Arthenior - Pegazus fogadó
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 633 (12641. - 12660. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
12660. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2018-07-15 20:13:02
Üzenet elküldve: 2018-07-15 20:13:02
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 932
OOC üzenetek: 97
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 932
OOC üzenetek: 97
Játékstílus: Szelíd
//Az arra érdemes//
//Kilvard találat: sikertelen//
//Martalóc visszaütés: sikeres//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Nem tűnik fel a kardos fickónak Kilvard ténykedése, így ad néhány röpke pillanatot a férfinak, hogy zsebéből az üveget előhalássza. Borzasztó nagy szerencséje van, mert a szilánk nem akad el a szövetben, s nem is vágja el így tenyerét, persze ezen a körbetekert textilcsík is segít. Azonban bár az ötlet jó, Kilvard suhint, a szemben álló ellenfél az utolsó pillanatban, talán az üvegszilánk szemében visszatükröződő csillogásától, de felocsúdik, s elhajol. A szilánk, válláról pattan le, de oly szögben, hogy megkarcolni sem tudja a rajta lévő felszerelést. Vérszemet kap az akción, s immár röhögését abbahagyva, hördülve csap vissza kardjával srégen, kevés lendületet belevíve a mozdulatba. Azonban még ez a kevés is elég ahhoz, hogy kardja Kilvard oldalába csapódjon. Telitalálat. Kilvard így köpenyben, ruházatban és vért nélkül, vélhetően oldalából spriccelő vérszökőkúttal dőlne el, s vajmi kevés eséllyel folytathatná küldetését. De a férfi felkészült, s korábban megkeményített bőre állja a csapást, így a kard nem hatol be túl mélyen, éppen csak annyira, hogy zavaró tényező legyen, s egy későbbiekben, rozsdás kard miatt kitisztítandó és ellátandó seb. Maradandónak semmiképp nem mondható, mert a szövet is visszafog annyit az életlen kardból, hogy felületi, de azért némiképp vérző seb tarkítsa Kilvard testét. Ruhát cserélnie kell ugyan, de talán ez nem zavarja túlságosan. A gnóm közben magához tér, s apró lábain ugrálja körbe a Körömpiszkáló lassan pépes masszává alakuló testét, s nagyokat bök vele a kerítéslécből lándzsává avanzsált fegyverével. Az ork csak nem hagyja abba, agyára vérköd húzódik, minden dühét ki akarja tölteni a pofátlan (immár szó szerint) ellenfelén. Közben a fogadós is magához térni látszik, mert előrébb nyomakodik:*
- Hogy segítsek?? *Kérdi hirtelen, kezében zavartan lóbálva az asztallábat, beavatkozni egyelőre nem mer, talán parancsra vár, hogy tapasztalatlanságán úrrá legyen, a határozott irányítás.*
//Kilvard találat: sikertelen//
//Martalóc visszaütés: sikeres//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Nem tűnik fel a kardos fickónak Kilvard ténykedése, így ad néhány röpke pillanatot a férfinak, hogy zsebéből az üveget előhalássza. Borzasztó nagy szerencséje van, mert a szilánk nem akad el a szövetben, s nem is vágja el így tenyerét, persze ezen a körbetekert textilcsík is segít. Azonban bár az ötlet jó, Kilvard suhint, a szemben álló ellenfél az utolsó pillanatban, talán az üvegszilánk szemében visszatükröződő csillogásától, de felocsúdik, s elhajol. A szilánk, válláról pattan le, de oly szögben, hogy megkarcolni sem tudja a rajta lévő felszerelést. Vérszemet kap az akción, s immár röhögését abbahagyva, hördülve csap vissza kardjával srégen, kevés lendületet belevíve a mozdulatba. Azonban még ez a kevés is elég ahhoz, hogy kardja Kilvard oldalába csapódjon. Telitalálat. Kilvard így köpenyben, ruházatban és vért nélkül, vélhetően oldalából spriccelő vérszökőkúttal dőlne el, s vajmi kevés eséllyel folytathatná küldetését. De a férfi felkészült, s korábban megkeményített bőre állja a csapást, így a kard nem hatol be túl mélyen, éppen csak annyira, hogy zavaró tényező legyen, s egy későbbiekben, rozsdás kard miatt kitisztítandó és ellátandó seb. Maradandónak semmiképp nem mondható, mert a szövet is visszafog annyit az életlen kardból, hogy felületi, de azért némiképp vérző seb tarkítsa Kilvard testét. Ruhát cserélnie kell ugyan, de talán ez nem zavarja túlságosan. A gnóm közben magához tér, s apró lábain ugrálja körbe a Körömpiszkáló lassan pépes masszává alakuló testét, s nagyokat bök vele a kerítéslécből lándzsává avanzsált fegyverével. Az ork csak nem hagyja abba, agyára vérköd húzódik, minden dühét ki akarja tölteni a pofátlan (immár szó szerint) ellenfelén. Közben a fogadós is magához térni látszik, mert előrébb nyomakodik:*
- Hogy segítsek?? *Kérdi hirtelen, kezében zavartan lóbálva az asztallábat, beavatkozni egyelőre nem mer, talán parancsra vár, hogy tapasztalatlanságán úrrá legyen, a határozott irányítás.*
12659. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2018-07-15 17:25:44
Üzenet elküldve: 2018-07-15 17:25:44
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 305
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 305
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Az arra érdemes//
*Megkönnyebbülten nagyot fúj, mikor tudatosul benne, hogy valószínűleg a felé tartó tőr célt tévesztett. Felegyenesedik és szembefordul aktuális támadójával. Egy szempillantással felméri társai helyzetét és nincs túlságosan megelégedve. Egyedül az ork tűnik hasznavehetőnek harchelyzetben. A fogadós reakcióján van talán a legkevésbé meglepődve. Groteszk, kifordított világ ez, hol az erőszak az úr. Nem jól van ez így. Ha tehetné... De nem teheti.
Mikor ellenfele figyelme lankad az elbizakodott hahotázás közepette, elszánja magát. A zsebében markolt éles üvegdarabot előrántva erősen a kardos szabadon maradt nyaka felé suhint. Nincs választása, elvégre az élete a tét. A mozdulat után nagyot lép hátra, hogy megpróbáljon kardtávolságon kívül maradni.*
-Bátor az ember háta mögött.
*Megkönnyebbülten nagyot fúj, mikor tudatosul benne, hogy valószínűleg a felé tartó tőr célt tévesztett. Felegyenesedik és szembefordul aktuális támadójával. Egy szempillantással felméri társai helyzetét és nincs túlságosan megelégedve. Egyedül az ork tűnik hasznavehetőnek harchelyzetben. A fogadós reakcióján van talán a legkevésbé meglepődve. Groteszk, kifordított világ ez, hol az erőszak az úr. Nem jól van ez így. Ha tehetné... De nem teheti.
Mikor ellenfele figyelme lankad az elbizakodott hahotázás közepette, elszánja magát. A zsebében markolt éles üvegdarabot előrántva erősen a kardos szabadon maradt nyaka felé suhint. Nincs választása, elvégre az élete a tét. A mozdulat után nagyot lép hátra, hogy megpróbáljon kardtávolságon kívül maradni.*
-Bátor az ember háta mögött.
12658. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2018-07-15 01:01:00
Üzenet elküldve: 2018-07-15 01:01:00
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 384
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 384
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Lorew//
//A hozzászólás 16+-os jelenetet tartalmaz//
*„Mi sem tenne boldogabbá, mint hatalmat adni a kezedbe.” Lorew szavai úgy visszhangoznak Dora elméjében, hogy alig hallja tőlük logikus gondolatait. Mi másra vágyna, mint igazságra, mi másra, mint pénzre, hatalomra, mint a végtelen tudásra, ami a földi élet alatt az övé lehet, mielőtt mind porrá leszünk, egyszerű, buta porrá? Ha valamikor le lehet a lány arcáról olvasni a bizonytalanságot, ez az a pillanat. Itt van egy gazdag, végtelenül hatalmas férfi, aki bármit megadhat neki, amit csak kér…*
~ De miért? ~ *Hallja meg saját racionalitását végre.* ~ Mit kérne vajon cserébe? ~ *A válasz aggasztó. Dora ismeri magát annyira, hogy tudja, az elmebaj nem játék, főleg akkor nem, ha okos emberekben alakul ki. Növekvő, bormámoros izgalma is ront a helyzeten. Elkezd töprengeni a válaszon.*
~ Ha ugyanazt kéri, mint a mesterem… ~ *Egy-két együtt töltött pásztoróráért cserébe megkapna mindent, amire vágyik. De ez nem a mestere, ő pedig nem buta csitri többé, hogy csak úgy kiszolgáltassa magát. Nagy nehezen belecsimpaszkodik az elveibe, és meggyőzi magát, hogy ne engedje el őket. Mert egy dologban még Dora olthatatlan kíváncsisága is gátba ütközik: tudja jól, hogy amit kíván, amire vágyik, az egy rossz gondolat, azt el kell nyomni, el kell tiporni, amíg világ a világ. Be kell érni a holttestekkel, az állattetemekkel, a növényekkel. Neki mindig ezt mondták, őt így nevelték…
Ekkor bevillan az emlék, amikor anyja és apja rátalált a mocsárban, ahogy éppen egy eleven kígyót próbált felvágni. Az elfek kitagadták azért, ami történt. Egész életét úgy élte le, hogy szembe akart menni szülei vágyaival, nem akart mágiát tanulni, nem akart Eeyr-hívő lenni, mindig csak nem, nem, nem. De ott, akkor igazuk lett volna? Lehet, hogy ami morális gátat érez életében, azt a családja ezért nevelte belé, mert szüksége is van rá?
Lorew ráhagyja a gondolkodás jogát, és a lány már egészen biztos abban, hogy nem tréfál. Dora arcáról lelohad a mosoly, ahogy magával vitatkozik odabent. A két érzés jobbra-balra húzza, szíve pedig közben hevesen dobog, mintegy emlékeztetve rá, hogy veszélyes ez a döntés. Nem csak azért, mert baja eshet – ezt eddig is tudta –, hanem mert elveszítheti azt, ami eddig ő, Dora volt. Elveszítheti önmagát.
Értőn biccent Lorewnek, hogy a távozni készülő férfi lássa: érti a játékszabályokat. De ezzel is csak időt szeretne nyerni, hogy ezt a csatát megvívja magával. Márpedig háborgó lelke Dorawyna Olaphine mellett teszi le a voksát. Elmosolyodik esetlenségén.*
~ Viszlát, Lorew. ~ *Mondja, és eljátszik a kezében lévő arannyal. A tanácsos meg sem mondta, melyik oldal legyen, de Dora szeret érmézni.*
~ Ha írás, vele kellett volna mennem. ~ *Mondja, majd feldobja. A pénzérme pörög a pulton, majd eldől. Dora hangosan felnevet.
Fej.*
//Lorew//
//A hozzászólás 16+-os jelenetet tartalmaz//
*„Mi sem tenne boldogabbá, mint hatalmat adni a kezedbe.” Lorew szavai úgy visszhangoznak Dora elméjében, hogy alig hallja tőlük logikus gondolatait. Mi másra vágyna, mint igazságra, mi másra, mint pénzre, hatalomra, mint a végtelen tudásra, ami a földi élet alatt az övé lehet, mielőtt mind porrá leszünk, egyszerű, buta porrá? Ha valamikor le lehet a lány arcáról olvasni a bizonytalanságot, ez az a pillanat. Itt van egy gazdag, végtelenül hatalmas férfi, aki bármit megadhat neki, amit csak kér…*
~ De miért? ~ *Hallja meg saját racionalitását végre.* ~ Mit kérne vajon cserébe? ~ *A válasz aggasztó. Dora ismeri magát annyira, hogy tudja, az elmebaj nem játék, főleg akkor nem, ha okos emberekben alakul ki. Növekvő, bormámoros izgalma is ront a helyzeten. Elkezd töprengeni a válaszon.*
~ Ha ugyanazt kéri, mint a mesterem… ~ *Egy-két együtt töltött pásztoróráért cserébe megkapna mindent, amire vágyik. De ez nem a mestere, ő pedig nem buta csitri többé, hogy csak úgy kiszolgáltassa magát. Nagy nehezen belecsimpaszkodik az elveibe, és meggyőzi magát, hogy ne engedje el őket. Mert egy dologban még Dora olthatatlan kíváncsisága is gátba ütközik: tudja jól, hogy amit kíván, amire vágyik, az egy rossz gondolat, azt el kell nyomni, el kell tiporni, amíg világ a világ. Be kell érni a holttestekkel, az állattetemekkel, a növényekkel. Neki mindig ezt mondták, őt így nevelték…
Ekkor bevillan az emlék, amikor anyja és apja rátalált a mocsárban, ahogy éppen egy eleven kígyót próbált felvágni. Az elfek kitagadták azért, ami történt. Egész életét úgy élte le, hogy szembe akart menni szülei vágyaival, nem akart mágiát tanulni, nem akart Eeyr-hívő lenni, mindig csak nem, nem, nem. De ott, akkor igazuk lett volna? Lehet, hogy ami morális gátat érez életében, azt a családja ezért nevelte belé, mert szüksége is van rá?
Lorew ráhagyja a gondolkodás jogát, és a lány már egészen biztos abban, hogy nem tréfál. Dora arcáról lelohad a mosoly, ahogy magával vitatkozik odabent. A két érzés jobbra-balra húzza, szíve pedig közben hevesen dobog, mintegy emlékeztetve rá, hogy veszélyes ez a döntés. Nem csak azért, mert baja eshet – ezt eddig is tudta –, hanem mert elveszítheti azt, ami eddig ő, Dora volt. Elveszítheti önmagát.
Értőn biccent Lorewnek, hogy a távozni készülő férfi lássa: érti a játékszabályokat. De ezzel is csak időt szeretne nyerni, hogy ezt a csatát megvívja magával. Márpedig háborgó lelke Dorawyna Olaphine mellett teszi le a voksát. Elmosolyodik esetlenségén.*
~ Viszlát, Lorew. ~ *Mondja, és eljátszik a kezében lévő arannyal. A tanácsos meg sem mondta, melyik oldal legyen, de Dora szeret érmézni.*
~ Ha írás, vele kellett volna mennem. ~ *Mondja, majd feldobja. A pénzérme pörög a pulton, majd eldől. Dora hangosan felnevet.
Fej.*
12657. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2018-07-15 00:16:32
Üzenet elküldve: 2018-07-15 00:16:32
ÚJ
![>Lorew Mazoral [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/562_ember-elf-felelf_ferfi.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 130
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 130
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Dora//
//A hozzászólás 16+-os jelenetet tartalmaz!//
*Hát így, Lorew félelmetes, mert okos. Ezért játssza meg olyan gyakran a hülyét? Hogy ne féljenek tőle? Vagy csak jól esik neki megszabadulni a problémáktól? Miért magával van elfoglalva, mikor itt egy gyönyörű hölgy, aki elvárná, hogy benne olvasson úgy, mint a képes könyvben? Igazán önző...*
- Semmi oka a félelemre.
*Nem fűz hozzá mást. Mondhatná, hogy miért nincs oka félni a lánynak, de minek bizonygassa saját állítását? Attól csak kevésbé lenne hihető. Így meg olyan, mint egy szimpla tényközlés, amit vagy elhisznek, vagy nem, de Lorewnek teljesen mindegy, csak magukkal szúrhatnak ki. Ez persze a kegyetlen valóságban nem igaz. Igen, talán a lánynak igaza volt ezekről a hazug okos emberekről...*
- Mi sem tenne boldogabbá, mint hatalmat adni a kezedbe *ezt végre szívéből mondhatja, és szemében újra megcsillan az őszinte vágyakozás, amit Dora már korábban is észlelt, ámbár nem tudta hová tenni. Végtelen hatalmat szeretne adni a lány kezébe, hogy ő váljon élet és halál úrnőjévé. Csodálatos lenne... Vagy talán már most is csodálatos? Nehéz kérdés.*
- Hát... rosszul csináltad. Ami meglepő, mert engem szinte mindenki sikeresen felbosszant. Igazából jobban bosszantottál, mielőtt megszólítottál... ha így belegondolok, messzebb nem is lehettél volna a céltól *ingatja a fejét, de azért egy félmosolyt megereszt. Már hogy a lány is láthassa, hogy csak a gúnyos mosoly viszonzásaként mondja ezeket. Nem mintha nem lenne igaz, de mi lehet sértőbb, mint az igazság? Ami megmelengeti a szívét, hogy a hölgy ismeri a nevét, sajnos ő nem mondhat hasonló szépeket, de az biztos, hogy most már nem felejti a "Dora" részt. A maradék elég hosszú, és nevekben majdnem mindig olyan gyenge volt, mint arcokban.*
- Tudok egy jobb módszert *jegyzi meg, mert az érmedobálósdit nem kedveli igazán* Mivel elfogyott a borom, én most felállok, és kisétálok. Ha jössz velem, vagy esetleg követsz, az azt jelenti, hogy érdekel a támogatásom, a hatalom, és a hely, amit mutatni szeretnék, ráadásul annyira, hogy ez legyőzi a kétségeidet. Úgy érzed, nem szalaszthatsz el egy ilyen talán egyszeri lehetőséget arra, hogy sokat megszerezz abból, amire vágysz. Elvégre csak öt nálam nagyobb hatalmú ember van a városban, aki ilyen ajánlatot tehetne, és nekik egyébként nem szokásuk. Ha pedig nem jössz, az azt jelenti, a félelmed és a kétségeid győztek a vágyaid felett, melyek nem elég erősek ahhoz, hogy tégy egy kis túrát az ismeretlen felé, kockáztass... Pedig hát a kutatásban gyakran kockáztatni kell. Szerintem ez sokkal tisztességesebb játék lesz, mint az érme.
*Azzal ellöki ezt a poharat is, és feláll a székéről. Még egyszer a lányra pillant, és magában megerősíti, hogy mennyire szeretné, hogy kövesse. Nem szeretné, ha csak úgy kisétálna az életéből. Túl csodálatos.*
- Nem búcsúzom. Reménykedem.
*Azzal az ajtó felé fordul, és többet már vissza sem néz. Feltárja, majd távozik.*
//Dora//
//A hozzászólás 16+-os jelenetet tartalmaz!//
*Hát így, Lorew félelmetes, mert okos. Ezért játssza meg olyan gyakran a hülyét? Hogy ne féljenek tőle? Vagy csak jól esik neki megszabadulni a problémáktól? Miért magával van elfoglalva, mikor itt egy gyönyörű hölgy, aki elvárná, hogy benne olvasson úgy, mint a képes könyvben? Igazán önző...*
- Semmi oka a félelemre.
*Nem fűz hozzá mást. Mondhatná, hogy miért nincs oka félni a lánynak, de minek bizonygassa saját állítását? Attól csak kevésbé lenne hihető. Így meg olyan, mint egy szimpla tényközlés, amit vagy elhisznek, vagy nem, de Lorewnek teljesen mindegy, csak magukkal szúrhatnak ki. Ez persze a kegyetlen valóságban nem igaz. Igen, talán a lánynak igaza volt ezekről a hazug okos emberekről...*
- Mi sem tenne boldogabbá, mint hatalmat adni a kezedbe *ezt végre szívéből mondhatja, és szemében újra megcsillan az őszinte vágyakozás, amit Dora már korábban is észlelt, ámbár nem tudta hová tenni. Végtelen hatalmat szeretne adni a lány kezébe, hogy ő váljon élet és halál úrnőjévé. Csodálatos lenne... Vagy talán már most is csodálatos? Nehéz kérdés.*
- Hát... rosszul csináltad. Ami meglepő, mert engem szinte mindenki sikeresen felbosszant. Igazából jobban bosszantottál, mielőtt megszólítottál... ha így belegondolok, messzebb nem is lehettél volna a céltól *ingatja a fejét, de azért egy félmosolyt megereszt. Már hogy a lány is láthassa, hogy csak a gúnyos mosoly viszonzásaként mondja ezeket. Nem mintha nem lenne igaz, de mi lehet sértőbb, mint az igazság? Ami megmelengeti a szívét, hogy a hölgy ismeri a nevét, sajnos ő nem mondhat hasonló szépeket, de az biztos, hogy most már nem felejti a "Dora" részt. A maradék elég hosszú, és nevekben majdnem mindig olyan gyenge volt, mint arcokban.*
- Tudok egy jobb módszert *jegyzi meg, mert az érmedobálósdit nem kedveli igazán* Mivel elfogyott a borom, én most felállok, és kisétálok. Ha jössz velem, vagy esetleg követsz, az azt jelenti, hogy érdekel a támogatásom, a hatalom, és a hely, amit mutatni szeretnék, ráadásul annyira, hogy ez legyőzi a kétségeidet. Úgy érzed, nem szalaszthatsz el egy ilyen talán egyszeri lehetőséget arra, hogy sokat megszerezz abból, amire vágysz. Elvégre csak öt nálam nagyobb hatalmú ember van a városban, aki ilyen ajánlatot tehetne, és nekik egyébként nem szokásuk. Ha pedig nem jössz, az azt jelenti, a félelmed és a kétségeid győztek a vágyaid felett, melyek nem elég erősek ahhoz, hogy tégy egy kis túrát az ismeretlen felé, kockáztass... Pedig hát a kutatásban gyakran kockáztatni kell. Szerintem ez sokkal tisztességesebb játék lesz, mint az érme.
*Azzal ellöki ezt a poharat is, és feláll a székéről. Még egyszer a lányra pillant, és magában megerősíti, hogy mennyire szeretné, hogy kövesse. Nem szeretné, ha csak úgy kisétálna az életéből. Túl csodálatos.*
- Nem búcsúzom. Reménykedem.
*Azzal az ajtó felé fordul, és többet már vissza sem néz. Feltárja, majd távozik.*
12656. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2018-07-14 23:09:14
Üzenet elküldve: 2018-07-14 23:09:14
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 384
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 384
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Lorew//
//A hozzászólás 16+-os jelenetet tartalmaz!//
*Ugyan a poharára koncentrál, nemtörődöm módra megissza az utolsó korty bort, de szeme sarkából látja, hogy a férfit felcsigázta az enyhén támadó viselkedése. Leteszi a poharat, a pultra könyököl, és úgy hallgatja fél füllel az őszinteségről szóló elmélkedést.
Dora szeret őszinte lenni, a szobája négy fala között, körülbelül harminc lépésnyire innen a lépcső felé. Amúgy viszont éppen az, aminek lennie kell. Ha az a megoldás, hogy hazudik, hát hazudik, s ha az, hogy igazat mondjon, akkor bevall mindent. Az élet egy játék, és ügyesen kell benne részt venni, hogy jól jöjjünk ki belőle – neki ez az elve. És ha már ő játékos, akkor ez a beszélgetőtárs nemkülönben tűnik annak. A lány végül felé fordul, és egyáltalán nem biztos benne, hogy őszinte-e vagy hazudik, de bármelyik is, kellemesen bolond a fickó.*
- Már megbocsáss, de ennyi kérdésre lehetetlen válaszolni. *Vigyorodik el. Tetszik neki a mentalitása, olyan hirtelen, csapongó, mint Dora maga.* A buta embereknek ami a szívén, az a száján. Az okos embereknél viszont mindig megvan bennem a félelem, hogy vajon megjátsszák-e az ártatlant, a mindig őszintét, vagy valóban azok. Te pedig egy okos ember vagy.
- Igazad van, én nem igazán vagyok rá képes. *Ismeri be.* Úgy gondolom, kevesen engedhetik meg maguknak, hogy őszinték legyenek. A nagy álmom, hogy egyszer olyan hatalmat képviseljek, hogy ezt bármikor megtehessem. *Szemében álmodozás fénye csillan, és egy merengőt sóhajt.* De addig egyszerűbb magamat gyengének és butácskának tettetni. Elvegyülni a tömegben. Általában ezt szoktam tenni. Nem is tudom, miért szólítottalak meg. *Töpreng egy kicsit, aztán a poharára néz, mintha abban keresné a választ. A sebhelyes férfinak igaza van, a bor tényleg megcsapta mindkettejüket azért.* Várj, megvan! Bosszantani akartalak!
*Széles, önelégült vigyorral néz a férfira, aki ezúttal előrébb dől, és elárul neki egy titkot. Ami Dorának kínos. Nem kell megvárnia, hogy a címét bejelentse, már a Lorewnél leesik neki a dolog. Dora ekkor azt teszi, amit mindig, ha valami kínos helyzetbe keveredik a tudatlansága miatt: gúnyosan mosolyog tovább, mintha nem történt volna semmi. Szeme érdeklődve csillog, elég sok hatalomvágy munkál benne, hogy kihívásnak tekintse ezt a beszélgetést.*
- Én pedig Dorawyna Olaphine vagyok. *Feleli büszkén, mintha csak ő is valami kiválóság lenne errefelé.* De szólíts nyugodtan Dorának, kedves tan… Lorew. Hallottam már a híredet, de ettől még fogalmam sem volt, hogy nézhetsz ki. Elég egyoldalú tudás ez, nem sokra megyek vele… *Most már határozottan a fogadóst hibáztatja a történtekért, aki biztos tudta előre a dolgot, de nincs itt, hogy Dora gyilkos pillantást vessen rá. Viszont ha már gyilkolásról van szó…*
- Remélem, a kérdéseidre megtalálod a választ. *Mosolyog Dora előzékenyen. Érzi, hogy ideje lenne távoznia, de a kihívás most túl csábító ehhez, és a furcsa gondolataitól sem tud szabadulni. Bárcsak mindenkin ablak lenne… Inkább úgy dönt, egy ostoba játéknak veszi az egészet. Beletúr az erszényébe, és elővesz egy aranypénzt.* Tudok erre egy jó módszert. Melyik legyen az első kérdésedre az igen? A fej vagy az írás?
*Ha választ kap, feldobja az érmét.*
//Lorew//
//A hozzászólás 16+-os jelenetet tartalmaz!//
*Ugyan a poharára koncentrál, nemtörődöm módra megissza az utolsó korty bort, de szeme sarkából látja, hogy a férfit felcsigázta az enyhén támadó viselkedése. Leteszi a poharat, a pultra könyököl, és úgy hallgatja fél füllel az őszinteségről szóló elmélkedést.
Dora szeret őszinte lenni, a szobája négy fala között, körülbelül harminc lépésnyire innen a lépcső felé. Amúgy viszont éppen az, aminek lennie kell. Ha az a megoldás, hogy hazudik, hát hazudik, s ha az, hogy igazat mondjon, akkor bevall mindent. Az élet egy játék, és ügyesen kell benne részt venni, hogy jól jöjjünk ki belőle – neki ez az elve. És ha már ő játékos, akkor ez a beszélgetőtárs nemkülönben tűnik annak. A lány végül felé fordul, és egyáltalán nem biztos benne, hogy őszinte-e vagy hazudik, de bármelyik is, kellemesen bolond a fickó.*
- Már megbocsáss, de ennyi kérdésre lehetetlen válaszolni. *Vigyorodik el. Tetszik neki a mentalitása, olyan hirtelen, csapongó, mint Dora maga.* A buta embereknek ami a szívén, az a száján. Az okos embereknél viszont mindig megvan bennem a félelem, hogy vajon megjátsszák-e az ártatlant, a mindig őszintét, vagy valóban azok. Te pedig egy okos ember vagy.
- Igazad van, én nem igazán vagyok rá képes. *Ismeri be.* Úgy gondolom, kevesen engedhetik meg maguknak, hogy őszinték legyenek. A nagy álmom, hogy egyszer olyan hatalmat képviseljek, hogy ezt bármikor megtehessem. *Szemében álmodozás fénye csillan, és egy merengőt sóhajt.* De addig egyszerűbb magamat gyengének és butácskának tettetni. Elvegyülni a tömegben. Általában ezt szoktam tenni. Nem is tudom, miért szólítottalak meg. *Töpreng egy kicsit, aztán a poharára néz, mintha abban keresné a választ. A sebhelyes férfinak igaza van, a bor tényleg megcsapta mindkettejüket azért.* Várj, megvan! Bosszantani akartalak!
*Széles, önelégült vigyorral néz a férfira, aki ezúttal előrébb dől, és elárul neki egy titkot. Ami Dorának kínos. Nem kell megvárnia, hogy a címét bejelentse, már a Lorewnél leesik neki a dolog. Dora ekkor azt teszi, amit mindig, ha valami kínos helyzetbe keveredik a tudatlansága miatt: gúnyosan mosolyog tovább, mintha nem történt volna semmi. Szeme érdeklődve csillog, elég sok hatalomvágy munkál benne, hogy kihívásnak tekintse ezt a beszélgetést.*
- Én pedig Dorawyna Olaphine vagyok. *Feleli büszkén, mintha csak ő is valami kiválóság lenne errefelé.* De szólíts nyugodtan Dorának, kedves tan… Lorew. Hallottam már a híredet, de ettől még fogalmam sem volt, hogy nézhetsz ki. Elég egyoldalú tudás ez, nem sokra megyek vele… *Most már határozottan a fogadóst hibáztatja a történtekért, aki biztos tudta előre a dolgot, de nincs itt, hogy Dora gyilkos pillantást vessen rá. Viszont ha már gyilkolásról van szó…*
- Remélem, a kérdéseidre megtalálod a választ. *Mosolyog Dora előzékenyen. Érzi, hogy ideje lenne távoznia, de a kihívás most túl csábító ehhez, és a furcsa gondolataitól sem tud szabadulni. Bárcsak mindenkin ablak lenne… Inkább úgy dönt, egy ostoba játéknak veszi az egészet. Beletúr az erszényébe, és elővesz egy aranypénzt.* Tudok erre egy jó módszert. Melyik legyen az első kérdésedre az igen? A fej vagy az írás?
*Ha választ kap, feldobja az érmét.*
12655. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2018-07-14 01:48:01
Üzenet elküldve: 2018-07-14 01:48:01
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 130
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 130
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Dora//
//A hozzászólás 16+-os jelenetet tartalmaz!//
*Egy pillanatra mintha rosszul hallana, a lány talán fenyegeti őt? Némelyik ponton mintha úgy érezné... Persze nem kell rögtön a legrosszabbra gondolni. Talán túlzottan nyílt lett volna? A bor hatása lenne? Ugyan háborúviselt férfi miért ne lehetne ilyen? Talán csak megijesztette a lányt? Nos, ha ilyen könnyen megijed, akkor nem lesz szórakoztató a játék. Bár jelen helyzetében bármi elszórakoztatná.*
- Őszinteség... *ahogy ezt a szót mondja, mélyen a poharába mered* Még sosem vádoltak azzal, hogy őszinte lennék. Talán te sem azért tetted, mert így gondolod, csak szeretnéd így hinni. Miért volna az olyan jó, ha őszintén mondtam volna? Vagy ez talán egy rejtett utalás volt? Értékeled az őszinteségem, mert te magad nem vagy képes rá? Őszintének lenni velem, vagy magaddal? Melyik hiányzik jobban?
*Ezeket a szavakat olyan érzelemmentes hangon mondja, mintha legalábbis transzban lenne. Talán nincs is ez másképp. Az alkohol és a lány egy rövid időre transzba ejtették, amit meg mond... Nos, nem hiába ő az elme orvosa, tudja ki mit miért mond, a gúny mögött vágyak lapulnak, a hazugság mögött pedig félelem. Ha valaki képtelen az őszinteségre, az nem is a környezetétől tart, hanem saját magától. A szörny mindannyiunkban ott lapul. Majd felpillant a lányra, és mintha álmából ébredne, egy szempillantás alatt visszazökken a korábbi stílusába.*
- Elnézést, az ital. Úgy érzem kezdek átváltani energikusból merengőre. És én elmerengtem itt valamin... *persze sok dolgon, az előbb fél tucat kérdést is feltett, melyek mind egy irányba mutattak, de még ezen túl is akadt valami, ami nem hagyja nyugodni a lelkét. Közelebb is hajol, persze csak lassan, de éppen a lány ezt is érzékelheti fenyegetőnek, ha nagyon tombol benne a pánik. Persze Lorew egyik kezében a pohár van, a másik pedig üresen hever a pulton, így legfeljebb fogaival haraphatja át a lány torkát.*
- Az "uraságod" megszólítást igazán hanyagolhatnánk már. Megtenné helyette a Lorew Mazoral tanácsos úr, ha mindenképpen ilyen távolságtartó akarsz lenni, de ellenkező esetben a Lorew is... kielégítő. Megfájdul a fejem, ha még egyszer valami illemkedést kell hallgatnom.
*Eztán visszabillen eredeti helyzetébe, ez a mozdulat sokkal gyorsabb és hirtelenebb, de hát elvégre távolodik, mi ijesztő lehet benne? Mi változott volna kettejük között attól, hogy kiderült: egyikük nagy ember a városban? Remélhetőleg annyi, hogy a lány nem ragaszkodik tovább az uraságozáshoz.*
- Két kérdésre szeretnék választ kapni. Legyen ez a hobbim? Legyen ez csak az én hobbim?
*Szerinte nem igényelnek további magyarázatot, magukért beszélnek. Ezen a ponton dőlhet el, hogy a lány szeretné, ha Lorew ilyesmiket csinálna szabadidejében (ami sajnos vagy nem sajnos, de nem így van), és amennyiben így lenne, őt nem vonzaná-e a kíváncsiság. Elvégre nem tréfált, mikor a támogatásról beszélt, és igazán összeszorulna a szíve, ha mindez pusztán egy pohár borban kéne megnyilvánuljon.*
//Dora//
//A hozzászólás 16+-os jelenetet tartalmaz!//
*Egy pillanatra mintha rosszul hallana, a lány talán fenyegeti őt? Némelyik ponton mintha úgy érezné... Persze nem kell rögtön a legrosszabbra gondolni. Talán túlzottan nyílt lett volna? A bor hatása lenne? Ugyan háborúviselt férfi miért ne lehetne ilyen? Talán csak megijesztette a lányt? Nos, ha ilyen könnyen megijed, akkor nem lesz szórakoztató a játék. Bár jelen helyzetében bármi elszórakoztatná.*
- Őszinteség... *ahogy ezt a szót mondja, mélyen a poharába mered* Még sosem vádoltak azzal, hogy őszinte lennék. Talán te sem azért tetted, mert így gondolod, csak szeretnéd így hinni. Miért volna az olyan jó, ha őszintén mondtam volna? Vagy ez talán egy rejtett utalás volt? Értékeled az őszinteségem, mert te magad nem vagy képes rá? Őszintének lenni velem, vagy magaddal? Melyik hiányzik jobban?
*Ezeket a szavakat olyan érzelemmentes hangon mondja, mintha legalábbis transzban lenne. Talán nincs is ez másképp. Az alkohol és a lány egy rövid időre transzba ejtették, amit meg mond... Nos, nem hiába ő az elme orvosa, tudja ki mit miért mond, a gúny mögött vágyak lapulnak, a hazugság mögött pedig félelem. Ha valaki képtelen az őszinteségre, az nem is a környezetétől tart, hanem saját magától. A szörny mindannyiunkban ott lapul. Majd felpillant a lányra, és mintha álmából ébredne, egy szempillantás alatt visszazökken a korábbi stílusába.*
- Elnézést, az ital. Úgy érzem kezdek átváltani energikusból merengőre. És én elmerengtem itt valamin... *persze sok dolgon, az előbb fél tucat kérdést is feltett, melyek mind egy irányba mutattak, de még ezen túl is akadt valami, ami nem hagyja nyugodni a lelkét. Közelebb is hajol, persze csak lassan, de éppen a lány ezt is érzékelheti fenyegetőnek, ha nagyon tombol benne a pánik. Persze Lorew egyik kezében a pohár van, a másik pedig üresen hever a pulton, így legfeljebb fogaival haraphatja át a lány torkát.*
- Az "uraságod" megszólítást igazán hanyagolhatnánk már. Megtenné helyette a Lorew Mazoral tanácsos úr, ha mindenképpen ilyen távolságtartó akarsz lenni, de ellenkező esetben a Lorew is... kielégítő. Megfájdul a fejem, ha még egyszer valami illemkedést kell hallgatnom.
*Eztán visszabillen eredeti helyzetébe, ez a mozdulat sokkal gyorsabb és hirtelenebb, de hát elvégre távolodik, mi ijesztő lehet benne? Mi változott volna kettejük között attól, hogy kiderült: egyikük nagy ember a városban? Remélhetőleg annyi, hogy a lány nem ragaszkodik tovább az uraságozáshoz.*
- Két kérdésre szeretnék választ kapni. Legyen ez a hobbim? Legyen ez csak az én hobbim?
*Szerinte nem igényelnek további magyarázatot, magukért beszélnek. Ezen a ponton dőlhet el, hogy a lány szeretné, ha Lorew ilyesmiket csinálna szabadidejében (ami sajnos vagy nem sajnos, de nem így van), és amennyiben így lenne, őt nem vonzaná-e a kíváncsiság. Elvégre nem tréfált, mikor a támogatásról beszélt, és igazán összeszorulna a szíve, ha mindez pusztán egy pohár borban kéne megnyilvánuljon.*
12654. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2018-07-14 00:42:34
Üzenet elküldve: 2018-07-14 00:42:34
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 384
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 384
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Lorew//
//A hozzászólás 16+-os jelenetet tartalmaz!//
*Ahogy Dora magyaráz a szervek kivételéről, teljesen közömbösnek mutatkozik. Ez a hallgatóságát meg is erősítheti abban, hogy tényleg komolyan elhiszi magáról, hogy igazat mond. Figyelmesen hallgatja a férfi ömlengéseit is, de közben azért egyre hangosabban szól a fejében a vészharang.*
- Tisztelem az őszinteségedet, jó uram. *Mondja, és gúnyosan elmosolyodik. Leteszi a borospoharat az asztalra, de csak azért, hogy jobb keze szabadon legyen, ha netán meg kell védenie magát tőrével. Persze lehet, hogy Lorew ebből nem vesz észre semmit sem, a lány nem is nyúl a fegyveréhez, csak helyezkedik egy kicsit.* Engedelmeddel… Azért még senkit nem ítéltek el, mert valami olyanra vágyakozott, amit nem szabad megtenni. Olyanért viszont igen, ha meg is tette. *Kacsint egyet, hogy újdonsült furcsa ismerőse értse a célzást.* A tudomány elméleti dolog. A halottak boncolása, nos, az is elméleti, hiszen már nem élnek. De a többi… Megmarad az uraságod hobbijának, úgy hiszem.
*Dora visszafordul a poharához, úgy tesz, mintha hezitálna egy kicsit, hogy távozzon-e, de ezúttal kíváncsi, hogy a mágus hogyan oldja meg a helyzetet. Vajon akarja-e tovább fokozni a dolgot, vagy sem? Dora eközben arra gondol, hogy milyen lenne élőkön kísérletezni. Elvégre az életet csak élőkön keresztül lehetne legjobban megérteni. Megrázza a fejét, de attól még érzi, hogy szíve hevesen ver, és nem a bor vagy a feszültség miatt.*
~ Bár ablak lenne mindenkin. ~
//Lorew//
//A hozzászólás 16+-os jelenetet tartalmaz!//
*Ahogy Dora magyaráz a szervek kivételéről, teljesen közömbösnek mutatkozik. Ez a hallgatóságát meg is erősítheti abban, hogy tényleg komolyan elhiszi magáról, hogy igazat mond. Figyelmesen hallgatja a férfi ömlengéseit is, de közben azért egyre hangosabban szól a fejében a vészharang.*
- Tisztelem az őszinteségedet, jó uram. *Mondja, és gúnyosan elmosolyodik. Leteszi a borospoharat az asztalra, de csak azért, hogy jobb keze szabadon legyen, ha netán meg kell védenie magát tőrével. Persze lehet, hogy Lorew ebből nem vesz észre semmit sem, a lány nem is nyúl a fegyveréhez, csak helyezkedik egy kicsit.* Engedelmeddel… Azért még senkit nem ítéltek el, mert valami olyanra vágyakozott, amit nem szabad megtenni. Olyanért viszont igen, ha meg is tette. *Kacsint egyet, hogy újdonsült furcsa ismerőse értse a célzást.* A tudomány elméleti dolog. A halottak boncolása, nos, az is elméleti, hiszen már nem élnek. De a többi… Megmarad az uraságod hobbijának, úgy hiszem.
*Dora visszafordul a poharához, úgy tesz, mintha hezitálna egy kicsit, hogy távozzon-e, de ezúttal kíváncsi, hogy a mágus hogyan oldja meg a helyzetet. Vajon akarja-e tovább fokozni a dolgot, vagy sem? Dora eközben arra gondol, hogy milyen lenne élőkön kísérletezni. Elvégre az életet csak élőkön keresztül lehetne legjobban megérteni. Megrázza a fejét, de attól még érzi, hogy szíve hevesen ver, és nem a bor vagy a feszültség miatt.*
~ Bár ablak lenne mindenkin. ~
12653. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2018-07-13 22:28:41
Üzenet elküldve: 2018-07-13 22:28:41
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 932
OOC üzenetek: 97
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 932
OOC üzenetek: 97
Játékstílus: Szelíd
//Az arra érdemes//
//Kitérés - sikeres//
*Az ember általában akkor kerül a legváratlanabb helyzetekbe mikor a legkevésbé vágyik rá, mikor a legkevésbé számít rá. Nos, Kilvard egy ilyen ember, függetlenül attól, hogy nem harcosnak teremtették, bizony dicsőn állja a sarat, még, ha oly szokatlanok is ezek a helyzetek. A fogadó raktárhelyiségének átható burgonya és hagymaillata most nem igazán foglalkoztatja egyik felet sem. Mi máskor élelem formájában végzi a fazékban, talán most fedezék gyanánt is szolgálhatna. Egyelőre azonban egyik fél sem kíván elbújni, vagy meghunyászkodni. A repülő tőr szinte az időt megállítva suhan előre, halálpontosan Kilvard nyaka felé. Nem tudni, hogy a kést elhajító fickó tapasztalatlansága, vagy az ork dühöngő léptei által keltett rezonancia az, de Kilvard mozdulata sikeresnek bizonyul, s mikor kezei közé kapja fejét, kitér, a tőr szinte abban a pillanatban suhan el felette. Talán ő maga is meglepődik, ahogy az recegve megáll az ajtófélfában. A szemközti ajtótól közeledő férfi szája torz mosolyra húzódik, ez jól látható, minden akadályozó körülmény ellenére is, hisz látja, hogy Kilvard fegyvertelen, vagy legalábbis meg van győződve róla.*
- Nagy a szád, kis pajtás! *Áll meg Kilvard előtt kartávolságra, kezében slendriánul leengedett karddal.* Akkor is ekkora volt, mikor leütöttelek. *Nevet fel fejét az égnek fordítva, hahotázva. Elég bosszantó a stílusa. Mindeközben, a másik oldalon, a gnóm átesik a saját lábán, s pofával gyűri fel a földet, arrébb túrva néhány hagymás zsákot. Az ork viszont ezzel nem foglalkozik, ahogy azzal sem, hogy Körömpiszkáló heggyel lefelé fordított tőrökkel várja, mert abban a pillanatban, ahogy az egyiket csapásra emelné, az ork egész bömbölve egyszerűen végig gyalogol rajta. Egészen konkrétan szó szerint, ahogy az, az erőteljes váll lökéstől földre esik. Talán elegendőnek érzi a férfi gyomrán való átkelés erősségét, mert egy hirtelen váltással a földön fekvő nyomoroncot a kerítésléccel kezdi el csépelni, mint szomszéd anyóka a wegtoreni szőnyegét. Körömpiszkáló majdnem annyira porzik is. A szőnyeg és közte az egyetlen különbség, hogy a szőnyeg nem jajgat közben. A gnóm eközben önmagát próbálja összeszedni, de csak ülőhelyzetig jut. Hogy hol a fogadós? Ugyanott, ahol eddig, csak immár tócsa terjeng a lábai alatt. Szinte szoborrá dermedt a félelemtől. A tőr, arcától két ujjnyira állt meg az ajtófélfában.*
//Kitérés - sikeres//
*Az ember általában akkor kerül a legváratlanabb helyzetekbe mikor a legkevésbé vágyik rá, mikor a legkevésbé számít rá. Nos, Kilvard egy ilyen ember, függetlenül attól, hogy nem harcosnak teremtették, bizony dicsőn állja a sarat, még, ha oly szokatlanok is ezek a helyzetek. A fogadó raktárhelyiségének átható burgonya és hagymaillata most nem igazán foglalkoztatja egyik felet sem. Mi máskor élelem formájában végzi a fazékban, talán most fedezék gyanánt is szolgálhatna. Egyelőre azonban egyik fél sem kíván elbújni, vagy meghunyászkodni. A repülő tőr szinte az időt megállítva suhan előre, halálpontosan Kilvard nyaka felé. Nem tudni, hogy a kést elhajító fickó tapasztalatlansága, vagy az ork dühöngő léptei által keltett rezonancia az, de Kilvard mozdulata sikeresnek bizonyul, s mikor kezei közé kapja fejét, kitér, a tőr szinte abban a pillanatban suhan el felette. Talán ő maga is meglepődik, ahogy az recegve megáll az ajtófélfában. A szemközti ajtótól közeledő férfi szája torz mosolyra húzódik, ez jól látható, minden akadályozó körülmény ellenére is, hisz látja, hogy Kilvard fegyvertelen, vagy legalábbis meg van győződve róla.*
- Nagy a szád, kis pajtás! *Áll meg Kilvard előtt kartávolságra, kezében slendriánul leengedett karddal.* Akkor is ekkora volt, mikor leütöttelek. *Nevet fel fejét az égnek fordítva, hahotázva. Elég bosszantó a stílusa. Mindeközben, a másik oldalon, a gnóm átesik a saját lábán, s pofával gyűri fel a földet, arrébb túrva néhány hagymás zsákot. Az ork viszont ezzel nem foglalkozik, ahogy azzal sem, hogy Körömpiszkáló heggyel lefelé fordított tőrökkel várja, mert abban a pillanatban, ahogy az egyiket csapásra emelné, az ork egész bömbölve egyszerűen végig gyalogol rajta. Egészen konkrétan szó szerint, ahogy az, az erőteljes váll lökéstől földre esik. Talán elegendőnek érzi a férfi gyomrán való átkelés erősségét, mert egy hirtelen váltással a földön fekvő nyomoroncot a kerítésléccel kezdi el csépelni, mint szomszéd anyóka a wegtoreni szőnyegét. Körömpiszkáló majdnem annyira porzik is. A szőnyeg és közte az egyetlen különbség, hogy a szőnyeg nem jajgat közben. A gnóm eközben önmagát próbálja összeszedni, de csak ülőhelyzetig jut. Hogy hol a fogadós? Ugyanott, ahol eddig, csak immár tócsa terjeng a lábai alatt. Szinte szoborrá dermedt a félelemtől. A tőr, arcától két ujjnyira állt meg az ajtófélfában.*
12652. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2018-07-13 20:52:03
Üzenet elküldve: 2018-07-13 20:52:03
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 130
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 130
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Dora//
//A hozzászólás 16+-os jelenetet tartalmaz!//
*Még csak nem is kellett hazudnia, elvégre azzal pontosan tisztában van, hogy egy lábat vagy kezet le lehet vágni, és megfelelő mágikus kezelés útján túléli az illető. Utána pedig élhet, amíg el nem csapja a lovaskocsi. Ez szép és jó, de nem lehet ugye a végletekig variálni. Idővel új lehetőségek után kell nézni, és hát ez úgy adta magát, csak most gyógyító mágia ide vagy oda, legalább két mágus egyidejű kántálása kéne, és egy nagyon erős varázsital, hogy a szív kivételét túlélje az alany, de mi értelme túlélni azt, ha a szerv hiánya nagyjából azonnal halált okoz? A mágia, a bájital, és az élvezetek meggondolatlan pazarlása lenne. Ellenben túl sokat beszéltek már róla, Lorew a tettek mezejére lépne. Főleg azok után, amiket hall. Gyomor nélkül élni? Enyhén remegni kezd a keze a gondolatra, szóval kicsit erősebben ráfog a boros pohárra. Egy tüdő, egy vese... Némelyiket nehezére esik elhinnie, talán leginkább a gyomros részt, de hát mire valók a kísérletek? Faye például remek alany lenne. Csak őt mégis honnan akasztaná le most hirtelenjében? Pillantása a pohárra vándorol, mely már majdnem ki is ürült, majd vissza a lányra. Ha már így erre járt...*
- Hát ez átkozottul érdekes! *megpróbálhatott volna valami olyat mondani, mint a tündérhulláknál, de a hangjából mindenképpen kiérződött volna az érdeklődés* Az a baj, hogy az ilyeneket nem lehet kipróbálni. Tudod, tilos... Nem mintha már nem csinálták volna, és nem ilyen elmebeteg gyilkosok, meg hasonlók, nem... Szerintem simán találnál az őrség sorai közt is olyanokat, akik ezzel szórakoztak. Az ottani felcserek, katonai gyógyítók, ők a legvadabbak... Lefogadom a kínmesternek is ők adják az ötleteket. Csak hát... az ilyenek sosem kerülnek napvilágra, pedig vesszek meg, érdekelne. Átkozottul érdekelne egy-egy ilyen kísérlet a vallatottakon, vagy a halálra ítélteken. Csak hiába élnek köztünk, nem tudod megmondani, melyik ilyen, és ha meg is tudnád, soha egy árva szót se szólna, félti a szabadságát. Pedig őszinte leszek veled *hajol kicsit közelebb, hogy meglegyen a bizalmi légkör* én az ilyet nem jelenteném az őrségnél, meg ilyenek, alapból sem szokásom. Ha elmesélné az összes ilyen irányú tapasztalatát, az számomra sokkal nagyobb örömet okozna, mint az, hogy rács mögé kerül. Hogy igen, kivett ezt-azt az emberből, és szavát adja, hogy utána még három napig élt, vagy ilyenek... És én még csak nem is vagyok tudós, képzelem a te ilyen irányú érdeklődésedet. Már ha van.
*Böki oda a végére, mert lehet, hogy a lány borzasztó szadista dolognak találná az ilyen irányú kísérleteket, és a lelkiismerete túlnőne a tudásszomján.*
//Dora//
//A hozzászólás 16+-os jelenetet tartalmaz!//
*Még csak nem is kellett hazudnia, elvégre azzal pontosan tisztában van, hogy egy lábat vagy kezet le lehet vágni, és megfelelő mágikus kezelés útján túléli az illető. Utána pedig élhet, amíg el nem csapja a lovaskocsi. Ez szép és jó, de nem lehet ugye a végletekig variálni. Idővel új lehetőségek után kell nézni, és hát ez úgy adta magát, csak most gyógyító mágia ide vagy oda, legalább két mágus egyidejű kántálása kéne, és egy nagyon erős varázsital, hogy a szív kivételét túlélje az alany, de mi értelme túlélni azt, ha a szerv hiánya nagyjából azonnal halált okoz? A mágia, a bájital, és az élvezetek meggondolatlan pazarlása lenne. Ellenben túl sokat beszéltek már róla, Lorew a tettek mezejére lépne. Főleg azok után, amiket hall. Gyomor nélkül élni? Enyhén remegni kezd a keze a gondolatra, szóval kicsit erősebben ráfog a boros pohárra. Egy tüdő, egy vese... Némelyiket nehezére esik elhinnie, talán leginkább a gyomros részt, de hát mire valók a kísérletek? Faye például remek alany lenne. Csak őt mégis honnan akasztaná le most hirtelenjében? Pillantása a pohárra vándorol, mely már majdnem ki is ürült, majd vissza a lányra. Ha már így erre járt...*
- Hát ez átkozottul érdekes! *megpróbálhatott volna valami olyat mondani, mint a tündérhulláknál, de a hangjából mindenképpen kiérződött volna az érdeklődés* Az a baj, hogy az ilyeneket nem lehet kipróbálni. Tudod, tilos... Nem mintha már nem csinálták volna, és nem ilyen elmebeteg gyilkosok, meg hasonlók, nem... Szerintem simán találnál az őrség sorai közt is olyanokat, akik ezzel szórakoztak. Az ottani felcserek, katonai gyógyítók, ők a legvadabbak... Lefogadom a kínmesternek is ők adják az ötleteket. Csak hát... az ilyenek sosem kerülnek napvilágra, pedig vesszek meg, érdekelne. Átkozottul érdekelne egy-egy ilyen kísérlet a vallatottakon, vagy a halálra ítélteken. Csak hiába élnek köztünk, nem tudod megmondani, melyik ilyen, és ha meg is tudnád, soha egy árva szót se szólna, félti a szabadságát. Pedig őszinte leszek veled *hajol kicsit közelebb, hogy meglegyen a bizalmi légkör* én az ilyet nem jelenteném az őrségnél, meg ilyenek, alapból sem szokásom. Ha elmesélné az összes ilyen irányú tapasztalatát, az számomra sokkal nagyobb örömet okozna, mint az, hogy rács mögé kerül. Hogy igen, kivett ezt-azt az emberből, és szavát adja, hogy utána még három napig élt, vagy ilyenek... És én még csak nem is vagyok tudós, képzelem a te ilyen irányú érdeklődésedet. Már ha van.
*Böki oda a végére, mert lehet, hogy a lány borzasztó szadista dolognak találná az ilyen irányú kísérleteket, és a lelkiismerete túlnőne a tudásszomján.*
12651. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2018-07-13 19:16:38
Üzenet elküldve: 2018-07-13 19:16:38
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 384
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 384
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Lorew//
//A hozzászólás 16+-os jelenetet tartalmaz!//
*Dora valóban figyel, főleg, mert elég közel került beszélgetőtársához, hogy az kárt tehessen benne. Azt túlzás lenne állítani, hogy paranoiás gondolatai lennének, ez csak amolyan általános óvatosság, amit egy magányos nő egy város közepén fontolóra vesz, ha egy idegen férfi mellé ül beszélgetni. És a mellette ülő férfi nem is tűnik normálisnak, mármint olyan értelemben, hogy Dora sem az, és közös az érdeklődésük. A lányt azonban annyira fellelkesíti, hogy valakinek beszélhet a kutatásáról, hogy megpróbál eltekinteni minden ilyentől arra az időre, amíg kiélvezheti a tudományosságot.*
- Mágus? *Kérdezi, mikor a férfi végre magáról is beszél néhány szót. Szereti magát óva inteni a mágia művelőitől. Általában három végletük van: az elvakult vallásos fajankó, a félelmetes elementális varázslatokat ismerő, és a harmadik, talán a legrosszabb: aki azt hiszi magáról, hogy tud varázsolni, pedig a pipáját se tudja meggyújtani mágiával. És mindháromra igaz, hogy a természetet a saját malmukra hajtják, nem pedig megismerni próbálják. Ezért tudják Dorát könnyen felbosszantani. Tulajdonképpen ez az első mágus, akit érdekel is, milyen a mágiánál evidensebb összefüggések vannak a világban. Ez pedig több, mint hízelgő a lány számára. Kortyol a borából, és összeszedi gondolatait a gyors, és reményei szerint kielégítő válaszhoz. A plafon gerendáit szemléli, aztán megint a férfihoz fordul.*
- Ehhez értek a legjobban, örülök, hogy megkérdezted. *Mosolyog lelkesen, és a borába kortyol, majd elkezd ujjaival hangtalanul dobolni a poháron. Ezúttal nagyon barátságosan közvetlenül Lorew felé fordul a széken.* Lássuk csak… Ha a mostani kutatási eredményeimet hívom segítségül először, az egészen bizonyos, hogy lép nélkül lehet élni, epe nélkül is megmaradsz. Sőt, gyomor nélkül is. A szervezetnek megvan az a különös tulajdonsága, hogy ha az egyik szerv nem tudja ellátni a feladatát, a másik átveszi. Ez esetben ez főleg a belekre hárul.
- Elméletileg egy fél tüdő nélkül is élhetsz. Egy fél vesével pedig egészen biztosan, úgy hallottam, van, aki egy darabbal születik. *Töpreng el egy kicsit a válasz másik részén. Persze, nyilván szokatlan a kérdés, ilyet csak egy bérgyilkos kérdez, vagy ilyesmi, de mi sem nagyobb öröm Dorának, mint hogy egy ilyen izgalmas kérdésre válaszolhat.*
~ Tanárnak kéne mennem. ~
- A máj hiányát észrevennéd, sajnos túl fontos szerv, hetek alatt meghalnál nélküle. A többinél… Ha valakiből, tegyük fel, kilopnánk a szervét, és sikerülne úgy megtennünk ezt, hogy ne roncsoljuk szét a testét belül teljesen, akkor is feltűnne a hiány. Egyrészt lenne rajta egy nagy vágás, ugye… *Mutat a levegőben egy négyzetet, hogy visszautaljon az ablakos példára.* Másrészt pedig fájna neki, hogy kiszedték. Harmadrészt az életminőséget minden felsorolt szerv hiánya elrontaná. Mint egy törött csont, soha nem lesz olyan, mint régen. Ha például nincs epéd, akkor… *Elharapja a mondatot, de látja, hogy csak ők ketten vannak a helyiségben, szóval nem rondít bele más vacsorájába.* Ha megterhelőbb ételt eszel, azonnal rád tör a hasmenés. Ezeket azonnal észrevenné az ember.
*Reméli, úgy magyarázott, hogy érti a férfi, meg hogy kérdez még.*
//Lorew//
//A hozzászólás 16+-os jelenetet tartalmaz!//
*Dora valóban figyel, főleg, mert elég közel került beszélgetőtársához, hogy az kárt tehessen benne. Azt túlzás lenne állítani, hogy paranoiás gondolatai lennének, ez csak amolyan általános óvatosság, amit egy magányos nő egy város közepén fontolóra vesz, ha egy idegen férfi mellé ül beszélgetni. És a mellette ülő férfi nem is tűnik normálisnak, mármint olyan értelemben, hogy Dora sem az, és közös az érdeklődésük. A lányt azonban annyira fellelkesíti, hogy valakinek beszélhet a kutatásáról, hogy megpróbál eltekinteni minden ilyentől arra az időre, amíg kiélvezheti a tudományosságot.*
- Mágus? *Kérdezi, mikor a férfi végre magáról is beszél néhány szót. Szereti magát óva inteni a mágia művelőitől. Általában három végletük van: az elvakult vallásos fajankó, a félelmetes elementális varázslatokat ismerő, és a harmadik, talán a legrosszabb: aki azt hiszi magáról, hogy tud varázsolni, pedig a pipáját se tudja meggyújtani mágiával. És mindháromra igaz, hogy a természetet a saját malmukra hajtják, nem pedig megismerni próbálják. Ezért tudják Dorát könnyen felbosszantani. Tulajdonképpen ez az első mágus, akit érdekel is, milyen a mágiánál evidensebb összefüggések vannak a világban. Ez pedig több, mint hízelgő a lány számára. Kortyol a borából, és összeszedi gondolatait a gyors, és reményei szerint kielégítő válaszhoz. A plafon gerendáit szemléli, aztán megint a férfihoz fordul.*
- Ehhez értek a legjobban, örülök, hogy megkérdezted. *Mosolyog lelkesen, és a borába kortyol, majd elkezd ujjaival hangtalanul dobolni a poháron. Ezúttal nagyon barátságosan közvetlenül Lorew felé fordul a széken.* Lássuk csak… Ha a mostani kutatási eredményeimet hívom segítségül először, az egészen bizonyos, hogy lép nélkül lehet élni, epe nélkül is megmaradsz. Sőt, gyomor nélkül is. A szervezetnek megvan az a különös tulajdonsága, hogy ha az egyik szerv nem tudja ellátni a feladatát, a másik átveszi. Ez esetben ez főleg a belekre hárul.
- Elméletileg egy fél tüdő nélkül is élhetsz. Egy fél vesével pedig egészen biztosan, úgy hallottam, van, aki egy darabbal születik. *Töpreng el egy kicsit a válasz másik részén. Persze, nyilván szokatlan a kérdés, ilyet csak egy bérgyilkos kérdez, vagy ilyesmi, de mi sem nagyobb öröm Dorának, mint hogy egy ilyen izgalmas kérdésre válaszolhat.*
~ Tanárnak kéne mennem. ~
- A máj hiányát észrevennéd, sajnos túl fontos szerv, hetek alatt meghalnál nélküle. A többinél… Ha valakiből, tegyük fel, kilopnánk a szervét, és sikerülne úgy megtennünk ezt, hogy ne roncsoljuk szét a testét belül teljesen, akkor is feltűnne a hiány. Egyrészt lenne rajta egy nagy vágás, ugye… *Mutat a levegőben egy négyzetet, hogy visszautaljon az ablakos példára.* Másrészt pedig fájna neki, hogy kiszedték. Harmadrészt az életminőséget minden felsorolt szerv hiánya elrontaná. Mint egy törött csont, soha nem lesz olyan, mint régen. Ha például nincs epéd, akkor… *Elharapja a mondatot, de látja, hogy csak ők ketten vannak a helyiségben, szóval nem rondít bele más vacsorájába.* Ha megterhelőbb ételt eszel, azonnal rád tör a hasmenés. Ezeket azonnal észrevenné az ember.
*Reméli, úgy magyarázott, hogy érti a férfi, meg hogy kérdez még.*
12650. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2018-07-13 14:32:48
Üzenet elküldve: 2018-07-13 14:32:48
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 195
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 195
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Ortas//
* Aezmorin szelíden bólint a kikötő hihetetlenül részletes leírására, aztán felhúzza a szemöldökét és megkérdi. * - Rumos? Az egy kikötői kocsma? - * más nem nagyon lehet ilyen névvel, vagy esetleg még egy fogadó, de akár egy szajhatelepet is hívhatnak így.
Az árnyékban járó témakörére Aezmorin kap egy dalt, a bajszos gnóm mély hangján, és ha meglenne a naplója, azonnal le is vésné a verssorokat, hogy a néprajzi kutatásaihoz megőrizze, de sajnos erre nincs lehetősége így csak memorizálni képes azokat. Fejben többször elismétli, hátha tökéletesen meg tudja jegyezni, és ha esetleg most a bajszostól nem kap felvilágosítást, hogy mit is jelent az árnyékban járó fogalom, majd megkérdi valakitől és esetleg elmondja a dalocska szövegét. Éneklésre nem vetemedne, mert abban csapnivaló, viszont a memóriája jó, így a rövid vers nem fog gondot okozni neki. Remélhetőleg. *
- Ez rendkívül szép, de mit is jelent? Úgy tűnik mintha valami rejtvény lenne azok számára, akik nem tudják a fogalom jelentését. Talán éjszakai vándorok, akik vigaszt hoznak? Bárdok esetleg? - * Aezmorin majd még fejtegeti a rejtvényt, ha lesz rá ideje, persze, ha a másik gnóm beavatja, akkor nem lesz rá szükség. Mondjuk az is lehet, hogy nem is talány, csak egy egyszerű versike, és akik tudják mi az az árnyékban járó, azoknak nem kell magyarázni, akik meg nem, azok meg ennyiből úgysem jönnek rá. Megeshet. Talán nem is kellene vele foglalkoznia, de mivel már korábban a fejébe vette, hogy ezen barbár vidék gnómjainak az életét is feljegyzi, így hülye lenne egy ilyen remek lehetőséget kihagyni, hiszen lehet, hogy egy különleges gnóm csoportosulás tagjára bukkant. Vagy csak egy holdkórosra. *
- Hát, nem, nem vagyok - * ért egyet kimért bólintással. * - Egyébként Aezmorin a nevem. Aezmorin Fohthanor - * az asztal fölött nyújtja a kezét, de nem nyúl át a másik térfelére, a gesztust így is láthatja a bajszos gnóm, és ha viszonozni kívánja, akkor a mozdulatából Aezmorin tudni fogja és akkor közelebb ereszti a kezét hozzá. Elővigyázatossága a másik tekintetéből és viselkedéséből fakad. Ha valami remeteféle, akkor talán rossz néven veszi az ilyen megnyilvánulásokat, na meg akkor is, ha túlságosan magának való.
A bajszos megigazítja a holmiját, ami nem kerüli el Aezmorin figyelmét, de az engedélyt megkapja, hogy kérdezzen, és a gnóm élni is szeretne vele. *
- Nagyon köszönöm. Szóval, az első kérdésem igazából az lenne, hogy a kikötőben éltél eddig, vagy csak ott is átutazóban voltál? Mert ha utóbbi, akkor nem biztos, hogy tudod miként élnek arra a gnómok. Viszont, a kérdésem: alkotnak szervezett közösséget arrafelé? Bevallom itt Artheniorban még nem vettem észre, hogy megtették volna. Persze lehet, hogy a lázadás az oka, hogy elkerülte az ilyesmi a figyelmem, elvégre sokan csak lézengenek, és várják, hogy mikor kell menekülniük - * némelyek meg nem is törődve semmivel élik mindennapjaikat, de azok nem a gnómok, legalábbis Aezmorin szerint. *
* Aezmorin szelíden bólint a kikötő hihetetlenül részletes leírására, aztán felhúzza a szemöldökét és megkérdi. * - Rumos? Az egy kikötői kocsma? - * más nem nagyon lehet ilyen névvel, vagy esetleg még egy fogadó, de akár egy szajhatelepet is hívhatnak így.
Az árnyékban járó témakörére Aezmorin kap egy dalt, a bajszos gnóm mély hangján, és ha meglenne a naplója, azonnal le is vésné a verssorokat, hogy a néprajzi kutatásaihoz megőrizze, de sajnos erre nincs lehetősége így csak memorizálni képes azokat. Fejben többször elismétli, hátha tökéletesen meg tudja jegyezni, és ha esetleg most a bajszostól nem kap felvilágosítást, hogy mit is jelent az árnyékban járó fogalom, majd megkérdi valakitől és esetleg elmondja a dalocska szövegét. Éneklésre nem vetemedne, mert abban csapnivaló, viszont a memóriája jó, így a rövid vers nem fog gondot okozni neki. Remélhetőleg. *
- Ez rendkívül szép, de mit is jelent? Úgy tűnik mintha valami rejtvény lenne azok számára, akik nem tudják a fogalom jelentését. Talán éjszakai vándorok, akik vigaszt hoznak? Bárdok esetleg? - * Aezmorin majd még fejtegeti a rejtvényt, ha lesz rá ideje, persze, ha a másik gnóm beavatja, akkor nem lesz rá szükség. Mondjuk az is lehet, hogy nem is talány, csak egy egyszerű versike, és akik tudják mi az az árnyékban járó, azoknak nem kell magyarázni, akik meg nem, azok meg ennyiből úgysem jönnek rá. Megeshet. Talán nem is kellene vele foglalkoznia, de mivel már korábban a fejébe vette, hogy ezen barbár vidék gnómjainak az életét is feljegyzi, így hülye lenne egy ilyen remek lehetőséget kihagyni, hiszen lehet, hogy egy különleges gnóm csoportosulás tagjára bukkant. Vagy csak egy holdkórosra. *
- Hát, nem, nem vagyok - * ért egyet kimért bólintással. * - Egyébként Aezmorin a nevem. Aezmorin Fohthanor - * az asztal fölött nyújtja a kezét, de nem nyúl át a másik térfelére, a gesztust így is láthatja a bajszos gnóm, és ha viszonozni kívánja, akkor a mozdulatából Aezmorin tudni fogja és akkor közelebb ereszti a kezét hozzá. Elővigyázatossága a másik tekintetéből és viselkedéséből fakad. Ha valami remeteféle, akkor talán rossz néven veszi az ilyen megnyilvánulásokat, na meg akkor is, ha túlságosan magának való.
A bajszos megigazítja a holmiját, ami nem kerüli el Aezmorin figyelmét, de az engedélyt megkapja, hogy kérdezzen, és a gnóm élni is szeretne vele. *
- Nagyon köszönöm. Szóval, az első kérdésem igazából az lenne, hogy a kikötőben éltél eddig, vagy csak ott is átutazóban voltál? Mert ha utóbbi, akkor nem biztos, hogy tudod miként élnek arra a gnómok. Viszont, a kérdésem: alkotnak szervezett közösséget arrafelé? Bevallom itt Artheniorban még nem vettem észre, hogy megtették volna. Persze lehet, hogy a lázadás az oka, hogy elkerülte az ilyesmi a figyelmem, elvégre sokan csak lézengenek, és várják, hogy mikor kell menekülniük - * némelyek meg nem is törődve semmivel élik mindennapjaikat, de azok nem a gnómok, legalábbis Aezmorin szerint. *
12649. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2018-07-13 06:20:37
Üzenet elküldve: 2018-07-13 06:20:37
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 119
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 119
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Aezmorin//
*Szúrós szemmel néz a gnómra, nem haragszik rá, megenni sem akarja, egyszerűen ilyen a tekintete. A lelke a városban még ismeretlen mindenki számára, egyelőre nem is mutatkozik meg valódi énje, hacsak nem pont ez az, amit a fajtárs lát maga előtt.*
- A kikötő jó. Nagyon jó. Rumosban voltam. De a sör nem jó. *Mondja mélyen és kimérten, őt jelenleg nem zavarja, hogy valaki beszédesebb. Általában is inkább hallgatni szokott, most még talán a kérdések sem zavarják, főleg, hogy azok ezek szerint nem rá, hanem a fajukra vonatkozik, azzal pedig semmi gond nincs. Mielőtt bármelyikre válaszolna, végighallgatja a gnómot, majd összehúzott tekintettel halk dalocskát kezd énekelni:*
- Árnyékban járó, hirtelen jő, alkony, vagy hajnalpír hozza. Lépteit nem hallod, elég, ha hívod, egy sötét éjjelen, mikor szíved rossz érzés mardossa. *Kíváncsian tekint a gnómra, számára minden világos ezzel kapcsolatosan, jóllehet tudja, jelenlegi környezetében idegen a fogalom.*
- Nem vagy az. Nem baj. *Rázza a fejét, miközben szemei végig a másikon függnek. Koncentrált figyelem ez, bár tény, hogy zavaró lehet, rossz szándék nem rejtezik a semleges tekintetekben, csak egyszerű figyelem. Megigazítja felszerelését, mint mindig, mikor érzékeny témát érintenek.*
- Kérdezz, fajtánkról! *Majd belekortyol sörébe és tovább figyel.*
*Szúrós szemmel néz a gnómra, nem haragszik rá, megenni sem akarja, egyszerűen ilyen a tekintete. A lelke a városban még ismeretlen mindenki számára, egyelőre nem is mutatkozik meg valódi énje, hacsak nem pont ez az, amit a fajtárs lát maga előtt.*
- A kikötő jó. Nagyon jó. Rumosban voltam. De a sör nem jó. *Mondja mélyen és kimérten, őt jelenleg nem zavarja, hogy valaki beszédesebb. Általában is inkább hallgatni szokott, most még talán a kérdések sem zavarják, főleg, hogy azok ezek szerint nem rá, hanem a fajukra vonatkozik, azzal pedig semmi gond nincs. Mielőtt bármelyikre válaszolna, végighallgatja a gnómot, majd összehúzott tekintettel halk dalocskát kezd énekelni:*
- Árnyékban járó, hirtelen jő, alkony, vagy hajnalpír hozza. Lépteit nem hallod, elég, ha hívod, egy sötét éjjelen, mikor szíved rossz érzés mardossa. *Kíváncsian tekint a gnómra, számára minden világos ezzel kapcsolatosan, jóllehet tudja, jelenlegi környezetében idegen a fogalom.*
- Nem vagy az. Nem baj. *Rázza a fejét, miközben szemei végig a másikon függnek. Koncentrált figyelem ez, bár tény, hogy zavaró lehet, rossz szándék nem rejtezik a semleges tekintetekben, csak egyszerű figyelem. Megigazítja felszerelését, mint mindig, mikor érzékeny témát érintenek.*
- Kérdezz, fajtánkról! *Majd belekortyol sörébe és tovább figyel.*
12648. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2018-07-13 03:37:25
Üzenet elküldve: 2018-07-13 03:37:25
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 130
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 130
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Dora//
//A hozzászólás 16+-os jelenetet tartalmaz!//
*Lassan bólint, a maga részéről nincs oka kételkedni a lány szavaiban, hiszen nem tudós. Még csak nem is érdekli a téma, ha úgy vesszük. Persze egy szerzetesnek mindenhez értenie kell, így a gyógyításhoz is, de ő a maga részéről egészen más formában mestere az elmének. Ő az agybajok gyógyítója, fizikai dolgok terén tudása ha nem is durván hiányos, de legjobb indulattal is lukacsos. Épp így arról fogalma sincs, hogy az agy csak a megannyi problémáért felelős, amit ő jobb napjain gyógyít, vagy pedig egyebekért is. Amúgy is meggyőzően hangzik, hiszen az orkok is beszélnek, gondolkodnak, némelyik tervez, meg éppen az ösztönös tetteikre sem tudna jobb magyarázatot adni. A lány határozottan elhitette vele, hogy mindez az agyban gyökerezik, így valóban nem lehet diónyi, csak úgy... feleakkora, mint Lorewé. Véleménye szerint az is igen nagy, ilyen bizalmat még senki nem szavazott meg orkoknak.*
- Hihetőnek hangzik *nyomatékosít egyet a bólintáson, de a világért sem szeretné megzavarni a lányt, főleg mikor amaz a tündértetemekre tér rá. Belekortyol egyet az italába ennél a résznél, már csak azért is, hogy részben takarásban legyen az arca. Nehogy véletlenül túlságosan kiguvadjanak, megnyalja a szája szélét, vagy ilyenek. Nem akar árulkodó jeleket produkálni, mivel több ízben is észlelte már, hogy a lány nagyon figyeli. Persze ez lehet a szimpátia jele is, de jobb az óvatosság. Az alkohol hatására így is lehet, hogy ostoba dolgokat művel majd. A szívverése így is gyorsul, és érzi, hogy picit süt a feje, talán az arca is kipirult, de hát mire való az alkohol? Eztán lehelyezi a poharat a pultra, és megjegyzi:*
- Nos, akkor bizonyára valóban nem túl érdekes egy tündértetem. Nem is értem, mit gondoltam...
*Most már biztos, hogy el kell kapja Fayet. A tudat, hogy az ő felnyitott teste felett állna... Nem, ez kevés. Ő maga szeretné felnyitni, miután kijátszották magukat napok, vagy talán hatok alatt. Szeretné érezni az apró szívdobbanásokat a markában... Az ital rossz hatással van rá. Ráadásul eléggé beleélte magát a dologba, és erre itt ez a lányka a különc ruháiban, és még direkt forralja Lorew vérét tündérhullákkal. Szinte könyörög érte, hogy a férfi meghívja magához.*
- Minden mindennel összefügg odabent *tűnődik el egy pillanatra. Ő még abban sem volt biztos, hogy a májnak kifejezetten köze van az emésztéshez, az epéről és lépről még kevésbé tudna nyilatkozni. Viszont ez óhatatlanul is eszébe hoz egy érdekes kérdést.*
- Kár is volna tagadni, hogy te sokkal jobban értesz ehhez, mint én valaha is fogok. Végtére is, én mágus vagyok, nem tudós. Viszont valamin többször is gondolkodtam már, és eddig sosem találtam még ilyen hozzáértő személyt, hogy megkérdezhessem *gyorsan végiggondolja, eléggé körbeudvarolta-e már a lány hiúságát, és arra jut, hogy még nem teljesen* Ráadásul nagy valószínűséggel már soha nem is fogok, szóval vagy most kérek felvilágosítást, vagy magammal viszem a sírba a kérdésemet. Melyik szervek hiánya járna azonnali halállal, és melyeké csak idővel? Hozzáállhatunk úgy is, hogy a szerv egyszerűen csak felmondja a szolgálatot minden előjel nélkül egyik pillanatról a másikra. Egy láncszem kiesik. Persze nyilván nem lehet pontosan tudni, csak úgy nagyságrendileg érdekelne nagyon, mert mondjuk ha a szívem felmondaná a szolgálatot, akkor szinte azonnal halott lennék. De egy lép? Máj? Jelentéktelenebb részek, amikkel nem foglalkozunk eleget. Véleményed szerint milyen hamar tűnne fel a hiányuk? Esetleg létezhet olyan részünk, aminek elvesztése után még életben maradhatunk akármeddig? Mint mondjuk két karunk elvesztése után is élhetünk, csak korlátozottabbak lesznek a lehetőségeink. Persze tudom, hogy az ilyet ugyebár lehetetlen kísérletekkel mérni, szóval egy becslés is boldoggá tenne.
*Újfent kortyol a borából, miközben érdeklődve várja, hátha megtud valami újat. Megfelelő gyógyítómágia alkalmazásával ez új magaslatokba emelhetné a csonkolás művészetet. Kivenni valamit belülről, aztán hagyni, hogy a leányzó tovább élje az életét, csak enyhén... hiányosan. Csodálatosan hangzik.*
//Dora//
//A hozzászólás 16+-os jelenetet tartalmaz!//
*Lassan bólint, a maga részéről nincs oka kételkedni a lány szavaiban, hiszen nem tudós. Még csak nem is érdekli a téma, ha úgy vesszük. Persze egy szerzetesnek mindenhez értenie kell, így a gyógyításhoz is, de ő a maga részéről egészen más formában mestere az elmének. Ő az agybajok gyógyítója, fizikai dolgok terén tudása ha nem is durván hiányos, de legjobb indulattal is lukacsos. Épp így arról fogalma sincs, hogy az agy csak a megannyi problémáért felelős, amit ő jobb napjain gyógyít, vagy pedig egyebekért is. Amúgy is meggyőzően hangzik, hiszen az orkok is beszélnek, gondolkodnak, némelyik tervez, meg éppen az ösztönös tetteikre sem tudna jobb magyarázatot adni. A lány határozottan elhitette vele, hogy mindez az agyban gyökerezik, így valóban nem lehet diónyi, csak úgy... feleakkora, mint Lorewé. Véleménye szerint az is igen nagy, ilyen bizalmat még senki nem szavazott meg orkoknak.*
- Hihetőnek hangzik *nyomatékosít egyet a bólintáson, de a világért sem szeretné megzavarni a lányt, főleg mikor amaz a tündértetemekre tér rá. Belekortyol egyet az italába ennél a résznél, már csak azért is, hogy részben takarásban legyen az arca. Nehogy véletlenül túlságosan kiguvadjanak, megnyalja a szája szélét, vagy ilyenek. Nem akar árulkodó jeleket produkálni, mivel több ízben is észlelte már, hogy a lány nagyon figyeli. Persze ez lehet a szimpátia jele is, de jobb az óvatosság. Az alkohol hatására így is lehet, hogy ostoba dolgokat művel majd. A szívverése így is gyorsul, és érzi, hogy picit süt a feje, talán az arca is kipirult, de hát mire való az alkohol? Eztán lehelyezi a poharat a pultra, és megjegyzi:*
- Nos, akkor bizonyára valóban nem túl érdekes egy tündértetem. Nem is értem, mit gondoltam...
*Most már biztos, hogy el kell kapja Fayet. A tudat, hogy az ő felnyitott teste felett állna... Nem, ez kevés. Ő maga szeretné felnyitni, miután kijátszották magukat napok, vagy talán hatok alatt. Szeretné érezni az apró szívdobbanásokat a markában... Az ital rossz hatással van rá. Ráadásul eléggé beleélte magát a dologba, és erre itt ez a lányka a különc ruháiban, és még direkt forralja Lorew vérét tündérhullákkal. Szinte könyörög érte, hogy a férfi meghívja magához.*
- Minden mindennel összefügg odabent *tűnődik el egy pillanatra. Ő még abban sem volt biztos, hogy a májnak kifejezetten köze van az emésztéshez, az epéről és lépről még kevésbé tudna nyilatkozni. Viszont ez óhatatlanul is eszébe hoz egy érdekes kérdést.*
- Kár is volna tagadni, hogy te sokkal jobban értesz ehhez, mint én valaha is fogok. Végtére is, én mágus vagyok, nem tudós. Viszont valamin többször is gondolkodtam már, és eddig sosem találtam még ilyen hozzáértő személyt, hogy megkérdezhessem *gyorsan végiggondolja, eléggé körbeudvarolta-e már a lány hiúságát, és arra jut, hogy még nem teljesen* Ráadásul nagy valószínűséggel már soha nem is fogok, szóval vagy most kérek felvilágosítást, vagy magammal viszem a sírba a kérdésemet. Melyik szervek hiánya járna azonnali halállal, és melyeké csak idővel? Hozzáállhatunk úgy is, hogy a szerv egyszerűen csak felmondja a szolgálatot minden előjel nélkül egyik pillanatról a másikra. Egy láncszem kiesik. Persze nyilván nem lehet pontosan tudni, csak úgy nagyságrendileg érdekelne nagyon, mert mondjuk ha a szívem felmondaná a szolgálatot, akkor szinte azonnal halott lennék. De egy lép? Máj? Jelentéktelenebb részek, amikkel nem foglalkozunk eleget. Véleményed szerint milyen hamar tűnne fel a hiányuk? Esetleg létezhet olyan részünk, aminek elvesztése után még életben maradhatunk akármeddig? Mint mondjuk két karunk elvesztése után is élhetünk, csak korlátozottabbak lesznek a lehetőségeink. Persze tudom, hogy az ilyet ugyebár lehetetlen kísérletekkel mérni, szóval egy becslés is boldoggá tenne.
*Újfent kortyol a borából, miközben érdeklődve várja, hátha megtud valami újat. Megfelelő gyógyítómágia alkalmazásával ez új magaslatokba emelhetné a csonkolás művészetet. Kivenni valamit belülről, aztán hagyni, hogy a leányzó tovább élje az életét, csak enyhén... hiányosan. Csodálatosan hangzik.*
12647. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2018-07-13 01:26:15
Üzenet elküldve: 2018-07-13 01:26:15
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 384
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 384
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Lorew//
//A hozzászólás 16+-os jelenetet tartalmaz!//
- Büdösebb is. *Bólogat. A tények tények. Még jó, hogy őt soha nem zavarta a szag, igaz, hogy ő maga nem is égetett holttestet. Az a segítő fiúk feladata volt, hogy gondoskodjanak a maradékról. Bár Dora munkája elég gusztustalan volt, a szemében mégis ők végezték a „piszkos” munkát.*
- Az agyunk sok mindenért felelős, ami a testünkben történik. *Magyarázza Dora, de látszik, hogy ezúttal már fejtörést okoz neki a kérdés. Ilyenkor mindig komolyan néz maga elé, mint aki éppen sziklaugrásra készül, és számot vet az életével. Csupán Dora nem az életével vet számot, hanem a rengeteg könyvvel, amit fél évszázad alatt elolvasott.* Nem sokat foglalkoztam a kérdéssel, de szinte lehetetlennek tartom, hogy ne lenne akkora agyuk, mint neked vagy nekem. A maguk módján az orkok és óriások is önálló döntésre képes, előrelátó lények, ez pedig csak egy megfelelő agyméret mellett lehetséges.
*Persze előfordulhat, hogy erről a férfinak más tapasztalata van. A lány még soha nem találkozott közelről eggyel sem közülük, és annyira nem is bánja a dolgot. Az óriások ijesztően nagyok, az orkok pedig gyilkosokként ismertek. Amúgy sem szeret ismeretlenben bogarászni, inkább arra tereli a szót, amiben biztos.*
- Ami viszont a tündéreket illeti, láttam már kettőt felboncolva. Valójában semmi különös nincs bennük, amit ne látnál egy megnyitott emberi vagy elf testben. Vagy egy disznóban. *Utal beszélgetésük kezdetére.* Csupán kisebbek.
*Dora úgy érzi, az utolsó mondatával sok gondolatot indított meg magában, és ha már ő egyszer elkezd beszélni, akkor tovább is viszi gondolatmenetét. Két társ van, aki jó erre: egy értelmes emberi lény, meg persze egy pohár bor. Miután mindkettőt megkapta, elégedett lehet, és még a férfi engedélye is megvan hozzá, hogy folytassa mondandóját. Mielőtt azonban belekezdene a logikázásba, figyelmét a közéjük helyezett borospohárra fordítja, majd megint a férfira emeli. Dora már biztos lehet benne, hogy mit palástolt eddig a férfi: szemében vágyakozás csillog. A kérdés még mindig az, hogy mit akar, de nincs is jobb, mint megtudni. A lány vonásai meglágyulnak, és halványan elmosolyodik, biccent értve a tréfát, majd kimért eleganciával a fickó mellé ül, és közelebb húzza a könyvet is. Az italba kortyol, és bár óvatossága felfokozódik (kartávolságon belülre került), látszólag zavartalanul, ártatlanul magyaráz tovább erről az egyáltalán nem ártatlan témáról.*
- Már csak azért is kár lenne mást hinni a többi faj működéséről, mert a szervezet egy érzékeny rendszer, és mint olyan, mindenkinek hasonlóan működik. Akinek meg nem… *Sokatmondó pillantása elárulja a folytatást.*
- Tudod… *Teszi hozzá, szemében izgatott ragyogás csillog.* Éppen azt kutatom, hogy az epe valamilyen anyagot bocsát ki, amely csak arra való, hogy segítse a májat az emésztésben. Egy ilyen apróság hiánya is komoly következményekkel járna… És a lép szerepe is elképesztő ebben a történetben. Érted? Tulajdonképpen azért kísérleteztem embereken és elfeken, mert azok elég nagyok, hogy jól látsszék minden. De az élet egy ennél nagyobb, univerzálisabb rendszer.
//Lorew//
//A hozzászólás 16+-os jelenetet tartalmaz!//
- Büdösebb is. *Bólogat. A tények tények. Még jó, hogy őt soha nem zavarta a szag, igaz, hogy ő maga nem is égetett holttestet. Az a segítő fiúk feladata volt, hogy gondoskodjanak a maradékról. Bár Dora munkája elég gusztustalan volt, a szemében mégis ők végezték a „piszkos” munkát.*
- Az agyunk sok mindenért felelős, ami a testünkben történik. *Magyarázza Dora, de látszik, hogy ezúttal már fejtörést okoz neki a kérdés. Ilyenkor mindig komolyan néz maga elé, mint aki éppen sziklaugrásra készül, és számot vet az életével. Csupán Dora nem az életével vet számot, hanem a rengeteg könyvvel, amit fél évszázad alatt elolvasott.* Nem sokat foglalkoztam a kérdéssel, de szinte lehetetlennek tartom, hogy ne lenne akkora agyuk, mint neked vagy nekem. A maguk módján az orkok és óriások is önálló döntésre képes, előrelátó lények, ez pedig csak egy megfelelő agyméret mellett lehetséges.
*Persze előfordulhat, hogy erről a férfinak más tapasztalata van. A lány még soha nem találkozott közelről eggyel sem közülük, és annyira nem is bánja a dolgot. Az óriások ijesztően nagyok, az orkok pedig gyilkosokként ismertek. Amúgy sem szeret ismeretlenben bogarászni, inkább arra tereli a szót, amiben biztos.*
- Ami viszont a tündéreket illeti, láttam már kettőt felboncolva. Valójában semmi különös nincs bennük, amit ne látnál egy megnyitott emberi vagy elf testben. Vagy egy disznóban. *Utal beszélgetésük kezdetére.* Csupán kisebbek.
*Dora úgy érzi, az utolsó mondatával sok gondolatot indított meg magában, és ha már ő egyszer elkezd beszélni, akkor tovább is viszi gondolatmenetét. Két társ van, aki jó erre: egy értelmes emberi lény, meg persze egy pohár bor. Miután mindkettőt megkapta, elégedett lehet, és még a férfi engedélye is megvan hozzá, hogy folytassa mondandóját. Mielőtt azonban belekezdene a logikázásba, figyelmét a közéjük helyezett borospohárra fordítja, majd megint a férfira emeli. Dora már biztos lehet benne, hogy mit palástolt eddig a férfi: szemében vágyakozás csillog. A kérdés még mindig az, hogy mit akar, de nincs is jobb, mint megtudni. A lány vonásai meglágyulnak, és halványan elmosolyodik, biccent értve a tréfát, majd kimért eleganciával a fickó mellé ül, és közelebb húzza a könyvet is. Az italba kortyol, és bár óvatossága felfokozódik (kartávolságon belülre került), látszólag zavartalanul, ártatlanul magyaráz tovább erről az egyáltalán nem ártatlan témáról.*
- Már csak azért is kár lenne mást hinni a többi faj működéséről, mert a szervezet egy érzékeny rendszer, és mint olyan, mindenkinek hasonlóan működik. Akinek meg nem… *Sokatmondó pillantása elárulja a folytatást.*
- Tudod… *Teszi hozzá, szemében izgatott ragyogás csillog.* Éppen azt kutatom, hogy az epe valamilyen anyagot bocsát ki, amely csak arra való, hogy segítse a májat az emésztésben. Egy ilyen apróság hiánya is komoly következményekkel járna… És a lép szerepe is elképesztő ebben a történetben. Érted? Tulajdonképpen azért kísérleteztem embereken és elfeken, mert azok elég nagyok, hogy jól látsszék minden. De az élet egy ennél nagyobb, univerzálisabb rendszer.
12646. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2018-07-13 00:26:57
Üzenet elküldve: 2018-07-13 00:26:57
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 130
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 130
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Dora//
//A hozzászólás 16+-os jelenetet tartalmaz!//
- Nem mondom, hogy nem jobb, csak büdösebb *jegyzi meg a miheztartás végett. Mondjuk ott abban a pincében annak idején lett volna, aki vitatkozik vele, mivel az élőholt katonák semmit nem érnek, ha porrá égetik őket, de hát Fängusnak nem kellett volna így járnia, ha engedte volna, hogy Lorew közelebbről megismerje a lányát... Viszont a téma nem erőltetődik tovább, ellenben a szerzetes rátapint a lényegre, valóban tudóssal van dolga. Ez kicsit elvesz a lány varázsából, hiszen tudományból boncolni nem jelent semmit. Semmi különlegeset, legalábbis. Jelenthet például tudásszomjat, de hát mit kezdjen azzal Lorew? Mondjuk a szenvedély, amivel a lány a munkájáról beszél, arra engedi következtetni a férfit, hogy azért meglehetősen élvezi nem csak az áttöréseket, hanem a köztes műveleteket is. Vajon szívesen megszemlélné a saját szerveit is?
Kis híján megrázza a fejét erre a gondolatra, de még idejében megálljt parancsol magának. Az ital, lehet sok lesz az ital. Pedig még alig ivott... A pletykák, miszerint a nagytanács tagja, Lorew Mazoral rosszul bírja a piát, igaznak bizonyulnának? Botrány! Mindenesetre úgy érzi, bár az ital hatására jobban lelkesedik a lányért, ez a lelkesedés nem abban nyilvánul meg, amiben... kéne. Röviden: abban nyilvánul meg, amiben általában nála. Ez pedig nem feltétlen előnyös, de mit lehet tenni? Minden halandónak megvannak a maga vágyai és bűnei, és még csak nem is egyedi eset, hogy ezek egybeessenek.*
- Embert, és elfet... *tűnődik el. Úgy érzi, bár a lány érdeklődési köre messze áll Lorew vágyától, hogy gyönyörű és groteszk lényeket teremtsen, de néhány pontosan azért összekacsint a lelkük* Hát ez inkább szerencsétlenség, akkor nem kérdezhetem meg, valóban diónyi-e az orkok vagy óriások agya. Vagy hogy mit találnánk egy tündérben?
*Ugyanazok a részek, csak kisebbek? Milyen aranyos lehet... Vajon Faye nagytanácsos kisasszony mellkasa milyen szívet és tüdőt rejt? Már a gondolattól is gyorsul a pulzusa, hogy egy napon a karmai közé kaparinthatja...*
- Utóbbi időben nem tudni, merre jár... *csóválja meg a fejét szomorkásan Lorew* Véleményem szerint már a térkép másik felén. De miért foglalkoznánk a múlttal, ha a jelen itt van éppen előttem? Egy pohár bor igen csekélység a tudományok fejlődéséért, nem igaz?
*Int a fogadósnak, rögvest ki is kér két pohár Bort, és átadja a 18 aranyat.
A harmadik pohár, miközben valahogy állandóan ilyenekre terelődnek a gondolatai, mint Jeza vagy Faye. Lehetséges, hogy ennek a napnak bármi módon jó vége legyen? Nem zavartatja magát ilyen apróságokon.*
- Nyűgözz le, mi mindent találtál? *szemeiből lassan kiveszik a távolságtartás, és pillantása hamisítatlan érdeklődést és vágyakozást kezd tükrözni. Az egyik poharat a mellette lévő szék előtti részre helyezi, mintegy csaliként, még jelzi is kezével, hogy ez a pohár bor itt a lányt illeti, már ha közelebb jön, hogy magához vehesse.*
//Dora//
//A hozzászólás 16+-os jelenetet tartalmaz!//
- Nem mondom, hogy nem jobb, csak büdösebb *jegyzi meg a miheztartás végett. Mondjuk ott abban a pincében annak idején lett volna, aki vitatkozik vele, mivel az élőholt katonák semmit nem érnek, ha porrá égetik őket, de hát Fängusnak nem kellett volna így járnia, ha engedte volna, hogy Lorew közelebbről megismerje a lányát... Viszont a téma nem erőltetődik tovább, ellenben a szerzetes rátapint a lényegre, valóban tudóssal van dolga. Ez kicsit elvesz a lány varázsából, hiszen tudományból boncolni nem jelent semmit. Semmi különlegeset, legalábbis. Jelenthet például tudásszomjat, de hát mit kezdjen azzal Lorew? Mondjuk a szenvedély, amivel a lány a munkájáról beszél, arra engedi következtetni a férfit, hogy azért meglehetősen élvezi nem csak az áttöréseket, hanem a köztes műveleteket is. Vajon szívesen megszemlélné a saját szerveit is?
Kis híján megrázza a fejét erre a gondolatra, de még idejében megálljt parancsol magának. Az ital, lehet sok lesz az ital. Pedig még alig ivott... A pletykák, miszerint a nagytanács tagja, Lorew Mazoral rosszul bírja a piát, igaznak bizonyulnának? Botrány! Mindenesetre úgy érzi, bár az ital hatására jobban lelkesedik a lányért, ez a lelkesedés nem abban nyilvánul meg, amiben... kéne. Röviden: abban nyilvánul meg, amiben általában nála. Ez pedig nem feltétlen előnyös, de mit lehet tenni? Minden halandónak megvannak a maga vágyai és bűnei, és még csak nem is egyedi eset, hogy ezek egybeessenek.*
- Embert, és elfet... *tűnődik el. Úgy érzi, bár a lány érdeklődési köre messze áll Lorew vágyától, hogy gyönyörű és groteszk lényeket teremtsen, de néhány pontosan azért összekacsint a lelkük* Hát ez inkább szerencsétlenség, akkor nem kérdezhetem meg, valóban diónyi-e az orkok vagy óriások agya. Vagy hogy mit találnánk egy tündérben?
*Ugyanazok a részek, csak kisebbek? Milyen aranyos lehet... Vajon Faye nagytanácsos kisasszony mellkasa milyen szívet és tüdőt rejt? Már a gondolattól is gyorsul a pulzusa, hogy egy napon a karmai közé kaparinthatja...*
- Utóbbi időben nem tudni, merre jár... *csóválja meg a fejét szomorkásan Lorew* Véleményem szerint már a térkép másik felén. De miért foglalkoznánk a múlttal, ha a jelen itt van éppen előttem? Egy pohár bor igen csekélység a tudományok fejlődéséért, nem igaz?
*Int a fogadósnak, rögvest ki is kér két pohár Bort, és átadja a 18 aranyat.
A harmadik pohár, miközben valahogy állandóan ilyenekre terelődnek a gondolatai, mint Jeza vagy Faye. Lehetséges, hogy ennek a napnak bármi módon jó vége legyen? Nem zavartatja magát ilyen apróságokon.*- Nyűgözz le, mi mindent találtál? *szemeiből lassan kiveszik a távolságtartás, és pillantása hamisítatlan érdeklődést és vágyakozást kezd tükrözni. Az egyik poharat a mellette lévő szék előtti részre helyezi, mintegy csaliként, még jelzi is kezével, hogy ez a pohár bor itt a lányt illeti, már ha közelebb jön, hogy magához vehesse.*
12645. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2018-07-12 23:36:38
Üzenet elküldve: 2018-07-12 23:36:38
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 384
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 384
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Lorew//
//A hozzászólás 16+-os jelenetet tartalmaz!//
~ Ez még mindig nem ment el. ~ *Dora megborzong a gondolatra, hogy a fickó képes ilyen undorító dolgokat is kíváncsian hallgatni. Ez legfeljebb akkor mentség, ha ő maga is természettudós – ebben az esetben viszont már találkoztak volna. Marad az, ami elég közel áll az előbbihez: hogy valami elmebeteg gyilkosfélével akad a lánynak dolga.*
~ Vagy csak jó gyomra van, és tetszem neki. ~ *Ez se lehetetlen, bár Dora ezzel tudja a legkevesebbet kezdeni. Soha nem volt egy romantikus típus. Meg akkor miért hagyta a férfi, hogy a lány szólítsa meg előbb? Határozottnak és eszesnek tűnik, nem egy gyáva kis fickónak, aki belefullad a borába, ha egy szép nő rákacsint.*
~ Meglátjuk. ~
*Mindebből az eszmefuttatásból társa csak annyit érzékelhet, hogy a kalapos elf leányzó talán a szokottnál hosszabb ideig függeszti rá éles világoskék pillantását, mint ameddig alapesetben normális lenne egy beszélgetésnél. Persze az a furcsa csillogás, az érdeklődés fénye is ugyanúgy megmarad, mint eddig tette, hiszen hullákról van szó.*
- Pedig a holttestet jobb elégetni, mint rohadni hagyni. A különféle rovarok, amelyek megtelepednek a tápláló, foszló húsban, meg a féregfélék betegségeket terjesztenek… *Kezdi, de elharapja a mondatot, hogy nevetve egyetértsen a nyilvánvaló ténnyel. Büszkén biccenti a férfi felé a kalapját.* Igen, tudós vagyok.
*Dora természeténél fogva szívesen beszél a kutatásairól, elvégre a munkája egy része kutatni, és egy másik beszámolni arról, hogy mire jutott. Hálás feladat olyannak beszélni róla, aki még nem is hallott felőle, és minden újdonság neki. Még az is, hogy Dora látott már belülről embert.*
- Persze, hogy volt már szerencsém. *Mondja, megint megütve a kioktató hangnemet, de ezúttal megfűszerezi egy kis csodálkozással is. Sikerült tíz percig beszélgetnie, és még nem is mondta, hogy embereket boncol?* Csak úgy tudtam megvizsgálni az emberi szervek működését, ha saját szememmel megnéztem őket. Némelyik faj igazán különleges mintázatokat mutat odabent, de nekem egyelőre csak elf- és embertestekhez volt szerencsém. *Aztán elgondolkodik, hogy ez a „szerencse” nagyon furcsán hangzik, mégis csak halottak voltak. Megköszörüli a torkát, bár nem érzi, hogy számítana, nagyon elnéző a beszélgetőpartnere. Arra meg nem veszi a fáradságot, hogy kijavítsa magát. Neki tényleg szerencse volt a találkozás a hullákkal, punktum.*
- Jezabiel? *Töpreng Dora, de aztán felcsillan a szeme. Eszébe jut a gnóm feltaláló lány, aki hírnévre vágyott, és meg is kapta. Ha így vesszük, Dora nem sokban különbözik.* Hallottam már róla, de sajnos nem volt hozzá szerencsém még. Ha pedig támogatni akarod a tudományt… *Eljátszik az üres borospoharával, és méregeti a fickót. Pénzesnek tűnik. Dora elvigyorodik.* Ha meghívsz egy pohár borra, azzal már támogatod, hogy egy tudós lány megszerezze a napi szükséges élelmét. Persze csak ha vállalod, hogy tovább fogok csacsogni a kutatásomról. Részletesen. *Mosolyog szélesen.*
//Lorew//
//A hozzászólás 16+-os jelenetet tartalmaz!//
~ Ez még mindig nem ment el. ~ *Dora megborzong a gondolatra, hogy a fickó képes ilyen undorító dolgokat is kíváncsian hallgatni. Ez legfeljebb akkor mentség, ha ő maga is természettudós – ebben az esetben viszont már találkoztak volna. Marad az, ami elég közel áll az előbbihez: hogy valami elmebeteg gyilkosfélével akad a lánynak dolga.*
~ Vagy csak jó gyomra van, és tetszem neki. ~ *Ez se lehetetlen, bár Dora ezzel tudja a legkevesebbet kezdeni. Soha nem volt egy romantikus típus. Meg akkor miért hagyta a férfi, hogy a lány szólítsa meg előbb? Határozottnak és eszesnek tűnik, nem egy gyáva kis fickónak, aki belefullad a borába, ha egy szép nő rákacsint.*
~ Meglátjuk. ~
*Mindebből az eszmefuttatásból társa csak annyit érzékelhet, hogy a kalapos elf leányzó talán a szokottnál hosszabb ideig függeszti rá éles világoskék pillantását, mint ameddig alapesetben normális lenne egy beszélgetésnél. Persze az a furcsa csillogás, az érdeklődés fénye is ugyanúgy megmarad, mint eddig tette, hiszen hullákról van szó.*
- Pedig a holttestet jobb elégetni, mint rohadni hagyni. A különféle rovarok, amelyek megtelepednek a tápláló, foszló húsban, meg a féregfélék betegségeket terjesztenek… *Kezdi, de elharapja a mondatot, hogy nevetve egyetértsen a nyilvánvaló ténnyel. Büszkén biccenti a férfi felé a kalapját.* Igen, tudós vagyok.
*Dora természeténél fogva szívesen beszél a kutatásairól, elvégre a munkája egy része kutatni, és egy másik beszámolni arról, hogy mire jutott. Hálás feladat olyannak beszélni róla, aki még nem is hallott felőle, és minden újdonság neki. Még az is, hogy Dora látott már belülről embert.*
- Persze, hogy volt már szerencsém. *Mondja, megint megütve a kioktató hangnemet, de ezúttal megfűszerezi egy kis csodálkozással is. Sikerült tíz percig beszélgetnie, és még nem is mondta, hogy embereket boncol?* Csak úgy tudtam megvizsgálni az emberi szervek működését, ha saját szememmel megnéztem őket. Némelyik faj igazán különleges mintázatokat mutat odabent, de nekem egyelőre csak elf- és embertestekhez volt szerencsém. *Aztán elgondolkodik, hogy ez a „szerencse” nagyon furcsán hangzik, mégis csak halottak voltak. Megköszörüli a torkát, bár nem érzi, hogy számítana, nagyon elnéző a beszélgetőpartnere. Arra meg nem veszi a fáradságot, hogy kijavítsa magát. Neki tényleg szerencse volt a találkozás a hullákkal, punktum.*
- Jezabiel? *Töpreng Dora, de aztán felcsillan a szeme. Eszébe jut a gnóm feltaláló lány, aki hírnévre vágyott, és meg is kapta. Ha így vesszük, Dora nem sokban különbözik.* Hallottam már róla, de sajnos nem volt hozzá szerencsém még. Ha pedig támogatni akarod a tudományt… *Eljátszik az üres borospoharával, és méregeti a fickót. Pénzesnek tűnik. Dora elvigyorodik.* Ha meghívsz egy pohár borra, azzal már támogatod, hogy egy tudós lány megszerezze a napi szükséges élelmét. Persze csak ha vállalod, hogy tovább fogok csacsogni a kutatásomról. Részletesen. *Mosolyog szélesen.*
12644. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2018-07-12 21:17:43
Üzenet elküldve: 2018-07-12 21:17:43
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 195
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 195
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Ortas Hroops//
* Aezmorin hálásan fogadja a székre ülés lehetőségét és nem is rest elfoglalni a gnómmal szemköztit, közben felhúzza a szemöldökét a kérdés kapcsán, majd megvonja a vállát. *
- Nem túlzottan szeretem a napot - * közli egykedvűen, majd hátrafelé bök hüvelykujjával a csuklyájára * - ezért szoktam általában tűző napon magamra ölteni - * meg egyébként is szokta hordani, de amikor valahová betér mindig hátratolja a fejéről, mert nem szeretné, ha az itteniek tolvajnak, vagy más egyéb haramiának néznék, na meg az sem jó, ha a figyelmetlenebbek mérete miatt ember vagy elf gyereknek gondolnák. Az igazán felbosszantaná. *
- Óh - * bólint összepréselt ajkakkal. Úgy látszik kifogott egy szószátyár figurát, ha már a kikötőben való beszédet olybá titulálja, hogy nem rég beszélt. Ami azt jelenti, hogy a városban nem nagyon kommunikált senkivel, vagy csak ezt állítja. Hát, nem lehet mindenki olyan beszédes, mint Aezmorin. * - Értem, de számomra a kikötő is homály, és igazából csak egyszerű kérdéseim lennének, és azok is csak a fajtánkra vonatkoznak, ha önnek nem probléma persze - * mivel látja rajta a zárkózottság jeleit, így egyelőre hanyagolja a konkrét kérdéseket, de még egyszer megkapja az árnyékban járó kérdést, és úgy véli a fickónak ez fontos lehet, ha már ennyire ragaszkodik hozzá. *
- Nem tudom mit ért ez alatt - * csóvál egyet lassan a fején és teljesen őszintén beszél, mivel tényleg halvány fogalma sincs, hogy mit takarhat a kifejezés. Talán alvilági figura? Azok szoktak a sötéten settenkedni. Mindenesetre a férfi hangja elég karizmatikus, ettől eltekintve persze lehet, hogy nem kellene vele társalognia, viszont gnómról van szó, így nem veszi fel a nyúlcipőt. *
* Aezmorin hálásan fogadja a székre ülés lehetőségét és nem is rest elfoglalni a gnómmal szemköztit, közben felhúzza a szemöldökét a kérdés kapcsán, majd megvonja a vállát. *
- Nem túlzottan szeretem a napot - * közli egykedvűen, majd hátrafelé bök hüvelykujjával a csuklyájára * - ezért szoktam általában tűző napon magamra ölteni - * meg egyébként is szokta hordani, de amikor valahová betér mindig hátratolja a fejéről, mert nem szeretné, ha az itteniek tolvajnak, vagy más egyéb haramiának néznék, na meg az sem jó, ha a figyelmetlenebbek mérete miatt ember vagy elf gyereknek gondolnák. Az igazán felbosszantaná. *
- Óh - * bólint összepréselt ajkakkal. Úgy látszik kifogott egy szószátyár figurát, ha már a kikötőben való beszédet olybá titulálja, hogy nem rég beszélt. Ami azt jelenti, hogy a városban nem nagyon kommunikált senkivel, vagy csak ezt állítja. Hát, nem lehet mindenki olyan beszédes, mint Aezmorin. * - Értem, de számomra a kikötő is homály, és igazából csak egyszerű kérdéseim lennének, és azok is csak a fajtánkra vonatkoznak, ha önnek nem probléma persze - * mivel látja rajta a zárkózottság jeleit, így egyelőre hanyagolja a konkrét kérdéseket, de még egyszer megkapja az árnyékban járó kérdést, és úgy véli a fickónak ez fontos lehet, ha már ennyire ragaszkodik hozzá. *
- Nem tudom mit ért ez alatt - * csóvál egyet lassan a fején és teljesen őszintén beszél, mivel tényleg halvány fogalma sincs, hogy mit takarhat a kifejezés. Talán alvilági figura? Azok szoktak a sötéten settenkedni. Mindenesetre a férfi hangja elég karizmatikus, ettől eltekintve persze lehet, hogy nem kellene vele társalognia, viszont gnómról van szó, így nem veszi fel a nyúlcipőt. *
12643. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2018-07-12 20:56:38
Üzenet elküldve: 2018-07-12 20:56:38
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 305
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 305
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Az arra érdemes//
*Bárhogy próbálja elkerülni, bármennyire is rossz benne, valamiért folyamatosan harchelyzetben találja magát. Nem hős lovag és nem is kardforgató, hogy helyt álljon hasonló szituációkban. Sokkal jobban ínyére volt küldetése, míg egyszerű kézbesítésről volt szó. A rejtvények sem voltak ellenére. De fizikai vagy jelentősebb mágikus erő hiányában maximum a fejét használhatja egy ilyen helyzetben. Tanult azonban az elmúlt nap eseményeiből és igyekszik nem meggondolatlanságot elkövetni.
Lebukik a tőr elől, fejét kezei közé kapja. Jobb ötlete nincs és sok idő nincs agyalni a felé tartó tőr dolgán. Felállva kezével végigsimít arcán és hátrálni kezd a felé tartó kardos elől.*
-Akkor jutsz erre a sorsra, ha ellenszegülsz. Utolsó lehetőség cimbora.
*Szegezi neki tettetett nyugalommal, jobb kezét közben zsebébe csúsztatja és fogást tapint a törött üvegen. Nem ideális fegyver kard ellen, ahogy a székláb sem. Egyetlen előnyük a túlerő volt, úgyhogy meri remélni, hogy társai nem fognak tétlenkedni.*
A varázsló végigsimít bőrén, melynek hatására az kismértékben keményebbé, ellenállóbbá válik a sebzésekkel szemben (1) a következő három körre.
*Bárhogy próbálja elkerülni, bármennyire is rossz benne, valamiért folyamatosan harchelyzetben találja magát. Nem hős lovag és nem is kardforgató, hogy helyt álljon hasonló szituációkban. Sokkal jobban ínyére volt küldetése, míg egyszerű kézbesítésről volt szó. A rejtvények sem voltak ellenére. De fizikai vagy jelentősebb mágikus erő hiányában maximum a fejét használhatja egy ilyen helyzetben. Tanult azonban az elmúlt nap eseményeiből és igyekszik nem meggondolatlanságot elkövetni.
Lebukik a tőr elől, fejét kezei közé kapja. Jobb ötlete nincs és sok idő nincs agyalni a felé tartó tőr dolgán. Felállva kezével végigsimít arcán és hátrálni kezd a felé tartó kardos elől.*
-Akkor jutsz erre a sorsra, ha ellenszegülsz. Utolsó lehetőség cimbora.
*Szegezi neki tettetett nyugalommal, jobb kezét közben zsebébe csúsztatja és fogást tapint a törött üvegen. Nem ideális fegyver kard ellen, ahogy a székláb sem. Egyetlen előnyük a túlerő volt, úgyhogy meri remélni, hogy társai nem fognak tétlenkedni.*
A varázsló végigsimít bőrén, melynek hatására az kismértékben keményebbé, ellenállóbbá válik a sebzésekkel szemben (1) a következő három körre.
12642. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2018-07-12 20:48:24
Üzenet elküldve: 2018-07-12 20:48:24
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 119
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 119
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Aezmorin Fohthanor//
*Még akkor is csak kupájába figyel, mikor árnyék vetődik az asztal fölé. Szeme sarkából persze azért figyelemmel követte a gnóm mozgását, bár láthatóan az inkább barátságos, mint ellenséges. Jóllehet számtalan alkalommal találkozott már hasonlókkal, most mégsem nyúl fegyverei felé. Inkább lassan feltekint, s megnézi magának a jövevényt közelebbről is. Gnóm az nem kérdés, így tekintettel arra, hogy egedül van, nem zavarja a társaság, feltéve, ha túl sok kérdést nem kap. Az mindig egy picit felbosszantja, bár türelme egyesek szerint végtelen. Mondjuk azok már nem biztos, hogy élnek. A szabad székre biccent tekintetével, jelezvén, hogy foglaljon helyet.*
- Árnyékban járó vagy-e fajtárs? *Kérdezi vörös tekinteté a másikéba fúrva. Hangja mély és zengő, talán ez sem gnóm tulajdonság, bár ez betudható annak is, hogy keveset beszél és akkor sem hangosan.*
- Én nemrég beszélgettem. Egy sötételffel és egy bajszossal, a kikötőben. *Komótosan belekortyol sörébe, tekinteté nem veszi le a gnómról.*
- Nem vagyok idevalósi. *Feleli egyszerűen, bár ez talán nyilvánvalóan látszik is, viseltes kabátjáról, szokatlan kinézetéről.*
- Árnyékban járó vagy-e hát, fajtárs? *Kérdezi, tekintete nem változik, érzelmeket nem mutat. A kérdés fontossága sem derül így ki, lehet csupán szavajárása.*
*Még akkor is csak kupájába figyel, mikor árnyék vetődik az asztal fölé. Szeme sarkából persze azért figyelemmel követte a gnóm mozgását, bár láthatóan az inkább barátságos, mint ellenséges. Jóllehet számtalan alkalommal találkozott már hasonlókkal, most mégsem nyúl fegyverei felé. Inkább lassan feltekint, s megnézi magának a jövevényt közelebbről is. Gnóm az nem kérdés, így tekintettel arra, hogy egedül van, nem zavarja a társaság, feltéve, ha túl sok kérdést nem kap. Az mindig egy picit felbosszantja, bár türelme egyesek szerint végtelen. Mondjuk azok már nem biztos, hogy élnek. A szabad székre biccent tekintetével, jelezvén, hogy foglaljon helyet.*
- Árnyékban járó vagy-e fajtárs? *Kérdezi vörös tekinteté a másikéba fúrva. Hangja mély és zengő, talán ez sem gnóm tulajdonság, bár ez betudható annak is, hogy keveset beszél és akkor sem hangosan.*
- Én nemrég beszélgettem. Egy sötételffel és egy bajszossal, a kikötőben. *Komótosan belekortyol sörébe, tekinteté nem veszi le a gnómról.*
- Nem vagyok idevalósi. *Feleli egyszerűen, bár ez talán nyilvánvalóan látszik is, viseltes kabátjáról, szokatlan kinézetéről.*
- Árnyékban járó vagy-e hát, fajtárs? *Kérdezi, tekintete nem változik, érzelmeket nem mutat. A kérdés fontossága sem derül így ki, lehet csupán szavajárása.*
12641. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2018-07-12 20:33:04
Üzenet elküldve: 2018-07-12 20:33:04
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 195
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 195
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Ortas Hroops//
* A gnóm biccentésére úgy tűnik első körben nem érkezik válasz, a másik fickó semmi jelét nem adja, hogy megtisztelné Aezmorint, így egy kicsit csalódottan, ám megértve a helyzetet nyúl a bögréjéért, hogy igyon belőle. Szeme sarkából azonban észreveszi a számszeríjas mozdulatát és tekintetét odafordítja, úgy, mintha csak nézelődne. Azonban nem tévedett, a kupa magasba lett emelve és pontosan Aezmorin felé. ~ Lehet, hogy már túl sokat ivott, és lelassult kissé ~ mereng magában aztán halványan elmosolyodik. Valójában két oka is lenne, hogy beszédbe elegyedjen a gnómtárssal, mivel a fickó fajtájukhoz képest roppant magasnak tűnik, ráadásul a bajusz is felkeltette a figyelmét. Ha már egyikük sem volt rest valamilyen jelét adni annak, hogy felfigyeltek egymás jelenlétére, hát Aezmorin fog odamenni a kérdéseivel zaklatni, hátha nem kap nyílvesszőt a homlokába. Általában a gnómok barátságosak, de az ilyen vészterhes időkben, amikor nem messze tőlük fosztogatnak és rabolnak, sohasem lehet senki biztos a dolgában.
Felkelve a székről magával viszi a még gőzölgő teáját, aztán a másik gnóm asztalához lépdel, lenéz rá - bár nem nagyon, mivel ülve is szinte egy magasságban van a tekintetük -, majd megszólítja a számára idegen gnómot. *
- Üdvözletem jó uram! - * ha ezen a ponton nem hajtja el, akkor bátorkodik a következőkkel folytatni. * - Megtisztelne, ha leülhetnék az asztalához. Tudja, rég beszéltem fajtárssal és igen sok kérdésem lenne az itteni dolgokkal kapcsolatban - * már persze, ha a másik férfi idevalósi, de ha nem, akkor is bőven akad kérdése Aezmorinnak, csak nem Arthenionról, hanem a nyílpuskás viselt dolgairól. Mégpedig a szőrzet és magasság dolgáról. *
* A gnóm biccentésére úgy tűnik első körben nem érkezik válasz, a másik fickó semmi jelét nem adja, hogy megtisztelné Aezmorint, így egy kicsit csalódottan, ám megértve a helyzetet nyúl a bögréjéért, hogy igyon belőle. Szeme sarkából azonban észreveszi a számszeríjas mozdulatát és tekintetét odafordítja, úgy, mintha csak nézelődne. Azonban nem tévedett, a kupa magasba lett emelve és pontosan Aezmorin felé. ~ Lehet, hogy már túl sokat ivott, és lelassult kissé ~ mereng magában aztán halványan elmosolyodik. Valójában két oka is lenne, hogy beszédbe elegyedjen a gnómtárssal, mivel a fickó fajtájukhoz képest roppant magasnak tűnik, ráadásul a bajusz is felkeltette a figyelmét. Ha már egyikük sem volt rest valamilyen jelét adni annak, hogy felfigyeltek egymás jelenlétére, hát Aezmorin fog odamenni a kérdéseivel zaklatni, hátha nem kap nyílvesszőt a homlokába. Általában a gnómok barátságosak, de az ilyen vészterhes időkben, amikor nem messze tőlük fosztogatnak és rabolnak, sohasem lehet senki biztos a dolgában.
Felkelve a székről magával viszi a még gőzölgő teáját, aztán a másik gnóm asztalához lépdel, lenéz rá - bár nem nagyon, mivel ülve is szinte egy magasságban van a tekintetük -, majd megszólítja a számára idegen gnómot. *
- Üdvözletem jó uram! - * ha ezen a ponton nem hajtja el, akkor bátorkodik a következőkkel folytatni. * - Megtisztelne, ha leülhetnék az asztalához. Tudja, rég beszéltem fajtárssal és igen sok kérdésem lenne az itteni dolgokkal kapcsolatban - * már persze, ha a másik férfi idevalósi, de ha nem, akkor is bőven akad kérdése Aezmorinnak, csak nem Arthenionról, hanem a nyílpuskás viselt dolgairól. Mégpedig a szőrzet és magasság dolgáról. *
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10041-10060 , 10061-10080 , 10081-10100 , 10101-10120 , 10121-10140 , 10141-10160 , 10161-10180 , 10181-10200 , 10201-10220 , 10221-10240 , 10241-10260 , 10261-10280 , 10281-10300 , 10301-10320 , 10321-10340 , 10341-10360 , 10361-10380 , 10381-10400 , 10401-10420 , 10421-10440 , 10441-10460 , 10461-10480 , 10481-10500 , 10501-10520 , 10521-10540 , 10541-10560 , 10561-10580 , 10581-10600 , 10601-10620 , 10621-10640 , 10641-10660 , 10661-10680 , 10681-10700 , 10701-10720 , 10721-10740 , 10741-10760 , 10761-10780 , 10781-10800 , 10801-10820 , 10821-10840 , 10841-10860 , 10861-10880 , 10881-10900 , 10901-10920 , 10921-10940 , 10941-10960 , 10961-10980 , 10981-11000 , 11001-11020 , 11021-11040 , 11041-11060 , 11061-11080 , 11081-11100 , 11101-11120 , 11121-11140 , 11141-11160 , 11161-11180 , 11181-11200 , 11201-11220 , 11221-11240 , 11241-11260 , 11261-11280 , 11281-11300 , 11301-11320 , 11321-11340 , 11341-11360 , 11361-11380 , 11381-11400 , 11401-11420 , 11421-11440 , 11441-11460 , 11461-11480 , 11481-11500 , 11501-11520 , 11521-11540 , 11541-11560 , 11561-11580 , 11581-11600 , 11601-11620 , 11621-11640 , 11641-11660 , 11661-11680 , 11681-11700 , 11701-11720 , 11721-11740 , 11741-11760 , 11761-11780 , 11781-11800 , 11801-11820 , 11821-11840 , 11841-11860 , 11861-11880 , 11881-11900 , 11901-11920 , 11921-11940 , 11941-11960 , 11961-11980 , 11981-12000 , 12001-12020 , 12021-12040 , 12041-12060 , 12061-12080 , 12081-12100 , 12101-12120 , 12121-12140 , 12141-12160 , 12161-12180 , 12181-12200 , 12201-12220 , 12221-12240 , 12241-12260 , 12261-12280 , 12281-12300 , 12301-12320 , 12321-12340 , 12341-12360 , 12361-12380 , 12381-12400 , 12401-12420 , 12421-12440 , 12441-12460 , 12461-12480 , 12481-12500 , 12501-12520 , 12521-12540 , 12541-12560 , 12561-12580 , 12581-12600 , 12601-12620 , 12621-12640 , 12641-12660 , 12661-12680 , 12681-12700 , 12701-12720 , 12721-12740 , 12741-12760 , 12761-12780 , 12781-12800 , 12801-12820 , 12821-12840 , 12841-12860 , 12861-12880 , 12881-12900 , 12901-12920 , 12921-12940 , 12941-12960 , 12961-12980 , 12981-13000 , 13001-13020 , 13021-13040 , 13041-13060 , 13061-13080 , 13081-13100 , 13101-13120 , 13121-13140 , 13141-13160 , 13161-13180 , 13181-13200 , 13201-13220 , 13221-13240 , 13241-13260 , 13261-13280 , 13281-13300 , 13301-13320 , 13321-13340 , 13341-13360 , 13361-13380 , 13381-13400 , 13401-13420 , 13421-13440 , 13441-13460 , 13461-13480 , 13481-13500 , 13501-13520 , 13521-13540 , 13541-13560 , 13561-13580 , 13581-13600 , 13601-13620 , 13621-13640 , 13641-13660 , 13661-13680 , 13681-13700 , 13701-13720 , 13721-13740 , 13741-13760 , 13761-13780 , 13781-13800 , 13801-13820 , 13821-13840 , 13841-13860 , 13861-13880 , 13881-13900 , 13901-13920 , 13921-13940 , 13941-13960 , 13961-13980 , 13981-14000 , 14001-14020 , 14021-14040 , 14041-14060 , 14061-14080 , 14081-14100 , 14101-14120 , 14121-14140 , 14141-14160 , 14161-14180 , 14181-14200 , 14201-14220 , 14221-14240 , 14241-14260 , 14261-14280 , 14281-14300 , 14301-14320 , 14321-14340 , 14341-14360 , 14361-14380 , 14381-14400 , 14401-14420 , 14421-14440 , 14441-14460 , 14461-14480 , 14481-14500 , 14501-14520 , 14521-14540 , 14541-14560 , 14561-14580 , 14581-14600 , 14601-14620 , 14621-14640 , 14641-14660 , 14661-14680 , 14681-14700 , 14701-14720 , 14721-14740 , 14741-14760 , 14761-14780 , 14781-14800 , 14801-14820 , 14821-14840 , 14841-14860 , 14861-14880 , 14881-14900 , 14901-14920 , 14921-14940 , 14941-14960 , 14961-14980 , 14981-15000 , 15001-15020 , 15021-15040 , 15041-15060 , 15061-15080 , 15081-15100 , 15101-15120 , 15121-15140 , 15141-15160 , 15161-15180 , 15181-15200 , 15201-15220 , 15221-15240 , 15241-15260 , 15261-15280 , 15281-15300 , 15301-15320 , 15321-15340 , 15341-15360 , 15361-15380 , 15381-15400 , 15401-15420 , 15421-15440 , 15441-15460 , 15461-15480 , 15481-15500 , 15501-15520 , 15521-15540 , 15541-15560 , 15561-15580 , 15581-15600 , 15601-15620 , 15621-15640 , 15641-15660 , 15661-15680 , 15681-15700 , 15701-15720 , 15721-15740 , 15741-15760 , 15761-15780 , 15781-15800 , 15801-15820 , 15821-15840 , 15841-15860 , 15861-15880 , 15881-15900 , 15901-15920 , 15921-15940 , 15941-15960 , 15961-15980 , 15981-16000 , 16001-16020 , 16021-16040 , 16041-16060 , 16061-16080 , 16081-16100 , 16101-16120 , 16121-16140 , 16141-16160 , 16161-16180 , 16181-16200 , 16201-16220 , 16221-16240 , 16241-16260 , 16261-16280 , 16281-16300 , 16301-16320 , 16321-16340 , 16341-16360 , 16361-16380 , 16381-16400 , 16401-16420 , 16421-16440 , 16441-16460 , 16461-16480 , 16481-16500 , 16501-16520 , 16521-16540 , 16541-16560 , 16561-16580 , 16581-16600 , 16601-16620 , 16621-16640 , 16641-16660 , 16661-16680 , 16681-16700 , 16701-16720 , 16721-16740 , 16741-16760 , 16761-16780 , 16781-16800 , 16801-16820 , 16821-16840 , 16841-16860 , 16861-16880 , 16881-16900 , 16901-16920 , 16921-16940 , 16941-16960 , 16961-16980 , 16981-17000 , 17001-17020 , 17021-17040 , 17041-17060 , 17061-17080 , 17081-17100 , 17101-17120 , 17121-17140 , 17141-17160 , 17161-17180 , 17181-17200 , 17201-17220 , 17221-17240 , 17241-17260 , 17261-17280 , 17281-17300 , 17301-17320 , 17321-17340 , 17341-17360 , 17361-17380 , 17381-17400 , 17401-17420 , 17421-17440 , 17441-17460 , 17461-17480 , 17481-17500 , 17501-17520 , 17521-17540 , 17541-17560 , 17561-17580 , 17581-17600 , 17601-17620 , 17621-17640 , 17641-17660 , 17661-17680 , 17681-17700 , 17701-17720 , 17721-17740 , 17741-17760 , 17761-17780 , 17781-17800 , 17801-17820 , 17821-17840 , 17841-17860 , 17861-17880 , 17881-17900 , 17901-17920 , 17921-17940 , 17941-17960 , 17961-17980 , 17981-18000 , 18001-18020 , 18021-18040 , 18041-18060 , 18061-18080 , 18081-18100 , 18101-18120 , 18121-18140 , 18141-18160 , 18161-18180 , 18181-18200 , 18201-18220 , 18221-18240 , 18241-18260 , 18261-18280 , 18281-18300 , 18301-18320 , 18321-18340 , 18341-18360 , 18361-18380 , 18381-18400 , 18401-18420 , 18421-18440 , 18441-18460 , 18461-18480 , 18481-18500 , 18501-18520 , 18521-18540 , 18541-18560 , 18561-18580 , 18581-18600 , 18601-18620 , 18621-18640 , 18641-18660 , 18661-18680 , 18681-18700 , 18701-18720 , 18721-18740 , 18741-18760 , 18761-18780 , 18781-18800 , 18801-18820 , 18821-18840 , 18841-18860 , 18861-18880