Arthenior - Pegazus fogadó
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 145 (2881. - 2900. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
2900. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2022-01-19 09:12:47
Üzenet elküldve: 2022-01-19 09:12:47
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 704
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 704
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//A fogadó lovagja//
//Holdudvar//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* Bár hagyja, hogy csókokkal illessék, látható zavar ül arcán, ami csalódottságba csap át, amikor Astreeah elmondja, hogy mit is vár tőle. A fiú megborzong, de nem kellemesen, hanem láthatóan zavarja a történések ilyen medre. *
- Hát, sajnálom. * Sóhajtja végül, és abba is hagyja a másik testének feltérképezését, és kezei inkább a fűbe kerülnek, megtámasztva félig ülő helyzetben az ifjú harcost. *
- Azt hiszem, akkor helytelenül raboltuk egymás idejét. * Teszi hozzá, elfordítja a tekintetét, mert nem akarja, hogy a nő lássa az arcára kiülő undort. *
- Biztosíthatlak, hogy már most csalódtam benned. * Teszi még hozzá, jelezve, hogy bizonyosan nem fog fizetni az eddigi szolgáltatásokért, és látszik rajta, hogy több nem is fog történni köztük az este folyamán. Inkább óvatosan megpróbálja letolni magáról a másikat, ha még nem kelt fel róla, és felveszi a kabátját, illetve Astreeahnak is int, hogy húzza össze magán a ruháit, na és a köpenyét. *
- Meg fogsz fázni. * Teszi még hozzá lemondó hangon, mielőtt lehajtaná a maradék bort. Természetesen csak a sajátját. *
//A fogadó lovagja//
//Holdudvar//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* Bár hagyja, hogy csókokkal illessék, látható zavar ül arcán, ami csalódottságba csap át, amikor Astreeah elmondja, hogy mit is vár tőle. A fiú megborzong, de nem kellemesen, hanem láthatóan zavarja a történések ilyen medre. *
- Hát, sajnálom. * Sóhajtja végül, és abba is hagyja a másik testének feltérképezését, és kezei inkább a fűbe kerülnek, megtámasztva félig ülő helyzetben az ifjú harcost. *
- Azt hiszem, akkor helytelenül raboltuk egymás idejét. * Teszi hozzá, elfordítja a tekintetét, mert nem akarja, hogy a nő lássa az arcára kiülő undort. *
- Biztosíthatlak, hogy már most csalódtam benned. * Teszi még hozzá, jelezve, hogy bizonyosan nem fog fizetni az eddigi szolgáltatásokért, és látszik rajta, hogy több nem is fog történni köztük az este folyamán. Inkább óvatosan megpróbálja letolni magáról a másikat, ha még nem kelt fel róla, és felveszi a kabátját, illetve Astreeahnak is int, hogy húzza össze magán a ruháit, na és a köpenyét. *
- Meg fogsz fázni. * Teszi még hozzá lemondó hangon, mielőtt lehajtaná a maradék bort. Természetesen csak a sajátját. *
2899. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2022-01-19 08:04:48
Üzenet elküldve: 2022-01-19 08:04:48
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 137
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 137
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//A fogadó lovagja//
//Holdudvar//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*A készséges ifjú igazán ügyesen csókol, azt meg kell hagyni. Szokásuk ugyanis ebben a korban ellenségként lerohanni a vágyott hölgyet, ahogy azt gyakran megtapasztalta már. *
~ Úgy látszik nem voltam elég egyértelmű. ~
*Gondolkozik, hogy siklott félre a téma.*
~ Lehetséges, hogy nem fejeztem ki magam eléggé, hisz olyan naivak ezek a férfiak. ~
*Magában mulat a lovag arckifejezésén, de mielőtt végleg lankadna az érdeklődése, megpróbálja kifejezni gondolatait kicsit rámenősebben is. *
- Nem, nem szívesség. * Csók a szájra. * És nem, egyáltalán nem erről van szó. * Csók a nyakra. Meglehetősen nehéz kizökkenteni, az egyszer biztos. * Csak az a helyzet, hogy ez, ez és ez itt… * Simítja végig a saját ajkát, nyakát és dekoltázsát. * Na, ez meg pláne… * Vezeti a kezét a szoknyája alá. * Ez itt mind aranyat ér. Szó szerint. –
*Nem szeretné, ha elmenne a kedve, így, hogy még jobban magára vonja a figyelmet, ügyes csípőtekeréssel mozdul egyet a lovagocska amúgy is feszülő nadrágján. *
- Biztosíthatlak, nem fogsz csalódni bennem. * Suttogja a fülébe. * Ha esetleg mégis, nem kell fizetned. Korrekt ajánlat. –
*Tervei szerint a fiút már annyira magával ragadták az események, hogy nincs is nagyon kedve meggondolni magát. De hát, neki is meg kell élni valamiből. Ő a kardforgatásban jeleskedik, a lány pedig a férfiak szórakoztatásában. Az üzlet, az üzlet. És még sosem vádolták meg azzal a szakmáját, hogy ne lenne pénzügyileg teljes mértékben becsületes és tiszességes, ha már egyéb támakörökben nem is tartják annak. *
2898. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2022-01-18 20:01:28
Üzenet elküldve: 2022-01-18 20:01:28
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 225
OOC üzenetek: 46
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 225
OOC üzenetek: 46
Játékstílus: Vakmerő
//Rocha Burcqar//
- Ó, másra sem vágyom! *Kuncog.* Valóban alaposan el lehet rejtve, amikor utoljára itt jártam, még nem dúskált a vidék a palotákban, s ahogy körbenéztem tegnap, még mindig ez volt a benyomásom!
*Hecceli egy kicsit a leányzót s az iménti sötét emlékfoszlány igen gyorsan tova is libben. Máskor alighanem bosszankodna, hogy egy ilyen réges-régi múltbéli esemény ekkora erővel bír felette - bár a férfi kimondottan nem szereti a megválaszolatlan kérdéseket -, most azonban figyelme azonnal visszatér a jelenbe. Bolond is lenne nem foglalkozni a legkellemesebb társasággal, ami hosszú idő óta megadatott neki.*
- Mentségemre szóljon, hogy az utóbbi időben többször érzem magam kiöregedett falusinak, mint bármi másnak. Arról nem is beszélve, hogy én jelenleg itt lakom és csak reggelizni szándékoztam, neked ellenben a mai első utad ide vezetett és nem a piacra.
*Ez utóbbi persze csak egy vaktában ellőtt tipp Mordokhai részéről, elvégre már közelebb jártak a délidőhöz, mint a reggelhez, amikor kikászálódott az ágyból, de a világért sem szalasztaná el az alkalmat, hogy tovább piszkálja a lányt.*
- Más részről nekem sincs ellenemre a friss levegő, úgyhogy ha továbbra is szándékodban áll a kis pokolfajzatot elvinni a tisztásra, vagy bárhova a városban, szívesen csatlakoznék.
*Biccent, hiszen valójában neki is legfőbb ideje lenne végre kimozdulnia. Napját sem tudja mikor járta be utoljára a várost, sőt, hogy mikor járt bárhol, ami nem a fogadó volt. Alaposan megváltozott a környék az utóbbi években, így hát kivételesen még neki is tartogathat újdonságokat.*
- Csalódást is okoznál, ha könnyű eset lennél.
*Folytatja a kettejük kis játékát és ezúttal kivételesen közelebb hajol a lányhoz, mindössze egy leheletnyit, fejét enyhén oldalra billenti és mindentudó mosolya most már határozottan szétterül arcán.*
- Nem riadok vissza egy kis kihívástól.
*Fejezi be végül. Mi tagadás, határozottan élvezi ezt a pattogós, szóbeli táncot, na nem azért mert kitűzött volna bármilyen elérendő célt, amihez ezen keresztül vezet az út, pusztán egészségtelenül hozzá szokott az egyedülléthez, a társasági élet nélkülözéséhez és úgy érzi, mintha kezdene egy kicsit kiolvadni a lelke.*
- Ugyan... *Legyint.* Meglepődnél, ha tudnád, hányszor ücsörögtem egy pohár pia mellett, a falat bámulva, azon elmélkedve, hogy mennyi mindent kezdhetnék magammal. *Nevet.* Belevágni valami olyasmibe, ami egyébként nem okoz neked örömöt, pusztán azért mert azt sulykolják beléd, hogy valamit csinálnod kell, sokkal nagyobb bűn önmagaddal szemben, mint a semmittevés. *Csak amikor elhagyják a szavak a száját esik le neki, hogy ez valójában ismét olyasmi, ami fellelelhető a saját történetében. * Lehet, hogy én a pillanatnak élek, de folyamatos tudatában annak, hogy az a pillanat bármikor lehet az utolsó, az istenek a megmondhatói, nem egyszer csak hajszálon múlott. Nem ragadok meg sehol sem és mindenki, aki szívemnek kedves, szépen lassan eltűnt mellőlem.
*Mondja és azonnal érzi, hogy sokkal több keserűséget hallani ki a hangjából, mint amennyit szeretne. Szerencséjére nem tart ez olyan sokáig, kis előadása pedig szemlátomást szórakoztatja Rochát, így hát esze ágában sincs abbahagyni.*
- Csak lehet? *Kapja fel a fejét, s hangja rendkívül reményteli.* Mondja úrnőm, mit tegyek, hogy mindkét csizmámat megtarthassam? Ebben a zord időben nem szívesen mondanék le egyikről sem.
*Igyekszik annyi kétségbeesést csepegtetni mondandójába, amennyit csak tud. Közben persze állja, ahogy a hajával játszanak és eldönti, hogy bármi is történjék ma, alighanem a nap végén erre az önmérsékletre lesz a legbüszkébb. Mindeközben zavarba ejtően lecsökken kettejük között a távolság a leány pedig nem átall kérdésére kérdéssel válaszolni így hát ő maga is tesz előre egy nagyon rövid lépést.*
- Ha nem, akkor kénytelen leszek megemberelni magam, és valami borzalmas büntetést kitalálni számodra.
*Mondja vigyorogva, közben persze kívánsága teljesül és fürtjei kiszabadulnak a galád ujjak közül. Mindazonáltal úgy tesz, mintha nagyon is szeretne bosszút állni, emeli is kezét, mintha szeretné alaposan megráncigálni a leányzó hajzatát, végül azonban cinikus vigyora enyhe somolygássá szelídül és csak hátrasimít néhány tincset, majd hátralép.*
- Már azt hittem meg sem kérdezed!
*Lobban fel a tűz a szemében Rocha felvetésére s jobb lábával toppantva az ajtó felé mutat, jelezvén, hogy részéről akár indulhatnak is.*
- Ó, másra sem vágyom! *Kuncog.* Valóban alaposan el lehet rejtve, amikor utoljára itt jártam, még nem dúskált a vidék a palotákban, s ahogy körbenéztem tegnap, még mindig ez volt a benyomásom!
*Hecceli egy kicsit a leányzót s az iménti sötét emlékfoszlány igen gyorsan tova is libben. Máskor alighanem bosszankodna, hogy egy ilyen réges-régi múltbéli esemény ekkora erővel bír felette - bár a férfi kimondottan nem szereti a megválaszolatlan kérdéseket -, most azonban figyelme azonnal visszatér a jelenbe. Bolond is lenne nem foglalkozni a legkellemesebb társasággal, ami hosszú idő óta megadatott neki.*
- Mentségemre szóljon, hogy az utóbbi időben többször érzem magam kiöregedett falusinak, mint bármi másnak. Arról nem is beszélve, hogy én jelenleg itt lakom és csak reggelizni szándékoztam, neked ellenben a mai első utad ide vezetett és nem a piacra.
*Ez utóbbi persze csak egy vaktában ellőtt tipp Mordokhai részéről, elvégre már közelebb jártak a délidőhöz, mint a reggelhez, amikor kikászálódott az ágyból, de a világért sem szalasztaná el az alkalmat, hogy tovább piszkálja a lányt.*
- Más részről nekem sincs ellenemre a friss levegő, úgyhogy ha továbbra is szándékodban áll a kis pokolfajzatot elvinni a tisztásra, vagy bárhova a városban, szívesen csatlakoznék.
*Biccent, hiszen valójában neki is legfőbb ideje lenne végre kimozdulnia. Napját sem tudja mikor járta be utoljára a várost, sőt, hogy mikor járt bárhol, ami nem a fogadó volt. Alaposan megváltozott a környék az utóbbi években, így hát kivételesen még neki is tartogathat újdonságokat.*
- Csalódást is okoznál, ha könnyű eset lennél.
*Folytatja a kettejük kis játékát és ezúttal kivételesen közelebb hajol a lányhoz, mindössze egy leheletnyit, fejét enyhén oldalra billenti és mindentudó mosolya most már határozottan szétterül arcán.*
- Nem riadok vissza egy kis kihívástól.
*Fejezi be végül. Mi tagadás, határozottan élvezi ezt a pattogós, szóbeli táncot, na nem azért mert kitűzött volna bármilyen elérendő célt, amihez ezen keresztül vezet az út, pusztán egészségtelenül hozzá szokott az egyedülléthez, a társasági élet nélkülözéséhez és úgy érzi, mintha kezdene egy kicsit kiolvadni a lelke.*
- Ugyan... *Legyint.* Meglepődnél, ha tudnád, hányszor ücsörögtem egy pohár pia mellett, a falat bámulva, azon elmélkedve, hogy mennyi mindent kezdhetnék magammal. *Nevet.* Belevágni valami olyasmibe, ami egyébként nem okoz neked örömöt, pusztán azért mert azt sulykolják beléd, hogy valamit csinálnod kell, sokkal nagyobb bűn önmagaddal szemben, mint a semmittevés. *Csak amikor elhagyják a szavak a száját esik le neki, hogy ez valójában ismét olyasmi, ami fellelelhető a saját történetében. * Lehet, hogy én a pillanatnak élek, de folyamatos tudatában annak, hogy az a pillanat bármikor lehet az utolsó, az istenek a megmondhatói, nem egyszer csak hajszálon múlott. Nem ragadok meg sehol sem és mindenki, aki szívemnek kedves, szépen lassan eltűnt mellőlem.
*Mondja és azonnal érzi, hogy sokkal több keserűséget hallani ki a hangjából, mint amennyit szeretne. Szerencséjére nem tart ez olyan sokáig, kis előadása pedig szemlátomást szórakoztatja Rochát, így hát esze ágában sincs abbahagyni.*
- Csak lehet? *Kapja fel a fejét, s hangja rendkívül reményteli.* Mondja úrnőm, mit tegyek, hogy mindkét csizmámat megtarthassam? Ebben a zord időben nem szívesen mondanék le egyikről sem.
*Igyekszik annyi kétségbeesést csepegtetni mondandójába, amennyit csak tud. Közben persze állja, ahogy a hajával játszanak és eldönti, hogy bármi is történjék ma, alighanem a nap végén erre az önmérsékletre lesz a legbüszkébb. Mindeközben zavarba ejtően lecsökken kettejük között a távolság a leány pedig nem átall kérdésére kérdéssel válaszolni így hát ő maga is tesz előre egy nagyon rövid lépést.*
- Ha nem, akkor kénytelen leszek megemberelni magam, és valami borzalmas büntetést kitalálni számodra.
*Mondja vigyorogva, közben persze kívánsága teljesül és fürtjei kiszabadulnak a galád ujjak közül. Mindazonáltal úgy tesz, mintha nagyon is szeretne bosszút állni, emeli is kezét, mintha szeretné alaposan megráncigálni a leányzó hajzatát, végül azonban cinikus vigyora enyhe somolygássá szelídül és csak hátrasimít néhány tincset, majd hátralép.*
- Már azt hittem meg sem kérdezed!
*Lobban fel a tűz a szemében Rocha felvetésére s jobb lábával toppantva az ajtó felé mutat, jelezvén, hogy részéről akár indulhatnak is.*
2897. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2022-01-18 15:49:08
Üzenet elküldve: 2022-01-18 15:49:08
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 704
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 704
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//A fogadó lovagja//
//Holdudvar//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* Pash nem csak felbátorodott, de mostanáig elfojtott vágyai is kezdenek felszínre kerülni, ennek köszönhető a viselkedése. Pedig egész ügyesen tudja gondolatait elterelni, és nem szenvedni a női öl hiányától, de jelen helyzetben túl kínzó közelségben található az említett hölgy ehhez.
Pash csókjában viszont nem érezni ezt a hiányt, se türelmetlenséget. Finom, de mégis szenvedélyes, de semmiképp sem türelmetlen, vagy túlzóan vad. Ahogy Astreeah hátra dől, úgy Pash kibújik a kabátból, amit még Meronnantól szerzett, a vastag ruhadarab nem csak meleg, de kényelmesen vastag is. Erre dől hátra, és húzza magával a nőt, annak köpenyét használva megosztott takaró gyanánt, hogy ne hűljenek ki teljesen. Így kezdi el kezeivel felfedezni a női testet, annak gazdájának jótékony útmutatása alapján. A kijelentés viszont meglepi, és ez arckifejezésén is látszik. *
- Mire gondolsz? Egy szívességre, ha nyakon csípne a városőrség? * Teszi fel a kérdést, mert hirtelen nem jut eszébe más, amit akarhatna tőle a nő. Persze nem szívesen adná a szavát a másiknak, de egyelőre olyan szépen alakul az este, hogy nem szeretné pont itt elrontani. Persze utólag könnyedén tagadhat meg ilyen ígéreteket. *
- Vagy talán attól tartasz, hogy a túlzott önzőségemmel többet adnál, mint amennyit kapsz? * Mosolyog, és megcsóválja a fejét. *
- Megnyugtatlak, ettől nem kell tartanod. * Sóhajtja, és ha a vörös kurtizán hagyja, akkor ismételten csókokkal kezdi kényeztetni, finoman lehel egyet ajkaira, majd nyakán, vállán, és egyéb, a nők számára igen kedvező pontokon kezdi bizonyítani önzetlenségét. *
//A fogadó lovagja//
//Holdudvar//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* Pash nem csak felbátorodott, de mostanáig elfojtott vágyai is kezdenek felszínre kerülni, ennek köszönhető a viselkedése. Pedig egész ügyesen tudja gondolatait elterelni, és nem szenvedni a női öl hiányától, de jelen helyzetben túl kínzó közelségben található az említett hölgy ehhez.
Pash csókjában viszont nem érezni ezt a hiányt, se türelmetlenséget. Finom, de mégis szenvedélyes, de semmiképp sem türelmetlen, vagy túlzóan vad. Ahogy Astreeah hátra dől, úgy Pash kibújik a kabátból, amit még Meronnantól szerzett, a vastag ruhadarab nem csak meleg, de kényelmesen vastag is. Erre dől hátra, és húzza magával a nőt, annak köpenyét használva megosztott takaró gyanánt, hogy ne hűljenek ki teljesen. Így kezdi el kezeivel felfedezni a női testet, annak gazdájának jótékony útmutatása alapján. A kijelentés viszont meglepi, és ez arckifejezésén is látszik. *
- Mire gondolsz? Egy szívességre, ha nyakon csípne a városőrség? * Teszi fel a kérdést, mert hirtelen nem jut eszébe más, amit akarhatna tőle a nő. Persze nem szívesen adná a szavát a másiknak, de egyelőre olyan szépen alakul az este, hogy nem szeretné pont itt elrontani. Persze utólag könnyedén tagadhat meg ilyen ígéreteket. *
- Vagy talán attól tartasz, hogy a túlzott önzőségemmel többet adnál, mint amennyit kapsz? * Mosolyog, és megcsóválja a fejét. *
- Megnyugtatlak, ettől nem kell tartanod. * Sóhajtja, és ha a vörös kurtizán hagyja, akkor ismételten csókokkal kezdi kényeztetni, finoman lehel egyet ajkaira, majd nyakán, vállán, és egyéb, a nők számára igen kedvező pontokon kezdi bizonyítani önzetlenségét. *
2896. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2022-01-18 15:19:25
Üzenet elküldve: 2022-01-18 15:19:25
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 137
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 137
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//A fogadó lovagja//
//Holdudvar//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* Az ifjú lovag kellóképpen felbátorodott mondhatni, és ide-oda vándorolgat a kezével, amit a lány cseppet sem bán. Szemtelenül fészkelődik egy kicsit a helyén, azaz a fiú ölében. Koccintanak, udvariasan belehörpint a borba és félre is teszi azonnal, a továbbiakban nem lesz rá szüksége. A bátorkodó tapogatózástól kellőképp fellelkesedett, és a lovagocska is jelzi szavaival hogy türelmetlenül várja a további fejleményeket. Úgy tűnik sietne a tettek mezejére lépni, mivel átveszi a kezdeményezést és grabancánál fogva vonja magához a lányt, aki készségesen együttműködik a folyamatban. *
~ Na végre. ~
*Gondolatban megkönnyebbülten felsóhajt és átadja magát a csóknak. Amit, megjegyezendő, nem is csinál rosszul. Kezeivel felfedezőútra indul a harcedzett testen. Ujjaival a fehér hajba túr és elmélyíti a csókot, közben hálásan sóhajtozik. Ajkaival közben finoman átvándorol a lovag nyakára, ahol sajnálattal állapítja meg, hogy a páncéling viszonylag magasan záródik, ami lekorlátozza lehetőségeit, így inkább feljebbkúszik a fülek irányába. Egy pillanatra megszakítja a műveletet és tanácstalanul pislog az öltözékre. A hidegtől még a leheletük is látszik, tehát nem lenne túl célszerű csak úgy szétdobálni a ruhájukat. Egy röpke csókot nyom a fiú szájára és hátradől egy kissé, hogy gyors mozdulatokkal kilazíthassa a fekete selyemruha elülső zsinórjait. Amikor megvan nagyjából a művelettel, magához kaparintja a tapogatozó lovagkezet és lassú mozdulattal végighúzza saját felsőtestén, fentről lefelé. Felveszi a szemkontaktust, csak hogy biztosan megértsék egymást. *
- Remélem sejthető, hogy azért minden nincs ingyen.
* Bízik abban, hogy kellőképpen a hatása alá vonta és már nem fog visszakozni. Főleg, hogy saját maga is ki van már éhezve egy menetre.*
//A fogadó lovagja//
//Holdudvar//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* Az ifjú lovag kellóképpen felbátorodott mondhatni, és ide-oda vándorolgat a kezével, amit a lány cseppet sem bán. Szemtelenül fészkelődik egy kicsit a helyén, azaz a fiú ölében. Koccintanak, udvariasan belehörpint a borba és félre is teszi azonnal, a továbbiakban nem lesz rá szüksége. A bátorkodó tapogatózástól kellőképp fellelkesedett, és a lovagocska is jelzi szavaival hogy türelmetlenül várja a további fejleményeket. Úgy tűnik sietne a tettek mezejére lépni, mivel átveszi a kezdeményezést és grabancánál fogva vonja magához a lányt, aki készségesen együttműködik a folyamatban. *
~ Na végre. ~
*Gondolatban megkönnyebbülten felsóhajt és átadja magát a csóknak. Amit, megjegyezendő, nem is csinál rosszul. Kezeivel felfedezőútra indul a harcedzett testen. Ujjaival a fehér hajba túr és elmélyíti a csókot, közben hálásan sóhajtozik. Ajkaival közben finoman átvándorol a lovag nyakára, ahol sajnálattal állapítja meg, hogy a páncéling viszonylag magasan záródik, ami lekorlátozza lehetőségeit, így inkább feljebbkúszik a fülek irányába. Egy pillanatra megszakítja a műveletet és tanácstalanul pislog az öltözékre. A hidegtől még a leheletük is látszik, tehát nem lenne túl célszerű csak úgy szétdobálni a ruhájukat. Egy röpke csókot nyom a fiú szájára és hátradől egy kissé, hogy gyors mozdulatokkal kilazíthassa a fekete selyemruha elülső zsinórjait. Amikor megvan nagyjából a művelettel, magához kaparintja a tapogatozó lovagkezet és lassú mozdulattal végighúzza saját felsőtestén, fentről lefelé. Felveszi a szemkontaktust, csak hogy biztosan megértsék egymást. *
- Remélem sejthető, hogy azért minden nincs ingyen.
* Bízik abban, hogy kellőképpen a hatása alá vonta és már nem fog visszakozni. Főleg, hogy saját maga is ki van már éhezve egy menetre.*
2895. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2022-01-18 14:16:58
Üzenet elküldve: 2022-01-18 14:16:58
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 704
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 704
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//A fogadó lovagja//
//Holdudvar//
* Astreeah közelségére a fiatal harcos, mivel jól nevelt, és jó megfigyelő egyből, szinte gépiesen nyúl, hogy támaszt nyújtson a kurtizán számára. Hiszen bizonyította már, hogy kissé ügyetlen a járása, amikor a fogadóban kapaszkodóra volt szüksége, és Pash a világért sem szeretné, hogy ismét megbillenjen szegény. Az, hogy a stabil pont, ahol meg tudja támasztani, pont illetlen helynek tekinthető, és a nő dereka alatt található, az csupán a véletlen műve. De hamarost el kell vegye egyik kezét, mert pohárral kínálják, de nem látszik rajta, hogy kelletlenül nyúlna a borért. Egyébként a vörös szépség ebben a helyzetben kétséget nem ismerő módon tapasztalhatja, hogy bizony felkeltette a vágyat a másikban. *
- A bajba jutott hölgyekre. * Emeli ő is köszöntőre a saját poharát, hiszen saját magára nem szívesen iszik, és nem szeretné azt se, ha csak róla szólna ez a korty. *
- Na de ez eddig nem igazán közszemérem sértés. * Teszi hozzá mosolyogva, megnyomva az eddig szót. Leteszi maga mellé a poharat, és karján felfelé indul egy simogató mozdulattal, ujjai hegyével óvatosan szánkózva a finom bőrön, és hátra simít néhány kósza vörös tincset, amik nem általlottak a vállon helyet foglalni. A másik keze pedig a nő hátán indul meg felfelé ugyan akkor, amikor annak karján simít végig, és amikor mindkét keze elég magasan van, akkor a köpenyt markolja meg, és azzal finoman húzza maga felé csókra a hölgyet. *
//A fogadó lovagja//
//Holdudvar//
* Astreeah közelségére a fiatal harcos, mivel jól nevelt, és jó megfigyelő egyből, szinte gépiesen nyúl, hogy támaszt nyújtson a kurtizán számára. Hiszen bizonyította már, hogy kissé ügyetlen a járása, amikor a fogadóban kapaszkodóra volt szüksége, és Pash a világért sem szeretné, hogy ismét megbillenjen szegény. Az, hogy a stabil pont, ahol meg tudja támasztani, pont illetlen helynek tekinthető, és a nő dereka alatt található, az csupán a véletlen műve. De hamarost el kell vegye egyik kezét, mert pohárral kínálják, de nem látszik rajta, hogy kelletlenül nyúlna a borért. Egyébként a vörös szépség ebben a helyzetben kétséget nem ismerő módon tapasztalhatja, hogy bizony felkeltette a vágyat a másikban. *
- A bajba jutott hölgyekre. * Emeli ő is köszöntőre a saját poharát, hiszen saját magára nem szívesen iszik, és nem szeretné azt se, ha csak róla szólna ez a korty. *
- Na de ez eddig nem igazán közszemérem sértés. * Teszi hozzá mosolyogva, megnyomva az eddig szót. Leteszi maga mellé a poharat, és karján felfelé indul egy simogató mozdulattal, ujjai hegyével óvatosan szánkózva a finom bőrön, és hátra simít néhány kósza vörös tincset, amik nem általlottak a vállon helyet foglalni. A másik keze pedig a nő hátán indul meg felfelé ugyan akkor, amikor annak karján simít végig, és amikor mindkét keze elég magasan van, akkor a köpenyt markolja meg, és azzal finoman húzza maga felé csókra a hölgyet. *
2894. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2022-01-18 13:44:30
Üzenet elküldve: 2022-01-18 13:44:30
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 137
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 137
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//A fogadó lovagja//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* Úgy tűnik őszinte boldogságot okozott a fiúnak a kijelentésével, aki tovább csillogtatja bókolási képességeit. Kacéran megrázza a sörényét, ha már szerinte ilyen említésre méltó. Az ifjú továbbra is szívesen tetszeleg a hős megmentő szerepében, Astreeah pedig nagylelkűen szolgáltat számára megmentenivalót. *
- Köszönöm a bort, igazán figyelmes vagy. -
~ Csak nem le akar itatni? ~
//Holdudvar//
* A közszemérem megsértésében szerencsére tettestársra talált, így akár rá is térhetne az ülzleti részekre. De nem szeretné, ha úgy fizetne a vevő, hogy még nem is látta az árut, így türelemre inti magát és letelepszik az enyhén nedves fűbe. Kiválasztja az egyik poharat és nagyot húz belőle. Nem mintha zavarban lenne, vagy ilyesmi, csak a hidegre való tekintettel. Gyorsan fél szemmel körbepislog, de most sem láthatja meg őket egy árva lélek sem. A másik kezével felemeli az árván maradt poharat és mindkettőt ügyesen egyensúlyozva két kezében, lassú, kiszámított mozdulatokkal helyet foglal a lovag ölében. *
~ Na erre mit lépsz, lovagocska? ~
* Igyekszik nem feldönteni őt, és kezébe adja a második poharat. Huncut mosollyal koccintásra emeli a magáét. *
- A Pegazus Fogadó hős lovagjára! -
* Nevetve belekortyol a borba. *
//A fogadó lovagja//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* Úgy tűnik őszinte boldogságot okozott a fiúnak a kijelentésével, aki tovább csillogtatja bókolási képességeit. Kacéran megrázza a sörényét, ha már szerinte ilyen említésre méltó. Az ifjú továbbra is szívesen tetszeleg a hős megmentő szerepében, Astreeah pedig nagylelkűen szolgáltat számára megmentenivalót. *
- Köszönöm a bort, igazán figyelmes vagy. -
~ Csak nem le akar itatni? ~
//Holdudvar//
* A közszemérem megsértésében szerencsére tettestársra talált, így akár rá is térhetne az ülzleti részekre. De nem szeretné, ha úgy fizetne a vevő, hogy még nem is látta az árut, így türelemre inti magát és letelepszik az enyhén nedves fűbe. Kiválasztja az egyik poharat és nagyot húz belőle. Nem mintha zavarban lenne, vagy ilyesmi, csak a hidegre való tekintettel. Gyorsan fél szemmel körbepislog, de most sem láthatja meg őket egy árva lélek sem. A másik kezével felemeli az árván maradt poharat és mindkettőt ügyesen egyensúlyozva két kezében, lassú, kiszámított mozdulatokkal helyet foglal a lovag ölében. *
~ Na erre mit lépsz, lovagocska? ~
* Igyekszik nem feldönteni őt, és kezébe adja a második poharat. Huncut mosollyal koccintásra emeli a magáét. *
- A Pegazus Fogadó hős lovagjára! -
* Nevetve belekortyol a borba. *
2893. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2022-01-18 13:08:41
Üzenet elküldve: 2022-01-18 13:08:41
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 704
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 704
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Vakmerő
// Második szál //
// A fogadó lovagja //
- Valóban? * Az arcára őszinte csodálkozás ül ki, mert ilyet még nem mondtak neki. Általában lányos külsejére, és fiatal korára tesznek epés megjegyzéseket. *
- Lenyűgözve? * Kérdez vissza, mint akinek semmi ilyen terve, vagy igyekvése nem lett volna, de azért látszik rajta, hogy elégedett az elért eredménnyel. *
- Aligha találni olyat, akinek ne lenne kedvére egy ilyen szép hajkorona. * Bókol rendkívül esetlen, és ügyetlen módon, de azért az igyekezetet talán értékeli az említett vörös bozont tulajdonosa. *
- Óvatosan a borral, még megárt. * Mosolyog a fiú, aki nem csak erős, de gyors is, reflexeit hosszú évek során fejlesztette tűpontosra, ezért nem esik nehezére támaszt nyújtani az ilyen ingatag talaj okozta problémák közepette. Bár Astreeah nem esik karjaiba, csak megtámaszkodik, ami enyhe csalódottságot okoz, de ez nem látszik a fiún. *
- Szeretnénk még két pohárral. * Lép a pulthoz kifelé menet, és gyorsan leszámol 22 aranyat a Borért.
* Már ha nem veszed tolakodásnak.
* Mosolyog a nőre, és ügyesen ujjai között támasztja meg mindkét poharat, hogy a kurtizánnak szabad maradjon mindkét keze, abból az egyikkel nyugodtan a harcos karjába karolhat, ha szeretné. *
// Holdudvar //
- Ennek őszintén örülök. * Mosolyog a kellemes társaságra, és láthatóan hirtelen éri a gyors váltás, de nem tűnik úgy, mintha ellenére lenne. *
- Oh, nem lenne ellenemre a dolog. * Teszi hozzá csillogó szemmel, és a poharakat a fűbe helyezi stabil pontba, és maga is helyet foglal mellettük. *
- Lássuk akkor. * Teszi hozzá ravasz mosollyal arcán, hiszen szó sem volt eddig arról, hogy neki is részt kell vennie a közszeméremsértésben, és szeretné hallani, hogy Astreeah arra vágyik, hogy kibontakozzon láncingéből, és a többi felesleges posztóból, és bőrből. *
// A fogadó lovagja //
- Valóban? * Az arcára őszinte csodálkozás ül ki, mert ilyet még nem mondtak neki. Általában lányos külsejére, és fiatal korára tesznek epés megjegyzéseket. *
- Lenyűgözve? * Kérdez vissza, mint akinek semmi ilyen terve, vagy igyekvése nem lett volna, de azért látszik rajta, hogy elégedett az elért eredménnyel. *
- Aligha találni olyat, akinek ne lenne kedvére egy ilyen szép hajkorona. * Bókol rendkívül esetlen, és ügyetlen módon, de azért az igyekezetet talán értékeli az említett vörös bozont tulajdonosa. *
- Óvatosan a borral, még megárt. * Mosolyog a fiú, aki nem csak erős, de gyors is, reflexeit hosszú évek során fejlesztette tűpontosra, ezért nem esik nehezére támaszt nyújtani az ilyen ingatag talaj okozta problémák közepette. Bár Astreeah nem esik karjaiba, csak megtámaszkodik, ami enyhe csalódottságot okoz, de ez nem látszik a fiún. *
- Szeretnénk még két pohárral. * Lép a pulthoz kifelé menet, és gyorsan leszámol 22 aranyat a Borért.
* Már ha nem veszed tolakodásnak. * Mosolyog a nőre, és ügyesen ujjai között támasztja meg mindkét poharat, hogy a kurtizánnak szabad maradjon mindkét keze, abból az egyikkel nyugodtan a harcos karjába karolhat, ha szeretné. *
// Holdudvar //
- Ennek őszintén örülök. * Mosolyog a kellemes társaságra, és láthatóan hirtelen éri a gyors váltás, de nem tűnik úgy, mintha ellenére lenne. *
- Oh, nem lenne ellenemre a dolog. * Teszi hozzá csillogó szemmel, és a poharakat a fűbe helyezi stabil pontba, és maga is helyet foglal mellettük. *
- Lássuk akkor. * Teszi hozzá ravasz mosollyal arcán, hiszen szó sem volt eddig arról, hogy neki is részt kell vennie a közszeméremsértésben, és szeretné hallani, hogy Astreeah arra vágyik, hogy kibontakozzon láncingéből, és a többi felesleges posztóból, és bőrből. *
2892. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2022-01-18 12:08:20
Üzenet elküldve: 2022-01-18 12:08:20
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 137
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 137
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
// Második szál //
// A fogadó lovagja //
*Meglepetten felvonja a szemöldökét*
- Többnek látszol. –
*Nem csak bókolni akar, tényleg így is gondolja. Bizonyára a lovagélet gyorsan felnőtté teszi az embert. Ahogy az ő szakmája is. *
- Nos, azt hiszem kellőképpen le vagyok nyűgözve. Sokra vitted, kevés éveid dacára. -
* Még egy kis irigységet is érez talán. Ő maga már átlépte a huszonhatodik tavaszát is, és még mindig mások kényére-kedvére van bízva a sorsa. Talán rossz szakmát választott? *
- Az attól függ, mit akarsz tőlem. –
~ Rossz? Nem, nem, nem, rossz soha. ~
*Annyira üdítő tud lenni a fiatal férfiak társasága. Sokukból még hiányzik az idősebb férfiak ravaszsága és játszadozása. Újból megmosolyogja hát ezt az őszinte vallomást a hajával kapcsolatban. *
- Szeretem, ha szeretik a vörös hajat. –
* Gyakorlott szemével felmérte már a lehetséges ügyfelet és fizetőképesnek ítélte. Az, hogy összejön-e a dolog, az már más kérdés. De tetszik neki a fiú, nagyon is tetszik. Talán még aranyat sem kérne érte. Talán. *
- Nem hiszem, hogy ez a veszély fenyeget. –
* A fiú nem tétovázik, határozottan keresi a közelségét. Felhajtja a maradék borát és lendületesen felpattan, amitől az említett nedű gyorsan a lábába szökken, így egy pillanatra meginog. Kapaszkodóként kezével az izmos férfikarba fogózkodik. *
- Hupsz! –
*Neveti el magát és hálásan fogadja a karolást. Gyakorlatias alkat, így távoztában még felmarkolja a széken lévő köpönyegét is. A simogatásba beleborzong, miközben a Holdudvar felé veszik az irányt. *
// Holdudvar //
*Az esti órákban senki sem tartózkodik az udvarban, mivel kivételesen a hold sem világít, így csak pár gyengén világító fáklya mutatja az ösvényt. Kézen fogja a lovagot és a lugas felé veszi az irányt. Közben természetesen szívesen veszi az érdeklődő érintéseket. Szemével maga is azt kutatja, hogy lehetne a leghamarabb kihámozni ennyi fémből a fiút. *
- Azt hiszem a friss levegőtől máris jobban kezdem érezni magam. * Hátrál tőle pár lépést és magára kanyarintja a szürke köpenyt. Felemás szemei célkeresztjébe fogja a fiú tengerkék szempárját és magával húzza a fák takarásába. * Szóval mit szólna a lovag úr egy kis közszeméremsértéshez? -
// A fogadó lovagja //
*Meglepetten felvonja a szemöldökét*
- Többnek látszol. –
*Nem csak bókolni akar, tényleg így is gondolja. Bizonyára a lovagélet gyorsan felnőtté teszi az embert. Ahogy az ő szakmája is. *
- Nos, azt hiszem kellőképpen le vagyok nyűgözve. Sokra vitted, kevés éveid dacára. -
* Még egy kis irigységet is érez talán. Ő maga már átlépte a huszonhatodik tavaszát is, és még mindig mások kényére-kedvére van bízva a sorsa. Talán rossz szakmát választott? *
- Az attól függ, mit akarsz tőlem. –
~ Rossz? Nem, nem, nem, rossz soha. ~
*Annyira üdítő tud lenni a fiatal férfiak társasága. Sokukból még hiányzik az idősebb férfiak ravaszsága és játszadozása. Újból megmosolyogja hát ezt az őszinte vallomást a hajával kapcsolatban. *
- Szeretem, ha szeretik a vörös hajat. –
* Gyakorlott szemével felmérte már a lehetséges ügyfelet és fizetőképesnek ítélte. Az, hogy összejön-e a dolog, az már más kérdés. De tetszik neki a fiú, nagyon is tetszik. Talán még aranyat sem kérne érte. Talán. *
- Nem hiszem, hogy ez a veszély fenyeget. –
* A fiú nem tétovázik, határozottan keresi a közelségét. Felhajtja a maradék borát és lendületesen felpattan, amitől az említett nedű gyorsan a lábába szökken, így egy pillanatra meginog. Kapaszkodóként kezével az izmos férfikarba fogózkodik. *
- Hupsz! –
*Neveti el magát és hálásan fogadja a karolást. Gyakorlatias alkat, így távoztában még felmarkolja a széken lévő köpönyegét is. A simogatásba beleborzong, miközben a Holdudvar felé veszik az irányt. *
// Holdudvar //
*Az esti órákban senki sem tartózkodik az udvarban, mivel kivételesen a hold sem világít, így csak pár gyengén világító fáklya mutatja az ösvényt. Kézen fogja a lovagot és a lugas felé veszi az irányt. Közben természetesen szívesen veszi az érdeklődő érintéseket. Szemével maga is azt kutatja, hogy lehetne a leghamarabb kihámozni ennyi fémből a fiút. *
- Azt hiszem a friss levegőtől máris jobban kezdem érezni magam. * Hátrál tőle pár lépést és magára kanyarintja a szürke köpenyt. Felemás szemei célkeresztjébe fogja a fiú tengerkék szempárját és magával húzza a fák takarásába. * Szóval mit szólna a lovag úr egy kis közszeméremsértéshez? -
2891. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2022-01-18 11:22:09
Üzenet elküldve: 2022-01-18 11:22:09
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 704
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 704
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Vakmerő
// Második szál //
// A fogadó lovagja //
* Pash számára egyre egyértelműbb, hogy kölcsönös rokonszenvről van szó, az meg se fordul a fejében, hogy a másik lehet, csak megjátssza a dolgot. Hiába, fiatal még, és könnyedén lehet játszadozni vele. A korra irányuló kérdésre elgondolkodik kicsit. Na nem azért, mert szégyelné a dolgot, inkább azért, mert nem igazán tartja számon, hogy hány nyár van már a háta mögött. Számolnia is kell kicsit. *
- Azt hiszem a folyók havában születtem, de hogy pontosan mikor, azt nem tudom. Szerintem tizenkilenc tavasz lehet mögöttem, de lehet, hogy tévedek. * Válaszol őszintén, talán kicsit kérkedve is. Ilyen fiatalon az elit őrség tagjának lenni, egy mesterkard birtokosának, úgy, hogy csupán egy döglött lóval, és egy üres vizes kulaccsal érkezett erre a környékre, elég nagy szó a harcos szemében. Remélhetőleg a hallgatóságot is lenyűgözi annyira, amennyire az elvárható. *
- Oh? Csak nem egy rossztevővel van dolgom? * Teszi fel a kérdést, de nem látszik rajta, hogy különösen viszketne a tenyere, hogy rács mögé dugja Astreeaht. Az ágyába, oda sokkal inkább. *
- Szeretem a vörös hajat. * Csúszik ki a száján, és felpillant a kurtizánra, majd valamilyen fura oknál fogva az ing alól előkerül egy újabb medál, ez egy koromfekete lovat formáz. Pash másik becses kincse, gyönyörűen megmunkált példány, igazán drágának néz ki. *
- Dehogynem. * Bólint a fiú, aztán belegondol, hogy ha felkel, akkor nem élvezheti tovább az asztal jótékony takarását. Nyel egy nagyot, és kissé görnyedve áll fel, hiába, a szűk nadrág nem barátja jelen helyzetben. *
- Csak aztán meg ne fázz odakint. * Teszi hozzá, és, természetesen a melegtől óvandó, közel húzódik hozzá, és átkarolja. *
- Remélem, így elég melegen tartalak majd odakint. * Simít végig a lány karján, és ha elindulnak kifelé, akkor tovább folytatja a megkezdett tevékenységet. *
// A fogadó lovagja //
* Pash számára egyre egyértelműbb, hogy kölcsönös rokonszenvről van szó, az meg se fordul a fejében, hogy a másik lehet, csak megjátssza a dolgot. Hiába, fiatal még, és könnyedén lehet játszadozni vele. A korra irányuló kérdésre elgondolkodik kicsit. Na nem azért, mert szégyelné a dolgot, inkább azért, mert nem igazán tartja számon, hogy hány nyár van már a háta mögött. Számolnia is kell kicsit. *
- Azt hiszem a folyók havában születtem, de hogy pontosan mikor, azt nem tudom. Szerintem tizenkilenc tavasz lehet mögöttem, de lehet, hogy tévedek. * Válaszol őszintén, talán kicsit kérkedve is. Ilyen fiatalon az elit őrség tagjának lenni, egy mesterkard birtokosának, úgy, hogy csupán egy döglött lóval, és egy üres vizes kulaccsal érkezett erre a környékre, elég nagy szó a harcos szemében. Remélhetőleg a hallgatóságot is lenyűgözi annyira, amennyire az elvárható. *
- Oh? Csak nem egy rossztevővel van dolgom? * Teszi fel a kérdést, de nem látszik rajta, hogy különösen viszketne a tenyere, hogy rács mögé dugja Astreeaht. Az ágyába, oda sokkal inkább. *
- Szeretem a vörös hajat. * Csúszik ki a száján, és felpillant a kurtizánra, majd valamilyen fura oknál fogva az ing alól előkerül egy újabb medál, ez egy koromfekete lovat formáz. Pash másik becses kincse, gyönyörűen megmunkált példány, igazán drágának néz ki. *
- Dehogynem. * Bólint a fiú, aztán belegondol, hogy ha felkel, akkor nem élvezheti tovább az asztal jótékony takarását. Nyel egy nagyot, és kissé görnyedve áll fel, hiába, a szűk nadrág nem barátja jelen helyzetben. *
- Csak aztán meg ne fázz odakint. * Teszi hozzá, és, természetesen a melegtől óvandó, közel húzódik hozzá, és átkarolja. *
- Remélem, így elég melegen tartalak majd odakint. * Simít végig a lány karján, és ha elindulnak kifelé, akkor tovább folytatja a megkezdett tevékenységet. *
2890. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2022-01-18 10:56:34
Üzenet elküldve: 2022-01-18 10:56:34
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 137
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 137
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
// Második szál //
// A fogadó lovagja //
* Az utcák veszélyét egyáltalán nem élvezi, de az tagadhatatlan hogy a Sellőház eléggé profitál a környékből. Sosem értette, miért egy ilyen lepukkant környezetbe kellett telepíteni egy ilyen színvonalú intézményt. Elvégre nem igazán matrózokból áll a vendégkörük. *
~ Most megvagy. ~
* Mosolya csak szélesedik asztaltársa arcán szétfutó vörösség láttán. Tovább pörgeti ujjai között a medált. *
- Sejtettem én, hogy csak valami ilyesmi lehet az oka. Szóval tehetséges vagy. Megkérdezhetem mennyi idős vagy?
* Marad akkor a tegezésnél, így bensőségesebben tud beszélni hozzá. Nem igazán számít a kora, csak puszta kíváncsiságból kérdezi. Felcsillan a szeme. *
- Azért nem hangzik ez annyira rosszul... megmenteni a bajbajutottakat. De ha esetleg kedved támadna mégis átlépni egy kis időre a másik oldalra... Talán segíthetnék. -
~ Engem bajba keverhetsz, ó, de még mekkora nagy bajba. ~
* Mivel időközben valamilyen rejtélyes ok miatt megnövekedett a hőmérséklet a fogadóban, egy véletlenszerű mozdulattal lejjebbcsúsztatja a fekete selymet a vállán. Természetesen csak is a melegtől. Elengedi a wargfejet és az tompán puffan Pashthra mellkasán. Türelmesen hagyja, hogy a hajával babráljanak. *
- Köszönöm, az is vagyok. -
* Kacéran somolyog a bókra. *
~ Ideje felpörgetni az eseményeket. ~
* Hangosan szusszan egyet. *
- Valahogy olyan meleg lett idebent, vagy nem? * Tenyerével legyezgeti magát. * Nem lenne kedved elkísérni egy rövidke sétára a Holdudvarba? Úgy érzem friss levegőre van szükségem. -
* Arcára szende félmosolyt varázsol. Hiába járt már itt régen, valahogy nem akaródzik neki újból egy fogadóbeli szobába cibálnia magával egy ügyfelet. Rettenetesen unalmas. Néha neki is kijár az izgalom. *
// A fogadó lovagja //
* Az utcák veszélyét egyáltalán nem élvezi, de az tagadhatatlan hogy a Sellőház eléggé profitál a környékből. Sosem értette, miért egy ilyen lepukkant környezetbe kellett telepíteni egy ilyen színvonalú intézményt. Elvégre nem igazán matrózokból áll a vendégkörük. *
~ Most megvagy. ~
* Mosolya csak szélesedik asztaltársa arcán szétfutó vörösség láttán. Tovább pörgeti ujjai között a medált. *
- Sejtettem én, hogy csak valami ilyesmi lehet az oka. Szóval tehetséges vagy. Megkérdezhetem mennyi idős vagy?
* Marad akkor a tegezésnél, így bensőségesebben tud beszélni hozzá. Nem igazán számít a kora, csak puszta kíváncsiságból kérdezi. Felcsillan a szeme. *
- Azért nem hangzik ez annyira rosszul... megmenteni a bajbajutottakat. De ha esetleg kedved támadna mégis átlépni egy kis időre a másik oldalra... Talán segíthetnék. -
~ Engem bajba keverhetsz, ó, de még mekkora nagy bajba. ~
* Mivel időközben valamilyen rejtélyes ok miatt megnövekedett a hőmérséklet a fogadóban, egy véletlenszerű mozdulattal lejjebbcsúsztatja a fekete selymet a vállán. Természetesen csak is a melegtől. Elengedi a wargfejet és az tompán puffan Pashthra mellkasán. Türelmesen hagyja, hogy a hajával babráljanak. *
- Köszönöm, az is vagyok. -
* Kacéran somolyog a bókra. *
~ Ideje felpörgetni az eseményeket. ~
* Hangosan szusszan egyet. *
- Valahogy olyan meleg lett idebent, vagy nem? * Tenyerével legyezgeti magát. * Nem lenne kedved elkísérni egy rövidke sétára a Holdudvarba? Úgy érzem friss levegőre van szükségem. -
* Arcára szende félmosolyt varázsol. Hiába járt már itt régen, valahogy nem akaródzik neki újból egy fogadóbeli szobába cibálnia magával egy ügyfelet. Rettenetesen unalmas. Néha neki is kijár az izgalom. *
2889. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2022-01-18 10:08:39
Üzenet elküldve: 2022-01-18 10:08:39
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 704
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 704
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Vakmerő
// Második szál //
// A fogadó lovagja //
* Pash elgondolkodik kicsit, hogy a nő vajon élvezi a kikötőben uralkodó állapotokat, vagy szenved tőlük. Szavai és viselkedése ugyanis ellentmond egymásnak, és a fiatal harcos hamar el is veti a dolgot. Annyira nem fontos ez most, inkább vissza kacsint a nőre. *
- Bizonyosan. * Bólogat mosolyogva, nem téve hozzá, hogy a társaságán kívül mással is enyhíthetné rossz kedvét. Jól esne neki egy kis testmozgás, ahol nem szalmabábúkat püföl, harci állásokat gyakorol a kardjával, vagy hasonló unalomig ismételt dolgot művel.
A távolság csökkenésével tűnik csak fel neki a felemás szempár, amit egyrészt elbűvölőnek talál, másrészt lényének egy része csalódott, hogy nem két zöld színű szempárral találta magát szemben. De talán üdítő lehet egy kis változatosság.
A tegezésre nem reagál, láthatóan nem zavarja, viszont amikor a nyakláncával kezd játszadozni a nő, akkor finoman nyel egyet, és kicsit erőteljesebb az arcát tarkító pír. Kedve lenne tovább csökkenteni a távolságot kettejük között. *
- Valóban nem, de szerencsémre az őrség előző vezetője tisztában volt vele, hogy nem sokan forgatják úgy a fegyverüket, mint én, és így biztosította, hogy inkább a város érdekében használom az acélt, és nem ellene. * Magyarázza, kicsit ismét kérkedve a képességeivel. *
- Így kénytelen vagyok megmenteni a nőket, és nem bajba keverni őket. Még ha utóbbi izgalmasabb is. * Teszi hozzá egy kacsintás keretében, és előre nyúl, hogy a nő hosszú, bozontos hajtincseivel kezdjen játszadozni finom mozdulatokkal. *
- Rég láttam ilyen gyönyörű vörös hajat. Igazán büszke lehetsz rá.
// A fogadó lovagja //
* Pash elgondolkodik kicsit, hogy a nő vajon élvezi a kikötőben uralkodó állapotokat, vagy szenved tőlük. Szavai és viselkedése ugyanis ellentmond egymásnak, és a fiatal harcos hamar el is veti a dolgot. Annyira nem fontos ez most, inkább vissza kacsint a nőre. *
- Bizonyosan. * Bólogat mosolyogva, nem téve hozzá, hogy a társaságán kívül mással is enyhíthetné rossz kedvét. Jól esne neki egy kis testmozgás, ahol nem szalmabábúkat püföl, harci állásokat gyakorol a kardjával, vagy hasonló unalomig ismételt dolgot művel.
A távolság csökkenésével tűnik csak fel neki a felemás szempár, amit egyrészt elbűvölőnek talál, másrészt lényének egy része csalódott, hogy nem két zöld színű szempárral találta magát szemben. De talán üdítő lehet egy kis változatosság.
A tegezésre nem reagál, láthatóan nem zavarja, viszont amikor a nyakláncával kezd játszadozni a nő, akkor finoman nyel egyet, és kicsit erőteljesebb az arcát tarkító pír. Kedve lenne tovább csökkenteni a távolságot kettejük között. *
- Valóban nem, de szerencsémre az őrség előző vezetője tisztában volt vele, hogy nem sokan forgatják úgy a fegyverüket, mint én, és így biztosította, hogy inkább a város érdekében használom az acélt, és nem ellene. * Magyarázza, kicsit ismét kérkedve a képességeivel. *
- Így kénytelen vagyok megmenteni a nőket, és nem bajba keverni őket. Még ha utóbbi izgalmasabb is. * Teszi hozzá egy kacsintás keretében, és előre nyúl, hogy a nő hosszú, bozontos hajtincseivel kezdjen játszadozni finom mozdulatokkal. *
- Rég láttam ilyen gyönyörű vörös hajat. Igazán büszke lehetsz rá.
2888. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2022-01-18 08:32:08
Üzenet elküldve: 2022-01-18 08:32:08
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 137
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 137
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
// Második szál //
// A fogadó lovagja //
* Bólogat az elhangzottakra. *
- A Kikötőt jól ismerem, tudom milyen állapotok uralkodnak arrafelé. * Fintorog. * Valóságos melegágya a Bűnnek.
* Kacsint egyet, megpróbálja oldani a komor hangulatot, hiszen a Sellőház is azon a környéken szerzi a vendégeit. Persze sejti, hogy ez nagyon fontos szívügye a helyi rendfenntartó erőknek, nem szeretne viccet csinálni belőle. *
- Ez valóban elég lehangolóan hangzik. Ebben az esetben, hadd próbáljam meg enyhíteni a rossz kedvét, talán egy új arc frissítően hat.
~ Kellemes a hangja is. ~
* Finoman megborzong a lovag lélegzetétől. Ilyen távolságból egészen közelről tanulmányozthatja a tengerkék szemeket és a pírral borított arcot. *
- És... mondd csak. * Tétován, kérdő hangsúllyal vált át tegezésre, hogy jóvá hagyja-e az illető. * Mi a helyzet ezzel a kis ékszerrel itt? * Óvatos mozdulattal ragadja meg a lovag nyakában himbálozó amulettet. * Az a sejtésem, nem kaphat ilyet bármilyen jöttment lovagocska.
* Szelíd ujjakkal forgatja körbe-körbe a wargfejet, így a fiú kénytelen továbbra is szoros közelségben maradni vele, mivel csapdába esett a lánc által. *
// A fogadó lovagja //
* Bólogat az elhangzottakra. *
- A Kikötőt jól ismerem, tudom milyen állapotok uralkodnak arrafelé. * Fintorog. * Valóságos melegágya a Bűnnek.
* Kacsint egyet, megpróbálja oldani a komor hangulatot, hiszen a Sellőház is azon a környéken szerzi a vendégeit. Persze sejti, hogy ez nagyon fontos szívügye a helyi rendfenntartó erőknek, nem szeretne viccet csinálni belőle. *
- Ez valóban elég lehangolóan hangzik. Ebben az esetben, hadd próbáljam meg enyhíteni a rossz kedvét, talán egy új arc frissítően hat.
~ Kellemes a hangja is. ~
* Finoman megborzong a lovag lélegzetétől. Ilyen távolságból egészen közelről tanulmányozthatja a tengerkék szemeket és a pírral borított arcot. *
- És... mondd csak. * Tétován, kérdő hangsúllyal vált át tegezésre, hogy jóvá hagyja-e az illető. * Mi a helyzet ezzel a kis ékszerrel itt? * Óvatos mozdulattal ragadja meg a lovag nyakában himbálozó amulettet. * Az a sejtésem, nem kaphat ilyet bármilyen jöttment lovagocska.
* Szelíd ujjakkal forgatja körbe-körbe a wargfejet, így a fiú kénytelen továbbra is szoros közelségben maradni vele, mivel csapdába esett a lánc által. *
2887. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2022-01-17 20:24:40
Üzenet elküldve: 2022-01-17 20:24:40
Rang: Játékos
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//Veszélyes lépcsők//
//A hozzászólás 16+-os elemeket tartalmaz//
*Vuyren ugyan észreveszi Flecsert még ruhátlan állapotában, de ha a fattyú vár is némi iron-pironkodást, az bizony elmarad. Feltehetően az erősen hézagos társas neveltetésének eredményeként a lány igen nehezen hozható nem, hogy hevületbe, de még érdeklődésbe is alig. Alapvető érdektelenségén nem segítenek sokat eddigi tapasztalatai sem, melyekre nem önszántából tett szert. Flecserrel szemben vonzalom helyett sokkal inkább érez bizalmat és biztonságot, ami szintén nem jellemző a lányra. A Mandróm megszólítás hallatán szája kedves mosolyra húzódik és letelepszik a férfi mellé.*
-Kockázzunk, aztán basszunk rá, Vénember. Tetszik ez a sorrend.
*A kérdésre nem tud nagy hirtelen mit válaszolni. Biggyesztett szájjal, félrebillentett fejjel hümmög egy darabig. Újhold a csőrével a szabadon hagyott, lapocka aljáig érő hajába túr, de ez nem zavarja sem a biggyesztésben, sem a hümmögésben. Végül csak megszólal.*
-Említettél valami viskót, ahol tengeted napjaid, mikor épp nem lekvárnak valót gyártanak belőled. Ha még áll a meghívás, élnék vele. A lóvételt egyelőre tegyük dunsztba, gondolkodnom kell még rajta. A vadászkutya sokkal jobb ötletnek tűnik a szavaid alapján. A kunyhódból indulhatunk vadászni, vagy ami jobban tetszik, mire odaérünk. Hogy hangzik?
*Billenti egyenesbe a fejét mondókája végére. Tenyerét a kocka felé nyújtva, lelkes vigyorral az arcán néz Flecserre.*
-Taníts mester, zsugázni!
//A hozzászólás 16+-os elemeket tartalmaz//
*Vuyren ugyan észreveszi Flecsert még ruhátlan állapotában, de ha a fattyú vár is némi iron-pironkodást, az bizony elmarad. Feltehetően az erősen hézagos társas neveltetésének eredményeként a lány igen nehezen hozható nem, hogy hevületbe, de még érdeklődésbe is alig. Alapvető érdektelenségén nem segítenek sokat eddigi tapasztalatai sem, melyekre nem önszántából tett szert. Flecserrel szemben vonzalom helyett sokkal inkább érez bizalmat és biztonságot, ami szintén nem jellemző a lányra. A Mandróm megszólítás hallatán szája kedves mosolyra húzódik és letelepszik a férfi mellé.*
-Kockázzunk, aztán basszunk rá, Vénember. Tetszik ez a sorrend.
*A kérdésre nem tud nagy hirtelen mit válaszolni. Biggyesztett szájjal, félrebillentett fejjel hümmög egy darabig. Újhold a csőrével a szabadon hagyott, lapocka aljáig érő hajába túr, de ez nem zavarja sem a biggyesztésben, sem a hümmögésben. Végül csak megszólal.*
-Említettél valami viskót, ahol tengeted napjaid, mikor épp nem lekvárnak valót gyártanak belőled. Ha még áll a meghívás, élnék vele. A lóvételt egyelőre tegyük dunsztba, gondolkodnom kell még rajta. A vadászkutya sokkal jobb ötletnek tűnik a szavaid alapján. A kunyhódból indulhatunk vadászni, vagy ami jobban tetszik, mire odaérünk. Hogy hangzik?
*Billenti egyenesbe a fejét mondókája végére. Tenyerét a kocka felé nyújtva, lelkes vigyorral az arcán néz Flecserre.*
-Taníts mester, zsugázni!
2886. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2022-01-17 15:52:42
Üzenet elküldve: 2022-01-17 15:52:42
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 704
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 704
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Vakmerő
// Második szál //
// A fogadó lovagja //
* Komoran bólint, talán komorabban, mint azt Astreeah várná tőle. *
- A lázadás óta kevés a bajkeverő, aki mégis van, azok pedig nincsenek szem előtt. Sárváros, és a kikötő, ezek azok a helyek, ahol ilyesféle alakokba botlani, ami talán áldás, de átok is egyben. Hiszen mihez kezd így a valamire való zsoldos? Unatkozik és edz, hogy legalább ne lustuljon el, de annál nem sok monotonabb dolgot lehet tenni. Ugyan azokat a köröket futja minden reggel, ugyan azokkal a bábukkal, vagy társakkal gyakorol. * Szomorúan csóválja meg a fejét, láthatóan tényleg szenved ettől. Hiába, az ifjú test tele van energiával, amit nehéz levezetni - és ez visszavezethető oda, hogy Daesysnek már régóta se híre, se hamva. Pedig a fiú keresi a lányt, most is csak azért tért be a Pegazusba, hátha itt találja. De a helyette talált társaság szépen lassan, talán tudatosan, talán anélkül, de egyre inkább kiűzi a kalózlányt a harcos gondolatai közül. *
- Khm. * Zavartan köhint egyet, és még közelebb húzódik az asztalhoz, annak jótékony takarását élvezve. Hiába harcedzett fiú, több tekintetben is, még mindig fiatal, és könnyen elpirul. Zavartan kortyol a sörből, talán direkt, talán véletlenül feszítve meg bicepszét, hogy a mozdulat közben kiemelje kicsit karizmait. *
- Ne féljen, amíg velem van, addig nem eshet baja. * Teszi hozzá, elég közel húzódva, hogy már csak suttogjon a másiknak, és az még így is hallja a hangját. Talán meleg lélegzetét is érzi a bőrén, talán észre sem veszi a dolgot. *
- Micsoda szerencsém van, hogy itt egy bajbajutott hölgy, akit megmenthetek. Így meg lesz a napi kvótám, és nem veszik el a jelvényem. * Simít végig a warg fejen, ismét kiemelve, hogy bizony ő nem csak egy átlagos városőr. *
// A fogadó lovagja //
* Komoran bólint, talán komorabban, mint azt Astreeah várná tőle. *
- A lázadás óta kevés a bajkeverő, aki mégis van, azok pedig nincsenek szem előtt. Sárváros, és a kikötő, ezek azok a helyek, ahol ilyesféle alakokba botlani, ami talán áldás, de átok is egyben. Hiszen mihez kezd így a valamire való zsoldos? Unatkozik és edz, hogy legalább ne lustuljon el, de annál nem sok monotonabb dolgot lehet tenni. Ugyan azokat a köröket futja minden reggel, ugyan azokkal a bábukkal, vagy társakkal gyakorol. * Szomorúan csóválja meg a fejét, láthatóan tényleg szenved ettől. Hiába, az ifjú test tele van energiával, amit nehéz levezetni - és ez visszavezethető oda, hogy Daesysnek már régóta se híre, se hamva. Pedig a fiú keresi a lányt, most is csak azért tért be a Pegazusba, hátha itt találja. De a helyette talált társaság szépen lassan, talán tudatosan, talán anélkül, de egyre inkább kiűzi a kalózlányt a harcos gondolatai közül. *
- Khm. * Zavartan köhint egyet, és még közelebb húzódik az asztalhoz, annak jótékony takarását élvezve. Hiába harcedzett fiú, több tekintetben is, még mindig fiatal, és könnyen elpirul. Zavartan kortyol a sörből, talán direkt, talán véletlenül feszítve meg bicepszét, hogy a mozdulat közben kiemelje kicsit karizmait. *
- Ne féljen, amíg velem van, addig nem eshet baja. * Teszi hozzá, elég közel húzódva, hogy már csak suttogjon a másiknak, és az még így is hallja a hangját. Talán meleg lélegzetét is érzi a bőrén, talán észre sem veszi a dolgot. *
- Micsoda szerencsém van, hogy itt egy bajbajutott hölgy, akit megmenthetek. Így meg lesz a napi kvótám, és nem veszik el a jelvényem. * Simít végig a warg fejen, ismét kiemelve, hogy bizony ő nem csak egy átlagos városőr. *
2885. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2022-01-17 15:37:07
Üzenet elküldve: 2022-01-17 15:37:07
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 137
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 137
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
// Második szál //
// A fogadó lovagja //
~ Olyan szörnyen udvarias. ~
* Álmodózó szemmel fél tenyerébe támasztja az állát. *
~ Na persze, minden visszafogott stílus és higgadtság mögött rejtőzik egy olyan oldal, amelyik mocskos szavakat használ és nem fékezi indulatait. ~
* Az a kedvence. *
- Megértem. De ez ugyanakkor azt jelenti, nem sok gazfickó szaladgál hőn szeretett városunkban.
* Nagyot kortyol a borból. Minden férfi szeret a hősies feladatairól, munkájáról beszélni, de talán Pashthra talán szívesebben venné ha valaki megszabadítaná őt ettől a témától egy kis időre. És hát erre valók a magafajta lányok, nem igaz? Feledtetni a felednivágyott dolgokat. *
~ Néha feleségeket. ~
* Megmosolyogja a félig komoly választ. Egyre jobban tetszik neki ez az alak.
Veszi a lapot és kuncogva közelebb hajtja a fejét a másikéhoz. Suttogóra fogja a hangját. *
- Ó, úgy hiszem kezdek veszélyben lenni. *Elgondolkodó pillantással teker az ujja köré egy göndör tincset. * Micsoda szerencsém van, hogy éppen itt van egy harcedzett férfi, azzal a fenenagy bökővel az asztal alatt. -
* Hatásvadász szünetet tart. Rettenetesen koncentrál, hogy komoly és semleges maradjon az arca, de a hangjában már nevetés bujkál. *
- Bizonyára jól bánik vele. -
* Mielőtt elröhögné magát, gyorsan a pohár fenekét veszi szemügyre. *
// A fogadó lovagja //
~ Olyan szörnyen udvarias. ~
* Álmodózó szemmel fél tenyerébe támasztja az állát. *
~ Na persze, minden visszafogott stílus és higgadtság mögött rejtőzik egy olyan oldal, amelyik mocskos szavakat használ és nem fékezi indulatait. ~
* Az a kedvence. *
- Megértem. De ez ugyanakkor azt jelenti, nem sok gazfickó szaladgál hőn szeretett városunkban.
* Nagyot kortyol a borból. Minden férfi szeret a hősies feladatairól, munkájáról beszélni, de talán Pashthra talán szívesebben venné ha valaki megszabadítaná őt ettől a témától egy kis időre. És hát erre valók a magafajta lányok, nem igaz? Feledtetni a felednivágyott dolgokat. *
~ Néha feleségeket. ~
* Megmosolyogja a félig komoly választ. Egyre jobban tetszik neki ez az alak.
Veszi a lapot és kuncogva közelebb hajtja a fejét a másikéhoz. Suttogóra fogja a hangját. *
- Ó, úgy hiszem kezdek veszélyben lenni. *Elgondolkodó pillantással teker az ujja köré egy göndör tincset. * Micsoda szerencsém van, hogy éppen itt van egy harcedzett férfi, azzal a fenenagy bökővel az asztal alatt. -
* Hatásvadász szünetet tart. Rettenetesen koncentrál, hogy komoly és semleges maradjon az arca, de a hangjában már nevetés bujkál. *
- Bizonyára jól bánik vele. -
* Mielőtt elröhögné magát, gyorsan a pohár fenekét veszi szemügyre. *
2884. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2022-01-17 14:38:12
Üzenet elküldve: 2022-01-17 14:38:12
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 704
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 704
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Vakmerő
// Második szál //
// A fogadó lovagja //
* Bár nem látszik rajta, és maga előtt sem akarja elismerni, de kölcsönös a kezdeti szimpátia. Hiába, a vörösek a gyengéi, Daesysről pedig régóta semmi hír. Ha jobban belegondol, nem is volt dolga még nem vörös hajú nővel. Még akkor is, ha Kagaenae volt vágyainak első tárgya, erről a tharg úrnő sose szerzett tudomást. *
- Örülök, hogy kellemes tévedés lehetek. * Mondja inkább, és mesterkardját igazgatja, hogy kényelmesen helyet foglalhasson az asztalnál. Persze szívesen tereli rá a másik tekintetét is, dicsekedve a drága fegyverrel, úgyhogy kicsit aprólékosabban helyezi el, mint azt a helyzet megkívánja. *
- Pashthra, szolgálatára. * Biccent a másiknak, lehagyva a Shungo'rol klánt a neve mögül. Amúgy se mond errefelé az embereknek semmit apja neve. *
- Inkább unalmas, de az is nehéz a maga módján. Elütni az időt, amikor nem történik semmi. * Sóhajt fáradtan, hiszen valóban ilyenkor érzi a legnehezebbnek az idő múlását. *
- Köszönöm, igazán lekötelez. Azt hiszem úgy lesz illendő, ha a következőt én fizetem. * Nyúl a sörért, tisztázva, hogy nem azért érkezett, hogy ingyenélőként iszogasson. A megjegyzésre halkan felnevet, mert sok mindennek tartja magát, de hősnek, és védelmezőnek nem igazán. *
- Szerintem túl kevés a bajba jutott hölgy, és nem érek oda hozzájuk időben. Csak ez lehet a magyarázata annak, hogy egyet sem. Miért, kegyed talán bajban van? * Húzódik közelebb bizalmaskodva, és körbe is pillant a fogadóban, mintha árnyakban lopakodó rossztevőket keresne szemével, de szája sarkában mosoly bujkál. *
// A fogadó lovagja //
* Bár nem látszik rajta, és maga előtt sem akarja elismerni, de kölcsönös a kezdeti szimpátia. Hiába, a vörösek a gyengéi, Daesysről pedig régóta semmi hír. Ha jobban belegondol, nem is volt dolga még nem vörös hajú nővel. Még akkor is, ha Kagaenae volt vágyainak első tárgya, erről a tharg úrnő sose szerzett tudomást. *
- Örülök, hogy kellemes tévedés lehetek. * Mondja inkább, és mesterkardját igazgatja, hogy kényelmesen helyet foglalhasson az asztalnál. Persze szívesen tereli rá a másik tekintetét is, dicsekedve a drága fegyverrel, úgyhogy kicsit aprólékosabban helyezi el, mint azt a helyzet megkívánja. *
- Pashthra, szolgálatára. * Biccent a másiknak, lehagyva a Shungo'rol klánt a neve mögül. Amúgy se mond errefelé az embereknek semmit apja neve. *
- Inkább unalmas, de az is nehéz a maga módján. Elütni az időt, amikor nem történik semmi. * Sóhajt fáradtan, hiszen valóban ilyenkor érzi a legnehezebbnek az idő múlását. *
- Köszönöm, igazán lekötelez. Azt hiszem úgy lesz illendő, ha a következőt én fizetem. * Nyúl a sörért, tisztázva, hogy nem azért érkezett, hogy ingyenélőként iszogasson. A megjegyzésre halkan felnevet, mert sok mindennek tartja magát, de hősnek, és védelmezőnek nem igazán. *
- Szerintem túl kevés a bajba jutott hölgy, és nem érek oda hozzájuk időben. Csak ez lehet a magyarázata annak, hogy egyet sem. Miért, kegyed talán bajban van? * Húzódik közelebb bizalmaskodva, és körbe is pillant a fogadóban, mintha árnyakban lopakodó rossztevőket keresne szemével, de szája sarkában mosoly bujkál. *
2883. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2022-01-17 14:12:39
Üzenet elküldve: 2022-01-17 14:12:39
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 137
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 137
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
// Második szál //
// A fogadó lovagja //
*Csinos arcú, fehér üstökű fiatalember lép oda hozzá, hosszasan meg is bámulja, mielőtt szóba elegyedne vele. *
- Már azt hittem egymagamban kell borozgatnom, örülök, hogy kellemeset tévedtem. * Könnyed mozdulattal hátradobja a haját a válla felett. *
Kérem, csatlakozzon hozzám és megígérem, én sem fogom untatni. * Búgja mély hangon, és még egyszer végigsuhan tekintetével a férfin. Határozottan tetszik neki amit lát, titkos gyengéi a csinosarcú harcedzett katonák. *
~ Nyughass, szívem. *Inti magát türelemre. * Még elszalad. ~
* Kecsesen maga felé inti, foglaljon csak nyugodtan helyet. Amíg helyet foglal, a lány a szemével inti az asztalhoz a fogadóst. *
- Úgy látom Önre férne egy ital. Nehéz napja volt? Egyébként Astreeah vagyok.
*Apró kezét nyújtja a férfi felé az asztal felett. Őszinte kíváncsisággal méregeti asztaltársát, szemét nem kerüli el egy részlet sem, ahogy a wargos csecsebecse sem a nyakában. Gyakran megfordulnak az ágyában katonafélék, lovagok, de viszonylag ritkán akad útjába a város védelméért felelős különleges személyek egyike. Közben egy felszolgáló is megjelenik mellettük. Letesz az asztalra 12 aranyat és rendel egy Ullamar sört az asztaltársának. *
- Egy sört kérnék az úrnak, jómagam még elleszek egy darabig ezzel, köszönöm. * Ha megérkezik, ujja hegyével közeleb tolja a korsót, bátorításként. * A vendégem rá, mint városunk hősies védelmezője.
*Kacéran hunyorog és vörös ajkaihoz emeli a saját italát. *
- Hány bajba jutott hölgyet mentett meg a mai napon?
* Viccelődik, és magát is közéjük sorolja gondolatban. Szívből örül, hogy nem valami kutyaszagú vándorral kell eltöltenie az idejét. *
// A fogadó lovagja //
*Csinos arcú, fehér üstökű fiatalember lép oda hozzá, hosszasan meg is bámulja, mielőtt szóba elegyedne vele. *
- Már azt hittem egymagamban kell borozgatnom, örülök, hogy kellemeset tévedtem. * Könnyed mozdulattal hátradobja a haját a válla felett. *
Kérem, csatlakozzon hozzám és megígérem, én sem fogom untatni. * Búgja mély hangon, és még egyszer végigsuhan tekintetével a férfin. Határozottan tetszik neki amit lát, titkos gyengéi a csinosarcú harcedzett katonák. *
~ Nyughass, szívem. *Inti magát türelemre. * Még elszalad. ~
* Kecsesen maga felé inti, foglaljon csak nyugodtan helyet. Amíg helyet foglal, a lány a szemével inti az asztalhoz a fogadóst. *
- Úgy látom Önre férne egy ital. Nehéz napja volt? Egyébként Astreeah vagyok.
*Apró kezét nyújtja a férfi felé az asztal felett. Őszinte kíváncsisággal méregeti asztaltársát, szemét nem kerüli el egy részlet sem, ahogy a wargos csecsebecse sem a nyakában. Gyakran megfordulnak az ágyában katonafélék, lovagok, de viszonylag ritkán akad útjába a város védelméért felelős különleges személyek egyike. Közben egy felszolgáló is megjelenik mellettük. Letesz az asztalra 12 aranyat és rendel egy Ullamar sört az asztaltársának.
*- Egy sört kérnék az úrnak, jómagam még elleszek egy darabig ezzel, köszönöm. * Ha megérkezik, ujja hegyével közeleb tolja a korsót, bátorításként. * A vendégem rá, mint városunk hősies védelmezője.
*Kacéran hunyorog és vörös ajkaihoz emeli a saját italát. *
- Hány bajba jutott hölgyet mentett meg a mai napon?
* Viccelődik, és magát is közéjük sorolja gondolatban. Szívből örül, hogy nem valami kutyaszagú vándorral kell eltöltenie az idejét. *
2882. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2022-01-17 13:04:21
Üzenet elküldve: 2022-01-17 13:04:21
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 704
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 704
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Vakmerő
// Második szál //
// A fogadó lovagja //
* A fogadóba egyszerű páncélingben érkezik, Warg címeres lovagi köntösét a kaszárnyában, azon belül is szobájában hagyta, a páncéljával együtt. Azért a warg fejes nyakláncot viseli, hogyha szükség lenne arra, hogy bebizonyítsa ki is valójában. A láncinget egyszerű szövésű ing borítja, deréktól lefelé pedig lovaglónadrágot visel, fekete csizmával. Haját hátra fésülte ujjaival, hogy ne lógjon a szemébe, és most megszokott sisakja sincs rajta. Odabent körülnézve nem lát ismerős arcokat, csak néhány egyszerű városőr ül egy asztalnál, de hozzájuk nincs kedve odacsapódni. Amúgy is csak látásból ismeri őket. *
- Szabad ez az asztal? * Lép végül a vöröske asztalához, mert úgy látja, hogy ő az egyetlen, aki magányosan üldögél. Persze lehet, hogy valakire vár, és akkor Pash se szívesen alkalmatlankodna. Mélyet sóhajt, de még a kellemetlenkedésnél is kevesebb kedve van a kaszárnyában inni azt a lólöttyöt. *
- Ígérem, nem leszek kellemetlen társaság. * Teszi még hozzá kedvesen, és bátorítóan mosolyogva, kezével a szék támláját fogva, de még nem húzva ki azt. Megadja a lehetőséget az elutasításra, ahogy illendő. *
// A fogadó lovagja //
* A fogadóba egyszerű páncélingben érkezik, Warg címeres lovagi köntösét a kaszárnyában, azon belül is szobájában hagyta, a páncéljával együtt. Azért a warg fejes nyakláncot viseli, hogyha szükség lenne arra, hogy bebizonyítsa ki is valójában. A láncinget egyszerű szövésű ing borítja, deréktól lefelé pedig lovaglónadrágot visel, fekete csizmával. Haját hátra fésülte ujjaival, hogy ne lógjon a szemébe, és most megszokott sisakja sincs rajta. Odabent körülnézve nem lát ismerős arcokat, csak néhány egyszerű városőr ül egy asztalnál, de hozzájuk nincs kedve odacsapódni. Amúgy is csak látásból ismeri őket. *
- Szabad ez az asztal? * Lép végül a vöröske asztalához, mert úgy látja, hogy ő az egyetlen, aki magányosan üldögél. Persze lehet, hogy valakire vár, és akkor Pash se szívesen alkalmatlankodna. Mélyet sóhajt, de még a kellemetlenkedésnél is kevesebb kedve van a kaszárnyában inni azt a lólöttyöt. *
- Ígérem, nem leszek kellemetlen társaság. * Teszi még hozzá kedvesen, és bátorítóan mosolyogva, kezével a szék támláját fogva, de még nem húzva ki azt. Megadja a lehetőséget az elutasításra, ahogy illendő. *
2881. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2022-01-17 08:35:47
Üzenet elküldve: 2022-01-17 08:35:47
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 137
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 137
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
// Második szál //
// A fogadó lovagja //
* Ajkán enyhe mosollyal telepedik le a régi megszokott asztalához. Leszúsztatja vörös hajáról a csuklyát és szórakozottan int a fogadósnak, aki mély sóhajjal és szemforgatással nyugtázza jelenlétét. Bizony, rég nem járt már erre, sőt a városban sem, mióta Sellő lett. *
~ Az öreg inkább akár hálás is lehetne, elég jól szokott fogyni a bor, amikor pörög az üzlet. ~
* Most céltalanul jött errefelé, de az iszogató tömegek felhozatalát látva akár jól is alakulhat a nap. Senki sem tiltotta meg neki a Sellőházban, hogy a saját szakállára dolgozzon, amikor szabadnapot vesz ki. Ráhajtja a köpönyegét a szék háttámlájára és Int a pultosnak és 10 aranyért rendel magának egy pohár Bort. *
- Köszönöm, és ne vágjon már ilyen fancsali képet. Nem bántok én senkit.
*Kacsint a fogadósra és maga elé csúsztatja a poharát. Aprót kortyol és felméri a környezetet a bor felett. *
// A fogadó lovagja //
* Ajkán enyhe mosollyal telepedik le a régi megszokott asztalához. Leszúsztatja vörös hajáról a csuklyát és szórakozottan int a fogadósnak, aki mély sóhajjal és szemforgatással nyugtázza jelenlétét. Bizony, rég nem járt már erre, sőt a városban sem, mióta Sellő lett. *
~ Az öreg inkább akár hálás is lehetne, elég jól szokott fogyni a bor, amikor pörög az üzlet. ~
* Most céltalanul jött errefelé, de az iszogató tömegek felhozatalát látva akár jól is alakulhat a nap. Senki sem tiltotta meg neki a Sellőházban, hogy a saját szakállára dolgozzon, amikor szabadnapot vesz ki. Ráhajtja a köpönyegét a szék háttámlájára és Int a pultosnak és 10 aranyért rendel magának egy pohár Bort.
*- Köszönöm, és ne vágjon már ilyen fancsali képet. Nem bántok én senkit.
*Kacsint a fogadósra és maga elé csúsztatja a poharát. Aprót kortyol és felméri a környezetet a bor felett. *
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7417-7436