Arthenior - Pegazus fogadó
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 118 (2341. - 2360. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
2360. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-08-06 18:31:09
Üzenet elküldve: 2021-08-06 18:31:09
Rang: Játékos
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Szelíd
// Kíséret érkezik //
*Odasomfordál az ajtóhoz, miközben próbálja kitalálni, hogy ki is lehet az idegen fakopáncs. Léptei csendesek, mozgása pedig kezd lelassulni. Ebből is csak azt lehet levonni, hogy nem igazán sieti el a dolgot. Sőt, ideje a tengerhez hasonlítható. Annyi kivetéssel, hogy ezt az időt nem a különös esti teapartinak szánta. A helyzetet ugyan még mindig nem érti, de ennek ellenére mégis kinyitja az ajtót a lány előtt. Ezt követően határozott kérdésekkel próbálja kideríteni, vajon mit akarnak tőle. Ugyan látja a kezében a friss ágyneműt, mégis úgy gondolja, hogy biztosabbra megy azzal, ha megkérdezi. Nem kell sokat várakozni a válaszra. Az elf ugyan is egyből a lényegre tér. Bár elismerésre méltó, hogy ez a fiatal lány még most is dolgozik és lesi a főnöke minden kívánságát, számára valami még mindig nem tiszta és annak biza köze sincs az ágyneműhöz.*
-Az mondja, hogy ez a szoba kimaradt? *Merev pillantásokat vesz rá, majd reflexből visszafordítja fejét az ágy felé, mintha pár másodpercnyi nézésből meg tudná állapítani annak állapotát. Egy keveset be is hajol, hogy még jobban lássa, bár valahol tudja, hogy ennek most semmi értelme, hisz feküdt már benne és akkor nem tapasztalt semmiféle kellemetlenséget. Újra a lányt nézi, közben ott folytatja, ahol abbahagyta.*
-Szerintem eltévesztettetek valamit, mert itt minden a legnagyobb rendben. ~Főleg akkor, ha már rég az ágyban lehetnék. Az nagyszerű lenne, de persze ez nem olyan egyszerű, ahogy azt elsőre gondoltam.~ *Arcára kiül egy halvány mosoly, mint aki azt mondja, hogy nincs semmi baj, ilyesmi előfordul, mindenki hibázik, de ez így van rendjén. Mert ez tényleg így van rendjén. Az életben mindenki hibázik és senki sem tökéletes. Ha mindenki tökéletes lenne, az csak is unalmat szülne. Persze ezeknek a tévedéseknek is megvan a maga súlya és ez az eset pont nem az, amin egymás fejét a falba lehetne verni. Ez így mind szép és jó, annyi bökkenővel, hogy Zsonorha nem is sejti a részleteket.*
-Szóval nyugodtan mondja meg a munkaadójának, hogy bizonyára elnézhettek valamit, mert nem érzem szükségesnek a friss ágyneműt. Az igyekezetét meg utólag is köszönöm. Szép estét. ~Ez aztán különös volt.~ *Bár próbálná nem kimutatni a lány előtt, hogy van benne némi gyanakodás, az arca mindent elárul. De ennél többet Ő sem tud. Ezért úgy véli, hogy jobb inkább hivatalosnak maradnia. Ennél jobban nem is megy bele mélyebben a dologba. Meg amúgy sem mutat ez iránt olyan nagy érdeklődést, mivel neki most ebben a pillanatban a legfontosabb dolog az, hogy alhason egy jót és hajnalig fel se keljen. Makacs módon tartja magát az állításához, mit mindig, aztán ezt nem fél az elfel is megosztani. Magától amúgy sem engedné be, hogy közben ott van minden felszerelése. Ha valaki belép, egyből kiszúrhatja a széknek támasztott íjat, az asztalon lévő tőrt, az ágy mellett elhelyezett táskát, benne a ma vett dolgokkal, a cipőjét, mi a táska mellett lapul és a még mindig vizes ruhadarabjait, ami szerencsére már kezd megszáradni. Reggelre már nyoma sem lesz annak, hogy az valaha is vízbe került. Udvariasan elköszön, ha nem akadályozzák meg, akkor már csukja is be az ajtót, azzal visszamegy az ágyba, hogy végre befejezhesse, amit a kopogás előtt elkezdett.*
*Odasomfordál az ajtóhoz, miközben próbálja kitalálni, hogy ki is lehet az idegen fakopáncs. Léptei csendesek, mozgása pedig kezd lelassulni. Ebből is csak azt lehet levonni, hogy nem igazán sieti el a dolgot. Sőt, ideje a tengerhez hasonlítható. Annyi kivetéssel, hogy ezt az időt nem a különös esti teapartinak szánta. A helyzetet ugyan még mindig nem érti, de ennek ellenére mégis kinyitja az ajtót a lány előtt. Ezt követően határozott kérdésekkel próbálja kideríteni, vajon mit akarnak tőle. Ugyan látja a kezében a friss ágyneműt, mégis úgy gondolja, hogy biztosabbra megy azzal, ha megkérdezi. Nem kell sokat várakozni a válaszra. Az elf ugyan is egyből a lényegre tér. Bár elismerésre méltó, hogy ez a fiatal lány még most is dolgozik és lesi a főnöke minden kívánságát, számára valami még mindig nem tiszta és annak biza köze sincs az ágyneműhöz.*
-Az mondja, hogy ez a szoba kimaradt? *Merev pillantásokat vesz rá, majd reflexből visszafordítja fejét az ágy felé, mintha pár másodpercnyi nézésből meg tudná állapítani annak állapotát. Egy keveset be is hajol, hogy még jobban lássa, bár valahol tudja, hogy ennek most semmi értelme, hisz feküdt már benne és akkor nem tapasztalt semmiféle kellemetlenséget. Újra a lányt nézi, közben ott folytatja, ahol abbahagyta.*
-Szerintem eltévesztettetek valamit, mert itt minden a legnagyobb rendben. ~Főleg akkor, ha már rég az ágyban lehetnék. Az nagyszerű lenne, de persze ez nem olyan egyszerű, ahogy azt elsőre gondoltam.~ *Arcára kiül egy halvány mosoly, mint aki azt mondja, hogy nincs semmi baj, ilyesmi előfordul, mindenki hibázik, de ez így van rendjén. Mert ez tényleg így van rendjén. Az életben mindenki hibázik és senki sem tökéletes. Ha mindenki tökéletes lenne, az csak is unalmat szülne. Persze ezeknek a tévedéseknek is megvan a maga súlya és ez az eset pont nem az, amin egymás fejét a falba lehetne verni. Ez így mind szép és jó, annyi bökkenővel, hogy Zsonorha nem is sejti a részleteket.*
-Szóval nyugodtan mondja meg a munkaadójának, hogy bizonyára elnézhettek valamit, mert nem érzem szükségesnek a friss ágyneműt. Az igyekezetét meg utólag is köszönöm. Szép estét. ~Ez aztán különös volt.~ *Bár próbálná nem kimutatni a lány előtt, hogy van benne némi gyanakodás, az arca mindent elárul. De ennél többet Ő sem tud. Ezért úgy véli, hogy jobb inkább hivatalosnak maradnia. Ennél jobban nem is megy bele mélyebben a dologba. Meg amúgy sem mutat ez iránt olyan nagy érdeklődést, mivel neki most ebben a pillanatban a legfontosabb dolog az, hogy alhason egy jót és hajnalig fel se keljen. Makacs módon tartja magát az állításához, mit mindig, aztán ezt nem fél az elfel is megosztani. Magától amúgy sem engedné be, hogy közben ott van minden felszerelése. Ha valaki belép, egyből kiszúrhatja a széknek támasztott íjat, az asztalon lévő tőrt, az ágy mellett elhelyezett táskát, benne a ma vett dolgokkal, a cipőjét, mi a táska mellett lapul és a még mindig vizes ruhadarabjait, ami szerencsére már kezd megszáradni. Reggelre már nyoma sem lesz annak, hogy az valaha is vízbe került. Udvariasan elköszön, ha nem akadályozzák meg, akkor már csukja is be az ajtót, azzal visszamegy az ágyba, hogy végre befejezhesse, amit a kopogás előtt elkezdett.*
2359. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-08-06 12:52:54
Üzenet elküldve: 2021-08-06 12:52:54
Rang: Játékos
IC üzenetek: 168
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 168
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
// Beszerzőkörút //
* A férfi leül a pulthoz Elan mellé, akitől nagyon nagy örömmel elfogadja a mézsört. Nem sieti el az ital elfogyasztását, hanem jóízűen ízlelgeti. Közben A félvér kérdezni kezdi Frekderkunt a vadászhelyekről. *
- Hát tudod az az igazság, hogy én még nagyon fiatal voltam amikor vadásztam utoljára. Na de ez nem is fontos. Az az igazság, hogy megpróbálkozhatunk az Erdőmélyével is, de az nagyon kockázatos. Ajánlom inkább a Szántóföldek közelében lévő Vadászlakot. Körülbelül negyvenen laknak ott. Favágók, és sok vadász meg más egyéb. Na az ottani erdőben talán szerencsénk lenne. Nem tudom, hogy tartozik-e valamilyen földesúrhoz az az erdő, de ezt akármelyik ottanitól megtudjuk kérdezni.
* A férfi leül a pulthoz Elan mellé, akitől nagyon nagy örömmel elfogadja a mézsört. Nem sieti el az ital elfogyasztását, hanem jóízűen ízlelgeti. Közben A félvér kérdezni kezdi Frekderkunt a vadászhelyekről. *
- Hát tudod az az igazság, hogy én még nagyon fiatal voltam amikor vadásztam utoljára. Na de ez nem is fontos. Az az igazság, hogy megpróbálkozhatunk az Erdőmélyével is, de az nagyon kockázatos. Ajánlom inkább a Szántóföldek közelében lévő Vadászlakot. Körülbelül negyvenen laknak ott. Favágók, és sok vadász meg más egyéb. Na az ottani erdőben talán szerencsénk lenne. Nem tudom, hogy tartozik-e valamilyen földesúrhoz az az erdő, de ezt akármelyik ottanitól megtudjuk kérdezni.
2358. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-08-06 12:16:12
Üzenet elküldve: 2021-08-06 12:16:12
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 323
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 323
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
*A magas és erős alkatú gnóm jókedvűen sétál be a Pegazusba. Nem járt itt már egy ideje, így egy korsó sörre meghívja magát. Egy szimpatikus asztalt keres magának, ahol csendben és nyugodtan fogyaszthatja el az italát. A felszolgáló lánynak 6 aranyat kifizet a Vajsör-ért. 
Rendelésének leadása után hamar meg is kapja a korsó sört, amit megköszönve letesz az asztalra. Talán még sohasem ivott vajsört, így ez egy érdekes kihívás lesz. Belekortyolva a korsóba először édeskés ízt érez. Mintha karamella lenne, de lehetséges, hogy csak valami hasonló édességgel színesítik a sör ízvilágát. A kesernyés utóízt kevésbé szereti a söröknél, de ez a vajsör eddig elnyerte a tetszését. Párat kortyol az italból, majd a jegyzetet veszi elő, hogy átfussa azokat.*
Rendelésének leadása után hamar meg is kapja a korsó sört, amit megköszönve letesz az asztalra. Talán még sohasem ivott vajsört, így ez egy érdekes kihívás lesz. Belekortyolva a korsóba először édeskés ízt érez. Mintha karamella lenne, de lehetséges, hogy csak valami hasonló édességgel színesítik a sör ízvilágát. A kesernyés utóízt kevésbé szereti a söröknél, de ez a vajsör eddig elnyerte a tetszését. Párat kortyol az italból, majd a jegyzetet veszi elő, hogy átfussa azokat.*
2357. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-08-06 12:14:14
Üzenet elküldve: 2021-08-06 12:14:14
Rang: Játékos
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Beszerzőkörút//
*A félvér nagy szerencséjére Frek elfogadja a meghívást és ajánl is egy elfogadható helyet a környéken. Pegazus. Már a neve is tetszetős. Így nem marad más, mint felkerekedni és becsörtetni abba a kocsmába. A férfi helyismeretének hála, a kovácstól kilépve hamar oda is érnek. Az este közeledtével már kevés kereskedő maradt a piactéren, így az ott nézelődők tengere is inkább tavakká apadt. Ilyenkor könnyebb átgázolni rajtuk, ami jócskán lerövidíti az egyébként is csekély menetet. A fogadó nem okoz csalódást. Székek, asztalok, italozó-falatozó népek, zajlik bent az élet, ami már megalapozza a félvér kedvét. Hamar a pulthoz is siet és szavát tartva meg is rendeli az első kört. Ami két becsületes korsó Mézsör formájában ölt alakot. Rögtön le is teszi érte a 30 aranyat. Amint megkapják az italokat, az egyiket Frek elé tolja.*
-Egészségedre, cimbora! *Mondja, majd meg is húzza a frissítőt. A félvér nem kíván elmenni a pultról, de amennyiben ivócimborája inkább egy asztalnál foglalna helyet, készséggel követi.*
-Mondd csak, barátom! Te vadásztál már a környéken? Úgy értem ismersz olyan helyet a közelben, ahol elejthetünk valamit?
*A félvér nagy szerencséjére Frek elfogadja a meghívást és ajánl is egy elfogadható helyet a környéken. Pegazus. Már a neve is tetszetős. Így nem marad más, mint felkerekedni és becsörtetni abba a kocsmába. A férfi helyismeretének hála, a kovácstól kilépve hamar oda is érnek. Az este közeledtével már kevés kereskedő maradt a piactéren, így az ott nézelődők tengere is inkább tavakká apadt. Ilyenkor könnyebb átgázolni rajtuk, ami jócskán lerövidíti az egyébként is csekély menetet. A fogadó nem okoz csalódást. Székek, asztalok, italozó-falatozó népek, zajlik bent az élet, ami már megalapozza a félvér kedvét. Hamar a pulthoz is siet és szavát tartva meg is rendeli az első kört. Ami két becsületes korsó Mézsör formájában ölt alakot. Rögtön le is teszi érte a 30 aranyat.
Amint megkapják az italokat, az egyiket Frek elé tolja.*-Egészségedre, cimbora! *Mondja, majd meg is húzza a frissítőt. A félvér nem kíván elmenni a pultról, de amennyiben ivócimborája inkább egy asztalnál foglalna helyet, készséggel követi.*
-Mondd csak, barátom! Te vadásztál már a környéken? Úgy értem ismersz olyan helyet a közelben, ahol elejthetünk valamit?
2356. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-08-06 11:35:18
Üzenet elküldve: 2021-08-06 11:35:18
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 137
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 137
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
// Különös esti társaság //
//Fogadó//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz! //
*Úgy tűnik a lány teljesen lefestésre termett. Sikerült újból elnyernie tetszését a férfinak, üyge skis praktikáival. Nem nagyon érti Elgroon döbbenetét, kicsit meg is sértődik úgy szokás szerint önmagán belül.*
~Talán nem várta, hogy egy utcalány értékeli a művészetet, vagy egyáltalán tudna bármit is kezdeni egy festménnyel?~
*Picikét talán ki is csillantja sértődöttségét. Összefont karral hátrazöttyen a háttámlára.
A férfi tán észre sem veszi érzelmei ez irányú változásait, de hát ő profi, szóval kicsit összezavarodva, de követi az lépcsőn felfelé, miközben amaz úgy ugrándozik előtte, mint egy fiatal suhanc a nászéjszakáján. Hagyja hogy ügyetlenkedjen kicsit az ajtónál, és kezdi kapisgálni, hogy itt nagy rohamra számíthat a továbbiakban. Udvariasan előreengedik, ezt ő mókás, suta pukedlizéssel hálálja meg és belép a szobába. Úgy tűnik, most nem az övé lesz a vezérlő szerep, így halk sóhajjal széttárja a kezeit, mintegy felszólításként a továbbiakra. *
- Hát akkor. Tessék csak kiélni azokat a fantáziákat. –
~ Nagyon megbátorodott.~
*Azért teljesen nem hagyja rá a dolgot, és kicsit meglazítja itt-ott a ruháját tartó pántokat. Nem szeretné, ha a lelkes ügyfél szétszakítaná, volt már rá példa. Kivételesen nem bánja, ha átadhatja az irányítást, megkapott nagyjából mindent, amit szeretett volna. Sőt, még többet is, ha a festményt is beleszámítja. A gondolatra elégedetten elmosolyodik, és miközben Elgroon nekilát vágyainak teljes kiéléséhez, ő nyugodtan átgondolhatja a jövőképét. *
//Fogadó//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz! //
*Úgy tűnik a lány teljesen lefestésre termett. Sikerült újból elnyernie tetszését a férfinak, üyge skis praktikáival. Nem nagyon érti Elgroon döbbenetét, kicsit meg is sértődik úgy szokás szerint önmagán belül.*
~Talán nem várta, hogy egy utcalány értékeli a művészetet, vagy egyáltalán tudna bármit is kezdeni egy festménnyel?~
*Picikét talán ki is csillantja sértődöttségét. Összefont karral hátrazöttyen a háttámlára.
A férfi tán észre sem veszi érzelmei ez irányú változásait, de hát ő profi, szóval kicsit összezavarodva, de követi az lépcsőn felfelé, miközben amaz úgy ugrándozik előtte, mint egy fiatal suhanc a nászéjszakáján. Hagyja hogy ügyetlenkedjen kicsit az ajtónál, és kezdi kapisgálni, hogy itt nagy rohamra számíthat a továbbiakban. Udvariasan előreengedik, ezt ő mókás, suta pukedlizéssel hálálja meg és belép a szobába. Úgy tűnik, most nem az övé lesz a vezérlő szerep, így halk sóhajjal széttárja a kezeit, mintegy felszólításként a továbbiakra. *
- Hát akkor. Tessék csak kiélni azokat a fantáziákat. –
~ Nagyon megbátorodott.~
*Azért teljesen nem hagyja rá a dolgot, és kicsit meglazítja itt-ott a ruháját tartó pántokat. Nem szeretné, ha a lelkes ügyfél szétszakítaná, volt már rá példa. Kivételesen nem bánja, ha átadhatja az irányítást, megkapott nagyjából mindent, amit szeretett volna. Sőt, még többet is, ha a festményt is beleszámítja. A gondolatra elégedetten elmosolyodik, és miközben Elgroon nekilát vágyainak teljes kiéléséhez, ő nyugodtan átgondolhatja a jövőképét. *
2355. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-08-05 22:41:51
Üzenet elküldve: 2021-08-05 22:41:51
Rang: Játékos
IC üzenetek: 79
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 79
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Szomjasak vagyunk//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Hősünk, élete jelentős hányadát töltötte Wegtorenben, illetve a város környékén. Ez idő tájt természetesen nem volt rest éjszakáról-éjszakára, hölgy társaság után kutatva bejárni a helyi bordélyházakat, így mondhatni jelentős tudásra tett szert a témában. Ennek ellenére jelenleg akárhogyan is próbálja feléleszteni az alkohol által elpusztított emlékeinek egy részét, valahogy még egy halovány derengést sem képes felidézni egy olyan intézményről, amelyben egy, vagy akár annál több félbevágott örömlánnyal találkozott volna. Na nem mintha vágyna egy efféle találkára. Ettől függetlenül persze rakoncátlan agyában akaratlanul is felmerül a kérdés, mely szerint, ha valaha adódna egy ilyen lehetősége, vajon melyik felet választaná. A választól rettegve, Norhelt latba vetve minden cseppnyi akaraterejét száműzi is a gondolatot elméje sötétebbik részére, rábízva a többit a feledés jótékony hatására.
Hála a jószerencsének s legújabb ivócimborájának, hamar akad számára egy újabb s ezzel együtt kevésbé morbid fejtörő, mely kellőképpen le is köti hősünk elméjét.*
- Valóban látszik.
*Feleli párját ritkító komolysággal, s egyetértése jeléül bő bólogatásba kezd.*
- Nagyjából annyira, mint ahogy az, hogy én valójában egy a kelletténél jobban megtermett gnóm vagyok. Vagy esteleg egy álruhás lupusfulgur. Akár mindkettő egyszerre.
*Ezen a ponton hősünk megenged magának egy kaján vigyort, s ha korábban mutatta is akárcsak a legapróbb jelét egy esetleges csetepatétól való félelemnek, az már elillant. Legalábbis feltételezi, hogy ha újdonsült beszélgetőpartnerétől nem áll távol az ilyen mértékű humorérzék, akkor a továbbiakban gond nélkül folyhat tovább a diskurzus.
A (mint az időközben kiderült) leányzó megfejtését egy elismerő biccentéssel honorálja, s már egészítené is ki azt a pontos részletekkel, mikor a történet nem várt fordulatot vesz.*
~Teysus punnyadt pöcsére! Már megint?!~
*Kicsi a világ. Széles körben elterjedt közhely, a zsoldos mégis úgy érezte néhanapján, hogy ez a világ hatványozottan apró, és nagyon úgy fest a helyzet, hogy a mai nap is egy ilyen lesz.*
~Van-e még a földön olyan emberi vagy ahhoz közel álló teremtmény akivel még nem fújt össze a szél?~
*Teszi fel a kérdést önmagának, minekutána az elmúlt néhány napban ez a második eset, hogy nem várt ismerősbe botlik ebben az átkozott városban. Erre a találkára azonban egyáltalán nem emlékszik, amiért valószínűleg ezúttal is régi cimborája, a pálinka okolható, s tekintve, hogy ittasan akár egy tündért is ágyba vinne, így hősünkön enyhe pánik válik úrrá. Ennek ellenére megőrzi mosolyát, még akkor is, ha az nagyjából olyannyira őszinte, mint a lányoknak tett ígéretei.
Ekkor azonban jó az újabb fordulat, ami gyakorlatilag már egy fordulat a fordulaton belül. Bár az élc elevenébe talál, mégis megnyugvás járja át, az enyhe felháborodottság mellet. Természetesen ahogy a pánik lassan kipárolog a szervezetéből, úgy nyer teret a sértettsége is. Megmaradt büszkeségét összeszedve húzza ki magát, s már nyitná is szóra ajkait, mikoris szemmel láthatóan elbizonytalanodik.*
- Ami azt illeti nem sok minden rémlik a minapból, szóval könnyen meglehet.
*Morogja végül, egy vállvonással kísérve, majd újból italába kortyol.*
- Ha a rendelkezésemre is bocsátottál néhány érmét, akkor biztosíthatlak afelől, hogy jó helyre kerültek.
*Mondja vigyorogva, közben pedig mintegy szemléltetés gyanánt magasba emeli söröskorsóját.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Hősünk, élete jelentős hányadát töltötte Wegtorenben, illetve a város környékén. Ez idő tájt természetesen nem volt rest éjszakáról-éjszakára, hölgy társaság után kutatva bejárni a helyi bordélyházakat, így mondhatni jelentős tudásra tett szert a témában. Ennek ellenére jelenleg akárhogyan is próbálja feléleszteni az alkohol által elpusztított emlékeinek egy részét, valahogy még egy halovány derengést sem képes felidézni egy olyan intézményről, amelyben egy, vagy akár annál több félbevágott örömlánnyal találkozott volna. Na nem mintha vágyna egy efféle találkára. Ettől függetlenül persze rakoncátlan agyában akaratlanul is felmerül a kérdés, mely szerint, ha valaha adódna egy ilyen lehetősége, vajon melyik felet választaná. A választól rettegve, Norhelt latba vetve minden cseppnyi akaraterejét száműzi is a gondolatot elméje sötétebbik részére, rábízva a többit a feledés jótékony hatására.
Hála a jószerencsének s legújabb ivócimborájának, hamar akad számára egy újabb s ezzel együtt kevésbé morbid fejtörő, mely kellőképpen le is köti hősünk elméjét.*
- Valóban látszik.
*Feleli párját ritkító komolysággal, s egyetértése jeléül bő bólogatásba kezd.*
- Nagyjából annyira, mint ahogy az, hogy én valójában egy a kelletténél jobban megtermett gnóm vagyok. Vagy esteleg egy álruhás lupusfulgur. Akár mindkettő egyszerre.
*Ezen a ponton hősünk megenged magának egy kaján vigyort, s ha korábban mutatta is akárcsak a legapróbb jelét egy esetleges csetepatétól való félelemnek, az már elillant. Legalábbis feltételezi, hogy ha újdonsült beszélgetőpartnerétől nem áll távol az ilyen mértékű humorérzék, akkor a továbbiakban gond nélkül folyhat tovább a diskurzus.
A (mint az időközben kiderült) leányzó megfejtését egy elismerő biccentéssel honorálja, s már egészítené is ki azt a pontos részletekkel, mikor a történet nem várt fordulatot vesz.*
~Teysus punnyadt pöcsére! Már megint?!~
*Kicsi a világ. Széles körben elterjedt közhely, a zsoldos mégis úgy érezte néhanapján, hogy ez a világ hatványozottan apró, és nagyon úgy fest a helyzet, hogy a mai nap is egy ilyen lesz.*
~Van-e még a földön olyan emberi vagy ahhoz közel álló teremtmény akivel még nem fújt össze a szél?~
*Teszi fel a kérdést önmagának, minekutána az elmúlt néhány napban ez a második eset, hogy nem várt ismerősbe botlik ebben az átkozott városban. Erre a találkára azonban egyáltalán nem emlékszik, amiért valószínűleg ezúttal is régi cimborája, a pálinka okolható, s tekintve, hogy ittasan akár egy tündért is ágyba vinne, így hősünkön enyhe pánik válik úrrá. Ennek ellenére megőrzi mosolyát, még akkor is, ha az nagyjából olyannyira őszinte, mint a lányoknak tett ígéretei.
Ekkor azonban jó az újabb fordulat, ami gyakorlatilag már egy fordulat a fordulaton belül. Bár az élc elevenébe talál, mégis megnyugvás járja át, az enyhe felháborodottság mellet. Természetesen ahogy a pánik lassan kipárolog a szervezetéből, úgy nyer teret a sértettsége is. Megmaradt büszkeségét összeszedve húzza ki magát, s már nyitná is szóra ajkait, mikoris szemmel láthatóan elbizonytalanodik.*
- Ami azt illeti nem sok minden rémlik a minapból, szóval könnyen meglehet.
*Morogja végül, egy vállvonással kísérve, majd újból italába kortyol.*
- Ha a rendelkezésemre is bocsátottál néhány érmét, akkor biztosíthatlak afelől, hogy jó helyre kerültek.
*Mondja vigyorogva, közben pedig mintegy szemléltetés gyanánt magasba emeli söröskorsóját.*
2354. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-08-05 19:56:08
Üzenet elküldve: 2021-08-05 19:56:08
Rang: Játékos
IC üzenetek: 176
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 176
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
// Különös esti társaság //
//Fogadó//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz! //
* Mindig tudja a vörös, hogyan hárítsa udvariasan a bókokat, amik csak még inkább bájosabbá teszik bármelyik férfi számára. Hiszen, csak egy gyenge, szerény örömlány. Préda a kiéhezett férfiak számára, de mégis, ha jobban átlátja valaki a helyzetet, akkor láthatja, hogy ez talán fordítva van. Elérte, hogy Elgroon még többet vágyjon rá, ami meg is mutatkozik egy tömött erszény formájában. Tovább viszik az ajánlatot, és amíg ezt ecseteli a férfi, addig sunyi módon megpróbál rá hatni a vörös. Túl jól sikerült kiismernie a mestert. Ugyanis az a póz, amit felvett, nagyon is inspiráló. Rögtön megakad rajta a művészi szempár.*
~ Micsoda beállás! Vászonra kívánkozik, így ahogy van. Egyszerűen lenyűgöző a kompozíció. ~* Ő tudja értékelni azokat a képeket is, amiken nem jelennek meg fedetlen testi bájak, bár ezt a képet el tudná képzelni kivillanó mellekkel is. Igent mond a lány ajánlatára, ami igazán kedvező, főleg az első kép megfestésére. Ez így rendeben is lenne, de most úgy megdöbbenti Elgroont, ahogy még soha.*
- Egy képet szeretne?* Pillant rá csodálkozva, mert ezt nem várta volna. Az aranyon túl nem gondolt ő többre, de most kellemesen sikerült csalódnia.*
~ Jó fogás ez a lány. Több, mint egy egyszerű kurtizán. ~
- Most sikerült meglepnie, de semmi akadálya. Szívesen festek egy képet magának is.* Ezzel mindent lebeszéltek.*
- Akkor igyunk erre a remek üzletre!* Emeli poharát és hajtja fel ő is maradék borát. Ezt követően a pulthoz indul, hogy legyen hova felmenniük. Kivesz egy Szobát egész éjszakára 10 aranyért.*
- Megvan a kulcs.* Pörgeti meg ujján. Nagyon izgatott, így aztán nem meglepő, hogy párosával veszi a lépcsőfokokat. Kicsit el is bíbelődik azzal a zárral izgatott ügyetlenségében, de csak kitárul az az ajtó.*
- Parancsoljon kisasszonyt!* Udvariaskodik, de már alig várja, hogy az ágyra dönthesse.*
- Felpiszkálta fantáziámat, szóval kérem engedje meg, hogy én hadd vetkőztessem.* Valami egészen izgató dologról lehet, szó, mert máris meredezik nadrágjában dorongja.*
//Fogadó//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz! //
* Mindig tudja a vörös, hogyan hárítsa udvariasan a bókokat, amik csak még inkább bájosabbá teszik bármelyik férfi számára. Hiszen, csak egy gyenge, szerény örömlány. Préda a kiéhezett férfiak számára, de mégis, ha jobban átlátja valaki a helyzetet, akkor láthatja, hogy ez talán fordítva van. Elérte, hogy Elgroon még többet vágyjon rá, ami meg is mutatkozik egy tömött erszény formájában. Tovább viszik az ajánlatot, és amíg ezt ecseteli a férfi, addig sunyi módon megpróbál rá hatni a vörös. Túl jól sikerült kiismernie a mestert. Ugyanis az a póz, amit felvett, nagyon is inspiráló. Rögtön megakad rajta a művészi szempár.*
~ Micsoda beállás! Vászonra kívánkozik, így ahogy van. Egyszerűen lenyűgöző a kompozíció. ~* Ő tudja értékelni azokat a képeket is, amiken nem jelennek meg fedetlen testi bájak, bár ezt a képet el tudná képzelni kivillanó mellekkel is. Igent mond a lány ajánlatára, ami igazán kedvező, főleg az első kép megfestésére. Ez így rendeben is lenne, de most úgy megdöbbenti Elgroont, ahogy még soha.*
- Egy képet szeretne?* Pillant rá csodálkozva, mert ezt nem várta volna. Az aranyon túl nem gondolt ő többre, de most kellemesen sikerült csalódnia.*
~ Jó fogás ez a lány. Több, mint egy egyszerű kurtizán. ~
- Most sikerült meglepnie, de semmi akadálya. Szívesen festek egy képet magának is.* Ezzel mindent lebeszéltek.*
- Akkor igyunk erre a remek üzletre!* Emeli poharát és hajtja fel ő is maradék borát. Ezt követően a pulthoz indul, hogy legyen hova felmenniük. Kivesz egy Szobát egész éjszakára 10 aranyért
.*- Megvan a kulcs.* Pörgeti meg ujján. Nagyon izgatott, így aztán nem meglepő, hogy párosával veszi a lépcsőfokokat. Kicsit el is bíbelődik azzal a zárral izgatott ügyetlenségében, de csak kitárul az az ajtó.*
- Parancsoljon kisasszonyt!* Udvariaskodik, de már alig várja, hogy az ágyra dönthesse.*
- Felpiszkálta fantáziámat, szóval kérem engedje meg, hogy én hadd vetkőztessem.* Valami egészen izgató dologról lehet, szó, mert máris meredezik nadrágjában dorongja.*
2353. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-08-05 08:48:06
Üzenet elküldve: 2021-08-05 08:48:06
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 137
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 137
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
// Különös esti társaság //
//Fogadó//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz! //
*Astrea pohara pereme felett mosolyog a bókot hallva. Álszemérmesen lesüti szemét és az alól pillogat a férfira. *
-Ön túloz.
*Az émelyítő, kölcsönös hajlongásba kezd belekeseredni a szája íze. Így hát hogy hányingerének elejét vegye, nagyot kortyol maradék borából. Ha ez az ára annak a zsákocskának, amit a szeme elé tárnak, ám legyen. Biccent a fejével köszönete jeléül és elsüllyeszti ruhájának ráncai közé. *
~Kis munkának tűnik néhány órácskát anyaszült meztelenül pózolni egy festőnek. Viszont úgy tűnik, elég jövedelmező. Talán irányt kellene változtatnom?~
*Figyelmesen hallgatja Elgroon ajánlatát. A lelkessége azt jelzi számára, talán belemenne egy rövid alkudozásba is. Ha már ennyire szeretné ezeket a képeket. *
~ Talán kicsit kelendőbbé tehetném az árut.~
*A lány erre a gondolatra, apránként testhelyzetet vált. Lábait keresztbe veti, beszéd közben kibontja eddig kontyba csavart haját és félig oda sem figyelve tekergetni kezdi, közben elgondolkodó képet vág. Megjátszott mély töprengése közben, szórakozottan fogai közé veszi egyik ujját. Rápillant a férfira, sikerült-e valamilyen hatást kiváltani. *
-Úgy gondolom megegyezhetünk. Elfogadom az ajánlatát, legalábbis egyelőre egy kép erejéig. Megfesthet, ahogy csak szeretne, ahol csak szeretne, amilyen testhelyzetben csak akarja. –
*Megrágcsált ujja hegyével lazán körözni kezd a pohara peremén. *
- Holnap egészen véletlenül ráérek. Viszont, ha és amennyiben elnyeri a tetszésemet a munkája, illetve a munka jellege… nekem is fest egy kisebb képet. Ajándékba. Megelőlegezvén az esetleges további együttműködésünk gyümölcseit. –
* És ő annak adná később, akinek akarná. Aki kiérdemelné, aki mondjuk különleges helyet foglalna el a szívében. Mármint, ha nem lenne az kőből. Persze.*
- Akkor, ha ebben megegyezhetünk… Szerintem igyuk meg a maradék italunkat… és ünnepeljük meg az egyezségünket. Például odafent. -
* Macskavigyort villant és villámgyorsan leönti torkán azt a pár cseppet. Ha már ilyen nagy halat sikerült kifognia, szeretné, ha annak megígért javai minél előbb az ő zsebébe vándorolnának át. Elvégre ritka szerencse, ha ilyen jó ajánlatot kap a magafajta nő. *
~ Talán túl szép is, hogy igaz legyen. Így ameddig tart, elszedek tőle annyit, amennyit csak odaad. ~
//Fogadó//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz! //
*Astrea pohara pereme felett mosolyog a bókot hallva. Álszemérmesen lesüti szemét és az alól pillogat a férfira. *
-Ön túloz.
*Az émelyítő, kölcsönös hajlongásba kezd belekeseredni a szája íze. Így hát hogy hányingerének elejét vegye, nagyot kortyol maradék borából. Ha ez az ára annak a zsákocskának, amit a szeme elé tárnak, ám legyen. Biccent a fejével köszönete jeléül és elsüllyeszti ruhájának ráncai közé. *
~Kis munkának tűnik néhány órácskát anyaszült meztelenül pózolni egy festőnek. Viszont úgy tűnik, elég jövedelmező. Talán irányt kellene változtatnom?~
*Figyelmesen hallgatja Elgroon ajánlatát. A lelkessége azt jelzi számára, talán belemenne egy rövid alkudozásba is. Ha már ennyire szeretné ezeket a képeket. *
~ Talán kicsit kelendőbbé tehetném az árut.~
*A lány erre a gondolatra, apránként testhelyzetet vált. Lábait keresztbe veti, beszéd közben kibontja eddig kontyba csavart haját és félig oda sem figyelve tekergetni kezdi, közben elgondolkodó képet vág. Megjátszott mély töprengése közben, szórakozottan fogai közé veszi egyik ujját. Rápillant a férfira, sikerült-e valamilyen hatást kiváltani. *
-Úgy gondolom megegyezhetünk. Elfogadom az ajánlatát, legalábbis egyelőre egy kép erejéig. Megfesthet, ahogy csak szeretne, ahol csak szeretne, amilyen testhelyzetben csak akarja. –
*Megrágcsált ujja hegyével lazán körözni kezd a pohara peremén. *
- Holnap egészen véletlenül ráérek. Viszont, ha és amennyiben elnyeri a tetszésemet a munkája, illetve a munka jellege… nekem is fest egy kisebb képet. Ajándékba. Megelőlegezvén az esetleges további együttműködésünk gyümölcseit. –
* És ő annak adná később, akinek akarná. Aki kiérdemelné, aki mondjuk különleges helyet foglalna el a szívében. Mármint, ha nem lenne az kőből. Persze.*
- Akkor, ha ebben megegyezhetünk… Szerintem igyuk meg a maradék italunkat… és ünnepeljük meg az egyezségünket. Például odafent. -
* Macskavigyort villant és villámgyorsan leönti torkán azt a pár cseppet. Ha már ilyen nagy halat sikerült kifognia, szeretné, ha annak megígért javai minél előbb az ő zsebébe vándorolnának át. Elvégre ritka szerencse, ha ilyen jó ajánlatot kap a magafajta nő. *
~ Talán túl szép is, hogy igaz legyen. Így ameddig tart, elszedek tőle annyit, amennyit csak odaad. ~
2352. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-08-04 21:52:06
Üzenet elküldve: 2021-08-04 21:52:06
Rang: Játékos
IC üzenetek: 311
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 311
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
// Kíséret érkezik //
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz! //
* Tíz perc meditáció után Illidary nem bírja tovább, nyúl a maszkjáért és felveszi.
Azonnal feláll és elindul az ajtóhoz. A tőrét megigazítja majd rá húzza a köpenyt és kimegy az ajtón.
Megáll és neki dől a korlátnak mintha csak lefelé bámulna, de a szomszéd szobára szegezi a tekintetét.
~ A maszk alatt úgyse látszik, hogy merre és hova nézek ~ A fejét le billentve tartja, hogy ne legyen gyanús.
Pont látja, ahogy éppen valakit ki tessékelnek a fogadóból azért mert túlságosan is sokat öntött a garatra.
Próbálja kizárni a fejébe a hangokat és türelmesen a környezetét kizárni. Csak az ajtóra és annak zajaira figyelni. Kezét az egyik dobótőrén tartja, másik pedig ökölbe szorítva a korlátra támaszkodva.
~ Miért vagyok én ilyen hülye, miért kezelem máris úgy a lányt, hogy ilyen munkát adok neki? ~ Háborog fel saját balgaságán.
~ Miért teszem ki Lilyt ilyen veszélynek? Amikor még meg se bizonyosodtam arról, hogy mire képes a lány. Talán ez lenne a feltétlen bizalom amiről már halottam? ~ Gondolja.
De szíve és teste nyugtalan.
~ Mégis miért aggódok én érte? Persze meg kell védenem, szavamat adtam, hogy megvédem. De még csak ez a nap telt el. Mégis olyan érzésem van mintha már évek óta ismerném. ~
Felesleges feszültség tobzódik benne, bízik a lányban, mégis aggodalom övezi a gondolatait..
~ Ha végeztünk ezzel a megbízással addig nem fogok megnyugodni míg ki nem képzem ténylegesen viselkedésileg és a fegyverekkel bánni. Csak annyira, hogy pont megtudja védeni magát. Minden mást majd én végzek helyette. ~
Nyughatatlansága és zavarodottsága nem akar apadni, hiába próbálja magát folyamatosan hitegetni, hogy a lány képes egy ilyen egyszerű dologra.
~ Egyáltalán minek is találtam ezt ki neki? Az, hogy talán több embert bíznak meg a szállítással teljesen normális. Főleg ha a rakomány nem olyan kicsi mint, ahogy képzeltem. ~
Szavát adta a lovagnak, még ha szándékosan meg is játszotta magát.
~ A céhem becsülete a tét, így is szerencsém, hogy a maszkok bérgyilkosok híre nem nagyon jutott el a környékre. Talán vissza kellene mennem a szobába és várni. ~
El gondolkozik a tényleges megbízásán és a célján ami eddig is nagy feladat volt egy személy számára.
Nem csak, hogy már bébicsősz lett, de még egy egész frakciót építsen fel egyedül. ~ Egy mélységi képes lehet erre? ~ Fordul meg a fejébe.
~ Mi lenne ha csak úgy be rúgnám az ajtót és néhány tőrt dobnék a nőbe? Lily elszaladhatna és elmenekülünk. ~ Megrázza erre a gondolatra a fejét.
~ Mégis miért gondolok én egyáltalán ilyenre? ~ Háborog fel a saját ostobaságán.
Eddig egész életébe csak saját magára kellett vigyáznia, nem volt tényleges élet a kezébe. Ha védelmi megbízása is volt azt távoli megfigyeléssel és ki iktatással intézte. Olyankor még a klienssel se találkozott szinte.
~ Be kell mennem a szobába és megmutatni Lilynek, hogy képes vagyok hidegvérű lenni. Még csak az kellene, hogy ebből következtetne arra, hogy mégsem vagyok olyan mint amilyennek gondol. De várjunk csak. Ez engem miért is érdekel pontosan? ~
Zavarodottságát már nem tudja teljesen kizárni.
~ Elég! Nincs tovább játszadozás. Ezek az új dolgok megtévesztenek, Ki kell tisztítanom a fejemet. ~
Mivel nem hallott semmi problémásat a szobából ezért vissza indul a sajátjába. A kulcsot benne hagyja a zárba és vissza ül az ágyhoz.
~ Máskor egy vészjelzést is megbeszélek vele. ~ Gondolja, majd megrázza a fejét.
Elkezdi a szokásos meditációját amit a mesterétől tanult, a nyelvet itt senki se értheti, talán még ő maga se. Elméje néhány perc múlva már ki is tisztul és már csak Ignis furcsa szuszogás szerű zaját lehet hallani a szobán belül. *
A hozzászólás írója (Illidary Manteqrut) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.08.04 21:54:03
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz! //
* Tíz perc meditáció után Illidary nem bírja tovább, nyúl a maszkjáért és felveszi.
Azonnal feláll és elindul az ajtóhoz. A tőrét megigazítja majd rá húzza a köpenyt és kimegy az ajtón.
Megáll és neki dől a korlátnak mintha csak lefelé bámulna, de a szomszéd szobára szegezi a tekintetét.
~ A maszk alatt úgyse látszik, hogy merre és hova nézek ~ A fejét le billentve tartja, hogy ne legyen gyanús.
Pont látja, ahogy éppen valakit ki tessékelnek a fogadóból azért mert túlságosan is sokat öntött a garatra.
Próbálja kizárni a fejébe a hangokat és türelmesen a környezetét kizárni. Csak az ajtóra és annak zajaira figyelni. Kezét az egyik dobótőrén tartja, másik pedig ökölbe szorítva a korlátra támaszkodva.
~ Miért vagyok én ilyen hülye, miért kezelem máris úgy a lányt, hogy ilyen munkát adok neki? ~ Háborog fel saját balgaságán.
~ Miért teszem ki Lilyt ilyen veszélynek? Amikor még meg se bizonyosodtam arról, hogy mire képes a lány. Talán ez lenne a feltétlen bizalom amiről már halottam? ~ Gondolja.
De szíve és teste nyugtalan.
~ Mégis miért aggódok én érte? Persze meg kell védenem, szavamat adtam, hogy megvédem. De még csak ez a nap telt el. Mégis olyan érzésem van mintha már évek óta ismerném. ~
Felesleges feszültség tobzódik benne, bízik a lányban, mégis aggodalom övezi a gondolatait..
~ Ha végeztünk ezzel a megbízással addig nem fogok megnyugodni míg ki nem képzem ténylegesen viselkedésileg és a fegyverekkel bánni. Csak annyira, hogy pont megtudja védeni magát. Minden mást majd én végzek helyette. ~
Nyughatatlansága és zavarodottsága nem akar apadni, hiába próbálja magát folyamatosan hitegetni, hogy a lány képes egy ilyen egyszerű dologra.
~ Egyáltalán minek is találtam ezt ki neki? Az, hogy talán több embert bíznak meg a szállítással teljesen normális. Főleg ha a rakomány nem olyan kicsi mint, ahogy képzeltem. ~
Szavát adta a lovagnak, még ha szándékosan meg is játszotta magát.
~ A céhem becsülete a tét, így is szerencsém, hogy a maszkok bérgyilkosok híre nem nagyon jutott el a környékre. Talán vissza kellene mennem a szobába és várni. ~
El gondolkozik a tényleges megbízásán és a célján ami eddig is nagy feladat volt egy személy számára.
Nem csak, hogy már bébicsősz lett, de még egy egész frakciót építsen fel egyedül. ~ Egy mélységi képes lehet erre? ~ Fordul meg a fejébe.
~ Mi lenne ha csak úgy be rúgnám az ajtót és néhány tőrt dobnék a nőbe? Lily elszaladhatna és elmenekülünk. ~ Megrázza erre a gondolatra a fejét.
~ Mégis miért gondolok én egyáltalán ilyenre? ~ Háborog fel a saját ostobaságán.
Eddig egész életébe csak saját magára kellett vigyáznia, nem volt tényleges élet a kezébe. Ha védelmi megbízása is volt azt távoli megfigyeléssel és ki iktatással intézte. Olyankor még a klienssel se találkozott szinte.
~ Be kell mennem a szobába és megmutatni Lilynek, hogy képes vagyok hidegvérű lenni. Még csak az kellene, hogy ebből következtetne arra, hogy mégsem vagyok olyan mint amilyennek gondol. De várjunk csak. Ez engem miért is érdekel pontosan? ~
Zavarodottságát már nem tudja teljesen kizárni.
~ Elég! Nincs tovább játszadozás. Ezek az új dolgok megtévesztenek, Ki kell tisztítanom a fejemet. ~
Mivel nem hallott semmi problémásat a szobából ezért vissza indul a sajátjába. A kulcsot benne hagyja a zárba és vissza ül az ágyhoz.
~ Máskor egy vészjelzést is megbeszélek vele. ~ Gondolja, majd megrázza a fejét.
Elkezdi a szokásos meditációját amit a mesterétől tanult, a nyelvet itt senki se értheti, talán még ő maga se. Elméje néhány perc múlva már ki is tisztul és már csak Ignis furcsa szuszogás szerű zaját lehet hallani a szobán belül. *
A hozzászólás írója (Illidary Manteqrut) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.08.04 21:54:03
2351. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-08-04 21:02:54
Üzenet elküldve: 2021-08-04 21:02:54
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 307
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 307
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
// Kíséret érkezik //
*Határozott léptekkel veszi a távot a két szoba között. Mintha ez lenne a világ legtermészetesebb dolga, hogy ő kora este egy halom párnahuzattal felszerelve rója a fogadó folyosóját. Legalábbis aki most meglátná, ezt hinné. Ám szerencséjére senki sem veti rá a pillantását.* ~Vigyázzak magamra! Minden gondolkodásra képes szerzet tudja, hogy úgy vigyázhat magára a legjobban, ha távol tartja magát a bajtól. Én meg egyenesen bele fogok sétálni.~ *Zsörtölődik magában, miközben azt a következtetést vonja le, hogy talán nem Illidary a lefélesebb kés a fiókban. De Lilynek nagyon ki kéne fordulnia magából, hogy egy ehhez hasonló mókát visszautasítson. Különben is, mi rossz történhet? Kap egy tőrt a homlolába, ahogy azt a maszkos már előre jelezte? Az ajtóhoz érve megtorpan, majd egy rövid ideig lehunyt szemmel mélyeket sóhajt. ~Ügyesen kislány! Sokszor csináltad már.~ Végül rászánja magát és bekopog. A zörgés után uralkodó csend a félvér elméjéig hatol, néhány igen hosszú pillanatig. Majd csak érkezik a válasz két határozottan célratörő kérdés formájában. ~Pontosan! Ezt szeretném tudni én is. Csak rólad. Akarom mondani...~*
-A nevem Alana és a munkaadóm aztat parancsolta, hogy... *Viszont a mondatot nem tudja befejezni, mivel az ajtó résnyire kinyílik és egy vörös fej kandikál ki rajta. Elfről szó volt, de arról, hogy nővel lesz dolga, már senki sem beszélt. Főleg nem a mélységi.*
-Szép estét kisasszony! Mint aztat mondottam, a munkaadóm kívánja, hogy friss ágyneműt hozzak önnek. Az igazság úgy vóna, hogy ez a szoba ma kimaradt. Oszt valami úton a fülébe jutott a naccságnak. Megüthetem a bokám, ha most nem engedelmeskedek. *Próbálja ízesre venni a szavait, mint az a vén törpe tette, aki a főtéren szidta a városőröket. Közben igyekszik arcára egy kis aggodalmat aerőltetni, hátha így könnyebben beengedi az elf.*
-Ha megtenné oszt beenged, máglássa, hogy hamar végzek. Aztán nem is keserítem tovább a jelenlétemmel. *Végül idegesen topogva várja a választ. Erősen remélve, hogy meggyőző az előadása.*
*Határozott léptekkel veszi a távot a két szoba között. Mintha ez lenne a világ legtermészetesebb dolga, hogy ő kora este egy halom párnahuzattal felszerelve rója a fogadó folyosóját. Legalábbis aki most meglátná, ezt hinné. Ám szerencséjére senki sem veti rá a pillantását.* ~Vigyázzak magamra! Minden gondolkodásra képes szerzet tudja, hogy úgy vigyázhat magára a legjobban, ha távol tartja magát a bajtól. Én meg egyenesen bele fogok sétálni.~ *Zsörtölődik magában, miközben azt a következtetést vonja le, hogy talán nem Illidary a lefélesebb kés a fiókban. De Lilynek nagyon ki kéne fordulnia magából, hogy egy ehhez hasonló mókát visszautasítson. Különben is, mi rossz történhet? Kap egy tőrt a homlolába, ahogy azt a maszkos már előre jelezte? Az ajtóhoz érve megtorpan, majd egy rövid ideig lehunyt szemmel mélyeket sóhajt. ~Ügyesen kislány! Sokszor csináltad már.~ Végül rászánja magát és bekopog. A zörgés után uralkodó csend a félvér elméjéig hatol, néhány igen hosszú pillanatig. Majd csak érkezik a válasz két határozottan célratörő kérdés formájában. ~Pontosan! Ezt szeretném tudni én is. Csak rólad. Akarom mondani...~*
-A nevem Alana és a munkaadóm aztat parancsolta, hogy... *Viszont a mondatot nem tudja befejezni, mivel az ajtó résnyire kinyílik és egy vörös fej kandikál ki rajta. Elfről szó volt, de arról, hogy nővel lesz dolga, már senki sem beszélt. Főleg nem a mélységi.*
-Szép estét kisasszony! Mint aztat mondottam, a munkaadóm kívánja, hogy friss ágyneműt hozzak önnek. Az igazság úgy vóna, hogy ez a szoba ma kimaradt. Oszt valami úton a fülébe jutott a naccságnak. Megüthetem a bokám, ha most nem engedelmeskedek. *Próbálja ízesre venni a szavait, mint az a vén törpe tette, aki a főtéren szidta a városőröket. Közben igyekszik arcára egy kis aggodalmat aerőltetni, hátha így könnyebben beengedi az elf.*
-Ha megtenné oszt beenged, máglássa, hogy hamar végzek. Aztán nem is keserítem tovább a jelenlétemmel. *Végül idegesen topogva várja a választ. Erősen remélve, hogy meggyőző az előadása.*
2350. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-08-04 20:29:32
Üzenet elküldve: 2021-08-04 20:29:32
Rang: Játékos
IC üzenetek: 176
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 176
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
// Különös esti társaság //
//Fogadó//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz! //
- Szép hangja van, én pedig szeretem a szép dolgokat.* Bókol neki, ha már van rá lehetősége. Még csevegnek egy kört, de hamarosan már egy asztal mellett találják magukat bort iszogatva. *
- Na, de kérem! Kettőn áll a vásár ám. Nem csak szakmájában kiemelkedő a tudása, de ezen felül még rendkívül dekoratív és még elég intelligens is. Társaságát is legalább annyira élveztem, mint szaktudását.* Ez dicséret a művésztől, csak szépen tálalva. Most pedig, hogy ezt is megejtette jöhet a lényegi rész, ami nem más, mint az ár. Most kifizetődik figyelmessége egy igazán remek kedvezményben. Három óráért egy egész éjszakát kap. A szobát fel sem számolja költségnek, hiszen amúgy is meg kellett volna szállnia valahol.*
- Ó, kérem még a végén elpirulok.* Kicsit mintha tényleg bele pirult volna ezekbe a hízelgő szavakba.*
- Egy ilyen kedvező ajánlatra nem lehet nemet mondani. Ha jól számolom az összesen 48 arany, de akkor legyen kerek.* Elő is kapar egy amiben 50 arany található. Ezt Astrea Yeonah elé csúsztatja. Az üzlet megköttet, de egy újabba hívja. Remélte, hogy a plusz aranyak elég motiválóak lesznek a lány számára. Astrea reakciója magáért beszél. Izgatottan vág hát bele az ajánlata felvezetésébe.*
- Ez a beszéd!* Lelkendezik a férfi, mert véleménye szerint igazán jó képek fognak születni.*
- Nos, ez is csak magán múlik. Jelentősen növeli a lehetséges összeg értékét az, hogy bevállalós. Az alapanyag ára az összesen 31 arany egy képre. Egy kép végleges ára nagyjából 130 és 200 arany közzé esik, attól függően, hogy mennyire sikerül jól vagy sem. Alkalmi képenként fizethetek olyan 50-60 aranyat, ha teljesen bevállal mindent. Márpedig köztudott, hogy egy csendéletnél kelendőbbek a mezítelen testeket ábrázoló alkotások. Nekem pedig alkalmazkodnom kell a helyi igényekhez. A másik lehetőség, hogy akár rendszeres alkalmanként vállal képeket. Ez esetben a kép értékének összegén százalékosan megosztoznánk. Mondjuk negyven százalékot fizethetnék.* Tetszik neki a ragadozó éhes tekintette. Kíváncsi a várja, hogy próbál alkudozni vagy sem. Elvégre egy kurtizánnak kell, hogy legyen üzleti érzéke. A választól függetlenül folytatja majd a továbbiakban.*
- Az első képet megtartanám magamnak. Ezért hajlandó vagyok egy magasabb összeget is kifizetni érte. 100 arany üti a markát, ha vállalja. Aztán meglátjuk, hogy a továbbiakban mennyire találja esetleg vonzónak a további munkákat. Én ezt a képet szeretném már holnap megfesteni, amennyiben megfelelő.* Ha pontot tettek minden kérdés végére, akkor majd koccintásra emeli kupáját, hogy megpecsételjék a megállapodást.*
//Fogadó//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz! //
- Szép hangja van, én pedig szeretem a szép dolgokat.* Bókol neki, ha már van rá lehetősége. Még csevegnek egy kört, de hamarosan már egy asztal mellett találják magukat bort iszogatva. *
- Na, de kérem! Kettőn áll a vásár ám. Nem csak szakmájában kiemelkedő a tudása, de ezen felül még rendkívül dekoratív és még elég intelligens is. Társaságát is legalább annyira élveztem, mint szaktudását.* Ez dicséret a művésztől, csak szépen tálalva. Most pedig, hogy ezt is megejtette jöhet a lényegi rész, ami nem más, mint az ár. Most kifizetődik figyelmessége egy igazán remek kedvezményben. Három óráért egy egész éjszakát kap. A szobát fel sem számolja költségnek, hiszen amúgy is meg kellett volna szállnia valahol.*
- Ó, kérem még a végén elpirulok.* Kicsit mintha tényleg bele pirult volna ezekbe a hízelgő szavakba.*
- Egy ilyen kedvező ajánlatra nem lehet nemet mondani. Ha jól számolom az összesen 48 arany, de akkor legyen kerek.* Elő is kapar egy amiben 50 arany található. Ezt Astrea Yeonah elé csúsztatja
. Az üzlet megköttet, de egy újabba hívja. Remélte, hogy a plusz aranyak elég motiválóak lesznek a lány számára. Astrea reakciója magáért beszél. Izgatottan vág hát bele az ajánlata felvezetésébe.*- Ez a beszéd!* Lelkendezik a férfi, mert véleménye szerint igazán jó képek fognak születni.*
- Nos, ez is csak magán múlik. Jelentősen növeli a lehetséges összeg értékét az, hogy bevállalós. Az alapanyag ára az összesen 31 arany egy képre. Egy kép végleges ára nagyjából 130 és 200 arany közzé esik, attól függően, hogy mennyire sikerül jól vagy sem. Alkalmi képenként fizethetek olyan 50-60 aranyat, ha teljesen bevállal mindent. Márpedig köztudott, hogy egy csendéletnél kelendőbbek a mezítelen testeket ábrázoló alkotások. Nekem pedig alkalmazkodnom kell a helyi igényekhez. A másik lehetőség, hogy akár rendszeres alkalmanként vállal képeket. Ez esetben a kép értékének összegén százalékosan megosztoznánk. Mondjuk negyven százalékot fizethetnék.* Tetszik neki a ragadozó éhes tekintette. Kíváncsi a várja, hogy próbál alkudozni vagy sem. Elvégre egy kurtizánnak kell, hogy legyen üzleti érzéke. A választól függetlenül folytatja majd a továbbiakban.*
- Az első képet megtartanám magamnak. Ezért hajlandó vagyok egy magasabb összeget is kifizetni érte. 100 arany üti a markát, ha vállalja. Aztán meglátjuk, hogy a továbbiakban mennyire találja esetleg vonzónak a további munkákat. Én ezt a képet szeretném már holnap megfesteni, amennyiben megfelelő.* Ha pontot tettek minden kérdés végére, akkor majd koccintásra emeli kupáját, hogy megpecsételjék a megállapodást.*
2349. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-08-04 16:42:42
Üzenet elküldve: 2021-08-04 16:42:42
Rang: Játékos
IC üzenetek: 311
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 311
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
// Kíséret érkezik //
* Mély sóhajjal nyugtázza amit a lány kért tőle. Mielőtt le ülne és elfogyasztaná a kolbászt el kezdi össze hajtani a takarókat. *
- Az elf egyedül volt, minden más vendég legalább kettesével jöttek és céltalanul. A nő célzottan haladt, ezzel arra lehet következtetni, hogy holnap n fog tudni éppen aludni sokat. Feladatok előtt szokták ezt csinálni a bérencek. Még italt se kért.
* Jegyzi meg a lánynak. És a kezébe nyomja a lánynak a lehúzott hajtogatott takarókat. Egy pillanatra megfogja a lány kezét és belenéz a szemébe a lánynak. *
- Vigyázz magadra és ne kockáztass. Ha kettesbe leszünk a küldetés után meg tanítalak, hogy kell le ugrani a másodikról sérülés nélkül.
* Rá kacsint a lányra mielőtt neki iramodna. Ahogy a lány elhagyja a szobát kényelembe helyezi magát török ülésbe az ajtóval szembe.
Behunyja a szemét és a tőrt az ölébe megigazítja.
Az emlékei hiába foszlányosak az érzékei attól még ugyanúgy funkcionálnak.
Próbál a környezeti mozgásokra figyelni és annak hatásaira.
Fejben térképet képzel el és próbál vissza gondolni az eddig észrevett hibákra. *
- Ignis!
* Szól a madárnak, és az már repül is a vállára. *
- Figyelj, drága barátom.
* Próbálja körbe mutatni a szobát a madárnak, és ha szerencséje van akkor megjegyzi a madár.
Meg simogatja Ignist, és a madár reagál csőr tátogással. *
- Fogadó, fogadó...
* Mondja neki határozottan.
Ahhoz, hogy tisztán emlékezzen a madár többször elismétli neki.
Egy kis simogatás után ismét néhányszor elmondja neki.
Feláll és az ablakhoz megy és dob egyet a madáron az ablaknál. *
- Ignis! Fogadó!
* A madár azonnal vissza repül és rá száll a vállára.
Meg simogatja a madarat majd ismételten feldobja az égbe.
És ezt a műveletet eljátssza vele vagy tízszer.
A holló zavartan néz gazdájára. *
- Ha lesz időnk elsajátítod Lilyt és akkor könnyebben meg tanulod a helyszíneket is.
* Újra elkezdi simogatni Ignist. A madár beledől a simogatásába. Oda megy az ágyhoz és leteszi a barátját az ágyra.
Látványosan a madár a takarót igazgatja, hogy egy kerek formát vegyen fel, majd bele ül és le zárja a szemét.
Illidary elindul az ajtó felé, és mikor megközelíti akkor bezárja.
Végül vissza ül az ágyhoz az ajtóval szembe török ülésbe, és a dobó tőrt az ölébe veszi majd behunyja a szemét. *
* Mély sóhajjal nyugtázza amit a lány kért tőle. Mielőtt le ülne és elfogyasztaná a kolbászt el kezdi össze hajtani a takarókat. *
- Az elf egyedül volt, minden más vendég legalább kettesével jöttek és céltalanul. A nő célzottan haladt, ezzel arra lehet következtetni, hogy holnap n fog tudni éppen aludni sokat. Feladatok előtt szokták ezt csinálni a bérencek. Még italt se kért.
* Jegyzi meg a lánynak. És a kezébe nyomja a lánynak a lehúzott hajtogatott takarókat. Egy pillanatra megfogja a lány kezét és belenéz a szemébe a lánynak. *
- Vigyázz magadra és ne kockáztass. Ha kettesbe leszünk a küldetés után meg tanítalak, hogy kell le ugrani a másodikról sérülés nélkül.
* Rá kacsint a lányra mielőtt neki iramodna. Ahogy a lány elhagyja a szobát kényelembe helyezi magát török ülésbe az ajtóval szembe.
Behunyja a szemét és a tőrt az ölébe megigazítja.
Az emlékei hiába foszlányosak az érzékei attól még ugyanúgy funkcionálnak.
Próbál a környezeti mozgásokra figyelni és annak hatásaira.
Fejben térképet képzel el és próbál vissza gondolni az eddig észrevett hibákra. *
- Ignis!
* Szól a madárnak, és az már repül is a vállára. *
- Figyelj, drága barátom.
* Próbálja körbe mutatni a szobát a madárnak, és ha szerencséje van akkor megjegyzi a madár.
Meg simogatja Ignist, és a madár reagál csőr tátogással. *
- Fogadó, fogadó...
* Mondja neki határozottan.
Ahhoz, hogy tisztán emlékezzen a madár többször elismétli neki.
Egy kis simogatás után ismét néhányszor elmondja neki.
Feláll és az ablakhoz megy és dob egyet a madáron az ablaknál. *
- Ignis! Fogadó!
* A madár azonnal vissza repül és rá száll a vállára.
Meg simogatja a madarat majd ismételten feldobja az égbe.
És ezt a műveletet eljátssza vele vagy tízszer.
A holló zavartan néz gazdájára. *
- Ha lesz időnk elsajátítod Lilyt és akkor könnyebben meg tanulod a helyszíneket is.
* Újra elkezdi simogatni Ignist. A madár beledől a simogatásába. Oda megy az ágyhoz és leteszi a barátját az ágyra.
Látványosan a madár a takarót igazgatja, hogy egy kerek formát vegyen fel, majd bele ül és le zárja a szemét.
Illidary elindul az ajtó felé, és mikor megközelíti akkor bezárja.
Végül vissza ül az ágyhoz az ajtóval szembe török ülésbe, és a dobó tőrt az ölébe veszi majd behunyja a szemét. *
2348. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-08-04 16:04:45
Üzenet elküldve: 2021-08-04 16:04:45
Rang: Játékos
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Szelíd
// Kíséret érkezik //
*Elvégzi a szobában lévő teendőit, aztán leheveredik az ágyra. Lecsukja szemeit és már készen is áll arra, hogy eltegye magát holnapra. Mikor már azt hitte, lesz egy nyugodt éjszakája, kiderül, hogy nagyon is tévedett. Már mondhatni majdnem félálomba van, amikor az ajtón kívülről kopogást vél felfedezni.*
~Ki az, akinek nincs jobb dolga annál, hogy ilyenkor zaklasson?~ *Felül, majd álmosan a fejét vakargatva merül bele a gondolataiba. De itt gondol már mindenre. Arra, hogy netán elfelejtette kifizetni a szobát, de aztán eszébe jut a pultos unott, semmi sem érdekel arca, amit a fizetésnél következtetett le. Arra, hogy lehet a lovag az, akitől munkát kapta elfelejtett valami információt átadni. Bár ezt a felvetést gyorsan el is veti, hisz mi lehet olyan sürgős ilyen szép esti tájon? Másrészt nem is tudja melyik szobába szállt meg. Abba bele sem gondol, hogy lehet rossz szobába ment és az igazi tulaja most kopog az ajtón. Hisz abban szinte biztos, hogy jó szobába ment be. Itt valami más van a háttér mögött, amit jó lenne minél előbb lerendezni, mert igencsak vágyna már egy jó alvásra. Ennek érdekében kimászik az ágyból, majd az ajtóhoz siet.*
-Ki az? És mit akar? *Kezét nekitámasztja az ajtónak, de nem nyitja ki. Hangja erőteljes és mély, ennek talán köze lehet a fáradsághoz. Végül mégis kinyitja, hisz a leggyorsabb módja, hogy megtudja ki is van mögötte, ha saját maga nézi meg. Résnyire kitárja az ajtót, hogy csak a feje és egy picit a felsőteste mutatkozzon meg. Maga előtt megpillant egy közép magas, első ránézésre elfnek kinéző fiatal lányt. Mielőtt mondhatna bármit is, a vörös folytatja.*
-Esetleg segíthetek valamiben? ~Érzem, hogy ez az éjszaka még jó hosszú lesz.~ *Hol a földet nézi, hol pedig az előtte állót. Néha itt-ott bele túr a hajába, hogy enyhítsen a kellemetlenségen. Most már igazán érdekli, hogy ki is zavarta meg ezen a gyönyörű estén.*
*Elvégzi a szobában lévő teendőit, aztán leheveredik az ágyra. Lecsukja szemeit és már készen is áll arra, hogy eltegye magát holnapra. Mikor már azt hitte, lesz egy nyugodt éjszakája, kiderül, hogy nagyon is tévedett. Már mondhatni majdnem félálomba van, amikor az ajtón kívülről kopogást vél felfedezni.*
~Ki az, akinek nincs jobb dolga annál, hogy ilyenkor zaklasson?~ *Felül, majd álmosan a fejét vakargatva merül bele a gondolataiba. De itt gondol már mindenre. Arra, hogy netán elfelejtette kifizetni a szobát, de aztán eszébe jut a pultos unott, semmi sem érdekel arca, amit a fizetésnél következtetett le. Arra, hogy lehet a lovag az, akitől munkát kapta elfelejtett valami információt átadni. Bár ezt a felvetést gyorsan el is veti, hisz mi lehet olyan sürgős ilyen szép esti tájon? Másrészt nem is tudja melyik szobába szállt meg. Abba bele sem gondol, hogy lehet rossz szobába ment és az igazi tulaja most kopog az ajtón. Hisz abban szinte biztos, hogy jó szobába ment be. Itt valami más van a háttér mögött, amit jó lenne minél előbb lerendezni, mert igencsak vágyna már egy jó alvásra. Ennek érdekében kimászik az ágyból, majd az ajtóhoz siet.*
-Ki az? És mit akar? *Kezét nekitámasztja az ajtónak, de nem nyitja ki. Hangja erőteljes és mély, ennek talán köze lehet a fáradsághoz. Végül mégis kinyitja, hisz a leggyorsabb módja, hogy megtudja ki is van mögötte, ha saját maga nézi meg. Résnyire kitárja az ajtót, hogy csak a feje és egy picit a felsőteste mutatkozzon meg. Maga előtt megpillant egy közép magas, első ránézésre elfnek kinéző fiatal lányt. Mielőtt mondhatna bármit is, a vörös folytatja.*
-Esetleg segíthetek valamiben? ~Érzem, hogy ez az éjszaka még jó hosszú lesz.~ *Hol a földet nézi, hol pedig az előtte állót. Néha itt-ott bele túr a hajába, hogy enyhítsen a kellemetlenségen. Most már igazán érdekli, hogy ki is zavarta meg ezen a gyönyörű estén.*
2347. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-08-04 11:57:35
Üzenet elküldve: 2021-08-04 11:57:35
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 137
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 137
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
// Különös esti társaság //
//Fürdőház//
//Fogadó//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz! //
*Astrea zavartan abbahagyja a dudorászást*
-Énekelni, én? Dehogy. Esetleg csak a magam örömére. De örülök, hogy magának tetszik.
*Végighallgatja a Sellőházról szóló történetet és közben gondolatban mélyet sóhajt. Borzasztóan szeretné, ha neki is ilyen könnyű dolga lenne. Neki nem kellene keresnie az ügyfeleket, ki se kellene tennie a lábát otthonról, jóformán. *
~Kevesebb munka, több fizetés. Hát nem ez mindenkinek az álma?~
*A többi szöveget szimplán elengedi a füle mellett, ez volt csak az amire kíváncsi volt. Halkan megköszöni a kesztyűket, valószínűleg a gőz már az eszét is elvette, kissé rakoncátlan az emlékezete.*
- Köszönöm az italt. Igazán jól fog esni ennyi fürdőzés után.
*Kíváncsian, félrehajtott fejjel a borát kortyolgatva hallgatja az események összegzését, magában jót mulatva. Elégedetten konstatálja, hogy nem volt panasz a munkájára és még ráadást is kérnek. Ha csak ennyit hallott volna, már akkor is boldog lehet. Úgy tűnik picivel tartósabb lesz az ismeretség, így hát úgy dönt, egy leheletnyit lelazulhat. A keresete biztosítva van, így kényelmesen hátradől a széken. Kicsit megborzolja vörös loboncát a gyorsabb száradás végett. *
- Igazán hízelgő, hogy továbbra is igényt tart a szolgálataimra. Meg kell mondjam uram, a legtöbben, pont emiatt szeretik űzni ezt a kis játékot. A gyors távozás miatt. Ha kicsivel kevesebb „lelketlen” és több „lelkes” lenne mint Ön, Elgroon, az igazán jót tenne az iparágnak. Ha fogalmazhatok így. –
*Somolyog rá a férfira. *
- Mivel ilyen gáláns és udvarias lovag, egyezzünk meg a szoba és 3 órányi szórakozás árában. Ha megfelel. –
*Igazán lehet ő is néha kedves. Panaszra már így sem lehet oka. Leteszi a borát az asztalra és előrébb dől, hogy jobban hallja a további részleteket. *
~ Engem már a plusz és az arany szónál megvett, de lássuk, mit szeretne.~
*Összefonja az ujjait maga előtt és ráhajtja az állát, úgy figyel. A meglepetéstől még a száját is eltátaná a hallottaktól, ha nem lenne természetesen iszonyú jó színészi képességekkel megáldva. Így csak a szemöldökét emeli meg finoman. Az eladásra kínált képek jó reklámot biztosítanának a lánynak. Távolabbi vidékekre is eljutna a mása talán. Mindig is kedvelte, a nos, egzotikusabb férfiakat. *
- Nincs kifejezetten ellenemre a dolog. Önnek kell egy modell, nekem főleg napközben, rengeteg a szabadidőm. És úgy is látott már mindent. Azt fest le, amit akar. Ahogy akar. -
*Hallott ő már kurtizánokat pingáló művészekről, úgy tűnik, van akit a népesség ezen része ihlet meg. *
- Az eladott képekből… mennyi a részem? –
*Mert ugye, az egész beszélgetésből, ez itt a lényeg. Ragadozó vigyort villant.*
//Fürdőház//
//Fogadó//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz! //
*Astrea zavartan abbahagyja a dudorászást*
-Énekelni, én? Dehogy. Esetleg csak a magam örömére. De örülök, hogy magának tetszik.
*Végighallgatja a Sellőházról szóló történetet és közben gondolatban mélyet sóhajt. Borzasztóan szeretné, ha neki is ilyen könnyű dolga lenne. Neki nem kellene keresnie az ügyfeleket, ki se kellene tennie a lábát otthonról, jóformán. *
~Kevesebb munka, több fizetés. Hát nem ez mindenkinek az álma?~
*A többi szöveget szimplán elengedi a füle mellett, ez volt csak az amire kíváncsi volt. Halkan megköszöni a kesztyűket, valószínűleg a gőz már az eszét is elvette, kissé rakoncátlan az emlékezete.*
- Köszönöm az italt. Igazán jól fog esni ennyi fürdőzés után.
*Kíváncsian, félrehajtott fejjel a borát kortyolgatva hallgatja az események összegzését, magában jót mulatva. Elégedetten konstatálja, hogy nem volt panasz a munkájára és még ráadást is kérnek. Ha csak ennyit hallott volna, már akkor is boldog lehet. Úgy tűnik picivel tartósabb lesz az ismeretség, így hát úgy dönt, egy leheletnyit lelazulhat. A keresete biztosítva van, így kényelmesen hátradől a széken. Kicsit megborzolja vörös loboncát a gyorsabb száradás végett. *
- Igazán hízelgő, hogy továbbra is igényt tart a szolgálataimra. Meg kell mondjam uram, a legtöbben, pont emiatt szeretik űzni ezt a kis játékot. A gyors távozás miatt. Ha kicsivel kevesebb „lelketlen” és több „lelkes” lenne mint Ön, Elgroon, az igazán jót tenne az iparágnak. Ha fogalmazhatok így. –
*Somolyog rá a férfira. *
- Mivel ilyen gáláns és udvarias lovag, egyezzünk meg a szoba és 3 órányi szórakozás árában. Ha megfelel. –
*Igazán lehet ő is néha kedves. Panaszra már így sem lehet oka. Leteszi a borát az asztalra és előrébb dől, hogy jobban hallja a további részleteket. *
~ Engem már a plusz és az arany szónál megvett, de lássuk, mit szeretne.~
*Összefonja az ujjait maga előtt és ráhajtja az állát, úgy figyel. A meglepetéstől még a száját is eltátaná a hallottaktól, ha nem lenne természetesen iszonyú jó színészi képességekkel megáldva. Így csak a szemöldökét emeli meg finoman. Az eladásra kínált képek jó reklámot biztosítanának a lánynak. Távolabbi vidékekre is eljutna a mása talán. Mindig is kedvelte, a nos, egzotikusabb férfiakat. *
- Nincs kifejezetten ellenemre a dolog. Önnek kell egy modell, nekem főleg napközben, rengeteg a szabadidőm. És úgy is látott már mindent. Azt fest le, amit akar. Ahogy akar. -
*Hallott ő már kurtizánokat pingáló művészekről, úgy tűnik, van akit a népesség ezen része ihlet meg. *
- Az eladott képekből… mennyi a részem? –
*Mert ugye, az egész beszélgetésből, ez itt a lényeg. Ragadozó vigyort villant.*
2346. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-08-04 09:40:21
Üzenet elküldve: 2021-08-04 09:40:21
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 307
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 307
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
//Kíséret érkezik//
*Amíg az ételre várnak, Lily visszagondol a mai nap történéseire. Az éppen nekik sülő kolbászok illata pedig jól meg is könnyítik a dolgát, kicsalva a lány emlékeit. A hajnali órákban, mikor kimászott a sikátor rejtekéből, csak egy éhező utcakölyök volt. Aztán, Xidros dús szakállának hála, tolvajjá lépett elő. Milyen nagyszerű érzés is volt a zsákmányból megtömni a hasát! Végül megjelent a hollóember, aki máris útra hívta. Régen sűrűsödtek össze az események egy nap alatt a félvér életében. Amit nem is bán. Hisz hosszú ideje először tudja, hogy hol lesz holnap és mit fog enni. Mert fog holnap is. Illidary szemléltette a piacon. Kisvártatva meg is érkeznek az illatozó tányérok.*
-Szépen köszönjük! *Vigyorog a nagydarab pultosra, azzal magához veszi az egyik porciót és elindul egy üres asztal irányába. Annak reményében, hogy a mélységi követi a példáját. Bár tőle az lenne a meglepő, ha nem valami meglepő dolgot csinálna. Ez több szempontból is hasznos lépés. Elsősorban azért, mert az asztalok melletti székek kényelmesebbek, mint azok amiket a pultnál lehet találni. Másodszor pedig, így talán kevesebben vetemednek arra, hogy végignézzék, ahogy az árva kézzel-lábbal tömi magába a finom falatokat. Miközben a hasát tömi, az álarcos közli vele, hogy ő majd a szobájában enne, ha van rá egy mód.*
-Ahogy szeretnéd. *Helyesel a lány. Azért egy kérdés megfogalmazódik benne Bunkó Toren után szabadon. Vajon azzal tisztában van a madaras, hogy a meleg ételt nem azért nevezik így, mert szodomita lenne? Végül is neki mindegy. Ő bőrbe húzza a sajátját mielőtt kihűlne. Illetve húzná, csakhogy az asztaltársa mindent elkövet annak érdekében, hogy ebben hátráltassa. Leginkább a szájával.*
-Van tőr a csizmámban! *Mordul fel teli szájjal, még önmagát is meglepve, hogy mennyire hangosra sikerült. Majd egy gyors körbepillantás után meg is mutatja az apró dobókést.*
-Ami azt illeti, mindkettőben. *Teszi hozzá, sokkal halkabbra véve a beszédet.*
-De miért? Ki lakik ott? *Kérdezi az egyik szemöldökét a homloka közepéig emelve. Nem Lilyről lenne szó, ha nem lenne képes ezt végrehajtani. De azért mindenféle terv nélkül még neki sem menne.*
-Rendben megoldom, de neked is áldozatot kell hoznod. *Villantja meg a legsunyibb mosolyát, majd bekapja a kolbászka utolsó falatját.*
-Felmegyünk a szobádba. *Jelenti ki és csapot-papot otthagyva az emeletre masíroz. Csak miután becsukódik mögöttük az ajtó, szólal meg először.*
-Vedd le a huzatokat az ágyneműről és nagyon szépen hajtogasd össze! Még a lepedőt is! *Adja ki az utasítást, közben pedig megszabadul a kis kórótól és a hőn szeretett vértjétől is. Mikor ezzel végzett, a mosdótálhoz lép és felfrissíti magát. Leginkább a kolbász zsírjától szabadul meg, ami a kezét és a fél arcát borítja.*
-Mesélj! Miért fontos erről a valakiről informálódni? *Kérdezi, amíg Illidary a hajtogatással bíbelődik. Miközben a kifejtést hallgatja, ha kap egyáltalán, a csomagjából egy üvegcsét vesz elő, amiben fehér folyadék lötyög. ~Most kiderül, mennyire megbízható az a pókhasú gnóm.~ Azzal felhajtja az üvegcse tartalmát. Hát az íze valahová a kihányt epe és a csukamáj olaj közé sorolható. De legalább annyi bizonyos, hogy nem gyümölcstea volt benne.*
-Látsz bármi változást rajtam? *Kérdezi érdeklődve, a válasz után pedig magához veszi az összehajtott ágyneműt. Topog kicsit, hogy felvegye a szerepet, végül egy mély sóhajt követően egy utolsó pillantást vet a férfira.*
-Kívánj szerencsét! *Azzal a folyosóra iramodik és meg sem áll az említett ajtóig. Szerencsére senki sincs ott rajta kívül. Határozottan, ám nem túl hangosan kopogtat be rajta, enyhén idegesen várva a választ.*
Megivott egy varázsitalt, ami a hétfokú skálán eggyel növeli a karizmát a következő két körre.
*Amíg az ételre várnak, Lily visszagondol a mai nap történéseire. Az éppen nekik sülő kolbászok illata pedig jól meg is könnyítik a dolgát, kicsalva a lány emlékeit. A hajnali órákban, mikor kimászott a sikátor rejtekéből, csak egy éhező utcakölyök volt. Aztán, Xidros dús szakállának hála, tolvajjá lépett elő. Milyen nagyszerű érzés is volt a zsákmányból megtömni a hasát! Végül megjelent a hollóember, aki máris útra hívta. Régen sűrűsödtek össze az események egy nap alatt a félvér életében. Amit nem is bán. Hisz hosszú ideje először tudja, hogy hol lesz holnap és mit fog enni. Mert fog holnap is. Illidary szemléltette a piacon. Kisvártatva meg is érkeznek az illatozó tányérok.*
-Szépen köszönjük! *Vigyorog a nagydarab pultosra, azzal magához veszi az egyik porciót és elindul egy üres asztal irányába. Annak reményében, hogy a mélységi követi a példáját. Bár tőle az lenne a meglepő, ha nem valami meglepő dolgot csinálna. Ez több szempontból is hasznos lépés. Elsősorban azért, mert az asztalok melletti székek kényelmesebbek, mint azok amiket a pultnál lehet találni. Másodszor pedig, így talán kevesebben vetemednek arra, hogy végignézzék, ahogy az árva kézzel-lábbal tömi magába a finom falatokat. Miközben a hasát tömi, az álarcos közli vele, hogy ő majd a szobájában enne, ha van rá egy mód.*
-Ahogy szeretnéd. *Helyesel a lány. Azért egy kérdés megfogalmazódik benne Bunkó Toren után szabadon. Vajon azzal tisztában van a madaras, hogy a meleg ételt nem azért nevezik így, mert szodomita lenne? Végül is neki mindegy. Ő bőrbe húzza a sajátját mielőtt kihűlne. Illetve húzná, csakhogy az asztaltársa mindent elkövet annak érdekében, hogy ebben hátráltassa. Leginkább a szájával.*
-Van tőr a csizmámban! *Mordul fel teli szájjal, még önmagát is meglepve, hogy mennyire hangosra sikerült. Majd egy gyors körbepillantás után meg is mutatja az apró dobókést.*
-Ami azt illeti, mindkettőben. *Teszi hozzá, sokkal halkabbra véve a beszédet.*
-De miért? Ki lakik ott? *Kérdezi az egyik szemöldökét a homloka közepéig emelve. Nem Lilyről lenne szó, ha nem lenne képes ezt végrehajtani. De azért mindenféle terv nélkül még neki sem menne.*
-Rendben megoldom, de neked is áldozatot kell hoznod. *Villantja meg a legsunyibb mosolyát, majd bekapja a kolbászka utolsó falatját.*
-Felmegyünk a szobádba. *Jelenti ki és csapot-papot otthagyva az emeletre masíroz. Csak miután becsukódik mögöttük az ajtó, szólal meg először.*
-Vedd le a huzatokat az ágyneműről és nagyon szépen hajtogasd össze! Még a lepedőt is! *Adja ki az utasítást, közben pedig megszabadul a kis kórótól és a hőn szeretett vértjétől is. Mikor ezzel végzett, a mosdótálhoz lép és felfrissíti magát. Leginkább a kolbász zsírjától szabadul meg, ami a kezét és a fél arcát borítja.*
-Mesélj! Miért fontos erről a valakiről informálódni? *Kérdezi, amíg Illidary a hajtogatással bíbelődik. Miközben a kifejtést hallgatja, ha kap egyáltalán, a csomagjából egy üvegcsét vesz elő, amiben fehér folyadék lötyög. ~Most kiderül, mennyire megbízható az a pókhasú gnóm.~ Azzal felhajtja az üvegcse tartalmát. Hát az íze valahová a kihányt epe és a csukamáj olaj közé sorolható. De legalább annyi bizonyos, hogy nem gyümölcstea volt benne.*
-Látsz bármi változást rajtam? *Kérdezi érdeklődve, a válasz után pedig magához veszi az összehajtott ágyneműt. Topog kicsit, hogy felvegye a szerepet, végül egy mély sóhajt követően egy utolsó pillantást vet a férfira.*
-Kívánj szerencsét! *Azzal a folyosóra iramodik és meg sem áll az említett ajtóig. Szerencsére senki sincs ott rajta kívül. Határozottan, ám nem túl hangosan kopogtat be rajta, enyhén idegesen várva a választ.*
Megivott egy varázsitalt, ami a hétfokú skálán eggyel növeli a karizmát a következő két körre.
2345. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-08-04 07:51:54
Üzenet elküldve: 2021-08-04 07:51:54
Rang: Játékos
IC üzenetek: 110
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 110
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
// Kíséret érkezik //
*Nem igazán lepődik meg azon, hogy a számára még ismeretlen nő fennakad a beszédhibáján, mások is szoktak. Majd tisztázzák a megszólítás kérdését.*
-Akkor a ki… ki… kisasszony né… nélkül. Értem. *Nyugtázza még mindig udvariasan mosolyogva. Miután tisztázza a feltételeket, a nő rögvest rávágja, hogy neki megfelel a dolog. Nem is cicózik sokat, úgy tekinti, mint, ami már le van beszélve, majd távozik is. Kicsit még megszeppenve áll ott néhány másodpercig, majd gondterheltbe fordul az arca, nem igazán szokta meg, hogy nőkkel kell dolgoznia, azt hallotta sok velük a probléma. Ők ahányan csak voltak az akadémián mind férfiak egytől egyig, ott nem engedtek volna holmi nőt még a kapun se be. Bár az idők változnak ezzel tisztában van, viszont azzal, hogy ez a tény bonyolíthatja e a helyzetüket, ha arra kerül a sor, hogy kardot kell rántson, még egyelőre nem tudja.*
-Há… hát… jól van. *Vakarja meg a fejét, majd távozik a fogadóból a piac irányába mert még neki is lenne némi elintézni valója a holnap reggeli időpont előtt.*
*Nem igazán lepődik meg azon, hogy a számára még ismeretlen nő fennakad a beszédhibáján, mások is szoktak. Majd tisztázzák a megszólítás kérdését.*
-Akkor a ki… ki… kisasszony né… nélkül. Értem. *Nyugtázza még mindig udvariasan mosolyogva. Miután tisztázza a feltételeket, a nő rögvest rávágja, hogy neki megfelel a dolog. Nem is cicózik sokat, úgy tekinti, mint, ami már le van beszélve, majd távozik is. Kicsit még megszeppenve áll ott néhány másodpercig, majd gondterheltbe fordul az arca, nem igazán szokta meg, hogy nőkkel kell dolgoznia, azt hallotta sok velük a probléma. Ők ahányan csak voltak az akadémián mind férfiak egytől egyig, ott nem engedtek volna holmi nőt még a kapun se be. Bár az idők változnak ezzel tisztában van, viszont azzal, hogy ez a tény bonyolíthatja e a helyzetüket, ha arra kerül a sor, hogy kardot kell rántson, még egyelőre nem tudja.*
-Há… hát… jól van. *Vakarja meg a fejét, majd távozik a fogadóból a piac irányába mert még neki is lenne némi elintézni valója a holnap reggeli időpont előtt.*
2344. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-08-03 21:45:20
Üzenet elküldve: 2021-08-03 21:45:20
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 3
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 3
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Polgárból vándor?//
*Vikk, ha nem is a szégyentelen ábrázatával, akkor akár a szégyentelen megjelenésével is könnyedén felhívja magára az első asztaloknál ülő emberkék szempárjainak figyelmét. Hirtelen felkapott fejek, szúrós tekintetek, összeráncolt szemöldökök és nem kell hozzá szájrol olvasónak sem lennünk, hogy tudjuk mit is sugdalózhatnak a finom és hideg sörtől habos bajszocskájuk alatt, miközben Vikk átbrillirozza az egész kocsmát ülő helyet keresvén, de pár perc sem telik el és ismét az utcán találja magát, a fogadó ajtaja előtt.*
- Miért ilyenek az emberek? Megitélnek, pedig nem is ismernek... Semmit sem változott a polgári jogokat elvezők hozzáállása a nincstelenekéhez, ugyanolyan szar maradt, amilyen volt is... *Hirtelen megakad a véleménye további kifejtésében, mivel egy arra járó szép asszony tekintete és az azt követő szíveket melengető mosolya elvarázsolja őt, egészen a piactérig megy vele, de sajnos ott el is veszti őt a nagy tömegben.*
*Vikk, ha nem is a szégyentelen ábrázatával, akkor akár a szégyentelen megjelenésével is könnyedén felhívja magára az első asztaloknál ülő emberkék szempárjainak figyelmét. Hirtelen felkapott fejek, szúrós tekintetek, összeráncolt szemöldökök és nem kell hozzá szájrol olvasónak sem lennünk, hogy tudjuk mit is sugdalózhatnak a finom és hideg sörtől habos bajszocskájuk alatt, miközben Vikk átbrillirozza az egész kocsmát ülő helyet keresvén, de pár perc sem telik el és ismét az utcán találja magát, a fogadó ajtaja előtt.*
- Miért ilyenek az emberek? Megitélnek, pedig nem is ismernek... Semmit sem változott a polgári jogokat elvezők hozzáállása a nincstelenekéhez, ugyanolyan szar maradt, amilyen volt is... *Hirtelen megakad a véleménye további kifejtésében, mivel egy arra járó szép asszony tekintete és az azt követő szíveket melengető mosolya elvarázsolja őt, egészen a piactérig megy vele, de sajnos ott el is veszti őt a nagy tömegben.*
2343. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-08-03 21:37:50
Üzenet elküldve: 2021-08-03 21:37:50
Rang: Játékos
IC üzenetek: 176
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 176
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
// Különös esti társaság //
//Fürdőház//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz! //
* Végezvén a kellemessel a hasznosba vágnak bele. Az meg csak a szerencséje, hogy még csak nem is sejti, mennyire megorroltak rá a kijelentése miatt. Azért művészként neki is törekednie kell arra, hogy ne dicsérje feltétlenül túl egyik modelljét sem, mert akkor megelégedik magával és nem törekszik annyira a jobbra. Mondhatni ez csak nála az előétel volt. Tisztálkodás közben a lány dúdolni kezd. Ez kedvére van a művésznek, mert szereti a muzsikát.*
- Milyen szép hangja van. Énekelni is szokott?* Kíváncsiskodik egy kicsit. Ezt követően pedig sor kerül saját maga fényezésére is. Addig is bejárja Astrea formás testét kezeivel. Még a bőrkeményedéseit is megmutatja neki.*
- De még milyen nehéz munka volt.* Harap rá a csalira. Nagyon szívesen beszél még neki, ha már ilyen lelkes.*
- A szállás meg az ellátás, ugyan ingyenes volt, de a lányok nem. Azért éltem a lehetősséggel, de az élmény egészen másabb, ha közben nehéz fizikai munkát végez a magamfajta. Tudja kedves Astrea ott igencsak könnyű dolga van egy sellőnek. Különleges ételek és italok kerülnek felszolgálásra, amik már alapból felpuhítják kicsit a vendégeket. Ráadásul házhoz mennek, szóval még csak keresni sem kell őket. Azoknak, akik úgy keresik a munkájukat, mint maga, sokkal nehezebb a dolguk, de valószínűleg sokkal fortélyosabbak is. Viszont a vezetőség meg elég rendes. Volt szerencsém megismerkedni az ottani vezetővel. Zammiria, ha jól emlékszem. Még ajánlását is kaptam tőle. Elég karizmatikus asszony.* Hacsak nem kérdeznek többet a helyről, akkor elengedi a témát és dumál még a házáról.*
- Mérget vehet rá kedves Astrea.* Mosolyog rá cinkosan. Hamar felöltöznek, ahol hasznossá tudja tenni magát művészi kacsóival. Ideje távozni végre erről a helyről.*
- A kesztyűk itt ne maradjanak!* Emeli le őket és adja kezébe a vörösnek. Távozáskor átad 20 aranyat az illetékes Mesélő (Hydra) részére. A privát fürdő véget. A fogadóba visszatérve egy üres asztalhoz telepedik le.*
- Kérem foglaljon helyet! Igyon velem egy pohár borocskát. Ennyi csak nem árthat meg.* Rögvest rendel 14 arany értékben két pohárBort. Amikor már előttük van az ital, akkor kezd bele.*
- Nos. Szerintem nem kell emlegetnem, hogy elégedett vagyok. Mondhatni előételnek betudható ez a kis fürdőházi játék. Viszont ha már idáig eljöttünk, akkor ne hagyjuk abba ennyivel. Ha meg kell adni a módját, akkor az legyen egy szobában, amit természetesen én állok. De, ha már egy szobában vagyunk, akkor olyan lelketlen dolog csak úgy egy aktus után lelépni. A lényegre kitérve, szeretném az éjszakára még meghosszabbítani a szolgáltatását. Mennyit óhajt ezért a kis időtöltésért?* Na nem mintha ő nem tudna számolni, mert az elején elég egyértelművé tették számára, hogy 16 arany egy óra, de jobb szeretné a nő szájából hallani az árat. Valószínűleg ebben meg fognak tudni egyezni. Ekkor hozakodna elő azzal, amit még tartogat.*
- Lenne még itt valami. Szeretne egy kis plusz aranyat szerezni? Lenne éppen egy munkám, ami még jól is fizetne.* Vár egy picit, hogy felcsigázza az érdeklődést. Amíg nem tud konkrétumot, addig biztos nem utasítja el Astrea.*
- Szóval említettem már én, hogy művész volnék. Jelenleg festészetben utazom és jól jönne egy maga fajta szépséges modell legalább egy kép erejéig. Csak modellt kell állnia nekem. Minél többet bevállal testéből, annál többet fizetnék. Azt már tudom, hogy nem szemérmes. Az első kép saját célra menne. A többi pedig, ha gondolja később, akkor már eladásra. Amennyiben vállalja holnap el is készíteném azt a képet. Gondolja át jól.* Kíváncsi a reakcióra. Megérti, ha nem vállalja be a képet, de módfelet örülne, ha mégis megtenné ezt. Már az első pillanatban, amikor meglátta feltört benne ez a gondolat és a közös fürdőzés óta csak még inkább megerősödött ez benne.*
//Fürdőház//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz! //
* Végezvén a kellemessel a hasznosba vágnak bele. Az meg csak a szerencséje, hogy még csak nem is sejti, mennyire megorroltak rá a kijelentése miatt. Azért művészként neki is törekednie kell arra, hogy ne dicsérje feltétlenül túl egyik modelljét sem, mert akkor megelégedik magával és nem törekszik annyira a jobbra. Mondhatni ez csak nála az előétel volt. Tisztálkodás közben a lány dúdolni kezd. Ez kedvére van a művésznek, mert szereti a muzsikát.*
- Milyen szép hangja van. Énekelni is szokott?* Kíváncsiskodik egy kicsit. Ezt követően pedig sor kerül saját maga fényezésére is. Addig is bejárja Astrea formás testét kezeivel. Még a bőrkeményedéseit is megmutatja neki.*
- De még milyen nehéz munka volt.* Harap rá a csalira. Nagyon szívesen beszél még neki, ha már ilyen lelkes.*
- A szállás meg az ellátás, ugyan ingyenes volt, de a lányok nem. Azért éltem a lehetősséggel, de az élmény egészen másabb, ha közben nehéz fizikai munkát végez a magamfajta. Tudja kedves Astrea ott igencsak könnyű dolga van egy sellőnek. Különleges ételek és italok kerülnek felszolgálásra, amik már alapból felpuhítják kicsit a vendégeket. Ráadásul házhoz mennek, szóval még csak keresni sem kell őket. Azoknak, akik úgy keresik a munkájukat, mint maga, sokkal nehezebb a dolguk, de valószínűleg sokkal fortélyosabbak is. Viszont a vezetőség meg elég rendes. Volt szerencsém megismerkedni az ottani vezetővel. Zammiria, ha jól emlékszem. Még ajánlását is kaptam tőle. Elég karizmatikus asszony.* Hacsak nem kérdeznek többet a helyről, akkor elengedi a témát és dumál még a házáról.*
- Mérget vehet rá kedves Astrea.* Mosolyog rá cinkosan. Hamar felöltöznek, ahol hasznossá tudja tenni magát művészi kacsóival. Ideje távozni végre erről a helyről.*
- A kesztyűk itt ne maradjanak!* Emeli le őket és adja kezébe a vörösnek. Távozáskor átad 20 aranyat az illetékes Mesélő (Hydra) részére
. A privát fürdő véget. A fogadóba visszatérve egy üres asztalhoz telepedik le.*- Kérem foglaljon helyet! Igyon velem egy pohár borocskát. Ennyi csak nem árthat meg.* Rögvest rendel 14 arany értékben két pohárBort
. Amikor már előttük van az ital, akkor kezd bele.*- Nos. Szerintem nem kell emlegetnem, hogy elégedett vagyok. Mondhatni előételnek betudható ez a kis fürdőházi játék. Viszont ha már idáig eljöttünk, akkor ne hagyjuk abba ennyivel. Ha meg kell adni a módját, akkor az legyen egy szobában, amit természetesen én állok. De, ha már egy szobában vagyunk, akkor olyan lelketlen dolog csak úgy egy aktus után lelépni. A lényegre kitérve, szeretném az éjszakára még meghosszabbítani a szolgáltatását. Mennyit óhajt ezért a kis időtöltésért?* Na nem mintha ő nem tudna számolni, mert az elején elég egyértelművé tették számára, hogy 16 arany egy óra, de jobb szeretné a nő szájából hallani az árat. Valószínűleg ebben meg fognak tudni egyezni. Ekkor hozakodna elő azzal, amit még tartogat.*
- Lenne még itt valami. Szeretne egy kis plusz aranyat szerezni? Lenne éppen egy munkám, ami még jól is fizetne.* Vár egy picit, hogy felcsigázza az érdeklődést. Amíg nem tud konkrétumot, addig biztos nem utasítja el Astrea.*
- Szóval említettem már én, hogy művész volnék. Jelenleg festészetben utazom és jól jönne egy maga fajta szépséges modell legalább egy kép erejéig. Csak modellt kell állnia nekem. Minél többet bevállal testéből, annál többet fizetnék. Azt már tudom, hogy nem szemérmes. Az első kép saját célra menne. A többi pedig, ha gondolja később, akkor már eladásra. Amennyiben vállalja holnap el is készíteném azt a képet. Gondolja át jól.* Kíváncsi a reakcióra. Megérti, ha nem vállalja be a képet, de módfelet örülne, ha mégis megtenné ezt. Már az első pillanatban, amikor meglátta feltört benne ez a gondolat és a közös fürdőzés óta csak még inkább megerősödött ez benne.*
2342. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-08-03 21:23:14
Üzenet elküldve: 2021-08-03 21:23:14
Rang: Játékos
IC üzenetek: 136
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 136
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Szomjasak vagyunk//
-Hö?
*Shan az idegen férfiéhoz hasonlatos kifinomultsággal kérdez vissza, no a legkevésbé sem áll szándékában gúnyt űzni belőle. Épp csak a másikhoz hasonlatosan nehezen illene be a cirádás körmondatokkal fogalmazó városi nagypolgárok közé, röviden és közérthetően adja hát a a rántottazabáló értésére, hogy bizony nem érti, mit nem ért. Még szemöldökét is összevonja, ahogy a feleletet várva figyeli a falattal küzdő zsoldosformát, míg végül az meg nem szólal.*
-Előttem aztán igazán nem kell finomkodni...
*Jegyzi meg egy sörhabos korty mögött a visszafogott tündérhapci hallatán, aztán már nyúlik is mosolyra a szája a megjegyzésre.*
-Ha jártál volna abban a kuplerájban amott, a wegtoreni bazárok mellett *közben már idézi is maga elé a lepukkant bordélyt, melyet a legnagyobb jószándékkal sem lehetne az igényesség jelzőjével illetni* -Nem lenne egy kérdésed sem.
*Sejtelmesen fogalmazva hagyja csak úgy a levegőben a dolgot, nem tűnik úgy, hogy tovább mesélni kívánna erről. És ez bizony mindenkinek jobb is ez így. Képén akkor is őszinte marad a derű, mikor a sárgás pillantások immáron meglepetten mustrálják, megszokta már az ilyesmit, ahogy nem is a fickó az első, aki hangot ad illetődöttségének. Vélhetőleg nem is az utolsó.*
-Miből gondolod? *nagyokat pislog, mint aki valóban nem érti* -Pedig innen származom a szomszéd utcából, ni *fejével az ajtó felé bök* -Szerintem látszik is, hogy puccos artheniori nemeskisasszony vagyok. Vagy nem?
*Pimaszul csillanó mézszín tekintete persze elárulja, hogy aggodalma nem valós, még ha egy-két pillanatig egész tűrhető hitelességgel adja elő magát. Vélt jómódú származását megnyomva hangsúlyozza egyébként, sejti, hogy valójában jobban érdekli az idegent, mi lapul a lábai között, -még ha nem is abban az értelemben, ahogy az ilyesmi a hozzá hasonlatos hímeket érdekelni szokta- minthogy honnan is érkezett valójában.*
-Bár, mit ne mondjak, te nem tűnsz idevalósinak. Se selyemharisnya, se beretvált kép... *elgondolkodva szemléli meg* -De valahogy mégiscsak ismerősnek tűnsz...
*Látványosan elmereng, bőszen kutat megkreált emlékei között, aztán meglelve, amit oly nagyon keresett, csettint is egyet. Szemei persze már most mosolyognak, még mielőtt immáron szándékosan csipkelődni kezdene.*
-Tudom már, nem te lejmoltál pár aranyat tőlem a minap a piacnál?
-Hö?
*Shan az idegen férfiéhoz hasonlatos kifinomultsággal kérdez vissza, no a legkevésbé sem áll szándékában gúnyt űzni belőle. Épp csak a másikhoz hasonlatosan nehezen illene be a cirádás körmondatokkal fogalmazó városi nagypolgárok közé, röviden és közérthetően adja hát a a rántottazabáló értésére, hogy bizony nem érti, mit nem ért. Még szemöldökét is összevonja, ahogy a feleletet várva figyeli a falattal küzdő zsoldosformát, míg végül az meg nem szólal.*
-Előttem aztán igazán nem kell finomkodni...
*Jegyzi meg egy sörhabos korty mögött a visszafogott tündérhapci hallatán, aztán már nyúlik is mosolyra a szája a megjegyzésre.*
-Ha jártál volna abban a kuplerájban amott, a wegtoreni bazárok mellett *közben már idézi is maga elé a lepukkant bordélyt, melyet a legnagyobb jószándékkal sem lehetne az igényesség jelzőjével illetni* -Nem lenne egy kérdésed sem.
*Sejtelmesen fogalmazva hagyja csak úgy a levegőben a dolgot, nem tűnik úgy, hogy tovább mesélni kívánna erről. És ez bizony mindenkinek jobb is ez így. Képén akkor is őszinte marad a derű, mikor a sárgás pillantások immáron meglepetten mustrálják, megszokta már az ilyesmit, ahogy nem is a fickó az első, aki hangot ad illetődöttségének. Vélhetőleg nem is az utolsó.*
-Miből gondolod? *nagyokat pislog, mint aki valóban nem érti* -Pedig innen származom a szomszéd utcából, ni *fejével az ajtó felé bök* -Szerintem látszik is, hogy puccos artheniori nemeskisasszony vagyok. Vagy nem?
*Pimaszul csillanó mézszín tekintete persze elárulja, hogy aggodalma nem valós, még ha egy-két pillanatig egész tűrhető hitelességgel adja elő magát. Vélt jómódú származását megnyomva hangsúlyozza egyébként, sejti, hogy valójában jobban érdekli az idegent, mi lapul a lábai között, -még ha nem is abban az értelemben, ahogy az ilyesmi a hozzá hasonlatos hímeket érdekelni szokta- minthogy honnan is érkezett valójában.*
-Bár, mit ne mondjak, te nem tűnsz idevalósinak. Se selyemharisnya, se beretvált kép... *elgondolkodva szemléli meg* -De valahogy mégiscsak ismerősnek tűnsz...
*Látványosan elmereng, bőszen kutat megkreált emlékei között, aztán meglelve, amit oly nagyon keresett, csettint is egyet. Szemei persze már most mosolyognak, még mielőtt immáron szándékosan csipkelődni kezdene.*
-Tudom már, nem te lejmoltál pár aranyat tőlem a minap a piacnál?
2341. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-08-03 15:25:24
Üzenet elküldve: 2021-08-03 15:25:24
Rang: Játékos
IC üzenetek: 311
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 311
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
//Kíséret érkezik//
*A férfi bólint Lily szavaira. *
- Én majd fenn megeszem, köszönöm
* Enyhén biccent maszkjába a férfi. Türelmesen a pultot nézve megvárja míg a lány eszik, közbe le sem veszi a szemét a frissen beérkező elfről aki csak végig szaladt a pultoshoz majd fel is ment hangos nyikorgások közepette. A fiatal lányt végül csak megzavarja étkezésbe. *
- Szeretnélek megkérni valamire Lily, hagyd nálam a kardodat és az egyik tőrödet tedd a csizmádba. Majd a mellettünk levő szobába kopogj be mintha a takarító személyzethez tartoznál. Légy tisztelet tudó és udvarias, ha tudsz akkor vigyél bele egy kis tájszólást is. Tudd meg, hogy van e megbízása.
* Szó szerint elfáradt a hosszú monológba. Legtöbbször ezt ő szokta megtenni, de ahhoz be kellett volna mennie a szobába és átöltöznie. Így Lilyvel gyorsabban megoldja a helyzetet, és hát alapból még kíváncsi fajta is a lány. Így kettő legyet egy csapásra tud elintézni.
~ Nem tudom mi lesz az elkövetkezendő időszakba, de az ilyen helyzeteknél át kell vennem az irányítást míg Lily nem szerez elég tapasztalatot, hogy mikor parancsolhat és mit. ~
A szíve valahogy nem akar megmozdulni, de az érzékei és gyanakvására még mindig bölcsen épít. *
- Mielőtt megkérded, hogy miért kérlek meg erre. Szeretném ha hatékonynak tűnnénk. Kérlek fogadj el ennyi magyarázatot.
* Kissé meghajtja a lány előtt a fejét bocsánat kérően és felindul a szobája felé.
Az ajtót ki nyitotta és azonnal maga mögött becsukja azt. Az ablakot kitárja és ahogyan ezt megteszi már Ignis landol is az ablakba. *
- Ignis, figyeld a lányt. Jegyezd meg a jellegzetességeit. Megfogod szépen tanulni, hogy miként is bánj Lilyvel, és szeretném ha elfogadna téged.
* A holló csak elkezdett tollászkodni a monológ hallatán. A sötételf csak mélyet sóhajtott.
~ Nagyon ismerős a reakciód barátom. ~ Gondolja.
* Hollójának a nyakát enyhén megvakargatja miután le veszi a kesztyűjét előtte.
~ Az utóbbi mozgásokba, mindenki csapatba verődve jelentkezett a kocsmába. Ez a lány egyedül volt, íjász, felszerelése alapján már tapasztalt terepen. De még fiatal, jobb ha az elején éreztetjük, hogy óvatosan járjon el az életbe. Nincs is annál rosszabb mint a fiatalok halála vagy éhezése. Én eleget éheztem, eleget szenvedtem a legtöbb népségtől. Gyakran köveztek meg csak azért mert elmentem az ajtajuk előtt. Soha nem érdekelt az, hogy miképp bánnak velem. De a munkám a diszkréciót nagyon is igényli, ezért is viselem ezt a maszkot. Még így is kevesebb figyelmet kapok mintha maszk nélkül sétálnék. ~
* Vissza emlékezik arra a maradék emlékére ami még megvan. Gyakran megállították az őrök őt csak a faja miatt, illetve többször vád alá akarták ok nélkül helyezni.
Az ablaktól eltávolodik amit Ignis nem nagyon támogat, mivel abba hagyta a simogatást.
Elkezdi le venni sisakját. A pántokat szét szedi és le teszi az ágyra a maszkot.
A Lilytől kapott kolbászt meg elkezdi nyugodtan fogyasztani.
Az ágy elülső táblájára dől török ülésbe és az egyik tőrét az ölébe helyezi.
Maszkjáért felnyúl és maga mellé húzza.
Szépen lassan bekapja az utolsó falatokat a kolbászból.
Próbálja ki tisztítani a fejét és török ülésbe nyugodtan ül az ajtóval szembe.
Kezére ránéz és elgondolkozik.
~ Nem tudom eldönteni, hogy szándékosan nem akart egyenrangú félként megkötni a vér esküt vagy csak ténylegesen nincs tisztába a helyzettel? ~ Elmélkedik a magas elf lányon.
~ Szükséges lenne most már megtisztítanom a tudatomat. Amióta így alakult ez az egész eléggé kaotikussá vált. Ideje lenne most már agyilag elfogadnom, hogy a teher az én nyakamba esett. ~
Kényelmesen elhelyezkedik török ülésbe és becsukja a szemét, hogy egy kis ideig meditálhasson. *
A hozzászólás írója (Illidary Manteqrut) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.08.03 15:32:15
*A férfi bólint Lily szavaira. *
- Én majd fenn megeszem, köszönöm
* Enyhén biccent maszkjába a férfi. Türelmesen a pultot nézve megvárja míg a lány eszik, közbe le sem veszi a szemét a frissen beérkező elfről aki csak végig szaladt a pultoshoz majd fel is ment hangos nyikorgások közepette. A fiatal lányt végül csak megzavarja étkezésbe. *
- Szeretnélek megkérni valamire Lily, hagyd nálam a kardodat és az egyik tőrödet tedd a csizmádba. Majd a mellettünk levő szobába kopogj be mintha a takarító személyzethez tartoznál. Légy tisztelet tudó és udvarias, ha tudsz akkor vigyél bele egy kis tájszólást is. Tudd meg, hogy van e megbízása.
* Szó szerint elfáradt a hosszú monológba. Legtöbbször ezt ő szokta megtenni, de ahhoz be kellett volna mennie a szobába és átöltöznie. Így Lilyvel gyorsabban megoldja a helyzetet, és hát alapból még kíváncsi fajta is a lány. Így kettő legyet egy csapásra tud elintézni.
~ Nem tudom mi lesz az elkövetkezendő időszakba, de az ilyen helyzeteknél át kell vennem az irányítást míg Lily nem szerez elég tapasztalatot, hogy mikor parancsolhat és mit. ~
A szíve valahogy nem akar megmozdulni, de az érzékei és gyanakvására még mindig bölcsen épít. *
- Mielőtt megkérded, hogy miért kérlek meg erre. Szeretném ha hatékonynak tűnnénk. Kérlek fogadj el ennyi magyarázatot.
* Kissé meghajtja a lány előtt a fejét bocsánat kérően és felindul a szobája felé.
Az ajtót ki nyitotta és azonnal maga mögött becsukja azt. Az ablakot kitárja és ahogyan ezt megteszi már Ignis landol is az ablakba. *
- Ignis, figyeld a lányt. Jegyezd meg a jellegzetességeit. Megfogod szépen tanulni, hogy miként is bánj Lilyvel, és szeretném ha elfogadna téged.
* A holló csak elkezdett tollászkodni a monológ hallatán. A sötételf csak mélyet sóhajtott.
~ Nagyon ismerős a reakciód barátom. ~ Gondolja.
* Hollójának a nyakát enyhén megvakargatja miután le veszi a kesztyűjét előtte.
~ Az utóbbi mozgásokba, mindenki csapatba verődve jelentkezett a kocsmába. Ez a lány egyedül volt, íjász, felszerelése alapján már tapasztalt terepen. De még fiatal, jobb ha az elején éreztetjük, hogy óvatosan járjon el az életbe. Nincs is annál rosszabb mint a fiatalok halála vagy éhezése. Én eleget éheztem, eleget szenvedtem a legtöbb népségtől. Gyakran köveztek meg csak azért mert elmentem az ajtajuk előtt. Soha nem érdekelt az, hogy miképp bánnak velem. De a munkám a diszkréciót nagyon is igényli, ezért is viselem ezt a maszkot. Még így is kevesebb figyelmet kapok mintha maszk nélkül sétálnék. ~
* Vissza emlékezik arra a maradék emlékére ami még megvan. Gyakran megállították az őrök őt csak a faja miatt, illetve többször vád alá akarták ok nélkül helyezni.
Az ablaktól eltávolodik amit Ignis nem nagyon támogat, mivel abba hagyta a simogatást.
Elkezdi le venni sisakját. A pántokat szét szedi és le teszi az ágyra a maszkot.
A Lilytől kapott kolbászt meg elkezdi nyugodtan fogyasztani.
Az ágy elülső táblájára dől török ülésbe és az egyik tőrét az ölébe helyezi.
Maszkjáért felnyúl és maga mellé húzza.
Szépen lassan bekapja az utolsó falatokat a kolbászból.
Próbálja ki tisztítani a fejét és török ülésbe nyugodtan ül az ajtóval szembe.
Kezére ránéz és elgondolkozik.
~ Nem tudom eldönteni, hogy szándékosan nem akart egyenrangú félként megkötni a vér esküt vagy csak ténylegesen nincs tisztába a helyzettel? ~ Elmélkedik a magas elf lányon.
~ Szükséges lenne most már megtisztítanom a tudatomat. Amióta így alakult ez az egész eléggé kaotikussá vált. Ideje lenne most már agyilag elfogadnom, hogy a teher az én nyakamba esett. ~
Kényelmesen elhelyezkedik török ülésbe és becsukja a szemét, hogy egy kis ideig meditálhasson. *
A hozzászólás írója (Illidary Manteqrut) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.08.03 15:32:15
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7417-7436