Arthenior - Pegazus fogadó
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 261 (5201. - 5220. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
5220. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2014-07-06 15:12:03
Üzenet elküldve: 2014-07-06 15:12:03
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 45
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 45
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
* Az éjszaka már csak kevesen járnak az utcán, a nyengéknek veszélyes is lehet a hely, de az ifjú sötételf nem tart nehány gonosztevőtől. Oldalán lóg két kardja, melyekkel könnyen megvédi magát. Azért nem árt az óvatosság. Néhány éve már azokat az utcákat rója, hol egymást váltják a nap- és holdsugarak. Nem burkolja körbe a teljes sötétség. A fekete csizmák koppanak az utca kövezetén, célirányosan tart a fogadó felé. Az ajtó egy kis nyikorgás kíséretében tárul ki, majd belép. Ibolyaszín tekintetével végigméri a helyet, majd egy asztalhoz sétál. Sokat gyalogolt már, így le is telepszik az egyik székre, másikra a lábát támasztja. Egy pincér jön oda, de nem mer rászólni. Rendel valami italt.*
- Egy pohár Bor lesz. 10 arany, itt az ára.
* Nem sokkal később már kortyolgatja a vérszín italt.*
- Egy pohár Bor lesz. 10 arany, itt az ára.
* Nem sokkal később már kortyolgatja a vérszín italt.*
5219. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2014-07-05 15:45:54
Üzenet elküldve: 2014-07-05 15:45:54
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 46
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 46
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Szelíd
//Letrion Wandar//
*Újabb nevetés, a jókedv pedig még több Sört kíván, amaz pedig 11 aranyat. Amint kézhez kapja, jó nagyot kortyol belőle. Már érzi, hogy kezd alaphangulatává válni a vidámság, és hát miért ne kezdene? A harmadik korsónál már illik, akkor is, ha edzésben van az illető alkoholok terén. A jó törpsör már hamarabb is fejbe vághatta volna, főleg ha nagyobb korsókban mérnék, de ami késik, nem múlik.*
- Jóvan-jóvan *jegyzi meg* Na de tegyük hozzá: most nem magadat köllene csapdába csalni. Hanem farkasokat. Akár többet is. Figyelj, barátom, ha mi most odamegyünk, ott nem egy vagy két farkassal lesz dolgunk, hanem egy falkával! És hacsak nem egy fa tetején akarjuk megvárni a reggelt abban bízva, hogy akkor eltűnnek azok a dögök, akkor biza sokat le kell ölnünk belőlük, annyira, hogy ne akarjanak többet kóstolgatni minket. Te íjász vagy, és értesz a csapdákhoz, ez jó, én meg ott leszek tömegnek, és a végén felezünk. Tudod remek terveim vannak már erre, már csak egy dolgot kéne tenned: részletezni, hogy egészen pontosan milyen csapdát tudsz csinálni? Csak hogy tudjam, milyen irányba tereljem a tervet. Felteszem nem a jó öreg ásunk egy gödröt, és telerakjuk kihegyezett karóval módszert szeretnéd választani, ennél van valami fifikásabb vadásztrükköd. Ezt még áruld el nekem, és akkor be is fejezem a terv kiötlését, és az elkövetkezendő esték valamelyikén már mehetünk is portyázni. *azzal újra kortyol a sörből, hiszen erre inni kell, végre valami, amivel jó kis pénzt kereshet. Ez a kölyök megcsinálja a napját, és a szerencséjét is, ha így megy tovább. Persze ez picit olyan, mintha kihasználná a kölyköt, de a terv az ő terve lesz, Wandar csak az eszközöket adja hozzá, így ne rossz a lelkiismerete.*
- Nos, hát az egész farkasra csak nincs már szükség... mondjuk feje minden farkasnak csak egy van. Namármost ha aztat levágjuk, és elvisszük a barakkba a pökhendi páncélosoknak, akkor tudni fogják, hogy nem vihettünk több fejet, mint amennyit megöltünk. Kevesebbet igen, de az nem az ő bajuk. Tehát a fejeket szépen lenyisszantjuk, és elvisszük nekik, ők meg adják a pénzt. És elmegyünk többször is akár ilyen vadászatra, akkor még több pénzt adnak. Neked pedig nem kell padlót súrolnod. Érted, ugye? Gyors, és egyszerű megoldás. Ráadásul ez farkasonként ötven aranyat jelent, gondolj csak bele. Ha mondjuk tesszük, hogy egy falka minimum nyolc farkasból áll (ennél kisebb létszámban ne számíts rájuk) akkor az már kétszáz arany mindkettőnknek, ha mindet elkapjuk. Abból meg jó pár napig ihatunk, nemde? *azzal hogy megmutassa, milyen komolyan gondolja, iszik is pár kortyot a korsóból. Aztán pedig a bölcsességére hasonlóan bölcs válasz érkezik, még szerencse, hogy minden családban van mindig legalább egy bölcs személy, akinek mindig (és MINDIG) igaza van. Az már problémás, ha kettő ilyen személy van, főleg ha azok elkezdenek vitatkozni, na de ez egészen csúnya mellékvágánya a bölcsességnek. Bár abban is van valami, amit Wandar mond, nem árt, ha rossz is történik az emberrel, hogy értékelni tudja a jót.*
- Ha a farkasok leharapják az egyik kezünket, sokkal jobban fogjuk értékelni a másikat, értem, mire gondolsz *jegyzi meg bölcsen, habár már eléggé a farkasok kötik le a gondolatait.*
*Újabb nevetés, a jókedv pedig még több Sört kíván, amaz pedig 11 aranyat.
Amint kézhez kapja, jó nagyot kortyol belőle. Már érzi, hogy kezd alaphangulatává válni a vidámság, és hát miért ne kezdene? A harmadik korsónál már illik, akkor is, ha edzésben van az illető alkoholok terén. A jó törpsör már hamarabb is fejbe vághatta volna, főleg ha nagyobb korsókban mérnék, de ami késik, nem múlik.*- Jóvan-jóvan *jegyzi meg* Na de tegyük hozzá: most nem magadat köllene csapdába csalni. Hanem farkasokat. Akár többet is. Figyelj, barátom, ha mi most odamegyünk, ott nem egy vagy két farkassal lesz dolgunk, hanem egy falkával! És hacsak nem egy fa tetején akarjuk megvárni a reggelt abban bízva, hogy akkor eltűnnek azok a dögök, akkor biza sokat le kell ölnünk belőlük, annyira, hogy ne akarjanak többet kóstolgatni minket. Te íjász vagy, és értesz a csapdákhoz, ez jó, én meg ott leszek tömegnek, és a végén felezünk. Tudod remek terveim vannak már erre, már csak egy dolgot kéne tenned: részletezni, hogy egészen pontosan milyen csapdát tudsz csinálni? Csak hogy tudjam, milyen irányba tereljem a tervet. Felteszem nem a jó öreg ásunk egy gödröt, és telerakjuk kihegyezett karóval módszert szeretnéd választani, ennél van valami fifikásabb vadásztrükköd. Ezt még áruld el nekem, és akkor be is fejezem a terv kiötlését, és az elkövetkezendő esték valamelyikén már mehetünk is portyázni. *azzal újra kortyol a sörből, hiszen erre inni kell, végre valami, amivel jó kis pénzt kereshet. Ez a kölyök megcsinálja a napját, és a szerencséjét is, ha így megy tovább. Persze ez picit olyan, mintha kihasználná a kölyköt, de a terv az ő terve lesz, Wandar csak az eszközöket adja hozzá, így ne rossz a lelkiismerete.*
- Nos, hát az egész farkasra csak nincs már szükség... mondjuk feje minden farkasnak csak egy van. Namármost ha aztat levágjuk, és elvisszük a barakkba a pökhendi páncélosoknak, akkor tudni fogják, hogy nem vihettünk több fejet, mint amennyit megöltünk. Kevesebbet igen, de az nem az ő bajuk. Tehát a fejeket szépen lenyisszantjuk, és elvisszük nekik, ők meg adják a pénzt. És elmegyünk többször is akár ilyen vadászatra, akkor még több pénzt adnak. Neked pedig nem kell padlót súrolnod. Érted, ugye? Gyors, és egyszerű megoldás. Ráadásul ez farkasonként ötven aranyat jelent, gondolj csak bele. Ha mondjuk tesszük, hogy egy falka minimum nyolc farkasból áll (ennél kisebb létszámban ne számíts rájuk) akkor az már kétszáz arany mindkettőnknek, ha mindet elkapjuk. Abból meg jó pár napig ihatunk, nemde? *azzal hogy megmutassa, milyen komolyan gondolja, iszik is pár kortyot a korsóból. Aztán pedig a bölcsességére hasonlóan bölcs válasz érkezik, még szerencse, hogy minden családban van mindig legalább egy bölcs személy, akinek mindig (és MINDIG) igaza van. Az már problémás, ha kettő ilyen személy van, főleg ha azok elkezdenek vitatkozni, na de ez egészen csúnya mellékvágánya a bölcsességnek. Bár abban is van valami, amit Wandar mond, nem árt, ha rossz is történik az emberrel, hogy értékelni tudja a jót.*
- Ha a farkasok leharapják az egyik kezünket, sokkal jobban fogjuk értékelni a másikat, értem, mire gondolsz *jegyzi meg bölcsen, habár már eléggé a farkasok kötik le a gondolatait.*
5218. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2014-07-05 10:32:15
Üzenet elküldve: 2014-07-05 10:32:15
ÚJ
![>Letrion Wandar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/144_ember-elf-felelf_ferfi.jpg)
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 153
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 153
Játékstílus: Vakmerő
//Drawar Agen//
-Épp elég bűn az neki, hogy itt vagyok. Nem is kell több. És valóban, a Kunyhó-Lakó-Apja jobban kifejezné a helyzetet.
*Majd végighallgatja a különböző fajok bizonyos szokásainak leírását, miközben a sörét iszogatja. Bár a sötételfek és az orkok viselkedésével még nem került szembe testközelből, azért hallott már hasonló jelentéseket, és az anyja még kiskorában elültetett benne egyfajta egészséges óvatosságot velük szemben. A vadászattal kapcsolatos felvetés viszont felkelti a figyelmét: *
-Hogyne tudnék? Nem egyszehr még magamat is csapdába csaltam. Mint egy gyanútlan őzsuta gyalogoltam bele egyenesen a saját ostobaságomba. A tulajdon házam jó példa erre.
*Valóban, amikor az apjával (és pár fizetett vadásszal) régen elmentek vadászni, szeretett segédkezni csapdák felállításában. Nem is gondolta volna, hogy még szép emlékeket is fog ma felidézni az apjáról, ami szöges ellentéte a megszokottnak. Viszont az előbb feltett lehetőség azt a minimális üzletérzéket is felébreszti, amit beléneveltek:*
-Csak a fahrkasok bizonyított elejtéséért fizetnek, vagy le kell adni az elejtett állatokat is?
*Valójában az ok, ami miatt eddig nem vette rá magát vadászatra, egyrészről az volt, hogy tulajdonképpen ő még mindig egy nyafogó arisztokrata, illetve mert az apjával mindig egy kis csapattal ment, és nem mert így egyedül menni. Vadászokkal meg nem is nagyon találkozott össze mostanában. Gondolkozik egy kicsit a bánya-falu-törp háromszögön, majd végül arra jutott:*
-Szerintem… nyilván nem több kerheskedelmi út keheszteződésén van, mert akkor az már legalábbis váhros lenne. Szóval, ha nincs mellette egy folyó, vagy egyébként nincs semmi más előnye a falud helyének, mint a bánya, mindenképpen a bánya miatt alapult. Azután… azt, hogy teszem azt embehek építették, és miután a töhrpék beköltöztek, az emberek elfogytak, azt nehezen hiszem. Bár lehet, hogy a falut hrégebben kifosztották, és a töhrpék már úgy, üresen találtak rá… Igen, van rrá esély, de valószínűbb, hogy eleve töhrpék alapították. Más megoldást nem tudok.
*Akárhogy is, a föld okfejtésével nem lehet vitatkozni. A föld az föld, melléesni pedig csak kivételesen indokolt esetekben lehet. De a nagyapai bölcsesség éppenséggel megfog benne egy gondolatot.*
-Hasznos bölcsesség. Arra emlékeztet, amit anyám tanított nekem. Azt kérdezte előszöhr, milyen életet akarok élni felnőttkoromban. Gyanútlanul azt válaszoltam, hogy, jót. Na de mihez képest jót? Mit jelent neked a jó? És az miéhrt jó? Majd elmagyaházta: nem lehet úgy megtehremteni valamit, hogy nincs meg annak az ellentéte. „A jóból is megáhrt a sok”; „minden hrosszban van valami jó”; Ezek a mondások mind arra irányulnak, hogy nincs olyan, hogy csak hrossz, vagy jó. Ugyanis rossz nélkül nincs jó, és ugyanez fohrdítva. ha nem lenne rossz, nem tudnánk megállapítani, mi a jó. Ebből kifolyólag, a hrossz is jó, és a jó is hossz. Tehát az az egy, aki a legrosszabban él, kiderül, hogy talán neki a legjobb, mert ismeri a legrosszabbat, neki minden más jó. Akik pedig a gazdagsághra és jóléthre akarnak törni, azok el is buknak szinte mindig, mert nem tehremtik meg mellé az ellentétjét. Ez azt ehredményezi, hogy az, hogy kinek a leghrosszabb, viszonylagos. Érted mit akart mondani? Ha hrossz történik az jó, ha jó az pedig rossz. Ezt csak nemrégiben éhrtettem meg.
*Ekkor tűnik fel neki, mennyit beszélt,(igen, ez Wandar-mértékben nagy mennyiség) feltehetőleg a sör hatása. Ivott is belőle egyet, aztán hozzáteszi:*
-Anyám a világot könyvekből ismerte, de még ez a sok papíhr sem védte meg saját magától. Minden esetre, ha engem panaszkodni hallasz, valójában csak örülök, milyen sok rosszal áldott meg az ég, még ha viszonylag mind csekélység, akkor is.
-Épp elég bűn az neki, hogy itt vagyok. Nem is kell több. És valóban, a Kunyhó-Lakó-Apja jobban kifejezné a helyzetet.
*Majd végighallgatja a különböző fajok bizonyos szokásainak leírását, miközben a sörét iszogatja. Bár a sötételfek és az orkok viselkedésével még nem került szembe testközelből, azért hallott már hasonló jelentéseket, és az anyja még kiskorában elültetett benne egyfajta egészséges óvatosságot velük szemben. A vadászattal kapcsolatos felvetés viszont felkelti a figyelmét: *
-Hogyne tudnék? Nem egyszehr még magamat is csapdába csaltam. Mint egy gyanútlan őzsuta gyalogoltam bele egyenesen a saját ostobaságomba. A tulajdon házam jó példa erre.
*Valóban, amikor az apjával (és pár fizetett vadásszal) régen elmentek vadászni, szeretett segédkezni csapdák felállításában. Nem is gondolta volna, hogy még szép emlékeket is fog ma felidézni az apjáról, ami szöges ellentéte a megszokottnak. Viszont az előbb feltett lehetőség azt a minimális üzletérzéket is felébreszti, amit beléneveltek:*
-Csak a fahrkasok bizonyított elejtéséért fizetnek, vagy le kell adni az elejtett állatokat is?
*Valójában az ok, ami miatt eddig nem vette rá magát vadászatra, egyrészről az volt, hogy tulajdonképpen ő még mindig egy nyafogó arisztokrata, illetve mert az apjával mindig egy kis csapattal ment, és nem mert így egyedül menni. Vadászokkal meg nem is nagyon találkozott össze mostanában. Gondolkozik egy kicsit a bánya-falu-törp háromszögön, majd végül arra jutott:*
-Szerintem… nyilván nem több kerheskedelmi út keheszteződésén van, mert akkor az már legalábbis váhros lenne. Szóval, ha nincs mellette egy folyó, vagy egyébként nincs semmi más előnye a falud helyének, mint a bánya, mindenképpen a bánya miatt alapult. Azután… azt, hogy teszem azt embehek építették, és miután a töhrpék beköltöztek, az emberek elfogytak, azt nehezen hiszem. Bár lehet, hogy a falut hrégebben kifosztották, és a töhrpék már úgy, üresen találtak rá… Igen, van rrá esély, de valószínűbb, hogy eleve töhrpék alapították. Más megoldást nem tudok.
*Akárhogy is, a föld okfejtésével nem lehet vitatkozni. A föld az föld, melléesni pedig csak kivételesen indokolt esetekben lehet. De a nagyapai bölcsesség éppenséggel megfog benne egy gondolatot.*
-Hasznos bölcsesség. Arra emlékeztet, amit anyám tanított nekem. Azt kérdezte előszöhr, milyen életet akarok élni felnőttkoromban. Gyanútlanul azt válaszoltam, hogy, jót. Na de mihez képest jót? Mit jelent neked a jó? És az miéhrt jó? Majd elmagyaházta: nem lehet úgy megtehremteni valamit, hogy nincs meg annak az ellentéte. „A jóból is megáhrt a sok”; „minden hrosszban van valami jó”; Ezek a mondások mind arra irányulnak, hogy nincs olyan, hogy csak hrossz, vagy jó. Ugyanis rossz nélkül nincs jó, és ugyanez fohrdítva. ha nem lenne rossz, nem tudnánk megállapítani, mi a jó. Ebből kifolyólag, a hrossz is jó, és a jó is hossz. Tehát az az egy, aki a legrosszabban él, kiderül, hogy talán neki a legjobb, mert ismeri a legrosszabbat, neki minden más jó. Akik pedig a gazdagsághra és jóléthre akarnak törni, azok el is buknak szinte mindig, mert nem tehremtik meg mellé az ellentétjét. Ez azt ehredményezi, hogy az, hogy kinek a leghrosszabb, viszonylagos. Érted mit akart mondani? Ha hrossz történik az jó, ha jó az pedig rossz. Ezt csak nemrégiben éhrtettem meg.
*Ekkor tűnik fel neki, mennyit beszélt,(igen, ez Wandar-mértékben nagy mennyiség) feltehetőleg a sör hatása. Ivott is belőle egyet, aztán hozzáteszi:*
-Anyám a világot könyvekből ismerte, de még ez a sok papíhr sem védte meg saját magától. Minden esetre, ha engem panaszkodni hallasz, valójában csak örülök, milyen sok rosszal áldott meg az ég, még ha viszonylag mind csekélység, akkor is.
5217. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2014-07-05 00:25:43
Üzenet elküldve: 2014-07-05 00:25:43
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 123
OOC üzenetek: 21
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 123
OOC üzenetek: 21
Játékstílus: Megfontolt
//Őrült és a Szépség//
*Orrden hangulatváltozása meglepi a lányt, azonban előle hiába próbálja rejtegetni, Meril azonnal észreveszi, ha egy beszélgetés elveszti a megfelelő szikrát.Nem említi, de érzi, hogy a férfi azt hiszi, neki akart imponálni reakciójával. Keserűen felnevet, de valamilyen szinten talán ő is részese annak, hogy Orrden azt hiszi, körülötte forognak szavai, hogy bármit megtenne, csakhogy lenyűgözze őt. Meril azonban komolyan gondolta szavait, mégha játékosan is fogalmazta meg gondolatait.*
- Minden mesében van valami valóságos... tudhatnád, ha valóban annyira tapasztalt lennél, amilyennek mutatod magad.
*Finom gúnnyal az arcán húzódik vissza a helyére, a férfi színjátéka ugyanis annyira egyértelmű, hogy az már-már fájdalmas. Meril messziről felismeri, hogy valódi vonzalommal fordulnak-e felé, így Orrden kísérlete már azelőtt kudarcba fullad, hogy igazán belefolyna. Sehogy sem tetszik neki az idegen lekezelő mindenttudása, pláne, hogy tanúja volt már efféle kísérleteknek. Végre azonban megosztja vele, amire az elejétől fogva kíváncsi, hogy pontosan mit is keres Orrden a társaságában.*
- Érdekes.
*Finom mosoly költözik arcára, mely mégis valahogy mozdulatlanságot mutat, a férfire hagyja, miképpen értelmezi kifejezését, noha tapasztalatai alapján ebben nem igazán jó.
Orrden végszavaira elégedetten bólint egyet, örül, hogy szán némi időt számára, míg átgondolhatja a helyzetet. Int a pultosnak egy újabb pohár Almaborért, - el kell most, hogy feldobja a hangulatát - majd odatolja érte a 10 aranyat.
Rengeteg téren kipróbálta már magát, és ebbe a kurtizánkodás is beletartozik, noha egészen más körökből, és akkoriban inkább kényszerből tette. Most azonban szabadon választhat, a megélhetését könnyedén megkeresi magának, így inkább az izgalom az, ami vonzóvá teheti az állást. Halkan sóhajtva kortyol bele italába, halványan körvonalazódik benne a döntés, mely végül sziklaszilárddá válik. ~ Egy próbát megér... meglátjuk, élvezni fogom-e. ~ Meril magában leszögezi, hogy amint kellemetlennek, vagy unalmasnak találja a helyzetet, még mindig elhagyhatja a bordélyt, ugyanakkor nem valószínű, hogy erre sor kerülne. A megbeszélt negyedóra elteltével finom mosollyal az arcán fordul a férfi felé.*
- Benne vagyok az ajánlatodban. Remélem, egyikünk sem fog csalódást okozni a másiknak.
*Biccent Orrdennek, ha kell, megrázza a kezét, vagy koccint vele, hogy megalapozzák a megegyezést.* Mára azonban maradt még némi elintéznivalóm, ha megbocsátasz. A legjobb volna, ha holnap, vagy a közeljövőben, amikor neked megfelel, összefutnánk egy előre megbeszélt helyen.
*Természetesen nem felejtette el, hogy megígérte Eidannak a találkát, márpedig Meril tartja magát a szavaihoz.*
*Orrden hangulatváltozása meglepi a lányt, azonban előle hiába próbálja rejtegetni, Meril azonnal észreveszi, ha egy beszélgetés elveszti a megfelelő szikrát.Nem említi, de érzi, hogy a férfi azt hiszi, neki akart imponálni reakciójával. Keserűen felnevet, de valamilyen szinten talán ő is részese annak, hogy Orrden azt hiszi, körülötte forognak szavai, hogy bármit megtenne, csakhogy lenyűgözze őt. Meril azonban komolyan gondolta szavait, mégha játékosan is fogalmazta meg gondolatait.*
- Minden mesében van valami valóságos... tudhatnád, ha valóban annyira tapasztalt lennél, amilyennek mutatod magad.
*Finom gúnnyal az arcán húzódik vissza a helyére, a férfi színjátéka ugyanis annyira egyértelmű, hogy az már-már fájdalmas. Meril messziről felismeri, hogy valódi vonzalommal fordulnak-e felé, így Orrden kísérlete már azelőtt kudarcba fullad, hogy igazán belefolyna. Sehogy sem tetszik neki az idegen lekezelő mindenttudása, pláne, hogy tanúja volt már efféle kísérleteknek. Végre azonban megosztja vele, amire az elejétől fogva kíváncsi, hogy pontosan mit is keres Orrden a társaságában.*
- Érdekes.
*Finom mosoly költözik arcára, mely mégis valahogy mozdulatlanságot mutat, a férfire hagyja, miképpen értelmezi kifejezését, noha tapasztalatai alapján ebben nem igazán jó.
Orrden végszavaira elégedetten bólint egyet, örül, hogy szán némi időt számára, míg átgondolhatja a helyzetet. Int a pultosnak egy újabb pohár Almaborért, - el kell most, hogy feldobja a hangulatát - majd odatolja érte a 10 aranyat.
Rengeteg téren kipróbálta már magát, és ebbe a kurtizánkodás is beletartozik, noha egészen más körökből, és akkoriban inkább kényszerből tette. Most azonban szabadon választhat, a megélhetését könnyedén megkeresi magának, így inkább az izgalom az, ami vonzóvá teheti az állást. Halkan sóhajtva kortyol bele italába, halványan körvonalazódik benne a döntés, mely végül sziklaszilárddá válik. ~ Egy próbát megér... meglátjuk, élvezni fogom-e. ~ Meril magában leszögezi, hogy amint kellemetlennek, vagy unalmasnak találja a helyzetet, még mindig elhagyhatja a bordélyt, ugyanakkor nem valószínű, hogy erre sor kerülne. A megbeszélt negyedóra elteltével finom mosollyal az arcán fordul a férfi felé.*
- Benne vagyok az ajánlatodban. Remélem, egyikünk sem fog csalódást okozni a másiknak.
*Biccent Orrdennek, ha kell, megrázza a kezét, vagy koccint vele, hogy megalapozzák a megegyezést.* Mára azonban maradt még némi elintéznivalóm, ha megbocsátasz. A legjobb volna, ha holnap, vagy a közeljövőben, amikor neked megfelel, összefutnánk egy előre megbeszélt helyen.
*Természetesen nem felejtette el, hogy megígérte Eidannak a találkát, márpedig Meril tartja magát a szavaihoz.*
5216. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2014-07-04 15:08:23
Üzenet elküldve: 2014-07-04 15:08:23
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 46
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 46
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Szelíd
//Letrion Wandar//
*Alakul ez, mint a púpos gnóm a prés alatt, de még mindig nem az igazi.*
- Na de ha a te neved Kunyhólakó, akkor apádé Kunyhólakó Apja kéne legyen, nemde? Elvégre különösen akkor, ha neked van ilyen neved, senki nem tudja, ki az a Wandar. Szóval a Wandar Apja név csak annyit ad, hogy van neki gyereke de az alvilági figurák nagyjának van egy csomó, csak épp a legtöbbről úgy se tudnak, a másik fele meg nem érdekli őket. És az ilyeneknek nem az a legnagyobb bűne, hogy... hát hogy gyereket... csinálnak, éppen ezért nem arról nevezik el őket. Emiatt csak egyszerűen szánalmasak. Nincs nekem azzal semmi gondom, ha valaki élete során több nőre is szemet vet, na de pusztán kedvtelésből tucatjával ágyba vinni őket! Szánalmas és undorító az ilyen. Mondjuk azok a törpék, akik valamire is tartják a régiek hagyományait, egész életüket egy nő mellett élik le. Tudod, mi vagyunk a sziklák. A régi időkben ez a legtöbb törpe számára szent volt... manapság kezd némelyik törpe-csapat a zöldbőrű orkok, vagy az ócska és megbízhatatlan sötételfek szintjére süllyedni. Nem is tudom, melyik a rosszabb. Az orkokkal végül is semmi baj, csak nem túl eszesek, ezért is fordul elő, hogy össze-vissza... csinálják. Na de a sötételfek... Ki hallott olyan ostobaságról, hogy egy nő dirigál egy férfinek? Felfoghatatlan, elfogadhatatlan, egy házban a férfi az úr, és nincs mellébeszélés. És ezzel nem csak a törpék vannak így, az emberek, az elfek, a gnómok, az orkok, mindenhol így van, de a sötételfeknek ez se volt jó. Tébolyodott banda, de nem is lehet csodálkozni, odalent élnek a sötétben, és a bódító gombákat zabálják le a falról. Bajom épp nincs velük, csak bizonyos szempontból egy ork is sokkal normálisabb és okosabb náluk. Na hogyan is jutottunk ide? *vakarja meg a fejét, hiszen ha leütnék se tudná, mégis milyen gondolatmenet során jutott el a sötételfek (teljesen jogos) szidalmazásáig. Mindenesetre inkább úgy dönt, nem is fontos, helyette iszik még a sörből. Kár, hogy egy korsó sem tart a végtelenségig.*
- Hogy volt dolgod mosogatólével? Ejnye, barátom, hát miről beszéltem az imént? Az ilyen munka asszonynak való. Valamilyen férfiasabb állás után kéne nézned. Azt mondod, tudsz vadászni. Na mondok én mást neked: ezzel sokra veheted. Sőt, vihetjük! Elmondom én mi a helyzet. Mostanság sokat hallani az erdőben lévő rengeteg farkasról, meg hogy az őrség milyen jól fizet azoknak, akik ezeket elejtik. Fejpénzt adnak értük, ha úgy tetszik. Na, te még az íjjal is tudsz bánni valamelyest, még talán a csapdaállításhoz is értesz... Értesz? Na mert ebből biza szerezhetnénk kis pénzt az erszénybe, nem gondolod? Persze nem épp veszélytelen munka, mi több, lehet utána pár napig nem állunk talpra, de talán lesz annyi pénzünk, hogy ne is kelljen, mi a véleményed? *Drawar hallott már a farkasokról, éppenséggel nem azon dögök közé tartoznak, amelyek egyedül szeretnek kóborolni az erdőben, éppen ezért, ha mennek vadászni, egy falkával kell számoljanak. Na de ha elég csapdát helyeznek el, akkor nem lehet túlzottan nagy baj. Persze a törpének már terve is van, de az eléggé nagyszabású, és közel sem biztos, hogy működőképes. De attól még terv, és pénzt is hozhat, ha úgy adódik.*
- Van nekem rengeteg bányász ismerősöm, hát törpe volnék, nemde? *neveti el magát* Az én falum egy bányászfalu volt. Mondjuk mindig érdekelt, hogy azért lett bányászfalu mert törpék lakták, vagy azért lakták törpék, mert bányászfalu volt. Úgy értem... mi volt előbb, a törpe, vagy a bánya? *valójában a sör hatása lehet, hogy ilyen mély gondolatok fejtegetésébe megy bele, alapból ilyesmit nem csinálna* Tehát adott egy bánya, és egy falu. Persze a törpék mind beköltöznek a faluba, és idővel csak ők maradnak. Meg a bánya. Második lehetőség ugyanerre a helyzetre, ha csak egy bánya van. A törpék odamennek, ott laknak, a táborokból lassan viskók lesznek, a bányászott pénzből házak, aztán egy falu. Ez az első lehetőség, két formában. a Második, van egy törpék által lakott falu, ők pedig tudják a hagyományt: bányászat. Tehát nyitnak itt a bányát, ha kell, ha nem. És véletlenül csekély néhány éves munkával valóban ráakadnak egy bányára. Na vajon melyik? Mit gondolsz? Mellesleg azok a kövek... ha minden igaz, léteznek kövek, amelyek úgy nőnek, mint a növények, csak sokkal lassabban, na de... ez minket sose érdekelt. Amit találunk, azt kibányásszuk azonnal mi értelme évszázadokig várni olyasmire, ami nem is biztos, hogy lesz. Vagy észre se vesszük. Volt ideje nőni, most már ideje hogy aranyra váltsuk, azt pedig sörre! *neveti el magát. A törpe éljen a mának, és igyon. Ez a két szabály van. Majd újra elkapja a nevetés, mikor a férfi arról beszél, mennyire vigyázott rá mindig a föld.*
- A föld mindig elkap, csak néha előbb, néha később. Ha elfelejt, és későn kap el, akkor biza lehet hogy már nem tudod felróni ezt neki. Na de mellé esni sose fogsz, föld mindig lesz, csak legfeljebb jó mélyen! *azzal újból kortyol a korsóból, ez is kezd vészesen kiürülni. Wandar ugyan először nem fogadja el a nyilvánvaló tényt, miszerint van, aki irigyli, de végül belenyugszik.*
- Na figyelj, barátom, megosztom én veled nagyapám kedvenc bölcsességét. Mindig azt mondta, ha nekem rossz, tudjam, hogy másnak mindig rosszabb. Kiskoromban sosem tudtam bekerülni azok közé a fiatalok közé, akiket levittek a bányába, hogy megnézzék a helyet, netán elkezdjék tanulni a mesterséget, mert nem értettem annyira a dologhoz. Ekkor mondta ezt nagyapám, mikor csalódottan ültem otthon, és senki más nem volt rajtunk kívül (hisz apám is lent bányászott, anyám meg az ebéddel bajlódott, vagy esetleg éppen azt vitte apámnak). Szóval ketten voltunk, és ő mindig ezt mondta: lehet azt hiszed, neked most rossz, de másnak rosszabb. Én persze sose hagytam magam. Hiszen a bányászokat vigasztalta, hogy nekem rosszabb, mert otthon kell üljek, és nem csinálhatok semmit, de engem mi vigasztaljon? Az egész faluban nem volt senki, aki nálam rosszabbul járt volna. Persze a nagypapa se hagyta magát! Figyelj, kölyök, mondta, lehet, hogy tőled nem is olyan távol van egy veled egykorú kölyök, aki egész álló nap árkot kell ásson, teljes vízadagja napi egy apró pohárka (sör semmi), és azokat a bogarakat eszi, amelyeket megfog magának! Na ehhez mit szólsz? *itt enyhe hatásszünetet tart, majd folytatja* Viszont ezzel támadási felületet adott nekem, rá is kérdeztem egyik nap: na és nagyapa, őt mi vigasztalja? Ki van még nála is rosszabb körülmények között? Viszont ez nem volt akkora támadás, mint hittem, könnyen hárította: Még kérded? Akinek még ennyi víz se jut, és aki lassabb a bogaraknál. Ezen aztán jóízűt is kacagott, de mivel tudta, hogy ennyivel nem lenne vége, és már ráéreztem a dologra, be is fejezte a példát: mindig van valaki, akinek a legrosszabb, ő valóban csak azért él, hogy mi jobban érezzük magunkat. Ne hagyjuk kárba veszni az áldozatát, és érezzük jól magunkat! *nagyot sóhajt a példabeszéd és a történet végén. Szegény papa is alulról nézi már a bányát jó néhány évtizede...*
- Na érted már? Mindig van, akinek nálad rosszabb, barátom, szóval nem éri meg keseregni!
*Alakul ez, mint a púpos gnóm a prés alatt, de még mindig nem az igazi.*
- Na de ha a te neved Kunyhólakó, akkor apádé Kunyhólakó Apja kéne legyen, nemde? Elvégre különösen akkor, ha neked van ilyen neved, senki nem tudja, ki az a Wandar. Szóval a Wandar Apja név csak annyit ad, hogy van neki gyereke de az alvilági figurák nagyjának van egy csomó, csak épp a legtöbbről úgy se tudnak, a másik fele meg nem érdekli őket. És az ilyeneknek nem az a legnagyobb bűne, hogy... hát hogy gyereket... csinálnak, éppen ezért nem arról nevezik el őket. Emiatt csak egyszerűen szánalmasak. Nincs nekem azzal semmi gondom, ha valaki élete során több nőre is szemet vet, na de pusztán kedvtelésből tucatjával ágyba vinni őket! Szánalmas és undorító az ilyen. Mondjuk azok a törpék, akik valamire is tartják a régiek hagyományait, egész életüket egy nő mellett élik le. Tudod, mi vagyunk a sziklák. A régi időkben ez a legtöbb törpe számára szent volt... manapság kezd némelyik törpe-csapat a zöldbőrű orkok, vagy az ócska és megbízhatatlan sötételfek szintjére süllyedni. Nem is tudom, melyik a rosszabb. Az orkokkal végül is semmi baj, csak nem túl eszesek, ezért is fordul elő, hogy össze-vissza... csinálják. Na de a sötételfek... Ki hallott olyan ostobaságról, hogy egy nő dirigál egy férfinek? Felfoghatatlan, elfogadhatatlan, egy házban a férfi az úr, és nincs mellébeszélés. És ezzel nem csak a törpék vannak így, az emberek, az elfek, a gnómok, az orkok, mindenhol így van, de a sötételfeknek ez se volt jó. Tébolyodott banda, de nem is lehet csodálkozni, odalent élnek a sötétben, és a bódító gombákat zabálják le a falról. Bajom épp nincs velük, csak bizonyos szempontból egy ork is sokkal normálisabb és okosabb náluk. Na hogyan is jutottunk ide? *vakarja meg a fejét, hiszen ha leütnék se tudná, mégis milyen gondolatmenet során jutott el a sötételfek (teljesen jogos) szidalmazásáig. Mindenesetre inkább úgy dönt, nem is fontos, helyette iszik még a sörből. Kár, hogy egy korsó sem tart a végtelenségig.*
- Hogy volt dolgod mosogatólével? Ejnye, barátom, hát miről beszéltem az imént? Az ilyen munka asszonynak való. Valamilyen férfiasabb állás után kéne nézned. Azt mondod, tudsz vadászni. Na mondok én mást neked: ezzel sokra veheted. Sőt, vihetjük! Elmondom én mi a helyzet. Mostanság sokat hallani az erdőben lévő rengeteg farkasról, meg hogy az őrség milyen jól fizet azoknak, akik ezeket elejtik. Fejpénzt adnak értük, ha úgy tetszik. Na, te még az íjjal is tudsz bánni valamelyest, még talán a csapdaállításhoz is értesz... Értesz? Na mert ebből biza szerezhetnénk kis pénzt az erszénybe, nem gondolod? Persze nem épp veszélytelen munka, mi több, lehet utána pár napig nem állunk talpra, de talán lesz annyi pénzünk, hogy ne is kelljen, mi a véleményed? *Drawar hallott már a farkasokról, éppenséggel nem azon dögök közé tartoznak, amelyek egyedül szeretnek kóborolni az erdőben, éppen ezért, ha mennek vadászni, egy falkával kell számoljanak. Na de ha elég csapdát helyeznek el, akkor nem lehet túlzottan nagy baj. Persze a törpének már terve is van, de az eléggé nagyszabású, és közel sem biztos, hogy működőképes. De attól még terv, és pénzt is hozhat, ha úgy adódik.*
- Van nekem rengeteg bányász ismerősöm, hát törpe volnék, nemde? *neveti el magát* Az én falum egy bányászfalu volt. Mondjuk mindig érdekelt, hogy azért lett bányászfalu mert törpék lakták, vagy azért lakták törpék, mert bányászfalu volt. Úgy értem... mi volt előbb, a törpe, vagy a bánya? *valójában a sör hatása lehet, hogy ilyen mély gondolatok fejtegetésébe megy bele, alapból ilyesmit nem csinálna* Tehát adott egy bánya, és egy falu. Persze a törpék mind beköltöznek a faluba, és idővel csak ők maradnak. Meg a bánya. Második lehetőség ugyanerre a helyzetre, ha csak egy bánya van. A törpék odamennek, ott laknak, a táborokból lassan viskók lesznek, a bányászott pénzből házak, aztán egy falu. Ez az első lehetőség, két formában. a Második, van egy törpék által lakott falu, ők pedig tudják a hagyományt: bányászat. Tehát nyitnak itt a bányát, ha kell, ha nem. És véletlenül csekély néhány éves munkával valóban ráakadnak egy bányára. Na vajon melyik? Mit gondolsz? Mellesleg azok a kövek... ha minden igaz, léteznek kövek, amelyek úgy nőnek, mint a növények, csak sokkal lassabban, na de... ez minket sose érdekelt. Amit találunk, azt kibányásszuk azonnal mi értelme évszázadokig várni olyasmire, ami nem is biztos, hogy lesz. Vagy észre se vesszük. Volt ideje nőni, most már ideje hogy aranyra váltsuk, azt pedig sörre! *neveti el magát. A törpe éljen a mának, és igyon. Ez a két szabály van. Majd újra elkapja a nevetés, mikor a férfi arról beszél, mennyire vigyázott rá mindig a föld.*
- A föld mindig elkap, csak néha előbb, néha később. Ha elfelejt, és későn kap el, akkor biza lehet hogy már nem tudod felróni ezt neki. Na de mellé esni sose fogsz, föld mindig lesz, csak legfeljebb jó mélyen! *azzal újból kortyol a korsóból, ez is kezd vészesen kiürülni. Wandar ugyan először nem fogadja el a nyilvánvaló tényt, miszerint van, aki irigyli, de végül belenyugszik.*
- Na figyelj, barátom, megosztom én veled nagyapám kedvenc bölcsességét. Mindig azt mondta, ha nekem rossz, tudjam, hogy másnak mindig rosszabb. Kiskoromban sosem tudtam bekerülni azok közé a fiatalok közé, akiket levittek a bányába, hogy megnézzék a helyet, netán elkezdjék tanulni a mesterséget, mert nem értettem annyira a dologhoz. Ekkor mondta ezt nagyapám, mikor csalódottan ültem otthon, és senki más nem volt rajtunk kívül (hisz apám is lent bányászott, anyám meg az ebéddel bajlódott, vagy esetleg éppen azt vitte apámnak). Szóval ketten voltunk, és ő mindig ezt mondta: lehet azt hiszed, neked most rossz, de másnak rosszabb. Én persze sose hagytam magam. Hiszen a bányászokat vigasztalta, hogy nekem rosszabb, mert otthon kell üljek, és nem csinálhatok semmit, de engem mi vigasztaljon? Az egész faluban nem volt senki, aki nálam rosszabbul járt volna. Persze a nagypapa se hagyta magát! Figyelj, kölyök, mondta, lehet, hogy tőled nem is olyan távol van egy veled egykorú kölyök, aki egész álló nap árkot kell ásson, teljes vízadagja napi egy apró pohárka (sör semmi), és azokat a bogarakat eszi, amelyeket megfog magának! Na ehhez mit szólsz? *itt enyhe hatásszünetet tart, majd folytatja* Viszont ezzel támadási felületet adott nekem, rá is kérdeztem egyik nap: na és nagyapa, őt mi vigasztalja? Ki van még nála is rosszabb körülmények között? Viszont ez nem volt akkora támadás, mint hittem, könnyen hárította: Még kérded? Akinek még ennyi víz se jut, és aki lassabb a bogaraknál. Ezen aztán jóízűt is kacagott, de mivel tudta, hogy ennyivel nem lenne vége, és már ráéreztem a dologra, be is fejezte a példát: mindig van valaki, akinek a legrosszabb, ő valóban csak azért él, hogy mi jobban érezzük magunkat. Ne hagyjuk kárba veszni az áldozatát, és érezzük jól magunkat! *nagyot sóhajt a példabeszéd és a történet végén. Szegény papa is alulról nézi már a bányát jó néhány évtizede...*
- Na érted már? Mindig van, akinek nálad rosszabb, barátom, szóval nem éri meg keseregni!
5215. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2014-07-04 09:49:48
Üzenet elküldve: 2014-07-04 09:49:48
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 153
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 153
Játékstílus: Vakmerő
//Drawar Agen//
*Miután koccintanak, kiüríti a maradékot a korsóból, majd újat rendel (11 arany oda, Sör ide)*
-Becstelen munka… Akkor apámnak a becstelen neve Wandahr-Apja lenne. Ez nem kétség, én magam rhagasztanám rá. *Iszik a söréből, majd hozzáteszi:* Az enyém meg mondjuk Kunyhó-Lakó. A legnagyobb bűn, hogy fizettem is érrte.
*Belegondol, ahogy apja valószínű most jobb helyzetben van, de talán ő is épp egy kocsmában iszogatja el bánatát. Az utóbbi Wandar véleménye szerint pazarlása lenne a sörnek.*
-Mosogatólé. Volt dolgom vele, nem is kevés. Mily fényes nap volt is az!
*Jelenti átszellemülten, majd figyelmesen végighallgatja a bányászat és földművelés közti különbségeket. Értékes summázása lenne ez a kettő lényegének, de van esély rá, hogy az erre való emlékezet az egyik korsóba fog itt fulladni.*
-Ha van egy bányász ismerősöd, mond meg neki, hogy prhóbálja ki a te földművelési módszerhedet a bányákban. Hátha beválik. Bár sovány az esély, de ha sikerrel jár, ahanyrhögök és gyémántok fognak kinőni a földből. Olvastam is valahol, hogy vannak ilyen kövek, vagy krhistályok, amik nőnek. Tán fény, vagy víz hatásáha, nem is tudom. És vagy száz év kell neki mire nő egy ápolatlan körhömhegynyit. De a könyv forrrása is bizonytalan, anyám azt mondta nem kell mindent elhinni, amit egy bolond leírht abba a könyvbe.
*veti föl az ötletet, majd iszik egyet a sörből.*
-Ó, a föld énhám is mindig vigyázott. Mindig ott volt, ha elestem. Bele se gondolok, mi lesz, ha egyszehr nem lesz ott… vagy ha melléesek.
*Viszont mégis belegondol: ha a földnek esik mellé, tulajdonképpen a levegőre esik rá. Lényegében véve repül, nem?*
-Ugyan, ki irhigyelne egy bolondot, aki az arranyát valami hasznos helyett sörre költi?
*hirtelen harsány nevetés csapta meg a fülét, követi a tekintetével a hang forrását. Néhány ember láthatóan erősen az alkohol hatása alatt, önfeledten boldogan nevetnek valamin, ami valószínű nem is volt vicces. Tovább nézett körbe, és meglát egy magányos alakot, aki épp egy tál ételhez fog hozzá, amihez egyébként semmi italt nem rendelt. Wandar szerint látszólag katona lehet, vagy valami kalandor, mert olyan arckifejezéssel fogott hozzá, amivel általában egy csatába, vagy legalábbis füstölgő sárkánybarlangokba szokás indulni. A pillanat alatt, ahogy figyeli, azt veszi észre, hogy hiányolja az első kanál előtt a csataüvöltést. Lerendez gyorsan egy fejszámolást (nevetés + csataüvöltés x 2, majd ezt beleépítve az eredetileg Drawar által felhozott elméletbe) és kiböki az eredményt:*
-Igazad lehet. Néhányan lehet, hogy irigyelnének engem.
*Miután koccintanak, kiüríti a maradékot a korsóból, majd újat rendel (11 arany oda, Sör ide
)*-Becstelen munka… Akkor apámnak a becstelen neve Wandahr-Apja lenne. Ez nem kétség, én magam rhagasztanám rá. *Iszik a söréből, majd hozzáteszi:* Az enyém meg mondjuk Kunyhó-Lakó. A legnagyobb bűn, hogy fizettem is érrte.
*Belegondol, ahogy apja valószínű most jobb helyzetben van, de talán ő is épp egy kocsmában iszogatja el bánatát. Az utóbbi Wandar véleménye szerint pazarlása lenne a sörnek.*
-Mosogatólé. Volt dolgom vele, nem is kevés. Mily fényes nap volt is az!
*Jelenti átszellemülten, majd figyelmesen végighallgatja a bányászat és földművelés közti különbségeket. Értékes summázása lenne ez a kettő lényegének, de van esély rá, hogy az erre való emlékezet az egyik korsóba fog itt fulladni.*
-Ha van egy bányász ismerősöd, mond meg neki, hogy prhóbálja ki a te földművelési módszerhedet a bányákban. Hátha beválik. Bár sovány az esély, de ha sikerrel jár, ahanyrhögök és gyémántok fognak kinőni a földből. Olvastam is valahol, hogy vannak ilyen kövek, vagy krhistályok, amik nőnek. Tán fény, vagy víz hatásáha, nem is tudom. És vagy száz év kell neki mire nő egy ápolatlan körhömhegynyit. De a könyv forrrása is bizonytalan, anyám azt mondta nem kell mindent elhinni, amit egy bolond leírht abba a könyvbe.
*veti föl az ötletet, majd iszik egyet a sörből.*
-Ó, a föld énhám is mindig vigyázott. Mindig ott volt, ha elestem. Bele se gondolok, mi lesz, ha egyszehr nem lesz ott… vagy ha melléesek.
*Viszont mégis belegondol: ha a földnek esik mellé, tulajdonképpen a levegőre esik rá. Lényegében véve repül, nem?*
-Ugyan, ki irhigyelne egy bolondot, aki az arranyát valami hasznos helyett sörre költi?
*hirtelen harsány nevetés csapta meg a fülét, követi a tekintetével a hang forrását. Néhány ember láthatóan erősen az alkohol hatása alatt, önfeledten boldogan nevetnek valamin, ami valószínű nem is volt vicces. Tovább nézett körbe, és meglát egy magányos alakot, aki épp egy tál ételhez fog hozzá, amihez egyébként semmi italt nem rendelt. Wandar szerint látszólag katona lehet, vagy valami kalandor, mert olyan arckifejezéssel fogott hozzá, amivel általában egy csatába, vagy legalábbis füstölgő sárkánybarlangokba szokás indulni. A pillanat alatt, ahogy figyeli, azt veszi észre, hogy hiányolja az első kanál előtt a csataüvöltést. Lerendez gyorsan egy fejszámolást (nevetés + csataüvöltés x 2, majd ezt beleépítve az eredetileg Drawar által felhozott elméletbe) és kiböki az eredményt:*
-Igazad lehet. Néhányan lehet, hogy irigyelnének engem.
5214. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2014-07-03 22:29:09
Üzenet elküldve: 2014-07-03 22:29:09
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 46
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 46
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Szelíd
//Letrion Wandar//
- Nem-nem-nem-nem *jegyzi meg gyorsan* Nem *teszi hozzá még egyszer a biztonság kedvéért, hogy biztosan sikerüljön közölnie Wandarral, hogy NEM* A becstelen név nem így hangzik, az valami olyan, amit könnyű megjegyezni, valami tulajdonság, vagy ragadványnév. Az enyém mondjuk lehetne... Kopasz. Vagy Rőtszakállú. Esetleg Törpe. Földhözragadt. Botos. De az csak csak akkor, ha a botomnak nagy szerepe lenne a becstelen munkában *paskolja meg a fabotot, ami az oldalán lóg, hogy beszélgetőtársasága nehogy véletlen rossz botra gondoljon. Még mit ki nem nézne szegény Drawarból!.*
- A tied meg... nem is tudom, Piperkőc, Lófarkas, Lobonc, ilyesmi. Viszont nem vagyok otthon az alvilági dolgokban, összesen annyi közöm van hozzájuk, hogy néhány évtizede egy uzsorástól vettem bort, viszonylag drágán. Aztán még csak nem is bor volt... valami mosogatólére hasonlított az íze. Tudod, az a habos vacak, amiben az asszonyok mossák a piszkos edényt vagy a ruhákat, ha épp koszosak. Ami azt illeti, amilyen íze volt, szerintem már mostak benne ruhát, és abba legalább egy öszvér izzadt bele! Hát ilyen bort vettem én egy uzsorástól pár évtizede *zárja le frappánsan a sztorit, majd kiissza a korsóját, hogy amennyiben szájában érezni vélné annak az ócska lének az ízét, hát azt is mossa le azonnal! Int is a fogadósnak, aki pedig hozza is a következő Sört, Drawar pedig adja a 11 aranyat. Jóízűen iszik bele, hiszen lehet vitatkozni azon, hogy a pohár félig üres, vagy félig tele van, annál biztosan nincs jobb érzés, mint amikor egy bizonyítottan üres korsót egy egyértelműen telire cserélnek.*
- Nos kérlek, elemeiben hasonló, na de *emeli fel kicsit a hangját az utóbbi két szónál, majd újra normál hangerővel folytatja* a bányászat többnyire csak csákánnyal való ütögetése a kőnek. Nagyjából mindig ugyanúgy ütsz, ugyanazok az izmaid fájdulnak meg a nap végére, és sokkal jobban fog fájni másnap. Egy hétig keserves kínokkal küzdesz mindig, ha már rég nem bányásztál, és újra belefogsz. A földművelés sokkal kényelmesebb. Eldöntheted, milyen munkát szeretnél csinálni. Persze van, amit meg kell azonnal, de soha nem monoton tevékenységből áll a nap. Lehet, hogy kapálni kell, de aztán feláshatod a föld egyik szegletét, addig is pihennek azok a részeid, amelyekkel kapáltál, a nap végére semmid nem fájdul meg, érted-e? És ez még nem minden, úgy ám *kortyol párat, mert egész kiszáradt a szája* A bányászatnál sosem tudod, miért dolgozol egész nap. Lehet, hogy aranyért, gyémántokért, vagy legalábbis hitegetheted magad ezzel, de elmondom én: semmiért. Esetleg egy-két vicces formájú, vagy furcsa színű kavicsért, aminek értéke biztos nincs, maximum hazaviheted a gyereknek, hadd játsszon vele. Viszont mikor a földet művelem, tudom miért dolgozom, látom, ahogy megnő, amit gondozok, ahogyan szépen lassan termést ád nekem a növényzet, és habár egy-két növény mindig elhalálozik, de nincs olyan év, amikor üres kézzel kéne hazamenni. Bizony, barátom, a földművelésnél biztosabb megélhetés kevés van! Talán nem élek úgy, mint egy király, ezt soha nem is állítottam, na de van mit ennem, van mit eladnom, van miből élnem, és nem mellesleg mindig akad némi extra arany, amiből pedig ihatok egy jót, ha úgy adódik. Azt teszem most is. Minden apró arany, amit a fogadósnak adtam, azt biza a földemtől kaptam, mint egy gondoskodó anya, úgy vigyáz rám ez a talpalatnyi földecske, úgy ám, barátom! *jó hosszúra sikerült ez a fajta bemutatása a földművelés és bányászat hasonlóságainak és különbségeinek, de a férfi tudta, mit vállal magára, mikor megkérdezi. Főleg mert a sör köztudottan megoldja Drawar (és minden törpe) nyelvét. Majd a férfi beszámolóján elneveti magát, hiszen láthatóan sok fényesség jut neki nap mint nap, hát ilyen az élet. Van, aki egész életében a csúcson marad, pedig egy apró kavicsot nem tesz odébb, és van, aki úgy jár, mint ez a kölyök, az még hagyján, hogy most nem nemes, na de valamikor még az is volt, szóval nem nagyon tanította meg senki dolgozni.*
- Azért boldogulsz, ahogy látom *jegyzi meg mosolyogva* Neked sincs épp mindenki által irigylésre méltó életed, de héé *teszi le a korsót a pultra egy korty után* sokan így is irigyelnek, nekem elhiheted. Elvégre gondolj csak bele... akármilyen romos is a viskód, te mégis itt ülsz most, és ide adod a pénzed a csaposnak, ahelyett, hogy megpróbálnád belőle helyrepofozni a vityillót. vagy talán csak abban bízol, hogy ha elég sok időt töltesz távol hazulról, akkor jó eséllyel mikor összedől a kóceráj, te nem leszel benne? *neveti el magát újra, hiszen végül is ez is jó kis hozzáállás lehet, bár akkor már inkább alszik az utcán az ember, ha ilyen súlyos a helyzet. Amikor a férfi megemeli a korsóját, ő is követi a példáját, és hozzákoccintja a másikhoz.*
- Egészségünkre! *mondja, majd újabbakat kortyol* Nem fénylik, barátom, de többet ér, mint az arany!
- Nem-nem-nem-nem *jegyzi meg gyorsan* Nem *teszi hozzá még egyszer a biztonság kedvéért, hogy biztosan sikerüljön közölnie Wandarral, hogy NEM* A becstelen név nem így hangzik, az valami olyan, amit könnyű megjegyezni, valami tulajdonság, vagy ragadványnév. Az enyém mondjuk lehetne... Kopasz. Vagy Rőtszakállú. Esetleg Törpe. Földhözragadt. Botos. De az csak csak akkor, ha a botomnak nagy szerepe lenne a becstelen munkában *paskolja meg a fabotot, ami az oldalán lóg, hogy beszélgetőtársasága nehogy véletlen rossz botra gondoljon. Még mit ki nem nézne szegény Drawarból!.*
- A tied meg... nem is tudom, Piperkőc, Lófarkas, Lobonc, ilyesmi. Viszont nem vagyok otthon az alvilági dolgokban, összesen annyi közöm van hozzájuk, hogy néhány évtizede egy uzsorástól vettem bort, viszonylag drágán. Aztán még csak nem is bor volt... valami mosogatólére hasonlított az íze. Tudod, az a habos vacak, amiben az asszonyok mossák a piszkos edényt vagy a ruhákat, ha épp koszosak. Ami azt illeti, amilyen íze volt, szerintem már mostak benne ruhát, és abba legalább egy öszvér izzadt bele! Hát ilyen bort vettem én egy uzsorástól pár évtizede *zárja le frappánsan a sztorit, majd kiissza a korsóját, hogy amennyiben szájában érezni vélné annak az ócska lének az ízét, hát azt is mossa le azonnal! Int is a fogadósnak, aki pedig hozza is a következő Sört, Drawar pedig adja a 11 aranyat.
Jóízűen iszik bele, hiszen lehet vitatkozni azon, hogy a pohár félig üres, vagy félig tele van, annál biztosan nincs jobb érzés, mint amikor egy bizonyítottan üres korsót egy egyértelműen telire cserélnek.*- Nos kérlek, elemeiben hasonló, na de *emeli fel kicsit a hangját az utóbbi két szónál, majd újra normál hangerővel folytatja* a bányászat többnyire csak csákánnyal való ütögetése a kőnek. Nagyjából mindig ugyanúgy ütsz, ugyanazok az izmaid fájdulnak meg a nap végére, és sokkal jobban fog fájni másnap. Egy hétig keserves kínokkal küzdesz mindig, ha már rég nem bányásztál, és újra belefogsz. A földművelés sokkal kényelmesebb. Eldöntheted, milyen munkát szeretnél csinálni. Persze van, amit meg kell azonnal, de soha nem monoton tevékenységből áll a nap. Lehet, hogy kapálni kell, de aztán feláshatod a föld egyik szegletét, addig is pihennek azok a részeid, amelyekkel kapáltál, a nap végére semmid nem fájdul meg, érted-e? És ez még nem minden, úgy ám *kortyol párat, mert egész kiszáradt a szája* A bányászatnál sosem tudod, miért dolgozol egész nap. Lehet, hogy aranyért, gyémántokért, vagy legalábbis hitegetheted magad ezzel, de elmondom én: semmiért. Esetleg egy-két vicces formájú, vagy furcsa színű kavicsért, aminek értéke biztos nincs, maximum hazaviheted a gyereknek, hadd játsszon vele. Viszont mikor a földet művelem, tudom miért dolgozom, látom, ahogy megnő, amit gondozok, ahogyan szépen lassan termést ád nekem a növényzet, és habár egy-két növény mindig elhalálozik, de nincs olyan év, amikor üres kézzel kéne hazamenni. Bizony, barátom, a földművelésnél biztosabb megélhetés kevés van! Talán nem élek úgy, mint egy király, ezt soha nem is állítottam, na de van mit ennem, van mit eladnom, van miből élnem, és nem mellesleg mindig akad némi extra arany, amiből pedig ihatok egy jót, ha úgy adódik. Azt teszem most is. Minden apró arany, amit a fogadósnak adtam, azt biza a földemtől kaptam, mint egy gondoskodó anya, úgy vigyáz rám ez a talpalatnyi földecske, úgy ám, barátom! *jó hosszúra sikerült ez a fajta bemutatása a földművelés és bányászat hasonlóságainak és különbségeinek, de a férfi tudta, mit vállal magára, mikor megkérdezi. Főleg mert a sör köztudottan megoldja Drawar (és minden törpe) nyelvét. Majd a férfi beszámolóján elneveti magát, hiszen láthatóan sok fényesség jut neki nap mint nap, hát ilyen az élet. Van, aki egész életében a csúcson marad, pedig egy apró kavicsot nem tesz odébb, és van, aki úgy jár, mint ez a kölyök, az még hagyján, hogy most nem nemes, na de valamikor még az is volt, szóval nem nagyon tanította meg senki dolgozni.*
- Azért boldogulsz, ahogy látom *jegyzi meg mosolyogva* Neked sincs épp mindenki által irigylésre méltó életed, de héé *teszi le a korsót a pultra egy korty után* sokan így is irigyelnek, nekem elhiheted. Elvégre gondolj csak bele... akármilyen romos is a viskód, te mégis itt ülsz most, és ide adod a pénzed a csaposnak, ahelyett, hogy megpróbálnád belőle helyrepofozni a vityillót. vagy talán csak abban bízol, hogy ha elég sok időt töltesz távol hazulról, akkor jó eséllyel mikor összedől a kóceráj, te nem leszel benne? *neveti el magát újra, hiszen végül is ez is jó kis hozzáállás lehet, bár akkor már inkább alszik az utcán az ember, ha ilyen súlyos a helyzet. Amikor a férfi megemeli a korsóját, ő is követi a példáját, és hozzákoccintja a másikhoz.*
- Egészségünkre! *mondja, majd újabbakat kortyol* Nem fénylik, barátom, de többet ér, mint az arany!
5213. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2014-07-03 18:17:40
Üzenet elküldve: 2014-07-03 18:17:40
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 153
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 153
Játékstílus: Vakmerő
//Drawar Agen//
*Eredetileg a nyavalygós rosszkedv vezette az ivászatra, de valahogy a törpe jó hangulata egy kicsit átragad Wandarra is. Egy olyan dolog ez mellesleg, amire nem is számított, amikor bejött.*
-A becstelen lenne az elfelejtendő hésze a nevemnek. *Magyarázza, meg nem értve a humort, (és ezzel továbbra is szükségetelenül témában tartva a családnevét) majd kortyol egyet a söréből.*
-Örvendek a szerhencsének. A földtúhrás meg a bányászat, az végülis elemeiben hasonló, nem?
*kérdezi (a „minden munka terén jól eligazodó”) a bányászatot és a mezőgazdaságot egyaránt még mindig könyvből ismerő Wandar. Majd mégegyet kortyol a söréből.*
-Jó a meglátás, valóban nemes volnék. És az a valami is jól sugdolózik: csak volnék, nem vagyok. Pénz hiányában nem hívhatja senki sem magát nemesnek. Alkalmi munkákból élek, bár apám megtanított vadászni is. És valójában tele van fényességgel az életem: Van, hogy elég fényesrhe sikálok egy padlót, majd mikor felnézek, a nap fénye süti ki a szemem. Esős idők után a szegénynegyedi „házam” közepén összegyűlt tócsában megvillanó napfénybe szoktam bámulni, és nem tudok betelni vele. Azon gondolkodok olyankor, mikor zuhan hrám a plafon, hogy aztán megláthassam a Fényt.
*Megjegyzendő, hogy olyan ügyességgel ejtette ki a „házam” szót, hogy az szinte kimondva is idézőjelbe került. Ráadásul az az elmerengő vigyor, ami utána kiül az arcára, néhány megfigyelőt akár még el is gondoltatna arról, vajon komolyan beszél-e. Majd mindezt megtöri azzal, hogy iszik még egy kortyot a söréből (nem sok maradt belőle).*
-Végülis, nincs miérrt panaszkodnom. A sör legalább nem fénylik. *Megemeli a poharát.* Ha pedig hrossz kedvem van, azt ki is évezhetném, nem?
A hozzászólás írója (Letrion Wandar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.07.03 20:05:13
*Eredetileg a nyavalygós rosszkedv vezette az ivászatra, de valahogy a törpe jó hangulata egy kicsit átragad Wandarra is. Egy olyan dolog ez mellesleg, amire nem is számított, amikor bejött.*
-A becstelen lenne az elfelejtendő hésze a nevemnek. *Magyarázza, meg nem értve a humort, (és ezzel továbbra is szükségetelenül témában tartva a családnevét) majd kortyol egyet a söréből.*
-Örvendek a szerhencsének. A földtúhrás meg a bányászat, az végülis elemeiben hasonló, nem?
*kérdezi (a „minden munka terén jól eligazodó”) a bányászatot és a mezőgazdaságot egyaránt még mindig könyvből ismerő Wandar. Majd mégegyet kortyol a söréből.*
-Jó a meglátás, valóban nemes volnék. És az a valami is jól sugdolózik: csak volnék, nem vagyok. Pénz hiányában nem hívhatja senki sem magát nemesnek. Alkalmi munkákból élek, bár apám megtanított vadászni is. És valójában tele van fényességgel az életem: Van, hogy elég fényesrhe sikálok egy padlót, majd mikor felnézek, a nap fénye süti ki a szemem. Esős idők után a szegénynegyedi „házam” közepén összegyűlt tócsában megvillanó napfénybe szoktam bámulni, és nem tudok betelni vele. Azon gondolkodok olyankor, mikor zuhan hrám a plafon, hogy aztán megláthassam a Fényt.
*Megjegyzendő, hogy olyan ügyességgel ejtette ki a „házam” szót, hogy az szinte kimondva is idézőjelbe került. Ráadásul az az elmerengő vigyor, ami utána kiül az arcára, néhány megfigyelőt akár még el is gondoltatna arról, vajon komolyan beszél-e. Majd mindezt megtöri azzal, hogy iszik még egy kortyot a söréből (nem sok maradt belőle).*
-Végülis, nincs miérrt panaszkodnom. A sör legalább nem fénylik. *Megemeli a poharát.* Ha pedig hrossz kedvem van, azt ki is évezhetném, nem?
A hozzászólás írója (Letrion Wandar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.07.03 20:05:13
5212. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2014-07-03 15:48:14
Üzenet elküldve: 2014-07-03 15:48:14
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 55
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 55
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
//Az új ismeretség - Faelon//
*Ahogy a férfi mondja, őt nem zavarja, hogy ketten fognak aludni egy szobában. Neki teljesen mindegy az ilyesmi, a legtöbb éjszakát amúgy is a szabad ég alatt szokta tölteni, most viszont jól fog esni neki, hogy egy puha ágyban alhat majd. Faelon meg sem kérdezte tőle, hogy felezzék-e a szoba költségeit, csak felállt, kért egy szobát és kifizette azt egymaga. Londie ezt szó nélkül hagyja, úgy van vele, hogy akkor majd legközelebb ő fizet, és így kiegyenlítik a számlát. Újdonsült társa visszaér hozzá és megcsörgeti a kulcsot, ezzel jelezve, hogy indulhatnak is. A lány bólint, majd feláll, magához veszi az íját, s a tegezt és elindul a férfival a fogadó lépcsője felé, ami a Szálláshelyre visz.*
*Ahogy a férfi mondja, őt nem zavarja, hogy ketten fognak aludni egy szobában. Neki teljesen mindegy az ilyesmi, a legtöbb éjszakát amúgy is a szabad ég alatt szokta tölteni, most viszont jól fog esni neki, hogy egy puha ágyban alhat majd. Faelon meg sem kérdezte tőle, hogy felezzék-e a szoba költségeit, csak felállt, kért egy szobát és kifizette azt egymaga. Londie ezt szó nélkül hagyja, úgy van vele, hogy akkor majd legközelebb ő fizet, és így kiegyenlítik a számlát. Újdonsült társa visszaér hozzá és megcsörgeti a kulcsot, ezzel jelezve, hogy indulhatnak is. A lány bólint, majd feláll, magához veszi az íját, s a tegezt és elindul a férfival a fogadó lépcsője felé, ami a Szálláshelyre visz.*
5211. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2014-07-03 15:06:51
Üzenet elküldve: 2014-07-03 15:06:51
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 46
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 46
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Szelíd
//Letrion Wandar//
*Drawar éppen kézhez kapja a sörét, amikor valaki mellette éppen ugyanazt rendel. Ez két lehetőséget vet fel a törpében, vagy ő lett ennek a férfiúnak a példaképe, vagy pedig ő is szereti a sört. Mindkét gondolat elég rokonszenves a számára, így már szinte örül, mikor az ismeretlen bemutatkozik neki.*
- Szóval Wandar a becsületes neved... hát a becstelen? *kérdezi meg vigyorogva, majd jó nagyot kortyol a sörből, eztán letörli a képéről azt, ami nem tartozik arckompozíciójához vagy szőrzetéhez... ezt jobbára a szakállán lévő sör képezi.*
- Azt pedig nem kell kétszer mondanod, nagyobb kihívás lett volna megjegyezni, mint elfelejteni... remélhetőleg legalább a Wandarra emlékezni fogok... amíg nem ittam eleget! *azzal újra meghúzza a korsót (emiatt jó törpének lenni. Egy óriás kezében csak aprócska pohár lenne ez a korsó, és alig érezné az ízét a benne lévő fejadagnak... na bezzeg a törpék!), viszont a vigyort nem törli le a képéről, hiszen azért jött ide, hogy igyon, és jókedvű legyen. Ebben a fontossági sorrendben.*
- Ami engem illet, én Drawar Agen vagyok, becsületes törpe, ám bányászás helyett inkább a földet túrom *jegyzi meg, majd újra kortyol néhányat* Van egy kis földem Arthenior közelében, az lát el mindennel, amire szükségem van. És sokkalta jobb, mint a bányászat, itt legalább megehetem a fölös árut, nemigaz? *azzal újabb korty, lassan a fenekére néz ennek a korsónak. De hát megmondta az apja, két pohár után párásnak látod a poharat, tizenkét pohár után párásan látod, hogy pohár.*
- Na és te mivel foglalkozol? Ránézésre aszondanám', hogy ilyen nemesi piperkőc vagy, csupa fényesség meg pompa, meg ilyen dolgok (amiktől hányok), de valami azt súgja, ha ez valóban így lenne, akkor aligha álltál volna szóba egy szegény földművessel egy kocsmában, nemde? *rötyög saját okfejtésén, miközben a válaszra vár. Valójában ki nem állhatja a nemes ficsúrokat, az olyanok miatt élnek így a fiúk, ahogyan élnek... de most nem sajnálja őket, még mindig dühös rájuk a kocsmaügy miatt. Attól függetlenül nem fogja szeretni a nemeseket. Lusta népség, nem dolgoznak semmit, várják, hogy az ölükbe hulljon minden. De nem ez a baj, hanem hogy általában valóban az ölükbe hullik minden. Egyszer jönne ki valamelyik Drawar földjére, megtanítaná dolgozni, le is esne az ujjukról a gyűrű!*
*Drawar éppen kézhez kapja a sörét, amikor valaki mellette éppen ugyanazt rendel. Ez két lehetőséget vet fel a törpében, vagy ő lett ennek a férfiúnak a példaképe, vagy pedig ő is szereti a sört. Mindkét gondolat elég rokonszenves a számára, így már szinte örül, mikor az ismeretlen bemutatkozik neki.*
- Szóval Wandar a becsületes neved... hát a becstelen? *kérdezi meg vigyorogva, majd jó nagyot kortyol a sörből, eztán letörli a képéről azt, ami nem tartozik arckompozíciójához vagy szőrzetéhez... ezt jobbára a szakállán lévő sör képezi.*
- Azt pedig nem kell kétszer mondanod, nagyobb kihívás lett volna megjegyezni, mint elfelejteni... remélhetőleg legalább a Wandarra emlékezni fogok... amíg nem ittam eleget! *azzal újra meghúzza a korsót (emiatt jó törpének lenni. Egy óriás kezében csak aprócska pohár lenne ez a korsó, és alig érezné az ízét a benne lévő fejadagnak... na bezzeg a törpék!), viszont a vigyort nem törli le a képéről, hiszen azért jött ide, hogy igyon, és jókedvű legyen. Ebben a fontossági sorrendben.*
- Ami engem illet, én Drawar Agen vagyok, becsületes törpe, ám bányászás helyett inkább a földet túrom *jegyzi meg, majd újra kortyol néhányat* Van egy kis földem Arthenior közelében, az lát el mindennel, amire szükségem van. És sokkalta jobb, mint a bányászat, itt legalább megehetem a fölös árut, nemigaz? *azzal újabb korty, lassan a fenekére néz ennek a korsónak. De hát megmondta az apja, két pohár után párásnak látod a poharat, tizenkét pohár után párásan látod, hogy pohár.*
- Na és te mivel foglalkozol? Ránézésre aszondanám', hogy ilyen nemesi piperkőc vagy, csupa fényesség meg pompa, meg ilyen dolgok (amiktől hányok), de valami azt súgja, ha ez valóban így lenne, akkor aligha álltál volna szóba egy szegény földművessel egy kocsmában, nemde? *rötyög saját okfejtésén, miközben a válaszra vár. Valójában ki nem állhatja a nemes ficsúrokat, az olyanok miatt élnek így a fiúk, ahogyan élnek... de most nem sajnálja őket, még mindig dühös rájuk a kocsmaügy miatt. Attól függetlenül nem fogja szeretni a nemeseket. Lusta népség, nem dolgoznak semmit, várják, hogy az ölükbe hulljon minden. De nem ez a baj, hanem hogy általában valóban az ölükbe hullik minden. Egyszer jönne ki valamelyik Drawar földjére, megtanítaná dolgozni, le is esne az ujjukról a gyűrű!*
5210. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2014-07-03 10:39:30
Üzenet elküldve: 2014-07-03 10:39:30
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 6
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 6
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Szelíd
* Kaylin a fogadóhoz érkezik. Megfogja a nagy vaskilincset, lenyomja, és belép az ajtón. A fogadóban rengeteg ember van. Részegesek és jókedvűek. A lánynak nincs hangulata ahhoz, hogy esetleg csatlakozzon hozzájuk. Lép párat, és érzi ahogy a meleg átjárja minden egyes porcikáját, majd kicsivel beljebb megy egészen a pultig. A pultos, amint meglátja, rohan, hogy kiszolgálja a lányt.*
- Szép estét szeretnék egy Szobát * majd a zsebéhez nyúl és 14 aranyat vesz elő
- Szép estét! Semmi akadálya itt a kulcsa. Ha bármit szeretne csak szóljon nyugodtan.
- Rendben fogok. * Majd mosolyogva elveszi a kulcsot a pultról. Amikor a szoba felé indulna, a hasa kordul egyet, majd visszafordul a pultoshoz.*
Elővesz 10 aranyat - Esetleg egy Őzragu leves ha lehetne.
- Üljön le mindjárt kiviszem.
* Elindul egy közeli asztalhoz. A hangulata eléggé feszült, mert látja, hogy az egyik asztalnál lévő részeges banda őt bámulja folyamatosan, de megpróbál nem törődni vele, és leül az asztalhoz.*
- Itt a levese. * Mondja a fogadós, majd az asztalra teszi azt. *
- Köszönöm szépen! * Mondja Kayl megfogja a kanalat, és elkezdett enni. Épphogy végez az evéssel mikor kirázza a hideg, és érzi, hogy egy kéz a vállánál kezd egyre lentebb csúszni. Mivel fáradt, a reflexei nem teljesen jók. Hirtelenjében mégis felpattan a székről, majd látja, hogy az egyik részeg fazon áll a széknél, ahol előbb ült.*
- Maga meg mit képzel!? * Kiált fel Kaylin *
- Ugyan már kiscicám tudom, hogy te is akarod! * Mondja idegesítő hangon.*
- Nem akarok balhét. Szóval most menjen szépen vissza a többiekhez. * Közben a tőréhez csúsztatja kezét.*
- Mér mit csinálsz ha nem? * Pozíciót vált. Látni lehet, hogy alig áll a lábán a fickó nem kell neki sok, hogy kidőljön. Kayl viszont nagyon fáradt, tudja, ha harcolni kéne, esélye nem lenne most. Ezért inkább más utat választ. Odaszól a kocsmárosnak.*
- Hé uram! Ez a fickó zaklat. * Ebben a pillanatban a kocsmáros már ott is van, hogy segítsen neki.*
- Mi a baj?
- Ez a fickó, durvaságokat mond nekem.
- Uram hagyja abba, vagy távozzon a kocsmából.* Próbálja a kocsmáros is békésen megoldani a kellemetlen helyzetet.*
- Ugyan, hiszen nem látja, hogy kelleti magát a kis szajha?!
- Na most aztán véged! *Kiabál Kaylin, aki ennek a szónak hallatára erőre kap. Villámgyorsan a fickóhoz ugrik, tőrét előkapja és a nyakához tartja.*
- Most pedig vagy takarodj innen, vagy mondj búcsút az életednek!
- Elég! Elég! Kérem, nekem családom van!* Kiabálja kétségbeesetten a részeg fazon. A szavak után Kayl leengedi fegyverét és visszahelyezi a helyére.*
- Köszönöm. Köszönöm!* Mondja, majd rögtön az ajtó felé indul.*
- Sajnálom, hogy balhéznom kellett!* Fordult a kocsmároshoz Kaylin*
- Én sajnálom, hogy ilyen helyzetbe keveredett az én kocsmámba!
* Majd mindketten a dolgukra mennek. A kocsmáros a pult mögé, Kayl pedig a szobájába.*
A hozzászólást Wylen (Moderátor) módosította, ekkor: 2014.07.03 10:55:01, a következő indokkal:
Vesszők pótlása, múlt idő.
- Szép estét szeretnék egy Szobát * majd a zsebéhez nyúl és 14 aranyat vesz elő
- Szép estét! Semmi akadálya itt a kulcsa. Ha bármit szeretne csak szóljon nyugodtan.
- Rendben fogok. * Majd mosolyogva elveszi a kulcsot a pultról. Amikor a szoba felé indulna, a hasa kordul egyet, majd visszafordul a pultoshoz.*
Elővesz 10 aranyat - Esetleg egy Őzragu leves ha lehetne.
- Üljön le mindjárt kiviszem.
* Elindul egy közeli asztalhoz. A hangulata eléggé feszült, mert látja, hogy az egyik asztalnál lévő részeges banda őt bámulja folyamatosan, de megpróbál nem törődni vele, és leül az asztalhoz.*
- Itt a levese. * Mondja a fogadós, majd az asztalra teszi azt. *
- Köszönöm szépen! * Mondja Kayl megfogja a kanalat, és elkezdett enni. Épphogy végez az evéssel mikor kirázza a hideg, és érzi, hogy egy kéz a vállánál kezd egyre lentebb csúszni. Mivel fáradt, a reflexei nem teljesen jók. Hirtelenjében mégis felpattan a székről, majd látja, hogy az egyik részeg fazon áll a széknél, ahol előbb ült.*
- Maga meg mit képzel!? * Kiált fel Kaylin *
- Ugyan már kiscicám tudom, hogy te is akarod! * Mondja idegesítő hangon.*
- Nem akarok balhét. Szóval most menjen szépen vissza a többiekhez. * Közben a tőréhez csúsztatja kezét.*
- Mér mit csinálsz ha nem? * Pozíciót vált. Látni lehet, hogy alig áll a lábán a fickó nem kell neki sok, hogy kidőljön. Kayl viszont nagyon fáradt, tudja, ha harcolni kéne, esélye nem lenne most. Ezért inkább más utat választ. Odaszól a kocsmárosnak.*
- Hé uram! Ez a fickó zaklat. * Ebben a pillanatban a kocsmáros már ott is van, hogy segítsen neki.*
- Mi a baj?
- Ez a fickó, durvaságokat mond nekem.
- Uram hagyja abba, vagy távozzon a kocsmából.* Próbálja a kocsmáros is békésen megoldani a kellemetlen helyzetet.*
- Ugyan, hiszen nem látja, hogy kelleti magát a kis szajha?!
- Na most aztán véged! *Kiabál Kaylin, aki ennek a szónak hallatára erőre kap. Villámgyorsan a fickóhoz ugrik, tőrét előkapja és a nyakához tartja.*
- Most pedig vagy takarodj innen, vagy mondj búcsút az életednek!
- Elég! Elég! Kérem, nekem családom van!* Kiabálja kétségbeesetten a részeg fazon. A szavak után Kayl leengedi fegyverét és visszahelyezi a helyére.*
- Köszönöm. Köszönöm!* Mondja, majd rögtön az ajtó felé indul.*
- Sajnálom, hogy balhéznom kellett!* Fordult a kocsmároshoz Kaylin*
- Én sajnálom, hogy ilyen helyzetbe keveredett az én kocsmámba!
* Majd mindketten a dolgukra mennek. A kocsmáros a pult mögé, Kayl pedig a szobájába.*
A hozzászólást Wylen (Moderátor) módosította, ekkor: 2014.07.03 10:55:01, a következő indokkal:
Vesszők pótlása, múlt idő.
5209. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2014-07-03 00:42:38
Üzenet elküldve: 2014-07-03 00:42:38
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 40
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 40
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
// Az új ismeretség - Londie //
- Akkor azt hiszem, ki is veszek egy szobát. Kettőnk részére, ha nem zavar. Bár, ha zavarna, valószínűleg nem vállalkoztál volna a kis utunkra, szóval... * Be sem fejezi, csupán elejt egy sokat mondó mosolyt a lány irányába. Felkel az asztaltól, és anélkül, hogy megbeszélné vele, hogy legalább ketten fizessék a szobát, maga megy a pulthoz. *
- Egy Szobát szeretnék, lehetőleg két ágyasat. * Mondja a fogadósnak, majd a zsebébe nyúl, és 14 aranyat vesz elő, amit a fogadós elé csúsztat. Miután megkapta a kulcsot, visszamegy Londie asztalához, és megcsörgeti azt a kezében. *
- Azt hiszem, ideje pihenni, holnap úgy érzem, hosszú lesz az utunk.
- Akkor azt hiszem, ki is veszek egy szobát. Kettőnk részére, ha nem zavar. Bár, ha zavarna, valószínűleg nem vállalkoztál volna a kis utunkra, szóval... * Be sem fejezi, csupán elejt egy sokat mondó mosolyt a lány irányába. Felkel az asztaltól, és anélkül, hogy megbeszélné vele, hogy legalább ketten fizessék a szobát, maga megy a pulthoz. *
- Egy Szobát szeretnék, lehetőleg két ágyasat. * Mondja a fogadósnak, majd a zsebébe nyúl, és 14 aranyat vesz elő, amit a fogadós elé csúsztat. Miután megkapta a kulcsot, visszamegy Londie asztalához, és megcsörgeti azt a kezében. *
- Azt hiszem, ideje pihenni, holnap úgy érzem, hosszú lesz az utunk.
5208. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2014-07-02 23:23:36
Üzenet elküldve: 2014-07-02 23:23:36
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 153
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 153
Játékstílus: Vakmerő
//Drawar Agen//
*Belépve az ajtón (a kemény munkát ismerő, és tisztelő) a fáradt, munka miatt nyavalygásra kész Wandar már nem is áll meg körbenézni, tudniillik nem első alkalommal fordul meg itt, és most előre elhatározott célja van: öntudatlanra inni magát a legolcsóbbal, ami csak van. A családja korából (életének ezt a szakaszát, mint egy történelmi kort különít el: a családja kora) csak annyi köze volt az alkoholhoz, amennyire az apja minőségi boraihoz volt hozzáférése. Az apja még akkor is azt szürcsölte volna, amikor a házat adták el a feje fölött, (részben pont emiatt is). Ezért is csak azóta ismeri ezt a helyet, amióta saját magára dolgozik, bár nem is tudott sűrűn ide jönni, pénz nélkül nem is tanácsos!
Egészen eddig valahogy eszébe se jutott az „alkohol hatásai által kiváltott lehetséges erőszakos viselkedés”,(ó igen, még a kocsma sem tompította el az arisztokratákra jellemző precíz kifejezéseket, amit az anyja nevelt belé) most viszont, ahogy a csapos felé gyalogol, belegondol ebbe a lehetőségbe is… majd átlapozza. ~Némelyik ütést talán megérdemlem, a többit viszonzom.~ Persze bárki látná (és valószínű látja is) hogy Wandarunknak annyi esélye lenne a csatában, mint a kovácsműhely bejárati fadarabjának.
Épp akkor ér oda, amikor egy törpe leadja mellette a rendelést.*
–Ugyanezt nekem is! *szól oda a pultosnak,(ami bár nem igazán egyezik a "legolcsóbbal" tervvel) amíg az követelőzően várja a nem-kavics-vagy-köpetet a törpétől, Odanyújtja a 11 aranyat a pultosnak, s mire megkapják mindketten a rendelt Sört , észreveszi a törpe jókedvét. Gondolja, illene legalább egy bemutatkozással elsimítani a rendelés szent rítusának megtörését (ejj, megint a neveltetés):*
- A becsületes nevem Lethrion Wandah… Áh, felejtsd el a Letrhiont. csak Wandar.
*Valóban enyhe raccsolással beszél, („Ami arisztokratikus arroganciát kölcsönöz magatartásának, beszédtempójának”… ó ezek a precíz kifejezések!) ami sokakat zavart már (ez általában mulattatta Wandart, leszámítva eseteket). A nevét viszont szándékosan szokta így tálalni.*
A hozzászólást Mortagroth (Moderátor) módosította, ekkor: 2014.07.03 09:39:42, a következő indokkal:
Múlt helyett jelen idő; Hiányzó jelek pótlása.
*Belépve az ajtón (a kemény munkát ismerő, és tisztelő) a fáradt, munka miatt nyavalygásra kész Wandar már nem is áll meg körbenézni, tudniillik nem első alkalommal fordul meg itt, és most előre elhatározott célja van: öntudatlanra inni magát a legolcsóbbal, ami csak van. A családja korából (életének ezt a szakaszát, mint egy történelmi kort különít el: a családja kora) csak annyi köze volt az alkoholhoz, amennyire az apja minőségi boraihoz volt hozzáférése. Az apja még akkor is azt szürcsölte volna, amikor a házat adták el a feje fölött, (részben pont emiatt is). Ezért is csak azóta ismeri ezt a helyet, amióta saját magára dolgozik, bár nem is tudott sűrűn ide jönni, pénz nélkül nem is tanácsos!
Egészen eddig valahogy eszébe se jutott az „alkohol hatásai által kiváltott lehetséges erőszakos viselkedés”,(ó igen, még a kocsma sem tompította el az arisztokratákra jellemző precíz kifejezéseket, amit az anyja nevelt belé) most viszont, ahogy a csapos felé gyalogol, belegondol ebbe a lehetőségbe is… majd átlapozza. ~Némelyik ütést talán megérdemlem, a többit viszonzom.~ Persze bárki látná (és valószínű látja is) hogy Wandarunknak annyi esélye lenne a csatában, mint a kovácsműhely bejárati fadarabjának.
Épp akkor ér oda, amikor egy törpe leadja mellette a rendelést.*
–Ugyanezt nekem is! *szól oda a pultosnak,(ami bár nem igazán egyezik a "legolcsóbbal" tervvel) amíg az követelőzően várja a nem-kavics-vagy-köpetet a törpétől, Odanyújtja a 11 aranyat a pultosnak, s mire megkapják mindketten a rendelt Sört
, észreveszi a törpe jókedvét. Gondolja, illene legalább egy bemutatkozással elsimítani a rendelés szent rítusának megtörését (ejj, megint a neveltetés):*- A becsületes nevem Lethrion Wandah… Áh, felejtsd el a Letrhiont. csak Wandar.
*Valóban enyhe raccsolással beszél, („Ami arisztokratikus arroganciát kölcsönöz magatartásának, beszédtempójának”… ó ezek a precíz kifejezések!) ami sokakat zavart már (ez általában mulattatta Wandart, leszámítva eseteket). A nevét viszont szándékosan szokta így tálalni.*
A hozzászólást Mortagroth (Moderátor) módosította, ekkor: 2014.07.03 09:39:42, a következő indokkal:
Múlt helyett jelen idő; Hiányzó jelek pótlása.
5207. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2014-07-02 22:28:03
Üzenet elküldve: 2014-07-02 22:28:03
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 55
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 55
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
//Az új ismeretség - Faelon//
*Az elf sohasem gondolta volna, hogy a társa lesz egyszer valakinek. Főleg, hogy egy férfinak. De ezt is ki kell próbálni, és még az is előfordulhat, hogy kellemes, pozitív csalódás fogja érni. Lehet, hogy ez a férfi sem fogja bírni a gyűrődést, és egy-két hét után besokall, aztán különválnak útjaik. Ez persze fordítva is megtörténhet, de legyen minden a jövő titka.*
-Ha ragaszkodsz hozzá, elindulhatunk most is, de ha nem, akkor én szeretnék ma éjjel pihenni. Máskülönben nem zavarna az éjszakai indulás, de kimerített a mai nap. A gyaloglás nem gond, hozzá vagyok szokva.
*Végigpörögnek az elmúlt nap képei maga előtt. Az érkezés, a fickó, akit majdnem nyílra tűzött az erdőben, a városban való bolyongás és nézelődés, majd az istállóban az a testvérpár...végül a holdudvari küzdelem. Nem, most nem akar még útra kelni. Ki kell aludnia magából a történteket, hogy reggel aztán újult erővel indulhassanak el.*
*Az elf sohasem gondolta volna, hogy a társa lesz egyszer valakinek. Főleg, hogy egy férfinak. De ezt is ki kell próbálni, és még az is előfordulhat, hogy kellemes, pozitív csalódás fogja érni. Lehet, hogy ez a férfi sem fogja bírni a gyűrődést, és egy-két hét után besokall, aztán különválnak útjaik. Ez persze fordítva is megtörténhet, de legyen minden a jövő titka.*
-Ha ragaszkodsz hozzá, elindulhatunk most is, de ha nem, akkor én szeretnék ma éjjel pihenni. Máskülönben nem zavarna az éjszakai indulás, de kimerített a mai nap. A gyaloglás nem gond, hozzá vagyok szokva.
*Végigpörögnek az elmúlt nap képei maga előtt. Az érkezés, a fickó, akit majdnem nyílra tűzött az erdőben, a városban való bolyongás és nézelődés, majd az istállóban az a testvérpár...végül a holdudvari küzdelem. Nem, most nem akar még útra kelni. Ki kell aludnia magából a történteket, hogy reggel aztán újult erővel indulhassanak el.*
5206. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2014-07-02 21:53:18
Üzenet elküldve: 2014-07-02 21:53:18
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 40
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 40
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
// Az új ismeretség - Londie //
* A válasz hallatán Faelon arcára elégedett mosoly ül ki. Hát bevégeztetett. Nem ilyen társra számított, ezek előtt meg pláne nem akart maga mellé egy nőt. A nőket nem tartotta elég harcra termettnek - bár kivételekkel állandóan összeakadt - és ez a tapasztalatai ellenére sem sokat változott az elmúlt években, noha az ilyen ellentmondások megfordítják benne a dolgokat. Sosem tart sokáig. De ki tudja, talán ezúttal tartósnak bizonyul a véleményváltoztatás. A nőstény hasonlóképp gondolkozik, mint Faelon, ezt a férfi látja, de legalábbis sejti az arckifejezéséről. Ez rövidtávon jó tulajdonság lehet, hisz így talán könnyebben megértik egymást, de hosszú távon talán idegesítő hátránnyá válhat.
~ Majd az idő eldönti. ~ Zárja le magában e kérdést a férfi, és megdörzsöli állán a borostát. *
- Amikor készen állsz. Akár most azonnal. Nekem nem akadály az éjszaka. Hát neked?
- Lovam viszont nincs, szóval a lábunkon haladunk majd. Mit szólsz? Vagy kell még ez az este a pihenésre? Mert akkor közösen vegyünk ki egy szobát, így nem kell időt pazarolni azzal, hogy találkozót szervezünk.
* A válasz hallatán Faelon arcára elégedett mosoly ül ki. Hát bevégeztetett. Nem ilyen társra számított, ezek előtt meg pláne nem akart maga mellé egy nőt. A nőket nem tartotta elég harcra termettnek - bár kivételekkel állandóan összeakadt - és ez a tapasztalatai ellenére sem sokat változott az elmúlt években, noha az ilyen ellentmondások megfordítják benne a dolgokat. Sosem tart sokáig. De ki tudja, talán ezúttal tartósnak bizonyul a véleményváltoztatás. A nőstény hasonlóképp gondolkozik, mint Faelon, ezt a férfi látja, de legalábbis sejti az arckifejezéséről. Ez rövidtávon jó tulajdonság lehet, hisz így talán könnyebben megértik egymást, de hosszú távon talán idegesítő hátránnyá válhat.
~ Majd az idő eldönti. ~ Zárja le magában e kérdést a férfi, és megdörzsöli állán a borostát. *
- Amikor készen állsz. Akár most azonnal. Nekem nem akadály az éjszaka. Hát neked?
- Lovam viszont nincs, szóval a lábunkon haladunk majd. Mit szólsz? Vagy kell még ez az este a pihenésre? Mert akkor közösen vegyünk ki egy szobát, így nem kell időt pazarolni azzal, hogy találkozót szervezünk.
5205. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2014-07-02 17:41:26
Üzenet elküldve: 2014-07-02 17:41:26
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 55
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 55
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
//Az új ismeretség - Faelon//
*Londie nem az a típus, aki hirtelenjében megnyílik bárkinek is, vagy csak úgy osztogatná a bizalmát, ezért okoz neki némi fejtörést ez a kérdés. A titkok megosztására szükség van, de csak azokéra, amelyek veszélyeztethetik a társa életét, ezt elfogadja. Ezzel meg tud birkózni.
A kérdésére azonban először csak egy vállrándítás érkezik válaszul. Ez a mozdulat nem túl kecsegtető, és mások biztosan megtartanák a teljes bizalmatlanságukat, ha egy ilyen kérdésre ilyen választ kapnának. Londie számára viszont pont ez a biztosíték. Hiszen hogyan is lehetne a bizalmat megkötni, megfogni? Igaz is, egy ilyen erős férfi nem kér fel egy nőt társnak, csak azért, hogy a saját védelmére használja, majd otthagyja. Erre a célja bárki megfelelne. Megüti a fülét a "jelenleg" szó, ami mosolygásra készteti. Ezt a mosolyt pedig nem is igyekszik elfojtani.
~Jelenleg. És jelenleg nekem sincs okom, hogy eláruljam őt. Igaz, legyőzött odakint, de tudhattam előre a harc kimenetelét...~
Lesz, ami lesz, Londie most késznek érzi magát arra, hogy együttműködjön valakivel. Esélyt ad, az elsőt, s az utolsót. Magának, és másnak. Neki.*
-Mikor indulunk?
*Leteszi a most már üres söröskorsót az asztalra, maga elé. Ebből a válaszból Faelon egyértelműen rájöhet, hogy Londie elfogadta a felkérést, és a társa lesz. Legalábbis, igyekszik azzá válni...*
*Londie nem az a típus, aki hirtelenjében megnyílik bárkinek is, vagy csak úgy osztogatná a bizalmát, ezért okoz neki némi fejtörést ez a kérdés. A titkok megosztására szükség van, de csak azokéra, amelyek veszélyeztethetik a társa életét, ezt elfogadja. Ezzel meg tud birkózni.
A kérdésére azonban először csak egy vállrándítás érkezik válaszul. Ez a mozdulat nem túl kecsegtető, és mások biztosan megtartanák a teljes bizalmatlanságukat, ha egy ilyen kérdésre ilyen választ kapnának. Londie számára viszont pont ez a biztosíték. Hiszen hogyan is lehetne a bizalmat megkötni, megfogni? Igaz is, egy ilyen erős férfi nem kér fel egy nőt társnak, csak azért, hogy a saját védelmére használja, majd otthagyja. Erre a célja bárki megfelelne. Megüti a fülét a "jelenleg" szó, ami mosolygásra készteti. Ezt a mosolyt pedig nem is igyekszik elfojtani.
~Jelenleg. És jelenleg nekem sincs okom, hogy eláruljam őt. Igaz, legyőzött odakint, de tudhattam előre a harc kimenetelét...~
Lesz, ami lesz, Londie most késznek érzi magát arra, hogy együttműködjön valakivel. Esélyt ad, az elsőt, s az utolsót. Magának, és másnak. Neki.*
-Mikor indulunk?
*Leteszi a most már üres söröskorsót az asztalra, maga elé. Ebből a válaszból Faelon egyértelműen rájöhet, hogy Londie elfogadta a felkérést, és a társa lesz. Legalábbis, igyekszik azzá válni...*
5204. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2014-07-02 17:05:01
Üzenet elküldve: 2014-07-02 17:05:01
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 40
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 40
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
// Az új ismeretség - Londie //
* A nő nem emel szót az ital miatt, sőt, kedvére van a sör. Egy újabb jó pont Faelon előtt. De hogy meg is köszöni? Ezt valamiért még az Oroszlán sem várta volna. Meglepetten éri, de nem ül ki az arcára.
Londie csendben hallgatja végig, de biztos benne a férfi, hogy figyel rá. Gondolkozik, ő pedig hagy neki időt. Persze a titok kérdést nem úgy értette, hogy már pedig egy este alatt mindent el kell mesélnie magáról - de nem szeretné, ha meglepetések érnék csak azért, mert a lány valamit nem mondott el. Ugyanígy ő sem szeretné kockáztatni újdonsült társa életét, ha saját titkairól lenne szó. Bár reméli, nem kerül rá sor, hogy valami nyomasztót kellene megosztania a lánnyal. Mindenkinek van csont a szekrényében.
A feltett kérdésre egy vállrándítás, majd csend a válasz. Csak másodpercekkel később szólal meg. *
- A szavam a garancia. És elhiheted, nem kérnélek fel társnak, ha csak ott akarnálak hagyni az erdő közepén, ha banditák, vagy az istenek tudják, mik támadnak ránk. Nem kérem, hogy teljesen bízz meg bennem.
* Tudja, ez lehetetlen mondat volt. De, pontosan azt kéri, hogy bízzon meg a szavában, hogy ha kell árulja el a titkait. Ez a teljes bizalom. *
- Mi értelme egy társnak, akiben csak a hasznot látja az ember? Vagyok olyan erős, hogy ne kelljen egy nőt pajzsként használnom magam előtt, hogy védekezzek. Pénzről nem beszélünk, így azt is kilőhetjük, hiszen ha pénzt akarnék, egyedül vágnék bármilyen munkába. Jelenleg nincs okom elárulni téged.
* Jelenleg. Talán maga sem vette észre, hogy milyen félreérthető ez így. Tehát a jövőben lehet oka rá. A lányom múlik tehát, hogy bevállalja ezt a rizikót. Hogy rábízza magát, cserébe ő is rábízhatja magát, ha van elég mersze, hogy bizalmát adja Faelonnak. *
- De elhiheted. Sokkal ostobább emberekből is lehet sokkal nagyobb hasznot húzni. Már pedig te nem vagy ostoba, és nem kételkedek benne, hogy hamar kiszúrnád, ha mesterkedek valamiben. Én is azt, ha te valamiben. A szavam van. Ez nem kényszer. Felállhatsz, és elmehetsz, ezzel nem kockáztatsz semmit. Nem állítalak meg.
* A nő nem emel szót az ital miatt, sőt, kedvére van a sör. Egy újabb jó pont Faelon előtt. De hogy meg is köszöni? Ezt valamiért még az Oroszlán sem várta volna. Meglepetten éri, de nem ül ki az arcára.
Londie csendben hallgatja végig, de biztos benne a férfi, hogy figyel rá. Gondolkozik, ő pedig hagy neki időt. Persze a titok kérdést nem úgy értette, hogy már pedig egy este alatt mindent el kell mesélnie magáról - de nem szeretné, ha meglepetések érnék csak azért, mert a lány valamit nem mondott el. Ugyanígy ő sem szeretné kockáztatni újdonsült társa életét, ha saját titkairól lenne szó. Bár reméli, nem kerül rá sor, hogy valami nyomasztót kellene megosztania a lánnyal. Mindenkinek van csont a szekrényében.
A feltett kérdésre egy vállrándítás, majd csend a válasz. Csak másodpercekkel később szólal meg. *
- A szavam a garancia. És elhiheted, nem kérnélek fel társnak, ha csak ott akarnálak hagyni az erdő közepén, ha banditák, vagy az istenek tudják, mik támadnak ránk. Nem kérem, hogy teljesen bízz meg bennem.
* Tudja, ez lehetetlen mondat volt. De, pontosan azt kéri, hogy bízzon meg a szavában, hogy ha kell árulja el a titkait. Ez a teljes bizalom. *
- Mi értelme egy társnak, akiben csak a hasznot látja az ember? Vagyok olyan erős, hogy ne kelljen egy nőt pajzsként használnom magam előtt, hogy védekezzek. Pénzről nem beszélünk, így azt is kilőhetjük, hiszen ha pénzt akarnék, egyedül vágnék bármilyen munkába. Jelenleg nincs okom elárulni téged.
* Jelenleg. Talán maga sem vette észre, hogy milyen félreérthető ez így. Tehát a jövőben lehet oka rá. A lányom múlik tehát, hogy bevállalja ezt a rizikót. Hogy rábízza magát, cserébe ő is rábízhatja magát, ha van elég mersze, hogy bizalmát adja Faelonnak. *
- De elhiheted. Sokkal ostobább emberekből is lehet sokkal nagyobb hasznot húzni. Már pedig te nem vagy ostoba, és nem kételkedek benne, hogy hamar kiszúrnád, ha mesterkedek valamiben. Én is azt, ha te valamiben. A szavam van. Ez nem kényszer. Felállhatsz, és elmehetsz, ezzel nem kockáztatsz semmit. Nem állítalak meg.
5203. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2014-07-02 16:44:18
Üzenet elküldve: 2014-07-02 16:44:18
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 55
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 55
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
//Az új ismeretség - Faelon//
*Felveszi a földről az íját és a tegezét, majd követi a fogadóba a férfit. Kíváncsi rá, mit akar neki ennyire mondani, ha már így, ellenkezést nem tűrve hívja egy italra. Úgyis mindjárt kiderül, nem kell sokat várnia rá.
Odabent nehéz helyet találni, de mégis kiszúrnak egy asztalt az egyik sarokban. Tökéletes hely egy beszélgetéshez. A falhoz állítja az íjat a tegezzel és leül az asztalhoz. Megvárja, amíg a férfi visszatér a két sörrel. Számára teljesen mindegy, mit isznak, nő létére semmi gondja a sörrel, szereti azt is. Faelon leteszi elé a korsót, s csak ekkor szólal meg újra.*
-Köszönöm.
*Furcsán hangzik ez a szó egy ilyen vadóc nőtől, még saját maga számára is furcsa. Az idejét se tudja már, mikor köszönt meg bármit is valakinek - mindig a maga lábán állt, segítségre nem volt szüksége. Ez végül is nem segítség, csak egy korsó sör, de azért ő megköszöni, ha már meghívták rá.
Ő is, szinte egyszerre a férfival kortyol bele az italba, szomjas volt már, de egészen addig erre a tényre rá sem döbbent, míg meg nem érkezett elé a korsó.
Ekkor jön csak a lényeg. A lány nem szól semmit, türelmesen végighallgatja Faelon mondandóját. Tehát társat keres, és rá gondolt, hogy ezt a pozíciót betöltse. Felajánlja neki ezt a lehetőséget.
Londie a sörös korsót nézi csak, miközben a férfi beszél, és ráncolja a homlokát. Hogy ő társként szegődjön valaki mellé, olyan elképzelhetetlennek tűnik most. Megosztani vele a titkait... Talán ez a legfájóbb pontja az egésznek. Ez nem munka, csupán egy lehetőség, társként együttműködni valakivel. Ezzel a férfival, aki itt ül előtte. Rá is emeli a tekintetét, s újra végigméri. Ha elfogadja az ajánlatot, kölcsönösen egymásra kell bízniuk magukat. Egymást védenék. Nem is tűnik olyan rossz ötletnek, ha belegondol, hogy eddig, amíg egyedül járt, mindig csak bajba került, és igaz, hogy kivágta magát, de ki tudja, legközelebb is sikerülne-e. Ennek fordítva is működnie kell, neki is védenie kell Faelont, és ő kész erre. Belátja, hogy erős párost alakítanának, és sokat tanulhatna is a férfi mellett.
Pénz nem jár ezért, ám ez az a dolog, ami őt a legkevésbé sem érdekli. Formális, utálatos dolognak tartja, amely rengeteg lényt vakított már el. Így ezen a tényen nem sokat morfondírozik. Ha viszont összefog ezzel az emberrel, akkor megkereshetik azt a pénzmennyiséget, ami éppen szükséges számukra. Ennyi csupán a lényeg.
Jelen pillanatban úgy tetszik a lánynak, hogy nem sok veszíteni valója van ezzel. Ha belemegy, és társakká válnak Faelonnal, még az is lehet, hogy jól jár - jó esély van rá, elnézve a szemben ülő magabiztosságát.*
-Nem hangzik rossz ajánlatnak, amit mondasz. Rendben van, együtt indulunk. De mi a biztosíték arra, hogy ha én megvédelek, te is meg fogsz engem?
*Faelon gesztenyebarna szemeibe néz, és vár a válaszra, melyre nagyon is kíváncsi - ez szemeiben is tükröződik.*
*Felveszi a földről az íját és a tegezét, majd követi a fogadóba a férfit. Kíváncsi rá, mit akar neki ennyire mondani, ha már így, ellenkezést nem tűrve hívja egy italra. Úgyis mindjárt kiderül, nem kell sokat várnia rá.
Odabent nehéz helyet találni, de mégis kiszúrnak egy asztalt az egyik sarokban. Tökéletes hely egy beszélgetéshez. A falhoz állítja az íjat a tegezzel és leül az asztalhoz. Megvárja, amíg a férfi visszatér a két sörrel. Számára teljesen mindegy, mit isznak, nő létére semmi gondja a sörrel, szereti azt is. Faelon leteszi elé a korsót, s csak ekkor szólal meg újra.*
-Köszönöm.
*Furcsán hangzik ez a szó egy ilyen vadóc nőtől, még saját maga számára is furcsa. Az idejét se tudja már, mikor köszönt meg bármit is valakinek - mindig a maga lábán állt, segítségre nem volt szüksége. Ez végül is nem segítség, csak egy korsó sör, de azért ő megköszöni, ha már meghívták rá.
Ő is, szinte egyszerre a férfival kortyol bele az italba, szomjas volt már, de egészen addig erre a tényre rá sem döbbent, míg meg nem érkezett elé a korsó.
Ekkor jön csak a lényeg. A lány nem szól semmit, türelmesen végighallgatja Faelon mondandóját. Tehát társat keres, és rá gondolt, hogy ezt a pozíciót betöltse. Felajánlja neki ezt a lehetőséget.
Londie a sörös korsót nézi csak, miközben a férfi beszél, és ráncolja a homlokát. Hogy ő társként szegődjön valaki mellé, olyan elképzelhetetlennek tűnik most. Megosztani vele a titkait... Talán ez a legfájóbb pontja az egésznek. Ez nem munka, csupán egy lehetőség, társként együttműködni valakivel. Ezzel a férfival, aki itt ül előtte. Rá is emeli a tekintetét, s újra végigméri. Ha elfogadja az ajánlatot, kölcsönösen egymásra kell bízniuk magukat. Egymást védenék. Nem is tűnik olyan rossz ötletnek, ha belegondol, hogy eddig, amíg egyedül járt, mindig csak bajba került, és igaz, hogy kivágta magát, de ki tudja, legközelebb is sikerülne-e. Ennek fordítva is működnie kell, neki is védenie kell Faelont, és ő kész erre. Belátja, hogy erős párost alakítanának, és sokat tanulhatna is a férfi mellett.
Pénz nem jár ezért, ám ez az a dolog, ami őt a legkevésbé sem érdekli. Formális, utálatos dolognak tartja, amely rengeteg lényt vakított már el. Így ezen a tényen nem sokat morfondírozik. Ha viszont összefog ezzel az emberrel, akkor megkereshetik azt a pénzmennyiséget, ami éppen szükséges számukra. Ennyi csupán a lényeg.
Jelen pillanatban úgy tetszik a lánynak, hogy nem sok veszíteni valója van ezzel. Ha belemegy, és társakká válnak Faelonnal, még az is lehet, hogy jól jár - jó esély van rá, elnézve a szemben ülő magabiztosságát.*
-Nem hangzik rossz ajánlatnak, amit mondasz. Rendben van, együtt indulunk. De mi a biztosíték arra, hogy ha én megvédelek, te is meg fogsz engem?
*Faelon gesztenyebarna szemeibe néz, és vár a válaszra, melyre nagyon is kíváncsi - ez szemeiben is tükröződik.*
5202. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2014-07-02 16:00:15
Üzenet elküldve: 2014-07-02 16:00:15
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 40
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 40
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
// Az új ismeretség - Londie //
* Biccentéssel veszi tudomásul, hogy a lány nem ellenkezik. Ez jó. Tehát van kedve és türelme a férfi mellett maradni, ami újabb megerősítés, hogy talán jó társakká válhatnak. Faelon a Holdudvarról befelé tartva felveszi a földről a kardját, visszacsatolja az övére, illetve a zsákját a fa alól, melyben lamellás vértje pihen.
A fogadó ugyanolyan tömött, mint volt, azonban a sarokban épp akad két hely. *
- Rendelek, addig ülj le. * Hanyag mozdulattal leteszi a sarokban lévő asztal mellé a zsákját, majd megindul a pult felé. Meg sem kérdezi a nőstényt, mit kér. Számára nem kérdés. Sört. Persze, majd vizet fog kérni, ha kocsmában van, nem?!
Megáll a pultnál, és letámaszkodik. *
- Két korsó Sört kérek. * Mondja a fogadósnak, s kis idő múlva meg is kapja az italokat. Kifizeti az érte járó 22 aranyat, majd megfogja a korsókat, és elindul hátra, a sarokban lévő asztalhoz. *
* Leül maga is az asztalhoz, épp szemben a hegyesfülűvel, majd mielőtt bármilyen beszélgetésbe elegyednének, két hatalmas kortyot iszik az italából. Nem volt túl nagy a küzdelmük, azonban elég volt ahhoz, hogy Faelont szomjassá tegye. Inge ujjával törli le szájáról az aranyló, keserű nedű habját, majd pár pillanatig komolyan fürkészi a lányt, mielőtt megszólalna. *
- Társat keresek magamnak. * Ezzel nagyjából el is mondott mindent. A célt is, a szándékot is, illetve az előző verekedésből a nőstény gondolhatja is, hogy Faelonnak nem ágyas, szerető, asszony illetve rabszolga kell. Társ. Társ, mint fegyverforgató, viszonylag tapasztal egyén, akit nem kell folyamatosan megvédeni, még akkor sem, ha nő. Valaki, aki védi a hátát, és akinek ő is tudja védeni a hátát. Bár biztos benne van ebben a fogalomban a beszélgetőpartner is, hisz vadidegeneket csak úgy nem visz magával az ember bárhová. Meg mit is profitálnának belőle ketten, ha csak ülnének egymás mellett, vagy sétálnának, és nem mondanának semmit? Elég unalmas gondolat.
Ugyan Faelon nem szeretné feltétlenül belevonni sötét életébe a nőstényt, azonban most nincs munkája, és talán egy ideig nem is lesz. Ha pedig mégis, talán bevonhatja a hegyesfülűt az orgyilkosság tudományába, hisz ő úgy tűnik, hajlandóságot mutat az efféle dolgokra. Talán hasznos munkakapcsolatot is kovácsolhatnának ebből a dologból. Bár jelenleg még nincsenek ilyen kilátások. *
- Az erdő felé indulnék. * Folytatja a férfi. *
- Mint azt te is tudod, Arthenior erdeje veszélyes, és elkéne valaki, akivel kölcsönösen védhetjük egymást. Ki tudja, talán valami kalandba is keveredhetünk. * Megvonja a vállát. Hozzá képest is elég szerénynek hangzik ez az ajánlat. Azonban most megkeményíti magát, hogy az előbbiek fényében a nősténynek még csak meg se forduljon a fejében követelőzni, és kibővíteni az ajánlatot. *
- Tőlem nem fogsz pénzt kapni ezért, szögezzük le. Te csupán nekem egy lehetőség vagy. Rátermett harcost kerestem, eredetileg ezért jöttem a városba. Nem munkát ajánlok, hanem társat keresek. Viszont talán még profitálhatunk is a dologból, ha együtt dolgozunk. Persze ezt nem garantálom. Nem fogok azért küzdeni itt és most, térden csúszva könyörögni, hogy "veled mehessek". Te nem velem jössz, én nem veled megyek. Együtt megyünk, bármerre is vigyen az út. Ami az én titkom, az a tied is, ami a tied, az az enyém. Kölcsönös bizalom és függés. Ha egyikünk bukik, mindketten bukunk. Ezek a feltételeim. Azért cserébe, amiket te adsz, természetesen kapsz viszonzást, ahogy én is elvárom ugyanezt. * Fejezi be, és újra kortyol. Barna szemeit Londie-ra függeszti, várva a reakcióját, és a csönddel időt is hagy neki, hogy átgondolja az egészet. *
* Biccentéssel veszi tudomásul, hogy a lány nem ellenkezik. Ez jó. Tehát van kedve és türelme a férfi mellett maradni, ami újabb megerősítés, hogy talán jó társakká válhatnak. Faelon a Holdudvarról befelé tartva felveszi a földről a kardját, visszacsatolja az övére, illetve a zsákját a fa alól, melyben lamellás vértje pihen.
A fogadó ugyanolyan tömött, mint volt, azonban a sarokban épp akad két hely. *
- Rendelek, addig ülj le. * Hanyag mozdulattal leteszi a sarokban lévő asztal mellé a zsákját, majd megindul a pult felé. Meg sem kérdezi a nőstényt, mit kér. Számára nem kérdés. Sört. Persze, majd vizet fog kérni, ha kocsmában van, nem?!
Megáll a pultnál, és letámaszkodik. *
- Két korsó Sört kérek. * Mondja a fogadósnak, s kis idő múlva meg is kapja az italokat. Kifizeti az érte járó 22 aranyat, majd megfogja a korsókat, és elindul hátra, a sarokban lévő asztalhoz. *
* Leül maga is az asztalhoz, épp szemben a hegyesfülűvel, majd mielőtt bármilyen beszélgetésbe elegyednének, két hatalmas kortyot iszik az italából. Nem volt túl nagy a küzdelmük, azonban elég volt ahhoz, hogy Faelont szomjassá tegye. Inge ujjával törli le szájáról az aranyló, keserű nedű habját, majd pár pillanatig komolyan fürkészi a lányt, mielőtt megszólalna. *
- Társat keresek magamnak. * Ezzel nagyjából el is mondott mindent. A célt is, a szándékot is, illetve az előző verekedésből a nőstény gondolhatja is, hogy Faelonnak nem ágyas, szerető, asszony illetve rabszolga kell. Társ. Társ, mint fegyverforgató, viszonylag tapasztal egyén, akit nem kell folyamatosan megvédeni, még akkor sem, ha nő. Valaki, aki védi a hátát, és akinek ő is tudja védeni a hátát. Bár biztos benne van ebben a fogalomban a beszélgetőpartner is, hisz vadidegeneket csak úgy nem visz magával az ember bárhová. Meg mit is profitálnának belőle ketten, ha csak ülnének egymás mellett, vagy sétálnának, és nem mondanának semmit? Elég unalmas gondolat.
Ugyan Faelon nem szeretné feltétlenül belevonni sötét életébe a nőstényt, azonban most nincs munkája, és talán egy ideig nem is lesz. Ha pedig mégis, talán bevonhatja a hegyesfülűt az orgyilkosság tudományába, hisz ő úgy tűnik, hajlandóságot mutat az efféle dolgokra. Talán hasznos munkakapcsolatot is kovácsolhatnának ebből a dologból. Bár jelenleg még nincsenek ilyen kilátások. *
- Az erdő felé indulnék. * Folytatja a férfi. *
- Mint azt te is tudod, Arthenior erdeje veszélyes, és elkéne valaki, akivel kölcsönösen védhetjük egymást. Ki tudja, talán valami kalandba is keveredhetünk. * Megvonja a vállát. Hozzá képest is elég szerénynek hangzik ez az ajánlat. Azonban most megkeményíti magát, hogy az előbbiek fényében a nősténynek még csak meg se forduljon a fejében követelőzni, és kibővíteni az ajánlatot. *
- Tőlem nem fogsz pénzt kapni ezért, szögezzük le. Te csupán nekem egy lehetőség vagy. Rátermett harcost kerestem, eredetileg ezért jöttem a városba. Nem munkát ajánlok, hanem társat keresek. Viszont talán még profitálhatunk is a dologból, ha együtt dolgozunk. Persze ezt nem garantálom. Nem fogok azért küzdeni itt és most, térden csúszva könyörögni, hogy "veled mehessek". Te nem velem jössz, én nem veled megyek. Együtt megyünk, bármerre is vigyen az út. Ami az én titkom, az a tied is, ami a tied, az az enyém. Kölcsönös bizalom és függés. Ha egyikünk bukik, mindketten bukunk. Ezek a feltételeim. Azért cserébe, amiket te adsz, természetesen kapsz viszonzást, ahogy én is elvárom ugyanezt. * Fejezi be, és újra kortyol. Barna szemeit Londie-ra függeszti, várva a reakcióját, és a csönddel időt is hagy neki, hogy átgondolja az egészet. *
5201. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2014-07-02 14:12:57
Üzenet elküldve: 2014-07-02 14:12:57
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 46
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 46
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Szelíd
*Úgy látszik, az a kocsma nem éri meg neki... hány napja ment el csak arra? Mennyi értékes idő, amelyet sosem kap vissza? Mennyi erőfeszítés, séta, és nem mellesleg pénz? A kölykök kapnak még, hogy ebbe belerángatták a törpöt, de addig is ideje pótolni a legégetőbb hiányosságot... Drawar ugyanis teljes két napja nem ivott semmi olyat, amelynek fogyasztása élmény lenne... csak vizet, de hát ital az? A vízben fürödni kell, nem meginni! Az asszony mossa vízben a ruhát, de a férfi az biza sört iszik! Óvatosan löki be a fogadó ajtaját. Vicces, de kicsit olyan érzése támadt, mintha ez is olyan rozoga vacak lenne, mint a kovácsműhely bejáratánál lévő vékony fadarab. A törpe csak kétszer volt eddig ott, de az is sok volt a félelemből és óvatosságból, hogy nehogy több darabban legyen az ajtó, miután becsukta. A fogadó ajtajával nincs ilyen probléma, azt nyilván arra tervezték, hogy még egy részeg ork is csapkodhassa... de még akár egy részeg törpe is! Hisz mind tudjuk, ki birokra megy a részeg törpével, az biza medveeleséggé apríttatik, szeme kásává nyomatik, csontja porrá őrlelődik, és a következő sört is ő fizeté. Így járand a prófécia szerint, aki részeg törpére támad.
Biztosan emiatt részegek mindig a törpék (na jó, nem mindig, csak egészséges gyakorisággal), aztán nem kell nekik harcolni. Hisz ki akarna medveeledellé aprítódni? Pontosan, senki. És éppen ezen elgondolásból Drawar is odasétál a pulthoz, és derűs jókedvvel megjegyzi:*
- Egy korsó sört kérek! *és nagy vidámságában még fizetni is elfelejtene, szerencsére erre nem az ő dolga emlékezni, megteszi helyette a fogadós, aki már-már követelőzően nyújtja ki a kezét, és nyilván nem egy kavicsot vár bele. Vagy egy köpetet... a törpe kis híján elröhögi magát a gondolatra, hogy mi történne, ha most beleköpne a fogadós markába. Valószínűleg kapna a fejére, és ide se jöhetne többet, de az érzés... és hány évig mesélhetné mindezt... de türtőzteti magát, elvégre most inni szeretne. Kifizeti a 11 aranyat, és meg is kapja a korsó Sört. Persze nem olyan jóféle sör ez, mint az igazi törpsör (nem, nem törpesör, mert az 'e' betű csúnyán megtöri a fülmelengető 'ö' sort) viszont nem is rossz. Ez a gondolatsor is igazolja Drawar optimista hozzáállását, hiszen a népszerű szófordulattal is gondolhatott volna az italra: "Nem rossz... de nem is jó." Azonban ő nem így áll ehhez, így még inni is sokkal kellemesebb. Inkább a másik szófordulat cikázik a fejében, miszerint "Lehetne rosszabb is".*
Biztosan emiatt részegek mindig a törpék (na jó, nem mindig, csak egészséges gyakorisággal), aztán nem kell nekik harcolni. Hisz ki akarna medveeledellé aprítódni? Pontosan, senki. És éppen ezen elgondolásból Drawar is odasétál a pulthoz, és derűs jókedvvel megjegyzi:*
- Egy korsó sört kérek! *és nagy vidámságában még fizetni is elfelejtene, szerencsére erre nem az ő dolga emlékezni, megteszi helyette a fogadós, aki már-már követelőzően nyújtja ki a kezét, és nyilván nem egy kavicsot vár bele. Vagy egy köpetet... a törpe kis híján elröhögi magát a gondolatra, hogy mi történne, ha most beleköpne a fogadós markába. Valószínűleg kapna a fejére, és ide se jöhetne többet, de az érzés... és hány évig mesélhetné mindezt... de türtőzteti magát, elvégre most inni szeretne. Kifizeti a 11 aranyat, és meg is kapja a korsó Sört.
Persze nem olyan jóféle sör ez, mint az igazi törpsör (nem, nem törpesör, mert az 'e' betű csúnyán megtöri a fülmelengető 'ö' sort) viszont nem is rossz. Ez a gondolatsor is igazolja Drawar optimista hozzáállását, hiszen a népszerű szófordulattal is gondolhatott volna az italra: "Nem rossz... de nem is jó." Azonban ő nem így áll ehhez, így még inni is sokkal kellemesebb. Inkább a másik szófordulat cikázik a fejében, miszerint "Lehetne rosszabb is".*1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10041-10060 , 10061-10080 , 10081-10100 , 10101-10120 , 10121-10140 , 10141-10160 , 10161-10180 , 10181-10200 , 10201-10220 , 10221-10240 , 10241-10260 , 10261-10280 , 10281-10300 , 10301-10320 , 10321-10340 , 10341-10360 , 10361-10380 , 10381-10400 , 10401-10420 , 10421-10440 , 10441-10460 , 10461-10480 , 10481-10500 , 10501-10520 , 10521-10540 , 10541-10560 , 10561-10580 , 10581-10600 , 10601-10620 , 10621-10640 , 10641-10660 , 10661-10680 , 10681-10700 , 10701-10720 , 10721-10740 , 10741-10760 , 10761-10780 , 10781-10800 , 10801-10820 , 10821-10840 , 10841-10860 , 10861-10880 , 10881-10900 , 10901-10920 , 10921-10940 , 10941-10960 , 10961-10980 , 10981-11000 , 11001-11020 , 11021-11040 , 11041-11060 , 11061-11080 , 11081-11100 , 11101-11120 , 11121-11140 , 11141-11160 , 11161-11180 , 11181-11200 , 11201-11220 , 11221-11240 , 11241-11260 , 11261-11280 , 11281-11300 , 11301-11320 , 11321-11340 , 11341-11360 , 11361-11380 , 11381-11400 , 11401-11420 , 11421-11440 , 11441-11460 , 11461-11480 , 11481-11500 , 11501-11520 , 11521-11540 , 11541-11560 , 11561-11580 , 11581-11600 , 11601-11620 , 11621-11640 , 11641-11660 , 11661-11680 , 11681-11700 , 11701-11720 , 11721-11740 , 11741-11760 , 11761-11780 , 11781-11800 , 11801-11820 , 11821-11840 , 11841-11860 , 11861-11880 , 11881-11900 , 11901-11920 , 11921-11940 , 11941-11960 , 11961-11980 , 11981-12000 , 12001-12020 , 12021-12040 , 12041-12060 , 12061-12080 , 12081-12100 , 12101-12120 , 12121-12140 , 12141-12160 , 12161-12180 , 12181-12200 , 12201-12220 , 12221-12240 , 12241-12260 , 12261-12280 , 12281-12300 , 12301-12320 , 12321-12340 , 12341-12360 , 12361-12380 , 12381-12400 , 12401-12420 , 12421-12440 , 12441-12460 , 12461-12480 , 12481-12500 , 12501-12520 , 12521-12540 , 12541-12560 , 12561-12580 , 12581-12600 , 12601-12620 , 12621-12640 , 12641-12660 , 12661-12680 , 12681-12700 , 12701-12720 , 12721-12740 , 12741-12760 , 12761-12780 , 12781-12800 , 12801-12820 , 12821-12840 , 12841-12860 , 12861-12880 , 12881-12900 , 12901-12920 , 12921-12940 , 12941-12960 , 12961-12980 , 12981-13000 , 13001-13020 , 13021-13040 , 13041-13060 , 13061-13080 , 13081-13100 , 13101-13120 , 13121-13140 , 13141-13160 , 13161-13180 , 13181-13200 , 13201-13220 , 13221-13240 , 13241-13260 , 13261-13280 , 13281-13300 , 13301-13320 , 13321-13340 , 13341-13360 , 13361-13380 , 13381-13400 , 13401-13420 , 13421-13440 , 13441-13460 , 13461-13480 , 13481-13500 , 13501-13520 , 13521-13540 , 13541-13560 , 13561-13580 , 13581-13600 , 13601-13620 , 13621-13640 , 13641-13660 , 13661-13680 , 13681-13700 , 13701-13720 , 13721-13740 , 13741-13760 , 13761-13780 , 13781-13800 , 13801-13820 , 13821-13840 , 13841-13860 , 13861-13880 , 13881-13900 , 13901-13920 , 13921-13940 , 13941-13960 , 13961-13980 , 13981-14000 , 14001-14020 , 14021-14040 , 14041-14060 , 14061-14080 , 14081-14100 , 14101-14120 , 14121-14140 , 14141-14160 , 14161-14180 , 14181-14200 , 14201-14220 , 14221-14240 , 14241-14260 , 14261-14280 , 14281-14300 , 14301-14320 , 14321-14340 , 14341-14360 , 14361-14380 , 14381-14400 , 14401-14420 , 14421-14440 , 14441-14460 , 14461-14480 , 14481-14500 , 14501-14520 , 14521-14540 , 14541-14560 , 14561-14580 , 14581-14600 , 14601-14620 , 14621-14640 , 14641-14660 , 14661-14680 , 14681-14700 , 14701-14720 , 14721-14740 , 14741-14760 , 14761-14780 , 14781-14800 , 14801-14820 , 14821-14840 , 14841-14860 , 14861-14880 , 14881-14900 , 14901-14920 , 14921-14940 , 14941-14960 , 14961-14980 , 14981-15000 , 15001-15020 , 15021-15040 , 15041-15060 , 15061-15080 , 15081-15100 , 15101-15120 , 15121-15140 , 15141-15160 , 15161-15180 , 15181-15200 , 15201-15220 , 15221-15240 , 15241-15260 , 15261-15280 , 15281-15300 , 15301-15320 , 15321-15340 , 15341-15360 , 15361-15380 , 15381-15400 , 15401-15420 , 15421-15440 , 15441-15460 , 15461-15480 , 15481-15500 , 15501-15520 , 15521-15540 , 15541-15560 , 15561-15580 , 15581-15600 , 15601-15620 , 15621-15640 , 15641-15660 , 15661-15680 , 15681-15700 , 15701-15720 , 15721-15740 , 15741-15760 , 15761-15780 , 15781-15800 , 15801-15820 , 15821-15840 , 15841-15860 , 15861-15880 , 15881-15900 , 15901-15920 , 15921-15940 , 15941-15960 , 15961-15980 , 15981-16000 , 16001-16020 , 16021-16040 , 16041-16060 , 16061-16080 , 16081-16100 , 16101-16120 , 16121-16140 , 16141-16160 , 16161-16180 , 16181-16200 , 16201-16220 , 16221-16240 , 16241-16260 , 16261-16280 , 16281-16300 , 16301-16320 , 16321-16340 , 16341-16360 , 16361-16380 , 16381-16400 , 16401-16420 , 16421-16440 , 16441-16460 , 16461-16480 , 16481-16500 , 16501-16520 , 16521-16540 , 16541-16560 , 16561-16580 , 16581-16600 , 16601-16620 , 16621-16640 , 16641-16660 , 16661-16680 , 16681-16700 , 16701-16720 , 16721-16740 , 16741-16760 , 16761-16780 , 16781-16800 , 16801-16820 , 16821-16840 , 16841-16860 , 16861-16880 , 16881-16900 , 16901-16920 , 16921-16940 , 16941-16960 , 16961-16980 , 16981-17000 , 17001-17020 , 17021-17040 , 17041-17060 , 17061-17080 , 17081-17100 , 17101-17120 , 17121-17140 , 17141-17160 , 17161-17180 , 17181-17200 , 17201-17220 , 17221-17240 , 17241-17260 , 17261-17280 , 17281-17300 , 17301-17320 , 17321-17340 , 17341-17360 , 17361-17380 , 17381-17400 , 17401-17420 , 17421-17440 , 17441-17460 , 17461-17480 , 17481-17500 , 17501-17520 , 17521-17540 , 17541-17560 , 17561-17580 , 17581-17600 , 17601-17620 , 17621-17640 , 17641-17660 , 17661-17680 , 17681-17700 , 17701-17720 , 17721-17740 , 17741-17760 , 17761-17780 , 17781-17800 , 17801-17820 , 17821-17840 , 17841-17860 , 17861-17880 , 17881-17900 , 17901-17920 , 17921-17940 , 17941-17960 , 17961-17980 , 17981-18000 , 18001-18020 , 18021-18040 , 18041-18060 , 18061-18080 , 18081-18100 , 18101-18120 , 18121-18140 , 18141-18160 , 18161-18180 , 18181-18200 , 18201-18220 , 18221-18240 , 18241-18260 , 18261-18280 , 18281-18300 , 18301-18320 , 18321-18340 , 18341-18360 , 18361-18380 , 18381-18400 , 18401-18420 , 18421-18440 , 18441-18460 , 18461-18480 , 18481-18500 , 18501-18520 , 18521-18540 , 18541-18560 , 18561-18580 , 18581-18600 , 18601-18620 , 18621-18640 , 18641-18660 , 18661-18680 , 18681-18700 , 18701-18720 , 18721-18740 , 18741-18760 , 18761-18780 , 18781-18800 , 18801-18820 , 18821-18840 , 18841-18860 , 18861-18880 , 18870-18889