleménye de egy talpig vasnak minek menjen neki. A történet végén a fakabát egy nyálcsorgató hízelkedést vág le aztán lelép. Majdnem eltaknyál a sörbe. De csak majdnem. Sajnálatos.*
- Hasra ne essek már a nevetéstől!
~Meg hogy ez itt gondot okozna!!~
*Erőltetett vicsorral integet a fakabátnak.*
- Micsoda egy pöffeszkedő alak. Még a szent sört se becsüli. Sőt pazarolja! Ezek a fakabátok. Egen.
*Most már nyugodtan lehordhatja a városőrt a kalapos előtt.*
- Az ilyen derék embert derékból törném ketté.
*Tuti nem ezt várta a kalapos válasznak. Ez jutott.*
- Barátom te aztán sok kalandot megéltél. Melyik volt a legveszélyesebb?
*Ász kérdés egy kalandornak. Bizti, hogy lesz rá egy sztorija.*
//Svir, Yoë, HH//
~Önelégült majom! Hogy lehet a sört így elpazarolni? Taknyolna el benne!~
*Megvan a véleménye de egy talpig vasnak minek menjen neki. A történet végén a fakabát egy nyálcsorgató hízelkedést vág le aztán lelép. Majdnem eltaknyál a sörbe. De csak majdnem. Sajnálatos.*
- Hasra ne essek már a nevetéstől!
~Meg hogy ez itt gondot okozna!!~
*Erőltetett vicsorral integet a fakabátnak.*
- Micsoda egy pöffeszkedő alak. Még a szent sört se becsüli. Sőt pazarolja! Ezek a fakabátok. Egen.
*Most már nyugodtan lehordhatja a városőrt a kalapos előtt.*
- Az ilyen derék embert derékból törném ketté.
*Tuti nem ezt várta a kalapos válasznak. Ez jutott.*
- Barátom te aztán sok kalandot megéltél. Melyik volt a legveszélyesebb?
*Ász kérdés egy kalandornak. Bizti, hogy lesz rá egy sztorija.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7417-7436