//Pacsirták//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- Nem ismerős, csak ismerem. *Bonyolítja tovább az ork témát, pedig ő már inkább azt nem érti, hogy a másik mit nem ért ezen. Mindkettőjüknek jobb lesz, ha túlteszik magukat ezen az elég kacifántosan összegubancolódott szálon meg a wegtoreni pipák legendáján, és átadják a terepet valami másnak. Az érzelmeknek. Merlana nagyon jól el tudja játszani őket, ha arról van szó. Lehet, hogy nem is énekesnek, hanem színésznek kellett volna mennie.*
- Szóval Piritanes-ben, érdekes. *Úgy tesz, mintha lenne bármi jelentősége annak, hol született Zeekx. Reakciója megfontolt és számító, nem úgy, mint akkor, amikor a természet tökéletes egységének hírnöke tökéletes természetességgel közli, hogy akarja őt. Őszinte meglepettség ül ki az arcára.*
- Ehh, komolyan? Köszi. *Nevet fel játékosan.* Most két dolog jut eszembe. Az egyik, hogy a magadfajták ilyenkor szoktak egy hatalmas pofont kapni, de jó az időzítésed, mert mindkét kezem tele van, a másik pedig az, hogy már alig várom… *kacsint rá Zeekx-re csalafinta mosollyal. Még azt is megengedi magának, hogy amolyan rosszkislányosan a saját ajkaiba harapjon. Nem gondolta, hogy ennyire élvezni fogja ezt a játékot, de így legalább nem kell noszogatni a fiúcskát, hogy menjenek már a szobába. A lépcsőn felfelé ügyeskedve még arra is jut a figyelméből, hogy meséljen kicsit a Sellőházról.*
- Voltam ott, tele van kurvákkal, szóval remélem nem célzás a kérdésed, hogy dolgoztam-e ott. A válasz pedig nem, nem dolgoztam, mert hiába hisztiztem nekik, nem kaptam munkát, de ott ismertem meg az orkot, akit nem ismerek.
*Közben felérnek az emeletre, így a borok már túlélték az út nehezét, most már nincs sok hátra, míg biztonságba nem kerülnek egy asztalon.*
- Most már tényleg érdekel az a szoba. ~Meg az is, hogy csak a szád nagy-e…~